T A R T A L O M. vagy egy műfa j f á zisváltá sa (1 ) Go ndo lato k a Tükö r előa dá sa ut án ( 8 ) Egy előad á s d i menziói

Átírás

1

2 T A R T A L O M ALMÁSI MIKLÓS Közéletiség: egy foglom, válság - vgy egy műf j f á zisváltá s (1 ) mgyr játékszín A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A É V F O L Y A M 2. S Z Á M o. F E B R U Á R F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D I Z S Á R I V Á N S Z E R K E S Z T Ő : C S. T O R O K M Á R I A HERMANN ISTVÁN A f elújítot t Tükör ( 5 ) BRATMANN MIHÁLY Go ndo lto k Tükö r elő dá s ut án ( 8 ) (IONT FERENC Színikritik három tételben (10 ) Egy előd á s d i menziói DERSI TAMÁS A z A t h é n i T i m o n m i o l v s á s b n ( 1 2 ) EMŐDI NATÁLIA A f i t l A t h é n i T i m o n ( 1 5 ) D. FEHÉR ZSUZSA A z A t h é n i T i m o n j e l m e z e i ( 1 7 ) A gondolttól z elődásig TAAR FERENC Egy d rám születése (1 9 ) JÓSFAY GYÖRGY Ön vlló színjáték (21 ) SOMLAI PÉTER S z m u k d o k t o r K p o s v á r o n ( 2 2 ) rcok és mszkok GÁBOR ISTVÁN S zínész f u t óp á l yá n (2 4 ) Szerkesztőség: Budpest, VI., Ngymező utc Telefon: Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest, VII., Lenin körút 9-1 i A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető Post Központi Hírlp Irodánál (Budpest, V., József nádor tér 1.) számú egyéni csekkszámon és 61.o66 számú közületi csekkszámon, vgy átutlássl z MNB 8-s egyszámlár Előfizetési díj: évre 144, Ft, 1/2 évre 72, Ft Példányonkénti ár: 12, Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél Indexszám: fórum és disput műhely világszínház Drám, í ró, kritikus ( 26) KÜNSZERY GYULA Gó t h ék" (2 8 ) DOBOSSY LÁSZLÓ A sevilli b o rbél y ú j fo rdításá n k t n u l ság i (29) BABARCZY LÁSZLÓ E g y m o s z k v i t n u l m á n yá t t p s zt l t i ( 3 1 ) M. LÁZÁR MAGDA Adósi vg yunk (3 4 ) levelek szerkesztőhöz CSISZÁR BÉLA A d rám í rás mesterség i s ( 3 7 ) Athencum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél igzgtó színháztörténet BÓDIS MÁRIA Soós Imre (39) ABLONCZY LÁSZLÓ Egy rövid életű színházi l p (4 1 ) A F É N Y K É P E K E T I K L Á D Y L Á S Z L Ó K É S Z Í T E T T E A C Í M L A P O N I G L Ó D I I S T V Á N A Z A T H É N I T I M O N ( N E M Z E T I S Z Í N H Á Z ) C Í M S Z E R E P L Ő J E könyvszemle FÖLDES ANNA Kétféle szellemidézés (4 3 ) FEKETE ÉVA Drám i ság és t eá t rlitás (4 5) HEGEDÜS GÉZA K ö n y v v e r s m o n d á s r ó l ( 4 6 ) SZÉKELY ANDRÁS Köpeczi Bócz István kiá l l í t á s (4 7 )

3 Trtlomjegyzék II. évfolym FOLYÓIRATA FŐSZERKESZTŐ: BOLDIZSÁR IVAN SZERKESZTŐ: C S. TÖRÖK MÁRIA R ov to n kivüli cikkek A mgyr színművészet fejlődésének lehetőségei 6 9,5 BÉNYEI JÓZSEF Fővárosi kritik - vidéki színházk BOLDIZSÁR I V Á N Első csöngetés 68/1 BOLDIZSÁR IVAN Nyílt titkok 69/9 BIZÓ GYULA Meditáció színházról, profilról és mellényről 69/ 10 BOTH BÉLA Profil 6 9/ 2 BOTH BÉLA Színész és rendező 69/6 DERSI TAMÁS Szilénusz feltámdás 69/8 EÖRSI ISTVÁN Jegyzetek z Óriáscsecsemőről 69/4 FEKETE ÉVA Félreértettük Brechtet 69/1 FÖLDES ANNA A drámi művektől műdrámákig 69/5 FÖLDES ANNA Elmélkedés közéletiségről 69/11-12 KOLTAI TAMÁS Színház és mnipuláció 69/5 KOLTAI TAMÁS Túlzás-e eredetiséget számon kérni? KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR ITI kongresszus Budpesten 698 LENGYEL GYÖRGY A korszerű színház művésze 69/6 MIHÁLYI GÁBOR Kísérletek és eredmények 69/4 RUTTKAI OTTÓ Újfjt stúdiószínpd 69'2 STAUD GÉZA A totális színház" 68/2 SZÁNTÓ JUDIT Klsszikus színmű - klsszikus élmény? 69/8 VAJDA MIKLÓS A fordító vllomás 69/7 M g y r játékszín ANTAL GÁBOR Arénák és cirkuszok 69 7 BERKES ERZSÉBET A Drvs-drám Miskolcon 69/3 Beszélgetés A vörös postkocsiról 69/2 BREUER JÁNOS Jegyzetek zenés színházról 69/7 DERSI TAMÁS Eseménydrmturgi 6 9/4 FÁY GÁBOR Unlom és bűvészmuttvány 69/6 FÁY GÁBOR Ki győzött wterlooi cstábn? 69/8 FÖLDES ANNA Dilógus egy drámáról 69/1 FÖLDES ANNA Vitinterjú Illés Endrével 6 9/4 FÖLDES ANNA Vitinterjú Szbó Györggyel 69/6 FÖLDES ANNA Műsortervek mrgójár 69/10 GÁBOR ISTVÁN Jegyzetsorok néhány vidéki 69/2 elődásról GÁBOR ISTVÁN Szegedi Játékszín 69/5 GÁBOR ISTVÁN Színházi elődások vidéken 69/6 GÁBOR ISTVÁN Mrgitsziget, Városmjor, Budi Prkszínpd 69/9 GALL ISTVÁN Kbrék 69/3 HEGEDÜS GÉZA "Hiáb, Pest csk Pest..." 69/11-12 HERMANN ISTVÁN A kolozsvárik vendégjáték 68/1 HERMANN ISTVÁN Három mgyr bemuttó 68/2 HERMANN ISTVÁN Egy színház megelevenedik JÓSFAY GYÖRGY 6 9/9 Könyvdrám? 69 4 JÓSFAY GYÖRGY Sztír áron lul 69/4 JÓSFAY GYÖRGY Egy romntikus drb Miskolcon 69/11-12 KARDOS TIBOR Dnte Kőrszínházbn 68/1 KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL Egy szereplő eltűnik 69/2 KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL A kegyelmes sszony pongyoláj KOLTAI TAMÁS Élő színház vgy klsszikusok végnpji 68/1 KOLTAI TAMÁS Egy mi Tévedések vígjáték 68/2 KOLTAI TAMÁS Egy színházi műhely modellje 6 9/5 KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Túl százdikon 6 9/4 KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Az ürügy Veszprémben 69/6 MAJOROS JÓZSEF Mily komázás z istenekkel l" 69/6 MAJOROS JÓZSEF Dosztojevszkij Nemzeti Színházbn MAJOROS JÓZSEF Játékok Szentendrén és Gyulán 6 9/9 MAJOROS JÓZSEF Rómeó, Júli és rendezői lelemény 69/11-12 MOLNÁR GÁL PÉTER Musicl-krimi? 69/4 MOLNÁR GÁL PÉTER Grizettek srpneltűzben 69/8 MIKÓ KRISZTINA Viet-rock 69/4 NAGY PÉTER Richárd problémái 69/4 SZALONTAY MIHÁLY Az ktulitás drmturgiáj 69/7 SZÁNTHÓ DÉNES Hogyn kell idegen nyelven rendezni? 69/11-12 SZÁNTÓ JUDIT A Strindberg-dosszié 69/2

4 SZIGETHY GÁBOR Színházi évd Szolnokon SZOMBATI GILLE OTTÓ Gondoltok Debreceni Színházi Npokról SZÜCS LÁSZLÓ Goethe és Ab Sámuel 69/9 69/9 69/6 GÁCH MARIANNE Vámos László GÁCH MARIANNE Gobbi Hild 69/5 69/6 HEGEDÜS TIBOR Szinetár Miklós 69/11-12 LUKÁCSY ANDRÁS Ruttki Év 69/7 BOTH BÉLA Színész és közönség DERSI TAMÁS A totális színház és trtlom DUKA MARGIT-KÁRPÁTHY GYULA A gyermekszínház kérdése, vgy hogyn lesz színház z ember társ 69/3 69/6 GYŐRFFY LÁSZLÓ Bárányok közt védtelen 69/9 Arcok és mszkok ANTAL GÁBOR Párhuzmos monológok 69/10 BENEDEK ANDRÁS Egy kor fogllt és rövid krónikáj BERKES ERZSÉBET Embert djtok! BERKES ERZSÉBET Nyils Misi IV. b. osztályos tnuló: Monori Lili DEVECSERI GÁBOR Vdkt terelő juhász" GÁSPÁR MARGIT Kellér Dezső vgy konferálás lélektn 68/1 69/ /6 69/11-12 MAJOROS JÓZSEF Kálmán György Quentinje 69/5 MÁRTON VERA Egy játékos A játékosból" 68/2 MÁRTON VERA Szemes Mri z Egy igzi úr-bn 69/2 MIKÓ KRISZTINA Szívem ngyr termett nékem" 69/9 MOLNÁR GÁL PÉTER Ltbár 68/1 MOLNÁR GÁL PÉTER Törőcsik 69/1 NEMES MÁRIA Jelmeztervező: Schäffer Judit SÁNDOR IVÁN Rutin vgy készenlét Négyszemközt 68/2 69/10 GÁCH MARIANNE Ádám Ottó 69/2 GÁCH MARIANNE Kzán István 69/3 GÁCH MARIANNE Várkonyi Zoltán 69/4 Műhely BESSENYEI FERENC Bánkról gondolkodom 68/1 CSÁNYI ÁRPÁD Egy díszlet születése 69/10 DÉVÉNYI RÓBERT Műsorterv és drmturgi 69/2 EGRI ISTVÁN Játék, játék, játék 69/2 GÁBOR MIKLÓS Rossz társságbn 69/5-6 JÁNOSA LAJOS Avntgrde fiókbn 69/9 KAZIMIR KÁROLY Rendezői meditáció z Isteni színjátékról 68/2 KAZIMIR KÁROLY Szbálytln jegyzetek Klevláról 69/9-10 LÁZÁR MAGDA A kegyenc Debrecenben 69/8 MAJOR TAMÁS Tnúságtevő színház 68/1 OSZTOVITS LEVENTE Műhelytitkok - titok nélkül 69/3 SOMOGYVÁRI RUDOLF A második Bábel-szerep 69/1 VEKERDY TAMÁS Brecht bábszínpdon Fórum és disput 69/4 ÁDÁM ottó Mnipuláció nézővel 69/4 BARABÁS TAMÁS Írók, fordítók, színházk és z új jogdíjrendszer 69/1 BENEDEK ANDRÁS Író és rendező konfliktus 69/2 HEGEDÜS GÉZA Különvélemény Ab Sámuel-ügyben HUBAY MIKLÓS Totális színház - eszme nélkül? JÁNOSA LAJOS Művészet vgy iprkodás? KÖPECZI BÓCZ ISTVÁN Látvány és értelem 69/1 69/6 KOVÁCS GYŐZŐ A Bánk bán élő problémái 69/9 LÉNER PÉTER A hrmdik nemzedék 69/7 LENKEI LAJOS Szemközt" profilll 69/4 MAGYAR BÁLINT Megjegyzések z elődásfelügyelői jelentések kérdéséhez 69/9 MALONYAY DEZSŐ Népművelés, profil, színházvezetés 69/7 Márciusi helyzetkép 69/3 MÉSZÁROS TAMÁS Szocilist krimi? Lélektni krimi? 69/1 MÉSZÁROS TAMÁS Vriációk egy témár 69/6 MIHÁLYI GÁBOR Itt profil - hol profil? 69/5 MOLNÁR GÁL PÉTER Színház: csk 28 éven luliknk - 28 pontbn 69/11-12 MÜLLER PÉTER Hétköznpok 69/11-12 PÁLYI ANDRÁS Abszurd színház - mgyr módr? 69/6 SAÁD KATALIN Totális színház és színpdi hitelesség 69/11-12 SALAMON PÁL Kié színház? 69/6 SÁNDOR IVÁN A vlóság megneveződése" 69/5 SIKLÓS OLGA Az író és színház 69/6

5 DR. SZÉKELY GYÖRGY A színikritik és színház sokoldlúság TAAR FERENC Vidéki színház - vidéki színész UNGVÁRI TAMÁS Érték, divt, világirodlom VAJDA MIKLÓS Auditor et lter prs WEGENAST RÓBERT Dohogás díszletügyben WEGENAST RÓBERT A díszlettervező mgányosság Színház és közönség GYŐRI ILLÉS GYÖRGY Beszéljünk propgndáról HEGYESHALMI LÁSZLÓ- SIKLÓS OLGA Egy közvélemény-kuttás tnulsági Levelek szerkesztöhöz VENCZEL ANDREA Drámíró-iskolát? 69 /11-12 Színháztudomány, színháztörténet 68/1 69/1 69/4 69/2 68/5 69/10 69/ BENEDEK ANDRÁS A drámi nyelv 69/7 CENNER MIHÁLY Déryné 68/2 DERSI TAMÁS A lázdó kritikus 69/10 DEZSÉRY LÁSZLÓ Egy régi klendárium Budi Népszínházról 69/9 GYÖRGY ESZTER Színház Pest-Budán 69/1 KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Az újjáépülő Várszínház 69/10 M. LÁZÁR MAGDA Színházi élet Debrecenben Tnácsköztársság idején 69/3 NÁDASS JÓZSEF Egy színházi elődás 1919-ben 69/6 SELMECZI ELEK Az eltűnt elődásfelügyelői jelentés Világszínház ANGYAL MÁRIA Színházk Svédországbn 69/10 BALOGH GÉZA Lengyel folyóirt mgyr színházkról 69/9 BOLDIZSÁR IVÁN Örkény Párizsbn 69/1 BŐGEL JÓZSEF Változó színházi világ Frnciországbn 68/2 EMBER MÁRIA A biztosítás 69/1 EMŐDI NATÁLIA Fust-bemuttó Berlinben 69/2 EÖRSI ISTVÁN Rézvásár 69/3 A. GERSKOVICS Az Éjjeli menedékhely Moszkvábn és Budpesten GYÁRFÁS ENDRE Kísérleti színpd Skóciábn 69/5 KECSKEMÉTI KÁROLY A hmpstedi színházi klub KENCZLER ÉVA Az igzt, cskis tiszt igzt" 69/7 69/7 KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Nyolc színdrb és egy színházi mozglom 68/1 KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Meglepetések Hollndiábn 69/1 LEHOTAY HORVÁTH GYÖRGY Kísérletek közönséggel 69/1 LENGYEL GYÖRGY A szbd tér 69/8 MARTON LÁSZLÓ Nyáron Frnciországbn 69/11-12 MIHÁLYI GÁBOR Miért jó z ngol színház? 69/11-12 NAGY L. SÁNDOR Új szezon és régi problémák 69/9 MÁRTON VERA Dürrenmtt: János király 68/1 PÁLYI ANDRÁS Artud mágikus színház 69/1 PÁLYI ANDRÁS Hppening' és színház 69/4 PÁLYI ANDRÁS Grotowski színház és lbortórium 69/7 SZÁNTÓ JUDIT Új külföldi bemuttók 69/5 SZÁNTÓ JUDIT Jen Vilr drámáj 695 SZEREDÁS ANDRÁS Hndke és beszédjáték 69/2 SZÉCSI FERENC A stílusterémtő Dubrovnik 69/10 SZÉCHY ÁGNES Az meriki színházi évd 68 / 69-ben SZÉMANN BÉLA Diákszínházi fesztiválok és botrányok 69/10 69/4 SZILÁGYI JÁNOS Új irányztok szovjet színházbn 68/2 SZINTE GÁBOR Zűrzvr es még vlmi 69/7 JOHN TREWIN A klnd színház 69/1 JOHN TREWIN Én vgyok, Hmlet, dán" 69/8 Könyvszemle BERKES ERZSÉBET Fekete Sándor: Petőfi vándorszínész 69/11-12 FEKETE ÉVA Kéry László: Shkespere, Brecht és többiek 69/2 GÁBOR ISTVÁN Kzimir Károly műhelynplój 68/1 KOLOSI TAMÁS Nyomozás színházügyben 69/2 KOMLÓS JÁNOS Röpirt színházi jog ügyében 69/7 M. LÁZÁR MAGDA Lee Simonson: Kezdődhet játék 69/1 MÁRTON VERA Molnár Gál Péter: Olvsóprób 69/7 NEMES MÁRIA Gyárfás Miklós áltnkönyve 68/1 NEMES MÁRIA A lefegyverző iróni 69/11-

6 PÁLYI ANDRÁS A form egésze" és drmturgi RÁDULY MÁRTA Ritoók Zsigmond: Színház és stdion SAÁD KATALIN A totális színház előképei SOMLAI PÉTER Trgédi ülőhelyzetben TESCHLER ANDREA Utzás városi folklór körül ZOMBORY ERZSÉBET Mrtin Esslin: Az bszurd drám elmélete Drám 69/ /2 69/9 69/3 69/7 69/1 FERNANDO ARRABAL A két hóhér 69/9 EÖRSI ISTVÁN Hordók 68/2 69/1 GÖRGEY GÁBOR Hírnök jő 69/2 GYÁRFÁS MIKLÓS Mizntrop 68 69/5 HUBAY MIKLÓS Idézés, ítélet 69/4 JEAN-CLAUDE VAN ITALLIE Motel 69/6 JÓKAI ANNA Fejünk felől tetőt 69/8 MADÁCH-KERESZTÚRY Csák végnpji (részlet) RAFFAI SÁROLTA Diplomások TADEUSZ RÓZEWICZ Az én kislányom THURZÓ GÁBOR Meddig lehet ngyl vlki? Előszó drámákhoz 68/1 69/3 69/10 69/11-12 KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Jen-Clude vn Itllie és z Americ Hurrh 69/6 KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Fernndo Arrbl és A két hóhér 69/9 PÁLYI ANDRÁS A Mizntrop mi színeváltozási 69/5 PÁLYI ANDRÁS Relist színház vgy metfor? 69/10 RÉZ PÁL Istenkísértések (Bevezető Huby Miklós szerzői estjéhez) 69/4 A Várszínház tervei 69/10 Brát Endre - Díszletterv A revizorhoz 69/11-12 Csinády István díszletterve z Ilyen ngy szerelemhez 68/1 Csányi Árpád díszlettervei z Athéni Timonhoz 69/1 Csányi Árpád díszletterve 0 A vezérkri főnökhöz 69/4 Fehér Miklós díszletterve Lóvátett lovgokhoz 69/7 Gyrmthy Ágnes díszletterve A kegyenchez 69/8 János Ljos díszletterve III. Richárdhoz 69/5 S. Jovnovic díszletterve Mrt/Sde-hoz 69/3 Koós Iván rjzi Bábszínház A hét főbűn című elődásához Köpeczi Bócz István rjzi Gábor Miklós III. Richárd lkításához 69/4 Köpeczi Bócz István díszletterve A ngy Romulushoz 69/9 Lkner László díszletterve Szekrénybe zárt szerelemhez 69/6 Milkovszy Erzsébet jelmeztervei A wterlooi cstához 69/8 Rózshegyi György rjz Ltbár Kálmánról Schöffer Judit jelmeztervei My Fir Ldy-hez és z Amerikához 68/1 68/2 Színház Pest-Budán". Egykorú rjz 69/1 Szinte Gábor rjzi A vörös postkocsihoz 69/2 Wegenst Róbert díszletterve Gbányi Árpád Ab Sámuel király című drámájához 69/3

7 Közéletiség: egy foglom válság - vgy egy műfj fázisváltás ALMÁSI MIKLÓS Nem szeretem zokt vitákt, melyektől dolgok megváltását várják, s h már írásról vn szó, inkább drbíráson kellene fárdozni, mint cikkek párbján, melyek rról szólnk, hogyn kellene, és miért nem jó úgy, hogy most történik... Aztán nem szeretem ezeket morális kopásnk indult foglmkt: közéleti", mi tárgyú", rázós", konformist" - bár lehet, hogy zért, mert én is többet hsználtm őket kelleténél. Nem szeretem z unlms, de látványos elődásokt, s főként nem szeretek erről pnszkodni, mikor z író, színigzgtó, színházvezető és kultúrpolitikus egyránt erről pnszkodik. A pnszok mögé kellene nézni, de z intimitások sem érdekelnek, dolgok végül is nem egy sötét srokbn kpnk végzetes gellert. S végül nem szeretem zt z állpotot sem, mikor egy-egy drb kritikáját zzl kell kezdeni: milyen erényei vnnk, mjd z év végén zzl kell folyttni, hogy bizony cslódnunk kellett. Aztán még rról sem szeretek írni, hogy mi nem tetszik, mert jobb vlmi kézzelfoghtó, megrgdó, reveltív erejű lkotás mellé állni, mint semmi felett tnkodni, hogy vjon z vlmi-e vgy csupán nnk képzeljük. S mivel ennyi mindenről nem szeretek írni, kénytelen vgyok bossznkodni, és háborgás rossz tnácsdó, még rosszbb sorvezető. Hiáb nézem át z évdnyitó drbokt, sőt közel-jövőben színre kerülő műveket - kár lenne részletnlízisekbe bocsátkozni: h már bossznkodik z ember, próbáljon meg foglmk mögé nézni, s megtörni zt hllgtólgos koncenzust, mi z ún. közéletiség, közéleti drám ktegóriáj körül kilkult. Az unlom oki helyett politiki színházt keresnénk, mához szólni képes, politik prtneréül felnövő s ugynkkor művészi utonómiávl is rendelkező művészetet. S ez már nem szűk szkmi kérdés. Szociológii, sőt politiki elágzási is vnnk, s csk ezek áttételében fordul szk-mivá. Röviden: miért lehetséges, hogy filmművészetben vgy kár z irodlombn létezik egy olykor pezsgő, máskor prázsló művészi-társdlmi közélet, s színházbn csk szkmi közvélemény htárkérdéseként bukkn fel ez ktegóri. Kivel vn bj: z íróvl, drbokkl, színház-vezetőkkel vgy foglomml mgávl? Közéleti vgy politizáló színház Egy időben drámírás provincilizmusát lehántó törekvés összefoglló elnevezéseként csengett közéletiség" foglm. M már jócskán megkopott, jelentése nnyir sokértelművé - h nem kétértelművé - változott, hogy mgm is némi szkepszissel írnám le egy-egy politizáló gesztusávl művészi robbnást okozó drám jellemzéseként. Vjon Gyurkó Szerelmem, Elektráj vgy Csurk Ki lesz bál-ny? c. drbj vgy kár Dobozy Eljött tvsz c. drámáj - közéleti" drám? Erdélyi Mozikokj mg tisztes középszerével kielégíti ennek foglomnk beszűkült értelmét. Am számár ez már inkább szkeptikus kritikként hngzik... A drámtermés vezető drbji nem szoríthtók ebbe ktegóriáb, mi nyilván nem művek, hnem foglom hibáj. Foglmk jelentésváltás mögött persze szociológii összetevőket kell keresnünk, h mást nem is, ennyit megtnul tunk már strukturlizmusból. Nem lenne nehéz kimuttni, hogy köz-" képzővel összetett szvk - pl. közerkölcs, közízlés, közélet, közgondolkozás, közdkozás - jvrészt egy bizonyos átlg jelzésére szolgálnk, s z áltluk jelzett sokféle szimptóm egyediségét, specifikumát ezzel z átlggl tkrják cl. A közgondolkozás" pl. egy kor átlgosn mérhető közvéleményének ítéletszintjét rögzíti, melyben sem vezető elit, sem különböző, egymástól eltérő trtlmú ideológii, művészi, filozófii gondoltok tenyészete, sem pedig z ezt szintet el nem érő köznpi" ember orientációs rendje nem különböződik meg: z eredmény vlmi publicisztikus értékű konglomerátum. Így közéleti drám" is többféle jelentést egyesít, vigyázv, hogy e jelentések ne különüljenek el, de ezzel z eklektikus trtlomml ki is merül jelentése: z egykori hrci jelszó már már egyfelől politizáló vgy z embert számonkérő társdlomkritikus törekvések, másfelől ezt társdlomkritikát tompítni igyekvő kísérletek közös fedőnevévé változott. Sőt, témájábn és típusibn olyn speciális krntén" problémkört lkított ki, melyben ugyn felismerhetőek többi drám típusi és htárgondji, mégis benne vlmi álemelkedettség, természetességet nélkülöző merevség, normális, köznpi életszférávl csupán érintkező más világ lépésrendje fedezhető fel. Erdélyi Sándor Mozikokj pl. nemcsk tisztességes, hnem még újító szándékú drb - hiszen egy fordított termelési drámát" írt, hol z intrikusokt nem leplezi le rendőrség, hnem ők játsszák le pályáról pozitív hősöket". Mégis: drb játéktere vlhol természetes köznpiság és egy társdlmsított elvontság htárán zjlik: közéletiség szférájábn, mely inkább köz, zz átlgszerű, mint élet, zz egyénekre épített, individulizált, s ezen keresztül tár fel horizont-kérdéseket. De miért jelent még m is ilyen elvont-emelkedett krntén" problémát közéletiség"? E foglom kétértelműsége bizonyos mértékig szükségszerűen dódik fejlődésünk körülményeiből. H ngypolitikábn egyelőre még kibontkozttásr váró feldt z lulról felfelé is htni képes társdlmi részvétel" és beleszólás demokrtikus inicitíváj, úgy nem kell csodálkoznunk zon, hogy drám nehezebben tlálj meg zt tém- és közönségtljt, melyből nyilvános" konfliktusit meríthetné. Ezért vn z, hogy legjobb drbjibn csupán feldt jelzésére szorítkozik. A htlom és morál, közöny és cselekvési lehetőség ütközésének és összefüggésének drbji ezt problémkört érintették - ám ngyjából vlmennyi feldtjelzésre szorítkozott. Görgey Komámsszony, hol stukker? c. kísérleti drbjábn htlom techniki ügyletté - pisztoly körforgásánk kérdésére zsugorodik, mert ezen kívül nincs más, mi befolyásolni is tudná zt, mi történik. A jelzés itt groteszk túlzás - s egyben itt-ott vitthtó felhngokkl is rendelkező történelemfilozófii kurzus -, de gesztus mindenképpen feldtr tereli figyelmet. Ugynez vontkozik Eörsi első bszurd játékár, Sírkő és kkór, hol mnipuláció mechnizmusánk nálunk is kilkíthtó veszélyeire hívj fel figyelmet - ismét egy sor vitthtó implikáción átszűrve. Ezek drbok már nem romntikus-morlizáló formábn vetik fel kérdést: nem rr kíváncsik, hogy vn-e joguk kívülállóknk", lentieknek" beleszólniuk történelem vgy politik lkításáb. Ez premissz számukr természetesen igennel válszolódik meg.

8 Az igzi kérdés : ki tudunk-e lkítni olyn társdlmi mobilitást, mi ennek beleszóló" inicitívánk nemcsk felkeltője, de intézményes és eredményes biztosítój is lesz. Végül is ez punctum sliens: z előbb filmművészet fellendülésére hivtkoztm - ellenpéldként. Az ottni modell zonbn elkelne színházművészetben is. A filmművészetben sikerült kilkítni zt műhelytmoszférát, melyben kultúrpolitik és művész egymást társnk, vitázó szövetségesnek tekinti - ezzel zonbn serkenti fejlődést. Voltképp ez szövetségi viszony - mely vitákon keresztül érvényesül - hiányzik (véleményem szerint) színházművészet mi játékteréből. De térjünk vissz művekhez. Drvs sem kisember vgy z újságíró igzságkimondásánk, társdlomkritikájánk jogáért perelt elsősorbn - félreértenénk A térképen nem tlálhtó c. drbot, h lázs soriból csk ennyit vennénk ki: z lpkérdés beleszólás intézményesítésének követelése volt, tehát feldt kijelölése. Az, hogy beleszólás ne csk esetlegesen fordulhsson elő, ne csk egy-egy elszánt ember hrcolj ki felfelé jelzés és változttás lehetőségét, hnem hogy társdlom ne kivételekre bízz önnön korrekciójánk intézését. Nyilvánvló, hogy e feldt jelzése mg is társdlmi problém: h itt megáll drámíró, olyn fl előtt fékez, melynek léte ngyrészt optiki cslódás. Én nem osztnám oly egyértelműséggel Dürrenmtt hsonltát, mit Földes Ann idéz. A svájci sztirist filozófus ugynis rról ír, hogy z Antigoné drámi csúcsteljesítményét z tette lehetővé, hogy kkor még mg Kreon intézte z ügyeket, m viszont már csk Kreon titkári láthtók, s ebből másodlgos döntési szférából nemigen lehet drámát csinálni. A dignózis ugyn szellemes és pontos, de nem egészen illik erőfeszítéseink dinmikájár, jelenből jövő felé törő lterntíváir. Nálunk gzdsági szerkezet átlkításávl átformálódik z egész társdlom csontváz, ugynkkor ngyjából változtlnul mrdt demokrtikus lehetőségek köre - pontosbbn régi közéleti mechnizmus bővült-jvult. A jövőre vár tehát z kikerülhetetlen feldt, hogy kilkítsunk egy olyn társdlmi mozgásdinmizmust vgy jelzésrendszert, melyben z lsók konfliktusi, szisszenései törésmentesen jutnk el döntésre hivtottkig, s itt közélet már nem vlmi más, z emberek mindennpi életétől, munkájától, hivtli tevékenységétől különböző tevékenységi form lesz, hnem egyre inkább egybe fog esni köznpi életükkel. Egy ilyen szerkezeti átlkítás zonbn részint gzdsági mechnizmus kifutásánk sikerétől, részint egy sor más konstelláció behtásától függ. S nyilván utópizmus lenne zt remélni, hogy egy ilyen világtörténelmi értelemben is korszk-lkotó lépés máról holnpr bevezethető". Am jelen helyzetünket s közélet sjátos krntén" jellegét ez történelmi szituáció htározz meg : egyelőre még nem trtunk ott, hogy z emberek köznpi élete közvetlenül társdlmi értelművé emelkedjék - ngy szociális kérdések jv része vlóbn egy más síkon és más döntési fórumokon merül fel, következésképp másutt is okoz konfliktust. A drámírásnk zonbn nem pillntnyi állpot drmturgiáját kellene követnie, hnem tendenci irányár kellene figyelnie, és ezért kellene küzdenie. S hogy közéleti drám" átlg m szürke társdlmi drbok" sblonjáb fut, z nem utolsósorbn bból z önfeldó prxisból is ered, hogy ennek hrcnk m még jobbár kelle metlenségei szúrnk szemet z írók, színházvezetők, sőt né-h még kultúrpolitiki irányítók gykorltábn is. Más szóvl: m még áldozt és néh hosszú távú küzdelem kívánttik, hogy tendenciát, mely vlójábn össztársdlmi átformálódásunk mélyén érik, művészet ktrtikus eszközeivel társdlmi tudt fókuszáb emeljük. S ki szeret áldoztot hozni? Az író sztlán ez még sjnos egyszerű lterntív: novellábn, regényben, sőt filmen ezek z éles-re" töltött konfliktusok szbd pályát kphtnk, így tehát - mérlegel z író - kár energiát, idegfeszültséget, esetleg infrktust kockázttni egy bemuttó dicsőségéért. A filmben különben is ngyobbt robbnht egy reveltív gondolt - és visszhng társdlmi önvizsgáltnk is többet hsználht. Más szóvl: jelenleg meg nem írott drámákbn vn közéletiség" hlott erőtrtlék. A drb egyszerűen nem jut el ppírformáig - mert elvetélődik z ötlet, vgy lkot változtt, s filmnovell lesz belőle. A kultúrpolitik szintjén egy jogos és minden esetben mérlegelendő kérdés látszik felmerülni: bizonyos problémák elébe vághtnk későbbi összfejlődést előlendítő döntéseknek, megnehezítik zok kivitelezését, betervezését, társdlmi befogdás feltételeit stb. Mindez igz - gykorltilg zonbn politikánk egyre inkább szüksége lesz erre z előrejelzésre, mégpedig bbn mértékben fokozódó igénynyel, hogy kezd kilkulni demokrtizálás új KRESZrendszere, társdlmi méretű átrendeződése. A mi drámírónk és színháznk úgy kell kultúrpolitik társánk lennie, hogy ezt távltot segíti relitássá érni, s ennek lpján lesz segítőtárs és vitprtner. Az elmúlt két évd s kezdődő új viszont olyn ptthelyzetet teremtett, melyből nehéz kilépni. Az író nehezen válllkozik rr, hogy - mint zt pestiesen mondják, megcsókolj forró kályhát"; színház viszont z írór vn utlv, és többi színházr hivtkozv széttárj krját: j kérem, drb nélkül nem megy". S különben is, Y színháznk sem sikerült drbját - értsd problemtikus művét" - be-muttni. Így egyezik ki egy színtelen drbbn - szinte örülve, hogy z új foglom fedőszíne ltt megússz z évdot. A színház kultúrpolitiki vezetése pedig kész tények elé kerül: egy-egy vlóbn vitthtó drámát kénytelen eltnácsolni, s ztán csk zzl gzdálkodht, mi mrd. Azt zonbn sem z író, sem színház, sem vezetés nem láthtj, hogy végül is egymás számár termelik zt z áldtln állpotot, melyben kockáztot, pozitív ügy érdekében válllndó esetleges kudrcot is igyekeznek szinte közösen kiküszöbölni, hogy leglább flott ügymenet biztosítódjék. Krikírozom helyzetet, hiszen végül is Gyurkó Elektráj, mely egész eddigi fejlődésünket és távltinkt, nemzetközi munkásmozglom trgikus konfliktusát egészen nnk átmeneti távlthomályosulásáig érintette, nemcsk szín-re került, hnem országos siker, nemzetközi esemény is lett. Drvs művén egy ország vitázott - bár fenti kriktúr egyik vlós összetevője, hogy zért ez drb nem Pesten került bemuttásr. Dobozy Imre felszbdulás eddigi, megcsontosodássl fenyegető és ünnepi" tószttá merevülő képét rombolt le, és egy új megvilágítású, trgikus színeket is belénk égető új áttekintést dott erről z indító válságról. S még sorolhtnám sikereinket: Örkényt, Görgeyt, Csurkát. Nem is végül is áttört drbokkl vn bj, hnem z

9 átlg szürkeségével és mögötte rejlő okkl: zzl ptthelyzettel, melyben író színház drmturgjától, drmturg z igzgtó tktikázásától, igzgtó htóság rányokt, profilt, politiki józnságot követelő szempontjitól, h-tóság színházk éretlen csínytevésétől, kulturális vezetés szkm unlmától, színvonlánk esésétől vgy egy-egy kísérlet túlméretezett élességű politiki éretlenségétől trt. Ezen kellene oldni, mert közéleti drámák" elszürkülése mögül végül is művészi közélet" elszürkülése fog előtűnni. S z lpkérdések helyett mjd Pinter, Schisgl, Albee vgy Péntek Rézi között lehet válsztnunk. Ebben z vntgrde és pop ömlesztette tömkelegben nehéz lesz orientálni, képes kultúrpolitiki centrumot tlálni. Látszik-e vlmi megoldás? Olyn ez, mint egy kötöttfogású birkózómeccs első perce - küzdők keresik fogásokt, s szőnyegen látszólg semmi sem történik. Végül is z menti meg meccs érdekességét, ki kezdeményez, ki mer: most is z fogj megmenteni szürkekórbn szenvedő színpdot, ki mer, s nemcsk ereje vn, de művészi-morális súly, koncepciój. Vn ilyen műhely? Ezen kellene dolgoznunk - közösen, hiszen prtnerek vgyunk. Közösen, íróknk, színházi teliéknk és kulturális vezetés támogtó, serkentő gesztusink. De ez dignózis még mindig túl áltlános: vlójábn meg vgyok győződve rról, hogy kulcspozíció színházé. Végül is z ő kezükbe vn letéve változás egyik, tlán legfontosbb lehetősége. Nekik segíthet: kritikus, író és kultúrpolitikus. De nélkülük hiáb minden segítség: politikus nem írht drámát, h éppen hiányzik egy mgyr drb" beígért műsortervből... Végül is tudomásul kellene vennünk, hogy minden vlmirevló újítás, stílusváltás s még inkább minden jelentős politiki felhngokkl teljes drám - dilógus, munkvit tárgy, s mennél izglmsbb, nnál keményebb védelmet igényel színház részéről. Ebben z esetben már más felállás", z író is ngyobb védettségre számítht, és kulturális vezetés is körültekintőbb döntésre hjlik. Persze m még színházk gzdsági muttói is kényelmesebb megoldás felé csábítják vezetőket. A bátorságot, felelős válllást z új feltételek és lehetőségek tágulásávl újr kell mjd tnulnunk. S ezen z új szinten kell folyttni dilógust íróvl, színházk felsőbb vezetőivel, sőt közönséggel és kritikávl egyránt. Zeitstück kontr p r b o l? Közéleti, társdlmi konfliktusok - tnmeseként foglmzódtk meg legmgsbb szinten, művészi átütőerővel. Tévedés lenne zonbn zt hinni, hogy ennek csupán,,virágnyelv" engedélyezte szbdbb mozgás volt z ok: z előnyt z áltlánosítás szinte korlátln lehetősége kínált, problémák öntörvényűségének végigjárás. Ugynkkor ez z áltlánosítási lehetőség szélsőséges htármeneteknek is tért nyitott, más szóvl túláltlánosítást" is lehetővé tette, s ez már önnön törekvéseinek is htárt szbott. Ezért született meg z követelés, hogy próbáljuk meg végre múlt és főként jelen lpvető társdlmi gondjit direktben ", reális társdlmi típusok áttételében megfoglmzni. A kívánság tehát nemcsk üdvözlendő, hnem természetesen következett irodlmunk és drámírásunk eddigi fejlődéséből. Cskhogy mint megfoglmzódott ez kívánság, máris mitikus ellentétként rögzítődött ez kétféle tö rekvés: egyfelől prbolisztikus irodlom", lig láthtó negtív előjellel, másfelől direkt" ábrázolás - lig lát-htó művekkel. Relitás és óhj. Ennek mítosznk vn zonbn egy fékező htású elméleti tézise: trtózkodás minden modellizáló, z dott társ-dlmi konfliktushálót elvontbb, kár groteszk, kár trgikus csomópontokb rögzítő szemléletmódtól. Az ellenvetés mgv természetesen jogosult: félelem túláltlánosítástól, mi politik nyelvére lefordítv igztln vádskodásokt jelenthet. Próbáljuk meg végiggondolni, vjon milyen eredményeket ígér és milyen kelepcékbe csábít z ellenkező pólus, direkt" ábrázolás lehetősége? Először is: ezen z úton sincs kizárv rossz áltlánosítás" lehetősége - z veszély, melyet legélesebben bírálunk prbolákkl" kpcsoltbn. A direkt" konfliktusábrázolások is, h művészileg átütő erejűek, képesek túlnyúlni z egykori történelmi események rjzán, és áltlánosbb érvényű tézisekhez vezetnek. Gondoljunk rr, hogy Kovács Hideg npok c. filmje már-már dokumentumeszközökkel dolgozik, benne z egykori történelmi esemény és ténynyg is direkt mivoltábn jelenik meg - de művészi ténykezelés" révén mégis áltlánosbb, sőt jelent is érintő érvkészletet kínál: felelősség és felelőtlenség vitáj mind mi npig hlltj szvát. A színpdon még erősebb közvetlen tények áltlánosító htás: itt minden egyedi" élettény szinte zonnl szimbolikus értelmet nyer, s mennél egyszeribb, mennél közelebb áll dokumenttív tények" világához, nnál inkább hordozhtj ezt - gykort bizony ellenőrizhetetlen - áltlánosbb vgy túláltlánosítódó jelentésréteget. Ionesco jegyezte fel, hogy mikor A kopsz énekesnő írás közben kilkított bnális dilógusok nyelvezetét, meglepetten tpsztlt, hogy szöveg nemcsk önállósult, hnem trtlmábn is más ruhát öltött mgár: mi nevetséges bnlitásként íródott le, z egyszerre álbnlitásként, zz egy mélyebb értelmű gondolt rejtjeleként kezdett szerepelni, más természetű rejtjelet sejtetett. S miért vontkozht ez jelenség csupán Ionescór? Drvs mind ez ideig legmegrázóbb htású, mert jelen még kusz közkérdéseinek fájdlms görcseibe vágó drámájábn, A térképen nem tlálhtó c. dokumentumjátékábn egy-egy ténymozzntbn (pl. flu szegénységének tényeiben, serkék"-ről folyó kétségbeesett vitábn vgy z iskoláztlnság, z lsó káderek műveletlenségének és szűk látókörének tényszerű bemuttásábn) nemcsk z egyedi tényt, hnem egy áltlánosbb tézist is érzünk, s ennek felhngji ztán leglább olyn kontrollálhttlnok, mint prbolisztikus" művek gondolti implikációi. (Jól-lehet itt egy pozitív töltetű szenvedélyességről, egy előremuttó és nem szkeptikus társdlomkritikáról vn szó!) A direkt" ábrázolás követelményét ztán neotrtilizmus veszélye is zvrj - olyn jelenség, melyről eddig lig vettünk tudomást. Rffi Srolt Egyszál mgm c. drámájánk első felvonás ngyvonlún vázol fel egy össztársdlmi szituációt egy kisváros tmoszférájábn: ténydrám itt szinte mgától sugllj z áltlánosítást, drám keretein messze túlmuttó, összefejlődést megkérdőjelező gondoltokt. Cskhogy kibontkozás megmrd ezen kisvárosi szinten, mszekvilág, házsság, szűk látókörű perptvr szürkeségében, s mi problém indításként még ellentmondásoktól feszülő társdlmi couleur locle volt, z később z lpkérdést tette nemcsk provinciálissá, hnem n-

10 turlisztikusn egyszerűsítővé. A problémkezelés szerencsétlensége ez: Rffi egy összfejlődésünket keresztező jelenségtömegre krt felhívni figyelmet, de végül is fogly mrdt nnk szűk körnek, melyből merített, és nem tudott drámi áltlánosítás mgsbb osztályáb lépni. A direkt ábrázolás" követelése könnyen válhtik egy mindent megoldó mitikus erejű gyógyírrá, jóllehet mint mű-fj mind ez ideig csupán próbálgtás szintjén vlósult meg. Ami ebben felfogásbn mítosz, z egy vlóságos mű-fjproblém szkmi félreértése. A direkt ábrázolás ugynis nem zt jelenti, hogy színpdon egy z egyben jelenjék meg Rákosi vgy Rjk, mi tnácselnök és főnöke - politiki vezetőkről írott drbok éppúgy virágéletűek, mint kulcsdrámák. A direkt" ábrázolás követelménye ott értődik félre, hol hiányzik bonyolultbb emberábrázolási tpsztlt és színrevitel bátorság, művészi invenciój. Csurk Ki lesz bálny? c. drbjábn pl. egyetlen szó sem esik rról, hogy ez négy pókerező fitlember hol és milyen társdlmi betegség következtében törte cl gerincét, bénult meg morálisn és lelkileg, s vált szinte gyógyíthttln, sjnáltr méltó rokknttá. A drb - kitűnő drmturgii lpállássl - csk szereplők utonómiájából, z előttük állott lehetőségek elszlsztásából indul ki, s csk hőseit vádolj. A néző először bele is megy ebbe drámírói kelepcébe, és el is fogdj ezt személyre szóló dignózist, és úgy érzi, egy kórterembe pillnt be, meglehetősen zárt, fertőzésálló blkon keresztül. Csk később merül fel benne kézenfekvő s drb áltl csk suglmzott kérdés, hogy ez négy fitlember vjon miért egyszerre került ebbe kátyúb? S ennek sttisztiki kérdőjelnek fonlán elindulv kénytelen eljutni drb legmélyebb rétegéig, hogy ti. itt z 56-os válságbn megroppnt generáció sorsát látj mg előtt, régi eszmények eltűnésének és z újk nehéz születésének senkiföldjét. Csurk is direkt" módon teszi fel kérdést, ő sem prbolát ír: de direkt társdlmi kérdések olyn emberi sorsokb rejtődnek, melyek egy drámi rejtvény lkotórészei. Persze nemcsk megfejtés útj követeli z áltlánosítás kínját, hnem négy szereplő szűkre zárt világ is egy ilyen elvont tér, de sem npi társdlmi eseményekről, sem végső morális-politiki tézisekről nem esik szó, drám szerencsésen ki tudj kerülni ezeket végleteket. De térjünk vissz másik pólushoz: prbolikus" drbokhoz. Fel kellene figyelnünk rr körülményre, hogy Gyurkó Szerelmem, Elektráj vgy - más közegben - Örkény Tótékj miért lett közönségsiker és irodlmi nygábn is rngos lkotás. Azért, mert mindkettő modellizáló" drb, z áltl megrgdott ellentmondások szinte tiszt formábn" kerülnek színre, olyn groteszken vgy mítosz áltl már egyszer tipizált lkok elvont mszkján keresztül, mely megkönnyíti z emberek közötti társdlmi relációk komplexitásánk érzékeltetését. Mármost köztudt ezt típusú prbol-megoldást" tnkönyv ugynzon rubrikájábn trtj nyilván, mint Mészöly Ablkmosóját vgy Illyés Kegyencét, hiszen prbol - prbol. Sőt, rossz lelkiismerettel ugyn, nem kis elméleti zvrrl, de még Brecht is ide kerül, ki - mint köztudott - sok történelmi prbol sikeres szerzője. A distinkció hiányzik tehát: hol vn z htár, s létezik-e egyáltlán olyn esztétiki htár, melyen túl prbol problemtikussá, sját törvényei áltl diktáltn torz léptékben kénytelen visszdni jelen-közelmúlt konfliktusit, és hol keressük zt z egészséges közti-teret, melyben ezek z ellentmondások továbbgondolást és cselekvő megoldást követelően robbnhtnk? Tehát: kár lenne előjelekkel ellátni prbolisztikus" és direkt" ábrázolás lehetőségeit. Az előbbi - elvont princípiumként - éppoly kevéssé nevezhető ki károsnk, mint hogy z utóbbi - ugyncsk elvont módszerként - előrelendítőnek. Művészileg korszerűt és közéletet, emberformáló értékében jelentőset lehet kínálni prbolisztikus" törekvések továbbvitelében modellizálás korszerűsítésével - és ízlésrontó, politiki horizontot hábetlerizmussá szűkítő lkotások születhetnek direkt" ábrázolás jóindultú tnácsánk követésével is. Önmgábn egyik sem üdvözítő, sem kárhozttó: z invenció dönt értékükről, vgy-vgy helyett művész utonóm htározottság bármelyiket sját testére szbhtj, s ezzel segítheti önmgunk társ-dlmi önvizsgáltánk ktrtikus tisztulását is. Az okos múlt A legsokrétűbb önrcképet, életviszonyink legmélyebbre htó tudtröntgenét még mindig néhány klsszikus lkotás átgondolt, jelenre hngolt bemuttás hozt. Mennyiségileg itt sem vgyunk elkényeztetve, de Gorkij Éjjeli menedék-helye (Ádám Ottó rendezésében Mdách Színházbn), Bá-bel Mári c. kollázs" (Kzimir Károly rendezésében Tháli Színházbn) vgy tvly fitl Bbrczy László Trtuffe-je Kton József Színházbn, s ugynott Németh László 1946-bn keletkezett Széchenyije (Bodnár Sándor rendezése), vgy Nemzeti Színház legutóbbi Athéni Timon-elődás, Mjor Tmás újszerű koncepciójábn, h nem is jelen emberképéről, de társdlmi tudtunk lkulásáról tudott elgondolkozttót és továbbgondolni vlót kínálni. (Gondoljunk rr, milyen szemléletbeli váltásr hívt fel figyelmet z Athéni Timon, mikor htlom- és morál-problém már szürkülőben levő komplexum mellett megpendítette mechnizmussl előtérbe került forintcentrikus mgtrtásmód morális és emberi kérdőjeleit.) Itt zonbn még mindig érvényben vnnk régi előítéletek. A klsszikus produkciók ngyobbik hányd vgy z egykori ngy elődások" reminiszcenciáit keresi - mint hogy kritik is z egykori Csortos- vgy Rátki-lkításokhoz méri mi és leglábbis szándékábn már hngolt játékmodort -, vgy kötelező olvsmányok információnygként kezeli klsszikus szövegeket, és rdikálisbb invencióbedobás, rendezői forrdlom nélkül igyekszik le-tudni egy-egy múgy is biztos sikernek látszó klsszikus drbot. Nem görkorcsolyázó Hmletet keresném színen, hnem zt hngvételében, látványábn és főként koncepciójábn újnk, mondhtnám ráismerhetetlennek" tűnő át-változttó átformálást, mit Körszínház emlékezetes Cidjében vgy most Timonbn láthttunk. S bár most kissé krikírozom helyzetet, mégis zt kell mondnom, hogy minden évdbn sikerül egy-egy jelentős klsszikus újrfoglmzás - hol élesebben, mert mához szólóbbn" vetődnek fel rejtett, még nem tudtosodott gondjink, mint z ún. mi témájú" drbjinkbn. Az előítéletek tehát itt is félrevezetnek. Először is klszszikus drb nem jelent hendikepet jelenről szólóvl szemben, mert - mint Hermnn István tlálón jegyzi meg Szent Iván éjjelén c. könyvében - nem máról kell szólni színháznk, hnem elsősorbn mánk kell dni vlmi jelen-

11 mgyr játékszín HERMANN ISTVÁN A felújított Tükör D é r y T i b o r d r á m á j Vígszínházbn Ne higgye z olvsó, hogy cím zoknk szellemeskedéseknek folyttás, melyek Vígszínház Tükör-elődás után már megjelentek mgyr sjtóbn. Nyilván szellemeskedésnek htn, h rról írnék, hogy lehet-e tükröt újrfoncsorozni, vgy hogy velencei, tehát igzi tükröknek nincs is szükségük újjávrázsolásr stb. A Tükör mostni felújítás sokkl mélyebb problémákt vet fel nnál, mintsem, hogy így npirendre térjünk felette. Az egyik legáltlánosbb problém nem is közvetlenül Tükör sorsához kpcsolódik, hnem egy meglepő tényhez. A felszbdulás utáni mgyr drám egy része már trdícióvá lett. Éppen úgy irodlomtörténet vgy színháztörténet, esetleg drámtörténet, mint Bródy Sándor vgy múlt százdvég drámái. Ritk felújítás, mert m élő középkorú generáció számár ez még Tükörtől Fáklylángig, sőt Kegyencig mi élet, holott z új generáció számár már letűnt idők tnúbizonyság. Mikor rról beszéltünk, hogy jobbn kellene sáfárkodni " z örökséggel, ritkán jutott eszünkbe, hogy már húsz év előtti is Örökség. Most ebből z örökséggből merített Vígszínház, s mg válllkozás éppen z előbbiekből következően figyelemre méltó. Összefügg ez zzl, hogy most kezdünk számot vetni z elmúlt huszonöt év vlóságos történetével, művészet- és irodlomtörténetével is. Ebből szempontból ngyon tnulságos Déry első színpdr került drámájánk újrmegtekintése - kérdés csk z, mi mrdt meg belőle mint érték és mint vlóbn gondoltébresztő tnulság. Ez már csk zért is érdekes, mert Déry szubjektíve ngyon szereti színházt, és z elmúlt évtizedek folymán ismét és ismét viszztért hozzá. S még kkor is, h ő mg legtöbbre z Óriáscsecsemőt, tehát első drbját trtj (ezt zonbn még nem muttt be hivtásos társult), színháztörténeti szempontból és klsszikus drmturgiávl vló próbálkozás szempontjából is Tükör egyike z elmúlt évtizedek legfontosbb kísérleteinek. A Tükör ugynis drmturgiilg legáttekinthetőbb struktúrájú Déry-drám. A szituáció, melyet elénk vrázsol, időben kettősen konkrét, hiszen 1939-ről vn szó, háború kitörésének npjáról, és drám egyszerre két síkon játszódik. Mint megelevenedett rádiódrám és mint z eleven hllgtóság drámáj. Ebből konkrétságból igen sokt nyer drámi sodrás, és mii.,fentben ", rádiódrámábn lejátszódik, zonnl tükröződik Ientben ", hllgtóságbn; mi z egyik síkon mint szellemi jelenik meg, másik síkon mint mgtrtás; mi z egyik esetben költészetként, második esetben prózábn. Más szóvl: mi fentben " drám és összecspás, z Ientben " kis veszekedés és szóváltás. S mg ez z ötlet muttj, hogy Déry drámírói elképzeléseiben ngyon komoly lehetőség rejlett. Azt mondhtnám, hogy Déry tudott színpdbn gondolkodni ", és tlán más körülmények között igen jó drámíróvá válhtott voln. Remekül tud figurákt teremteni, különösképpen pedig értelmiségi figurákt. A Tükör törvényszéki bírój tlán Déry oeuvre-jén belül is egyike remekléseknek. Az bíró áll előttünk, ki tényleg vlmiféle jogrendet kr képviselni bbn világbn, hol jogot állndón megsértik. Az z ember, kinek évtizedes tposómlom után is megmrd trtás. Kicsit furcs, kicsit torzult, kicsit életidegen mindennpbn, de egyáltlán nem életidegen kkor, mikor z emberi helytállás kérdéseiről vn szó - h ezek hivtásához trtoznk. Senkit sem kímél iróniájávl, még önmgát sem. Egy drmturgii hib zonbn sokt el-vesz ennek figuránk z értékéből. Tudniillik ugynz Déry, ki z epikábn mindig meg tudj tlálni zokt z tmoszférikus elemeket, melyek lehetővé tős útbigzítást. Másrészt klsszikusok elektrifikálását - ezt muttj pár éves gykorltunk is - politizáló" művek előtere tudj kiváltni. Peter Weiss Mrt/Sde-j es Gyurkó Elektráj nélkül sem Trtuffe, sem Timon nem sikerülhetett voln ezen hőfokon és ezzel problémtelítettséggel. A klsszikus játékok másodlgos töltetét ugynis mi gondjink gykorltiművészi átélése sugllt, e nélkül kísérlet nélkül problémszegényebb lett voln vissz-pillntás" is. A múlt és jelen kölcsönhtás építi tehát ezeket produkciókt, de mit közéleti szürkeségről mondottunk most"-ról vlló drbokt illetően, igen ngy hánydbn vontkozik klsszikus-félklsszikus felújításokr is. Hogy Vígszínház nem tudott kivívni mgánk egy reveláció értékű művet, nnk nyomit ott kell látnunk Solness újr-olvsásánk unlmábn. Miért nem lehetett ezt művet teengerlázdás és konzervtivizmus vitájként, kontesztáció kórképe és kritikájként felfogni? A rendezés ebbe z irányb kereste megoldást, de megállt Béres Ilon röpködő, kiszámíthttln Wngeljének beállításánál. A drb egyébként szinte hrminc év előtti lprjzávl került színre. Az okos múlt feltámsztásához bátor jelen szükséges, pontosbbn jelenben vló szenvedélyes és kockáztot is válllni képes művészi trtás: különben mrd kötelező olvsmány ásító szürkesége, egy kl. ny. drb" kipipálás... H mliciózus lennék, most még megemlíteném, hogy múlt mesterséges életre glvnizálásánk soráb igen könnyen be lehetne sorolni olyn drbokt is, mint Thurzó Gábor Meddig lehet ngyl vlki? c. színművét, hol ugyn egy mi szerző s külsőségeiben mi közeg jelentkezik színen, de figurák, z őket összefűző viszonyok Nór előttiek (h nem lenne olyn nívókülönbség, zt is mondhtnám, klsszikusok rubrikájából kerültek véletlenül mi drbok ktegóriájáb). Ezeket jegyzeteket nem lehet befejezni, csk folyttni, mint hogy én is csk folyttom zt z eszmecserét, mely már hónpok ót fogllkozttj színházművészetet és drámírást. A lezárást z új drámtípus megjelenésétől és nem ról szóló, ngyrészt óhjokkl teli cikkektől - lásd fenti írást - lehet csk várni. Átmeneti korszk ez mostni, társdlom fázisváltását kísérő, ebből z átformálódásból önként dódó hullámvölgy ez, mit jobb, h türelemmel átvészelünk, minth erőszkos jvítószándékkl próbálunk vlmi eleve elképzelt modell vonásir hsonítni. Ez fázisváltás, mint már jeleztük, leglább olyn élességű válságnygot hordoz, mint milyen z 56 utáni fejlődés drámfellendülését, z Illyés-Németh-Sántvonultot teremtette, s minden okunk megvn nnk feltételezésére, hogy ez z önvizsgált, h komolyn vesszük és prtnerként fogjuk meg egymás kezét, végül is elvezet egy újbb drámi hullám hegyhez. Csk hát senki sem szeret sokáig ácsorogni villmosmegállónál.

12 DÉRY TIBOR: TÜKÖR (VÍGSZÍNHÁZ) TARI TÓTH LÁSZLÓ (VIKTOR) ÉS PAP ÉVA (VERA) teszik, hogy excentrikus emberek is érthető kpcsoltokr lépjenek másokkl, itt egyszerűen képtelen rr, hogy fő-hősének emberi kpcsoltit megmgyrázz. S emitt esik szét drb. Egy-egy érdekes gondolt vgy stílus csk-nem minden szereplőjét jellemzi. Viszont kár bíró feleségéről vn szó, kár pedig bíró egykori brátjáról, kúrii bíróról - nézőnek foglm sincs, hogyn trtozhttk, illetve trtoznk ezek z emberek össze egymássl. Az sszony csupán óvj férjét, de nem ismeri férjének szellemi krkterét. Pedig férfibn leginkább z ebből fkdó trtást lehetne szeretni. A kúrii bírót Déry úgy lépteti fel, mint kit húsz esztendős brátság fűz főhőshöz. S noh történik rá utlás, hogy ez brátság molyn kuty-mcsk viszony, drám menete ezt nem igzolj. Ezt kúrii bírót ez főhős egyetlen pillntig sem trtott voln brátjánk. Nemcsk cinizmus mitt, nemcsk üres úrhtnámság mitt, hnem szellemi színvonl mitt sem. El lehet ugyn képzelni zt, hogy egy hldó és egy konzervtív ember egy ideig veszekedésekkel trkított módon megfér egymássl, mert szópárbjik összekötik őket. De itt ennek sincs nyom. S hsonló helyzet törvényszéki bíró fiávl és fiú szeretőjével, kommunist lánnyl. Elképzelhető z, hogy egy törvényszéki bíró fi beleszeret egy mozglmi lányb és viszont. De ebben fiúbn nincs egyetlen olyn tuljdonság sem, mi szellemileg vgy érzelmileg, mgtrtásbn vgy kármilyen más területen megrgdhtná lányt. És lány - kinek világképe csk ngyon töredékesen és ngyon elvontn rjzolódik ki - egyetlen hnggl sem árul el vlmi olysmit, mi összeköthetné vgy összekötötte voln fiúvl. A fentieket el lehetne ismételni z p és fiú viszonyábn s z ny-fiú viszonybn is. Viszont drmturgiilg ngyon következetes Dérynél, hogy ugynezek szereplők kisdrámábn ( hllgtók, lent" drámájábn) már nincsenek olyn távol, részben zért, mert itt nincs drám, s ennek megfelelően itt nincsenek vlódi szellemi krkterek. Viszont fenti drámábn", tehát rádió-drámábn legjobbn élő figur djk, kinek kpcsoltnélkülisége teljesen érthető, hiszen szolgáló mivolt életének ultim rtiój. A djk lenti" megfelelője, Krolin nevű szolgáló ellenben rádióhllgtó csládbn egyszerűen betétként ht, és semmiféle mélyebb szerepe nincs. BÁNKI ZSUZSA (HELÉN) ÉS TOMANEK NÁNDOR (A BÍRÓ)

13 Így válik Déry drbjábn minden emberi kpcsolt bsztrkttá, és így válik főhőssé - drb leggyöngébb jelleme, legesendőbb és legelvontbb lk-j - fiú. Ennek z esendő lknk nem lehet trgédiáj, még drámáj sem. Az ilyen esendő lkoknk csk melodrámáj lehet. A fiú kpcsolti, kötődései pjához, nyjához és szeretőjéhez is olyn hihetetlenül bsztrktk, hogy ebben z elvontságbn nem is lehet dönteni. Az pi ház elvont tisztelete, és z elvont szerelem áll szemben egymássl kkor, mikor rról kellene döntenie, hogy rejtegesse-e z üldözött lányt, vgy engedje ki z éjszkáb. Az bsztrkt kérdésfeltevésekben nem lehet dönteni. H vlkinek zt mondják, hogy válsztni kell mondjuk pj és nyj között, nincs olyn elvont szbály, mely megmondj, hogy kit válsszon. Ez csk konkrét kpcsoltoktól függhet. Így kpcsoltok bsztrktság következtében válik drám melodrámává, és lenti" drám ezt jelleget mg ironikus próziságávl csupán enyhíti, de nem semmisíti meg. A szellemes és finom dilógusok, z írói ihletettségű építkezés kiáltó ellentétbe kerül ezzel melodrmtikus vonássl, mi z lkok kpcsoltnélküliségéből következik. Déry kkoribn nem volt elég htározott hhoz, hogy molyn egzisztencilist típusú etiki tétel-drámát írjon, melyben ezek viszony-ltok elhnygolhtók lennének. Viszont volt ereje hhoz, hogy mg drmturgii lehetőségeit, melyek zután Tlpsimogtó iróniájábn és sztirikus hngvételében jutottk érvényre (leglábbis részben) megvlósíts. Ezért nincs igzuk zoknk, kik temtik lpján úgy vélik, hogy Déry első bemuttott drámájábn benne volt semtizmus lehetősége. A temtik önmgábn éppen úgy dott lehetőséget egy prbol-drámár, mint hogy lehetőséget dott melodrámár is. A semtizmus veszélyét melodrám idézte fel. Déry mg természetesen nem követte ezt z utt áltlábn, de krkterek töltéseinek és történetileg fejlődő érzelmeinek érzékeltetése híján helyenként közel került semtizmushoz. Ez z ellentmondás z egyik legfőbb tnulság Déry felszbdulás utáni drmturgiájánk, noh fő-lkok szellemessége, okosság, helyzetelemzései stb. egyáltlán nem feleltek meg semmiféle vulgáris esztétikánk. A Tükör vlóságos írói értékei jelenthették egyfelől z indítékot rr, hogy drám ismét színpdr kerüljön. Más-felől Déry írásművészetének egésze úgy válht áttekinthetővé, h drmturgiájábn rejlő lehetőségeket sem hgyjuk kiknáztlnul. Végül - s tlán ktuális szempontból ez legfontosbb - Tükör izglms kérdést vet fel számunk- DÉRY TIBOR: TÜKÖR BÁNKI ZSUZSA (HELÉN) r. S ez éppen z előbb említett melodrmtikus jelleggel és figurávl függ össze. Déry mint epikus, egy Köpe Bálint vgy egy Frks Zénó esetében is tudj, hogy z emberi válsztások mindig konkrétk. Az emberi kpcsoltok trtlmitól, kvlitásától és intenzitásától függnek. A bíró fi viszont - mint bsztrkt kérdések között válsztó ember --csk z öngyilkossághoz menekülhet. Aki életkérdéseket, erkölcsi kérdéseket z elvontság síkján kr megoldni, vgy megőrül vgy öngyilkos lesz. Es Kpás Dezső rendezésének ez lenne fő mondnivlój. Sokn rendezést okolták zért, mert Tükör nem htott úgy mostni elődásbn, mint hogy negyvenes évek közepén. Pedig zt hiszem, rendezés nemegyszer komoly trouvilleokkl dolgozik. Ilyen például bíró szerepében Tomnek Nándor és fi szerepében Thi Tóth László egy-mást más-más síkon és színvonlon meg-értető és kicsit trgikus kcentussl ironizáló páros. Ilyen z, mikor ugyn-bból z értelmiségi lkásból ugynzokkl berendezési tárgykkl, egyszerű díszletflk leeresztése és világítási effektusok gyengítése révén kispolgári lkást vrázsolnk színpdon. De telitláltok sem menthetik meg mindenütt drbot, s még z sem, hogy Kpás jól érzi: m problémáj z bsztrkt kérdésfelvetések lehetetlensége. Mert nem sikerül, és nem sikerülhet eltüntetni z emberek kpcsoltnélküliségét. H ugynis csk bíró fiár voln jellemző kpcsoltnélküliség, és többi viszonyok trtlmsn megrjzoltk lennének, kkor ngyon érdekesen muttná ki rendezés z ellentétet z bsztrkt és konkrét válsztások között. A drbnk ezt hibáját Kpás meg sem kísérli áthidlni, s ngyon nehezen is tehetné. Így Vígszínházból nem szín-házi élménnyel távozik néző, de ngyon sok olyn gondolttl, melyek egyrészt Dérynek, művésznek útjár, drmturgiájánk lehetőségeire, másrészt z utolsó huszonöt év művészeti fejlődésére és hrmdszor z erkölcsi válsztások bsztrkt és konkrét kezelésé-re vontkoznk. S tlán ezek gondol-tok, vlmint z említetteken kívül Sulyok Mári és Bánki Zsuzs játék djk és feleség szerepében, megérnek egy színházi estét. Déry Tibor: Tükör, Vígszínház. Rendezte: Kpás Dezső, díszlet: János Ljos, jelmez: Kemenes Fnni. Szereplők: Tomnek Nándor, Bánki Zsuzs, Thi Tóth László, Sulyok Mári, Pp Év, Venczel Ver, Deák. Sándor, Ngy István. A D R Á M A í R Ó K ADÓÜGYI M E N N Y O R S Z Á G A " L E S Z Í R O R S ZÁ G Egy új pénzügyminiszteri rendelkezés értelmében - világon egyedül - minden itt élő művész és író, bármily nemzetiségű legyen is, mentesül jövedelmi dótól, feltéve h műve eredeti, lkotó szellemű és kulturális vgy művészi érdemmel bír ". E kritérium persze igen ruglms; z illetékes pénzügyi tnácsdók művészi testületek bevonásávl döntenek vitás kérdésekben, de z utsítás értelmében törvényt lehető legliberálisbbn kell értelmezni, és vitás esetekben inkább művész jvár kell dönteni. Vriety, november 19.

14 BRATMANN MIHÁLY Gondoltok Tükör elődás után Anélkül, hogy művet olvstm, z elődást láttm voln, örültem nnk ténynek, hogy egy 1947-ben bemuttott drbot láthtok huszonkét évi szünet után újr színpdon. Előre örültem, mert rr gondoltm, hogy ez z elődás sokt segíthet mi mgyr drám ügyének. Hiszen hhoz, hogy színházi kultúránk egyre teljesebben és színesebben fejezze ki mi mi életünket, nem elég pusztán más országok színházi életének tnulmányozás vgy másolás: sját múltunkból - eredményeinkből és hibáinkból - is tpsztltokt kell szereznünk, még kkor is, h zok nem két-száz, hnem csk húszévesek. A Tükörnek - kárcsk egy igzink - lényeges része keret": ebben z esetben egy feddhetetlen polgári cslád, mely rádiós közvetítést hllgt egy feddhetetlen polgári cslád életéről. A Vígszínház elődásábn (z 1947-es nemzeti színházbeli felfogássl ellentétben) két cslád tgjit ugynzok színészek játsszák, minek helyességéről npi- és hetilpok kritikáibn meglehetősen ellentétes nézetek vitáztk egy-mássl. Pedig htásos ez z elgondolás. A drb egészének szempontjából is, meg zért is, mert ngyszerű játékr d lehetőséget. A két cslád tgjit játszó színészeknek egy-egy figurát két változtbn kel-lett megteremteniük, s ennek két változtnk mindenben hsonlítni - és mindenben különböznie kellett. Mégpedig ugynnnyir hsonlítni, mint különböznie és viszont. A színház művészei így ztán z írott szöveg nem mindig feszes kötelén egyensúlyoztk hsonlóság és különbség között, és h csk egy lépést is elhibáztk, menthetetlenül lezuhntk földre. S színházbn, ellentétben cirkusszl, hol háló védi z rtistákt, z ilyen zuhnás mindig szomorú következményekkel jár. Ketten mentek végig megingás nélkül ezen kötélen: Thi Tóth László és Sulyok Mári. Thi Tóth rádióhllgtó fitlembere úgy váltott át egyik szerepéből másikb, hogy közben mozgásbn, mimikábn, szövegmondásbn semmit sem változttott. Belül változott meg: éreztük, hogy ez fiú, kin ugynz szürke ruh, ugynz nykkendő és ugynz cvikker vn, most másképpen gondolkozik, másképpen érez, mint két perccel DÉRY TIBOR: TÜKÖR (VÍGSZÍNHÁZ) PAP ÉVA (VERA), TOMANEK NÁNDOR (A BÍRÓ) És TAHI TÓTH LÁSZLÓ (VIKTOR) ezelőtt; másfjt gondok nyomják, és másfjt örömök hevítik. Thi Tóth mestere z ismétléseknek. Sokáig emlékezetes mrd például z különbség, mely következő két mondt között feszült: Ez z pám ház és nem z enyém! Ez z pám ház és nem z enyém!" Az első mondtbn félszeg, ijedt és mgyrázkodó - másodikbn már tehetetlen düh, kitörni készülő indult és mélységes elkeseredettség is vn: két mondt együtt tökéletes jellemrjz, felér egy pszichológii tnulmánnyl. Sulyok Máriánk, ki ezúttl rövid szerepéből csinált főszerepet, szintén vn egy mondt, miről beszélnünk kell. A cslád rádió körül ül, mindjárt kezdődik közvetítés. Súlyok szkácsnő; őt is hívják, hllgss meg velük együtt egy honi cslád életének három npját. Megköszöni, mjd megkérdi: Gyilkosság is lesz? " Ez mondt írói telitlált és színészi

15 SULYOK MÁRIA MINT KAROLIN SZAKÁCSNŐDÉRY TIBOR TÜKÖR CÍMŰ SZÍNMŰVÉBEN (VÍGSZÍNHÁZ) brvúr egyszerre. Benne vn z kor, melyben feddhetetlen életű csládok körében gyilkosság még csk nem is szoktln, benne vn z is, hogy nem-csk egy gyilkosság lesz, hnem több százezer, és hogy ez három np csk kezdet; benne vn z zok hngjábn bujkáló elégedettség és kncsl izglom, kik zt hitték, hogy ezeket gyilkosságokt csk rádión keresztül fogják hllgtni és nem őket fogják gyilkolni; benne vn z egész drb. Ezután már igzán csk zért mrdtunk helyünkön, hogy megtudjuk, sikerül-e z írónk és színháznk három órábn is kifejeznie mindzt, mi három szóbn olyn tökéletesen sikerült. Vlhol második rész közepén szerepel ez szó: kurv. A közönség kissé felmorjlik: hlk nevetés, pár tenyér összecsttn - és z elődás megy tovább. Senki sem csodálkozik, senki sem botránkozik meg: kritikákbn - pedig mindet végigolvstm - nem tesznek említést ról. Bezzeg húsz évvel ezelőtt... A drb ősbemuttójkor, 1947-ben hosszú riport jelent meg Film Színház Muzsik ősében, Színház című hetilpbn erről szóról; meginterjúvolták Déry Tibort és színházigzgtó Mjor Tmást; Gobbi Hildát, ki mondt és Slly Kornéliát, ki kpt, mi véleményük szóról és htásáról. Arr közös megegyezésre jutottk, hogy nézők regálás - hlk nevetés, bátortln tps egy reálisbb, őszintébb és igzbb színház érdekében vló kiállásuk jutlm, közönség fejlődésének jele. Ez vlószínűleg így is volt, így kel-lett lennie. De vjon mi, hsonló regálás ugynzt jelenti, mint 1947-ben? Az elődás végén kis tps; rövid és gyenge. Igz, drb utolsó mondtink nem sok köze vn drb egészéhez: nem old meg és nem zár le semmit - közönség gynkodv ülve mrd. Várj befejezést. De mikor már vitthttlnul vége z elődásnk, és színészek is sorr meghjolnk függöny előtt, kkor sem erősödik fel tps, s nem is trt tovább, csk ddig, míg z utolsó szereplő is eltűnik függöny mögött. Vjon miért? A színház tele vn, drb, h vnnk is hibái, érdekes, z elődás egészen kitűnő, és Budpesten, h nem is többnek, de néhány tízezer embernek feltétlenül kell kdni, kiket ez érdekel. Akkor hát...? Csk egy dologr tudok gynkodni

16 - és ez bármelyik színházr igz lehet, véletlen, hogy éppen Vígszínház és Tükör kpcsán próbálom bizonyítni. Ez z elődás - ugynúgy, mint premieren kívül szinte vlmennyi, leglábbis z első hetekben - bérleti elődás volt. A nézőtéren túlnyomórészt hétfőre szóló H bérlet tuljdonosi ültek, kiket ez drb, ez z elődás vgy érdekelt, vgy nem. A bérletet túlnyomó többségük biztos, hogy nem ennek drbnk kedvéért vette vn Vígszínház műsorábn ennél csábítóbb is. Így ztán jó részük idegenül üli végig z elődást, h egyáltlán végigüli. Emlékezhetünk tvlyról olyn elődásokr is, melyek előtt kint volt Minden jegy elkelt" tábl, és nézőtér mégis üres volt. Akit viszont esetleg érdekelne ez drb, z nem ül itt: mivel bérletek gykrn mjdnem telt házt jelentenek, s h vn is egyáltlán jegy, kkor z z erkélyre szól, emeletre, ott is hátr, z utolsó sorokb. S mivel egy ngyon jó és egy ngyon rossz jegy között mind-össze pár forint különbség, néző nem veszi meg rosszbb jegyet, inkább né-hány hétig vár. Igen ám, de közben bérleti elődásokon már előbb említett okok mitt elmrd várt siker: ennek híre pillntok ltt elterjed szkm, kritik és zon néhányk körében, kik netán nem trtoznk z előbb említett céhek" egyikébe sem, s így ztán esetleg már zok sem nézik meg drbot, kik korábbn még meg krták nézni. Vnnk természetesen kivételes sikerek. Ilyen esetben bérletes ház is tpsol, és kitrtóbbk bérlet nélküliek is. De kisebb siker, közepes siker lehetősége elúszht ilyen körülmények között. Ezeket veszélyeket rejti tehát mgábn bérletrendszer - egészen ddig, míg színházk ki nem lkítják zt sokt emlegetett profilt, mi áltl vlóbn sját közönségre tehetnek szert, és míg vlóbn lényeges különbség lesz z, hogy vlkinek Mdáchb vgy Vígszínházb vn bérlete. De ddig kármilyen furcs, így vn - bérletrendszer éppen profil és ezen belül főként sjátos műsorterv kilkulását gátolj. Mert többek között mit kr egy színház, mikor következő évi műsorát megtervezi? Meg krj tr-tni bérletezőit, és h lehet, újkt kr szerezni, z sem bj, h más színház bérletezői közül. Tehát olyn műsort igyekszik összeállítni, miben mindenki meg-tlálj kedvére vlót, és mellyel vlószínűleg lepipálj konkurrens szín-házt is: h z Shkespere-t mutt be, kkor ő is elővesz egyet, h z Rcine-t, kkor ő Corneille-t, h z Mx Frischt, kkor ő Dürrenmttot. És ily módon megnyeri bérletezőit - és elveszti közönségét. HONT FERENC ELJEGYEZTEM SZEMCERUZÁVAL.. Kedvenc lemezeim Színikritik három tételben Gáspár Mrgit Embert enni tilos című sztirikus játék Veszprémben A hllhttlnság - nem hlhttlnság. A ngyképűség - nem ngyképesség. A blkezesség - nem bloldliság. Szerepedben ne isteni légy - emberi! A színházjegy pénztárbn este hétig sok forintot ér. Az elődás kezdete után egy fillért sem. Rendező! Az emberi tenyérből egy szál szőrt sem tudsz kihúzni. Mert nincs! A színészből se próbáld kihúzni", mi nincs benne, mert ellenségeddé lesz! Megszüntetendő!... hogy ön dek gátlástln szemtelenség több legyen, mint egy kiló tehetség; hogy z igzgtó zért legyen igzgtó, mert hzudik, vgy zért hzudjon, mert igzgtó; hogy z igzgtónk fájjon minden tgj; hogy önkritik helyett Ön kritikát gykoroljon. (Vgyis z önkritikáj ne úgy kezdődjön: Ön hibás!) Változnk z idők... A színész nppl játszik - este él. Mondt G. B. Shw. Ugynez már áttéve: színész nppl játszik - este elidegenít. Rendezői dikttúr A dikttorikus rendezés olyn rendezői módszer, melyben színésznek keveset szbd, de mit szbd - zt muszáj. Jvslt Minden új színházvezetőnek jvslom, hogy székfoglló beszédében tegye meg z lábbi két ígéretet: Brátim! Ígérem, hogy színházunkt új színekkel fogom gzdgítni; továbbá, nem írósztl mellől kívánom színházt vezetni, irányítni. (Teljesítés: rögtön rendelje cl z irodák zonnli kifestését és álljon fel z írósztlr.) ERDŐDY KÁLMÁN 1. Megjegyzések színikritik műfjáról Mi színikritik tárgy? A drb vgy z elődás? Világos: nem szín-drb, kiszkítv z elődásból és nem z elődás, elvontkozttv színdrbtól. Úgy vélem, színikritik tárgy színdrb lehetőségeiből és színház dottságiból ( rendező törekvéséből, társult képességeiből, z nygi és egyéb feltételekből) létrejött új egység: közös színházművészeti lkotás, melyben megvn mg meghtározott szerepe, érdeme és felelőssége színháznk és szerzőnek, sőt, még közönségnek is, produkciónként más-más ránybn. H egy szobrot vgy egy regényt bírál kritikus, egy tárgybn rögzített, befejezett és változtlnná kristályosodott művet kell értékelnie, tekintet nélkül felhsznált márvány vgy érc kibányászásánk körülményeire, kiállítóterem méreteire és látogtottságár, ppír és nyomd-gép minőségére. A szobor vgy regény lkotój egy személy: szobrász vgy z író. A színházművészeti lkotás esetében más helyzet. Itt z esztétiki htás milyenségét döntően befolyásolják mű létrejöttének feltételei: dottsági és körülményei. A színházművészeti lkotás törekvések érvényesítéséért és feltételek értékesítéséért vívott közös küzdelem eredménye. Ebben küzdelemben most tiszteletre méltó győzelmet rtott veszprémi színház. Es nem is először. Bár most tlán z eddig legnehezebbet. A veszprémi színház mgyr vidék egyetlen egy-tgoztú színház. Csk prózi műfjú színdrbokkl elégíti ki város és környéke zömében műszki értelmiségiekből és munkásokból álló közönségének változtos színházi igényeit. És ennek feldtánk becsülettel eleget is tesz. Műsorán új mgyr drámák jelentős sikert rtott ősbemuttói, modern és klsszikus vígjátékok, trgédiák felújítási szerepelnek, bátor koncepciójú, lposn előkészített elődásokbn. Ez z egytgoztúság önmgábn is fokozott erőfeszítést követel társulttól. Ezúttl is ngy ütközetbe indult z együttes, mely szorglmsn, fegyelmezetten és lelkesedéssel készült egy npjink mélyében rejtőző problemtikát megrgdó új mgyr drám ősbemuttójánk szép és nehéz feldtár, Pétervári István igzgtó-rendező vezetésé-

17 vel. Néhány nppl bemuttó előtt z egyik női főszereplőt utóbleset érte. Nem egészen egy hét állott rendelkezés-re beugró szereplő beállításár, nemcsk z új drbbn, hnem folyó műsorbn árván mrdt szerepek biztosításár is. A társult nem hátrált meg, nem borított fel műsorrendet. Egyetlen egy elődás sem mrdt el, és kitűzött időpontbn megtrtották bemuttót. Pétervári rendező egyik nélkülözhetetlen erényéből, z elődás megszervezésének képességéből, társult pedig áldoztkészségből és színházszeretetből jelesre vizsgázott. 2. A drám lehetőségeiről és megvlósításról Ilyen előzmények után nehéz eldönteni, kit vgy mit illet dicséret produkció értékeiért, kit vgy mit kell elmrsztlnunk fogytékosságokért. A szerzőt? A művészeket? Vgy sjnáltos körülményeket? Igz volt Vörösmrtynk, ki színikritikus korábn nemcsk bemuttókról, hnem szín-ház minden elődásáról írt bíráltot. Vlmi hsonlót, vissz-vissztérő kritik feltámsztását kellene bevezetnünk m is nnk érdekében, hogy színibeszámolók foglmzói mélyebben átélhessék színpdi mű lkotóink reményeit, gondjit, küzdelmes erőfeszítéseit. Az ismételt és összehsonlító értékelés lehetősé-gének hiányábn kritikus folytonosn lkuló produkció egyik változtánk vizsgáltár, egyetlen egy színházi este benyomásink elemzésére kényszerül. Amikor roskdásig megtelt nézőtér elsötétült, risztó géphngon megdördült egy öblös szózt, mely bizonyár fontos mondnivlót szándékozott közölni nézőkkel. De csk szándékozott, mert techniki felszerelés fogytékosság mitt szövegből csupán szótgtöredékeket lehetett érteni. Az első benyomás tehát idegesítő és józnító. Sjnos ez z embertelen géphng z elődás folymán többször megszóllt. Ugynilyen érthetetlenül. A szöveg jelentős része így felfoghttlnná vált. Az múgy is rossz kusztikájú teremben helyet fogllók többsége számár mindenképpen. Ki felelős színpdi htás ilyen mérvű eltorzításáért? A színház gzdáj? A műszki konstruktőrök? Vgy rendezői koncepció? Nem tudom. Csk nnyit tudok, hogy vgy sürgősen ki kell cserélni színház hngközlő berendezését (Mgyrországon készítik világ legjobb színházkusztiki készülékeit!), vgy egy-szer és mindenkorr ki kell ikttni z elődásokból géphngot. A géphng embertelenségét ". Az embertelenség kiikttásánk szükségessége. Hiszen erről szól Gáspár Mrgit sztirikus játék. Nem gépekről, hnem bennünk, mindnyájunkbn le selkedő embertelenségről. A drám lpkonfliktus z emberség és z embertelenség gigászi küzdelme egy új társdlom, egy új világ, egy új, mgsbb rendű emberség megteremtésének vívódási folymán. A két ellentétes princípium megszemélyesítője egy testvérpár, z új várost " építő embercsoport vezetői, kik megszóllásig hsonlítnk egy-máshoz, hiszen ők tuljdonképpen zonosk, egyet krnk, csk más-más módszerekkel. Az elődás végén z emberséget képviselő fitlember megöli testvérét, kíméletlenül megöli önmgábn z embertelenséget. A cselekmény két szintre tgolt színtéren játszódik. (Az egyszerű eszközök-kel megoldott, bsztrkt színpdkép Fehér Miklós műve, z ízléses, időtlen jelmézeket Székely Pirosk tervezte.) A hátsó, emelt színpd küzdelmes építés irányítójánk, z örök Sybillánk, Történelemnek (Spányik Év) és szintén egy-egy elvont princípiumot megszemélyesítő két lányánk (Mjczen Mári és z elődás hőse, beugró Bűrös Gyöngyi) birodlm. Az elülső, lsó szín-pdon játszódik le z új várost, z új társdlmt építő földi hlndók cselekménye, melybe felső színpd sors-formáló szereplői ktívn bevtkoznk. Gáspár Mrgit minden művében ktuális problémát rgd meg. Elődás közben és z elődás után zon töprengtem, hogy ebben drbjábn vjon miért válsztott mi, konkrét utlásokkl fűszerezett bsztrhálás rejtjeles útját. Akd számos szerzőnk, ki történelmi vgy időtlen témát zért válsztj, mert el kr menekülni jelen problémáitól. De Gáspár Mrgit minden drbjábn közelebb kr és közelebb tud jutni jelen problémáihoz. Miért kellett neki megrgdott mély és ngyjelentőségű problémákt időtlenné és bsztrkttá sejtelmesíteni és ugynkkor mindennpi, ktuális kis problémákt konkréten és tlálón sztirizálni? A műfj-válsztás okink feltárás mélyebb és hosszbb elemzést igényel. Amikor színház drbot elfogdt, tudomásul kellett vennie, hogy szerző ezt műfjt, ezt drámi formát válsztott: megszemélyesített elvont gondoltok megrendítően nevettető és gúnyosn komoly, de mindenképpen emberi küzdelmét. Az eszmék hrcánk érzékletes megelevenítése konkrét színpdi cselekményben - ez drám megvlósításánk fő lehetősége. És itt kell per-be szállnom z egészében szépen és tervszerűen megszervezett elődás játékmódjávl, mely lehetséges, hogy nem rendezői elgondolásból fkdt, csupán kény-szerű időhiány következménye. Az elő-dáson ugynis színészek nem szöveg mélyén rejtőző törekvések és drámi cselekvések ellenőrzötten átélt megvlósí tásár törekednek, hnem áltlábn mondtoknk, bölcs vgy sztirizáló gondoltoknk közönséghez intézett direkt közlésére. Ngyon gykrn nem egymás felé fordultk, nem egymássl játszottk, hnem nézőtér felé fordulv, sokszor mozdultlnul küldték " közönségnek szvikt. Áltlábn nem szöveg mélyén végigvonuló átfogó cselekvés megelevenítésére törekedtek, hnem szöveg mondtit igyekeztek tolmácsolni. Vontkozik ez elsősorbn jelentős Spányik Évár, ki ilyen módon psszivitásr kényszerítette mgát, és krtlnul is megkdályozt előnyösen ismert belső ktivitásánk kibontkozását. A többi tehetséges szereplő teljesítménye is mgávlrgdóbbá és htékonybbá válnék, h további elődások folymán belső drámi ktivitásuk fokozásár koncentrálnánk. Ilyen módon z önmgukbn így is htásos mozzntok, mint pl. sásk-jelenet vgy frnci négyes tömör jelentésű, drámi töltettel gzdgodnánk. 3. A közönség és újból színház dicsérete Milyen volt z elődás htás? A nézőtéri feszült csöndeket fel-feltörő ne-vetések szkították meg. A felvonásközökben élénk viták - konkrét, mi problémákról. Az elődás végén ünneplő tps. A htást nem lehet szokványos tetszettnem tetszett kifejezésekkel jellemezni. Gáspár Mrgit drbjánk elő-dás izglomb hozt, belső ktivitásr, gondolkodásr, életünk és társdlmunk égető problémáivl vló szembe-nézésre kényszerítette nézőket. A köz-ügyek, szocilist társdlom gondji iránt szenvedélyesen érdeklődő, z ilyen problémákt feltáró drámákt igénylő közönség tömörítése veszprémi színház céltudtos és következetes munkájánk eredménye. Problémválsztásbn és megvlósításbn egyre mgsbb művészi színvonlr és egyre szélesebb társ-dlmi htékonyságr törekvés - ez jellemzi veszprémi színház vezetőségét, művészeit és szerzőit. Gáspár Mrgit: Embert enni tilos. Veszprémi Petőfi Színház. Rendező: Pétervári István,, díszlet: Fehér Miklós, jelmez: Székely Pirosk. Szereplők: Spányik Év, Mjczen Mári, Bűrös Gyöngyi, Meszléry Judit, Joós László, Györgyflvy Péter, Ngy Zoltán, Vennes Emmy, Kuppán Ferenc, Göndör Klár, Kenderesi Tibor, Czeglédy Sándor, Dévi Péter.

18 Egy elődás dimenziói DERSI TAMÁS Az Athéni Timon mi olvsásbn Shkespere-kultuszunk z elmúlt évtizedekben egyáltlán nem volt olyn problémátln, mint sokn hiszik. Angol közönsége megtpsolt Hevesi Sándort, mikor húszs évek elején Vörösmrtyt idézte londoni elődóteremben: egy jól lefordított Shkespere-drb z eredeti lkotás értékével vetekszik. A kortárs mgyr irodlom jelentős személyiségei viszont kérdőjeleikkel rkták körül Shkespere időszerűségét. A legsúlyosbb kifogásokt megfoglmzó Móricz Zsigmondr emlékeztetnék. Jobb értő volt ő nnál, hogysem kétségbe vonj ngy trgédiák és vígjátékok költőiségét, művészi erejét. Amivel kissé mégis meggyűlt bj: Shkespere és korszk két világháború közötti Mgyrország közönségének - viszony, Nemzeti Színház sikerült ciklusivl sem tkrhtó árnyék, meg nem felelés gynúj. Már sok vitát kiváltó cikkek megírás idején sem z volt z érdemi kérdés: mennyiben és miben lehet Móricznk igz. Vlójábn jelzést kel-lett figyelemre érdemesíteni. Azt figyelmeztetést, mit két évtizeddel később Németh László megismételt és konkretizált: A színészeknek vn egy örökölt Shkespere-hngjuk... közönségnek pedig vn egy Shkespere-néző rc, mely illemtudón elrejti vlódi gondoltit. Mindez zonbn igen hlvány emléke hjdni Shkespere-kultusz forró estéinek... A hib z, hogy nincs többé olyn biztos, kár ripcsságon át is érvényesülő kpcsoltunk Shkespere-rel, mint Egressy Gábor kortársink..." A kihűlt kultuszt felforrósított felszbdulás utáni újítókedv és színvonligény. A Nemzeti Színház 1945-öt követő törekvéseit hárms érdem teszi jelentőssé. Hevesi hgyományához vissznyúlv igyekezett reneszánsz színpd sjátossági közé helyezni, életelemükbe juttt-ni felújított műveket. Ez olyn természetességet és játékritmust biztosított, mely frissiben elfogdott mrxist értelmezés megvlósítását is elősegítette. Kétségtelen, hogy társdlmi, sőt osztályhrcos hngsúlyok mából vissztekintve túlzottk voltk, nem ritkán vulgrizáltk. Mégis megújították bzi Shkespere-játszást, mit z is segített, hogy ezekben z években új közönségréteg kilkulásávl fonódhtott össze relist Shkespere kultuszát vállló igyekezet. Az buzglom, mely és ez hrmdik érdem - helyreállított korábbi, húzásokkl-összevonásokkl megcsonkított, eltorzított műveket, és eredeti, teljes drámákkl bizonyított filológii igényességét. Mindezeket törekvéseket egy relist stílusegységben újjászülető színjátszás képviselte. Az eredmények közismertek: egy évtizedre vonzóvá tették Shkespere-t. Hnem következő évtized már lig hozott újítást, ritkán dott szellemi izglmt, mű-vészi élményt. Nem üres udvrisság írtj ide, hogy közelmúlt próbálkozásibn is kdt figyelemre méltó. Egy-egy kiváló lkítás, néh díszlet eredetisége, máskor sblonok közül kitörni vágyó lkotókedv vgy mű htását fokozó színpdi ötletesség szolgált rá z elismerésre. Eseményszámb menő, egységes, új koncepciór épülő elődás zonbn nem született. Ez dióhéjb sűrített előzménye Nemzeti Színház Athéni T i monfelújításánk. A kísérlet jelen szellemi szükségleteihez igzodó Shkespereinterpretálás egyik próbáj mgyr színpdon. Nem problémátln, és nem is következetesen kivitelezett, de olyn produkció, melynek nincs vége függöny legördültével. Mjor Tmás meg sem kísérli, hogy ívbe rkj széttöredezett jeleneteket. Nem keres összefüggést, hol nincs, eszébe sem jut mimikávl vgy gesztussl pótolni szöveg hiátusit. Felfogás szerint ebben drbbn szólószámok követik egymást. Egy életidegen álmodozó tündöklésének és bukásánk groteszk epizódji sorkoznk, z bszurditás érzését is felkeltve, látotthllott eseményektől elválsztó távlt megőrzésérc hngolv. Mjor ehhez cirkusz formáját és eszközeit válsztott. Kérdés zonbn, hogy mg elé tűzött cél megközelítésének ez z interpretálás egyértelműen megfelel-e? A távltteremtést segítő cirkuszi zene (Eötvös Péter munkáj), színészek készülődése, köntösökkel rohngáló személyzet és jó né-hány jelenet muttványszerűsége eléri kívánt htást. Másrészt kétségtelen, hogy köntösökkel űzött játék túlhjtás, porondszínpd következetes lklmzásánk lehetetlensége, cirkuszb ültetés re lklmtln, más típusú jelenetek közegellenállás jogos kifogásokt vált ki A rendező merészsége nemcsk futópályát épített, hnem gátkt és kitérőké is állított, pedig jobb voln, h Timor - hsonltnál mrdv - síkon-egyenesben közelítené meg z elődás jól ki tűzött célját. Ennek ellenére színpd kivitelezésben is dominál dicsérni vló A fémvázs szerkezeteket mozgtó dísz let gyors helyszínváltás, játéktér szűkítés-tágítás és z értelmezés igényei nek egyránt megfelel. Világrendet érzékeltető tmoszférájávl egyszerre regisztrál és kritizál. A nyíltn konstruktivist díszletmegoldás szürkeségét, szigorú, hierrchikus kötöttségét jelmezek fntázikvlkádj oldj-színezi. Egyeseket ez Fellini látomásir emlékeztet. Nem bj. Mjor ugynis önálló funkciót d szceniki elemeknek. Szellemes-izglms játékosság finomn jelzett időszerűség és egy meseszerű stilizáltság kettősségében tlált meg z elődás vizuális élményét. Kiváló prtnerei: Csányi Árpád díszlettervező és Vágó Nelli jelmeztervező. A drbértelmezés bizonyító erejű relizálását fegyelmezett, önfeláldozó és tehetséges együttes válllt. Mindhárom jelző hngsúlyos, mert z ilyenfjt színjátszást csk e három képesség kölcsönhtás teheti élményszerűvé. A szerepet körüljáró, inkább kívülről, mint belülről megmuttó ábrázolás önmegtrtózttást kíván. Meg merem kockázttni, hogy ez játékstílus miénknél intellektuálisbb hgyományú színházi kultúr köze-gében is ellenállást vált ki, mindenek-előtt színészek egy részéből. Nálunk ez tudtos-ösztönös szembeszegülés erő-teljes volt, s részben még m is z. Tiszteletet és elismerést érdemel tehát z rendező, ki el tudj fogdttni színészeivel z értelmi összhtást - mint fő célt - szolgáló lejátszás követelményeit. Azt művészi lpállást, mely szemben z eljátszás illuzionist htásrendszerével, érzelmiindulti zonosulást kiváltó természetével, megmuttás és értelmezés kettős funkcióját tudj betölteni. Ez - nem látványos sikerre törő fegyelmezett munk elképzelhetetlen önzetlenség nélkül. Viszont tehetség lendülete nélkül sem érheti el célját. Az Athéni T i mon felújításábn jeleskedő színészek - Suk Sándor, Gelley Kornél, Pthó István, Tyll Attil, Fülöp Zsigmond, Sztnky István és kollégáik - célb jutnk. Jó - helyenként kiváló - címszerep megformálás. Iglódi István továbbgondolttj nézővel Shkespere drámáját. Szereplejátszásávl egyensúlyt kereső megfontoltságot, józn ítélőképességet állít Timon korlátok nélküli jótékonyság és vdul kirobbnó gyűlölködése mögé. Alkításávl mértéket teremt z ntihős groteszk szánlmsságánk felméréséhez. Testi-lelki lkt teszi erre lklmssá. A Mjor-féle koncepció-nk különböző nyiltkoztokbn említett okoktól függetlenül is - ilyen ifjú címszereplőre vn szüksége. H vlki öregember létére ennyire hiszékeny és gynútln - inkább nevetséges. Iglódi viszont személyes sors zuhnásán kívül egy rossz világ embertelen rendjével is szembesít. Sim ggálytlnság, gynútln bizkodás figyelmeztet: így is lehetne, voltképpen így kellene élni, brátkozni, emberi kpcsoltokt teremteni.

19 SHAKESPEARE: ATHÉNI TIMON (NEMZETI SZÍNHÁZ) IGLÓDI ISTVÁN (TIMON) ÉS AGÁRDI GÁBOR (FLAVIUS) ŐZE LAJOS (APEMANTUS) ES IGLÓDI ISTVÁN (TIMON) Tetszett Iglódi finom nkronizmus. Mert nem elég z, hogy mi rny-ifjúság divtos öltözékére emlékeztető jelmezt ölt. A személyiség hitele teheti csk meggyőzővé múltt és jelent egymásbjátsztó párhuzmot, miből drám értelmezése kinőtt. Tetszett továbbá tönkremenéstől vissztérés megtgdásáig emelt indultskál. Amikor Ti-mon megtudj, hogy nincstelen, hogy bráti támogtásár szoruln, Iglódi lig érti, mi történt s hogyn történt. Eszébe sem jut, hogy megtgdhtják tőle segítséget. Amikor pedig kiderül, hogy tejben-vjbn fürdetett, jándékkl elhlmozott hívei tudni sem krnk többé ról, z első regálás - Timon tudtos-sági szintjének megfelelő tlálttl - vlóbn cirkuszi; bohócokhoz vgy gyerekekhez illő. Ez z ebédmeghívás - forró vízre, spriccelésre. A következő fázisbn: Timon őrjöng és mindenkit elmr mg mellől. Kitörései erőteljesebbek lehetnének, hiszen itt megsebzett fájdlom még csk ösztönből, gondoltok nélkül munkál. Annál jobbn megoldott Iglódi ngy fordultot, rádöbbenést, mely z egyes emberek gyrlóságinál mélyebb okr vezeti vissz történteket. A régi Timon tlált kincs birtokábn tlán újrkezdené z rnyéletet. Az új Timon elpusztítná zt társdlmt, mely megrontj, egymás ellen ugrsztj jobb sorsr érdemes embereket. Ezért dj rnyit Alcibidesnek, bár tudj, hogy Athén egyelőre rendíthetetlen, s elég erős, hogy csellellkuvl kibékítse hdvezért. Iglódi érezteti: reménytelenség és z undor dönti sírb, nincs más útj. Timon ellenpontj z elődásbn: Agárdi Gábor mint Flvius. Nemcsk z uráért ggódó szolgát játssz, hnem cirkuszi játék bonyolítójként tények és z értelem embere, relitás megmuttój. Agárdi érdeme, hogy ez szárzságr, kiszámítottságr csábító szerep humort és lírát is kpott. Az Athéni Timon titokztos mű, és éppen rejtélyességével, gondolti értékeket rejtő szoktlnságávl, formi töredékességével keltette fel Mjor Tmás érdeklődését. A Shkespere-irodlom zöme - mint ez köztudott - ngy trgédiák mércéjét lklmzz, és elnéző vgy csodálkozó minősítéssel sorolj Timont gyengébb drbok közé. Inkább z okok kuttás közben muttkoznk nézeteltérések: vjon sértődöttség, vllási kétely vgy tlán súlyos betegség késztette Shkespere-t disszonáns kkordokkl teli mű megírásár. Ami pedig formát illeti, történelmi össze-függéseket is számon trtó szerzők megállpították: z Athéni Timon vissz-esés z egyszer már meghldott morlitásb, világ és jellem gzdgság

20 SHAKESPEARE.: ATHÉNI TIMON (NEMZETI SZÍNHÁZ) SZENDRŐ JÓZSEF (ELSŐ SZENÁTOR) helyett eszme- és mgtrtástípusokt felvonulttó középkori színjátéktípusb. Tlálunk ellenvéleményt is. Josef Gregor, osztrák színháztudós például éppen ezt lépést értékeli. Szerinte Shkespere ebben késői drámábn új trtlmk szoktln - épp ezért erőteljesebb - htást kiváltó megformálásár tett eredményes kísérletet. A színház megújításán fárdozó rendezők és teoretikusok - például Bert Brecht és Jn Kott ugyncsk z előrelépés jelentőségét tuljdonítják ennek z 1608-bn, Coriolnus-szl egy esztendőben született műnek. Vgyis drámát szinte megelőzi egy másik drám, z újrolvsást előkészíti korábbi újrolvsók fontos elvi kérdéseket felvető vitáj. Mjor Tmás egy nemzetközi polémi ütköző nézeteinek ismeretében kezdte el tnulmányozni z Athéni Timont. Eredetiségét megőrizve hsznosított szem- pontokt, melyek shkespere-i gondoltvilág és emberismeret máb ültetésének szándékából nőttek ki különböző lkotóműhelyekben. Önállóság - s ez nem kis teljesítmény - ttól is megóvt, hogy csk vgy főképpen z is-mert Mrx-kommentár lpján építse fel budpesti elődást. Mrx pénz elidegenítő htlmát megfoglmzó példként idézte Timon egyik monológját. Ebből következik drb értelmezésének lpkérdése: mennyire tudtos Timon, mennyire érti meg zt társdlmt, melynek vrázsszerepéről politiki gzdságtni-filozófii tnulmányb emelhető megállpításokt tesz. Mjor Tmás szerintem helyesen - ntihőst formált Timonból. Ez felfogás egyetlen htározott mozdulttl zárójelbe rkj művel és hősével kpcsoltos kifogásokt. Azt z ellenvetést, hogy Timon nem trgikus hős, hogy ktrzisához mgsbb- ról néző költő kellene, hogy Shkespere itt nem teremtett távolságot címszereplő túlzó hevességű, éretlen kitörései és önmg világismerete között. Timonbn olvssuk Shkespere-irodlombn nincs ngyság, lázongás gyermekes, embergyűlöletének fok és formáj inkább komikus, mint trgikus, s hogy nem is ember, h Shkespere egyénítő jellemábrázolásánk, pszichológii remekléseinek szintjéhez viszonyítjuk. Mit felel minderre Nemzeti Színházbn látott felújítássl Mjor? Timon nem hős, nincs trgédiáj, sem ktrzis. Hevességének éretlensége, túlzásink meggondoltlnság nem távltteremtő szándék hiányából következik, hnem bból, hogy Shkespere ebben drbbn ilyen címszereplővel krhtott felismeréseire döbbenteni. Vgyis helytálló gyerekességre, komikus vonásokr, egyetlen tuljdonság szinte mániákus felngyításár, részletező-egyénítő jellemábrázolás elvetésére utló megfigyelés, csupán belőle vont minősítés indokoltln. Feltéve persze, hogy nem elvont esztétiki normákkl, hnem szerző szándékivl és korunk igényeivel mérjük teljesítményt. Timon z első részben jóhiszemű pzrló, szünet után keserű embergyűlölő. Látszt szerint e két véglet egymást kizáró ellentéte csk egy féktelen fntázi cspongásávl mgyrázhtó. Nem szükséges bővebben részletezni, hogy ez kézenfekvő értelmezés mennyire közel állt romntikus-deklmáló és vlószerűséget resturáló Shkespere-játszás képviselőihez. Az 1969-es felújítás htározottn szkít múlt megoldásivl. Abból indul ki, hogy Timon kétféle - felszínen csk pálfordulást jelző - mgtrtás ugynnnk z lpállásnk következménye. Egymást feltételező tükörkép. Timon korváltás emberi-társdlmi viszonyltink mobilitását fel nem fogó tájékoztlnság, jó szándékbn is sjnálnivló korszerűtlenség megtestesítője. Számunkr lig fontos, hogy Shkespere mg mennyit szenvedett meg timoni zvrból, hogy ngy monológokt tápláló személyesség z írói szubjektum üzenete vgy pedig csupán költői átélés teljesítménye. Tudjuk, hogy z utóbbir is gykrn muttott példát. De ismétlem, m ez másodrendű problém. Annál izglmsbb mi korkérdéseinkre, élményeinkre visszhngzó ktulitás. Az, hogy föltétlen és gynútln bizlom, világ bonyodlmir, új jelenségeire vk nivitás milyen gykrn jár együtt rádöbbenés bosszúságából és megszégyenítettségéből fkdó világ- és embergyűlölettel. Tlán nem kell hosszsn bizonygtnom, hogy ez problemtik - nlógiák fölé emelkedő szerkezeti egyezéseiben - mennyire összerímel bizonyos