TARTALOM. játékszín. fórum. világszínház. Szemle. drámamelléklet. Oszlopos Simeon '82 (1 ) Ismét epika (7) Végeredménytelenségben (9)

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ES K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I. É V F O L Y A M 2. S Z Á M F E B R U Á R F Ő SZ ERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő SZ ERKESZT Ő- HEL YETT ES C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A TARTALOM játékszín FÖLDES ANNA Oszlopos Simeon '82 (1 ) RÓNA KATALIN Ismét epik (7) ISZLAI ZOLT ÁN Végeredménytelenségben (9) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , SOMLYAI JÁNOS Vigdni nincs okunk (12) BÁ N YAI G ÁBOR Egy mgyr legend (15) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel : Siklósi Norbert igzgtó T er je s zti M gy r Po s t Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál ( KHI, Bud p es t V., Jó z se f ná do r té r 1. ) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI p én z for gl mi jel ző sz á má r Előfizet ési d í j: 1 évre 300,- Ft. fél évre 15 0, - Ft Példányonkénti ár: 25,- Ft Külföldön terjeszti Kul tú r Kül ker e sk ed el mi Válllt, H Budpest, Postfiók 149 I n de xs zá m: Atheneum Nyomd, Budpest Í v es m g s n yo má s Felelős vezető: Szlávik András vezérigzgtó HU ISSN fórum SZÁNTÓ PÉTER Prtrszállás gyöpmesteréknél (19) FORRAY KATALIN Álruhábn Vízkereszt (23) GYÖRGY PÉT ER A csodáltos Fábólfrgott (26) VASS Z SUZ SA Schnitzler Körtánc Békéscsbán (28) PÓR ANNA Hydn get nzt " Győrött (30) B U D A I KAT ALI N Mky Mrgit Játékszínben (32) MÉSZ ÁROS T A M Á S Az ifjúság édes mdr (33) világszínház KOLT AI T A M Á S Rokonlelkek (35) DÉVÉNYI RÓ BERT Elfásult bábok (39) GEROLD LÁSZLÓ A XVI. BITEF (44) A b o r í t ó n : Az őrültekház- jelenet helsinki Városi Színház Peer Gynt- elődásából A hátsó bor ítón: Eev Elor n t ( Solv e jg ) é s J uk k -Pekk Plo ( f i t l Pee r) Ib se n dr á má já n k helsi n ki el ő dá s á- b n Szemle RADICS VIKTÓRIA A Mrt/Sde jugoszlávii sjtóvisszhngjáról (47) drámmelléklet CZÉRE BÉLA: Négykezes két zongorár

3 játékszín FÖLDES ANNA Oszlopos Simeon '82 Mérföldkövet jelentett-e z Oszlopos Simeon modern drám történetében, vgy csk Srkdi Imre drámi életmű-vének csúcs, lighnem z utókor fogj eldönteni, Huby Miklós Srkditnulmányábn zt fejti ki, hogy z Oszlopos Simeon nem egy évvel, hnem egy egész korszkkl jár előbbre Osborne drámtörténeti cezúrként nyilván-trtott Nézz vissz hrggl című drbjánál; mert míg dühös ifjúság progrm-drámáj szellemében XIX. százdbn gyökerezett, z Oszlopos Simeon jellegzetesen XX. százd derekáról vló drám, mely elsőnek válllkozott zoknk z életérzéseknek bemuttásár - sőt z ilyen érzések genezisének kuttásár -, melyek nlízise Európ-szerte jóvl később jött divtb. Növeli Srkdi előnyét, h tekintetbe vesszük, hogy z 1961-ben írott drám lpgondolt jóvl korábbról ered. B. Ngy László Srkdi-tnulmányából tudjuk, hogy z írót már t947-ben fogllkozttt fordított szkézis gondolt, és 1948-bn egy évvel z első novellák publikálás után - már belefogott Oszlopos Simeon regényébe. Az időpontr bból is következtethetünk, hogy Srkdi eredetileg egy Válszbn 1948 nyrán megjelent színibírált hátlpjár kezdte el írni Oszlopos Simeon regényét. Igz, z individulizmussl vló leszámolásnk ez z első kísérlete - mert Srkdi második világháború, z átélt nemzeti ktsztróf és csőd htás ltt ennek szánt művét - végül is fél-bemrdt, később szocilist relist író-ként pedig nyilvánvlón folytthttlnnk érezte. Egy újbb történelmi megrázkódttás és morális válság trumáj - kellett hhoz, hogy Srkdi újr szembenézzen mg és nemzedéke világnézeti, emberi válságávl, tljvesztettségével. Oszlopos Simeon drámájánk első felvonását Srkdi (ugyncsk B. Ngy László visszemlékezése szerint) 1961 jnuárjábn kezdte el írni, de végleges kézirt vlószínűleg február-március hónpbn, néhány héttel z író hlál előtt készült el. Az olvsók A szökevény című 196 -ben megjelent posztumusz kötetben tlálkozhttk drámávl, de még további öt évig kellett várni z ősbemuttór. (Így történt, hogy z Oszlopos Simeon végül tíz évvel Nézz vissz hrggl után kpott csk színpdot.) Az 1967-es premierre még ngy erővel vetődött rá z író trgédiájánk árnyék. A drámávl kpcsoltos ellen-vélemények, melyek z életmű utolsó szkszánk leértékelésével már megfoglmzódtk, mellékmondtokb szorultk. Ekkor már nyilvánvlóvá lett drám, illetve z elődás vízválsztó jellege. H másbn nem, bbn, hogy többen védelmükbe vették és ideológiilg lá-támsztották színházi bemuttó fél évtizedes késését, és z éjszki stúdiószínházi elődás mximális exkluzivitását. Így vn rendjén: ennek bemuttó--nk, így, itt és most kellett, s cskis most lehetett megtörténnie." (Népszv, I. 18.) A Kritik kritikus még tovább ment, mikor megállpított, hogy ngyobb nyilvánosságr ez drb - jel-lege folytán - nem is trt igényt (Kritik, 1967/2,). Ezt megállpítást z elmúlt két évtized színháztörténete nyilvánvlón megcáfolt. Ezt cáfoltot szeretném következőkben drám színházi utóéletének tpsztltivl látámsztni. Srkdi árnyékábn Az első, szerző hlál után megrendezett Srkdi-bemuttó z Elveszett prdicsom volt. A színpd és nézőtér össze-forrott gyászbn. De trgédi még z Oszlopos Simeon elődáskor is színpdr vetette árnyékát. A Kis Jánost játszó színész - Gábor Miklós - z író utol-só fényképeit idéző mszkbn, öltözék-ben lépett ki Mdách Színház stúdióelődásánk otthont dó próbterem színpdár. Huby Miklós említi meg, hogy nnk idején Srkdi z elsők közt viselte világfik későbbi egyenruháját, frmer, mgs nykú pulóver, fgombos zeke, szndál és kötött spk együtteséből létrejött, megkülönböztető jelmezt. Gábor Miklós főhős szerepében tudvtudtlnul és némileg meghtottn, z írónk még gesztusit is idézte, és nézőtéren ülők érzékenyen fogták ntennáikon z 1956 megrázkódttásiból kigyógyulni képtelen, illúziótln mgyr értelmiség közérzeti válságát, értették és megértették reménytelen, önpusztító vívódását. A drb trtlmi elemzésének központi kérdésévé z író és hős, Srkdi Imre és Kis János viszony lett. A nézők életrjzi és hngulti egyezések, bevllott kudrcok lpján érzelmileg kkor is zonosították Kis Jánost Srkdivl, h százszor tudták, z Oszlopos Simeon szerepét mgár vállló festőnek csk intellektus, végletes rcionlizmus, ördögi logikáj bizonyítttott, nem pedig lkotó tehetsége. Srkdi már ebben - z életmű súly áltl is különbözött Kis Jánostól. Nem is szólv rról, hogy z író éppen ezzel drámávl, z elementáris együttérzéssel, belülről ábrázolt hős felett következetesen gykorolt kritikávl el is htárolj mgát Oszlopos Si- Gurnik Ilon és Gábor Miklós z Oszlopos Simeon 1967-es elődásábn (Mdách Színház) (MTI fotó - Keleti Év felv.)

4 meontól, és nézzük, urmisten, mire megyünk ketten " filozófiától. A végső állpotb jutott individulist embereszménnyel, negtív életérzéssel vló leszámolást állítj drám elő-terébe B. Ngy László. Pándi Pál, mi-közben zt fejtegeti, hogy Srkdi, hol fölényes okossággl, szinte kívülről lát-ttj festőt, hol igzolni vgy leglább megérteni igyekszik nnk dekdenciáját, végül rr z zót is igzolódott következtetésre jut, hogy drb befejezését (nem segítek rosszon, h tovább rontom) jobbn hitelesíti z író viszony Oszlopos Simeonhoz, mint festő jelleme. (Népszbdság, X. 7.) A kritik áltlábn (vlószínűleg mű és z elődás védelmében, Srkdi Imre igzolásár is!) ngy hngsúllyl szól Pártos Géz rendezte elődás élet-igenlő kicsengéséről: rról, hogy Oszlopos Simeon, miután Vinczénével szövetségben lejutott pokol legmélyebb bugyráb, leszáll mgányosság oszlopáról, és tlán megpróbál ismét z emberek között élni (Vjd György Mihály). Hogy sorsánk elrettentő mélypontjáról is minden z élet felé mutt (Rjk András). Érdemes-e még Srkdi önpusztítój megváltásr? - teszi fel kérdést Sándor Iván. És válsz: Kis János nem rekesztette ki mgát végérvényesen z emberi közösségből. Srkdi, kinek társdlom iránti felelősségtudtát z is bizonyítj, hogy z bizonyos rossz, mit tovább kell rontni, z egyedi hősből, tehát belőle mgából ered - nem mgsztlj Kis János reményvesztettségét, trthttln, elfogdhttln, ntiszociális emberi mgtrtását, hnem küzd vele. Erre küzdelemre lpozt rendezői koncepcióját Pártos Géz, mi-kor felmuttt színpdon Srkdi teremtette elrettentő példképet és z élet lehetséges útjink legrosszbbikát: hogy mivé válhtunk, h szembefordulunk mindzzl, mi emberi. Kézenfekvő, és korszk világszín-házi tendenciáink fokoztos beszivárgásából is következik, hogy bírálókt kezdettől fogllkozttják drám bszurd elemei, pontosbbn z kérdés, hogy mi köze vn Srkdink z bszurdokhoz. Vjd György Mihály szerint z Oszlopos Simeon már-már" bszurd mű, de mégsem z : z irányzt jellegzetes drbjitól megkülönbözteti szigorú erkölcse, s hogy Oszlopos Simeon nem trtj értelmetlennek z életet, drámáj nem sugllj z ember tehe tetlenségét. Ez z érvelés voltképpen jellemzőbb korszkr, mint Srkdi művére. De konzekvenciáibn bírált szerzőjének igz vn: z Oszlopos Simeon nnk ellenére, hogy módszeré-ben emlékeztet z bszurd drámákr, leglábbis z irányzt pinteri modelljére, és Srkdi mgyr drámi hgyományokkl szembefordulv vlóbn letér hősök pszichológii ábrázolásánk útjáról - mégsem bszurd drám. Nem szkít rcionális megoldásokkl és disz-kurzív gondolkodássl. Ellenkezőleg: Srkdi hőse végletekig vitt ráció áldozt. Kolozsvári Grndpierre Emil drámelemzése éppen ebben vlóságtól elszkdt, z egyéntől eltávolodott, gykorlttól függetlenedett gondolkodásbn" látj Kis János drámájánk lényegét. (Kritik, 1968/8.) Kis János sors már függöny felgördülte előtt, illetve z expozíció sodrábn megpecsételtetett. Mégpedig nem vlmiféle metfiziki szorongás áltl, hnem mert élete fő művének hitt képét kizsürizték, lkotói válságb került, állását elveszíti, szerelme elhgyj. Nem megfoghttln félelem telepszik lelkére, hnem mgtrtás áltl is kiprovokált, szorongtó körülmények reális nyomás. Abbn, mit ezek után részben történtek htásár tesz, vn logik. Csk" józn ésszel, belátássl, társdlmi együttélés normáivl és Kis János sját érdekével ellenkezik. Míg z bszurd drám egy megtébolyodott világ groteszk módon felfokozott és eltorzított képével szembesíti hősét (és nézőt), Srkdinál hétköznpok tényleges válságélménye lkotj hős poklát, és z élet áltl megnyomorított, nihil ellen már nem is védekező ember z, ki kudrcr groteszk módon felfokozott indultokkl és eltorzult lélekkel regál. Ez tény eleve meggátolj néző számár hőssel vló teljes zonosulást. Amíg z bszurd drám elvont létképletét nézőnek kell mg kisszerű tpsztltivl koordinálni, lebontni, hogy eljusson ktrzisig, Srkdinál konkrét történet mögöttes rétege trtlmzz z bszurd drámáétól nem sokbn különböző, tágbb érvényű konklúziót. Ezt zonbn z közeg, mely-ben z ősbemuttó lezjlott, még nyom-ttásbn is nehezen tolerált, nemhogy színpdon. Fel kell figyelnünk rr, hogy konszolidáció e felfelé ívelő korszkábn óriási előrelépést jelentett megszenve dett válság nyílt kimondás és drámi ábrázolásmódnk z tágítás, melyre z Oszlopos Simeon volt z első hzi péld. Srkdi művének társdlmi és lélek-tni htás lényegében megegyezett z bszurd drámák kiváltott, modern ktrzis lefolyásávl: itt is megfoglmzott szorongás szbdítj meg nézőt nyomástól, tudtosítás túllépés első feltétele. A kritik és közönség szinte fenntrtás nélkül válllt Mdách Színház úttörő válllkozását, és hálás volt közreműködőknek, Pártos Gézánk, Gábor Miklósnk és Vinczéné démoni lk-ját elementáris erővel megformáló, lélegzetelállítón hiteles Kiss Mnyink ktrtikus élményért. Az első évtized Az ősbemuttó lklmávl Srkdi-trgédi közvetlen közelsége meghtározt, befolyásolt z elődás visszhngját is. Gábor Miklós tíz évvel később meg is vllj, hogy nnk idején kicsit meghtottn" közelített figurához. Almási Miklós, ki néhány hónppl premier számár is felkvró, nyomsztó élménye után értékeli Kortársbn drámát és z elődást, megjegyzi, hogy z élmény z idő sodrábn vesztett intenzitásából, szürkébbre fkult. A hetvenes években minth újr kiéleződne Srkdi-vit, melybe most már z irodlomtörténet is bekpcsolódik. Hjdú Ráfis Gábor, bár válságon túllépni kró írói szándék dokumentumánk tekinti drámát, nem tud belenyugodni bb, hogy tgdó-tiltó morális gesztus mellől hiányzik z állítás, perspektív, konkrét jövőtudt. Végül is tnulmányábn rr következtetésre jut, hogy bizonytln művészi pozícióból elhngzó ítélet, minden kritiki dicsőítés ellenére", esztétiki szem-pontból is problemtikussá teszi drámát. (Hjdú Ráfis Gábor: Srkdi Imre. Akdémii Kidó, 1973.) Ennek s z ehhez hsonló értékítéleteknek elsőrendű veszélye nem irodlomtörténeti jellegű. Már csk zért sem, mert Srkdi-életmű perújrfelvétele Hjdú könyvével korántsem zárult le. Kemény Gábor Litertúrábn közölt Oszlopos Simeon-drámelemzése (Litertúr, 1974/3.) és Kóny Judit Srkdikönyve (Arcok, vllomások) már lényegesen toleránsbb és értéktisztelőbb. A fő kérdés hetvenes évek dere-kán z volt, hogy vjon folyttódht-e Srkdiéletmű vitáj - színpdon.

5 A válszt erre z ggodlomr két, eléggé gyors egymásutánbn megrendezett felújítás, z Oszlo pos Simeo n kposvári és kecskeméti elődás dt meg. A mg nemében mindkét válllkozás elismerésre méltó, színvonls. Közös volt szándék: konkrét történelmi és nemzedéki koordinátákból kimozdíts megkeresni és megtlálni hetvenes évek Oszlopos Simeonjink drámáját, fel-muttni szubjektív fognttású, mjd-nem kulcsdrámábn - z áltlános érvé- Gzdg Gyul, kposvári felújítás rendezője így nyiltkozott: izglms feldtot jelentett... bennünket éppen csk megelőző korszk tmoszférájánk megidézése, ennek félmúltnk és jelen idő igzságánk összevetése. " (Film, Színház, Muzsik, X. 16. ) Az elődás lpjibn feleselt emlékeinkkel; elsősorbn stílusábn. Amíg Mdách Színház stúdiójábn ngyok pszichológii színjátszás legnemesebb eszközeivel jelenítették meg z bszurdhoz közel álló drám hőseinek sorsát, filmrendező Gzdg Gyul egy mjdnem nturális - szlonképesen: újnturlist játékteret és játékstílust válsztott, és kiderült, hogy mű tökéletesen elbírj ezt megközelítésmódot is. (Nemcsk elbírt, szöveg, minden változttás nél-kül, dekváttá lényegült,) A rendező és Antl Csb díszlettervező kposvári szobszínház sjátos dottságiból indultk ki. Minth csk megnyitották voln előttünk Kis János nyomsztón rendetlen, sivár műteremlkását, A felggtott tükörnek, z elöl hgyott tárgyknk, közszemlére bocsátott fürdőszob-berendezésnek egy-szer csk pszichológii funkciój lett: z elődás kezdetére mi nézők is be lettünk zárv, kerítve Kis János létének hétköznpi ketrecébe. Az ősbemuttó szereposztásánál mjd' egy nemzedékkel fitlbb szereplők nem eljátszották, hnem szinte megélték előttünk drámát, A környezet ugynrr inspirált őket, mint rendező: létezésükkel fejezzék ki, hogy mivé lesz, ki kudrc kátyújábn z önpusztításb menekül. Ez csőd már nem történelmi, hnem személyes, individuális, de éppen ezzel jellemzi kort is, melyben gyökerezik. Srkdi vissztérő problémáj ilyen módon ível át jelenbe, kifejezve egy későbbi kor ifjúságánk fenyegető életérzését is. Srkdi kortársi közül elsőnek élte át végzetes mélységekig dilemmát, hogy vjon mi helyesebb: művész-ként válllni kollektív és egyéni Kiss István és Monori Lili z 1976-os kposvári elődásbn (Szirányi István felv.) kompromisszumot, lklmzkodni hzug normákhoz vgy mindezt felrúgv mrginlizálódni. Mrginlizálódni kkor, mikor z Oszlopos Simeonok rég eljátszották mguk erkölcsi fölényét, és útjuk most már feltrtóztthttlnul z örömtelen mgányb, z értelmetlen nihilbe vezet. A kposvári elődás rdikálisn megváltozttt drám kicsengését. Először zzl, hogy z sszonyiságábn kifosztott, meglázott társbérlő, Zsuzsi, egyetlen pillntr sem csodálkozik, mikor keserves pásztoróráj után férjén kívül Kis Jánost is ott tlálj másik szobábn. Ő már z ktus ltt rádöbbent rr, hogy csábítój, szeretője - festő - ljs tréfát űzött vele, mikor eldt Müller úrnk, és már zzl lép ki szobából, hogy tettéért felelősségre vonj, Ebben lélektnilg és logikilg is reális szituációbn z sszony nem késsel, hnem drb légköréhez, nturlizmusához jobbn illő köznpi szerszámml z elöl hgyott vslóvl támd z áruló-r. Ez bosszú tlán kevésbé teátrális - viszont kivédhetetlen. Gzdg Gyul ugynis időközben kihúzt szövegből merényletet túlélő hős feleszmélését, megtérés és z újrkezdés hlvány lehetőségét felvillntó, utolsó monológot. Ez hűtlen hűség Zsuzsi mgtrtásánk, tettének áthngolás révén egyrészt kiküszöbölte drám egyik zvró pszichológii botlását, másrészt viszont súlyosbbá, visszvonhttlnbbá tette Kis János-i mentlitás, felett kimondott ítéletet is. Ennek jogosságát Trján Tmás bíráltábn meg g yőzően támsztott lá, kifejtve, hogy mivel kposvári Kis János mögül hiányoznk z előző nemzedék történelmi tpsztlti, tettét csk személyes sérelmek és kordivt indokolják, s ezért nyilvánvlón nem is érdemel kegyelmet. (Kritik, / 1. ) A drámi kompromisszum elvetése trtlmilg, és mű logikáját tekintve is, indokolt volt. Más kérdés, hogy ezáltl zárókkord dekórumától megfosztott drámstruktúr pőrén mrd, és z elődás - mint zt Eörsi István SZÍNHÁZ-bn írott bíráltábn is szóvá tette -- végül is befejezetlennek ht. Jellemző jegye volt kposvári elődásnk szereplők új hierrchiáj, A. Mdách Színházbn Gábor Miklós és Kiss Mnyi -: egyenrngú művészprtnerek: Gábor; Miklós intellektulitásávl Kiss Mnyi démoni relizmus állt szemben. A kposvári elődás leggyengébb pontj címszereplő volt. Kiss István többé-kevésbé elhitette csődbe jutott lkoholist féltehetséget, megjelenítette kiégett és kiszolgálttott férfit, kinek már sem z élvezet, sem z szkézis nem d kielégülést. De képtelen volt elhitetni z élet kisszerűsége ellen önnön törvényei szerint lázdó művészt, z eltékozolt tehetség hjdni birtokosát, kérlelhetetlen logikávl rendelkező, prncsoló szellemet. Almási Miklós Mdách színházi elődást nnk ide-jén - többek között - zért bírált, mert rendezés Srkdi Imre személyéhez kötve dós mrdt drámán (és hős sorsán) belül érzékeltetett, kétféle ngyságrend vitájánk és feszültségének érzékeltetésével, Mert Gábor kiégett, szkét művész trgikus, és z eltékozolt életű, nekikeseredett félteherség kis szer ű sorsánk villódzás helyett, túlságosn egyértelműen, ngyobb formátumú trgédiához kötötte főhős lkját. Kiss Istvánnál ez képlet visszájár fordult, és ez - véleményem szerint - gyengítette konfliktus erejét és drám ktrtikus htását: is. H Kis János eleve súlytln, kisszerű figur, kkor kudrci jóvl kevésbé rendítenek meg, és csőd korántsem olyn vérlázító, mint mikor egy szuverén ember dj fel z élettel, körülményekkel vívott hrcot. E mellett gerince roppnt Kis János mellett még ngyobbr nőttek kposvári elődás nőlkji. Molnár Pirosk lkításánk hál, kiderült, hogy

6 festőhöz trtozó sszony, Mári lkj - teljes értékű női főszerep. A cselekmény ívét lezáró feloldozó, megváltó sorit ugyn (z lpkoncepciónk megfelelően) kihúzt rendező, de Mári mgtrtásánk lélektni hitele ezzel is csk erősödött. Ami pedig Monori Lili revelációszámb menő Vinczénéjét illeti, méltánytlnság lenne Kiss Mnyi remekléséhez hsonlítni. Monori egyszerűen más volt. Ványdt, kisszerű, kopott - és meghökkentően fitl. A színész életkorából és személyes létezéséből eredően egy ocsmányságábn is vlódi, festő számár mjdhogynem delejesen vonzó nőt láttunk, ki z események előrehldtávl nemcsk Kis János, de z elődás felett is egyre jobbn elurlkodott. Fust, Don Quijote, Rszkolnyikov és - Kis János" A polemikus kposvári elődás után nálunk szoktln gyorssággl került színpdr Gábor Miklós válsz: hrmdik Oszlopos Simeon-értelmezés. (Hiszen kecskeméti elődást - bármilyen jó volt is Andori Péter Kis János - mindenki Gábor Miklós Simeonjánk trtott, és nem is lptlnul.) A Népszbdság tudósítójánk rr kérdésére, hogy kinek jánlj rendező drámát, illetve kecskeméti elődást, Gábor Miklós vártln válszt dott. A drám ismerőit nem z hökkentette meg, hogy z elődás Emlékezés egy nemzedék életének sorsfordulójár, mikor nemcsk életünk, de hitünk és önmgunkb vetett hitünk forgott kockán". Nem is z, hogy Gábor ördögök és bohócok hláltáncát felmuttó misztérium-játékot látott bele drbb. Hnem, hogy Kis Jánost említve Fustot, Don Quijotét és Rszkolnyikovot idézte meg, és rr törekedett, hogy néző végigjár-j megbotránkozástól tisztságig vezető utt, végül eljusson hhoz tisztsághoz, mi Srkdiból sugárzik. (Nép-szbdság, X. 7.) A próbákról is meghökkentő hírek érkeztek. Gábor Miklós drám ördögi humorár épít, Kis Jánost bohócnk öltözteti, ki végül is üdvözül. Munk közben Gábor meg is foglmzt: drb tisztság, mélysége, z ördögi humor felszínre hozásávl egyenes ránybn növekszik." A hősök vergődése Gábort Bosch lvilági figuráink mozgásár emlékezteti. De legfőképpen: drb, mit sokn közönségesnek, pesszimistánk trtnk, számár felemelő. A megvlósult elődás válszt dott kérdőjelekre. Először is, bebizonyított, mit egy korábbi kísérlet lpján sokn vitthtónk éreztek, hogy Gábor Mik-lós kitűnő rendező, ki képes modern drámirodlom egyik legkomplexebb drbjánk újrértelmezésére, sját művészi krtánk érvényesítésére is. Méghozzá oly módon, hogy közben színész sem veszíti el sját rcát, éppen ellenkezőleg: Andori Péter pályáj csúcsár ért festő szerepében, Vss Év pedig minden várkozást túlszárnylón zonosult Vinczéné tőle minden vontkozásbn távol álló lkjávl. De bebizonyított z elődás zt is, hogy Srkdi drámáj mennyire nyitott, tíz év után is új trtlmkt kínáló lkotás, mely ( világirodlom mrdndó drámáihoz hsonlón) korszkonként rendező belső trtlmivl szembesítve, új és tág lehetőségeket kínál z értelmezésre. Öt év távltából legemlékezetesebb színpdi sziluett bevezető: műteremlkás áthtolhttln szürkeségében z ágskodó, függeszkedő, szoborszerű oszlopszent, mely szinte csk színpdi némjáték lig elviselhető feszültségének feloldás után lkul vissz húsból-vérből vló emberré. De ez Kis János, kinek léte ily módon szinte ránk tört színpdról, emberi álrcábn sem hsonlít korábbi Kis Jánosokhoz. Rikítón piros, bő pulóverje, piros kötött jmbóspkáj előbb idézte Ler király bolondjánk kortársutódát, mint egy budpesti áltlános iskol (elcspott) rjztnárát. Gábor Miklós nnk idején szöveg támsz nélkül is elhitette, hogy egy ngy festő vgy leglábbis egy ngy tehetség végső csődjének, egy ngy szellem jóvátehetetlen kiürülésének, felbomlásánk vgyunk tnúi. Kiss István viszont esélytelen Oszlopos Simeon volt, kinek el kellett kárhozni hhoz, hogy mi, nézők, higgyünk bűn és bűnhődés logiki kpcsoltábn, z értékek hlálon túli értékállóságábn, z erkölcs és humánum győzelmének (elvont, elvi) lehetőségében. Andori Péter lényébe, mgtrtásáb olyn groteszk elemek, provoktív és ironikus felhngok keveredtek, hogy áltluk z elődás hngult vlóbn z bszurd drámákéhoz, z bszurd művek sokkhtásához közelített. De legbszurdbbnk z tűnt, hogy végül is ez torz, mjdnem skizoid figur felülkerekedhet világon: bukásávl mintegy levonj tpsztltiból kon zekvenciát, és ezzel szánlmt, sőt tiszteletet ébreszt mg iránt. Az elődás utolsó kkordjábn gyilkos és z áldozt egyránt szánnivló, esendő ember: ellenfelekből sorstárskká lettek. Gábor Miklós Társbérlet z oszlopon című tnulmányábn (Gábor Miklós: A színész árnyék. Szépirodlmi Könyvkidó, 1972) verbálisn is megfoglmzz zt, mit z elődás sugll. Vitáb száll zokkl, kik züllöttnek trtják, megvetik Kis Jánost, sőt zokkl is, kik részvéttel közelítenek hozzá. Koncepciój szerint festő feláldozz és (bukásábn) megtlálj önmgát. Kis János, mikor fmulusává fogdj Vinczénét, válllj logikáját, és végig is járj vele ráció útját. Erkölcstelensége" bbn áll, hogy nem óhjt különbözni világtól, ellenkezőleg - felismeri, válllj megismert vlóság megvlósításánk kötelességét, és végül is zért áldozz fel életét, hogy leglább egy igzi értékrendszer létezésére hívj fel áltl figyelmet. Világunkt, ezt leszkdt liftű bérházt, vlóbn látni merte, és mégis feláldozt mgát érte." Ezzel Gábor Miklós, tíz év után, eljutott festő fejére kimondott ítélettől Oszlopos Simeon hős voltánk, krisztusi funkciójánk felmuttásához, z elrettentéstől - z igzoláshoz. Jeles utóvizsg Játékszínben Amikor 1982 júniusábn Schmidt Zoltán, leningrádi Állmi Színház-, Zene- és Filmművészeti Főiskol hllgtój, diplommunkként színpdr állított Srkdi Imre drámáját, z elő-dást áltlábn negyedik Oszlopos Simeonnk emlegettük. Vlójábn Mdách Színház stúdiójánk ősbemuttóján, kposvári és kecskeméti felújításon kívül drám bemuttásr került (Blogh Géz rendezésében) Debrecen-ben is, sugározt rádió (Bárdos Pál drmturg közreműködésével, Brly Gusztáv rendezésében) és tévé. (Esztergályos Károly Oszlopos Simeonját elsősorbn Gobbi Hild Vinczénéje kedvé-ért őrizte meg szkmi emlékezet.) Világ-sikerről legjobb krttl sem szólhtunk, de tény, hogy z rchívumbn egy lengyelországi, egy drezdi és egy bécsi elődás dokumentumi is megtlálhtók. Az idei, játékszínbeli felújítás júniusbn, mértékdó kritikusok megállpítási szerint még csk egy ösztöndíjs hllgtó szbályos rendezői vizsgáj volt. (Vrjs Endre; Élet és Irodlom,

7 1982. VI. 18.) Szántó Judit már kkor is zt írt: Az évd végén bemuttott produkciónk még vn ideje összeérni, kiteljesedni, ősszel szívesen vissztérnénk rá. " (Új Tükör, VI. 27.) Ezt kritikus áltl jósolt folymtot Játékszín új igzgtój, Berényi Gábor, erőteljesen felgyorsított, felerősítette zzl, hogy Gábor Miklóst művészeti tnácsdóként szerződtette produkció-hoz. Kevésbé dodoni módon ez zt jelentette, hogy z ősbemuttó Kis jános és kecskeméti elődás rendezője, ki tnulmányávl is bizonyított mű iránti elkötelezettségét - legutentikusbbként - újr próbált drbot Schmidt Zoltán áltl kiválsztott kiváló színészekkel. Júniusbn elmulsztottm z elődást, és így változás lemérésére nem vgyok illetékes. De zért színháztörténetből tudom, hogyn hozott létre cezúrát Nemzeti Színház életében Puly Ede zzl, hogy igzgtói kinevezése után nyombn helyretette ", helyrepofozt, korrigált színháznk korábbi repertoáron szereplő elődásit. Hogyn sikerült Beöthy Lászlónk, leglábbis kezdetben, megnyernie mg számár nemzeti színházi társult tgjink rokonszenvét zzl, hogy kisebb módosításokkl, hngsúlyok áthelyezésével felfrissítette és sikerre vitte már kész produkciókt. Gábor Miklós, tudtomml, egyetlen színészt sem cserélt le, nem borított fel kész elődást, de megjelenített drámár - szerencsére - mégis sikerült rányomni személyisége bélyegét. Két évtized kritikus kor egy színpdi mű életében. Klsszikusnk, de még hgyománynk is fitl, kortársi állásfogllásnk gykrn szkálls. Különösen, h már színlpon is z szerepel: történik mnpság ". Mégis z derült ki, hogy cselekménynek szinte csk egyet-len lényeges momentum ( társbérlők beutlás) korhoz kötött; szövegnek ezen kívül néhány jelentéktelen mozznt érzékelteti csk z idők múlását. A drám nemcsk túlélte z esztendőket, de sjátos módon ki is tágult. Kis János útj, sors tovább bsztrhálódott, és ezzel már szorosbbn kötődik egy tágbbn értelmezett relitáshoz. Strehler Cseresznyéskert-elemzésében három kíni szelence " példáztár hivtkozik: három doboz, szorosn egymásbn, kicsi-középső-ngy. Az első vlóság szelencéje ( potenciális vlóságé, mi színházbn mg vlóság) Végvári Tmás Kiss János szerepében (Játékszín) (Gábor Viktor felv.) - z érdekes emberi történet. A második - történelem szelencéje, hol cslád története már történelem szemszögéből tárul elénk. Végül, hrmdik - z élet szelencéje - z emberi sorsé: z emberé, ki születik, felnő, él, szeret és gyűlöl, győz és veszít, ki megun dolgokt és értetlenül áll más dolgok előtt., mjd elmúlik, meghl..." A továbbikbn z egyes szelencék rcultáról és színpdi veszélyéről elmélkedve jut el rendező Csehovdrámábn szorosn egymásb illő,,szelencék" egyidejű színpdi megvlósításánk követelményéhez, illetve gykorltához. Az Oszlopos Simeon mrdndóságánk titkát kuttv, ennek teóriánk kiindulópontj, z elemzési módszer z érdekes. Ennek szellemében, szorosn Srkdi-mű szövegéhez rgszkodv megállpíthtjuk, hogy Kis János festő kudrcink története - z első síkon önmgábn is érdekes: mű-vészi csőd és lkoholizmus, kényszerű és egy szociális mgtrtás áltl kicsi-krt mgány, csábítás didlms trükkje és z intrikussl vló szövetség következménye kár be is tölthet egy színházi estét. De szorosn Kis jános egyéni kudrci mögött már megjelenik történelem: z első regénytöredék születésekor második világháború, z elkészült drámábn 1956 illúziókt romboló, gerinctörő trumáj. A Kis János képeinek útját elvágó zsüri tlán szocilist relizmus elvét hngozttv tiltott ki festőt kiállítóteremből. Vinczéné fiát ugyn rblógyilkosság mitt végezték ki, de kivégzések poklához nálunk történelmi sszociációk is tpdnk. Mint hogy házmesterjellem, minek Vinczéné démoni sűrítménye, ugyn-csk történelmi képződmény. De vlljuk be, még bbn is történelem, történelmi tmoszfér mnifesztálódik, hogyn Srkdí mindezt - kortársként - tudtos homálybn trtv érzékelteti. Ez zonbn, végső soron, drám hsznár vált. Tágbbr nyitott Srkdi előtt zt bizonyos hrmdik szelencét. Eljutttt od, hov relist korszkábn nem jutott el: lét trgédiájához. Gábor Miklós egy írásbn is rögzített rádióbeszélgetésben (Kritik, 1978/5.) elmondt, hgy tíz évvel drb első, relist megközelítése után már másképpen látj mű problemtikáját. Ngy jelentőséget tuljdonít nnk, hogy

8 Srkdi drámájábn élet-hlál kérdés-ként vetődnek fel npi ügyek, lenni vgy nem lenni " szinten házmester-problémák. Srkdi, mg kisszerű kor-társi világábn körültekintve, olyn ngy kérdésekre keres válszt, melyek vlh királydrámák szintjén kerültek szín pdr, és olyn szinten teszi fel számunkr ezeket sorskérdéseket, hogy ezt drb nézőinek többsége soh nem tudná feltenni. Az Oszlopos Simeon áltlm felvázolt színpdi története zt bizonyítj, hogy Strehler hárms követelményének, történet, történelem és z élet megjelenítésének, mg drám hívebben megfelelt, mint z eddigi (önmgukbn dicséretesen mgs színvonlú) elődások sorozt. A Mdách színházi ősbemuttó Srkdi árnyékábn z emberi történetre koncentrált, és utólg megítélve, nem sikerült teljesen kivédenie Strehler áltl jelzett veszélyt ", tudniillik, hogy megrgdjon puszt rekonstrukció, kulcslyukon át vló leselkedés szintjén. A kposvári koncepcióbn minth tegnp és m történelme került voln elő-térbe. A rendezés újnturlist filmes stílus és konzekvens ítélkezés is mű társdlomkritiki tendenciáink erősítésére szolgált. A kecskeméti elődást viszont Gábor Miklós teljes tudtossággl hrmdik sík szintjén komponált meg. Hőse z Don Quijote, kit Sncho Pnzánk sikerült meggyőznie. Az Fust, kit Mephisto elcsábított és leigázott. Krisztus, ki hiáb áldozt föl mgát menthetetlen emberiségért, de kinek gesztusábn mégis felvillnt remény egy szikráj, leglább nnyi, hogy tette nélkül még sivárbb lenne ez világ. Gábor Miklós optimizmusát " nem külső szempontok táplálják, hnem drámábn felfedezett belső ellentmondás. Az tény, hogy Srkdi Simeon meg-írásávl szembekerült művének formák felbomlását, művészet céltlnságát hirdető lpképletével. Aki ilyen erővel, ilyen írói átéléssel pnszolj fel művészet céltlnságát, z lelke mélyén mégis hisz bbn, hogy művészetnek hivtás vn. Egyébként el-hllgthtn, és nihilbe menekülne, mint Kis János tette, s ki tudj, tlán drám meglkotás után z író is... A Játékszínben meg- illetve átrendezett elődást is ez z indult, ez fel-színre hozott ellentmondás feszíti. A júniusi bemuttó után Trján Tmás ádióbn rendező szemére vetette, hogy h vn is rendezése mögött személyes vgy olvsmányélmény, ezt z elődásbn nem tudj átdni. Nem sikerül válszt dni rr, vjon mi z ok Oszlopos Simeon önpusztításánk. Gábor Miklós (és Végvári Tmás) most olyn mély személyes indulttl élik át Oszlopos Simeon problémáját, hogy ezzel vlósággl rávezetik nézőt z áltluk válsztott megoldáshoz. Az új elődás válsz: világunk züllesztette ilyenné sját megváltóját. Szántó Judit z Új Tükörben zt kifogásolt, hogy z elő-dásbn csk Kis János, sikertelen, lttomos, fársztó figur kerekedik ki, ki inkább csk áldozti iránt ébreszt rokonszenvet - nem pedig z z Oszlopos Simeon, ki rossznk önmgát nem kímélő szentjévé lesz, és kinek lelkünk mélyén kívánnánk megváltást. Csk feltételezni tudom, hogy ez volt z rchimedesi pont, honnn - vgy hová? - Gábor Miklós kimozdított z elődást. Mert zon megkésett, második októberi premieren, mikor én láttm z elődást, Végvári Tmás már egy teljes ívű drámi pályát járt be. A Vinczénével vló szövetségben kiteljesedő démoniságot megelőzi z reális, földi csodálkozás, hogy hogy lehet ilyen világ, s milyen erők rontották ilyenné - őt mgát? A kudrcok lmentációj mögött kirjzolódik hős eredendő bűne : világábn nem létezik más kiút, mint zonosulni rosszl, még kkor is, h ebből már semmilyen jó, sem-milyen öröm, beteljesülés nem szármzik. Nem elégszik meg Kis János csődjének, bukásánk ábrázolásávl, küzdelem feldását követő negtív szkézis felmuttásávl, hnem z eddiginél is ngyobb hngsúlyt d Vinczéné suglltár elkövetett, minden köznpi képzeletet felülmúlón bszurd emberi ljsságok sikerének. A vlóságnk ez következetesen érvényesülő logikáj (hogy nincs z rossz, mi be ne teljesülhetne, nincs z z ocsmányság, mit végre ne lehetne hjtni), kizökkent idő, z eltorzult vlóság áltlánosított tükreként jelenik meg történetben és színpdon, és kimondás erejével vlóbn ktrtikus htást vált ki. Kérdés csk z, hogy ez következetesen felválllt kísérlet, melynek Kis János egyszerre végrehjtój és eszköze, milyen indultból születik; érthető csupán, vgy indokolt, megbocsáthtó tiszteletet prncsoló? A tgdásnk' ez cselekvő bszolutizálás előbbre vi szi-e z emberről vló tudásunk vgy z emberiség ügyét? Vlmi különös, ironikus, kívülről vló kjánsággl figyeli önmgát Végvári Tmás, nnk z orvosnk hidegvérével, ki számít rá, hogy nem éli túl z önmgán végzett kísérletet. Cskhogy tudós nem öncélún tudomány kedvéért, hnem z emberiség érdekében - Kis János viszont körülötte élő emberek, megismert emberiség ellenében kísérletezik. Számomr itt válik kétségessé z Gábor Miklós koncepciójábn centrális krisztusi motívum, mit ebben z elődásbn még Mári megjelenését megkoronázó Piétszituáció is láhúz. Minél többször olvsom, látom drbot, nnál jobbn zvr melodrmtikus suglltú véletlennek, z igz szerelem megváltásánk ez z írói, színpdi hngsúly. Ez motívum - Mári monológj - még kkor is megtöri drám ívét, h z elődás, mint z, mit Játékszínben láttunk, le-mond gyógyulás ígéretét hordozó utolsó jelenetről, mentők szerepeltetéséről, és válllj hős trgédiájánk beteljesülését. Számomr nem Oszlopos Simeon felmentése, üdvözülése - és nem is Kis János életben trtás cáfolj mű pesszimizmusávl kpcsoltos ellenérzéseket. Nem minth pesszimist lkotás nem lehetne remekmű, de z Oszlopos Simeon nem pesszimist. Éppen Kis János fiziki megsemmisülése, meglázott áldozt végső, győztes bosszúj sugllj, hogy Rossz mindvégig érvénye-sülő htlm sem örökérvényű. A gyilkosság, melyet Zsuzsi elkövet, nem is puszt bosszú, hnem - ítélet. Elgondolkodttó, hogy z emberábrázolásnk z z elvontbb módszere, mit Srkdi válszt és figur mgtrtását kísérő, groteszk felhngok sűrűsödése, mit Végvári Tmás is felválll - következetesen gátolják és meg is kdályozzák zt fjt zonosulást, melyet mű feloldozó, felmgsztló kicsengése Gábor Miklós értelmezésében megkövetel. Mrgitty Ági Vinczénéje, Kiss Mnyi felejthetetlen lkját, lkítását idéző, homlokáb húzott svájcispkábn, tréningndrág fölé öltött, hngsúlyozottn hiteles, loncsos otthonkájábn, közelebb áll z eredeti házmesterné-figurához, mint Monori Lili delejes démon. Mrgitty tökéletes tudtossággl építi fel, fejleszti ki figurát: reálisbb indítás, lélektnilg motivált sértett, sebzett nyi mgtrtás jelenetről jelenetre válik mind szélsőségesebbé,

9 hogy Kis Jánoshoz vló viszony átlkul, és z eredeti társdlmi lárendeltség átdj helyét mester és tnítvány, Mephisto és gonoszságár rácsodálkozó Fust viszonyánk. Érdekes, eredeti Zsuzsit láttunk Venczel Ver lkításábn. Ez fitlsszony korántsem olyn niv és árttln, hogy szerep korábbi lkítói látták. H ilyen lenne, vlószínűleg nem is sikerült voln Kis Jánosnk olyn könnyen, gyorsn elcsábítni. Éppen ellenkezőleg, ez Zsuzsi kíváncsi és kielégítetlen, mg is hjlik konvenció szentesítette normák áthágásár. Vonzz őt festő másság, és csábítás tárgyából játszi könnyedséggel - csábítóvá válik. Ezt váltást: hngsúlyozz rendezés is, mikor döntő pillntbn Zsuzsi ül át fotelból z ágybetétre. Ez váltás nyílt színen zjlik, és látszólg jelentéktelen fiziki cselekvésben, helyváltozttásbn mnífesztálódik. A figur sorsdöntő fordult zonbn csk drám csúcspontján, festő árulásánk felismerésével következik be. Ezt váltást Kposvárott Gzdg Gyul cselekmény logikájánk, figur lélektni hitelének érvényesítése érdeké-ben (drmturgiilg helyesen) háló-szobáb száműzte, megfosztv ezzel színészt fordult érzékeltetésének lehetőségétől. Venczel Ver lkításábn. nyitv hgyj kérdést, hogy mi történt ddig, míg Müllerrel volt össze-zárv. Felismerte-e meggylázóját, vgy csk Kis Jánost.látv eszmél rá vlóságr. De színrelépése pillntábn még-is mesterien érzékelteti, hogy z utolsó percek tpsztlt lpjábn megváltozttt. Mire szeretőjével vló leszámolásr készül, már bosszú démonánk szerepében látjuk. Ugynkkor., ez z cinmgából kivetkőzött Zsuzsi még-sem idegen, nem más ember; sszony, ki meglázttás áltl képes átlépni önnön htárit, már nem is földi nő, hnem sértett ngyl. A szörnyűséges Jó félelmetes képviselője, ki végső tettével Vinczéné méltó ellenfelévé nő. Kézdy György szerelmet vásárló, mgánur ítéltetett, mrkáns Müller úrját már kecskeméti bemuttó idején ngyr értékelte kritik. Egyetlen jelenetében most is sikerült kifejezésre jutttni ennek mindenki áltl lenézett, gátlásos teremtménynek szánlmsságát. Mesteri, hogy szerelmi mohóság és rutinszerű üzletiesség villódzásávl be-vezeti z eseményeket. Érdekes új szín-foltj z elődásnk Téri Sándor szerzői utsítástól lktilg is eltérő Bálintj. Zsuzsi férjének festő feletti nyilvánvló testi fölénye önmgábn is megváltozttj Bálint drbbeli pozícióját. Téri egyetlen pillntr sem küzd ez ellen, sőt, inkább rá is játszik ngy melák emberek nivitásár, birtokos férfi biztonságár és vereség vártlnságár. Kár, hogy drám két pontján úgyszólván csődöt mondott szereposztás. Tolni Miklós gresszíven hngos Jóbj nem elég vonzó és nem elég tszító, s minth figur cinizmusát összetévesztené z lkítás lélektelenségével. Pp Év Máriáj pedig szinte már szerep kriktúráj. Erről hmvvesztett, fárdt niváról, kit Pp Év játszik, még zt is nehéz elhinni, hogy vlh vonzott, válllt Kis Jánost, még kevésbé,. hogy hjdni, zkltott élete után önmg felemelkedésének reméli z elmulsztott kispolgári életformát. Az Mári, kit Srkdi megírt, nemcsk jóságos, de kemény ember is, ki felismert szkdék szélén gondolkodás nélkül képes szerelmével is, reményeivel is szkítni. A Játékszín elődásánk legfőbb érdeme, hogy tizenöt évvel z őslemuttó után, egy újbb színbázbjáró generációnk teszi lehetővé, hogy megismerje modern mgyr drám egyik úttörő lkotását, és ugynkkor újr, meggyőzően demonstrálj műben rejlő, időálló értékeket. Meggyőződésem, hogy Oszlopos Simeon színpdi sors, vitáj ezzel sem ért véget. Előbb-utóbb nyilván meg fog születni z z elődás, melyben vlóbn szervesen egymásb illik három kíni szelence ", és együttesen bontkozik. ki történet, történelem és z egyetemes élet perspektíváj. Olyn komplex elődás, melyben - Strehler szerint - fiul szív rezdülésére vgy egy kézmozdultr figyelve elsősorbn, hol történetimet villntv fel szemünk előtt, hol pedig föltéve kérdést: mi lesz. sors z embernek, ki - kárhogyn is vn születik, él és meghl. " Shhdi Incre: Oszlopos Simeon (Játékszín) Díszlet, jelmez: Fábián Gbriell. Művészeti tnácsdó: Gábor Miklós. Rendező: Schmidt Zoltán f.h. Szereplők: Végvári Tmás, Pp Év, Venczel Ver, Mrgitty Ági, Tolni Miklós, Téri Sándor, Ruttki Ottó, Bicskey Károly, kézdy György, Gond György, Hrkányi János, Mdy Emőke. RÓNA KATALIN Ismét epik Az Ősbemuttó debreceni Csokoni Szinházbn Az utóbbi évtizedben gykrn fölmerült tém z epik kérdése. színházbn. A színházk szívesen fordulnk drámirodlom helyett' kisregényekhez, novellákhoz. A drmturgiák keresik folyóirtokbn, kötetekben megjelenő epikus lkotások között zokt, melyek, úgy tűnnek, hogy színpdr igzíthtók. Az irodlom pedig nem ismer olyn törvényt, mely meghtározz, mit szbd színpdr lklmzni és mit nem. Legföljebb z egyes irodlmi lkotások belső törvényei lehetnek mértékdók. Vn, mi színpdr kívánkozik, és vn, mit képtelenség színpdon e l m ondni. Rá-dásul mi, nem mindig htározott formnyelv, netán formbontás üdve múgy is sok engedményre képes. Így mi sem természetesebb, mint hogy egy-mást követik színpdjinkon z epikus drámfeldolgozások. S vlójábn nem is ez legngyobb bj. Mert hiszen elképzelhető, elképzelhető lehetne, hogy z író, netán drmturg segítségével új, önálló drámát ír már ismert témából. Ebben z esetben természetesen meg-született. színpdi lkotás önmgábn lehetne értékelhető, tudomásul véve, hogy egy történet új feldolgozásávl tlálkoztunk. Ám áltlábn, sjnos, nem így lkul. hnem mi párbeszéd volt z eredeti lkotásbn, megőrződik párbeszédként, mi leírás, zt is igyekszik z író dilógussá formálni, S h ez utóbbi végképp ellenáll, hát vlmelyik. szereplő elmeséli. S mrd z epik. A történet felvonásokr osztás - különösen kétfelvonásos megoldásbn - ngyobb gondot. nem okoz, és máris megszületett színpdi játék. Trtlmábn ugyn nem túlságosn drámi, formájábn nem jellegzetesen színpdszerű, de mégiscsk eljátszhtó. Különösen fájdlms ez, h olyn bemuttó kpcsán kell leírni, mely minden szempontból színházszerű lehetett voln, mely nek már témáj is színpdért kiált. Az Ősbemuttó debreceni ősbemuttójáról vn sző. Néhány esztendeje jelent meg Krinthy Ferenc kisregénye, z Ősbemuttó. Egy

10 drámíró hőse, kinek történelmi drámáját vlmelyik vidéki színház tűzi először műsorár. A bemuttó lázábn égő író belecsöppen kisvárosi művészvilágb, z intrikákb, kisszerű ellenségeskedésekbe, helyi művészetpolitik sekélyességébe, bemuttót követő bnkett egymást gyilkoló izglmáb és egy furcs szerelembe. S mindbb, mit Krinthy egykor nyilván sját bőrén érez-betett egy vidéki színház életéből. És mit pontos, érzékletes, tömör, végtelenségig komikus és mélyen elszomorító kitűnő kisregényben írt meg. Figurái olynnyir igzk és vlódik, hogy szinte lehetetlen nem fölismerni modelleket. Ugynkkor olynnyir tipikus volt még néhány esztendővel ezelőtt, tlán egyes vontkozásibn m is, hogy áltlánosíthtóságábn jeles, élvezetes írói munk. Így ztán természetesen kívánkozik színpdr. Tuljdonképpen csk z csod, hogy mostnáig nem lelt rá egyetlen színház sem. Vlószínűleg lehetett voln z Ősbemuttóból vlódi drámát írni, ám hhoz sokkl jobbn el kel-lett voln rugszkodni z epikától, s megteremteni zt drámi keretet, melyben életszerűen-színpdszerűen jelenhettek voln meg kisváros művészvilágánk, művészetpártoló közönségének és hivtlos szerveknek jellegzetes figurái. Sjnos Krinthy Ferenc lendülete ezúttl kisebb volt, mint kisregény megíráskor. Elégségesnek vélte meglehetősen egyszerű színpdi dptációt. Vlójábn mi is történt színpdr lklmzás során? Á kisregény z író érkeztével kezdődik, melyben csípős, leíró részek ecsetelik helyi viszonyokt, drámíró fel-dtát: virágot küldeni, verseskötetet dedikálni és többi. Mindezt színpdon néhány szereplő indokolt és nem egy indokoltln beléptével eljátsztják szállodi szobábn, mjd színpdi színház próbáján. Az indítássl még nincs különösebb bj. Nem könnyű ugyn gyors és szinte átmenet nélküli helyszínváltás, de végül is megoldhtó. Ám prób vártln jelzéssel csúszik át z esti bemuttób. És elkezdődik egy hosszdlms, bonyolultn részletező, ám megírtln jelenet. Krinthy rr kényszeríti szín-házt, hogy kettős játékb kezdjen. Játssz el nehézkes drámrészleteket, hol szöveggel, hol csk mímelve-imitálv. És közben színpdi színház köré fölépített páholyokbn ülő író, igzgtó, színésznő, kritikus, tnácsi tisztviselő, püspök, drmturg elemezgesse véleményeket, mgyrázz látottkt. S ez z, mivel z Ősbemuttó szerzője lehetetlen helyzetbe hozz színházt. Nemcsk zért, mert játék játékbn színészei lig kpnk vlmi támpontot ágálásikhoz. Olyn drmturgii helyzetekbe kerülnek, melyekből csk ripcskodás (tudjuk, hogy z író ezt krj megmuttni, ám ennyire didktikusn fölösleges) kiút. Hnem zért is, mert drbbéli író mgyrázkodó szövege z epikából átemelve és nem színpdi szöveggé foglmzv unlms, szürke, semtikus elmélkedéssé válik. Így ztán szvk önértékén túl semmiféle drámi helyzet nem jön létre. Mrd lnyh bemuttósdi, s támpontként még zt sem sejthetjük, hogy milyen is Tábori Titusz drámáj. A feszültség megteremtése Krinthy művében így z elődást követő bnkettre vár. Ám eleinte itt is csk monológok egymásutániság htározz meg z eseményeket. Szóhoz jut tnácsi tisztviselő, püspök, z idősödő s z ligh-nem vítt ízlésű igzgtó-rendező, z örökké sértett, z újért kibáló drmturg és bántos kritikus is. Őket zonbn egyszerűen komikus mellékszereplővé sorvsztj színpdi változt. Némi drámi feszültség teremtődik z író és kis színésznő szerelme kpcsán, vlmint drmturg fölvetődő színházi előrelépésének lehetőségétől. Ám ebből sem lesz más, mint odvetett ötlet, s z utóbbit is többé-kevésbé semlegesíti z álnéven megjelenő lesújtó-ledorongoló kritik helyi lpbn. Vlójábn vlmennyi szál lz eszmefutttás művészek életéről, tehetségről és tehetségtelenség-ről, szerencséről, vidékiességről. Ám feszültségkeltő mondtokból nem áll össze vlódi drám, gondoltsorok, hosszú epikus boncolgtások minduntln elnyomják vlódi drámi helyzeteket. A bonyolult szerkesztésmód, mely egyébként kizárólg z eredeti műhöz vló hűségigényből következik, lehetetlenné teszi z igzi színpdszerűség kísérletét. S hiáb szellemesség, hiáb tipizálás, komédii hjlm, h végeredmény csupán elszlsztott drámi lehetőség. Léner Péter rendezése igyekszik elfogdhtón színpdszerűvé, játékossá tenni ezt z elbeszélő drámát. Lehetőségei szerint mindent megmutt. Ám ismerjük el, nem könnyű szállodi szobából üres színpdot, mjd jellegtelenül bejátszott színpdot vrázsolni, úgy, hogy vlódi nézőteret még színpdi páholyok is tágítsák. János Ljos viszonylg jól mozgthtó díszletében túlnyújtott színpdi bemuttó után pergő játékr, néhol túlkrikírozott szerepformálásokr készteti színészeit rendező. Minth nekdoták sorát látnánk színpdon megelevenedni színészi életformáról, z igzgtói önkényről, színésznők kiszolgálttottságáról, drámíró tévelygéséről, kritikus snyrú sorsáról és művészi eszmény késztette különbözőségek belső hrciról. S hogy mindez nem áll össze egységes drámává, z nem elsősorbn rendezői kérdés. Á színészek közül Simor Ottó z egyetlen, ki teljes jellemet formál Frsng Oszkár színigzgtó szerepéből. Á színházért, színházbn élő ngy vidéki igzgtó lkját játssz jó komiki kedvvel. Évtizedes vidéki színházi léte htározott lpokt teremt kiváló szerepformálásához. Egy teljesen megírtln figurávl küzd Korcsmáros Jenő színész Simonyi Kornél szerepében. A feltörekvő nemzedék színvonls képviselője helyett jellegtelen mitugrászt játszik Károlyi Tibor drmturgként Borbély Sándor. Nevéhez illően fnyr Czitrom Ervin kritikus Lipcsey Tibor. Mgyrázkodó szerepében rokonszenves Csíkos Sándor Tábori Tituszként és Vándor Év Márivölgyi Tünde lkjábn. Á vidéki színésznők különböző típusit jól muttj Muszte Ann, Agárdy Ilon és Csáky Mgd. Kálly Bori elegáns jelenség z igzgtó mellett élő színésznő szerepében. Jellegzetes tnácsi főelődónőt játszik Szbó Iboly. Htásos O. Szbó István lkítás, és ngyon pontos Sárdy Zoltán emberábrázolás. Jó lett voln debreceni ősbemuttón igzi-eredeti Krinthy Ferenc-drámát köszönteni helyett, hogy z író színpdi fel-dolgozásink számát gyrpított voln színház. Krinthy Ferenc: Ősbemuttó (debreceni Csokoni Színház Kmrszínház) Drmturg: Osztovits Levente. Díszlet: János Ljos m. v. J elmez: Szbó Ágnes. Zenéjét összeállított: Plásti Pál. Rendezte: Léner Péter. Szereplők: Csíkos Sándor, Simor Ottó, Korcsmáros Jenő, O. Szbó István, Csáky Mgd, Kálly Bori, Vándor Év, Muszte Ann, Agárdy Ilon, Borbély Sándor, Lipcsey Tibor, Sárdy Zoltán, Wellmnn György, Sz. Kovács Gyul, Kiss László, Szbó Iboly, Tikos Sári, Tóth József, Szrvs József, Bálint Mári, Gedy Mári.

11 ISZLAI ZOLTÁN Végeredménytelenségben A drám- és színháztörténetnek vn némi mondnivlój A z öregről, Gorkijnk rról bljós hngultú színművéről, mely megírás után htvnhét évvel érkezett el megújulását előkészítő József Attil Színház színpdár, mit (újkeletű közlekedésnehezítési és munkszervezetlenségi célokokból) eléggé oldlzv lehetett csk megközelíteni. A hrminckötetes szovjet összkidás megfelelő tizenkettedik - drbjábn olvshtjuk, hogy drbot Gorkij ben írt. Először Berlinben jelent meg, Ldicsnyikov kidásábn. Az Októberi Forrdlom előtt még nem, után lig egy esztendővel bemuttták z Akdémii Kis Színházbn. Á relist hgyományokt őrző ngy színészegyéniségek otthon kkor még Lenin kezdeményezte állmosítás előtt állott. Elődásukt - miként ez Ni, Tolcsnovánk Tetrlnj Zsizny nyolcdik számáb írt cikkéből kiderül - Krupszkj és Le-nin megtekintette. Gorkij hogy ez többé-kevésbé köztudott z ismerők, érdeklődők kicsiny körében - sját drámáiról nem volt ngy véleménnyel. Hlál előtt három évvel írt God Sesztndcti című lmnchbn, hogy közel húsz drbj csupán szorosbbn vgy lzábbn összefüggő jelenetek sor, hiányzik belőlük tém következetes kibontás, jellemek pedig elngyoltk, szürkék, sikerületlenek. A drámánk minden részletében htékonynk kell lennie, mert csk ebben z esetben képes ktuális érzelmeket ébreszteni, melyekre most igen ngy szükség vn: korunkbn lángoló tüzes szvk kellenek, hogy kiégessék lelkünkből polgári nézetek rozsdáját ". A cikk keletkezésének ideje: 1937; sztálini kultúrpolitik követelményei ihletik vörösfrok fzonú - második mondtát.. Az érdekes számunkr z benne, hogy éppen Az öreg (eredeti címén Sztrik, későbbi címváltoztábn: Szud- j, zz A bíró) z egyike zoknk Gorkijdrámáknk, hol kifejtendő gondolt, nyersebben szólv: tézis, h nem is rántj össze egyetlen ngy, mindent be- Gorkij: Az öreg (József Attil Színház). Kovács Titusz (Jkov). Szbó Év (A leány) és Horváth Sándor (Az öreg) Az ellenújságcikkekre válszolv második cikkében megmgyrázz íróik-nk: tiltkozás zért jogos Dosztojevszkijművek tendenciáj ellen, szem-ben z bszolút bemuttási szbdság hirdetőivel, mert z bszolút szbdság orosz értelmezése mögött csknem mintöltő ütközéssé drámát, de kitűnő lklmt d írójánk rr, hogy leglább kéthárom jellemet éles kontúrokkl dolgozzon ki. Annál inkább meg kellett ezt tennie, mert h túlzottn z önkifejletre hgytkozik (s engedi sétfikálni figuráit, mint hogy Az öreget megelőző, vele érintkező témájú 1913-s Hmis pénz jeleneteiben engedte), kkor cskugyn nem fejthetné ki ngy témát, mi tízes évektől kezdve visszhtólg és vissztérően izgtt, s minek életében és művében megvn mg világirodlmi és ideológii fontosságú előzménye tól 1913-ig Gorkij nem járt cári Oroszországbn. Letelepült Cprin hol rendkívüli módon fogllkozttt filozófi (s mellette z esztétik). Filozófián " mindenekelőtt z istenépítés, istenkeresés bogdnovi tnát kell értenünk. Ennek nemcsk szentpétervári Vllásfilozófii Társság (élén Merezskovszkijjl és Zinid Gippiusszl) volt melegágy z orosz polgári forrdlomtól z első világháború kitöréséig. A cpri vendégszerető remetére is htássl volt - részben Luncsrszkij közvetítésével - Bogdnov tnítás, mely végső fokon egy szocilist vllás létrehozásánk tüzet-vizet összebékíteni igyekvő utópist misztikumáig jutott; méghozzá Gorkij megfoglmzásábn. (Végső elemzésben mi Tóth Árpádunk. Vörös istenének is vlhol itt kereshető z eredete.) E Tolsztojhoz és Dosztojevszkijhez visszvezető szellemi ármltnk legbensőbb trtlmi közül vló tehetetlenség elismerésének ", minden bűnökért vló áltlánosn kötelmező bűnhődésnek elfogdás. És ez ellen íródott Gorkíj három olyn drbj, mely művészi fogytékossági mitt (jelentős részértékei ellenére) ki nem teljesedhetett trilógiává: Hmis pénz (Flsivj monet), Zikovék s végül Az öreg. Az utóbbivl kpcsol- tosn következő feljegyzést citálj z említett szovjet összkidás utószv: A Sztrik szorosn kötődik Gorkij 1913-bn írt publicisztikus cikkeihez A krmzovizmusról és Még egyszer krmzovizmusról." Az első cikkben ( Russzkoje Szlovo npilp szeptember 22-i számábn) z író Nyemirovics Dncsenkót támdj Művész Színház ördögök-elődás mitt. Az igzi tüzet mégis Dosztojevszkij eszmeiségére nyitj, mert: Csodáltos, milyen mélyen érezte át és értette meg, s milyen gyönyörűséggel ábrázolt zt két betegséget, melyet torz történelme, nehéz és szomorú élete fejlesztett ki z orosz emberben: mindenben cslódott nihilist szdist kegyetlenségét s ennek ellentétét, z elnyomott, megfélemlített lények mzochizmusát, kik élvezni tudják sját szenvedésüket, s nem minden káröröm nélkül kérkednek vele mások és önmguk előtt." Ezután kifejti, hogy szdistát Fjodor Krmzov típusú hősök, mzochistát Plton Krtjev szbású bele-nyugvók, lig élők " képviselik dosztojevszkiji univerzumbn. Különösen színpdon érvényesül ez kölcsönösség élesen, hol zseniális árnyltok, hjlítások, átmenetek szükségszerűen elmrdnk. Befejezésül szociális pesszimizmus propgálásánk nevezi e beteg kettősség elfogdását. Holott: "Lelki egészségre, frisseségre, z ész és z krt lkotóerejébe vetett hitre vn szükségünk - mondj - sokkl inkább, mint bárki másnk "

12 dig ilyesmi rejlik: menekülés tevékenységtől szemlélődésbe, kultúrából vdságb és brbárságb". Márpedig, sűríti össze mondndój velejét sját defetist és álforrdlmi utópist eszmezűrzvrán túljutott Gorkij : Elég legyen z önbecsmérlésből, mely nálunk z önbíráltot helyettesíti; meg kölcsönös sértegetésből, zgyv nrchizmusból és egyéb beteges megnyilvánulásokból." Pontosn ugynerre beidegződésektől és z előítéletektől szbdító szándékár rímel Az öreghez írt sját értelmezése z 1924-es New York-i ngol nyelvű kidásbn.... rr törekedtem, hogy megmutssm: milyen vissztszító z ember, ki beleszeret sját szenvedésébe, mert úgy véli, ez jogot d neki bosszúr mindzért, mit el kell viselnie. H zonbn z ember meg vn győződve rról: szenvedése jogot d rr, hogy mgát kizárólgos személyiségnek tekintse, ki bosszút áll boldogtlnságáért másokon - z ilyen ember, véleményem szerint, nem trtozik zok közé, kik rászolgál-nk mások tiszteletére. Önök (mármint z meriki olvsók) ezt úgy értik meg, h elképzelnek mguknk egy olyn embert, ki csk zért gyújtj fel házát meg várost, mert fázik." Hozzátrtozik még drb eszmei hátteréhez, ideológii indítékihoz, hogy z írót z istenkereséséért dorgáló Lenin most támogtt és megerősítette Dosztojevszkijért üvöltözők " elleni elvi állásfogllásibn. Egy 1914-es levelében lkonikusn úgy jellemzi korbeli Dosztojevszkij-epigonokt, hogy ki így ír, z kisebbíti szörnyűségeket, rémítgeti önmgát s z olvsót, intrnzigenssé teszi, eldugítj ", kiúttlnná szuggerálj mind mgát, mind másokt. A gorkiji drámművészet egyik ötvenes évekbeli értékelője, Jurij Juzovszkij szerint A z öreg z elerőtlenítők, kilátástlnságot prédikálók, változhttlnnl szélhámoskodók leleplezése. Egyúttl zt muttj be, hogy z öncélú szenvedés poteózis és követelése nem más, mint szenvedés okánk fonákj, eltussolás. Olyn életfilozófi, melynek posztulátumként szenvedés lny köteles zúgolódás nélkül gyötrődni. Kínzój viszont jogosult rr, hogy őt büntetés nélkül csigázz. Juzovszkij ezután teoretizmus ellenére mélyrehtó elemzéssel bebizonyítj, hogy ez z lpgondolt különböző formákbn és lkváltoztokkl megtestesül Dosztojevszkijnél; Meglázottk és megszomorítottk szelíd Izmenyev pójától kezdve Sztyepncsikovo flu rettenetesen elszánt és önző Fom Opiszkijén át Bűn és bűnhődés földi törvényt teljesítő Szonyájáig s Krmzovok Zoszim sztrecéig, ki legmgsbb, krisztusi igzság nevében prncsol rá mg börtönből szökött fegyencére, hogy fogdj el szenvedést, lépjen megváltozhttln sorsb beletörődők soráb. És itt máris Gorkij-drb izgtott párbeszédekre szétosztott kulcsmondtinál trtunk. Ezek József Attil Színházbn, z ősbemuttón, bbn jelenetben, mire műsorfüzet egyik szovjet színész-megidézettje, P. Gjdeburov is utl, következő, fokozódó sorrendben hngznk el: Az öreg, név szerint Anton Pityirim, büntetését liliomtiprásért letöltött fegyenc, miután megtlált Msztkov építési válllkozót, ráfogott gyilkosságért bűnhődni nem kró, szökött hjdni társát, hogy zsrolj, végre hjlndónk muttkozik hosszsbb beszélgetésre (mindeddig kiismerhetetlen) szándékiról. - Mit kívánsz? - kérdi Msztkov. - Még nem tláltm ki. Légy türelemmel, pránként kigondolom... - feleli ingerkedve z öreg. Mjd így folyttj: - Lám, Mitrics, mindketten bűnösek vgyunk, cskhogy én láztosn megszenvedtem bűneimért törvény szerint, te pedig szöktél szenvedés és bűnhődés elől... Kíváncsi voltm rr bátor emberre, ki áthágt törvényt. Krisztus más bűnéért szenvedett, te meg sjátodért sem krtál. Hiáb figyelmezteti Msztkov, hogy őt tévedésből ítélték el, s hogy mindig becsületesen élt, dolgozott, üldözője letorkolj. Ez törvénytiprás! Akkor ki fog szenvedni, mi?" Később még nyíltbbn tudtár dj kínzottjánk, ki csk-csk nem krj őt bírájául elfogd-ni: Neked bárki bírád lehet... Miért nem vállltd szenvedést? Msztkov: Élni krtm, dolgozni. Öreg: A szenvedés szebb munkánál." Ez szdomzochist ördögi bugyrokból felénk süvítő, megfellebbezhetetlen, ám egyúttl önigzoló, kimondójánk mgsbb erkölcsiséget vindikáló szofizm, álbölcselkedés hozz ki úgy sodrából Msztkovot, hogy egészséges spontneitássl nekiugrik kínzójánk. Ekkor lép közbe z ő józn felfogású, tpsztlt és segítőkész önkéntes menysszony, Szofj Mrkovn. Az öreg és földbirtokosnő beszélgetésében kulminál szenvedés szenvedésért" követelés bszurditás, s válik egyszersmind világossá néző előtt, hogy színen nem jelenlévő Msztkov vesztegetéssel, pénzzel zért nem szbdulht ádáz erünniszétől", mert nnk bűn és bűnhődés összefüggéséről eleve más fölfogás, voluntrist beállás". - Mgát is kínozták, hát mg is kínoz-ni kr egy kicsit, ugye? - kérdezi z sszony, ám z öreg hllgt. Csk mikor Mrkovn figyelmezteti, hogy nem zon áll bosszút, ki vétett ellene, válszol. Undorító filozófiáj" lpján ngyon is érdemben: De h én úgy vélekedem, hogy mindnyájn vétettünk egymás el-len, kkor mi lesz?" Sőt - mert már z sszonnyl szemben is nyeregben érzi mgát, noh Mrkovn nem bűnös " - rögeszmés verdiktjét cinikusn megtoldj és elknyrítj. Öreg: Nem érek rá bűnösöket keresni... Guszev pedig itt vn mrkombn, szorongtom, mint verebet... Hogy bíráj vgyok-e őneki? Törvényes, irglmtln bíráj." Az Izmenyev pók, Szony előtt letérdelő Rszkolnyikovok, Zoszimák kívánságát teljesítő bűntettesek s végzetük kikerülhetetlenségét z ókori drámáktól Beckettig elfogdó szenvedésre kiválsztottk ilyenkor jutnk el mzochizmusuk csúcspontjáig - mondhtnánk kissé publicisztikus áltlánosítássl. De Gorkijnk z dott (forrdlmi fellendülést hozó) időszkbn ez z öntelt zsroló képében jelentkező törvényfelettiség egy ngy drmturgii lecke is z utolsó felvonásr mgánk földott kérdésre. Miként kell szemtelen kihívásr regálni egy ktív hősnek? Hiszen Msztkov, jelleme kidolgoztlnság ellenére is mezítlábs korszk utáni Gorkij-hősök, Gorgyejevek, Nyilinek, z Artmonovok távoli rokon, környék jótevője, két mostoh-gyerek nevelője, munk megszállottj. Azonosulni csk vele lehet, még kkor is, h most téziskibogozás nem hús-vér embernek vló cspdájáb került. Üldözőjét, piócszimbiózisr spekuláló, hosszú gyötrésre berendezkedő Pityirimet csk megvetés és borzdály kísérheti. A drámtörténet - történelemhez hsonlón - nemigen ismeri el mi lett voln, h " felelőtlen és feltételes megoldásvriációit. A z öreg végkifejlete is csk z mrdht, mivel Gorkij többször átdolgozott művet lezárt. A meg-kínzott átejti-átjátssz gyötrőjét. Ön-

13 gyilkos lesz. Vgyis: eltüntetve önmgát mint áltlánosított bűnöst, megszünteti mg kiszolgálttottságát, félelmét és jövőtlenségét. Másrészt ugynezzel mozdulttl (frivol vízipólósnyelven. mondhtnám: lövőcsellel) szdizmus vámpír-megtestesítőjének kihúzz szívófogát. Megszünteti lehetőségét rr, hogy szenvedést eszközként hsználó hjdni fegyenc didlmsn élősködjék rjt. A kínozó demostrtív eltávolítás, leküzdése (mert nem vitás, hogy forrdlms-emberformáló progrmot komolyn vevő szerző számár ez tét) jó néhány más úton-módon is elérhető lenne. A legkézenfekvőbb, h Msztkov hirtelen felindulásábn végez vele. Ez megoldás nem gyümölcsöző: megduplázná bűnösségét, kételyt hgyv mg után bbn tekintetben, hogy vjon cskugyn véletlenül kpott-e pár évet zért bizonyos hlálll végződő verekedésért. Ösztönös cselekményként számb jöhetne vidám, vlmikor kikpós öregsszony, Zhrovn ötlete, z rzén bevétetése. (Amivel Vssz Zseleznovábn mjd meg is étet egy rászolgáló szereplőt Mkszim Gorkij.) A legrfináltbb, de csk körvonlibn felvázolódó terv Msztkovot menteni igyekvő jövendőbeli és zrándokkl járó együgyű lány sokt ígérő, de beválttln összebeszélése: jutlomért lány tegye el láb lól Pityirimet, ki őt nem kevésbé kínozz és kihsználj. (Bár nem tudni: miért mrdt kkor vele?) A totális győzelmet tlán kkor rtná Msztkov, h előbb visszkínozná " vlmiképp gonosz zrándokot s ztán didlmsn lemetszené mindkettőjüket sorsukról. Úgyis, mint bűn és bűnhődés ingájánk tehetetlenül függeszkedő súlyit ngy orosz szenvedés órművé-nek tekerőláncáról Persze gorkiji elintézés mégsem nélkülözi lélektni hitelt. A ngy sem-mi mrokbntrtás", párosulv le-bukás zonnli veszedelmével, sokéves üldözési terv összeomlás, súlyosbítv lány kétségbeesett lázdásávl, Pityirim számár felér egy ellenségét vesztett, de zsákmány nélkül működésképtelenné vált hdvezér drámi vereségével. (El-végre Npóleonok megállításánk orosz módszere sem volt másféle...) Akárhogy forgtjuk zonbn drámíró számításb vehető dolgit, mindenkori elődások sikere két feltételtől függ. Először ttól, hogy drámáb áttett (ideológihordozó) élethelyzetnek z dott koron túl vn-e kellő holdudvr, áthllás. Nyomelemei összeütköznek-e nézők hidrfejéből felbolydított tpsztlt- és képzettársításokkl. Avittb b kifejezéssel: vn-e mondnivlój. mánk", szépelgő szókpcsolttl: hordoz-é üzenetet? Az elődások htásreményének másik zálog (mert zért mit neki Hekub-effektus sok mindent igzol színházbn) z, hogy milyen hőfokúvá képes felizzítni nem mi foglmk ért küzdő jellemeket z indultuk. A ngyjából egyidejű, 1919-es kritik, miként ezt B. Bjlik, drámíró Gorkij másik kiváló szovjet ismerője ( műsorfüzetben is olvshtón) felderítette, nem fogt " mg bonyolultságábn z említett, üzenetet". A korbeli kritikusok egy része z öreget Msztkov-féle kupec-kispolgárosodás elleni tiltkozás jelképének fogt fel. Az építő ember öngyilkosságát elítélendő menekülésnek bélyegezte. Közel ötven év múlv Gorkij születésének százdik évfordulóján megsoksodott felújítások hol jezsuitizmussl párosult fsizmust jelenítették meg színpdon, felmgsítv Msztkovot (Kis Színház, Strin rendezése), hol z emberi és formális jogok bsztrhálhtó összecspásánk trtották, s fenyegetésüldözés-tárgylás-hrc-ktrzis struktúr világos kibontkozttásár ügyeltek (Leningrádbn). Másutt ( Mosz-szovjet Színházbn) mindenekelőtt Pityirim démoniájár összpontosított rendezés és főszereplő Crjev. Figyelemre méltó felfogást tükröz Szovjet Hdsereg Központi Színházánk friss elődás, melyben szereplők egyszerűen már ellen sem állnk z öregnek; múgy is csőd szélén vnnk, s helyzetük kilátástlnságár rádás bosszú kivénhedt ngylként rikácsoló fegyházi filozófus felbukknás. Mgyrországon először rádió Gorkij-ciklusábn hngzott el színmű. A lelepleződés végzetszerűségében rendező Victor Hugo-i romntikát, Vljen-Thénrdier párhuzmot fedezett fel. A Benedek Árpád rendezte elődáson önálló, különleges, eredeti koncepciót kimuttni nehéz lenne. Úgy látszik, meglehetősen komplikált átrendezési feldvány lett voln számár npjink rejtettebb szdomzochisztikájávl társítni meghtározott vllási és társdlmi viszonyokból fkdó önbíráskodási jog nyíltszíni tombolását. Mégis z benyomásunk, hogy z időtlenségben hgyott drb vlmelyik főszereplőjének (vélt vgy vlódi) igz mellett htározottbbn üthetett voln pártot. Hiszen értelmezési szbdságot (mint fentebb láttuk) enged szöveg. (Mgyrr Gellért György fordított; nevéről műsorfüzet udvritlnul megfeledkezik.) Benedek ismerős szokásához híven korrektül krj lejátszni z lkotó iránti tiszteletből klsszikusnk nevezhető drbot, mint egy mgnószlgr átvett, zörejektől megtisztított régi hnglemezt. E korrektség természetesen csk kkor nevezhető művészi súlypontozássl párosítottnk, h egyúttl nem jelenti z inktív ráhgytkozást, rendezői be nem vtkozást. Itt ezt jelentette. Az elő-dás széttrtó szerepteljesítések gyűjtő-telepévé változott. Tegyük hozzá: leglább négy sokt próbált és egy htároztlnbb, de irányítv jelentős teljesítményre képes színész produkálj kissé egymásbn bizkodv ezt keservesen értékelhető végeredménytelenséget. Önmgábn végiggondolt - mi több, végigcsinált - lkítás Szbó Éváé. Ő bjkeverő vénséghez cspódott, jobb sorsr áhítozni lig merő, de zzl próbálkozó, primitíven számító és női szolgálttételekre hjlmos leány megformálój. A színésznő egyéni tlálmány, hogy vlódink tettetett, egyben tettetetten vlódivá fixált bmbságán átsüt z érdekleső, meglázottn-önérvényesítésben reménykedő, ugrásr kész vdálltértelem. Nyüszítve-félve ltolgtj fennmrdás lehetőségeit. Mindent belesűrít ngy-ngy emberfélelme és bizonytlnság zsákbn táncolttó impertívuszáb. Hozzá képest Horváth Sándor kissé túl mozgékony, fenekedő zsrolónk bizonyul. Vészjósló zenemotívumár belépve még őrzi monolit méltóságát, komor fenyegetést sugároz. De ztán - ki-vált számos sátáni kcgás következtében, melyeket könyörtelenül hllt - né-h molyn körömmel elnyomhtó mitugrászképzetet kelt z emberben. Holott távolról sem lehet ez célj. Liliomtipró és lánykíséretet igénylő múltját sem hordozz krkterében. Jóllehet, így érzékeltethetné ljs hipokrízisét. Didlitts rvszság mindzonáltl fölvázolt ngyjelenetben mrdéktlnul érvényesül. Külsőlegesebben, erőtlenebbül mrkírozz előérzetektől rettegését negyedik felvonásbn. A menekülőjelenetben nem dgolj gzdságosn bonyolult érzelemhullámzásit. Figurájánk eddig titkolt brutlitását mégis cselekményhűen érvényesíti. Nem eléggé ellenfele (pedig ngyon is

14 z kellene hogy legyen) zrándok komplottjánk z sszonyvirágzás teljében lévő, Szofj Mrkovnát játszó Káldi Nór. Akkor erőt kellene sejtetnie, hogy néző érezze: ő meg tudt voln hrcolni hrcát zrándokkl, h Msztkov rá támszkodik, sőt, ennek öngyilkosság dcár se törik mjd össze. A belső trtás helyett ő is ngyokt kcg, furcsmód ironikusn, kívülállón. Ezzel - és prádés vonulásivl - már-már zt éri el, hogy ttitűdje olykor hsonlít Msztkovékr semmiféle tekintettel nem lévő Pityirim- Horváthér. Igen jó, okos, földön járó, sőt fűltti" lkítás Göndör Klár Zhrovnáj. Nem csod, hogy többszörös nézőtéri felhorknásokt idéz elő. Neki ztán elhisszük, hogy zrándokénál is erősebb, túlélőbb z egyénisége. H ráhgynák, z rzénját ügyesen bejutttná z öreg vérébe. Egy kitűnő epizódbn feltűnik Tyll Attil; idős kőművese körül sűrű levegő színi trtózkodás néhány percében. Ivn Vsziljevics Msztkov - vlljuk be: nem igzán jó - szerepét Tolni Miklós kpt. Nem tudj, miként kellene felépítenie, hogy elbukás ktrtikus vgy urm bocsá' időszerűen ironikus, esetleg provoktív legyen. Színtéri mgtrtásánk fő hibáj, hogy nem hiteti el mgáról: mind megfontolt szökéshez, mind z után következő felemelkedéshez nno dcumál igenis lehetett benne merészség, kezdeményezőkészség, energi. A felsoroltkon kívül jó pár figur járkál ki-be cselekményben. M úgy tetszik: Gorkij átkötőszereplőknek szánt őket, ezért hgyt meg csehoviságukt " kritikus mégis várná rendezéstől, hogy tisztázz: Az öreg már semmiképp sem számíthtó publicisztikávl toldott jelenetfüzérnek. A néző meg h már komoly témát" kp törzsszín-házától főszezonbn, jobbn bele óhjtn vtódni drámi ütközések homályos előzményeibe s kiszámíthttln következményeibe. Hogy ettől félszűzen megy el, rról (még tlán világirodlom egyik legngyobb íróját is beleértve) biztosn tehet vgy tehetett voln vlki. Mkszim Gorkij: Az öreg (József Attil Színház) Fordított: Gellért György. Díszlet, jel-mez: Gyrmti Ágnes. Rendezte: Benedek Árpád. Szereplők: Tolni Miklós, Vss Péter, Málni Zsuzs, Göndör Klár, Geréb Attil, Káldi Nór, Kránitz Ljos, Kovács Titusz, Tyll Attil, Horváth Sándor, Szbó Év. SOMLYAI JÁNOS Vigdni nincs okunk Bárhogyn elemezzük is Jiři Menzel: De jó szeretni! című komédiáját, különösen nnk József Attil színházi elődását, produkcióról sok jót nem tudunk elmondni. H kiindulási pontnk még elfogdjuk is - nem könnyű -, hogy színreállítás célj csupán röhögtetés " volt, kkor sem dhtunk kedvezőbb képet látottkról. Nem, mert nevetések közti szünetek egyre hosszbbk lettek, s közben lklmunk volt mérlegelni, mi csodán is nevettünk ddig? Nos, nem túl épületes dolgokon. Az elődás szkmi blsiker, még kkor is, h vn némi közönségsikere. Cskhogy - mint későbbiekben látni fogjuk - közönség elismerése sem mindig érdemi. A kudrc gyökere épp z vígjátéktípus, melybe De jó szeretni! is trtozik. Commedi dell'rte. Az elnevezés jelentései közül ezúttl csk két leginkább jellemzőt emeljük ki: hivtásos, rögtönzött színjáték, színjátszás, hol z irodlmi lpnygnk csekély súly vn. Menzel drbj (mely egy eredeti cnovccio újr színpdr lklmzás) péld- és szbályszerű. E vlódiságból" következik, hogy szerző - jelen esetben inkább csk dilógusíró - szerepe viszonylg jelentéktelen, szinte minden színészi játékon múlik. Dőreség voln hát e komédi trtlmát, mondndóját elemezgetni. Nincs mit. A mű olvsv még rról is nehezen d tájékozttást, mi z, mi benne nevetésre okot dó. Eredeti szbályihoz hűen nem jellemek, csk típusok cselek-szenek, rohngálnk, verekszenek. Álljon itt - ennek illusztrálásár is - De jó szeretni! cselekményvázlt. Ubldo (Soós Ljos) eldósorbn lévő két lány Ardéli és Lucind (Borbás Gbi és Szerencsi Év), vlmint szolgálójuk Colombin (Mrtin Márt) hogy, hogy nem, de áldott állpotb kerültek. A korlátolt ty, ki mellesleg özvegyember, látv lányi ismeretlen eredetű betegségét ", előbb orvost, ztán kuruzslót, mjd bábsszonyt hív. Ez utóbbit sem zért, mert már tudná nem kellő eréllyel őrzött lányok rendszeres rosszullétének okát. A nyvlyák gyógyítói jönnek is, de minden lklomml hármn, pontosn z álruháb bújt okok". Hortio és szolgáj Znni (Tóth Máté, Kovács István) s hrmdik, Ottvio (Tihnyi Péter). Az orvosok, kuruzslók, bábsszonyok e népes serege zonbn még rendre ki is egészül. Hiszen Cpitno és ins Col (Újréti László és Józs Imre) is ilyen cslárd módon igyekszik - ámbár hiábvlón szerelmeik közelébe férkőzni. Sőt, orvosból még egy htodik, z egyetlen vlódi is megjelenik színen (Turgonyi Pál). Végül szerelmesek egymáséi lesznek, immár tyjuk illetve leendő pósuk tudtávl és beleegyezésével. Cpitno és Col hoppon mrd, cskúgy, mint Pndolfo (Mky Sándor), Hortio pj, ki fi közreműködéséről Lucind betegségében" mit sem sejtve, szívesen újrkezdte voln életét kár Lucind, kár Ardéli oldlán. Ez és ennyi színen láthtó, vlmint Dzsivelegov: Commedi dell'rte című munkájábn is olvshtó cnovccio. Annyi tehát bizonyos, Menzel nem vádolhtó sem erejét meghldó munkávl, sem zzl, hogy túl sok felelősséget válllt voln mgár. A Szigorún ellenőrzött vontok, Sörgyári cpriccio című filmek rendezője zért nem vonhtó felelősségre, mert most csk" egy commedi dell'rtét írt, dolgozott fel. Ez jog. Tekintheti, és felfoghtjuk mi is pusztán ujjgykorltnk. Nem követelhetünk tőle olyt, mi nem illik e vígjátéktípus keretei közé. A legtöbb, mit megtehetett - h már ezt fjt szórkozttást tűzte ki céljául - becsületes ipros munk". Ezt teljesítette. H színpdjinkról nem száműzzük ezt vígjáték-típust (miért is tennénk?), kkor ez drb sem kerülhet indexre csupán mert szerzőjétől más művészi színvonlhoz, más gondoltokhoz vgyunk szokv. Cserébe viszont Menzel nem mrdndó lkotási egyikeként fogjuk elfelejteni ezt művet. Ő pedig kár szerencséjének is trthtj, hogy - z ilyen komédi sjátosságink megfelelően - fokozottbb mértékben színházé dicsőség sikerért, mint hogy nnk elmrdásáért is elsődlegesen mgánk tehet szemrehányást z együttes. * Mivel megnevezhető gondolti trtlomml nem rendelkezik mű, társultnk nincs más lehetősége, mint hlltlnul gyors tempójú, brvúrok soroztából álló elődássl, sziporkázó, szellemes

15 játékkl lttni el éberségünket", észrevétlenné tenni, hogy üres, trtlmtln fordultokon nevetünk. A játék jól indul. Kor reggel vn, egy itálii városk tere. Cpitnót szolgáj, Col ébreszti. Cpitno felébred, és mgsztos lelkesültséggel kezdi mondni első érzéseit. Egyre pontosbbn foglmzv közli, mi z, mi őt reggelente szinte kibírhttlnul "feszíti". Col persze félreérti Cpitnót, és úgy véli, urát ugynz z erő bántj, mely őt m-gát is gyötri e kori órákon. Ám ellen-tétben Cpitnóvl, kit nemi vágyi nem hgynk élni, Colánk egyszerűen W. C.-re kell mennie. Míg rájönnek, hogy két mlombn őrölnek, sikerül témát kellőképp körüljárniuk. E párbeszéd, tgdhttln, nem éppen irodlmi szlonokb vló. Akár zt is mondhtjuk, tizennyolc éven felülieknek szól ". A jelenet elkerülte gusztustlnság bukttó-ját, jóllehet mondndój ettől nem esik messze. Rosszul elődv ez feltétlenül megmuttkozott voln. Újréti László és Józs Imre dilógusábn zonbn szórkozttó volt s nem trágár. Cpitno minél előbbi kielégítést követelő nemi vágyiról elég nyíltn beszél. Ez zért nem ízlést sértő, mert nem bárgyún, nem úgy teszi, mint ki nem tudj, miről beszél. Hngsúly, hngszíne őszinte, árttln. Annál is inkább z, mert dilógust még csk szerelmi érzései megfoglmzásávl kezdi, s csk később kerül előtérbe testiség. Nyíltság és őszinteség tekintetében Col nem mrd el mögötte. Mikor Cpitno sehogy sem krj megérteni, mi z, mi durrnni is szokott nál, készséggel bemuttj zt testtrtást, melynél ez bekövetkezik. Cpitno lssn rádöbben, hogy z ő nemes és fennkölt érzéseit szolgáj csúnyán félreérti. Hrgr gerjed és elveri. Újréti nem ngy eszű, kissé öntelt, de jóindultú, tettre kész, heveskedő Cpitnóját jól egészíti ki nál jóvl lcsonybb Józs Imre Coláj. Nivság felé hjló, megejtően szelíd közvetlenséggel párosuló ostobság indokoltlnul bőszí tiurát. Lehetőségeiben - tudniillik, hogy ordinárévá válik - ez jelenet rejtette mgábn legtöbb bukttót, de mégis ez sikerült legjobbn. Pontosn kidolgozott, pergő ritmusú dilógusok, mozgások; egy pillntr sincs időnk elmélázni. Végső soron elfogdhtóvá tesznek egy ngy dg igénytelenséget. A dilógusok kidolgozottság, játékot " nélkülöző őszinte hngszín, mg természetességével, rögtönzést hiteti el. Nem játsszák túl, nem hngsúlyozzák felesle- Menzel: De jó szeretni! (József Attil Színház). Kovács István (Znni). Mky Sándor (Pndolfo) és Tóth Máté (Hortio) (MTI fotó - Tóth István felv.) but, risztón nőket. Nem vlószínű, hogy drb végi kis dlocskát:... de jó szeretni..., ők is így foglmzták voln. Az áltluk elkövetett hibák zzl lesznek teljessé, hogy kedveseik - miért, miért nem - mellettük hlvérűek. Tihnyi Péter., úgy tűnik, lktilg sem lklms egy gondolt nélküli komédiához. Komolybb, mint kellene, minden pillntbn várhtó: otthgy-j z ordítozó, követelődző Ardéliát (tlán z elődást is), és hz megy olvsni. Más helyzet Szerencsi Év párjávl, Tóth Mátévl. Neki - függetlenül z eb-ben komédiábn nyújtott játékától - el kell gondolkodni, hogy mire hsználj és hogyn lkíts feltűnően jellegzetes hnghordozását. Ez hnghordozás egy kissé már cinizmussl kcérkodó emberé. Ez önmgábn még nem voln bj. Egy komédiábn segítség is lehet, bár csk olyn figur számár, kinek kárár történnek z események. Ennek megfegesen zokt szvkt, mondtokt sem, melyek mindössze öncélú,,szókimondássl " htnánk. Újréti egyébként rögtönöz is, és jól. A hrmdik elődáson, melyre egy igen kemény hngú ( lehngolón gusztustln " dolgokról beszélő) kritik megjelenése után került sor, zzl utsítj rendre reggeli szellemtési " problémáiról fecsegő szolgáját, hogy: nem szégyelled mgd, ilyenekről beszélsz, ztán megint. írht rólunk z Esti Újság. Ők ketten még krobtikus képességeikről is meg tudnk győzni bennünket jelenet végén. Colombin ekkor seprűvel kergeti ki két jómdrt, s hol Cpitno, hol Col láb felé üt seprűjével; kit soron következő ütés fenyeget, villámgyorsn másik ölébe pttn, z pedig két krjábn trtj, kár egy kron ülő gyermeket. Mindez pillntonként ismétlődik, miközben kifelé hátrálnk. Őszintén szólv, Újrétinek nem okozhtott komoly fiziki megterhelést Józsát ölbe kpni, de fordítv már biztosn. Mégsem érezní erőlködőnek Józsát, sem pedig feleslegesnek ezt tornmuttványt. H már z krobtikánál trtunk: nélkülözhetetlen eleme játéknk. Lendületessé, mozglmssá, bohó kvrodássá teszi jeleneteket. Sikerületlensége viszont nnál bántóbb és feltűnőbb, hiszen itt minden mozdult, szó cskis önmgáért vn, kizárólg ddig érvényes, míg látjuk, hlljuk. Borbás Gbi és Szerencsi Év birkózós jelenete rossz és felesleges mozgássoroztok egyike. Vlmin hjb kptk, egymásnk esnek, dulkodv hgyják el színpdot. Kölcsönösen megfogják egymás bokáját, és egybefonódó bukfencekkel "kigurulnk" jelenetből. Hol z egyik, hol másik vn felül. A meglehetősen vlószerű dilógusok és mozgások közt ez verekedésnek kissé hihetet- len. További bj még, hogy lssú is. Nem tudni, hogy egymás testi épségére ügyelnek vgy bukfencek szépségére? Kettejükkel - vlmint Mrtin Mártávl - vn zonbn még más problém is. Sjnos, kiirthttlnul rögződött tudtunkbn, hogy z olsz nők kibálnk, veszekszenek, hevesek. H ehhez még hozzátesszük, hogy mindez komédiábn történik, kkor nyugodtn foglmzhtunk úgy, hogy ordítoznk, gyb-főbe verik egy-mást, őrültek. A commedi dell ' rtébn nem feltétlen üdvözítő ugyn z árnylt szerepformálás, de nnál kidolgoztln, egyhngú silkoltozásnál, mit főképp Borbás és Szerencsi - de Mrtin is - két órán keresztül (hngszálik kímélése nélkül) véghezvisz, kevesebb több lett voln. Ebből következett z is, hogy vágyik ilyen hngos, heves megfoglmzás nem szerelmes, bár bűnbe esett" lánykákt állít elénk, nem is kurvákt, csk unlms, flánk"

16 lelően, mikor pját (Pndolfót) Hortio gyermeki szeretetéről igyekszik meggyőzni, nem z vált ki derűt, mi ebbe komédiáb illene. Minth csk mg kedvére próbálná egyre merészebben, hogy melyik z már éppen felfedezhetően hmis tónus, mely szándékolt komolyságávl, megbántottságávl humoros, de z öreg még éppen nem veszi ész-re. H pedig mégis megsejtene vlmit tyj hng álcsengéséből, meg tudj-e még tenni, hogy visszbújik gyámoltln gyermek szerepébe. Mindez egy értéktelen komédiábn teljességgel feles-leges, és mert mindenki más egyszerűbb eszközökkel törekszik htásr, Hortio is csk furcs" esetlenségével fkszt mosolyt. Ahogy hldunk előre játékbn, jelenetek egyre sűrűbben leülnek". A néző vár és szeretne tpsolni. Lehetőségei erre mind ritkábbk. Szporodnk komédiától idegen (bár sjnos nem egyszer bevált) megoldások. Turgonyi Pálnk vlódi doktor rövidke szerepében nem sok módj vn nevettetésre. Várkozó, csendes figyelem kíséri jelenetét. Azért, hogy mégse ném nézőtérről kelljen kivonulni, gynkvó Ubldónk zzl bizonyítj orvos voltát, hogy jól láthtón felmuttj kombinált buszbérletét. Ez végzettségét igzoló okirt. Az ötlet sjnos bejött", néző tpsol, hiszen percek ót várt vlmi nevetségesre. Pedig ez, még ebben komédiábn is rcpirítón kevés. Soós Ljost sem kényeztette el szerepe, de kevéssel is rosszul gzdálkodik. Nál humorforrás nem több, mint hogy jobb láb visszeres; h erről megfeledkezve mérgében dobbnt vele, ngy fájdlmábn hirtelen szentségelni kezd. Szigorú koreográfi szerint ismétli ezt, noh már második-hrmdik dobbntást, szentségelést sem követi kirobbnó nevetés. Nem próbálkozik pró módosításokkl. Mikor egy hosszú és kellően érdektelen (Pndolfóvl folyttott) dilógus után zzl vonul ki színről - mentve menthetőt -, hogy ő most kuplerájb megy, z színvonlábn és sjnos eredményében is éppen olyn cspnivló, mint doktor kombinált buszbérlete. Mky Sándor sem úgy fog emlékez-ni erre drbr, mint miben jobbnál jobb lehetőségek kínálkoztk komédiázókedve kiélésére. Ennek ellenére jelen-léte itt-ott még mosolyt is eredményez. Miután megszerezte nál két-három évvel fitlbb Ubldo kötelező erejű ígéretét rr, hogy nnk vlmelyik lányát feleségül veheti, úgy jár-kel színpdon, mint kinek z itt folyó dolgok-hoz már semmi köze. Kovács István (Znni) hngjávl egy együgyű, gondoltszegény fickót idézve játssz végig szerepét, rfinált szolgát. E kettősség nem ngy ötlet, de ki lehet hsználni. Az első mondtok ezen z iskoláztln" hngon még htnk; érezhető, hogy ez Znni egy csvros eszű kópé. De cslódnunk kell. Hiáb, hogy z álruhás kciók z ő nevéhez fűződnek, h zok megszervezése egy-két észrevehetetlen mondt. A commedi dell'rtébn m már csk mg játék, szünet nélküli komédiázás, mi élményt dht. Hogy mennyire csk színészi játékon múlik minden, bizonyítj például díszlet és jelmez viszonylg lárendelt szerepe is. A díszlet funkciój csk nnyi, hogy vlmilyen olsz kisváros terét jelezze, hová jobbról is, blról is utcák torkollnk be. A játéknk legyen csk tere, s nem feltétlen szükséges pró részletezéssel pontosítni hely hngultát. Lássunk egy házt, egy emeleti erkélyt, hol lányok időnként megjelennek. Nem kell (káros is voln), hogy külső jegyeivel rról árulkodjék: itt Ubldo lkik. Ennek minimális játékszervező feldt-nk Szlávik István díszlete eleget tesz. Nem is válllt többet. Ami zonbn zvró, z házk rikító kék, sárg, piros egyenletes, vízszintes csíkozás. Fel-tehető ugyn, hogy ez színorgi np-fényes Itáliát hivtott megidézni, de sjnos zokbn jelenetekben (vn néhány), hol figyelmünk elklndoz-ht játéktól, elmélkedni kezdünk: vjon nem egy túlbuzgó op-rt festő meglomániáról árulkodó vásznit látjuk? Kemenes Fnny jelmezei ttól jók, hogy nem krt velük semmi újdonságot be-muttni. Olynok, mint milyennek már évszázdok ót commedi dell ' rtébn lennie illik. A figurák hmr felismerhetőek, viselőjéről már játék kezdetén megtudhtjuk, kicsod, micsod. A szereplőknél felsorolt hibák jó részéért rendezők (Brly Gusztáv, Iglódi István) felelősek. Munkájukkl szemben legkomolybb kifogás, hogy nem tudták megteremteni végig egyenletes, bolondulásig gyors ritmust, z egységes játékstílust. Nem egyszer túl-ságosn sok időt hgytk rr, hogy ki-derüljön drbról: semmi értelme. Különösen zvrók régi rossz eszközök, slusszpoénok bevetése tps, nevetés kierőszkolásár. Elkövették zt hibát, hogy nem csk kevésre és olynr válllkoztk, melynek színvonls megoldás - tlán csk gykorlt híján - nem állt módjábn társultnk, de feldtot is lábecsülték. Végezetül: felejtsük el - bár lig lehet -, hogy Moličre, Goldoni jobbn szórkoztt; tekintsük elfogdhtónk - bármily nehéz is - bemuttó célját, z önmgáért vló röhögtetést ". Másként lig is tehetünk, hisz megszűntek e vígjátéktípus kilkulásánk, természetes létezésének oki. Azok, melyek mguk idején egy Cpitnóvl, Pndolfóvl, Colombinávl, Znnivl kpcsoltbn feltétlen több - sőt egyáltlán - gondoltot, elődás után is megmrdó élményt, érzelmet váltottk ki. E komédiákból már csk helyzetkomikumok, viccek sorozt mrdt. (Mivel pedig csk ez, ezt brvúrosn kellene megoldni.) Ugynkkor hhoz kétség sem fér, hogy életünkben helye vn hrsány nevetésnek. Legyen hát helye színházbn is. De milyen humorforrás eredményeképpen? Lehet-e lehngolón gusztustln" dolgoknk fórum színház? Megfelel-e színházb járási szokásink-nk egy ilyen - rögtönzéseket igénylő, nálunk komoly hgyománnyl nem rendelkező - komédi kőszínházi színrevitele? Körülményes, de nem is igen tnácsos éles htárvonlt húznunk szín-drbok között szerint, hogy mi vló kőszínházb, és mi z, mi jobbn él" szbdtéren. Annyi zonbn bizonyos, hogy mondndóvl nem rendelkező, de (természetesen elviselhető minőségű) ordináréságávl multttó, szkmilg tökéletesen kivitelezett komédiát szíve-sebben nézünk végig szbdtéren. (Ez persze nem zt jelenti, hogy szbdtéren csk ilyeneket lehet elődni.) A megnnyi ellenpéld ellenére is igz, hogy színházb kisebb-ngyobb megilletődöttséggel ülünk be. Várkozásink között kkor is ott szerepel vlmi trtós élmény, elgondolkodttó ismeret iránti igény, h vígjátékhoz váltottunk jegyet. Jiři Menzel: De jó szeretni! (József Attil Színház Kmrszínpd) Fordított: Bárkány Ktlin. Rendező: Brly Gusztáv, Iglódi István. Díszlet: Szlávik István. Jelmez: Kemenes Fnny. Szereplők: Újréti László, Józs Imre, Mrtin Márt, Borbás Gbi, Szerencsi Év, Kovács István, Tóth Máté, Mky Sándor, Soós Ljos, Tihnyi Péter, Turgonyi Pál.

17 BÁNYAI GÁBOR Egy mgyr legend A János vitéz Békéscsbán és Kposvárott Úgy hiszem, sokunk számítj első színházi élményének Kcsóh Pongrác dljátékát. A János vitéz volt z első felnőttszínházi elődás, mellyel még gyerekfejjel, ht-nyolc éves korom körül tlálkoztm. Két dologr emlékszem mind mi npig. Az egyik, hogy z első fel-vonásbn bátor huszárok lovstul vonultk föl. Ezt olyn természetesnek éreztem, hogy sokáig nem értettem, más színházk miért nem élnek ezzel remek és látványos lehetőséggel. A másik dolog, mi megmrdt bennem, z értetlenség volt. Egyfelől ugyn én is hittem piros rózs meg z élet-tó csodájábn, igzán vonzott szőke Ilusk, ki csk moss-moss " - de zt egyáltlán nem értettem, hogy Jncsi, miután Jánossá vnzsált, s meg-kphtná fele frnci királyságot, meg egy ugyncsk szemrevló, szintén szőke, ám gzdg, mosásb bele nem tört királykissszonyt: miért mond nemet? Hogy lehet Iluskát meg szegénységet válsztni inkább, mint frnci gzdgságot? Lehet, hogy Udvros Bélánk és Ascher Tmásnk, békéscsbi, illetve kposvári elődás rendezőjének is volt hsonló gyermekkori emléke. Udvros mondi szépségű, ngy hitű válszt dott. Ascher pesszimist, de ngyon felnőtt és ngyon mgyr feleletet. Es bár mindkét helyen gyerekeknek is játsszák z elődást, ngykorú gondoltok szóllnk meg. A rózsszál és hit Mjd nyolcvnéves pályfutás ltt János vitézt is utolérte szokásos végzet: lkították, jvítgtták, átdolgozták. Hogy jobb lett-e, zt z ktuális nézők nehezen dönthették el, olyn kevesen ismerik már z eredetit. Békéscsbán is z átdolgozott változt mellett döntöttek. Helti Jenő szövegeit Krinthy Ferenc fésülte át, Kcsóh zenéjét pedig Kenessey Jenő hngszerelte újr. Hrsánybb és operettesebb ez változt z eredetinél. Érezhette ezt rendező, Udvros Bél is, különösen szöveg esetében, mert legdrámibb pontokon Medgyessy Pál (Bgó) és Géczy József (János vitéz) Kcsóh Pongrác dljátékánk békéscsbi elődásábn (Somfy István f elv.) Petőfi szövegét építette z elődásb, sjátosn hiteles egyensúlyt krv teremteni ezzel. Szellemében többnyire sikerrel. Schéner Mihály színpdán két htlms, nyitott tenyér fordul nézők felé, ez dj játékteret. A jobb kéz hüvelykujján két bárány legelész, muttóujj elé piros tetős kis mesetemplomot lógtnk be. A bl tenyér előtt flusi pléh-krisztus - csk épp keresztfán egy birkát trtó pásztor lkj. Nprforgók hjldoznk, kezek előtt kis kék ptkocsk. Vállltn mesés és mesésen szép kép. A kezdődő legendát mint kincset nyújtják át ezen z estén. Nyitott tenyérrel, bizlomml, hittel és mesével, őszintén. És megkezdődik látványos játék. Óriási erőket mozgtott meg z elődáshoz békéscsbi színház. Kilenctgú zenekrukt helyi szimfonikus zene-kr tgji egészítik ki telt hngzás érdekében, mtőr táncosok és kórusok dlolnk-táncolnk tömegjelenetekben. A mesében nem ismertek tréfát. (Kár, hogy ismert pénzügyi gondok következtében nem minden elődásukon tudják működtetni-felléptetni teljes pprátust. Pedig éppen például lelkes gyereknézők megérdemelnék ezt hngultot és látványt - hiszen gyerekelődás másbn nem tér el felnőtt változttól. De erről nem színház tehet.) Nemcsk díszlet és jelmezek meseszerűek ebben z elődásbn, hnem játékstílus is. Ez leginkább figurák egyjelentésű állndóságábn testesül meg. Á strázsmester és huszárok elképzeléseink szerinti nylk legények, kik közé nem beállni bizony vétek lenne. Nem is ngyon erősködnek z otthon mrdó leányok, úgyis hiáb. A fergeteges toborzó megteszi htását. Aztán zászló pántlikázáskor megjelenik gonosz mostoh: nnyir koszos és félelmetes csk, hogy zért nevetni is tudjunk rjt - pontosbbn: hogy kinevethető, tehát leküzdhető legyen. (Hidvégi Mári kópés bájjl formálj gonosszá nem túl koros, szutykos mostohát.) Ilusk ngyon szőke, s z árnyltokkl nem sokt törődő mese szbályi szerint nem látszik olyn ngyon szegény-nek és rossz sorbn levőnek. Legfeljebb ruháj egyszerűbb többiekénél. (Csom Mári, kolozsvári Mgyr Oper énekesnője zenei teljesítményében kiválót nyújt. Dlibn z z Ilusk, kit gyermeki képzelet megteremthet és el-fogdht. H sminkje nem lenne Wgner-hősnőhöz illő, s h prózi szöveg-mondás színészileg hiteles voln, z illúzió teljesebb lehetne.) Ennek stílusnk megfelelően Bgó is snájdig, tiszt, helyre legény, ki érthető szerelmi bántábn issz le mgát. (Sjnos, mégis éppen z ő figuráj legdisszonánsbb z elődásbn, Medgyessy Pál minden mélységet, érzelmet nélkülöző játék mitt. A. színész néh még jelenléttel is dós mrd: Tündérországbn például, nemcsk János vitéz és Ilusk, de nézők is elfelejtik, hogy bizony szegény Bgó ott búslkodik színpd csücskében.) Felhőtlen ez világ, lám, Kukoric Jncsi. is milyen jókedvűen énekelget subávl vállán. (Géczy József hiteles, jó kiállású, szépen éneklő, ideális hőst formál. Alkításá-

18 János vitéz (Spindler Bél) és Bgó (Gyuricz István) kposvári János vitézben nk legfőbb értéke egyszerűsége, letisztultság. Azon viszont érdemes lett voln rendezőnek elgondolkodni, hogy h már G é c z y személyében nem igzán fitl évjártú János vitézt küld színpdr, ebből erényt kovácsoljon: hiszen elképzelhető, hogy egy ilyen, többieknél idősebb és bölcsebb figur váljék népmeseien reális hőssé. Géczy József egyegy jelenetben - például Bgóvl vló tlálkozáskor - megpróbálj ezt érzékeltetni, de mert z egész elődásbn nincs mindez végiggondolv, csk próbálkozás mrd.) Mivel Udvros rendezése hittel vló próbát teszi meg elődás vezérmotívumánk, szerelmesek elválsztás és Jncsi kiűzetése szinte csk ürügy z igzi történethez. Nem trgikus súlyú így felvonást záró látványos jelenet, inkább szomorú, s további klndokt ígérő. A kiűzetés oki gonosz emberek - Ilusk mostoháj és flu csősze -, s flu népe ebben nem ngyon fogll állást. A frnci király udvrábn játszódó felvonás z egyik fontos próbköve minden János vitéz-elődásnk. Itt csúszht el ugynis mesei világ legkönnyebben z operettesdi felé. Ebben z elő-dásbn z egyik megtrtó erő Schéner játéktere, mely itt csk nnyibn változik, hogy tenyerekben királyi udvr rekvizitei, bútori jelennek meg - kitű-nő ötlettel persze ezek is mgyr népies ornmentikávl. Másrészt köszönhető ez Gálfy László frnci királyánk, ki ugyn nem hgy ki egyetlen poénlehetőséget sem, de közben mindvégig őszinte: vlóbn gyáv, vlóbn unj z urlkodást, vlóbn szoknylovg, vlóbn megosztná fele királyságát, de tán még z egészet is. (Kár, hogy Puszt-szeri Emíli frnci királylány szerepében sem énektudásbn, sem szerepformálásbn nem emelkedik kr átlg fölé: így legföljebb szép ruháj révén lehetne ez királylány vonzó János vitéz számár.) Amikor huszárok győztesen vissztérnek z udvrb, s elkezdődik z lku Jncsi és király, illetve királylány között, z ddigi felhőtlenebb hngvétel lssn változni kezd. Ez idáig semminek sem volt igzán tétje szín-pdon - most mesén túl is vlóságos döntés előtt állunk. Áll János vitéz. Egyedül - mert ktonái ebben jelenetben már nincsenek színpdon. Hősünknek tehát egymgábn kell megküzdenie z egész udvr csábításávl. A mgyr zászló sincs már színpdon. De Jncsi erős mrd. S mikor mégis félteni kezdenénk, megérkezik Bgó szörnyű hírrel, hogy meghlt Ilusk. S megmuttj rózsát. Itt lendül át csbi elődás legendák világáb. Jncsiból itt zért lett János vitéz, mert hitt mgábn, hitt szülőhzájábn, szerelmében. S mikor minden veszni látszik, kkor rózs új-r ráébreszti z egyedül fontosr, hit-re. Úgy emeli ki Udvros Bél rózs szerepét, minth leglábbis Grál kelyhéről esnék szó - s mg értelmezésében igz is vn. Hiszen nem z fontos, hogy mivel szimbolizáljuk hitünket - csk z, hogy higgyünk. Ettől kezdve Géczy József János vitéze már nem komolyn vittkozik királylány-nyl, már nem is figyel od sját érveire. Csk rózsát nézi, neki énekel. Az lesz vezérlő csillg. S helyett frnciák hiáb dnánk pénzt, rngot, lányt. Udvros Bél tehát így válszolj meg Jncsi válsztását: hit nem pótolhtó, nem dhtó el, nem cserélhető fel legendávl. Azért dolog nem olyn egyszerű. Erről szól Tündérország-fel-vonás. Amíg trt boszorkány htlm, csk derengő fény vn színpdon, két tenyeret sötét függönyök tkrják. De rózs csodáj után fényesség támd, eltűnnek tüllök - s Tündérország nem más, mint két védtelen, csupsz tenyér, két őszinte kéz. Szép ismét metfor, színpdi látvány. De most jön z igzi megpróbálttás, mikor már minden rendben levőnek tűnik. Bgó elkéri János vitéz furulyáját és hzindul. Hiáb most már pompás tündérkirály-koronázás, hiáb vn meg boldog Ilusk, Jncsink nem ngyon vn mrdás. Es itt fordul Udvros Bél ismét legendához. A hit erejéhez. Tündérországbn berendezi z egykori flut. A hzát. Vissztér z első felvonás színpdképe, mjd szétnyílik két tenyér, fehér szlg fut le z égről közöttük, zon indul János vitéz és Ilusk np felé. Bgó pedig Petőfi János vitézének utolsó mondtit idézve nyugtt meg bennünket, hogy mily boldogn élnek ott Tündérországbn. A rózs, hit tehát segített: de végül becspássl, vrázslttl. János vitéz nem jut hz, nem hllj többé Bgó furulyáját, nem látj fluját sem: csk mindennek égi mását. Kettős tehát z elődás befejezése. Egyrészt egyetemes szinten teljesíti be hős életét, hit példáztát dv. Más-részt legend irreális mgsságokb szökken, mit már nemigen lehet mesei relitásként megélni. Keserédes elődás ez János vitéz. Kár, hogy színészek nem mindig teszik könnyen olvshtóvá Udvros Bél szépen végiggondolt rózsmeséjét, melyben végén zért hz kérdése is fölmerül. Hogy csk egy befejező fintor erejéig, s nem következetesen, z z lpvetően népies megközelítésből, mese primátusából fkd. Véget ért rózs legendáj. S h vl-ki nem hiszi? Nos, Ascher Kposvárott egyáltlán nem hisz mesékben. nincsen számodr hely..." Ascher Tmás többedszerre nyúlt már mgyr városi folklór kimeríthetetlen és elévülhetetlen kincséhez, z operetthez, dljátékhoz. Egyik legzjosbb sikerét is ilyennek, z Á l l m i áruháznk köszönheti". De már bbn föltűnt, hogy nehéz utt válsztott: nem z operettet krt prodizálni, hnem nnk lényegét feltárv z bbn ábrázolt világ elé trtott görbe tükröt. Az operett esz-közeit elfogdv zt igyekezett kideríteni, hogy ezek z eszközök milyen világképet tkrnk. S mivel z ötvenes évek-kel például kkoribn komolyn még

19 ngyon keveset fogllkozott művészetünk, tkrásból előbúvó világképen önfeledten mertünk nevetni. Ascher zt muttt meg z operettből, mi nnk lényege, létrehozój és működtetője volt. A. kcgó félelmet: és bizonytlnságot. A kposvári operettelődásokt két dolog működtette mindig (és sokszor nem különválszthtón): történet és zene lényegének, mélyének ", s ily módon eredőinek megmuttás, illetve egy olyn prodisztikus hngvétel, mely nem z operettre, legfeljebb egy operettországr irányulhtott. A János vitéz még dl játékformábn is hordozz Petőfi áltl megálmodott igzságokt, őszinte érzéseket. Külsőségei is inkább innen vnnk később triumfáló mgyr operett díszletein ". Nemzeti-népi jegyeket hordoz, h csonkán, h érzelgősen is. Különösen z eredeti változt, mely még nem kr jópofáskodni, hrsány lenni. Ascher Tmás és Hevesi András éppen ezért támsztott föl z eredeti művet, szövegével és hngszerelésével együtt. Visszírták. Őszintébbre nivbbr, psztellebbre. A zene érzelgőssége így elárult igzi érzelmeit, szöveg tlán poros volt vlódi költőiségét. Százdelős hngultú lett így újr drb. Ady kortárs. Nem véletlenül. Hiszen z elődás nemzeti áltudtunkt, hmis illúzióinkt veszi célb, teszi emberibbé vgy gúnyolj ki, hogy illúziókon túl z idetrtozásról beszéljen. A függöny népszínműszerű mgyr tájr megy föl. Sárgállik búzmező délibábos lföldi ég ltt - hngultos, szupernturlizmust és stíljátékot egyesítő háttérfüggönyök Gáspár Andrást dicsérik -, színpdon is lengedezik néhány szál búzklász, z előtérben kis ptk, hogy Ilusk mjd moshss; bl oldlon kutyólr emlékeztető fluszéli kis kunyhó, melyet benőttek z évszázdos ppírmsé fák. Az lsó szuffitát mécsvilágok képviselik, mondjuk Kposvár Donáth Péter játékosn színházi díszletébe bevonulnk huszárok. Búcsúzkodnk, toboroznk. Körülöttük össze-sereglik flu szegénységének prj-ngyj. Gyöngyösbokrétás tblóbn folyik jelenet. Aztán hozzák zászlót, nemzetiszínt, pántlikáznivlót. Szólítják Iluskát, kit mostoháj kilök kuty-ól elé. Hűvösvölgyi Ildikó szőke prókáj, mezítlábsság, egy szál kis szoknyáj, földre esése mjdnem kielégíti várkozásinkt. Igen, lluskát mjdnem Csonk Zsuzs (Frnci királylány). Kolti Róbert (Frnci király) és Spindler Bél (János vitéz) Kposváron (Fábián József felvételei) ilyennek szoktuk látni itt tlán egy kicsit reálisbb megszokottnál. (A másik szereposztásbn Rockó Zsuzs még vskosbb relitású figur: rá nem illik z hj színrny, termete nádszál " jellemzés; de ez z ellentmondás lelkes gyerek közönséget egyáltlán nem zvrt.) Bgóról - z ő tnácsár kérik meg Iluskát, flu legszebb lányát pántlikázásr - viszont nem egészen olyn képünk, mint Bezerédy Zoltán lkításábn. Ez Bgó ngyon szegény, ngyon rongyos, ngyon meglázottn részeg. Es nemcsk szerelemtől, viszonztlntól. Bgó nem tlálj helyét, senkihez sincs köze. Nincs otthon sem huszárok közt, sem flujábn. Még tlán hzájábn sem. Ez ngy idetrtozás. (A másik szereposztásbn Gyuricz István meg-lázottság és senkihez nem trtozás fájdlmát gőggel játssz: ez trtásbeli többlet már előrevetíti Bgó szerepének, jelentőségének növekedését.) Ilusk tehát pántlikáz, beolvd z élőképbe - Bgó mindig kívül mrd tblókon. Azután huszárok el, Iluskár meg rátör bosszút forrló gonosz mostoháj, Pogány Judit ngyon szórkozttó, konvencionális mostohát formál: ő z mesebeli figur, kinek nincs fel-tétlenül ok gonoszságr, de ki nél-kül nem indulhtn be hősi cselekmény. A másik mostoh, Csákányi Eszter vlódi motívumokból szövi gonoszság hálóját: kielégítetlen nemiségből, megcsontosodott vénlányságból, boldogságirigységből - sjátos, hogy éppen ez relist megközelítés emeli át Csákányi mostohfiguráját szürreálisb, z ősibe, mindig fellelhető lptípusb. Pedig színészeknek nincs könnyű dolguk: ebben z elődásbn minden Jncsiról szól, csk ő változht, fejlődhet. Keserű krriertörténete but trgikumtól, semmit nem értés hősiességétől z illúzióvesztésig ível. Ily módon lépésről lépés-re z is kiderül, hogy Jncsit mi löki ki z operett-világból (országból), s ztán mi z, mi visszhúzz, h rosszbb, h hlálb is. ' Erre itt még csk idézőjelek, prodisztikus elemek, no meg Bgó képében már egy vlódi rontott-rontó emberi sors utlnk. De kép még vidám, mikor beköszön Kukoric Jncsi. Lengedezik tömött mgyr bjsz, két orcáj piros-lik, mjd kicsttn. Hón ltt egy bégető műbárány, vállár vetve subáj, jó kedve, nincsen néki semmi bj. Kicsit túl egészséges és túl jókedvű - ezt itt még hjlmosk vgyunk prodisztikus beállításnk érezni; csk z elődás záróképében jöhetünk rá z el-rjzolás vlódi okár. Spindler Bél színészileg tökéletes Jncsij ennek megfelelően énekben-szövegben-gesztusokbn itt még operettfigur: hogy kezem-fejem színház, mintájár mindjárt meg is muttj be-bejárok flub" - biccentés jobbr - édes lluskámhoz " - kikcsintás blr, csk úgy szemivel - szövegeket, milyen peckesen jár, hogy népies játékokkl szólítgtj Iluskáját - mindez ellenállhttlnul kcgttó. Aztán Ilusk moss-moss, Jncsi meg meglepi. A lány szbódik egy kicsit, de zért belemegy, hogy előleget vegyenek mjdni boldogságból. Csk rr kéri Jncsit, vegye elő kis furulyáját. Jncsi szemérmesen előveszi, s kettős közben zsinórpdlásról nemzeti m-drunk, góly száll lá - kissé tépetten, vihrverten ugyn, hogy szám végére eltűnjön ott, honnn érkezett. Közben elkódorog szétugrsztott nyáj, s flusik bosszút állnk szerelmese-ken. A tblóképeken ezúttl flu ngy-gzdái jelennek meg, zsírosprsztok. És itt már nem lehet igzán felszb-

20 dultn kcgni. A két embert vlóságos meglázttás éri: prsztok egyik csoportj Iluskát trtj, másik Jncsit, csk egymás felé nyújtott kezük ér össze kárörvendő röhögések közben. (Ebben z élőképekből építkező elődásbn ismét megcsodálhtó kposvári sttisztéri" bámultosn pontos és fegyelmezett összjáték.) Jncsi békésen tűri megszégyenítést, válllj Bogáncs királyfi szerepét is, mint minden szerepet később - hőstől hűséges szerelmesig. Amíg be nem telik pohár. Akkor ustorávl szétugrsztj gzdákt, s ne-ki világnk. Ez z ő szerencséje (?), hogy ő ' leglább elmegy, ő leglább el-mehet. Á stíljáték kezd komolybbr és vlóságosbbr fordulni. A frnci király udvr éppen nnyi-r csillogó, meseszerű és operettes, hogyn zt hgyományok megkövetelik. De benne élő emberek vlóságosk. A királylány, kit udvrhölgyein túl két fitl, lányképű fiú vesz körül, elfohászkodj önmegvlósításánk dlát: Ó, csk ne volnék gyönge leányk..." (Csonk Zsuzs ngyszerű énekesi teljesítményt produkál, s tvlyi miskolci Csárdáskirálynő ót színészként is ngyot fejlődött.) Folyik cst frnciák és törökök közt. A király kétségbeesett és tehetetlen. Kolti Róbert, e műfjnk (is} mindentudój, nem elégszik meg csupán zzl, hogy komédiázzék. O egy elhibázott, kény-szerűen vkvágányr futott életutt is példázni kr. Második dl, mely királynk lenni nehéz " mgvs igzságát foglmzz meg, olyn kétségbeesetten őszinte bohóckodás, hogy Chicgo-beli Mr. Celofán-lkítását idézi. Természetesen nem mond le Kolti. és Ascher rról hgyományról sem, hogy frnci király szövege improvizációkkl trkíthtó. De Kolti kiszólási nem öncélúk. Amikor huszároknk cstához zászlót dn, s Jncsi visszutsítj, mondván: Vn sjátunk - kkor, miközben szív-szggtó beállításbn behozzák mgyr zászlót, Kolti csk úgy félre így szól: Hiáb, vn nekik sjátjuk. S bár ül vicc, több nnál. Egy újbb illúziót leplez le. Kiemeli mgyr huszároknk, jelen esetben felfogdhtó zsoldosoknk képtelen jelképekhez rgszkodását, itt gyökértelen hzfiságát. (A gyerekelődásbn - mely Kposvárott zt jelenti, hogy erősen meghúzv játsszák drbot, z énekszámok felét éneklik csk el, jobbn gyerekek számár megélhető történetre fektetik hngsúlyt - Dánffy Sándort láttm ebben szerepben: ő szükségképpen viccesebb megoldásokt keresi, jó ízléssel.) Egyszóvl Jncsiék megvívják hrcot törökkel, s véresen, de győztesen térnek vissz. - Jönnek vörös ördögök! - szól Brtolo. - Nem tudom, ki hogy vn vele, de én még ezektől mgyroktól is félek! - replikázz viccét Kolti. És tényleg fél. Ebből építi z egész további jelenetet. Melyben nem sikerül János vitézzé átkeresztelt Jncsit mrdásr bírni. (Spindler hosszn ki-trtott játékbn dönti el, hogy fölválllj-e z új nevet és z új szerepet, hiszen nem érti pontosn, mire j ó z egész. De végül válllj.) Ennek felvonásnk z lpszíne kék: díszlet, világítás, jelmezek hidegséget tükröznek. A háttér is kék eget mintáz. Délibáb nélkül. Ez elé állítjtérdelteti htlms mgyr lobogó köré fárdt vörös huszárokt rendező. Akik mint dróton rángtott bábuk mindig kkor és egyszerre néznek hátr, mikor Jncsi válszol mrsztlásokr. Az előlegezett szemrehányás, számonkérés, kollektív nemzeti tudt jelenik meg tekintetükben - pontosbbn festői, sttikus beállításukbn. A nem eresztünk " kegyetlenségét látj bennük néző - ám Jncsi közénk trtozol" illúzióját olvshtj ki. (Természetesen kettő nincs messze egymástól. ) A legfőbb visszhúzó erő szülőföld-re, melynek nem kellett János vitéz: Ilusk, szerelem. És kkor Bgó szét-tépi ezt z illúziót is. Bezerédy (illetve Gyuricz) nem elérzékenyülten énekli z Egy rózsszál... dllmát. Vádol. Vádolj z otthonlevőket, kik hlálb kergették Iluskát, de vádolj Jncsit is, szerelmi vetélytársát, mert nem vigyázott Iluskájár, inkább külföldön próbált szerencsét. Spindler János vitézé-ről itt lefoszlik eddigi mgbiztosság. Nem játszhtj tovább eddigi szerepét. Bgónk sikerült elérnie, mit tlán nem is tudtosn krt - felébresztette ben-ne lelkiismeret-furdlást. És ez újbb illúziót szül. Spindler váltásiból kiderül, hogy János vitézt ugyn Ilusk kuti el frnci udvrtól, de úgy gondol-j, hogy hz ott vn, hol Ilusk - tehát nem biztos, hogy másutt nem lehet-ne mgyr, csk z Alföldön. Ám lelkiismeret-furdlás megtöri. Fölválllt szerepe és illúziói szerint eddig mindenütt otthon levő hős mgyr volt. Mostntól hzátln, szerencsétlen, z otthonát és szeretteit cserbenhgyó mgyrnk kell éreznie mgát. Ez új szerep. El is válllj, Ilusk feltlálásánk illúziójától vezéreltetve. A műfj szbályink megfelelően Ascher érzelmi válszokt foglmz z elődásbn nem mrdás kérdésére. S ezek nem mondnk ellent mű szellemének - csk épp megfordítják z utt. Az eredeti operett" illúziókt táplál és vt szentséggé, álmgyr szimbólumokt teremt. Ascher mögéjük néz, bizonyítj álságukt, s egyre vlódibb válsztások elé állítj főhősét. Ez is benne lehet János vitében, bár hgyományink - hogy egy újbb illúziót említsünk - nem ezt diktálnák. Bgó jelen-tőségének megngyításávl - tehát zzl, hogy Bgó z első pillnttól fogv kitszított, csk zért is búsmgyr, rongyosn és vádlón -, Jncsi felelősségének kollektívvé tágításávl drb érzelgőssége helyett relitások mellőzése derül ki. Ascher válsz rr kérdésre, miért nem mrd János vitéz frnci udvrbn, becsületesen nnyi: nem tudni pontosn, csk sejthető; lelkiismeret-furdlásból, nemzeti tudtból, elhivtottságból - illetve mindezek illúziójából. Vgyis ugynzt válszt dj, mit hgyomány diktál: hogy tudniillik szerelemből, meg egyszerűen zért, mert mgyr. Csk épp ez válsz itt nem oly egyszerű és messzire vezet. De előbb függöny és második szünet. Tündérország sziklás, nem igzán vendégmrsztló táj - boszorkánymostoh levettetése előtt és után sem. Amolyn senki földje. Bgó és János vitéz összecspás itt drámi konfliktus egy álomvilágon belül. Együttérzünk mindenből kisemmizett Bgóvl, tudjuk, neki Ilusk sem hozht megváltást - de zért fölmerül z is szándékosn megkomolyított jelenetben: milyen jogon kéri ezt számon éppen János vitéztől, miért tesz mást felelőssé mg el-rontott életéért? Elcsitul viszály, két hontln mgyr egymás krjibn vigsztlódik. Aztán megtörténik csod, és megjelenik mesebeli vár előtt tündérei közt királynő, Ilusk. (A jel-meztervező Szkács Györgyi brvúrjink betetőzése ez felvonás: hogyn mgyr népviseletek sokféleségéhez, illetve róluk élő kép hmisságához vló hűséggel v g y elrjzolássl szituálj helyzeteket, hogy színvilággl otthont vgy otthontlnságot teremt, hogy tündéreket nem létezővé