TARTALOM. játékszín. fórum. arcok és maszkok. világszínház. színháztörténet. szemle

Átírás

1

2 A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A V I I I. É V F O L Y A M 3. S Z Á M M Á R C I U S TARTALOM FÖLDES ANNA Ki lesz császár, főszereplő és bálny? (1) F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A HUBAY MIKLÓS Kinek dlol fülemüle? (3) játékszín ALMÁSI MIKLÓS Lehet-e Gorkijt csehovizálni? (7) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , SZÁNTÓ JUDIT Abélrd és Héloïse vgy történelem bulváron (10) BREUER JÁNOS Felújítás kérdőjelekkel (14) RÓNA KATALIN Mi lesz veled, zenés színház? (17) fórum Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlpirodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vgy postutlványon, vlmint átutláss KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12, - Ft Külföldön terjeszti Kultúr" Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfiók 149 Indexszám: OROSZ LÁSZLÓ A Bánk bán két vittott részéről (22) PÁNDI PÁL Válsz Orosz Lászlónk (23) MOLNÁR GÁL PÉTER A vendégjátékok htásáról és feldtiról (25) MÁRAI BOTOND Bukrestiek és vrsóik Pesten (27) rcok és mszkok CSERJE ZSUZSA Ltinovits, z elődóművész (30) SZÁNTÓ ERIKA A színész szenvedélye (32) Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás világszínház KOLTAI TAMÁS Brook Athéni Timonj (34) Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó A c í ml p o n : Örkény Tótékj leningrádi Gorkij Színház elődásábn. Trofimov (z őrngy), Tyenykov ( Á g i k ), Kovel ( M r i s k ) és Lebegyev ( T ó t ) (Iklády László felvétele) színháztörténet SZILÁGYI FERENC Áprily Ljos drámtöredéke Csokoniról (41) HUBAY MIKLÓS Lengyel Menyhért (45) szemle A hátsó borítón: Poós Év jelmeztervei Muzsikus Péter elődásához (Budpesti Gyermekszínház) SAÁD KATALIN A világszínház m (47)

3 FÖLDES ANNA Ki lesz császár, főszereplő és bálny? ITI kereksztl-konferenci Budpesten Háromnpos tnácskozásr, három témát jvsolt z ITI Budpesten rendezett konferenciájánk előkészítő bizottság. A színház mint irodlom és mint látvány; Az író színház - rendező színház; A színház és drám-író együttműködése. Húsz országból hrminc vendéget vonzott tém, de Fészek Klubbn összegyűlt mintegy ötven szkember - rendező, író, kritikus, szín-házigzgtó és kultúrpolitikus - között egy sem volt, ki három problémát képes (és hjlndó) lett voln kár tnácskozás előtt, die főként után szét-válsztni. Alpjábn egyetlen problém került npirendre - z író és rendező viszony színházbn. De ennek témánk zután hrminchárom részlete, mozznt, háromszáz szempontj és változt... Sem mgyr vitindítónk - Huby Miklósnk -, sem résztvevőknek nem voltk olyn illúziói, hogy konferenci során válszt dhtnk tegnpi és holnpi színházt is érintő, de mink létét, trtlmát és formáját meghtározó kérdésre. Még kevésbé, hogy megoldják z országonként, színháznként és művészenként más-más formábn jelentkező konfliktusokt. De mindenkit érdekelt, hogyn látják ezt gondot szk-mbeli kollégák. Mit tesznek színház tömeghtásánk kiszélesítésére és színházi válság leküzdésére, z írók meg-és visszhódításár, z irodlmi hegemóni felszámolásár, rendezői zsrnokság fékentrtásár résztvevők - Amszterdmtól Venezueláig. A legelső áltlános, de lényeget érintő kérdés így hngzott: kié szín-ház? Ezt Mrton Endre tette fel elnöki megnyitójábn. Az íróé, rendezőé, színészé vgy közönségé? Ki császár - folyttt hngos gondolkodást Huby Miklós -, kire oszthtó Npóleon szerepe? Mi különbözteti meg szín-házbn zsrnokot koordinátortól? Mi, illetve ki fontosbb - jó író vgy jó rendező? Mi történik kkor, h jó író drbj rossz elődásbn kerül színpdr, és h rossz drb jó rendező kezébe kerül? - vetette fel ( kérdésekbe rejtve válszt is) Boldizsár Iván. A vit során megfoglmzott feleletek nem nnyir elvi ellentéteket tükröztek, mint résztvevőknek lét áltl meghtározott tudtát: drámírók is, rendezők is mguk szempontji és tpsztlti lpján szóltk. Őszintén szólv, személyes gondok és élmények néh még háttérbe is szorították, el is tkrták z elveket. De tükröződött nemzetenként különböző színházi struktúrák és hgyományok htás is, és éppen ez tette vlóbn kerekké z sztlt, egyetemessé nemzetközi konferenciát. Válság és virágzás A színházi válság - lighnem egyidős színházzl. A válságnk éppen olyn izmos hgyomány vn, mint válság legyőzésének. Legfeljebb, XX. százd hrmdik hrmdábn mások z indokok és z eszközök. Legtöbben ezen tnácskozáson is kommunikációs forrdlom okozt változásokról szóltk, mégpedig ezúttl nem is csk közönség, hnem főként z író oldláról. Megegyeztek bbn, hogy tévé nemcsk nézőket vonj el - hol elvonj -, h-nem z írókt is. Molière vgy Csehov szószéke cskis színpd lehetett, mi író témájáért - nyomdán kívül - ngyobb nygi lehetőségekkel rendelkező filmgyárk, rádiók, tévéstúdiók is versengenek. Kzimir Károly világviszonyltbn defenzíváb szorult szín-ház életveszélyes helyzetét emlegette. M. A. B. Yehoshu, izreli küldött pedig drámírás áltlános válságát festette tnácskozás elborult egére. (A sokműfjú írók - z izreli küldött személyes tpsztlt szerint -- minden egyes drámi kísérlet, sőt színházi siker után is átélik mguk drámírói válságát, mely rendszerint Soh többé drámát! " kezdetű elhtározássl ér véget.) És mivel felszólló párizsi színházk ürességét is elpnszolt, Jen Drcnte, z ITI főtitkár kötelességének érez-te, hogy vitáb szálljon vele: frnci színházk nem mennek sem jobbn, sem rosszbbul, mint Európ többi fővárosánk hsonló intézményei. Itt is kd bukás, de vn tomboló siker is, és z ötvennégy párizsi kőszínház mellett gombmódr szporodnk közönség-igények létrehozt, külvárosi kis szín-házk és z úgynevezett kávéház-színházk. Ezeknek születése és sikere eleve megkérdőjelezi színházi válságelméleteket. De nem lehet színházi válságról szólni Szovjetunióbn sem, hol - Borisz Vsziljev, Csendesek hjnlok írój szerint - estéről estére telt házk előtt zjlnk z elődások, és közönség hetekre előre sorbn állássl szerzi meg jegyet. A színház zért győz különböző művészeti ágkkl folyttott versenyben - mondott mert minden egyes elődásbn megújul, és néző is tehetsége jvávl vehet részt z elődásbn. Miért nehéz drámát írni? Az okok: országonként különbözők. Hollndiábn például kálvinist morálból és mentlitásból eredő színházellenes trdíciók nehezítik; Venezuelábn trdicionális, kommerciális színház és népi mozglommá lett politiki szín-ház közötti szkdék. Dániábn rá-dió kpui tágk és nyitottk, de szín-házb - főként fitl írónk - nem könnyű betörni. Finnországbn műsorpolitikát hibázttják, hogy színházkbn még m is ngyobb rész jut külföldi drboknk, mint hziknk... A sokféle indok mögött zonbn egybe-hngzó volt tpsztlt, mely szerint - könnyű prózírónk. Hiszen z csk megírj, benyújtj, és műve (z esetek többségében) megjelenik. A drámírónk zonbn drmturgi boldogító igenje nem szünteti meg kínjit, sőt ellenkezőleg, új, még ngyobb megpróbálttásokt zúdít rá. Hetekig, hónpokig trtó műhelymunkát, jó esetben pró jvításokt, rossz esetben rendezői bevtkozás jegyében végzett, fájdlms és fárdságos drmturgii műtéteket. gyötrelmes korrekciós próbákt és véget nem érő megbeszéléseket. Az írói felelősség premier után megoszlik ugyn, de z igzi író számár ez is lemondás, kockázt. Kivéve: h folymt során íróból sját mg is szerzővé, szín-házi emberré lkul. A vitindító is, felszóllók is hivtkoztk drám és színháztörténet ngy újítóir, kik Shkespere-től Molière-ig és Brechtig mguk is színházi emberek voltk. Akik egy személyben válllták z író és rendező munkáját és felelősségét. (De kik - mint erre Boldizsár Iván utlt - kivétel nélkül íróként lettek hlhttlnok!) A mi színháznk zonbn áltlábn több mű-fjú írókkl kell dolgozni, kik közül nem mindegyik rendelkezik megszállottságnk 'és színházi szemmértéknek, szituációbn vló gondolkodásnk és

4 dilógusírásnk megkívánt készségével. Érdekes oldláról világított meg drámíróvl szemben támsztott esztétiki követelményeket Szilágyi Dezső, ki bábszínházi igények és bábszín-házi gykorlt lpján jutott rr következtetésre, hogy mivel drámiságnk nem szó z egyetlen kifejezési esz-köze, ki kell végre venni foglmt mg leszűkített irodlmi htóköréből, és érdemes z eddiginél ngyobb figyelmet szentelni képbe sűrített drámiságnk, mozgásnk, z lkok szceniki konfrontálásánk. Ezt zonbn nem könnyű elfogdttni z irodlombn gondolkodó szerzőkkel. (Ez z ok, hogy Bábszínházbn többnyire csk drb, forgtókönyv első, második változt írói munk, további hrmdik-negyedikötödik változt már szín-házi kollektív lkotás.) Drámát írni legnehezebb és legkockáztosbb írói válllkozás. A honorárium világszerte meglehetősen lcsony, színházzl vló együttműködés nemcsk fájdlms, de rendkívül időigényes is. Éppen ezért, szocilist országokbn többféle ösztönző módszerrel próbálják színházhoz kötni és csábítni z írókt. Ilyen trükk " Mgyrországon megírási szerződés - erről Schwjd György beszélt -, Bulgáriábn pedig z író színházon belüli lklmzás. Egyes felszóllók szerint drámi dptációk műsorr tűzése is eszköze lehet z írók vonzásánk. Amire nincs recept A hrmdik tnácskozás npirendjén szerepelt, de kezdettől erről volt szó: hogyn dolgozik együtt z író és rendező? Mi z ideális együttműködés, hrmóni titk? Az igzságot már legelső npon Kzimir Károly megpendítette, mikor rról beszélt, hogy hrmóni - voltképpen nem létezik. Csehov és Sztnyiszlvszkij iskolábn tnított együtt-működése sem volt konfliktusmentes. Jen Drcnte szerint: z írók és rendezők gyűlölködése, kölcsönös nélkülözhetetlenségük és egymásr utltságuk felismerése szerelem egy neme. Még tovább lépett Heinr Müller, író (NDK), Berliner Ensemble drmturgj, ki félreérthetetlenül állást fogllt színház és z irodlom közötti hrmóni ellen. Abból indult ki, hogy hrmóni - végállpot, kultúr, z lkotás - küzdelem. Nem hiszek színház és z irodlom, z író és ren dező közötti hrmóni lehetőségében - egy nem hrmonikus világbn. A fontos z, hogy köztük levő konfliktus produktív legyen. Hiszen színház - intézmény, mely szükségszerűen hjlmos mg struktúrájánk konzerválásár, éppen ezért szüksége vn z irodlom ellenállásár, szüksége vn z olyn drbokr, melyekkel meglevő formábn - stílusbn és struktúrábn - nem tud mit kezdeni. Ilyenkor feldt z, mi változásr, fejlődésre ösztönöz. " Az együttműködés gykorlti és módszertni kérdéseinek tgllás során felszóllók újr meg újr beleütköztek hegemóni kérdésébe. A lényeget Boldizsár Iván közelítette meg zzl, hogy mint minden prtnerkpcsoltbn, itt is z egyéniség ereje döntő. Az együttműködők személyi súlyán, tehetségén, lktán múlik, hogy kinek z krt, elképzelése érvényesül. Ezt z áltlános elvet lklmzt gykorltbn Mrk Zkhrov, szovjet rendező, ki áltlábn z írói egyéniség súlyától és sugárzásától teszi függővé sját rendezői munkmód-szerét. Másként fogllkozik, mint el-mondott, z egyenrngú társk, szerzők drbjávl és másként - sokkl ngyobb művészi lázttl - szolgálj zsenik vízióját. Ugynkkor zonbn még tehetség mértéke sem bszolutizálhtó. Várkonyi Zoltán egyetlen íróvl, Örkény Istvánnl végzett közös munkájukr hivtkozv, elárult, hogy míg A holtk hllgtás szerző, rendező és drmturg kitrtó közös munkáj nyomán került színpdr, Vérrokonokt z író lényegében elő-dásr készen nyújtott be színháznk, és z próbb csiszolgtásokr szolgáló közös munk mindössze egy hetet vett igénybe. Crl Abphenr, hollnd színigzgtó, z együttműködés lehetséges és z ő színházábn elfogdott változtivl zt kívánt bizonyítni, hogy színház munkmódszerének mindenkor szerző lktához kell lklmzkodni. Tekintetbe kell venni, hogy ki z, ki cím-szvkból megérzi és megérti rendező változttásigényét, ki z, kinek munkáját lpos, elemző vitákkl, színészek bevonásávl lehet leginkább segíteni, és ki z, ki szívesen fogdj drmturgi ktív közreműködését. Többen támogtták, illetve vittták szerző színházi jelenlétét: Mróti Ljos például élete egyik legtnulságosbb szkszánk értékelte felszóllásábn nemzeti színházi kollektíváb vló beilleszkedés periódusát; mások viszont z író lkotói mgányár hivtkoztk és rr, hogy z írónk nem fiziki, h-nem szellemi jelenlétére vn csk szükség próbán. A színpdr lklmzás htári A vit témájából és jellegéből következően, ngyon sokt hllottunk három np ltt megvlósult elődásokról. Peter Brook Athéni Timonjáró - mely shkespere-i szöveghez vló megtérését" dokumentálj: Ciulei Leonce és Lénájáról, mely részben szövegen végzett drmturgii bevtkozás következtében is olyn lett, minth Büchner m írt voln drbját; Pintilie Turndotjáról, mely egy brvúros ötlet - törpék szerepeltetése - révén vált egyszerivé és megismételhetetlenné. A követendő példák után legérdekesebb elrettentő történet egy z NSZK-bn tervezett Tennessee Willims-elődásról, A vágy villmosáról szólt, mely egy néger szereplő beikttásávl drám egész trtlmát és gondoltrendszerét megváltozttt voln, h bemuttásr kerül. A példák - melyeket felszóllók sját nézeteik látámsztásár soroltk - kitekintést kínáltk világszínházr, és ugynkkor figyelmeztettek is: rendező szbdság óriási, de nem korlátln. Mihályi Gábor z átdolgozás elvi htárát három területen vont meg. A drám mondnivlój, közéleti trtlm z első tiszteletben trtndó tényező. A drámiság lpvető esztétiki követelménye második, s művek eleven és orgnikus léte, sérthetetlen élő szervezete hrmdik. Voltképpen ez legutolsó tényező jelenti z átléphetetlen htárt: zt, hogy bevtkozás csk ddig terjedhet, míg nem szünteti meg z eredeti mű szellemi és esztétiki minőségét. A szerzői film nlógiájár elképzelt rendezői drb" vlójábn nem olyn bszurdum, mint milyennek z egyik hozzászóló említette, cskhogy itt rendező már túllép sját művészi htáskörén - és dptátorrá válik. Az igzság z, hogy minél többet vittkoztk résztvevők felvetett kérdéseken, nnál jobbn feloldódtk, már beszélgetésben is, színházi munkmegosztás keretei. Huby Miklós már vitindítóbn utlt rá, hogy drám első rendezője z író, ki szerepet oszt, hely-színt tervez, átír, szerkeszt és húz is;

5 utolsó írój pedig rendező, ki dilógusok ritmusát, dllmát kilkítj, és mindenekelőtt, folymtosn értelmez. Lényegében ugynzt z lkotó folymtot szolgálják mindketten, s munkmegosztás - bizonyos értelemben - konvenció kérdése. Az átdolgozás és értelmezés htári-nk tiszteletben trtásáról (szerencsére) nemcsk írók, kritikusok, de rendezők is szóltk. Az itt felvetődő problémák irányították rá résztvevők figyelmét z írók nemzetközi jogvédelmére, z első színpdi megjelenítés jogvédelmére is. És rr, hogy drámák szövegének publikációj egyszerre szolgálná szerző és rendező érdekét, sőt színház-történetet is. A szöveg közkincsként biztosítná, hogy drám mint irodlmi mű - nézők, olvsók és kritikusok rendelkezésére álljon, és z első bemuttót követő elődások rendezői is pontosn cl tudják válsztni z író és színpdr lklmzó munkáját. A szín-házk ebben z esetben fokozott szkmi ellenőrzés ltt, de végső soron mégis szbdbbn nyúlhtnánk szöveghez. A tnácskozás hrmdik npj jvsltok jegyében zjlott. Ezek közül legfontosbb és legidőszerűbb ötletek szkmi kommunikáció elősegítésére vontkoztk. A felszóllók közül többen is szóvá tették kis nemzetek drámirodlmánk nehezen oldódó elszigeteltségét. Abrmov lengyel drámíró ezt nemzeti problemtikát kifejező művek jellegéből, trtlmi tényezőkkel mgyrázt. Példként idézett sját drámájáról - Tikitkiról - zonbn már szóbeli trtlmi ismertetés lpján z vélemény lkult ki, hogy vlószínűleg nem is olyn kizárólgosn lengyel, mint hogy szerzője véli. Az igzán jó politikus drám - állpított meg Boldizsár Iván - minden országbn és minden nyelven politizál! Ugynkkor senki sem vittt ngy népek, nyelvek drámíróink helyzeti előnyét. H igz z izreli küldöttnek z megállpítás, mely szerint fokozódik világszínház nemzeti jellege, és nemzeti irodlmkb vló bezárkózás lelssítj még legnépszerűbb írók műveinek cirkulációját is, z ngol-német-frnci szerzők drbji mégis könnyebben kerülnek külföldi színpdr, mint kár finn, kár dán vgy mgyr drámák. Ennek helyzetnek orvoslásár több jvslt hngzott el. Az egyik, hogy mondjnk le szerzők külföldi tntièmekről, és ily módon ösztönözzék színházkt műveik műsorr tűzésére. A többi jvslt inkább z ITI fokozott figyelmét és támogtását kérte, szervezettebb publikációt, z nygok cseréjét, sót fordítások finnszírozását is. Reális és érdekes volt z z ötlet, mely évente más, kis nép drámirodlmár kívánt irányítni z ITI (és színházi szkm) figyelmét. Ennek kezdeményezésnek z életrevlóságát támogtt és bizonyított is szovjet felszólló, mikor z országábn évek ót megrendezésre kerülő nemzeti de-kádok tpsztltiról szólt. (Köztudomású, hogy ennek már hgyománnyá lett kmpánynk jegyében került meg-rendezésre lengyel, román és bolgár drám ünnepe után mgyr drámák elődássorozt is, melynek során 1971-ben hetvennél több színházbn huszonöt mgyr mű került szovjet színpdr.) * A mesében h á r o m np egy esztendő. A színpdon - három percbe is belefér. De Nemzetközi Színházi Intézet, z ITI háromnpos konferenciájánk penzumát egy esztendő ltt sem lehet megoldni ". A résztvevők vlójábn nem is zért jöttek Budpestre, hogy eldöntsék, kikiáltsák - ki lesz császár, főszereplő és bálny szín-házbn, hnem, hogy kicseréljék nézeteiket és tpsztltikt színházi munkmegosztás elveiről és gykorltáról. És ezt célt - vendégek és házi-gzdák közös megállpítás szerint - sikerült elérni. A többi már színpdon dől el, Amszterdmtól Venezueláig. HUBAY MIKLÓS Kinek dlol fülemüle? I. Nem tudok elfojtni egy vllomást. Elmondom. Kockázttv zt, hogy z elmekórházb telefonálnk, ápolókért. Úgy érzem itt mgm, minth mindez már megtörtént voln velem. Minth már álltm voln itt Fészek ngytermének dobogóján, és minth már Önök is ültek voln itt, és minth nem először történnék, hogy rázendítünk egy vitár, melynek címe: Az író és szín-ház." És ezt kápráztot, mely itt ját-szik velem (tlán Önökkel is, vigyázz-nk, mert z ilyesmi rgdós), ezt kápráztot nem ez helyszín váltj ki, nem is z nnyi ismerős és kedves rc jelenléte, nem - hnem egyes-egyedül tém. Az író és színház. " Micsod déjŕ-vu! És nem is csk zért, mert ki tudj, hánydszor tlálkozunk vele, ezzel témávl, hnem zért, főként zért, mert vn benne vlmi megfoghttln, reménytelen, és rádásul még vérszgú is... Ezért olyn lidérces ez déjŕ-vu. Bergsontól tudjuk, hogy déjà-vu-nek több esete vn. Az egyik hmis ráismerés ". Hát ez nem z. Ez nem h-mis ráismerés. Mert mi már cskugyn vitttuk ezt témát, itt Fészekben is., h jól emlékszem, nyolc évvel ezelőtt, kkor Pen Club rendezésében; mi már kitűztük ezt témát vitár z Írószövetség rendezésében - és vlószínűleg nemcsk itt vittták már ezt témát, hnem világ egyéb pontjin is. Gusztusos tém. Lerágott csont, de zért jóízű. Vgy hogy Molnár Ferenctől vegyem jelképet (h már drámíróról vn szó, és h már Bud-pesten vgyunk, hdd legyen z ő neve z, mit itt először kimondok) : olyn gitt ez, mit, úgy látszik, muszáj mindenikinek továbbrágni. (Ez szájból szájb járó gitt olyn vissztérő motívum modern mgyr mitológiánk, * A budpesti ITI-konferenci megnyitó elődás.

6 mint régi mitológiiknk ngyty rituális elfogysztás - csk miénk sokkl humánusbb.) H visszemlékszem z erről témáról folyttott vitákr - kérem, ellenőrizzenek! - viták z író és színház viszonyáról mindig szenvedélyesek voltk. Mindig kdt egy-két rendező, ki z rs poeticájávl vérig sértette z írókt, és mindig volt néhány író, ki pnszivl mgár hrgított vlmelyik színház vezetőit - ztán nem krt megérteni, hogy miért nem kerülnek színre drbji. Így még zt se lehet mondni, hogy hszontlnok voltk ezek viták. Az ITI vezetősége nyugodt lehet. H belemelegszünk ebbe vitáb: nem fogunk untkozni itt Budpesten következő három npon. Hiszen z író és színház viszonyáról mindenkinek vn vlmi mondnivlój, nekdotáj, fájó sebe, sérelme, visszsérteni vlój... És mégis (vgy éppen ezért) hdd kérdezzem most már meg: nem voln jobb hzmennünk? Hosszú ez három délelőtt: rendezők rendezhetnének, z írók írnánk, külföldi brátink sétálhtnánk és nézhetnék Budpest szépségeit. Nem voln bolondság. Pár nppl ezelőtt, Párizsbn, múgy is z Unesco kisebbik plotájábn töltve npjimt, nem krtm elmulsztni, hogy ne viziteljek Jen Drcnte úrnál, ki ennek nemzetközi kollokviumnk legfőbb gzdáj. Bejelentkeztem, és másnp, megdott időben meg is jelentem nál. Meg krtm ismerni z elképzeléseit, melyek rr indították, hogy ezt témát tűzze Bud-pesten npirendre. A szviból zt vettem ki, hogy ttól trt: kijárt úton fog kocogni nálunk is vit. Elmondt né-hány személyes emlékét z író és rendező konfliktusáról és hrmóniájáról - remélem, ezeket itt is el fogj mondni -, de nem éreztem zt, hogy túlzott optimizmussl tekint e budpesti tnácskozás elé. Minth nem hitt voln bbn, hogy mi itt Budpesten következő három npon ki fogjuk dolgozni drámíró és színház szoros, lkotói együttműködésének htékony módszerét. De h ezt módszert lehetetlen kidolgozni : érdemes-e cskugyn ölnünk itt egymás idejét? És kockázttni új sértődéseket? És elmondni régi bölcsességeket? Én jól tudom, persze, hogy színházi vit olyn, mint teológii vit: végtelenségig lehet folyttni. De hát teológii vitákt is bbhgytuk egy-szer! Hdd próbáljm felszínre hozni ennek témánk mélyén rejlő bszurdumot. A drámíró és színpdi lkotás" - mondj kollokvium címe. Nem is kell túlságosn figyelmes fül hhoz, hogy megérezze: ez cím vlóságos problémát tkr. És ugynkkor vn benne vlmi kirívó különlegesség. A többi művészetben ugynis nincs effjt problém. Próbáljuk ki: A festő és freskó", z építész és z épület", zeneszerző és koncert"... Nyom sincs ezekben nnk belső konfliktus-terhességnek, mit mindjárt érzünk, h kimondjuk: drámíró és színpdi lkotás". Nem is művészetben kell keresnem hozzá prdigmát, hnem történelemben, vlhol hrcmezőkön. Npóleon és wterlooi cst" - igen, ez tlán megéreztethet vlmit bból sokrétű, vészterhes és könnyen trgikus viszonyból, mit ez cím rejteget: drámíró és színpdi lkotás". Persze, szerencsés esetben vn olyn is, hogy Npóleon és Austerlitz". De vjon jog vn-e z írónk mgát Npóleon helyébe behelyettesítenie? Npóleon - ez nem rendezőt jelenti-e, szükségszerűen? És ezzel kérdéssel, zt hiszem, megtettük zt lépést (mint előttünk már nnyi meg nnyi vittkozó társunk), mely jól kijárt úton minket is menthetetlenül bevisz problém közepébe: ki császár színházbn? És most már nem mehetünk hz. Örüljünk, h három np múlv hzmehetünk. H mjd, költő szvávl: viszály elvérzik cstákon". II. Egy esztendővel ezelőtt, L'Espressonk egyik decemberi számábn, kiváló olsz kritikus, Corrdo Augis, szociológii tnulmányt írt Egy zsrnok története címen. (Stori di un tirnno.) S z lcímből kiderült, hogy nem Npóleonr, nem Mussolinir, nem Nérór gondolt. Röntgenfelvétel jelenlegi olsz kultúr legvittottbb főszereplőjéről: színházi rendezőről." Ebből cikkből ztán egy jó fél esztendőn át trtó vit kerekedett Olszországbn. (A gittet ők is rágják.) A vit egyik fordulójábn z egyik rendező, Orzio Cost, zzl tüntető gesztussl deszolidrizált mgát rendezőtársitól, és zzl próbált jelezni, hogy nincs köze rendezői zsrnokság-hoz, hogy Három nővér plkátján neve mellé nem szokott regist megjelölést írtt, hnem z Olszországbn eddig soh nem hllott szót: coordintore. (Mi, mgyrok ezen persze csk mosolyogni tudunk, hiszen coordintore semmi egyéb, mint mgyr rendező olsz tükörfordítás.) A vit rendezői hegemóniánk (én nem mondok zsrnokságot) megerősödéséről szólt. Ezzel szemben meggyengült (vgy meggyengülni látszik) színészi hegemóni; és meggyengült (vgy meggyengülni látszik) z írói hegemóni. A folymt olyn erőteljes, hogy színház formáit illetően forrdlmink látszik. Amikor legutóbbi budpesti ITIkollokvium bevezetésében Jen Drcnte rról beszélt, hogy - ellentét-ben z irodlomml, zenével, képzőművészettel - színház még dósunk mg forrdlmávl, nyilván ennek folymtnk még rdikáli sbbá válásár és beteljesedésére gondolt. S mikor Giorgio Strehlert megkérdezték - még mindig z előbb már említett vit egy fordulójábn -, hogy mit trt rendezői htlom megerősödéséről, zt mondt, Olszországbn ez szükségszerű, mert ötvenéves mulsztást kell be-hozni, és ez csk így lehetséges: rendezői tudtosság és felelősség megnövekedésével, de nem dikttúr megnövekedésével. A mielénk kitűzött átfogó tém forró ktulitását, lendületességét - kétségtelenül - e történelmi folymt lendülete és sorsunkb beleszóló ktulitás biztosítj. Erről vn szó. A kereksztl-tnácskozá sok témáibn még nyilvánvlóbb, hogy z így előállt feszültségek kerülnek tárgylásr. Némileg még ki is hegyezve ezeket feszültségeket. Vegyük sorr őket. Az első, mi kereksztl témáj: A színház mint irodlom és mint látvány." Igen, ez cím egy kissé ki vn hegyezve, mint horog, hogy jobbn rjtkdjon hl. Az irodlom" szó ugynis megtévesztő. Az irodlomról regényre gondolunk, z esszére, esetleg költészetre, stílusművészetre, gondosn kiklpált mondtokr, jól megválogtott jelzők-

7 re, gondolunk persze dilógusokr is - drám úgynevezett szövegére" - csk éppen nem vgy lig gondolunk drám koncepciójár, szerkezetére, szituációir, lig gondolunk krkterekre, z kciókr, z írói instrukciókból dódó effektusokr, cselekményre, konfliktusr, drám politiki htékonyságár, filozófiájár... Holott mindez együtt: drámirodlom. De ki zt mondj, irodlom" ( drámirodlom" helyett), z jóhiszemű megszokásból vgy mlíciából, de leszűkíti drámíró munkájánk körét és jelentőségét. Nem elég pontos látvány" szó sem. Nem gondolunk zenére. És nemigen gondolunk színész lkítási" munkájár sem. mikor látványról beszélünk. Itt jegyzem meg, hogy z író-rendező " polrizálás úgy vonul végig progrmon, hogy - úgy látom - lig vn hely színésznek. Ez cím tehát drámitln " író fntomját állítj szembe - rendezővel?, nem egészen - inkább látványos effektusok rendezőjével. Ehhez témához engedjék meg, hogy egy szép idézettel szolgáljk. A mostnábn elhunyt mgyr klsszik-filológus és vllástörténész, Kerényi Károly írt így le z átmenetet látványból" drámirodlomb". Azok z ősi krtáncok és krénekek, játékos és lényegükben kezdettől fogv drámi szokások, melyekből drámi költészet kiemelkedik, természetesen egészen immnensek. A közösségnek mintegy gesztusi : teljesen kifejezőek és csk kifejezők mrdndóság igénye nélkül. Úgy tetszik, hogy ezt z immnenciát z ttiki drám már Theszpisszel átlépte mrdndó mű irányábn. " Miért idézem ezt? Hogy jobbn lássuk m történelmi lépés jelentőségét. Hogy mrdndó mű felől ne lépjünk vissz, véglegesen, z immnenciáb. És h visszlépünk - h visszlépegetünk csk zért tegyük, mert így tudjuk folyton megújítni színházi kifejező eszközöknek (köztük szónk is) z érvényét, hitelét. Ezt megújítási munkát drámíró és rendező egyránt végzi. A színház ngyon könnyen merevszik bele szín-házisságb. Ez hlál, tudjuk. A hullfoltok kiütközhetnek színházi nyelvben. Minden eszköz jó, semmilyen sokk nem elég erős, hogy életre rázz ilyenkor színházi nyelvet. Volt mikor egy szbályellenes enjmbement elég volt hozzá, hogy megújíts színházt. (Ahogy természet megújul Rdnótinál egy csöppnyi mdárfüttytől.) Jrry drámát kezdő merde szóvl indult rohmr XX. százd élő színházáért. Mi, kik még m is ott érezzük Dionüszoszt, ott érzünk vlmi istenit színházbn - bevlljuk, hogy ngyobb veszélynek trtjuk fennkölt szót és gesz-tust színházbn, mint közönséges szót, közönséges gesztust. (A mgyr költői nyelv legngyobb mestere és mű-vésze Weöres Sándor legközönségesebb emésztési folymtr utlássl fejezi be csodáltos szépségekkel teljes Szent György-drámáját. Zsámbéki Gábor kitűnő rendezésében - kritikákkl szemben fenntrrom, hogy kitűnő rendezésében - láthttuk Kposvárott. De hiszen Örkény, próz mestere, szintén egy efféle utlássl fejezi be Mcskjátékot, melyet Szolnokról küldött világkörüli útjár Székely Gábor. S h már itt trtunk - propos Örkény - hdd jegyezzem meg, hogy fennkölt szvk nemcsk színházbn mérgeznek minket. Az életben is. A mérgezés idült közönyt eredményez. Örkény legújbb drbjánk, Vérrokonoknk jelentőségét én bbn látom, hogy egy módszeres kísérlettel bebizonyítj, hogy csk szvk koptk el fennkölt hsználttól és nem mögöttük levő érzelmek és eszmék. Mert mihelyt Hz, z Emberiség stb. helyett - kimondhttlnul fennkölt szvk - zt mondj: Vsút, z emberek, nézők éppúgy megindulnk, mint kkor, mikor Hz, z Emberiség stb. nem volt elkopttott szó. Ez ngyon jelentős felfedezés.) Hogy milyen eredményre jutht z író és rendező együtt, zt zon lehet legjobbn lemérni, hogy mennyire válik vonzóvá színház fitlság számár. (Itt kpcsolódik ez mi nemzetközi kollokviumunk két évvel ezelőttihez, melynek témáj épp ez volt. A szín-ház szerepe z ifjúság nevelésében.") Elmélkedés helyett erre is csk egy példát hdd mondhssk. Október első npjibn Velencében, estefelé, vcsorár menet, mindig hosszúhosszú sor fitlt láttm Fenice Színház előtti téren. Hosszú sorbn álltk, lépcsőkön, át téren, még szemben levő utcábn is. Énekeltek; kik lépcsőkön ültek, gitároztk. Először zt hittük, tüntetnek vlmiért. A hrmdnpon jöttünk rá rr, éppen Borisz Polevojjl, hogy z órák múlv kezdődő Mjkovszkij-drb elődásár vár-nk, hogy bejuthssnk. A moszkvi Sztír Színház vendégszerepelt ott, Mjkovszkij Poloskájávl, Vlentyin Plucsek rendezésében. Mi persze, nem könnyen, de kptunk helyet. Az elődás utolsó jelenetében színészek már lent voltk nézőtéren: mici! cittdini! mici!" kiáltozássl ölelkeztek diákokkl. Hát erre vártk órákon át fitlok Fenice Színház lépcsőin. Az író színház és rendező szín ház" - ez. holnpi kereksztl körüli vit címe. Ez cím is ki vn hegyezve. Vlmiféle prsztfogásr gynús. Szinte várom végére csttnót: nem holmi író színház kell nekünk, és nem holmi bölcs (hzbölcse) rendező szín-ház kell nekünk, hnem közönség színház keli nekünk. (Ami rádásul, még igz is.) Mesterséges polrizálás eredménye ez cím. Mesterségesen konstruált végletekkel fenyeget. Úgy tesz, minth voln vlmi író-- színház. Vgy lehetne. Minth itt voln kpuk előtt. Vlmiféle széplélekszínház ". Nem tudom, mire gondol z író színházávl ". Tlán egy olynfjt színházr, melyben z írók htlomátvétele esetén csup könyvdrámát fognk mjd játszni... Hogy rövid legyek, hdd mondjk tényeket. Mgyrországon egyetlen szín-ház vn, melynek író vezetője. A Huszonötödik Színház, Gyurkó László lpított, és ő is igzgtj. Nohát, h vn rendezői színház" - kkor ez z. (És h ismernék z én színházmt, melyről álmodom, h tudnák, hogy mi megy ott mozgásbn, látványbn, zenében! Hogy mi menne ott...) Tudják-e, mi voln egy drámíró legméltóbb sírfelirt? Ami, h igz, egy élet értelmét és teljét jelenthetné? Nem írt dilógust szituáción kívül. Nem írt le egyetlen szót sem, mely ne lett voln kció. " Higgyék cl, hogy kiben ilyen mbíciók vnnk (és szerintem minden vérbeli drámíróbn), z gynkodv hllgtj, mikor z író színházát " emlegetik. Mert ezen címen fogják őt kiutálni z otthonából. Az író színház" - ilyen színház

8 nincs. És legkevésbé drámíróknk kéne z efféle színház. Ez flr festett ördög. Ez egy mumusszínház". Nem krok mindenáron ellentmondni, de én rendező színház" kifejezést se trtom túlságosn pontosnk. Elmélet helyett példát mondok. Aldo Trionfo, rendezőszínház közismert olsz képviselője, tvly rendezte egy drbomt. A kritik fejére olvst: mennyi bűnt követett el ellenem. Alig merem bevllni: drbom olyn jól tlált mgát z ő színpdán, mint egy szorongásos lélek érezheti m-gát egy jól sikerült nlízis után - rendező kiszbdított szöveg ketrecéből képeket, zok mint holmi vdálltok, végig ott sétáltk színpdon. H zt mondt Néró Szent Péternek és Szent Pálnk: Vigyázztok, mert háth ti is sátánnk dolgoztok!" - kkor z postolfejedelmek színpdon vlhonnn lulról vörös fényt kptk. És h Néró egy csésze teát emlegetett, szelíd írói nkronizmussl, kkor Agrippin úgy jött be, olyn XIX. százdi turnűrrel és sleppel, mint Viktóri királynő. És milyen jól állt neki ez! Az biztos, hogy következő drbombn egy ilyen rendezőnek már én is eleve elébe megyek. Mert megtnultm, hogy mi mindent elbír színpd. Másrészt: ugynettől Trionfótól láttm most egy Jézus-drámát. Dreyer megvlósíttln forgtókönyvét vitte színpdr. Hogy Dreyerhez mennyire volt hű, nem tudom. De négy evngélist nyugodt lelkiismerettel felveheti tntičmet drb után; válllhtják minden sorát, minden gondoltát... Nem krok itt törékeny forizmákt mondni. De mégis. Minden rendezés mögött ott z író; h nem tlálod, bizonyosn rendező mg író. És ebben nincs is semmi csodáltos, h egyszer megértettük, hogy rendezői és z írói lkotás lényegében nem különbözik egymástól. Annyir nem, hogy még zt z forizmát is megkockázttnám, hogy minden drámánk első rendezője z író, és utolsó írój rendező. Hiszen z író, írás közben, úgy benne él bbn színtérben, melyet kilkított figurái számár, hogy egy fejben skkozó él benne mg htvnnégy kockájábn - igen, z író, írás közben: rendez. És ki ne ismerné fel rendezőnél jellegzetesen írói" munkát? legszembetűnőbb kkor, mikor még kézirt fölött vittkozik, húz, módosít, vgy módosítást kér... H rendező új értelmezésben interpretál egy klsszikus drámát - mondjuk megnöveszti Othello mellett Jgo szerepének súlyát, vjon nem egy Shkespere-kritikfejezetet pótol, mit csinál? És viszont: h Görgey Gábor leül z írósztlához, és Csongor és Tündét újrkomponálj mi fitlokr, nem inkább egy ngy-szerű rendezőre vll z, mit csinál? Peter Brook szépen írj le z lkotás lázánk és folymtánk z zonossá-gát drámírónál és színésznél. Ahonnét kifejezés jön, ott mélyben, ott vn ez z zonosság. A szó nem úgy kezdődik, mint szó - végtermék, mely mint ihlet kezdődik; ezt z ihletet z mgtrtás és viselkedés ébreszti fel, mely kifejezés szükségességét diktálj. Ez folymt drámíróbn játszódik le, színészben pedig megismétlődik. Lehet, hogy mindketten csk szvknk vnnk tudtábn, de szó egy htlms, láthttln formáció prányi, láthtó része mind szerző, mind pedig színész számár. " Nem voln nehéz kimuttni z író és rendező között is ugynezt z zonosságot - m bizonyos szvk ltti, lát-httln formáció hullámibn... A drámírói lkotásnk nem feltétlenül körmölés z ismérve. H egyszer el tudtuk fogdni, hogy mgyr költő nemcsk pennájávl, hnem szblyájávl is ír ", próbáljuk elfogdni zt is, hogy rendezői és drámírói munk ugynegy lkotói folymt. Engedjenek meg egy feltételezést: mostnábn lig jelentkezik nálunk fitl drámíró, de nnál többen felvételiznek főiskolán rendezői szkon - vjon nem egyfjt kilkulóbn levő drámírói tehetség viszi főiskolár ezeket fitlokt, csk éppen nem pennájukkl, hnem éles szblyájukkl szeretnének mjd írni? Mi, mgyr drámírók különösen érzékenyen honoráljuk Nemzetközi Színházi Intézetnek zt tettét, hogy e konferenci központi kérdésévé tette drámírók korunkbeli színházi funkciójánk és pozíciójánk vizsgáltát. A színház és z irodlom szétválsztás - mondhtni: megosztás - (és nemcsk nálunk, ez világjelenség) eléggé előrehldott ténynek látszik. És mindig reméljük, most is, hogy visszcsinálhtó. Az utolsó, hrmdik kereksztl-beszélgetésnek éppen 'ez témáj: A drámíró és színház kpcsolt." Hzbeszélek, mikor zt mondom, hogy ettől reméljük legtöbbet. Bevezetőben hdd mondjm ki, hogy nem minth mindenáron fontosnk trtnám, hogy drámíró sülve-főve legyen együtt színházi emberekkel. Vn péld rá, épp legközelebbi múltból, hogy jelentős, úttörő drámi-színházi irányzt színháztól távol, mondhtni: színháztól függetlenül jött létre. Az ötvenes évek színházi fordultát - h z ntiszínház" kifejezésnek hiszünk: száznyolcvn fokos fordultról beszélhetünk -, ezt rdikális fordultot néhány visszvonult, dolgozószobájáb zárkózott, színházi világgl lig vlmi (vgy éppen semmi) kpcsoltot nem trtó író hozt létre. Genevičve Srreu, mint jellemzőt emeli ki erre plejádr: mgányosságukt. Beckett, Ionesco, Admov, Genęt és többiek, mgánybn és mgukbn dolgoztk, és ellentétben zzl színházzl, mely kkor divtozott." Abbn szerencsés helyzetben vgyunk, mi mgyrok, hogy mostnábn folyttásokbn olvshtjuk Illés Endrének ( kiváló drámírónk és legérzékenyebb kritikusnk) elemző emlékezéseit régebbi drámáink színpdi sorsáról. Ezekből láthtjuk, hogy semmiféle szbály, semmiféle recept nincs erre kpcsoltr. Minden olvsóprób teremtés első npj. Minden lehet. Anekdotáknk bővében vgyunk. A figyelemre méltó jelenség z, hogy színháznk legtöbbször ( szocilist országokbn mindig) vn gzdáj. A drámíró viszont, h nem trtozik színházhoz, sehov se trtozik. H egy kudrc elhllgtttj, vrjú se károg után. Ezzel problémgombóccl, mit itt feldtunk mgunknk, csk kkor érdemes fogllkozni, h egyszer s mindenkorr túljutunk rjt. Ezzel szándékkl lássunk neki munkánk. Az említett olszországi vit egyik fordulójábn ez lett jelszó: il processo l regist. Igen, folyik pör rendező ellen, és rendező meg perlekedik z íróvl. Jussunk túl ezeken pereken, mielőtt még mindnyájn olyn komikus figurákká nem válunk, mint Arny János két szomszéd gzdáj, kik pörre mentek zért, hogy kinek dlol fülemüle.

9 játékszín ALMÁSI MIKLÓS Lehet-e Gorkijt csehovizálni? A Brbárok Vígszínházbn Bonyolult tmoszfér fogdj nézőt Vígszínház színpdán. A gorkiji keménység és objektivitás csehovi líráb és kíméletlenségbe csomgoltn jelenik meg. Már kkor éreztem ezt kettős jelrendszert, mikor Dvid Borovszkij zöld hínárokból, háló- és bokorutánztokból megépített három díszletflávl szemben belesüppedtem zsöllyémbe. Csehov kísértene újr? - kérdeztem mgmbn. Később rá kellett jönnöm, hogy ez csehovizálás rendezői koncepció: kísérlet Gorkij átmeneti korszkánk értelmezésére vgy éppen korszerűsítésére. Mindenesetre koncepció, s ez már önmgábn is tiszteletet prncsol, hiszen oly ritkán tlálkozunk ennyire mrkáns rendezői szándékkl és következetesen végigvitt megvlósítássl. Mégis éppen ez z pont, hol vitázni szeretnénk z elődássl: lehet-e Gorkijt ilyen következetesen csehovizálni? L á t s z ó l g könnyen megy ez, hiszen ebben Gorkij-drámábn is csk semmittevők lézengenek színen, kik mindent csk elrontnk: z életet, z embereket, levegőt és természetet. Az-tán vnnk benne önpusztító széplelkek, mint z egykori dndy, Cignov mérnök - kit Somogyvári Rudolf bámultos sokrétűséggel formál figurává. Az-tán - megint csehovi emlék - vnnk untkozó szépsszonyok is (Lídi, vlmi risztokrt, vlmint tuljdonképpeni bonyodlmt okozó fmme ftt, Ngyezsd). Aztán meg itt sem történik semmi, z emberek tespednek, h éppen nem várják postkocsit, öntelt ostobságokt, fecsegnek, s legfeljebb r r figyelnek fel, h vlki tyúkszemükre lép. Tlán ezért is figyelnek fel Cserkunr, másik mérnökre, prsztgyerekből lett s e l f mde m n r e és szépfiúr. Legfeljebb nnyi változás Csehovhoz képest, hogy itt zért történik vlmi - két szerelmi klnd is kibontkozik, trgikus fordult is mellbe üti nézőt -, de ezeknek szerelmi szálknk értéről lig lehet vlmit megtudni: nnyi minden más fedi el, s nnyir csk szvk között formálódnk ezek mjdnemszerelmek. Perfekt csehovi kelléktár tehát - mondhtnánk Gorkij: Brbárok (Vígszínház). A kisváros lkói z útépítő mérnökök érkezését várják (Blázs Péter, Schubert Év, Tordy Géz, Soproni Ági f. h. és Szombthy Gyul )

10 -, s így Horvi Istvánnk igz lehet, h z eddig kilkított, olykor korszkosn újszerű Csehov-modelljébe krt beágyzni ezt nyersebb-drbosbb Gorkij-drbot. Igz lenne, h drb engedné beágyzást. Már z is figyelmeztető jelenség, hogy néző két és fél ór ltt is lig tudj megjegyezni neveket: lig-lig érti, kiről is beszélnek zok, kik épp színen vnnk. Tlán nnyir jel-legtelenek figurák? Bizonyos esetekben kétségtelenül ez is szerepet játszik memorizálás nehézségeiben. Vlójábn zonbn színpdi sodrás visszfogottság ht úgy, hogy mindennek kicsit szürkébb, jellegtelenebb színe, hngult és jelentősége lesz. Így z emberek is jelentéktelenebbek mrdnk. S ezzel már másik figyelmeztető jelzést is említettük: z unlom is meg-megjelenik nézőtéren. Az ember úgy fél nyolc tájbn nézi meg először z óráját, és elámul: még mindig csk ilyen korán vn? Mert csehovizálás csk erőszkoltn hjthtó végre. S nemcsk tempó lelssítását hozz mgávl, nemcsk jellegtelenséget. E csehovizáló szándéknk két fontos Gorkij-figur kerékbetörése z ár : z egyik Cserkunnk, mérnöknek sokrétegű emberi és társdlmi képlete - belőle egyértelműbb és egyszerűbb jelenség kerekedik, zz ismertebb, közhelyszerűbb lesz, mint z eredetiben volt. A másik áldozt Ngyezsd lkj, belőle itt csk egy lib-szenvedélyt láthtunk, ironizáltn, kigúnyol-tn, pedig gúny mögött némi romntik is meghúzódik, zz ez z lk is összetettebb. Cserkun rendezői átlkítás könnyebb és zökkenésmentesebb. A színen egy kemény, sját sorsát céltudtosn lkító férfit látunk, kiben túlteng z gresszivitás, céltudtosság, mszkulin vonzerő. Ez htározottság és férfiss á g tesz elementáris htást nőkre is: Cserkunért hármn is szenvednek: felesége - törékeny Ann, Lídi, tpsztlt és kifinomult risztokrt sszony, vlmint Ngyezsd, z dótiszt felesége. Cserkun tehát nőfló - mondj színpd. Pedig figur még cselekmény értelmében is jóvl bonyolultbb. Hiszen ez z elementáris htározottságú férfi nem tud megfelelni egyik szerelmének sem. Igz, nem is kr senkihez sem trtozni : szbdon kr szárnylni, krriert futni, s különben is neki világgl vn 'leszámolni vlój, nem kötheti mgát le szerelmekkel. Csk-hogy ez szbd és vd krrierizmus nem megy neki: mindenkit, minden sszonyt megkíván mg körül - de csk kívánságig jut cl. Feleségét megunt már, de megunj még flört kezdetén Lídiát is. S végül megunj ezt Ngyezsdát is - s mivel itt már egy sorozttl állunk szemben, gynkodni kezdünk. Ngyezsd but kis sszony, regényeket mond fel, emésztetlen életigzságokt szjkóz - de Cserkun mégiscsk beleszeret. Színpdilg rendkívül árulkodó viszont hirtelen megtorpnás: épp kkor unj meg" Ngyezsdát, mikor z észreveszi, hogy fél tőle. S vlóbn: vn benne vlmi félszegség: ngy-vonlú, htározott férfi - lelke mélyén fél ettől szbdbbn szárnyló sszonytól. A csók után - meggondolj mgát: nem kell folyttás. Miért fél? Miért hátrál meg? Itt már nem rról vn szó, hogy nem krj mgát szerelemtől lebéklyózni: itt már önmgávl, sérült lelkével vn elfogllv. Az sszonynk zt mondj, hogy csk testét kívánt meg - de miért nem válllj ezt testi kívánságot? Most ijed meg, mikor már sikerült mindenkivel elhitetnie, hogy szívtipró, igzi férfi "? Miért? Gynús figur: vlmi bj vn ezzel férfissággl. Gorkij szerint vlmi belső tehetetlenség, gyávság, üresség lppng kifelé muttott gresszivitás, lázongó szónokltok és hódító gesz-tusok mögött. S hogy végképp ne célzásokbn beszéljünk: nem impotenciár gondolok. Egyszerűen z élethez vló bátorság hiány dolgozik ebben fiúbn - mint méreg, mint lssn pusztító betegség. Nyilván nem volt mindig ilyen: de krriervággyl együtt meg-kpt ezt betegséget is, elvesztette eredeti, prszti lendületét. Gorkij kíméletlenül és Csehovnál kegyetlenebbül leplezi le 'ezt figurát - ki egyébként z orosz irodlom klsszikus lksoroztánk folyttój: Rugyinok, Pecsorinok leszármzottj. Ezen ponton derül ki Gorkij számár, hogy Cserkun lig vlmivel jobb, mint kisváros tengődő árnylkji: ő ugyn hllott vlmit néhány mgsbb rendű ideálról - például gyermekek felszbdításáról z pák zsrnokság lól: tisztességesebb is. mint városbeliek. Vlójábn zonbn már nem cselekvő figur. Lelkileg megbénult, tehetetlen, s csk álruháj z z állndó hjszoltság és gresszivitás, melybe olyn könnyen szeretnek bele z sszonyok. A színpd ezt bonyolultbb dilektikát nem tudj megmuttni. Készpénz nek veszi férfis cselekvési lázt - legfeljebb elítéli, rossz" egyik meg-testesítőjét látj benne. A figur kétségkívül Gorkijnál is kútfertőzők típusából vló - csk bonyolultbbn : z ő sors is trgédi, hogy belemerevedik ebbe pózb és lelki tehetetlenségbe. Koncz Gábor mg is rájátszik erre kíméletlen" férfisságr, és képtelen megmuttni ezt belső bizonytlnságot, ezt lelki rokkntságot, z ideáloktól vló kiégettséget. Pedig figur kulcsát itt kellene keresnünk. Ezek zok hősök, kik z 1905-ös válság után nem tudtk mit kezdeni forrdlmi ideáljikkl - de kiábrándulást sem merték válllni, és egy ilyen látszt-htározottságb menekültek. Nálunk is ismerős ez mgtrtás. A belső bizonytlnságot, meggyőződés hiányát sokszor pótolj vlmi lázs tevékenységpótlék. S hogy ezek z emberek voltképp kiégett, üreslelkű figurák, rr csk z igzi próbtételkor - tehát ritkán derül fény: mikor már nem lehet elodázni színvllást... Bármint is vn, színpdi figurák hierrchiájábn z lphng hmisn csendül fel: erre csk férfis Cser-kunr nem lehet többi lk etiki-emberi trtlmát, társdlmi mondnivlóját vontkozttni. A másik figur, kit csehovizálás egyoldlú krkterré hlványít, Ngyezsd. Az ő egysíkúság viszont z elődás végkicsengését torzítj el: hiszen z ő öngyilkos pisztolylövésének kellene összefogllni és elítélnie zt, mi itt történt. S éppen erre nem kerülhet sor: ez jellegtelen figur képtelen drámi összefogllásr. Mert mit színen látunk, z egy multságosn butusk sszony, és főként: egy közönséges nő szerelmi mániáj. Szegedi Erik ruhájánk piros színe már z első pillntbn olyn tszítón ízléstelen, hogy szinte süt belőle ez lelki torzulás. Minden férfir rácsodálkozik, közönséges gesztusokkl hívj fel mgár figyelmet. Ez már nem Gorkij : jóllehet színpd csk nnyit tesz hozzá lkjához, hogy néhány közönséges vonást kever színek közé. Ngyezsd provokálj férfikt, hogy ztán kigúnyolj őket - z orvost durván és gonoszul neveti ki, rr sem érdemesíti, hogy bb-

11 hgyj hintszéke billegését. Szép nős-tény, ki butságát, icipici romlottságávl teszi kívántosbbá. Cskhogy romlottságnk és közönségességnek érzékeltetésével már le is siklottunk figur gorkiji elképzeléséről. Gorkijnál ugynis ő z egyetlen ember, ki megcsltását komolyn képes venni, s vn bátorság bele is hlni. Az is kiderül, hogy ezt közönséges" sszonyt még senki sem csókolt meg férjén kívül, hogy Cser-kun volt z első férfi, ki felébresztette. Szbdosság inkább zokhoz romntikusbb gorkiji hősökhöz emeli közel, kik nemigen törődtek konvenciókkl, álmodoztk vgy szárnyltk - meddig tudtk, mjd - még mindig tisztán - lehulltk. Gorkij főként 1905 után kerül nnk romntikusbbszentimentálisbb látásmódnk htás lá, mely ezeket figurákt ngyobb megbocsátássl és kiábrándult nosztlgiávl látttj. Lenin mg is bírálj ezt lelkesült, olykor már vllásos egzltáltságig emelkedő szemléletmódját. De már első elbeszéléseiben is megjelenik ez vihrmdár" típus: gondoljunk Mlv című elbeszélés csodáltosn cspongó, szbd nőlkjár. Ehhez típushoz képest itt csk nnyi változott, hogy bukott forrdlom után ennek szbd szárnylásnk is elvész mélyebb értelme, idelizmus. Privát ügy mrd: egyedi teljesítmény. Már csk egy nosztlgikus vágyt sejtet, melynek erőlködése olykor komikusnk is tűnik. E figur repülését nemcsk társdlom kdályozz meg, hnem önmg korlátoltság. Ennek ellenére ez z sszony mégsem egyszerűsíthető,,szép ál-lttá", hogy rendőrfőnök nevezi őt részegen. Hiszen még ezt tökfilkó rendőrfőnököt is zzl utsított el, hogy legyen hős", és mjd kkor jelentkezzen újr... De hol lehet z ember hős egy kisvárosbn, kérdi rendőrfőnök. S lehet-e ilyen követelményt állítni egy szeretőjelöltnek? - kérdi mosolyogv néző. A színpd tévedése: megvonj Ngyezsd lkjától zt minimális trgikumot is, mely lkjábn és szerelmében rejlik - és így drb lelkét" operálj ki. Mert ennek z sszonynk már nem lehet trgikus ktrzis: öngyilkosság éppúgy csk női szeszély, mint z orvos behálózás... De kkor miért kell végignéznünk ezt z életképet? Vn-e, mrd-e vlmi más mondni-vlój drbnk, mint z emberek lssú és szisztemtikus megfojtásánk - G orki j: Brbárok (Ví gszí nház) Golovsztyikov (Miklósy György) rr kéri Cignov mérnököt (Somogyvári Rudolf), hogy bí rál j el nyel vészeti értekezését (MTI Fotó - Kel eti Ev felvétel ei ) hgyományos és modern eszközökkel egyránt zonos eredményre jutó elrothsztásánk gondolt? Horvi Istvánnk bizonyár igz vn bbn, hogy Ngyezsd lkjánk romntikus vonásit nem lehet úgy eljátsztni, hogy ezt fjt szárnylást korábbn elképzeltük. Mi életünk múgy is józnodás felé, z ideálokkl vló rcionális számvetés irányáb mozdul, s még inkább idegenkedik z ilyen lelkes" figuráktól. Ebben helyzetben zonbn két lehetőség kínálkozik: vgy le kell mondni gorkiji kísérlet bemuttásáról - mert drb szerkezeti elemeinek egyike nem hngolhtó rá erre kortmoszférár". Vgy: meg kell tlálni zokt színi eszközöket, melyek, h idézőjelbe teszik is ennek z sszonynk lelkesedését és tiszt szár-nylását - tehát megmosolyogttják nézővel mgtrtását -, zért nnyir tiszteletben trtják, hogy leglább tisztságát látni engedik. Ebben szín-pdi környezetben zonbn lá vn játszv" figur: kevesebbet mutt belőle rendezés, hogy könnyebb legyen ironizálni, egyszerűbb legyen megfrics- kázni. Szegedi Erik minden erőfeszítése rr irányul, hogy még emberként és ne csk kriktúrként tudj megmuttni ennek z sszonynk kuszságát. A rendezői elképzelést természetesen ő sem tudj megmásítni. A koncepció ott bosszulj meg m-gát, hogy z elődásból kimrd feszültség: nincs tét. Ezt közönséges sszonyt megkpni nem kunszt, és hlál senkit sem érdekel. H tisztságát, butságát és szbdságvágyát együtt láttuk voln, tlán kkor is mosolyogtunk voln nivitásán de leglább zon izgultunk voln, hogy vjon sikerül-e mérnökök civiliztorikus brbárságánk megrontni és elpusztítni. Persze: h vitázunk koncepcióvl, zért húzzuk lá még egyszer, mire már egyszer céloztunk. Gorkijnál mgánál is problemtikus drámi szerkezet, z egész mű hngulti súlyink elosztás. Életművének válságos éveiben született lkotás: mgán hordj kísérleti jelleget. Pesszimizmus, kiúttlnság hol megjelenik, hol visszhúzódik vlmi romntikus remény mögé. Ezeken z ellentmondásos utlásokon rendezésnek

12 kell áttörnie, s Horvi leglább egy következetesen érvényesített koncepcióvl homogenizált zt, mi drbbn oly sok irányb mutt, és olykor kísérleti jelleggel szóll meg. Az elődás legmegnyugttóbb és legvonzóbb teljesítménye Somogyvári Rudolfé. Ő is zok közé trtozik, kit már régen elkönyveltnek hittünk, s íme ki-derül, hogy képes újítni, kilépni sktulyából, sőt feltámdni. Nemcsk cinikus nyuglom mindenképp vonzó gesz-tusi mitt volt sikere, hnem z egész művet hordozni képes, átfogó, főlkká felnövő játékkoncepiójáért is. Venczel Ver Cserkun feleségének, Annánk szerepében - néhány fájdlmsn szép pillntát kivéve, nem tud Cserkun egyenrngú prtnere, élettárs lenni. Nem tudj bebizonyítni, hogy kettejük hrcábn nemcsk ő vesztes, de férje is. Pedig szerepe ezt is kívánná. Tordy Géz komoly jellemtnulmányt formált Monhov dófelügyelőből. Husszein királyr mintázott mszkjávl, lelki összeomlásánk groteszk, de trgikumtól is meglegyintett monodrámájávl komoly teljesítményt nyújtott. Béres Ilon (Lídi) zzl ht, hogy érzékeltetni tudj, miképp foszlik le z risztokrt felsőbb ég erről z sszonyról szenvedély htásár, s hogyn válik npról npr hsonlóbbá másik két, ugyncsk el-hgyott sszonyhoz. Az elődás egyik legfrissebb és hngvételében legbiztosbbn eltlált periferikus pontj fő-iskolás Tkács Ktlin Ktj-lkítás volt. Ngyszájú, mégis komoly, hebrencs, mégis már mjdnem nő, esetlen és mégis bájos: sokrétű szerepépítés z ő esetében pzrul sikerült. Említsük még meg Thi Tóth László és Blázs Péter nevét. Benedek Árpád és Mészöly Dezső fordítás gorkiji világot idézi: poros városk fojtogtó légkörét. Mkszim Gorkij: Brbárok (Vígszínház) Fordított: Benedek Árpád és Mészöly Dezső, rendezte: Horvi István, díszlet: Dvid Borovszkij, jelmez: Wieber Mrinne. Szereplők: Koncz Gábor, Venczel Ver, Somogyvári Rudolf, Békés Rit, Béres Ilon, Deák Sándor, Sörös Sándor, Tkács Ktlin f. h., Blázs Péter, Schubert Év, Tordy Géz, Szegedi Erik, Miklósy György, Szombthy Gyul, Thi Tóth László, Soproni Ági f. h., Próki István, Hegedűs Géz f. h. SZÁNTÓ JUDIT Abélrd és Héloise vgy történelem bulváron Történelmi drám sokféle vn. Olyn sokféle, hogy egy csoportj - hozzá legjelentősebb - már önmg tgdás. Az ide sorolhtó pszeudo-történelmi drámák legngyobb értéke épp e fele-más voltukbn rejlik: zért íródtk, zért kerültek színre, mert sját korukról és korukhoz szóltk, s z zonosságkülönbözőség dilektikus összefüggésrendszerét rr hsználták, hogy épp z zonosságokt élesebben, tisztábbn mutssák fel, minth cselekményüket egy-korú környezetbe helyezték voln. E művek legjvánk biztosított z utó-élete is kiváltképp, h nem hgyománytiszteletből ápolják őket, hnem időszerűségük folymtosságát keresik meg. Példákt tgllni szinte illetlenség, de tlán engedélyezhető egy hézgos fel-sorolás, z ntik trgédiáktól, Shkespere krónikás színműveitől Schiller, Hugo, Büchner, Puskin, Kton József drámáin át mondjuk, A slemi boszorkányokig vgy Kurázsi mmáig, Hcks Lobositzi cstájáig, vgy - még frissebb péld Gorin Gyújtogtójáig. És h már itt trtunk, hdd iktssk be egy kitérőt - nem független írásom mondnivlójától. A Kurázsi mm, Gyújtogtó vgy például Dürrenmtt A ngy Romulus lényegüket tekintve rokonságot trtnk ngy előzmények-kel, koncepciójukbn mégis merőben újszerűek. Prbolisztikus modelldrámák; bennük történelmi keret felhsználás önkényes-játékos, különbözőség" ironikusn túlhngsúlyozott, nkronizmusokkl élesített. Ennek koncepcióváltásnk számos ok vn. Összefügg XX. százd derek táján kilkult lp-vető ízlésváltozásokkl (melyek persze ugyncsk történeti-társdlmi gyökerűek) : külsőségektől, cifrságtól, z érzelmességtől, pátosztól vló viszolygássl (melyekre épp hgyományos történelmi drám csábított mindig is gyengébb tehetségeket), de összefügg mi világ ellentmondásink rendkívüli bonyolultságávl, fenyegető áttekinthetetlenségével, összefoghttlnságávl is. Ez utóbbi körülmény készteti z írókt rr, hogy egy mguk felállított fiktív, helyben-időben távoleső modellen belül leglább ideiglenesen megkíséreljék létrehozni z egyértelműséget, hrmóniát. Mindenesetre úgy tetszik, meghtározásunk szerinti áltörténelmi" drám ez idő szerint két ngy gyűjtő-úton hld. Az egyik út hgyományosbb jellegű, A slemi boszorkányok- típusú műveké, melyek még össze tudják békíteni mguk ktuális mondnivlóját egy viszonylg komolyn vett történelmi tmoszférteremtéssel, különbözőségzonosság dilektikájánk hgyományosbb értelmezésével. Ilyen példákbn mi drámirodlmunk is gzdg, gondoljunk például Németh László Az árulójáró, mely hiteles történelmi levegő szuggerálásávl, hiteles XIX. százdi figurák életre keltésével szolgál egy ngyon is mi trtlmt : egy reálisbb, demitizált történelemszemlélet megteremtését. A másik út Brecht áltl kikristályosított modellformáé, mely ugyncsk nem ismeretlen újbb drámirodlmunkbn; Hernádi Gyul művei világszínvonlú példák rá. De persze: minden felosztás, minden csoportosítás óhttlnul szürkít, semtizál. Mert bár számomr kétségtelen, hogy fenti típus képviselői - Aiszkhülosztól Peter Hcksig - biztosítják történelmi drám" műfjánk igzi hl-httlnságát, vnnk műfjnk más típusi is, melyek ugyncsk ktrtikus élményt biztosíthtnk, legkülönbözőbb okokból, mind mguk korábn, mind utóéletük különböző szkszibn. Gondoljunk például Sturt Máriár, vgy még inkább z Athéni Timonr vgy Homburg hercegére, melyek nem véletlenül vonzottk mgukhoz épp legfrissebb közelmúltbn két olyn rendezőzsenit, mint Peter Brook és Peter Stein. A mguk módján ezek is pszeudotörténeti drámák, mert Shkespere-t nem z - erősen fiktív - ókori Athén izgtt, és Kleistet sem egy német hercegség vlmelyik hdjárt, de másfelől nem is mguk koránk lpvető problémái elé krtk tükröt trtni; inkább egy mgtrtásform, egy pszichológii jelenség izgtt őket (mely természetesen ngyon is mélyen gyökerezett mguk korábn), és ezek máig is nyílt, máig is izgtó emberi rejtélyek trtják fenn z dott művek feszültségét. Muttis mutndis, ez szempont emeli meg, sőt teszi egy életmű koronájává Anouilh Becketjét, mely nem üres történelmi rekonstrukció, de nem is szenvedélyes hozzászólás mához, ezzel

13 szemben egy komplex, különös férfibrátságról d ngyszerű képet, másfelől egy mgtrtásformát - z Isten becsületének" mindenek fölött vló féltését - boncol, modern lélektni hitellel. És vnnk ztán z egyedi, már-már ktegorizálhttln esetek, kivételek, melyekben színház élete szerencsére olyn gzdg: egy-egy mrdndó siker csodszerű kulcsi. Az Egy pohár víz, melyben történetiség csupán hb-könnyű fátyolként fedi lényeget: egy korábn új drmturgii form első tökéletes megnyiltkozását; Cyrno, mely z elképzelhető legmgsbb szint-re emelte z újromntikus negédet, illetve prádésn megszerkesztett főszereppel és virtuóz verseléssel túl is emelte önmgán; Bruckner Anglii Erzsébetje, mely egy techniki leleményt két, egymássl soh nem tlálkozó főszereplő konfrontációját - trtlommá tudott szublimálni; Gyilkosság székesegyházbn, melyet egy ngy költő líri beleélő hevülete és nyelvművészete tett sjátszerűvé és mrdndóvá - és ki-ki tetszése szerint egészítheti ki listát, mert itt már z előbbi csoportokhoz képest sokkl ngyobb szerephez jut z egyéni ízlés, szubjektív zonosulási hjlm. A műfj gzdgság tlán e hézgos, futólgos áttekintésből is kitetszik. Mindenesetre fentebbi idézőjeles vgy idézőjel nélküli történeti drámáknk vn egy közös ismérvük: mi ide trtozik, z mind irodlom. De hát történelem, múlt örök vrázs nemcsk z irodlmt ihleti meg, hnem szórkozttóiprt is. És így történelmi drámánk már múlt százd elején megszületett mg folymtos bulvárvonult. Ügyes mesteremberek ontották melodrámákt, lovgdrámákt, gótikus rémdrámákt, z új-romntik játékit, mjd, mi értelmű bulvárszínjátszás kilkulásávl, történelmi bulvárszínműveket. A XX. százdbn bekpcsolódott egyébként ebbe z ármltb z operett, musicl, film, mjd tévé is; Hollywood és nyomábn kisebb filmcentrumok egy időben soroztbn gyártották mguk látványos kosztümös giccseit, ngy emberek mgánügyeiről. Már képernyőn felújított Wlewsk grófnő épp oly groteszkül nivnk ht, mint Wlewsk grófnő forgtásánk idején egy újromntikus drb, vgy Rostnd-ék korábn egy Pixérécourt-fé- Ronld Millr: Abélrd és Héloise (Mdách Színház). Abélrd (Huszti Péter) kolostorbn k e r e s i szerelmét. A fejedelemsszony: Lázár Mári le melodrám. Mguk kortársk szükségképp még nem érzékelhetik e megközelítési módok vultságát, hisz szerzők sikerének épp z titk, hogy z örök giccset mindig kortársi ízlés ügyesen felszínes értelmezéséhez idomítják. Ily módon ngyközönség széles rétegeit mrdéktlnul ki is tudják elégíteni, hogy zt épp z Abélrd és Héloďse kpcsán egy meriki kritikus meg-jegyezte: A drb z operettek, történelmi románcok és háromzsebkendős Filmek csládjáb trtozik. A kritikus kötelessége e ponton lényegében véget is ér; zok, kik szeretik z ilyesmit továbbr is rendíthetetlenül szeretni fogják, kik meg nem, zok nem." Ami pedig z igényesebbeket illeti : mivel ők is sját korukbn élnek, kénytelenek elismerni, hogy dolog briliánsn" virtuózul", de leglábbis ügyesen" vn megcsinálv, mert ez - persze műfj rngosbb képviselőinek esetében - keletkezés évtizedében többnyire igz is. A fnylgókt legföljebb z vigsztlhtj, hogy h elég hosszú életűek lesznek, még megérhetik, hogy ez fjt virtuozitás is kimegy divtból, s egész más számít mjd brvúrosnk. Ki-nek jutn m eszébe felújítni például z Ahol tilos szerelem című Brrett-Browning-drámát, mely hrmincs évek Abélrd és Héloďseigényét elégítette ki, mg koránk legvirtuózbb" színvonlán? Pedig hát ez szerelmi románc, mely zseniális költőházspárból csk Ngy Szeretőket vette tudomásul, egykor évekig vezette világ-szerte népszerűségi listát! Lám, jó né-hány mi htvn-hetvenéves, ki esetleg budpesti Nemzeti Színház néző-terén nnk idején elhúzt száját, meg- érhette ellenérzésének legtökéletesebb igzolását - műre borult teljes feledést! Vjon zok után, hogy fentebbi elmélkedésemben oly tágr vontm történelmi drám lehetőségeit - mi biztosíték rá, hogy z dott esetben nem tévedek, és Ronld Millr Abélrd és Héloďse- nem cstlkozik-e be mégis vlmilyen jogcímen z irodlmi értékű történelmi játékok vonultáb? A prób elvégzése már-már árnyékbokszolásnk minősülhet; illetlenség is lenne belebocsátkozni, h drb nem szerepelne prádés szereposztásbn egyik vezető színházunk műsorán, és h nem kpott voln további különleges súlyt ttól körülménytől, hogy ez pesti évdnk mindössze második mi nyugti bemuttój, és tervek szerint sokkl több nem is követi. Nos: e látványos szerelmi románcnk nincs köze korunk--nk sem ngyobb, sem kisebb problémáihoz; hldás és mrdás erőinek küzdelmét ugyn pozitív" oldlról szemléli, de ez m már bulvárdrb esetében sem érdem, hiszen elítélni egy brbár, brutális és értelmetlen XII. százdi egyházi merényletet, melyet egy rokonszenves szerelmespárrl szemben követnek el ez npjinkbn legkonformistább polgári közönség szemében is mgától értetődő. (Már XIX. százd eleji melodrámákbn is sötét őrgrófok voltk gzemberek, és soh nem z ifjú szeretők.) Ez persze elismerésre méltó írói hozzáállás rngot nem, legföljebb útlevelet d drbnk: átléphet bb körbe, hol továb-

14 bi esetleges érdemei kerülnek vizsgált-r. Vjon vnnk-e z Abélrd és Héloďsenk ilyen egyéb érdemei, például olyn izglms emberábrázolási vívmányi, frppáns színpdi leleményei, melyek kiemelnék szórkozttó tömeg-cikkek közül? Mgm ilyet nem tudok benne felfedezni. A szerepek csk látványosk, de színpompás közhelyeket fércelnek eggyé, mi legkönnyebben kisebb szerepekben érhető tetten. Gondoljuk csk meg: mi drámi funkciój legngyobb súlyú mellékszereplőnek, Gilles de Vnnesnk? Mennyiben viszi előbbre cselekményt? Gyors elemzés kimutthtj: semmivel. Ő vérbő középkori pp, ki öregecske-beteges lé-vén test bűnei közül már csk kulináris örömöket élvezheti; szövege sok, súly semmi, egy részletes szinopszis is meglehetne említése nélkül. Nem csod, hogy Bessenyei Ferenc nem tehetett mást: kiötlött - z írónál tlálékonybb lévén egy tőle még nem látott fnyr, kicsit torzn mosolygó állndó gri- Ronld Millr: Abélrd és Héloise (Mdách Színház). Héloise (Piros Ildikó) Godric nővértől (Dyk Mrgit) kér tnácsot mszt. s ezzel vn jelen színpdon. Argenteuil fejedelemsszony lopv, de köztudottn sűrűn néz miseboros serleg fenekére ( bevált recept szerint trgikus pillntokbn ezzel egyben feszültséget is old) - ez egyetlen jellem-vonás. (Igz, ez biztos poén: gyerek, kuty, fók és részeges ember - pláne részeges pác! - Bhmáktól Bud-pestig mindenütt bejön.) Vgy: menynyiben módosítj Héloise mgtrtását vgy épp cselekményt ngy hng-súllyl megírt és eljátszott tlálkozás bölcs Godric nővérrel? Godric vlóbn bölcs, mert e kínos helyzetben lényegileg semmit nem mond; szerző mégis zt látsztot kelti, hogy itt egy emberileg ngy horderejű, drmturgiilg pedig igen jelentős tlálkozás zjlik le. (És ebben, szerencséjére, mindent elhitetni képes cinkosr tlál: Dyk Mrgitr, ki, hsonlón fejedelemsszonyt lkító Lázár Máriához, né-hány életrjzi dtjellembeli klisé, illetve egy külsőséges szituáció koordinátáink metszőpontján mágneses drámi teret létesít.) Es ugyn mi szükség vn Clirvux-i Bernátr? Aki nézők közül nem hllott ról - értetlenül hllgtj zord mximáit; ki ismeri nevét, nnk legjobb esetben imponál, hogy íme, megjelent ő is. Életrjzi giccsfilmek sorából ismerjük ezeket gigászi kortárskt", kik jól megválsztott sttiszták áltl megelevenítve öncélún, csk htáskeltés okából vonulnk fel, ki-ki egyegy villnásr. Ebben drámábn tuljdonképpen három ember játszik: Abélrd, Héloise és Fulbert. Hármójuk szembenállásából esetleg születhetett voln egy érdekes, fojtott, modern kmrdrám, melynek hngsúly köztük feszülő komplex, sokszálú és feloldhttln konfliktuson vn. Nem véletlen, hogy Kolti János kitűnő lkítást nyújt, számomr legjobbt z egész elődásbn; persze könnyebb dolg volt, mert rövid jelenéseiben mindig volt funkciój, törekvése, krt (mert mit kr Gilles de Vnnes? Mit kr fejedelemsszony? Mit Godric nővér és mit - nem véletlenül ugyncsk igen jó Guilbert-Tímár Bél kivételével - többi epizodist hd)); és épp mert szerep igen célszerű és viszonylg rövid, nem terheli nnyi fölösleges bllszt, álpátosz, üres tetrlitás, mint mennyivel Abélrd és Héloise lkítóink meg kell küzdeni. A két főszerep első pillntás-r hálásnk tetszik, mert zt ígéri: konk-

15 Abélrd és Héloise, hlhttln szerelmesek: Huszti Péter és Piros Ildikó (Iklády László felvételei) rét objektív feltételekhez kötött, konkrét szubjektum determinált egyszeri, ki-vételes, jelentős személyekről vn szó. Am hmr kiderül: Millr színpdán Abélrd és Héloise nem többek, mint hlhttln szeretők sokdszor látott sémái, kik végigsodródnk egy festői sztorin, de csk z események érdekesek - ily módon már csk npi hír szintjén -, ők mguk nem. Voltképp 6k is csk hollywoodi ízű hírességek, csk nem sttiszták, hnem sztárok lktár szbv. Mert hát Ronld Millr nem művészi kmrdrámát krt írni, hnem ngy, látványos ksszdrbot. Hogy ez végül sikerült-e neki, nem tudom. A kül-földi kritikák egyértelműen kedvezőt-lenek; de ettől még - tudjuk - közönség pártfogásáb vehette. Kivált, mert z ngol s z meriki elődás különleges vonzerővel is rendelkezett: mint zt ngy előzetes hírveréssel köz-hírré tették. meztelenül lehetett látni benne (igz, csk hátulról és mjdnem sötét színpdon, mert zért ez mégiscsk bulvár és nem vntgrde I) gyönyörű Din Rigget, erőteljes nturlizmussl nyújtották el korbácsolási jelenetet, és ksztrálás is nyílt színen zjlott, egy kísértetiesen sejtelmes blettpntomim formájábn. Mindenesetre: h z elő-dás közönségsiker lett - és h z lesz nálunk is ez se ngolszász, se mgyr földön nem épp közízlés legjobb tendenciáit erősíti. A színpd feltehetően ott is, nálunk mindenképp egy Verdi-oper nem épp korszerű 'elődásánk légkörét ársztj, csk hát Verdi zenéje nélkül.. A sűrűn. vonulgtó pácák és szerzetesek csk üresen dekoráló kulisszák; drámi funkciójuk nincs, hiszen, be sincsenek vtv, foglmuk sincs, miről s kiről szól drb. Igz, jelenlétük tudtj nézővel, hogy olyn korbn járunk, mikor z egyháznk ngy volt htlm, és mindenütt jelen volt; de hát, mint már utltm rá, ez fjt ntikleriklizmus m már ismeretterjesztésnek sem 'elegendő. A lényeg duettekben és tercettekben zjlik, de jobb-dán csk librettószínvonlon. Mert árulkodó nyelvi megformálás is. Íme néhány szemelvény. Héloise: Hát bűn házsság? - Gilles: Nem bűn. Csk tévedés." - Abélrd: Ki tömte mindezt zgyvságot fejedbe? - Héloise: Te." héloïse: Ez leírhttln. Mint-h 'egy új érzelmet tláltunk voln ki." - Héloise: Kedvesem, vlhányszor elmégy, z élet megtelik hlálll, de h visszjössz, ismét boldogok leszünk."* Stb., stb. Ez bizony mesterember józn, szárz, célszerű prózáj - s nem z ihletett drámíró szv, egy művészé, ki hlhttln és szellemi súlyukt tekintve is kivételes figurákt kr szín-pdi életre kelteni. Elismerően legföljebb szerkesztésről szólhtunk, mely * Az ngol eredeti nyersfordítás - Sz. J. h nem is virtuóz, h nem trtlmz is semmiféle techniki meglepetést, de szkszerű és biztonságos; ügyességét dícséri, hogy többnyire sikerrel leplezi jelenetek élő- és állóképszerűségét, szereplők funkciótlnságát, és mozglmsságávl. drámiság látsztát mímeli. De hát ez ebben mesterségben szkmi minimum, és Ronld Millr megüti ezt mércét. * Mindez korántsem elmrsztlás sem Kerényi Imre rendezésének,,sem szereplők, elsősorbn két főszereplő, Huszti Péter és Piros Ildikó játékánk. Ez nem z fjt drb, melyben több-féle értelmezési lehetőség rejlik, és szívünk szerinti elmulsztását.számon lehetne kérni z elődáson. H szín-ház fölválllt drbot - körülbelül így lehetett, így kellett eljátszni, és mondndóm. lényegét gyengíteném, h most zon kötözködnék: miért nem vonul z egyházi sttisztéri kicsit frissebben, vgy miért indít Huszti szkeptikus, de mégis csup energi világfi intellektuel suglmzás helyett egy dgnyi olyn fátyolos, lemondó dekdenciávl, melynek kibontás csk későbbiekben válik indokolttá? De mondom, nem ez lényeg. Mgm, megfelelő műsorpolitiki rányok figyelembe vétele esetén, koránt-sem vgyok ellensége bulvárműfjnk,.

16 A közönség igényli, művészek számár élvezetet is, tnulságokt is nyújtht, mi színház, összképét tekintve, nem lehet meg nélküle. De hát milyen bjbn vgyunk, h színvonls, jelentős, nekünk szóló külföldi drámákt keresünk, olyn könnyű helyzetünk bulvárrl: kínált ngy és változtos. Jó lenne hát, h műfjt megillető helyre olyn reprezentánsokt keresnénk, melyek vlmilyen minőségben kiválnk z átlgból, és mguk szerényebb eszközeivel, de egy korszerűbb ízlést, kultúrát szolgálnk. A mi ember problémáihoz például bulvár is hozzá tud szólni; mg módján bulvár is terjeszthet egy fnyrbb, krcosbb, ironikusbb, játékosbb látásmódot, értékek és jelenségek reálisbb szemléletét vgy - és ez sem megvetendő - egy köznpinál kihegyezettebb, frissebb nyelvi kultúrát. Minderre sorolhtnám példákt, Viktor Rozovtól Mrcel Achrd-on, Neil Simonon át Robert Boltig vgy Aln Ayckbournig (bár pontosbb lenne, h nem nnyir szerzőket, mint inkább egyes műveiket 'említeném). És nem utolsósorbn: z igzán jó bulvár nem kr többnek látszni, mint mi. Az Abélrd és Héloďse-típusú művek legfőbb bj ugynis z, hogy ngyszbású külsőségeikkel, érzelgősségük-kel, pátoszukkl, önmgukt - leglább-is látszólg - hlálos komolyn vevő előkelőségükkel jelentős nézőrétegekben zt tévhitet gerjesztik, hogy vlmiféle felemelő, mgsrendű irodlmi-színházi élmény részesei lettek. Ronld Millr soh nem kcsint ki szereplői mögül, műve hézgtln egység, sehol egy rés, melyen át XX. százd végi író társlog XX. százd végi nézővel; ez típusú mű mrdéktln átélésre csábítj zokt, kikben ez készség megvn. S kikben megvn : közönség legkonzervtívbb ízlésű rétege. Mgunk, legjobb, legkorszerűbb törekvéseink ltt vágjuk fát, h ilyen mrdéktlnul kedvükben járunk. Ronld Millr: Abélrd és Héloise (Mdách Színház) Fordított: Vjd Miklós, zene: Petrovics Emil, rendező: Kerényi Imre, díszlet: Szinte Gábor, jelmez: Hruby Mári. Szereplők: Huszti Péter, Piros Ildikó, Bessenyei Ferenc, Kolti János, Lázár Mári, Dyk Mrgit, Klocsy Miklós, Tímár Bél, Szly Edit, Árv János, Grics János, Ngy Ann, Ppp János, Kelemen Év, Hegedűs Erzsi, Menszátor Mgdoln f. h., Hűvösvölgyi Ildikó f. h., Kádár Flór, Policsányi Olg, Cs. Németh Ljos, Gybronk József f. h., Pogány György f. h., Bányi János. lyi Miklós betnítás - egyránt ez legfőbb vágy. De vjon feltétlenül Felújítás kérdőjelekkel szükséges-e kísérletezni olyn területen, hol korábbi megoldások nem vesztették érvényüket, sőt sokkl meggyőzőbb, A Don Giovnni z Operábn igzbb és teljesebb képet dtk z lkotásról?! Ngyon szomorún foglmzom meg ezt kérdést, hisz rég vártm olyn izszerencsésnek vgy boldogtlnnk trt- glomml, örömmel operprodukciót, sm-e Operházunkt, hogy úgy újított mint most Don Giovnnit. Azt z operi fel Don Giovnnit - továbbr is Don remeket, mely vlóbn nem hiányozht Jun címmel, őrizve német operszínpdokról átszármzott rossz h- egyetlen rngos együttes műsoráról sem, gyományt - minth mgyrországi melyet minden nemzedéknek ismernie bemuttór készült voln fel? Vn, hogy kell, s melyet immár jó pár éve nem dtk szerencsés z ilyen konstelláció. Olykor Operházunkbn. Nem hiányozht, hiszen egy úgynevezett hsznál műnek, h felújítás bemuttószámb megy, h minden énekes örök emberi" tém legtökéletesebb - vgy mondjuk: szinte vlmennyi művész művészi megfoglmzás. Örök emberi" először tlálkozik szerepével, persze nnyit jelent, hogy tém elfogultlnul, előítéletek nélkül, s körülbelül 2500 éve él Európábn, régi drbbl, drb ürügyén vlmi teljesen Hellász teremtette meg, mint mjdnem újt mondhtnk el z elődás mindent, mi kultúránkbn emberi és megteremtői. Most, Don Giovnni új örök. Úgy gynítom, nnk ngy bemuttáskor zonbn nyilvánvlón megrázkódttásnk, társdlmi kényszer szülte ezt z előnyt", hiszen z átlkulásnk köszönheti Don Giovnni együttes ngy Mozrt-énekes gárdájából szinte senki nem ktív már, illetve, születését, mely mtrirchátusról poligámiáról pontosbbn szólv, e művészek többsége ptrirchátusr, nincs is már z élők sorábn. Ezért hát monogámiár vló áttéréssel járt. Vgy világ legfitlbb Don Giovnnij került nem Zeusz z első Donzsuán"? nem z ő színre most Budpesten, már mi példáját követi kikpós Jupiter meg közreműködők átlgéletkorát s ezzel Wotn is? A középkor szigorú - leglábbis ppíron zord - erkölcsei átlkították együtt művészi tpsztltát illeti. Az elődás vlóbn tökéletesen kü- figurát Kékszkállá, népi fntáziábn lönbözik mindttól, mit korábbn Don pedig, európi ér-vénnyel és kiterjedéssel Giovnni nálunk jelentett. S ki-váltképp Zjgó Mártonná (Mónár Ann-blld). különbözik ttól, mit társult Mozrt Zeuszhoz pedig - ligh tudtosn - zenéjével Tóth Aldár ihletett reneszánsz igzított ismét e vitális lkot. igzgtásánk korszkos évtizedében Don Jun már bizonyár hosszú ideje élt teremteni tudott. Most, ezen be-muttón né, i színjátszásbn, mikor 17. százd temettük el végérvényesen és első hrmdábn szbályos színdrbb visszfordíthttlnul zt trdíciót, ágyzt Tirso de Molin spnyol szerzetes. melyet olyn színházi-zenei zseni te- Így élt később is, hiszen commedi remtett meg, milyen Otto Klemperer dell'rte repertoárjábn még le-jegyzett volt, vgy Nádsdy Kálmán és Oláh formábn is fennmrdt (egy ilyen, leírt Gusztáv. De eltemettük zt távolbbi rögtönzésvázltot közred A. K. trdíciót is, melyet múlt százdbn Dzsivelov A commedi dell 'rte című rövid ideig nálunk főzeneigzgtóskodott jeles színháztörténeti munkáj. Gondolt Gustv Mhler lpozott meg. Akkor Kidó, 1962), s bécsi színészek is teljes joggl mondt Brhms, hogyh jó improvizáltk Don Jun-témár, úgy Don Giovnnit kr látni, Budpest-re jön. frsng idején. Mire librettó 'Mozrt H m élne, ezt ligh mondná. Az elődás kimondtln vezéreszméje, kezéhez jut, hősünk már z opehogy teljesen különbözzék korábbiktól. rszínpdon is szép pályfutást tudht A rendezésnek - Békés András munkáj -, mgáénk. A Don Giovnni elődóink három rendezői felfogást kiszolgáló színpdképnek - Forry Gábor tervezése - évszámr szüntelen emlékezniök kell: és zenei vezetésnek - Erdé Mozrt Figro házsság 1786; Don Giovnni 1787; frnci forrdlom Mozrt operszínpdán 1789 víz-válsztó, mi ezután következik - Cosí B RE UE R J ÁN O S

17 fn tutte, Vrázsfuvol -, már igen bonyolult viszonybn áll forrdlom előtt lkotott zenedrámi művekkel. Egy elődás recenzeálás nem szolgálht ürügyül opertörténeti fejtegetések számár, ez túlságosn eltávolítn eredeti célunktól. De hdd jánljm z olvsó figyelmébe, hogy Figro grófját nevetségessé válás pusztítj el, Don Giovnni grófját " címszereplőjét - kénköves pokol. Két év múlv pedig rövid úton lefejeznék. A Don Giovnni egy másik kulcsmozznt, melyre színlpon mg Mozrt hívj fel figyelmet, műfji meghtározás: drmm giocoso. Mgyrul: Szörnyű víg trgédi "!, s nem véletlen műve, hogy z idestov kétszáz esztendős operát legjelentősebb mélttóink többsége éppen Shkespere-rel hozt kpcsoltb, zzl htlmsr felfokozott drámi világgl, mely Shkespere lkotásink sjátj. A Don Giovnnibn tehát éppúgy élet és hlál sorsdöntő, htlms kérdéseiről vn szó - mégpedig nem időtlenül, kortlnul, hnem éppen 1787-ben! -, kár például Shkespere ugyncsk nem időtlen és kortln Hmletjében. A legfontosbb közléseket természetesen zene, prtitúr trtlmzz. Hogy ez mű milyen htlms indultok, milyen óriás jellemek ütközéséből épül fel, hogy miféle színekben tündököl, hogy mit jelent drmm" mellett giocoso", zt kott, bizony, el-árulj. Aligh lehet kétséges, hogy eb-ben műben óriáslkok, óriás szenvedélyek cspnk össze, emberi indultok sokezer voltos ívfénnyel szikráznk fel. Htlms ívekben bontkoznk ki ellen-tétes, végtelen művészi pontossággl megrjzolt zenei krkterek. Nehéz színekben tündököl ez muzsik: bíbor és rny z lptónus, vgy fényárbn úszik, vgy feketén örvénylő, de mindenképp ngyon kontrsztos, és színpdon is hirtelen váltások tömegét igényli. A felszbdulás után ezt legújbbt két Don Giovnni-felújítás előzte meg. Mindkettőt Nádsdy Kálmán rendezte, Oláh Gusztáv díszleteiben. A régebbi rendezés Tóth Aldár első igzgtói évdjánk kimgsló eredménye volt, 1947 tvszán, z újbb, 1956 tvszán, z utolsó produkciók egyike volt, melyet társult Tóth Aldár igzgtás ltt létrehozott. Szellemében mindkét beállítás mélységesen mozrti volt, minden gesztus zenéből indult ki, s ze néhez érkezett el. Az 1947-es produkció olyn újítássl is szolgált, mely m már ugyn szceniki közhely, de kkor távolról sem számított nnk: Oláh el-bontott rivldát, nézőtér irányáb jó két méterrel megtoldott színpdot, s ezzel mintegy elbontott zt bizonyos negyedik flt", szorosn be-kpcsolt nézőteret történésbe. S ez nem formjáték volt vgy dekoráció, mert Nádsdy bejátszott, bejátsztt énekeseivel ezt megnövekedett teret, melyet egyébként htlms rnyló keret fogllt egységbe. Igen: rny! Részleteiben jobbn emlékezem z 1956-os rendezésre, hisz z bár romjibn csupán - néhány évvel 'ezelőtt még láthtó volt. Ezt rendezést drb emberi viszonyltink tökéletes kimunkálás jellemezte, igzi ngyság, fények és ár-nyk félelmetes játék - játék, szó minden értelmében. Nem állom meg, hogy ne idézzem z esztét Tóth Aldár operkritik álruhájáb öltöztetett, 1939-ben leírt véleményét drbról, nnk bukttóiról, bár ő csupán egyetlen új szereplő teljesítményének elemzése révén fejtette ki nézeteit: Donn Ann szerepében ez lklomml muttkozott be először Operházunk kiváló fitl művésznője, Osváth Júli. Új szerepe kétségkívül egyike legnehezebbeknek, sőt legproblemtikusbbknk z egész operirod-lombn. Nehézzé mg Mozrt tette ezt szerepet, már csk záltl is, hogy szbdon szárnyló zenedrámi fntáziáj benne z énekhng kolortúráktól csillogó érzéki vrázsától és bensőségesen elmélyült zenei szépségétől legforróbb, relisztikus drámi kifejezésig egész szerepkörök formgzdgságát sűrítette össze. Hogy zután z lkítás nemcsk nehéz, hnem problemtikus is legyen: rról gondoskodtk Don Jun mgyrázói és rendezői. Kezdve romntikus értelmezésen (mely szerint Donn Ann tuljdonképpen Don Junb szerelmes), egészen neoklsszikus modern ötletig (mely Donn Annát mint ifjú lánykát,»líri«kontrsztként állítj szembe Donn Elviránk, szenvedélyes sszonynk»drámiságávl«) - mgyráztok és belemgyrázások egész sor ejtheti zvrb szerep lkítóját. Biztos kluzunk zonbn tlálgtások útvesztőjében mg Mozrt-muzsik. Nem tévedhet el sohsem z művész, ki d Ponte-librettó színpdi lkjánk igzi értelmét mögötte ködlő mítoszok és köréje szövődő lé lektni okoskodások helyett egyedül prtitúrábn keresi. Mert egyedül z fontos és lényeges: milyen élettel töltötte be, milyennek képzelte mg Mozrt szövegkönyvben vázolt drámi lkot. Erre pedig világos, teljes válszt d Donn Annát jellemző grndiózus muzsik. Milyen erővel csp ki ebből zenéből z htlms, de nemes szenvedély, melyet Don Jun démon ráz fel egy büszke fitl lány lelkében, melyben ezért z egész oper trgikus lp-pátosz visszhngzik. Milyen drámi feszültségben trtj ez szenvedély színpdi lkot hrg, bosszú, részvét és fájdlom gzdgon változó, ezernyi életteljes árnylttl jellemző recittívóink, áriáink, duettjeinek, együtteseinek során! De ennek szenvedélynek vihrábn ott bujkál vlmi mély és bensőséges lír, egy tiszt szerető szív muzsikáj, mely olykor derült, szelíd égboltként kndikál ki hrg, bosszú, fájdlom megszkdozó felhői mögül. És hogy Don Jun sors trgikus beteljesedésbe fordul: ez lír kibontj szárnyit. Az utolsó áriábn szenvedély lázs feszültsége felenged, tisztult érzelem bensőséges hrmóniájábn oldódik meg, hogy végül finálébn mozrti idelizmus megváltó htlmávl emelje fel és tegye teljessé Donn Ann lkját. H z énekesnő mozrti hngok szellemében színpdi lkításávl meg tudj rgdni ezt szenvedélyt és ezt lírát, h meg tudj rjzolni szenvedélyes feszültségnek és líri felengedésnek ezt htlms drámi ívét: kkor feldtát már megoldott." Tóth Aldár cikke egyetlen figur összetettségét, bonyolultságát elemzi, drb teljes viszonyltrendszerének vetületében. A most megszületett új elő-dás ezzel z elemzéssel dósunk mrdt. Minth csk z lett voln létre-hozóink tézise: Don Giovnni titki megfejthetetlenek, tágs ívbe, egységbe nem foghtók, vlóság ábrázolás ebben z lkotásbn szggtott, töredékes, mutssunk fel hát néhány mozik-kockát, tört cserépdrbot, háth néző-hllgtó e töredékekből rekonstruálj mjd ngy egészet, hogyn tudós régész egy ntik korsó előásott füléhez hozzáképzeli teljes edény körvonlit. Cskhogy ezt z sszociációsort z elődás nem váltj ki! Ami fent, színpdon énekben-játékbn nem történik meg, z nem történhet meg lent, né-

18 zőtéren sem. Ami széttört, zt néző tudt tomizáltságábn érzékeli, összeilleszteni nem tudj. Ez felújítás egyik legngyobb hibáj. Már színpdkép is mozik; brokk színház törmeléke z két félkörív, melynek elforgtásávl különböző játéktereket kp rendező. A díszlet lpszíne vlmi meghtározhttln, hlotti sárgásbrn; színpdon szemet ingerlő félhomály urlkodik, zz nincs sem igzi fény, sem igzi sötétség, pedig drbbn mindkettőre vgy leglábbis mindkettő érzetére szükség vn. Az Operház színpd közismerten tágs. Most zonbn sikerült megoldni, hogy olykor nem férnek el rjt szereplők, két forgó félkörív nnyir leszűkíti bejátszhtó teret. Az I. felvonás fináléjánk ngy báli jelenetében ht énekes szorong, s három, merőben különböző zenei réteget megszóllttó báli zenekr oly szűkösen közel muzsikál egymáshoz, hogy mit muzsikuscsoportok játsznk, tökéletesen egybefolyik. A bujkálás, rejtőzés, felismerés játék teljesen megoldtln és megoldhttln II. felvonás szextettjében. Viszont legtágsbbr nyílnk szét kgylók Donn Ann II. felvonásbeli áriájábn, mely voltképp mint mjd' minden ári drbbn függöny előtti" vllomás kellene hogy legyen. Külön problém függöny! A Don Giovnni egy-egy felvonás olyn zeneidrámi egység, melyet színpdi ngyfüggöny részekre, szeletekre nem tgol-ht. Most zonbn vgy öt ízben mégis leereszkedik, mert nyíltszíni változások nem oldhtók meg. Ez kényszerű megoldás viszont széttöri felvonások ívét, s teljesen nyilvánvló, hogy nem belső tgolásként engedteti le Békés zt függönyt, hnem mert z dott díszletekkel nyíltszíni változás néhány helyütt nem oldhtó meg. A színpdi és zenei megformálás egyránt problemtikussá teszi mozrti krktereket. A figurák egyszerűen mást jelentenek, mást mondnk, mint prtitúr. Az igzi ngyság egyedül címszereplő, Melis György lkítását jellemzi. De ő sem tudj legjobb Don Giovnniját nyújtni, mert ehhez prtnerekre lenne szükség. Olyn Donn Annár, milyennek z lkot Tóth Aldár jellemezte, s mely ideáltól Horváth Eszter - méltóság, drámi erő és meg-győző líriság híján - igen távol áll; egy vlóbn líri Octviór, érzelmes éne- kesre - Berkes János nem ilyen - egy hrgvó, indultos Donn Elvirár, ki kétségtelenül nem z z elesett, törékeny és kiszolgálttott nőlk, milyennek Sudlik Mári ábrázolj. Sudlik éne-két hllgtv mindinkább megbizonyosodtm felől, hogy z ő igzi szerepe Donn Ann lett voln ebben drbbn. Szüksége lett voln Melisnek egy igzi Leporellór, ki mégiscsk több nnál cirkuszi pojácánál, mint milyenre Várhelyi Endre éneke-játék át-formált. Végül, egy vlóbn félelmetes kormányzór, olyn kőszoborr, ki Don Giovnnit vlóbn pokolr tudj tszítni. Szlm Ferencnek ezt nem hisszük el. Hogy prszti szerelmespár lkítói - Klmár Mgd (Zerlin) és Bordás György (Msetto) értik és érzik feldtukt, z csupán még kirívóbbá teszi drámát mozgtó többi ngy szerep betöltetlenségét. (A megjegyzések z első szereposztásr vontkoznk. A második szereposztást nem láttm.) Békés András legjobb operrendezőink egyike, megfelelő színpdi-zenei rutinnl rendelkezik ( szó legjobb értelmében mondom ezt), egyszerűen ért-hetetlen, hogy miért nem hllott meg Don Giovnni prtitúrájánk üzenetét. Hisz oly világos - és ngy elődei oly egyértelművé tették Operházunk színpdán -, hogy miről vn szó. Egy-értelművé, hogy szereplőknek kell elhinniök Don Giovnni cselvetéseit, s nekünk, nézőknek érzékelnünk, hogy mindez csel. H mi, nézőtéren úgy érezzük, hogy Don Giovnni z I. fel-vonás duettje után tüstént oltár elé vezeti Zerlinát, lpjibn értjük félre címszereplő krkterét s drb vl-mennyi mozgtórugóját. Aki zenét hllgtj, z előtt világossá válik, hogy szereplők bizonyos dolgokt világ minden kincséért sem tehetnek meg. Elvir - igzi Donn ő! - nem ülhet le földre Leporello mellé, miközben z Regiszteráriát énekli, hogy vetélytársnőinek névsorát örök" női kíváncsisággl tnulmányozz. Mennyire igz volt Nádsdynk bbn is, h o g y Elvir végig sem hllgthtj Regiszteráriát, hisz z méltóságán luli. Aki zenét hllgtj, z meglátj lobogó lángot, mely II. felvonás szextettjének zenekrábn gyűlik ki, Donn Ann és Don Octvio színre lépésekor. Itt egy Mozrtnál ritk hngnemváltás után Don Giovnni kettős lphngnemében szól muzsik, trombiták hngszíne már-már képszerűen ábrázol fáklyfényt. De nem! most z énekesek egyszerűen tovább sétálgtnk bbn lehetetlen díszletben, minth zenében mi sem történt voln. Aki zenét hllgtj, tudj, hogy Don Giovnni pokolr szállás egészen kivételes trgikus csúcspontj z egész operánk. Ide vezet minden, mi csk történik drbbn. H ez jelenet nem megrendítő, visszmenőleg is súlytlnná, kisszerűvé válik minden előzmény. Nos, színpdi technik tönkrement, z Operház süllyesztői nem hsználhtók. Elég ngy bj ez, de nem menti fel rendezőt nnk kötelezettsége lól, hogy pokolr szállás élményét" érzékeltesse. Néhány fárdt lámp pislogó fénye vlmi cizellált, míves, esztétikus pokolr utl, mjd Don Giovnni s Komtur kéz kézben kisétál drbból (bl hármson, h nem tévedek). Ez z egész elődás ponttlnr és kicsinyre sikerült. Megértem bemuttót vezénylő Erdélyi Miklóst, hogy - bár téves úton - mg kívánt megteremteni teljes zenedrám világát, és sok helyütt olyn polrizált, túlságosn gyors vgy éppen lssú tempókkl kívánt felrázni színpdot s közönséget is, milyen tempóbn egy-egy meghtározott részlet már elveszíti eredeti jelentését, zenei krkterét, átlkul, mássá lesz. Egy szó, mint száz: Don Giovnni felújítás blul sikerült. A drb szálit összekuszált egy mindenáron - kár mű árán is - újt mondni kró rendezői elképzelés. A fiskónk zonbn nem egyetlen ok ez. Zeneileg szkdt meg egy elődói hgyomány. Operházunk fitl gárdájánk tehetségéhez szó nem férhet, hisz ez gárd nemcsk itthon nyújt kiválót, de szívesen - sjnos, túlságosn is szívesen - látott vendége z európi operházknk. De ezek jó vgy éppen kiemelkedő képességű fitlok tlán soh nem hllották Mozrt-szerepben Székely Mihályt, Rösler Endrét, Báthy Annát, Gyurkovics Máriát, Osváth júliát. Annk idején, 1939-ben Osváth Sándor Erzsitől vette át Donn Ann szerepét. Idézett cikké-ben Tóth Aldár hngsúlyozz is e tény fontosságát. De kitől vette, kitől kpt Horváth Eszter Donn Annát, Berkes János Octviót, Sudlik Mári Donn Elvirát? A kérdés szónoki, szerep hgyományát egyik énekes sem elődjétől kpt örökül.

19 S itt most nemcsk egyetlen produkcióról vn szó. Bár már önmgábn z is meggondolkozttó, hogy új rendezés, új színpdkép Operházunkbn tíz, de inkább tizenöt évig él, kár jó, kár rossz. H tehát Don Giovnni elő-dás megmrd olynnk, milyennek bemuttón láttm, h korrekciókr nem lesz lehetőség, egy fél emberöltő operlátogtói kpnk téves képet z operirodlom kimgsló csúcsteljesítményeinek egyikéről. Márpedig z operi ngyüzem átrendezést nemigen tesz lehetővé. De, mondom, nemcsk erről z egy produkcióról vn szó, hnem Mozrt operáink sorsáról áltlábn. A htvns évek elejétől megy végbe z folymt, mely Mozrt-repertoár össze-omlását eredményezte. Első figyelmeztető jele e szomorú folymtnk - mindmáig játszott - Vrázsfuvol, bár bbn, felújításkor még részt vett ngy Mozrtgárd néhány kiválóság is. Újbb jel Grdelli zeneileg félreér-tett Figrój volt. Mjd egy meglehetősen problemtikus Szöktetés, s most, íme Don Giovnni! Igz, közben szerencsés csillgzt ltt született egy új Cosí fn tutte, de ez, önmgábn nem elegendő. H korábbn, Tóth Aldár-ér legfőbb jelszv z volt, hogy Mozrt-elődásoknk példás színvonlon kell állniuk, htvns években fő figyelem százdunk operirodlmár - s benne z új mgyr oper megteremtésére, mjd XX. százdi orientáció megőrzésével Wgnerrepertoár kiépítésére - fordult. Mindez tiszteletet prncsoló, htlms erőfeszítést követelt, de mégsem nyugodhtunk bele minden további nélkül Mozrt-repertoárunk szétzilálódásáb. Alpvető zenei szükséglet, hogy ezek remekművek méltó elődásbn kerüljenek színre. S Don Giovnni minden korábbi intő jelnél nyomtékosbbn figyelmeztet rr, hogy sürgős cselekedetekre vn szükség. Mozrt: Don Jun (Mgyr Állmi Operház) Szöveg: Lorenzo d Ponte, fordított: Oberfrnk Géz, rendező: Békés András, díszlet: Forry Gábor, jelmez: Márk Tivdr, táncok: Brkóczy Sándor, vezényel: Erdélyi Miklós, Borbély Gyul. Szereplők: Szlm Ferenc, Bódy József, Horváth Eszter, Sss Sylvi, Kelen Péter, Berkes János, Melis György, Miller Ljos, Sudlik Mári, Rohonyi Anikó, Várhelyi Endre, Gáti István, Széki Sándor, Bordás György, Klmár Mgd, Kincses Veronik. RÓNA K AT ALIN M i lesz veled, zenés színház? Az elmúlt néhány évben ligh hllhttunk színházi életünkben több vitát, több gondterhelt kérdést, mint mi zenés színházt körülveszi. Prózi sikert vgy kudrcot követő lelkesedés-fnylgás ritkán ért fel zzl sok szenvedélyes összeütközéssel, mely musiclek, zenés produkciók körül támd, lklomról lklomr. Az Operettszínház helyzete, z operett műfjánk kérdései lényegében rendeződtek: klsszikus operettek mellett bemutt néhány világ-hírű musiclt, egyegy új mgyr zenés játékot. Sikerrel, félsikerrel - lényegé-ben kiválsztott közönségének, népszerű dljátékok kedvelőinek nyújtv többé-kevésbé egyenletes műsort. A problém másutt vn. A fővárosi prózi színházk már bevett vidéki színházi konstrukcióhoz hsonlón, egy-re gykrbbn tűzik műsorukr z áltluk musiclnek vélt vgy musiclesített drbokt. Egymás példáján felbuzdulv, z Operettszínház mellett egyre több zenés műveket is játszó prózi szín-ház. Musicl lesz hrmincs évek történelmi színművéből, musicl XIX. százdi költészetből, musicl népszín-műből és felszbdulási emlékdrámából. Ezzel pedig már zenés színház problémáink közepén vgyunk. Felvetődik kérdés, hová tolódott cl néhány évvel ezelőtt még időszerűnek trtott zenés színház. Mivé lett z igyekezet, mellyel Kulturális Minisztérium musiclpályázt indult? A feleletet legegyszerűbben nyilvánvló kiinduló-pontról kpjuk meg. Mindenekelőtt nézzük meg, melyek is most futó" musiclek, melyek közös sjátságik, eltéréseik. Mdách Színház: A murányi klnd, Szegedi Nemzeti Színház, Fővárosi Operettszínház: Egy fiú és tündér, Szolnoki Szigligeti Színház: Liliom-fi, Fővárosi Gyermekszínház: Pro urbe. Az első hármt zonnl egy nevezőre hozhtjuk - még kkor is, h mjd részletes elemzés több változtot mutt: múlt és e százd eleji színpdi lkotások korszerűsítése, esetleg áldolgozás zene segítségével. Ezek zenésített vál- toztok semmi esetre sem tekinthetők drámi hgyományink ápolásánk, sokkl inkább szellemi készenlét hiányánk. Annk z egyre inkább elhrpódzó lust színházi gykorltnk, mely megelégszik korszerűsítgetésekkel, z lkítgtásokkl z élő, vlóságos modern színház helyett. Annk feldtegyszerűsítésnek, mellyel kkor szoktk színházk élni, h lzítni" kívánnk, h látványos mozgássl, zenével, tánccl, énekkel, gzdg kosztümökkel dúsított produkciókkl krják helyettesíteni z igényes színházt, trtlms szórkozást. A következő kérdés z, hogyn nyúlnk színházk, drmturgok illetve z átdolgozók drbokhoz; hogyn válsztják ki megzenésítendő műveket, mik kiválsztás indoki. A megzenésítés megzenésítendő szöveget kíván, előkerülnek tehát dlszövegírók, kik illeszkedve z eredeti műhöz, újbb psszusokt írnk drbb, esetleg megváltozttják z eredeti mondtokt zene igénye szerint. Ez ztán rögtön többszörös gondot okoz. Először is: lklmzkodik-e zene z lpmű stílusához, egységéhez; másodszor: ki legyen z dlszövegíró, ki hozzányúl z eredeti, gykrn már klsszikusnk számító művekhez. N épsz í nm ű vé l efo koz v A Mdách Színház Móricz-ciklusr készül, melynek első bemuttój A murányi klnd elődás volt. Ne feszegessük, miért éppen ezzel már sját korábn is sikertelen drbbl nyitották Móriczsoroztot, inkább zt kell megnéznünk, hogyn, milyen eszközökkel krj élővé, mivá vrázsolni ezt művet, mely drmturgiilg igen sok bukttót hordoz. Vlószínűleg jó irányb indult el színház, mikor musicl felé próbált közelíteni, hiszen Móricz mg is ezt z utt válsztott. Az már újbb kérdés, miért kellett - tlán népszerűség kedvéért (?) - száműzni z elődásból Kodály Zoltán dlit és Ppp Zoltán kicsit táncdlosított, kicsit operettesített, kicsit népzenésített, de semmi esetre sem Móriczot és művét szolgáló zenéjével felcserélni. Próz és zene egységéről szó sem lehet A murányi klnd elődásán. Hozzájárul ehhez Sztevnovity Dusán drbtól, Móricz szellemétől, stílusától meglehetősen idegen dlszövege. Sztevnovity Dusán kétségtelenül kitűnő dlszövegíró, de ki egy Móricz-drb-

20 bn szerepet válll, különösen, h ilyen fontos feldt vn, nnk egészen meg kell ismernie z írót, világát - népi és semmiképpen 'sem népieskedő stílusát. Sjnos éppen zeneszerző és dlszövegíró munkáj z ok nnk, hogy dlbetétek mintegy zenefüggönyként válsztják 'el egymástól z összetrtozó cselekményrészeket. Így veszti el zene funkcióját, és válik illusztrációvá. S veszti el Mdách Színház színpdán Móriczműből született, ilyen problémákkl teli musicl létjogosultságát. Lengyel György rendezése zzl, hogy A murányi klndból bohókás, zenés-. táncos, népszínműbe hjló vígjátékot vrázsolt, éppen nnk igzi erényét, szellemi trtását, kemény történelemszem- léletét trtott vissz. Tánclépésekben, büszkén bokázv nem lehet bíráltot mondni korról, búsmgyr operett-dlr fkdv nem lehet főurk felelősségét emlegetni. Hogy ezek után milyen feldt jut színészeknek, rról már szinte nem is voln szbd szólni. Almási Év, Sztnky István, Tolny Klári, Dégi István és társik rendezői elképzelés szerint mindent eljátsznk-elénekelnek-cltáncolgtnk. Nem vlószínű zonbn, hogy ezek zok színészi lehetőségek, melyek Mdách Színház művészeit új megoldásokr, tehetségük kibontkozttásár inspirálnák. Egyedül Psot Irén igyekszik túltenni mgát szerep dt lehetőségeken, de legtöbbször túlzott Móricz Zsigmond: A murányi klnd (Mdách Színház). Káldy Nór (Szécsi Kt) és Horesnyi László (Listius János báró) (Iklády László felv. ) eszközökkel, mimikávl. Így ztán nemcsk móriczi jellemkép árnyltság vész el, de sokszor z egész színpdteret elveszi társi elől. És még vlmi, mi már korántsem musiclkérdés. Móriczot játszni egyet jelent nyelvének ismeretével, hsználnitudásávl. Nem könnyű tájnyelven írott mondtit tisztán hngsúlyozni. Am csk következetesen lehet, h nem megy, inkább le kell mondni ról. De össze-vissz, gykrn rájátszv nem szbd. Ibork (ubork helyett) és hsonlók sohsem voltk Murány várábn, nem voltk Móricz szövegében, tehát nem lehetnek Lenin körúton sem. Vígjátékból musicl Hogyn lehet kissé vítt vígjátékból kellemes musiclt csinálni - erre d példát Szolnoki Szigligeti Színház Liliomfielődás. Ez z z eset, mi-kor nem zvr, hogy 125 éves drb témáj túlhldott, megbocsátjuk, hogy egyszerűen, minden ngyképűség nélkül csk szórkozttni kr. Székely László ngyszerű cirkuszszínpdán Horváth Jenő brvúros rendezése meg sem próbált elrejteni drb víttságát és nivitását. Sőt, éppen hngsúlyozt és multságos stíluspródiává korszerűsítette. Simon István verses dlbetétei, Aldobolyi Ngy György egyszerű, könnyed, pezsdítően tempermentumos zenéje jól illik z új életre keltett vidám színjátékhoz. Ez zene felgyorsítj z elődást, ritmust teremt, és ritmust d műnek is. A sodró lendületű elődásbn kellemes színfolt minden egyes dlbetét, nem állítj le játék irmát, inkább új lendületet d, továbbviszi játékot. Ez z fjt jó zenés színház, mely h drb mondnivlójávl nem is, de leglább játékstílusávl, szín-pdi egységével korszerű színjáték felé visz, jó értelemben vett könnyű szórkozás igényes formáját muttj. Horváth Jenő fölényesen játékos rendezése és fitl színészek közös munkáj együttesen teremti meg z elődás rendszerét. A szolnoki színház különös érdeme, hogy kkor tűzte műsorár Szigligeti vígjátékát, mikor olyn Liliomfit tlált Szkácsi Sándor személyében, ki szerep dt minden követelménynek meg tud felelni. Szkácsi tehetségével, kedves színpdi modorávl, kellemes énekhngjávl és szép beszédével, hlvány iróniávl fűszerezve, remekül eltlált Liliomfi npjinkbn elfogdhtó változtát.