játékszín arcok és maszkok négyszemközt műhely világszínház Igazi közönség, valódi részvétel (1 ) A várakozás hősiessége ( 4)

Átírás

1

2 A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A VII. É V F O L Y A M 4. S Z Á M Á P R I L I S F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T O R O K M Á R I A T A RTALOM BOLDIZSÁR I V Á N Igzi közönség, vlódi részvétel (1 ) játékszín AL M ÁSI MIKLÓS A várkozás hősiessége ( 4) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , PÁLYI ANDRÁS Tűnődés bizlomról (7 ) BÉCSY TAMÁS Az áldozt hegyén (10) SZILÁDI JÁNOS Újrfésült prók (14) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr" Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfiók 149 Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás CSERJE ZSUZSA Rendezte: Szűcs János (16) NÁNAY ISTVÁN Hogyn játszunk Shkespere-t...? (19) SZEREDÁS ANDRÁS Heilbronni Ktic Kecskeméten (25) rcok és mszkok CSÍK I S T V Á N Két portré - egy elődásból (29) négyszemközt MÉSZÁROS TAMÁS Alkítj-e Ön pályáját? (31) FÖLDES ANNA Arnolf trgédiáj (36) Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó A cí ml pon : Az i fjú M r x (Szersén Gyul) tlálkozik Hölderlinnel ( Avr István) ( Peter Weiss Hölderlin, Nemzeti Színház) (lklády László felvétele) műhely BALÓ JÚLIA A Hölderlin próbáján (40) világszínház KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Téli esték Moszkvábn (42) A hátsó b o r í t ó n : Csányi Árpád díszletterve Schwjd György Mesebeli János című drámájánk békéscsbi elődásához FÖLDES ANNA Ameriki színházi npló (45)

3 BOLDIZSÁR IVÁN Igzi közönség, vlódi részvétel A rádió és különösen televízió megjelenése és sokszor vittott, de tgdhttln didlútj ót sokféle érdekes változás ment végbe kultúr és közönség viszonyábn. Úgy látszott, minth színház kívül mrdn ezen z átlkuláson, ám legutóbbi évek tpsztlt zt muttj, hogy tömegközlő eszközök, vgy inkább így mondnám: tömeglkító, tömegművészeti, tömegelődó eszközök mélyen érintették és folymtosn érintik színház létét és jellegét Hosszú ideig ttól féltünk, hogy televízió elvonj közönséget színháztól. Miért mennének z emberek színházb, kérdeztük egymástól, mikor otthon, krosszékben, kényelmesen és ingyen végignézhetik ugynezt? Tévedtünk. Ez z ugynez nem ugynz. Az első televíziós lelkesedés után színházb-járók rájöttek rr, hogy színház más, mert eleven, mert három kiterjedésű, mert z embernek el kell mozdulni hzulról, mert szomszédj vn, mert színház és nézőtér között kilkult z emberi és művészi kpcsolt olyn légköre, mellyel soh vgy csk ngyon ritkán töltődik fel képernyő környéke. Ezért vnnk, kik zt mondják, hogy csk színházi közönség z igzi, mert ezt művészek látják, és ők is vlósággl megtpogthtják z elődókt. Nem láthttln elektronikus ármkör kpcsolj őket össze, hnem z ugyncsk láthttln, de mégis érzékelhető szellemi és testi vérkeringés. Ezt fokozz játék és részvétel egyszerisége, megismételhetetlensége, ez pedig rögzített, elektronikus műfjoknál, rádiós szvltnál vgy hngjátéknál, televíziójátéknál és természetesen korábbi keletű mozifilmnél nem jön létre. Az imént szántszándékkl tettem közönség elé színházbjáró jelzőt, mert televízió htás színházr éppen bbn ngyobb rétegben muttkozik meg legjelentékenyebben, mely televízió előtt nem járt vgy lig járt színházb. Ez z bizonyos új közönség, mely nem-közönség " volt, ez lkosságnk z többsége, melyet éppen rádió és televízió vont be kultúr mágneses terébe. Milliós tömegek nálunk és szerte világbn vgy tévében láttk először színházt, vgy televízió révén jutottk hozzá többször, rendszeresen. Ez z pont, hol tetten érhetünk egy olyn jelenséget, melyről sokt beszélünk, de ritkán tudjuk elkpni. Az igényre gondolok. A kulturális demokráci, mely szocilist demokráciánk szerves része, kkor éri el célját, h minél több emberben fölmerül z igény; ennek felkeltése zonbn művészek, írók, lkotók, kulturális politikusok legkeményebb diój. De most itt vn előttünk. A televízió (és rádió is) nem hogy csökken-tette voln színházbjárók számát, hnem növelte, két szinten is : először úgy, hogy már színházb járóknk fokozott kedvet szerzett gykoribb színházb járáshoz, színháztól távollevő közönségnek pedig megteremtette z igényét. Az igény jelentkezését elsősorbn mguk színház művészei, rendezők, színészek, igzgtók, drmturgok vették észre. A televízió térhódítás időben_ egybeesik z új színházi ármltok jelentkezésével, más szóvl : dobozszínház ", kukucskáló színház " lkonyávl. A művészekben z z óhj merült fel, hogy minél közelebb, vlósággl testi kpcsoltb kerüljenek nézőikkel, és ebben kívánságbn része volt televízió htásánk. Ugynkkor, mikor néző egyre inkább színről színre krt látni színészét, színész is szeretné rivld fényfüggönye ellenére is látni, érezni közönséget. Egy színészbrátom mondt nekem, hogy zelőtt gyűlölték nézőtéri köhögést. Most, miót gykrn játszik filmen és televízióbn, boldog, h köhögést, tüsszentést hll, zt nézőtéri suttogást vgy suhogást, mit visszfojtott lélegzet kibocsátás okoz. Ennek kétoldlról megindult folymtnk számos jele vn Mgyrországon is, külföldön is. A 25. Színházbn Vörös zsoltár elődás után színészek borrl kínálják meg nézőket. Ez bor, mint nnyiszor z emberiség kultúrtörténetében, jelkép. Gyurkóék nyilván zt krják vele kifejezni, hogy közönség itt nemcsk psszív néző, hnem vendég, te-hát résztvevő. Szép gesztus, de mégiscsk jelzése részvételnek. Ennél jelentősen messzebbre muttó 25. Színház őszi tpsztlt Brny megyei kis flvkbn. Megérkeztek, kevés Londoni plkát z Abélrd és Héloïse elődásához

4 díszlettel, mszkkl, ekhós teherutón ", és flvk prjngyj, hol fullsztó melegben, hol esti hűvösben órákig várt rájuk. Nem krták őket leengedni színpdról, nem krták őket kiengedni beszélgetésekből. De nem zért ám, mert sohsem láttk még színházt, hnem éppen ellenkezőleg: mert televízióbn már százszor láttk, és most z elevenre, vlódir vágytk. Tvlyelőtt ősszel Párizsbn Jen-Louis Brrult társult egy elhgyott párizsi belvárosi pályudvr óriási csrnokábn htlms cirkuszi sátrt vert föl, és ennek közepén játszották el Cludel egyik legnehezebb, filozófii töltetű drbját. Az első sorbn ültem, vlósággl színpdon, és kármennyire behúztm lábm, Jen-Louis Brrult-nk át kellett lépnie rjtm, vlhányszor színpdr ment. Ez voln közönség részvétele? Ez is. De ngy frnci színész is tudt, h o g y ez nem elég, és ezért z elődás végén félbeszkított tpsot, és közölte, hogy mindjárt kimegy büfébe, színésztársivl együtt, és szívesen elbeszélget nézőkkel. Az egykori váróteremben egy pohár eperpálink mellett még órákig beszélgettünk, ott mrdt z ezer főnyi közönségből vgy nyolcvn-száz. Ez voln közönség részvétele kultúrábn? Ez is. Itt vlóbn közbeszól közönség, zz inkább figyelemmel kísér, megjegyez, kommentál. Krácsony előtt, londoni bohém- és bordélynegyedben, Sohóbn, egy p ubb n, z z kocsmábn, nnk pdlásterében láttm z utóbbi idők egyik legszebb színházi elődását - ebédidőben. Londonbn most vn egy tuct lunch-time thetre, zz ebédideji színház. Egyfelvonásosokt játsznk, és környékbeli irodák, hivtlok, múzeumok, áruházk dolgozói betérnek kocsmáb, megesznek egy szendvicset vgy vesevelős lepényt, egy pohár lngyos, fekete sörrel, és után betérnek és végignézik zt, mit én is láttm: Ronld Duncn művét, Abélrd és Héloďse örök szerelmének új színpdi változtát. A világ legtermészetesebb dolg, hogy színészek elődás után beülnek z ivób, és ki nem siet, elbeszélget velük. Így tettem én is. Itt már inkább közbeszólt közönség. Párizsbn jen-louis Brrult-t és elődását csk dicsérték. Itt vittkoztk rról, mit láttk. Ötleteket dtk, igz, hogy Soho művésznegyed, félig-meddig szkmbeliek voltk jelen, de végül is közönség kissé mindig szkmbelivé válik. Ez már inkább részvétel kultúrábn. Annk jelenségnek lehetünk tehát szemtnúi, mikor színház iránt megnövekedett igény, mi egyszerre jelent mennyiségi igényt, tehát több színházb járást, és minőségit, zz jobb drbokt, még jobbkt, jobb elődást, még jobbt, elsősorbn közönség testi részvételében nyilvánul meg. De ez voltképpen még nem részvétel, csupán jelenlét. A vlódi részvétel keresése előtt tisztázni kell z igzi közönség foglmát. Mondhtnám zt, egy közismert prdoxont továbbfejlesztve, hogy minden közönség igzi, de vnnk még igzibbk. Ezzel zt krom kifejezni, hogy színházi közönség régebbi eredetű, és közvetlenebb kpcsoltbn vn művészekkel, mint rádió vgy tévé közönsége, de éppen eddigi gondoltmenetemmel zt igyekeztem bizonyítni, hogy rádió és főképpen televízió közönsége hogyn válik itt még igzibbá". A vlódi részvétel foglmánk keresése közben érdemes szem előtt trtni színházi közönségnek és televíziós közönségnek kölcsönhtását. Tehát jó dolog z, h televízió áltl psszivitásr késztetett nézőket színházbn már belépésükkor részvétel lehetősége fogdj, és h mű megengedi, érdekes kezdeményezés személyes kpcsolt kiterjesztése és fokozás. A televízió mg lehetőségei között már eddig is megpróbált bevonni közönséget különféle vetélkedőkkel, tlálgtókkl, versenyekkel, pályáztokkl: itt kezdet kezdetén állunk, hiszen mg televízió is hsonlít még Déry Tibor szürrelist koránk Ór iá sc sec semő j é hez. A televízió személyes részvéte-lének nem lehet z célj, hogy elmoss htárokt hivtásos művészek és közönség között, hnem z, hogy ezeket htárokt spiritulizálj, vgyis nézők személyes részvételükkel éljék át minél inkább művet. Hogy itt színjátszóknk, m-tőröknek, nyitott-színházsoknk még komoly játsznivlójuk lehet, z mind televízió, mind ennek mozglomnk továbbfejlesztésével bizonyosr vehető. A vlódi részvétel zonbn mind lssú hömpölygésű régi színház-folym, mind z újbb, frissebb, gyorsbb sodrású televízió-folyók felől közös tengerbe torkollik: z átélés, megrendülés, z zonosulás és z újjászületés mélyvizébe. Peter Weiss: Hölderlin (Nemzeti Színház) Hölderlin (Avr István) toronyszobábn

5

6 ALMÁSI MIKLÓS A várkozás hősiessége Peter Weiss Hölderlinje Nemzeti Színházbn 1. Azzl kezdeném, mire mint következtetésre kellene eljutnom: Hölderlin súlyábn, drámi minőségében nem éri utol Mrt/Sde csúcsát. Persze igzságtlnnk tűnhet, hogy egy világsikert megért, mrdndó műlkotás erényeit olvsom rá mindjárt kritik elején z író fejére, de ez csk látszt. Peter Weiss ugynis Hölderlint Mrt ellenpárjként írt : úgyis, mint drámát, úgyis, mint történelemfilozófii értekezést. Az összehsonlítás tehát nemcsk önként dódik, hnem jogosult is. Mrt nemcsk forrdlmár, de cselekvő hős - Hölderlin költő és tehetetlenségre ítéltségében rejlik trgikum. Mrt-nk követői és szenvedélyes ellenfelei vnnk - Hölderlinnek nemcsk brátj kevés - ellenfelei sincsenek: egyszerűen nem vesznek ról tudomást. Mrt forrdlom korszkánk ngy lkj - Hölderlin forrdlom pályánk írój -, de egyben egy új világlkulás reményének hirdetője. S tlán itt vn két drb ellentétének kulcs is: Mrt kkor íródott, mikor még diáktüntetések, társdlmi mozglmk felfelé ívelő pályán futottk - mű ennek hrcnk reményeit és kételyeit fejezte ki. A Hölderlin viszont ennek mozglomnk hnytlását, sőt elcsitulását sirtj el: 68 májusánk Párizsár már lig emlékszik vlki, s z egykori újbloldli ideológusok közül is kevesen hisznek egy új mozglom lehetőségében. Weiss drbj itt cáfol: zzl gesztussl, hogy Hölderlin minden gyötrelme és meglázttás ellenére, élete végén tlálkozik fitl Mrxszl, és át tudj dni neki forrdlmi gondoltit - mánk is tnulsággl szolgál. De ebből két világhelyzetből már következik drámi szerkezet és színpdképesség különbsége is: Mrt látványosbb, ngyobb örvénylések megjelenítésére volt lklms, míg Hölderlin mjdnem csupán tudtdrám, német forrdlmi gondolt története. S gondoltok fejlődéstörténetét nehéz színpdi kcióvá gyúrni. Főként h olyn ezoterikus képviselői vnnk, mint Fichte, Schelling, Goethe és Hegel. 2. Trgikus hős-e jós, kinek jövendölését nem igzolj - leglábbis életében - történelem? Hölderlin ezt furcs mjdnem-trgédiát éli át. Érzi Ngy Forrdlom távolodását, érzi, hogy sem Németországbn, sem Európábn nem oldott meg z emberiség végső kérdéseit, s egy újbb, népet felemelő mozglomról álmodik, mely hol mitikus formábn bukkn elő benne, mint Empedoklész sors, hol konkrét történelmi személyiségek nevében fénylik fel, mint milyen Buonrotti volt, Bbeuf munk-társ és teoretikus. Tudj, hogy nem végződhetik be forrdlom sor 1793-ml és Npóleonnl - de csk sejtetni képes érzéseit, csk elégikus versekben tudj érzékeltetni jövőt áhító fájdlmát: mert z utópiánk nem is igen lehet konkrét megfoglmzás. Így inkább sját életét kell példává stilizálni: prófétánk életével kell hitet tennie jövő ígérete mellett. Mert egy mitikus lknk kell megjelennie, most, mikor Ngy Forrdlom tüze elhmvdt, és már csk egyedekben prázslik tovább. Mert ki megunt számlálni perceket, emlékeznie kell nnk, hogy vlmi, mi egykor izzott és zót mérhetetlenül múltb merült, h fújttják, megint fellángol-ht" - mondj drbbeli költő drám-hőséről, Empedoklészről. De ezt z életet, ezt z egyedekben prázsló forrdlmt" krj ő is élni, mintegy példszerűen. S önbüntetésként, vlmi kíméletlen szkézissel vezekelni jóslt késéséért: ezért válllj mgár csinált elmebjt is hiszen Weiss felfogásábn Hölderlin csupán álrcként viseli z őrület külső jegyeit, h o g y menekülő, tengődő, vezeklő életformáját élhesse, s várhss történelem válszát hívó-jeleire. 3. A htodik jelenetben bemuttásr kerülő Empedoklész-töredék - természetesen Weiss átértelmezésében - így önélet-rjzi vllomás is: Hölderlin voltképp egy ilyen kortársit és történelmet kényszeríteni kró hősi péld szeretne lenni. Weiss zonbn nem éri be z önéletrjzi utlássl Empedoklész lkját Che Guevr gesztusi és története fedi át, zé forrdlmáré, kit nem értettek meg Bolívi prsztji, és így mgányosn kellett vándorolni vdonbn, s kinek végül is válllni kellett mgányos hlált - h költői megszépítésben ez z Etn lángjit jelenti is. Hölderlin trgédi- áj voltképp éppen z kegyetlen sors, mely csk bomlott elmét, szkizofréniát tudt nyújtni számár, de nem példává érő politiki felhívásként vgy leglábbis társdlmi gesztusként htni képes hlált. Ahogyn költészetének htás is csk később bontkozott ki, hogyn kor szinte süket mrdt erre hngr és példár - úgy mrdt htás-képtelen hlál is: ez sejtetődik fel z EmpedoklészGuevr sors mentében. Weiss természetesen itt is úgy bánik z nyggl, mint Mrt/Sde idején: minden részlet utentikus, minden életrjzi dátum, esemény, sőt gesztus megtörtént, dokumentálhtó - csk z összefüggés, jelentés költői fntázi terméke. Igy Guevr-mítosz is. Mégis Weissnek volt igz: Hölderlin mg jkobinizmusávl guevri lkt volt. Olyn típus, ki 1793 ót újr meg újr megjelenik forrdlmi mozglmk pályán Cskhogy míg Mrt/Sde-drám viviszekciójábn Weiss kíméletlen következetességgel tárt fel lkji ellentmondásit, ddig most guevri lélek és z elégikusn érzékeny, ám gykorltilg tehetetlen költő ellentmondás lig kerül tárgylásr. Weiss megbocsátó z lkkl és sorsávl. Hölderlin egyéniségének ezt kettősségét, mely meglázttásink sorábn mindig szenvedőt és sohsem nyílt lázdót muttt - nem érinti, nem kritizálj drám. Csk élete költői teljesítményének csúcsit állítj szembe élete meglkuvásivl. Legfeljebb művészetének rossz visszhngjit említi meg rekciós diákszervezetek tüntetését. (Megint csk tény, hogy fsizmus igyekezett kisjátítni költészetét.) Az élet ellentmondás, Bbeuf-követő lírikus és mindenről lemondó, vissz-vonult, sértődött ember - kívül mrd viviszekció kegyetlen vizsgáltán. Így csk feldereng z z ellentmondás is, mely tényleges - nem drbbn említett - szkizofréniájánk társdlmi ok lehetett, mely életét derékb törte, és művészetét hihetetlen mgsságokb lendítette. Weiss szeretettel és megengedő jóindulttl bánik hősével: nem nézi zzl kíméletlen kritikávl, mint Mrt figuráját nnk idején. Pedig ebben drámábn mindenki rosszul jár rjt kívül: Goethétől csk zokt szvkt hlljuk melyek természetesen vlóbn elhngzottk -, melyekben weimri óriás éppen törpeségéről tesz tnúságot, Fichte udvri filozófussá silányul, Schiller

7 Hegel (Sinkó László) és Goethe (Horki János) értetlen szerkesztővé szürkül. Hölderlinnek viszont nincs hibáj. Úgy értem: emberileg, etikilg. Cskhogy utol-érhetetlen ngyság, mrdndó szellemi öröksége műveiben vn, s ez viszont nem jeleníthető meg dekvát módon színen -- legfeljebb z átköltés eszközeivel, mint z Empedoklész esetében. Ami megjeleníthető, z költő egyénisége, döntései-nek, mgtrtásánk trtlm. És itt Weiss beleesik mg állított cspdáb: emberi mivoltából krj levezetni költészetét, pedig ez z emberi sors esendő és nyomorúságos, mű viszont, mely belőle születik -- jövőben élő, utolérhetetlen. Emberi sors és életmű állndó vitáj tehát Hölderlin élete, szegényes viszonyiból, meglkuvásr kényszerülő, kis-. szerűen tengődő köznpjiból nem vezethető le Ngy Költő, még kevésbé Forrdlmár: mindkettő költeményeinek sorib zárv él csupán. Weiss viszont e két szint érintkezését keresi, s már-már belekuszálódik z össze nem trtozó szálkb: s ezen ponton borul fel drám értékrendszere, itt torzul el z ábrázolás belső trtóváz is. Innen csk mű megidézése, z Empedoklész-töredék megszóllttás rgdj ki. 5. Végül is Weiss éppúgy önéletrjzi művet írt, mint hogy Hölderlin tette z Empedoklészben: költőnek, h társdlmi érzékenység vezeti, nincs helye mi polgári társdlombn sem. A Gontrdék estélyén megjelenő pénzmágnások, gyárosok, kereskedők, h stilizált nyelven beszélnek is, és h korbeli neveket viselnek is, mi figurák. (Von Bethmnn bnkár például nyílt utlás: z egyik legrégibb német bnkárcslád srj szerepel drámábn, 1800-bn, de zokt szvkt és gondoltokt mondj el, melyeket késői leszármzottj, mi nyugt-német tőke egyik legkövetkezetesebb ultráj foglmzott meg.) S h tlán túlzás is itt életrjzi drámáról beszélni, hivtás drámájáról nnál inkább: burzsoá közvélemény, kurzushoz simult művészelit éppúgy elítéli forrdlmárlátnok költőt m is, mint hogy nép sem hllj ki szviból sját sorsát. Weiss ítélete koráról itt keserűbb és szomorúbb, mint Mrt-bn. Ott még forrdlmár Mrt és hedonist Sde márki között izzó vitánk leglábbis döntetlen kimenetele volt, mit tüntetők Forrdlom, forrdlom" kiáltás lendít újr pozitív irányb, itt tüntetőket közönyösek, egyénenként megnyomorítottk helyettesítik - egy tomizált, közönyössé váló közeg. Az egykori egyenleg itt szomorúbb végeredménybe fulld. S mégis felcsendül Weiss pozitív válsz. Mert milyen mgtrtásmodellt tár mi költő elé? Vgy áltlánosítv: milyen lehetőséget szán mi forrdlmárnk? A bjok és remények felfedezésének kötelessége és kimondott szóhoz vló hűség. Más szóvl : türelem helytállásbn. Hölderlinnek ki kell várni sejtései, költői víziói vlór váltását, s szkézisével mintegy mg is kényszeríti z időt, hogy bb z irányb lépjen, hol ő kereste jövőjét. Más ez mgtrtás-mód, mint mit z újbloldl művészei kerestek jóllehet nnk meghosszbbítás, továbbvitele: forrdlmár türelmetlensége, művészettel is szembeszegülő politizáló kedve nem imponál Weissnek - z ő Hölderlinje míves költő, kinek sori, verstömegei csodáltos gzdgsággl és sokrétűséggel ömlenek, öntörvényű művészi formáb rendeződnek, és így zárják mgukb jövőt; de

8 A z or v os (S om og y v ár i P ál) kezeli" Hölderlint (Avr István) (lklády László felvételei) számár ez tett, türelmetlenség nem költői form kárár működik, csk éppen szvkért vló helytállást fokozz. H már kimondt, egész életét teszi rá, nemcsk néhány évet - s nem törődik sját cslódásávl sem: vár, míg igz lesz. Ez is önéletrjzi elem, s egyben péld: kommunist költő korszerű hitvllás. 6. Mrton Endre Nemzeti Színház együttesével rngos és merész feldtot válllt, Peter Weiss legfrissebb és mgs nehézségi fokú" drbjánk elődásávl. A nehézségi fok felemlítésével nemcsk művészi, politiki üzenet megfejtésére gondolok, hnem rr sját játékmodorr is, melyet drb hol ironikus, hol gúnyos, hol ptetikus, mjd idézőjelben líri jelenetei igényelnek. Az elődás művel vló birkózás jegyében áll. A drb szélességi kiterjedésében megszóllnk ezek felhngok - mélyebb rétegek zonbn csk hlkn ütnek át felszínen, vgy éppen némák mrdnk. Ettől z elődás első része szürkére, egy-hngúr sikerült. Persze meggondolndó, hogy német klsszik belső fejlő- déstörténetének felvázolás mennyire tud hzi színpdon drámi izglmt kelteni, mert hogy zt is mérlegelnem kell, hogy Mrt/Sde ngyszerű produkciójánk emlékei mennyire nyomják" mostni elődás kevesebb színt, dinmikát lklmzó hngvételét. A második rész kiegyensúlyozottbb, itt már érvényesül rendezésnek z törekvése, hogy gondolti dinmikát színpdi mozgássá, olykor látványos összképpé változtss. Az Empedoklész-jelenetben - drám csúcsteljesítményében - tlán kissé háttérben mrdt z Peter Weiss-i szándék, hogy néző itt egy Che Guevr-sorsot ismerjen fel, hogy 19. százdi trgédiábn egy mi trgikus figur lkj és mgtrtásánk kontinuitás derengjen át. A rendezés érezteti ezt belső párhuzmot, de nem tudj látttni is - nem d neki hngsúlyt, s ezzel Weiss politiki szenvedélyessége szürkébbre sikeredik. Életrjzi vontkozásit, mi költőnek szánt figyelmeztetéseit is csk sorok között ismerhetjük fel. Az elődás egészének egységét Avr István teremti meg csendesen izzó Hölderlin-figurájávl. Lágy és mrkáns ez költő, művészi érzékenység trtj élet- ben, s ez is teszi tönkre, hiszen ezzel z érzékenységgel szinte lehetetlen élnie ezek között meglázó körülmények között. Tlán egyedül z z elszántság hiányzik figurájából, mellyel önmgát válllj z eredeti hős: mely z elmebjt is csk mint védőálcát veszi mgár, hogy kivárhss igzság beteljesülését. Ugyn-kkor Avr egy pluszt is hozzá tud tenni figurához humorát. Weiss ritkán tud oldódni, Avr viszont megtlálj zokt pontokt, hol egy-egy hmiskás mosoly helyzet és szerep fölé tudj emelni Hölderlinjét, s ezek pillntok z elődás színtónusát is kedvezően befolyásolják. A népes szereplőgárdából Sinkó László htározott Hegel-lkítását, Gelley Kornél Énekesét, vlmint három szerepet megelevenítő Csernus Mrinn átgondolt és átlényegülni is képes egyéniségét emelném ki. Megemlíteném még Sólyom Ildikó, Somogyvári Pál és Gátí József lkítását mindhármn ugyncsk több figurát keltenek életre. Iskolásn egyszerű - és nem ironizáló, mint z eredetiben - Goethe és Schiller lkj (Horki János és Izsóf Vilmos). Bár lehet, hogy z eredetinek és hozzá rjzolt gúnyrjznk egyszerre vló megszóllttás hzi színpdon hol német klsszik nem házi szerző lehetetlen feldt lett voln. Külön kell szólnom Vs István fordításáról. Ezt z elidegenített szöveget nemcsk költői emelkedettségében és egyben kívülálló szemlélődő műközönyével" hozt elénk, hnem újr meg újr engedte áttörni mondtokon szenvedélyek elsöprő hevületét is. Csányi Árpád díszletei két félkörívvel kilépnek színpdnyílásból is, monumentlitásuk zt ígéri, hogy játszni is fognk benne de játék legtöbb jelenete kmrjellegű, mozglmsbb jelenetekben viszont legfeljebb egy-egy színész lézeng rjtuk: tlán felesleges ez ngy tér gondolti drám megjelenítéséhez. Simon Zoltán zenéje elvontságr törekedett, s ezt sikerült is megvlósítni. Peter Weiss: Hölderlin (Nemzeti Színház) Fordított: Vs István, rendezte: Mrton Endre, díszlet: Csányi Árpád, jelmez: Schäffer Judit. Szereplők: Gelley Kornél, Avr István, Sinkó László, Szokoly Ottó, Konrád Antl, Mróti Gábor, Szcsvy László, Izsóf Vilmos, Horki János, Versényi László, Szersén Gyul, Somogyvári Pál, Gáti József, Tyll Attil, Sólyom Ildikó, Csernus Mrinn, Máriáss Melind.

9 A fitl drámírók változtlnul nehezen jutnk színpdr. Schwjd György, ki tvly végezte el Színművészeti Főiskol drámíró-tgoztát, több színházbn is próbálkozott Mesebeli János című drbjávl. Végül Békéscsbán muttták be, Szűcs János kitűnő rendezésében. Pályi András fitl drámírók helyzetének és Schwjd György játékánk elemzésére egyránt válllkozik lábbi cikkében. PÁLYI ANDRÁS is volt vlmikor elsődrámás szerző, sőt mi több, h most fellpozzuk - még z is előfordul, hogy elődjuk - ifjúkori Tűnődés bizlomról műveiket, mindenki jól érzi, hogy ezekben z első drámákbn is z ő egyéni Elfogult jegyzetek hngjuk szól, még kkor is, h esetleg Mesebeli János ürügyén kmszosn" mutál ez hng. H zt mondom, kiforrtln, mutáló hngú írói tehetségben is felfedezheti figyelmes Megvllom, elfogult szorongássl vártm szem z írói egyéniséget, kkor köz-helyet Schwjd György Mesebeli Jánosánk ismétlek. Hisz ugyn miről lehetne bemuttóját. Tlán zért is, mert ott ültem felfedezni egy pálykezdő író tehetségét, Gyárfás Miklós tnár úr főiskoli h nem éppen erről? Ugyn miért nyúl-ht fogllkozásin, hol Schwjd először egy színház ismeretlen vgy lig ismert felolvst drbját, tlán zért is, mert szerző lkotásához, h nem zért, mert ismerem z ezt megelőző Schwjd- úgy érzi, egy új Szép Ernőt, Tmásit vgy drbokt is, mert emlékszem még A Németh Lászlót indít útjár? S h úgy bohóc csúfos sorsár, mely htvns érzi, nem nyilvánvló-e, hogy különleges évek egyik leghngosbb színházi bukás érzékenységgel kell figyelnie rr, mi volt. Legfőképpen pedig zért, mert egyéni, mi sjátos, mi igzán újszerű Schwjdát fitl, jószerivel még fel- ennek z új írónk z lkotásábn. fedezésre" váró drámíró-nemzedék egyik legmrkánsbb, legerősebb egyéniségének A mesterség becsülete érzem, s mert épp A bohóc bemuttásánk Noh előre megvllottm elfogultságomt, ékes és szomorú példáj emlékeztetett bizonyár kdnk olvsóim, kik enyhén rr, hogy pálykezdő drámíróról nem szólv is túlzásnk trtják e párhuzm szokás nálunk feltételezni egyéni megvonását. Hogyn merem Németh látásmódot. Pontosbbn: zt még csk Lászlóvl, Tmásivl, Szép Ernővel egy igen, hogy friss levegőt hoz, hogy lpon" említeni Schwjd Györgyöt? S e gondoltilg-világnézetileg némileg más felháborodásbn lig-hnem vn vlmi szemszögből nézi világot, mint z előtte igzság : ez z egy lpon" említés járók, zt zonbn ligh, hogy egy olyn vlóbn ponttln. Nem zért, minth ifjú drámírónk, kinek örömmámorbn klsszikusok pálykezdése és mi fitlok illik úszni, miért egyáltlán tudomásul pálykezdése közt nem lehetne veszik létezését, és egy színház műsorr párhuzmot vonni, hnem mert e tűzi drbját, önálló stílusvilág legyen, párhuzm megvonáskor vlmiről megolysféle egyé-ni hngvétele, mely nem feledkeztem: hzánkbn, s ennek eredete illeszthető könnyedén mi mgyr bizonyár sokfelé és messze ágzik, színház divtos sztereotipiái közé. Hisz sosem volt igzi becsülete drámírói fitl író felfedezése már önmgábn is mesterségnek. Az imént említett szerzők sztereotip dolog színházi gykorltunkbn; cskúgy, mint hozzájuk hsonló nem egy rubrik kipipálását jelenti, s ezen belül említettek szinte kivétel nélkül nem egy sor bnálisn hngzó és többnyire drámíróként debütáltk, s mikor kpugyncsk bnálisn értelmezett dolgot: csoltb kerültek színpddl, többéigy fitl tehetségek támogtását, z kevésbé ismert írók vgy költők voltk, s után-pótlás biztosítását, friss levegőt ez egyrészt formálisn belépőjegyet világot jelentő deszkákon, hol ezáltl jelentett nekik világot jelentő deszkáktermészetesen - fitl írókhoz illő sblon r, másrészt megkönnyíthette z író szerint - nemzedéki konfliktusok is színházi munktársink dolgát: megjelennek. korábbn publikált versek, elbeszélések Másrészt előszeretettel vittkozunk regények bizonyos fogódzót" 's dtk például rról, hogyn kell Szomoryt, Szép szerző egyéni stílusánk megérzéséhez, Ernőt, Tmási Áront vgy Németh Lászlót színpdi megvlósításához. játszni, elismerve, hogy ezek szerzők M is e szerint hgyomány - már-már egyéni írói stílusvilágukkl fel-tétlen szívesen zt mondnám, sblon - szerint gzdgították, befolyásolták, lkították és gondolkodunk. H egy színház fitl írót továbbr is képesek lkítni modern kr felfedezni, végiglpozz z elmúlt mgyr színjátszás fejlődését, stílusbeli egy-két év izglmsbb, ngyobb kritiki útkeresését. De hisz Szomory, Szép Ernő, visszhngot kiváltó köteteit, z után Tmási vgy Németh László nyomozv, melyik könyv szerzőjében rejlik képesség jó dilógusok írásár és drámi szituációk teremtésére, mjd ezt követően megkezdődik z író rábeszélése. Az író pedig átdolgozz regényét, s h vn egy kis üzleti érzéke, közben vgy már előtte eldj témát filmgyárnk is, hisz végtére ott is dilógusokt és szituációkt kell írni, s különböző műfjbn megszülető vriációk legyünk optimisták - egymást propgálják. H vlki csk drámíró, z gynús. Többnyire nem is szokás drámírónk nevezni, csk szerzőnek, s ez - szó pejortív értelmében - zt jelenti: lklmi szerző. Olysféle színházi firkász, ki úgynevezett ügyes dilógusokt" ír, poénokkl dóbálózik, ziccerszerepeket ráz ki kisujjából, ki ostob és bárgyú történeteket is színpdr tud énekelni" úgy, hogy zt el lehet dni". Miót színház vn világon, s különösen miót polgári színház vn, hozzátrtoznk színházhoz z ilyen lklmi szerzők, léteznek, sőt néh vlósággl elársztják színházkt. Mégis furcs dolog ennek lpján feltételezni, hogy nem lehet rngos drámíró z, ki más műfjbn még nem bizonyított", furcs gondolkodásmód nem örülni nnk, h félig kiforrottn is, h zsenge lkotásokkl is, de olyn írók kopogttnk színházk drmturgiáján, kiknek mutáló hngjuk ellenére is jó színpdi érzékük vn, s kiknek írási igzi egyéniségről árulkodnk. Vnnk ilyen írók, különösen htvns évek ót feltűnt színháziirodlmi életünkben ez z eddig jószerivel lig ismert fenomén; feltűnt, de többnyire csk kulisszák mögött, s h most neveket említenék, z sem áruln el sokt, hisz közülük csk egy-kettő jutott, esetlegesen, színpdhoz, vgy kdt olyn, ki sját költségén kötetben ki-dt drámáit. Schwjd György is ehhez nemzedékhez" trtozik, melynek legfőbb közös jellemző vonás, hogy mind z irodlmi, mind színházi világ bizlmtlnságát élvezi. Mindjárt meg is kérdezhetné vlki, hogy mindezt miért Mesebeli János békéscsbi bemuttój ürügyén mondom el, hisz ez z eset épp cáfoltul szolgálhtn fentiekre. Végül is Schwjd drbját bemuttták, Békéscsbán sikert rtott, z országos sjtóbn többnyire kedvező visszhngr tlált. De épp bemuttó sjtóvisszhngját olvsv támdt z z érzésem, hogy legfontosbb dologról, rról, miért ez színházi este szerény véleményem szerint vlóbn

10 teátristák minden áldoztos oddás ellenére, mgyr színjátszás végül is kkor született meg, mikor már mgyr színpdi irodlom is volt? Vgy hivtkét mlombn kozzm néhány esztendővel ezelőtt Amiről eddig fentebb beszéltünk, z nnyit emlegetett példár: mikor ht" kérdésnek csk z egyik, írócentrikus vns évek mgyr filmművészetének oldl. Egyrészt ugynis rról vn szó, fellendülését szívesen állítottuk eszményhogy feltűnnek tehetséges fitl drámként színházk elé? Nos, nnk írók, kik szó legjobb értelmében vlmi filmművészeti fellendülésnek egyik ihlefrisset, újt, tehát megújulást hoz-htnánk tője épp z írók és rendezők egymásr színházi életbe, h drbjik nem tlálás, z lkotói közösségek létrejötte mrdnánk fiókbn. Másrészt viszont volt. És így tovább. igz, hogy z elmúlt években szép Persze ezek látványos nlógiák, s ezért számml tűntek fel ígéretes rendezőnem kevéssé ponttlnok. A film és egyéniségek színházinkbn, Tháli nem színház nem vonhtó ilyen egyszerűen egy hzi hjlék megfitlodott vezepárhuzmb, másfjt rendezői módtéssel és megfitlodott szellemben kezdszerrel dolgozik filmes, és mássl te újr munkát; olynnyir, hogy márszínházi lkotó. A színházi rendező sokkl már vlmiféle új hullámról" beszélinkább leveheti könyvespolcról hetünk mgyr színházművészetben, Shkespere-t mi gondoltink megtermészetesen rendezői új hullámról", foglmzásához, mint filmrendező, kifitl rendezőkről, kiket leginkább és nek h esetleg szintén ezt teszi, kkor is legáltlánosbbn z jellemez, hogy szüksége vn egy mi forgtókönyvírór. korszerű játékstílus keresése egyet jelent Arról nem is beszélve, hogy színházi számukr színház társdlmi küldetésérendezőnek szárnypróbálgtás" idején nek, közösségi hivtásánk felülvizsgás ezen most z lkotói pály bizonyos lásávl, szenvedélyes újrfoglmzásávl. időszkát értem, s nem művészi S így örvendetes módon új típusú köz-életi eredmény minősítését - mgától értetőkérdésfeltevésű színház vn születőben dően kínálkozik, hogy klsszikusok Tháli e hjlékibn. Nem titok: újrolvsásávl tegye meg első lépéseit, elsősorbn vidéki hjlékibn. vívj ki első sikereit. Ugynkkor mégis elgondolkozttó, " hogy ez rendezői új hullám máig lig Drám mesejátékbn elbeszélve tlálj kpcsoltot élő irodlmunkkl; legizglmsbb és legfrissebb szellemű Mindezt, úgy érzem, el kellett mondnom színházi elődásink továbbr is hhoz, hogy megfoglmzhssm: miért is klsszikusok újrfoglmzási. S itt most tekintettem féltő szorongássl Mesebeli szándékosn nem említek példákt, mert János bemuttój elé? Szerettem ezt önmgábn minden jól sikerült, játék- drbot, noh korántsem éreztem kiforrott stílusbn és gondoltilg újt hozó, lkotásnk. Szerettem benne nyílt közéleti korszerű, mi elődás jótáll önmgáért. problémfelvetését, zt, hogy Schwjd Véletlenül sem szeretném leprncsolni mi vlóságunk szenvedélyes szeretetével jövő mgyr színpdiról sem mgyr, olyn kérdéseket vet fel benne, melyekről sem világirodlom klsszikusit; s nemigen szokás szín-pdon beszélni, z minden színházi rendezőnek elvitthtt- életben zonbn nnál inkább. Szerettem ln jog, hogy klsszikus drámák színre- benne zt, hogy Schwjd mindnyájunkt, vitelével szóljon mához, s h ezt vlóbn kik beülünk nézőtérre, hitünkről és sikerrel teszi, elévülhetetlen érdemeket is elkötelezettségünkről fggt, rról, hogy hiszünk-e bbn, mit szerezhet mgánk. De jelenség mégis vlóbn elgondolkozttó, s d némi okot cselekszünk, hiszünk-e bbn, mit töprengésre: vnnk tehetséges, ígéretes, mondunk. S ez drb mégsem politiki végül is zonbn megszületetlenül vitirt, nem is közéleti publicisztik, mrdó, mert színpdr nem jutó írói hnem színpdi játék. Schwjd zt is próbálkozásink, s vnnk ngyon is mondj műsor-füzetben, mesejáték; ám eredményes, rokonszenves, sőt ngyszerű mesének is különös, rendhgyó mese ez. színházi (zz rendezői) válllkozásink, Azt hiszem, utólg lett mesejáték. Amikor tlálkoztm drbbl, melyek zonbn vlmiképp nem jutnk először meghökkentett, Schwjd milyen szinkronb z írói útkeresésekkel. Említsek ismét színházi vgy irodlmi szeszélyesen, már-már zt mondnám, párhuzmokt? Hivtkozzm rr, mit ötletszerűen nyúlt legkülönbözőbb stíluselemekhez: voltk mindnyájn tudunk, hogy z első mgyr esemény lett, vgy inkább zt mondhtnám, bizttó ígéret, nemigen esett szó. egészen hgyományos", lélektni drám ábrázolási módját idéző pillnti, de ugynkkor úgy éreztem, elementáris vonzást gykoroltk rá z bszurd drámi helyzetek, s különös érzéke vn színpdi groteszk költészete iránt is. Aligh tűnődött Schwjd drb meg-írás előtt zon, h o g y játékstílust kitlálj", egyszerűen elindult írói ötlete szívesebben mondnám, látomás nyomábn: mi történik, h egy munkás, úgy ötvenesztendős korábn, meg krj hálálni mgyr állmnk, miért kikprt piszokból"? Elindult e kérdés nyomábn, hogy végiggondolj, sját belső írói látomás szerint, szoktlnul hngzó kérdés következményeit, emberidrámi-politiki válszút, döntés elé sodorv hőseit, megnnyi mi vlóságunkból kiemelt írói típust, egy kicsit tehát bennünket mgunkt, kik nézőtéren ülünk. S újr hngsúlyoznám: hogy belső írói látomás szerint gondolj végig, h o g y mi is e szerint gondoljuk végig, mert hisz itt rejlik játék lehetősége, itt tűnik elő z igzi színpdi tlentum: Schwjd meseíró fntáziáj olyn, hogy szívesen megfricskázz hétköznpi tbuinkt", beidegződéseinket, s miközben játszik, komédiázik, nem fél ttól, hogy idegeinket felborzolj, lelkiismeretünket háborgss. Mondom, ligh jutott eszébe, hogy stílust teremtsen, ám drb első változtánk stíluskvlkádjából is kirjzolódott sjátos játékstílus lehetősége; történet végül is népmesei fordultot vett, hős - Vrg János lktos - életen, hlálon túl, ment, ment, gylogolt, hogy elvigye z jándékb vett porszívót mgyr állmnk. Már kkor sem volt különösebb lelemény felfedeznünk, hogy ez Mesebeli János igzi stílusvilág, hogy ebben drbbn nnyi helye vn lélektni relizmusnk, z bszurdnk, groteszknek, mennyire mindezek stílusjegyek népmesei vonásoknk is nevezhetők; de z is világos volt, hogy drb mgábn rejti legkülönbözőbb színpdi nyktekerés" lehetőségét: kár termelési drámánk" is lehetne értelmezni, kár mgyr bszurdnk" és még sok minden másnk. S legfőképp: könnyen elveszhet mg rendező is stílus útvesztőiben, hol erre, hol rr cspongv, hol így, hol úgy értve végeredményben zonbn félreértve - z írót. Továbbá: ismerve fentebb vázolt színházi helyzetképet, kételkedtem benne, hogy kd színház, mely fntáziát lát Schwjd-drbbn, s h lesz is, ki

11 bemuttj, z inkább z új mgyr drb" és fitl író felfedezése" rubrik kötelességszerű, de kétes eredménnyel járó kipipálás lesz. Nem így lett. Ami történt, h pesszimist lennék, csodánk nevezném, de mert derűlátó vgyok, inkább bizttó jelnek trtom. Egy rendező, kit még fitlbb korosztályhoz kell sorolnunk, s ki néhány éves szünet után, úgy tűnik, most vn igzán kibontkozóbn, Szűcs János, ki ettől z évdtól békéscsbi Jóki Színház főrendezője lett, úgy érezte, prtnerre tlált z íróbn. Az elő-dás születésének kulissztitkit nem ismerem; mg produkció zonbn minden előzetes szorongásom megsemmisítő cáfoltául szolgált. Úgy tetszik, rendezőre inspirálón htott drb, s z írór nem kevésbé inspirálón rendezővel vló tlálkozás. Úgy érzem, Szűcs János fntáziáját épp z fogt meg Mesebeli Jánosból, mi bbn legértékesebb volt, de mi korábbn inkább csk lehetőségnek tűnt előttem. (Mg Mesebeli János cím is Békéscsbán szüle-tett, z eredeti A z jándék helyett.) Egy elődás született, e g y mi mese, mely korántsem csk Schwjd egyéni stílus-eszményéből dott ízelítőt, hnem Szűcs Jánoséból is. A közös stíluseszményükből. Egy elődás született - igzi politikus színház -, melyben korszerű játék-stílus keresése egyúttl színház társ-dlmi küldetésének újrfoglmzását is jelenti. Alighnem z író is, rendező is sokt köszönhet ennek közös munkánk, s bizonyár hosszn beszélhetnének ról. Ami változás drbon esett, lényeges is, lényegtelen is. Messzire vezetne itt most kisebb drmturgii változttások összevetése, vágy nnk elemzése, Szűcs színészvezetése, z együttes jól összehngolt játék hogyn emelte meg" drbot, segítette szinte első perctől bb régiób, hová z író eredetileg csk hosszs önmgávl vló birkózás után drám utolsó negyedében jutott fel. Amiért nekem kivételes élményt jelentett ez bemuttó, s miért úgy éreztem, szólnom kell ról, z z író és színház közti bizlom megszületése volt. Az előző Schwjd-bemuttón mely megboldogult füredi színházi npokon zjlott le, veszprémiek gondozásábn ugynez z író fentebb bőségesen körülírt bizlmtlnság áldozt lett. Úgy játszották el, hogy nem hittek benne. Most z ellenkezője történt. Az új színház" és z új drám" tlálkozás. Tlán folyttás is lesz. Schwjd György: Mesebeli János (Békés megyei Jóki Színház). Szerencsi Hugó, Polyák Zoltán és Lukács József (Demény Gyul felvétele)

12 BÉCSY TAMÁS Az áldozt hegyén Sándor Iván drámáj Pécsi Nemzeti Színházbn Sándor Iván Az áldozt hegyén című drámájávl véleményünk szerint ngyon fontos irányb tett jelentős lépést. A nép ábrázolásáról vn szó. Egy vidéki kis mezővárosbn fontos történelmi mozgásirányok sűrűsödnek felszbdulás utáni időkben. A földeket már felosztották, s z őszi munkákt el kellene kezdeni. De megjelent egy rendelet, mely szerint kétszáz holdig vissz lehet dni földeket zoknk birtokosoknk, kik részt vettek z ellenállásbn. Ők most pecsétes okmányt kptk rról, hogy visszvehetik földjeiket. De természetesen olynok is követelik volt vgyonuk egy részét, kiknek erre semmi lpjuk és joguk nincs, s föld visszdásáról szóló okmányokt z efféle volt birtokosok közül is kidták egynéhánynk. A birtokok csk kkor juthtnk vissz régi tuljdonosik kezébe, h z újonnn jutttott földeket elveszik z újgzdáktól. Ez folymt is megkezdődött, mi z újgzdák körében ngy indultokt váltott ki, s zt véleményt, hogy z ös vezetés is bizonytln, földosztás után most már ki krják játszni népet. A fölbolydult helyzetben z újgzdák nem vetnek, nem termelik z élet értékeit; sőt, zok is le krnk mondni nemrég kpott földjükről, kiktől nem veszik vissz. A másik történelmi mozgásirány háborús bűnök megtorlásánk igénye. Egy régi középosztályból" szármzó tnítónő háború utolsó npján egy szökésben levő leventecsptot németek kezére jutttott, kik kivégezték fiúkt. De minderre nincs tnú, csk z indult mondj bűnösnek. A bírósági tárgylást is felületesen folyttták le, s lányt hlálr ítélték. Hlálr ítélték, noh ő tgd, sőt, zt állítj, meg krt menteni fiúkt. De erre sincs tnú. A kivégzést zonnl végre is krják hjtni, csk egy pesti futárr" várnk, ki z ítélet jóváhgyását hozz. A következő mozgásirányt z ntifsiszt Polgármester képviseli, ő hónpokig volt Gestpo fogly. A Polgármester most kolíciós prtner", Sándor Iván: Az áldozt hegyén című drámájánk bemuttój Pécsi Nemzeti Színházbn megosztott kritikusokt. Eltérő vélemények jelentkeztek mind drámát, mind z elődást illetően. Voltk, kik prbolát sejtettek e műben, mások nturlist drámához érezték közelebb állónk. Egyesek drbot, mások z elődást trtják jobbnk. Bécsy Tmás elemzése kritiki visszhng ismeretében született. polgári humnist értelmiségi, s késznek muttkozik rr, hogy együttműködjön kommunistákkl. Mindenképpen óvni krj törvényességet: h egyszer rendelet vn rá, vissz kell dni földeket, de - ő is vllj - csk zoknk, kik törvény kívánlmánk eleget tettek. A hlálr ítélt tnítónő rokon. Nem ezért, hnem mert bírósági tárgyláson nem trtották meg törvényességet, kéri perújrfelvételt. A kisvárosbn és környéken mindenki tudj, hogy tnítónőt, Császár Krisztát hlálr ítélik, de még nem végezték ki. Az újgzdák két tényt veszik vissz földjeiket, háborús bűnöst nem végezték ki - érzelmeikben összekpcsolják: zért nem hjtották végre z ítéletet, mert z új vezetők, párt fél, fél régi urk vissztértétől, s ezért hgyják cserben őket. Azt mondják, z új vezetők mguk bőrét krják menteni z ítélet végrehjtásánk hlogtásávl. E négy fontos történelmi mozgásirány képviseletében z újgzdák (Árendás), kolíciós" polgár (Polgármester) és háborús bűnösként elítélt (Császár Kriszt) jelenik meg egy-egy konkrét személyben, régi birtokosok törekvéséről, tetteiről csk értesülünk. Mindzok, miket eddig elmondottunk mintegy történelmi mozgásirányok fókuszábn, párttitkári irodábn futnk össze. Sándor Iván tökéletesen válsztott meg színhelyet, legfőbb társdlmi mozgásirányt ezáltl is középpontb állítj. Két szereplőben testesíti ezt meg, s mégsem lesz ebből drámi tutológi; Árv z idősebb, Kozák fitl pártmunkás. Kétszintes" drám Hogyn ábrázolj ez mű népet? A drámtörténet Aiszkhülosz ót ismeri z úgynevezett kétszintes drámákt. Ennek mgj, lényege, hogy z dott kor vgy z dott író világot két szintből összetettnek látj. A kettő közül z egyik minden esetben mindennpos világszint. E fölött" tlálhtó másik, melynek legfőbb jellemzője, hogy mgáb fogllj zokt törvényeket, melyeket minél mrdéktlnbbul érvényre kell jutttni mindennpos szinten hhoz, hogy ez jobb, igzbb, boldogbb legyen. Az efféle drámáknk cselekménye mindig rról szól, hogy miként lehet és kell ezeket törvényeket megvlósítni, htóerővé tenni. Vlh hit, vllás, mitológi hozt létre ezt szintet, illetőleg rendezte be" törvényekkel is, szereplőkkel is. De z ezzel z nygszervezési eljárássl megírt drámákból mindig kkor lett csk ngy mű, h megjelenített törvények - nyilván áttételesen - z dott kor lényeges és vlódi mozgásirányit tükrözték. A népet rendszerint egyedien ábrázolják drámákbn. Típusokbn, kik mgukb sűrítik nép legjobb, legigzbb tuljdonságit. Ezzel módszerrel tlálkozhtunk például Trenyov Ljubov Jrovj című drámájábn. De szovjet drámirodlombn olyn jelentős mű is vn, mely kétszintes nygszervezési eljárásrendszert lklmzz: Visnyevszkij Optimist trgédiáj. Sándor Iván jelentős elméleti lépése, hogy tlán először írt olyn szocilist kétszintes drámát, mely már nem fegyveres hrc időszkábn játszódik, s melyben nép nem egyedeiben, nem típusokbn, de mint törvényt dó, lényeges törvényeket mgábn foglló második szint jelenik meg. Azok z események, melyeket említettünk, mintegy körülveszik" párttitkári irodát. Itt belül nnk lehetünk tnúi, hogy két pártmunkás nemcsk megtnult, de tnulj is zokt törvényeket, melyek népben, nép történelmi vlóságábn szunnydnk. A párttitkári irodát és két pártmunkást egy konkrét közösség veszi körül, de ők e konkrét közösségben is nép elvont eszmei lényegét látják. A nép -ismereteszokt rétegeket, osztályokt fogllj mgáb, melyek objektív helyzetükből következően képesek részt venni társdlmi fejlődés feldtink megoldásábn, melyek z nygi értékek létrehozói és gyökeres társdlmi átlkulások vezetői. Így végül is népben, nép konkrét történelmi itt és most vlóságá-

13 bn fedezhetők fel z élet vlódi törvényei, melyek jelen esetben következők: nép vn htlmon, s népnek mindenképpen meg kell vlósítni mg igzságit és törvényeit, s nem szbd semmiképpen, semmiféle okból és célért sem igzságtlnságot, sem törvénytelenséget elkövetnie. Sándor Iván drámájábn két pártmunkás körül így jelenik meg nép mint mgsbb, törvényt dó szint. A cselekményben pedig zt látjuk, miként és hogyn kell nép vlóságábn élő törvényeket tudtossá is tenni, meg is vlósítni vezetők cselekvéseiben, és ktív erővé tenni mgábn konkrét közösségben. A műben ábrázolt helyzet kérdését úgy lehetne megoldni, h közösség bizlmtlnságánk eloszltásár, z új vezetőkben vló hitének megerősítésére kivégeznék lányt. Cskhogy két tényező is felmerül. Az első, kevésbé hngsúlyos, hogy ez konkrét közösség zért is kívánj lány kivégzését, mert bár öntudtlnul, de bűntudt vn tnítónővel szemben: ők mguk nnk idején sem-mit sem tettek fiik kiszbdításár. A másik, lényeges, hogy kiderül - s épp fitl pártmunkás korontnú rá -, tnítónő árttln, ő vlóbn meg krt menteni fiúkt. Felmentése politiki-tktiki lépésnek is jó lenne: h elrendelik perújrfelvételt, Polgármestert is párt mellé állíthtják. A pártirodábn végig törvényességről és törvényesség mögött, néh- régi birtokosokkl összefüggésben - nnk ellenében feltámdó népi igzság, düh és indult kérdéseiről folyik szó. A középkorú és fitl kommunist tnítj másikt is, önmgát is zokr törvényekre, melyek népben szunnydnk. Ám közben kint ngyon is megbolydultk z indultok: régi birtokosok már összeverekedtek z újgzdákkl, város főterére gzdgyűlést hirdettek, városbn egyre nyíltbb rendzvrás, és Árendás, konkrét közösség, z új-gzdák megtestesítője végképp ügyük elárulásávl vádolj két kommunist vezetőt. Bizlom és törvényesség A bonyolultságábn is egyszerű vgy z egyszerűségében is bonyolult helyzetben konkrét kérdés így hngzik : nép igzi vezetőinek szbd-e törvénytelenséget elkövetni közösség bizlmánk megszerzésére, z új világ erejébe, igzáb vetett hitének megszilárdításár, szbd-e háborús bűnösként kivégeztetni z Sándor Iván: Az áldozt hegyén (Pécsi Nemzeti Színház). Szegváry Menyhért (Kozák) és Holl István (Árv) árttln lányt, ki nemcsk ennek közösségnek dná vissz vezetés erejében vló hitét, de megfékezné birtokosokt is? A kérdést először z idősebb pártmunkás krj megoldni. Ok és célj pozitív, kizárólg konkrét közösség, z újgzdák érdekét nézi, zt, hogy párt mindenképp megnyerhesse z újgzdákt, s ur legyen helyzetnek. De eszköze rossz: önkéntes áldoztválllásr, z ügy érdekében vló önkéntes hlálr krják rávenni tnítónőt, s ezzel felvillntj történelem nem okvetlenül pozitív mozgásirányát. Császár Kriszt ezt nem válllj, felháborodottn utsítj vissz. Az idősebb pártmunkás, hogy szbduljon feszültségtől, hmis látsztb kpszkodik: vlóbn ellenség lány, kivégzése így mégsem lesz törvénytelenség. A fitl pártmunkás - ő koro ntnú! - nemcsk z dott közösség indultit, nemcsk z dott helyzetet nézihnem nép eszmei lényegéből következő, e konkrét közösségben is élő, de még nem tudtosult törvényeket, s nem válllj törvénytelenséget. Egy feszült pillnt erejéig ismét előrevetíti z író jövő egyik szeletét: Árv letrtózttná fitlbb elvtársát is z ügy rosszul fel-fogott érdekében. Az ifjú Kozák érvei zonbn győznek, s z egyetlen lehetséges igz utt válsztj. Kimegy konkrét közösséghez beszélni, hogy nép vlódi törvényeit bennük is életre hívj. Ő teszi meg tehát zt három lépést, melyek mindegyikére szükség vn hhoz, hogy mindennpos szinten ( nép vezetőinek cselekvésében s közösség npi életében) jobb, szebb, igzbb legyen z élet: felismeri nép vlóságábn szunnydó törvényeket, zokt önmgábn tudtosítj,

14 és mgábn konkrét közösségben is ktív erővé teszi. El krj mondni teljes igzságot: jogos földjeiket - h szükséges, hrc árán - éppúgy meg kell védeniök, mint hogy szbdon kell bocsátni z árttln tnítónőt, mert így érvényesül, e kettő együttes megtételével törvényesség, z igzság, melyek lpfeltételek boldogbb, szebb életünkhöz. Sándor Iván drámáj itt ér véget, mikor z ifjú Kozák elindul. A drám konkrét világábn tehát eldöntetlen mrd: mi lesz z eredménye beszédének, s hogy kivégzik-e tnítónőt. Kontktusbn történelemmel Ezt befejezést többen vittják, írói megtorpnást látnk benne. Megítélésünk szerint teljesen mindegy, mi volt z író konkrét ok, és mi volt speciális szándék. Hosszs töprengés után mondjuk: véleményünk szerint ez befejezés zt sugllj, hogy drám tökéletes kontktusbn mrdt történelemmel, történel- Szegváry Menyhért (Kozák) és Kovács Dénes (Árendás) mi mozgásirányokkl. Nem drám cselekménye mondj ki, mi lesz Kozák válllkozásánk eredménye, megtörténik-e kivégzés vgy nem. Mert nem ez lényeges, hnem nnk z útnk megmuttás, értékének hngsúlyozás, melyet Kozák válszt. A mű többek között ezzel is emelkedik felszbdulás utáni helyzet prtikulritás fölé. A megoldásokt történelemben Kozák-féle típusok útj és cselekvése hozt és hozz, elsősorbn zzl, hogy h egy dott közösséget feljuttt nép igzi szintjéig. S ez feldt nemcsk drám konkrét helyzetében érvényes, és ez feldt sohsem lehet befejezett. Ez mi mi dolgunk is. Sándor Iván drámáj mindig két szint, z eszmei értelemben vett nép és mindennpos vlóság htárvonlán" hld (hol mindennpos vlóság vezetők cselekvése és konkrét közösség npi élete) ; drám cselekménye zt nyilvánítj ki, mit kell cselekedni népben élő igz törvények életre keltéséhez. Mindezt Sándor Iván egy szituációból szükségszerűen kifejlődő mozgásbn ábrázolj, történelem igz menete és vlóság szerint, nép vezetői tudtosítják népben élő törvényeket, ők hozzák igzi mozgásb és ők dják vissz éltető erőként konkrét közösségnek, felemelvén ezzel filozofikusn felfogott nép szintjére. A drám konstrukciós rendszerében vittott két szál, két történelmi mozgásirány összekpcsolás. Azt hisszük, csk zok kifogásolják földek visszvételének és háborús bűnösség problémkörének z összekötését, kik mű egyediségét, szó szerinti konkrét helyzetet veszik csk figyelembe. Mert z áltlános szinten mindkét esetben népben szunnydó egyik törvény konkretizálásáról, törvényességről vn szó. A törvényesség kívánj, hogy z újgzdák ne dják vissz földjeiket, és törvényességnek tesznek kkor eleget, h felmentik tnítónőt. A két kérdés összekpcsolás más szemszögből is jogos drám konstrukciójábn. A prsztság z egész mgyr történelemben kiszolgálttott és be-cspott volt; felszbdulásig mindig csk hitegették, fel- és kihsználták. Érzékenysége, gynkvás tökéletesen érthető. S h Császár Kriszt árttln is, h ő vlójábn nem is háborús bűnös, ennek kérdésnek problémkörét épp ezért, eme érzékenység mitt érintheti z író. Az ifjú kommunist kivételével senki sem tudhtj, hogy lány árttln. A konkrét közösség indult lány lkján keresztül zokr irányul, kik évszá-

15 zdokig becspták, s kiknek vissztértét egyáltlán nem kívánj - de kiknek felbukknás z dott helyzetben szubjektíve elképzelhető (h objektíve már nem is). A két szál összekötésében zvrt és ebből eredően vitát z okozhtj, hogy drám nem állítj elénk z összekötés egyediségét, z egyedi okokt. A két szál tlálkozását csk tudtunkr dj Sándor Iván, nem jeleníti meg, mert megelégszik ngymértékben jogosn - két problém elvi összekpcsolhtóságávl. A műben Árendás testesíti meg z itteni közösséget, z újgzdákt. Tőle értesülünk rról is, hogy földek visszvételét és kivégzés elmrdását összefüggésbe hozták. Az író zonbn nem rjzolj meg jól ennek drámi figuránk teljességét. Szövegei jórészt áltlános szövegek egyediségének, egyéniségének bemuttás elmrdt. Ez is hozzájárul hhoz, hogy két szál összekötése erőltetettnek tűnhet. A drbbn szó esik rról is, hogy prsztok öntudtlnul is bűntudtot éreznek tnítónővel szemben. Erről csk beszélteti z író z lkjit, csk két pártmunkás szövegeiben esik szó ról - de Árendás mondtit úgy írt meg, hogy zokbn nem fedezhetjük föl ezt tényt. Pedig ennek motívumnk kellő súlyú kibontás is hozzájárulhtott voln z egyediség, z egyéniség mélyebb megmuttásához, s evvel két szál kpcsolt is vitthttlnbbá, szorosbbá vált voln. Allegorikus lkok Sándor Iván megítélésünk szerint remek konstrukciór építette drámáját. Az egyes szereplők írói megjelenítése zonbn nemcsk Árendás esetében - gyengébb. Az áldozt hegyén nem llegóri, figurái zonbn mégis z llegorikus lkokhoz közelítenek. A legtöbb szereplő vlmelyik - ngyon pontosn megválsztott történelmi mozgásirány áltlános megjelenítője. Árendáson kívül leginkább Polgármester ilyen. Az író mindegyik szereplőjét igyekezett egyedi vonásokkl is felruházni: Árv börtönben ült, s emitt nincs csládj, de vágyódik rá, hogy legyen; Kozák idevló prsztfiú, kinek ifjonti tüze még törvénytelenségre is kptná mű elején, de ztán ő tnítj törvényesség ngy erejére idősebb elvtársát; Polgármester félig-meddig rokon Császár Krisztánk, ki viszont nem segítette Polgármester feleségét, míg férje börtönben volt; Császár Kriszt elszkdt fsiszt pjától, s élete értelmét tnításbn krt megtlálni, flun élt, s ezért nem tudott Polgármester elhurcolásáról stb. Azonbn ezek z egyedinek szánt vonások egyrészt túl áltlánosk hhoz, hogy speciális egyediségnek hssnk, másrészt z lkok elveket megfoglmzó egyéniségszintjével nem forrnk össze nnyir szervesen, hogy áltlánosságuk, elvontságuk enyhe veszélyét egyértelműen megszüntessék. Ám h helyzetek és z emberek megjelenítésének vnnk is gyenge pontji, ez most kevésbé fontos. Méghozzá zért, mert végre egy olyn drámát láthtunk, mely pontosn válsztott meg legfontosbb vlóságnygot, s zt neki megfelelő módon szervezte drámává. Nem konkrét közösséget ábrázolt, nem egyedeiben jelenítette meg közösséget, s benne népet - de egy másik fjtájú és ngyon is dekvát népábrázolás irányáb tett egy nem is kicsi lépést: nép, mint törvényt dó második szint jelenik meg művében. Az elődás A drámábn három színhely szerepel, párttitkári irod, prsztház szobáj és börtöncell. A díszlet egyszerre helyezi színpdr mind hármt, köztük két úttl, melyen h vlki végigmegy, zt érzékelteti, jelzi, hogy színpdon közel helyezett színterek vlóságbn távol vnnk. A színpd összképe véleményünk szerint elhibázott. A drám ngyon pontos konstrukció, díszlet zűrzvrt, kuszáltságot árszt. De mű-nek hngultát sem dj vissz, s voltképp jó játékteret sem nyújt. A rendezés koreográfiáj" tlán ezért szegényesebb, színészek mozgtásávl vjmi kevés további jelentést, mélyítést, finomítást tesz hozzá z írott szöveghez. A díszlet szegényes, s tlán lprjzábn sem szerencsés volt legjobbn színtérnek zon részén muttkozik meg, hol börtön-cell vn. Miklósy Judit lkításábn sem érezhető, mit már díszlet ezen részének is éreztetnie kellene: bezártságot, z árttlnul kínlódó, szenvedő, időn-ként reménykedő ember tökéletes tehetetlenségét és reménytelenségét. A népi közösség z újgzd Árendás lkjábn lép elénk. Ahogy említettük, z író Árendás szövegeiben nem írt meg Császár Krisztávl szemben érzett bűntudtot, de véleményünk szerint Kovács Dénes lkításábn mégis éreznünk kellett voln. Sjnos, ő nem érezteti. Kovács Dénes szerepe különösen nehéz, egyszerre kellene megjelenítenie z új- Szegváry Menyhért Kozák szerepében (lklády László felvételei ) gzdák közösségét, földjüket féltő, birtokosok megjelenésétől megzvrt, jogos indultokkl és jogtln ráglmkkl teli prsztokt, és ugynkkor fel kellene csillntni: ez közösség nép vlódi törvényekkel, z igzság szépségével. Úgy gondoljuk, Kovács Dénes színészi eszközeinek mélyülni, gzdgodni kellene hhoz, hogy mindezeket mélységében megmutthss. Az ntifsiszt Polgármesterben, keleteurópi módon, dzsentroid vonások is tlálhtók. Ennek z értelmiséginek ezt dzsentroid jellegét Pákozdy János jól állítj elénk. Polgármestere híve és őre törvényességnek, de mindenféle történelmi érzék nélkül, vlmiféle áltlános és örök" rendet kr. Érti és érzi kommunisták igzságát, de neveltetése és ebből fkdó szokási folytán nem mentes bombsztos áligzságokbn vló hittől. Igz, mindez szövegből is kiderül. Pákozdy mozdulti, gesztusi, mgtrtás, színészi átéltsége csk elénk állítják ezt figurát. A drám két emberre épül, két kommunistár. Árvát, z idősebb kommunistát Holl István játssz, Kozákot, fitlt pedig Szegváry Menyhért. A városk problémáit elsősorbn Polgár-mester és Árendás hozzák z irodáb, de

16 két kommunistánk kell vlódi törvényeket zokból kihámozniok. S ez nyilván nem egyszerű, sem elméletben, sem gykorltbn. Hiszen minden megnyilvánulásukbn ott vnnk vágyik, emlékeik, nosztlgiáik, tennivágyásuk, z kdályok kiváltott gyötrődéseik, htlmukkl járó felelősségérzetük, néh tehetetlenségük érzete - s ezeket kell megfelelő ideológii tisztánlátássl emberi krttá és ezután társdlmi tetté átlkítniok. Mind két színész, Szegváry Menyhért, de elsősorbn Holl István remekül oldj meg. Szegváry Kozákj szükségképpen könnyedebb drámi lk, gyötrődései még nem oly mélyek és súlyosk. Ő fitl : először nem érti törvényesség szükségességét, s őt tnítj z idősebb, tpsztltbb. Azután mikor felfedezi Császár Kriszt árttlnságát, őbenne bontkozik ki törvényesség igénye is, ngy ereje is. Es most már ő tnítj z idősebbet. Szegváry pontosn követi ezt fejlődésvonlt, s hiteles emberi mélységben muttj meg. Holl Istvántól Árv lkjánk színészi megformálás z elődás előrehldtávl egyre koncentráltbb, egyre összetettebb lkítást igényel. Mert drám minden irányvonl úgy fut benne össze, hogy neki kell vgy kellene elsősorbn társdlmi cselekvéssé továbblendítenie nép törvényeit. Mg drámi helyzet lesz egyre bonyolultbb és sűrűbb, s ez Sándor Iván külön írói érdeme. A drám utolsó mozzntibn Árv megtudj Kozáktól, hogy Császár Kriszt árttln. De birtokosok tömeggyűlést hirdettek, szegényprsztok összekeveredtek birtokosokkl, elkezdődött rendbontás. A Polgármester is felszóllt gyűlésen, s nem éppen kommunisták mellett. Holl mérlegel, töpreng, szenved, kétségbeesik és cselekszik egyszerre. A Polgármester kívánt ugynis perújrfelvételt, most hát megnyerhetik őt mguknk, hisz árttln lány. De berobbn Árendás, s árulássl vádolj őket. Ekkor Holl is fordul, érlelődik gondolt, lányt mindenképpen ki kell végeztetni. De z ifjú kommunistábn kibomlott már törvényesség igénye: új htás éri z Árvát lkító Holl Istvánt. Belső vívódásibn ő is új fordulthoz ér: rá krj venni lányt z önkéntes áldoztr. Bemegy celláb. A legremekebb színészi pillntok egyike következik: Árv-Holl nem is lányt veszi észre először, de cellát, priccset - hisz nemrég még ő is ilyen helyen szenvedett. A jelenet színészi megformálás ngyon összetett: sját börtönélményei és emlékei, mostni feldt - egyben későbbi történelmi helyzet felvillntás - rávenni lányt z önkéntes áldoztr, minek jogosságábn személy szerint ő sem hisz igzán. Holl börtönemlékeket z emlékezés fájdlmávl, de büszkeségével, lányt rábeszélő mondtit embertelen hidegséggel dj elő. Kiváló, hogyn Holl megkönnyebbül, igz, hmisn, mert áligzság után kp, mikor lány z új rendszer ellen kifkd. Ebből bűnösségére következtet, megszbdulht feszültségtől, nem kell árttlnul kivégeztetnie lányt. Holl remekel ezekben pillntokbn. De drám nem hgyj z áligzságot érvényesülni: jelenet után Kozák megmondj, kétségbeesésében mondt zokt tnítónő. Holl visszfgy hideg embertelenségbe, elveszti minden forrdlmár gondolkodás- és szemléletmódjából kiiktthttln közelre nézést, z emberi szenvedések és gyötrődések észrevételét. Felvillntj jövő egy másik szeletét: sját elvtársát is elfogtná. De Kozák mgtrtásábn drám előrevetít egy hrmdik időt is: z elődás itt és most idejét. Meleg, igzi forrdlmi emberség támd fel Kozák-Szegvárybn, s indítj ki, közösséghez, felvilágosítni és z igzi nép szintjére emelni prszti közösséget. Holl most könnyebbül meg igzán: vlódi forrdlmár jó érzékével felismeri, ez jövő útj. A rendezés tlán ptetikusbb kelleténél, még meg is ölelik egymást. Elég Holl szinte ujjongó felkiáltás: Visszvárlk! Ezt rengeteg váltást, túllépve prtikuláris egyén pszichológiáján, társdlmi-történelmi helyzet mgsáb felemelve, csk igzán ngy színészi megoldásokkl lehet eljátszni, úgy, hogyn Holl. Az elődást ők ketten, Szegváry Menyhért, de elsősorbn Holl István lkítás trtják igzán mgs szinten. Mégis, Sándor Iván remek konstrukcióját kell hngsúlyoznunk, nem e remek színészi teljesítményt. A nép kitűnő drámi ábrázolásáról vn szó. Sándor Iván: Az áldozt hegyén (Pécsi Nemzeti Színház) Rendezte: Dobi Vilmos, díszlet és jelmez: Pintye Gusztáv. Szereplők: Szegváry Menyhért, Holl István, Miklósy Judit, Pákozdy János, Kovács Dénes, Horváth István. SZILÁDI JÁNOS Újrfésült prók A Hongkongi prók Kton József Színházbn Bár z utóbbi években jelentősen megnövekedett z új mgyr drámák utánjátszásánk rány, drámíróink zért m sem duskálhtnk lehetőségekben, hogy színpdi gykorlt próbáján meg-mért" lkotás tpsztltit második bemuttón már hsznosíthssák. Így jvítások legtöbbször csk kinyomttott műben olvshtók - h épp nem z kívánlom, hogy bemuttó szövege kerüljön át változtlnul kötetbe. A drámírók helyzete zonbn így is irigylésre méltó rendezőkéhez mérten. Mikor rendezheti meg még egyszer rendező ugynzt művet más feltételek közt, más színészekkel, míg még frissen él benne z előző rendezés minden jó gondolt, esetleges fogytékosság? Az ilyen igzi újrvívás" ritk jelenség. Legutóbb Székely Gábor kpott ilyen lehetőséget: szolnoki bemuttó után Pesti Színházbn rendezte meg Őrkény István Mcskjátékát. Ngy sikerrel ott, európi hírrel itt. Most Illés Istvánt tisztelte szerencse: miskolci premier után Budpesten, Kton József Színházbn is ő rendezte Szkonyi drámáját, Hongkongi prókát. Szerzői korrektúr" E sorok írój SZÍNHÁZ jnuári számábn beszámolt Hongkongi prók miskolci elődásáról, és elemzésében drb íróilg kevésbé sikeres megoldott részeit is említette. Azokt részeket, melyeket Szkonyi z új bemuttór készülve átírt. Győzött" kritikus? Szó sincs ról. Szkonyi Károlyt - és ennyi dicsőséget" engedjünk meg, h nem is kritikus személyének, de műfj vélt vgy vlóságos erejének - kritiki visszhng legfeljebb elgondolkozttt. Meggyőzni csk z eredmény, z elődás, miskolci elődás győzte meg. Sőt, nem is egyszerűen z elődás, hnem szembesítés. A szembesítés - z írósztl mgányábn elképzelt színház tlálkozás vlóságossl - győzte meg Szkonyit változttás szükségességéről. Mg változttás terjedelmileg nem túl jelentős. Szkonyi nem új prókát"

17 Szkonyi Károly: Hongkongi prók (Kton József Színház) Ss Béni (Sinkovits Imre) enyeleg Ancsikávl (Zolny Zsuzs) készített Kton József Színház számár - erre szükség sem volt -, csupán átfésülte" már elkészültet. Szöveget pontosított, hogy gondolt hibátlnbbul jusson el nézőtérre, és feles-legeset hántott le itt-ott dilógusokról. Gyökeresen csk drb végét, ngy leleplező jelenetet formált át zzá, mi szándékábn eddig is volt, ngy, nem leleplező jelenetté. Ss Béniék nyrlóvtásán z előző vriációbn komédi hrsányság urlj jelenetet. Most rejtettebb, villódzóbb világ áll előttünk, többet, lényegesebbet tár fel Ss Bénik rongyemberségéből, és még inkább ökölbe szorul kezünk, mert leleplezés ellenére sem változik semmi: Ss Béni megkpj frnkfurti kiküldetést. Ezt gondolti továbbtisztázást erősíti figurák átformálás is: Zombori cselekvőbb szerepeltetése és Ancsik csendességében is vihrosbb" újrfoglmzás. komédi felhngji urlták játékot, minth történést lezáró leleplezési kvlkád komikum htározt voln meg z egész produkciót. A Kton József Színházbn sztírát látunk. A komikus mozzntok továbbr is jelen vnnk, s ez jó is, szükséges is, de nem urlv, hnem szolgálv sztírát. A következetesebb rendezői építkezést Szkonyi már említett átírási is segítették. A sztíri elemek lposbb rendezői kidolgozás mű társdlmi mondnivlóját erősítette. A komédi könnyedebb, felhőtlenebb színei gondtln, gyorsn irmló nevetésre lpoznk. A sztíri düh, méreg - és sztirikusn ábrázolt helyzetek kiváltott nevetés - megőrzi, olykor még fokozz is tollhegyre tűzött, illetve bemuttott jelenségek társdlmi veszélyességének tudtát, ebben produkcióbn Ss Bénik világábn felfedett torzulások komolyságát. Ez z utóbbi nehezebb út. Művészileg, emberileg egyránt. Illés István rendezése rendezői szolgált" ezt z utt válsztott. A Kton József Illés István célj most is, mint z előző Színház színpd méreteinél fogv lig rendezésénél, mű szolgált - s pesti lklms Hongkongi prók változttások is jobb, teljesebb, színrevitelére. Könnyen mozgthtó htásosbb szolgáltot" célozzák. díszletek vgy jelzésszerű megoldások Így produkció lphngultánk jellemezték mindig is z itteni produkciók erősebb, következetesebb rendezői ki- színpdképeit. Ez hgyományos", munkálás is. A miskolci elődásbn szűkös lehetőségek követelte megoldás nem érvényesíthető. A díszletezés művelete itt drámi funkciójú, s ezt vlóságos bútorokkl, vlóságos fiziki munkávl kell elvégezni. Ezen színpdon zonbn vgy bútoroknk vgy színészeknek vn hely. Illés István középútr kényszerült: csökkentette bútorok számát, méretét, és szűkösre szbt színészek mozgását. Az első érezhető szegénységhez vezetett főleg háttérmegoldásokbn és két lkás berendezésében -, másik színészi játéklehetőséget psztott. Színpdjinkon - s ezt kritik már nemegyszer s z ó v á tette sok z üres, funkciótln mozgás, fölösleges járkálás. Ez hib, szkmi hiányosság. De z ellenkezője sem erény. A Hongkongi prók elődásán játék teljesebb kibontásához mérten kevés tér. A szükségből kmrásított" Hongkongi prók érezhetően feszeng szűkös ruhájábn - s erről nem rendező tehet. Hongkongi prókábn Csk prókák változtlnok Az újrfésült Hongkongi prók Ss Bénije Sinkovits Imre. Sinkovits játék megkeményíti figur színeit. Érdemtelen krnok, szívós törtető és hzudozást munkájábn, mgánéletében természetes emberi létként hsznosító" senkiember z ő Ss Bénije. Ennek figuránk

18 Mr (Máthé Erzsi) reggeli készülődése már nincs emberi hátország. Emberségét, tisztságát, mindzt, miért egykor egyre ngyobb felelősséget és htlmt bíztk rá, olcsó prktikákr váltott, felélte, eldt - lkásért, kocsiért, nyr-lóért. Sinkovits következetes figurépítkezéssel, mértéktrtó színészi játékkl formálj meg Ss Béni lkját, és könnyen csábító túlzások, színészi rájátszások okos elhgyásávl teremt élményt. Felesége Máthé Erzsi. Kemény, drbos, elszánt, energiávl teli sszony Máthé Erzsi Mráj. H jó célr szövetkezve tenné, mit tesz, hegyeket mozdíthtn. Így csk olcsó, önös érdekeket A két munkás (Őze Ljos és Pthó István) kommentálj tévéfelvételt (lklády László felvételei) képvisel. S mert célji embertelenek, embertelen lesz mg is. Máthé Erzsi játék ezt kettősséget foglmzz htásos lkításb. Kitűnő játékát méltán örökítette meg Molnár Gál Péter elemző írás, Népszbdság I. 13-i számábn. Ancsik: Zolny Zsuzs. Mr keménységét Ancsik rvsz, hódító, zsákmányszerző puhság ellenpontozz. Zolny Zsuzs átgondolt játékkl érezteti két sszony lényegi zonosságát és felszíni különbségeit. Azt különbséget, mi nem jellemük, hnem helyzetük eltérő voltából következik. A megfitlított és enyhén népies beszédmodorúr hngolt Zombori Ottót Felföldy László, Krecskit, tekintélyesen ostob főhtósági tisztségviselőt Győrffy György lkítj igen jól. A butságát leglább hllgtássl leplező Krecskiné mindig kitűnő Pártos Erzsi. Mihálitzot, ki emberi értékeit tekintve Ss Béni méltó" társ, Velenczey István, újgzdg" öntudtú feleségét Ferenczy Krisztin és végül titkárnőt Mányi Zsuzs lkítj krkteresen. Külön kell szólni z I. Munkásról (Pthó István) és II. Munkásról (Őze Ljos). Jó lkítás mindkettőjüké. Pthó korbn nehezen lklmzkodik figurához - z I. Munkás már túl vn htvnon-, de ezt mértéktrtó játékkl ellensúlyozz. Őze egységesebben formál, és z énekléssel múltt elevenítő jelenetben drámi mgsltokb képes emelni szituációt. Vlmi zonbn mégis minth hiányozn mindkét figurából. A színek leszűrt tisztság, egyszerűsége. Az, hogy csk eljátsszák munkásokt. A fiziki cselekvésnek z természetessége, mit Szkonyi drbj fölkínál, nem rgdj meg őket igzán. S ettől lkjuk kicsit könnyedebb, súlytlnbb lesz, mint mennyit játék igényel. Befejezésül: célunk nem z összehsonlítás, nem rőfös méricskélés volt. A két produkció két önálló, szuverén művészi lkotás - jóllehet mű és rendező személye zonos. Megítélni is így kell: önnön értékei szerint ezt is, zt is. Erre tettünk kísérletet. Szkonyi Károly: Hongkongi prók (Kton József Színház) Rendezte: Illés István, díszlet: Bkó József, jelmez: Vágó Nelly. Szereplők: Sinkovits Imre, Máthé Erzsi, Zolny Zsuzs, Pthó István, Őze Ljos, Felföldy László, Győrffy György, Pártos Erzsi, Velenczey István, Ferenczy Krisztin, Mányi Zsuzs. CSERJE ZSUZSA Rendezte: Szűcs János Békéscsbi színházi esték A Békés megyei Jóki Színház z évd első felében bemuttt Schwjd György Mesebeli János és G. B. Shw Cesr és Cleoptr című komédiáit. A két elődás igen jó színvonl és sikere zt bizonyítj, hogy rendezőjének, fitl Szűcs Jánosnk különösen jó érzéke vn z iróni és groteszk iránt. S kiderül z is, hogy színházt olyn társdlomlkító fórumnk tekinti, mely művészet eszközeivel és htásosságávl szólht hozzá korunk lényeges kérdéseihez. Schwjd György: Mesebeli János A drb Mesebeli János, Vrg János munkásember tisztességben töltötte le életét, z első húsz évet kpitlizmusbn s z utóbbi hrminct szocilizmusbn. S milyen ellentétes e két világrend, z ő élete is úgy változott feketéből fehérre. Elhtározz, hogy mindzért jóért, mit szocilizmustól kpott, vlmilyen módon lerój háláját. Ezért hvi fizetésének felét feljánlj z állmnk. Ez olyn megdöbbenést és ellen-állást vált ki munktársiból és feletteseiből, hogy hősünk rájön: nehéz hrcokt kell még vívni ddig, míg elhtározását vlhogy megvlósíthtj. A drb ennek szocilist kálváriánk bizrr története. Az író komikum, groteszk, z bszurd, líri és népmesei elemek gzdg lklmzásávl jutott el sjátosn egyéni stílusához. A jelenetek mindig vlmi reális helyzetből indulnk. Mindennpi életünkből ismert szituációkbn és emberi viszonyltokbn ismerkedünk meg főhőssel, Vrg János munkássl, művezetővel, főkönyvelővel, gyárigzgtóvl, hősünk csládjávl és társdlmi életünk sok más típusávl: mszek szerelővel, részeg munkássl, posti lklmzottl, rendőrrel, doktorrl. Elítélendő és megváltozttndó negtív jelenségekre, mgtrtásokr figyelmeztetnek ezek jelenetek, komoly életismerettel, kifinomult szociális érzékenységgel. Ezzel egy időben ezt színpdi relizmust mgsbb síkon elegyíti mélyebb összefüggésekre is rávilágító elidegenítő

19 Bernrd Shw: Cesr és Cleoptr (Békés megyei Jóki Színház). Agárdy Ilon (Cleoptr ), Bicskey Károly (Cesr) és Gálfy László (Britnnicus) (Demény Gyul felvétele) effektusokkl. Ezért hsznál fel groteszk és bszurd elemeket is. A visszásságokt úgy teszi nevetségessé, hogy z egyes jeleneteket olykor krikturisztikusn eltúlozz. Az bszurdr, képtelenre utl ironikusn hőse brigádjánk elnevezése: Beckett szocilist brigád". H z lpötlet képtelenségét ( fizetésfeljánlás nem sikerült, ezért egy porszívót kr jándékozni z állmnk) néző elfogdj, s - ez csk z írón és rendezőn múlik -- később könnyedén követheti színjátékot különböző stílusrétegek lépcsőin drb elvontbb gondolti síkjáig. S már nem csodálkozik zon sem, hogy Doktor utójávl hlálr gázolt munkás felkel hlottiból, és továbbmegy. Most már minden megtörténhet: helyszíni szemlét felvevő rendőr vitáj hlottl, bürokráci, vlmint józn ész és érzelem hrcánk erőteljes htású, szimbolikus megfoglmzás. S elfogdjuk zt is, hogy Vrg János -felülemelkedve hétköznpok kisszerű világán - mesehősként megy tovább megkezdett útján. Ahogy nép-mesék igzságot szolgálttnk z egy- szerű, szegény, becsületes hősöknek, úgy tlálj meg z író népmese igzságát, mint története eszmei irányánk legmegfelelőbb kifejezési formáját. S z utolsó jelenet líri mgsltr emelkedik: mesebeli", de ngyon is vlóságos Vrg János és munktársi vállukon trisznyávl, benne hmubn sült pogácsávl együtt vágnk neki z útnk. Schwjd ideális rendezőre tlált Szűcs Jánosbn, ki drb stílusforgtgát és gondolti ívét követve, lkotó fntáziájávl állított színpdr z író különös világát, sőt megtlált továbbgondolás lehetőségét is. A rendezés és z elődás egyik lppillére kitűnő díszlet. Csányi Árpád ismét remekelt, mikor megtervezte ezt giccses tüllfüggönyökkel, gipszngylkákkl és műlovkkl díszített, vurstlihngultot ársztó körhintát, s ennek forgó cikkelyei közé mikrorelist helyszíneket: műhelyt, kocsmát, csládi otthont, postát, z utcát, hol z egyes jelenetek játszódnk. Életünk örök körforgását - és némelykor cirkuszjellegét is - sejteti ez körhint. A műlovkon elhelyezett reklámok, tiltó táblák játék során igen jó ellenpontul szolgálnk rendezőnek. A Tűz hsznált, dohányzás tilos" tábl ltt s nnk támszkodv munkások állndón dohányoznk, s Mrdj józn, hogy ember mrdhss" táblávl mit se törődve isznk kocsmi jelenet egész ideje ltt. Szűcs tud tmoszférát teremteni reális helyzetekben: kocsmjelenetben például szeretettel és megértéssel ábrázolj munkásokt, érzékeltetve, hogy ezekben z emberekben minden dottság megvn hhoz, hogy dott körülmények között helyesen ítéljenek, és döntsenek z élet problemtikusbb, válsztás elé állító helyzeteiben, s ezért tudnk végül is cstlkozni Vrg János ügyéhez. A kitűnő színészek követik stílusváltásokt is: hgyományos jellemformálást ugynúgy elvárj tőlük rendező, mint z elidegenítő vgy krikturisztikus lkítást. Vn egy jelenet, melyben művezető és főkönyvelő egymást gyonlicitálv térden csúszv hízelegnek gyárigzgtónk, mjd egyik pillntról másikr z ellenkezőjébe cspnk át, fejére olvssák összes

20 rossz tuljdonságát. Mindezt eltúlzott gesztusokkl, szélsőséges hnghordozássl. Gúnyos, leleplező komédiát látunk itt, melyben z emberi természet rosszbbik fele nyiltkozik meg mg rút gerinctelenségében. Brvúros megoldás z is, hogyn z idős munkásházspár sztereotip viselkedését, mozdultit egyidejűleg színpd másik felén fitl szerelmesek ugynolyn gesztusivl ábrázolj. Az egyformsággl z idő múlását s bizonyos mgtrtásformák változtthttlnságát egyránt érzékelteti. Szívszorítón groteszk jelenet Vrg János temetése: z igzgtó sírbeszédet mond, de nem hlottról, hnem sját mgáról. Kétoldlt óriási, embermgsságú gyertyák, szentimentális régi dllm szól, s közben színpd előterében felkel krétávl körülrjzolt hlott, beszélgetni kezd z őt sirtó feleségével, leányávl, mjd elindul, mert még hosszú út áll előtte. Az széles vörös sál vn rjt, melyet még felesége tett nykáb, mikor mint mesebeli lk, útnk indult. S drb végén, mikor társi felsorkoznk mögé, hogy együtt induljnk tovább, ugynilyen vörös sált visel z fitl munkás, ki hrcánk folyttój lesz. Az utolsó kép is Szűcs világnézeti elkötelezettségét sugllj: szín elsötétül, csk egy éles fénycsóvávl megvilágított kerek sztlt látunk színpd előterében ( kocsmi jelenetből mrdt itt, teli konykospohrkkl) és pohrk mellé helyezett égővörös sált. Nem véletlen ez, hiszen Cesr és Cleoptr olyn, minth történelem és történelmi drámák pródiáj lenne. Ambrus Zoltán szerint drb ngy rkás nkronizmus", mérsékelt elmésségű mskrbál", mely múltt krj kompromittálni". Kissé szűk és leegyszerűsített értelmezése ez shw-i komédiánk, mert ebben drbbn többről vn szó. Cesr sokkl inkább z ngol imperilizmus rezonőrje, mintsem vlóságos történelmi lk. Azonbn nem is egyszerű ktulizálás ez, inkább egy jellegzetesen shw-i módszer: korhűség és z nkronizmus bizrr keveredése. Cesr lkjábn jelentős történelmi hőst, ngy egyéniséget muttj be, de groteszk ábrázolásávl szét is rombolj ezt képet. Mégis ez pátosztól mentes, romntikus történelmi drámák szentimentlizmusát teljesen nélkülöző ábrázolásmód d lehetőséget rr, hogy z igzi Cesr lkját is megsejtesse. Almási Miklós ezt írj: A bölcs Cesr játékszerként kezeli z embereket, mert is-meri történelem mozgásánk titkát. A bölcs, nem trgikus hős Cesr meg krj érteni történelmet, z embereket, s zok vkságár, pózir, érdekeire bízz sját terveit." Cesr egyiptomi klndjáról vn szó, de már utlnk jövőbeli Egyiptom gyrmtosításár is. (Ennek képviselője drbbn Britnnicus.) Rufio, Cesr vezére és testőre z erőszk mindenhtóságát és z ngol hdvezetést egyránt jelképezi. Az pedig már rendezés következménye, hogy meghódítottk főembereiről leigázott G. B. Shw: Cesr és Cleoptr Már Mesebeli János elődásánál kiderült, gyrmti országok urlkodó osztályánk hogy Szűcsnél látványnk fontos szerepe tgjir sszociálhtunk, s ebben közegvn. A díszlet jelentések hordozój lehet, s ben csrkodás, belviszály, bábkirály m megdhtj játék lphngját. Milyen sem ismeretlen foglmk. A rómi pszínpdkép Cesr és Cleoptrábn? rncsteljesítő tisztek pedig vd brit Körben gyönyörű, bordó bársony-függöny ktonákr, sőt z SS-legényekre is emléomlik lá, (hogy ne feledjük el: keztetnek. Shw drbjit behálózz z előszók, színházbn vgyunk!), s előtte Vyer utószók, költői helyszínleírások, prótmás mozgthtó térgeometrikus formái, lépcsői, szögletes ülőhelyei. Mindez finom lékos rendezői utsítások, plsztikus psztellszínekkel, z egyiptomi jellemzések szövevénye. Bár olvsmányflfestészet szín- és formvilágár utló nk mindez rendkívül élvezetes és lebiornmentális díszítéssel. Esztétikus lát- lincselő, mindenkori rendezőnek tudov á n y ez jelzett díszlet, melyben Szfinx másul kell vennie, hogy teljes mű szinte is csupán néhány összerkott kock, eljátszhttln. Erősen szelektálni kell. tégltest. Ebben játéktérben egy Szűcs húzásokt úgy oldott meg, hogy pillntig sem hisszük, hogy igzi tör- z eredeti művet se szegényítse el, s hogy ténelmi színjáték fog megelevenedni komédi m nézőjének legtöbbet előttünk. S mikor Bel Affris megkoreog- mondjon. Cesr első megjelenésekor, rfált blettlépésekkel libben be színre, Szfinx ltt, ptetikus monológ helyett közvetlen beszélgetést folytt közönz ironikus hngnem nyilván-vlóvá lesz. séggel. A rendező lefosztj ról még z álpátoszt is. Így egészen természetes, hogy kockák közt elrejtőző ijedt süldőlány Cleoptr, előbújv bácsi"-nk szólítj. Ez Cesr (Bicskey Károly megformálásábn) évei számát már titkolni kró gáláns lovg, ki hiúságból hord bbérkoszorút, hogy ne lássák kopszságát, frzsábáj vn, mely fájdlmivl minduntln rátör. A női nem rjongój, ki képes iróniávl nézni sját szenvedélyét. Tógáj ltt ngol gyrmtosítór emlékeztető öltözetet visel. Bölcs ember, hlkszvú filozófus, ki megnyerő egyéniségével s szelíd szó fegyverével hrcol. Jó hdvezér, kit bátorság, helyzet biztos felismerése ugynúgy jellemez, mint z, hogy utálj gyilkosságot, bár soroztosn elköveti. Bölcsességeit mély meggyőződéssel dj elő, sőt komolyn is gondolj ( gyilkosság újr gyilkosságot szül, mindig jog és becsület és béke nevében"), s z ellentmondás éppen bbn vn, hogy míg színen egy kedélyes úriember bölcselkedik, háttérben zjlik történelem, s éppen z ő égisze ltt gyilkolnk z erőszkos hódító ktonái. Ezt nem feledteti el megnyerő közvetlensége, vonzó személyisége sem. Azon persze nem csodálkozunk, hogy ezt kedves, öregedő urt szinte gyereklány Cleoptr rögtön megszereti. Ez rgszkodás és szeretet kkor is megmrd, mikor már ismerve Cesr gyengeségeit, csk ki-hsználj. Cleoptr (Agárdy Ilon lkításábn) bbonás kiscicából rgdozó vdmcskává lesz. Igen hmr eltnulj mesterétől htlom megszerzésének módszereit, s mikor z első gyilkosságot elkövetteti djkájávl, már tudjuk: megérett" z urlkodásr. Cesr legcsekélyebb féltékenység nélkül rjong lányért, de egy pillnt ltt tud dönteni: felmérve politiki helyzetet, sjnálkozás nélkül vesz búcsút Cleoptrától, és távozik z országból. Britnnicus (Gálfy László lkítj remekül) mi ngol bürokrt öltözékében jelenik meg, egyszer nyitott ernyővel, kttáskávl, máskor távcsővel kezében és pipávl szájábn. Előfordul, hogy kék fedelű füzetébe ír vlmit, mjd ngol pedntériávl ennivlót, kést, villát vesz elő, s ölében megterítve z etikett szerint kezd étkezni. A vízbeugrásnál is hódol z ngol udvrisságnk: előreengedi társát. Theodotus szemüveges hivtlnok, Rufio hdvezér öltözékén pedig öntelten virítnk kitüntető érdemérmek. Szűcsnek igz volt, mikor ezt z nkronisztikus tnmesét ktuális poli-