TARTALOM. játékszín NÁNAY ISTVÁN

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T XV I I I. É V F O L Y A M 6. SZÁM J Ú N I U S TARTALOM FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: C S A B A I N É TÖRÖK M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert vezérigzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 360,- Ft, fél évre 180,- Ft Példányonkénti ár: 30,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest, Postfiók 149 Inndexszám: játékszín NÁNAY ISTVÁN A mgányos művész drámáj ( I ) FÖLDES ANNA Hrcbn Tisztkezűvel (7) SZÁNTÓ JUDIT A Sötét glmb szárnyr kel (13) KOLTAI TAMÁS Mese színházról (16) NOVÁK MÁRIA A hiány drámáj és drám hiány (18) ÉZSIÁS ERZSÉBET A Ngy cslád - húsz év után (24) NÁDRA VALÉRIA Méltán elfeledett drám Tháliábn (26) SZAKOLCZAY LAJOS Színházi esték Veszprémben (29) P. MÜLLER PÉTER Elvegyülni és kiválni (33) KOVÁCS DEZSŐ Változtok kiszolgálttottságr (35) GYÖRGY PÉTER Hímnem - nőnem (38) MÉSZÁROS TAMÁS A feledékeny lkáj vgy romntik esélyei (42) Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigzgtó HU ISSN A Borítón: Csonk Iboly (Perelláné) és Benedek Miklós (Polino) Az ember, z állt és z erény című Pirndello-vígjáték egri elődásábn (Szántó György felv.) A hátsó borítón: Khell Csörsz díszlete Az utolsó pohár című Pinteregyfelvonásoshoz (ttbányi Orpheusz Színház) (A képen Tóth Mrcell és Rjhon Ádám) (Tti Tibor felv.) Csányi Árpád díszlete A királysszony lovgj nemzeti színházi elődásához (Iklády László felv.) rcok és mszkok CSIZNER ILDIKÓ A két meriki " (45) szemle ANTAL GÁBOR Évdról évdr (47) drámmelléklet CZAKÓ GÁBOR: Ötszög

3 játékszín NÁNAY ISTVÁN A m g á n y o s m ű v é s z d r á m á j Brtók-ciklus Zlegerszegen A mi néző számár természetes, hogy Brtók Bél három egyfelvonásos színpdi. művét - A kékszkállú h e r c e g várát (1911), A fá b ó l frgott királyfit (1917) és A csodáltos mndrint ( : ) - egymás után, egy este muttják. be. Ez zonbn nem mindig volt így, s m sem mindenhol követik ezt gykorltot, melynek bírálói és hívei egyránt vnnk. Molnár Antl, jeles zenetudós például ngyon htározottn zok álláspontját képviseli, kik szerint három mű három teljesen különálló opusz, s mint ilyenek csupán műsorszerkesztés zon meggondolásából kerülhetnek egy műsorb, hogy mindegyik szerzője Brtók Bél. Így ír: Kérdésü n k...: tlálunk-e Brtóknál ilyen, ciklusr irányuló motivikus egységet? Ilyenfjt egység nincsen három színpdi műben. De nem is lehet, hiszen szereplőik gyökeresen különböznek. A herceg még csk nem is rokon királyfink, s mindkettő idegen mndrintól. Juditnk semmi köze királylányhoz, s egyikük sem hsonlít z utc-- lányr..mivel más-uts. természetűek személyek, sorsuk sem lehet zonos, s így cselekményt hjtó jellegzetes zene-nyg sem lehet közös, eltekintve (fönt említett) önkéntelen hsonltságoktól. Mások viszont nem zenedrbok különbözőségéből indulnk ki, hnem éppen zt keresik, mi rokoníthtj e műveket. Kroó György mélyrehtó komplex zenei és zenedrmturgii elemzés e (Brtók színpdi művei, Z e n e műkidó, 1962) során zeneszerző három különböző lkotói korszkánk k i e m e l k e d ő é s r eprezenttív lkotásánk temtiki, drmturgii, zenei és stiláris közös vonásit muttj ki, s nem csupán műveket át- meg átszövő zenei m o t í - vumok, megoldások, stiláris jegyek hsonlóságát regisztrálj, hnem -- s főleg egy emberi, lkotói gondolkodásmód és művészi változás egymást követő fzisiként értelmezi z oper, blett és pntomim, vgyis z Adgio, szorosn ehhez főzött Allegro és z utolsó tételként hozzájuk cstlkozó Presto Finle " egymásr épülését. Kroó e l e m - zésében már kimondv-kimondtlnul benne fogllttik műveket egységben látttó ciklusgondolt is. Alighnem Kroó György elemzése is hozzájárult hhoz, hogy zlegerszegi Hevesi Sándor Színház egyedülálló válllkuzásábn, három Brtók-mű színpdr állitáskor olyn drámciklus született, melynek drbji természetesen megőrizték egyediségüket, ám együtt új minőséget, egységes egészet eredményeztek. Ruszt József értelmezésében /izzrtiiiz-r t férfi művészember trgikus mgányát, megválthttlnságát sugll-j, de úgy-, hogy r egyes cirtbctkbn főszerepek. főhős különböző térti, művész és áltlános emberi - énjét eme-lik ki. A drámák mindegyike Perli-Nő küzdelemben teljesedik ki, ám hogy Pérti mindig más és más lkbn herceg, Tündér(!) és Mndrin jelenik meg, s különböző trtlmk tpdnk figurájához, ügy. Nő kíil inböz(iségében is egylényegű lkj szintén eltérő szerepekben - Judit, Királykissszony és Mi mi., z utclány testesül meg. Rendkívül hngsúlyos nőlkok kpcsolt mindennpi léthez, külvilághoz, tehát mindhhoz, mi Férfi mgár mrdását okozz, mégis e. nőlkok zok, kik újr és újr kísérletet tesznek rr, hogy. férfi, művész, z ember egyenrngú társává váljnk - sikertelenül. Lényük sjátosn. ellentmondásos kettőssége főhőst: mindig megújuló hrcr készteti, de ebben hrcbn mind két fél csk vesztes lehet, A Férfi és Nő hrc zonbn több, mint nemek közti örök küzdelem. kifejeződése; F é rfi-nő ellentétbe fény és sötétség, nppl és z éjszk, z élet hlál szimbolikáj is beletrtozik, mindz, mit kíni yng-yin - természet és művészet férfi és női elvűségének z örökös pusztulást és megújulást eredményező - ellentétpárj jelent. Zene, tér, stílus Ruszt József képzeletében nyilván már z első Brtók-mű színpdr állításkor élt z egész krmipozíció terve, két évvel ezelőtt készült A csodáltos mndrin ( SZÍNHÁZ 1983/2. számábn (György Péter írt bíráltot z elrítdásrl,l) stílusábn, mozgáskompozíciójábn, értelmezésében megszbt másik két mű megvlósítását is. Bár tvly bemuttott táncjáték, A fából frgott királyfi Blázs Bél-szüzsét követte, z idei. operpremier s két évvel ezelőtti Mndrin-elődás szoros stiláris kpcsolt, trom mű ciklusb fűzése megkövetelte középső drb újrgondolását is, így Brtók-est tuljdonképpen hárms bemuttó: drbok összefűzéséből született misztériumot, ezen belül A kékszkállú herceg várát s A fából frgott új változtát először láthtt zlegerszegi közönség. A három kölönboző meséjű, zenei nygú mű egyetlen gondolti koncepció szerinti egységes egésszé válását z. zonos stílusú zenei megszóllttás, z egységes játékstílus, drbok közös játéktere segíti elő, vlmint z, hogy. művek főszerepeit ugynz színészpár játssz s ez vlóbn egyedülálló koncepció és teljesítmény : Szlm Tmás és Fekete Gizi. Az oper, táncjáték és pntomim műfji. meghtározássl jelzett drbok megjelenítése gyökeresen eltérő játékstílust igényelne, ám zlegerszegi színház természetesén nem operát, nem táncjátékot és nem pntomimet játszik. A Brtók-zene áltl rendkívül precízen megszbott mozgásprtitúr lpján élő, igzi színházi mozgásszínházi produkció született, z oper, ráncjáték és pntomim szereplőit s köztük levő konfliktusokt egy sjátos mozgásnyelv segítségével ábrázolják. Ez mozgásnyelv sem klsszikus vgy modern blettel, sem tánc egyéb formáivl, sem hgyományos vgy újmódi pntomimmel nem zonosíthtó, bár természetesen mindegyiknek szánts eleme fellelhető zlegerszegi színészek mozgásábn, Olyn komplex színházi kifejezésmód jellemzi z elődást, melyből hiányzik ugyn beszéd, de minden beszédnél sokklt árnyltbbn, összetettebben s drámibbn fejezi ki szereplők, z összeütközések lényegét csodáltos Brtók--muzsik. A válsztott játékstílus A fából frgott és A mndrin esetében tuljdonképpen nem jelent problémát, hiszen mozgásszínházi stílus rokon tánc és pntomim 'formvilágávl. Ám kérdésesnek tűnt, vjon z oper lényege kifejezhető-e mozgás nyelvén. Nem válik-e produkció csupán z elénekelt szöveg illusztrációjává? Az elődás minden kétséget eloszltott. Az ének és mozgás tökéletes összhngbn vn egymássl, egy pillntr sem válik zvróvá z, hogy hngszlgon megszólló énekesek és színpdon játszó színészek nem ugynzok. személyek. Ennek z érzés-nek létrejöttéhez ngybn hozzájárul z,. hogy z oper szerepeit nem ismert

4 Brtók Bél: A kékszkállú herceg vár (zlegerszegi Hevesi Sándor Színház). Fekete Gizi (Judit) és Szlm Tmás (Kékszkállú) mgyr énekesek interpretálják, kik-nek hngj hlltán néző esetleg könnyebben felidézi mgábn z elődók rcát, lkját, külső megjelenését, hnem zene BBC Szimfonikus Zenekránk felvételéről szól, melyen szerepeket Siegmund Nimsgern és Ttin Troynos énekli - mgyr nyelven. Bár z énekesek kiejtése nem legtisztább - emitt néh nem könnyű követni párbeszédet (ennek ellensúlyozásár műsorfüzethez mellékelik zenedrám szövegét) -, mégis ez z operfelvétel tökéletes válsztásnk bizonyult. Az interpretáció önmgábn is hlltlnul szuggesztív és mindenek-előtt lenyűgözően drámi erejű. De z elődás egészének szempontjából különösen lényeges z, hogy ezt A kék-szkállút éppen úgy Pierre Boulez vezényli, mint másik két mű felvételét - New York-i Filhrmonikus Zenekr élén. A három drb egységes dirigensi megközelítése, értelmezése, dinmikáj, drámiság ngybn elősegítette z elő-dás egységes képének kilkítását is. A három művet Ruszt József zonos térben játsztj. Ennek térnek négy jól elkülöníthető szektor vn: játék ngy része nézőkhöz közel levő ngy, lpos dobogón zjlik, hátrább egy mgs emelvény áll, rjt vsbeton kpu - egyik oszlopából már csk vstrtó mrdt meg, másikt minth háborús lövedékek tépték-szggtták voln meg. A két térrészt egy lépcsős-lejtős híd " köti össze. Az emelvény-dobogórend-szer mögött, háttérben székek és fog-sok sorkoznk, játéktér mellett és előtt szbd tér vn. Hátul jelenésükre várnk szereplők, kétoldlt és elöl mozognktevékenykednek szertrtás-színházi elődás lebonyolítói. A játék-téren csk néhány szék, s ruszti szín-házból régót ismerős, egyik oldlán fekete, másikon vörös bársony tkró tlálhtó. Ez puritán tér és díszlet ki-zár minden ktulizálást és részletezést, ugynkkor z egymástól eltérő krkterű drbok szceniki kívánlmit úgy szolgálj, hogy minden erőszkoltság nélkül egységes látványkeretet teremt művek köré. A kékszkállú herceg vár Az elődás kezdetekor játéktér mellett kétoldlt három-három gyerty ég. A háttérben megjelennek szereplők. Egy fitl fiú - csupán egy kis fekete ndrágbn - fellép z emelvényre, kpuhoz, kezében vörös bársony tkró. Lejön hídon, és játéktér elején leteríti vörös leplet, mjd oldlt távozik. A hát-térből előrejön egy hosszú fehér köpenyes férfi, Regős " (Nemcsák Károly), s egy ovális keretben levő tükröt hoz. Négy férfi kíséri, rjtuk Regőséhez " hsonló fehér, zárt köntös vn, melynek lj zonbn véres. A Regős" letérdel játéktér elején, tükröt nézők felé fordítj, s mint egy ősi imát mondj el prológust: Hj, regő rejtem, Hová, hová rejtsem? Hol volt, hol nem: kint-e vgy bent? Régi rege, hj, mit jelent, Urk, sszonyságok?..." A négy férfi - mint misén ministránsok - Regős " után zsolozsmázzák prológus szövegét, megteremtve ezzel szertrtásszínház közegét. A Prológ közben szóll meg zene, s z elővers végén szereplők visszsietnek székekhez. A zenekri bevezető ltt fellép z emelvényre Kékszkállú (Szlm Tmás). Földig érő, mgs gllérú fekete köpenyt hord, rc fehér, csk z áll közepén húzódó hlványkék csík utl nevére. Lssú, kicsit szögletes léptek-kel jön le lejtőn, miközben Regős " és fiú - ki ministránsinget vett fel - egy-egy széket helyez játéktér két oldlár. Amikor férfi megszóll: Megérkeztünk ", megjelenik kpubn Judit is (Fekete Gizi), fehér, zárt köpenyben, ltt földig érő, fehér, könnyű, lebbenő bő ruhábn. Hj, mint egyes néger törzsek sszonyink, egész pró, szoros loknikbn, egymássl párhuzmos csíkokbn vn befonv. A Kékszkállú kérdései közben Judit leér dobogór, s odbújik férfihoz. A herceg rezzenéstelen rccl hllgtj Judit szerelmi vllomássl felérő válszit, s óvó-védő mozdulttl öleli mgához törékeny nőt. Amikor Kékszkállú kijelenti, hogy Most csukódjon be z jtó", két - csupán kis fekete ndrágot viselő - fitlember jön elő, s dobogó két oldlánál elhelyezett kézi reflektorokt kézbe véve megvilágítják főszereplőket. Mi-után Judit felfogj, hogy bezárult mögötte - jelképesen - kpu, elhtározás tehát véglegessé vált, ismerkedni kezd várrl. A színtér elején sétálv észleli, hogy Vizes fl! Kékszkállú! / Milyen víz hull kezemre? / Sír várd! Sír várd! " A Kékszkállú áll, csk kezét terjeszti ki védőn s intőn lány felé. Amikor Judit konsttálj, hogy Milyen sötét te várd!", ismét férfihoz bújik, s e közeledésből, enyelgésből fkd z elhtározás : Nedves flát felszárítom, Hideg kövét melegítem. " S elkezdődik nő céljánk vlór váltás, bezárt jtók kinyitttás. A herceg penttonikus dllmábn és Judit elszínezett deklmáló " szvibn kifejeződő két krt egymásnk feszüléséből Judité kerül ki győztesen, férfi megdj mgát szerelem hívó szvánk. Összesimul Judit és herceg keze, s z mozdult, hogy két kéz szétcsúszik egymástól,

5 Nemcsák Károly (Királyfi) és Szlm Tmás (Tündér) A fából frgott királyfibn jelképezi kulcs átdását. Judit természetesen nem nyit ki semmiféle létező vgy jelzett jtót, s rendező eltér szövegkönyv fény- és színdrmturgiájától is. Itt nincsenek tényleges jtók, s nem vetül be kinyitott jtókon különböző színű fénysugár. Ez vár vlóbn Férfi lelke, Nőnek bezárt, mgá- nvossá váló férfilélekhez kellene meg-tlálni kulcsot. Az első jtó kinyitásánk zenei motívumár kpubn meg-jelenik egy férfi, kezében kötél. Judit Kékszkállú előtt áll, nnk szemébe néz, férfi kötéllel herceg mögé áll. A szertrtást celebrálók közül fiú és Regős " is előreszld, kétoldlt megáll, z egyik kezében égő gyerty, másikébn tükör, melyet férfi és nő felé fordít. A további jtónyitásokkor meg-ismétlődik ez ceremóni, ám minden jtó mögül másmás férfi lép elő. A fegyveres házból három kést trtó ember, kincsesházbál egy láncon függő, sugrs rnyékszert felmuttó, rejtett kertből egy fehér rózsát szorongtó fitlember. Miközben Judit újbb és újbb kulcsokt kér-követel, egyre közelebb kerül egymáshoz férfi és nő, s reflektorokt kezelő fitlemberek is egyre közelebb-ről világítják meg z intimebbé váló együttlétek helyzeteit. A hrmdik jtó felnyitáskor lép ki először Judit Kékszkállú szeme vonzásából, s kezébe dott gyerty fényében jól megnézi z ékszert. A negyedik jtó feltáruláskor szétválik két ember, s nemcsk gyerty kerül nőhöz, de tükröt is egy-értelműen nőre irányítj Regős ". Az ötödik jtó mögött Kékszkállú birodlmánk kell feltűnnie. Ekkor két oldlról, kpu mellett lssn furcs lkok tűnnek elő. Ugynúgy fehér, zárt, lul vörös ruhábn vnnk, mint z egyes kmrákból eddig kilépők, de fejükön különös, virágokt, bokrokt, mdrkkl, pró rgdozókkl teli fészkeket ábrázoló klpszerű díszt hord-nk, zz természetet testesítik meg. A szereplők rc fehér, mozdultln. A Kékszkállú fenn áll hídon, előtte lenn Judit, kétoldlt különös lkok. Mindz, mi szövegben elhngzik szép és ngy országról, ellentétbe kerül látvánnyl, s kivilágosodó színpd újr és újr elsötétül, mikor Judit rá-döbben, hogy Véres árnyt vet fel-hő! ". A zene didlmsn szárnyl, z ötödik jtóig trtó htlms fokozás tetőpontr ért, szerelem beteljesülésének ígérete villn fel egy pillntr, de e beteljesülést újbb kdályok keresztezik, nemcsk véres felhő vetíti előre trgédiát, de z is, hogy Judit még nem járt végig mg kierőszkolt utt, két jtó még zárv mrdt, Hiáb vonj krjib most férfi nőt, nem sikerül leszerelnie _Judit konok kívánságát. A férfi tudj, hogy vár már nem lesz fényesebb, de Judit csk zt hjtogtj: Nem krom, hogy előttem / Csukott jtóid legyenek! " A Kék-szkállú leül bl oldli székre, eléje kuporodik Judit, s kiköveteli férfitól htodik kulcsot is. Judit zokogó mély sóhjtás " hngjir jobb oldli székre roskd, s hol z eléje trtott tükörből, hol herceghez fordulv fggtj férfit:: milyen vizet lát. A Kék-szkállú kétszer ismétli: Könnyek, Judit, könnyek, könnyek. " Amikor másodszor hngzik fel herceg válsz, Szlm Tmás rc tehetetlen, fájdlms vigyorb torzul. (Óhttlnul felidéződik e gesztusbn Gábor.Miklós több mint húsz évvel ezelőtti Hmletjének el-torzult nevetéssel leplezett sírás, mellyel színész Opheli temetésekor. királyfi fájdlmát fejezte ki.) A két ember egymáshoz közeledése során már lekerült férfiról köpeny, nőről fehér ruh, s ott állnk egymás előtt lemeztelenedve -- csupán egy fekete kis ndrág, illetve trikó vn rjtuk -, s könnyek tv utáni megrendülés pillntábn ismét Kékszkállú hívj mgához Juditot. A testi' egyesülés mámorábn próbálná feledni lélek egyesülésének beteljesületlenségét" -. írj kitűnő elemzésében erről pillntról Kroó György. Az ölelésből kibontkozó Judit zonbn már mindenre, elszánt, már sejti, mit rejthet. hetedik jtó, de neki bizonyosság kell. Hiáb kérleli herceg Juditot: Judit, szeress, sohse kérdezz! ", Judit látni krj legendák igzolását, hlott sszonyokt. A Kékszkállú tehetetlen, Felhngzik még férfiszerelem dllm, de elvágj híres vérmotívum, mely végig átszőtte z oper zenéjét, s férfi átdj z utolsó kulcsot is. Am kmrábn nem. hlott, hnem élő sszonyok vnnk. A kpubn három lefátyolozott nő tűnik. fel, s lssn előrejön. A vörös plástos hjnli, z rnyplástos déli s melegbrn plástos z estéli sszony. Judit tehetetlenül kering z sszonyok körül, kik be-muttásuk után sorbn távoznk. Ami-kor Kékszkállú kijelenti, hogy Negyediket éjjel leltem ", vissztérnek, fekete plástot és fátylt hoznk. Miközben Kékszkállú elbúcsúzttj Juditot, z sszonyok beöltöztetik nőt, s lssú léptekkel mgukkl viszik fel hídon. Végtelen szomorúság tükröződik mind-két emberrcán, kpubn három sszony szoros gyűrűjébe fogott Juditén s játéktéren kuporgó Kék-szkállúén, mikor elhngznk z oper utolsó szvi: És mindig is éjjel. lesz már... Éjjel... éjjel..." A ceremóni résztvevői eloltják kétoldlt levő gyertyákt, csk hetedik jtót jelképező gyerty ég Judit kezében.

6 A Férfi mgány feloldhttln, Judit mg sszonyi önzésével, Férfi múlt-ját is kisjátítni kró szerelmével nem lehet társ mg törvényei szerint teljes életet élő Férfink. Trgikus ez kpcsolt, mert mindegyikük csk mg természete szerint képes cselekedni, képtelenek z egymás megértésére, z egymásr hngolódásr. A fából frgott királyfi Kodály Zoltán 1918-bn Nyugtbn A kékszkállú herceg váráról írv ezt mondj: A zene konstruktív ereje még jobbn érvényesül, h után A fából frgott királyfit hlljuk. A táncjáték z oper vigsztln dgióját egy játékos, mozglms llegro ellentétével egyensúlyozz. " A táncjáték zenéje vlóbn sok tekintetben más, mint z operáé, mozglms és llegro jellegű. Am játékosság inkább csk Blázs Bél írt szövegkönyvvel együtt jellemző rr zenében megfoglmzott mesére, mely felvillntj szerelem beteljesülésének lehetőségét, h nem is vlóságbn, de leglább z álmok birodlmábn. A tánc-játék koreográfusink, elemzőinek vissztérő problémáj Tündér figurájánk értelmezése, ki - hgyományosn - női lk. Ruszt József e figur gyökeres átértelmezésében tlált rá blett új felfogású interpretációs lehetőségére. Ruszt ugynis Tündért férfi színésszel játsztj el, mert zenedrb elemzése során rr meggyőződésre jutott, hogy Tündér lelkében zjlik z mese", minek királyfi, fbábu és király-lány szereplői. Ez kiindulópont természetesen átértelmezte Blázs Bél-történet menetét és figurákt. A leglpvetőbb változások: történet nem egy időtlen népmesei közegben játszódik, ez egy hétköznpi mese; főkonfliktus nem Királyfi és Királykissszony között feszül, hnem Tündér és Királykissszony áltl megtestesített Férfi és Nő között; vlmint nem Királyfi frgj mg helyett bábot, hnem Tündér hsználj fel eszközül. A játék kezdetekor z üres játéktéren, dobogó közepén láthtó egy szék, hátrább, híd mellett, de dobogón kívül, jobbrólblról egy-egy másik szék. Négy reflektor áll készenlétben dobogó mellett. Sötét. Megszóll zene, természet ébredésének csodáltos, hosszú crescendóbn megkomponált muzsikáj. Lssn világosodik ki játéktér, középső széken ül bllonkbátbn, széles krimájú puhklpbn Tündér (Szlm Tmás), lábánál hever felemás fehér-bohóc ruhábn fbáb (Vss Péter). A bl oldli széken fekete bllonbn, mgs srkú cipőben, fehér svájci spkásn Királykissszony (Fekete Gizi), jobb oldlin frmerndrágos, felgyűrt gllérú bllonkbátos Királyfi (Nemcsák Károly). A térben láthtó még A kékszkállú herceg váránk három sszony, z rnyplástos kezében már ismert tükör, vlmint ministránsfiú, ki játék közben kellékeket bedj, székeket áthelyezi stb. A zene és fény erősödésével mgáb roskdó Tündér kezd kiegyenesedni, s mikor zenekrbn megszóll Királykissszonyt jellemző klrinétdllm, nő feláll, és többször elsétál Tündér előtt. A férfi zvrtn próbál kpcsoltot tlálni nővel, de z ügyet sem vet rá. A Tündér pénz után kotorászik zsebében, de ott csk pró csörög. Ezek után férfi félrevonul, most ő telepszik bl oldli székre, s onnn figyeli nőt. Mjd fel-megy kpuhoz, s megkezdi vrázs-ltot, szövi mese fonlát. A nő tovább járkál, s belép térbe Királyfi is. Bátortlnul forgolódik, ő is kpcsoltot keres nővel, de z ról sem vesz tudomást, illetve fiú kezdeményezésére vár. A Királykissszony eltűnik, fiú mgár mrd. Leroskd földre, Tündér kiterjeszti kezét - hogy A kékszkállúbn Juditot óvt-intette -, s kezdődik próbtétel. A Királyfi Királylány után rohnn, de jobbról-blról -- kárcsk A kékszkállú ötödik jtjánk felnyitáskor - lssn emberek jönnek be, fellépnek dobogór, körbeveszik fiút. Sorr odjárulnk hozzá - egy nyók, egy úr, egy vsuts, egy fitlember, egy fitl nő, egy rbbi, egy vdász, egy öreg hölgy, egy kton s végül egy diák - s ki-ki mg módján inti, lebeszéli rról, hogy lány után menjen. Ez jelenet felgyorsítv megismétlődik, mjd Királyfi ismét földre esik, z lkok pedig levetik jelmezüket", hátrmennek egy-egy székért, s kétoldlt álló székek köré elhelyezkedve, várkozv üldögél-nek. A Királyfi útját ezután nem egy ptk felemelkedő hullámi zárják el, hnem körülötte lévő, sznszét hgyott ruhdrbok áltl felkeltett emlékek trtják fogv Királyfit. A mgáb roskdt Királyfi elerőtlenedik, lecsupszított lkok kiszállingóznk színről. A Tündér utsításár megjelenik z időközben eltüntetett báb, csk egy kis ndrág vn rjt, két kezét mg előtt összefogv, fázv álldogál. Sárgán rikító, hátrfésült hj le vn nylv. A Királyfi melléje áll, mindketten zvrbn vnnk, z egyik zért, mert fel vn öltözve, másik zért, mert nincsen. A Királyfi bábr dobj bllonját, mjd egy kis szünet után vetkőzni kezd, mg elé hányj cipőjét-ruháját. Egyformák lettek fitlemberek, ám ekkor báb hirtelen öltözni kezd, fel-veszi Királyfi ruháit, s most ő kerül fölénybe másikkl szemben. Megjelenik Királykissszony, szemügyre veszi két fiút, s bábbl kezd ki, táncb hívj, incselkedik vele. A Tündér eltávozik, Királyfi félrevonulv tehetetlenül szemléli táncoló párt. A ministránsfiú vörös leplet középen álló székre teríti. A nő ráül, két láb közé fogv szék támláját, báb székestül ledönti Királykissszonyt, s egy groteszk-perverz szerelmi ktus zjlik le. A báb ezután egyre vdbb lesz, leplet fétisként mgához szorítj, mjd cspkod vele, fel-lá rohngál z emelvény és dobogó között, lerohn lejtőn, egyik lábávl szék ülésére, másikkl támlájár lépve szinte széken át gördülve hld előre, nyújtott jobb krj feje mellett előrelendül - tomboló s romboló ösztönök teljes elszbdulásánk kórképe bontkozik ki viselkedésé-ben. Végül Királykissszonnyl együtt elrohn. A Királyfi felocsúdik, kétségbe-esetten fekszik dobogón lévő ruhák közé. Ismét megjelenik Tündér, de most hját egy szorosn fejére simuló fekete tomp tkrj, meztelen felsőtestét áttetsző köpeny fedi. Kezdődik z álom-kép. A három sszony Tündéréhez hsonló köpenyt és virágkoszorút hoz be, felöltöztetik és megkoronázzák Királyfit. Vissztér Királykissszony és fbáb, most nő űzi-hjtj bábot, kin megtépázv lóg Királyfi ruháj. A nő újr és újr megpróbálj bábot szerelemre gerjeszteni, hiáb. Dühében gyonrugdoss, és lelöki dobogóról, honnn vörös és brn plástos sszonyok védelme ltt menekül ki báb. A Királykissszony most már észreveszi Királyfit, rájön, hogy mindeddig hmis úton járt. A Tündér ismét eltűnik, Királyfitól pedig elzárják Királykissszonyt most ismét megjelenő s A kékszkállú herceg váránk ötödik kmrájából megismert különös lkok. A Királykissszonynk ugynzon próbán, ugynzon szenvedésen kell átesnie, mint Királyfink" - írj elemzésében Kroó György. Ennek meg-

7 felelően fehér ruhás, furcs klpos figurák kört formálnk lány körül, ztán legyezőszerűen szétszélednek, és sorr odmennek Királykissszonyhoz, meg érintik, mintegy megtisztítják. Az poteózisjelenet is kétszer ismétlődik, második gyorsbb, mint z első, hsonltosn Királyfi próbtételéhez. Az llegorikus figurák távozáskor megjelenik kpubn Tündér, ismét bllonbn, puhklpbn. Ledobj mgáról virágos köpenyt és koszorút fiú, s Királykissszonyon is csk trikó vn. A két fitl egymásr tlálásánk líri pillnti után Királyfi rádöbben, hogy eddig minden Tündér krtából történt. A fiú kézen fogj s Tündérhez vezeti lányt. A Tündér gyengéden, szinte tyin öleli mgához Király-kissszonyt, ztán visszdj lányt fiúnk. Lssn lemegy középső székhez s leül. A fiú és lány jobbról s blról mellé ülnek földre, s nem lehet nem sszociálni e képről A fából frgott-tl egy időben készült Az ember trgédiájánk befejező képére, mint hogy z induló és záró kép Tündér-figurájábn felidéződik Gábor Miklós Luciferje is. A Tündér elbocsátj fitlokt, megjelenik báb ismét bohócruhábn -, előrejön z rnyplástos sszonnyl együtt, báb visszkucorodik Tündér lábához, z sszony pedig leteszi tükröt szék lábához. Miközben vissztér drbot indító természet-zene, Királykissszony és Királyfi szomorún, lssn, Tündérre vissznézve megy fel hídon, fény lssn kihuny, zene elcsendesedik, Tündér visszroskd bb trtásb, melyben z elődás kezdetekor volt. Ahogy zenedrb jellegzetesen brtóki hidform szerint épül fel, z elődás is ennek megfelelően szerveződik. A főszereplő ezúttl művész lett, ki képzeletének teremtményeivel játsztj el z emberi kpcsoltkeresés újbb drámáját, s ezúttl is mélységesen mgár mrd. Ahogy Szlm Tmás kezét ölébe ejtve, kicsit félredöntött trtássl, félrebiccentett, felvetett fejjel, fehérre festett rccl, széles krimájú puhklpjábn ül fitlokt útjukr bocsátás gesztus után, z nemcsk külsőségek-ben idézi fel Brtók Bél lkját, h-nem szinte megelevenedik z kép, mit Blázs Bél A kékszkállú herceg vár meg-születésének időszkábn Brtók mélységes mgányáról irt: Soh még olyn mozdíthttln hlálsápdtságot, soh olynt összeszorított szájt, mint milyennel Brtók Bél engem kkor hllgtott... " Brtók egész életművén végighúzódik z zenei ellentét, melyet Két rckép című zenekri művének lcímével Egy ideális -- egy torz - szokás jellemezni. A fából frgott királyfi zlegerszegi elődásábn Tündér művész képzeletében szintén összeütközik z ideális - Királyfi és torz - Fából frgott, s h neki, művésznek nem sikerülhet társr tlálni Nőben - ki természete-sen ezúttl is több és más, mint egyetlen személy -, leglább ideális énje és Nő, Királyfi és Királykissszony tláljon egymásr. Ez z egymásr tlálás csk mese közegében jöhet létre, hol vlóság, képzelet és z álom htári feloldódnk, s ennek megfelelően ez z egymásr tlálás nem boldog vég. Nemcsk művész mrd végtelenül mgányos, z, hogy fitl pár elhgyj játékteret, A kékszkállú reménytelen befejezését. idézi fél : Királykissszonyr sem vár boldogbb jövő, mint Jud itr. A csodáltos m n d rin A drámciklus hrmdik drbj, Lengyel Menyhért szövegére készült A csodáltos mndrin áltlános emberi szintre emeli z előző két drám konfliktusát. A kpubn ál l szék, rjt vörös bársony lepel. Oldlt, dobogó mellett háromhárom párn fekszik földön, s három reflektor vn odkészítve három csvrgónk. Ez tér természete-sen nem ngyvárosi gmiszálló, ez ugynz misztériumszínpd, melyen z előző két drám is zjlott. A drám ném előjátékkl kezdődik. A férfi szereplők félmeztelenül, Gvllért s Diákot, játszó Rácz Tibor és Vss Péter, csvrgók - Frks Ignác, Nemcsák Károly és Tmási József, ministráns, Ltbár Árpád, vlmint A kékszkállú három sszony Deák Év, Mronk Csill, Császár Gyöngyi - kétoldlt, párnáknál állnk. A kpubn megjelenik L á n y (Fekete Gizi), felemeli székről vörös tkrót, s m g á r terítve lejön hídon játéktérre (közben ministráns leviszi széket dobogór). E l őrelép Gvllér és Diák, mjd feltűnik kpubn Mndrin (Szlm Tmás) - csknem meztelenül. Ekkor kezdődik Brtók-zene. A három sszony flitteres szmokingkbátot húz Lányr, csvrgók előkészítik szerszámikt: egy cilinderbe gondosn beletekernek egy kötelet ( A kékszkálló első kmrájánk jelképét), előhozzák három kést (z oper második kmrájánk szimbólumát), A Mndrint játszó színész távozik, s csvrgók felkészülnek z áldoztok fogdásár, ráprncsolnk Lányr, hogy tegye dolgát. A ministráns felviszi széket kpub. Megjelenik z öreg Gvllér, lkkcipőben, vádliközépig érő csíkos ndrágbn. fekete kbátbn, orrán szemüveg, fején kopsz prók. Leül székre s vár. A Lány cilinderből előkerülő kötéllel húzz mgához z első áldoztot. Az ö r e g mohón veti bele mgát táncb, rutinosn öleli Lányt, de lig melegszik bele játékb, csvrgók, kik eddig párnáknál ültek vgy reflektorokt kezelték, nekirohnnk és kihjtják. Újbb előkészület, s széken Diák ül, kezében A kékszkállú negyedik jtjánk fel.- táráskor látott fehér rózs. A fiú mezitláb vn, fehér kétrészes ruháj kinőtt, s ő is szemüveget visel. Őt is kötéllel vonszolj mgához Lány, Diák nehezen oldódik fel, térdét összezárv, rszolgtv táncol, nem mer hozzányúlni nőböz. Ot is gyorsn kidobják csvrgok. A kpubn ezután Mndrin jelenik meg, fején A fából frgott királyfi álombeli Tündérének fejfedője de most fehér nygból, testén vörös, nyitott köpeny, nykábn z z ékszer, melyet. A k é k s z k á l l ú hrmdik kmrájából ismerünk. A férfi dermedten áll kpubn, Lány is szinte megbbonázv nézi vendégét, mjd bevált cslogtó mnővereivel próbálj mgához édesgetni z. idegent, ki lssú, ngy mozdultokkl, mgsr emelt lábkkl lépked előre hídon. Félúton megáll, s színész kinyújtj óriási, széttárt ujjú kezét. Vágykozást és félelmet egyként kifejez ez drbokbn többször vissztérő gesztus. A nő most széket meg-lengetve-megmuttv igyekszik becslogtni Mndrint, közben dobogór két másik széket is hoznk, erre vörös és brn plástos sszony ül le, s következőkben szenvtelenül szemléli Lány és Mndrin közti küzdelmet. Végre belép Mndrin, csvrgók berohnnk, körülveszik férfit. ki lssú mozdulttl leemeli nykáról z ék-szert, s középre dobj. A csvrgók egymás után vetik mgukt kincsre s távoznk, A nő ledobj mgáról kbátját, z egyre erősödő hjsz-zene osrínto ritmusár férfi szinte toporzékolv készül Lánnyl vló egyesülésre. A Mndrin ölébe kpj Lányt, ki lábit férfi derekár kuksolv függ rjt. A Mndrin fel-lá rohngál, pö-

8 Fekete Gizi (Lány) és Szlm Tmás (Mndrin) Brtók táncjátékánk zlegerszegi elődásábn (Keleti Év felvételei) rög-forog hjsz-zene egyre zkltottbb ütemeire, míg végül lerogynk vörös bársonyr, s Lány kétségbeesett védekezése ellenére is két test szétbogozhttlnul eggyé válik. A csvrgók szét krják válsztni férfit és nőt, de ez csk többszöri próbálkozás után sikerül. Felvonszolják Mndrint hídr, hov dulkodás közben ministráns felterítette vörös bársonyt. Egy párnávl megfojtják z idegent, Lány ezltt dobogó szélén lévő fehér; földig érő, mgs nykú köpenybe burkolózik (A kékszkállú Juditjánk köpenye!). A Mndrin feléled, Lány ledobj mgáról köpenyt, s újr egymásb kpszkodnk. Am csvrgók ismét nekirontnk Mndrinnk, egyikük derékon rgdj, Mndrin lábivl átkulcsolj csvrgó nykát, s fejjel lefelé lóg, rjt vörös bársony. A másik két csvrgó megkéseli férfit. A Mndrin elterül, s mikor újr fel-éled, Lány megint leveti mgáról csvrgók támdáskor felöltött köpenyt, s két ember újbb ölelésben forr össze. Két csvrgó leszedi Mndrint Lányról, fellendíti levegőbe, megperdíti, s felrohn vele kpuhoz. A hrmdik lábbilincset rk férfir, s fejjel lefelé lógtv felkötik kpu felső gerendájár. A Mndrin nem hl meg. Újr és újr megpróbál felemelkedni, segítséget vár Lánytól, ki egyre feldúltbbn járkál köpenyében. A férfi mozdulti egyre ernyedtebbek, mikor Lány végre levéteti Mndrint kmpóról. A férfi meggyötörten csúszik-kúszik lefelé hídon, Lány utoljár dobj le mgáról köpenyt, s ráomlik Mndrinr. A látogtó keze zonbn lehnytlik. Vissztérnek kínzások közben eltávozott sszonyok, s mgukkl hozzák zt fekete plástot, melyet Judit kpott z oper végén. A szerelmet megtláló s mégis kisemmizett Lányr felhúzzák plástot, s hogy A kékszkállú végén, ezúttl is három sszony szoros gyűrűbe fogj nőt. A Gvllér és Diák lépcsők mellé állnk, csvrgók s ministráns dobogó két oldláról egymás rcát világítják meg. 1 Szbolcsi Bence szerint A csodáltos mndrin látomás egy egész elmúlt életnek, mely így nem folytthtó tovább, látomás viskodó és hlálosn összefonódó jónk és rossznk, z erőszk-nk és élni krásnk, emberségnek és embertelenségnek, nyugti és keleti világnk, zilált ngyvárosnk és lázongó prsztsorsnk, civilizációnk és primitív erőnek ". Ebben látomásbn zonbn Kelet Brtók számár sohsem jelentette z egzotikumot - írj elemzésében Kroó György -, inkább mgyrság és tlán z emberiség őshzáját, keményebb, szenvedélyesebb emberséget és egy eljövendő megújulás lehetőségét. A brbár, primitív - mint ezt z Allegro brbro-típus végigvonulás muttj Brtók életművében - z ő számár z ősit, z erőset, z egészségeset képviselte dekdenssel, z ernyedttel, betegessel, hzuggl szem-ben". A Mndrinportré jellegzetes motivikáj pentton jellegű (mint hogy Kékszkállúé, Tündéré s Királyfié is z), mi Brtók művészetében mindig legsjátbb mondnivlót hordozt, zt, mivel zeneszerző zonosított mgát", s ez szöges ellentétben vn csvrgók zenei világávl, illetve Lány első részbeli, Mndrinnl vló tlálkozásáig terjedő zenei jellemzésével. A zlegerszegi színház zzl, hogy művet nem blettként, hnem z eredeti műfji megjelöléshez, pntomimhez közelebb álló mozgásszínházi produkció-ként jelenítette meg, Brtók zenei intencióit mximális hűséggel vlósított meg. A Lány tlálkozás Mndrinnl mindkettejükre megtisztító erővel ht. A három művet áthtó Férfi-Nő konfliktus ettől tlálkozástól minth háttérbe szoruln mögött konfliktus mögött, mely z emberség és z embertelenség között feszül. A Nő Mndrin hlálávl végződő megváltáskor szenvedésben Férfi társává válik, s ugynúgy mgányos lesz, mint Férfi - Kékszkállú, Tündér és Mndrin. A Mndrin z Ember megtestesítője, különállás nemcsk szenvedésé-nek forrás: z egyedüli lehetőség rr is, hogy ngyságát megőrizze. A mgányb menekült, mgányb űzött ngyság olyn pozitív és htlms erő, hogy győztesen szállht szembe z embertelenséggel. Jelképesen mrd győztes, mgához emeli lányt, és rádöbbenti őt emberi mivoltár, z igzi szerelemre. A győzelemért zonbn mndrinnk meg kell hlni. A lány pedig ott áll mndrin holtteste mellett, és döbbent, ájult csodált úgy sejteti, hogy tovább nincs útj..." (Kroó György). Motívumok, egyezések A csodáltos mndrin összegzése három műnek, mintegy szintézise ruszti közvetítésű operánk és táncjátéknk. A ngyvárost, reális életet megjelenítő csvrgók nemcsk brutális gyilkosságikkl közvetítik z embertelenséget, hnem zzl is, hogy reflektorikkl végigpásztázzák játéktéren történteket. Az ő drbbeli funkciójukból fejthető meg másik két műben szintén világító, csupsz testű férfik szerepe, hiszen ők ugynnnk világnk kép-viselői, mint csvrgók. A reflektorok kiemelik, premier plnb hozzák Férfi és Nő közötti intim pillntokt, kiszolgálttottkká teszik őket, ugynkkor állndón éreztetik külvilág jelenlétét, z egyén életébe vló bevtkozását. Az elődás elején Regős " zt kérdi: Szemünk pillás függönye fent: Hol színpd: kint-e vgy bent, Urk, sszonyságok? " Vlóbn nehéz eldönteni, hol színpd, hiszen játék-

9 tér konvencióit felrúgv szenvtelenül lépnek be retlektorosok lélek színpdán zjló eseményekbe, zz elmosódik htár kint s bent között. Ahogy Brtók három színpdi művében hsonló vgy zonos hngkrkterek, motívumok, hngztok, zenei tmoszférák kpcsoltot teremtenek z zonos szituációk vgy figurák között, Ruszt szertrtásszínházábn is átszővik drbokt z zonos motívumok, térformák, ugynzok kellékek más-más funkcióbn bukknnk fel újr meg újr. A vörös bársony lepelhez jelképek egész bokr - z igz és bűnös szerelemtől vérig, gyilkosságig - kötődik, s hsonlón gzdg jelentéstrtlomml bír tükör, mely hol néző, hol szereplők képét veri vissz, s késztet tisztább látásr. De újólg utlhtok kötél, kések, z ékszer, rózs, plástok, szék eltérő, mégis egymásr rímelő funkciójú hsználtár is. kékszkállú három sszony sjátos feldtot tölt be: egyszerre áldozti és résztvevői külvilágnk. Az operábn ugynzt nőtípust testesítik még meg, mit Judit, de ztán. útjik szétválnk, s későbbiekben Királykissszony és Lány figurájávl szemben Nő-szerep egy másik oldlát képviselik, mnipulálókét. Ezért logikus nők szerepeltetése két táncjátékbn. Finom, didkszist kerülő megoldássl viszont Ruszt hsonló zenei krktert képviselő szerepeket nem ugynzokkl színészekkel játsztj, mégis hngsúlyozz motívumok összetrtozását. Például A fából frgott Királyfijánk és bábjánk zenei jellemzése közel áll A mndrin Gvllérjánk és Diákjánk jellemfestéséhez. Kézenfekvő lett voln bábot remekül lkító Vss Péterrel játsztni Gvllért is, de Ruszt Diák szerepét osztott rá, ettől lebegővé tette figurák közti viszonyt, s z egymás után elhngzó zenére bízt z lkok közti rokonság érzékeltetését. Ruszt Józsefnek három drbot egységbe fogó és látttó, brtóki hídszerkezetet egyenként s összességében érvényesítő koncepciój végül is bbn testesül meg legpontosbbn, hogy művek főszerepeit ugynzokkl színészekkel játsztj. Szlm Tmás és Fekete Gizi teljesítménye fizikilg is lenyűgöző, ám lényegesebb z, hogy tökéletesen zonosulni tudnk feldtukkl, és zene kötött közegében teljes értékű lkítást nyújtnk, három különálló szerep egyediségét is érzékeltetve egységes figurát lkotnk. Hibátlnul együtt élnek, teljes szinkronbn együtt lélegeznek zenével, ugynkkor nem illusztrálják muzsikát, csk " játsznk. A mgs termetű Szlm Tmás férfi figuráibn né-mi lágyság, Fekete Gizi - szerepe szerint is végig ktívbb - lkjábn viszont vlmi keménység érződik. Fekete Gizi szerepek nőisége mellett zok emberiességét is egyenrngún fontossá tette (ehhez tlán z is hozzájárul, hogy színésznő frizuráj figurákt leomló hj női díszétől fosztj meg, ezáltl kevésbé lesz hngsúlyos női, s jobbn z áltlános emberi vonás hárms lknk). Ruszt József Az ember trgédiájánk teljesen új szemléletű megközelítése után most Brtók három színpdi művét gondolt végig úgy, hogy új rendet teremtett drbok figuráink viszonyrendszerében, s ezáltl konzekvensen egymásr vontkoztthtóvá tette drámákt. Szigorún rgszkodott Brtók zenéjéhez, s emberi-komponist gondolkodásmódjához, s művek szelleméhez hű interpretáció során olyn misztérium született, melynek szenvedő hőse mgányos művész, tisztságr és igzság-r vágyó huszdik százdi ember. Egy kicsit önmgunk, sokszor ngyon is rejtező, legjobb, gyermeki énje, mely ezen elődáson rádöbbenhetett, hogy Az világ kint hddl tele, De nem bb hlunk bele, Urk, sszonyságok. " Brtók-est (zlegerszegi Hevesi Sándor Színház Rendező: Ruszt József. Díszlettervező Menczel Róbert. Drmturg: Böhm György. A kékszkállú herceg vár Szövegét írt: Blázs Bél. Jelmeztervező: Vágvölgyi Ilon. Zenei munktárs: Gellért Zoltán. A rendező munktárs: F r knó Zsolt és Stefán Gábor. A fából frgott királyfi Blázs Bél mese/e nyomán. Jelmez: Menczel Róbert. A jelmeztervező munktárs: Lczó Henriette. A rendező munktárs: Kovács József. Mozgásmester: Orsovszky István. A csodáltos mndrin Lengyel Menyhért n o velláj lpján. Jelmez : Vágv ölgyi Ilon. A rendező munktárs: Kovács József. Szereplők: Szlm Tmás, Fekete Gizi, Frks lgnác, Nemcsák Károly, Tmási József, Rácz Tibor. Vss Péter, Deák Ev, Császár Gyöngyi, Mronk Csill, Ltbár Árpád, Brcsi Ferenc, Brt Mári, Egervári Klár, Fráter András, Nádházy Péter, Pp Ev, Siménflvy Ljos. z FÖLDES ANNA Hrcbn Tisztkezűvel Fejes Endre: Cserepes Mrgit házsság Író: H színpdon elhngzik egyetlen hzug szó, szerző hlott. N i ncs rendező, színész, nincs htlom, mely megmenti." Horváth úr: Az életnek is megvn sját drmturgiáj. Keményebb, kegyetlenebb, mint színházé." Két, egymássl látszólg ellentétes, vlójábn egymást erősítő igzság. Ezen két pilléren nyugszik Fejes Endre legsúlyosbb drámáj, Játékszínben felújított Cserepes Mrgit házsság. Jelentős kortárs drámák felújításához nem szükségeltetik külön lklom, évforduló, fesztivál. Mjd' egy évtizeddel kirobbnt.> sikerű ősbemuttó után, felnövekvő új közönségnemzedék kedvéért önmgábn is érdemes lett voln felidézni drámát. (Nem is szólv rról, hogy Huszonötödik Színház, hol Cserepes Mrgit bemuttkozott, Budpest legkisebb színház volt, itt teltházs széri is meglehetősen szűk körű sikert jelentett.) Lélegző ntológi :A drámák utóélete, drámtörténeti besorolás szempontjából tlán legkritikusbb z első évtized. Csk remekművek hlhttlnok; érdekes, értékes művekről is kiderülhet, hogy megszületésükkor izglmsnk vélt gyúnyg forróság kihűl, tegnpi újdonságot elkopttt megszokás. Egy-egy regény, verskötet újrkidás szolgálht közművelődési célokt, lehet kegyeleti ktus. Színházi felújításnk csk z dht létjogosultságot, h tükörben, melyet drb mg koránk kínált, közönség tíz év múlv is felismeri önmgát. Tegnpi rcát, mi gondját. Esetleg z rcon olyn redőket, ráncokt is, melyekre évtizeddel korábbn még senki sem ügyelt. Ebből szempontból trtom korszkos jelentőségűnek zt bemuttósoroztot, melynek. Cserepes Mrgit házsság része, zt is: mondhtom, betetőzése volt. A Játékszín 8-11-es mgyr drámi szemléjét. A,,Kortárs mgyr írók Játékszínben " z újjálkult intézmény műsorpolitikái zászlóbontásánk kissé megkésett ", de hiszen z első évdbn nem is lett voln képes rá társult

10 Grs Dezső (Író) és Psot Irén (Mm) Cserepes Mrgit házsságábn nélküli színház. De nem lett 8+1-ből (szerencsére) ünnepélyes külsőségekkel hivlkodó fesztivál sem. Ehhez hiányoztk látványos ünnepi külsőségek, hiányzott hngos hírverés és hivlkodás. A Berényi Gábor vezette színháznk vlójábn nem is lehetett más célj válllkozássl, mint színpdár szervezhető kortárs mgyr művekből (nyilvánvlón kmrdrámákból) z egész színházi évd jellegét meghtározó, színvonls repertoárt teremteni, és ezzel mintegy berjzolni helyét főváros színházi térképén. Vlójábn ennél több is történt: sorozt rngjár vll, hogy végül is betöltötte tlán ki sem tűzött célt: lehetővé tette felmuttott értékek újrértékelését. Al] ez sok szempontból v i tthtó, de mindenképpen újító szándékú (Csiszár Imre rendezte) Tótékelődásr, z ősbemuttó kompromisszumitól mentes Komámsszony, hol stukkerre, z eltelt idő ltt kissé meg-fkult, de ugynkkor itt-ott új színeket is felcsillntó Adáshibár és végül z őt megillető helyre került Tüzet viszekre. És nyilvánvlón áll drámsorozt lighnem legjobb színházi elődásár, Cserepes Mrgit házsságár is. Egy vit eldőlt Hol vgyunk már hjdni vitáktól, mikor kritikustestület minden, mgár vlmit dó tgj úgy érezte, hogy igzo l ni, mentenie kell prózíró Fejes Endre színházi kirándulásit. Drámíróvénáját, -hjlmát, -erejét nem tgdtuk, de zért ki drámi átirtoknk", ki ntidrámáknk" nevezte Fejes színpdi műveit; és nemcsk Pándi Pál vélte úgy, hogy Tháli Színházbn kirobbnó sikert rtott Rozsdtemető regényből lkotott dptációk (elvi) lehetőségét bizonyító, szerencsés és sikerült kivétel, mely mg egyszeri megoldásávl erősíti szbályt. A drámíró jelentkezésében kritik áltlábn tpsztltbb filmíró jelenlétét, ösztönzését érzi. Ngy Péter Rozsdtemető egyes jeleneteiben megkeresett és felpttntott drámi mgok biztos kidolgozásánk tuljdonított, hogy minitűr drámi robbnások summáj végül is sikerrel kölcsönözte drámiság látsztát egy epikus folymtnk. Fejes első drámkötetének, Kéktiszt serelemnek ismertetése során mgm is drámitln drámák" írójként posztrofáltm Fejes Endrét. Azzl érveltem, hogy Fejes mikrovilágár és nnk hőseire válsztásnál jellemzőbb vegetáció, és hősök rendszerint nem egymássl, inkább csk z elmulsztott történelmi cselekvés lehetőségével, z egyéni élet kiteljesedésének kudrcávl szembesülnek. Inkább csk küszködnek, de nem küzdenek. Mgtrtásukr nem hmleti hbozás, késleltetett tett legjellemzőbb, hnem fel sem ismert cselekvési kényszer. Ezek hősök többnyire meg sem foglmzzák, hogy lenni vgy nem lenni. Számukr lenni és nem lenni egyet jelent. A pály prdoxon, hogy néhány év múlv, Fejes Endre túlszárnylhttlnul legrosszbb drámáj, z Angylrcú bukás után már senkinek sem jutott eszébe, hogy elvitss Fejes Endre drámírói rátermettségét, rngját. Vlójábn mit felújítások értékszelekciós rost szerepéről mondtunk (és mondni szoktunk), Fejes drámírói sorsábn látványosn igzolódott. Mert egyetlen premierje, sikere sem bizonyított be olyn vitthttlnul életművének drámírói rngját, drámtörténeti szerepét, mint egy repríz, Vonó Ignác feltámdás. Igz, ezúttl már z eredeti, 1969-es bemuttó is színházi szenzáció volt, de kkoribn úgy tűnt, minth inkább csk Grs Dezső és Kiss Mnyi színpdi remeklése tette voln zzá. Az ugyncsk epikus fognttású, de novellisztikus cselekményt jó színpdi érzékkel kiteregető, korokon átívelő történelmi játékbn csk szolnoki felújításon fedeztük fel minden korbn érvényes s jelenben húsb-vágón ktuális identitásdrámát. A Cserepes Mrgit felújítás könnyebb és nehezebb feldtnk is ígérkezett. Könnyebb, mert z eleve színpdr írt, több rétegű drámát nem kellett leporolni, átértelmezni, de nehezebb, mert Iglódi István 1976-os rendezése - emlékezetünk és z kkor írott kritikák szerint is - változtlnul érvényesnek tűnt. Kétségtelenül megvolt veszélye nnk, hogy Grs Dezső, z ősbemuttó társlkotó főszereplője Játékszínben vgy csk " rekonstruálj z kkoribn hibátlnul működő, újszerű elődást, megismétli sját kilenc évvel korábbi remeklését, vgy mindenáron megtgdv, megújítv régi Cserepest, lulmrd z emlékekkel -- emlékeinkkel vívott cstábn. A bemuttó Cserepes Mrgitot és Grst igzolt. Ritkán látott, jókedvű, jóízű siker! Mértékére és természetére is jellemző, hogy z elődásról megjelentetett legelső kritik, rendhgyó módon, szinte kinyiltkozttásszerű, jóslt-érvény ű ítéletet sommáz. Bernáth Lász-

11 ló szerint ez felújítás.. bebizonyított: újbb klsszikussl gyrpodott z elmúlt évtizedek mgyr drámtermése ". (Esti Hírlp, III. 4.) Az 1976-os bemuttó és kritikái Hábetler Jnivl, Pék Máriávl, Vonó Ignáccl, Mocorgóvl és Sötétkék ruhás fiúvl ellentétben Cserepes Mrgit drámhősként jött. világr. A. közönség ennek ellenére könyv. lkbn ismerkedett. meg vele, és regényíróként folymtosn drámáért ostromolt, színpdr csábított prózíró drbj könyvdrám is mrdt mindddig, míg Szőnyi G. Sándor nem válllkozott mű tévé-változtánk elkészítésére. A válllkozás kedvező jegyben indult, z írót és rendezőt régi és eredményes munkkpcsolt kötötte össze, és főszerepet olyn színésznő fitl Csomós Mrt - kpt, kit z isten is Cserepes Mrgitnk teremtet. Annk, hogy siker mégis elmrdt, több ok is lehetett. A legvlószínűbb, hogy. mű lényegét lkotó, többrétű kompozíció nem fért rá " képernyőre.. vgy olyn, z eredetivel egyenértékű, de ttól eltérő, z új műfj törvényeire lpozott drmturgii megoldás kívánttott voln, melyet z lkotóknk nem sikerült felfedeznie, kimunkálni. Vlószínűleg tévéváltozt kedvezőtlen fogdttás is hozzájárult hhoz, hogy drám ezután kikerült reflektorfényből, Tudtuk, hogy mgyr színháznk vn még egy dósság, de minth ezt is hozzáírtuk voln többihez, Azután egyszer csk. kiszivárogtk. hírek: Fejes drbj vég-re színre kerül, méghozzá Rozsdtemető sikerének műhelyében, Tháli Színházbn, Viták nélkül nincs premier, de ezúttl szerző és színház, Fejes Endre és Kzimir Károly vitájánk Cserepes Mrgit lett z áldozt. A bemuttó el-mrd, és megint csk évek telnek el., de ezúttl nem kultúrpolitik eresztette le sorompót, hnem pályán, vágány mellől hiányzott z válllkozó szellemű rendező, ki hjlndó lett voln feltekerni, Geszti. Pál már Huszonötödik Szín-ház bemuttójáról itrott bíráltábn színházi. életünk. bosszntó szellemi rövidzárltánk " tuljdonított késest. (Mgyr Hírlp, 1976 X ) A hosszúr nyúlt rövidzárlt után Huszonötödik. Színház már drb műsorr tűzésével cstát nyert. A kirobbnó tempermentumú, kcér, örökké hódítni vágyó, ngyszájú, de lpjábn romltln proletárlány története, tiszt kezű és tiszt szívű, szépre, jór törekvő, meglkuvásr, osztozásr képtelen Vi t ok Pálll vló vihros kpcsolt tuljdonképpen problém nélkül belefér" egy regénybe. Cskhogy ez regény vlójábn csk egyik szál. Cserepes Mrgit nevét cégérül válsztó drámánk. A cselekmény kimenetele eleve kétesélyes. Az elképzelt. kisregény-ben, házsság történetében még z is előfordulhtott voln, hogy Tisztkezű folymtosn táplált, de tuljdonképpen. lptln féltékenységből, proletár-othellóként vlóbn megöli Cserepes Mrgitot Azonbn eleve vlószínűbb, reálisbb z Fejes preferált döntés, mely szerint Vitok Pál végül is nem válllj gyilkosságot, elkerüli bűnt. De kár így, kár úgy zárt voln le Fejes hősei sorsánk ügyét, ez még mindig csk Cserepes Mrgit és Vitok Pál szerelmes története, párhrc lett voln, Két fitl kpcsolt, konfliktus, mely-be Fejes szemléletmódján, hőseivel válllt szolidritásán keresztül beszivárog és betör léleknyomorító vlóság, fitl munkások életesélyeit beárnyékoló lkásmizéri is. Nem lehet véletlen, hogy Iglódi István z ősbemuttót előrejelző nyiltkoztábn is rról beszélt z Ú j Tükörben, hogy őt. drb elődáskor első-sorbn z izgtt, milyen munkás-osztály kulturális-etiki gondolkodás-módj m, három évtizeddel felszbdulás után ", Érdekesen rímel lglódi tíz év előtti olvstár felújítás kritikusánk z megállpítás, mely szerint Cserepes Mrgit házsság m már - történelmi drám". Nem zért, mert Vitok Pálr, Tisztkezűre régi szbású sötétkék öltönyt dott ruhtervező, Kemenes Fnny. Nem is zért, mert szób kerülő hvi bérekért már nemhogy esztergályost vgy préskezelőt nem kp h tn egyetlen gyár sem, de még nyugdíjs éjjeliőrt sem. Sokkl inkább zért, mert egy mégoly iróniávl bemuttott»pozitív munkhőst«is vlószínűleg másképpen jellemezne egy mi drám. " (Esti Hírlp Ill. 4.), A. különbség világosn és demonstrtívn drám végső kkordjábn, pontosbbn nnk mi értelmezésében jelenik meg. Akkor is, m is kompozíció, jellemrjz és z áltl kifejezett társdlomkép legvittottbb pontj drám várt ln és kiábrándító hppy endje, Vitok Pál végső döntése volt. Az pillnt, melyben munkásosztály pozitív hőse bejelenti, hogy Cserepes Mrgit meggyilkolás vgy megváltozttás helyett drb rosszlány hősét, derék, lkássl rendelkező prostituáltt, Dorogi Zsuzsnnát válsztj. Ez döntés, mellyel Fejes egy rosszlány ágyáb küldi bősét konszolidálódni, kétségkívül. m is meghökkentő, de htvns-hetvenes évek fordulóján különösen z volt. Ellenkezett Vitok Páll ddig megismert erkölcsi felfogásávl, morális mgtrtásként válllt prüdériájávl, s ezen még z sem változttott, hogy mgyráztként hősünk hozzáteszi: A munkás is emberből vn." A konszolidáció politiki eszménye néző számár kkoribn is egészen mást sugllt, mint mi színpdon megjelent. A megidézett proletár mikrovilágbn kispolgári boldogság nygi féltételeivel rendelkező utclány nyerte meg á cstát. Ez végkifejlet nemcsk kö z önség elvárásávl, hnem Fejes korábbi, proletárromntikár hjló társdlomképével is ellentétbe kerület. A megoldást Film Színház Muzsik kritikus, páti Miklós joggl értékelte,,trgikus végnek ", mely erkölcsileg tlán még trgikusbb is, mint h Cserepes Mrgit áldoztul esett voln Vitok Pli késének. Két évvel z ősbemuttó után Ungvári Tmás drámát. világirodlmi összefüggésekbe helyező tnulmányábn is vissztér drb kimenetelére, és vitáb száll nnk megoldásávl. Nem zért kérdőjelezi meg Vitok Pál végső lépésé nek hitelét, mert ez lig következik bős jelleméből, hiszen Fejes hősei - kiknek megjelenítése során még elvágtln vlóságot képzelethez kötő köldökzsinór - Ungvári Tmás szerint nem is tekinthetők szó hgyományos értelmében vett Színpdi jellemeknek. Hnem zért, mert úgy véli: nnk, hogy Vitok Pál elmegy Dorogi Zsuzsávl, vn némi beláthtón jelképes értelme. De z érvénytelen jelképek világábn nincs elég vlóság". (Kortárs, ) Az esetlegesnek, sőt tévesnek ítélt mozzntot, z erőltetettnek ítélt befejezést Ungvári végül is zzl menti, hogy rész ez esetben. nem függ szorosn össze z egésszel. De vjon rászorul-e Fejes Endre erre mentségre? Az eltelt étized társdlmi fejlődése, tpsztlt meghökkentően látámszttt, hitelesítette Fejes igzát. A fogysztói társdlom értékrendjének áltlánossá válás kevésbé frppánssá, de sokkl vlószínűbbé tette, mi. színpdon történik. Hogy Vitok Pli, mikor

12 elutsítj gyilkosság minden lehetséges formáját és gondoltát, felméri z eszményei szerinti tiszt élet folyttásánk reális perspektíváját is, és Cserepes Mrgit mellett rá váró lbérleti nyomorúság helyett z elérhető, nyuglms kompromisszumot válsztj Dorogi Zsuzsnn oldlán. Akkor úgy látszott, hogy Fejes Endre költői, szimbolikus játékot írt. Már sjnos Cserepes Mrgit házsság relist drbbá fjult" - írt drbról Apáti Miklós. A drbbeli Író, hősök teremtője és z események kormányos-kommentátor értetlenül és kifosztottn áll hőse döntése láttán. Ő látszólg nem érti, mi történhetett Tisztkezűvel, ki feleségének egyetlen félrelépést sem bocsátn meg soh, de Dorogi Zsuzs múlt-ját, szerelemmel vló hivtásos klmárkodást, Büntetőtörvénykönyv áltl is üldözött üzletszerű kéjelgést látszólg megrázkódttás nélkül hjlndó elfogdni, megbocsátni, elfelejteni. Csk z ősbemuttó ót eltelt évtized világított meg e józn döntés mögött z elmrdt bosszú igzi okát vgy leglábbis nyolcvns években dekvát-nk tűnő, meggyőző mgyráztát. Mészáros Tmásnk z idei felújításról írt kritikájábn Fejes Vitokjából nem egy Othello érzelmi, indulti töltése, hnem hite hiányzik. Attól még megölné imádott Mrgitját, hogy z de fcto árttln; szépen fejlett gynú, miként mór vezérnek, úgy z ngylföldi esztergályosnk is elegendő voln. S h lenne egy szilárd, átélhető morálon nyugvó értékrend, kkor jöhetne jogosnk vélt bosszú. A trgikus vég". (Mgyr Hírlp, III. 23.) De ez hit, ez morálon nyugvó értékrend hiányzik. És ezt hiányt éli meg legmélyebben drámábn megszóllttott Író. A jelenetben ngyon is nyilvánvló, hogy Fejes, bár lélekben zonosul z Íróvl, korántsem zonos vele. Látóköre tágbb, illúziói megtépázottbbk z övénél. A drbbn korábbn főhős megnyiltkozásir jellemző, hngztos rs poeticák és művészeti teóriák értelmiségellenessége, nivn áhíttos proletárromntikáj érzékelteti ezt ltens mbivlenciát. A Játékszín premierjén vitáb keveredtem egy nézővel, ki történetesen író, és idegenkedve regált ezek-re Fejes ideológii megnyiltkozásibn jelenlevő, proletárgőgből fognt szlogenekre. A vitábn is csk zt mondhttm, mit drám szövegét újrolvsv most már teljes bizonysággl állítok: Fejes szemlélete már Cserepes Mrgit íráskor tágbb és nyitottbb volt, s hőse iránt korántsem nnyir elfogult, mint drbbeli Író. És ezzel eljutottunk drb Cserepes Mrgit házsságánál lényegesebb rétegeihez - z Író drámájához. Fejes drbj mjd ' minden kritikusánk Pirndello drámépítő ötletét jutttt eszébe. Cskhogy itt nem ht szerep keres egy szerzőt ", hnem egy mi mgyr író kívánj látványosn demonstrálni, hogyn dolgozik egy író, hogyn születik egy drám. Az Író, ttól pillnttól kezdve, hogy válllkozását bejelenti, nem-csk nrrátor, kommentátor, hnem cselekvő, szenvedő hőse is drbnk. Nrrátor, mennyiben elbeszéli, összeköti történet bizonyos mozikjit. De cselekvő hős, ki hrcát látszólg sját teremtményeivel, sját természetük törvényeit követő hősökkel vívj. de vlójábn önmgávl mérkőzik. A hátgerincét trisznyájábn hordó, népszerűségre, sikerre áhítozó szerző - z igzság kérlelhetetlen ábrázolójávl. Megjeleníti cselekmény zt is, hányféle elvárás keresztezi egy drámíró útját, hogyn diktál (ezek szellemében) hőseinek, s hogyn mrd végül mégis lul vlósággl szemben. A drbnk ez z intellektuális vonult, mi nnk idején kép-ernyőn drámár erőszkolt keretnek, cselekményt késleltető dekórumnk, olvsv pedig megkettőzött történet nehezen követhető, mögöttes rétegének tűnt, színpdon egyszer csk drámi töltést, intenzitást kpott. Evidenssé vált z Író kettős funkciój, hogy cselekmény ktlizátorként szereplők helyett is megfoglmzhtj mgtrtásuk etiki lényegét, ugynkkor személyében is érdekelt hősök minden cselekedetében, gondoltábn. A bíráltok többé-kevésbé egybehngzón kiemelik z Író kulcsszerepét. Vn, ki z író önrcképét, lteregó-ját, vn ki Fejes tehetségtelenebb pálytársát látj benne. Geszti Pál szerint vér, mely z Író ereiben kering, z igenis Fejesé. A gondoltok, melyekkel felelősség irtóztos szorításábn viskodik, mikor mg teremtette szereplőinek sorsát kell eldöntenie, Fejes gondolti. A gond tehát, hogy miként lehet semtizmus nélkül, lkkozás nélkül, h-zugság nélkül igzt beszélni, nemcsk z Íróé, hnem z íróé is". Apáti Miklós z Író lkotó gondji-nk konkretizálásábn odáig megy, hogy z íróság léthelyzetét kuttv zt kérdezte: itt és most, m és Mgyrországon, tud-e, képes-e z író egyszer-re munkásság és egyszerre nemzet írój lenni ". (Film Színház Muzsik, X. 23.) A kritikus e kérdésre némileg prdox, de lényegében optimist válszt d. Eszerint Fejes felelete egyszerre trgikus, sivár nem" és boldog, szorongtó kell", z és mégis " dilektikáj. A drámbeli Író, mikor z egybe-gyűlt nézőknek demonstrálni kívánj munkájánk természetét és veszélyeit, zt is közli, hogy kivételesen eltekint z eszmei mondnivló elemzésétől, és mindent figurákr bíz; hozzátéve, hogy h ők sem tudják, holnpr kitlálják kritikusok". Nos, ezúttl Fejesnek nem lehetett ok pnszr: művének mondnivlóját, figuráink üzenetét sor-r kitlálták " kritikusok. És bár drámbeli lteregój rr tnít, hogy sem siker, sem sikertelenség nem bizonyít semmit, z 1976-os elemzések végül is Apáti Miklósé, Geszti Pálé, Mgyr Fruzsináé, Molnár Gál Péteré, Pályi Andrásé - egybehngzón drám utentikus igzságát, művészi kifejezőerejét hngsúlyozzák. Elvétve lelkes kritiki fogdttásb is behlltszott félig kimondott fenntrtások disszonáns kkordj. Disszonáns, de nem zért, mert trtlmilgdrmturgiilg bírálj z rr egyébként több megoldtln elemével rászolgáló drámát, hnem mert inkább csk sejteti z ellenérzések okát. A Kritik cikkíró-j minth megvlósult elődás jóváírt, felsorolt értékeivel vélné kifizetni szerző dósságát. Üdvözli drb bemuttásánk tényét ( H nem jön ez próbálkozás, nem kerül színpdr Cserepes Mrgit házsság, vitthttlnul szegényedtünk voln " ), de úgy érzi, hogy premier nem drám önértékét bizonyítj, hnem zt, hogy egy vázltos, drmturgii problémákkl terhelt szín-műből is teremthető koncepcióvl, lázttl, tehetséggel, játékkedvvel jó elő-dás ". Alpélményünk lehetne meg-rendülés - töpreng kritikus, de végül is úgy érzi, bánjuk, hiányoljuk zt, mi csírájábn vn csupán jelen ebben színpdi műben. Az elszlsztott ngy lehetőséget. A kibonttln, elmélyítetlen trgédiák sorábn megbújó drámígéreteket ". (Hjdu Ráfis Gábor, Kritik, ) Az Esti Hírlp kritikus (Morvy István) nnk idején drb szelleméhez jól illő, polemikus-párbeszédes formáb

13 Gáspár Sándor (Vitok Pál) és Pp Ver (Cserepes Mrgit) Cserepes Mrgit: Pp Ver (iklády László felvételei) öltöztette gondoltit, és ez z iróniánk is tág teret dó kritikstruktúr lehetőséget teremtett számár, hogy szerző szemére vesse pirndellói lp-helyzet ingerlő utánérzését, megközelítésmód csináltságát, z egész műre jellemző ( közönség szélesebb rétegét ligh vonzó) telier-jelleget. Ugynkkor zonbn z írót képviselő vitprtner következő hsábon ki is okttj kritikusát, figyelmeztetve, hogy látszólgos műhelyproblémák mögött vlóságos korkérdések, korunkr jellemző életformák és erkölcsi felfogások ütköznek. Így végül ez mérkőzés is Fejes góljivl ér véget. Cserepes Mrgit Játékszínben A Huszonötödik Színház nnk idején, dottságit kihsználv, formbontó, sjátos játéktérben muttt be Csereper Mrgit házsságát. Minth megszűnt voln színpd és nézőtér elkülönülése, minth mi nézők is ott ültünk voln brátunk, szomszédunk, ismerősünk, z Író dolgozószobájábn. Erről z kkor szoktlnnk, merésznek htó, z tmoszfér intenzitását erőteljesen fokozó megoldásról, közönség ilyenfjt bevtásáról Grs Dezsőnek játék-színben le kellett mondni. Az dott játszási körülmények, kár krt, kár nem, visszkényszerítették rendezőt. hgyományos dobozszínházi keretek közé. És zt is tudomásul kellett vennie, hogy színházi égbolton csk egészen kivételes konstellációbn tlálkoznk egymássl olyn csillgok, mint kkor Huszonötödik Színházbn. Grs Dezsőnek számolni kellett z dott feltételekkel, és zokból kellett mg és produkció számár előnyt kovácsolni. Az tény, hogy Grs drb rendezőjeként és főszereplőjeként kettős terhet válllt drámábn, egyszerre veszély-forrást és előnyt is jelenthetett. Veszély, h főszerep gátolj rendezőt műegész áttekintésében. I l önmgát, sját színészi lkítását szolgálj z elődássl. De előny, h főszereplő vlóbn megéli z Író kettős szerepét, h zért is utentikus lkítój főszerepnek, mert hőshöz hsonlón mg is teremtője és irányítój hősök-nek és z eseményeknek. Zsonglőr-teljesítmény lenne ez kettősség? Nyilvánvlón sokkl több nnál, mert koncentráció legmgsbb fokán sjátos hitelt és feszültséget is képes kölcsönöz-ni cselekménynek, sőt szereplők egymáshoz vló viszonyánk is. Az Író hetvenes évek elején két lábbl benne élt sját korábn ben Grs tiszteli z Író tehetségét, elfogdj érzékenységét, tpsztltokr lpozott bölcsességét, z élet áltl megtépázott, de még mindig kikezdhetetlen hitét, és legfőképpen zt, hogy tollávl nem klmárkodott. soh". Megértő figur emberi gyengéi, indulti, hiúság iránt, és még zt is tudomásul veszi, hogy nem szüle-tett hősnek. Azonosul vele, de csk egy árnylttl jobbn, mint mg Fejes. Megőrizve mg erkölcsi és szellemi fölényéből nnyit, mennyi későbbiek-

14 ben z író színpdi vereségének átéléséhez, megértetéséhez szükséges. Keresem, kuttom fogásokt, gesztusokt, melyek révén Grs z áltl megjelenített figur sjátos tudthsdását életre kelti, de hiáb. Azt hiszem, színész egyetlen fogás, hogy nem játssz meg becsületére kényes, eszményeihez hű, z elvárások és tillom-fák között nvigáló intellektuelnek ezt szkizofréniáját, hnem megéli. Megéli, mint erényekből és hibákból gyúrt, végletek között hányódó, meghsonlottn is hivő kortársunk. A soksok kisember-figur után Grs most egy fejjel mgsbb náluk - nálunk --, de még mindig éppen kkor, hogy kudrcábn is sors-társunk mrdhsson. Sokszor. csk meg-áll színpd srkábn, és szótlnul figyeli teremtményeit. Ilyenkor tekintetében tükröződik minden elvárás, ítélete, és hősök rekcióit helyeslő, tgdó mimikávl szvk nélkül is eléri, hogy mi nézők is z ő szemével, kritikájávl lássuk színpdon lévőket. Az Író igzi prtnere drámábn nem Cserepes Mrgit, hnem színpdi Mm, ki egy személyben tölti be z író vlóságos tkrítónőjének és megidézett édesnyjánk, vlmint Cserepes Mrgit nehéz sorsú, boldogtln mmájánk szerepét. A három figur srkábn még ott lebeg negyedik is, mikor Mm, eszközök híján, szinte csk lélek átlkulását testire váltv, felidézi sját hjdnvolt fitlsszony énjét. Nyilvánvló, hogy Fejes nem drmturgii tkrékosságból, nem színpdi trükként ötvözte össze drám Cserepes Mrgit-nál idősebb nőlkjit, hnem z elválszthttln egységgel, z sszonyi sorsközösség megjelenítésével jelképesen is állást fogllt teremtményei oldlán. Törőcsik Mri ebben szerepben, testté vált jelkép felmuttáskor mg volt z utánozhttln csod, proletárpoézis Fejes álmodt nemtője. Törőcsik úgy lebegett szerepek és sorsok felett, hogy hús-vér vlój szinte csk kellék volt: Mm sorsát, jellemét mindenkor z érzelmek és ábrándok síkján, szenvedésében osztozv ábrázolt. Psot Irén lktától ez játékmód és szerepfelfogás nyilvánvlón távol vn. Grs Dezső rendezői érzékenységét és játékmesteri rátermettségét dicséri, hogy először is le tudt frgni színésznő eredendő jellemteremtő tehetségére rárkódott mnírokt, és meg tudt őt óvni szertelenségtől, színpdi jelen-lét fontos, psszív pillntibn is gresszíven figyelmet követelő túlzásoktól. A játék első részében úgy hittük, csk " ennyi történt, de ezért is elismerés illeti mindkettőjüket. Azután z sszonyokért megszállottn bolonduló férj oldlán mártírsorsr kárhozttott feleség monológját Psot irén már úgy dt elő, hogy színpdon is, nézőtéren is megállt levegő ". Cserepes István sszonyánk kínzó és jogos féltékenysége, fájdlms sérelme egy olyn soh ki nem robbnó hétköznpi trgédisort érzékelte-tett, mely drmturgii szempontból Vitok Pál drámájánk negtív lenyomt, ellentétele; emberi trtlmát tekintve ön-álló lélektni és társdlmi drám, mely-nek súlyát nem csökkenti, csk árnyékát mélyíti, hogy nem nélkülöz bizonyos komikus, groteszk momentumokt sem. Psot Irén kitűnően ellensúlyoz á trgédi és komédi végletei között, földönjáró, vlóságos, húsvér proletársszony, ki-nek sors hordozz z áltlánosbb érvé-nyű, egyetemesebb mondnivlót, Az ősbemuttó Cserepes Mrgitj, Jobb Gbi, szinte csk szoktlnul ngy, rgyogó szemével játszott el mindzt, mi z excenter-prés mellett álló, hóttszegény munkáslányt megkülönböztette osztályostársitól. Öntudtlnul és tudtosn is férfivágykt korbácsoló kcérságát és csillogó vmpszerep mögött megbújt, kicsit ridt, butácsk teremtés félszegségét, Egy prolilányt, ki h nem riszálhtná fene-két, lighnem teljesen védtelen mrd-n z őt körülvevő, bonyolult világbn. Pp Ver líri, játékos Cserepes Mrgitjánk elsőrendű eszköze létét, lényét, szándékit mindig és minden szituációbn pontosn kifejező koreográfi, vdító, lebegő, itt-ott mégis félszeg mozdultok hlltln kifejezőereje. Pp Ver Cserepes Mrgitként nem kr rgyogni, inkább csk vonzni, izgtni. tilinth tudtosn vigyázn rr, hogy Mrgit kisszerűségét ne tupírozz fel - sját személyiségével. Akár rendező követelte meg tőle ezt művészi láztot, kár színész lényéből fkdt, mindenképpen említendőnek érzem, hiszen Pp Ver - h rádob még egy-két lpáttl " - címszereplőből könnyen főszereplővé válhtott voln. Csk éppen drám, z írói mondnivló meghmisítás árán. Ezt elkerülni ngyobb siker és ngyobb teljesítmény, mint minden-áron tpsot követelő drámázás", Mostnáig meg mertem voln esküdni, hogy Vitok Pál drám egyik leghálátlnbb szerepe. Túlságosn sok szövegében semtikus plkáterény, túlságosn elngyolt és vázltos lelke mélyén kvrgó szenvedélyek rjz. Azután jött Játékszínben Gáspár Sándor, és puszt megjelenésével, fejtrtásávl, egy-egy sut gesztusávl meggyőzött rról, hogy Tisztkezű cskis ilyen lehet. Hogy korlátln és korlátolt becsületességének kettőssége, mkcs eltökéltsége egy társdlmi típus és egy politik közös hozdék. Féltékenysége ugynolyn mélyről fkd, mint szerelme, és eszményeit nem hzudtolj meg, csk felfüggeszti, meghjlítj, mikor drám végén meglkuszik. Ger Zoltán (Horváth úr) Grs Dezsőn kívül z egyetlen, ki megtrtott korábbi szerepét. Annk idején z ő esetében is színészi megújulásról szólt kritik. Most inkább csk nnyit mondhtunk, hogy voyeur lkástuljdonos hálás szerepében, krkterteremtés és krikírozás végletei között mértéktrtó ízléssel egyensúlyozv jól szolgált z elődás sikerét. A drám egyetlen megoldtln, cselekmény szempontjából voltképpen felesleges figuráj Egri. Zoltán, kinek titkát nemcsk Cserepes Mrgitnk, nekünk sem sikerült megfejteni. Nem szereppel birkózó Fülöp Zsigmond hibáj, hogy z árnyéklk most sem vált sem hús-vér jellemmé, sem megfejthető trtlmkt hordozó szimbólummá. Az öreg Cserepes István szerepe érdekesebb, jelleme többrétű, mint hogy Ferenczy Csongor ábrázolj. A főiskolás Vrg Mri Dorogi Zsuzsnnáj tisztességgel megoldott, jeles vizsgfeldt, de ennél - egyelőre - nem több. Ezt zonbn ngyok közelsége, z egyenlőtlen kiinduló helyzet is indokolhtj. Mire ez beszámoló megjelenik, már lighnem végéhez közeledik z évd. De mikor írom is, utolsó reményeink megvlósulás küszöbén állunk, és hátrlevő, tvszi bemuttók már ligh változttnk z évd cslódásokkl terhelt, sokárnyltún szürke összképén. Ebben kontextusbn sokszoros figyelmet érdemel Fejes-drám legjobbkor és legjobb színvonlon megvlósított felújítás, Grs Dezső kettős remeklése és z z egyébként mindentől függetlenül is elismerésre méltó profizmus, mi Játékszín elődását jellemzi. Feles Endre : Cserepes Mrgit házsság (játékszár) Díszlet: Vyer Tmás. ;elme : Kemenes Fnny. Rendező: Vrs Dezső. Szereplők: Grs Dezső, Psot Irén, Gáspár Sándor, Pp Ver, Vrg Mri f. h., Ger Zoltán, Ferenczy Csongor, Fülöp Zsigmond.

15 SZÁNTÓ JUDIT A Sötét glmb szárnyr kel jobb drámát látunk-e most szolnoki Szigligeti Színházbn, mint zt, melyről, jó néhány kollégámhoz hsonlón, mgm is meglehetős szkepszissel nyiltkoztm ugyne lp hsábjin 971 jnuárjábn nemzeti. színházi. ősbemuttó lklmából? Aligh; kétségkívül szerencsés próbb változttások - tömörítések, húzások -- lényeget nem érintik. Akár idézhetem is kkori kifogásimt: Sötét glmb igen kevéssé szól mgánk hősnőnek eszmélési-beilleszkedési folymtáról, rról tehát, hogy ez folymt túlmutsson önnön betű szerinti jelentésén, még kevésbé lehet szó; ehelyett Glóri-Ilon világi kálváriájánk stációiként zsánerképek élik mguk önállósult életét, különféle pittoreszk, de meglehetősen periférikus helyszíneken. Es mégis: 1985-ben ez kori Örkénydrb Ács János vendégrendezésében eseményekben szűkölködő évdunk egyik legélvezetesebb, leginkább színházszgú estéje lett. Mi történt? Mindenekelőtt z, hogy Ács felismerte: bármily érdekes lehetne is egy volt pác ismerkedése z ötvenes évek elejének mgyr vlóságávl, bármily sokt-mondó pszichológii és spirituális konfliktusok srjdhtnánk is e konfrontáció tlján, Örkény nem ezt írt meg; szó sincs rról, hogy z ábrázolt környezetet: Ilon szemén keresztül krná látttni, s külvilág fféle belső fejlődés-drám tengelye körül forogn. Örkény már ben is sokkl tudtosbb író volt nnál, hogysem ne lett voln képes például htározottbb szellemi profilll felruházni hűsnőjét; márpedig Ilonánk - de rendtársnőinek sem esze ágáb se jut, mondjuk, megkérdőjelezni zt rendszert, mely egy tollvonássl kihúzt lóluk létlpjukt Mindennemű, kár-csk belső, visszfojtott lázdás és sorsuk filozófii áltlánosításánk legcsekélyebb kísérlete nélkül, békességes psszivitássl sodródnk át egy eszményeikkel, meggyőződésükkel ellentétes vdontúj életformáb. A Sötét glmbbn külvilág, vlóság tehát nem Ilon, legföljebb z író személyiségén átszűrve jelenik meg, Ilon pedig nem sokkl több vlmiféle Rip vn Winkle-szerű ktlizátornál szerepe elsősorbn z, hogy z ábrázolt világ z ő elütő minőségű zárdi reflexei révén kiemelődjék meghitt, meg-szokott köznpiságából, és különösnek muttkozhssék. Ilon tehát me g -szokott elidegenítésének eszköze, nem pedig klsszikus drámi hősnő (z elidegenítést itt persze nem brechti, rideg, megmuttó értelemben véve, hnem inkább úgy, hogy szürkén megszokott e gyszerre sjátos kisugárzást kp). Es e felismerés lpján z elődás végeredményben nem Ilonáról s áltl, rjt keresztül környező világról szól, hnem környező világról s benne Ilonáról. E rendezői döntés következtében drám egyszer csk más oldlit villntj felénk, mint nnk idején ben egy elégtelenül megformált, mégis hősnői funkcióbn felléptetett figur belső drámáját próbálták megnövelni, s mivel ettől önmgábn nem lehetett meggyőző htást várni, burleszk és k bré eszközeivel feltupírozott nturlizmus módszerével keltették életre z egyes helyszíneket. Amellett z elődás számított. zokr nézői sszociációkr is, melyek 1970-ben még felismerhették párhuzmot egy 1950-es újr-kezdés és z 1956 utáni újrkezdés között. Ács, tudtábn nnk is, hogy ben e párhuzm színpdi kiemelése már nem gyümölcsöző, végül rr lpozt rendezését, mit korábbn kritik betétsoroztként kárhozttott, de mi most mű legmrdndóbb értékeként revelálódik: z igzi élet- és emberismeretről tnúskodó kisvilágrjzoltr. A hjdni elődássl ellentétben sikerült z egész drbr egységes hngvételt lklmzni: zt fjt humánus, bensőségességében költői, finom humorrl tszőtt, egyszerre kemény és gyengéd relizmust, mellyel már A vágy villmosábn is kísérletezett, cskhogy Willims világánk hisztérikus ffektációj sok helyütt ellenállt neki. Ez szöveg viszont jólesően és hálásn tűri e z t kezelést, vlósággl felpezsdül Örkény István : Sötét glmb (szolnoki Szigligeti Színház ). Egri Kti ( Ilon ) és Ngy Sándor Tmás ( G u s z t i )

16 tőle, sőt, mintegy megfelelő előhívószerbe mártv felvillntj későbbi Örkény-drámáknk zokt groteszk, ironikus árnyltit is, melyeket kritikusok Sötét glmbból, korábbn bemuttott Tótékkl összevetve, nnk idején hiányoltk. Másfelől, épp z egységes hngvétel révén s z emberi hitelesség folymtos megteremtésével, Ács értelmetlenné teszi nnk feszegetését is, hogy vljon periférikusk vgy tipikusk-e stációs helyszínek. Egyébként ebben kezelésben Sötét glmb lényegi hsonlóságot is mutt A vágy villmos lpszituációjávl. itt is dv vn egy sivár, rideg, benne élő kisemberek sorsát válsztási lehetőségek nélkül megszbó és behtároló környezet, melyben zonbn ezek kisem-berek nem érzik mgukt rosszul; élik mguk egyetlen életét, megkeresik, ki-kprják mguknk egyszerű kis örömeiket, és elfogdják, hogy ennél több nincs, ez így természetes. Vgyis elsőrendűen vlóbn z ötvenes évek elejének világáról vn itt szó, melyet Ács szellemes eszközökkel külsőleg is érzékeltet, Szkács Györgyi kort, típust és egyéniséget festő jelmezeiben, z enteriőrök, szórkozóhelyek vgy szbdtéri képek lerobbnt sivárságábn, z állndó hátteret lkotó málló vkoltú, piszkosszürke flbn (Antl Csb munkáj), de éppígy bbn durvság nélküli közönyös érzéketlenség-ben, mellyel rkodók fájdlmsn búcsúzó pácák körül kicserélik környezetet, széthjigálv vllásos könyveket, Sztálin és Rákosi portréjávl pótolv szentképet. Ám z dott életform lényegét mguk szereplők fejezik ki, hogy belső derűvel s bizonyos méltósággl még ilyen feltételek között is megpróbálják relizálni önmgukt, s ki-küzdeni, mi hitük szerint nekik z élettől kijár, s minél többet nem is igényelnek: szeretőt, élettárst, bőrkbátot, sört, vlmicskével több pénzt, de ugynkkor megértést, gyengédséget, szerelmet, megbecsülést is - Stnley és Stell Kowlski ttitűdjével éli meg sorsát Trné, Lujzi, női szállás lkói, de cselekmény ngy részében még Guszti is. Es Ilon, hősnő mindezt voltképp természetesnek tlálj. Vele sem történik több vgy egyéb, mint mássl, legföljebb nnyi különbséggel, hogy személy szerint nehezebben tudj ktívn is válllni zt, mi ellen elvben semmi ki-fogás nincs. Es itt, ezen ponton válik mű, Ács kezelésében, időtlenül ktuálissá, éppen mert z mód, hogy szereplők sorsukt megélik, lényegesebb z éppen dott külső körülményeknél. Ez fjt kisemberi mgtrtás ugynis nincs korhoz kötve, legföljebb z elérhető és egyezményesen elfogdott célok változnk korok szerint. Ács - ez már A vágy villmosábn is kitetszett - nem ítéli el zokt, kik beérik ennyivel, sőt z egyszerű emberek természetes önfenntrtási és önvédelmi rekciójánk trtj, de ugynkkor vlmi szemérmes, szomorkás rezignációvl is szemléli őket - mindzokt, kik meg se próbálnk tágítni életük szűken behtárolt lehetőségein. Éppen ezért egyedül zárójelenetben lép túl z írón, ki groteszkül vidám hppy endet knyrított műve végére; konyhábn elcsttnó csókos pofon nézők lelkes egyetértésével z sszony verve jó" (kivált h pác volt) igzságát vriálj. Ács zonbn Guszti és Ilon egymásr tlálását kiemeli eredeti helyszínéből, Lujzi szerelemszgú lkásából, és egy rideg, sötét, esőverte neutrális térbe, vlósággl egzisztenciális pusztságb helyezi; z egymásr tlálás pedig sokkl inkább görcsös, kétségbeesett összekpszkodásnk ht, minth két főszereplő előtt egy villámsújtott másodpercre megvilágosodnék, milyen bonyolult, nehéz, számukr felfoghttln z jövő, melybe most, jobb híján, kéz kézben elindulnk, zzl közhsználtú vigsszl, hogy együtt tlán könnyebb lesz. Ez kicsengés ismét csk pontosn szituált, vgyis jellegzetesen 1950-es, bár ott bujkál benne z z áltlánosbb érvényű borongós Vörösmrty-gondolt, miszerint kietlenül üres világ z, hol csk z egy szerelem " vn ébren. S így válik teljessé Ilon személyes sors is: sem régi, sem új értékrendje nem lklms rá, hogy keretein belül emberi módon kiteljesítse önmgát. Akkor is igz ez, sőt, zzl együtt igz, h drám legtöbb szereplője nem éli meg ezt kétségbeesetten világos pillntot, hiszen se Lujzit és dlnokát, se Mrikát és lklmi szeretőit, se Csimm Tivdrt s mjdn megtlált sszonyát, de még többi pácát se lehetne ki-tszítni bb becketti űrbe, melybe Ács két főhőst végül helyezi; ők el-fogdják, mi osztályrészükül jut. Ács kódájábn persze vn némi, z írott szövegből nem törvényszerűen következő önkényesség; puszt érdekessé-gén és megrendítő mondnivlóján túl zonbn zért is elfogdhtó, mert épp Ilon és Guszti zok, kiket cselekmény leghevesebben kibillent önérté-kelésük stbilitásából: mgát spirituális lénynek képzelő expác rádöbben, hogy ug y nbból húsból frgták, mint többi nőt, mgát z élet királyánk képzelő Guszti pedig rr döbben rá, hogy egy pöccintéssel bármikor le lehet tszítni trónjáról z élet legmélyebb bugyrib. Az így felfogott drámát szolnoki színház már-már kposvári formátumú együttes játékkl tolmácsolj; teljesítményükben érezhetően egy jó hngultú próbfolymt gyümölcsei érnek be (szomorú gondolt, hogy hírek szerint évd végén szétfutnk). Sokn rég vgy - áltlm - soh nem látott jó formát muttv illeszkednek be mintszerűen egységes koncepciób. Ahogy Kposvárott és Kton József Színházbn megszoktuk (másutt zonbn ehhez képest különböző fokokon kevésbé) : z epizódszerepeket is - kedvetlen vgy rutinos elngyolás helyett - teljes életigzsággl és ugynkkor hibátln rányérzékkel lkotják meg: Ácsnk nyilvánvlón mindenkin ott volt keze és szeme. Az pácák lkítói például, elsősorbn Szendrey Ilon (Blndin) és Roczkó Zsuzs (Jusztin) kissé mesterkélten extrém, bizrr szituációjukt-szövegüket teljes emberséggel hitelesítik; de fitl s meglehetősen túlterhelt Fzeks Zsuzsnn (Mrik) is eddigi legjobb munkáját nyújtj ostobácskán romlott s ugynkkor törékeny-kiszolgálttott kis ringyófigurájábn. A rond turbántól kiviruló rond házinéni szerepében Turz Irén pontosn ezt játssz el: szemétdombon kihjtó picike csodát; de két villnásbn még Mucsi Zoltán mint pincér, mjd sofőr is egyé-ni vriációt sző tenyérbemászó lmusziság témájár. Pontos lkítás Szoboszli Év exutclány is, és színészi közhelyet nem is tlálni másnál, mint Sebestyén Év Blssánéjánál, szürkeséget se másutt, mint Simó Év (Anikó), Bárdos Mrgit (Sylvi) és Fekete András (Krszni doktor) játékábn. A szerephierrchi felsőbb fokin csup jó és igen jó lkítás, h kiemelkedő nem is kd köztük; színészek ngyobb részének meg kell küzdenie zzl ténnyel, hogy Örkény, relistnturlist ábrázolási módhoz képest, túl sok különc csudbogrt terelt együvé. A hibázni, fls hngot fogni egyszerűen képtelen Koós Olg (Pulcheri nővér) hrpós kedvűre öregedő hétfájdlmú

17 szűz, s játék kkor is kifogástln, h Örkény István jellemrjzát itt szűkkeblűnek érzem; túlontúl is poénr hegyez-te világi életben botldozó főnök-sszony figuráját, s nem jutott színe rr z emberre, kinek egy immár lezárult s hirtelen érvénytelenné nyilvánított élet becsületét mégiscsk védelmeznie kellene. Philippovich Tmás (Csimm) rendkívül intelligens, rendkívül képlékeny fitl színész, ki, úgy tűnik, külső megjelenésében cskúgy, mint belső trtásábn minden figurához s minden rendezői lkthoz idomulni tud egyelőre zonbn inkább perfekt feldtmegoldásokkl jelentkezik, s keveset érezni sját belső mondnivlójából. Konkrétn: Csimmáj hibátln, de nem igzán izglms lkítás. Ugyncsk perfekt színészek ktegóriájáb trtozik Bjcsy Mári: Lujzijánk minden mozdult, minden rcjáték, többiekhez vló viszonyánk minden árnylt pontosn olyn, mint z ettől monogám flusi démontól elvárhtó, de megformálás szándék és eredménye nál is el-elválik egymástól, s kifogástln megoldását be-beárnyékolj vlmi görcsösség. Győry Frncisk (Trné) viszont elegáns el-fogultlnsággl emelkedik túl még zon hendikepen is, hogy ligh fogdhtó el Ilon ötgyerekes mmájként; zvrtlnul formál meg egy ngyon is ismerős típust, zt nehéz sorsú nőt, ki eltökélte, hogy csk zért is jól érzi mgát bőrében. Káty Endre (Trenk Iván) nehezen szkd el külsőséges megoldásitól: igz, csup olyn szerepet is kp, melyek erre csábítják. Ízig-vérig ilyen szerep Örkénynek ez kedvelt figuráj, Csermlényi Viktor előképe is. Á kettős életet élő ünnepelt operénekes, ki egy vidéki sszonykánál trt fenn második otthont három gyerekkel, olyn extrém figur, hogy elfogdttásához külön drb kellene, h megérné fárdságot. Ennek ellenére Philippovichcsl vló párjelenetében Káty bizonyos belülről megélt bölcsességet és jóindultot is mutt, hirtelen egyszerűvé tisztuló eszközökkel. Végül Kristóf Tibor Rimnócziként sokkl tömörebb és sllngtlnbb, mint utóbbi szerepeiben, csk hát ez szerep tlán legnehezebben elfogdhtó Sötét g l m b csudbogri közül. Akár pszichoptológii tnulmányt igényelhetne, hogy z ötvenéves mtemtikusnál miként kpcsolódik egymásb fennen s minden bizonnyl őszintén hirdetett szkézis és lppngó, már-már megszállott bujság, de mi A leányszállás- jelenet Sötét glmbból ( M T I Fotó - Ilovszky Bél felv.) lényegesebb: mint drám legműveltebb, legiskolázottbb emberének, kínosn hiányzik portréjából vlósághoz, körn y ezethez, társdlomhoz vló viszony érzékeltetése. Ezért hát Kristóf, nyilván Ács jóváhgyásávl, elsiklik e légüres terek fölött, s elsősorbn z Ilon iránt fellobbnó érzéki szenvedély-re koncentrál; ezt sokszínűen el is játssz, ám z lk enigmtikus mrd. Igy jutunk el. pirmis csúcsához: két főszereplőhöz. Ngy Sándor Tmásnk sjátj. szerep, mint hogy sjátj volt Gusztivl meglepően sok rokon-vonást muttó párizsi fogorvos, A kktu s z virágánk Julienje vgy Szbd szél Mikije is; megejtő vgánybájjl, széllelbélelt mgbiztossággl ruházz fel Gusztiját is, s rr is jut ereje, hogy érzékeltesse e mgbiztosság felszínességét, veszélyeztetettségét, vgány nivitását is. Még nem tudni, hol vnnk e színész képességének htári, de vonzó egyéniség és szkmi biztonság párosításánk fokáig újbbn már mindenképp eljutott. Nem sjátj viszont címszerep jelentékeny művésszé érett Egri Ktink úgy, hogy A kktusz Stéphniej, Máli néni Tildáj vgy T ü z e t viszek Éváj például sjátj volt; meg-lágyuló keménységet színésznő lktánál fogv jobbn ki tudj fejezni, mint permnens htároztlnságot, tétovságot; mellett, ízig-vérig intellektuális lktként, játék inkább csk még feltűnőbbé teszi, mily kevés intellektussl ruházt fel Örkény hősnőjét, s mennyire csk idegi-ösztönős rekciókt jutttott neki - Egri Kti Ilonájáról például lig képzelhető el, hogy világgá szld, csk mert bort összecserélte keserűvízzel. Ez z - Ilon inkább gyengéd filénnyel okttná ki nyját, hogy z ő státusábn z efféle blfogásokr egy ideig még számítni kell. Ez helyzeti hátrány viszont időnként kmtozik is, kitoldv drb hiányzó dimenzióját: Egri Kti Ilonájáról ugynis elhihető, hogy küszködik mgávl, hogy nemcsk psszívn hányódik egyik pikreszk klndból másikb, hnem belső konfliktusok forrásiként meg is éli őket. Rövidre fogv: z lkítás elárulj, hogy Egri Kti jelentős színész és kész, kiforrott művészegyéniség, de épp ezért egyben leleplezi, hogy Ilon nem z ő szerepe. Mindebből z szűrhető le, hogy jelentősebb szerepek színészi tolmácsolás végeredményben nem hibátln. Cskhogy sjátos módon ez mégsem minősíti z elődást, mert z Ács megteremtette színpdi tmoszfér mindezeket z elemeket mgáb öleli, és viszonylgos egyensúlyb hozz. A színpdon emberek léteznek, mguk természetes létközegében - megélnek egy drb korhoz kötött vlóságot, s ugynkkor túl is lépnek rjt, felénk, hozzánk. Esendők, kiszolgálttottk, kicsinyesek, nem ritkán nevetségesek, de mindnek meg-vn mg ngy pillnt: nyájától fenségesen búcsúzó Pulcheri nővér, selyemppírrl-fésűvel hrmonikázó Csimm, sörét fifikusn kiküzdő Tr-né, turbán ltt megdicsőülő házinéni, legszebb ruhájábn Gusztijávl ellejtő Mrik, z Ilonát végre krjáb záró Rimnóczi előttünk, szemünk láttár jutnk fel életük csúcspontjár, és sját életünk hosszbbodik meg bennük. Emberközeli színház z Ács Jánosé - z ritk közösségi élmény, melyben néhány órár boldogok lehetünk. Örkény István: Sötét glmb (szolnoki Szigligeti Színház) Drmturg: Morcsányi Géz. Díszlet: Antl Csb. Jelmez: Szkács Györgyi m. v. Rendező: Ác s J ános m. v. Szereplők: Egri Kti, György Frncisk, Bjcsy Mári, Ngy Sándor Tmás, Káty Endre, Kristóf Tibor, Philippovich Tmás, Fekete András, Koós Olg, Szendrey Ilon, Roczkó Zsuzs, Bárdos Mrgit. Sebestyén Év, Szoboszli Év, Fzeks Zsuzsnn, Simó Év, Turz Irén, Czkó Jenő,

18 KOLTAI TAMÁS Mese színházról A bábjátékos Rock Színházbn A bábjátékos Rock Színházbn A bábjátékos elődás közben egy pillntr fölcsilln Rock Színház álm egy önálló kőszínházról, hová két-száz szék befér", és bársonyszékből... ünnepel nép". A drb - Andersen meséje nyomán -- egy bábszínházról szól; tgji" dróton rángtott mrionettekből emberekké: színészekké krnk válni. A Rock Színház is megcsinált tehát mg telier-drbját, mely természetesen rs poeticát - költői hitvllást - rejt színházról. Vn néhány figyelemre méltó elődje ebben sorbn ben Zsámbéki Gábor Kposváron, Székely Gábor Szolnokon Csehov Sirályávl hirdet progrmot ben fölújított Kton József Színház Jóki Mór Tháli szekerén című színháztörténeti kálvári-vígjátékávl nyitj meg kpuit ben Győri Blett Jön cirkusz! címmel Mrkó Iván társultszociológii " metforáját muttj be. És most A bábjátékos Rock Színházbn. Egy színház, melyik rról beszél, hogy színházzá kr válni. Ez vlmi új. Érdemes mesét kicsit előbbről kezdeni. Amikor egy nem létező", lklmi társult 1979-ben Mrgitszigeten elődt z Evitát, sokn nem hittek szemük-nek. Ez molyn féllegális prtizán-kció volt. A kott nem érkezett meg idejében külföldről, így z egész dr-bot hnglemezről kellett leírni. Jogi problémák mitt csk korlátozott számú elődást trthttk. A férőhelyek többszörösét lehetett voln eldni. Sokn kerítésen átmászv próbáltk be-jutni nézőtérre. A produkció szkmi szempontból számos kívánnivlót hgyott mg után, de így is sokkl több sugárzott belőle tisztes igyekezetnél. A szó pejortív értelmében vett mtőr lelkesedésből" ugynis sohsem lesz elfogdhtó esztétiki minőség, h hibádzik tlentum és színházi szemléletben tükröződő világszemlélet. Az Evit mindkettőt visszigzolt, méghozzá vonzó stiláris és gondolti tendenciként. A Rock Színház várhtó gyors intézményesítése ennek ellenére késett. S itt érdemes megállni egy pillntr. Színházt gründolni nem szokás nálunk, s főleg még nem volt szokás hetvenesnyolcvns évek fordulóján. (Divtosbb épületet fogllni puccsl.) Időközben születtek ugyn színházi kisszövetkezetek, de zenés színházt nehéz létrehozni szövetkezeti lpon, legyen szó kár operettről, musiclről vgy rockról. A műfj pénzigényes - egyetlen zenés színház sem tudj eltrtni mgát. A Rock Színház művészeti problémái mindmáig részben nygik. Épület, színpdtechnik és megfelelő kiállítás híján műfjt csk imitálni lehet. A Rock Színház mindhármt nélkülözi. Annál inkább szimptomtikus, hogy lklmi épületekben, nyári színkör-ben" bérlőkként vendégeskedve, nehéz föltételek között sem elégedtek meg kizárólg világsikerű művek dptálásávl, hnem első perctől kezdve megpróbálták létrehozni műfj hzi termékeit. Az Evit után el krták ugyn játszni Jézus Krisztus Szupersztárt is - nem tehették, s ztán, mikor fölment mű előtti sorompó, nem nekik, hnem z meriki filmváltoztnk nyitott utt -, de közben megszülettek mgyr opuszok: Sztárcsinálók, A krónikás és most A bábjátékos. Vn még egy fontos körülmény. Miközben nálunk műfj élő interpretációját részben vgy egészben kezdik föl-váltni konzervkészítmények - s ez lól hgyományos kőépületbeli produkciók, musicl-revük éppúgy nem ki-vételek, kár z lklmi népünnepélyek -, ddig Rock Színház mint ntiszínházi gykorltot következetesen elutsítj ply bcket, z utószinkron-tátogást, z énekmímelést, színész-dublőr kettőzéseket. Úgy döntött, hogy megmrd színháznk. A bábjátékos meséje viszonylg egyszerű. A nonkonformist Diák gunyoros kommentárjivl megzvrj bábszínház commedi dell'rte elődását. Szóváltásb keveredik Bábjátékossl, nézőtéren botrány tör ki, és Csendbiztos mindkettőjüket letrtózttj. A mrionettfigurák, kiket Diák életre keltett, lssn öntudtr ébrednek, önálló személyiséggé szeretnének válni, és színházt krnk csinálni. A Csendbiztos hjlndó kiengedni börtönből Diákot és Bábjátékost, zzl föltétellel, hogy z ő drbját játsszák el. Az ostobácsk fércmű elődását, mely hűségesen tük-

19 rözi Csendbiztos htlomhoz törleszkedő gondolkodását, jelenlétével kitün- teli városb érkező királynő. A Diák megelégeli szolglelkű színházt, és otthgyj társultot. A Királynő érdemrendeket p szt Bábjátékosnk és báb-színészeknek, kiknek még nem sikerült egészen önálló életre kelniük, htlom előtti hjbókolásukbn máris visszvá l toztk dróton rángtott mrionettekké. A mesevázlt kidj drb drmturgiáját. A zenei kompozíció mindvég i g mesefonlon hld; nem szituációkból, hnem többé-kevésbé zárt. ön-állá, de átkornponált számokból építkezik, Béres Attil ebből következően nem librettói irt, hnem verseket. Méghozzá kitűnő verseket. Színházi rutin nélkül is vgy psszív színházi rutinnl kivételes érzéket árul el krból kilépő szólók rányosítás, versformák játék és főleg stílusfinomságok iránt. Versei szellemesek, ötletteliek, finomn egyensúlyoznk költőiség és profán közlés htárán, s mi nem utolsó dolog, kitűnően énekelhetők, htározott ízlésre vll, hogy egyetlen sikeres fordultos sem d e l kétszer, és rendkívül ügyesen mozog z őszinte érzelmesség, illetve zenés művek líri kőzhelytárából vett, pstiche-szerű szentimentlizmus között (nélkül, hogy direkt pródiává váln),.a versek zonbn nem helyettesíthetik librettót. A drbbl kpcsoltos problémák librettó hiányár vezethetők vissz. Ez nemcsk drmturgii, leglább nnyir szemléleti kordés is. Nincsenek például drámi értelemben vert figurák, másképpen szólv. krkterek. Htározottn z z érzéscink támd, hogy szerzrík nem véletlen z áltlános többesben foglmzás - szár... dékosn elstírozták jellemeket. Mim-. h csk bizonytlnságot krtk voln kelteni irántuk, De ez nem fntázimozgtó bizonytlnságnk, hnem óv- tusságnk tetszik. Néhány esetben már nevek is gy núsk. A Zsebtolvj például társdlmi státusát " tekintve inkább Spicli vgy "Tégl". A Csend - biztos pedig vlójábn nem más, mint Cenzor. (Ez Igzolná jelenlétét szín-házbn, és indokolná titkos drámírói mbícióit, mit hivtli htlmávl visszélve érvényesít. l i ezt nyíltn ki-mondná drb, rendőri és börtönőri funkciót kár egyegy sttiszt is át-válllhtná. 1 Csendbiztos tisztáztln - pontosbbn: homályosr mnipulált drmturgii funkciójáról vll Jel enet A bábjátékos rock szí nházi el ődásából (MTI Fotó) jelmeze, z éjjeliőri " vihrkbát,,unit z elődás egyik kritikus, Mészáros Tmás teljes joggl szóvá is tett,) H nem is ilyen egyértelműen, de hsonlóképpen hiányos " Bábjátékos és Diák krktere; z előbbiben nélkülözzük rutinbn megfárdt, öreg színházi rókát, kiben már kihunyt z ifjúi világmegváltás przs, z utóbbi éppen ebből, lázdás szelleméből mutt viszonylg keveset. (A figurák súlytlnságát nem lehet mindenestül két színész Csu h Ljos és Hegvesi Géz nykáb vrrni, bár kétségtelen, hogy (sub kissé fitl, Hegvesi kissé rutintln szerephez. De egyiküké sincs kellő súllyl megírv.) A bábj átékos zenedrmturgiájánk áltlános jellemzője így volt már A krónikásnál is, hogy nem épít igzán z egyéniségére. A műfj világsikerű drbjitól, legyenek musiclek vgy rockoperák, megtnulhtó, hogy drámát személyes sors visz színpdr. (Kiveve, h szándékosn tömeg drámáj kerül középpontb.) A Rock Színház új mgyr műveket kreáló munkhipotézisében minth rejtett félelem nyilvánuln Hu-g.t személyiségtől, következésképp szerepdrboktól. Lehet, hogy ez zért vn, mert 2 ensemble-kultúrájuk e g y e l ő re mgsbb s z i n t e áll, mint jó értelemben vert sztárkultúrájuk. V gy csk úgy érzik, hogy nincs elán személyiség társultbn. Ez bizonyos mértékig kishiui szemlélet, Kétségtelen, hogy z együttes igzi erőssége profivá lett ensemble, s z úgy nevezett szerepdrbokbn csk Kováts Kriszt és Szolnoki Tibor vált színház sját sztárjává, míg t többi fontos szerepre vendégeket hívtk (Szkácsi Sándort, Andori Pétert). Mégsem hiszem, hogy néhány szuperprodukció" kivételével áltlábn érdemes voln vendégekben gondolkodni. Mesterségbeli tudásbn gyrpodv z együttes tgji egyre ngyobb feldtok mego l dásár válhtnk lklmssá. S bennük éppen z vonni, hogy megfelelő képzéssel fokoztosn g y rpíthtják műtáji sokoldhúságukt, zz u// round színészekké válhtnk. A báb- játékosbn például Próki Annmári kpott olyn teldtot - blettbb Servett szerepét, mely új oldláról muttj be: z offenbchi O l i m p i epigon spiccen éneklő, fölhúzós utómrájából üde homorú, kedves-kellemes jelenséget formált. Az elődás drmturgii koncepció jából fkd zenei kompozíció. A zeneszerző, Várkonyi Mátyás poperett., műfji megjelölést hsználj, min nyil-. vár népszerit, könnyű és könnyen befogdhtó zenét ért. Vn zonbn nnyir rvsz, hogy stilárisn eklektikus, dllmos számokból néhány kivétil-

20 lel - ne csináljon túlságosn könnyen énekelhető _slágereket. Meglehet, ezért komponálj át zárt számokt, ezért nem enged túl egyértelmű szólókt, s ezért d legtöbbször strófák helyett csk sorokt kórusból kihngzó szerepeknek". (Az utóbbink z z ár, hogy nincsenek kitüntetett pillntok. Nem elég hngsúlyos bábok életre keltése, társult föllázdás vgy visszélettelenedés mrionetté. Vgyis nincs z elődásnk ritmus. Tempój vn, de kettő nem ugynz.) Mindez nemcsk (zene)drmturgii, hnem koreográfii és rendezői kérdés is. A munkkörök" műfj természeténél fogv összetrtoznk. A. drmturg Horváth Péter, vendégkoreográfus Krámer György és rendező Kton Imre tevékenysége föltételezi, illetve ki-egészíti egymást. Ennek megfelelően koreográfi lehet rendezői gesztus, és viszont. A drmturgii csomópontokon föl is oldód-nk egymásbn. Ilyen bábszínpd kicsiny terébe szorított commedi dell'rte játék, bábok és színházi közönség együttes ribilliój" vgy félig még báb, félig már ember színészek lelki konfliktus. Éppen itt lenne szükség z egyes figurák egyénítésére, sját drámáik. kibontásár; ennek híján sem koreográfiilg, sem rendezőileg nem tud jelen-tőssé válni szituáció. H megelevenedő mrionettegyüttes, z állndó típusok - tipi fissi - társult személyek-re szbott pszichológiát kpn, mindjárt voln egyéni drám is, nem csupán közösségi. A vlódi jellem nélküli krkterekben sokkl több lehetőség, mint mennyi megvlósulni látszik. Az intendánssá kinevezett Féligkész mint metforikus hős egész válságot élhetne át; Ssvári Sándor pompásn megtervezett exteriőrjében megvn z esély erre - Horváth Kt jelmeze kitűnően sikerült -, s figur színészileg is erős. Ugynígy többiekben is el kellene indulni vlmiféle belső krkterizálódási vágynk. A duettekre szbdlt ensemble nem igzán megfelelő zenedrmturgii form ehhez, következésképp jelenet rendezőileg is megoldtln. Hib továbbá -- méghozzá egyszerre rendezői és koreográfusi hib -betétszámmá tenni, trtlom nélküli, táncos kupléduetté lefokozni szövegbenzenében egyéb-ként szellemes csőszámot". S végül egy elődásbn, mely bábtáncolttó (szín)igzgtói vgy bármilyen htlomról szól, nem szbd legfőbb htlmt, slusszpoénként megjelenő Királynőt htlms skkfiguránk ábrázolni. Nem lehet szó nélkül hgyni, hogy z elődásr még mindig egyfjt heroizmus jellemző, minek z ok Rock Színház születésétől kezdve lig csök-kenő hendikepje. A MOM Művelődési Ház színházterme nemcsk műfj optimális interpretálásár lklmtln, megközelíteni sem tudj zokt körülményeket, melyek elfogdhtóvá tennék egy effjt drb minimális kiállítását". A színház eddigi bemuttóiból voltképpen nem derül ki, hogy egyáltlán vn-e szceniki elképzelésük. (Az elképzelés megvlósítását múgy sem lehetne számon kérni.) A bábjátékos díszlete egyszerűen snssz, s ezen nem jvítnk világítási trükkök, melyek túl-ságosn revüszerűek, olcsón csiricsárék. Sem rockoperát, sem musiclt nem lehet szegény színház" ktegóriájáb utlni. Ez egy pénzigényes műfj. Nem kell bonyolult színpdi msinéri, de z egyszerűségében monumentális, impulzív htásokr építő megoldás legtöbbször éppolyn drág, mint egy forgó-csillogó szcenik. (Lásd: Jézus Krisztus Szupersztár.) A színház teátrum voltát semmisíti meg, h ezt nem veszik figyelembe. Vn ilyen veszély. Azon z elődáson, melyet láttm, főleg fitlokból álló közönség hjlmos volt operett"- koncertnek fölfogni, mit lát. Gykrn tpssl kísérte zenét; érezhetően kevésbé figyelt drámi történésre, szövegre pedig jóformán semmit. (Igz, nem is mindig lehetett érteni.) A kifogások ellenére A bábjátékos vonzó és sikeres produkció. A siker zálog ugynz, mint eddig: z együttes tökéletesen fegyelmezett, profi teljesítménye, stiláris biztonság és műfj iránti kivételes érzékenysége. Kevés társult mondhtj el mgáról mi mgyr színházbn, hogy tudj, mit csinál. És kevés társultról mond-htó el, hogy tudj is csinálni. Béres Attil: A bábjátékos (Rock Színház) Drmturg : Horváth Péter m. v. Zene: Várkonyi Mátyás. Koreográfus: Krámer György m. v. Díszlet: Kton Imre. Jelmez: Horváth Kt. Rendező: Kton Imre. Szereplők: Csuh Ljos, Meződi józsef m. v., Hegyesi Géz, Mkri Pál, Monori Blázs, Blogh Bodor Attil, Ssvári Sándor, Füsti Molnár Év, Próki Ev, Kováts Kriszt, Ngy Anikó, Próki Annmári, Gjdos József, Homonyik Sándor, Brdóczy Attil, G. Szbó Sándor, Tóth Szbó Szilvi, Szbó Endre. NOVAK MÁRIA A hiány drámáj és drám hiány Történelmi drámák Nyíregyházán és Debrecenben Segítsd királyt! Rtkó József művét nehéz lenne meghtározott műfji ktegóriáb sorolni még kkor is, h XX. százdi drám-irodlom műfjhtárok eltolódásánk, feloldódásánk, összekeveredésének oly változtos formáit produkált. Pedig z író mgyr történeti forráshgyományokból merítve, vlóságos drámi történetbe és jellemekbe próbált önteni mondnivlóját. Témájánk súlyos kérdései zonbn szétfeszítették műformát, s egy különös líri-logiki rendező elv szerint működő képsoroztot eredményeztek. A drb z állmlpító István király fiánk, trónörökösnek hlálávl kezdődik. Jog szerint Vászolyt vgy Ab Sámuelt illetné koron, de István felesége, bjor Gizell Főpppl együtt Orseolo Pétert krj utódnk. István bizonytln; egyetlen elképzelése, hogy Vászoly kövesse trónon, kudrcb fulld; őt Gizell megvkítttj. A történeti témához közvetlenül még egy jelenet kpcsolódik: sikertelen merényletet követnek cl király ellen, István megkegyelmez z orgyilkosnk, de hlálr ítéli fölbujtó nemeseket, Décsét és Csetét. A történelmi eseményeket különböző epizódok egészítik ki. A Főpp megpróbálj rábírni pogány táltost, z Öreget, kinek szvár hllgt király, érje el nál, hogy ne Vászolyt, hnem Pétert válssz utódjánk. Két bjor végezni kr z Öreggel, de együtt tlálják Főpppl, ezért elállnk szándékuktól. István törvénynpot trt, s egy ném igric ügyében igzságos ítéletet hoz. A Főpp elbúcsúzik királytól, elhgyj z országot. Az események jó része - Vászoly megvkítás, királyné prktikái, z igric elfogtás és megcsonkítás, király elleni merénylet előkészítése - háttér-ben játszódik le, s csupán következményeit látjuk és hlljuk. Ennek nyomán cspnk össze z ellentétes eszmék és nézetek király és z Öreg, z Öreg és Főpp, vk Vászoly és király, Gizell és király jeleneteiben.