Színház születik (16)

Átírás

1

2 T A R T A L O M m g y r j á t é k s z í n A SZÍ NHÁZMŰVÉ SZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A S Z Á N T Ó J U D I T Elszlsztott lehetőségek (1) I V. É V F O L Y A M J A N U Á R S Z Á M S Z I L Á G Y I J Á N O S Négyen - ötven évről (5) M A J O R O S J Ó Z S E F Csehov világánk új jelentései Horvi színpdán (I1) H E R M A N N I S T V Á N Színház születik (16) F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D I Z S Á R I V ÁN S Z E R K E S Z T Ő : C S. T Ö R Ö K M Á R I A f ó r u m é s d i s p u t L U X A L F R É D Epik színpdon (20) r c o k és mszkok Szerk eszt ős ég: Budpest VI., Ngymező utc Telef on : Megje lenik hvo nt A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó T er jeszt i Mgyr Post E lő f iz e t h e t ő P o s t Kö z p o nt i H ír l p I r o d á v á ( B u d p e s t V., J ó z s e f n á d o r t é r t. ), számú egyéni csekkszámo n és számú közület i csekkszámo n, vgy át utlássl z MNB 8 - s egyszámlár E lő f iz e t é s i d í j: 1 é v r e 144,- Ft, 1 / 2 é v e s Ft Példányo nként i ár: 12,- Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél I ndexszám: n é g y s z e m k ö z t A N G Y A L M Á R I A Dyk Mrgit munk közben (22) A N T A L G Á B O R Sokszemközt színészetről (25) színház é s k ö z ö n s é g K U L K A E S Z T E R - S Z E N T I R M A I L Á S Z L Ó A szegedi Nemzeti Színház nézői (29) s z í n h á z t ö r t é n e t B E R K E S E R Z S É B E T A teljes színpdért (32) Atheneum Nyomd, Budpest Í ves mgsnyo más Fele lő s vezető : Sopro ni Bél igzgtó A fotóművész nevével nem jelölt fényképeket I klády László készítette világszí nház K O L T A I T A M Á S Jobb-e színház Bukrestben? (35) H E R Z U M P É T E R - T R A N - T U A N - D U N G A vietnmi színjátszás és színművészet hgyományi (42) k ö n y v s z e m l e S A Á D K A T A L I N A tánc mint drámi elem (45) A C Í M L A P O N : R U T T K A I É V A ( C O R B A ) ÉS B Á S T I L A J O S ( P E R E L L A ) I L L Y É S G Y U L A : T I S Z T Á K C Í M Ű D R Á M Á J Á B A N ( V Í G S Z Í N H Á Z ) L. A. Színházi kereksztl (46) - d - n Egy irodlmár színházbn (47)

3 mgyr játékszín S Z Á N T Ó J U D I T Elszlsztott lehetőségek Örkény István Sötét glmbj Nemzeti Színházbn Komikus népi figur zsémbelődve s i e t... Ez nem túl igényes, de mindig biztos nevetést fksztó színészi sztereotípi töltött el gynúvl már z első percekben, mikor portás-nővért lkító Ldomerszky Mrgit égnek emelt krrl döcögött végig színpdon z egymást túlcsengettyűző látogtók elé. Gynúvl, mondom, mert hisz z előzetes tudósítások nem szokványkomédiár készítettek fel, hnem társdlmi drámár: hozzá nem is kármilyenre. A hősnő, z egykori pác - írt Mgyr Hírlp október 13-án - igyekszik beilleszkedni körülötte forrongó világb" (kiemelés tőlem) ; drb mg pedig szerzetesrendek feloszltásáról szól " - jelezte október 10-én z Esti Hírlp, megszóllttv z írót is, ki kijelentette: hősnőjének olyn kérdésekre kell válszolni, melyekre mindnyájn megdtuk - ki-ki mg módján - feleletet... mindnyájn»volt pácák«vgyunk, sőt leszünk is, vlhányszor egy Ieszűkített és le-egyszerűsített létezésből egy tágsbb térbe lépünk át". Felcsigázt tehát várkozást z író, kétszeresen is; nemcsk ezzel z ígéretével, de zzl is, mit már beteljesí tett jóvl később keletkezett Tótékkl, negyedszázdos új drámirodlmunknk ezzel z egyik csúcsteljesítményével. Különös: Tótékról is megjelentek előzetesek ", s h csk mese nekdotikus vázát nézzük, ki sejtette voln, hogy mű önmgán túlemelkedve z első sikerült hzi prboldrámává nő, mestermű szintjén képviseli színpdi irodlmunkbn oly ritk intellektuális trtást, csk ostromolt, de soh el nem ért groteszk hngvételt, és fsizmus és kispolgáriság egész természetéről nyújt nemzetközi érvényű kórképet. A Sötét glmb, más témkörben, leglább ennyit ígért - és össze sem mérhetően kevesebbet dott. Izglmsnk tetszett már z első réteg, betű szerinti értelemben vett sztori is, hiszen vllásos emberek problemtikáj, szocilist társdlomhoz vló viszony mindmáig meglehetősen keveset érintett kérdés. És nyilvánvló: h z író ezt z első, betű szerinti síkot megoldj kkor Sötét glmb is, Tóték-hoz hsonlón, túlemelkedhet önmgán. H Glóri-Ilon drámáj éppoly érvé-nyes lesz önmgábn, mennyire önmgábn is megállj helyét Tót cslád és horthyst őrngy. Mátr vidéki összecspás, kkor szólht sokkl többről is; rról például, miképp regálnk s lkulnk át z krtuktól függetlenül felszbdított emberek; vgy rról, mire idézett nyiltkoztábn mg Örkény is utl, s mit z egyik kritikus Örkénynél is nyíltbbn fejtett ki: milyen nehéz z újrkezdés, milyen nehéz végleg lerázni minden ridegségükben is kényelmes dogmtikus kötöttségeket és válll-ni egy új, emberibb, de cserébe teljes embert is kívánó korszk merőben más normáit és követelményeit. Konkrétn: mivel kellett szembenézniük 1956 után z egykori jóhiszemű szektásoknk, mit rótt rájuk, mit követelt tőlük és mit dott nekik megújhodott szocilizmus. Az elődott mű ismeretében szinte kínos és kellemetlen visszidézni ezeket várkozásokt, melyek remekművet vgy leglábbis jelentős drámát ígértek. S különösen kínos zért, mert lehetőség többszörösen dott volt: elhivtott író formált meg egy feszülten érdekes, komplex és ktuális témát z ország első színház számár. A lehetőségekből zonbn nem lett vlóság; Örkény és tém, úgy tetszik, rosszkor tlálkoztk., s ezen z elődás sem segíthetett. Hogy miről nem szól drám, z nyilvánvló. Nem szól. semmiről, mi túlmuttn puszt mesén, nem szól semmiről, mit z előzetes hírdások sztori meghosszbbitásként, perspektívájánk kitágításként ígértek. (A mű egyetlen mozzntbn utl vissz erre z ígéretre: Szirtes Ádám lkított szereplő foglmzz meg szbd élet nehézségeinek gondoltát Dezső-npi vcsorán. De minth jelképes lenne: vissz különbén soh nem térő, többé nem is említett figur színpd egyik oldlár,. cselekményből vlósággl kiszkított térbe vonj Ilonát, szvit nem hllj senki más, lányr se tesznek láthtó htást, közönségre pedig még kevésbé, hisz z még mgához se tudott térni bor helyett tállt keserű-víz csiklndozt árttln derűből.) Hogy nézetem szerint miért nem szól mind-erről, z tlár kitűnt z eddigiekből is: mert z első sík, mg mese is kiknáztln mrdt, mert Sötét glmb nem szól Glóri-Ilon drámájáról sem. Vitázni persze lehet zon, hogy közérdekű, időszerű-e m egy egykori kis cselédpác útkeresése fordult évét követő időszkbn, illetve rezonnciái elhtolhtnk-e z ktulitásig, de z ellenérveket z író egyféléképp eáfolhtt voln Meg: h ezt konfliktust megírj. Ehelyett színpdon zsánerképsorozt tárul elénk, időnként színvonls helyzetkomédi, időnként színvonls kbrészkeccs eszközeivel megvlósítv. E képeket egyetlen drámi problém, egyetlen konfliktus fogj vlmelyes, noh rendkívül viszonylgos egységbe: megkpj-e rokonszenvesen vgány s o f őr szende kís zárdszüzet vgy sem. Cskhogy llon esete Gusztivl - lebántv néhány felszíni vonást - megtörténhetne m világon bárhol, hol egy erényére vlmit dó lány rádöbben, hogy férfik vlójábn mit is krnk, mjd némi tus után dolgok rendje-módj szerint ebbe belenyugszik. Még csk pácánák se kell lennie ehhez; mennyire Glóri-Ilonán z pácmúlt nyomokt hgy, nnyir kolostor minden gyermek - és leányszob. Csk néhány példát ennek látámsztásár. Nyilvánvló - és többek között épp ezért volt érdemes témához nyúl-ni -, hogy rendek feloszltás z érintettek számár súlyos belső válságot jelentett. Nyilvánvló z is, hogy bár egyesek szerencsés esetben később meg is tlálhtták helyüket kétszeresen új: világi és rádásul mterilist világné-

4 ÖRKÉNY ISTVÁN: SÖTÉT GALAMB (NEMZETI SZÍNHÁZ). MÁTHÉ ERZSI (BALASSÁNÉ), DÁNIEL VALI (MARIKA) ÉS RONYECZ MÁRIA (ILONA) zeten lpuló környezetben, kezdetben brutálisn rájuk törő hivtlos ktus pillntábn és zt követően vjmi kevés rokonszenvet érezhettek m rend-szer iránt, mely kitépte őket mguk válsztott életformából, és h nem lázdtk is fel nyíltn, mindenesetre psszív ellenállás sánci mögé húzódtk, és - mi drám szempontjából leglább ilyen érdekes lenne - súlyos belső konfliktusokt éltek át. H e konfliktusokt nemiség elfogdásánk problémájává redukálják, s eköré legfeljebb csk olyn bohózti dilemmákt ggtnk, mint bor és keserűvíz összetévesztése, kkor már eleve degrdálják, érdektelenné szürkítik főlkot, z expácát, kiről pedig még z is elhngzik, hogy belőle kisugárzó elhivtottság láttán főnöknő őt szemelte ki utó-dánk. Nos, főnöknő lposn tévedett: Glóri nővérből gytr egy főnök-nő lett voln. Még átlgpácánk is gyengécske, hiszen egy percig sem tud hrgudni rr rendszerre, mely ki-szkított válsztott környezetéből. Pedig hát beilleszkedése, e rend végső el-fogdás is csk kkor bírhtn drámi súllyl, h először leglább berzenkednék. És már ebből motívumból látszik, miért nem szólht drám rról, mit ígért. A volt szektások közül is csk zokt érdemes igzán megnyerni, kik korábbi tévedéseikbe nem belesodródtk, elvtelenül vgy elvek nélkül, hnem hittel érezték át és válllták zokt. A Glóriféle expácák" (értsen ezen most ki-ki, mit kr!) nem voltk méltó ellenfelek korábbn, és nem igzi hrcostársk m sem. A színpd különben, mely kénytelen lépést trtni z írói lehetőségek elsikkdásávl, már z I. képben leleplezi, miről is lesz itt szó. Egri István igzán nem gáncsolhtó érte, hogy felismervén: drámi htást itt elérni nem tud, leglább színi htás lehetőségeit krt kiknázni. Burleszk hát már, komikus bőgéseivel, villámgyors átvedléseivel z I. kép is, melyben pedig súlyosn drámi események zjlnánk; ezért is idéztem elöljáróbn portás-pác oly jellegzetes mgtrtását. (Ízlésficmról épp Egri Istvánnál ritkán lehet szó; mégis megemlítendő, hogy mit ebben képben jelmeztervezőjének megengedett, z még kbrébn vgy vicelpbn sem helyénvló.) És logikilg ide kpcsolódik z egyik későbbi, főnöknő lkásán játszódó kép: z egykori nővérek, élükön főnöknővel, konfliktus- és problémmentesen illeszkedtek be z új rendbe, kéjesen ízlelgetik szlengszvkt, romltln primitívséggel fogllták el helyüket társdlmunk szellemileg érintetlen, minden politiki változássl, erkölcsi normváltássl szemben immunis perifériáján. Még egy mozzntot említenék, mely ugyncsk drám első síkjánk " elngyolásáról árulkodik. Az Ilon és Rimnóczi között játszódó állomási kép-ben lighnem rr történik utlás, mi-szerint mérnök vlmiképp mgáévá tette lányt. Hogy miért engedett, vlószínűleg szbd ég ltt, tolkodó, ellenszenves ostromlójánk ez teremtés, ki igzi válsztottjánk egy hosszú utóút ltt, szűk térbe összezárv ellent tudott állni, nem derül ki, pedig h vlmi, ez ztán igzán hősnő jellemének és konfliktusánk lényegét érinti. Nem látjuk továbbá zt sem, hogy ez z esemény - melynek bekövetkezése vgy elmrdás pedig drám homlokterében áll - mélyebb htást tett voln rá, és befolyásolná például

5 ÖRKÉNY ISTVÁN: SÖTÉT GALAMB (NEMZETI SZÍNHÁZ). RoNYECZ MÁRIA (ILONA)), KOHUT MAGDA SÓLYOM ILDIKÓ (SYLVIA) IS APOR NOÉMI (JUSZTINA) Gusztihoz vló későbbi viszonyát; még egy felvilágosult világi leányzónk is ngyobb problémát okoz, hogy miképp számoljon el odveszett szüzességével szerelmesének, ki rádásul meg vn győződve mkcs erényéről, mint ennek z expácánk, ki pedig z egész reá törő új társdlmi rendből és tmoszférából csk zt fogj fel s zt sérelmezi, hogy szüzessége veszélyben forog. Eldönthetetlen s z eredmény szempontjából nem is lényeges, vjon z írót nem érdekelte eléggé hősnője s ról szóló igzi drám, s ezért szerepelteti többnyire psszív sttisztként drámájától ngyjából független színes életképekben, vgy e színes életképek hálás lehetőségei kedvéért ejtette el hős-nőt? Tény, hogy Góri- llon lkj végeredményben ürügy mrd egykorú vlóságunk különféle pittoreszk, bár meglehetősen periferikus jelentőségű helyszíneinek felvillntásár. Késdobálóról, munkásszállásnk álcázott bordélyról, volt pácák pletykdélutánjáról, operénekes intim szerelmi fészké-ről kpunk színes, multságos pillntképeket; Örkény láthtón fél kézzel vetette od őket, de jelentékeny tehetsé ge révén még így is megtelnek élettel, tláló megfigyelésekkel, humorrl, mely csk néh lposodik lpári viccfüzérré (lásd Jusztin-Apor Noémi viccbetétjeit modern nevelésről vgy Csimm-Pthó István örökzöld " viccét skálázó énekesről: T lán beteg z úr? " ). Csk épp hősnőnek vn vjmi kevés köze e kis tblókhoz, melyekben nem él át semmilyen lényeges revelációt, nem konfrontálódik semmiféle számottevő társdlmi jelenséggel (igz, erre helyszínek nem is túl lklmsk) ; de z író még zt is mellőzi, hogy felbukknását leglább külsőlegesen motiválj. Nem derül ki például, mivel vette rá kezdetkor Guszti, hogy csládját vártlnul fképnél hgyv beleüljön utójáb, vgyis nem motivált z iprtelepre vló megérkezése, nem értjük, miért rgd meg ott csupán cseppet se bizlomgerjesztő, csodbogár mérnök bizttásár, nem értjük, miért válll épp késdobálóbn állást, nem értjük, miért menekül el főnöknő lkásából épp Lujzi szerelmi fészkébe, holott h már hzvágyik, nyjánál is lenne sokkl kézenfekvőbb, gondolkodásmódjávl sokkl kevésbé ellentétes szellemű ott- Ilon. E sok kérdőjellel szembenézve felmerül gynú, hogy z írót sját drámáj helyett vlóbn csk bizrr színhelyek és figurák felvonulttás érdekelte. Mert például z utolsó kép színhelyének megválsztását vlóbn csk z indokolj, hogy Örkénynek nem volt szíve beérni vidéki kncánk és sült libájánk combjin csámcsogó operénekes puszt említésével - ábrázolni is krt ezt különös, multságos, ám drmturgiilg teljesen szervetlen és indokoltln miliőt. Góri-llon drámáját nem írták meg; hogyn játszhtt voln el Ronyecz Mári? Látszólg mximális lehetőséget kpott pesti bemuttkozáshoz: nemzeti színházi főszerep várt, Tóték írójánk új drbjábn. Vlójábn viszont o l y n mártírsorsot szbtk rá, mely vlóságos pácához illó lehet, de egy drám hősnőjéhez semmiképpen: sttisztálni kell olyn jelenetekben, melyekben többnyire nem ról vn szó. Mégis elmondhtjuk legtöbbet, mit ez esetben mondhtunk: zt benyomást kelti, hogy el tudná játszni Glóri-llonát egy olym drámábn, mely-ben Glóri-Ilonáról vn szó. Az dott

6 RONYECZ MÁRIA ILONA SZEREPÉBEN A SÖTÉT GALAMB ELŐADÁSÁN (NEMZETI SZÍNHÁZ) feldttól függetlenül: szép, hozzá nem szbályos-időtlen bbbájjl vgy kihívó, ál-mi szexbomb-llűrökkel, hnem modernül, eredetien, emberi módon; gyönyörűen beszél, finomn, mégis htározottn mozog. Ami már z dott feldthoz trtoznék: egyszerre árd belőle vonzó, jó illtú tisztság és kemény, elszánt erő; érződik, hogy tudn gondolkodni, tudn hrcolni, tudn szenvedni, tudn győzni önmgán és másokon, h drám módot dn rá. Jelen vn, él, regál kkor is, h drám figyelmen kívül hgyj; s mikor épp ról vn szó, felül tud emelkedni bnlitásokon, nem figurár szbott vicceken. Úgy megsebzi keserűvízepizód, minth z ismeretlen külvilág egy lényeges törvényével került voln összeütközésbe, úgy viskodik feltámdó vágyivl, elfojtott nőiességével, minth nem egy sötét gyú feketéző huligán, hnem egy vlmennyire is trtlms, z áltl felvázolt Ilonához illő férfi krjib törekedne, fel-felizzón, visszvissztántorodv. Mindehhez, prdox módon, hozzásegíti lát-htó elfogódottság is, mert ez niv megilletődöttség illik z lkhoz és oldj tétnek: Guszti szerelme elnyerésének nyers drsztikumát. Persze, z ív, melyet Ilonként megrjzol, hézgos, megmegszkdó; de igzságtlnság lenne, h épp e drb kpcsán próbálnók kielemezni, hogy ezért mennyiben terheli őt, pesti pályáját most kezdő ifjú színésznőt felelősség. Gusztiból és Ronyecz Mári áltl eljátszott Ilonából össze nem illő, boldogtln házspár lesz; ez frigy, h utángondolunk, kevéssé éri meg nézőnek két és fél órán át beruházott drukkját. Hogy közönség mégis feszülten izgul ezért hppy endért, z nem-csk nnk tudhtó be, hogy másért ligh izgulhtn, hnem elsősorbn Sztnky István elrgdón kedves lkításánk, z elődás e legjobbn meg-oldott színészi teljesítményének. Sztnky kpcsán máris sokt beszélnek rutinról, nézetem szerint igzságtlnul. A rutin, mint ezt épp ez z elődás is illusztrálj, nem egységes értelmű fog-lom. Rutinból játszik szereplőgárd ngy része is, de náluk, részben szerepük hibájából, beidegzett, hmis sblonok gyűjteményéről vn szó. Sztnky nem csodbogárságnk légüres térben mozgó mnírjit vonulttj fel, hnem z embert, típust, jellem belső mg-ját keresi - igz, szerzőtől ő kpj erre legtöbb lehetőséget. Sztnkynk bbn vn rutinj, hogy mihelyt megjelenik, élettel, mégpedig konkrétn: mi élettel telik meg színpd, megmoccn z állókép, pezsegni kezd z áporodott levegő. Meglehet, ezúttl nem sok újt d hozzá eddigi elbűvölő vgányfiguráink eszközeihez; de ezt típust nnyir belülről érzi, minden regálását olynnyir szerves jellemképből vezeti le, hogy mjdnem mindent elhiszünk neki. Elhisszük, hogy 1949-ben, keresztény szármzású és e világbn élő ifjú létére, püspöksszonyról és szentnyáról beszél, elhisszük zt is, hogy izgtj lány, z első, ki nem enged neki első tktiki lemezkészletének leforgtás után; zt már sokkl kevésbé, hogy érte önmgát is hjlndó feldni - semtikus művekben zjlottk le ilyen játszi, idillikus könnyedséggel lpvető átlkulások. A befejezés ugynis ezzel egyenértékű. Ez z Ilon tudniillik nemcsk börtönbüntetésre ítéltette, mit szerencsésen kitöltött; emellett z ő számár z egész élet börtön lenne. Feszeng is Sztnky z utolsó képben, már csk mg teremtette tmoszfér élteti, de közönség szerencsére nem igényes. Jót multott vicceken, rendező és színészek áltl hozzáértéssel rekonstruált bizrr tblókon, z lvilág és periféri htásos-ügyes színfoltjin, és főleg nnyir megszerette ezt hmisíttlnul sztnkys Gusztit, hogy csk egyet sjnál: miért nem lesheti meg végén zt nyilván szkértő és szenvedélyes csókot, mellyel hőse végleg megtöri hősnő ellenállásánk repedező jégpáncélját. Végezetül óhttlnul felmerül kérdés: el kellett-e játszni Nemzeti Színháznk ezt drbot? Tudjuk, egy színház műsorválsztását sok szempont indokolj; ltb esik, mi kell, mi fontos közönségnek, mi hsznál z írónk és rjt túl honi drám ügyének, mi társultnk, esetleg egyes színészegyéniségeknek. Azt hisszük, ez esetben egyik tényezőnek sem vált hsznár drám bemuttás. H Sötét glmb kezdő író műveként áruln el ennyi, feltétlen tehetséget, színpdi érzéket, kkor z elődás szerző és végső soron mgyr drám jvát is szolgálhtná; zonbn - Léty Veránk z Élet és Irodlombn hsznált szellemes meghtározását kölcsönvéve - bezzeg- Örkénynek ", Tóték írójánk nem volt szüksége erre z így megszerzett színpdi tpsztltr, mint hogy muttis mutndis, Hmlet szerzőjét se igen gyrpított voln Titus Andronicus elkésett bemuttásávl nyert tnulság; z ebben z 1958-ból szármzó műben fellelhető hibákt rég kiküszöbölte ő mg - legmgsbb fokon. A színészek se jutottk igzán hálás lehetőséghez; rájuk osztott feldt - még Sztnkyt is beleértve - egyiküknek se fog ngy szerepei közé számítni. Méltóbb és egyben hálásbb bemuttkozási lklom illette voln meg Ronyecz Máriát is, noh kétségtelen, hogy ez debütálás is megszerezte számár nézők figyelmét és rokonszenvét; erre tőkére későbbiekben színház is, művésznő is építhet. Örkény István: Sötét glmb. Nemzeti Szín-ház. Rendezte: Egri István; díszlet: Bkó József; jelmez: Schäffer Judit. Szereplők: Mészáros Ági, Ronyecz Mári, Szersén Gyul, Szirtes Ádám, Kohut Mgd, Ldomerszky Mrgit, Apor Noémi, Sólyom Ildikó, Gáti József, Császár Angél, Versényi László, Benedek Miklós, Kun Tibor, Fluhelyi Mgd f. h., Kálli Ferenc, Sztnky István, Máthé Erzsi, Pártos Erzsi, Csernus Mrinn, Gelley Kornél, Pthó István, Dániel Vli, Sivó Mári, Trsoly Elemér, Szbó Kálmán, Sugár Ljos, Gylog Ödön, Székhelyi József f. h.

7 SZILÁGYI JÁNOS Négyen - ötven évről október 24. és november 3. között rendezték meg hzánkbn szovjet kultúr npjj ünnepségsoroztát. A gzdg progrmból mgyr színház-kultúr is részesedett: színházk gykrbbn játszották repertoáron szereplő szovjet drámákt, és z ünnepi esemény tiszteletére új bemuttók is születtek. Írásunkbn ezekről számolunk be. Juliu Ed I i s : Hol vn testvéred, Á b e l? Ezt drbot jó ideje ismerjük. A Tyetr, szovjet színházművészeti folyóirt közölte évekkel ezelőtt. A köz-lés után lefordították, és fordítás z-ót járj útját különböző lkotóműhelyek közt. Nem sikertelenül. Az elmúlt évben bemuttt rádió, és most Pesti Színházbn megszületett színházi premier is. A Hol vn testvéred, Ábel? nem könnyű drb. A történet két férfi vártln tlálkozását ábrázolj egy tenger-prti üdülőhelyen. Régi ismerősök, ktontársk, sőt fogolytársk. És erről szól drám. Egyikük nem bírt z embertelen szenvedést, és beállt nácik közé. A másik kitrtott, túlélte tábor likvidálását, és most tlálkoznk. Huszonöt évvel háború után szembesítik mgukt kkori önmgukkl és béke huszonöt évével. Aki áruló lett, mjd később, szökés mitt Muthusenbe került, megnősült, felesége, gyerekei vnnk. Elítélhető-e m kkori tettéért? A huszonöt év munkáj, becsületessége fel-menti, felmentheti büntetés lól? A férfi, ki vádolj, levelet írt vele fiánk, elmondv mindzt, miről soh nem beszélt neki. A levélre zonbn nem írnk nevet, címet, s mire felszolgálónő észreveszi tévedést, már késő: volt áruló elment, másik férfi JULIU EDLIS: HOL VAN A (PESTl SZÍNHÁZ) TESTVÉRED FENT: BENKŐ GYULA, BÉRES ILONA ÉS DARVAS IVÁN LENT: DARVAS IVÁN ÉS BENKŐ GYULA

8 JULÉU EDLIS: HOL VAN A TESTVÉRED, ÁBEL? (PESTÉ SZÍNHÁZ). DARVAS ÉVÁN ÉS BENKŐ GYULA pedig rosszul lett. Rosszul lett? Meg-hlt? Nem tudni. Csk lány ridt, orvost hívó hngját hlljuk. Kicsit hosszsn szóltunk drb végéről. Tettük ezt zért, hogy érzékeltessük: szerző nem d egyértelmű, htározott befejezést, feloldást - ezt mű rendezői értelmezésének kell megteremtenie. Horvi István rendezésének gondolti meghtározóit érzékletesen foglmzz meg színpd hsznált. A díszlet egy tengerprti, cölöpökre épített ét-termet ábrázol. Ez mi történés szín-helye. A vsrudkkl körbefogott tákolmány, s rjt lógó csíkos npernyő-vásznk világítási effektusok váltásávl fogolytáborrá válnk. Ez második réteg. A hrmdik ring. A négyszög letes, élével nézőtér felé fordított pódium - később elhúzott függönyeivel vlmi kegyetlen mérkőzés, két ember egymást mrcngoló, másiknk dott ütés fájdlmát önmgán is érző vidlánk színhelye lesz. A rendezés negyedik rétegét kötelek jelentik. A vízre, cölöpökre épült éttermet kötelek trtják, és ezek kötelek közülünk, közönség közül nőnek ki. Csápok és megtrtók ezek kötelek, összekötők, melyek bekpcsolnk színpdi történésbe, problém, kérdés és válsz részeseivé vtnk. Drvs Iván, miközben volt áruló önvádló levelét írj, z egyik cölöpön, hozzánk ívelő kötél fölött ülve mondj el mű rendezőileg központink érzett gondoltát z Ábelek felelősségéről, rról, hogy megbocsátás bűn, mert újbb és újbb bűnök születéséhez vezet. Az emlékképek hlványbb rendezői megoldás mellett Horvi István munkájánk még egy elemét kell kiemelnünk, zt, mit drám külső környezetének nevezhetünk. A zenei effektusokr, láthttln strnd megfonjár és vihrr gondolunk. Nem önálló rendezői leleményről vn szó: ezek z elemek műben is szerepelnek. Htásuk pontos művészi bemérése, ütemezésük megszervezése zonbn Horvi István erős pszichiki érzékéről tnúskodik. S így ezeket külső, mondhtnánk járulékos elemeket úgy tudj belekomponálni drámi történésbe, hogy ön-álló funkciót kpnk és szerves részei lesznek két férfi küzdelmének. Drvs Iván drám főszereplője. A szereposztás szerint egy, vlóságbn három szerepet játszik: játssz férfit (Én így nevezi hősét Juliu Edlis gondolti áltlánosítás érdekében kerülve pontosbb foglmzást) ; huszonöt évvel ezelőtti önmgát, és hrmdikként, de első személyben, drb kommentátorát. Nem könnyű fel-dt. Szerepe, éppen zzl, hogy nem csupán drám egyik részese, de kommentálj is történést, már-már egyetlen htlms monológb vonj dr-bot. A színészi monológ-építkezés tiszt rendjét zonbn részekre szbdlj másik két szereplő, kiknek mondtit z ő kommentárj készíti elő. E többszörös áttétel rendkívül pontos, legkisebb váltást is zonnl regáló játékot követel. És Drvs Iván lkítás ilyen. Csupán egyetlen jelenetben, második felvonás eleji monológbn éreztünk né-mi hmis felhngot, de ez nem egyszerűen színészi játék kérdése. A lélektni drám legngyobb veszélye, lelkizés " jelentkezik itt egy rövid epizódbn, és ez billenti el rövid időre Drvs Iván lkítását. A drám másik hőse (Ő - így nevezi szerző) Benkő Gyul. Szerepe egysíkúbb, hálátlnbb is, mint Drvs Iváné. Juliu Edlis világos ívet rjzol figur számár, míg kiprovokált fel-ismeréstől eljut vllomásig, bármilyen büntetés önkéntes válllásáig. Viszont ezen belül, főként második részben nem válllkozik trtás, változás lélektni kidolgozásár, motiválásár. Benkő Gyul lkítás - s ez játék belső szervezettségének következménye kevesebb, kisebb lengést mutt, mint fentiekből várhtó lenne.

9 A Pincérlány szerepében Béres Ilon nem nnyir művészi feldtot, mint funkciót kpott szerzőtől: két férfi drámi küzdelme szüneteinek eljátszását. Azokt szüneteket, melyek z ő hllgtásukkl, Pincérlány csevegésével, mint tűzre cspó szél, fojtj, de egyben még jobbn szítj is drámát. Béres Ilon fegyelmezett, minden fölös gesztust, mozdultot kerülő játék hű segítője, szolgálój történésnek. Fehér Miklós htásos díszletéről rendezés kpcsán már szóltunk. Mellette jelmeztervező, Kemenes Fnny nevét kell említenünk. És fordítót, Elbert Jánost, kinek pontos, tömör, szín-pd törvényeit z eredeti szöveggel jól egyeztető fordítás értékes munk. Leonyid Z o r i n : A ngy krrier A Vrsói melódi szerzőjének eredetileg három felvonásos drbját két rész-ben játssz miskolci Nemzeti Színház. És két rész két ellentétes, egymássl csknem feleselő élmény lehetőségét nyújtj nézőnek. A drb és z elő-dás szempontjából egyránt. Leonyid Zorin 1958-bn írt A ngy krrier - eredeti címe Jó emberek - című sztíráját. Hőse bizonyos Vgnjn, ki olcsó ötlettel rászed egy egész professzori krt: zt kéri külön-külön minden- kitől, hogy ő, egyedül ő szvzzon doktori disszertációj mellett. Az emberi élet eme pró dolgibn módfelett tájékoztln tudósok így egyhngún el-fogdják Vgnjn disszertációját. Vgnjn tehetségtelensége ezzel egycspásr sját személyes ügyük lesz, melyet leplezni kell. Átírják disszertációját, megírják Vgnjn helyett - z ő nevében - cikkeket, kinevezik igzgtóhelyettesnek, mjd igzgtónk is. És ez csúcs. A krrier csúcs, honnn csk leszédülni lehet - vgy letszítttni. Vgnjnnl z utóbbi történik. A vrosb érkező régi ismerőse nevetve meséli, hogy Vgnjnnk még középiskolát sem sikerült befejeznie. A felsült Vgnjn nem várj be büntetést, hnem megszökik városból. Ez tehát történet. Időben rányosn, cselekményben ránytlnul felezve kétórás játék. Az első rész egyet-len htlms expozíció - bemuttkozás, szereplők megismerésének kevéske történetével. Orosz György rendezése bár premier után tovább tömörítették z első részt - nehezen birkózik drámitln nyggl. A játék érdekességének, vonzásánk megteremtését rendezés sztirikus elemek fel-ngyításávl, mármár persziflázst súroló bszurditásávl látj biztosíth SZOBOSZLAI SÁNDOR A SZOLNOKI SZIGLIGLETI SZÍNHÁZ ZSUHOVICKIJ: DELFIN HÁTÁN CÍMŰ ELŐADÁSÁBAN (Ngy Zsolt felvétele) tónk. Ez mód - néhány olesóbb ötlet is besurrn vele z elődásb -- színesebbé, változtosbbá formálj játékot. Csk éppen nem elég. Önmgábn nem. Hiányzik belőle figyelem-frissítés másik lehetősége, z elődás ritmusánk ngyvonlúbb pergetése, változó ritmusképlet kidolgozás. A második rész elődás - utltunk rá: mg drb is - cselekményesség, történés színházi élményével jándékozz meg nézőt. Orosz György itt már biztos kezű krmester, htározott vezetése ott ' érződik biztosn ívelő jelenetek sodrásábn. Sőt, néhány eltlált ötlettel -t játék z esernyővel - még tovább is képes fokozni történet nevetést provokáló humorosságát. A népes színészi gárdából Mky Sándor, Vrg Gyul, Egerváry Klár és Somló Ferenc nevét említenénk első-ként. Ők csillogttják leginkább lkításukbn sztír finombb színeit: túlzás és természetesség egymást váltó, egymást segítő művészi eszközeit. A kisebb krkterszerepek biztos megformálásáért Máthé Év, Cspó János, Pákozdy János, Lenkey Edit, D r i d y Róbert és Kulcsár Imre nevét emelhetjük ki. Az elődás díszlet- és jelmeztervezője Gergely István. A kettős válllásból jelmezek megoldás mutt több ötletet. A drbot Szekeres József korrekt fordításábn játssz színház. Leo nyid Zsuhovickij : A delfin hátán Leonyid Zsuhovickij, szolnoki Szigligeti Színház bemuttójánk szerzője újságíró. Róluk, pálytársiról írt A delfin hátán című regényét. A sikeres regényből készült sikeres drb: negyven szovjet színházbn játsszák. Ez pedig vitthttln siker. S hogy miből táplálkozik ez siker? A Szigligeti Színház bemuttój rr mutt: nem nnyir drám műfji csiszoltság, mint inkább z írói látásmód, z ábrázolás őszintesége, emberközelsége lehet siker titk. A Szovjetunióbn és nálunk egyránt. Mert nem igzi drám - még Berényi Gábor lpos drmturgii megmunkálás után sem z - Zsuhovickij műve. Inkább elbeszélés, elbeszélés színpdon, vgy h úgy tetszik: színpdi elbeszélés, hol pró képek kis jelenetvillnások mozgtják előre történést. Korolov újságíró egy hiányosn ellenőrzött információ nyomán leleplező cikket ír egy új gyógyszerről és feltlálókról. Később

10 Károlyt, kinek Mlhov szerkesztője - h egy árnylttl humorosbb hng-szerelésű is szükségesnél - kimunkált, jó építkezésű lkítás. Hollósi Frigyest Mironov rovtvezető esetlen, de z értéket felismerni tudó és lklms pillntbn lpb belopó figurájánk el-tlált megformálásáért. Vlmint Lisk Zsuzsát, ifj. Ujlky Lászlót, Bodnár Erikát, Hlász Lászlót és Brnyi Ibolyát. Játékuk kulturáltság, lkításuk biztos érzékű megformáltság hozzájárult z est sikeréhez. Az elődás díszlettervezője Csányi Árpád. A Szigligeti Színházbn nincs forgó, A delfin hátán viszont sok képből álló drb. H technik nem segít, mrd z ősi mód: z ötlet. Csányi Árpád fotókból szőtt színpdképe, két oldlról és hátulról kocsizó jelzésszerű színhelyei kielégítették gyors váltások teremtette igényt - s még esztétiki élményt is nyújtottk. A fordítás - prózát Lénárt Év, versbetéteket Gergely Ágnes fordított rngos szinten tolmácsolt ezt mi, vártln nyelvi fordultokkl tűzdelt drbot. Mihil Strov: Merénylet SATROV: MERÉNYLET (JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ). TURGONYI PÁL (SZTUCSKA), KONCZ GÁBOR (SZVERDLOV), BUJTOR ISTVÁN (LUNACSARSZKIJ) ÉS BÁRÁNY FRIGYES (CJURUPA) legjobb brátj életével fizet felületességéért: gyógyszer ugynis jó, betegség kezdeti stádiumábn htásos. A gyógyszert zonbn Korolov cikke nyomán bizlmtlnság veszi körül. A feldt egyértelmű: cáfolni kell. Korolov, bár tudj, cáfolt z állásáb kerülhet, kéri, követeli. Végül, mert szerkesztője lp lejártását látj nyílt cáfoltbn, és húzz-hlsztj, egy másik lpbn közölteti le z áltl rendelt le-leplező írást. Berényi Gábort évek ót úgy ismerjük, mint szovjet drámák egyik legértőbb rendezőjét. S bár drb gyengéit is hngsúlyoztuk, mégis úgy véljük, siker most sem mrd el. A drámáé és z elődásé egyránt. Berényi Gábor pergő ritmusú, jelenetváltásokt minimális jelzéssel érzékeltető rendezése, játék minden felesleges díszt kerülő tömörségének kilkításávl, hngsúlyok átgondolt osztásávl úgy komponálj egységes egésszé z elődást, hogy részek összeforrásából megszülessék gondolti ív. Az gondolti ív, mely egy trgédi súlyávl figyelmeztet rr, hogy sokszor megvédett, kihrcolt igzság sem ment föl egyetlen tévedés lól sem. Korolov lkítój, Szoboszli Sándor nem csupán főszerepet játszik Szigligeti Színházbn, de élete első vendég-szerepét is. Abszolút főszerep, első vendégszereplés: dupl tehertétel. Érződik is. Első perceit z elfogódottság jelzi, ztán játék heve levetkőzi ról szorongását: fölenged, egyszerre természetes lesz, mozdultok zvrt szögletessége kisimul, járás szorító fegyelmezettsége otthonos oldottságb vált. Ár-nylt, kimunkált lkítás Szoboszli Sándoré, s h vlmiben mégis hiányt érzünk, úgy z figur ngyvonlúság - ezért ht kissé hihetetlenül nők vonzódás, szerelmi klndok sűrű lehetősége. Korolov történetét népes szereplőgárd pró epizódjink színes tbló-j kíséri. Közülük emeljük ki Verebes Vnnk lkotók, kik z élet, z emberi történelem egy viszonylg szűk szkszát rgdják meg, és műveikben zt ábrázolják: mindig ugynzt és mégis sohsem ugynzt. Az ilyen, szélességükben nem növekvő, z új élet-nyg újdonság izglmát nem ismerő művészetek belső gzdgodás z is-mert tények újszerű csoportosításából, z egyre mélyülő elemzés újt-mondásánk vrázsából dódik. A József Attil Színház bemuttójánk szerzője közéjük trtozik. Mihil Strov eleddig központi művészi témáj Lenin ábrázolás. Pontosbbn szólv nem is egyszerűen Lenin ábrázolás, hnem Lenin lkjábn forrdlmár típusánk, eszményének megmuttás. Nincs terünk részletes elemzésre, csk jelezzük: Strov hosszú évek munkáj és forrdlomról, Leninről szóló művek során jut el ehhez ponthoz. Az első drbok még inkább z egyén érzékelését emelik ki, és csk később, fokoztosn lkul ki z egyén és típus-eszmény összekpcsolásánk említett formáj. Sőt, most bemuttott Merénylet - tlán e témkör utolsó lépését jelentve úgy szól Leninről, hogy Lenin meg se jelenik színen.

11 I918-bn vgyunk. A Népbiztosok Tnács ülésre készül. A gyülekező népbiztosok Lenint várják, de helyette csk hír érkezik: merényletet követtek el Lenin ellen. Ettől pillnttól kezdve cselekmény két szálon fut tovább. Egyfelől szemtnúi vgyunk Lenin életéért folyttott orvosi küzdelemnek, hlljuk reménytelennek tűnő helyzetben népbiztosokból kibukó személyes vllomásokt, melyekben újbb és régebbi emlékek törnek fel Leninről. Másrészt látjuk munkát, zt munkát, melyet forrdlom követel meg vezetőitől, és melyet nem lehet, nem szbd elodázni egyetlen nppl, egyetlen órávl sem. A kérdés létfontosságú: z eszerek és egyéb ellenforrdlmárok merényleteitől, szbotázsitól, lázdásitól megcsömörlött tömegek - és ebbe sorol be Lenin elleni merénylet - bosszúért kiáltnk. A bosszú, spontán, irányíttln és ellenőrizetlen bosszú zonbn félelmes fegyver: könnyen viselője ellen fordul, s zt pusztítj el, kit védeni lenne hivtott. A Népbiztosok Tnács ebben feszült, robbnásos helyzetben is úrrá tud lenni kpkodáson. Sorr veszik tényeket, számolnk történelmi tpsztltokkl, és mindezek lpján hozzák meg döntésüket vörösterror bevezetéséről. Egyhngún döntenek - Lenin nélkül, de Lenin képviselte forrdlmár-eszményhez méltón. A bevezetőben z egytém-ihletésű művészetről szóltunk. S ezzel kpcsoltbn még egy dolgot kell említenünk, bekpcsolódás nehézségét. Az zonos és egyre mélyülő élménykör kpcsolódási rendszere, művek összefonódási fok más formátumú, mint z zonos művészi élményt változó temtikábn tükröztető lkotásoké. Itt művek ismerete megértés fokánk behtárolásán túl befolyássl vn z egyes lkotások átélhetőségi szintjére is. Miért be-szélünk erről? Nem csupán zért, mert Merénylet - utltunk már rá - úgy szól Leninről, hogy Lenin meg se jelenik színen, hnem zért, mert mind-hhoz, mit e műben Leninről, z emberről, forrdlmárról elmondnk, hhoz - háttérben felolvsott távir-tok gyér fonlán túl - z igzi lpot, hitelességet z előző drbok dják. Azok művek - gondolunk itt elsősorbn Július htodikár -, melyeket mi, mgyr nézők nem ismerünk. Nem véletlenül beszélünk ilyen hosszsn z előzmények kérdéséről, St rov művészetének sjátosságáról. Benedek Árpád rendezésének legngyobb problémáj z, hogy Merénylet ön-álló drb - de egyúttl egy temtikájábn, belső gondoltiságábn szervesen kpcsolódó ngyobb egész része. Mégpedig olyn része, mely éppen csúcs jellegévei htványozottn sűríti mgáb z előzőeket. Benedek Árpád rendezése - vázolt nehézségek sokszínű erőterében - tisztes eredményt hoz. A Népbiztosok Tnács munkájánk színpdi ábrázolásábn mozglms tblót teremt, s vörösterrorról folyttott vitábn drámi izzásúvá képes emelni játékot. A Leninről elhngzó vllomások rendezői meg-komponálás hlványbb színeket mutt. Benedek Árpád z emlékművek emelkedettségének révületében rendezi drám e vonlát, s ez olyn túlmozgtás, mely z elődás hngulti, stiláris egységét fenyegeti. Mert miről is vn szó? A forrdlomnk z konkrét szituációj, mely vörösterror átmeneti bevezetésére kényszeríti Népbiztosok Tnácsát, egyben végletesen, lenni vgy nem lenni szintjén veti fel kérdéseket. Amikor Népbiztosok Tnács vörösterror kérdéséről htároz, kkor nem egyszerűen egy htároztot hoz, hnem forrdlom sorsáról dönt. És e nehéz, felelősségteljes munk során - egészen drb befejezéséig z orvosi vélemény sebesült válságos állpotát hngozttj! merül fel nép-biztosokbn z emlékek, közös epizódok Lenint idéző vllomásfüzére. És ez szituáció nehéz, munkábn, hrcbn megfárdt ember líri vllomásánk d keretet. Benedek Árpád többet követel: mgár döbbenő csendesség helyett fájdlms felkiáltást, hiány nehézszvú keserve helyett távltot teremtő történelmi ítélkezést. A rendezés ptetikus hngszerelése z elődás végén - z Interncionálét éneklő Nép-biztosok Tnáesár gondolunk - közvetlen történelmi illusztrációkb torkolttj z elődást. A ngy létszámú szereplőgárd biztosítás színház erőinek teljes mozgósítását követelte meg. Ngy színészi lkítássl z elődás nem lepi meg nézőit - módj sem igen vn rá. Strov műve z együttes játék élményt teremtő erejére számít, s ebben színház művészei hű segítői. H ennek ellenére Bujtor István, Koncz Gábor lkítását mégis kiemeljük, úgy zért tesszük, mert játékuk pontos kimunkáltság, figur egyénítettségében is történelmi ízt keverő összetettségében ők képviselték leginkább drb igzi jellegét, s történet olyn játékbeli újrteremtését, mellyel produkció egésze dós mrdt. A József Attil Színház színpd drb megjelenítésére mjdhogynem lklmtln. A díszlettervező Wegenst Róbert érdeme, hogy végül is elfogdhtó játékteret teremtett. Mellette Elbert János szikár, színpdi nyelv szempontjából jó mondt-építkezésű fordítását kell még említenünk. Tnulság, összegezés, négy bemuttó, négy drb lpján? Négy drb, tekintve szovjet színházk hzi bcmuttóink számát egy-egy évdbn, csepp tengerben. Ez igz. De véletlennek z sodrás, mi éppen ezt négy művet jutttt premierre, mg esetlegességében is tükröztet vlmit z egészből. Már temtikilg is. A négy drám történeti íve forrdlomtól második világháborún át egészen npjinkig rjzolj szovjet társdlom életét, történetét. S ez véletlen terem-tette temtikái összegezés jellemző: forrdlom, második világháború s m küzdelmeinek ábrázolás mi szovjet művészet élményterületei. H e jelenség okát keressük, kkor z utóbbi időszkr korlátozv említenünk kell ngy ünnepségsoroztokt. A Ngy Októberi Szocilist Forrdlom ötvenedik, Lenin születésének százdik évfordulóját. Ez zonbn csk z egyik ok, tlán nem is leglényegesebb, hisz szovjet művészetben ngy történelmi ünnepek Előtt is jelen volt e témák természetes együttélése. A jelenség megfejtésének vlóságosbb útj témák kezelésének, művészi ábrázolásánk vizsgált. És itt elsősorbn rr kell felfigyelnünk, hogy bár szovjet írók konkrét történelmi helyzeteket, szituációkt jelenítenek meg, vlhogy mégsem igzán történelmi műveket lkotnk - szó távolságteremtő értelmében. Nem, mert z dott történelmi szituációbn, z kkor felvetődő kérdések jó része művész erősítő vgy áthllást segítő be-vtkozás nélkül, közvetlenül szól mához. Es ez sjátosság - szocilizmus építésének mi kérdéseiben, gondjibn ott rejlik szocilizmus egész története is - teszi lehetővé z időben mármár teljesen szétválni lát-szó témák szinte zonos élménylehetőségét művészet számár.

12 JELENET SATROV MERÉNYLET CÍMŰ DRÁMÁJÁBÓL (JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ). GOBBI HILDA, SZABÓ OTTÓ MÁRTON ANDRÁS, HORVÁTH GYULA, BÁRÁNY FRIGYES, BUJTOR ISTVÁN, LÁNG JÓZSEF A szovjet drámák hzi bemuttóink tpsztlt, s ezt erősíti most lezjlott négy bemuttó is, zt muttj, hogy mgyr színház ezt z zonos megközelítési, átélési szintet nem tudj (nem krj?) megvlósítni. A történelmi vgy nnk érzett témák, művek színpdi -rendezői, színészi - fogdás, tolmácsolás erősen elkülönül mi tárgyú művekétől. Ez önmgábn persze nem jelent semmit. Lehet ezt is, lehet így is. A problém ott jelentkezik, hogy e drbok írói megkomponáltság jelenidejűség " htáslehetőségeire épül, s nálunk szokásos felfogásbn művek elvesztik eredeti htásukt, szürkébbek, érdektelenebbek lesznek: értékük ltt szerepelnek. Másrészt, bár ebben vontkozásbn most bemuttott négy drám csupán jelzésként értékelhető, felvillntj szovjet drámirodlom ábrázolásmódjink, útjink gzdgságát. A szovjet drámirodlombn - z utóbbi ht-hét év drámtermése rá bizonyíték - műfji, ábrázolástechniki gzdgodásnk olyn sodrás jelentkezik, mely, h m még nem is társul kiemelkedő esztétiki értékkel, feltétlenül meg- születés egyik fontos mozzntként értékelhető. És még vlmi. Amiért problémkört tuljdonképp említettük. A mgyr színházk szovjet bemuttóiból ez z ábrázolástechniki gzdgság hosszú időn át nem érződött: produkciók vlmiféle generál, mindenre mindenkor ráhúzhtó stílusegyvelege össze-most művek különbözőségeit. A mos-tni négy bemuttó minth szkítást jelentene ezzel rossz ízű hgyománnyl: konkrét produkciók elemzésénél véleményünket is elmondtuk, most tényt emeljük ki, zt tényt, hogy négy produkció szuverén rendezői értelmezésével, eltérő rendezői stílusávl színes, változtos képet hozott. S ez jó, folyttást érdemlő dolog. Juliu Edlis: Hol vn testvéred, Ábel? Pesti Színház. Fordított: Elbert János; rendezte: Horvi István; díszlet: Fehér Miklós; jelmez: Kemenes Fnny. Szereplők: Drvs Iván, Benkő Gyul, Béres Ilon. Leonyid Zorin: A ngy krrier. Miskolci Nemzeti Színház. Fordított: Szekeres József; rendezte: Orosz György; díszlet és jelmez: Gergely István. Szereplők: Mky Sándor, Vrg Gyul, Máthé Év, Cspó János, Egerváry Klár, Somló Ferenc, Pákozdy János, Lenkey Edit, Dridy Róbert, Kulács Imre, Hegedűs László, Bánó Pál, Márffy Ver, Bősze Péter, ifj. Somló Ferenc, Unger Pálm. Leonyid Zsuhovickij: A delfin hátán. Szolnoki Szigligeti Színház. Fordított: Lénárt Év; rendezte: Berényi Gábor; díszlet: Csányi Árpád. Szereplők: Szoboszli Sándor, Brnyi Ibi, Bóki Mári, Győző László, Lencz György, Ppp Zoltán, Kiss Erik, Verebes Károly, ifj. Ujlky László, Hollósi Frigyes, Hlász László, ifj. Ttár Endre, Lisk Zsuzs, Bodnár Erik, Lukács József, Brnyi László, Czibulás Péter, Vszy Bori. Mihil Strov: Merénylet. József Attil Színház. Fordított: Elbert János; rendezte: Benedek Árpád; díszlet: Wegenst Róbert; jelmez: Witz Év. Szereplők: Koncz Gábor, Bujtor István, Bodrogi Gyul, Gobbi Hild, Mádi Szbó Gábor, Szbó Ottó, Horváth Gyul, Bárány Frigyes, Turgonyi Pál, Láng József, Márton András, Ujréti László, Kló Flórián, Szemes Mri, Kálli Ilon, Sugár László, Lóránd Hnn,?Vár), Teri, Téry Árpád, Zolty Miklós, Csók István, Soós Ljos, Almássy József, Benkő Péter, Pálos Zsuzs.

13 MAJOROS JÓZSEF Csehov világánk új jelentései Horvi színpdán Szegény, szegény Vány bácsi, sírsz... Nem ismerted z örömet világéletedben, de várjál, Vány bácsi, várj... Megpihenünk... Megpihenünk! " Szony jkáról egyre szárnylóbbn zeng fel vigsztlás. Ez széplelkű, csúnyácsk lány drb végén, száml-írás egyhngú művelete közben költővé válik. Csup-gyémánt égről " meg ngylok kráról " beszél, s minél szebben mondj, nnál inkább elhisszük ne-ki, hogy mennyire nem hisz ő ebben z egészben. Csk hát mi egyébben hihet-ne még? A megpróbálttások türelmes válllásábn. A számlírásbn. A mellette görnyedő Vány bácsi gépies mozdultibn, hogy számológép golyóbisit tologtj: z ostobán eltékozolt, módszeresen kiuzsorázott élet hngtln temetése. Menekülés munkáb - számológép rácsi mögé! És kkor még: Megpihenünk! " A függöny összecspódik, mjd szétnyílik újr: Vány egykedvűen bbrál számológéppel - évek teltek el közben. A nézőtér kivilágosodik, és z furcs érzésünk, hogy szemünket bántj fény. Nem szokásos csehovi tmoszfér " htás ez. Több nnál. Nemcsk reménytelenség líráj, nemcsk szürke hétköznpok árny-ltos költészete. Mint ez zárókép is. Szony túlvilági monológj és z evilági számlírás. A sehopenhueri " képességeit mellverdesve bizonygtó Vány meghunyászkodás z együgyű tákolmány mögött. Hát nem nevetséges e z?! De z. Nevetséges és döbbenetes. Trgikus és komikus. Kegyetlen és együttérző. A Vígszínház színpdán Csehov sjátos világ ritkán tpsztlhtó, sok-színű gzdgságábn tárul elénk. Egy jól ismert világ újrfelfedezésének tnúi vgyunk. Az elődást rendezte: Horvi lstván Bizonyos, hogy ez z elődás Horvi pályájánk eddig legkiforrottbb teljesítménye. Alklom rr, hogy megpróbáljuk föltárni rendezői műhelyének jellemző sjátosságit töl 57-ig Mdách Színház igzgtó-rendezője. Felfedezi színpd számár Srkdi Imrét. (Út tnyákról; Szeptember). Színre viszi Csehov Három nővér c. drámáját. Ez z első Csehovrendezése től 62-ig Fővárosi Operettszínházbn és miskolci Nemzeti Színházbn rendez. A miskolei időszk kiemelkedő produkeiói: Miller Pillntás hídról, Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! és Csehov Vány bácsi c. műveinek rendezése től Vígszínház rendezője. Pályájánk, művészi eredményekben leggzdgbb, legérettebb szksz ez. Emlékezetes sikerrel rendezte többek között Miller Közjáték Vichyben, Willims Mcsk forró tetőn és Gogol Egy őrült nplój c. drámáit. A mgyr szerzők közül Thurzó, Mesterházi és Eörsi drbjink színrevitelében jeleskedett (Az ördög ügyvédje; Az árttlnság kor; Hordók). Kétszeres Kossuth-díjs művész. Negyvennyolc éves. Horvi rendezéseire igen jellemző z, mit Tovsztonogov kifejezőeszközök lkonikusságánk " nevez:,,leárnyékolt" eszközökkel mximális kifejező erő elérése. Rendkívül gondosn, különböző htáselemek mértéktrtó, koncentrált felhsználásávl munkálj ki szituációk jelentésárnyltit. Produkcióibn z dott mű eredeti üzenetét és tmoszféráját mi ember érzés- és gondoltvilág felől hitelesíti: célj nem rekonstrukciós tükrözés, hnem drbok ktuálisn izglms jelentéseinek kingyítás. Mesterien kihsználj groteszk műfji lehetőségeit. Úgy is, mint trgikus és komikus elemek egy-mást értelmező kölcsönhtás (Csehov-rendezései; Hláltánc; Egy őrült npló-j), úgy is, mint mondnivló puritán, szikár feltárás (Hordók). Atmoszférteremtő erejének titkát tünékeny színhtásokbn, beszédessé kerekített helyzetképekben, játék gzdg ritmusvriációibn kell keresnünk. A Közjáték Vichyben színpdán például. A fogd előtt egy hosszú pdon z élet legkülönfélébb tájiról idecipelt, legkülönfélébb krkterek várnk sorukr. Horvi pdot egészen közel hozz rivldához, ezáltl várkozók legelvétettebb gesztusit, rekcióit is mérni tudjuk. Trtásuk, elhelyezkedésük formáj egy élesen exponált pillntkép benyomását kelti. A festő töp rengve, türelmetlenül előredől, tenyerével pd szélét mrkolj. A kommunist műszerész okos, meggyőző tekintete, érvelő mozdulti... A herceg méltóságot, emberségbe vetett hitet példázó, szálfegyenes trtás, csuklóink lz ölelkezése sétpálc görbületén - mi titk, hogy z emlékezet évek múltán is sorsokr, mgtrtásokr következtet gesztusok nyomán?... Beszélgetnek, óvtosk, félnek és egykedvűnek szeretnének látszni. Alig változttják testhelyzetüket. H vlmelyikük izgtott járkálásb kezd, ez egyben többiek pszichiki telítettségét, belső feszültségét is kifejezi. Ezen színpdon z élet-hlál mezsgyéjén egy lefojtott, csöndes küzdelem tnúi voltunk. A Mcsk forró tetőn színpdáról szárz vihr" nyomsztó, fülledt levegője árdt felénk - szépség és rútság, életerő és pusztulás mind elszántbb küzdelme nyomán. Égzengés, villámlás feloldozó zivtr nélkül. Péld gzdg ritmusvriációr: Horvi drb minden egyes jelenetében sodró, pergő irmot diktál, mjd hirtelen ritmust vált, nekiszbdult tempót visszfogj, s következő jelenetben elölről kezdődik játék. Mggie kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy kizökkentse Bricket psszivitásából. Brick fel krj tárni Mggie-nek élet-undor okit. Atyus ki krj beszélni mgát Brickkel. A színpdon olyn különjátékok zjlnk, melyekben z invitáló fél lerohnásszerű győzelem reményével indul támdásb - de cél előtt minduntln kénytelen megtorpn-ni. Horvi gykori ritmusváltásokkl, játék mozglmsságávl, jól időzített htásszünetekkel lírától groteszkig drb legváltoztosbb stílus-árnyltit is felszínre hozt. Legstílusosbb s egyben legbrvúrosbb teljesítménye eddig z Egy őrült nplój színpdr állítás. Egy pszichikilg rendkívül sokrétű, emberi üzenetét tekintve hlltlnul gzdg két és fél órás monológ megéletesítése " volt gondj. Nem jelenetek megkomponálás, hnem kitlálás előbb; nem dilógusok lekottázás, hnem prtnerek, szereplők életre k e l t é s e... Horvi különleges vizuális érzékkel oldott meg feldtát. Megszemélyesítette Popriscsin elbeszélésének mjd minden szereplőjét. Az osztályvezetőt egy szppnbuborékkl. A kegyelmes úr lányát egy zsebkendővel. Popriscsin tudthsdásos énjét pntomimikus mozgás

14 elemeivel. Mondtink és gesztusink éles kontrsztjávl. A sok pró játék, kitláció, hngsúlyok elhelyezése és ellenpontozásuk trgikum és komikum htárzónáján ábrázolják Popriscsin elsötétedését". Egészen ddig, míg torz muttványi közben mögötte cspódik össze függöny. A színész lekpj mszkját - vége játéknk: E fordulttl Horvi újbb végiggondolásr késztet; iszonytunkból egy intő példázt ktrzisán keresztül eszmélünk. Horvi zon rendezőink közé trtozik, kiknek keze nyom produkció külső képén észrevétlenné " válik. A figurák jellemét, cselekvéseik funkcióját lényegretörő, pontos vonlvezetéssel rjzolj. Munkáj nyomán jó néhány kiemelkedő, sktulyákt" szétfeszítő színészi lkítás született: Drvs Iván (Popriscsin), Páger Antl (Atyus), Ruttki Év (Mggie), Várkonyi Zoltán (Ördög), Ltinovits Zoltán (Lebeu) és Tomnek Nándor (Einstein) lkításir gondolunk. Munkásságánk külön fejezete Csehov rendezései,,...kár először, kár tizedszer fog hozzá egy művész Csehovhoz, mindig elölről kell kezdenie sját művésze-tét. Leltárt kell készítenie művészeti esz-közeiről, felül kell vizsgálni z életről, z emberek mindennpi küzdelméről vló elképzelését. Le kell szállni mélybe, de fel is kell tudni emelkedni tiszt fejjel, megértő lélekkel ". Horvi z I962-ben, Miskolcon rendezett Vány bácsi elődás kpcsán fejtette ki gondoltit Csehovvl vló tlálkozások művészi problémáiról. Vllomásábn egy korszerű Csehovértelmezés körvonli bontkoznk. A hzi színpdok Csehov-hősei hosszú ideig úgy próbáltk közel kerülni z író szelleméhez, hogy - Sztnyiszlvszkij kifejezésével élve bbusgtták bántukt". Az elődások rendkívüli precizitássl idézték meg lelkibánt és szomorúság költőjét, káb álmosság dlnokát. Hngvételüket, játékstílusukt egyfjt elégikus pátosz, impresszionist komponálás jellemezte. Hosszú, helyzetükön kesergő és gyönyörű jövőt jó«ló monológjikt (trgikus) átéléssel mondták. Megrendítettek. Ilyen megrendítően átélt elődás volt Gellért Endre rendezte Vány bácsi Nemzeti színház elődásábn, Mkláry Zoltánnl és Bessenyei Ferenccel főszerepek-ben (I952). Líribb, oldottbb hngüté- CSEHOV: VÁNYA BÁCSI (VÍGSZÍNHÁZ) LATINOVITS ZOLTÁN (VÁNYA BÁCSI) ÉS DARVAS IVÁN (ASZTROV) sű, lágybb tónusok jellemezték z Ádám Ottó rendezte Cseresznyéskert elődását (Mdách Színház, 1962). Mindkét produkció hzi Csehov-színjátszás kiemelkedő eredménye. Egy bizonyos közelítésmód, játékstílus fölül-múlhttln remekei. Más kérdés, hogy Csehov költészete vjon cskugyn ilyen trgikus-e; hogy világ cskugyn ennyire bántos, csöndes sóhjokkl teli? Felfoghtók-e teljes drámiságukbn és nosztlgikus zöngéjükben Asztrov doktor ábrándozási jövőt illetően? Tétlenül tengeti npjit, hivtását elhnygolj, iszogt, rjzolgt, udvrol - s eközben mgán érzi kétszáz évvel később élők meg-rovó tekintetét. Ettől szomorú lesz, z-tán tovább tétlenkedik. Megszoktuk, hogy reményekben éljünk - írj egy levelében Gorkijnk Csehov -, jó időt remélünk, jó termést... és senki sem igyekszik, hogy ez jobb kor már hol-np elkövetkezzék. Az emberek... szemlátomást egyre ostobábbk lesznek, és egyre több ember mrd el z élettől. Akárcsk nyomorék koldusok körmenetben." Tegyük hozzá: kárcsk Asztrov és kárcsk csehovi hősök legtöbbje. Csehov líráj voltképp csk egy távoli, szebb jövő felé vetett sóvárgó pillntásokbn mérhető. De mert legtöbbször csk pillntásokbn, sóhjtásokbn, tettekben nem, ezért ez z árnyltos lír drámáibn igen sokszor kegyetlen iróniáb csp át. Hőseinek szubjektív trgédiáj környezetükhöz mérten, objektíve igen sokszor komikussá lesz. Almási Miklós tlálón foglmz, mikor trgikum és komikum e sjátos játék mögött egyrészt gyenge emberek történelmi kritikáját, másrészt przit világ élve hlódásánk nevetségességét véli fölfedezni. Nyemirovics-Dncsenko is úgy vélekedett Csehov hőseiről, hogy: Egyikük sem mond ptetikus vgy könnyfksztó monológokt.. Horvi első Csehov-rendezése Három nővér. A kritik egyöntetűen érzékeli z elődás líri vígjáték" jellegét; hogy rendező keze nyomán erőteljesebb hngsúlyt kptk drb trgikomikus helyzetei". Ebben látják megvlósulni zt szép hidt", mit Horvi drb líri formáj és drámi trtlm közé épít. A remek együttesből külön kiemelik Kiss Mnyi Olg, Pécsi Sándor Prozorov és Drvs Iván Tuzenbch lkítását.

15 A Miskolcon rendezett Vány bácsi érdekessége: Vojnyickij és Asztrov szerepének újfjt értelmezése. Gáti György z előző fölfogásokhoz képest fitlbb, lobbnékonybb Ványát lkított; Drvs Irán kellő öniróniávl hígított " Asztrov szerepének nosztlgikus, pátoszos vonásit. Rendezésé-ben rr törekedett írj Npjink kritikus -, hogy drám külső történetén túl megmutss nézőnek zt z igzi művészi gyönyörűséget, mit drb egyes lkji lelki életének feltárás, életük belső eselekményének érzékeltetése szerez. " Horvink miskolci elődás elé írt gondolti Vány bácsi vígszínházi rendezésében teljes pompájukbn tárulnk elénk. Vány bácsi Horvi rendezésének lpvető koncepciój: z életről vló lekésettség, tehetség bárgyú eltékozlásánk felismerése trgikomikus. Éppen, mert megkésett, mert bárgyú. Elgondolás szerint Vány megrázó sors zért komikus vlójábn, mert Szerebrjkov személyében egy olyn ember uzsorázz ki és kerekedik föléje, kinek kisszerűsége még komikusbb, s rádásul nem is megrázó. Egy mozdultln némképpel indul drb. Asztrov, nekünk háttl, lomhán elnyúlik egy krszéken, ddus belefeledkezve kötöget. Álmos csönd. Vojnyickij becsámborog, derekát fogj, újságot olvs. A jelenet tempój vonttott, hngultát Vány álmos kántálási érzékeltetik. Szerebrjkov és Jelen belépői nyomán élénkül játék. Ez z lig észrevehető ritmusváltás két, jól megkülönböztethető csoportb rendezi figurákt. Szerebrjkov fensőséges nyuglmához és Jelen büszke szépségéhez képest udvrtrtásuk izgtott tüsténkedése fölöslegesnek látszik. Előbbiek z előkelő idegenek. Utóbbik hirtelen elhllgtók, z utánbámulók. Sóvár pillntásikt gőgös-egyenes hátk viszonozzák; megértő, meleg tekintetek. hogy szeretnék, soh. Horvi szín-pdi történés monotóniáj mögött réz-krc élességével mintázott, htásábn, stílusábn ellentétes beállításokkl érzékelteti figurák belső életét. Árulkodó mozdultokr, óvtln tekintetekre figyel, s ezáltl ez lssn hömpölygő, ásítozó élet legféltettebb titkit is fel-fedi. A második felvonás fojtott légkörét játék mozglmsságávl, hngszín és gesztusok disszonnciájávl oldj fel. Mihelyt egy érzéskört felvillnt, már semlegesíti is, fonákjáról muttj. A remény melengetését sivár vlóság felől. (Jelen és Szony kettőse: izgtottn trécselnek, kínzó vágyikt gyűrik le, egymáshoz simulv, közös tkró ltt.) A kisfiús őszinteségben gyámoltlnságot, z elkeseredett férfirohmbn ügyefogyottságot lát. (Vány életereje teljében ostromolj Jelenát - ezúttl bárgyú guggolóülésben. Szony feddő kérlelésére mint megszeppent gyermek botorkál kifelé.) Asztrov nemes költészetében" - spicces lelkizést. Keményen foglmz tehát. Legkeményebben hrmdik felvonásbn. A híres pisztolylövés-jelenetet megelőző történések árnylt kidolgozásávl készíti elő. Asztrov ismeretterjesztő elődást trt Jelenánk, de z sszony rosszul plástolt közönye kedvét szegi: közöttük semmiféle mélyebb emberi kpcsolt nem jöhet létre. Mrd birtoklási vágy - lélek melege nélkül ". Ölelkeznek. Vány sugárzó rccl, vigyázv hozz rózscsokrot: ő egyedül látj Jelenát, mi derekát átölelő Asztrovot is látjuk. A szituáció jelentése drámi: Vojnyickij kénytelen leszámolni utolsó ábrándképével is, bizonyságot nyer, hogy nem remélhet több rndevút késve vágyott szép élettől. De ez drámiság, ebben beállításbn komikus htást kelt. Vány ábrándji-nk és kénytelen fölébredésének kontrsztos egymásrjátszás jelenet drámi trtlmát komikus formábn tárj fel. Horvi ebből hngsúlyosn csődhelyzetből " bontkozttj ki Vány másik felsülését, elhibázott merényletét. Nevetnünk kell: Szerebrjkov ijedté-ben egy tűbe ül, ettől még jobbn megijed, és mégis életben mrd. A merénylet groteszk foglmzás: végzés Vány felett, Csehov szellemében. Ibsen színpdán ez merénylet sikerülne, s zután z öngyilkosság vetne véget földi nyomorúságnk. Csehov zonbn még ettől lehetőségtől is megfosztj hősét, Ványár trgikusbb sors vár: tovább kell élnie. S nemcsk, hogy bevégezetten remény nélkül, nemcsk, hogy bohócsipk menekítő álrc nélkül, de olyn normális emberként, ki élete egy érthetetlen pillntábn illetlenül, gyerekesen viselkedett. Nines hősszerep, tények vnnk, vlóság vn. Vány ostobán élt, és ugynilyen ostobán kényszerül tovább is élni. Schopenhueri " ké- CSEHOV: VÁNYA BÁCSI VÍGSZÍNHÁZ) LATINOVITS ZOLTÁN (VÁNYA BÁCSÉ) ÉS RUTTKAI ÉVA (JELENA) pességekkel és nyomorék koldusként körmenetben ". Horvi ezért dj drágán megrendülés pillntit. A krikírozott gesztusokkl, komolytlnul ptetikusr hngolt tirádákkl megfricskázz, részeire bontj trgédiát, hogy máig érvényes htásábn döbbentsen meg. Elképzelését következetesen végigviszi: negyedik felvonásbn mérleg-játékkl és kínosn hosszn trtó kulcskereséssel továbbr is groteszk felől mintázz Vány sorsát. Szerebrjkov győzelmét egy hirtelen megmerevített némképpel teljes pompájábn muttj. Asztrov és Jelen búcsúj: egy emlékül elkért ceruz, egy zvrt, lopott ölelés. Tyelegin, Vojnyickáj és ddus nyugodlms örömmel szenderegnek háttérben, Szony szónokol, Vány munkáb temeti mgát ". Így görnyednek z sztl fölé életük vég é i g... Horvi éles leleplezései tehetség ostob elfecsérlését kárhozttják. Ellenpontozó játékivl megkeményíti szánkozásunkt: mielőtt meghtódnánk Vány keresztes bátorságán ", előbb z idézőjelek értelmezésére szólít fel. Rendezése sokrétű és rendkívül árnylt eszközökkel, hitelesen idézi z író világát - és kegyetlen őszinteséggel ítél mi gyengeségeink felett is.

16 Horvi koncepciój drb április 2-i premierjén mg tiszt formájábn nem tudott kibontkozni. Kényszerű szerepcserék kdályozták ebben. Az eredeti változt - szeptemberi bemuttó - felől különbség próbb hngsúly-eltolódásokbn mérhető. Tomnek Nándor Ványáj jól érzékeltette figur zsémbességét, de sorsánk líri groteszkjét" már hlványbbn mintázt. Várkonyi Zoltán Szerebrjkov úrhtnám pöffeszkedését krkírozt - inkább multságos volt, mint tszító. Venczel Ver Szonyáj légiesen ábrándozott, de sivár életének mélyebb ábrázolásávl dós mrdt... A szituációk jelentései, leleplező játék funkciój és színhtási így nem érvényesülhettek teljes sokrétűségükben - bbn gzdg árnyltságbn semmi esetre sem, mellyel szeptemberi bemuttó megörvendeztetett. Önmgábn e z produkció fölülmúlt, lig vétette észre kényszerű" mivoltát. S természetes, hogy rendező eredeti elképzeléseit z eredeti együttes vlósított meg teljesebben. Ngyszerű együttes ez. Ahány szerep, nnyi kiemelkedő, emlékezetes lkítás. A három főszereplő (Ltinovits Zoltán, Drvs Iván, Ruttki Év) jeleneten-ként egymást múlják fölül. Mgyr színpdokon ritkán tpsztlhtó versengés " tnúi vgyunk, mely többi szereplő pompás krkterlkításivl együtt rendező értelmezte csehovi világ legrejtettebb jelentéseit is mrdéktlnul föltárt. A címszerepben Ltinovits Z o l t á n t láthttuk. Álmosn, gyűrötten totyog színpd-r, tgjit fájllj, bárgyú értetlenséggel mereng kizökkent életén. Elnyújtott kántálásibn érezni vlmi keresettséget, gesztusi mesterkélten izgágák: megfárdt öregsége nem nnyir érzel-mi zonosulást, inkább furcsálló kétkedést kelt bennünk. A professzor bűvkörében fásult kókdtság zvrt, izgtott mozdultokr vált át: szolglélek beidegzett reflexei. Később gunyoros hnglejtéssel és mimikávl kifigurázz Szerebrjkov fensőséges nyfkságát. Öregurs zsörtölődése mögött felháborodás keménysége érzik. Jele-n láttán lekpj fur sipkáját, áhítttl mered z sszonyr. Szemeiben sóvár tüzek égnek. Ltinovits nem éli, de megjátssz Vojnyickij öregségét ". Nem zonosul figurávl, hnem árulkodik ról. Az ő Ványájánk szörnyű sejtései és zv- ros, kusz érzései vnnk. Sejti, hogy egy fölfújt hólygnk áldozt tehetséges életét, de keserűségét vénember komolytln zsémbelései mögé rejti. Nevetségesen viselkedik, hogy ne látsszon nevetségesnek. Szerelmes Jelenáb, de kínosn vigyáz rá, nehogy elárulj mgát. A krszékkel - miután z sszony hintát válsztj - nem udvriskodni kr, portól tisztogtj csk. Jelen Asztrovvl beszélget - nem ér-dekli, tüntetően elvonul, ztán tüntetően visszsétál, és elveszi Szony lelkesült monológjánk utolsó mondtit: ironizálj doktornk szánt dicshimnuszt. Amikor sikerül egyedül mrdni Jelenávl, egy szeretetre vágyó gyermek szelídségével, nyíltságávl vll szerelmet. Odfészkeli mgát hintár, eljátszik z sszony kendőjével, s ezek-kel z elvétett mozdultokkl reménytelen remény minden szomorú, nosztlgikus hívságát képes megéreztetni. Szerebrjkov ebédlőjéből egy pokróccl űzi el z éjszk lidérceit. Mámorosn, elszántn ostromolj Jelenát. Mozdulti szélesek, energikusk, de föl-csukló esdeklése elárulj, hogy eltékozolt testi és lelki erejének utolsó föllobbnásit látjuk. Vojnyickij drámáj Ltinovits lkításábn szenvedély föllobbnásin és hirtelen elhmvdásin keresztül érzékelhető. Félszeg igyekezetű gesztusibn, gyöngéd vllomásibn, kétségbeesett kitárulkozásibn rendkívüli árnyltsággl tűnnek elő remény és keserű belátás egymást váltó érzéshullámi. H trntell ritmusár Jelen kendőjébe csvrj m-gát - rossz előérzetétől szbdul. H örömszerző mosollyl z rcán, rózs-csokorrl kezében leleplezi Jelenát - lopkodó lépteinek merevvé torpnás, zvrt motyogás vágyit, ábrándjit temetik. H Szerebrjkov kinyiltkozttás ellen tüntet - professzor mögé ül, jobb krját átnyújtj trónszéken ", s rózscsokor egykedvű himbálásávl jelzi érdeklődését. A professzor ötletére későn eszmél. Amikor megérti : féke-vesztett őrjöngése, mellverdesése rról szól, hogy mindennek vége vn, s hogy mindennek fölfoghttlnul, nevetségesen vn vége. Toporzékoló lábdobbntási tehetetlen hrg gesztusi: csőd-tömeg életéért sját mgát kárhozttj. Egész testében remeg, úgy trtj kezében pisztolyt, s z ügyetlen merénylet utáni feljjdulás már zt kérdezi: miért is nem mg felé rántott el rvszt? Asztrov kijóznító szvir mérleg- re dől - megméretik. Visszdj morfiumos mpullát, s ettől pillnttól kezdve újr olyn lesz, mint milyen drb előtt, kizökkent élete előtt volt: törődött, egykedvűen munkálkodó. Szerebrjkov bölcsességeit egy ráncbszedett gyermek megszeppent láztávl hllgtj. Így búcsúzik Jelenától is: kerüli z sszony tekintetét. Úgy temetkezik számlírásb, hogy látszik, elfogdt hátrlevő éveinek egyhngú börtönéletét. Hngtlnul sirtj mgát. Ltinovits lkításánk histórii értéke vn: most már z ő nevéhez fűződik, hogy mgyr színpdon először címszereplőből főszereplővé vtt Vány bácsi figuráját. A korábbi V á n y bácsi-elődásoknk többnyire Asztrov volt főszereplője. Abbn fölfogásbn, melyben Vojnyickij sors lírin megrendítő - férfis nekikeseredéseivel, nemes költészetével Asztrov viszi drbot. Míg Vány öregursn zsémbel, ide-od csoszorászik, s c s k elszenvedi mg szánlomrméltó sorsát, ddig Asztrov - mint rezonőr - megengedheti mgánk, hogy mély bánttl elmerengjen, elfilozofáljon szomorú sorsok fölött. Szóltunk ról, próbáltuk elemezni: Horvi koncepciój és Ltinovits lkítás megnövelték Vány figuráját - Drvs Iván Asztrov szerepében úgy teremti újjá rendező elképzeléseit, hogy játékát nem rezonőr-szerep hálás motívumir építi, hnem e szerep értelmezésének feldtát válll-j mgár. A drb kezdő jelenetében szórkozottn sétál, fütyürészik, jobb híján odébbgurítj ddus gombolygját, régi emlékeket idéz... Unott lődörgése rról szól, hogy nem vlmi érdekes itt z élet, mégis jól érzi mgát, tuljdonképpen szeret itt lenni: cseveghet, teáz-ht, vodkázht, nem szólítják beteghez sem, mellett egy szépsszony közelében is lehet - mi kell még?... Játékábn semmi pátosz, semmi líri zengés. Egy-szerűen fárdtnk, ernyedtnek, céltlnnk muttj figurát. Amikor ngy szenvedélyéről, z erdőről szónokol, minth zvrbn lenne. Vlmiféle védekező, félszeg dc játszik hngjábn. Az z érzésünk támd: szomorú, hogy kipusztul z orosz erdő", de h lehet, még ennél is szomorúbb, hogy kipusztulnk betegei is, míg ő itt semmit-tevés csöndes békéjében elelmereng. Éjszki spicces muttvány, itlos kedvének cinikus kiélése rról győz meg, hogy mindezt ő is tudj, meg zt is még, hogy se hite, se ereje változttni

17 helyzeten. Átlát csodbogrkon teheti, mert illúziók nélkül szemléli sját életét is. Átlát Jelenán is; szárz céltudtossággl leleplezi z sszony játékát, htározott, stilizáltln gesztusokkl környékezi meg... S ugynilyen egykedvű, természetes modorbn világosítj fel Ványát is élete értelmetlenségéről. Hosszsn, körülményesen vesz búcsút háztól. Kínosn prólékos készülődésével, ezzel mrdnék is, nem is, tudomisén " htároztlnsággl szerepének legigzibb jelentését fedi fel: világosn látj z itteni élet kisszerűségét, szürkeségét, de hiáb, nem tud jobbt nál és itt még rjzsztl is v o l t... Ez z Asztrov doktor Drvs játékábn nem több és nem kevesebb egy kedves, szellemes, lelkiekben emelkedett, egyebekben kissé léh, korhely cimboránál. Aki illúziók nélkül él, s ki mg is meglepődik, h egy romltln lelkű, csúnyácsk lány szájából lelkesülten hllj vissz sját szép beszédét - mikor pedig ngyon is jól tudj, mennyit ér ez z ő költészete. Mondhtunk-e többet Gyárfás Miklósnál Ruttki Év Jelen-lkításáról Gyárfás líri jegyzeteiben (Színészi ih- l el - SZÍNHÁZ, 197o. július) színészi lkítás leíró elemzésének sűrűn hngozttott reménytelensége ellenére érzékletesen vázolt Ruttki játékánk főbb vonásit. És zután, hogy belép színre, trtás egyszerre könnyed és b ü s z k e... " első tekintetére mi sem emlékszünk már. Az elsőre nem. Arr vlhánydikr már igen, melyet Asztrovr emel, mikor z erdőkről érdeklődik. Ebben tekintetben ugynis egy csepp erdő-érdeklődés " sines. Árnyltnyi kcérság, szépségének és doktoron látott htásánk büszke tudt játszik benne. Ahogy leül hintár, s épp hogy meglibbenti mgát - tünékeny mozdulti, sudár trtás, elklndozó tekintete z egész életéről vllnk. Színpompás tünemény, ki elszenvedi körötte ődöngő szürke foltok bá-mész pillntásit. Mgábn elvégezetten tudj, hogy szépsége lssnként hozzájuk szürkül - gyáv. Alkításánk líri dllm voltképp ezt motívumot vriálj. Nyűgös férje mellett mozgásánk kecses íve megtörik: fárdt-ólmosn vonszolj mgát, feje oldlt-hátr billen, rcán mártírok fájdlmsn szép üdvözültsége. Szony ábrándos, niv kérdéseire mámoros vágyk tűn-nek át z rcán árnyékos, reményte len suhnássl. Mert egy pillntr leleplezi mgát Asztrov előtt: hrgos lesz, keményen csttn hngj, kendőjét hjítj felé. Az ingerült mozdult s kétségbeesett kiáltás mögött Ruttki Jelen tehetetlen vergődését érzékelteti vlódi érzelmei és válllt sors között. A búcsújelenetben bevllj doktornk, hogy egy kicsit beleszeretett " - de most már érzelmek nélkül vllj be, higgdtn, megbékélten, józnul. És úgy tárj leglább egyszer z életben " ölelésre krjit, hogy megértjük: ez bá-tortln merészségű mozdult egyben végső búcsú is bátortln vágyktól, fölfölprázsló érzelmektől. Ennek tétlen életű szépségnek minden szomorú józnságát, művészien viselt meglázottságát " eljátssz benne. Pp Év Szonyáj melegen ringtott ábrándji árán viseli robotos, sivár életét. Gesztusi kislányosn rebbenőek és fárdtn készségesek. H Asztrov közelében lehet, h Jelenánál bráti, jó szór lel, ritk öröm leplezetlen izglm vonzóvá, széppé rendezi vonásit. Egész lénye átszellemül szűken mért boldogságtól, hisz olyn pillntok ezek, mi-kor feltárhtj érzéseit, mikor beszélhet és meghllgtják, mikor élhet... Ilyenkor kpkodv hdr: egyszuszr krj áttörni életének kényszerű csöndjét. Ábrándozásink szárnyló röptét mégis visszfogj - tudj, már ismeri z álmi sorsát. És vágyink ez józn temetése, sorsát tudó felnőtt keserűsége, már megedzett lelkiereje, mely megtorpn, mielőtt reményt vlósággl cserélné, mely meglázz m-gát egy kevéske méltányosságért, mely szelídséggel és költészettel képes vigsztlni rászoruló erősebbeket " is - ez keresztes " életbölcsesség teljes összetettségében tárul fel Pp Év játékábn. Alkítás így válik igzán jelen-tőssé. Tomnek. Nándornk sikerült szerebrjkovizmus mgtrtásformáját mg teljes, vissztszító pompájábn elénk tárni. Első jelenetéhen unott-fnyr merengéssel exponálj figurát. Körötte áhíttos, izgtott méhrj kém-leli kedvét, de ő csk e l n é z... Gondolkodik. Éjszk kesereg - kínozz podgráj, meg hogy itt mindenkinek kénytelen terhére lenni. Keserűen vádol és szánkozik mgán, és egy cseppet sem szánlomrméltó. Félelmetes inkább. Izeg-mozog, fészkelődik kényelmes fotelbn, szárz, színtelen monotóniávl, észrevétlen támd, szuggerálj z áldoztit. Ngy ötletét egy kényúr gőgjével és tüntető leereszkedésével d-j elő; Vány kirohnását egyszerűen nem érti - ztán ddus vrrókosrábn ijedezi össze mgát. A búcsújelenethen sokt megéltek bölcs, emlékező mosoly z rcán. Kitüntetö vállveregetések és kézszoritások ide is, od is. Egy röpke ostobságbn mintegy összefogllj z élet értelmét - áhíttos, szent pillnt. Hirtelen távozik - hogy jelenlevők révülten ocsúdnk után. Remek krkterlkítás! Pethes Sándor, Péchy Blnk és Sándor lz Tyelegin, Vojnyickáj és Ddus szerepeiben kúri tán legrégibb, szemnek legmegszokottbb, legjelentéktelenebb kellékeiként '' htnk. Pethes mg megtestesült, gyámoltln lázt. kétrétes hjlongású szolgiság; h szól, z értelmetlen mkogás. Péchy Blnk reszketeg féltéssel mgsztlj ngy tudós" vejét, szenilis szigorrl ápolj nimbuszát. Sándor Iz szókimondó (h veszélytelenül teheti), régi emlékek biztos emlékezetű őre, z egykedvű tüsténkedés sokt tpsztlt bjnok. Úgy érezzük: nélkülözhetetlen, krkterisztikus egyéniségei játéknk. Szinte Gábor díszletei és Láng Rudolf jelmezei segítik drb jelentésárnyltink kibontkozását. Szinte z elsö és hrmdik felvonásbn levegősen hgyj színpdot: jelzésszerű kellékek így is tmoszférát sűrítenek s mellett tág lehetőséget biztosítnk leleplező játékok számár. A második és negyedik felvonás zsúfolt színpd, z ormótn tárgyk összevisszság, kellékek színeinek éles, illetve kopotts árnylás hivlkodás nélkül, észrevétlen módon kifejező értékű. Láng Rudolf jelmezei rendkívül széles színskálávl értelmezik játékot. A szereplők ruháink fehér, glmbszürke, hlványkék és lil, kopotts zöld és piros színeivel, egy pokróccl, játékosn lebbenő kendővel történés legsuhnóbb hngultit is képes újrfoglmzni. Csehov: Vány bácsi. Vígszínház. Fordított: Háy Gyul; rendezte: Horvi István; díszlet: Szinte Gábor; jelmez: Láng Rudolf. Szereplők: Ltinovits Zoltán, Drvs lván, Ruttki Év, Pp Év, Tomnek,.Nándor, Pethes Sándor, Péchy Blnk, Sándor Iz,

18 HERMANN ISTVÁN Színház születik Jegyzetek Huszonötödik Színházról Amikor vlki zzl kísérletezik, hogy z pát és z nyát látván megjósolj, milyen lesz gyerek - legtöbbször nevetséges helyzetbe kerül. Ezt nem lehet kiszámítni. Gyereknél se - szín-háznál se. Mert h színház pjánk Gyurkó Lászlót tekintem, és nyjánk színházbn tervbe vett nyersnygokt, kár Németh Lászlói Gyászról, kár pltóni Szókrtész védőbeszédé-ről vn szó, egyszerűen minden jóslt és minden előzetes tlálgtás teljes mértékben kudrcot vll. Mert mi progrm? Az ezerszer elmondott és végeredményben nem is új, intellektuális gőggel telített, de ugynkkor ngyon is felelősségtudttl kimondott elv: ki ebbe színházb be-lép, z hgyjon fel szórkozás igényével, nnk ott - h kr, h nem - gondolkozni kell, sőt muszáj ngyon mélyen tenni ezt, és h gondolkodik, kkor megfelelő nézőnek bizonyult. Ami pedig drbokt illeti, kétségtelenül drámitlnok. Leglábbis szokványos értelemben zok. Monológok, pódium-színpdr vlók, illetve pódiumr, nem ngyon tűrik z úgynevezett színi htást, sem tetrlitás, sem pedig szín-házi hgyomány értelmében. Egyszóvl ki színház jelenlegi helyiségének, Rottenbiller utci ngyon intim hngultot biztosító kis sylumnk közelébe megy, még h nem is hordoz mgábn olyn régi emlékeket, mint e sorok írój, ki itt egykoron A mártír címen Corneille Polyeucte című drámáját látt - kissé szorongv lép be színház kpuján. A színházról mindig mint z emberi csodák egyik legngyobbikáról gondolkodtm és írtm. S ez csod most is megtörtént. S nem is egyszer, hnem kétszer. Hogy ez minek köszönhető, zt szeretném tgllni következőkben. A látszt ugynis z, hogy két művész ngyságánk tudhtó be, vlóság zonbn ennél sokkl több. Mindenek-előtt minden élet, de színházi élet is állndón kitermel mgából olyn tehetséges embereket, kik normális életfolymtbn nem tlálják meg tehetségüknek megfelelő feldtokt. Rész- ben zért, mert mgánk színházi élet-nek is létezik benső konzervtivizmus, vnnk bérelt szerepkörök, sőt mi több, vnnk időnként színpdi elképzelések, melyek csupán már ismert és ngy teljesítményt nyújtó színházi lkotókr lpoznk. Így fejlődés ngyon lssú. Ngyon fokoztosn érheti el egy rendező vgy színész, hogy tehetségének megfelelő feldtot kpj. Ilyenkor mindig szükség vn rr z újr, mely hirtelen kirobbnási lehetőséget biztosít egy-egy művész számár. Ezek kirobbnási lehetőségek Huszonötödik Színházbn dv vnnk. A színész mennyiben igzán komoly művész kézhez kp egy nygot, és után már csk egy feldt mrd: betölteni vele egy színpdot, egy estét. S ne feledjük el, hogy Huszonötödik Színház mellé és mögé felsorkoztk mindzok, kik eddig színházi élet perifériáján mozogtk, lelkesen, né-h gondoltokkl, néh elképzelésekkel és néh mindkettővel megáldottn, és vlhogy nem tlálták z útjukt. Ezeknek z energiáj is benne vn - jöttek légyen z mtőrszínpdok vgy z Egyetemi Színpd tájáról - mindbbn, mit z új színház produkál. Az első produkció Németh László Gyász című regényének színpdi átirt volt. Mégpedig Berek Ktivl. Németh László nyilván zért vonzott színházt, mert zok közül mgyr írók közül vló, kiknél gondolt dominál. A Gyász pszichológii köntösbe öltöztetett társdlmi regény; vgy megfordítv, társdlmi köntösbe öltöztetett pszichológi. S telítve vn olyn gondoltokkl, melyek regény megjelenése idején is, de npjinkbn is megdöbbentik z olvsót. Mert Kurátor Zsófi története ngyon egyszerű és sttisztikilg is gykrn előforduló történet. Az, hogy egy fitlsszony özvegyen mrd, mjd gyermeke is meg-hl, önmgábn semmiféle különös érdeklődésre nem trtht számot, legfeljebb z emberi részvétre. De regénynek, melyben minden szokásos módon történik -, hogy fitlsszonyhoz beköltözik egy idősebb sszony; szinte mindenki mximális szeretettel és részvéttel vn iránt - mégis vlmi egészen különleges légköre vn. Azt bizonyítj, hogy egy dott társdlmi struktúrán belül nem jó- vgy rosszkrton múlik z, hogy z ember börtönben érzi-e mgát vgy sem. Egyszerűen struktúr kérdése ez. Megöltek egy nőt. Nem fizikilg, hnem szellemileg, nem vlóságosn, hnem igzábn. Megöltek egy embert - mert hiszen itt nő, vgyis Kurátor Zsófi szimbolikusn bárkit jelenthet - noh senki nem krt megölni. Éppen úgy meghlt, mint Snyik, fi, kinek hláláért szintén nem felelős senki. Belső világ ez. Áttörhetetlen, szétfeszíthetetlen, csupán nlízisben létező, meg nem jelenő és zárt. Ennél drámitlnbb, helyesebben színpditlnbb világot nehéz el-képzelni. S itt következik z első csod lényege. Berek Kti zzl indítj Kurátor Zsófi jellemzését, zon színpdon, melynek kellékvilág egyetlen ágyból és egy lámpából áll, hogy z előbb el-mondottkt - hngsúlyozv, dcosn, szenvedélytől fűtötten, de mégis viszszfogottn egyszerűen közli nézők-kel. S ezzel zárt világ részéről el vn intézve, s többi nem más, mint z áttörhetetlen áttörése, szétfeszíthetetlen szétfeszítése, z nlízis félredobás - Kurátor Zsófi elkezd élni. Szigeti Károly rendező és Berek Kti jóvoltából Kurátor Zsófi nemcsk múltját fedi fel, nemcsk történetét mondj el, hnem előttünk áll mindz, mi történhetett voln. Aminek meg kellett voln történnie. És mi bbn z esetben meg is történik, h Kurátor Zsófit nem zárj be világ. S nem Berek Kti egyes gesztusink művészisége érdekes itt, nem z, hogy sötétbe öltözött nő hófehér hálóingben lebeg néhány perc múlv színpd, nézőtér, sőt világ felett. Nem is z, hogy Kurátor Zsófi pillntnyilg átélt és elképzelt boldogsági vlóbn átélt boldogságok Berek Krinál, és boldogság görcsös krásán, tehát mindig vlmiféle kollpszuson keresztül repül fel, változik mélyen trgikus hngj csilingelővé, hogy zután ismét meglelje htárpontot, hol visszzuhn mély trgikumb. Egy-szóvl nem ez z érdekes, mert ezek z eszközök. S még csk nem is pntomimjáték, melynek stilizált szimbolikáj inkább zvr, mintsem elmélyítené kár z érzelmeket, kár gondoltokt. A lényeg másutt vn. Ott, hogy Berek Kti feszültséget teremt lehetőség és vlóság között. A vlóság börtön, társdlmi lét és pszichikum börtöne. A lehetőség szbdság, mi-re Kurátor Zsófink minden lpj megvn, hiszen hsználhtná összes testi és lelki képességeit, melyeket így soh nem hsznál.

19 S hirtelen színpdképessé válik z egész drám. Az emberi lehetőségek és sivár vlóság viskodnk egymássl, s természetesen formálisn sivár vlóság győz. S nem zért győz, mert Kurátor Zsófi, illetve Berek Kti minden ízével beletrtozik flu világáb, vlójábn, illetve formálisn nem is emelkedik ki onnn. Ahogyn kisfiáról beszél, úgy bárki beszélhetne; nem okosbb, nem szélesebb látókörű, mint bár-ki más flubn. Cskhogy másfelől bölcs. Abbn pillntbn bölccsé válik, mint nem fogdj el sját helyzetét. A lázdás bölccsé teszi. Még z lázdás is, mit sohsem hjt végre. Az intern forrdlmár " is sokkl bölcsebb, mint ki sohsem volt rebellis. Az intern forrdlmár mindig tudj, hogy mit kellene tenni, és soh nem zt teszi. A különös színpdi játékbn z, hogy színpdi játékbn mégis kénytelen megtenni zt, mit vlóságbn nem tesz meg. Ezzel Berek Kti többé válik, mint z áltl ábrázolt figur. Noh ez ngyon prdoxul hngzik, mégiscsk nnyit jelent, hogy Kurátor Zsófi vlójábn Berek Kti ábrázolásábn teljesül ki. Ez kiteljesülés nnk is z eredménye, hogy Berek Ktinál Kurátor Zsófi nem csupán testét krj felszbdítni. A testét is. De nem teste viszi mgávl gondoltit és érzelmeit, hnem z érzelmei viszik mgukkl testét, másszor gondolti viszik mgukkl érzelmeit és csk htáresetben viszi szexulitás gondoltot és z érzelmeket. Ez váltogtás, z életet átfogó mozzntok állndó cserélődése árnylj vlóság és lehetőség küzdelmét, és így válik Berek Kti vlóbn mélyen szimbolikussá. Az ő lkítás tlán nem is nnyir gondoltilg, de feltétlenül gondoltr lefordíthtón sugározz, hogy m milyen hihetetlen feszültség vn lehetőségek és vlóságok között. Azt érzékelteti: nemegyszer meg-szokások és beidegzések béklyózzák le z embert bbn, hogy kiteljesíthesse lehetőségeit. S ezáltl nem utolsósorbn ez z lkítás válik kiáltványává Huszonötödik Színháznk is, hiszen ez színház megpróbálj színházi élet és kulturális élet mechnizmusávl szemben megmuttni: esetleg sokkl több lehetőség rejlik színházbn, mint mit kihsználunk belőle. De nemcsk z egyik vgy másik sugárzás itt fontos. Hnem sugárzások együttese. S ezért mikor bemuttón Berek Kti szerényen köszö- NÉMETH L Á S Z L Ó : G Y Á S Z (HUSZONÖTÖDIK S Z Í N H Á Z ). BEREK KATI ( KURÁT O R Z S Ó F I ) ÉS A K AR ( K o m i s s Péter felvétele) netet mondott kollektívánk és láztosn, vgyis igzi művészi lázttl állt z író és munktársi előtt, tuljdonképpen lázttl állt z előtt csod előtt, mi néhány perccel zelőtt szín-pdon megjelent. Meg kell vllni, hogy bejelentett progrmml ellentétesen htott Gyász elődás is, hiszen Berek Kti játék nyomán z ember nemcsk gondoltokt, hnem feszültséget kpott, és ez feszültség közönséget nemcsk gondoltilg kötötte le, hnem szórkozttt is. S ebben z értelemben még inkább fiskó Pltón Szókrtész védőbeszéde című dilógusánk elődás. Persze csk ebben z értelemben. Mert színpdon ott ül Szókrtész, vgyis Humnn Péter, ez fitl színész, kit egy Büchner-szerep után z Arturo Ui-bn láttm, és már e két szerepe lpján is kiemelkedő tehetségnek trtottm, s most egyszer csk ott ül, zt mondj mgáról, hogy hetvenéves, z első mimiki mozzntávl telibetlálj Vtikán múzeumbn tlálhtó Szókrtész fej lényegét, és zt érzékelteti: ecce homo. Mindebben ugyn egy kicsit megzvr z, hogy előzetesen beolvs-nk néhány részletet, mely Krisztusról, Glileiről, Spinozáról és Btsányi Jánosról, vlmint népfrontmozglomról szól, s minek semmi köze sem Szókrtészhez, sem Humnnhoz, sem semmihez, mi később színpdon történik. Nem is lehet semmi köze, hiszen Krisztusnk semmiféle közössége nem volt frizeusokkl, sem pedig Piltussl. Glileinek mint fizikusnk nem volt hsonló gondoltmenete z inkvizítorokéhoz. Spinoz Trcttusánk és szefrd zsidó közösségnek, Btsányink és Hbsburg érdekeknek, vlmint Erdei Ferencnek, Kálli Gyulánk és többieknek nem volt érintkezési pontjuk Horthy-korszk urlkodó ideológiájávl. Viszont Szókrtész trgédiájánk lényege, hogy ő nemcsk théni, hnem z théni gondolt Pltón szerint legtökéletesebb hordozój, és perének egész légköre ebből szituációból fkd. Nem mást kr, mint z théniek, hnem ugynzt krj, csk jobbn, el mély ültebben, trtlmsbbn. Vgyis problém egészen modern. Nem zoknk drámáj, kik b ovo szemben álltk elítélőikkel. hnem zoké, kik szembekerültek elítélőik értetlenségével, korlátoltságávl és hiúságávl. Humnn ngyon helyesen z utóbbit rjzolj meg. Állndón bízik bbn, hogy közönség, vlmint z reopg (z théni bíróságot krztr helyezi Horváth Jenő rendezése) megérti őt. Mindenáron győzni kr, érveivel, mosolyávl, zzl bábmódszerrel, mely

20 NÉMETH LÁSZLÓ: GYÁSZ (HUSZONÖTÖDIK SZÍNHÁZ). BEREK KATI (KURÁTOR ZSÓFI) ÉS A KAR (Korniss Péter felvétele) ott is megtlálj borjút, hol nem vemhes tehén, és végtelen szerénységével. Nos, ez szerénység minden igzi tudós lpvető tuljdonság, hiszen ő csk nnyit tud, hogy nem tud sem-mit. S ez korántsem elegendő, de mégis fölény. Fölény zokkl szemben, kik tudálékoskodnk, kikben z áltudás gőgje él, és egyúttl ez szerénység legngyobb szemtelenség. Szemtelenség gőggel szemben. A hiúsággl szemben, meglázkodást kívánássl szemben - egyszóvl z igzi impertinenci. Nem fölületes, nem külsődleges, mert mindig szerénységből fejlik ki. De nnál szemtelenebb. Nem tudom, hogy Horváth Jenő és Humnn Péter elolvsták-e következő mrxi mondtokt: A szellem lényege mindig mg z igzság, és mit tesztek ti lényegévé? A szerénységet. Csk senkiházi szerény, mondj Goethe, s vjon szellemet ilyen senki-házivá krjátok tenni?... A lángész szerénysége bbn áll, hogy szerénységet és szerénytelenséget félredobv kihámozz dolgot. A szellem áltlános szerénysége z ész, z z egyetemes liberlitás, mely minden dologhoz úgy viszonyul, hogy zt nnk lényegi jel-lege megköveteli." Egyszóvl nem tudom, hogy elolvsták-e, de kár olvsták, kár nem, megértették. Mert Humnn borzsztón szerény kkor, mi-kor önmgáról beszél. De bbn pillntbn, hogy vádlóiról vn szó vgy gőgös tudálékosságról, hirtelen szerénytelen, dörögni kezd. Az iróni ugynis különös dolog. Az iróniát sok mindenből le lehet vezetni, mert sokféle iróni létezik. A Huszonötödik Színház elődás zonbn onnn vezeti le, honnn z igzi és mélységes iróni szármzik: felháborodásból. Kicsit megfordítj szokásos Szókrtész-képet, mely felháborodást is z iróniából eredezteti. Ellenkezőleg. Az iróni felháborodás vlódi filozofikus megjelenési formáj. De mrdjunk ennél filozofikus megjelenésnél. A filozófusok nálunk sokszor úgy lebegnek z emberek felett, mint vlmi műhold. Leglábbis így él ez sok ember képzetében. Humnn-nál viszont másként fest dolog. Őnál filozófus lényege nem z, hogy filozófus, hnem z, hogy éppen olyn polgár és ember, mint többi. Innen z ecce homo. Innen vn, hogy mindegy, vjon hetvenéves vgy nem hetvenéves. Ezért nem is ősz, nem is megkínzott, ezért nem is töri különösen fejét, nincsenek gondolkodói pózi, legfeljebb egyik ujját húzz el egy pillntr száj előtt, szinte gyerekes önfeledtséggel, és ugynilyen gyerekesen élvezi zokt szellemi tornákt, melyekbe beleviszi prtnereit, és végkövetkeztetésnél ugynolyn boldog, minth nem rutinos bűvész először élvezné zt sikert, mikor is cilinderből előrántj nyult. Egyszóvl csup niv ffektus, kisgyerekes öröm, pedig z egészben semmi játék nincs. Úgy elválsztj egy-mástól játékot és játékosságot, mint-h kettőnek semmi köze nem voln egymáshoz, s végül kideríti, hogy nincs is. Mert igzán játékosnk lenni csk legkomolybb dolgokbn lehet, helye-sebben csk legkomolybb ember tud mindig játékos lenni. S ezzel tárul elénk második színpdi csod. Humnn monológj meghzudtolj műfját. Nem zért, mert rendezés időnként megengedi, hogy mások is szerepelhessenek színpdon, hnem zért, mert ez monológ bevonj közönséget. Nekünk szól, és mi nevetünk, gú-