T A R T A L O M játékszín

Átírás

1

2 T A R T A L O M játékszín GYÖRGY PÉTER A Sorsválsztók cspdái ( 1 ) SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L MÉ LET I ÉS K R I T I K A I FOLYÓIRAT XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM J A N U Á R FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R IVÁN FŐSZERKESZTŐ- HELYETTES: CSABAINÉ TÖRÖK MÁRIA Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon vlmint átutlássl KHI pénzforglm i jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 300,- Ft, fél évre 150,- Ft Példányonkénti ár: 25,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest, Postfiók 149 Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Ives mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó HU ISSN A címlpon: Ruttki Év (Leon) és Szkácsi Sándor (Odilon) Crommelynck Forrón és hidegen című drbjánk vígszínházi elődásábn (Iklády László felvétele) A hátsó borítón: Jelenet Illyés Gyul Sorsválsztók című elődásából (Mdách Színház) (lklády László felvétele) BERKES ERZSÉBET Bús tréf régen és m (5) BALOGH TIBOR Egy vidéki üvegház lkói (7) SZEKRÉNYESY JÚLIA Nyitás Szbolcsbn (11) BAJOMI LÁZÁR ENDRE Tháli szeszélyei (12) s z ó r k o z t t ó színházról KISS ESZTER Keressük z áldoztot (15) BUDAI KATALIN Szekrény helyett Nápoly (17) SOMLYAI JÁNOS Kviár és lencse, Pécs, 1981 (18) FORRAY KATALIN Mégis, kinek Jutlomjáték? (19) KATONA ZSUZSANNA Aki semmit sem vár, nem fog cslódni (20) RÓNA KATALIN Greene csengője hrngot játszik (22) NÁDRA VALÉRIA A mnipulálhtóság htári (23) NÁNAY ISTVÁN Krinthy - Örkény - Pilinszky (25) rcok és mszkok PÁLYI ANDRÁS Npló színészekről (28) fórum HOLLÓS LÁSZLÓ Kell-e nekünk Rock Színház? (32) világszínház GEROLD LÁSZLÓ Vány bácsi (34) MÁTÉ LAJOS Régi szemmel (36) SZÖDY SZILÁRD Szürkeség és szkmi tudás (38) színháztörténet BÉCSY TAMÁS Henrik Ibsen hrc drámisággl (40) RUBOVSZKY KÁLMÁN Egy régi New York-i Légy jó mindhlálig (46) drámmelléklet GOSZTONYI JÁNOS: Az ökör

3 játékszín GYÖRGY PÉTER A Sorsválsztók cspdái Illyés Gyul drámáj Mdách Színházbn 1. Illyés utóbbi években írt drámáink ngy része, mint Sorsválsztók is, nemzeti szolgált nevében fogntk. E komédiák és trgédiák egyránt nép és nemzet sorsdöntő kérdéseit elemzik, nem kevés hévvel, mély, X X. százdi mgyr irodlom egyik lpvető hng-ütését megdó elkötelezettséggel. E művek nemegyszer tndrámák, közös, színház nyilvánosság áltli morlizálás-r, z együttes-nemzeti élmény ébren-trtásár vgy épp fellobbntásár születtek, belső szerkezetük kidolgozottság, drmturgiájuk másodlgosság, könyvjellegük is ebből ered. Nem dolgom, e cikk htárit meghldná, Illyés elmúlt évekbeli drbjink elemzése, mélttás. Nem fogllkozhtunk mássl, mint Sorsválsztókkl, ezzel viszont éppen témáj, morális igényszintje mitt lehető legngyobb őszinteséggel és tárgyilgossággl. Mert e mű témáj, felvetett problémáj jelenkori mgyr társdlom létező, mindennpjibn nemegyszer konfliktusteremtő kérdése, melyről beszélünk, de írni z elmúlt években nem volt szokás, Akármiként is állítsuk fel tehát később Sorsválsztók mérlegét, feltétlenül igzt kell dnunk Földes Annánk (SZÍNHÁZ, 1981/5): mű megírás, mint bemuttój is, nem kevés erkölcsi bátorságot követelt meg. De mi z kérdés, melyet lllyés felvet, s melynek megközelítőleg pontos megválszolás többek között e cikk dolg is. Ponttlnul és felületesen h-mr válszolhtunk, h zt állítjuk például, hogy Illyés drbj, mely itt és m játszódik, témáj szerint zsidó-kérdésről, z ntiszemitizmusról szól. Ám ekkor priori - túlságosn elsietetten - meghtároztuk művel kpcsoltos problémákt, szöveg minimális vizsgált előtt krtlnul válszoltunk egy sor olyn kérdésre, melyet vlójábn fel sem tettünk, s melyet meg kell válszolnunk. Nem mondhtjuk, mert prejudikált ítéleteink eredményeképp tévedések forrásává válhtn foglmzásunk, hogy ez z első mgyr színdrb, melyet jelenkori ntiszemitizmusról írtk. A hsározott névelő ugynis, h segít is, csl. Hsznált áltl létezőnek tűnik egy sor kérdés, melynek kimondásától így eltekinthettünk, viszont melynek bizonyosság, megléte iránt erős lehet kételyünk. Épp ezért ideiglenesen foglmzzunk igy: Illyés drbj hosszú évek ót z első mű, melyben nem pusztán z utlások vgy kár rosszul leplezett célzások áltl, tehát egy tudott, sokk áltl meg-élt, de ki nem mondott konszenzus felhsználásávl esik szó centrális kérdésként többek közölt zsidóságról és ntiszemitizmusrós is. Többek között, mert e két motívum legszorosbbn összekpcsolódik nemzet és kisebbség sorsánk, helyzetének lllyést oly mgs hőfokon fogllkozttó problémáivl. Alább remélhetően látni fogjuk, hogy e szinte illetlenül óvtoskodó kitérő tlán mégsem volt felesleges. Ugynis z tény, hogy Illyés drbjábn szó esik zsidóságról, ntiszemitizmusról, s mindez vit tárgyává lesz, nem feltétlenül jelenti zt, hogy drb erről és csk erről szól. II. É műben olyn foglmk válnk drámi összeütköző erővé, trgédi forrásává, melyeknek jelentése mindennpi gykorltuk és hsználtuk szintjén enyhén szólv többértelmű., hngsúlyoktól, minimális kontextusváltozásiktól függő. E cseppet sem semleges foglmk htározzák meg drb lphngultát, történetének lkulását. Foglmk, mágikus erőként htó szvk kimondás nyomán szbdulnk el z indultok, mg drámi titok legmélyebben ezzel kpcsoltos. Fj, nemzet, nép, zsidóság, mgyrság, kisebbség kérdései htározzák meg sorstrgédiát, és kérdés z, hogy miképp teszik mindezt, miképp jelenik meg mindez szereplők élettörténetében. Meg kell kérdeznünk, hogy h csk egyetlen spektusból, mű kontextusábn mindezek mit jelentenek, mit involválnk, mert kérdésünk épp z, hogy jelentésük szövegben kikristályosodik-e, vgy poliszémikus természetük korlátoztln mrdván, ellentmondásik, szerkezeti és esetleges konklúzióbeli kérdésekhez, kételyekhez vezetnek-e el. A Sorválsztókbn szó esik tehát ntiszemitizmusról, zsidókérdésről, nemzetről, sorsról, kisebbségről. A kérdés következű: sját egyéniségének, élettörténetének, világnézetének megfelelően félreérthetetlenné téve álláspontját, mindent kimond-e szerző? Mert figyelembe véve témát, hlál s pontossággl ki kell mondni., hogy szerinte itt és m miben áll z z ntiszemitizmus, mely drb hátterében áll. Ugynis Sorsválsztók elkerülhetetlenül involválj, hogy Illyés ezt létezőnek te kinti, e közös tudás tényérc épít, htásmechnizmusi kiépítésében számít erre, nélkül zonbn, hogy kár egy vit vgy monológ keretében félreérthetetlen. 1 közölné sját álláspontját, Holott erre igencsk szükség lenne. Épp verbálisn, de szinte kizárólg e formábn létező kérdés ténye mitt, mely társdlmi nyilvánosság nem egy formájábn szerepet játszik, de z el-múlt években sohsem írv, kinyomttv, zz legálisn bevllv. És ez z kérdés, mely v i sszutl htározott név-elő kérdésére s. Túllép-e e tekintetben Sorsválsztók e konszenzuson, mely kiváltképp elhllgtásból és célzásból áll, egyértelműen kijelenti-e sját véleményét? Sjnos lllyés e tekintetben nem bizonyult elég körültekintőnek, higgdt-nk. A drbbn minderre csk utlások történnek, pró tényeket említ főhős tette motivációjként. És mindössze ennyi higgdt elemzés. Gábor, főhős beszél rról, hogy zsidó szármzás kiderülvén, elkezdődik suttogás, később másként nézés, végül kóser éttermi hirdetést kp postán (sic!), mindezek után pedig másként szlutál liftkezelő, rádásképp pedig elveszik szerepét z Úri muribn, mondván, immár nem megfelelő mgyr típus. Konkrétn ez minden, mit rról létező háttérről állít Illyés, melyet művével tételez, és melyben hősei cselekszenek, s néző benne él. Csupán még egy dologr utl Illyés, z sszimiláns zsidó brát vlmikori öngyilkosságár, ám ez végképp kétértelmű, mert e tet t óhttlnul és szándékol-tn összefügg é sbe került z identitásválsággl, Tibor mgyrtudtánk válságávl, mi így megmgyráztlnul tlán kissé vskos. Nem tudom, hogy igz vgy nem igz z, mit Illyés ezzel állít. Nem tudom, hogy miképp szlutál portás stb. Ezeknek z pró, drb egész szellemiségéhez mélttlnul lcsonyrendű célzásoknk relitástrtlm így érdektelen. Mert kármit is jelentse mindez, műben éppúgy csk célzások és utlások vnnk, mint

4 Gábor (Sztnky István) és z Any (Tolny Klári) Illyés Gyul drámájábn vlóságunkbn, lenn nézőtéren. Az elhllgtás, z utlás, célzás sjnos súlyos mulsztás műnek, olyn gyenge pont, mely elvezet z egész mű hitelességének kérdéséhez. Ugynis nem tudom, hogy mi mgyr ntiszemitizmus mily mértékű, társdlmi nyilvánosság hiányos mivolt mitt mindössze sját tpsztltimr lehetnék utlv, ezek viszont, minthogy nem reprezenttívk, nem is publikusk. E tekintetben nálunk hllgtás eleddig szinte kötelező volt. Ez egy feltétlenül pozitív dolgot mindenképpen eredményezett: z ntiszemitizmus nyíltn nem kpht teret, nem jutht nyilvánosság-hoz. De jól tudjuk - erre mutt Illyés drbjánk ténye -, hogy mindezzel nem töröltük el z ntiszemitizmust. Az elfojtás nem szül kultúrát, jelen esetben semmi esetre sem. Viszont z, hogy erről" nem beszélünk, nemegyszer már-már viktoriánus illemet meghzudtolón, vitthttlnul torzulásokhoz vezetett. A társdlmi feszültségek e tekintet-ben, h nem legngyobb nyilvánosság, úgy z interperszonlitás szintjén, de érezhetőek. Amilyen beláthtók hllgtás politikájánk előnyei rövid távon, éppoly kellemetlenek lehetnek következményei hosszú távon. Nem írhtnk z ntiszemitizmus létező tényéről z ntiszemiták, de nem szóllhtnk meg kérdés tárgyilgos elemzői sem. A kérdés nincs: mindez hhoz vezetett, hogy z elmúlt évtizedekben írott, felülmúlhttln tisztességű elemzések egyike, Szá Bencze Ilon, Kolti János, Piros Ildikó Sorsválsztókbn rz György munkáj is gykorltilg lezárult 1945-tel. Morális kötelességünk így foglmzni: nem tudhtjuk, kérdés komoly-e vgy sem. Nem állíthtj senki, hogy mi ntiszemitizmus ilyen és ilyen mértékű, mindennpi tpsztltok, kárkiéi is legyenek, e tekintetben soh nem relevánsk. III. Végső soron mi z z lpgondolt, melyek zok beláthtó tévedések, melyek Illyés művét jellemzik, s melyeknek következtében elkerülhetetlenné váltk z rányeltolódások, szerkezeti gyengeségek? Hogyn jött létre z történet, melynek formáj és végkicsengése egyránt, h groteszken is, de sorstrgédi? Mindz, miről ez történet beszél, vlóbn társdlmunk legngyobb nyilvánosságát is fogllkozttó kérdés. Azonbn hogyn történet lkul, fordultok lezjlnk, z nincsen összhngbn sem minőségében, sem hitelességében felvetett problémávl. A sorstrgédi fordulti kínosn kimódoltk, leplezetlenül művi jellegűek, mindezt zonbn nem Illyés drámírói gyengeségének, esetleges figyelmetlenségének kell betudnunk, hnem sorstrgédi, feltétlenül krt műfj lpvető tisztáztlnságánk, foglmi többértelműségeinek, ellentmondási következményének. Illyés sorstrgédiát írt, drbbn nyíltn el is hngzik Gábor és Oidipusz nlógiáj. Bizonyos értelemben modernet, hisz h trgikus végbe fúlót is, ám groteszket. Az ny végső tette inkább kínos, inkább ránytlnságábn lehetne megrázó, mintsem önértékének súlyánál fogv felemelő vgy épp ktrtikus. A drám hőse z igzság nyomáb ered, Illyés szerint sorsát tárj fel. Meg-tudj z igzságot, és ezért bukni kell, z igzság útj egyben z áldozté is. Alpvető drb címe, sors válsztásáról vn szó. Ám látnunk kell, hogy kérdés ez: milyen igzságot keres hős, milyen sorsot hív ki, h vn, miben álljon trgikus vétsége? Tudjuk, hogy sorstrgédi mélyén szinte minden esetben jellem és sors egysége, megbonthttlnság, kikezdhetetlensége áll, s ez jelenti egyben minden individulitás lpját is. (Kinek-kinek z ethosz dimon, tnítj Hérkleitosz, és ez mindenfjt drám lehetőségének lpj is.) Oidipusz: megölt egy idegent (pját), házsságot kötött egy sszonynyl (nyjávl). Az ő sors kikerülhetetlen volt, és h nem is tudt, hogy mit tesz, mindezt megcselekedte, ölt, és át-lépte z egyik legősibb tbu htárát. Bű-ne és tette személyében egy. Akrtlnul cselekedett, és mindennek súly vissz-hármlik reá. Elégedjünk meg ennyivel: klsszikus sorstrgédiábn vétség tett formájábn jelentkezik, cselekvés személy megnyilvánulásánk formáj. Így vn ez kkor is, h cselekvés épp titok őrzése, mint például Kierkegrd-nál. Illyés hőse ebben z értelemben: bűn

5 és sorstln is. Nem keresheti sors igzságát, mert sját életében nincs mit fellelnie. Sját élettörténete nem rejtett előle semmit. Sját tettei nem létezőek, nincs miért felelnie, önmg múltjából nincs mit rejtenie. Oidipusz tett vlmit, és ezért felelnie kell. Illyés hőse hll vlmit, és ezért felelni kr. A sorsválsztás ebben áll. És ez tévedés meghtározó forrás. Illyés zsidóság foglmát sorsnk tekinti. Ezzel szemben bizonyosn állíthtjuk, hogy zsidóság és sors priori soh nem zonosk, vgy h igen, ügy z személyesség, z individulitás bszolút erejű visszvonásához vezet. Akrvkrtlnul, de immáron jóvátehetetlenül összekeveredett sors, fj és nemzet foglm, és ez tisztáztlnság z, mi megszüli mg eredményeit. Innen ered z inkongruenci mondni-vló és szerkezet, tém és kivitelezés között. Elhngzik bűvös szó: hős meg-hllj mgáról, hogy zsidó, és egy sors trgédi kezdődik el. Sorstrgédi ott és úgy, hol mindez érthetetlen. Nem hős sját személyes története indul el, hnem egy ideológii, történetfilozófii problém erőszkos drámává változttásánk vgyunk tnúi. H zsidóságot nem tekintjük sorsfoglomnk, kényszerítő erejű, személyt kisjátító, individulitását elrbló, egyszeriségét kizáró ktegóriánk, úgy trgédi, melyet lllyés tételez - nincsen, leglábbis ebben formájábn, ebben koncepcióbn nem lehetséges, mert trgikus vétség: nem létezik. Csk zsidóság sorskénti értelmezése vezethet el hhoz z egyébként ironikusn is érthető fordulthoz, melyet Illyés hőse követ: megtudván, hogy zsidó, zonnl Izrelbe emigráln. Ez fordult, melyet drb vlódi, sszimilált zsidó hőse is visszutsít, muttj legpontosbbn, hogy mg Illyés sem volt bizonyos, milyen jelentéssel ruházz fel hősének útját, z igzságfeltárás végzetes klndját. Ez komolyn lig vehető, már-már bszurd fordult végig kétértelműen lebeg, és felkínálj z értelmezés egy másik lehetőségét is. Mert ebben fordultbn észre lehet vennünk zt z igzságot, hogy milyen durv és rtikuláltln lépésekre kényszerül z, ki sors és fj foglmát összekeveri, miképp jár z, ki z ősök kuttásánk kérdését legsjátbb ügyévé teszi, mondván: egy vgyok". E hngztos mondt, mellyel hősünk tettét végső soron indokolj, h nem is trgikus vétség, de mindenképp durv tévedés. Viszont z lpvető problém z, telen hogy Illyés drbj egyáltlán nem ennek gondoltmenetnek nevetségességé-ről, esetleges elutsításáról szól, hisz h így lenne, úgy nem beszélhetnénk sorstrgédiáról, nem lenne mód nemzeti problémák teljességének felmuttásár, Másrészt vlószínűleg értelmetlen is lenne egy militáns fjiságot képviselő zsidó viselkedést épp mi np mgyr színpdán kifigurázni. De Illyés nem is ezt teszi. Ő igznk, elkerülhetetlennek, jogosnk, trgikusnk érzi tehát hőse útját, kit mint reprezenttív lkot minden jóvl felruház. (A rendezői utsításbn lllyés Gábort jellemeszménynek" te-kinti.) Lássuk például z első felvonást: mi-ért, milyen indokok lpján krj hősünk megtudni igzságát, miért elemi erejű e szükséglete, miért nem tekinti csládi ügynek, miért vn z, hogy számár legszemélyesebb ügye: közügy? Ugynis z reális lterntív teljesen hiányzik e drbból, hogy mindez mgánügy. Illyést problém egyetemessége, mgyrság sorskérdései fogllkozttják, számár ez z lterntív kizárt. Gábor elsősorbn kijelenti, hogy bánom is én, hogy zsidó, nem zsidó". Kimondj, Az Ap : Mensárs László (Iklády László felvételei ) nem e kérdés szociális vontkozási ér deklik, így foglmz: z krok lenni, mi vgyok Es ehhez tudáshoz szármzás tudás kell, mely eszerint bszolút erővel htározz meg személyt. (Ezt joggl csk Oidipusz mondhtj. Az, ki ölt, nyjávl hált, neki vn mit megtudni. Illyés hőse silány dolgokt: tudht és tud I. meg, Zilhyr emlékeztető lányregényeket, rosszul hsznált, túlértékelt információkt.) Mindez már involválj Gábor következő mondtát: egy vgyok". Vgy-vgy tehát. Ugynkkor mondj mindezt, mikor kijelenti, köpök rr, hogy fj". Illyés morálisn feddhetetlen. Vlóbn, számár fj lényegtelen. De z ellentmondásukból kiderül, hogy tisztáztlnságok következményei tévedések forrási. Egy vgyok", ez személyiség védelme, mely egyébként leginkább hiányzik drbból. A megfoghtó, élő személy, jellem, mely tettekben nyilvánul meg. Mindez hiányzik, mert e műben nincsenek tettek, s krtlnul is, de e kontextusbn ezt hozz mgávl : vgy-vgy. Vgy zsidó, vgy mgyr tehát. Es itt érhető tetten működésében z egész gondoltmenet belső ellentmondás. H igz z, hogy 'lki köp fjr, kkor

6 számár z igzság kérdése nem sors és fj zonosságábn felkuttndó, számár kérdés nem priori trgédiák forrás. Egy ilyen ember lehet mérhetetlenül kíváncsi, ám e kettő közötti különbség mérhetetlenül, kifejezhetetlenül fontos. Mert vlóbn érdeklődésre trtht számot, h vlki megtudj mgáról, hogy zsidó szármzású, és vlódink vélt szülei csk mostohák. De mindez nem zonos zzl, hogy önmg mrd-e. A személyiséget mindez még nem kezdi ki, csk bbn z esetben, h fj és sors zonosság feltétlenül urlj szín-pdot. Illyés hőse nem kíváncsi. Nem pusztán érdekli mindez. Látványosn összeomlik, mit megtud mgáról, z lényegét támdj, és ez érthetetlen. A drám heve, z őt védő Frusk igzságánk kétes értéke innen ered, ez hevület legkevésbé személyes, e félelem brbár. A trgédi tehát vlójábn ez: hős fjiság és személyiség összekeverésének áldozt. H vlmiben vétkes, úgy éppen bbn, hogy képtelen személyisége megőrzésére. Háborút indít, szélső, végső kérdést tesz ott fel, hol legrosszbb esetben is csládi titkok lppngnk. A mm történetének drámi vége, e hlál ijesztő hiteltelensége is ide vezet, ez romntikus szerelmi történet legfeljebb egy társlgási drám feszültségét bírná el, de nem lpulht mindezen egy nemzeti sorstrgédiá személyiséget kikezdő lpkérdése. H ezt hőst, Illyés színészét figyelmesen szemügyre vesszük, be kell látnunk, hogy ez figur vlójábn igztlnul képviseli példerejű jellemeszményt. Ez hős személytelenség modellje. Honnn ered ez zsidóságértelmezés, miből következik mindez, miképp érthető Illyés hősének pálfordulás? Ez zsidóságértelmezés (más kérdés, hogy z ortodox zsidóság és Izrel között is húzódik egy htár, melyet drb bszolút nem érzékeltet, holott igencsk lényeges) egyetlen forrásból fkdht, egy ugynilyen végletes és srkított mgyrságértelmezésből. Csk z kerget-heti mgát végig egy ilyen úton, ki épp-így kizárólgossággl élte meg mgyrságot. Az egy vgyok" trgikus, történelmi tévedés. A vlódi lterntív z is-is, melyet civilizáció, tolernci kínál. Mindez személyiség, z egyediség, z individulitás visszvonásához vezet, jóllehet végtelenség, nyitottság lehetősége, z is-isben nyílik meg. De Illyés főhőse nem Tibor, ki sjnos in kább impresszionisztikus színekkel felruházottn képviseli ezt z álláspontot, hnem Gábor. Vitájuk - Gábor Izrelbe menetele - z ideológii meglpozottságú szerkezet legnyilvánvlóbb és sjnos drám egyik legkétesebb jelenete. E vit inkább csk formális. Tibor szerepe kérdések feldásár korlátozódik, röviden kudrcot is vll, hogy férkőzzek... hozzád, hogy mégis megbirkózzk te ördögien éles, pokolin pusztító gyddl?". S itt minden iróniától mentesen meg kell állnunk. Gábor e jelenet-béli logikáj pusztítónk pusztító ugyn, de nem ördögi és enyhén szólv nem éles. Megyek. Az enyéim közé. Akár megnyúzottn. Itthgyv, képetekbe dobv bőrömet." Mindez minden, csk nem logikus. Kettejük párbeszéde ekkorr már süketeké és vkoké, ez pedig megengedhetetlen. S drámi vég, z elszánt Gábor és kétségbeesett mmájánk vége, ezen szinten, hov Illyés ekkor felemeli z egész történetet, mjdhogynem trthttln, szétesett. tást szolgálj Sztnky szöveghez mért higgdtságávl, fegyelmével, orgánumávl vló mértéktrtó bánásmódjávl. Szerepe oly végletes, hogy nem egy vontkozásbn hiteltelen, így h színész lemond teljes, feltétel nélküli zonosulásról, z épp z elődás érdekében történik. E távolságtrtás szinte kötelező, e szöveget distnci nélkül elmondni szinte lehetetlen, pontosbbn htás enyhén szólv kétes. Mensáros László és Tolny Klári játsszák Gábor szüleit, s e két mesterszínész mindent elkövet, hogy hitelessé és elfogdhtóvá tegyék figurákt. Mensáros introvertált fegyelme mély megértésről, figyelemről, ggódásról tnúskodik, e visszhúzódásábn is jelen levő lkot mg idelitásábn lehetőségekhez képest élővé teszi. Más kérdés, hogy hol szöveg tetrlitás erősebb lesz, ott ő sem segíthet, figur hitelessége nem egy ponton lehetetlenné válik. Tolny Klárink túl kellett jutttni mm lkját Zilhyr emlékez-tető könnyes, inkább kínos történeten, és e sorsot trgédi részévé kellett tennie. Hlál trgikumát kellett igzolni, és ehhez kellett felemelnie minden mondt jelentésének értékét. Tolny Klári igzán ngy színésznő, minden, mit tesz, tökéletes. Szolgálj ezt drbot, teljes tudásávl, s ez z este tlán legkiemelkedőbb lkításához vezet. Lehetőségeihez mérten kiváló volt Kolti János Tiborj is. E. jócskán vázltosn megírt figurát mximális személyességgel ruházt fel, túllépett szerepén, vlóbn brátot játszott el, s nem elégedett meg trgikus sorsú, sszimiláltságát megszenvedett zsidó színpdr állításávl. A személyesség hngsúlyozás feltétlenül jó válsztás volt. Frusk és Kti, Piros Ildikó és Bencze Ilon lkítás fentieknél hlványbbn sikerült. Piros Ildikó nem sok árnyltságot, relitást tudott vinni e férfiért ggódó, hozzá minden-áron rgszkodó leány szövegébe, Bencze Ilon pedig sjnos kifejezetten modorosn, külsődlegesen és túl egyszerűen játszott el disszidens ngyvonlúságát, idegenségét, vonzó-tszító elevenségét. A döntő jelentőségű rendezői koncepciót feltétlenül jól szolgáló díszletet Götz Bél tervezte. IV. Ádám Ottó szinte mindent elkövetett, hogy e végletekig hevített, srkított drámát reltív higgdttá, rányossá tegye. Igy elhgyt például Gábor zsidós" ruháját, ez legmélyebben helyeselhető. Ugynkkor zonbn díszlettel végtelenség, z áltlánosság szintjére emelte z elődást. Ezt szolgálj váltkozó felhőjáték háttere, puszt dombokt idéző tér, melyben vidéki kúriákb illő bútorok között játék történik. Az bsztrhálás szándék kettős eredményre vezet. Egyrészt könnyít szereplők játékmódján, díszlet, tér egyértelműen érzékelteti: mit látunk, z példázt, llegóri, és nem egyértelműen polgári színdrb, hol minden dilógus relitás szintjéről indul el. Mindez mélyen összhngbn áll drb nyelvével, Rcine-r emlékeztető veretes és higgdt, körmondtokbn foglmzott, élőbeszédtől távolink tűnő dilógusokkl. Ugynkkor e díszlet tovább tágítj drb jelentéskörét, példázt ereje nemzet kérdéseit sugllj. Ezzel viszont épp fentiek mitt messze nem érthetünk egyet. Nehéz és meghtározó kérdés drb elődásánk esetében színészválsztás. Sztnky István játssz Gábort, s mint válsztás, úgy színész játékmódj Illyés Gyul: Sorsválsztók (Mdách Színház) egyránt nyilvánvlóvá teszi, hogy nem z Rendező: Ádám Ottó. Díszlettervező: Götz ideális Gábort mgát látjuk, hnem egy őt Bél. Jelmeztervező: Milkovszky Erzsébet. játszó színészt. Ezt távolságtr Szereplők: Sztnky István, Tolny Klári, Mensáros László, Piros Ildikó, Bencze Ilon, Kolti János.

7 BERKES ERZSÉBET Bús tréf régen és m Németh László színműve Veszprémben Bár zzl hízelkedünk mgunknk, hogy világképünk természettudományi meglpozottságú, s elveink igzát gykorlttl hitelesítjük, zért mégis vnnk bbonáink. Azz csodás elemekkel s félelemmel átszőtt hiedelmeink, melyeket sem tények, sem tpsztlás nem hitelesítenek. Nemcsk olysmi, hogy no, beütöttem könyököm vártln vendég érkezik; meg: hányt kkukk szól, nnyi évet élek, hnem vnnk ennél komolybb bbonáink is. Hogy tárgyunkhoz közelebb kerüljünk: bbonás trtózkodás él bennünk kortárs társdlmi sztír iránt. Addig rendben vn, míg vezércikkekben csontig rágott fogytékosságokról esik szó, de h keserűbb, de h mélyebbre futó ellentétek, fonákságok, netán bűnök kerülnek tollhegyre -- viszszretten sjtó, vissz színpdok nyilvánosság. Történelmi viseletünk, szövetséges osztályok pellengérre állítás kímélet tárgy. Kivált, h más bbonákkl vgy leglábbis: tényekkel, tudományos lpossággl nem tisztázott nézetekkel áll párb. Mondjuk olyn író válllkozik sztirikus látásr, kinek politiki nézetei nem mindenkor és nem mindenben csengtek össze jelen urlkodó eszméivel, kkor menten kész z elő-ítélet: ellenséges. Az meg sem fordul fejünkben, hogy esetleg ellenségünk is kimutogthtj méltán jvítndó hibáinkt. Mindezt zért bocsátom előre, mert bbonás ggodlom lenghette ez ideig - s némiképp bemuttójkor is -- körül Németh László sztíráját, Hrc jólét ellent. A szerző életében elő sem vették pontosbbn: ő mg sem nyújtott he színházinkhoz, nyilván bbonás trtózkodásból, s mikor húszesztendős fönnállását ünneplő veszprémi Petőfi Színház idén elővette, mindent el is követett, hogy végletesen megszelídítse sztíri tárgyt, illetve csttnót. Ez tárgy pedig következő: egy Tisz menti kisváros erkölcsi fároszát, bizonyos Tölcséry nevezetű községházi tisztviselőt iszonytos dilemm gyötri. Értesülvén minp ledobott tombombáról, megképzik szeme előtt z új energiforrás következtében világr rász Jelenet Németh László Hrc jólét ellen című drbjánk veszprémi elődásából. bduló jólét demorlizáló perspektíváj, s miközben csládj meriki segélycsomgokból beszerezhető rongyokért töri mgát, bráti meg ártéri fákt vágnk ki, hogy közelítő tél fűtött szobábn legyen elviselhető, Tölcséryt minden eddiginél ngyobb ktsztróf, jólét elhárításánk gondj emészti. S mert városk múgy is tele hozzá hsonló ködfló és morlizáló ndrágos emberekkel", nép, nemzet- és emberiségmentő szellemóriásokkl", jó mgyr szokás szerint testületet is lkítnk várhtó veszedelem elhárításár. Némi civódás, udvriskodássl plástolt bokcsttogttó kellemkedés árán ki is osztják tisztségeket - vn elnök, ügyvezető titkár, nőbizottság, nemzetközi referens s más múlhttlnul fontos felelős - egyet nem sikerül kisütniök. Azt, hogy mi lehetne z z eszme, z módszer, z lehetőség, mi végül is ki nem merülne. Könyvgyűjtés? Testedzés? Nyelvtnulás? Kmrzenélés? Helytörténeti múzeum lpítás? Minden bizottsági tg mg hobbyját krj totálissá tenni, de város bölcse vlmennyit silánynk trtj. Pótcselekvés mindenik, s még ilyen minőségben is csk zokt elégítheti ki, kiknek erre -már tudniillik jvsoltr vn hjlmuk. Vlmi ngy, vlmi áltlános kel-lene. Tölcséry már éppen ott trt, hogy földj kuttást, mikor megjelennek helyi, még csk lkuló kommunist párt gitátori. Elmondják progrmjukt ipr, kereskedelem, közokttás gondját z állmr kell bízni. Az mjd mindent megszervez. Termékek előállítását, z állmpolgárok ellátását, ingyenes egészségügyet, klsszikusok okttását. Tölcséry szédületes perspektívát fedez föl mindebben: ilyen fokú szervezettséget lehetetlen megvlósítni, így jólét, még h z emberiség szolgáltáb állítják is z tomenergiát, ligh teljesedhet ki de- morlizáló ngyságábn. Belépési nyiltkoztot kér tehát. A morál meg vn mentve itt jólét nem lesz. A sztíri csttnó kkor, mikor elcsttn - zz most, hogy minden korábbinál jobb átlgéletszínvonlt mondhtunk mgunkénk kommunist párt vezetése ltt, vlóbn kcjt fksztó és nem is ht erősebbnek, mint egy bluett (zene nélkül). Két momentumot zonbn nehéz elfelejteni: z egyik z, hogy játék histórii idején őszén - lig-h gondolhtták Tölcséryhez hsonló gondolkodók hogy jólét vlóbn bekövetkezik. A másik: ligh hihették Csirizhez foghtó képzetlen, flusi gitátorok, hogy mindez mégsem fog olyn könnyen és olyn egyenes vonlú úton megvlósulni, mint gitáló nivitásukbn állították. A tréf lján tehát ott motoz z történelmi tpsztlt is, mitől nevetésünk elmélyülhet, önkritikussá színesedhetik Németh Lászlót vlójábn nem is ez csttnó izgtj, hnem nnk kommunizmusbn nem bízó kisvárosi értelmiségnek, vgy korbeli szóvl: közép-osztálynk viselkedése, melyiket publicisztikáj 1945 előtti szkszábn oly fontos, megnyerni méltó osztálynk ítélt, s melynek morális erejétől, küldetéstudtánk fölkorbácsolásától oly sokt remélt. Ezek életképtelen meditációit le-leplezni, ön mg illúzióivl leszámolni, tőlük nevetve megválni ihletőbb mbíciój lehetett, mint z könnyed fricsk, melyet drbzáró poén kommunist gitátoroknk, jólét reális esélyével középosztálybelieket éppen nem kecsegtető pártnk címezve elépttinthtott. A drb egészéből sikerül ezt kiolvs-ni 1 81-es első számibn közölte z Alföld, veszprémi elődás szemérmes titkolózás ugynis zt sejteti, minth Németh László felszbdulás előtti ntikommunist meggyőződését kellene ken9

8 műfj erényeit villntott meg. Az meriki csomgokt osztogtó kvéker szín-re lépte, mjd Miss Brown kísértő, fiit-teres gönceinek htás z szkézist fo-gdó Tölcséry hölgyekre nemcsk frenetikus szcén, de kitűnő emlékeztető is zokról z évekről, mikor urságtól le-vetett kctokért tiporták egymást nem-csk zok, kiknek más nem volt, hnem zok is, kik előkelőbbnek krtk látszni, mint milyenek voltk. Németh öniróniájánk remeklése z utolsó fölvonás kezdő jelenete: jólételhárító bizottság nemes szellemű első ülését disznótoros tivornyáb fullsztó Tölcséryné vezekel ur és prncsolój előtt. Nem nehéz fölismerni - kivált z életrjzi jegyzetek ismeretében - hogy hányszor kellett hsonló komédiákkl elhitetni szerzővel: nem zt látj, mit lát, nem zt ette, mit evett, s nem bból pénzből került, mit ő nemes célokr szánt. Tölcséryné h-zugság -, kivált Spányik Év elődásábn bocsántkérő tréf csládféltő sszonyok Csizmdi Gbi (Lic), Spányik Év (Krisztink) és Meszléry Judit (Ktink) veszprémi elődásbn irányábn, s kíméletlen ön-gúny z irreális (MTI fotó, Ilovszky Bél felvételei) morlizálók ellen, zz önmg kriktúrává rjzolt mgtrtását muttj dőzni leejtett befejezéssel. Vgy hogy meth László ezúttl nem élt humor el- itt szerző. A többi jelenet zonbn kiemelések hiányábn éppen bbonák működtek? Horvi István fogdott eszközeivel. Azz nem törekedett hngsúlyozás, hogy z ellentmondásokt összemosódik, vlóbn csk végső úgy gondolt tán - nem minden lp nélkül rr, -, hogy sztíri csttnó sérelmes lesz megbocsátó derűvel összebékítse. Inkább csttnó kissé terjedelmesre sikerült követte zt szellemet, melyet Arny- előjátékánk ht. Így nem tölti be politiki meggyőződésünkre? Bizony csk tlálgthtunk, mert z tnulmányábn mg is elemzett, így: A fergeteges esélyeit disznó-gyűrűjéről elődás egésze nem válllt föl zt ke- mű (ti. A ngyidi cigányok) szimbolikus mondott felvonászáró poén (pedig ez gyetlen, z önkínzásig pontos és önreví- sugárzás, mint Toldié, tökéletes, vskosbb célzás nem jellemző szerzőre, zióig kemény szkítást, mit szerző mgyr léleknek egy mélyebb rétege mond s vlószínű, hogy sztíri, durvább részben ndrágos emberek" morlizáló itt kritikát felületesebb fölött, tehetetlen színek végett engedte meg mgánk), elerő kcg stny krtr, mgyr sikkd Tölcséry lány és szomszéd bölfölöslegességének rjzábn, részben mg öngúny költeménye ez, Don Quijote lér fiánk kis flörtje is, miben pedig ott kommunizmussl szemben tnúsított kicsiben.»oly küzdelemre, mely motoz Németh László más irányú önbíkorábbi nézetei ellenében nyilvánított. világcsod, Kétségbeesett kcj lőn Ngy rált: fitlbb nemzedék szemszögéből Horvi István kitűnő érzékkel kurtított Id«- írj évek múlv. Azonbn ez két meg drámi szöveg helyenként terjengős, sor már jövendő tnkönyvek számár is mg ellen villntj gúnyt. helyenként önismétlő részleteit; bizonyos mentegeti Arny legigzibb költeményét. Aki viszont örvendeni tud nnk, hogy jelenetek fölcserélésével - h szövegkönyv Nem kétségbeesés tévedése volt z eleven figurákt látht, ismerhet meg hiányábn emlékezetem jól regisztrált -- kcj, hnem jogos és örök kcj, melylyel vgy ismerhet föl, z mégsem untkozik z elődáson. Hiszen, h villnások-r is, szerencsésebbé tette drámi szerkezetet mgyrság felel történelmére." is, de játék tónusát szolidbbr intonált, Németh Lászlónál is így érzem: hogy de minden színésznek megvn z esélye Pusztuló mgyrokbn - másik vígjátékábn, rá, hogy egész jellemeket formáljon. mint sztírák esetében indokolt voln. Néhány kritikus úgy látt, hogy mind-ez tlán sztírájábn - kétségbeesetten Dávid Kiss Ferenc - sjnos botldozó bból fkd: Németh László trtott mgát nevetett, de nem történelmen, hnem szövegmondássl - Vrg Tóni lkjábn z áltl megfoglmzott nemzeti történelmi nlízist elbohóckodókon, úgy zt mindenkori rjongót jelenítet-te meg, krktervonáshoz, miszerint mgyr most történelmi távltú elemzés kinek imádt tárgy - Ngy Ember jellemzőkhöz nem trtozik humor, s en- kcgttj: mint bizonyul lklmtlnnk bármilyen homályos eszmét d is elő, nek folytán lett z elődás kevéssé mult- vlódi helyzet fölismerésére egy önm- boldogn visszhngozz, sőt értelmezi. gánk történelemcsináló erővel hízelgő Párj Berkes, ki sedre igyekezet-tel, ságos, sőt helyenként unlms. Minthogy osztály - vlójábn: réteg - s mint viszi én nem tláltm ilyen ktegorikus defi- teljesen csámpás érdektudt olyn irányb, kisebb bsztrháló képességgel, ám nnál ngyobb gykorlti érzékkel mind-járt níciót, s nehezen hihetem, hogy Németh mely krt ellenére lesz hsznár. mozglommá" is terebélyesíti föl-merült kitgdt voln mgyr irodlomból A A társlgási drbok modorábn előgondoltfoszlányt. Dobák Ljos sebes helység klpács szerzőjét, vgy kár Jókit dott sztír néhány helyen z eredeti mozgássl - mely mindig előtte jár is, megmrdok nnyinál, hogy Né megértett eszmének - kitűnően tud-

9 t érzékeltetni buzgó tnítvány helyezkedő igyekezetét, nélkülözhetetlen ember blöfföktől sem idegen készségeskedését. Czeglédi Sándor z eszperntist vidéki csodbogár epizódnyi szerepében remekelt. Esett kis figuráj, szárnylásokról lekéső buzglm fájdlmsn igzolt: mit jelent egy Csomorkánynál is kisebb helyen egyedül tudni eszperntóul, s mit, h erre tudásr végre-vlhár szüksége vn többieknek. Tornyi doktort, közintézmények létesítésével köz-életi szereplést, netán közhivtlt, urm bocsá': képviselőséget is becserkésző krrierist orvost Györffy László elevenítette meg, könnyeden s kissé glmbszürkébb-nek öltöztetve, mint ilyen kisvárosbn és ilyen időkben figur járhtott. A legháládtlnbb férfiszerep Szoboszly Sándornk, Tölcséry megjelenítőjének jutott. Megváltó' mosollyl kellett viselnie szellemi fárosz lábinál nyüzsgő rjongók oktlnságát hosszú negyedórákon keresztül, míg szerényen - s mennyi-re őszinte álszerényen! - ismét és újr el kellett hintenie mélyen átgondolt nivságot. Dicsérje Szoboszly Sándor játékintelligenciáját, hogy ilyen föltételek mellett is mindvégig főszereplő tudott mrdni. Egyéniségének súly pillntr se, szöveg nélkül se vesztett jelentőségéből. leghálásbb férfiszerepet Vjd Károly lkíthtt: Mr. Brown volt, z idegenbe szkdt hzánkfi, ki most z meriki jándékcsomgok elosztásár felügyel. A figurát ugyn bohóztig menő tónusbn rjzolt meg, de ez nem vált színházi multság sérelmére. Egyszerre volt prktikus meriki kispolgár és ngyképű hzlátogtó, hálás unoköcs (deportálásb hurcolt ngynénje végkrt szerint részesíti Tölcséryéket előnyökben ruhosztáskor) és érzelgősséget nem ismerő kereskedő. Kivgyiság és okosság úgy tudott keveredni játékábn, hogy rokonszenvünket mindvégig meg-őrizte. Spányik Év emlékezetes jelene-tét már fentebb említettük. Igz volt egyik bírálójánk: úgy játszott, minth e g y igzi Németh László-drbbn játszott voln. De úgy tetszik, Spányik Évánk volt igz. Egyfelől, mert e z v l ó b n Németh Lászlódrb volt. Másfelől nem zért játszott szerepét hlálosn komolyn, mert korábbi Németh-hősnők trgikus mszkj reá merevedett, hnem zért, mert tudt, hogy ennek figuránk eredendő humor kkor tűnik elő, h humorizálás nélkül formálj meg. A jelenet rról szól, hogy bűnös sszony, meg-tévedt ny térden állv esdekel uránk, miért z óljukb tévedt sertést levágt, s hurkát-kolbászt-sülteket fölszolgálni merészelte vendégeknek. Sőt: még szkét hitvesének is tányérjár csempészett néhány jobb fltot. 1 lát mit érdemelhet z z sszony, ki ennyire vetemedik? - Jól tudt Spányik Év, hogy mit céloz ez jelenet, s mi ennek vlódi fonákj. Nem nézővel összekcsintó komédiázás, h-nem könnyekig őszinte rimánkodás. Úgy igzán leleplező, úgy fájdlmsn metsző, s cskis úgy fordíthtó sztír középpontjábn álló Tölcséry-Németh ellen. Értette szerzőt. Az egész játék folymán csillogó lkításr nyílt módj Meszléry Juditnk. tetye-tuty Vrg tűzrőlpttnt feleségét játszott, ki ugyn prktikus eszű, józn sszony, de ngy szervezkedéssel együtt járó szereplési viszketegségben kissé mg is megkótygosodik. Ékes példáj ez figur nnk, hogy Németh László milyen jól ismerte szépsszony rjongói kpcitását mind szellemi teljesítmény, mind hiúság dolgábn. Hiszen pt sszony mindddig eszén vn, míg nem kell féltenie vonzó sszonynk fönntrtott státusát. De mihelyt megjelenik Miss Gordon, már hiúságánk rbj ő is. Miss Gordonként Dobos Ildikó lighnem pályáj legnehezebb szerepét játszhtt. Nem minth tehetséggel nem győzte voln, hnem inkább: szerep nem győzte őt. Végig ngolul kellett beszélnie, s gesztusokkl kifejeznie zt, miről z ngolul nem értő közönséget mégiscsk tájékozttni kellett. Úgy hiszem, szerző mg keresett voln jobb megoldást, h látj, hogy még--oly ngy erőfeszítés dcár is milyen kicsiny htásfokkl válik drmturgiilg értékesíthetővé ez szerep. Tizedik Németh László-premierje volt ez veszprémi társultnk. Nem tudom, premierközönség, mely nyilván már hjlékonyn tudj követni korábbi drbok lpján sjátosn nehéz szöveget, mint ünnepelte z együttest. Én közel hrmincdik elődáshoz, Celldömölkön láttm drbot, kisszámú, de lelkes közönség körében. BALOGH TIBOR Egy vidéki üvegház lkói Az Elveszett prdicsom Kecskeméten Ezerkilencszáznyolcvnegy ugusztus tizenhrmdikán ismét körülvette mgyr irodlm reprezentáló sokdlom zt másfél négyzetméternyi földterüle-tet melyről húsz esztendővel ezelőtt temetkezési hivtl megfellebbezhetetlenül foglmzt meg htároztot egy ktegorikus fejtáblán: ez Srkdi Imre író nyughelye Ám bármily gykorlt légyen is temetkezési hivtlnk z efféle, megfellebbezhetetlen kijelentésekben, mg sem gondolhtt kkor, hogy ítélete mindmáig z egyetlen objektív irodlomtörténeti értékelés lesz rról művészről, kinek hlál vgy: kivonulás létezésből lighnem örökre meg fejthetetlen tlány mrd. Most lehetne htvnéves Srkdi lm-re, s már húsz esztendeje nincs közöttünk. Munkáiról z elmúlt két évtized során temérdek Temzés jelent meg, íródott ról egy vllomás- és egy életrjzi kötet, s készült számos disszertáció. Sírkővtásán zonbn Csplár Vilmos beszédének hlltán megerősödött bennem meggyőződés, hogy erről z életműről m sem tudunk lényegesen többet, mint mennyit ben tudott m néhány brát, kiket olyn hirtelen hgyott mgukr zon trgikus emlékezetű estén. Vlószínűleg zért nem gzdgodhtott, mélyülhetett Srkdi-képünk z eltelt, kisebb történelemnyi idő ltt, mert z életműnek ettől végzetes pillnttól fogv hlál lett szubsztnciáj, pontosbbn: hlál ok vált ról lkotott esztétiki ítéletek fundmentumává, s z mrdt máig is. Azok ugynis, kik egykor - más, előző korok művészeinek sors példáján könnyű tolll teremtettek egyenes öszszefüggést z önpusztítás és társdlmi Németh László: Hrc jólét ellen (veszprémi deformáció között, most, kínálkozó Petőfi.Színház.) nlógiák kisértetétől ridtn, igyekeztek Rendezte: Horvi István m. v. Díszlettervező: megfosztni trgikus zuhnás elfehér Miklós m. Jelmeztervezö: Hruby követőjét ttól képességtől, melynek Mári. birtokábn végső mozdult pillntábn S z ereplők: Szoboszly Sándor, Spányik Év, Csizmdi Gbi, Dávid Kiss Ferenc, esetleg szbd krt szerint csemeszléry Judit, Dobák Ljos, Györffy Lász- lekedhetett Ugynkkor mások, vk ló, Czeglédy Sándor, Vjd Károly, Dobos Ildikó, Bkody József, Szikr József, Árv véletlen lehetőségét kizárv, társdlmilászló, Háromszéki Péter, Monori Blázs. emberi konstellációk eltűrhetetlenségének tudtos kifejezését vélték felis-

10 Tolni Miklós (Zoltán), Ábrhám Edit (Mir) és Gri József (Sebők Imre) Srkdi Imre Elveszett prdicsom című drámájábn merni z író mg kereste hlálábn. Úgy tetszik, művészetpolitikusok és z irodlomtörténészek, jó brátok és rcionális esztéták számár egyszer s mindenkorr megkerülhetetlen feldt lesz műelemzéseket, színikritikákt bevezető (vgy összegző) tlálgtás, hogy vjon z blkpárkányr lendülő test volt-e vissztántorodni gyönge, vgy lélek nem visszhőkölni bátor? S z egymást érvénytelenítő érvek meg-megújuló ütközetében cskugyn nem mrd más bizonyosság, mint végső mozdult puszt ténye. Közben pedig, szép csöndesen, feledésbe merül minden esztétiki értékszempont, művekben sűrűsödő vlóság egész gzdgság, s örökre rejtve mrd előttünk csknem vlmennyi történetbeli és színműben felbukknó legsjátbb Srkdi-hős igzi rc. A végjáték természetrjz Az Elveszett prdicsom z életmű legtöbbet vittott, záró ciklusáb trtozik, Bolond és szörnyeteg, Gyáv és z Oszlopos Simeon mellé. Az elemzésekben többnyire különös jelentőséget tuljdonítnk z utolsó két drám keletkezési sorrendjének, ttól feltételezéstől indítttv, hogy csk legkésőbben lkotott hős lehet z bszolút kulcsfigur: vgy Kis János, ki, miután meggyőződik világ ügyeinek jór fordíthttlnságáról, rosszt végsőkig rontv, negtívumok szférájábn teremt tiszt értékrendet mg körül; vgy Sebők Zoltán, ki előtt válsztás dilemmájánk óráibn - bár ugynz z önpusztító értelem munkál benne, mint z Oszlopos Simeon Kis Jánosábn -, könyörtelenül következetes logik pillntnyi megtorpnás következtében, földereng trgikus determinációtól vló elhjlás csöppnyi reménye. Olyn pályszkszbn születtek pedig ezek művek, melyben ligh voln szbd kizárólgosságokt keresnünk. Az utolsó négy lkotás ugynis nnyir szoros egymásutánbn íródott (néhány hónp ltt), hogy mindenképpen számolnunk kell z ihletettség természetét befolyásoló különféle tényezők zonosságávl z dott periódusbn. Ám h ez így vn, kkor kronológi bármilyen hiteles megállpítás sem vthtj egyik művet sem egyedüli művészi végrendeletté. Vlószerűbb-nek tetszik feltételezés, hogy z Oszlopos Simeon és z Elveszett prdicsom személyiség válsághelyzetében válllhtó szerepek egy-egy változtánk próbáj, sors kihívásár dhtó két, eltérő válsz, melyek zonbn egymáshoz képest nem jelentenek fejlődést, nem fejeznek ki szemléletváltozást: kpcsoltuk mellérendeltségi és lterntív. Érdemesebb te-hát - művészi végzet titkink snd fürkészése, vulgrist fejlődésrjzok konstruálás, vgy z életművön belüli, nem esztétiki szempontú értéksorrend tlálgtás helyett - csk rr figyelnünk, mi művek világán belül vn, csk rról beszélnünk, mi drbok szövegéből tárulkozht fel korunk színpdán. Ilyenfjt megközelítésre int bennünket z Elveszett prdicsom-elődások története is. Az május z6-i, Pártos Géz rendezte ősbemuttó npján Srkdi Imre éppen ht hete volt hlott. A trgikus körülmény kkor, már próbák során, szinte észrevétlen épült be drbb, s krv-krtln z elődás meghtározó motívum lett. A néző számár önkéntelenül dódott kérdés: törvény vn-e bbn, hogy konfekcionált élettérben megférni nem tudó személyiségnek vétkeznie kell, s elkerülhetetlen következmény-e, hogy vétsége nem nyerhet feloldozást. A morálfilozófii áltlánosság szintjén túl kérdésnek 1961-ben nyomtékos politiki hngsúly volt. Közönség és kritikus egyránt belevetítette Sebők Zoltán áltl végrehjtott sikertelen bortuszműtét szituációjáb z 1956-os ktsztróf zon áldoztink sorsát, kik vétlenül vétkeztek, vgyis szkmi" lklmtlnságuk tudtábn válllkoztk utóbb bűnösnek bizonyult történelmi szerepekre. De - z sszociáció rekciójként - természetes volt ekkor társdlmi lelkiismeret ügyeletes szószólóink elemzése is, mely privát trgédiár, z elkényeztetett, dédelgetett, kiszolgált, felelőtlen és cinikus hős álrcánk lehullásár, z erkölcsi megvilágosodássl végződő személyes drámár terelte figyelmet. Az író hlálánk tízéves jubileumán készült tnulmány már pontosbbn tár-j föl személyesség és történelem kpcsoltát. H vlki zt állítná - írj Pándi Pál -, hogy z Elveszett prdicsom tuljdonképpen prbol, mellyel z 1956 utáni zsibbdtságból eszmélő író példázz sját életútjánk és társtípusuk pálymenetének irányát és tnulságit, kkor zt válszolnám, hogy drámánk ilyen közvetlen desiffrírozáson lpuló összekpcsolás z ellenforrdlomml s rákövetkező helyzettel - művészi jelentést redukáló eljárás. Az Elveszett prdicsom nem prbol, z írói mondni-vló mű sját világánk tárgyi vlóságából nő ki (...) úgy, hogy konfliktus drámi megjelenítése felidéző erejű, htás képzettársító mechnizmus meg-mozgtj nézőben és z olvsóbn z 56 utáni helyzet értelmezését is. (...) A drám felidéző dinmizmusábn

11 egyébként nem kis szerepet játszik Zoltán vétkének-bűnének - nem tárgyi-epiki, hnem szerkezeti hsonlóság (hngsúlyozom: cskis szerkezeti hsonlóság!) többek között bizonyos ötvenhtos mgtrtástípusokkl. " A drám első értelmezését döntöen vlóbn külső körülmények átsugárzás htározt meg. A 61-es elődásbn történelem teremtett tmoszférát, s csk mikor időben és gondolkodásbn távol kerültünk z egész nemzetet meg-rázó eseménytől, illetve z író személyes trgédiájától, kkor sikerült szembenéznünk műben rejtező teljes társdlmipshichológii vlósággl. Az átértelmezési folymt rendkívül jellemző, közbülső állomás volt z ös Mdách színházi bemuttó, Szirtes Tmás rendezésében, Sztnky István főszereplésével. Ez z elődás igen gördülékenyre sikeredett. Minden, egykor elemi erővel fel-törő szenvedély hétköznpir klibrált változtábn jelentkezett benne: hláltól szbdító htlmú szerelem is, Se-bőkféle " szörnyetegek " világfló önzése is bágydt lángokt lövellt. Úgy tűnt föl, hogy miután z idő kiszippntott drbból történelmet, drámi konfliktus végérvényesen priváttá, egy chrmeur típusú, felszínesen felesleges ember " blszerencséjévé súlytlnodott. A válsztásinkt, etiki trtásunkt, véleményeinket lényegtelenítö (kockáztmentéssé tevő és elimináló) történelemszünet " közérzete cskugyn igzolni látszott ezt megjelenítési, hjlmossá téve kritikust és z irodlomtörténészt rr gondoltr, hogy z Elv eszett prdicsom nem mindenkor időszerűsíthető, tehát ciklikus érvényességű irodlmi lkotások soráb trtozik. Pedig z újrértelmezés szükségességére, Sebők Zoltánok sorsábn fölfedezhető áltlános törvényszerűségekre figyelmeztethette voln z közötti húsz esztendő szín-pdr állítóit nyuglom és gzdsági prosperitás prdicsomi esztendeiben bekövetkezett néhány drsztikus és nem kevesebb csöndes lefolyású önpusztító ktus -- Ltinovits Zoltán, B. Ngy László, Kondor Bél, Hjnóczy Péter, Huszárik Zoltán kilépése létezés kötelező rendjéből - melyek mindegyike, ligh-nem, közös motívumokr vezethető viszsz. E motívumok végül is Szőke István kecskeméti rendezésében tárulkoztk föl vlmennyi összefüggésükben. Zoltán (Tolni Mi kl ós) és Év (Réti Erik) kecskeméti Srkdi-elődásbn (Kráth Imre felvételei) Kondor Bél hlotti mszkj hever, gipszszoborrá öntve, lig észrevehetően, Sebők Zoltán könyvespolcán kecskeméti elődás üvegházábn. Szőke István két éven belül másodszor rendez Srkdit, és - mint korábbn Miskolcon - most sem z egyszerűbb, kitposottbb utt válsztj. Miskolci rendezésében konvencionálissá vált illusztrtívngyrelist Srkdi-játszás modorávl szkított, fölfedezve Ház város mellett szövegében zokt groteszk mozzntokt, melyek bizonyos modulációkkl végig nyomon követhetők cselekmény során, t komikus groteszk kezdéstől, helyenként líri groteszk átszíneződésen keresztül, trgikus groteszkbe forduló befejezésig. A groteszkre hngolt elődás könyörtelen kifejezője volt z áltlános emberi lklmtlnságnk. Simon József, fitlon gyárigzgtóvá lett NÉKOSZist minden mozdultát, minden kpcsoltteremtési kísérletét ego-ist önérvényesítési szándék, vezette: legőszintébb érzelmeiben is önző, kölcsönös szeretet gykorlásár képtelen lény volt, kinek emberi lklmtlnságához tehetség sem igen járult. Ezt típust átemeli Szőke z Elveszett prdicsomb is, de tuljdonságit csk részben ruházz főhősre: Simon Józsefnek itt Jósk, Klári férje drmturgii ikertestvére. Sebők Zoltánbn zonbn z lklmtlnságnk egy másik, mélyebben gyökerező és trgikusbb változtát fedezteti fel. A kecskeméti elődás újdonság, hogy nem él honi és világpolitiki légkör feszültebbé válás következtében kínálkozó időszerűsítési lehetőségekkel. Egyszerű és hálás feldt voln pedig ismét ngy formátumú egyéniség külső fenyegetettségéről szólni. Az értő füleknek irányzott, bevált ptronok durrogttás helyett Szőke egészen eredeti megoldáshoz folymodik: hgyj eljátszni drámát úgy, hogy vn, engedi élni szöveget, ngy szbdságot nyújt színészekne k. A bevtkozás elmulsztás vkmerő próbtétel, ám végül igzolj Szőkét. Amikor játék szbdjár engedése mellett döntött, lighnem sját értelmezési dilemmáj vezette " rendezőt. Világos lehetett számár, hogy drb születésekor, nnk létrehozásár htó társdlmi-történelmi vlóság tényeivel mi nézőnek már nincs kpcsolt. Hiáb volnánk huszonöt és húsz esztendő előtti időkre vontkozó, politiki vgy éltrjzi utlások, csládi drám történelmi példázttá emeléséhez hiányoznk z sszociációs cstornák. De elmúlt z z idő is, mikor egy gysebész rr kényszerült, hogy titokbn lkásán mg végezzen bortuszműtétet. Ami így drbból látszólg -- megmrd:

12 hirtelen lobbnó, örök beteljesületlenségre kárhozttott szerelem, z öngyilkosságot vgy börtönt megelőző két np boldogságából srjdó kétségbeejtő reménytelenség: lehetőség lehetetlenségének drámáj. Cskhogy lehetőség lehetetlenségének drámáját privát lpon és tét nélkül (vgyis vétség korbeli társdlmi súlyánk megérzékíthetetlensége tudtábn) eljászni hrmdosztályú bulvármegoldás lenne. Járhtóbb-nk muttkozhtott ezzel szemben jelen időre trnszponálás útj, melyen hldv politiki vontkozások szintjét életre lehetett voln kelteni, ezáltl zonbn z lpkonfliktus és ráépülő sszociációs réteg egyensúly bomln meg. A színrevitel hrmdik lehetősége biblii párhuzmok hngsúlyozás lehetne ( cím, Zoltán krisztusi kor, női nevek nyomán), ám ezek z utlások nem lkotnk olyn egész rendszert, mely révén megfoglmzódnék keresztény mitológiábn lejegyzett, huszonöt év előtti s npjinkbn közöttünk járó-kelő, lppngó hősök tervezte megváltási kísérletek áltlános érvényű, időtlen tnulság. Mindezeket végiggondolv mrdhtott á rendező számár z egyetlen esély: szövegre és színészek értelmező munkájár hgytkozás kockázt. A szövegértelmezés e szbdság révén, feldttl küzdve, végül színészek lelnek rá drb; egyetlen lehetséges intonációjár, legbenső bizonytlnságot kifejező többszólmúság hngjár, s ezáltl drám eddig föltártln, új dimenziókkl gzdgodik. Sebők Zoltánt Tolni Miklós lkítj. Úgy toppn színpdr, mint kinek néhány perccel ezelőtt vlmi ngyon nem sikerült: hirtelen szilárd tljt vesztett ember kpszkodókt kereső tekintete pásztázz pj üvegházánk szegleteit, mígnem rátlál pálinkásüvegre. Ettől perctől fogv szédületes gyorssággl nyeri vissz egyensúlyát s terjeszti ki urlmát környezete fölött. Ám születésnpr egybegyűlt cslád számár ez hng leglább háromféleképpen cseng. A felületes hllgtók régi nyegleséget, lélektiprásbn htárt, önkorlátozást nem ismerő szörnyeteg szvink nyers gorombságát vgy cinikus nyájsságát érzik, hlált okozó műhibáról tudomást szerző p számár pedig rossz végsőkig rontásár eltökélt, sját helyzetét borotvéles elmével felmérő konok fiú mgbiztosság hllhtó. Ebben polifóniábn zonbn hrmdik szólm hozz z értelmezési újdonságot: Tolni, Mirávl történő tlálkozáskor, korábbi lkításokbn megszokott, intellektuális természetű, fölényes elegnci helyett nyersebb, vibrálóbb rcot mutt - nem hgy-j zonnl megszeretni mgát. S főhős-nek e pillntnyi kizökkenése beidegzett pózból teremti meg lány számár is közeledés tónusát. Ábrhám Edit Miráj z ösztöneivel fogj föl, már z első percben, Zoltán szviból sugárzó felszíni mgbiztosság mögött később elhtlmsodó bizonytlnság csíráját. Játék úgy válik árnyltn többszólmúvá, hogy mindvégig megőrzi Zoltánhoz vló közeledésben hódításr érett testi báj és lélek szépségének együtt megváltó erejű kettősségét. Az ő mozdultink sutság, bizonytlnság, z intonáció olykor hrsány felhngj gyermeki és felnőtti tudt keveredésének eredménye, s - bár néh gynítjuk mögötte pálykezdő színésznő rutintlnságát motivikusn rend-kívül hiteles szerepformálás. Zoltán következetesen fölépített elbizonytlnodásánk vn egy másik jelentésvontkozás is, mely z pjávl vló kpcsoltából bontkozik ki. Gry József lkításábn z öreg Sebők nem szokványosn steril pozitív hős. Botniki szorglm nem természet rendjéhez vissztlált, örök nyuglomr lelt ggstyán belső hrmóniáját ársztj, inkább minth vlmi, egykor fogcsikorgtv mgár kényszerített önfegyelem terelné életét ebben biztonságos mederben. Néhol zonbn fölsejlenek ködbe vesző múlt megpróbálttásánk emlékei is. Következésképpen z öreg Sebők - hgyományos értelemben - nem lehet pozitív péld, viszont z p és fiú ifjúkoránk története között sejthető hsonlóságból kínálkozht Zoltán-típusú hősök számár követhető életmodell. Ez sugllt: z emberi lklmtlnságot szülő helyzetek kerülésére vló inspiráció, mi privát szférábn jelenti z elegyedést környezettel, politiki szinten pedig z inkompetens cselekvés ( világ ügyeibe vló kontár bevtkozás) lóli kibúvást, vgyis z oblomovi példát, melyet Srkdi mindig irigységgel vegyes csodálttl szemlélt, de megvlósítni sohsem tudott, mint hogy drb befejezése pillntábn Sebők Zoltán sem. A Sebőkök, Kondorok és társik vétsége nem cselekvés elszlsztott lehetősége, trgédiáj z elkésett belátás. Ettől ponttól fogv két válsztásuk vn: vgy zon z úton indulnk el, mely Kis János sorsábn megfoglmzott fordított oblomovságb - köznpi rációtól vló szbdulás jegyében, - személyiség teljes lebomlásáb torkollik, vgy z öreg Sebők lterntíváját követhetik, ki z önkéntes önkorlátozást mint fennmrdás progrmját kínálj számukr. A két út Sebők Zoltán előtt is nyitott. A válsztás pillnt előtt zonbn drám cselekménye megszkd. Attól jelenettől kezdve, hogy szín-re lép, egészen végső, ngy megvilágosodást kifejező ktrtikus zokogásig, Sebők Zoltán drbbn z bszolút jelenlévő. Az ő drámájáé, kivételesen ngy formátumú (tehát kivételesen tehetséges, kivételesen önző, kivételesen cinikus és kivételesen összeférhetetlen) egyéniségé drmturgii főszerep. A második vonlbn, köztes szellemi tér-ben tláljuk Zoltánnl bizonyos vontkozásbn ellenpontot képviselő Mirát és Sebők Imrét. A hrmdik vonlb trtozik szereplőknek z köre, mely kivételes egyéniség létezési közegét lkotj: mgyr értelmiség keresztmetszetét. Az ő sorsuk mind-mind külön kis drám, mit érzékletesen el is játsznk. Jblonky Mári (Klár) z egzisztenciális kiszolgálttottságbn élőt, ki áldoztává válik fogllkozásánk, Réti Erik (Év) szerelmi nyomorb jutott kék-hrisnyát, Mucsi Sándor (Jósk) diplomttáskás, hivtlnokigzgtóvá szelídült mozglmi embert, ki tősgyökeres értelmiségi csládbn - szármzás és szellemi dottsági mitt - örökösen görnyedt gerinccel mozog. Ezek minitűr drámák, belefonódv főcselekmény ármáb, z Elveszett prdicsomot huszdik százd végi kelet-európi értelmiség személyiségválságánk természetrjzává teszik Kecskeméten. Kerényi József díszlet-üvegház tehát - rendező szándék szerint - kettős funkciójú kell legyen. Egyrészt finom nturlizmussl építve lkotj z öreg Sebők mikrovilágát, másrészt - z nygok színe, plszticitás révén - stilizált jelentésű is. Közös fedél, gyűjtőtér, vgy, h úgy tetszik, elegáns rchitektúrájú klick z emberi nem egy speciális fjtáj, kelet-európi értelmiség számár. Srkdi Imre: Elveszett prdicsom (kecskeméti Kton József Színház) Rendező: Szőke István. Díszlettervező: Kerényi József m. v. Jelmeztervező: Füzi Sári. Segédrendező: Tucsni András. Szereplők: Gry József, Fekete Tibor, Tolni Miklós, Németh László, ifj. Mucsi Sándor, Gurnik Ilon, Ábrhám Edit, Réti Erik, Jblonky Mári, Bki László.

13 SZEKRÉNYESY JÚLIA Nyitás Szbolcsbn A Csongor és Tünde Nyíregyházán Sokféle térképet ismerünk. Vn hegy- és vízrjzi, vsúti, közúti, turist és ktoni térkép, továbbá olyn ábrázolt, mely z ehető gombák, z ihtó borok vgy z ásványkincsek lelőhelyeit muttj meg, megint másik cspdék eloszlását, műemlékek elhelyezkedését; és vn olyn térkép is, mely nyelvjárásinkról d tájékozttást, sőt olyn is, mely z ország színházi ellátottságát ismerteti krtográfi eszközeivel. E térkép tnúság szerint Észk-Kelet-Mgyrország színházilg legmostohábbn ellátott területek közé trtozik. Jogos volt tehát kívánság, sőt követelés, hogy Szbolcs-Sztmár megyének legyen önálló színház. Ne függjön z egyébként is túlterhelt szomszédos megyéktől, illetve szeszélyes vendégszereplési gykorltoktól. Évtizedeken keresztül szinte éhkoppon trtottunk egy olyn országrészt, mely egykoron - színházkultúránk születése-kor - kor leghldóbb nézeteit képviselte e tárgykörben. De ne bolygssuk régmúltt. Kérdezzünk másként. Mi-ért oly fontos mnpság színházi ellátottság? Hisz nem élünk múlt százdbn, mikor e műfj volt szinte z egyedüli központi-közösségi műveltségi fórum. M már vn mozi, sjtó és televízió. E műveltségi fórumok elvileg lklmsk nemzeti nyelv és kultúr, vlmint z egyetemes ismeretek terjesztésére. Miért rgszkodunk ehhez z ósdi, több ezer éves formához, mellyel sokkl több vesződség, költség és z egyéb viszontgság, mint kényelmes centrális tömegkommunikációs esz-közökkel? Az ténykörülmény, hogy kisebb vgy ngyobb közösségeink egy-szer csk újr ráéheznek színházr, ismét rávilágít e szervezeti form sjátosságár. Arr jellegzetességre, mely egyedülállóvá teszi régmúltbn éppen úgy, mint legvihrosbb jelenben. A színház ugynis egyesíti mgábn tömegkultúrát és legegyénibb művészi élményt. A legszélsőségesebb risztokrtizmust éppúgy távol trtott mgától, mint z igénytelen tömegbolondítást. A színház közösségi műfj, de eb-ben fjtábn z egyetlen olyn fórum, Viti András és Hrtmnn Teréz Csongor és Tünde címszereplői (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) (MTI fotó, Oláh Tibor felvétele) hol közönségnek szvzti jog vn. A tévénéző, rádióhllgtó regálási lehetősége minimális, mximum z, h kispolgári nrchistként összezúzz készülékét. A tárltlátogtót, kmrzene élvezőjét kötik z illemtni szbályok, s ugynez érvényes - muttis mutndis - betkoncert résztvevőjére. Ilyen helyekre csk rjongók járnk - mi eleve kizárj kritikát. A színházi néző minden esetben más minőség, szbd véleménynyilvánítási jog vn, még kkor is, h ezzel nem él mindig. Például egy világhíres zongorművész zenekdémii Beethoven-hngversenyén elképzelhetetlen nemtetszés, éppen úgy, hogy egy divtos popbálványt sem fütyülnek ki, h netán hmisn zenél. Már zért sem, mert meg sem hllják, oly iszonytos hngzvr, n meg tekintélytisztelet. E téren nem sok különbség vn klsszikus vgy legmodernebb zene sztárként lncírozott képviselői között. A színpd ezzel szemben még mindig egészségesebb, bár társművészetei: kártékony befolyás itt is érződik. Mindzonáltl továbbr is bízhtunk bbn kíméletlen testi közelségben, melyet színház nemcsk megőrzött, de visszszorultság révén még tovább is Fejlesztett. De félre hosszdlms elméletekkel. A színház nélkülözhetetlen. És ezt tételt nemcsk zzl igzolhtjuk:, hogy ezt formát követeli Szbolcs-Sztmár, Zl és több más megye is, hnem zzl is, hogy nemcsk z úgynevezett vidéki helyeken örvendeznek színielődásoknk, hnem tőrőlmetszett városi körülmények között is. Ismerős htás, melyet egy-egy színtársult megjelenése kivív kármelyik sivár lkótelepünkön. Ngyon jól tudjuk, betonrengetegek lkój éppoly szívesen és kiéhezetten megy sokdlomb, nézőjátékb, mint tnysi ember, flvk, fővárostól távol eső községek, városok lkój. A tömegkommunikáció sjátos egyenlőséget teremtett, z rctln és testetlen és mindennek folyományképpen lelketlen kultúr megszülte, illetve újrszülte megfoghtó, élvezhető és nemcsk fogyszthtó művészet kívánását. Ez vágy természetesen ösztönös, nincs irány, nincs vele született értékítélete. Éppen ezért veszélyeket hord mgábn: mert lklmt d visszélésre. Ezt vágyt gyermeki nyitottság jellemzi. Jó irányb nevelhető, de torzíthtó is. Iszonytos felelősség terheli zt, ki színházt d z érintetlen közönségnek. Ilyen értelemben nehezedik óriási felelősség most meglkult nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházr. Nem lenne jó, h ez megfoglmzás félreértéseket, netán sértődéseket eredményezne. A színházi, kulturális érintetlenség, nevezzük nevén: szüzesség - nem elmrdottságot jelent, nem lekicsinylő, becsmérlő meghtározás. Csk meghtározás - semmi több. Örizkednünk kell minősítésektől - romltlnság nem erény, de nem is hib, hnem körülmény, mely -- jelen esetben -megjelöli zokt feldtokt, melyek e pillntbn Móricz Zsigmond Színházr hárulnk. Pórisn foglmzv: nem mindegy, hogyn indítják útjár megye lehetséges nézőközönségét. Mert h például tíz év múlv e megyében elrontott ízlésű nézőkkel tlálkozunk, kkor ezért igen ngy részben most ngy elánnl megindult színházt is okolni fogjuk. S kárhozttás kkor indokolt lesz és logikus. E túlzott szigorúság természetesen nem fenyegetés, hnem sokkl inkább bátorítás. Annál is inkább, mert nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház első bemuttój e tekintetben igzán bizttó. Vörösmrty Mihály Csongor és Tünde című drámáját dták elő. Mgsr tették tehát műsorpolitiki mércét. Az elődás felfogásávl lehet vittkozni, Bozóky István rendező furcs értelmezést d. Legelégikusbb vígjátékunkt megfosztj ttól mély filozofikus szomorúságtól, mely eddig szinte elválszthttln

14 volt műtől. Bozóky felhőtlen népi komédiát mutt be, szerelem beteljesülése itt nyilvánvló, gonosz erők nem igzán erőteljesek, inkább mókásk - z egész bonyodlom fféle szerelmes cscskság, meseszerű példázt két illetve négy szív egymásr tlálásáról. Nem kell itt félni sem Mirigytől, sem z ördögfiktól, de még rideg Éjtől sem. Mert mindezeket borzlmkt kedves táncházi hngultok lengik át. Vidámn, frissen lépünk át rémséges mélységeken, ezek itt nem is jönnek számításb. A szerelem egyszerű : z kdályok zért vnnk, hogy legyőzzük őket. Csongor és Tünde csupán zért születtek, hogy előbb-utóbb szép romntikus házsságot kössenek, viszontgságik pedig rr vlók, hogy többi szereplő is szóhoz jusson. A mű lpproblémáját persze ez rendezés sem oldott meg. A reprezenttív szerelmespár Csongor és Tünde - most is éppoly unlms, h nem unlmsbb, mint korábbi elődásokbn. Sőt, mivel bánt, beteljesülés vörösmrtys homály végképp kiikttódott műből, címszereplő szerelmesek szinte kellékké váltk. A hétköznpi tündérmese már nem tündérmese. Ebben Csongor és Tünde-elődásbn nincs elérhetetlen vágy, nincs trgikus kielégületlenség, ezért nincs is oly cél, melyért küzdeni méltóságos és kockáztos feldt lenne. Bohókás Csongor és Tündét látunk tehát, z emelkedés és zuhnás legkisebb esélyé nélkül. Az elődás egy szinten mrd, de ez szint leglább megbízhtó. Nem drámi tétet, hnem bővérű mesélőkedvet állított középpontb Bozóky István rendezése. A Vörösmrty-műtől ez sem idegen. Ilyen Csongor és Tünde is eljátszhtó. Különösen zért, mert z elődás igyekszik életre kelteni Vörösmrty-szöveget. És itt megint csk vissz kell térnünk közönségre. Ngyon remek dolog z, h például Blg humor nevetteti nézőt, és nem holmi olcsó kbrétréf. Az utóbbi években humor árfolym is lcsonyr süllyedt. Az erőltetett szófcsrások, z igénytelen poénkodások gresszív korszkát éljük. Eddig még kevéssé vettük tudomásul, bár elég nyilvánvló, hogy mnpság z ízlésrombolás jelentős része z úgynevezett humorbrigádok országos rémtetteinek köszönhető. Vörösmrty stílus, ép nyelvű humor szinte gyógy-ír e kártevők okozt betegségre. H z elődás más erényt nem muttn, csupán ezt, már ezzel is kiérdemelné dicséretet. BAJOMI LÁZÁR ENDRE Tháli szeszélyei Crommelynek-bemuttó Vígszínházbn Fernnd Crommelynck kirívón és kiválón egyművű szerző. A hrminckét éves korábn írt Csodszrvs csodáját életének hátrlévő ötven esztendeje ltt nem tudt megismételni, pedig színészcsládból szármzott, mg is szerepelt világot jelentő deszkákon, és többször nekigyürkőzött, hogy meglkoss repetáját" nnk remekműnek, melyről Kosztolányi zt írt 1922-ben, hogy évtizedek ót nem termett különb" és hogy egy lkotó lángelme" műve. Egyművű szerző? egyébként nem z első műve volt. Már 1908-bn megírt Le sculpteur de msques (Az álrcfrgó) című verses egyfelvonásosát. Verheren lelkesen üdvözölte, s szerző később háromfelvonásos prózi drbot írt belőle (gyönyörű költői nyelve így is el-bűvöl!). Mint mjdnem minden munkáj, ez is bbn Flndriábn játszódik, mely ősei pátriáj volt (ő mg már Párizsbn született, és szinte egész életét Montmrtre-on élte le) és melynek bővérű népi tudthsdásos (egyszerre bohókás és költői) ihletéhez, vskosn túlzó kitlációihoz, víg borzlmihoz és kegyetlen mókáihoz szerző mindhlálig hű mrdt. Pscl, z álrcmíves, beleszeret sógornőjébe, mit felesége fájdlms beletörődéssel visel el, míg végén meg nem hl, szobrász és Mgdeleine pedig mjdnem megőrül. Remek bruegheli jelenetek sorjáznk drbbn, mely Verheren tláló megállpítás szerint szép, heves és csupsz erőszk ötvözete". Kitűnő kézmíves környezet ábrázolás, erőteljesek jellemek, remek hngult. A trgikus kifejlet és vijjogó frsngi körmenet ellentéte feledhetetlen. (Ez drb megérdemelné felújítást!) Ez után született z örökbecsű Csodszrvs, melyet rögtön (1921) Les Amnts puérils (Gyermekded szerelmesek) követett, Gston Btynál. Ez zonbn nem sikerült: vs szimbolizmus vlmilyen gyönge Meterlinckre emlékeztet, ködösen költői célzási elég homályosk. Tengerprti villábn játszódik, A Le Coc mgnifique két kmsz szerelme körül, kik - Crommelyncknél szinte törvényszerűen! - végén öngyilkosok lesznek. A drámi kpcsoltrendszer önkényes, cselekmény széteső (sjnos, ez is megszokott crommelyncki hib!), igzán csk szolgálólányok lkji (Zulm, Fideline) sikerültek, s már előrevetítik Forrón és hidegen remek Alixét ben került Jouvet színpdár (de mindössze öt elődásr!) Tripes d'or (Arnybendő), z egyik szerepben mgávl zseniális színésszel. Ez is szokásosn nyüzsgő flmnd környezetben játszódik, pompás ötletekkel megtűzdelve, dús nyelvezettel. Egy vén ember - hogy még egy utolsót élvezzen! - fel-ksztj mgát, miután megírt bohókás végrendeletét. (Azt drbbn roppnt fontos bútort testálj unokhúgár, melyet chise percée-nek finomít frnci, és melyet Jóki oly tlálékonyn keresztelt el gyomorszék"-nek; flb rejtett kétszázezer rnyfrnkot pedig unoköcscsére hgyj.) A komédi tuljdonképpen körül forog, hogy miképp teszi tönkre z örökös életét vgyon, hogyn válik zsugorivá. Pierre-Auguste pénzzel vív-j reménytelen hrcát (zért reménytelen, mert önmg ellen hdkozik). A.II. felvonásbn jelenik meg z lpevtő, cím-dó ötlet: hősünket z őt kezelő állt-orvos (!) rábírj: egyen rnyt. Ez kuruzslás zonbn nem Sikerül, mert fiúnk székrekedése lesz, s végén csk úgy szbdul meg z rnytól, hogy bele-hl (szerzőnk shkespere-i következetességgel küldi másvilágr hőseit...). Az ötlet itt is jobb, mint megvlósítás, mi megint áltlános crommelyncki tuljdonság végén muttt be z Oeuvre Színház Crine ou l jeune fille folle de son âme (Crine vgy lelki bolond lány) című drbját. Crine öt évig várt zárdábn, míg hozzámehetett szíve válsztottjához. A nászéjszk után zonbn minden felborul. Az egész hosszú egyfelvonásos egy frsngi éjszkán játszódik, dominós, álrcos, élveteg urk és hölgyek szldgálás közepett, és persze végén két ifjú szerelmes meghl. A szöveg itt is prózverset súrolj. Újr z őrült féltékenység Ezután következett Chud el froid ou l'idée de Monsieur Dom (Forrón és hidegen vgy Dom ngyságos úr eszméje), melyet párizsi Comédie des Chmps-Elysées november 24-én muttott be, s egy hónpig trtott műsoron. 194o vé-

15 gén megszállt Brüsszelben játszották, mjd 1967-ben párizsi Théâtre de I'Oeuvre újított föl, Léon szerepében z kkor negyvenegy éves Dnielle Delorme-ml, kit mgyr mozinézők jól ismernek (Cím nélkül távozott, 1950; A nyomorultk, 1957; Cléo 5-től 7-ig, 1961 stb.). Ez is olyn ízes és sűrű nyelvű, fur flmnd frce, melyben fel-feltűnnek fbliu-k goromb mókái, de mely egykét csörömpölően komikus jelenetében Moliére-t, másutt viszont Girudoux stílvirágos trilláit idézi. Tekinthetjük z sszonyi ingtgság sztirikus tnulmányánk vgy - hogyn szerző mondott egy nyiltkoztábn egy sszony posztumusz féltékenysége történetének". A cselekmény két szálon fut. Az egyik z z örök emberi féltékenység, mely-nek rejtélye szerzőnket egész pályáj során oly hevesen izgtt, s mely izglomnk oly remekbe sikerült lecspódás Csodszrvs, z féltékenység, mely-nek, mondhtni, bolondj volt, s mely-ről Kosztolányi így nyiltkozott Renissnce Színházbn, mikor bevezette z 1923-s hzi bemuttót: Hölgyeim, ki féltékeny, z őrült. Urim, ki nem féltékeny, z szintén őrült." A Csodszrvs féltékeny Brunój tébolyultn válik sját tündér neje kerítőjévé, s most Léon sem mondhtó egészen ép elméjűnek: szinte mindent fordítv csinál, és szeretője kérdésére, hogy miért zokog, zt feleli, mert nem szomorú... N, de mi is történik ebben trgikomédiábn, melynek cselekménye (megint csk szerző szerint) teljesen mgától fejlődött, mint zok koncentrikus körök, melyek vízbe hjított kő nyomán keletkeznek". Amikor még meleg, vgyis eleven volt, Dom ngyságos urt, tuny flmnd rnypolgárt, kikpós felesége szemérmetlenül, fél fluvl megcslt. Léon zzl igzolt kéjes eljárását, hogy férjeurávl csk érdekházsságot kötött, s különben is frgtln fjnkó hlvérű, rútul horkol, ocsmányul vájj fogát... A drb zzl indul, hogy Id sszony, Léon legutóbbi szeretőjének, Thierrynek házsártos neje kiszáll" Domékhoz, és felpofozz z ütlegelést mzochist kéjjel kereső Domnét, pedig jómódú Thierryt már egy tgbszkdt kn, z ifjú Odilon váltott fel. A kikpós Léon úgy evez ugynis volt, jelen és jövendő szeretői közt, mint z ügyes révkluz, ki fölényes biztonsággl kerüli ki zátonyokt. Vn egy minden hájjl megkent hjósins Alix nevű szolgálój Ruttki Év (Leon) és Tóth Év (Félie) Forrón és hidegen vígszínházi elődásábn személvében. Ez kis huncut nem szereti fiúkt, és tlán leszbikus szálk fűzik gzdsszonyához, de mindenesetre gyfúrt tlpresettséggel cselédkedik mellette, s szpor rvszdisággl intézi zvros szívügyeit dliás Thierry, Odilon, rusny Bellemsse tnító meg z oktondi polgármester között. Hnem Dom, kissé titokztos vidéki ngyságos úr hirtelen elhuny szomszéd szobábn. Kihűlt teteme forró helyzethez vezet, mert nemsokár megjelenik egy szép ifjú hölgy, kiről kiderül, hogy tíz álló esztendőn át szeretője volt. Alix zt állítj község vezetőinek, hogy gzdáj hlál előtt vlmilyen eszméről, holmi társdlompolitiki ötletről beszélt neki. Nosz, nekilendül (bloldli?) tnító, (jobboldli?) Thierry és (középuts?) polgármester képzelete: mi fenét eszelhetett ki ez Dom? A szürke mezővárosi illető körül legend szövődik, ismeretlen eszméje párthrcok tüzébe kerül, z gyonszrvzott ipse új politiki tnok előfutárává válik. Így bontkozik ki cselekmény második, közérdekű" szál, miközben z első is tovább bonyolódik: Léon szemében kihűlt férj felmgsztosul, féltékeny lesz utólg tehetetlen, teddide-teddod urár, s ttól trt, hogy rvtlt könnyeivel elársztó Félie, férje titkos szeretője, kiebrudlj z özvegyi dicsőségből, megöli mgát és ő fekszik Dom urm mellé sírb. Ám gyfúrtság nem hgyj cserben: sikerül Félie-t összeboronálni Odilonnl, s ekképp nőcst z ő didlávl végződik, mert Félie ismét rákp forró csókok ízére, felleli szerelmet, Léon pedig dicsőséget. Boldogn mondj férjéről: Ő most már z enyém, egyedül z enyém, mindenestül!" Amint láthtó (s mint zt kecskeméti Csodszrvst elemző írásábn Szántó Judit oly szépen bebizonyított folyóirtunk 198o. májusi számábn), e drbbn vissztér Csodszrvsbn urlkodó fél tékenységi mozznt, és most is teljesen képtelen kifejlethez vezet: férjét váltig csló feleség féltékennyé lesz ur teteme mellett, s nem nyugszik, míg vissz nem bódítj hullát. Abszurd ötlet, morbid szituáció - szóvl igzi crommelyncki konfliktus. Sjnos Csodszrvssl szemben - szerző itt nem tudt tébolyt elfogdhtón tállni, z eszebódultságot leglább lélektnilg mgyrázni. Ami cselekmény első és fő szálát illeti: nem hiszünk muly férj kettős életében, Félie síron túli rjongásábn és hirtelen pálfordulásábn, mellyel Léon cspdájáb (Odilon krjib) hull, nem hisszük el, hogy rideg Thierry, nevetséges tnító, bárgyú polgármester és z otromb Odilon meghódított szép Léonát (bár meglehet, hogy csk játszdozott mindegyikkel, és igzábn ő is lányokt szereti?), és még sok mást sem hinne el néző, h szerző sebes tempójú villámjelenetei hgynák gondolkodni. Ami pedig közületi" cselekményszált illeti, ez oly lktln, oly zvros, hogy tuljdonképpen hidegen hgy bennünket. A szerző 1967-ben zt nyiltkozt erről, hogy Eredetileg egyik legfőbb törekvésem z volt, hogy drbon keresztül fsizmus iránti megvetésemet fejezzem ki". Vlóbn, közvetlenül Hitler htlomr jutás után írt, de sjnos ezen tiszteletre méltó kijelentésen kívül z égvilágon semmilyen motívum, megjegyzés, kiszólás, célzás sem utl bohóztbn nácizmus lényegére. Színműve mind mgánszfér, mind epdig politik terén mgán viseli rögtönzés jegyeit, lkji inkább színes elképzelések, helyzetkomikumhoz pászoló bábfigurák, mintsem hús-vér személyek. Furságukbn és különcségükben vlóbn multságosk, mint hogyn meglepő fordultokkl változó helyzetek is zok. A mű élvezetét zonbn megnehezíti szerző szintén furcsán eredeti nyelve, mely még z olvsónk is értelmezési

16 Blázs Péter (Bellemsse) és Bánsági Ildikó (Alix) Crommelynck színművében (lklády László felvételei) gondot okoz, hát még nézőnek (ki színészek nem is mindig érthető tolmácsolásától is szenved)! Már mg cím is elég tlányos: lehet, hogy souffler chud et froid (egy szájból hideget-meleget fú) szólásmondásr útl, rr kétkulcsosságr, melyet L Fontine is elmrsztlt egy meséjében (Le Styre et l Pssnt, V. könyv. 7.) : Arriére ceux dont l bouche Souffle le chud et le froid. Crommelynck tömör és merész stílusát (vgy nem vkmerőség-e mndzsettgombként viselt könnycseppről beszélni?), melynek hsonltpttntyúi nem mindig tlálják el nézőt tntusz leesésére szánt idő hiány mitt, Tellér Gyul Krinthy Csodszrvs-nyomdokin hldv mgyrított. Olyn remek fordultokkl él, mint például Léonár ripkodó Id kifkdás, ki megtorlássl fenyegeti vetélytársnőjét, h emez továbbr is Thierry után meresztgeti ndrággomboló szemét". Egy helyt Léon zon kesereg, hogy Dom úr meg Félie miként enyelgett: nevetséges beceneveket gügyögtek egymásnk, turbékoltk, mindenféle nyktekert szócicomát ggttk egymásr, csiricsárét, mint ppírvirág". Nos, ez vád kissé mgát szerzőt is illethetné, egy kis expresszionist nyktekerményért ő sem megy szomszédb! Hányveti irályát, melynek ki- és beköpései olykor Tersánszky kmsz nyelvöltögetéseire n emlékeztetnek, em volt könnyű visszdni. Szerintem zonbn szbdbbn szárnylhtott voln, olyn szbdon, mint zt helységnevek átköltésében tette: Erdőugor ny, Villámszentkereszt, Mlmóc, Venyigeflv, Rövidkrjos és Hosszúkrjos, Szentpityók, Klászrksz. (Sjnos, mnpság szövegmondás nem áll z író mgsltán, és ezért ezekre z pró remeklésekre se színész, se néző nem ngyon figyel... Végül: igzán nem mélttln szerző kjánságához, hogy fordító Félie csládi nevét egy kitűnő mgyr grfikustól kölcsönzi.) Se nem forró, se nem hideg Ruszt József gondos és míves rendezése hbozni látszik népi vskosság és mértéktrtó klsszikusság között. Bizony, nem irigylem értelmezési gondji-ért! Ennek kétkulcsos drbnk súgólyuk (h voln!) egyként fújhtn hideget-meleget, trgikumot-komikumot. Azt hiszem, hogy Crommelynck fején tlált flmnd szöget, mikor bohóztiságr tette hngsúlyt. Viszont - innen z ő kétkulcsosság! - komédiázást klsszikus szbályok közé szorított: szereplők mozgtás olykor operi blettnek is beillik, szbályos lépdelésük pontosn megszbott és klsszikusn nemes. Egyszerű és ngyszerű színpdkép is Csikós Attil díszleteivel, olyn, hogyn zt szerző megszbt, vgyis rend, fényűzés és z állndóság hngult árd" belőle. Ehhez tpinttos elképzeléshez zonbn nem mrdt következetesen hű rendező: hőseit ngyon sokszor hemperegteti párosávl földön, fölöslegesen. Szerencsére Jánoskúti Márt ízléses jelmezeinek ez földhözrgdt hrsányság nem árt, lévén pdló rgyogón tiszt műnyg. A drb sok tekintetben Léon személyén áll vgy bukik, kinek - sját szvi szerint - úgy lobog vére, mint z oljfolyó". Ruttki Év pzr vérmérsékletével minden képtelenségre képes, csúfondárosn csábító, kihívón kéjkellető, z sszonyi ingtgság kápráztos hintáján pzr pompávl libeg fel és lá, ám z eleven cspodárságból holt hűségre váltó Léon pálfordulását ő sem tudj elhitetni. Vetélytárs, dúskeblű és gzdgfrú Idát lkító Szegedi Erik, tisztességgel vezeti különös büntetőexpedícióit. Bánsági Ildikó Alix hálás szerepében tökéletes, Moliére legemlékezetesebb szolgálóihoz méltó. Tóth Év Félie-je is hitelesen crommelyncki figur, szerző minden emberlkotó erényével (és hibájávl...). A hímek közül Blázs Péter Bellemsse Blázs válik ki, szedettvedett esetlensége emlékezetembe idézi Bellemsse szerepét z ősbemuttón játszó bájosn blg Jen Tissier feledhetetlen figuráját, kire tlán még nálunk is emlékszik néhány mozinéző: hrmincs évek bulvárkomédiáink volt egyik oszlop. A polgármester névtelen szerepében (ez is crommelyncki következetlenség: ő z egyetlen, kinek még keresztneve sincs, egyszerűen csk Bourgmestre") Bárdy György szokásos rutinjávl nyűgözi le nézőt, ki hálásn hllgtj kissé plócosr vett ngyképű dikcióját. Thierry egysíkú lkjávl Bács Ferenc nem tud remekelni, s ez áll z Odilont megtestesítő (hngsúlyozom testet!) Szkácsi Sándorr is. A színlp hibájából nem tudom, kit dicsérjek kiválón dgolt zenei láfestésért. Szomorún zárom írásomt: Tháli még Léonánál is szeszélyesebb sszony! Íme, dv vn egy kitűnő színpdi érzékkel megáldott (de rögtönzőtehetségé-ben túlontúl bízó...) szerző; egy ötlet-, helyzetés nyelvdús szöveg; továbbá egy ügyes és okos rendezés, vlmint egy mesterség minden csínját-bínját értő társult, élén egy hét országr szóló tehetségű primdonnávl és... z eredmény? Egy sem nem forró, sem nem hideg színpdi produkció. Fernnd Crommelynck: Forrón és hidegen (Vígszínház) Fordított: Tellér Gyul. Rendező: Ruszt József. Díszlet: Csikós Attil. Jelmez: Jánoskúti Márt. Szcenikus: Éberwein Róbert. Szereplők: Szegedi Erik, Bánsági Ildikó, Blázs Péter, Ruttki Év, Szkácsi Sándor, Bárdy György, Bács Ferenc, Tóth Év.

17 A szórkozttó színházról Leglábbis Brecht ót tudjuk, hogy legszebb szándékú tntó-nevelő színház sem éri el céllát kkor, h nem szórkoztt. A szórkoz(tt)ás ugynkkor nem esztétiki ktegóri, tehát ligh voln szerencsés színházi elméletek kiindulópontjává tenni. Egészen egyszerűen kell beszélni erről, már csk zért is, mert színházbn sem egyform módon szórkozik mindenki. Vnnk, kiket kizárólg legsilánybb ízléstelenség tud "kikpcsolni"; Polonius szvink kifcsrásávl: Plutus nem elég könnyű nekik". Másokt z intenzív érzelmek és z intenzív gondoltok töltenek el önfeledt örömmel; ők éppen potomságokon untkoznk. A két véglet között számos átmenet tlálhtó. Mindez csk modern embernek" okoz gondot. Vlószínűtlen, hogy görög városállm nézője végiguntkozt voln trgédiákt, bbn reményben, hogy utánuk következik szórkozttó" sztírjáték. Shkespere sem válsztott ketté életművét Hmlet-típusú létfilozófii "kísérleti" drámákr és Sok hűhó semmiért-féle közönségcslogtó végjátéki engedményekre. Csk polgári színházbn történt meg szerencsétlen fölosztás, mely külön tárgylj fjsúlyos" (tehát unlms) és könnyű" (tehát szórkozttó) műveket. Továbbá X X. százd kétes érdeme, hogy kisipri szolgálttássá, z gyműködését kikpcsoló néző kényelmi igényeinek megfelelő üzleti válllkozássá lilán nyitott színház egy részét. H már így esett, leglább ne szégyelljük. Nekünk megvn z furcs szokásunk, hogy z elnevezést restelljük, nem minőséget, mit bármilyen elnevezés örve ltt nyújtunk. A világon sokfelé vnnk kommersz színházk. Nálunk is vnnk, de mi nem úgy hívjuk őket. Miközben rról beszélnek néhányn, " hogy z áruszerűen viselkedő kultúr trts el mgát, kommersz továbbr is pejortív foglom ezen területen. De mit jelent z, hogy kommersz? Azt jelenti, hogy kereskedelmi értékű, tehát eldhtó. A z legfőbb célj, hogy megvegyék. H tehát egy színház mindenekelőtt közönségigényre hivtkozik, kkor nem szbdn szégyellnie, hogy elsősorbn ennek z igénynek kielégítésére törekszik. Más kérdés, hogy kommersz is devlválódik, vgyis nem minden esetben jelenik meg esztétikumként, zz művészetként. M jó kommerszet szerte világon inkább szk-mi színvonl jellemzi. Mesterek csinálják, nem művészek. E z is csk nálunk szégyellni vló, hol mindenki művész szeretne lenni. Pedig egy mestersége fortélyit kiválón értő színész, színpdi htás lélektnávl tisztábn levő rendező teljesítménye egyáltlán nem kevés. t Bes seller regények, világsikerű hollywoodi filmek, turisztiki Shkespere-elődások például jelenlegi Királyi Shkespere Társultbn! - jelzik, hogy másutt nem lnts kommersz. Csk jól kell csinálni. Művészkedni - sjnos - még mindig lehet jé/dilettáns módon, mert legtöbben elájulnk z álművészi hlndzsától. A szkmilg elégtelen kommersz zonbn önmg létjogosultságát kérdőjelezi meg. Még egy dolgot fontos megemlíteni: kom KISS ESZTER A színházt ugynkkor közönség élteti, közönségből él mind nygi, mind szellemi Keressük z áldoztot tekintetben. Bj csk kkor vn, h vlki ezt kölcsönös függést ellentmondásként fogj fel. Egy krimi tnulsági Hogy mi szükség erre z áltlános fejtegetésre? Mgyrázzák meg konkrét tények. Úgy tűnik ugynis, hogy mi mgyr színházi gondolkodásunkt erősen befolyásolj A színház tudvlevőleg közművelődési fenti hmis elgondolás. Több színházunk intézmény. Ezen belül is közvetítésnek őszi évdkezdésekor úgynevezett egy sjátos módját vlósítj meg. Nem közönségcslogtó", közönségsikerrel szorítkozik pusztán információtárolásr és - kecsegtető bemuttót tűzött progrmjár. átdásr; hnem művészetet és művé-szettel Ez érthető is, nincs benne semmi közöl, vgyis z információt z esztétikum kivetnivló. De mitől vár-htó szintjére emeli, s ezzel egyben élménnyé közönségsiker? Természetesen z igzi és szórkozássá is teszi nnk befogdását. A szórkozttó művektől. Ne törődjünk tehát közölt trtlmkt nem-csk megismerjük, színvonls kózművelődés-sel; hnem zok átélésén, megélésén keresztül szállítsuk le igényeinket: szórkoz történik megértés. mersz nem jő/tétlenül trtlmtln. Sőt, npjinkbn nnyit d mgár, hogy progresszív művészeti ármltok, humnist gondoltok, nemritkán bloldli politiki tendenciák nyomdokin jár. Nincs sirlmsbb és károsbb hzug ideákt, nyárspolgári illúziókt terjesztő kommersznél - éppen mer/ szélesebb " körben ht. Ugynez igz másik oldlról nézve is: nincs nevetségesebb, mint mikor kommersz túlságosn komolyn veszi mgát, és zt hiszi, hogy ő foglmzz meg legnemesebb morális elveket, z igzi erkölcsi mximákt, z emberiség jövőjét, z üdvtnt. Mindebből úgy tetszik, minth szórkozttást kommersszel zonosítnánk. (Tehát szórkozttó színházt is kommersz színházzl.) Ez nem egészen így vn, sőt éppen z ellenkezője igz. Megátlkodott véleményünk szerint Euripidész szórkozttóbb, mint Scrnicci és Trbusi, még h ezt véleményünket vlószínűleg számosn vittják is. A tpsztltok rr intenek, hogy éppen szórkozttást leggykrbbn emlegetők zok, kik mguk pozitív példáit kommersz területéről hozzák. Ami - z eddigiek tlán kellően látámsztották - nem ok restelkedésre. Csk ttól kell trtni, hogy z ebben z értelemben vett szórkozttó színház szószólói ideológiát is gyártnk mguknk, " mi szórkozttó jelző nélküli színház ellen irányul. A szórkozttás mértéken fölüli emlegetése - ez is tpsztlt - előbb-utóbb kommersz elszporodásához vezet. S dömping legritkább esetben hsznál minőségnek. tssunk! (A kettőt egyszerre nem lehet!?) Cskhogy közönséget nem lehet be-cspni. H nem kr - h nem tud - nem szórkozik. A szegedi Nemzeti Színház Kisszínházánk műsorán októbertől szerepel Mrio Frtti A ngy trükk című drbj, Félix László rendezésében. Az olsz szerző jelenleg New Yorkbn él, műveivel többször nyert televíziós és színházi díjkt, drbjit Európ több országábn és z Egyesült Állmokbn is elődták. Színház brechti és pirndellói hgyományokon nyugszik, sokszor épít eltávolító, öntudtr ébresztő drámi effektusokr. Eltekintve egy rövid sztirikus jelenettől, melyet Petőfi rádió sugárzott 1970-ben, egyetlen műve jelent meg mgyrul ( A z évforduló; Ngyvilág, 1981/2.), mely trtlms, újszerű írói pályát sejtet, s kíván-

18 Vss Gábor és Máriáss Melind Mrio Frtti A ngy trükk szegedi elődásábn (Hernádi Oszkár felv.) csivá teszi z olvsót z elődásr. De sjnos cslódnunk kell. A ngy trükk bűnügyi trgikomédi két részben. A műfji meghtározás sok mindent tkrht. Frtti bevllottn krimit írt, színház bevllottn krimit vitt színre, mint zt színlp is hirdeti. Krimit, tehát zt műfjt, mely színvonlsn képes szórkozttni, hétköznpok rohnás közben z olvsók és tévénézők htlms táboránk nyújt kikpcsolódást. M io Frtti drbj kkor kezd gynússá válni, mikor kiderül, hogy többnek kr látszni, mint mi. A színlp idézi Nemes György szvit:... tévesen közelítünk krimihez, h emberi tényezőket, viszonyokt, jellemeket, társdlmi hátteret keresünk benne." Ezek tényezők vlóbn nem trtoznk krimi lényegéhez. A ngy trükk ott siklik mellékvágányr, hol megpróbál úgy tenni", minth nem krimi lenne, hol társdlmi mondnivló látsztát krj kelteni. De mivel mg műfj mond ellent ennek törekvésnek, társdlmi mondnivló helyett megmrd kínos közhelyek szintjén, melyek hngozttását társságbn zvrt csend követné. A htlom, kiszolgálttottság, z ember bábu mivoltánk örök problémáiról próbál szerző szót ejteni, de éppen z ilyen örök problémák fulldhtnk sokszor vulgrizálásb. (A cselekményt - úgy gondolom -, krimiről lévén szó, nem szükséges elmondnom.) Fntsztikus, hogy micsod lehetőségei vnnk z embernek. Bárkit megölhetsz és bárkinek megkegyelmezhetsz." mondj Kirk, z egyik szereplő, kinek személye zt hivtott bizonyítni, hogy normális világ hzug, szennyes és őrült, míg z őrültekház tiszt emberek menhelye, s ki rádöbbenti mit sem sejtő nézőt (olvsót), hogy kinél fegyver, zé htlom. Ilyen és ehhez hsonló sápdt közhelyek formájábn jelentkeznek társdlmi kérdések műben, de ez éppen elég hhoz, hogy megkdályoz z krimi kibontkozttását is. Poszler György véleménye szerint krimi. jót és rosszt, bszolút jót és bszolút rosszt állít szembe, mint mese. Ezeket mrkáns, csup fény, csup árny lkokbn reprezentálj. Hrcukból szövi történetet, hrc szksziból építi szerkezetet, jó győzelméből kínálj tnulságot... A műfj ehhez még hozzád vlmit. Az üldözés-menekülés feszültségét. A logik-ellenlogik játékát. A gynúteremtés-feloldás mechnizmusát. Az elkövetés-megtorlás dilektikáját." (Kritik, 1981/9.) És éppen itt vn Frtti művében hngsúlytévesztés. Mivel társdlmi drámát is krt kovácsolni krimi műfjánk vlóbn megfelelő lphelyzetből, ezért krimi egész htásmechnizmus megsemmisült műben. Megsemmisült logiki játék, feszültség; s feloldás úgyszintén. Mivel zonbn mg z lpszituáció nem drámi, ezért mesterkélt és külsődleges mrd drámiság erőltetése is. A néző mármost gondolkodób eshet, hogy mit is lát. A rendezőnek sem lehetett könnyű dolg nyersnyggl. Félix László zt megoldást válsztott, hogy mű társdlmi oldlát próbált hngsúlyozni, s ezzel nem jól válsztott. Ez válsztás ugynis megkdályozt, hogy vlódi szórkozttó, izglms és feloldó bűnügyi történet kerülhessen színre, s megfosztott önmgát ttól, hogy z események néhol vlóbn ötletes és hátborzongtó fordultit kihsználv élménnyé vrázsolhss közepesen megírt művet. (Nem beszélve műfjpródi lehetőségéről, mely tlán megemelhette voln z elődást.) Ebből szálból mrdt z, hogy krimi illúzióját kísérteties zene és z időnként közbeszúrt szeretkezési ktus zji keltik. Már mg színpdkép is társdlmi mondnivlór" enged következtetni. Kellemes, jómódról árulkodó, bár kissé kétes ízléssel berendezett polgári otthont látunk, Vrg Mátyás díszletter vező munkáját. A fényűző stílbútor és modern forgószék keveredése, s ngyúri" kedvtelésekre vlló festmények, egzotikus mszkok sok mindent elárulhtnánk z ott élők világáról. (A drb npjinkbn történik New York állmbn, egy mgányos villábn.) A látvány teljességéhez hozzájárul Din (Máriáss Melind) jelmeze: nőiség megtestesülése, mely nyitó kép erejét növelné, h... H vlóbn drámáról lenne szó. A rendezői felfogásnk társdlmi-lélek-tni iránybn vló kiélezettsége meg-fosztj színészeket ttól is, hogy fordultos cselekményre építve kedvükre komédiázznk. E koncepció szerint jellemeket kellene megformálniuk, cskhogy mgából műből hiányoznk drámi jellemek. (Mint drámi szituáció is, mely trgikum forrás lehetne.) Ebben helyzetben egyedül Dinát lkító Máriáss Melind képes hitelesebben ábrázolni érzelem- és hngnemváltásokt: felháborodás és bizlom, félelem, játék és hisztéri árnyltit. Az egyetlen szereplő, kinél z író lehetőséget dn jellemformálásr: Wrren, gyáv, beteges idegorvos, kinek sátáni terve indítj el bonyodlomsoroztot, mely zután kisiklik kezei közül, s ő mg keveredik e bonyodlmk hálójáb. Az orvost megjelenítő Bgó László teljesítménye zonbn csk mesterkélt szövegmondásr korlátozódik. A Kirk figuráját játszó Vss Gábor belenyugszik eleve dott lehetőségeibe, idomul vértelen szerephez. A mű dilógusi nem drámik; nem hordozzák z emberi-társdlmi viszonyokt; de bűnügyi történetek párbeszédeinek izglms többértelműségét sem. Így zután egy öszvérműfj áll előttünk, hol z áldozt egyedül közönség, mely kár szórkozni krt, kár közművelődni" - hoppon mrdt. Mindennek végső ok pedig nem első' sorbn színészekben, még csk nem is rendezőben keresendő, hnem téves drbválsztásbn. Mert színház ugyn közművelődési intézmény, de hogy ezt funkcióját betölthesse, nem szbd közművelés hmis álláspontját fölvennie. Ilyenkor fordul elő, hogy két szék között pd lá esünk. Mrio Frtti: A ngy trükk ( szegedi Nemzeti Színház Kisszínház) Fordított: Ljos Mri. Rendező: Félix László m. v. Díszlet: Vrg Mátyás. Jelmez: Ék Erzsébet. Mszk: Mánik László. Szereplők: Máriáss Melind, Vss Gábor, Bgó László.

19 BUDAI KATALIN Szekrény helyett Nápoly Scrnicci-Trbusi vígjáték József Attil Színházbn A Scrnicci-Trbusi drbgyártó szerzőpáros megunhttln Kviár lencsével fészkelte be mgát mgyr nézők szívébe. Jó iprosmunkát végeznek, kedves bulvárdrbokt írnk, és segítenek továbbéltetni forróvérű olsz " nemzetkrkterolcígii közhelyet. E művecskéjükben is ezt játsszák ki, igz, fntsztikumok régióibn, megtűzdelve z lpötletet pikreszk regények fő motívumávl: zbigyerek pkeresésével. Don Lotriónk, nápolyi zug-petárdkészítőnek ugynis sürgősen nemesi szármzású pát kell produkálni, hogy megesettt leányát összeboronálhss ptikusék fiávl. Pénzért kdn is egy régi vágású ktontiszt, zonbn szekrényből is előmászik egy pjelölt, szomszédbn lkó Bossi de Cortes cslád elhülyült ivdék, kinek mániáj z örökbefogdás, P é nz is áll házhoz, egy bnkrblás eredményeképpen. A végén persze mgát már vicomte-nk képzelő Don Lotrio és grófnőként viselkedő unokt e s t v é r e visszzökken z eredeti kerékvágásb, pénzt vissz kell szolgálttniuk, lbérlőjük, rblás elkövetője meglkol, nyomrvezetői jutlomból zonbn fitlok rngos felmenők nél-kül is egybekelhetnek. Ennyi. Mese, délolsz tempermentum, krimiizglom, humoros erotik. Semmi bj drbbl, egy évdbn egy ilyen elmegy. De: ebből z árufjtából vn ezerszer szellemesebb is; továbbá ilyen lz semmiséget első bemuttónk zz kipihent (vgy nnk vélhető) erők felvonulttásánk szánni dőreség. Mi lesz júniusbn? Bonyolítj dolgot, hogy színpdrállítást Gábor Pál, jeles filmrendezőnk válllt el megbetegedett Berényi Gábor helyett. Mármost filmrendezőket mindig egy konkrét mű, z bból kifejthető mondnivló s nnk más közegbe vló trnszponálásánk izglm vonzott színpdhoz. Jncsó M i klós után sorbn jelentkezett színházbn. Dömölky János, Sándor Pál, legújbbn Bódy Gábor. Mindnyájn rögeszmésen érkeztek, vlmi. ngyon kikívánkozott belőlük, mit filmen nem, vgy nem ilyen közvetlentpinthtóságbn tudtk voln csk megrgdni. Gábor Pál esetében ez z izglms tlálkozó elmrdt. Színpdi debütálását esetlegesség (ettől persze még lehetne reveláló htású): bráti szívesség és z olsz miliőben vló jártsság hívt életre. Ezért láthtólg semmi személyes hozzátennivlój nem kdt A csodák Nápolybn születnek című drb-hoz. Rendesen, rutinosn megcsinált, de egyetlen mozzntr sem mondhtják nézőtéren ülők: ezt még nem láttm, ez új, ez itt nálunk József Attilábn szoktln ' ". Gábor Pál mégis jelentősen bevtkozott drbb. Annk eredeti címét - A ppák szekrényben születnek megváltozttt fentebb olvshtó kissé ptetikusn költői címre. Ez változás modor-beli változttást is sejtet. Az eredeti cím bszurd, cskúgy, mint történet. (.Hogyn végződhetne egy Bossi de Cortesvill föld ltti lgútj egy nápolyi kis-ember grdróbszekrényében?) A csodák Nápolybn születnek cím viszont meg-emeli, édesbúsnk, tündéri relitású " -nk festi fntázi szülte játékos eseményeket. Mindkét cím értelmezése zonbn nturlist sík feletti játékot kívánná meg: ehelyett legelcsépeltebb neorelizmus fogd jelmezben (Kemenes Fnny), díszletben (Szlávik István), játék-stílusbn egyránt. Egymásb nyíló erkélyek, lépcsők érzékeltetik: itt mindenki tud mindenről, közös gond, közös z öröm. Az sszonyok hétköznp slmpos pongyolábn, egyébként színpompás ruhácskákbn járnk, kebleik kikndikálnk, mmm miá " -znk, kivilágított műnyg Sn Gennro előtt pedig unosuntln térdre vetik mgukt. Pedig egy- két eszközzel felngyíthtók lennének környezet vlódi furcssági, figurák bszurd mivolt: mert hát minek nézzük tizenkét éve reménykedésben fonnydozó elvetélt orvosnő rát (Kálly Ilon), temetőben boldogn posztoló gyászhuszár vőlegényét (Mky Sándor), z ütődött risztokrtákt (Solti Bertln kettős szerepe);, z örökké álmos éjjeliőrt (Soós Ljos), brlngászkuttónk álcázott úri gengsztert (Bánffy György)? Ezek lennének nturbursch " nápolyik vgy nosztlgiázv figyelt örök olszok "? Igzságtlnság lenne színészeket bármiért is elmrsztlni. Ok jó szándékkl, mximális erőbedobássl teszik dolgukt, hiszen, h z elemzőbb rendezői útmuttás el is mrdt, szerzőpár méltányosn gondoskodott róluk. Kitűnő cspt vn együtt színpdon. Kránitz Ljos egy kicsit felengedhet komor, nehézkes prsztember-szerepekből s komédiázht kedvére zug-petárdkészítőként. Elgondolkodttó, hányfélét próbálhtn még, hogy végre látv lássuk ". Kálly Ilon z utóbbi években nem tud rossz lenni, egy-egy füstkrik-kifújását, lábátvetését tnítni kéne főiskolán. A hngj vrázsos, drb hihetetlenbe vlói átbillentésének sikerére éppen z ő figuráj s z ő színes egyénisége lehetne biztosíték. A. másik ki-emelkedő színészegyéniség: Szbó Év. Nem tudni, meddig lesz képes színészi lázt ritk erényét megkeseredés nélkül gykorolni. Kikpós menyecskeként most mindent megmozgt, hogy folyjon játék, elsodorj jókedv, semmi f- Jelenet A csodák Nápolybn születnek József Attil színházi elődásából (lklády László felvétele)

20 nylgás nem érződik rjt, hogy kitűnő SOMLYAI JÁNOS művészi képességeit már megint tkréklángon kell trtni, igzi lehetőségek Kviár és lencse, híján. Az sem z ő hibáj, hogy neki kell megtestesítenie délolsz hölgyekről Pécs, 1981 belénk vésődött sztereotípiákt. Vn ennek felemás elődásnk egy kivételes pillnt: Tyll Attil két-három perce. O z z pjelölt, kit egy zugügyvéd (Kló Flórián fnyr humorrl lkítj) kerített Don Lotriónk. Nyuglmzott kpitány, vlh jobb npokt látott. Ahogy ktonásn prolázik, bokát cspkod, finnyáskodik: bbn lecsúszott egzisztenciák minden önálttás, kétségbeesett igyekezete benne vn. Mikor kiderül, hogy számítni lehet vlódi pár is, tehát rá nincs szükség, porrá omlik, lig tudj mélttlnkodássl leplezni keserűségét fölött, hogy elesik npi egy tál ételtől. Solti Bertln hiteles kórképét dj mániás szenilitásnk, kitűnő humorrl muttj be z örökbefogdós kedvű De Cortes grófot. Jól veszi észre groteszk lehetőségeit Mky Sándor is, nősülni elfelejtő gyászhuszár szerepében. A megszokott sémáktól zonbn nem menekülhet sem Soós Ljos részeges, luszékony portás, sem Dncsházy Hjnl rosszul őrzött szexi bkfis" sktulyájábn. Bánffy György professzor-gengszterként kimért és merev, jellem" (ezt csk idézőjelben mondhtjuk ugynis ezekről z lkokról) kétrcúságát nehézkesen jelzi. Több évd műsortervét összevetve úgy tűnik, ilyen típusú művekből kimeríthetetlen készletei vnnk József Attil Színháznk. Kívánjuk, hogy rktárukt böngészve jobb minőségűekre lel-jenek, remek színészeik pedig ne veszítsék el türelmüket, figyelmüket, játék-kedvüket z egyformságbn. Scrnicci-Trbusi: A csodák. Nápolybn születnek (József Attil Színház) Fordított: Ljos Mri. Rendező: Gábor Pál m. v. Drmturg: Lendvi György. A rendező munktárs: Bodori Ann. Díszlet: Szlávik István. Jelmez: Kemenes Fnny. Szereplők: Kránitz Ljos, Dncsházy Hjnl, Kálly Ilon, Solti Bertln, Soós Ljos, Szbó Év, Mky Sándor, Bánffy György, Kló Flórián, Józs Imre, Tyll Attil, Borbás Gbi, Loránd Hnn, Tihnyi Péter, Geréb Attil, Kürthy Ljos, Szilágyi Ét, Köves Érnő, Dávid Ági. A Mdách Színház 1967-es ngy sikerű bemuttój ót - melyet hosszn trtó teltházs széri követett - nem egy vidéki színházunk döntött úgy, hogy szintén színpdr állítj Kviár és lencsét. E döntések zonbn mind kevesebb megfontoltságról, bemuttók mind kevésbé felkészült munkáról tnúskodnk. Pedig kkor, tizennégy évvel ezelőtt úgy tűnt, szerencsésen gzdgodott vígjáték-irodlom; s h könnyű, kcgttó bohóztr lesz szükség, kkor Scrnicci-Trbusi szerzőpáros drbjához biztos siker reményében lehet nyúlni. A vidéki színpdr állítások után viszont őszintén be kell vllni, hogy ez tévedés, holott drbbn változtlnul kiváló szereplehetőségek vnnk, és ezenkívül szinte semmi. Ám gyenge irodlmi mű ez esetben nem gátolj, de lehetővé teszi, sőt éppen megkívánj, szinte követeli ngyszerű, tökéletes lkítást, z őszintén felszbdult, h tetszik, fékevesztett bolondozást, melynek viszont mindenkor átgondolt, tudtos, megtervezett munk kell hogy z lpj legyen. H zonbn, mint erre pécsi elődás is péld, ebből felszbdult játékból rutinosn felhsznált komikus htások, viccek sorozt válik, kkor nemcsk drb hiányzó mondnivlój lesz nyilvánvlóvá, de mguk lá temetik z egész elődást is, minden esetleges értékével együtt. Így nézőnek z ígért két és fél órás gondtln szórkozás helyett csupán - olykor-olykor nevetések-kel megszkított - türelmes várkozás jut osztályrészül. A színházból, elvárásihoz képest, cslódottn távozht. Meglehet, 1967-ben, tlán kevesebb lehetőség okán is, ngyobb szükség volt multttásr, kár olynr is, hol z, hogy miről szól egy vígjáték, szinte mellékes. Ehhez egy könnyű, semmit-mondó, ám jól megírt olsz vígjáték - mely végre nem kényszerít rr, hogy ismét mgunk gondjávl, bjávl nézzünk frksszemet megfelelő is. Az kkori sikerhez ez is hozzájárulhtott, de csk úgy és zzl, hogy kisigényű drbból ngyon komoly, átgondolt, invenciózus munk minden lehetséges értéket felszínre hozott. Az, hogy drb miről szól, tuljdonképpen nem lényeges, pár szóvl elmondhtó. Leonid Ppgtto, hál kimeríthetetlen fntáziájánk, töretlen, legyűrhetetlen lendületének, kisebb-ngyobb ügyeskedésekkel szerzett jvkból trtj el csládját. Mint hívtln vendég jelenik meg számár idegenek esküvői vcsoráján, hogy onnn, nylonzcskókkl bélelt kbátj ltt, elhozhsson jobb fltokból, mit ztán szomszédj segítségével eldni próbál. Jótékonysági egyletet szervez, természetesen csládj bőkezű támogtásár. Ezeket z. próbb szélhámosságokt szellemesen, őszintén, megbocsáthtón teszi. Ellentétben jótékonyságr hjlmos ngyvilági" társság egyik tgjávl, ki z övénél ngyobb bűnöket gyomorbjos humortlnsággl, gátlástlnul követ, követne el, h nem vígjátékról, illetve ennyiben nem krimipródiáról voln szó. Ám mindehhez még zt is hozzá kell tennünk, hogy ezek z elemek Kviár és lencsében már máshonnn is igen-igen jól ismert sémák szerint jelennek meg. Ezek után nnk okát, hogy vidéki bemuttók mind kevesebb sikerről számolhttk be, bbn kereshetjük, hogy mguk z elődások nem tudták drb játéklehetőségeit kimunkálni. A róluk szóló kritikák ezért is hiányolhtták egy-re gykrbbn szereplők mögöttesét". A pécsi elődás hibáját is z okozz, hogy hiányzik belőle z három felvonáson át kitrtó gyors, pergő ritmus, mi nélkülözhetetlen hhoz, hogy néző figyelme ne lnkdhsson el, hogy ne jusson ideje drbon elmélkedni. A viccek, komikus fordultok közti szünetek hosszúk, s ezáltl drb nemcsk átláthtóvá, de hellyel-közzel érdektelenné is válik. A szerepek dt lehetőségek multttásr, bohóckodásr" többnyire kiknáztlnul mrdnk. Ez z elődás sem járult hozzá semmi újjl korábbikhoz. Jó példáj ennek díszlet. A szigorún hgyományos módon, mondhtni fntáziátlnul felépített nápolyi lkás" ez-úttl már olyn elcsépeltnek, megszo-kottnk ht, hogy szentkép, cinzno, mérsékelt rendetlenség lssn már fel sem tűnik. Ennek ilyennek kell lennie, hiszen ilyen szokott lenni. Ám önmgábn véve egy vígjátékbn még nturlist részletezésű és jól ismert megoldá-