T A R T A L O M. magyar játékszín MOLNÁR GÁL PÉTER PÁLYI ANDRÁS SZILÁGYI JÁNOS ANTAL GÁBOR FEUER MARI A. fórum és disputa.

Átírás

1

2 T A R T A L O M mgyr játékszín A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A IV. É V F O L Y A M 3. SZÁM M Á R C I U S MOLNÁR GÁL PÉTER Mjor Tmás cirkusz (1) PÁLYI ANDRÁS Mellékszereplők sttiszták (9) SZILÁGYI JÁNOS Bulgkov-Molière kálváriáj (14) FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R IVÁN SZERKESZTŐ: CS. T Ö R Ö K M Á R I A ANTAL GÁBOR Lírin líráról (17) FEUER MARI A Demokrtikus oper összművzet (19) fórum disput Szerkesztőség: Budpest VI., Ngymező utc Telefon: HERMANN ISTVÁN Rendezői stílus rendezőegyéniség (21) Fitl művzek m színházábn (24) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzére vísszküldére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár. Előfizeti díj: 1 évre 142,- Ft, 1/2 évre 72,-Ft Példányonkénti ár: 12,-Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél igzgtó rcok mszkok világszínház műhely MOLNÁR GÁL PÉTER Bodnár Jenő órlánc (29) SZEREDÁS ANDRÁS A Bölcs Náthán Budpesten (32) UNGVÁRI TAMÁS Ünnepi hetek Nyugt-Berlinben (34) SZENTIRMAI LÁSZLÓ Közönségvizsgált Szegeden (36) A névvel nem jelölt képeket Iklády László kzítette KAZÁN ISTVÁN Moszkvi munknpló (41) könyvszemle A C Í M L A P O N MAJOR TAMÁS M O L I É R E S Z E R E P É B E N ( B U L G A K O V : Á L S Z E N T E K ÖSSZEESKÜVÉSE, K A T O N A J Ó Z S E F S Z Í N H Á Z ) színháztörténet GÁBOR ISTVÁN A mgyr drám útj ( ) (44) BERKES ERZSÉBET Léphetünk-e kétszer ugynbb folyób? (45)

3 mgyr játékszín MOLNÁR GÁL PÉTER Mjor Tmás cirkusz 6. A 30-s években Színikdémiát éppen elvégzett kurzus dgályos színjátszásávl elégedetlen fitl színzek meglpították z Orgitt Egyletet. Mindenikük érdekes" mszkot formált új új szerepéhez, mszk különlegessége szrksztikusn megfoglmzott jellemet vont mgávl színpdr. Gobbi Hild, Olty Mgd, Apáthy Imre, Várkonyi Zoltán Mjor vlmennyi lkítás - kőbb is, máig is - őrizte kezdeti kísérleti korszkuk sztirikus ízeit. Legtrgikusbb szerepeikbe is beszűrődött groteszk elem, lkításik ngyfeszítettségű jellemellentmondásokt tártk fel. A lázongó fitlok sztltársság hol Keszey Étteremben, hol Kulcs sztlánál, Gyuli Pál utci Hullmosóbn vgy egyikük VIII. kerületi udvri szobácskájábn trtott összejövetelét. Mindig kerületben mrdtk. A Nemzeti Színház környékén táboroztk. Szellemi vezérük Tnácsköztársság egy-kori kompromittált lkj, morcos mo- A tnulmány első rzét előző számunkbn közöltük.

4 MOLIÈRE: A FÖSVÉNY (KATONA JÓZSEF SZíNHÁZ, 1952), KERES EMIL ÉS BARTOS GYULA RENDEZŐ: MAJOR TAMÁS (MTI FOTÓ) dorú, recsegve hrsogó Reinitz Bél volt, Ady propgndistáj verseinek megzenítője. Kőbb társsághoz cstlkozott Frnçois Gchot, frnci követség kultúrttséj, z egyetem frnci lektor, kinek htásár frnci irodlom színház felé fordult érdeklődük. Vgy fordítv volt tán: frnci szellem iránti vonzlmuk vezette őket művelt literátus Gchot-hoz? Tény, hogy ebben művzi vitkompániábn kovácsolódott ki 30-s évek Molièrestílus. Hrsány bohókás, erős színekkel festett torzképek kerültek színpdr frnci klsszicizmus fátyolos színekben bántoskodó szvló- Molière-je helyett. Felfogásuk legszélsőségesebb legrikoltóbb elődás Nép-ligetben bemuttott, Dud Gyurivá mgyrodott Georges Dndin volt. Ez z elődás sikerrel vette föl versenyt muttványos sor csodpók-látványosságivl, idomult környezetéhez, átvette hrsogó hrci módszereiket. A stílus itt is politiki hitvllássá vált. A hrsányság vásári tónus hhoz közönséghez szólt, melyik fütyült Molière-re, klsszikusr, sosem hllott hllni sem krt frnci klsszicizmusról, de szomjsn fogdt mgáb mindzt z őszinteséget plebejus erőt, mi Molière-ből árdt feléjük. Erre független színpdi elődásr sokszor hivtkoztunk felszbdulást követő évtizedekben. De még senki nem válllkozott rr, hogy megvizsgálj ennek jelentőségét, mégis folytonosn visszidézzük, minth rossz lelkiismerettel éreznénk, hogy vlmi ngyon lényegesnek rkták itt le z lpját. H vlki venné fárdságot, lposbbn megvizsgálná ennek produkciónk történetét, kiderülne, hogy mindzokt vitákt, robbnási pontokt, melyek színháztörténetünk 25 évét kísérték, már előre mgáb fogllt, feltételezte. Szbd-e klsszikus művet átdolgozni, meddig terjedhet színre lklmzó szbdság? Író vgy rendező vgy színz élvezi-e z elsőséget színházbn? Népszínház vgy elit színház? Hrsányság vgy bensőséges relizmus? Kikhez szóljon színház? A közönség menjen színházb, vgy színház menjen közönséghez? - többi, vgyis ez Dud Gyuri merőben más szervezettségével z állmi vgy mgánszínházk szervezettségétől elütő gerillhrcmodorávl, bevllottn plebejus közönségességével egy új színházművzetet ígért, még htlomátvétel előtt. Hogy 1945-ben nem ezen cspáson indult meg színházművzetünk - s hogy nem volt leglább egyetlen erőteljesen kitpinthtó plebejusi vonult -, nnk sokféle ok vn. De ennek vásári elődásnk következményei csk látszólg tűntek el z utolsó negyedszázd színházi életéből. Utóélete m már nehezen követhető nyomon. De z biztos, hogy Krnyóné diákos színpdi csínyteve - mind z 1945-ös, mind pedig z 1953-s újrrendez - ennek muttványos útnk folyttás volt. Nem véletlen, hogy Krnyóné kocsir kerekedvén, megjárhtt z első május elseje felvonulását, multtthtt Városligetben tömegeket, hogy kikocsizhtott szbd ég lá, od, hol mindig is keresnünk kell z igzi népszínház gyökereit. A cirkuszis Dud Gyuri folyttását fölfedezhetjük Nemzeti Színház történetében, hol eltűnve, hol fölerősödötten, hol álrcot viselve vgy átlkulv, de ismét ismét megpróbálkozván cirkuszosítni színházt. Mjor Molièrestílus megtermékenyítőleg htott Illy Gyul Molière-htásokt muttó orvosfrce-ár, Lélekbúvárr (1948), mjd egy középkori frnci vásári játék megmgyrításábn muttkozott meg, Tűvé-tevőkben (1953), vgy kár Déry Tibor Tlpsimogtójábn (1954). Az út egy-egy állomás között htlms időbeli hézgok muttkoznk, s h ezt mgyrázni krnánk, kkor már kor művelődpolitikáját kellene nyomon követni. Elégedjünk meg nnyivl, hogy búvóptkként tűnik el s bukik lá Mjor vezette Nemzetiben ez hrsogó vonult. A felszbdult ország első éveiben nyíltn tele tüdővel hrsog, mikor zonbn Dud Gyuri.folyttását célzó Hont-féle Mdách Színházbn bemuttják z Örkény István áltl megmgyrított Fösvényt, Zsugori címen, relizmust féltő perszekutorok lesöprik színpdról ezt vérbő kísérletet : Nemzeti is ért figyelmeztetből. És h csk konkrét elődások értelmezére figyelünk, méltányosnk tláljuk Révi József vádját Mjor ellen Mgyr Színház- Filmművzek Szövetségének II. konferenciáján, 1951 októberében :

5 Nem értek egyet Mjor elvtárssl Szentivánéji álom kérdében. Lehet, hogy Shkespere Szentivánéji álom megírás után néhány évre többé-kevbé ugynzt problémát, mely vígjátéki formábn jelentkezett ebben drbjábn, trgédi formájábn írt meg, de néhány évvel kőbbi trgédi ellenére mg Szentivánéji álom vígjáték, vígjáték mrd. Trgizálni shkespere-i vígjátékot,»osztályhrcossá«tenni, z egz rendez kulcsát bbn látni, hogy Theseus vlmiféle rekciós volt - nem tudom, jobboldli Szociáldemokrt vgy klerikális rekciós-e? -, zt hiszem, hib. Ez így tré-fásn hngzik, de emlékszem rá, hogy Mjor elvtárs egyik-másik Shkespere-rendeze kpcsán elég komoly vitákt folytttm vele éppen körül, vjon igz vn-e neki, zt állítván, hogy Shkespere»kitűnő mrxist volt«, hogy III. Richárd lényegében Hitler Adolf figurájáról volt megmintázv így tovább." Mjor elképzelei - h m olvssuk - nivnk tűnnek, de nem szbd kirgdni szándékát korból, nnk kmszos erőfeszíteiből, rr is figyelni kell, hogy rendezőnk 20 évvel korábbn tör pálcát klsszikusok időszerűsíte mellett, tesz hitet világirodlom ngy lkotásink átértelmeze mellett, zt vllván, hogy csk nphoz szóló klsszikus ér vlmit, nem pedig nftlinb-formlinb-spirituszb rkott múzeumszínház. A vonult - írtuk - meg-megszkd. Időről időre hrcmodort kell változttni, hogy ugynzt célt másfelől közelíthessék meg. Vázltosn foglljuk össze z útvonl állomásit: 1. Vásári-cirkuszi stílus: Molière-ek Városi Színházbn Nemzetiben (betetőzül Dud Gyurivl Krnyónévl). 2. Dgályosságuktól megfosztott, emberiesített klsszikusok, Shkespere-ek, Shw-rendezek, Figro házsság, Bánk bán (cél: visszvezetni ngy drámi műveket metfizikától történelmi relizmushoz). 3. Hrsányság klsszikusok színrevitelében. 4. Vissztér (z 1954-es kormányprogrm idején) frnci vásári bohózthoz (Tűvé-tevők, Tlpsimogtó, Ubork/). 5. Lerúgni nturlizmus nyűgeit (Gorkij-Kolozsvári: Az ny, 1 955). Ez búvóptk 1957 után szbdon törhetne felszínre, de z elmúlt évtized lebéklyózz mozgását. A szocilist relizmus zsdnovi kényszere, Sztnyiszvszkij tnításink csk egyes rzeit kiemelő, eltúlzó, z életműnek csupán egy szkszár összpontosító kötelező feldt, nturlist zsánerképtechnik egy e nruhásítj színházművzetünket. Ezzel folymttl párhuzmosn nem ehet figyelmen kívül hgyni zt sem, hogy Mjor egy ngy tehetségű színházi rendezővel társult, kinek egyénisége - együtt rezegve korstílussl - szinte elnyelte vonzlmit eredeti érdeklődét. Puly Hevesi igzgtás után nyugodtn nevezhetjük ezt periódust Nemzeti Színház hrmdik virágkoránk. S h e korszkbn Gellért Endre érett, tökéletes elődásit nézzük, mint például Figro házsság, Wrrenné mestersége, vgy Turtuffe, kkor kiderül, hogy ezeket Mjor Tmás rendezte. Kiderül, h utánnézünk z dtoknk. Mert stilárisn összetéveszthetőek Gellért legjobb elődásivl. Itt vn például Beumrchis. Mjor történelmi relizmus eszmei stíluskörében nemzedékem számár meghtározt Figro házsságát. Keze ltt plebejus komédi lett drbból, sok színnel zsivjgássl, mozglmsn pontosn beléhelyezkedőn frnci forrdlmt megelőző életbe. Mjor színpdán nép időnként átszkítj kordont tárgylás jelenetében, hevesen érvényre jutttj véleményét: pillntig sem leplezi, hogy közülük vló Figrónk drukkol, nem pedig fiskális Brtolónk vgy kényúr Almvivánk. A IV. felvonásbn pzrul fordított meg szokásos díszletet. Beumrchis utsítás: Ünnepi terem. A csillárokbn kros gyertytrtókbn gyertyák égnek; flkon virágfüzérek. Elöl jobbr írósztl, rjt írószer, mögötte krosszék." A kstély hátsó udvráb vezetett ei minket ehelyett rendező. Zsuzsi, Figro Mrcelin igzi életdíszletei közé, hol libák kotyogtk, ketrecek bűzölögtek, hsználton kívüli kocsikerekek trkították teret. Díszlet játékmód hitet tett mellett, hogy e színmű szolgák konyhszemélyzet drbj - igzság -, nem pedig finom csinos risztokrtáké. Az z újítás, hogy rendetlen rendet teremtett színpdon, hogy fehérneműszekrényeket ontott ki grófné hálószobájábn, hogy igzi kertz cpltott be od, háborogván mitt, mert z blkon át ficsúrok zuhnnk virágágyb tönkreteszik keze munkáját, hogy hátsóudvrok népe ennyire cselekvően léphetett be drb mozgtásáb: meghtározó jellegű Figro házsságát teremtett. Emeljünk ki rendezéből két rzletet. Az egyik III. felvonás eleje (1-5. jelenet). A másik már érintett IV. felvonás. Mjor tárgylást plot egyik elhgyott termében vlósított meg. Itt egy szolgálton kívüli hintó is áll, jelzi, hogy helyiség kicsik forglomból, gróf nem sokt szokott teketóriázni, h birtokán vitás eset támd: hmr ítél, nem hívj össze feudális bíróságot. Most is csk kedvencei mitt trtj m-gát formákhoz, ngyvonlúságánk z hátsó szándék, hogy Zsuzsi (Olty Mgd) megkprintás sikeres legyen, kellően leplezhesse szoknyvdász törekvét. A gróf ideges. A tárgylás előtt össze kell szednie gondoltit. Bemászik hintób, hogy félrehúzódhsson, nyugodtn csoportosíthss érveit. A monológot ebből hintóból mondj el, z risztokráciánk ebből státuszszimbólumából: ezzel z egyet-len kellékkel megeleveníti rendez z egz feudális rendet. (Ez finomn bújttott megoldás Mjor más rendezeiben is jelentkezik. Goldoni Két úr szolgájábn például díszletutc egyik épületének blkibn bukknnk föl muzsikusok, kik z elődás kísérőzenéjét szolgálttják. Mjor kitlált, hogy fogdóvl szomszédos házbn zenzek lknk, vgyis ezek nem színpdi muzsikát szolgálttó színházi lklmzottk, hnem kettős földttl létező velencei lkosok, kik miközben z elődás dlbetéteit kísérőzenéjét eljátsszák, mindennpi létezükkel még be is népesítik színpdot: meghosszbbítják, kitágítják játékteret, érezni engedik mögötte levő várost.) A IV. felvonás Zsuzsi Figro lkodlm. Még z éjszki tlálk előtt vgyunk. Figro felhőtlennek látj z életet. Nemrég nyerte meg pert. Zsuzsi övé. Adós elengedte trtozást, nem folyttj háborúskodó pereskedt. Kibékült ellenfeleivel. Mrcelinábn nyjár, Brtolóbn tyjár tlált. Minden rendben vn tehát. Mjor ezt boldog lkodlmt hátsó udvrbn tárj elénk. Tökéletesen otthon érzi mgát Almviv gróf (Ungvári László) birtokán: pontosn kiismeri mgát, tudj-érzi, melyik esemény hol merre játszódhtik csk le. A lkodlomnk persze hátsó udvrbn helye. Zsuzsi

6 GOLDONI: KÉT ÚR SZOLGÁJA (NEMZETI SZÍNHÁZ, 1959), MÁNYAI LAJOS, ZOLNAY ZSUZSA, CSERNUS MARIAN. RENDEZŐ: MAJOR TAMÁS (MTI - KELETI ÉVA FELV.) Figro, kármennyire kegyencei is grófi házspárnk, mégiscsk szoblány z ins menyegzőjéről vn szó, násznép házi cselédségből verődött össze. Almviváék lojlitás odáig kiterjed, hogy közeledő forrdlom rettegében lemondnk (látszólg) előjogikról, odáig még elmennek, hogy megtisztelik személyzetük esküvőjét (különösen mivel érdekük is fűződik hozzá), de odáig nem lzítják föl rendet, hogy Figro kstélybn rendezhetné meg házsságát. A hátsó udvr Vrg Mátyásnk tlán legszebb díszletremekle. Htlms, eső most termkövekből rkott mohos kőfl zárj le színpdot hátrfelé. Bromfiketrecek díszítik, nem nnyir jelképes okokból, hogy Zsuzsi, grófné, Fnchette Mrcelin szárnysságát jelképezze, inkább hogy meghtározott környezetbe rkj cselekményt, osztályához igzíts szereplőket, érzékeltesse bromfiudvrbn trtott esküvővel z eset mindennpiságát, termzetes előfordulhtóságát. E két rendezői tlált szépen egyenletesen megvlósított elődásbn Sztnyiszlvszkij iskolájánk érett htás, egyszersmind elkeveredik benne Gellért rendezői stílus is. H beállítások, szerepvonlk drbelemz meg gykorlti játékbn kivitelezett stílusát elemezzük csupán: nem jönnénk rá, hogy nem Gellért-rendezsel vn dolgunk, semmiféle stiláris jegy nem különbözteti meg legjobb munkáibn ebben korszkbn egymástól két rendezőt. (Jellemző erre Gellértnek egy tnulmányábn leírott vllomás: Arr, hogy mit, miért kell játsznunk, először Mjor hívt fel figyelmemet, s ő fogt kezem, mikor hogynt kellett megválszolnom.") Az 50-es évek közepén, mikor elrugszkodni kívánnk nturlizmustól, ugynzokr kezdeti eredményekre jutnk: Mjor Gellért Kolozsvári András Gorkij-drmtizálásábn (Az ny, 1955) bíróságot háttl ülteti le nézőtérnek - ezzel megbontv z illúziószínpd zártságát, fölborítv negyedik fl elmélet működét. A ri vldsorrl párhuzmosn leültetett bírósági tisztviselőknek ilyen vártln szoktln szemszögből vló bemuttás rárímel Gellért egy évvel kőbbi Sipsiric-rendezére, hol töretlen illúziójú elődás utolsó képében vártlnul megjelenik Tisz Kálmán (Blázs Smu), szembefordulv nézőtérrel, egy elnöki pulpitus mögött mondj el drb záróbeszédét, regényből kiemelt prlmenti reflexiókt, Druzsb tnár úr klndjár ó l... Ez is szoktln megtöre volt színpd vlóságánk. Egyszerre, egy-zon időben, egyfelé keresték nturlizmusból kivezető utt. Mjor Wrrennéje ( , 1 957) ugynígy - bízvást összetéveszthető Gellért Pygmlion-rendezével (1953). A második felvonás éjszki képe - Wrrenné beszélgete Vivie-vel - ugyn-ilyen Sztnyiszlvszkij-módr hiteles együttléte két nőnek, kik ezen bizlms órán szoktlnul közel kerülnek, megnyitják szívüket egymás előtt, bizlms vllomást téve, mihez hson-lór ddig még sor sem kerülhetett. Vgy vegyük Szerelmi házsságot (1957). Az első felvonás vendéglőjelenete, Srtoriusék útiruhás érkeze, Bedeker-fló Cockne-nel, ki úgy öltözködik külföld-te, mint egy kriktúr-ngol: Pygmlion híres teázási jelenetével egyenértékű rendezői remekl, folyttj Gellért es rendezének tpsztltit. Mindez zt bizonyítj, Mjor mennyire htás lá került Gellért Endrének, mennyit földott önmg egyéniségéből, mgár válllt egy termzetétől, művzi ízlétől idegen lélegzetvételt, pulzusszámot - kkor is, h legjobb elődásit éppen történelmi relizmus iskolájábn tudt létrehozni. Térjünk vissz még egy pillntr korbn mélyen gyökeredző relist ötletekre - mint például Goldoni-rendez már érintett zenzei. E vonások fárdt erőtlen munkáibn is fölbukknnk, mintegy belső kézjeggyel látv el rendezeit; ilyen például z 1952-es Kton József színházi A fösvény, hol Hrpgon házánk fukr szellemét pontosn vetítette ki egy rvszul megszerkesztett krosszék. Ez szék bicegett, fölborult néh, de legfőbb tuljdonság z volt, hogy mikor ráült vlki, pnszos hngon nyekergett, minth ki-éheztetett elhnygolt szolgáj voln ház uránk., (Föltehetően Hevesi Sándortól szármzott z ötlet: 1925-ös Trtuffe-rendezében ő állított be egy nyikorgó széket szerelmi jelenet ironi-

7 zálásár.) Ezek rgyogó rzletek még sjnáltosbbá tették, hogy kieszelőjük megvlósítójuk, miközben pompásn megfigyelt költőien működte-tett rzletekkel bíbelődött, képtelen volt megszerkeszteni z elődásnk zt z átfogó ívét, mi lendületessé öszszefogottá tette voln színpdi művet. Mjor jegyzeteket ontott színpdr, nem pedig műveket. Megfigyelei színesek voltk mindig, pontosn ismerte kort, melyben drb játszódik íródott. Mindig lázs szellemességgel igyekezett belekpcsolni dr-bot npi vlóságb, de leglábbis npi vlóságot drbb, színzek szerepépítébe. Erre muttnk még legtehetetlenebb korszkábn is - rgyogó levelei, ezek bőséges rendezői utsítások, melyeket hol z egz társulthoz, hol pedig egyes főszereplőkhöz Bessenyeihez Glilei próbáin, Somogyi Bogyóhoz Mkláry Zoltánhoz Az utzás próbáin -- intézett, teli voltk bölcs gondoltokkl, éles megfigyelekkel hsznosíthtó útbigzításokkl. (A színzekhez intézett levelei gyér színházi irodlmunk legszebb drbji, tudomásom szerint z Új Írásbn közölt Glilei-levelek kivételével még nem publikáltttk.) Mjor Tmás cirkusz leginkább Brecht cirkuszához kpcsolódik. Mint láttuk, már háború előtt is közeledett cirkuszin hrsány, szenvedélyes torzképrjzolói színházformához. (Legjobb szerepei - mint Trtuffe Kuruzs urm ennek cirkuszin ki-élezett, nem átélős fölfogásnk teremtményei.) Az 50-es évek kitérítették hlkbb bensőségesebb relizmushoz. Engedett nturlizmusnk. És hosszú utt kellett megtennie, míg vissztlált eredeti vonzásihoz, fitlkorábn megnyitott eredeti mondndójához. Az s évd éles vonlll válsztj el működének ddigi legújbb korszkát. A jubileumi Shkespere-évben nem összefogllni igyekezett ddigi tpsztltit, hnem bbn reménykedett, hogy megismételheti felszbdulás utáni Shkespere-soroztok sikerét. A következő Shkespere-eket rendezte meg: A windsori víg nők ( 1959). III. Richárd (1959). Antonius Cleoptr (1960). Sok hűhó semmiért (1960). Vízkereszt, vgy mit krtok. (1960). Szentivánéji álom (1960). Mindezt nem egzen egy év ltt. A sorozt nem volt sikeres. Fárdt, elsietett elődásokt láttunk. Több eredményt ért el 1963-bn Mcbeth-tel, de ennek Shkespere-felújításnk már semmi köze nem volt jubileumi év Shkesperejeihez. A szegedi Dóm téren Trgédi (1960) nyomán nemzeti színházi felújítás már hordozott mgábn olyn elemeket, melyek révén legújbb poli- tiki-cirkuszi szkszához sorolhtjuk. A Bánk lián (1962) felújításától vgy Glilei (1962) megrendezétől számíthtjuk új lkotói korszkát. H sikeres jól formált elődásokt bocsátott voln ki keze lól, hmrbb ráismerhettünk voln törekveinek helyességére ( tlán támogthttuk-segíthettük voln is), de ezek z elődások többnyire hevenyzettek voltk (h kdtk is megkpó rzleteik), szertehullottk, csupán nnyit lehetett sejteni, hogy Mjor keres vlmit, megszállottn kutt egy bizonyos irányb. De hogy mi ez z irány: z nem volt fölismerhető. Brecht tréninget jelentett számár. Itt szellőztethette ki rendezői technikájából KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN (NEMZETI SZÍNHÁZ, 1962), KÁLLAI FERENC ÉS HORVÁTH JÓZSEF RENDEZŐ: MAJOR TAMÁS (MTI - KELETI ÉVA FELV.)

8 mjd két évtizedes nturlist beidegződeket, itt kísérletezhette ki egy-rzt mg számár, másrzt társult számár másfjt szerepépítkezt, z átélsel" vló leszámolást, npi időszerűségekhez kpcsolódó élénk politiki érdeklődt még egy történelmi drb köntösén belül is, itt kísérletezhette ki dilektikát, mi legfontosbb eleme z ő cirkuszánk, legfőbb humorforrás. Tömörség gondoltiság: de úgy krt tömör gondolti lenni, hogy egyszersmind ne kelljen le-mondni színház csillogásáról, játék öröméről rról z érzékletes vrázsról, mi évezredek ót vonzz z embereket színházb. És éppen ezt nem sikerült elérnie. Elődási sorr megbuktk. A Bánk bán elhmrkodott csúny kísérlet volt - csk kőbb, mások rendezeiben kmtozott -, hogy eltüntesse krztnk szóló nemzeti rongyrázást drbból, komoly, önvizsgáltr hjlmos trgédiánk mutss be, olynnk, melyik nem szükségszerűen nélkülözi komikus elemeket sem. (Elsősorbn békétlenek brummogó kórusábn, Mikhál opportunus sápítozásibn mkcsul ismétlődő elbóbiskolásibn.) A vizsgált (1966) című Peter Weiss ortórium némiképp kitérőt jelentett. Formi szempontból visszlépnek is tekinthetnénk, h nem lett voln nnyir szüksége Mjornk erre kitérőre, mert politiki színházt, dokumentumelemek színpdi megjelenítét, nem zárt jellemet, sorsot végigjáró, folymtosn hldó színzi munkát itt kísérletezhette ki, vlmint zt, hogy mennyi politikumot-elvontságot bír meg egy elődás építménye. Komlós János Mjkovszkij-átirt, Az Édent bezárták (1967) már ellendül volt másfjt foglmzás irányáb. Mjor kilépett z illúziószínház nturlist megkötöttségeiből, hppening színház tpsztltit kmtozttt, egyelőre még bátortlnul. A színzek közönség ellenállás zonbn nem vihette sikerre kísérletet; nem úgy, mint néhány évvel zelőtt, mikor Arisztophnz fölelevenítével (Béke, vgy A kútb dugott leányzó, 1963) próbált bohócibb színzi foglmzás nyelvtnát tnulni, z időszerű politiki kbré elemeit bevonni klsszikus ngyformákb, szkítván Szophoklz-Rcine-Ibsen-típusú drámávl, z risztophnzi-shkespere-imjkovszkiji dinmikávl jegyezte végképp el mgát. A Béke színpdr állításánál ott követett cl hibát, hogy Jen Vilr TNP-beli átirtát szinte szolgin ültette át mgyr színpdr, nem vette figyelembe, hogy közönség nem fog ugynolyn élénken rzt venni z elődásbn, h Bertrnd Russell jelmezé-ben jelenik meg Gózon Gyul, vgy Csernus Mrinn Brigitte Brdot-t prodizálj, nem fog pesti közönség úgy KOMLÓS JÁNOS: AZ ÉDENT BEZÁRTÁK (NEMZETI SZÍNHÁZ, T967) RENDEZŐ: MAJOR TAMÁS (MTI - KELETI ÉVA FELV.) fölhördülni, mint párizsi, mikor z OAS-t emlegetik. Ezekben rendezeiben számolt le végleg Mjor kulisszávl, föstött álflkkl, bizonyos értelemben még z Appi-Crig sugllt építzeti dekortivitássl is. Az Édent bezárták-hoz rácselemekből konstruktivist színpdot terveztetett Keserű Ilonávl, ki már Weiss-ortórium ót állndó munktársink egyike. Sorr buktk ezek produkciók. A vizsgált szárz volt unlms, Béke henye kötődni képtelen, Mjkovszkijdptáció pedig vártlnul érkezett, zvrt gúnyolódássl fogdták mind-zok, kik számár XX. százdi drámi színház csúcsteljesítménye egy Tennessee Willims-drám elődás. És ekkor pompás eszméje támdt. Miután Glilei-ben shkespere-izált Brechtet, brechtizálni kezdte Shkespere-t. Pontosbbn: úgy igyekezett be-letnulni brechti tréningbe, hogy megmrdhsson zon területen, hol legotthonosbb: Shkespere-nél. Itt minden utlás ismerős számár. Ismeri z összefüggeket. És kpszkodót dott néki z is, hogy z évtizedek során nnyiféle fölfogását ismerte meg korszerű Shkespere-játéknk, nnyir művzi vérébe szívódott föl shkespere-i színjátszás, hogy bármenynyire eltávolodott is z Erzsébet-kori ngy stílustól", mégis fölismerhető mrdt mindig z eredeti. Az első neki-rugszkodás nem sikerült. A Coriolnus mélttln volt Shkespere-hez Brechthez is. A fiskó ok tlán z vo lt, hogy túl erősen tpdt Weckwerth-féle berlini elődás megoldásihoz, átvette színpdi ötleteket, pntomim-cstákt, díszletek kínis jelzettségét: de nem tudt megteremteni z elő-dás lelkét. Elsősorbn zért nem, mert nem álltk rendelkezére olyn színzek, mint kiket Berliner Ensemblebn képeztek ki különleges földtikr. Nem volt Weigelékéhez hsonló társult, kik hosszdlms próbidővel klpálják véglegesre elődásikt. Egyetlen normális színházi próbidőszk ltt - ht-nyolc hét - nem lehet átformálni más reflexeket működtető színzeket. (Korábbn Glilei életénél is így türelmetlenkedte el Bessenyeivel dolgot. Tréning nélkül fogott bele rendezbe. Életművében meglehetősen előkelő helyet fogll el ez rendeze: ngyformátumú, történelmi rnyozású tblók sor lett, honnn sok szenve-

9 SHAKESPEARE-BRECHT: CORIOLANUS (NEMZETI SZÍNHÁZ, 1966, RENDEZŐ MAJOR TAMÁS (MTI - KELETI ÉVA FELV.) délyt sikerült kicsomgolni, de ő is tudtérezte, hogy ez még nem Brecht, vgy h mégis z: csupán shkespere-izált Brecht. Sértetten elhgyt Bessenyeit, úgy vélvén, hogy ezt ngyformátumú trgikus művzt nem lehet kimozdítni áthngszerelni szikárbb színjátszásr. Téved volt ez. Művzi sértettségből fkdó téved. Azért fordult el Bessenyeitől, mert nnk sem sikerült első vízbeugrásr z - mi neki sem sikerült.) Miért nem vlósíthtt meg éveken át Mjor Tmás zt művzi célkitűzét, mi felé mind eltántoríthttlnbbul hldt, miért hihetetlen szorglomml kísérletezett, válllt gúnyt is, hogy egy 60 esztendős, ngy tpsztltú tekintélyű művz nebulónk irtkozik Brecht iskolájáb, úton-útfélen m-gát német színházreformátor tnítványánk vllj. Az okot színházszervezetünk elvultságábn fedezhetjük föl. Megmerevedett szerkezet ez, régen nem felel m e g j e lenkor követelményeinek. Felemás helyzet állt elő színházi életünkben. Míg htlms költséggel szubvencionált, szocilist színházkt trt fenn z állm: belső szerkezetük, munkmenetük, ügyvitelük, műsorrendjük tekintetében ezek színházk nem egyebek, mint burzsoá színházi szervezetek földuzzsztott dminisztrációjú másolti. Nem könnyed mozgékony művzi lkotóműhelyek, hol mgyr színházművzet irodlom munkási együttesen kísérletezhetnék ki kor színházművzetét, h-nem kereskedelemre profilírozott, közönség ízlét kiszolgáló színházi üzemek. Adott műsorterv merevíti meg z évi progrmot, teljesítendő bevételi terv htározz meg kísérletezre fordíthtó költségvet irányát. Nincsenek stúdiók - igzi stúdiók! -, hol bármilyen hosszú ideig bíbelődhetnének rzfeldtokkl rendezők. (Közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy ez stúdiómunk nemcsk moszkvi Művz Színházbn vgy Berliner Ensemble fli között rendszeres, hnem milánói Piccolo Tetróbn vgy Királyi Shkespere Társságbn is biztosítottk, hogy olyn kifejezetten lbortóriumi színházkr ne is térjünk most ki, mint Grotowskié.) H pénzt időt kphtott voln Mjor, h nem kellett voln színházi műsor sürgeteinek, z előre kitűzött bemuttó kötelezettségeinek eleget tennie - hnem csk kkor lépni közönség elé, mikor már kiérett együttes játékot tud fölmuttni -, ez helyzet sok fiskótól megóvt voln, egyenesebben törhetett voln célj felé. De így történt, be kellett érnie zzl, hogy miközben teljesíti évi rendezői tervét, kiszolgálj színház kívánt követelményeket, szinte lopv hldjon előre mg útján. 8. Színzete mindig kilógott kissé mgyr színjátszásból. Minden figuráj mögött megtláljuk árnyékként társ-dlmi típussá tömörített egyént..egyet-len szerepébe sem feledkezett bele virtuózok vgy z átélősök" metfizikus mgtrtás szerint. Mindig hgyott egy kis rt, ezen át nézőnek fölhsdt vlóság, összefüggeiben is meg-látt szerepet. Ez voltképpen brechti módszer, mit Mjor már z-előtt is lklmzott színzetében, mi-előtt megismerkedett-megismerkedhetett voln mgávl z elmélettel. Mint Molière Úrhtnám polgár, ki döbbenten veszi zre, hogy ő évtizedek ót prózábn beszél, Mjor is brechti színz volt, csk nem tudott ról. Olyn egy időben, egymástól függetlenül létre-szerveződő művzi stílustláltról, világnézetből fkdó stílusváltozttásról beszélhetünk itt, mint Sztnyiszlvszkij Hevesi egymástól elszigeteltségében is hsonló módszerei színházi gykorlt. Amikor Mjor lposbbn tnulmányozni kezdi z 1961-es budpesti vendégjáték után - brechti színházt színjátszást: voltképpen sját művzetének elméleti meglpozásához jut el. Megerősödött bbn, hogy jó úton járt eddig is, mi félhomályos nem egzen tudtos keresgél volt, zt ez-

10 után tudtosítni volt képes. (Nem véletlen, hogy ő rendezi sjtó lá Brecht színházi tárgyú írásit. Mint hogy z sem véletlenszerű tlálkozás, hnem pontosn rámutt vonzlmir, kuttási irányir, hogy Mejerhold írásink mgyr kötete z ő közreműködével szorglmzásávl jelenik meg.) 9. Brecht Mejerhold: ez két vezérlő csillg Mjor Tmás színház fölött. Jellemző, hogy előbb Brechtbe szeret bele. Segítségével gondoltink fegyelmével tisztázz mg számár, mi is szocilist-tudományos színház célj feldt; miféle reformokt szükséges végrehjtni, hogy kor színházát megteremthessük. És csk ezután fordul z új formát kínáló Mejerhold felé. Előbb elméletileg tisztázz teendőit, csk zután töpreng megvlósítás mikéntjén. Látszólgos ellentmondás bújik itt meg. Mennyiben tisztázz Mjor elméletileg szocilist színház kérdeit, hiszen gondoltit nem elődásokbn, hnem tnulmányokbn fejtette ki? Először is: írt tnulmányokt is. Kzimir Károly mellett szinte ő z egyetlen színházrendezőink közül, ki hjlndó is megfoglmzni műhelygondjit. Tnulmányinál zonbn sokkl jelentősebb, hogy szinte lbortóriumi kísérleteket folytt színházeszménye kitisztázásár. A színházművzet ngy megújítói mindig gykorlti emberek voltk. Elméleteiket csk színházi gykorltuk tpsztltiként összegezték. Azok ngymesterek, kik elméleti munkásságukkl időnként új irányt szbtk színházművzetnek (pl. Appi vgy Gordon Crig), sját mguk nem vgy lig vlmit voltk képesek relizálni teóriájukból, holott mindketten gykorlti színházi emberek, nem pedig teoretikusok voltk elsősorbn. Mjor Brechttel meglpozt működét elméletileg, mikor erősnek érezte mgát eszmeileg: Mejerhold felé fordult, hogy z európi színháztörténetnek ezt megkezdett, de be nem végzett fejezetét kmtoztss művzetében. 10. Mejerholddl z új színház" egyik ngy lehetősége rekedt meg. Mejerhold polgári formlistából nőtt odáig, hogy szocilist színház egyik lpvető ngymestere legyen. Működének utol-só két évtizedében meglkotott színpdi művei erőteljes színházformát kínálnk. Hlál után mégsem következett be folyttás. A szovjet színházművzet hosszú időre visszfordult nturlizmushoz, polgári színház egyik fölmelegített változtát dt: legjobb eredményeiben sem hldt meg Sztnyiszlvszkij ék százdfordulós Művz Színházát. És máshol sem tlálhtott Mejerhold követőkre. Pisctor, Brecht, bloldli vgy kommunist német oszt-rák színházi emberek meriki emigrációb kényszerültek. A háború után folytthttln volt z út. A Pisctor-munktárs Brecht Svájcon Csehszlovákián át csk 1949-ben érkezik meg Berlinbe; Pisctor 1954-b en kerül vissz Schiller Theterhez. Mejerholdot kivégezték. És különben is: háború utáni élet még nem érett meg rr, hogy második világháború elő-estéjének összegező színházávl álljon elő. Csk hidegháború befejeztével - z 50-es évek végén - tér vissz színház keleten is, nyugton is világ-háború cezúrájávl lezárt folymthoz. Bejárják keresnek, tévedeknek zsákutcákb rohnásoknk, meg-termékenyítő próbálkozásoknk szinte vlmennyi útját, mindzt, mit elődeik húsz-hrmincnegyven-ötven évvel előbb már végigjártk. Az izmusok színházánk szinte minden fázisát meg kell ismételni, h fölgyorsítottn is, hogy mgsbb szinten jusson od színházművzet, hol háború megksztott. Tlán elég civilruhásn színre lépő színzmunkások gondoltár utlni, kik néző szeme láttár lkulnk át néhány jelmezdrb segítségével z el-játszndó színmű szereplőivé, mindenki előtt világos: Vhtngov munkál tovább jelenkori elődásokbn. Tlán elég felidézni kegyetlenség színházánk elméletét, hogy Artud megkdt háború előtti kísérleteinek folyttását láthssuk. Az bszurd színház folyttj Tzr Gázszívét ddisták nyelvrombolását, Hndke monodrám-szerzők Jevreinovot, Genet Pirndellót fejleszti tovább. Dürrenmtt Shw-ból táplálkozik. H mgsbb fokon is, de kísértetiesen ismétlődik két háború közötti színházi élet. Most jutottk el rendezők Mejerholdhoz, ki szintézist legrdikálisbb szkítást jelenti kellemesen zárt polgári színházzl. Peter Brook, ki már korábbn kísérletet tett Lerrel kegyetlenség színház, z US-el politiki commedi dell ' rte, Senec Oidipuszávl szkrális színház felé: most Szentivánéji álomml jutott el Mejerhold cirkuszáig, hol köteleken mászkálnk szereplők, lázuhnó spirálokb tekerednek bele (vjon nem emlékeztet ez Mejerhold Cromelynck-elődásánk htlms, forgó tárcsájár, mi cselekmény dinmizmusát volt hivtott kifejezni?!), kíni zsonglőrtrükköket muttnk be szereplők: vgyis eljutott végre Mejerhold szintéziséig, cirkuszig, termzetesen mgáb olvsztv közben elért vívmányokt. Szó sincsen ról, minth Mjor, ki A luzitán szörnyben leghtározottbbn legvdbbn vlósított meg cirkuszi elképzeleit - utánkullogn külföldi tláltoknk. Csk egyszerre, egy időben, egymástól látszólg függetlenül jelentkező zonosságokról beszélhetünk. Amikor Benno Besson Berlinben dgdtlábú Oidipusszl fölhúztj hosszú köntösének lját, színz bohóci mozdulttl mutt rá bekötözött, fáslitól eltorzult lábár: ez Gerrdok Grockok vgy Rivelsek gesztus, egy görög trgédi közepén. Amikor Deutsches Theterben Fust pudliját zsinórpdlásról mozgtott mrionett helyettesíti : ez nem más, mint cirkusz. Amikor Plnchon Cid helyett ( Pierre Corneille»Cid«-jének, legki-válóbb frnci trgédiánk megvittás drbokr szede, mit drámíró kivégze, vlmint különböző trtósított kulturális értékek ingyenes szétosztás követ" címmel) Théâtre Montprnssebn htlms buffonériát állít színpdr, hogy tgdj frnci klsszicizmus egyik mintdrbjávl együtt mgát Corneille-t polgári színházt polgári társdlomml egyetemben, kkor nem lehet elkerülni zt z összehsonlítást, hogy Mejerhold már 1928-bn 1935-ben ezt elvégezte Gribojedov Az z bjjl ár című komédiájávl. Amikor z ddig finom irodlmi-színházi kísérletekkel bjlódó Brrult, Cludel istápolój, Smuel Beckett pá-rizsi szálláscsinálój, Csehov-szkértő Brrult Rbelis-ből cirkuszi muttványt frg, ugynezt megismétli Jrry művével; mikor Tsso őrjöngő Lórántját vásártéren sportpályákon

11 muttják be, egyszerre több helyszínen kínálv látványosságot közönségnek; mikor Ljubimov bohóctréfák soroztává lkítj át Trtuffe-öt; mikor egy eléggé nem méltányolt föl nem ismert színházi ármlt - musicl comedy - egyesíti prózát zenével, gesztust tánccl, társlgási színművet revüvel: vgyis látványos népszórkozttó elemekkel teszi ünnepivé szín-házt; mikor Grotowski z emberi test kibírhttlnságig fokozott bemuttásávl betétszámokr szbdlj színházi estét; mikor Hir hozzá erősen hsonlító hppeningek ( olyn sztriptíz hppeningek is, mint z Ó, Clcutt!) mezítelenséget test lemeztelenítét is belevonják politikát kifejező színpdi eszközök közé: nem tesz-nek mást, mint vissztérnek vlmi ngyon egyszerű ngyon erős, minden nézőben ősi emlékeket megmozdító demokrtikus misztériumhoz: cirkuszhoz. És igzságtlnok volnánk, h zt mondnánk, hogy csupán elvesztett nézőinek kegyét keresi színház, önmg muttványossá átlkítás közben. Jó persze, hogy versenyben vn színház televízióvl, mégis z jellemző ezekre z egymástól független megmozdulásir, hogy több rétegződű, legszélesebb tömegeknek szellemi táplálékot kínáló népi formákt óhjt kilkítni, melyben ki-ki megtlálhtj mgáét, z erőteljes form működe közben. Az is sok mindent elárul, hogy h reformátorok vlmely régebbi színházi korszkhoz nyúlnk vissz vérátömlesztért, hová kerül kezük. A commedi dell'rtéhoz folymodnk legtöbbször vgy z ázsii színházművzethez, különösen Pekingi Operához. Brook nekünk is ismerős oly kedvelt Lerjében vihrjelenet egyenes átvétele Pekingi Oper egyik remekének. A commedi dell ' rte is tele vn muttványos elemekkel, testi ügyesség fitogttásávl: egyensúlyérzék fiziki fölény, gyorsság, rugnyosság kellett végigjátszásához. Ez egyik átmeneti, mgár tláló ngy korszk színházművzetnek, mikor szó-zsonglőrködt kezdi fölváltni z igzi zsonglőrköd. Ebben színháztörténeti pillntbn jelent meg A luzitán szörny Mjor rendezében. (Májusi számunkbn folyttjuk) PÁLYI A N D R Á S Mellékszereplők sttiszták Csckijról már z egz vendégsereg, mely Fmuszov házábn egybegyűlt, szent meggyőződsel hiszi, hogy őrült. Holott ő z egyedüli józn ebben z ostob gyülekezetben; ő z egyedüli, ki látj z egykori orosz társdlom visszásságit, következképp látj teremben trtózkodó úri lézengők kisszerűségét ljsságát is. És mert forrdlmár, szól is, megítéli őket. Cskhogy ez társdlmi közeg már kivetette mgából, legendát épített köré védekezül, groteszkül visszájár fordított mgábn z egzséges emberi életösztönt, méregnek véli gyógyírt. Ezért komédi Gribojedov Az z bjjl jár című színpdi műve, melyet Kerényi Imre melodrámánk rendezett meg Mdách Kmrszínházbn; z említett jelenet pedig, mikor Csckij belép terembe, komédi tetőpontj. Csckij ugynis még nem tudj, hogy őrültnek trtják. Mi viszont tudjuk. Az imént pergett le előttünk színpdon z brvúros félrehllófélreértő pletyksor, mely - mintegy z úri vendégek tudtlttijából - pillntok ltt felszínre hozt z ifjú dekbrist őrületének hírét. Ebben vígjátéki szituációbn drámánk sütnie kell, nézőtérnek pedig dőlnie ne-vettől, vgy elkdt lélegzettel figyelnie fejleményeket. A Mdách Kmrszínházbn ehelyett teljes közömbösség urlkodik. Hogy miért? A színpdon tizenöt ember áll, félkörben, kár egy operi ngyjelenetben. E tizenöt lk közül zonbn egynek sincs lényegi köze Csckij-hoz, s ezen mit sem változtt Csckij sjátos rendezői-színzi értelmeze, kit Uri István nevetségesen ptetikus figuránk lkít. Ezúttl nem is főszereplők színzi megformálását kérjük számon, mert ez jelenet nem sztároké, hnem z együttesé. Amíg Csckij beszél, vendégek lssn kiszivárognk mellőle, s döbbenten veszi zre, hogy utolsó szvit puszt flknk vágt od. Ekkor érti meg, hogy őrültnek trtják. Ez trgikus színezetű, ngy vígjátéki szituáció viszont elsikkd z elődásbn. Tudniillik nem teremtődött hozzá közeg. A SHAKESPEARE-MÉSZÖLY-DARVAS: LÓVÁTETT LOVAGOK (OPERETTSZÍ N HÁZ) VÁRHEGYI TEKÉZ (PILLE) (MTI - KELETI ÉVA FELV.) lézengőkről nem tudtuk meg, hogy lézengők. A vendégek dekortív öltözékükben beléptek, sztereotip mosollyl sztereotip gesztusokkl, s melyiküknek épp nincs szövege, z háttérben mímeli beszélgett, összesugdosódást. Így például, két Togonhovszkij-lány szöveg híján nnyir bnális, hogy szinte ordít feleslegességük színpdról. Ezek után már le sem kell írnunk, oly nyilvánvló, hogy c jellegtelen figurák eltávozásából is, mikor mgár hgyják z őrültet", hiányzik minden krkter. A mgár döbbenő Csckij ngy helyzetéből üresjárt lesz. melyben z írói poentírozottság olcsó htásvdászt-nk tűnik. Sttiszták kulisszák mögött Kerényi Imre Gribojedov-rendeze csk egy péld sok közül, mely ugynzt kérdt veti fel: mi legyen sttisztákkl korszerű színházbn? És mi lesz velük színházi elődásinkbn? Azt, hogy sttisztéri rtisztikus mozgtás pompás htást tehet, már meiningeni herceg is tudt, mikor megrendezte htlms történelmi freskókr emlékeztető elődásit. Sztnyiszlvszkij viszont, mikor z elődás végső céljár vló állndó, tudtos koncentrálást tette meg rendezői munk lpelvének,

12 termzetszerűleg megkövetelte legjelentéktelenebb szereplők drámi fejlődének kibontását is, hogy m mondnánk, öntörvényei szerint, mit mégis végső cél törvénye htároz meg. De modern színházi irányztok áttekinte helyett, mely már terjedelmi okokból is lehetetlen e helyütt, hdd állpítsuk meg, hogy bbn pillntbn, mikor spontán színjátszást tudtos művzi felkzül váltott fel, problemtikussá vált sttisztéri mellékszereplők mozgtás. S bár számos megoldás született Reinhrdtnk z tmoszferikus színpdi htást szem előtt trtó rendezeitől brechti elidegenítig, lényeg ezúttl mégis z új igények születe. M már pontos techniki kidolgozás nélkül szkmi képtelenség sttiszták mellékszereplők rtisztikus mozgtásáról beszélnünk. Az új színház, tudtos színzi felkzül fokozott játéklehetőségeket keresi, s miközben művzetek differenciálódásávl egyre inkább színzi játékbn összpontosul mindz, mi színház specifikum, tegnpi színház jól bevált sttisztéri-mozgtás mi színpdon egyre bnálisbbnk tűnik. A z z bjjl jár vendégeinek háttérben folyttott ném beszélgetei Hevesi-féle színházbn még illúziót teremthettek voln, Kerényinél már illúzió-rombolók. A legminimálisbb igényünk lenne, hogy kev szövegű figuráknk GRIBOJEDOV: AZ ÉSZ BAJJAL JÁR (MADÁCH KAMARASZÍNHÁZ), LÁZÁR MÁRIA (HRJUMIN GRÓFNŐ), DEÁK B. FERENC (ZAGORECKIJ) leglább ruháj játsszon, vgy legyen egy-egy jellegzetes gesztusuk, jellemző mosolyuk. Tény, hogy ez időt szőrszálhsogtó, pepecselő munkát kíván rendezőtől. Sőt z is tény, hogy modern színházbn bizonyos intimitásigény jelentkezik, z új drbok jelentős rze nem is kíván sttisztériát, s olyn klsszikus drámáink színpdr állításánál is, mint Az ember trgédiáj, melyet Puly épp meiningenizmus htás ltt álmodott először színpdr, mi néző figyelme inkább vlódi drámi figurák belső fejlődére irányul. Ezért bizonyult szerencsnek legutóbb Szécsi Ferenc Trgédi-rendeze is z Állmi Déryné Színház kmrlehetőségei közt, mely szinte teljes mértékben kiikttt Trgédiából sttisztériát. A sttisztáknk kulisszák mögé szorítás egyébként jelenség, melyre legszélsőségesebb példát Horváth Jenő nyújtott S z ó k r t é s z védőbeszédében, hol z eredeti rendezői koncepció komoly sttisztériát feltételezett, de Humnn Péter tudtos, ngyívű színzi lkítás rendező megítéle szerint egyszerűen feleslegessé tette bejövetelüket. Mert Humnnk vlóbn megvn z ereje megvnnk z eszközei hozzá, hogy nézőket tegye sttisztákká, ezáltl mindjárt élő példáját is dv fentebbi megállpításunknk, hogy tudniillik színzi teljesítmény megnövekede z új színházbn nemegyszer bnálissá teszi hgyományos sttisztériát. A Bánk bán újrértelmezénél Both Bél is láthtón ilyen megoldáshoz vonzódott. Az első képben multóplot vendégszobáját drmturgii funkciójánk megfelelően két rzre osztj: z előtérben álló sztlnál folyik békétlenek első párbeszéde, z jtónyílásnyi sávbn látott háttérben zjlik mg multság. E háttérbeli multság ábrázolás nem hsznál korszerűbb v g y eredetibb eszközöket Gribojedov-drbbeli vendégség megjeleníténél, mégis ngy különbség vn színpdi htás közt: Bánk bánbn bnális, jellegtelen ném beszélgetek gesztusok háttérben, mintegy mellékesen jelennek meg, s drbon belüli drámi funkciójuk sem oly súlyos, mint Az z bjjl jár említett jelenetében. Ugyn-zok z eszközök tehát, melyek ott bántók voltk, itt lklmzhtók. Annál is inkább, mert ez játéktér lehetőséget d rendezőnek, hogy Gertrudis kíséretét lkotó sszonyokt is csk egy pillnt- r, másik teremben villnts fel, szintén mellékesen, hisz z sszonyok szerepe vlóbn csk formális drámábn. Vn zonbn Bánk bánnk még két kényes jelenete, melyet Nemzeti Szín-ház tvlyi felújítás kevbé tudott megoldni. A békétlenek összeesküvét bizonyos fokig megemeli z rendezői elképzel, mely Petur bánt nemzeti rút gyűlölet", ncionlizmus képviselőjének látj. S így békétleneket is szklerotikus öregurknk, kik tehát mint tömeg bizonyos többletjelentt kpnk drmturgiilg is. A zárókép zonbn, rvtlll királyi székkel, htlms sttisztériávl megmrd teátrális látványnál. Nincs senki jelenvló leventék közül, ki e szennyet ngysszonyán nem undorodn hgyni? " kérdi király, s Kton instrukciój szerint mind gondolkodv szegezik le szemüket". Ez z pont, hol erős hiányérzetünk támd: z elődásbn ugynis indokoltlnnk tűnik, hogy miért nincs ki kiálljon megölt királyné becsületéért. S z csk z érem egyik oldl, hogy z író ezt nem oldott meg. A sttisztéri korszerű mozgtás éppen bbn rejlene, hogy ezt z írói gyengét leglább rzben korrigálj színpdi megvlósítás. Meg lehetne keresni zokt figurákt, kiknek puszt jelenlétében is drámi szükség-szerűséggel jelenhetne meg Bánk bánnl vló megvívás képtelensége. Elegendő tlán Mikhál lkjár utlnunk, kinek megvn sját trgédiáj drámán belül, külön megütköze Gertrudisszl, Peturrl, sőt h krjuk, épp itt záróképben, Bánkkl is. Ehelyett Mikhált játszó színz, Tyll Attil egyedül látványr ügyel, felvesz egy pózt, mely többi színzi pózzl együtt tblót lkot, de nem teremt drámát. Nyilssy Judit viszont, ki Miskolci Nemzeti Színházbn rendezte meg Bánk bánt, bár igz, z sszonyok moz g tását nem sikerült olyn mellékesen, tehát funkciójánk megfelelően megoldni, zárókép problémáit is, ú gy tűnik, e kiikttásos technikávl kívánt felszámolni. Mindenesetre rvtlt fekete tüllfüggöny mögé helyezte, s így z üres teremben minimálisr redukált udvr jelenlétében Endre szánlmsn gyenge király, már-már groteszkül ht királyi székben. Ami bizonyos fokig megoldj finálét, de jelenlevő figurák elkerülhetetlenül jellegtelenek mrdnk, s végül Nyilssy Judit sem tesz mást, mint látványos kompozíciób

13 GRIBOJEDOV: AZ ÉSZ BÁJJAL JÁR (MADÁCH KAMARASZÍNHÁZ) A VENDÉGEK JELENETE fogj össze z egyes színzi pózokt. S ez egyúttl zt is jelzi, hogy mg ki-ikttás, legyen bár néh rendezői telitlált, nem jelent kulcsot vázolt problémához, hisz nyilvánvló, hogy se Bánk bán záróképéből, se Az z bjjl jár vendégjelenetéből nem hgyhtók el egyszerűen sttiszták mellékszereplők. A látvány drámiság Mit kezdjen hát rendező olyn szín-pdi jelenetekkel, melyekben drámi funkciój vn sttisztéri vgy mellékszereplők tömeges jelenlétének, de z egyes mellékszerepek drámilg motiváltlnok? A puszt dekortív felvonulás, mint láttuk, erőtlenül ht, legkrkterisztikusbb pózok tblóvá komponálás, h z egyes testtrtások, gesztusok, rckifejezek kézmozdultok közt nincs drámi összefügg, h nem rejt mgábn játékot, idegenül ht bbn színházbn, melyben színzi játék jelentősége megnőtt. De kérdben ott válsz is. Hisz közel sem szvk drámi konfliktusok kpcsoltok egyedüli kifejezői, s z tény, hogy prózi színházinkbn is egyre ngyobb szerep jut koreográfusnk, jelzi, hogy jól koreogrfált mozdultok drmturgii összefüggeket, drámi ellentéteket megütközeket fejezhetnek ki. Így Szécsi Ferenc például Trgédi londoni színében, mely süllyesztő nélküli kmrszínpdon legnehezebben megvlósíthtó, egy csontváz-kísértet beikttásávl küldi hlálb z öngyilkosokt, mi ezúttl nem legszerencsebb megoldás: Trgédiától idegen, kbré ízű Hlál figuráját Köllő Mik-lós koreográfiáj sem menti meg. Ngy-szerűen sikerült viszont Szegeden be-muttott Mári királynő krd nélküli vívójelenete, melyben főként Durzzo Károlyt lkító Végvári Tmás nyújt virtuóz teljesítményt. Ebben jelenetben igzolódik technikilg Lendvy Ferencnek z rendezői törekve, mely pntomimikus elemek lklmzásávl jeleníti meg Mári lidérces álmát: vlóságos történetet. De legékesebb példát A luzitán s zörny elődás szolgálttj. A Peter Weiss-féle ortórium-szövegkönyv vjmi kev drámiságot trtlmz, játék viszont, mely Kton József Színházbn folyik, igzi színház, minek legfőbb titk, hogy Mjor Tmás rendezői elgondolását Szigeti Károly koreográfiáj mozdult-drámává építi. A pte- tikus mondtokkl groteszk gesztusok ütköznek meg, z ironikus dlszöveggel gyermekded dllm, trgikus kisemmizettséggel játszi csúfolódás, s jórzt főiskolás színznövendékekből álló kr imponáló biztonsággl mozog, jó krobtikus felkzültségről tesz tnúságot, s míg szerepelnek, vlóbn drámivá tudják izzítni szociológii-politiki dokumentumokt. Az elődás felépíte szerint zonbn, főként z első rzben többször szerep nélkül mrdnk, háttérbe vonulv, ilyenkor három Beszélőé vgy más kisebb szereplőké színpd; kr tgji ezekben pillntokbn civilek lesznek, minth z öltözőbe tértek voln vissz, kilszik fényük. Jó ellenpéldként kínálkozik fő-szereplő Törőcsik Mri, ki háttérben is jelen vn, háttér-jelenléttel; mi termzetesen mesterségbeli biztonság kérde lehet, s itt csk zért emeltük ki, hogy hngsúlyozhssuk: legkitűnőbb koreográfi sem menti fel színzt figur belső megformálás lól, csupán segítséget nyújt, hogy belülről megfoglmzott drámi viszony külsőleg is megjelenhessen. S zt hiszem, ez szükséges belső megformálás hiányzik Lóvátett lovgok főszereplőiből. A Fővárosi Operettszínházbn bemuttott új zen játék, melyet Shkespere nyomán Mzöly Dezső írt Drvs Ferenc zenéjéhez, z ifjú nvrri király elcsábítttását re-géli el szellemes pjzán humorrl. Hisz Bogár Richárd koreográfiáj rgyogó megoldásokkl segíti groteszk játékosságot. Ferdinánd király kíséretét lkotó három ifjú koreográfi szerint önmg kriktúráját is dj: esküt tesznek, hogy három évig csk tnulásnk élnek, s nőre nem is tekintenek, de z eskütétel indulóritmusr történik, s négy fitl legény fekete köpenyben pttogó ritmusr topogv, lépben előrejön, miben nemcsk fel- hőtlen felelőtlenségük, s rövidesen bekövetkező esküszeg rejlik, hnem z ifjú fogdkozók jellembeli ellentmondási is. S hsonlóképp, mikor hrcb indulnk frnci hölgyek ellen, fekvő-támszokt ikttni indulóritmusú dlukb. Cskhogy ezekről z ellentmondásokról nincs sok mondnivlój színzi játéknk, mi így nem is nnyir játék, mint táncosénekes teljesítmény. Epizódok rivldfényben A Lóvátett lovgok operettszínházi elődásánk zonbn vn négy ngyszerű epizódfiguráj. Ez négy fitl színz epizódszerepeivel egyszerűen lejátssz főszereplőket színpdról. Az epizódok megoldás külön tém, újbbn szokás is erről beszélni: minth kiveszett voln z epizódok becsülete, egyre kevesebb jó epizódszínz, egyre gykoribb, hogy szerepet rőfre mérik. A kérd persze nem ilyen egyszerű. Bj vn hgyományos krkterjátszás hitelével is. A srkított krkterlkítást, melyben jó epizodist megcsillogtthtt tudását, sosem válsztott el sok clownkodástól; m meg - záltl, hogy nézőtér tudtábn kz krktertípusok élnek, mgunkkl hozott receptek - szinte eleve kizárjuk z epizódok hgyományos htásos megoldásánk lehetőségét. A pesti Bánk bán Tiborc, Őze Ljos például megfosztj érzelmeitől figurát, ttól vló félelmében, hogy siránkozó Tiborc már nem hiteles. Így viszont egy olyn mesterséges Tiborc születik, ki kitűnően meg vn csinálv ", csk épp élettelen. A Lóvátett lovgok négy színze, Felföldi Anikó, Várhegyi Teréz, Konrád Antl, Mros Gábor kriktúr nemes eszközéhez nyúl, s minthogy víg-játékról vn szó, jól kmtoztthtó is ez módszer: z iróni, különösen z öniróni mindig frissít, s önnön krkterizálásuk krikírozás olyn hőfokr

14 hevíti játékot, mi ritk színházinkbn. S nélkül, hogy el krnánk merülni ennek z elődásnk vizsgáltábn, hdd emeljük ki külön is Várhegyi Teréz pródját, ki szerelemre tnítj gzdáját, Armdót, hóbortos spnyol lovgot, s ebben z énekes-pntomimikus duettben lkítását egyszerre jellemzi gyermeki báj rvsz mindentudás, játékos öniróni fölényes gúny Armdo ostobságávl szemben, s mi z egz jelenetet megízesíti: minden pntomimikus-táncos gesztus pjzán csínytev, m női szerelemreszületettség csínyteve, hiszen h fiúruhábn is, de ez z pród mégiscsk nő, s épp nőiességének vibrálás d e lehetetlen, férfitln lovg oldlán különleges töltt lkításánk. Várhegyi Teréz szerep ilyen igényes szellemesen kidolgozott megoldás ellenére sem sztár, s h úgy is érezzük, hogy ő kerül z elődás rivldfényébe, ez nem z ő hibáj. Úgy jár, mint Grs Dezső Gribojedov-drb végén kpott tízperces epizódjávl: Grs Repetyilovj, hogy belép színre, nézők tudtából kisöpri mind-zt, mi előtte két órán át történt, s helyett, hogy feldobná" drbot, vlósággl gyonüti. A problém súlyos. H színház z eltűnt epizodisták utáni sóvárgásábn legerősebb színzegyéniségeinek epizódszerepeket d, míg z elődás fő vonl sokszor rendezőileg-színzileg kidolgoztln mrd, jó epizód eredeti funkciój ellen működik: megfúrj" z elődást. A luzitán szörny sikerének z z egyik titk, hogy Mjor Tmás komédiár hngszerelt elődásbn sem feledkezett meg ról, hogy Peter Weiss ortórium politiki dokumentumdrám, s hogy z epizódjáték, bár krkterisztikus kell hogy legyen, sosem veszélyeztetheti z elődás központi szálát. S igz ugyn, hogy A luzitán szörny nem nyújtj legerősebb epizódlkításokt, de figurák megformálásábn jelentős szerepet válllnk Keserű Ilon ruhái, s így igzi ensemble-teljesítmény tnúi lehetünk. Ami rr is mutt, hogy z epizódszereplők is mellékszereplők, s z epizód megoldás nem önmgábn vló érték, hnem mindig z dott elődás struktúrájábn betöltött szerepétől függ. A játék lehetőségei A fenti áttekintben szándékosn kerültek egymás mellé különböző korból szármzó, különböző színjátszási stílust SHAKESPEARE-MÉSZÖLY-DARVAS: LÓVÁTETT LOVAGOK (FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ), FELFÖLDI ANIKÓ (JULKA) ÉS KONRÁD ANTAL (DON ADRIANO DE ARMADO) (MTI - KELETI ÉVA FELV.) kívánó drbok eltérő rendezői törekvek; ugynis nem z egyes elődások összehsonlítgtás volt célunk, inkább nnk felvillntás, milyen lényeges szerepe vn sttiszták melléklkok mozgtásánk legkülönbözőbb rendezők áltl színpdr állított legkülönbözőbb drbok elődásibn, s hogy rendezői munk sikerét milyen ngy mértékben veszélyezteti mellék-szerepek megoldásánk elngyolás, kár bevált sblonok lklmzását, kár z epizódok elurlkodását, kár fő-szereplőkre koncentráló egyszerű gondtlnságot jelent ez. Ami viszont bevezetőül vázolt problém megoldását illeti, koreográfus jelentőségére már szintén rámutttunk. Az lábbikbn egy más jellegű megoldási lehetőséget szeretnénk szemügyre venni, gondoltilg érzelmi htásibn egyránt meghtványozódó játék ngy lehetőségét, melyhez úgy tűnik, jelentős lkotók éreznek vonzlmt. H jól koreogrfált elődások megoldását látvány drámiságábn láttuk, úgy hdd állpítsuk meg, hogy játéknk is vn bizonyos drámiság, mikor vlóságos ellentmondásokt fejez ki különböző színházi htáselemek kontrsztjivl. Például kitűnő lehetőség kinálkozott erre Nyilssy Judit Bánk bán-rendezének összeesküvi jelenetében. A békétlenek félhomályos színpdon látszólg zilált összevisszságbn helyezkednek el, minth rendező ezúttl is tbló látványávl krn htni. Csk figyelmesebb szem veszi zre ebben ziláltságbn szimmetriát: öt békétlen homályb húzódv, tőlük külön, szintén homálybn Mikhál - s öt békét-len fényben, s tőlük külön Petur. Az íróilg nem legsikerültebb jelenetet ez kontrszt mindjárt feltölti feszültséggel, s rendezői ötlet ngy lehetőséget kínál fényből homályb homályból fénybe vló átjárásokkl, s zzl is, hogy ki szól, mintegy véletlenül fénybe lép. Nyilssy Judit zonbn bbn pillntbn, hogy íróilg is kidolgozott drámi frontokt állítht színpdr (Petur Mikhál, Petur Bánk összecspás), elejti z indító ötletet, holott h sikerült voln ezt fényjátékot" ráhngolni drám lp-vető konfliktusir, békétlenek jelenetének tlán legizglmsbb rendezői megoldását kpnánk, mit vlh láthttunk. Hsonló benyomásink támdtk Mári királynő elődásán Szegedi

15 Nemzeti Színházbn. Egy sor rgyogó játéklehetőséget láttunk - csírájábn. Brth László díszlete - Gyárfás Mik-lós elképzele szerint - htlms bldchinos ágynk álmodj színpdot ehhez z álomjátékhoz. S miközben ezen z ágyon " Durzzo Károly összeesküvt sző Mári ellen, Mári Erzsébet ott állnk ugynezen z ágyon ", hllv leregálv Károly szvit, nélkül, hogy látnák" egymást. Álom vlóság sjátos egymásb játszás ez, mely tovább épülhetne három színes lovg httgú főúri kr jó szimmetrikus mozgtásávl. S bár kr mozgtás mindig pontos indokolt, sohsem bnális, mégis megmrd Lendvy Ferenc rendeze színpdi htáselemek szimpl lklmzásánál. Mert mikor második rz elején főurk kr homálybn jön be, s nélkül, hogy legprányibb fény esne rájuk, z ország romlásáról szólnk, vgy mikor Károly meg-gyilkolás után csk belesnek, úgy mondják újr zt, mit drám elején még fényben mondtk ( Sokáig éljen Mári királynő!"), z mindenképp fokozás, erősít z előzőekhez képest. De végül is kr független mrd z ágytól, Mári királynő álm független krtól, z ötletek nem kpcsolódnk egymásb, nem trnszformálják egymást mgsbb hőfokr, mi nnál is ngyobb vétek, mert álomról v n szó, tehát mindnnk be kellene következnie, mi lehetséges. Egyébként pedig z lkok pontos kidolgozás - Mári királynő esetében szimmetri - drámi trnszformáció híján niv htást kelt, meseszerűvé teszi z ironikus trgédiát, s ennek épp meseszerűség árt legtöbbet. A tengerz hjót rjzol Első pillntbn ugynilyen nivnk tűnik debreceni Kis Színpd elődásábn, Negyven gzfickó meg egy m született bárány című Dnek-drbbn, melyet Giricz Mátyás rendezett, szekrény tetején ülő tengerz is, mikor unlmábn tenger utáni sóvárgásábn hjót rjzol flr. De ebben épp nivitás kp funkciót. Ez primitív rjz flon nemcsk zt árulj el, hogy tengerz untkozik, hnem mint z unlom, z ábrándozás konkretizálódás jellemábrázoló funkciót kp. H pedig már flr rjzolt hjó hozzátrtozik tengerz jelleméhez, szerves rze drámi konfliktusnk is: néhány perc múlv ez z ember, ki most tenger-ről álmodik, prncsot kp csecsemő- PETER WEISS: A LUZITÁN SZÖRNY (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ), GYULAY KÁROLY, RAJZ JÁNOS, GYŐRFFY GYÖRGY, ZOLNAY ZSUZSA ÉS A KAR gyilkosságr. A nyolc gárdist színpdi mozgtását ez péld jól jellemzi: kellékek, díszletelemek szinte cselekvő prtnerei lesznek színznek, pontosbbn színz belső cselekveinek, lkulásánk objektivizálódási, melyek zonbn objektivitásuk áltl önálló drámi funkciót töltenek be. S így ez stúdióelődás mellékszereplők mozgtásánk ritkán tpsztlhtó megoldását muttj, mely drámi szövegben kibonttlnul mrdt drámi lehetőséget nem színz szuggesztivitásár hgyj (hisz ez mellékes, kis szerepeknél nem is lenne lehetséges), hnem kivetíti színz z objektív játéktér kpcsoltár, felfedezve, hogy játéktér egyes elemeiben színzi drám is objektivizálódht. Úgy hiszem, ennek felismere vgy megérze inspirált Iglódi Istvánt is z Álszentek összeesküve című Bulgkovdrb rendezekor. Az elődásnk ugynis zok legerősebb pillnti, melyekben Kton József Színház kmrszínpd kitágul, mi látszólg csk optiki trükk: játszni kezdenek tükrök, melyek frnci királyi udvr pompáját vnnk hivtv emelni. Csk-hogy ez színpdot kiszélesítő techniki trükk rövidesen kpcsoltb kerül zzl is, mit ez pomp elrejt, s mit csk személytelen géphng, hng-szóró jelez. Az első felvonásbn, mielőtt király kiterjeszti kegyeit Molièrere, két embert is lecsukt, hmiskártyás márkit vándorprédikátort: mindkét ítélet kimondáskor színpdkép megmerevedik, mjd hngszóróbn börtönzár csikorgását hlljuk. Ugynez hngszóró ismétli mjd háromszor Mo- ličre megdicsőüle királyi menet elvonulás után, miközben gárdisták sétálnk tükör előtt, hogy A király lszik". Ebben már Molière megdicsőülének viszonylgosságát is érezzük, s tükrök csillogás is kétszínű királyi htlom, sötét titokztosság jelképe lesz. Ez nyilvánvló kontrszt teszi drámivá techniki trükköt, szín-pdr állított tükröket, s ezek előtt tükrök előtt játssz el" mjd Molière vlóságos hlálát is. S h most zt nézzük, hogyn mozgtj Iglódi sttisztákt, mgábn királyi gárdisták vonulttásábn nincs különösebb újítás, kár bnális lehetne. H nem lennének ott hátuk mögött tükrök, melyeknek első látsztr csk nnyi közük vn gárdistákhoz, hogy teret ünnepélyességet kínál nekik - látsztul. De bbn pillntbn, hogy gárdisták kpcsoltb kerültek tükörrel, fokozott rzük lesz bbn drámábn, mely voltképp kulisszák mögött folyik. Mert Bulgkov drbj csk látsztr Molière trgédiáj, vlójábn ngyon is mi játék. S Iglódi rendezében, mely erősen koncentrál játék miságár is, gárdisták történelmi kosztümjeikben szerves rzét lkotják m érvényesnek érzett konfliktusok megformálásánk. Sem ez utóbbi, sem fentebb leírt megoldások nem tekinthetők bszolút érvényűeknek, legfeljebb utt jeleznek. Ez z út pedig nem más, mint mellékszereplők sttiszták drámi funkciójánk sokrétű, z elődás filozófiájáb szervesen beépülő kidolgozás, mi színpdi htás elengedhetetlen, lényegi eleme.

16 BULGAKOV: ÁLSZENTEK ÖSSZEESKÜVÉSE (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ), MAJOR TAMÁS (MOLIÈRE) zntit - szerzői önvllomás tükrében éppen ez mű, z Álszentek, összeesküve fogj össze. A drám Molière életét ábrázolj, de mint Iglódi István, Kton József Színház produkciójánk rendezője mondj egyik nyiltkoztábn.. ez ne tévesszen meg senkit, nem fféle regényes életrjzról, drmtizált tnulmányról vn szó." Belső emigráció SZILÁGYI J Á N O S Bulgkov-Molière kálváriáj Az Álszentek összeesküve Kton József Színházbn Álszentek összeesküve Bulgkov legszemélyesebb drbj ben írt, még bbn z évben próbálni is kezdték moszkvi Művz Színházbn. A produkció rendezője Sztnyiszlvszkij volt, de betegsége mitt színház másik rendezője, Gorcslov vezette próbákt. Nem kevesebb, mint négy évig. A premier ugynis csk 1936-bn szüle-tett meg, s után támdások özöne zúdult szerzőre, színházr. Sztnyiszlvszkij nyiltkoztbn htárolt el m-gát műtől, melyet hét elődás után levettek műsorról, évtizedekig nem is játszottk. Sem Művz Színházbn, sem máshol bn született csk meg z újbb bemuttó: Komszomol Szín-házbn Efrosz rendezte produkciót. H csk ez z egy mű, Bulgkov művzetének ez z egy drbj sodródott voln bele z lkotások nem is oly ritkán klndos szövevényű útvesztőjébe, kkor kritikus könnyebb helyzetben lenne. De Bulgkov életének, művzetének állndó kényszerváltozási más pályát teremtenek. Olyn pályát, melynek bukttóit, érthető érthetetlen mozaz Bulgkovot blos kritik belső emigrációvl vádolt. Bulgkov z Álszentek összeesküvének megíráskor már vlóbn belső emigrációb szorult, csk éppen nem ő krt, nem ő kívánt ezt z emigrációt, hnem rákényszerítették. Rákényszerítették zzl, hogy művei z egyetlen Turbinok végnpjit kivéve ezt írásos nyiltkoztábn mg Sztálin védte meg, trtott műsoron tizenöt éven keresztül nemigen jutottk túl főpróbán. És ez kényszer terem-tette belső emigráció, htlmt szolgálni kívánó művz szolgáltot el-vető htlom konfliktus vájt Bulgkov lelkébe Molièrehsonltot. Azt hsonltot, mely művzsors zonosságábn élte, érezte kínlódt meg műveket. S nem csupán z Álszentek összeesküvét között Bulgkov szinte mániákusn fogllkozott Molière-rel. Regényt, drámát írt ról, lefordított Fösvényt, dptált egy sor más művét. Beleást, belevájt mgát egy más művz életébe, lkotásáb, hogy végül nnk életét borítv mgár lepelként, ebben z idegen, mégis test-vérrokon mezben mutss fel önnön el-bukttó felemelő konfliktusát. A négy felvonásos drám Molière drámáját tárj elénk, míg király kegyeltjéből Trtuffe egyházbíráltától bosszúért lihegő ppság mesterkede folytán kegyvesztett lesz. A Trtuffe-öt király betiltj, Molière csk úgy menekül meg felbujtott gyilkosoktól, hogy Képzelt beteg elődásán szín-pdon összeesik meghl - így előzve meg gyilkosit: megdv, mit krtk, de megtgdv, mit kívántk; győzelmet. Nem kulcsdrám Ez Molière drámáj. És ez Bulgkov trgédiáj is. Mégis, s ezt hngsúlyozni kell: z Álszentek összeesküve nem kulcsdrám. Szituációi nem fordíthtók le" korbeli szovjet vlóságr, hősei nem helyettesíthetők be ezzel vgy zzl történelmi személyiséggel. Bulgkov lkotás prbolák áltlánosbb gondolti építkezét muttj, s ezt ötvözi stílus, látásmód romntikus elemeivel. A két eltérő réteg fölött pedig egységesítő erővel urlkodik szemlélet kegyetlensége. Az kegyetlenség, mely más foglmzásbn - Sztnyiszlvszkij számár z egyik fő problémát jelentette: Miféle eszmeiség z, mely végül is szolgság győzelmét ábrázolj Molière felett?" Sztnyiszlvszkij másik megjegyze: A drb nem muttj meg Molière zsenijét. " És végül még egy megjegyz:.. nem molière-i eszmék ngyságáról, nem Molière trgikus sorsáról írt színdrbot, hnem egy író egyéni szerencsétlenségéről. " Sztnyiszlvszkij bírált - bírált jegyében kért átdolgozás - tehát pontosn z ellenkezőjét követeli Bulgkovtól, mint mit kr. Így következhet be teljes szkítás: Bulgkov levele, melyben ktegorikusn tiltkozik minden átdolgozás ellen, Sztnyiszlvszkij nyiltkozt, melyben premier után elhtárolj mgát műtől. Két vágányon És történik mindez úgy, hogy önnön szempontji lpján, mindkettőjük igzság vitthttln. Sztnyiszlvszkij Molière-drámát követel, hol molière-i eszmék ngyság fényében korbeli frnci társdlom bírált jelenik meg. Bulgkov zonbn nem Molière-ről, hnem önmgáról önmgán keresztül művzről, művzetről ír drámát. Arról művzről, kinek trgédiáj bbn rejlik, hogy htlom szövetségesének hiszi mgát, holott csupán eszköz. Eszköz, mit hsználni lehet, míg előnyös, el lehet dobni, mikor kényelmetlenné válik. S miközben ezt z lp-vető konfliktust építi, Bulgkov - ki nem csupán író, de színz is volt ngyszerű környezettnulmányt " d művz életéről, meglkuvásiról, ngyságáról, kicsinyességéről, hűségéről hűtlenségéről - rról szertelen, keretekbe, törvényekbe nem fogllhtó, önemztő, önpzrló életről, melynek minden gyávság, kicsinyessége, árulás fölött összefogóként egy cél lebeg: feldt teljesíte, mű meglkotás. Csk itt, mű mezején nincs meglkuvás, csk itt hős Molière is: szín-pdon. Itt szembeszáll királlyl, egyházzl, krddl leső orgyilkossl, minden-kivel. És itt nyer feloldást minden kis

17 vétke, botlás, igzságtlnság lól - ngyobb, teljesebb igzság véde, kihrcolás, mű meglkotás mitt. A mű cél menedék Molière Bulgkov számár egyránt. Feloldás vétkek lól megtrtó, mely egy torzuló korbn küzd értelmét dt támdottnk. Látványosság z elődásbn A Kton József Színház elődás, Iglódi István rendeze gondos hngsúlyosztássl bontj ki drám kettős rétegét. Módszere első pillntásr tlán furcsánk tűnő módon, de végül is meggyőzőn ennek romntikus látványelemekkel gzdgon tűzdelt műnek színpdr állításábn nem visszfogás, túlzások lefrgás, hnem ellenkezőleg, lehetőségek buzgó kihsználás, látványosság már-már mximális újrteremte. S hogy látványosság nem válik üres jelmezfitogttássá, céltln túlgzdgítássá, üres dgályossággá, nnk ok rendezői értelmez következetessége, pontos átgondoltság, z, hogy látványosságnk trtlmt, funkciót d. A színházi jelenetekben jelmezek, mszkok, bútorok zsúfolt rikítóságávl ellenpontozz z emberi történ szomorú egyszínűségét, királyi udvr pompáztávl pedig htlom erőszkgzdgságát rjzolj elénk. Hogy fokozott látványosság olykor mégis zvrt kelt bennünk, nnk ok Mdeline Béjrt rendezői túlmozgtásról tnúskodó gyónási jelenetét ki-véve - Kton József Színház színpd. Ez színpd méretre kiesi, techniki felszereltsége primitív. Az Álszentek. összeesküve pedig tág lélegzetű teret oljozottn működő techniki felszereltséget igénylő drám. A két egymássl feleselő tény, z igény konkrét lehetőség küzdelme ott kísért z elődás minden mozzntábn: többnyire jór kerekedett kompromisszumokbn hosszúr nyúló átdíszítek szülte " közjátékokbn egyránt. Alkotó htlom Iglódi István értelmezében z lkotó htlom összeütköze összetettebb, mint hogy drbelemzek eddig muttták. Ez megnövesztett összetettség több forrásból táplálkozik. Először is Iglódi István meglehetősen éles cezúrát von két htlom, világi z egy-házi htlom közé. Nem minth illúziói lennének Npkirály képviselte világi BULGAKOV: ÁLSZENTEK ÖSSZEESKÜVÉSE (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ), ŐZE LAJOS (XIV. LAJOS ÉS HORKAI JÁNOS (DE LAISAC MÁRKI) htlom felől - z erőszk érzékeltetére sűríti tele muskétásokkl színpdot -, de z egyház embertelensége fényében mégis minth több jót olvsn ki belőle. A kettős htlom kpcsoltánk rendezői felvázolás Npkirály vcsorájánál kezdődik, hol De Chron, Párizs érseke kézcsókr nyújtj kezét király-nk. Ez kézcsók - még vissztér z elődásbn Bulgkov drbjábn nem szerepel; bevonását produkciób Iglódi felfogás jogosítj. Az felfogás, mely kényszeredetten, mjdnem utálttl kezet csókoló királybn már z első pillntbn jelezni képes két htlom belső küzdelmét, erőviszonyát - melynek végső soron Molière is áldozt lesz. A két htlmt erőteljesen különböztető rendezői felfogás csúcspont-j z jelenet, melyben király vég-érvényesen meghátrál z egyház elől, betiltj Trtuffe-öt, Molière-t kegy-vesztettnek nyilvánítv kiszolgálttj üldözőinek. A htározt közle Iglódi István rendezében egyértelműen muttj, hogy Ljos z egyház htlmától félve enged követelnek. Nem ért egyet z egyházzl, de nem mer szembe-szállni vele. Ezt kiélezettségében újdonságot trtlmzó felfogást Iglódi István jelenet rendezői megkomponálásábn érvényesíti. Ljos kedélyeskedő, SZellemeskedő trtás itt kemény, pttgó hngvételre vált: nem is elmondj, eldrálj végzt, nem kérdez, nem hgyj, hogy Molière kérdezzen: srkon fordul, elmegy. Herceg, h teheti..." - így kezdődtek ezelőtt Ljos büntetei, ezt helyettesíti most monoton drálás. Nem Ljos, frnciák király beszél itt, hnem z egyház egyik szolgáj, h legelőkelőbb is: mindenkit kiküld teremből, lelép trónról, háttl nézőtérnek áll, vele szemben, minth tükörképe lenne, z egyetlen, trón mellett vigyázzb dermedt kton; így áll Npkirály is, kihúzottn, összezárt srokkl, így mondj végzt. Mindez persze nem felment, csupán mgyrázt: egy dönt értelmező kiegzíte, melytől tett még embertelen mrdht. És mrd is. Közjátékok Bulgkov drámáj négy felvonásos, felvonások is két képből állnk. Meg-felelő zsinórpdlás hiányábn z átdíszít elhúzódik. S ezt z időt Iglódi István közjátékokkl tölti ki, hol Molière legnépszerűbb figurái pntomim-szerű játékokkl szolgálttnk keretet Molièrenek, ki Npkirályt dicsőítő verseit dj elő. A htlom szolgáltánk ez, többszöri megeleveníte, mondhtnánk, dokumentálás, Bulgkovnál nem szerepel. Ő drb indító jelenetében ábrázolj ezt, után már csk mint tényt említi. Iglódi István soroztos bizonyítás " így konfliktust élezi : ngyobbítj király árulását, súlyosbítj Molière bukását. Azt bukást, melyet egyébként rendez - egy új mozznt beikttásávl kiszkít bulgkovi végletességből. Bulgkov Molière hlálávl zárj drbot: fel-mgsztlás z elpusztítás kettősével. Iglódi több kegyeletet d ngy lkotónk, mint drám: színzekkel - szinte szimbólummá növesztett titokztossággl övezve kiloptj színházból Molière holttestét, s ezzel nem csu-

18 BULGAKOV: ÁLSZENTEK ÖSSZEESKÜVÉSE (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ), HORVÁTH JÓZSEF (BOUTON), MAJOR TAMÁS (MOLIÈRE) ÉS RADNÓTI ÉVA (MARIETTE RIVAL) pán megmenti htlom hlál utánr szánt meghurcolásától (érseki rendelet szerint Molière-t temetőárokb kell elföldelni), de huszdik százd második felének embere nevében zt védelmet is dj, mely gondoltit megőrzi, ápolj, győzelemre viszi. Kimondás elhllgtás Molière-t Mjor Tmás játssz. Egy figurát százféle színt. A művzet régi, tlán fel nem oldhtó dilemmáj z élet z életmű egyeztete. Mjor Tmás Molière lkjábn - e körben - szinte szélsőség lehetőségét kpt. Bulgkov egzen befejezig fonákjáról látttj velünk hősét: minden rosszt, gyűlöleteset, megvetre méltót elmond ról, hogy z utolsó jelenetben ezt semmivé züllött, hörgő, nyüszítő roncsot egyszerre felmgsztlj méltóvá tegye lkotásához. A figur szélsőséges ellenpontozottságát csk ngyon tudtos, ngyon következetesen építkező színzi játék képes egységbe fogni. És Mjor Tmás játék ilyen: úgy vetíti elénk ngyszerűt kisszerűséggel, hősiességet gyávsággl váltó hős villódzó színeit, hogy mindig érezzük, ez még nem minden, hogy bár most is megismertünk vlmit, tlán lényegeset, fontost, de vlmi, leglényegesebb, legfontosbb mégis rejtve mrdt. A színzi játék e többrétűsége, kimondás z elhllgtás állndó váltás, sőt egyidejű hsznált z lkítás belső szervezettségének következménye - s egyben eredménye. Nem prdoxon nem önellentmondás, de ez ngyszerű lkítás mégis hgy bennünk némi hiányérzetet. S ennek ok nem figur néhány színének hlványbb villntás, hnem ellenkezőleg, néhány kiugrón brvúros jelenetmegoldás, néhány emlékezetes pillnt. Azok pillntok, mint mikor például Molière bevllj volt szeretőjének, Mdeline Béjrt-nk, hogy teher-be ejtette Armnde-ot. Mjor úgy közli ezt tuljdonképpen ngyon egyszerű emberi tényt, olyn felmgsztosult, őszintepózoló trtássl, minth terhes sszony z ő művzi zsenijének cáfolhttln bizonyíték lenne. Grtulációt, elismert várón áll, zt hiszi, történelmi tett hőseként, pedig csk hűt-len szerető, olcsó csló, semmi több. XIV. Ljos, Npkirály Őze Ljos. Urlkodó szó vlódi értelmében, ki úgy tud letépni, trtni, szájáb venni egy szőlőszemet, hogy ebben z együgyű, prózi cselekvsorbn benne sűrűsödik királyi voltánk minden öncélú mgmutogtás htlmánk megkülönböztető fontosság. Őze Ljos urlkodój nem csupán tudj, érzi is, minden porcikájábn érzi, hogy ő király. Keveset mozog, mozdulti kimértek, hngj lágyr szorított: éppen ezzel muttj, példázz htlmát. Az Igzságos Vrg Suk Sándor. Ngyon keserű-ngyszerű ötlet Bulgkovtól, hogy z udvri bolondot felválttj z Igzságos Vrgár. Az udvri bolond, így tudjuk, zért mondhtt ki olykor z igzságot, mert bolond volt. A Npkirály már elég htlms hhoz, hogy ne kelljen álrcb menekítenie z igzságot: odrendeli, szerződteti, kimondtj vele z igzságot - úgy tesz, hogy érdekei kívánják. Suk Sándor lkítás ízes népi formáltságávl, prszti beszéd tiszt hngzóságávl több, mint egy szerep sikerült színzi megrgdás - tudósítás egy hrmdik, egyszer még ngyon fenyegetővé váló erőről. Bouton, csupszív, kis hsznot jámbor-rvszul szerezni kró, ngy áldoztot gondolkodás nélkül vállló mindenes szolg Horváth József. Pompás lkítás z övé: ridt Éljen király!" kiáltozás, mellyel tlán Molière döbbent felismerénél is htásosbbn foglmzz zsrnokság tényét, színházból kilépve is sokáig visszcseng fülünkben. Mellettük néhány pontos lkítást láthtunk még: Csurk László női szokny krd, gyilok bűvöletében tobzódó vdúri D'Orsigni márkiját, Tyll Attil bosszúéhséget borzongtón hideg logikávl egyeztető, figur félelmetességét e kettősségben megtláló érsekét; Sinkó László tiszt hűségű, megmentő segítségig soh el nem jutó L Grnge-át. A női szereplőknek kevbé kedvezett ez z elődás - mg drám is. Pápi Erzsi, Urbán Erik inkább funkciót, semmint eljátszhtó, lkítássá emelhető lehetőséget kptk szerzőtől. Az elődás díszlettervezőjét, Csányi Árpádot rendez látványosságigénye színpd szűkös lehetőségei nehéz feldt elé állították. Díszletében látványelemek megoldását éreztük sikerültebbnek: rr már kevbé ügyelt - módj sem igen volt rá -, hogy látványosság egy-két jelenetben ne menjen még kiegyensúlyozottnk nevezhető játéktér rovásár. A rendezői koncepcióvl, színek sokívű sodrásávl hrmonizáló jelmezeket Vágó Nelli tervezte. A drbot igényes, nem egy nyelvi brvúrt hordó fordításbn Elbert János bocsátott szín-ház rendelkezére. Mihil Bulgkov: Álszentek összeesküve (Kton József Színház). Fordított: Elbert János; rendezte: Iglódi István; koreográfus: Szigeti Károly; díszlet: Csányi Árpád; jelmez: Vágó Nelli; zene: Bácski György. Szereplők: Mjor Tmás, Pápi Erzsi, Urbán Erik fh., Fülöp Zsigmond, Őze Ljos, Csurk László, Sinkó László, Horváth József, Gyuly Károly, Rdnóti Év, Horki János, Suk Sándor, Szél Richárd, Földessy Mrgit fh., Tyll Attil, Szokoly Ottó, Somogyvári Pál, Várdi Zoltán fh., Glkó Blázs, Kőszegi Péter fh.

19 JANCSÓ ADRIENNE A FÖLDÉDESANYÁM CÍMŰ ELŐADÓESTJÉN (IRODALMI SZÍNPAD) ANTAL G Á BO R Lírin líráról A z Irodlm i Szí npd négy műsor áról Az elmúlt időben négy irodlmi - zz elsősorbn versekre épülő - műsort láttm budpesti Irodlmi Színpdon. De mert hogy e műsorok mégis eléggé szétágzók, mert különben sem válllkozhtom mélyenszántó elemzre, megint egyszer igénybe veszem úgynevezett líri énemet ". (H már úgyis líráról vn szó.) Először is Földédesnyámt láttm, Jncsó Adrienne elődóestjét. Ezzel műsorrl külön tnulmány fog fogllkozni SZÍNHÁZ hsábjin. Annyit zonbn én is elmondnék, hogy bár mind műfj ( népblld sirtó-ének), mind z elődónő egyénisége sokáig elég távol állott tőlem, Földédes- n y á m mélyen megrendített, zt is mondhtnám, hogy jobbn kinyitott szememet fülemet. (E néhány őszinte szóvl nemcsk Jncsó Adrienne-nek, mgmnk is trtoztm.) Aztán - kisdiákok között - z A rs poetic című műsort láttm, melyet régi újbb mgyr költzet hitvlló verseiből Selmeczi Elek állított össze. És - ngyon helyesen - nemcsk zokból versekből, melyek Kzinczy Ferenc, Arny, Ady vgy - például - Kssák Ljos világnézeti rs poeticáját " dják, hnem zokt is, melyek pusztán" költzet szkmi ", míves kérdeihez szólnk hozzá, műhelytitkokb " engednek bepillntást. A fitl hllgtók is megérthetik, hogy milyen szorosn függnek össze rs poetic " rs politic ", műhely" titok ". (És hogy vers kkor is fontos, h cifr szolgánk " neveztetik, politik kkor is jelen vn, h erős hngsúllyl zt mondják, hogy szó sincs ról.) Amikor ott voltm színházbn, éppen szerkesztő trtott rövid, de trtlms bevezetőt. Remélem, mindig ilyen oldott okos szvk vezetik be mű-sort. Bár... bár tlán még ennél is jobb lett voln, h egyáltlán nincs szükség bevezetőre, h versek költői verstnok" - h úgy tetszik, élet irodlom - önmgát mgyrázz pódiumról. Ehhez zonbn túl hosszú volt műsor, túl sok olyn költő ön-mgábn érdekes vers is szerepelt, melynek befogdás megnehezíti kontrpunktr, szépség igzság egymássl viskodó kpcsoltár épült műsorszerkezet győzelmét z ifjú szívekben elmékben. Jobb lett voln esetleg versek cstáját műsor első rzére re-dukálni, második rzben egy mgyr költőről (persze, műsor első rzében verseivel szerepelt költőről) szóló, nem túl bonyolult, ám nem is pusztán illusztrtív jelenetet bemuttni. Azt bizonyítv - de nem, ennél többre vn szükség - zt jelenítve meg, zt ábrázolv ezzel, hogy költő életében költzet, h igzán költőről vn szó, z élete is költőnek. (Nem tudom, Bbits Kzinczyról szóló kis drbj lett voln igzán lklms erre, vgy egy rzlet Füsi József Petőfi-drbjából? A szerkesztő - h gondol erre - bizonyosn tlált voln lklms drbot vgy drbrzletet.) A versek beállítás - h eltekintünk bőség okozt, már jelzett zvrtól átgondoltn puritán volt. Ami z elő-dókt illeti, közülük elsősorbn Bo- zóky István, Mdrs József, Gordon Zsuzs Fodor Tmás tetszett, s z élcsptból " is legjobbn fnyr csípős verseket fnyrul csípősen visszdni tudó Bozóky. Az elődók többsége zonbn éppen csk hogy tetszett, voltk, kik kifejezetten nem tetszettek. Tisztelem - például - Demján Évát, kinek finom egyéni jelentkezénél ott voltm Vjd János Társságbn. Nem kegyetlenség - ról szólv másokról is beszélek -, h zt tnácsolom neki: ne homályosíts el értékes múltját mostni szerepleivel. A Villon-műsornk, Ngy Testme n tu mn k - melyet Bencze Zsuzs szerkesztett rendezett - koncepcióját rzben dicsérhetjük. A régebbi Villonműsorokkl szemben feltétlenül érdeme, hogy nem elégszik meg hmis, illusztrtív éetképekkel, hogy költzet sodrár bízz z nygot: nem idézetek, tört rzletek, hnem teljes blldák, versek (illetve Ngy Testmentum összefüggő, önmgukbn megálló rzei) fejezik ki Villon koránk hláltáncát élettáncát is. Ez z ortóriumszerű meg-oldás még jobbn kiemeli mindzt, mi modern életérz, mi (hetykeséggel álcázott) szorongás is Villon művében. A Ngy Testmentumot zonbn ortóriummá oldv mégis külön, második rzben mutttm voln be; így izglms megismétle, pontosbbn: mgsbb tudtfokr vló emele lehetett voln z első rz nygánk. Bozóky István ezúttl kevbé tetszett: diákkorom Villon-mtinéink kissé cifrázottn intellektuális " hngultát ársztott nem nnyir játékos szvlás, mint inkább szvlós játék. Gordon Zsuzs itt is jó volt - ngyszerű orgánumú Gordon kezd megszbdulni régebbi mnírjitól -, hogy z Ars poetic dél-

20 utánon, itt sem tetszett, nem is tetszhetett rrendszerével kiváló költő eddigi tpsztltit, meg-megújuló Zsolny Hédi zen versmondás. Stílus műveit, útkereseit, kínjit reményeit össze-fogó, elvult. különösen ihletett pillnt, meg telitlálttl A Líri koncert egy műsor második ; bikpártiság" drámi líri rzének - Rómi rblásnk - lcíme. megfoglmzásávl. Megint csk Görgeyt kell Egyúttl zonbn főcíme lehetne nnk idéznem : z emberiség egyetemes három részből álló műsornk (Három " ortórium), mely nemcsk z Irodlmi pssiójátékát dj, tudj dni Biksirtó. Annyit tennék még hozzá: józn, ntiptetikus Színpd mostni versműsori közül emelkedik ki, hnem évek ót legngyobb pssiójátékot. Az Irodlmi Színpd versekre épült eseménye ennek színháznk. A líri műsorink nem mindig erőssége rendez. koncert " első rze Somlyó György Jól megszerkesztett, okosn ellen-pontozott kntát tremendáj: A bírák könyvéből. Egy biblii sztorit " - givi gyláztot " műsorok drámiság veszett nemegyszer ily módon kárb. Huszár Klár - három tételből - tlált meg Somlyó hhoz, hogy álló líri koncert" rendezője - most segítségével leírj gyűlölet megmuttt, hogy milyen szerepe lehet termzetrjzát. A kntát" szuggesztíven SZólítj fel z olvsót ( rendeznek bbn, hogy először is megfelelő egyen-súlyt teremtsen műsor különböző réz elődás jóvoltából most már nézőhllgtót is) védtelenség megvédére s szei között, másodszor pedig, hogy módot szereplőknek nem csupán rr, hogy z elfogult korlátolt törzsi djon elődóművzetük, hnem egz szemzellemnek mély gyökerei vnnk történelemben éppen ezért lélekben. lyiségük megjelenítére. Anélkül, hogy Somlyó túl sokt tett voln Szóltm már Bozóky Istvánról, ki hozzá - kár gondoltilg, kár nyelvileg Villon-műsorbn (tlán indiszponált is volt éppen, mikor láttm) nem tetszett; - z ószövetségi epizódhoz, elég sokt " tudott mondni... A Rómi rblás című mesterkéltnek, egy tegnpi zsúr ( nem egy sokkhoz szóló, mi irodlmi műsor) rz verseit ismertük, becsültük szereplőjének htott. Az Ars poeticábn szerettük már Vs István különböző nemcsk jobb, hnem kifejezetten jó volt. A köteteiből, versciklusiból. De így, líri koncertben" viszont - különösen színpdon szereplő válogtásbn drmturgii szerkesztben - melyhez Rómi rblásbn - egzen kiválón dt vissz rá bízott versek lényegét, egyben még hozzájárul rendez elődás vrázs is, melyről kőbb szólunk - költő lelkét is. Nem zért, mert - enyhén mszkírozv - kísértetiesen hsonlított Vs Vs-versek vlóbn egy élet-mű Istvánr; ettől még hmisítás is lehetett voln intenzitásávl szólnk", hogy Görgey Gábor tlálón állpított meg z Élet szereple. Hnem mert éreztetni tudt démonokkl viskodást meg szellemi Irodlombn. Azt fejezve ki - s nem fölényt is, költő versei ikertuljdonit. pusztán kiemelve - z életműből, mi Cselekvő szemlélőd" - jellemezte vlki lényege: kor problémáink elnézők közül Bozóky tolmácsolásábn lentmondásink önmgát nem kímélő, konok szembesítét, szuverenitás meg- hllott versek okozt élményt. Nem tudnék tlálóbbn foglmzni. Gordon Zsuzs - ki A őrzére vló törekv fájdlms (de bírák könyvéből Agys-ként nem volt bennünket is megtisztító fölemelő) hsznár kntát" drámiságánk - viskodását kor sokszor kegyetlen Rómi rblásbn jobb prtnere volt Vsigzságivl. Bozókynk, mint fontosbb szerepet " Es méltó párj ennek felkvró, s mondó Cserhlmi Ann. Ennek nemcsk szívünkben nem is csupán elménkben, hnem egész vlónkbn to- szvlónőnek voln levegője, de hiányos vábbzengő líri koncertnek" Devecseri beszédtechnikáj ben-ne is meg hllgtóbn is léghiányt Gábor Biksirtój is. Egy spnyolországi utzás SZolgált közvetlen élménynyel, költő egz életét életművét áthtó mitológii stúdiumok drámi líri, lírin drámi ortórium metfo- VAS ISTVÁN: RÓMAI RABLÁS (IRODALMI SZÍNPAD) CSERNUS MARIANN (AZ ASSZONY) ÉS BOZÓKY ISTVÁN (AZ UTAS) (MTI - KELETI ÉVA FELV.) DEVECSERI GÁBOR: BIKASIRATÓ (IRODALMI SZÍNPAD), MADARAS JÓZSEF (BIKA) (MTI - KELETI ÉVA FELV.) SOMLYÓ GYÖRGY: A BÍRÁK KÖNYVÉBŐL (IRODAI-MI SZÍNPAD), GORDON ZSUZSA (ÁGYAS) (MTI - KELETI ÉVA FELV.)