TARTALOM KŐHÁTI ZSOLT

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L MÉ L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I I I. É V F O L Y A M 4. SZÁM Á P R I L I S FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: C S A B A I N É TÖRÖK M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , TARTALOM KŐHÁTI ZSOLT Sédtől Tiszáig (1) NOVÁK MÁRIA A kritikánk tnítni kell!" (5) játékszín BÉCSY TAMÁS Jól megírt lkok - drámiság nélkül (10) GYÖRGY PÉTER...egy másik világ - (14) KOVÁCS DEZSŐ Nemzeti játékszín (17) NÁNAY ISTVÁN Tingli-Tngó (21) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert vezérigzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 360,- Ft, fél évre 180,- Ft Példányonkénti ár: 30,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest, Postfiók 149 Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigzgtó HU ISSN NÁD RA VALÉRIA Aktuális érzelmeket ébreszteni" (26) BÉRCZES LÁSZLÓ Hősök, dolgozók és emberek (29) CSÁKI JUDIT Mindennpi operettünk (34) SZÁNTÓ JUDIT Hbos szökőár helyett sör (37) fórum FEJES ENDRE Egy villmost vágynk neveztek (40) szemle RADICS VIKTÓRIA Tlálkozásom Sád Ktlinnl (47) drámmelléklet MÁRTON LÁSZLÓ: Lepkék klpon A borítón: Sinkovits Imre és Mkláry Zoltán Urbán Ernő: Uborkf című vígjátékánk 1953-s nemzeti színházi elődásábn (MTI fotó) A hátsó borítón: Szlávik István színpdképe Tngó pesti színházi elődásához (Iklády László felv.)

3 KŐHÁTI ZSOLT Sédtől Tiszáig Kpcsolódások négy évtized mgyr drámművészetében I es írószövetségi fölszóllásábn nyersen, kendőzetlenül fogllt állást Srkdi Imre z új mgyr drámáról szólv:,,szocilist mgyr költészet, forrdlmi mgyr költészetünk vn. Drámánk nincs. Csk ngyon szerény igény elégedhet meg ennyivel. De mgs művészi színvonlú, igz emberi konfliktusokt bemuttó drámákt egy klp lá venni jóvl gyengébbekkel, olynokkl, mik-nek egyetlen érdemük létük - ez drámirodlmunknk nem hsznál, s kritik roppnt bizonytlnság sehol másutt nem látszik meg ilyen ijesztően. " Azót sem változott meg gyökeresen mgyr drámához fűződő viszony pedig negyven év termése szinte fölmérhetetlen tnulságokkl szolgál. A mgyr drám ügye mind mi npig kultúrpolitiki jótékonykodás szférájáb vn utlv, irodlom és színházművészet htármezsgyéjén, pályáztok krolják föl, támogtott válllkozások, kmpányok próbálnk időről időre friss vért csöpögtetni drámtermő folymt érrendszerébe. Mindhiáb: csk újbbn muttkoznk olyn jegyek, hogy korszerű mgyr színház korszerű mgyr drámművészettel együtt, z érték-rend zonos fokán teremtve kpcsoltot, produkál jelentős teljesítményeket. E trtós megkésettség egyik fő ok nyilvánvlón hgyományokhoz fűződő viszonnyl függ össze. A száz éve született Lukács Györgynek ben teljesen igz volt bbn, hogy egy Molnár Ferencre és Herczeg Ferencre orientált " színművészet ligh kecsegtethetett fejlődéssel felszbdulás után. Filozófii kultúrát feltételez minden igzi drámművészet; egyetemes gondok megrgdását - hbár nemzeti érvényre lpozv, s ez követelmény mint Lukács rámuttott sem világszerte sikeres kortársnál, Lengyel Menyhértnél nem teljesült, sem ngy klsszikusinknál, Ktonánál vgy Mdáchnál. A kivétel Vörösmrty, kinek Csongor és Tündéje mgyr drám legélőbb, tlán egyetlen igzi orgnikus lkotás ". Itt érdemes megállni egy pillntr. A centenáriumi jubiláns Lukács Györgyről bizonyár elmondják mostnábn ittott, hogy végzetesen és károsn tévedett A z ember trgédiáj megítélésében (melynek - köztudomású - súlyos kultúrpolitiki következménye is volt, függetlenedve Lukács esztétiki állásfogllásától). Nos, Lukácsnk ezt - nem z úgynevezett ötvenes évekből, hnem már 1909-ből keltezhető -- negtív véleményét például Srkdi Imre is osztott, 1947-ben, nem hivtkozv bár Lukácsr; vlószínűleg önálló gondolti úton, vlmint nem túlságosn lenyűgöző színházi élmények nyomán jutv idáig. Tehát nem pusztán Révi és Lukács, dogmtikus korszk hibáztthtó ily módon, hnem mgyr drámi hgyományértelmezés egyik vonultáról vn szó, s z átigzítások " későbbi folym, színházi kísérletezésbe vont Kton és Mdách utóélete jelzi, hogy provincilizmusbn elmrsztlt hzi klsszikusok megítélése korántsem volt egyöntetű. Srkdinál egyébként már 1947-ben ott rejlik Trgédi Lucifer-központú " fölfogásánk lehetősége - mi ztán egész élet-művére meghtározó jelentőségű. Egy-becseng lukácsi véleménnyel z is, mit Srkdi Molnár Ferencről mond: ngy elkenések, ngy igénytelenítések " mesterét látt benne. További rokon szempont z, mely Lukács és Srkdi drámeszméjének lényegét illeti. Srkdi nem tekintette ábrázoló műfj-nk drámát; dinmikus jellemfejlő- Rjczy Ljos és Ungváry László Háy Gyul: Az élet hídj című színművében (Nemzeti Színház)

4 Jelenet lllyés Gyul: Ozori péld című drámájánk nemzeti színházi elődásából désre lpozott művészeti ágzt vlóság helyett mítoszból táplálkozik - íme, filozofikus tényező Srkdinál is; z egyetemes-áltlános irányáb muttó mozznt. S nyilvánvló, hogy mítosz foglm itt nem vlmiféle ntirelist fölfogást hordoz, hnem stilizáló-elemelő ábrázolásmódr utl. Lukács ugynkkor - Ktonávl, Mdáchcsl kpcsoltos fönntrtási ellenére - meglehetősen széles mgyr hgyományskálát kínált. Teleki László Kegyencét z érvelés legngyobb nyomtékávl ő trtott számon; ligh véletlen, hogy Lukács gondolti vonzáskörében tevékenykedő Illyés Gyul hozzányúl mjd ehhez nemes lpnyghoz. És hzi-külföldi provincilizmust keményen bíráló Lukács mint hsznosíthtó hgyományt értékelte - például - Csiky Gergelyt. Volt tehát szvtolt igzodási pont - mégsem lehetett könnyű felszbdulás utáni új mgyr drám kibontkozás. Ott csengett Srkdi Imre fülében is, mit 1943-bn Németh László mondott el neki nyiltkoztábn, s mit öt esztendő tpsztlti nyomán fitl pály-társ így erősített meg: Hrminc éven keresztül mgyr színdrbírás egészséges kísérletei menthetetlenül elbuktk máson felnőtt közönség előtt." A más : ksszsikert hozó bulvárdrb, kommersz drám. A kispolgári drám, hogyn Srkdi nevezte. Idézhető más tnú is: Füst Milán. Évtizedek keserű megpróbálttásit, lkotói töprenkedéseit rögzítette 1957 októberében mgyr drám válsztási lehetőségeivel kpcsoltbn: összesen csk háromféle drámi stílus létezik e világon. Nincs több, kárhogy firttom is. Vn görög verses drám, mely, ugyebár, formájábn, kivitelében, távolról se reális, csk lélekábrázolás dolgábn z. Vn továbbá Shkespere koránk drámáj, és vn z újkori, relist-nturlist szín-mű. Igz, hogy kdnk még egyéni stílusok is, egyéni tlálmányok, milyenek, mondjuk, Meterlinckéi vgy Crommelincké". (...) Vgy mgyr történelemből kell vennem témát, vgy közérdekű történelemből, milyen biblii zsidóké, rómiké vgy görögöké, vgy legföljebb még egyes olyn világngyságoké, kiknek élete, pályfutás z egész emberiség közkincsévé vgy prédájává lett. " Az lábbikbn felszbdulás utáni mgyr drámirodlom vonzódásit és válsztásit próbálom néhány péld segítségével áttekinteni; htlms nyg folytán teljesség igényéről eleve lemondv. Egy olyn drámfejlődés mozikképét igyekszem kirkni, melynek egyik szélén ott vn Illyés Gyul föl szbdulási" színdrbj, Mlom Séden - eszmei születésének 1945, megírásánk 1958 tnulságos dátum -, s melyre nem különösebben elfojtott hngzássl cseng vissz nyolcvns évek küszöbén Páskándi Géz polgári trgédiáj", A szélmlom lkói. S nyilván-vló, hogy e drámfejlődés mögött ott rejlenek társdlomfejlődés problémái. Németh László életműve bizonyítj legnyilvánvlóbbn görög " ösztönzés termékenységét; ez nál - Füst Milán-i szemlélettel rokon módon - biblii inspirációvl ötvöződik, miközben állndón kuttj egy eredetien mgyr drámnyelv megteremtésének lehetőségeit. A felszbdulás esztendejében írt Sámsonát, mely egy világméretű társdlmi átlkulás szimbolikus-reménykedő kifejezése, mégpedig prédikátori mgyr hgyomány, mdáchi út mgyr-zsidó párhuzmát vonv tovább. Mi szemmel pillntv rá : pár-huzm termékenységét, megrendítő tlálékonyságát, sokértelműségét nem lehet nem észrevenni s méltányolni. Sámson erejével mg nép rosksztj össze régi világ épületét. Nem csekélyebb rgumentum ilyen tekintetben Srkdi Imre pálykezdése. Elektráj ( tájáról) z ntik hgyomány lkotó átértelmezésének jegyében született: Klytimnestr és Aigisthos széthúzás itt kulcsmozznt. A nő féltékeny fitlbb házstársr, kit gyilkosság árán szerzett, és Elektr, z pj hláláért bosszúvl trtozó hősnő - szerelmes Aigisthosb. Már ebben torzóbn föl-kínálkozik mítosz újrgondolásánk z szempontj, mely htvns évek-ben Gyurkó László Szerelmem, Elektráját szocilist forrdlom ddigi tnulságink modellhelyzetben vló fölmérésére teszi mjd lklmssá. S z ntik történelem jeles lkjánk, Hnnibálnk - többszöri kísérletet igénylő - meg-idézése nem kevésbé újszerű. Érezzük Hnnibál, portás" hátterében világ-háború friss élményét, áltlánosíthtó htásit. Srkdi két kultúr, szemlélet összecspását érzékelteti pun s rómi sereg küzdelmében, míg Hnnibál derűs emberséggel emelkedik tröténelem fölé. Az bszolút szbdság képviselője ő; z Ember, mg leplezetlen voltábn. Lázd számár előírt politikusi életút kényszerűségei ellen, és bukást nyilván zzl mgyrázt voln Srkdi - h befejezte voln művet -, hogy kor - bár kisszerűnek muttkozó - prncsit még ngy formátumú személyiség

5 sem szegheti meg gátlástlnul. Ez péld meg Spiró György es trgédiáj felé mutt: z ő Hnnibálj meg éppen túlságosn is politikus. Agyon-mnipulálj környezetét, és végül sját prktikáink lesz áldoztává. Kiábrándulás ez már hősből is, történelemből is; két mű születése közt eltelt két év-tized néhány cslódás fejeződik ki ben-ne ( negyvenes évek végének torzulási koncepciós perek stb. -, z 1968-s forrdlmi világválság következtében). Görög" indítttássl lép drámirodlmunkb felszbdulás utáni mgyr színköltészet egyik legngyobb lkj, Weöres Sándor is. Theomchi című ortóriumdrámáj (1938), melyhez Shelley Prométheuszából válsztott mottót, szintén korszerű vontkozásokt trtlmz. Megdöbbentőn előlegzi Kronos mentegetőzése zt védekezési sblont, melyet felelősségre vont fsiszták lklmznk mjd: Csk fejsze voltm én, s sors vágott velem. " Miközben egy új világot igenel htásosn Okenos szólmábn; pusztulásr megérett rend leküzdésének esélyeit sárkányölés-inotívum nyomtékosítj: z motívum, mely önálló trgikomédiává gyrpszik mjd z Octopus vgy Szent György és Sárkány históriájábn (1965). Szívünk-ben új béke érjen! új törvény, új rend legyen! " -- zeng didlmsn Kr, z iszkhüloszi drámépítkezés hgyományit is tudtunkb idézve: intézménye-sült változás. Nem kevésbé időszerű felhngokt d z 1943-s Endymion, mely szintén kozmikus hrc dimenziói közé emeli világbn zjló eseményeket, Hold és Föld, Ember és Isten feszültségét rgdv meg Endymion és Lun viszonyábn. A Szkíták című drám - jelenet 1944-ből már sokkl kevésbé trtlmz kortárskhoz címzett üzenetet --egy zsrnoki mgtrtásform elvont ábrázolt. Weöres Sándor megindulás zért érdemel (érdemelt voln) megkülönböztetett figyelmet, mert mitologikus szemlélete egyszersmind épp Lukács szerint kívántos, folytthtó hgyományt jelezte, Vörösmrty, Mihály-i utt, Csongor és Tündéét reprezentált. Félre-érthetetlen ez mozznt Themchiábn, és vlmiféle sjátos - Lorcáér emlékeztető - szürrelizmussl, népi színnel gzdgodik ez z Endymionbn. (Vörösmrtynál lptónus népköltészeti htás; ennek pontos-korszerű meg-felelője Weöresnél szürrelisztikus ár-nylt.) Szintén negyvenes évek elején Bessenyei Ferenc (Kossuth) és Ungváry László (Görgey) Fáklylángbn (Nemzeti Színház) született Holdbeli csónkos (1941), mely Vörösmrtyévl közös forrásból: Gergei Albert széphistóriájából merít. A görög mitológi tényezői immár finnugor átrjzolásbn jelennek meg. Műköltészet és népköltészet izglms kölcsönhtásr lép., vásári bábjáték s folklórlpon fölnövesztett filozofikus drámtípus - melyet Ibsen Peer Gynttjének példájávl jellemezhetünk - egy egészen új minőséget lkot itt. Felszbdulás utáni drámtörténetünk sjnáltos mozznt, hogy Weöres Sándor nem vált negyvenes-ötvenes évek egyik meghtározó színpdteremtő jelenségévé. Ennek persze voltk objektív, politiki és ideológii oki is; nem lehet mindezt pusztán költői ért méltánytlnság spektusából. szemlélni, Egy tüzetesebb elemzés kimutthtná, hogy görög hgyomány, filozofikus drám hzi továbbvitelé-ben, korszerű mgyrításábn Weöreséhez hsonló szerep juthtott voln Tmási Áronnk is. Teljesítményük ily módon csk trnszformáltn s részben megkésve htott; népszínműként, mese-játékkért különféle szűkítő ktegóriákb utltttk Weöres, Tmási munkái, nem lehettek egy bátrn fölválllt szín-házművészeti kísérletezés bázisivá. A tisztán" görög trdíciókt folyttó drámköltészet értékes, de színpdig lig jutó, könyvdrámként" értelmezett műveket is létrehozott, például Jánosy István műhelyében, egy prométheuszi örökséget ápoló lír melléklpjin " (Cludi) ; kevéssé fjsúlyosn, bár sikeresebben és szórkozttó módon Devecseri Gábornál (Odüsszeusz szerelmei). Felszbdulás utáni drámirodlmunk egyik pr excellence tehetsége, Huby Miklós ugyncsk görög " modell hsznos lehetőségeit tnúsítj. Példás drbj ebben vontkozásbn A szfinx, vgy búcsú kellékektől, mely frnciás szellemességgel csvrj meg " z ntik mítosz cselekményfonlát (nem véletlenül épp Cocteu-tál válszt mottót), s freudizmuson iskolázott pszichológi tömlőiből fújtt életet figuráib. Görög " vonlon hldt tovább Srkdi Imre is, cskhogy néhány esztendő megszkítássl: z Oszlopos Simeon (1960), z Elveszett prdicsom (1961) görög sorstrgédiák mechnizmusávl őrleti meg hőseit. Htlms szellemi erőgyűjtést reprezentáló pálykezdésére utlnk vissz ezek legfontosbb, legsikerültebb - művei (nem véletlenül meditál Kis. János, z Oszlopos Simeon kárhoztb hulló főszereplője Elektráról; mítosz itt cinikus, erkölcs nélküli újrértelmezést kp: Elektr János szerint - játékos természet lehetett, oly-nnyir, hogy z nygyilkosság se gondolkozttt el. Ez is egy formáj játék-

6 Gózon Gyul, Siménflvy Sándor és Bessenyei Ferenc Urbán Ernő: Tűzkeresztség című drámájábn (Nemzeti Színház, 1951) (MTI fotók) nk. Nem?"). Kulcsszó itt játék: z újbb drámtörekvések egyik meghtározó irányzt. Nero játékiról" e drámkoncepció jegyében lkotott világsikerű drbokt htvns években Huby Miklós. Kínálkozott továbbá mint hgyomány felszbdulás utáni mgyr drámirodlom számár régi mgyr drámköltészet. A görög" lehetőséggel szoros összefüggésben Bornemisz Péter, ztán Blssi Menyhárt árulttás típusú politiki vitdrám - mindez részben (Móricz Zsigmond s mások kezdeményezései révén) két világháború közötti próbálkozások folyttását is ígérhette -; Csokoni Vitéz Mihály. Tehát Ktonávl, Mdáchcsl, hzi klsszikusinkkl jellemezhető csúcsokig terjedő vonult. Nem meglepő, hogy Srkdi Imre volt z egyik továbbvivő ebben vontkozásbn is: Blssi Menyhártról írott 1956-os hngjátékávl. Vlmivel később vált többé-kevésbé sikeres gykorlttá, hogy drámíró szinte hordozórkétként hsznált z eredeti művet, régi mgyr drámirodlom vlmelyik drbját, kollázsként köré szervezett sját mű fölröppentésére. Bonyolult szövetű, bár korántsem eredménytelen kísérlet volt erre Huby Miklós drbj, Színház Cethl hátán (1972). A Blssi Menyhárt árulttását pedig drámirodlmunk fitl nemzedékének képviselője, Spiró is újrélte háromfelvonásos trgédiájábn, mely - látjuk mjd - egy történelmi illúzióvesztés folymtánk jellegzetes terméke ( ). színház színpdán és külföldön is ngy sikert rtott. Hsonló jellegű válllkozás Szárz György kollázs, Hjnli szép csillg, ez blldás játék, rekviem és szerelmi vllomás", melyet szerző ősi mítoszokból, népköltészetből, régi slágerekből - kincsekből és kctokból " - válogtott-szerkesztett. Előképe ennek vonultnk népmondi hgyomány öntörvényű földolgozás, melyre legértékesebb kísérletet Srkdi Imre tette Kőműves Kelemen című torzó-drámájávl. Egyén és közösség viszonyát, egyéni és közösségi áldoztválllás kínzón izglms morális kérdését vizsgált benne Srkdi, szocilist társdlom építésé-nek lpproblémáját. Az 1956-os ellenforrdlom leverése után, egy egészségesebb, tágbb hgyományértelmezés, -felfogás jegyében mgyr drámirodlom hsznosíthtó trdíciói is gzdgodtk. Olykor persze prttlnítás veszélyét is fölidézve. A htvns-hetvenes évek fordulójától vált S muttkozott még egy lehetőség. Népművészeti nygból állítni össze drbot; középkori misztériumjáték hgyományit követve. Nyolcvns éveink műfj ez: Blogh Elemér és Kerényi Imre Csiksomlyói pssiój Népdig is létező módszere volt drámirodlomnk, színházművészetnek, Shkespere ót s korábbn is. Ám z eredeti - h vetekedni tudott z új változt színvonlávl - ott mrdt polcon, háboríttln épségében. De z óvtosság sem árt, és Srkdi Imre 1948-s ellenvetései Örkény István Fösvény-átdolgozásávl kpcsoltbn később is megszívlelendők. Nemkülönben Huby Miklós tnács: A drámátírást minden író csk z irodlom legszigorúbb prncs ellenére csinálhtj. Mint kton zt hditervet, mely után főbe lövik őt, vgy Mári Terézi-rendet kp. " (1970) Közvetlenül felszbdulás után mégsem hgyomány eddig említett rétegeihez nyúlt drámirodlom. Sürgetőbb-nek bizonyult z átlkuló élet, megváltozttott társdlom bemuttás. Kortárs hősöket kellett teremtenie kortárs mgyr drámirodlomnk. Ehhez zonbn - természetszerűleg - nem kínálkozott közvetlenül folytthtó trdíció. Németh László, kinek társdlmi drámái hrmincs évek végén mgyr progresszió szemléletét fejezték ki, politikilg, eszmeileg kérdésessé vált, s csk z ötvenes évek közepétől jutott ismét színpdhoz. Ígéretesnek muttkozott zonbn - például - Háy Gyul öröksége; Szovjetunióból hztért író be is kpcsolódott mgyr drámirodlom vérkeringésébe. Különösen mgyr flu rjzábn produkált jelentőset: z bn írott, Bécsben elkezdett, ott börtönben folyttott, mjd Svájcbn s Szovjetunióbn befejezett Tiszzug flusi egyre divtosbbá régi mgyr szerzők osztályhrc, meggzdgodási-vgyonszerzési düh hiteles, blldisztikus és fölfedezése, leporolás " kőszínházbn és lklmi - nyári - játékokon egyránt. A kor tényirodlmi-szociogrfikus elemeket -- szintén divtossá váló - vegyítő ábrázolás volt. Kimódoltbb-nk szkkifejezésével: átigzítások " születtek. ht már 1938-s trgikomédiáj, A Keresztury Dezső Mdách Imre Mózesét pulykpásztor - mely zonbn még mindig dolgozt át - s z eredeti mű rngját csk nyeresége drámirodlmunknk, egyebek növelte kísérletével. Illyés Gyul - drámtörténetünk és -elméletünk hosszú ideje között Tmási Áron-i filozofikus népszínmű nyomdokin hld -, míg z folyó, s felszbdulás után újult erővel nekilendülő vitájánk htásár, de ben született Végeldás már mindenekelőtt szkmi ösztönzések ideológii tétel igzolás, z úri osztály folytán - Kton József Bánk bánját legkevésbé romlott rétegeiben htó igzított át". A bevtkozás szerencsés lelkifurdlás, felelősségérzet bemuttás kezűnek s tpinttosnk bizonyult, Kton céljából. Azok művei, melyek szövegének érvényét nem csorbított. felszbdulás társdlmánk különféle Azót színpdinkon egymás mellett él z metszeteit igyekeznek ábrázolni, menthetetlenül semtikusk már ( A z élet hídj - eredeti drb, vlmint z eredeti szerkezet, de Illyés Gyul szövege s z , Erő , Három nehéz np - illyési szerkesztésben megszólló teljes 1952). Furcs módon, Háy Gyul z átigzítás ", Az átigzítás " min- os ellenforrdlom után, sját tévedéseiből is okulv, korábbi történelmidrámkísérleteit folyttv,

7 Mohács című trgédiájávl ( ) Felszbdulás utáni drámirodlmunk egyik legjobb teljesítményét produkált. Nem sikeresebb z új élet, mgyr flu megjelenítése Urbán Ernőnél sem, kiben pedig volt drámírói tehetség. Az osztályhrc illusztrált tételei urlkodtk el műveiben szereplők hiteles konfliktusi helyett (Gál Ann didl , Tűzkeresztség ) ; 1919 forrdlmi hgyományit Urbán túl közvetlenül htó tényezőként jeleníti meg s kpcsolj össze felszbdulás társdlmánk előrevivő eszmeiségével, túl gyorsnk érzékelteti - mert ő mg is így látná legszívesebben z emberek gondolkodásánk pozitív átlkulását. Hál zonbn mélyülő vlóságismereté-nek, sztirikus vénájánk, z 1953 novemberében bemuttott Uborkf mű-vészi és politiki tettként is jelentős. Benne Urbán személyi kultusz lényegét, tömegpszichózisát rgdj meg; szükségszerűségnek és véletlenszerűségnek korr mélységesen jellemző vegyülékét ábrázolj Szőrnevál ecsellői kirendeltségén pünkösdi királyként urlkodó s csúfosn megbukó Sánth történetében. Érzékeltetve múltból örökölt - Móricz Rokonokjánk világából szármzó - negtív hgyományokt is. lllyés Gyul történelmi drámái voltk kor leginkább reprezenttív s máig vlós értékként számon trthtó mgyr színdrbji. A politiki rendszer hgyományorientációjánk megfelelően - mi egybeesett lllyés sját korábbi orientációjávl is - főként z 1848/49-es polgári forrdlom és szbdsághrc eseményeit, egyéni és kollektív hőstetteit vitte színpdr (Ozori péld , Fáklyláng 1 953). A Bánk bán relist drmturgiáj munkál itt. Amiként Dózs Györgyben is (1956), melyhez mindmellett Kós Károly Budi Ngy Antl (1939) is hsznos előkép lehetett. Dózs György nemzeti hőssé válásánk folymtát pontosn, drmturgii fokozás minden htáselemét kiknázv, költői hevülettel idézi elénk. Izglms feszültséget teremt Dózs és Mészáros Lőrinc szemléleté-nek ütköztetése: pp-forrdlmár lllyés ábrázolásábn szűkítő osztályszempontokt képvisel, szemben Dózs át-fogó, népet nemzetbe ölelő fölfogásávl. Drámfejlődésünk felszbdulás utáni korszkábn rendkívül érdekes - és jellemző - mozznt, hogyn lllyés ben vissztér Dózs-témához, engedve gykort htó átírói szenvedélyének, Czí mer József z ösztönző, lllyés kongeniális munktárs drámteremtésben. A költő hetvenes évek elején immár zt figyeli: milyenné válik népi hős sors, mikor már nem kell - s lssnként nincs is miért - kérkedni szármzásávl? Dózs Gergely, György öccse, ki z 1956-os drámábn úgyszólván sttisztszerepre vn kárhozttv, ebben trgédi-változtbn egyenrngú hős testvérével. Ő ppnk készül, tehát szellem embere, míg bátyj politik küzdőterén mozog. Ahogyn György mondj ironikusn, gúnnyl és öngúnnyl mgukról: z ostob kton " s tnult klerikus ", vérmsztos mrkú, vér-be vkult szemű" s z igzság ptyolt-lelkű " postol, tiszt szemű " tudós vittkozik itt. Vittkozik - de ketten együtt lkotnk mégis egységes egészet, s válllják fölfogásbeli különbségeik ellenére -- közös hlált. Vit ez egyszersmind htlomért vívott hrc, htlombn vló részvétel szépelgő fölfogásávl szemben - mire, látjuk mjd, kd péld bőven. Gergely gondolkodásábn - bsztrkt szbdságeszményében, minden hrcot rendbontás-nk bélyegző vélekedésében - éppúgy vn elutsítndó végletesség, mint z eszmei meglpozottságot lebecsülő Györgyében. Mégis: drb legfontosbb gondoltát Gergely foglmzz meg. Szerinte kivált szbdsághrchoz vn szükség erényre - virtusr. Mert ott győzelem után jön csk legngyobb hrc." ' Illyés Gyul ezzel felszbdulás utáni társdlmi fejlődés egyik lpkérdését érinti. Azt, mit olykor hjlmosk drámírók forrdlom fölflj sját gyermekeit " címkéjével illetni, nem válllv győztes htlom, konszolidálódó szocilist társdlom bonyolultbb, új típusú erkölcsi problémáink drmtikus elemzését. Illyéstől idegen z effjt hmis megközelítés. A Testvérek, Dózs György 1972-es újréneklése " zzl z eszmei törekvéssel rokoníthtó, mely Gyurkó László szocilist mítoszváltoztát, Szerelmem, Elektrát (1967) is jellemzi. A Testvérekkel egyszersmind olyn művet lkotott, mely kiszbdult történelmi drám" ktegóriájából. Esszédrámánk mondhtnók, melynek nem egyetlen lényegi mozznt válsztott időkoordinát-rendszer, másrészt olyn példázt, mely korhoz körött" eseménysorként értelmezve is hiteles, és időszerűsége ", miság " sem vonhtó kétségbe. NOVÁK MÁRIA A kritikánk tnítni kell!" Kárpáti Aurél munkásság felszbdulás után Múlt év decemberében emlékeztek meg Kárpáti Aurél születésének 100. évfordulójáról. Bráti, tisztelői idézték föl kézirtok és könyvek fölé görnyedő lkját, tisztelegtek pártlnul sokoldlú lkotó előtt. Író és költő, irodlom-tudós és irodlomszervező, szerkesztő, rovtvezető, drmturg, főiskoli, egyetemi tnár s legfőképp kritikus: z irodlmi, zenei, képzőművészeti, színházi események egyik legtekintélyesebb ítésze - hogy Hegedüs Géz írt -: A ngyemlékezetű néhi hldó polgároknk, pozitivist esztétikusoknk tnítvány és méltó utód. " Neve több mint hrminc kötet élén áll, ezekben versek, elbeszélések, regények, összehsonlító irodlmi tnulmányok, esszék, kritikák, művészportrék váltogtják egymást. Mélttói mindenkor kiemelték bíráltink józn rcionlizmusát, szigorú állásfogllását, szépírásibn pedig z impresszionisztikus hngvétel s psztellszínekkel festett emocionális htású költői képeket. Kárpáti kritikusként így vll önmgáról: Én z igzságr vgyok kíváncsi. " Íróként pedig: elkésett romntikusnk születtem ". Kemény Zsigmond rjongój " volt, de Krúdy álomútjit járt, Kosztolányitól vette át kritikusi tollt Hétben, ám z értelem költőjét", Ambrus Zoltánt tekintette példképé-nek. Az ellentétes gyökerek és htások prdoxonjit folyttv: Kárpáti Hét belső munktárs volt, mégsem sorol-htó Hét köréhez; legközelebbi kor-társ Adynk, Bbitsnk, Kosztolányi-nk, noh nem trtozik nyugtosok-hoz; mjd ' húsz éven keresztül Horthy-rezsim legrngosbb sjtóorgánumánk, Pesti Nplónk rovtvezetője, de Brtók, Kodály, Hont Ferenc, Rdnóti, Bálint György és Sárközi György mellett hldó irodlmi egyesületek, így L Fontine Társság és Vjd János Társság lpító tgj, sőt elnöke; ugynkkor vezércikkben kárhozttj Sccót és Vnzettit; polgári demokráci bármiféle reformjától, különösképpen forrdlmi változástól rettegő

8 entellektüel, de 1945-ben elsők között üdvözölte felszbdító Vörös Hdsereget. Pályáj és életműve kérdőjelek sokságát rjzolj köré. Mindegyikének megválszolásához egy folyóirt egész terjedelme is szűknek bizonyuln, viszont csupán fél évszázdos színházkritiki tevékenység legutolsó és legérettebb szkszánk, felszbdulás utáni időszknk bemuttás is feltárj sjátos - jóllehet nem egyedülálló - életút mozgtórugóit, érthetővé teszi tekintélyének máig is megingthttln fundmentumát. Kárpátit 1945 jnuárjábn legelső irodlmi társulás lpítói között tláljuk, mjd júliusbn létrejött Mgyr Írók Szövetségének ügyvezető titkár lett. Felszóllt debreceni első írókongreszszuson polgári irodlom hldó hgyományink védelmében bn Színművészeti Akdémi igzgtóhelyetteseként nyiltkozik színészképzés újjászervezéséről. A kidolgozott új tnterv szerint egy előkészítő osztályt indítnk zok számár, kiknek nincs meg kellő iskoli végzettségük. Az I-II-III. évfolymon z elméleti tntárgyk mellett ngyobb hngsúlyt fog kpni gykorlti képzés, ezen belül z krobtik és - Kárpáti szvivl élve - reflexképzés. A IV. évfolym pedig szinte teljes mértékben gykorlti stúdióként működik, hllgtók rendszeresen szerepelnek z Akdémiához kpcsolt Mdách Színházbn, s ezért ott fizetést kpnk. Terveznek V. évfolymot is színháztudománnyl, drmturgiávl fogllkozók számár. Megnyitották z esti tnfolymot, rengeteg jelentkező közül jó néhány tehetséges munkás-fitlt vettek fel. Végül külön kiemeli, hogy rendkívül fontosnk trtj beszédtechnik fejlesztését. Kárpáti Aurél z új rendszerben megtlált helyét. Szkíthtott végre hj-szolt újságírói életmóddl, rendkívüli műveltségét, gzdg tpsztltit elismerték és méltányolták. Npi kritikák helyett ngyobb lélegzetű színházi, irodlmi tnulmányok írásár nyílik lehetősége. Közben gyűjtögeti, rendezgeti régebbi munkáit, hogy új összeállításbn jelentesse meg őket. Könyveinek egyhrmd felszbdulás után lát npvilágot, köztük z Él még Bánk! című regény Kton Józsefről, A hollófürtű kedves című történelmi minitűrök, Színház és Főprób után kritikgyűjtemény, Tegnptól máig irodlmi esszé-illetve tnulmánykötet. Zökkenőmentes beilleszkedését z is mgyrázz, hogy Kárpáti, színház szerelmese" végletesen kiábrándult mind jobbn elsekélyesedő, üzletszerű polgári színházból. A 4o-es években írt cikkeiből z elszbdult színház" nyomsztó képe bontkozik ki. A színház - írj ekkoribn -- elszkdt sját hgyományitól, mert látványosság érdekében feláldozt drámát z öncélú színpdművészetnek. A modern díszletek között viszont változtln mrdt játékstílus, megmerevedtek nturlist formák. Széthullottk z együttesek sztárrendszer túlhjszolás mitt, megszűnt z ensemble-játék, színészi lkítás lényege, lélek- és emberábrázolás üres komédiázásb merült. Az lkítás művészete z lkoskodás mesterségévé züllött." A színházk műsorát futószlgon készült, iprszerűen szórkozttó drbok, htásos vezércikkszólmokt hngozttó Zeitstückök" töltötték ki. Ezért fkd ki belőle oly bizkodón felszbduláskor:,,... forrdlom romok fölött most kezdi építeni z új világot. A sttikus drámánk vége lett sttikus kor teljes felbomlásávl. Dinmikus korszk következik, s benne holnp drámáj is nyilván dinmikusbb lesz". Túlárdó örömmel köszönti Kárpáti z Új Szó 1945-ös számábn z Éjjeli menedékhely bemuttását. Az új életre kelt Vígszínház Mxim Gorkij világhírű drbjávl nyitott meg kpuit -- egyelő-re régi Renissnce Színház helyisé-gében. A bemuttó elődás várkozáson felül sikerült. A mostni nehéz viszonyokt tekintve kiváltképp komoly és jelen-tős művészi teljesítmény volt, méltó mind válsztott mű irodlmi rngjához, mind ngy múltú színház legnemesebb hgyományihoz. Egyúttl hálás tisztelgésszámb is ment Szovjet-unió felé, melynek z egész mgyr kulturális élet első szbd lélegzetvételét köszönheti, nnyi keserves esztendő német-fsiszt elnyomtás, fojtogtó szorítás után. " Hsonló hngnemben tudósít z új Nemzeti bemuttkozásáról: Végre megint Színház. Az első színházi elődás felszbdított Budpesten. Hosszú tetszhlálból kelő eleven élet. Mély és szbd lélegzetvétel friss levegőn, pinceodúk vksi homály után művészet és költészet hjnlodó sugárzás! S milyen igzi színház. Az első mgyr drámíró: Csokoni Vitéz Mihály százötven esztendős tündérbohóztát ( Krnyónét) támsztj új életre, kitűnő elődásbn, egyik legműveltebb és leggilisbb színészünk, Mjor Tmás jóvoltából. Köszönet és hál érte lelkes kis művészgárdájávl együtt." Az elődás rövid elemzése után reménykedve teszi hozzá: Sztnyiszlvszkij nemes színpdi hgyományi - melyek Hevesi Sándor hlálávl csknem teljesen megszkdtk nálunk - méltó folyttór tláltk." A kulturális irányítás áltl meghirdetett elvi feldtok és gykorlti tenni-vlók színházi életünk vezető egyéniségeinek közös óhját fejezték ki. Emelkedjék mgyr színházkultúr minősége, juttssák el művészetet legszélesebb néprétegekhez, színházművészet illeszkedjék bele társdlmi fejlődésbe. A progrm hngsúlyozt z állmi szubvenció kérdésének megoldását, közönségszervezés fontosságát, tájszínházi elődások megkezdését és színészek nyugdíjánk rendezését. (Érdemes megjegyezni, hogy 1947-ben minisztérium művészeti osztály 19 millió forinttl rendelkezett, s ebből 13,5 milliót Nemzeti Színház, z Operház és szegedi Nemzeti Színház fenntrtásár hsznált fel!) A színházk 1948-s állmosítás, tájszínházi körzetek kilkítás, vlmint z Állmi Fluszínház létrehozás (évi kétezer elődásávl), bérletek meghirdetése, fizetések, nyugdíjk rendezése vlóbn gyökeres változást jelentett: megszüntette színházk és színészek kiszolgálttottságát, óriási tömegeket mozgósított z elődásokr, színházi élményhez jutttt kisvárosi, flusi lkosság jó részét. Kárpáti lelkesedését és reményeit - többiekével együtt - csk később törte meg dogmtizmus ellentmondásokkl terhes időszk, doktrinér színházi elvek elurlkodás, s főként ennek sjátos lecspódás színházi vitákbn, műsorpolitikábn, sőt színházi elődásokbn is. Mindez inkább rr srkllt, hogy szilárdn képviselje vlóságos értékeket, hogy htározottn felhívj figyelmet szélsőségekre, felszínességre, képviselje mgyr színházkultúr kontinuitását, legjobb hgyományok folyttásánk fontosságát. Az újjászervezett Nemzeti Színház 1945 őszén bemuttott Szent Johnnáj kpcsán jóindultún állpítj meg: Hogy z első est játékán némi készület-lenség érzett, nem vesszük túlságosn zokon. Súlyosbbn esik: ltb stílus-egységre törekvő együttes megbontás

9 Beregi Wrwickje esetében. A shw-i relizmussl szöges ellentétben állt z hmis romntikáb ágyzott, értelemtől független»fuvolázás«, mely nemes gróf lkját ezúttl bántón modorossá... szinte elviselhetetlenné tette." De már z 1948-bn bemuttott Shwdrbokt kísérő fnylgó kritikák htározott eligzításr" késztetik. Vnnk írj -, kik például keveslik vlmelyik négy-öt évtized előtt írott melodrámájánk... mához szóló ideológii kihngzását... h jól érteni, zt kívánják, hogy shw-i figurák egyrétűbbek legyenek. Vgy rokonszenvesek, vgy ellenszenvesek. Vgy fehérek, vgy feketék,.. Az élet eleven plszticitás helyett plkát egyoldlúságát és stilizált lposságát." A htározott politiki állásfogllást keresgélőknek fejére olvss: Történelmietlen ez szempont, mert egy félszázdos művet keletkezési korából kiemelve m ítélőszéke előtt próbál elmrsztlni... De méltánytln is, mert közvetlenül, mondjuk politikilg kr szimplifikálni... S végül veszedelmes ez szempont, mert zt téves ítéletet szeretné szentesíteni, hogy múltnk egyáltlán nincsenek jelent előkészítő, népi demokráci számár is hsznos polgári vívmányi" A direkt politiki elvárások és utsítások, néhány színházi elmélet és elv meghmisítás és erőszkolás, jelentéktelen vgy mellékes szempontok túlzott kiemelése mindinkább éreztette deformáló htását egész színházi struktúránk lkulásábn, z évdok műsorrendjében, színházk belső életében, sőt még rendezésben és színészi játékbn is. Egyetlen kirgdott péld érzékelteti, hogy z elvi irányítás milyen közvetlen eligzításb" cspott át. A Mgvr Színház- és Filmművészeti Szövetség 1951-es konferenciáján felmerült Hmlet lkjánk pozitív vgy negtív értelmezése. Néhányn zt fejtegették, hogy polgári felfogás szerint Hmlet tétov, cselekvésképtelen, most htározottn szembe kell szállni rekciós erőkkel, Révy József - konferenci összefogllójábn először ugyn helyreteszi'' téves nézeteket, végül - hsonló semtizálássl - mintegy megszbj trgédi értelmezését: Vigyázt, nehogy vlmi kommunist»osztályhrcos«hmletet csináljnk... Hmlet nem pozitív hős, bbn z értelemben, hogyn erről m beszélünk. A pozitív hős Hmletbn z, ki Cludius és Hmlet fölé emelkedik, egy mellékfigur, ki végszór jön be, Fortinbrs. De ezt csk mellesleg,»rendezői utsításként«mondom." Kevéssé lehet egyértelműen megítélni zokt szenvedélyes vitákt, melyek szövetség konferenciáin, Színház- és Filmművészet folyóirt hsábjin zjlottk, vgy vidéki színházk évente megrendezett pesti bemuttóihoz kpcsolódtk. Ily hevesen és szókimondón soh nem vitáztk még színészek és rendezők - tehát nem z elméleti szkemberek! -- sját munkájuk kérdéseiről. S h m már teljesen érthetetlennek tűnik többek között z kérdés, hogy negtív figurákt sötétítsük-e el egészen, vgy játsszuk el úgy, mint egy embert? " -- kkor is meg kell állpítni, hogy ezek széles körű polémiák h o z z á - járultk kérdések tisztázásához. Kárpáti Aurél színházi írásibn ritkán fedezhetjük fel z olynfjt nyílt visszutsítást vgy kiokttást, mint mire korábbn Shw-vl kpcsoltbn rgdttt el mgát.. A szélsőséges nézetekkel, értékelésekkel, közvetlen cél- és feldtmeghtározásokkl szemben mg rendkívül pontos, dolgok lényegét feltáró nlíziseit, kikezdhetetlen logikáját, érvrendszerét szegezte. Ennek kiváló bizonyíték vidéki színházk bemuttójáról írott összegző tnulmány ben rendezték meg először Budpesten vidéki színházk fesztiválját. Az önmgábn véve rendkívül jelentős bemuttósorozt - jóllehet színházk közötti munkverseny " jegyében hirdették meg - lklmt nyújtott rr, hogy régót hátrányos helyzetben és elszigetelten működő vidéki társultok fővárosi. közönség, szkm " és egymás előtt bemuttkozhssnk. Az elődásokt követő szkmi vitákon,,nyílt szó, födetlen rc " szellemében szedték ízekre drb cselekményét, z író szándékát, rendező munkáját, színészek lkítását. Jóllehet végén túl sommásn osztályozták" egyetlen elődás lpján vidéki társultok egész tevékenységét, vlódi értékek kellő elismerést kptk.. Ebben jelentős szerepe volt kárpáti. Aurél összefogllójánk, mely színházi szkfolyó-irt hsábjin jelent meg. Igz, figyelmen kívül hgyt vit. elé tűzött fő kérdéseket: Hogyn kell példmuttó szocilist hős lkját megformálni? Miképpen tegye művész gyűlöletessé nép ellenségeit? Melyek mgát nehezen megdó burzsoá múlt-nk terhes örökségei?" Viszont nem kerülte el legfontosbb témákt, sját értékrendszere, tudás és meggyőződése lpján finomn korrigált vgy tisztázt téves elképzeléseket. Tnulmány elején megállpítj, hogy,színházi életünk legtrthttlnbb ellentmondás: fővárosi és vidéki színházk között tátongó szkdék már eltűnőben vn". Ezután felsorolj értékelésének szempontjit: bemuttott mű, különösképpen mi mgyr drám esztétiki értékei vgy hiányossági; szocilist-relist színjátszás kibontkozásánk Iehetőségei; z átélés, emberábrázolás sztnyiszlvszkiji elméletének és gykorltánk megvlósulás. Három elődás (Sólyom László: 33 é v u t á n - Győr; Vinnyikov: Széles mező Szeged; Szobko: A I I. Front m ö g ö t t - Debrecen) nemigen nyerte el tetszését, noh mindegyikből igyekszik kibányászni pozitívumokt. Kiemeli tehát közéleti színművek ktulitását, például szocilist rtás és betkrítás " fontos problémáját. Különös gonddl fogllkozik mégoly gyenge - új mgyr színművel, mert mindig szívügyének tekintette debütáns írókt, műveket. Segítő szándékkl muttj ki konfliktus összefogásánk, cselekmény bonyolításánk és jellemlkotásnk elemi hibáit, egyúttl figyelmeztet klsszikus drmturgi megszívlelendő szbályir. A körülményes és nehézkes indítások láttán utl rr, hogy drámi műfj természetéből következik konfliktust elindító elemek összefogás z expozícióbn. Vgy: z állóképek váltogtás nem pótolj cselekmény ruglmsságát. Legfontosbb intelmeiben sblonos megoldásokt, semtikus figurákt próbálj irtogtni : szereplők rccl párt felé " fordulv lépnek elénk, s jórészt csupán közéleti viszonyltukbn kerülnek megvilágításb. Hiányzik z lkok egyénítése, hitelesítése, tetteik indítékánk sokoldlú motiválás. Éppen ezért súlyos hib sblonos, köznpi, színtelen nyelvezet. (5 is Sztnyiszlvszkijt idézi, mint vitábn felszóllók közül nnyin, de nemcsk kötelességszerű hivtkozássl, hnem - régót ismerve elméletét - pontosn közvetíti z ideillő gondoltokt. Újbb színpdi (s tlán nemcsk színpdi) íróink többségének közös hibáj ez nyelvi fkóság, minden egyéni kifejezésmód, szín és zmt elhnygolás. H drbnk nincs megfelelő nyelvezete, lkításról sem lehet szó. Megszívlelésre méltón egészíti ki ezt Sztnyiszlvszkij emlékezetes megállpítás rról, hogy színpdon szó-

10 nk különféle érzéseket, krtot, gondoltokt, belső törekvést, képzelet belső képeit, látást, hllást és z öt érzék többi érzetét kell kiváltni művészekben, játékprtnerekben és rjtuk keresztül közönségben." E három bemuttó kpcsán - szokásától eltérően - kevesebbet fogllkozik rendezéssel és színészek játékávl. Nyilvánvló, hogy sekélyes művekből. sblonos figurákból nem születhet jó elődás, művészi lkítás. Kétségtelenül Kárpáti Aurél is eleget tesz szocilist-relist kritikától" elvárt követelményeknek. Hjlékony stílusávl, gzdg kifejezőkészségével több helyütt kendőzi, körülírj z igzságot, ám végül kifejezésre jutttj véleményét. S mi tiszteletre méltó: írásábn sohsem tpsztlhtunk fnylgást, le-kezelést, korrekt és igényes nlízissel mg szintjére emeli sekélyes témáját. A másik három bemuttó kritikusi tollához méltóbb feldt. Dunjevszkij : Szbd szél című operettjéről (Miskolc) örömmel írj: megkpó dllmokbn gzdg, komoly művészi igényekkel fellépő muzsik és multságos helyzeteket sztirikus vonásokkl láfestő szellemes librettó " joggl nyerte el közönség tetszését. Az elődás kitűnő volt, elismerés illeti színházt zért, mert színvonls drbbl szolgálj művészetpolitiki irányelvek megvlósítását. Kárpáti rngsorábn első helyre Gorkij Jegor Bulicsovj kerül (pécsi Nemzeti Színház). Dicséri válsztás mgsrendű igényét, túlzásoktól trtózkodó ngy-szerű játékot. Nem trtj véletlennek, hogy ht elődás között ez volt legsikeresebb, hiszen igzi író klsszikus értékű drámáját muttták be. Hosszn elemzi Jegor Bulicsov összetett jellemét - s Szendrő József kiváló színészi lkítását - válszt dv egyúttl negtív hőshöz vló viszonyulás kérdésére. Jegor Bulicsov osztály risztó, torz vonásit egyesíti mgábn, és mégis vn benne vlmi, mi fölkelti részvétünket. Sjnáljuk, hogy ekkor természetes erő így elnyomorodht... Tele vn kínzó ellentmondásokkl." A főhős ürügyén Gorkij írói módszerét is példáztként kínálj: Gorkij nem típust egyéníti, hnem z egyéni krtot mélyíti típus felé. Mi drámíróink ezt fordítv csinálják: típust igyekeznek közelebb hozni vló élethez" - mitt válnk semtikussá figuráik. Üde színfoltnk nevezi z egyetlen mgyr klsszikus bemuttót: Szigligeti Liliomfiját (Szolnok), jóllehet ezt vígjátékot sohsem kedvelte igzán. Vegyes műfjelemekkel átszőtt színműnek trt-j, mely inkább bohóztb hjlik. Elő-dás kevert stílust kíván, jelenlegi színrevitelében könnyed, ironikus jellemlkítások mellett krikírozó túlzásokt fedez fel. Mindenképpen lklms hldó hgyományink dicséretes fölelevenítésére", de tárgyilgosn teszi hozzá, hogy konvenciókhoz vló rgszkodás, régebbi elődások érintetlen utánzás nem hgyományok tiszteletét, hnem visszlépést jelenti. Mivel vitákbn sok szó esett szocilist-relist színjátszásról, típus- és jellemlkotásról, Sztnyiszlvszkij-rendszerről - melynek lényegét többen kizárólg z eszmei mondnivló kellő kidomborításábn jelölték m e g -, Kárpáti igen árnyltn foglmzz meg konklúzióját. A szocilist-relist színjátszás lényege... Sztnyiszlvszkij nevéhez fűződő színészi átélés lényegének továbbfejlesztésén, színpdi emberábrázolás külső-belső eszközeinek gzdgításán lpszik, s főként drám egyéni hőseinek tipikus vonásit emeli ki, és társdlmi vonásit hngsúlyozz... szociális közösségben élő egész ember mi-nél teljesebb... megvilágításár törek-szik ". Befejezésül tnácsolj: A szovjet szocilist-relist színművészet ngyszerű eredményein vló okulás mellett ne hnygolják el mgyr játékszín korbeli kritikáiból kiolvshtó hldó hgyományoknk tnulmányozását, fokozott ápolását és időszerű továbbfejlesztését sem... A mgyr relist színjátszásnk Megyeritől Egressyn, Tóth Józsefen, Hegedüs Gyulán, Pethes Imrén, Kürthy Józsefen és Odry Árpádon át npjinkig húzódó töretlen vonl meg éppen gzdg tnulságokt kínál, s kiváltképp lklms legnemesebb trdíciók eleven folyttásár. " Ugynebben z évben készül Nemzeti Színház Bánk bán új bemuttójár. Kárpáti tízes évektől kezdve kísérte nemzeti drámáink színpdi pályfutását, kihegyezett tolll " várj bemuttót. A korábbi rövid kritikák helyett végre lklm nyílik hosszbb értékelésre. Tnulmányábn életre kelti zt szomorú kort, melyben mű született, és z első igzi mgyr drámíró ", Kton József lkját. A drám minden korbn érvényes ktulitását bbn jelöli meg, hogy Bánk, Ngyúr... nemcsk egy trgédi hőse, egy nemzet egészének megszemélyesítője", Peturrl és Tiborccl együtt mgyrság lelkiismerete". A drám vezérlő gondolt: függetlenség, z lkotmányosság és kiszipolyozott nép felé forduló szociális részvét". Aligh véletlen tehát, hogy Kton drámáját 48-s szbdsághrc előestéjén, március 15-én " nemzeti fellángolás ösztönszerű rátlálás vtt ünnepi drbbá". Később éppen drámi mondnivló lényege sikkd el, hogy 1930-s kritikájából idézi: nem Petur bán kuruc kitöréseire kellene vetni hngsúlyt, hnem Tiborc pnszár, miben legégetőbb szociális kérdés szóll meg. Tehát most tárulhtn fel mg teljességében mű vlódi mondnivlój. Sjnos kivitel, művészi megoldás - több fontos ponton mögötte mrd drmturgii és színpdi elgondolásnk. Különösen, mi z egyes szerepek illúziókeltő megjelenítését, emberi hitelesítését s játék és dikció stílusegységét illeti. Emitt válik széthngzóvá, helyenként kidolgoztlnul nyerssé, üres pátoszt nturlisztikus elemekkel, zengő szvlást természetes beszéddel keverővé z elődás." Nem szükséges feltétlenül elfogdnunk Kárpáti bíráltát, hiszen Nemzeti Színház már-már legendás elődásábn legngyobb színészeit vonulttt föl, rá-dásul kettős szereposztássl (Bánk: Rjczy Ljos- Bessenyei Ferenc, Gertrudis: Gobbi Hild- Tőkés Ann). A stílusegység hiány zonbn minduntln vissztér kritikáibn; feltételezhetően zért, mert Nemzetiben ekkor egymás mellett éltek még régebbi ngy stílus" képviselői, későbbi Vígszínház vezető művészei és legfrissebb nemzedék másképp hngolt " ifjú színészei. Kárpáti Aurél leginkább belső intenzív átélésre, zonosulásr épülő relist játékstílust kedvelte, idegenkedett rcionális, távolságtrtó ", idézőjeles figur-teremtéstől. Nemzeti drámánk mellett természete-sen Mdách Trgédiáj fogllkozttt leginkább. Ezért sérelmezte módfelett, hogy olyn hosszú ideig nem újították fel. Az ös bemuttó lklmávl írott tnulmányábn nem titkolj rosszllását, helyrehozhttln mulsztásnk trtj, hogy felnőtt egy olyn nemzedék, mely színpdról nem ismerhette Mdách remekét. A beszédkultúr fejlesztésének tekintetében szintén lig pótolhtó hiány, mert nincs még egy olyn színpdi mű, melyben drámi küzdelem ennyire szövegben, dikcióbn nyilvánul

11 meg, ezért leglklmsbb régót sürgetett mgyr színpdi beszéd" gykorlásár és fejlesztésére. Felhozz zt is, hogy indokoltln volt kultúrpolitik fenntrtás drámávl szemben, hiszen nincs semmi olyn»kényes«pont-j,»gynús«eleme vgy éppen»káros«tendenciáj, mi veszedelmes lehetne népi demokráciánk legszélesebb rétegei számár ". Tnulmányábn ismét ngyobb teret szentel mű keletkezésének z író, kor és mű összefüggésének bemuttásár. A Trgédi és z elődás lényegét, legizglmsbb kérdését pesszimizmus és optimizmus drámi küzdelmé-ben látj. Kárpáti egyértelműen optimistánk trtj, nnk ellenére, hogy Mdách oly sötét történelmi korbn írt művét. A jövő jobbrfordulásánk reménye ugynis már felcsilln előtte, s ez remény szövi át Trgédiát. Az Úr szózt tehát nem vártln fordulttl oldj föl diszhrmóniát, ellenkezőleg: csk-nem logikusn, mintegy megerősítve Ádámot mindbbn, mit korábbn már mg is fölismert és kimondott ". A hétesztendei puz után érthető módon - szoktln ngy várkozás előz-te meg bemuttót, A legngyobb el-ismerés Kárpáti részéről z megjegyzés, hogy Hevesi korábbi eredményeit sikeresen fejlesztették tovább rendezők, Gellért Endre, Mjor Tmás és Mrton Endre. A klsszikusok minden sorát árgus szemmel vigyázv nyugtázz, hogy csupán 8100 sort töröltek szövegből, korábbi s húzásokkl szemben. Itt említi meg kényes " témát, hogy tudniillik flnszterjelenetet teljes egészében meghgyták igen helyesen, mert hiszen ez kép egyáltlán nem hiteles képe jövő szocilizmusánk, hnem merőben önkényes elképzelés, z utópisztikus szocilist rendszerek negtív oldlánk ironikus bírált ". Hevesi színdrmturgiáját is továbbvitték : Róm vörös, Athén fehér, Bizánc kék lpszínéből áll össze párizsi jelenetet urló frnci trikolór. Az új rendezés központi kérdése természetesen z értelmezés. Az elődás tnulság egybehngzik z eredeti gondolttl: z ember élete szkdtln hrc, s ez végső soron hldást, fejlődést jelenti. Ezért nem z Úr és Lucifer konfliktusán vn hngsúly, inkább Ádám küzdelmének kidomborításár törekedtek. Mesterien elemzi ismét z lkításokt, z őszinte átélést, fegyelmezett, mértéktrtó játékot és tiszt szövegmondást. Csupán Mjor Tmás Lucifer-megformálásávl szemben vn némi fenntrtás: egysíkú, hiányzik belőle sátáni gonoszság, sőt Ádám társ lett, nem z Úr ellenfele. Itt érhető tetten, hogy Kárpáti felfogás nem mindig elég ruglms. Főként klsszikus drámák esetében túlságosn sját koncepcióját, elképzeléseit várj rendezéstől, színészektől, s csk kivételes művészi teljesítmény tudj megingtni egyedül igznk vélt értelmezésében. Mindig szilárd logikájánk ritk hézgi árulják el fenntrtásánk prekoncepcionális voltát. Az Ös Trgédi elődásábn Kárpáti elfogdj, hogy Ádám lkj, illetve Ádám és z Úr konfliktus került előtérbe, következésképp másodrendűvé vált z Úr és Lucifer ellentéte. Azt sem kifogásolj, hogy Mennyország képe szinte kézzelfoghtón vlóságos, nincs benne semmi misztikus titokztosság ", de nem hjlndó tudomásul venni, hogy kkor Lucifer sem lehet túlvilág démon, hnem cskis Ádám prtnere. Éppen ebben rejlett rendezők eredetien új Trgédi-értelmezése. A mgyr drámirodlom ikercsillgát" hogyn Kárpáti Mdách és Kton művét nevezi - meg sem közelíti Csongor és Tünde. Olvsmányként elrgdó - írj -, de hiányzik belőle vlódi drámiság. Színpdr vitele kemény dió volt minden rendező számár es bemuttój lklmávl - Kárpáti szerint - sikerült rendezőnek, Mrton Endrének mesejáték színszerűségét megteremteni, de játék mértéktelenül eltolódott komikum irányáb, néhol éppen vskos ízetlenségbe tévedt". A kritikus tökéletesen érti rendező szándékát: A szocilist-relist színjátszásr vló törekvés nyomi jelentkeztek egyrészt mese népi sjátosságink... másrészt szöveg... tnító célztánk nyomtékosbb hngsúlyozásábn. " Tpinttos érveléssel kimuttj, hogy ez törekvés leegyszerűsítéshez, z rányok felbomlásához, filozófii gondolt elsikkdásához vezet. Igen nehezen tűrte Kárpáti műlkotások sokrétű és bonyolult gondolti szférájánk szimplifikálását npi politiki mondnivló kiemelése érdekében, de ennek ellenkezőjét sem: lényeges gondolt elhnygolását, mely éppen drb ktulitását muttt voln föl. Ez utóbbir ekltáns péld Buborékok Gellért Endre rendezte színrevitele. Csiky Gergely - írj Kárpáti - metsző sztír formájáb öltöztetve tárt néző elé " mgyr birtokososztály léhságát, züllöttségét, menthetetlen pusztulását. Az elődásbn mindez kriktúrává szelídül, bohóztin multságossá válik, z lptendenciáját csknem elveszti ". Kárpáti Aurél olynkor is hngot d nemtetszésének, mikor kulturális kormányztnk színházk működésére vontkozó rendelkezését trtj értelmetlennek. Az 1954-ben meghirdetett gzdsági rcionlizálás szűkebbre fogt színházk költségvetését - kimondv, hogy meg kell szüntetni felesleges, túlzottn pompás, öncélún szép díszleteket és jelmezeket, mert ez pzrlásnk tekintendő. Kárpáti helyt d z ésszerű tkrékosság megkövetelésének, de kifejti, hogy díszlet és jelmezek nem látványosságot, hnem drámi vlóság minél teljesebb bemuttását szolgálják, éppen lényeges jegyek kiemelésével. Egyébként messzemenően egyetért z öncélú látványosság megszüntetésével. Sori között bujkál figyelmeztetés: helyesen keresztülvitt rcionlizálás" nem fogj elszürkíteni díszleteket! Kárpáti Aurél értékekért őrt álló ttitűdje nyilvánul meg egyéb - nem bemuttókhoz fűződő tnulmányibn, cikkeiben. Megemlékezik Pethes Imréről, Ódry Árpádról, Hegedüs Gyuláról, Bjor Giziről, Felvinczy Györgyről, z első mgyr színigzgtóról és z első mgyr politiki színműről ", Comedi Blssi Menyhárt árulttásáról ben z Irodlmi Újságbn még egy diákelődásról is hírt d: kecskeméti Kton József Gimnázium tnulói eljátszották Jeruzsálem pusztulását. A recenzió szokásos refrénnel zárul: múlt hldó értékeit tovább kell dni tömegeknek. Cikkíró kedve z Élet és Irodlom induláskor támd fel ismét: z első évfolym legtöbbet publikáló szerzői között szerepel. Egy-egy színikritik is ki-kerül tollából, különösképp, h drámirodlom vlmelyik mesterművét tűzik műsorr. Kedvtelve ír Nemzeti Szín-ház 1957-es Phedrájáról. Cikkéből el-tűnnek korábbi didktikus vgy körül-író okfejtések; irodlmi-, színháztörténeti, drmturgii ismereteinek gzdg tárházából merítve, lebilincselően muttj be Rcine-t, klsszicist drmturgiát, Phedr hzi színpdokon vló pályfutását - elidőzve kissé Jászi Mri utolérhetetlen lkításánál -, mjd cselekmény logiki-lélektni elemzése után

12 játékszín szinte költői képlkotás intenzitásávl és tömörségével érzékelteti mű legújbb színpdi megformálását és szereplők játékát. Szokásához híven: színeiben és formáibn plsztikusn vetíti elénk színpdképet. A sötétkék hát-térfüggöny előtt jobbról-blról, sim szürkés flk kiugró széle éppen csk jelzi görög oszlopokt." Mindig gondot fordít rr, hogy rendezőnek sikerült-e homogén elődást, játékot meg-vlósítni. Itt z egész elődás stílusát bizonyos zenei jellegű stilizáltság szbj meg". Mjd felidézi Tőkés Ann lkítását: Sötét rgyogású hngj hárf-ként zengeti Rcine verssorit, pontosn visszdv Phedr változó érzéseinek, perzselő szerelmének és dühödt féltékenységének vihros crescendóját vgy elhlkulását. Mindez ugynkkor játékábn is - mintegy ném jelbeszédben - jut kifejezésre. Egyegy dekortív kr-mozdult (főképp Nphoz intézett fohász és meghlás jelenetében) vlósággl mozgásművészet mgsiskolájánk remeklése." Ezernyi bíráltánk bármelyikét ki lehetett voln emelni bból célból, hogy szemléltessük kritikusi módszerét, szépírói stílusát s főként zt, hogy Kár-páti jelentősen hozzájárult korábbn hgyományosn irodlomcentrikus színikritik átformálásához, színházközpontú kritik meggyökereztetéséhez. Élete utolsó szkszánk töredékesen vázolt képe is tükrözi hivtástudtát és emberi trtását, melynek lényegét így foglmzt meg: A kritikánk tnítni kell." BÉCSY TAMÁS Jól megírt lkok - drámiság nélkül Ngy András: Báthory Erzsébet A ngy írók és esztéták közöttük például Goethe és Lukács György - elméleti írásikbn többször figyelmeztettek rr, hogy lpvetően fontos mű meg-írásánk kezdete előtti elemző, gondolti munk z író részéről. Ennek ngyon sok irányú, több rétegű intellektuális és érzelmi elemzésnek, mérlegelésnek és beleélésnek leendő mű témájár és mű-formájár, vlmint e kettő összefüggésére, egymáshoz vló viszonyár is irányulni kellene. Úgy tűnik, ezzel figyelmeztetéssel mnpság lig-lig törődnek z írók; leglábbis végeredményből így látszik. Minth ez irányú tevékenységüket megbénítná z bbon, miszerint bármily életjelenség vgy életnyg irodlmi műlkotássá formálhtó; sőt: bármely műnemben is. Ez bbon összefüggésben vn egy tévedéssel, nevezetesen: műlkotásoknk, például drámáknk nincsenek közös törvényszerűségei, mert mindegyiknek legfeljebb önálló, csk benne megjelenő törvényszerűségei vnnk, hiszen régieket minden új mű megújítj, szónk megváltozttj" értelmében. Így hát mindent eldöntő, sőt minden mást helyette-sítő fktor z író tehetsége, többi nem számít. H mű konkrét megírásánk folymt során z elméleti bbonákt vgy tévedéseket nem söpri félre z író tehetsége, bizony kudrc születik. Megítélésünk szerint - minden részletszépsége ellenére - ilyen kudrc drámilg Ngy András Báthory Erzsébet című írás is. Ezzel nem z író tehetségét krjuk kétségbe vonni, hnem megírás előtti elemző munk hiányát kifogásolni, Adv vn mint életnyg mgyr történelem egyik legrosszbb hírű nőszemélye, kiről már életében legszörnyűbb hírek kptk lábr; olynok, melyek z életben mind drámik, sőt még szó szoros értelmében véresek is. A vádkt már kkoribn sem lehetett egyértelműen bizonyítni. Adv vn három részre szkdt Mgyrország, s Báthory Erzsébet birtoki zon felvidéki területen fekszenek, hol bizony bbn z időben is előfordultk koholt vádk lpján megrendezett felségárulási pörök. Es - z élet szemszögéből nézve --mi lehet drámibb, mint véres kezű hősnő kihllgtás olyn bíró részéről, ki még koncepciós pertől sem rid vissz. A bíró vllomásr krj bírni vádlottt; s mivel z nem vll, kihllgtój, nádor beszögezteti z blkokt, kívülről bezártj z jtókt. Csejtén is megtörténik beflzás. Úgy tűnhet, ez z életnyg kész drám" már önmgábn is; és koholt vádk mitt még z ktuális jelentés is biztosítv vn. Nincs ngyobb közhely, mint ez : mi z életben trgédi, komédi vgy kár drám, z egy műlkotásbn nem válik önmgától zzá. Az életnygokt mű sját világává kell formálni, és konkrét megírás előtt szükségeltetik z munk, melynek során - többek között - műnem törvényszerűségeivel áthtottá kellene tenni z életnygokt és z írónk z ezekhez vló viszonyát. Ez teremtene lpot rr, hogy műben megjelenő összes tényező z dott műnem törvényszerűségeinek megfelelően formálódjék műlkotássá. H z író ez irányú tevékenységét megbénítj vgy nem engedi útjár z említett bbon vgy tévedés, kkor műben semmi sem jut egyértelműen érvényre, illetőleg lényegében minden htástln mrd. Az mű nem drám, melyet nem dilógusbn írnk; de ttól, hogy dilógusbn íródott, még nem lesz drám. A dilógus csk és kizárólg emberek közötti viszonybn jelenhet meg; de csk dilógusbn megformált világ kkor drám, h dilógust váltó lkok között most változó viszony vn; és nem sttikus viszony. A nádor, Thurzó György már többször kihllgtt Báthory Erzsébetet; részletesen bejárt zt helyszínt, hol vádlott állítólgos gyilkosságit elkövette; vllottk már tnúk, sőt néhányt közülük már fel is kszttott, A helyszíni szemle eredménytelen mrdt, tnúvllomások zvrosk és önellentmondók, de Thurzó György mégis hiszi vád igzát. Báthory Erzsébet tudj, hogy elítélik, kármit mondott, és kár-mit mond ezután. Azt is tudj, hogy birtokink elkobzás érdekében vádolják. Ezért már csk Báthory Gábornk, unoköccsének és Erdély fejedelmének segítségében bízik; zt reméli, sereggel érkezik, méghozzá m, felvidéken lévő csejtei várb, s nemcsk kiszbdítj őt, hnem meghurcolttás mitt bosszút is

13 áll. És ekkor érkezik Thurzó György z utolsó kihllgtásr. i\ kérdés z, hogy drám sját világánk ebben helyzetében vn-e mód Báthory Erzsébet és Thurzó György között viszonyváltozás-r, hogy nem dőlt-e el már minden vgyis hogy két drámi lk között - Főbb nem szerepel - csk sttikus viszony képzelhető-e el, vgy vn mód rr, hogy ez most változzék? A közöttük lévő viszony változásár két mozznt dn lehetőséget. Az egyik Báthory Gábor megérkezése, másik vádlott őszinte vllomás, melyben elismeri vádkt. Természetesen mind kettő ellentmondn történelmi tényeknek. Ám ez korántsem lenne bj, h vlmelyiknek bekövetkezése drám sját világábn mondn ki olyn igzságokt, melyek nem z eseményeket, hnem lényeget tekintve hordoznánk történelmi-társdlmi igzságot. Elvégre nem történelmi trktátusról, hnem drámáról vn szó. A drám sját világát tehát ezek mozzntok tehetnék drámává; többi mind pszichológi mrd, lélek- és bensőfeltárás, krktermegnyilvánítás, szép és okos gondoltok, szép vgy ijesztő érzések, múltbeli események és kkori érzelmek-gondoltok puszt kibeszélése; illetve koncepciós pörre vló hlvány utlás, mely célzás zonbn ezzel problémkörrel kpcsoltbn semmi újt vgy lényegeset nem mond. A műben zonbn z egyik drámává formáló mozznt sem jelenik meg. Annk, hogy z említett két mozznt közül Báthory Gábor megérkezése lenne z erőteljesebben drámivá tevő tényező, z bizonyság, hogy legdrámibb mondt Thurzó György zon közlése, -- mű vége felé -, miszerint ők már régót tárgylnk Báthory Gáborrl. Ebből derül ki, hogy Báthory Erzsébet hiáb reménykedik, s ez egyben rr nézvést is hiú remény, hogy lesznek itt viszonyváltozások. Mindezek következtében két lk közötti viszony mindvégig teljesen sttikus mrdht csk, Következésképp mű nem válik drámává, további következményként minden dolog szép-szép, jójó, de nem rgd meg. Pedig z író több - noh máshonnn már ismert megoldást, eszközt is felvonultt. Mindenekelőtt zt, hogy két lk közvetlenül váltott dilógusink igen sokszor különböző trtlm vn; vgyis z egyik nem rr válszol, mit másik kérdez, illetve másról beszél, Béres Ilon (Báthory Erzsébet) és Avr István (Thurzó György) Ngy András Báthory Erzsébet című színművében (Várszínház) (Iklády László felv.) mint miről éppen kkor másik. Ez persze hordozhtj zt mi tényt, hogy elbeszélünk egymás mellett " ; továbbá gondolti erőfeszítésre is késztet, hiszen h nem figyelünk od ngyon erősen, elveszítjük z egymás utáni mondtok más és más trtlmú fonlát. Ezzel technikávl úgy mrd két lk zonos - tehát sttikus viszonybn, hogy két külön világot, egymássl lényeg szintjén semmiféle kpcsoltbn nem lévő világot lkotnk. Ennek megoldásnk nem z bj, hogy már sok műből ismerős - hiszen művészi érték nem zonos mindig új és új megoldásokkl -, hnem hogy nem mélyíti el, áltl nem tár föl lényegibb trtlmkt, csk zt, mit már bőven tudunk: z ember igen sok vontkozásbn izolálódott, elszkdt másik éntől. Ez fjt megoldás zokbn drámákbn z igzán helyénvló, és mű sját világánk megfelelő, melyben z lkok közötti viszonyrendszernek okvetlenül és szükségszerűen kellene változni, de épp z éneknek z izoláltság következtében mégsem változik. A különböző irodlmi művekről szóló írásokbn áltlábn ritkán veszik figyelembe, hogy egy-egy mű nemcsk z irodlom ", hnem z ezen belül lévő műnem " foglm lá is trtozik; zz mindkettőnek kritériumi, ismérvei és törvényszerűségei megjelennek benne. (Ezeket leginkább csk líri művek vizsgáltkor veszik figyelembe.) Ebből következik, hogy mind regényeknek és novelláknk, mind drámáknk vnnk közös, irodlmink nevezhető törvényszerűségei és ismérvei; és lehet mondni, hogy ebből szempontból létezik irodlmi elemzés", mely mellőzi mű-

14 nemi törvényszerűségeket, és úgy vizsgál, minth zok nem léteznének. Ez z elemzés kétségkívül jogos; mivel zonbn léteznek műnemi törvényszerűségek, melyek lpvetően meghtározzák mű sját világát, z kérdés, elégséges-e? Mindenekelőtt drámák és z epikus művek lkjink z elemzése, vizsgált és értékelése szokott zonos módon, csk z irodlmiság kritériumink és ismérveinek lpján megtörténni. Ebből szemszögből zt mondhtjuk, hogy Báthory Erzsébet mindkét lkj jól vn megírv, hiteles és eléggé plsztikus; noh hősnővel kpcsoltbn vn egy lpvető problém. Ezt később fejthetjük ki. A hősnő elmondj Nádsdy Ferenccel vló szerencsétlen házsságánk lényegét. Férje nászéjszk után várudvrbn kifüggesztette véres lepedőt; később csk hónpok múltávl tért hz, s cstákbn szerzett véres-gennyes sebeit csókolttt feleségével; szerelmi együttléteik során ruháit sohsem vetette le, melynek cstji véresre sebezték z sszonyt. Ezeknek múlttöredékeknek z elbeszéléséből kirjzolódik szdist férj lkj, kinek Báthory Erzsébet éppen emitt sohsem tudt mgát bensőleg is oddni; szerelemben csk kívülálló tárgy funkciój volt z övé; emitt gyűlölet és undor ébredt benne, mely életének több korszkábn meddőséget eredményezett. Az elbeszélések egyik mozikj zt is sejteti, hogy unok-öccse, Báthory Gábor iránt támdtk fel benne ngy vágyk, s ezért is reméli, érte jön és kiszbdítj. Megtudjuk még, hogy egyik lány élvezetet tlált cselédek bántlmzásábn. Ő mg mindig fitl lányokkl vette körül mgát; z ő társságukbn élvezte cirkuszi muttványosok produkcióit, mikor vártlnul hzérkezett férje, s megkorbácsolttt z őket szórkozttó rtistákt. Szó kerül Báthory Erzsébet és két vllás kpcsoltáról, Istenhez vló viszonyáról stb. Mindezekből és még más moziktörténetekből igen jól kirjzolódik z ő krktere és benső világ. Az lk irodlmi megjelenítése zért jó továbbá, mert megláthtjuk benne szélsőségességeket és vdságokt, de szenvedést, mgányt, sőt finom érzéseit és z igzi társ iránti vágyát is. Hsonlóképpen, irodlmilg igen jól megrjzolt lk Thurzó György. A nádor kül- és belpolitiki helyzetre hivtkozik, mikor kár per, kár vllomás szükségességét bizonygtj, de z igzság kiderítése iránt is mutt némi hjlndóságot. Noh mégsem z fontos neki. A vád igzábn nem zért hisz, mert feltétel nélkül hiszi jobbágylányok legyilkolásár vontkozó vádkt, h-nem mert mint nádor nnyir meg vn győződve pör politiki szükségességéről, hogy ez meggyőződés hiteti el vele vádkt. Mivel zonbn nnyir mégis józn mrd, hogy láss, nincs bizonyíték, ingerült és bosszús lesz, miért vádlott nem vllj be zt, mit ő kr hllni. Alkjánk z író még vlmilyen modern pszichológii isme-reteket is kölcsönzött. A lányok legyilkolásánk pszichiki lehetőségét épp bból vezeti le, hogy Báthory Erzsébet férjével vló szexuális együttlétekben szdizmust és z ezzel járó fiziki szenvedéseket elviselő, kívülálló tárgy mrdt, kiben feléledt szdizmus, s lányokt fordított pszichiki helyzetből következően ölte meg: gyilkolás ktusábn úgy mrdhtott kívülálló, hogy mégis gyönyörérzet bekövetkeztéig tudt mgát átdni tettnek. Akár hihető ez objektíve - Báthory Erzsébet-tel összefüggésben vgy tőle függetlenül - kár nem, Thurzó György ezen differenciált, mélylélektni " mgyrázt nehezen egyeztethető össze zzl z enyhe stupiditássl, mi máskor jellemzi lkját. Megláthtjuk z írói lélekrjzból zt is, hogy világhoz vló viszonyábn komoly szerepet játszik z evés, mivel bármilyen helyzetben bele tud feledkezni z evés gyönyöreibe. Báthory Erzsébet nőisége, szexuális vonzereje őt is meg-érinti. A két drámbeli lk között ez is elindíthtn más területekre is kihtó viszonyváltozásokt. De Thurzó György elnyomj ezeket htásokt, nem lesz semmi következményük. Így ez is drámitlnul, csk lélekrjz hitelességét növelve jelenik meg. A mű megírás előtti munk tehát z lkok megformálásábn pontosn érzékelhető; krkterek felrjzolás igen jó. Sőt, mindzzl, mit mgukról elmondnk és kibeszélnek, egyre jobbn, mélyebben ismerjük meg őket; lelkük mélyébe bepillnthtunk, gondolkodásmódjukt eléggé jól megismerhetjük. De hiáb ez jó lélekrjz, hiáb krkterek jó megformálás, mégsem válik mindez hngsúlyossá, jelentőssé, mert mg lélekrjz, krkter-megformálás nem drám világánk megfelelő eszközökkel és módon történik : nincs közöttük viszonyváltozás. Az irodlmi elemzésen túl, műnemi törvényszerűségek lpján történő elemzés számár feltűnik, hogy múltbeli események elmondás csk elbeszélésfüzér, mert ezeknek egyik mozikdrbj sem változttj meg két lk egymáshoz vló viszonyát. Vgyis, hiáb jó z lkok irodlmi megjelenítése, h nem műnemi törvényszerűségekbe ágyzódik be; épp htás mrd el. A modern drámirodlombn Ibsen ót - igen-igen gykori, hogy mű eseményei vlmilyen régebbi történetre lpozódnk, s így ezek teremtik meg drám lehetőségét. Am bármilyenek legyenek is ezek régebbi megtörténések, jelenben csk és kizárólg kkor indítnk el drámát, h mostni felbukknásuk, jelenbeli kiderülésük stb. viszonyváltozásokt indít el most drámi jelenben. H ez nem következik be, múlt bármely eseménye csk elbeszélésként kp funkciót drám sját világábn, és ott csk pszichológi stb. mrd. H ezek régebbi dolgok érdekesek, be-fogdó figyelmét ezeknek z elbeszélése is lekötheti, hiszen érdekelheti, kíváncsi lehet rá, hogy és miként volt, mi is történt stb.; drámi funkciót nem kpht-nk. Sőt, z elbeszélt esetek mű eseménysorát illetően még mozikok is mrdnk nélkül, hogy immnensen egységesülnének. Az egységességet " pusztán z dj - lényegében persze ez nem dhtj -, hogy ugynz személy be-széli el. Mivel itt sincs z lkok között viszonyváltozás, z elbeszélések itt sem kormányozzák-vezérlik mostni viszonyváltozásokt. Ezen téli npon minden úgy történik itt, hogyn z életben: z egyes mondtok és elbeszéléstöredékek csk egymás után hngznk el, nélkül, hogy bármit eredményeznének, hogy - lélekrjzon túl - bármire vezetnének. Megítélésünk szerint ilyen esetekben mind színész, mind z elődás elemzője nehéz helyzetben vn. Az utóbbi zért, mert egységes cselekmény híján z írott mű sját világát jóvl kevésbé lehet színjáték sját világávl együtt, egyszer-re, e kettőt közösen elemezni. A színészek pedig zért vnnk nehéz helyzet-ben, mert föltehetően érzik: nincsenek kcióik. És teljes joggl. Mert ugyn színházi műlkotásbn más is zonos lehet z kcióvl, mint z, mi z írott drámábn zonos vele; de színész számár is z z igzi kció, mi z írott műben Név" számár: viszonyvál-

15 tozás. A színész művészetének minéműsége viszonyváltozások híjávl hsonló lesz - persze korántsem válik zonossá - z elődóművészéhez, ki most nem verset, novellát stb. d elő egyedül, hnem egy ember benső világát feltáró szövegeket sttikus kpcsoltbn. Persze színész krkter- vgy lkmegjelenítő művészetére ilyenkor is szükség vn, de prtner áltl eljátszott lktól kissé függetlenül formálj meg sjátjáét. Hiszen z áltl felmuttott nem verbális jelek jelentése és trtlm lig-lig ht másikr. A mű Báthory Erzsébet monológjávl kezdődik, melyben igen szépen és jól megírt mondtok jelenítik meg benső világát, illetve jelenlegi benső állpotát. Ebben nyitó részben Béres Ilon lkításán is érződik z elődóművészi felhng " : kicsit méltóságteljesebben, kissé emeltebben " ejti ki mondtokt, zok egy-egy részét. A továbbikbn Béres Ilon is csk z elbeszélésmozikok elődásábn tudj érvényre jutttni lkmegformáló képességeit. Mivel nádorhoz nincs drámi viszony, lkjánk minéműségét csk pszichológiilg mutthtj meg. De még így csk zzl, hogy jelenlegi lélektni állpotbn felhngzó elbeszélésekben lehet múltbeli lélektni állpotokt megérzékeltetnie. Ezt, mi pszichológii és főként mi hngulti elemeket illeti, igen jól oldj meg. Am hogyn jeleztük, z egész lkításnk vn egy lpproblémáj, mely zonbn megírásmódból fkd szervesen. Sem lkításából, sem Sík Ferenc rendezéséből nem tudjuk eldönteni, hogy árttln-e drám sját világánk Báthory Erzsébete, vgy mindzt megtettee, mivel vádolják. De ez bizonytlnság z írott műből szármzik. Ott zért igen-igen hlvány két lk között lévő sttikus viszony is, mert Báthory Erzsébet sohsem válszol nádornk egyértelműen. Igy színésznőnek sincs lklm és módj rr, hogy megmutss: nádornk dott válsz - mi lkilg lehetne igen is, nem is -- lényege szerint igz vgy nem. Ez természetesen nem önmgáért fontos, hnem műbeli Báthory Erzsébet lkját tekintve: szdist gyilkos-e, ki női vonzerejének megőrzéséért még meg is fürdik áldozti vérében -- hogy köztudt trtj ról -, nimfomániás és leszbikus-e, ki emellett még szerencsétlen sorsú sszony; vgy: olyn kínos és gyötrelmes életet élt, elnyomorított nő, kiben minden őt ért vád ott vn potenciálisn, lehetőségként, de sohsem megvlósítottn; vgy: minden vád lehető legegyértelműbben koholmány. Az elképzelhető természetesen, hogy történelmi-életbeli Báthory Erzsébet környezetének egyetlen tgj -- még nádor sem - tudt, mi z igzság. De z már elképzelhetetlen, hogy ő mg nem tudt. S h történészek esetleg egyikre vontkozón sem tláltk döntő bizonyítékot, bizonytlnság kkor is csk z esetről vló tudásunk jellemzője. S mivel Ngy András nádor és hősnő külső viszonyit műben kként írt meg, tlán szándékosn is, hogy bizonytlnságbn hgyj befogdóit, lpvetően hibásn járt el. Hiszen nem történelmi munkát, hnem irodlmi művet írt, melynek lkj nem lehet hiteles - és hitelesen eljátszni sem lehet úgy, hogy mg z lk ne tudná önmgáról ténybeli igzságot. Báthory Erzsébet tetteit illetően nem többféle igzság " létezik, z lk-nk z önmgához vló viszonyábn szó sem lehet rról, hogy nem tudni, mi z igzság". Es h mű elkészítése előtti elemző munkábn ez nem lehet tudni, mi z igzság " m oly divtos nézete nem differenciálódik konkrét esetre vontkozón, hnem áltlános érvényűnek minősíttetik, hmis és hiteltelen lesz z emberábrázolás, mert ez itt csk történelmi ismerettrtlom. Béres Ilon mindzonáltl több helyen zt érzékelteti, hogy lkjábn legfeljebb potenciálisn éltek zok tettek, melyeket vád állít. Am még ez is szükségszerűen csk bizonytln lehet megírás módj mitt. Ezért inkább zt érzi néző: zt krják megmuttni, hogy nem lehet tudni z igzt. H z lk krkterét, minéműségét színész nem prtnere áltl eljátszott lkhoz vló viszonyábn és ennek változásibn tudj megmuttni, kkor krkterjegyek megmuttás nem is ht másikr. Avr István igen jól állítj elénk z enyhén stupid, politiki szükségszerűséget -- h nem is durván és nyersen - z emberiesség és megértés fölé helyező nádort, ki mindemellett ngy örömét leli z ételben. Azonbn hiáb nyilvánítj ki ezeket igen jól mimikájávl, szemöldöke játékivl, testtrtásávl és egész mgtrtásávl, ezek egyike sem ht Báthory Erzsébetre, benne egyik tuljdonság sem vált ki benső válszokt. Legfeljebb néh egyegy indultrekciót, mit Béres Ilon kitűnően csinál. Ezen egymásr vló htások nélkül mindkét lkítás önmg htárin belül mrd; vgyis színész művészete z elődóművészéhez lesz hsonltos. Említettük, hogy z író modern pszichológii ismereteket dott nádornk, Avr István lkításánk éppen ez része legemlékezetesebb, vlmint z, melyben megérinti vádlott szexulitás, női vonzereje. Es nem zért ezek legerőteljesebb részei z lkításnk, mert többiben nem jó vgy gyöngébb. H-nem zért, mert ezekben mozzntokbn rejlik kettejük közötti viszony változásánk lehetősége; z előzővel vllomás kikényszerítésének reménye, másodikkl vádlott és vádló lpviszony módosulásánk lehetősége révén. Sík Ferenc rendezése felvonulttj csejtei várbn élő fitl lányokt mint kórust és mint szolgálókt; modern terroristák tüll vgy hrisnyálrcábn. Ugynígy hozz színre nádor ktoni kíséretét. Ez föltűnő színpdi jel, csk nincs semmi értelme és jelentése. Az pedig mindig zvró, h színpdi jelnek nincs vgy kideríthetetlen jelentése. H szövegek kegyetlenségekre, lányoknk nyomtlnul vló eltűnésére stb. utlnk, kkor igen gykrn jjok, nyögések, sikoltások hngznk fel háttérből. Ezek csk hngulti kísérők, nélkül, hogy hngultnk jelentése lenne. Így hngult üres " mrd, mert például zt jelentést sem hordozzák, hogy Báthory Erzsébet elkövette gyilkosságokt. A mű konkrét megírás előtti elemző, értékelő, témáb és z lkokb vló beleélő munk során nemcsk z lkok bensejének mély felderítésére kellene figyelni, hnem z életnygoknk és z író ezekhez vló viszonyánk műnemi törvényszerűségekkel vló összeillesztésére, illetve z zokb vló beágyzásár is. H z egyik irányú munkánk, és persze megírásnk, z eredményeként jól megírt lkokt kpunk, de másik irányú munk elmrd, és megírás során sem érvényesül, végeredmény szép és rtisztikus mű, mi - noh dilógusbn íródott - nem drám. Ezért szép-szép, jójó, de nem megrgdó. Ngy András: Báthory Erzsébet (Várszínház) Díszlet: Bkó József. Jelmez: Füzy Sári m, v. Zenéjét összeállított: Simon Zoltán. Rendező: Sík Ferenc. Szereplők: Béres Ilon, Avr István.

16 GYÖRGY PÉTER e g y m á s i k v i l á g " A kétfejű fenevd Kposvárott...Éjjel, h lovk lépése dobbn: sehonnn semerre ptái ezek. Csup út, csup mozgás, és mind: sehonnn sehov..." (W. S.: A reménytelenség könyve) 1 Miért tnít z ifiknk mohmedánus trgédiát?", kérdi Weöres drámpnoptikumábn Windeck, köpönyegforgtó, de túlélni mégis oly hiáb igyekvő császári komisszárius főhőstől, Bornemissz Ambrustól. Mert vlóbn: Ambrus keresztény urlom ltt mohmedán játékot tnít, törökök világábn pedig mitológiit. Miért is: Mert z egy másik világ" - így hngzik vággyl, sóvár életigenléssel teli, e világ undorávl eltelt, nők között bukdácsoló ifjú válsz. S ez vágy: e kielégíthetetlen és reménytelen óhj, tlán mű egyik mozgtój, s számos titk közül kulcs z egyikhez. E pnoptikum fféle szőnyeg: szimmetrikus minták ismétlődő rendszere, ornmentikájánk, hűvös, weöresi, ironikus kíméletlenségének mélyén zonbn fellelhető trgédi, felejthetetlen, sötét intelem. Mindenki árulásánk ide-jén járunk, e drbbn szinte senki sem zonos önmgávl. Mndelli, zsidó ember pécsi kádit játszik, ktolikus Bonyhádi György jnicsár gát, de Szulejmán, török ngyvezír is ktolikus, csk mellesleg Kukázus fejedelme, s végezetül pécsi szndzsák-bég sem más, mint bogumil bolgár, tőle is veszhetné-nek z igzhitűek. Az életben mrdás elementáris igénye mindenkit mássá tett, s jóindultú személyek" bábbá, szörnyeteggé lettek hús-őllő, vér-klló mlombn". A rendszer, z ornmentik személytelen egyensúly mjdnem teljes; s mint pókháló, minden irányb ugynolyn erővel kifeszítve áll: közepén, drb szervezőerejeként, minden megvlósult lehetőségtől ugynolyn távol, újr és újr fellobbn, mjd kilszik vágy másik", z emberi élet iránt. Ezt másik világot" idézik fel újr s újr drbbeli drbbl, melyet zonbn soh nem játszhtnk végig. E vágy - z érzéki sóvárgássl kívánt menekülés - zonbn hiábvlóságok hiábvlóság, hiszen Ambrus ugyn megmenekíti életét, sőt nemzhet is életet - másik világ mégsem tárul fel. Az emberi élet esélyének -- z értékkel teli, lkulásábn sját krtár ismerő, történelmet nem pusztán védtelen elszenvedő élet - lehetősége zárv mrd. Ambrus Leánk, zsidó nőnek nem nemzhet gyermeket, s lány - drb egyetlen vlóbn morálll bíró hőseként -- hiáb kiáltj : mgyr vgyok... én fogok mgyrokt szülnöm Ambrusom-nk...". Ambrus, nők kedvence, ekkorr már épp elvonulóbn vn Báthory Susánnávl, ki ugyn nem kedves, de érzéki, s nem zsidó. Ő z, ki ztán vlóbn szül, hogy gyermekét mgánk trts meg, s Ambrust éppoly jól meg-őrzött állpotbn, mint mellé jándékozott bundát, átnyújts Evelinnek, deák első kedvesének. Hiáb járják végig szerelmesek külön-külön poklok mélyét: Ambrus semmivel sem lesz érettebbé, felnőttebbé, tpsztlti csk mennyiségileg gyrpodtk. A tiszt szerelemnek semmilyen lehetősége nincs itt, helyén már csk hősök szívének üres sötétsége tátong. S mikor ztán, minden fordulón, áruláson és tükröződő álomvlóságon túl, dominóként egymásr omló eseményt megélve Bdeni Ljos elmondj végső ítéletét e világ felett, kkorr már semmiféle remény nem látszik, pnoptikum világ végleg sötétségé. 2 A kposvári színház Bbrczy László áltl rendezett elődás - melyet nem kell s nem is dolgunk mindvégig össze-vetni] Vígszínház produkciójávl - egy elemi szempontból eltér ttól, s ez zért említést érdemel. Bbrczy ugyn-is nem él szereplőösszevonások ott lklmzott eszközével, nem tükrözteti tovább weöresi tükrözést, hnem érezhetően - szinte z egész drbot szó szerint végigmondv - rr törekszik, hogy hűvös, higgdt elemzéssel, kevés látványossággl, ngyobb türelemmel keresse meg e világ összefüggéseit, s bonts ki A kétfejű fenevd egész színvilágát. Igy Bbrczy színház lssúbb és higgdtbb tempójú, s ezzel ztán fel is hgyhtunk z összehsonlítás munkájávl, túl lévén kiáltón eltérő drmturgii munkán. Ez z értelmezés teljesen szuverén, és sját útját járj. Bbrczyt ugynis - önnön világképéhez hűen - történeti elemzés, világtörténelmi pokol működésének szerkezete izgtt, érdekelte. Ám ezúttl olyn helyzet állt elő, mely különös óvtosságot igényelt. Az egyébként ritkán költői, inkább relist ihletettségű színház Weöres művé-ben olyn szöveggel tlálkozott, mely z átlgosnál nehezebben dj meg m-gát". A szuverén költőiség utonóm világ újr és újr kibújn mindenféle túlzott erőszk, bármiféle brutális egyértelműsítés lól. Amint szerencsére Bbrczy nem is él ezzel, hnem módszerében is lklmzkodv mű szerkezetéhez, megkísérli z egyes mikrovilágok, kisjelenetek pontos értelmezését, minden egyes helyzet színházivá változttását. Ez zonbn csk cél, mindez nem teljesül egyértelműen. Sjnos Bbrczynk sem sikerült megoldni relizálás úgy hiszem, döntő kérdését, z ismétléses-vriáló szerkezet feszültség lá helyezését, drámi érzékenység felkeltését, mjd ébren trtását. A néző, mint lssn z elődás is, szerkezet foglyává lesz, s hiáb lkulnk ki minduntln pontosn értelmezett, pontosn megrjzolt szituációk, z állndón ismétlődő tempó, rövid jelenetek végtelennek tűnő vriálódó sor lssn monotóniához vezet, s csk néh sikerül vlóbn teljességet létrehozni, áthtni tér egészét, s tudtosn befolyásolni z elődás minden mozzntát s zok egymáshoz vló viszonyát. Így inkább csk egyes helyzetek mrdnk emlékezetesek, s villnnk fel sját fényt ársztv z újr és újr nekilóduló, önmg körül forgó történetből. Ilyen például z első rész második jelenése" zlvári bencés pátságbn, hol Ambrus előbb Rdonyvl üldögél, mjdn részeg jnicsárrl" néz rémülettel-sjnálttl szembe. Itt vlóbn öntörvényűvé válik jelenet, igzán jelenéssé lesz: z Isten hát megett, elveszve világbn, önmg lehetőségeitől megfosztv ül előttünk e két nyomorult. Az Istenétől távol került szolg és deák párbeszédének bszurdb hjló vlószerűsége pontosn készíti elő jelenet második, komédi-horror részét, mgyr jnicsár öntépő, gyilkolni vágyó kétségbeesését. Amint ugyncsk finom utlássl teli, érzékelhetően különösen végiggondolt jelenés jelenésben víziój: IV. Mehmed és I. Lipót vrázsgömbben (Kposvárott nem véletlenül dinnye!) felidéződő beszélgetése. A két trónuson feltűnik császár és szultán: fejükön koron és turbán, Mjd egy-egy gyors, egymás felé

17 forduló mozdult, köszönés, s fejűkön lvőnek tűnő htlmi jel v ény ott lebeg továbbr is trónhoz illesztve, személyükől immáron függetlenedve. Imigyen nemcsk két urlkodót látunk, árlilás és gyilkolás tehát már nem z ő személyükhöz kötődik, hnem trónjukhoz. Ők sem mások, mint fféle ló-indultú személyek" - mint mjd Bdeni Ljos mondj végén -, kik felette hűek szerepeikhez. De ugynígy kiemelkedik z egészből pécsi kádi. házábn rejtegetett négy. mgyr úr, vlhi ngyságok jelenete. A régmúltbn erős hjdnik összezárv eltérő természetű árulásik emlékével, világ- és öngyűlöletükkel, fiziki snyrúságikkl: hirtelen. risztón élesekké, igzkká lesznek. A pródi minden ízében tláló, közjogi gondolkozsuk " mrdékivl kegyetlenkedő itt felejtett senkik, biedermeier utánztú krosszékeikben ismerősek és élők.. Bbrczy itt pár vonássl, jól megválsztott bútorrl, krkteres mozgássl, szerencsés színészválsztássl villntj tel mgvr mitológi egyik kiváld jelenegét, Azonbn. jelenezek ngy részébről mégis híányzik z egyéni íz, különös jellemző, mely kiemelhetné vgy még inkább megjegyezhetővé tenné zokt z árdó képek sorábn. Mindezt természetesen. több tényező okozz, színészi munk kiegyensúlyoztlnság, z időnként érezhető színpdi kommunikációhiány, díszlet, mely ezen z elődáson forgó, soroló képek állndó váltkozásánk okán. -.. ngyobb szerephez jut, mint egyébként, Szegő György e munkáj egyrészt stilizált világot tár elénk, másrészt viszont nem tűnik végiggondoltnk és igzán hsználhtónk. A teret széle ken felsorkozttott prvánok lig tgolják, viszont z orientális jelzések és török minitúrák világát megidéző stilizált képek elvonhtják. figyelmet. A keleties képvilág zonbn nem nyer indoklást, hiszen z rtisztikum és finomság éppoly távoli drb egészétől, mint prvánok ngy része is felhsználás, funkció nélkül mrd. Az áltluk sugllt hngult viszont eltér z elődásétól. A játszó, szerephez jutó díszletek közül leginkább pécsi városkpu, z Apolló szentély stb. szerepét betöltő forgthtó tornyot kell felidéznünk: ez viszont, vlljuk. meg, egyszerűen csúny és ránytln volt. Városkpunk kicsi, toronynk lcsony, rányibn rendezetlen, zsúfolt. A tér másik oldlát hot felhőként feltűnő, hol mdárszerűen kinyitott, láeresztett áttört fl töltötte be: mi éppoly feleslegesen volt diszes, keletiesen tgolt, mint z egész háttér. Az ornmentális szerkezetet, szőnyegszerű illesztést nem lehetett s nem is kel-lett ezekkel. z utlásokkl felidézni., fő-ként. zért, mert ez is hozzájárulhtott hhoz, hogy nem derült fény rr, mi is e térszerkezet funkciój vkijábn. Hiszen igzi tgolás nem lkult ki, látványelemek idegenül lógtk tér különboző részeiben, színészek pedig szorgosn járkáltk. z jtók között, léptek prvánok mögé, s léptek elő zok mögül, de mindez lklmnként jelentés nélkül mrdt, hiszen z egyes szegmentumok nem lettek önálló, érvényes vlósággá, Tlán térben vló elveszettség és helykeresés is ok volt nnk, hogy ngyvezírek tnácskozási, vlmint négy császári hdvezér jelenete is, bár szórkozttó volt, hiszen itt szöveg is ellenállhttlnul z, de nem lett több, nem lett színpdilg megoldott. Az elődás második részére vált nyilvánvlóvá, hogy színház színházbn " z Ambrus, Le, Susánn áltl játszott játék - üressége és Kposvárott egyébként szoktln időnkénti ügyetlensége mindvégig jellemző mrd. Bbrezynk e ponton nem sikerült személyesség és trgikum, drámiság hngját pontosn létrehívni. Mindez súlyos, centrális kérdés, hiszen drbbn s z elődáson egyránt második részben jelenik meg drám lehetősége, Ambrus és Le szerelmében, s főként zsidó leány trgikussá növelhető sorsábn. (A Leánk jutó sors komikum mindezt nem zárj ki, sőt úgy vélem, ngybn lehetőséget nyújt feszültség létrehozásár.) A zsidót és keresztényt elválsztó htár zért oly fontos itt, mert egyike zoknk, melyeket e műben nem lépnek át, két hitvilág között még sincs közvetítés. Annk számár, ki. hitét komolyn veszi - s ez épp Le és nem pj -, életvilág óhttln börtönévé lesz. Ez Le sorskérdése, hisz ő z egyetlen, kí vlóbn zonos önmgávl, s felette hű sját mgához, mint ő z, ki kész lenne mindennek elhgvásár. Ő nem felnőtt férfivilág része: hol z dott szó értéke null, hol. becsület foglm rávetül tktikáér. Ez lány vlóbn - h csk egy pillntr teheti is komolyn mondj, mit gondol s mond. Ő mgyr krn lenni, O lépné ár két hit között egyébként átléphetetlen htárt, melytől Ambrus visszhőköl. S ez lenne z egyetlen drám z egész pnoptikumbn, de ez is komédiávl végződd.. Le nem lehet mgyrrá, s Ambrus nem lehet felnőtté, Míndennek érzékeltetése pnoptikum tükröztetéssel, álsággl, vlósággl egyránt s egyform súllyl teli világábn - különösen nehéz. Azonbn nem lehet nem észrevenni mindennek követelő jellegét, hiszen itt törik meg szimmetri, Itt rejlik drb egészének egyik ki nem kezdett; megkérdőjelezhetetlen, reltivizálhttln pontj, Így lesz hirtelen élesse mitológii. történet színház színházbn " : hlálll szembeszálló, mindvégig hű Klorind játék. Bbrczy munkáján érzékelhető, hogy mximálisn tudtábn vn e problémánk, s z ennek ellenére mégsem volt egyértelműen követhető, Mindez ismét többféle okr vezethető v issz, I'. kérdésben igen ngy szerepe vn színészi munkánk. Le megvlósítás kulcskérdésé g é lett rendezői koncepció egészének. igy ztán lgó Év (Evelin, Le) munkájánk. mérlegelése nem könnyű feldt. E fitl színésznő több emlékezetes feldtot oldott meg z elmúlt évek ltt Miskolcon, más trdíciók, más rendezői világképek, hgyományok között. Mindz kínzó őszinteség, színpdi tpsztlt, mi például múlt évdbn játszott Luluját jellemez-te, itt, e színpdon minth eltűnt voln. \ mgbiztosság odlett. Úgy g élem, hogy Igó Év igzán nehéz helyzetben vn, hiszen már kilkított profilll, sját stílussl érkezett e másik s ugyn-csk sját játékmóddl rendelkező közösségbeközegbe. Most minth nem tlálná közös hngot, nem lenne jelen helyzetekben, minth Miskolcon. megszerzett tudás itt nem lenne bevált= htó, s másutt érvényesített tpsztlt itt már nem minden további nélkül ültethető át,, hsználhtó fel. H nehéz is leírni, úgy hiszem, rosszt épp zzl tennénk Igó Évánk és z egész kposvári színháznk, h udvrisságból el-hllgtnánk mindezt. lgó Évánk és z egész színhátnk egyránt rr vn szüksége, hogy közös hngot mielőbb megleljék, s hiszem, hogy erre sor is kerül, Most zonbn Igó ínég csk görcsös és mgányos. Máté Gáborrl szemben mindez még csk-csk trthtó, de Susánnát játszó Molnár Piroskávl szem-

18 Kolti Róbert (Mndelli) Weöres Sándor drbjánk kposvári elődásábn (Fábián Józsf felvétele) ben már szembetűnő z idegesség; z időnként árulkodón megbicskló hngképzés már-már képtelenné teszi színésznőt rr, hogy teljes erejével eljátssz z elődás e végtelen fontos szerepét. Kívül mrdván sját lkításán, Igó nem tlál lehetőséget személyes drám átélésére, érzékeltetésére. Vlószínűleg ezzel függhet össze z is, hogy Bbrczy műnek egyébként oly sjátját, áthtó erotikáját rdikálisn rövidre fogt, mondhtjuk, minimumr szorított. (Inkább csk jelzésekkel utlt minderre. A színpd két oldlán két Ámor-szobrocsk feszíti nyilát játszók felé. Szinte melléjük kerülnek kivégzett jnicsárok levágott fejei, melyek lándzsvégre szúrv hullnk kétoldlt elhelyezett rácsr. A börtönutlást zonbn később elfeledtetik díszlet más vontkozási.) Holott Ambrus nőktől nőkig menekíti önmgát, holott e műben nem pusztán beszélnek coitusról (bár igz, rról sem kárhogyn, bccá vélem, Ambrus " mondj például Susánn), hnem végzik is zt, végeznék, h Bbrczy okos belátásból, z dottságok felismeréséből, társultánk jelen állpotábn nem tette voln zokt jelzésszerűvé. Így viszont vlóbn idegen és rossz-ízű mrdt Igó Év-Molnár Pirosk szerelmi játék. Le igzi megrontásánk percében színésznő minth fel-mondt voln szolgáltot. Hiszen Igór nem pusztán z új közegben vló főszerep súly, hnem z egész drb drámi hitelességének nyomás is rá-nehezedhetett, s ez kettő együtt már sok volt. Hdd jegyezzem meg, hogy e fiskó ellenére is örömtelinek trthtjuk, hogy végre mgyr színház különböző ármlti, játékstílusi között vn kkor eltérés, hogy egy tehetséges színésznőnek nem mindegy, hol is játszik. Azz, végre nem csk egyéni teljesítményekkel, hnem komoly mértékben determináló csptmunkávl tlálkozunk. Hiszen mindezen túl z elődást áltlábn z jellemzi, mi z összeszokott és egymást ismerő színészekből álló színházkt szokt: szigorú, szolgáltkész és minden szerepet feltétlen becsülettel, pontos szövegmondássl(!) lkító csptmunk. Ezen z elődáson, minthogy szerepösszevonások szám minimális, negyvenegy(!) szereplő lép fel, s ez nem egy csekélyebb nygi esz-közökkel rendelkező, de egy összehsonlíthttlnul jobb helyzetben levő pesti társultot is mximálisn igénybe venne. Jelenti mindez zt, hogy A két-fejű fenevdbn, pár kivételtől eltekintve, szinte z egész társult fellép, s újr be-bizonyíthtj, hogy még egy ilyen, kevésbé sikeres, megoldtln problémákkl teli elődáson is csptként viselkedik, s képes kiegyensúlyozottságr. Komoly eredmény z, hogy lig vn z elődáson kiugrón rossz teljesítmény, így nem kell szembenéznünk vidéket is oly gykrn jellemző veszéllyel: bizonyos létszám feletti drbok egyszerűen kioszthttlnok mrdnk. Természetesen képtelenség, hogy következőkben minden szereplő teljesítményét egyránt méltssuk. Am ennek ellenére rá kell világítnunk színészek munkájár, még h ez z áttekintés óhttlnul hiányos és részleges is mrd. Máté Gábor Bornemissz deákj pontosn és jól megoldott lkítás, de hdd tegyük hozzá: nem több. A reá jellemző lzság itt már-már ernyedtségnek tűnt, színész nyuglm nem párosult reá áltlábn jellemző gyors váltásokkl, higgdtság mélyéről előtörő veszélyességgel. Máté mint mindig, most is pontos, szövegmondás jeles, fegyelmezettsége nem kopik. De munkáját ezúttl nem fűtötte át semmiféle szenvedély. Bornemissz lkjából vlóbn hiányzik z erő, de ugynezért nem hiányozht z lkításából. örömmel figyelhettük Molnár Pirosk Báthory Susánnáját: z elmúlt években Pesten kevesebbet játszó színésznő vissztlált pályáj első közegébe, szenvedéllyel és remek ritmusérzékkel játszott. Az, hogy Susánn személyiségének egésze itt nem bontkozhtott ki, hogy z áltl játszott szerep visszfogott mrdt, z rendezési kérdés. De Molnár ennek ellenére ellen-állhttln erővel vn jelen, humor, árdó játékkedve semmit sem vesztett erejéből. Kolti Róbert kádi-mndellije is igzán színésznek vló feldt: komédiázás és átváltozás egyránt kedvére vn. Ami Mndelli komédiázását illeti, teljesen rendjén is vn dolog, ám mi ugyne férfiú meglevő, de el nem játszott súlyát illeti, már kevésbé. Kolti sem játszik - hdd mondjuk így, tlán nem mélttln hsonlttl - teljes erőbedobássl. Megelégedett nnyivl, mennyi játékbn mrdáshoz kellett. Volt már Koltink ennél összehsonlíthttlnul rosszbb szerepe, melyből z itt látottnk többszörösét vrázsolt. Gőz István, Hunydkürti György, Bezerédy Zoltán, Csern Csb játsszák török fővezéreket, s pontosn, erélyesen rjzolják fel négy eltérő krktert. Bezerédy immáron Bonyhádiként elmondott imáj viszont külön említést is követel. Hiszen itt szikrázott fel ismét személyes drám: mg teljes bszurditásábn és iszonytábn. A tudthsdásos személyiség, z ellenség selyemzsinórprncsánk engedelmeskedni készülő mgyr, ki bűnéért Jézusnk, s csk nnk felel: történelmünkből felette ismerős, reális figur. Bezerédy túl-lépi pnoptikumi szintet, ktonás ön-fegyelem hisztériáj tökéletesen meg-oldott lkítás. Ismét feltűnhet - mgyr színház egészében oly kevés színésznél vn minderre lklmunk -, hogy mit jelent, h egy színész egész hbitusávl, testével vn jelen, teljes színpdi készültségében, s nem elhnygolt rossz, hétköznpi kondíciójábn. A jnicsár-g - mgyr nemes figurájához szorosn hozzátrtozik z ins, ideges, izmos lkt: megfeszített izmú militáris őrült. A becsület és egyenesség tébolyodottságánk burkán átüt feminin hisztéri, feneketlen kétségbeesés. Mindezt csk Bezerédyt jellemző kondícióvl lehetséges eljátszni. A másik négyest, császári hercegek,

19 hdvezérek krát Csernák Árpád, Serf Egyed, Kun Károly, Spindler Bél lkított: s ez csoport már bonyolultbb belső rányokt mutt. Csernák és Serf munkáj pontos lkítás - igz, ne-kik nem is volt módjuk vlódi többletre, szerepük korlátozottságánál fogv -, viszont Kun Károly még nem leli helyét. Gesztusi idegenek, mozgás indokoltln, túlzott, ránytln. Spindleré viszont drb zárómonológjánk lkítójként, kulcsfontosságú szerep-formálás. Minden gesztus, mozdult, rezdülése perdöntő. A végén Bdeni Ljos már gylágyult vérbjtól, s ennek megfelelően is viselkedik z utolsó jelenetben, monológ előtt. Mkcs és megállíthttln dühvel zbál, morog, böfög, turkál szájábn. Viszont mikorr egyedül mrd, s Evelin kötőtűjével kezében elő-lép, elkezdődik z átváltozás, félkegyelművé váltról kiderül, hogy őnál vn z igzság, ő mondj el drb egészét átfogó tnítást, következtetést. A félkegyelműség, z gylotyogás " is szerep, monológ során meghldndó, fféle eldobndó létr. Sok - mjd-nem minden - múlik zon, hogy ezt morálisnk tűnő, iszonyú szenvedélyivel megírt monológot színész z igz felismerés és rádöbbenés, mjd düh méltóságánk tudtábn mondj, ordíts, sikíts el. A hős ", z gylágyult kton, kötőtűvel sújt újr és újr le; ám Kposvárott láereszkedik vrázs-gömbdinnye: ebbe voltk kénytelenek mgjukt spriccentení ktonák, ebből jósolt kádi - s ezt böködheti kétségbe-esve Bdeni Ljos.... háborgó történelmi korszkok után immár történelem utáni békés idő nyíljék " - mond-j sóvárogv és hrgosn. A színész fel-háborodott és szenvedélyes, s úgy vélem, z átváltozást tökéletesen vlósítj meg. Megmrd szerepnél, s ugyn-kkor egyikévé lesz tömegnek, nézők-nek. Ngy része vn Spindlernek bbn, hogy végen felejthetjük z elődás monotóniáját, s felvilln weöresi igzság teljes embersége. Gyuricz István játssz Rdony pátot - s mint rról szó volt - hitelesen, teljes energibedobássl. Helyey László Windeckje is kiérlelt színészi teljesítmények közé trtozik, rá is jellemző sugárzó színpdi jelenlét, z érzékelhető intenzitás. Helyeyt nem lehet nem észrevenni, és nem z lktáról vn szó. Kisvárdy Gyul tábornok, Rózs Tibor ez redese, Duni Károly szolgáj, Mészáros Károly Monti-Perger bnkárj egyránt fegyelmezett és pontos epizódlkítás, még h e keretek között egyikük sem villnthtt fel képességeit. Nem engedték el mgukt, nem lógtk ki soh képből, mi egy ilyen, pró jelenetekből szőtt produkciónál kulcsfontosságú. A mgyr urk négyese, Rdics Gyul, Komlós István, Ppp István, Tóth Bél kiválón egyensúlyozott krkter és komédi között. Nem váltk z utóbbi híveivé, és ez kiemelendő. Krum Ádám tpsrend ltt is ott áll toronybn, Hercsuláj leglább nnyi kétségbeesést muttott, mint humort, s ez megint fontos lett z rányok egészének szempontjából. Szegő György tervezte jelmezeket is, melyek jóvl hitelesebbnek tűntek díszletnél. A zenét Hevesi András állított össze: kellő humorrl és itt nem nélkülözhető iróniávl. A kposvárik e megterhelő és bonyolult elődás megmuttt, hogy most milyen állpotbn vn színház. Hiszen sem ngy sikerek, sem z e tájon ritk és még ritkábbn észrevett bukások nem lklmsk felmérésre. E színház jó úton vn, s A kétfejű fene v d ennek csupán egy állomás. A menetelés igen hosszú, s nem is mindig kényelmesek körülmények. De hát ngy hírű klubcspt ez, mely legyőzött már nehéz ellenfeleket is, s legngyobb kihívásuk épp sját trdíciójuk, mely leglább nnyir kötelez, mint mennyi örömöt okozht. A jelen mérkőzés " nem döntött el sem-mit, de világosn igzolt, hogy játé-kosok kondícióbn vnnk, képességeik birtokábn, mindenre képesen. Weöres Sándor: A kétfejű fenevd (kposvári Csiky Gergely Színház) Díszlet, jelmez: Szegő György. Szcenik: Hernesz János. Rendező: Bbrczy László. Szereplők: Jordán Tmás, Dánffy Sándor, Csernák Árpád, Serf Egyed, Kun Károly, Spindler Bél, Gőz István, Hunydkürti György, Bezerédy Zoltán, Csern Csb, Kolti Róbert, Igó Év, Mészáros Károly, Molnár Pirosk, Gyuricz István, Máté Gábor, Kisvárdy Gyul, Rózs Tibor, Helyey László, Guttin András, Rdics Gyul, Komlós István, Ppp István, Tóth Bél, Duni Károly, Krum Ádám, Kós Bél, Kmondy Imre, Gáyer Róbert, Tóth Géz, ifj. Somló Ferenc, Herpi Rit, Szántó György, Krácsony Tmás, Lugosi György, Pörge Erik, Ngy Adrienne, Lukács Csill, Szbó Beát, Gngli Edit, Lktos László. KOVÁCS DEZSŐ Nemzeti játékszín Szkonyi Károly: Adáshib - Huby Miklós: Tüzet viszek Mgyr bemuttóink sorábn két olyn kortárs drbot újított fel nemrég Játékszín, mely éppen tizenöt éve látott npvilágot. A két drám: két külön világ. Más-más írói lkt szülötte, s más-más nézőpontú vetületét dják hetvenes évek eleje gondolkodásmódjánk. Mit olvshtunk-hllhtunk ki belőlük másfél évtized múltán? Mi változott zót világbn, színházbn, mi érzékenységünkben, társdlmi helyzetünkben? Trtogtnk-e elegendő idő-álló drámi robbnónygot " e művek, zz ellenállnk-e múló időnek? E kérdéseket véletlen lklom kínált: időben nem sokkl egymás után láthttm Szkonyi Károly Adáshibáját és Huby Miklós Tüzet viszek című drámájánk felújítását játékszínben. Az lábbikbn e két elődásról szóló beszámoló következik, leegyszerűsítő összevonások nélkül, de közös sjátosságok figyelembevételével. Szkonyi Károly bszurdoid drbj szemünk láttár vált-válik klsszikussá eS pesti színházi ősbemuttój ót didlms utt járt be idehz és ngyvilág színpdin, Várkonyi Zoltán rendezése pedig gzdg sikerszériát hozott z írónk s színháznk. A Játékszín pici nézőterére beülve legelőbb z járt fejemben, egykori nézői emlékeim között is kuttv, vjon drám glvnizáló motorj, televízió emberi viszonyokt romboló htás elegendő lesz-e egy mi léptékű konfliktusszituáció kibontásához. Szkonyi persze korántsem csk erről írt z Adáshibábn, sőt nem is első-sorbn ettől vált kritikusn életszerűvé, társdlmi viszonyok mélyszerkezetéig htolóvá drbj: kispolgárivá züllött mindennpi lét mikrorelist rjz, komédii lpállású bszurd víziój ngy htású figyelemfölhívás volt hetvenes évek legelején, z értékhiányos élet torzító mechnizmusiról, z értékvesztés életmódbeli következményeiről. Emlékezzünk vissz Wnd monológjár: Látj, mi ez itt? Egy kvárium. Egy istentelenül otromb kvárium, miből ki sem látni, mert flát belepte z l-

20 Szkonyi Károly: Adáshib (Játékszín). Lippi László f. h. (Imrus), Mszly István (Dönci), Pregitzer Fruzsin (Sci) és Márkus László (Bódog) g... Csk néhány buborék száll fel felszínre, ennyi jele vn z életnek..." A Bódog cslád kváriumlkói ugyn megeresztenek egy-egy hngosn elpukknó buborékot, de legtöbbször z is belesimul jól begykorolt közhelyek végtelen ármáb. Ettől még kilátástlnbbá, még reményvesztettebbé válik z z iszpbirkózás-szerű küzdelem, mit cslád jobbr törekvő tgji (Wnd, Imrus s mg módján fél csládtg" Krisztosz) folyttnk ki-láblásért, z kváriumi létből vló ki-emelkedésért. Az író szociológiilg is pontos látleletet rjzolt hetvenes évek jellegzetesen kispolgári élet- és gondolkodásmódjáról, viselkedéskultúrájáról, nyelvi, beszédbeli kliséiről, z elképesztő közhelyekbe merevült mindennpi élet természetéről. Az zót eltelt idő, z egykori reményeket brutálisn szétfoszltó, s mindennemű illúziókt szétfröccsentő másfél évtized kár ki is moshtt voln szilárd tljt e drámi építmény lól. Hogy szociológii háttér változás nyomán drb m is megáll, sőt mit sem veszített életszerű elevenségéből, z Szkonyi drámírói lposságát dicséri. S hogy z egykori nyelvi sztereotípiák m is bombsztikusn htnk, s hogy z ötletesen megkomponált drmturgii szerkezet kifogástlnul működik, z z író színpdi szerzői lposságát is bizonyítj. (Mindezek ellenére - sőt, éppen mindezek ellenére - m már szociológii érdekessége is vn Szkonyi drámájánk. Némi blszfémiávl mondv: kár nosztlgiát is ébreszthet m nézőjében m kispolgári világ, melyben Jézus Krisztus htszáz forintért tlált lbérletet Budpesten.) Hogy drám vlójábn működőképes, zt Berényi Gábor rendezése mindenképpen bizonyítj. A rendező-nek s kitűnően összeválogtott szerep lőgárdánk legelőbb feltehetően zzl kihívássl kellett szembenézniük, hogy Szkonyi drbjábn drámi lphelyzet látványos elmozdulás nélkül, szituációk szinkron metszetéből, z életképszerű állóképekből kellett életre hívniuk drb belső feszültségét, előrevivő belső történését. Ami egyben zt is jelentette, hogy játék tétje, értéke és mértéke jelenetek, szituációk fölvezetésén, kidolgozásán múlik. A poénok kkor ülnek Szkonyinál, h játszó személyek megtlálják z optimális rányt komédiáb vló belefeledkezés önfeledt lubickolás és krcosbb, relisztikusbb, feketébb" humor visszfogottság között. Berényi e jó tempójú elődásbn mindvégig relitás szint-jén trtj z bszurdot, pontosbbn z bszurd elemek kbrétréf-jellegét emeli ki -- drb lpmetforáj is egy monumentális szflt-slogn: ezeken már z isten sem segít" - hűen drám szellemiségéhez. A szereposztássl félig már el is döntötte, miként kívánj fölrjzolni drám ívét - z elődás vitthttln erénye z erős és gzdg szereposztás. Hogy fölvonulttott jó erőkkel produkció hogyn gzdálkodik, z már részint rendezés kérdése, részint zé, hogy jobbnál jobb színészek végül is hogyn tlálják meg helyüket csptmunkábn. Külső képében mjdhogynem visszfogott z elődás. Szolid, nem túlságosn tolkodó díszlet, egyszerű ruhák, egyszerű berendezés, kispolgáriság didktikus jelképei nélkül; játékbn mindvégig részt vevő televízió még jelzésszerűen sincs jelen, csupán szereplők bámulnk folymtosn egy pontr; képernyővé tágult nézőtér. A játék dikciój már korántsem ilyen visszfogott, sőt gykrn éppen nyelvi poénokt knázz ki leghtásosbbn. A verbális humor Szkonyi drbjánk sjátj, ám úgy, hogy z elképesztő pnelszövegek éppen hétköznpi hsználtuk közben válnk bszurdn komikussá, groteszkké. Berényi relitás szintjén egyensúlyozv, s z bszurd mozzntokt kellően érzékeltetve vérbő komédi felé kormányozz játékot. Ami persze nem bj, sőt megbecsülendő képesség. Am kkor még hátrvn locsogó felszín" mögötti bszurd mélyárm érzékeltetése... Erre kérdésre már csk színészi jelenlét dht válszt. És itt elsősorbn Márkus László játékáról kellene értekeznünk, hosszsn. Azt hiszem, nem ez z z lklom, mikor is el kell mondni ról, hogy szinte mindent meg tud csinálni testével, mimikájávl, szenvedélyes gesztusivl. Márkus, Bódog pp bőrébe bújv szemmel láthtón egyáltlán nem boldogtln. Sőt olyn színészi szltó mortálékt hjt végre előttünk, mitől káprázni is kezdhetne szemünk. Személyiségének teljes súlyávl feszül neki figuránk, szinte érezni, hogy feszegeti szerep flit, mitől egy-egy pillntr nemcsk z ő figurájánk váz kezd recsegni-ropogni, de z egész drámi építmény is. Márkus, z intellektuális clown nemcsk korlátolt és önelégült kispolgárt kelti életre, de zt is eljátssz, hogy hogyn formálj meg z intellektuális clown korlátolt kispolgárt. E reflektált tükörképben, mi tgdás, néh drbokr hullik z eredeti lk látvány. Márkus Bódogjábn játékos oddás értelmiségi kritikává is nő: egyszerre látjuk, milyen beszűkülten bornírt értékrend mozgtj ezt z embert, de zonmód sugárzik ról z elidegenítő distnci: élhet így ember? Komlós Juci nyáj zért jó prtnere, mert igzán csk zt érzékelteti: ez megtört, vihrvert sszony rr tette fel z életét, hogy mindenben meglázkodv kiszolgálj férjeurát, s ettől szolgálttól legyen mg módján boldog. Kitűnően tlálj el jellemskál szélső pontját Pregitzer Fruzsin Scij: olyn brutálisn üresfejű, cscsogón számító, kicsinyesen ngyrvágyó, hogy kinyílik bicsk z ember zsebében, h megszóll. Nemcsk tévédásokt szívt mgáb, de lelke mélyén már ott ül vlmelyik népszerű vetélkedőműsor A " csptábn. Méltó drámi ellenpólus Csomós Mri fájdlmsn, cinikusn rezignált Wndáj: lefojtott indulti mögül elősugárzik z elfojtott ösztönélet, s már nemcsk zt tudj, hogy így élni, hogy itt mindenki él, nem voln szbd, de zzl is tisztá-