A kolposzkópia alapjai (1. rész)

Átírás

1 A kolposzkópi lpji (1. rész) BÔSZE PÉTER DR. 1, SZIRTES ILDIKÓ DR. 2, BABARCZI EDIT DR. 3, KULKA JANINA DR. 2 Fôvárosi Szent István Kórház, 1 Szülészeti és Nôgyógyászti Osztály, 3 Ptológii Osztály, Budpest 2 Semmelweis Egyetem II. Számú Ptológii Intézet, Budpest BEVEZETÉS A kolposzkópi görög eredetû szó, hüvely megtekintését jelenti, de sokkl inká méhnyk vizsgáltár lklmzzuk. A kolposzkóp lényegéen egy fénykiosátó és ngyító rendszer, melynek segítségével z élô szövet, test egyes részeinek ngyított képét látjuk. A legtö kolposzkóp 5 25-szörös ngyításr képes, egyesek kár negyvenszeresre is, mások sk egyfélére; rendszerint tizenhtszorosr. A kolposzkópiát Hns Hinselmn (1) vezette e kliniki gykorlt 1925-en rákelôzô állpotok és kori, klinikilg még nem fel is mer he tô vgy izonytlnul megállpíthtó méh nyk rákok felfedezésére. A gykorltn kol posz kó pi méhnyk, hüvely és szeméremtest vizsgáltát fogllj mgá, elvieken zonn kolposzkópiához lklmzott ngyító rendszer nyálkhártyák és ôr elváltozásink vizsgáltár, testnek ngyítórendszer számár hoz zá fér he tô ármelyik részén lklmzhtó. A kolposzkópii vizsgálthoz hsznált hígított (2%-os) eetsvvizsgáltot is Hinselmn (2) lklmzt elôször, min de nek elôtt nyák eltávolításár jvsolt. Azót ngyon sok hsonló sv kü lön ö zô töménységû oldtát tnulmányozták, hogy vn-e hígított eetsvnál jon lklmzhtó szer kolposzkópii vizsgálthoz (3), de egyik sem terjedt el, jóllehet nem kizárt, hogy jövô en lesz olyn, mellyel szöveti elváltozás pontosn körvonlzhtó. A Lugol-oldt lklmzás Wlter Shiller nevéhez fûzôdik, míg z élettni sóoldt evezetése Koller, elterjesztése Kolstd érdeme (Integrted olp). A kolposzkópii vizsgálttl z ép szövetek és kóros szövetátlkulások felszínén kilkult rjzoltokt (szövetrjzoltok) vesszük szemügyre (pttern reognition), és olyn felszíni rjzoltokt is felismerhetünk, melyeket szd szemmel nem látunk. Ez utóikt nevezzük kolposzkópii mintáztoknk, jeleknek; nemzetközi irodlomn olposopi fetures/ Levelezési ím: Prof. dr. Bôsze Péter Fôvárosi Önkormányzt Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Szülészeti és Nôgyógyászti Osztály 1096 Budpest, Ngyvárd tér 1. Telefon: (36-1) Távmásoló: (36-1) E-post: osze@eg.eu signs elnevezést lklmzzák. A kolposzkópii mintáztokól, je lek ôl következtethetünk nyálkhárty (ôr) szerkezetére, elváltozásir, zz mintáztokt, jeleket kilkító szövetszerkezetekre. Természetesen vlmely szd szemmel láthtó elváltozás is vizsgálhtó kolposzkóppl részletek, például sk ngyítássl felismerhetôk tnulmányozásár. A kolposzkópi egyszerûen megtnulhtó, h z lpelveit értjük. Elengedhetetlen etegségek szövettnánk, hámn és z lpszöveten (strom) végemenô változásoknk z lpos ismerete. E nélkül látottk nem értelmezhetôk, vizsgált hszontln. A kolposzkópi voltképpen két részôl áll: kolposz kó pii mintáztok, jelek felismeréséôl és zok gykorlti olvstáól. A kolposzkópii mintáztok, jelek lpján sk vló szí nû sí teni tudjuk hátteréen meghúzódó etegséget nemegyszer meglehetôsen ngy iztonsággl, de kórismét mindig szövettni vizsgált állpítj meg. Az ép szövetek kol posz kóp pl szinte iztosn felismerhetôk. Mint minden vizsgáló módszerhez kolposzkópi megtnulásához is hosszú gykorlt szükséges. A tpsztlt, z ismeretek megtrtás pedig sk kolposzkópi állndó lklmzásávl lehetséges. A KOLPOSZKÓPIAI VIZSGÁLAT A kolposzkópii vizsgált szokásosn méhnyk kolposzkópii vizsgáltár szorítkozik, hzánkn nôgyógyászti vizsgált részeként végezzük. Ennek keretéen elôször szeméremtestet tekintjük meg, ehhez kisés ngyjkk félre-, illetve elhúzásár és sikló felhúzásár is szükség lehet. A húgysônyílás, végélnyílás és környéke, vlmint szeméremdom (mons puis) megnézése is része szeméremtest vizsgáltánk. EGYSZERÛ GYAKORLATI TANÁCSOK A hüvelytükör evezetése elôtt ujjunkkl nyúljunk hüvelye, tpintsuk meg hüvelyflt, hogy ép-e, tájékozódjunk hüvely tágsságáról, és keressük meg méhnykt/méhszájt: fent vgy lent helyezkedik-e el, nem húzódik-e vlmelyik oldlr, mozgthtó-e, milyen ngy st. Ez ngyon sokt segít, jóllehet egyesek számár feleslegesnek tûnhet. A hüvelytükör evezetése kellemetlen, még sokkl rossz méhnyk keresése tükörrel: gykort kell hüvelyksát nyitni-zárni, ez óhttlnul feszít, és ngyon fájdlms is lehet; különösen Dougls-üreg feszítése rossz. A hüvelytükrös kereséskor méhnyk sérülhet, és vérzés keletkezhet, mely 65

2 Bôsze P és munktársi zvrhtj vizsgáltot. H vizsgált gyötrelmes, z sszony feszíteni fog, és ez még inká nehezíti helyzetet, továá félni fog vizsgálttól, következôre szorongv jön, vgy el is mrd. H kitpintjuk méhszájt, hüvelytükröt élzottn és könnyeen vezethetjük e, egyszeri és visszfogott kinyitás elegendô; kellemetlenséget lig okozunk, sérülés veszélye is jóvl kise. Rádásul iztosn válszthtjuk meg, hogy vizsgálthoz milyen ngyságú ksát lklmzzunk. A hüvelytükröt mindig összezárv vezetjük e hüvelye. A hüvely mélyén, hátul elhelyezkedô méhszáj sokszor sk körülményesen hozhtó látótér síkjá, tönyire sk kkor, h z sszony szeméremnyílást (fenekét) felfelé emeli. Nins szükség z ltest megemelésére, supán felfelé fordításár, ez ugyn körülményes lehet, de megoldhtó. Kifejlesztettek különleges vizsgálósztlokt kolposzkópiához etegek kényelmének z érdekéen, és ezek vlószínûleg kényelmesek is, ám kol posz kó pii vizsgált ezek nélkül, szokásos vizsgálósztlon is tökéletesen elvégezhetô. A VIZSGÁLAT A látótére hozott méhszájt elôször szd szemmel nézzük meg. Figyeljük meg méhszáj tágsságát (szályos, szûk, erepedt), nyák küllemét, nykstornváldékot, és hogy ninsen-e gyulldás (függöly st.), fejlôdési rendellenesség (pl. dietil-stilösztrol-htás), vskos fehér folt (leuko plki) vgy egyértelmû rákos elváltozás. H egyér telmû rákos elváltozás nem láthtó, szárz vtttmponnl nyákot, váldékot méhnykról letöröljük, jóllehet nyák teljes eltávolítás nem mindig lehetséges. H kenetet krunk készíteni vgy mintát venni HPV, hlmydi st. meghtározásár, zt kol posz kó pii vizsgált elôtt kell megtenni. Egyértelmû rák esetéen kol posz kó piá r ninsen szükség, supán kis szövetmintát (iopszi) vegyünk. Ennek ellenére rákszövet tnulmányozás kol posz kóp pl ngyon is jánlott: nem mindennpi hám- és éreltérések láthtók; ezek ismerete, felismerése késô i ek en ngyon hsznos lehet. ÉLETTANI SÓOLDAT A kolposzkópi szokásosn z eetsvvizsgálttl kezdôdik, ámár vlmilyen, már szd szemmel is ész re ve he tô, gynús elváltozást élszerû z eetsvs ekenés elôtt is megnézni. Sokn elsô lépésként élettni sóoldttl kenik e méhszájt z erek szerkezetének pontos tnulmányozásához. Az élettni sóoldt egyrészt eltávolítj nyákot és szennyezôdést, másrészt fokozz hám áttetszôségét, ennek következtéen z erek jon láthtók, és prányi eltérések figyelhetôk meg. Az érszerkezeteket kiváltképpen zöld szû rôvel tnulmányozhtjuk. Elônyösnek trtják z érszerkezetek szemügyre vételét élettni sóoldtos ekenéssel zért is, mert z eetsv htásár z erek összehúzódnk, z pró részletek elfedôdhetnek. Elvi elônyei ellenére z élettni sóoldt lklmzás hzi gykorltn nem terjedt el, noh egy-egy eseten ngyon is él sze rû lenne. ECETSAVVIZSGÁLAT Az eetsvvizsgált kolposzkópii vizsgált legfontos része; kolposzkópii mintáztok gykorltilg ezzel ismerhetôk fel. Lényege következô: vizsgálndó felszínt 3 5%-os eetsvvl ekenjük. Az eetsvs esetelésnek tö formáját is lklmzzák. Hsználhtunk gyárilg elô ál lított permetet (spry-t) vgy vttpmtot, mely tlán legegy sze rû és legmegfelelô is. Az eetsvs oldtnk méh nyk r öntése 3 5 ml hüvelye nem megfelelô, sípô, mró érzést okozht, meg posékolás is. A hígított eetsv nyákoldó, letisztítj méhnykt. Az eetsvvl átittott vttpmttl méhszájt 5 10 másodperig eseteljük, ügyelve, hogy z egész átmeneti sávot és környékét is ekenjük. H z elszínezôdés sk sejlik, z esetelést kétszer-háromszor is megismételhetjük, gyorsn egymás után. A vizsgáltnál színelváltozás mellett zt is meg kell figyelni, hogy fehéresedés milyen gyorsn lkul ki, szükséges-e töszöri esetelés, és hogy milyen hosszn mrd meg: hmr elhlványul, vgy kár perekig is jól láthtó (vö. 77. oldl). LUGOL-OLDAT A Lugol-oldt vizes kálium-jodidos jódoldt (Lugol s iodine solution), melyet méhszájr, hüvelyflr szintén vttpmttl kenhetünk. Egyetlen esetelés szokásosn már tájékozttó, ismétlésre kivételesen szorulunk. A jódoldtos vizsgáltot Lugol-próánk, jódfestésnek vgy leírójáról Shiller-tesztnek is nevezzük, ez utóit fôleg nemzetközi irodlomn lklmzzák (Shiller test). A szövetek jódfestôdését figyeljük, mely mhgóni- (sötét-) rnától hlványsárgáig (jódnegtív) változht, és lehet egyöntetû vgy foltos. Ám z is elô for dul, hogy jóformán még ngyon hlványsárg el színe zô dés sem jön létre (vö. 79. oldl). A jódfestôdés rendszerint trtósn megmrd, mint z eetsvfehérség. A jódoldt kellemetlen, sípôs érzést okozht, kiváltképp emenet környékén és szeméremtesten. Ez áltlán néhány per ltt elmúlik. Jódérzékenyeknél Lugol-oldt nem lklmzhtó. A tnkönyvek szerint jódfestés kolposzkópii vizsgált szerves része, mindig z eetsvs esetelést követôen végezzük. A gykorltn zonn méhnyk vizsgáltánál legtöször nem szükséges: lklmzásávl nem tudunk meg töet, mint mennyit z eetsvvizsgálttl megállpíthttunk. Gykorltunkn méhszájt sk kivételesen jódozzuk; hlványfehér, izonytlnul megítélhetô elváltozásoknál segíthet. A hüvelyfli elváltozások felfedezésére viszont ngyon evált, min denek elôtt méheltávolítást követô ellenôrzéseknél, hüvely olto zt vizsgáltár lklmzhtó. H hüvelyfl jódoldttl kornk meg fe le lô en (ivrérett nôknél sötétrnár, idô seek nél hlványn) festôdik, hüvelyfl épnek trthtó, sejtkenetvizsgált (itológi) sem szükséges, még méh test rákos etegek követésénél sem. AZ ÚN. MÉHNYAKFELTÁRÓ H z átlkulási sáv nykstorni része (vö. 81. oldl) nem teljesen láthtó, méhszáj szétterpesztése segíthet: így nykstorn lsó része is látótére kerülhet. A nykstorn részleges feltárás ún. méhnykfeltáróvl (enndoervil speulum) tönyire lehetséges, de ngymértéken 66

3 A kolposzkópi lpji (1. rész) 1. ár A nykstorn feltárás Kognféle méhnykfeltáróvl e szû kült méhszájnál még így sem. Közkeletû töek között Kogn-féle méh nyk fel táró (1. ár). A méhszájterpesztés értékét korlátozz, hogy feltárássl láthtóvá tett átmeneti sávon lévô elváltozások rendre nehezen ítélhetôk meg, és mintvétel is onyolult. Gykorlti hszn igzán kkor vn, h z átmeneti sávot épnek látjuk: ilyenkor ugynis kóros elváltozás jószerével nem fordul elô, kizárhtó. Az idôs sszonyok hoz zá ve tô le ge sen kéthrmdán z átlkulási sáv nem láthtó teljességéen, és rendszerint nem is tárhtó fel. TOVÁBBI LÉPÉSEK A méhszáj kolposzkópii vizsgált után hüvelyksát ne húzzuk ki gyorsn, hnem mindig lssn, lépegetve, miközen kolposzkóppl nézzük z egymás után láthtóvá váló mellsô, hátsó, oldlsó hüvelyflrészeket. A ks nyílását kifelé hldv mindig szûkítjük emeneten már zárv húzzuk át, különen fájdlmt okozunk. H méhnyk elváltozás hüvelyoltoztr is ráterjed, vgy hüvelyflon vlmilyen elváltozást gynítunk, élzott vizsgáltot végzünk. Ugynsk lényeges hüvelynek szokásosnál lpos vizsgált, olyn LSIL HSIL-keneteknél, melyeket méhnykon látottk nem mgyráznk, illetôleg olyn változókori vérzészvroknál, mikor vérzés méhtesti eredete nem állpíthtó meg kétségtelenül. A hüvelyfl vizsgáltát vskos hüvelyfli redôk és hüvelyváldék, vlmint hüvelytmpon, hüvelygyûrû vgy hüvelyi fogmzásgátlók is nehezíthetik. A hüvelyen lévô elváltozást is szokásosn eetsvvl vizsgáljuk, és fentieken leírtkr figyelünk. H feltárás nehéz, méhnykfeltáró vgy hüvelyks forgtás, ki-e sukás segíthet. Az utói redô ket is simíthtj. A szeméremtestet kolposzkóppl szokásosn nem vizsgáljuk, de rjt láthtó elváltozásokt már érdemes ngyítássl is megnézni. Eetsvt szeméremtestre ngy néh kenünk; ôr el vál to zá sok tnulmányozásár z eetsv kevéssé lklms ôr szrusodás mitt, ám mégis ez legiztos. Hsznos lehet z elváltozás zonosításán és kiterjedésének körvonlzásán, sôt lklmsint szemmel nem láthtó elváltozásokt is felfedhet, ennek ellenére gykorlti jelentôsége sekély. Az eetsv htásához z eetsvs vttpmtot leglá öt perig kell szeméremtest ôrére, vizsgálndó elváltozásr nyomni. Hátrány, hogy fájdlmt okoz, kiváltképp hámfosztott területtel érintkezve. A Lugol-oldt és korán rendszeresen lklmzott tolu idin kék oldt (Collin test) sem vált e szeméremtesti elváltozások vizsgáltár: gykori hmisn negtív és pozitív eredmény is (4). A Collin-teszt felszíni sejtek mgjihoz kötôdô toluidinkék festékkel végzett vizsgált, z ún. suprvitlis festés. A nyuglmi sejtmgok lig, z osztódók erôseen fes tôd nek. A módszer zonn jóindultú és rákosodás (rák elô zô állpotok) elkülönítésére nem lklms. A szeméremtest kol posz kó pi vizsgáltát vulvoszkópiánk (vulvosopy) nevezik. A LELET LEÍRÁSA A kolposzkópii vizsgált eredményét is pontosn le kell írni. Sokn jvsolják rjzárák készítését: méhszájt árázoló rjzokon e kell jelölni kóros hám helyét és kiterjedését. Elterjedtek különözô rövidítések is. Végeredményen ki-ki írj le leletet legjo elátás szerint, de úgy, hogy z kö vet ke zô vizsgáltoknál és mások számár is egyértelmû legyen. Ngyon elônyös lelet fényképes vgy videós rögzítése, z ilyen kolposzkópok zonn ngyon drágák. EGYÉB MEGGONDOLÁSOK Elterjedt, hogy elôször kis (ötszörös) ngyítássl tájékozódjunk, és sk után fokozzuk ngyítást, áltlán tizenhtszorosr. Ez gykorlt és megszokás kérdése, nem feltétlenül szükséges. Vnnk kolposzkópok, melyeket sk egyféle tizenhtszoros ngyításr állítottk e. A vizsgált ltt nôk folymtos tájékozttás mellôzhetetlen. A vizsgált elôtt, kezdetekor röviden mondjuk el, hogy mit teszünk, mjd z egyes lépéseknél is djunk eligzítást: mit látunk, várhtó-e kellemetlenség, például z eetsvs esetelés kissé sípni fog st., és jelezzük, hogy következô lépés mi lesz. A folymtos tájékozttássl eszélgetéssel félelmet, izglmt, görsöket oldhtunk, elôzhetünk meg. Úgy és nnyit mondjunk, mennyit mi is elvárnák ttól z orvostól, ki minket vizsgál. Egyértelmû hüvelygyulldásnál ne végezzünk kolposzkópii vizsgáltot, sk gyulldás orvoslás után. A hüvelygyulldás ltti vizsgált fájdlms, rádásul gyulldás z eredeti szövetszerkezeti rjzoltokt is megváltoztthtj (súlyos elváltozás képét keltheti), kolposzkópii értékelést lehetetlenné teheti. Alklomdtán lphám kifejezett sorvdás zvrhtj vizsgáltot, ámár ez jóvl ritká kolposzkópiánál, mint sejtkeneteknél. A sorvdt hám fehéressége mitt elfedhet enyhe CIN okozt hlvány eetsvfehérséget. Egy-két hetes hüvelyi ösz trogén ke ze lés sel hám felépíthetô, és vizsgált elvé gez he tô. A várndósok kolposzkópii vizsgált és látottk értékelése méhnyk átlkulás, megduzzdás és kifejezett nyák képzô dés mitt, szokásszerûen neheze (lásd lejje). Az állpotosság elsô heteien z egész átlkulási sáv sokszor nem láthtó, de 20. hétre, hengerhám kifordulás mitt, sknem mindig látótére kerül. A vizsgálti lelet ennek ellenére izonytln, ezért kóros eltérés gynúj esetén kolposzkópiát gyermekágy hetéen ismételjük meg. Sugárkezelés után kolposzkópi lklmzhtóság korlátozott nyálkhártyák sugárzás okozt átlkulás, károsodás mitt. 67

4 Bôsze P és munktársi FELSZÍNI SEJTEK KÖZBENSÔ SEJTEK ALAPKÖZELI SEJTEK ALAPSEJTEK d N e f 2. ár Érett lphám. ) Szályos, el nem szrusodó, törétegû lphám. A nyilk z lphártyát (memrn slis) jelölik, melyen z lpsejtek (slis sejtek) helyezkednek el egy sorn. A kingyított részleten néhány lpsejt láthtó. A törétegû lphám lpközeli (prslis) sejtjei supán néhány sornyik (prslis sejtréteg). A slis és prslis sejtek z ún. lpi sejtek, melyek kisik, legkiseek z lpsejtek. Az lpi sejtek mgj viszonylg ngy, sejtplzmájuk sekély: mg plzm rány ngy. A lphám legszélese rétege közensô vgy tüskés réteg (intermedier sejtréteg). A közensô sejtek ngyok, sejtmgjuk kise, mint z lpi sejteké, sejtplzmájuk viszont jóvl ôségese, glikogénen gzdg (. ár). Legfelül felszíni (superfitilis) sejtréteg tlálhtó. A felszíni sejtek legngyok, mgjuk már zsugorodott (pinotius), sejtplzmájuk igen ôséges és glikogént is trtlmz (. ár). ) Jól láthtó, hogy egy-egy, hjszáleret trtlmzó kötôszöveti nyúlvány (nyilkkl jelölve) szályos lphám is eterjed, néh kár felszíni rétegig is. ) PAS-módszer glikogéntrtlom kimuttásár. Feltûnô, hogy z lpi sejtek glikogént jóformán nem trtlmznk, szemen közensô és felszíni rnár festôdött sejtekkel, melyek glikogéndúsk. d) A Noth-tüszôk szövettnilg nyákkl telt, egysoros hengerhámml élelt üregeskéknek (lezáródott hámemélyedések) felelnek meg. e) Kolposzkóppl szemetûnô, hogy méhnykt szályos rózsszínes-vöröses lphám orítj (kis nyilk). A méhszájt hosszú nyíl muttj; felette jor, z átmeneti sávn egy Noth-tüszô (N). Ez kép eetsv htásár sem változik. A kingyított részlet Noth-tüszô feletti érrjzoltot szemlélteti, mely furs rjzoltú, de megfigyelhetô, hogy z érelágzódások mindig vékonyk. f) A Lugol-oldttl mhgónirnár festôdô szályos lphám (kis nyilk) jól elüt jóddl nem festôdô, hlványsárg kóros elváltozástól (vstg nyíl). A kép két szélén homályosn, z elôtüremkedô hüvelyfl láthtó. A KOLPOSZKÓPIA SZÖVETSZERKEZETI ALAPELVE A kolposzkóp fényforrás fehér fényt osát ki, mely szöveteken, szövethtárokon különözô mértéken elnyelôdik, illetôleg visszve rô dik. A fény elnyelés-visszverôdés mértéke szövetek szer ke ze té tôl függ: ez teszi lehetôvé, hogy kolposzkóppl látottk lpján vizsgált szövetek szerkezetére következtessünk. A hámszövet szûrôként viselkedik, rjt emenô és vissz verô dô fény is keresztülhld. A hám mg színtelen. Az lpszövet (strom) z erek mitt vörös, ez verôdik vissz hámon keresztül. H hám visszverôdô fényt teljesen átengedi, látott kép vörös lesz. H hám visszverôdése elenyészô, z élénk vö rös szín megmrd, de h fényt vissztükrözi, z élénkvö rös szín hlványul fényvisszverôdés mértékével egyenes rányn. A hámfosztott nyálkhárty élénkvörös, mivel fényvissz ve rô dés útján semmi nem áll. A nyálkhártyák fényvisszverôdését lpvetôen négyféle szerkezeti összetevô htározz meg: 68

5 A kolposzkópi lpji (1. rész) A hámszövet szerkezete ( hámsejtek fjtáj): A hámszöveten fény jószerivel sejtmgokról (mgfehérjék) sugárzódik vissz. A fény vissztükrözése plzm dús hám sej tek rôl (érett lphámsejtek, hengerhámsejtek) lényegtelen, ngymgúkról zonn már jelentôse. Minél ngyo hámszöveten mg plzm rány, nnál kifejezette fényvisszsugárzás. A fény elnyelésenvissz ve rô dés en zonn más, 0,2 μm-nél kise, sejten elüli és sejtek közötti elemek is részt vesznek (5). A meghtározó mégis z, hogy sejtmgok együttes térfogt hámszövet egészének hány százlék. A hámszövet vstgság: A vékony hámon fény rendszerint áthld, vstg hám vlmelyest szûri. Az egysoros hengerhám teljesen átengedi fényt, hengerhám ezért élénkvörös. Sok ngymgú, kóros sejtet trtlmzó (ngy mg plzm rány) vékony hám fényt sokkl inká átengedi, mint z ugynilyen össze téte lû vstg hám. Az erek elhelyezkedése és szerkezete: Az erek szokásosn hám ltt helyezkednek el, kol posz kóppl külön nem látsznk, supán róluk visszverôdô fényt észleljük. H kötôszöveti lpállományn vérellátás fokozódik (gyulldás), rendszerint vörösesség is élénke. H z erek hám eterjednek, vlmilyen érrjzolt formáján megmuttkozhtnk (pontozottság, mozikosság), méghozzá minél közele kerülnek felszínhez, és minél ngyok, nnál inká. A szálytlnná vált erek (típusos erek) szintén láthtók (vö oldl). A hám ltti kötôszövet állpot: A kötôszöveti állomány önmgán áltlán nem efolyásolj, inká sk kkor vn htássl kolposzkópii képre, h enne fehéredést vgy szürkés, sárgás elszínezôdést okozó gyulldásos folymtok zjlnk. Illetôleg kkor, h kötô szö vet felszporodik, vgy éppen megkevesedik ráksejtek, esetleg más ritk etegségek htásár. Ez utói eseteken szöveti szerkezet lényegesen átlkulht. A KOLPOSZKÓPIAI VIZSGÁLÓ MÓDSZEREK SZÖVETSZERKEZETI VONAT- KOZÁSAI A kolposzkópii vizsgáltnál mint z elôzôeken részleteztük hígított (3 5%-os) eetsvt (eetsvvizsgált), ritkán Lugol-oldtot és z élettni sóoldtot lklmzzuk. HÍGÍTOTT ECETSAV A 3 5%-os eetsv egyrészt oldj nyákot, és ez áltl láthtóá teszi visszverôdött fényt, vörösség például kifejezette lesz. Számottevô zonn, hogy sejtfehérjéket (yto ke r ti nok, mgfehérjék) átmenetileg módosítj (preipittio), és sejtplzmáól fokozott ozmózissl vizet von el (de hid rá ió), és ennek következtéen mg plzm rány növekszik. A sejtfehérjék átlkulás fokozz hámsejtek fényvissz ve rô dését, mérsékli vöröses elszínezôdést. Ugynígy ht vízelvonás sejtplzmáól, sejtplzm töpörödése is. Miután z eetsv hámszövet felszíni sejtjeire ht: sejtfehérjéken, mgfehérjéken, vlmint sejtplzmán idéz elô változásokt, htásár ekövetkezô színelváltozás fokát felszíni sejtek sejtplzmáj és mgállomány htározz meg. Minél kise sejtmg, és minél ôségese sejtplzm (ngy sejtek), vgyis minél kise mg plzm rány, nnál kevese fény verôdik vissz; következésképpen hámszövet egyáltlán nem vgy sk lig fehéredik el. Mivel z eetsv okozt sejtelváltozások átmenetiek (50 60 másodper), h fehéresedés sejlik, színváltozások lpos megfigyeléséhez z eetsvs esetelést néh töször is ismételni kell. Ezzel ellentéten, h felszín sejtdús, sejtek mgj ngy, plzmájuk sekély (kis sejtek), hámszövetrôl fény zöméen vissztükrözôdik, és mert fény nem vgy lig éri el z ereket, látott kép fehér ( fényforrás színével egyezô) lesz. Ilyenkor z eetsv htás trtósn megmrd, fôleg zért, mert sekély sejtplzm vízelvonás nehezen ren dezô dik; új esetelés sk ngyritkán szükséges. LUGOL-OLDAT A Lugol-oldt 25%-os jódoldt. A jód sejtek glikogénjéhez kötôdik. Minél tö glikogén vn sejteken, nnál sötéte rn festôdés. Az ép lphám jódoldtos esetelés htásár mhgónirn lesz, mert felszíni és közensô (superfiilis és intermedier) sejtek is glikogéndúsk (2. ár). A lphám lpi sejtjei (slis, prslis sejtek), hengerhámsejtek és kóros sejtek glikogénen szegények, jóddl lig fes tôd nek. A töféle sejtet is trtlmzó elváltozások, z egyes sejtek glikogéntrtm szerint különözôen festôdnek; ezt nevezzük foltos jódfestôdésnek. ÉLETTANI SÓOLDAT Az élettni sóoldt htás szövetekre pontosn nem ismert, iztosn nem számottevô, így z érrjzoltok (pontozottság, mozikosság), hjszálerek megjelenését sem módosítj. Ugynkkor eltávolítj nyákot, szennyezôdést, és kép tisztá lesz. Az élettni sóoldttl enedvesített méhnykon, 25-szörös ngyítás és zöld színszûrô lklmzásávl, z erek sokkl jon vizsgálhtók, mint z eetsv lklmzását követôen. A KOLPOSZKÓPIAI MINTÁZATOK ÉS JELEK, VALAMINT EZEK SZÖ- VETTANA A kolposzkópii mintáztok és jelek olyn kol poszkó pii rjzoltok és zok részletei, melyek lpján méhnyk szöveti szerkezetére következtethetünk. A mintáztok, jelek tehát nem zonosk méhnyk etegségeinek kolposzkópiájávl, sokkl inká zok összetevôi. Nem így z ép szövetek mintázti, zok szöveti háttere egyértelmû: kolposzkópii mintázt megfelel z dott ép szövetnek, és nem nnk egyik kol poszkó pii össze te vôje. A legfontos kol posz kó pii mintáztokt és jeleket z 1. tálázt muttj. Bizonyos elváltozásokt (polip, hegyes függöly st.) kolposzkóppl szintén jellegzetes mintáztuk lpján ismerhetünk fel, jellegzetességeik zonn ngyon elté rô ek, és szokványos kol posz kó pii mintáztokól, je lek ôl összeállíthtók. Ezért nem foglljuk z ilyeneket kolposz kó pii mintáztok közé. Ezeket nemzetközi nevezéktnn misellneous olposopi findings névvel soportosítják. 69

6 Bôsze P és munktársi 1. tálázt. A kolposzkópii mintáztok és jelek KOLPOSZKÓPIAI MINTÁZATOK Eredeti törétegû, el nem szrusodó lphám Sorvdt (trofiás) lphám Eredeti hengergyhám Átlkuló (metplsiás) hám Noth-tüszô Nyílások Hullóhártyásodás (deiduosis) Pontozottság, mozikosság (finom, durv) Eetsvfehér hám (enyhe, kifejezett) Kóros erek Fehérfolt (leukoplki) Hámhiány (kimródás [erosio], fekély [ulus]) KOLPOSZKÓPIAI JELEK Elszínezôdés Felszínrjzolt Széllkzt Ngyság (kiterjedtség) és elhelyezkedés ALAPI SEJTEK A KOLPOSZKÓPIAI MINTÁZATOK SZÖVETTANA A kolposzkópii mintáztokt z 1. táláztn felsoroltk szerint részletezzük. TÖBBRÉTEGÛ LAPHÁM A méhnykt és hüvelyt törétegû, el nem szrusodó lphám orítj, mely z életkor szerint lehet teljesen érett vgy sorvdt. Az érett lphám hvivérzés szkszi szerint is némileg különözik, és z állpotosoknál is más. A lphám hormonok htás ltt áll: felszíni sejtek sk z ösztrogének htásár lkulnk ki. A progeszteron egymgán legfelje közensô sejtek rétegéig képes hámsejtek érését fokozni, ugynkkor z ösztrogének htását is ellensúlyozz: teljesen érett lphámot ( felszíni sejtek rétege is kilkult) közensô sejtek rétegéig visszfejleszti, például sárgtestszkszn, állpotos nôknél st. A változókor után vgy más ösztrogénhiányos állpotn lphám ngyon vékony, supán z lpi sejtek lkotják, elvétve néhány kise köz ensô sejttel (sorvdt, trofiás hám). Érett lphám: Az érett törétegû lphám szöveti szerkezetét 2. ár szemlélteti. Az lpi sejtek osztódnk, így iztosítv hámsejtek folymtos képzôdését. Belôlük lkulnk ki (differeniálódnk) már érett, osztódásr nem képes közensô és felszíni sejtek, z utóik folymtosn leválnk. A sejtek érésével mg plzm rány folymtosn sökken. A lphámot ellátó erek ív lkn futnk mélyen hám ltti kötôszö vet en; elôlük tápláló ágk htolnk hámszövete (2. ár). Ezek lényegéen z osztódó lpi sejteket látják el. Az érett törétegû lphám fényt részen visszveri, ezért kol posz kóp pl nézve színe már nem vörös, mint hengerhámé, inká rózsszín (2e. ár). Mivel lphámn mg plzm rány kisi, enne z eetsv lig okoz változást: rózsszín külleme z eetsvs esetelés után is megmrd. Jóddl, glikogéngzdgság mitt (2. ár), sötétrnár fes tô dik. (2f. ár). Sorvdt lphám (3. ár): 3. ár Sorvdt lphám. ) A hám supán néhány sejtsoról épül fel, zöméen lpi sejtekôl áll. A sejtek glikogénen szegények, plzmájuk keskeny, mg plzm rány viszonylg ngy. ) A sorvdt hám kolposzkóppl láthtó képei: hám hlványfehér, felszínén evérzésekkel, melyek feltárás okozt ngyon enyhe sérülés következményei, illetôleg evérzéseknek tûnô vörös pöttyökkel (nyilkkl jelölve) (. ár); Lugol-oldttl hám nem festôdik, felszíne ngyon hlványn és foltosn sárg (. ár). A sorvdt (trófiás) lphám sokkl tö fényt ver vissz, hiszen enne viszonylg ngy mg plzm rány jóllehet sejtek szám jóvl kevese, és hámréteg lényegesen vékony, mint z érett lphám (3. ár). A színe lehet hlványfehéres rózsszín, eetsv htásár fehéres. Az erek vékony hám mitt néh áttûnnek, evérzéseknek tûnô, elszórt, vörös pöttyök formáján láthtók (3. ár), melyek zonn z ún. pontozottsággl nem tévesztendôk, de nem is té veszt he tôk össze, rr ugynis nem is hsonlítnk. A sorvdt hámsejtek glikogénen szegények, következésképpen jóddl lig festôdnek: hlványsárgák, néh foltosn jódnegtívk (3. ár). HENGERHÁM (MIRIGYHÁM) A henger- vgy mirigyhám egyetlen sejtsoról, henger lkú sejtek tömött soráól áll, melyek közvetlenül kpsolódnk z lphártyához (memrn slis) (4. ár). Az ellátó erek közvetlenül hengerhámsejtek ltt vnnk. A hengerhámréteg felszíne fogmzó korú nôk nél egyenetlen (left-like): kitüremkedések (olyhoskák, villi) és emélyedések (rypte) váltkoznk (4. ár). Máskor, például változókor után, hengerhám lelpul, egyenletes fel szí nûvé válik. A méhnyk hengerhámsejtjei ltt z ún. trtlék- (reserv) sejtek fordulnk elô, melyeket hengerhám ltti sejteknek (suoolumnr ells) is neveznek. Eredetüket még mindig homály fedi. A lphámirányú hámátlkulásn vn fontos szerepük, és ngyon vlószínû, hogy hengerhámsejtek is elôlük keletkeznek. 70

7 A kolposzkópi lpji (1. rész) L H d e 4. ár Hengerhám szövettni és kolposzkópii képei. ) A nykstorn nyálkhártyájánk kis ngyítású képén feltûnô felszín egyenetlensége, piiny (0,2 2 μm) olyhoskák (mirovilli) (nyilkkl jelölve) és felszínre nyíló emélyedések (rypte) trkság. A emélyedések kár egy entiméter mélyen is enyúlhtnk z lpállomány, és tévesen mirigyek látsztát kelthetik. A felszínt emélyedéseken is egysoros hengerhámsejtek fedik. ) A hengerhámsejtek mgj kisi, rendre sejt lsó hrmdán tlálhtó, sejtplzm mérsékelt. Köztük sillószôrös (iliris) hámsejtek is elôfordulhtnk. ) A henger- vgy mirigyhámsejtek nyákot termelnek (liánkék-pas-módszer). d e) A hengerhám kolposzkópii képe jellegzetesen szôlôfürtszerû: olyhok és emélyedések rjzoltát tükrözi. A vstg nyíl tátongó méhszájt jelöli, zt veszi körül hengerhám (H), mely rákúszik méhnyk külsô felszínére. A hengerhámot szályos lphám (L) övezi, köztük htár (eredeti lphám hengerhám htár) éles (kis nyilk). A olyhok helyenként feltüremlenek (türemlések, ruge), mely ngyításon (e. ár) láthtó (körevett terület). Ezek sejtek meglehetôsen egyformák, mgjik ngyok (6. ár), glikogéntrtlmuk sekély. A hengerhámsejtek lig verik vissz fényt, így z érdús kötôszö vet vörös színe szdon láthtó, ennek következtéen hengerhám élénkvörös színû. A hengerhám kötôszöveti vázánk egyenetlensége mitt kolposzkópii kép jellegzetesen szôlô fürt sze rû (4d e. ár). A olyhos (szôlôfürt-) szerkezetek helyenként feltüremlenek, ún. türemléseket (ruge) képeznek (4e. ár); egészéen hengerhám hepehupás rjzoltú. AZ ÁTALAKULÓ HÁM Az átlkuló (metplsiás) hám hengerhám ltt lévô, illetôleg ott megjelenô trtléksejtekôl képzôdik (5. ár). A trtléksejtek folymtosn szporodnk, sorok rendezôdnek, és éretlen átlkuló sejtekké válnk (5d. ár). A hámátlkulás felszínen és emélyedéseken egyránt és egyidejûleg, de kise-ngyo eltolódásokkl zjlik. Az átlkuló hámsejtek emélyedéseket fokoztosn kitöltik, miközen zok felszín felé tolódnk kötôszövet szporodásánk következtéen. A olyhokn szporodó átlkuló sejtek viszont lenyomják kötôszöveti vázt z erekkel együtt. Így válik z új lphám felszíne egyenletessé, simává, és így kerülnek z erek kilkuló lphám lá. Ugynkkor z átlkuló sejtek fokoztosn érnek (differeniálódnk) is közensô és felszíni lphámsejtekké. A hámátlkulás visszfordíthttln (irreverzi i lis) folymt, lphám irányá elindult hámképzôdés sk lphámot hozht létre. Az átlkuló hám tö fényt tükröz vissz, mint mennyit elnyel, ezért fehéres elszínezôdésû, enyhén eetsvfehér. Szokás pelyhes (floulens) fehér vgy hófehér színjelölések (snow white) hsznált is (5. ár). A fehéres elszínezôdés mértéke z átlkuló hám fejlôdésének fokozt szerint változik, z átlkulás kezdetén leghlvány, néh lig észrevehetô. A fehéresedés szokásosn lssn lkul ki, és rövid ideig trt; kifejezett eetsvfehérség soh nem figyelhetô meg. Lugol-oldttl z átlkuló hámsejtek hlványn fkórnár festôdnek, inká sk rnásodnk. Ezt z elszínezôdést gykorltilg jódnegtívként értékeljük. Gykori foltos hámfestôdés, ennek ok z, hogy z egymás mellett lévô különözô érettségi fokot elért hám glikongéntrtm is eltér, jódot nem egyformán veszi fel. 71

8 Bôsze P és munktársi d e NY f g h 5. ár Hámátlkulás (metplsi) szövettn. ) A lphámirányú átlkulás trtléksejtekôl (reserv sejtek) indul ki; zok megszporodnk (kis nyilkkl jelölve), tö sor rendezôdnek. Ezen kis ngyítású árán nykstorn hámjánk trkság, egyenetlensége olyhok (vstg nyilk) és z átmetszett emélyedések sokság szem e ötlô, és z is megfigyelhetô, hogy hámátlkulás egyidejûleg tö helyen megy vége. ) Kezdôdô hámátlkulás: trtléksejtek soksodás, sorok ren de zô dése (nyilk) figyelhetô meg (trtléksejt-túltengés, reserv sejt hyperplsi). ) Az átlkuló hám hengerhám ltt növekszik (vstg nyíl), hengerhámsejteket (vékony nyíl) megemeli, mg elôtt tolj. A vstg nyílnál kivehetô, hogy kezdôdô hámátlkulás lpját képezô, három-négy sejtsornyi trtléksejtek felfelé vékonyodv válnk átlkuló (metplsiás) sejtekké (pró, fehér nyilk). d g) A lphámirányú átlkulás különözô fokozti: d) ár: teljesen éretlen átlkuló hám (metplsi immtur), melyen észrevehetô, hogy z éretlen átlkuló sejtek meglehetôsen egyformák, mgjik ngyok (nyílll jelölve), ngyok, mint lphám- vgy hengerhámsejteké, és jel lem zô en zonos ngyságúk. Ezeknek sejteknek glikogéntrtlm sekély; e) ár: kezdeti érés (mturtio); f) ár: érett átlkuló hám (vstg nyíl), felette hengerhámsejtek már nem látsznk; z ár jo oldlán nyálkhártyi felszín egyik emélyedését kitöltô érett átlkuló hám (fehér nyíl), melyet, ereket trtlmzó kötô szö vet vesz körül (kis fekete nyíl), és felette hengerhámsejtek (pró nyíl) még megvnnk z ilyen kötôszövettel htárolt hámsejtfészkek képezik mozikrjzoltok szöveti lpjit; g) ár: sknem teljesen szályos, új lphám. h) A nyálkhártyi felszín egyik emélyedésének nyílását közrefogó érett átlkuló hám (pró nyilkkl jelölve). A hámemélyedésen (rypt) nyák látszik (NY). A hámátlkulás emélyedésen is elkezdôdött; l oldlán rövid nyíl muttj, de zöméen még z egysoros hengerhám éleli (hossz nyíl emélyedés jo oldlán). Az új lphám és hengerhám tlálkozás (ekrikázv) szemeötlô. Elôfordul, nem is ritkán, hogy hengerhám-emélyedések nyák kép zô dés mitt nem záródnk el teljesen, és lphámml körülvett piiny nyílások keletkeznek (nyílások), vgy kive ze tô nyílások záródnk el, és lttuk emélyedést nyák tölti ki (Noth-tüszôk) (2d. ár). A teljesen kilkult töré te gû lphám vjmi kevéssé különöztethetô meg z eredeti tö ré te gû lphámtól, másodlgos lphámr ezek nyílások h vnnk vgy Noth-tüszôk utlnk. A nyílások és Noth-tü szôk tehát zt jelzik, hogy zon területen vlmikor hámátlkulás zjlott le. Noth-tüszôk: H hámátlkulás (metplsi) mitti sejtszporodás eszû kíti, vgy éppen teljesen elzárj vlmely hámemélyedés (rypt) nyílását, és enne nyákképzôdés tová trt, kár néhány m ngyságú tömlôs képzôdmények, z úgynevezett Noth-tüszôk (Nothin follile) keletkeznek, ltin nevén ovul Nothi (2d. ár). Ilyenek z élettni átlkulási sávn szokásosn láthtók, nem te kint hetôk kórosnk. Nyílások: 72

9 A kolposzkópi lpji (1. rész) 6. ár A hámátlkulás kolposzkópii megnyilvánulási. ) A kezdôdô hámátlkulás kolposzkópii képe. A hámátlkulás olyhok tetején (pró nyilk) ki ve he tô, ennek következtéen olyhok összefolynk, sim felszínt képeznek (kingyított részlet). A két vstg nyíl már korán átlkult, új lphámot jelöli. ) A olyhok összetpdás nyilvánvló (nyilkkl jelölve), emélyedések kezdenek kitelni. ) Érett hámátlkulás, közte hengerhámsziget (nyíl), melyen kezdeti hámátlkulás jelei észrevehetôk. Mindhárom árán láthtó, hogy z átlkuló hám eetsv htásár hlványn fehérre festôdik. A kezdôdô hámátlkulás fehérséges pelyhes (floulens) (. ár), z érette már inká hófehérnek (snow white) mondhtó (. ár és z. ár vstg nyílll jelölt részei). Az ún. nyílások (left openings) hengerhám megmrdt vgy részen kitelôdött emélyedéseinek nyílási hámátlkulássl keletkezett lphámn, mely még z átmeneti sáv részét képezi (16. ár). A nyílásokon keresztül szokásosn semmi nem láthtó, sk ngy néh henger- és/ vgy z átlkuló hám, máskor nyák ürülése. A nyílásokt vstg lphám fogj körül, emitt szöveti kávájuk kissé kiemelkedett. A hengerhámsejtek leválás és z átlkuló hámsejtek felszporodás ltt gykrn keletkeznek hámfosztott felszínek és körülírt, rendre idült gyulldások. A gyulldás és hámátlkulás együtt elôsegítheti z érképzôdést, ennek következtéen z érksok z újonnn képzôdô hám felszínéig nôhetnek. Ilyenkor z érksok sús mint pró pontosk felismerhetô, és z érksok sokság mitt pontozottság jöhet létre (vö oldl). Hsonlón mozikszerû rjzoltok (vö oldl) is keletkezhetnek, lényegéen úgy, mint rákelôzô állpot (CIN) eseteien. Sjátságos, hogy hámátlkulás folymán kilkuló pontozottság és/vgy mozikosság sosem kifejezett, mindig hlvány, nem feltûnô, felszínôl nem emelkedik ki, hám felszíne egyenletes, rjzoltok htár elmosódó, néh észrevétlenül megy át szokásos fehéres átlkuló hám. Az is jellemzô, hogy ezek rjzoltok nehezen lkulnk ki, nemegyszer sk töszöri eetsv-esetelést követôen, és rendszerint rövid idôn elül elhlványulnk. HULLÓHÁRTYÁSODÁS (DECIDUOSIS) Az állpotos nôk méhnyk hsonlón hüvelyflhoz már z elsô hrmdn megduzzd: vérellátás fokozódik, vizenyôssé válik, kötôszöveti állomány felszporodik, kötôszöveti sejtek helyenként hullóhárty (deidu) sejtjeihez válnk hsonlóvá (deidulistio) (7. ár). A kötôszöveti lpállomány duzzdás mitt nyálkhárty kiemelkedései megnyúlnk, túltengenek, hengerhám kifordul, fokozottn terjed kifelé méhnyk felszínére, miközen hámátlkulás és nyákképzôdés felerôsödik. Állpotosoknál z erô tel jes hámátlkulás (metplsi) legjellemzô hámváltozás, mely minden izonnyl svs hüvelyi ph méhnykr kúszott, eredeti hengerhámr gykorolt htásánk következménye, és hrmdik hrmdn legkifejezette. A hámátlkulás gykrn vezet olyhok összetpdásához (villous fusion). A hengerhámsejtek törétegûvé válnk, szemölsös növedékek képét kelthetik, máskor ún. mikromirigyes nyál k hár ty-túltengés (miroglndulris endoervilis hyperpl si) lkulht ki (7e. ár). A hengerhám szporodás lklmsint Aris Stell-jelenség formáján is muttkozht. A lphámot köztes réteg urlj, ezek sejtjei megduzzdtk, megngyoodtk, ún. sónk lkú (nviulris) sejtek képzôd nek; felszíni réteg rendre hiányzik. Elôfordul még z lpsejtek soksodás (sl ell hyperplsi) is, mely hsonlítht CIN1-hez. A méhnyk átlkulásit lpvetôen hormonok, min de nek elôtt z erôs progeszteronhtás okozz. Kolposzkóppl méhnyk duzzdás, szederjes elszínezôdése, hengerhám egyenetlenségeinek ( ehúzódások, kiemelkedések) hngsúlyozottá válás (oholytúltengés, álpolyposis) és fokozott hámátlkulás jól megfigyelhetô, ezek leg jellem zô változások. Szemetûnô lehet nyílások szélének megngyoodás (doughnut rims), nyílást szegélyezô kötôszö vet hullóhártyásodás és lphám megduzzdás mitt (kézelô sze rû nyílások, uff openings). Nyákürülés nyílásokól is elôfordul. 73

10 Bôsze P és munktársi d e f g h 7. ár Méhnykváltozások várndósoknál; méhnyk hullóhártyásodás (deidulistio). ) A méhnyk lpállományán hullóhártyszigeteket kis nyilk jelölik. A emuttott eseten kúpkimetszést (onistio) súlyos rákelôzô állpot (CIN3) (vstg nyíl) mitt végezték. ) A kis ngyítású. ár hlványn festôdô, nyilkkl jelölt területe ngyo ngyítássl. ) A. ár kingyított része; megngyoodott, hlvány kötôszöveti sejteket muttj, melyeknek mgj ngy, és mgvskák is kifejezettek. d) Aris Stell-jelenség. A kép méhnyálkhártyán elôforduló Aris Stell-jelenséget árázolj; méhnykn ugynezt láthtjuk. A mirigysejtek nyáktermelése fokozott. A legjellemzô, hogy sejtmgok ngyok, szálytln lkúk, kromtintrtlmuk ôséges (hyperhromsi) (pró nyilk és kingyított részlet). e h) Kolposzkóppl méhnyk duzzdtnk, szederjes elszínezôdésûnek látszik. A nyálkhárty kifejezetten egyenetlen, olyhok összetpdtk, helyenként po lip sze rûek (h. árán nyílll jelölve), hámátlkulás kifejezett (f. árán nyílll jelölve). A nyílások (opening) káváj z állpotosság közepétôl jelentôsen, fánkszerûen (doughnut rim) megvstgodht (e. ár). PONTOZOTTSÁG, MOZAIKOSSÁG A pontozottság, mozikosság voltképpen érrjzolt (vsulr pttern), mely fokozott érképzôdés következménye, fokozott sejtosztódáskor (rákelôzô állpot, rák, átlkuló hám) z érképzô nygok ngyfokú elválsztás mitt jön létre. A gyorsn osztódó sejtek ugynis óhttlnul érképzést ser ken tô molekulákt termelnek, mivel sk új erek kép zô dé sé vel iztosíthtják vérellátásukt. Ezek htásár hjszálerek (kpillárisok) hám felszínéig, sôt egy kisit zon túl is növekedhetnek (8. ár). Az ilyen, zz hám függô le ge sen nôtt hjszálérhurkok súsi kolposzkóppl pontozottság formáján láthtók (8 d. ár). H sejtszporodás tová folyttódik, és z érképzôk is folymtosn termelôdnek, z erek oldli irány is növekednek, és egymássl összetlálkozv, összefolyv kise-ngyo hámszigeteket (sejtfészkek) fognk körül. Ekként mozikszerû rjzoltok képzôdnek, és z ún. mozikosság lkul ki (8g h. ár). Az oldlirányú növekedés füg gô le ges növekedést követi, vgyis mozikosság szokásosn pontozottság után jön létre. A pontozottságnk, mozikosságnk két formáját (fokoztát) különítjük el: finom és durv pontozottságot, mozikosságot (fine, illetôleg orse punttion mosi). 74

11 A kolposzkópi lpji (1. rész) A A A KÖTÔSZÖVET e d f g h 8. ár Pontozottság, mozikosság ) Az átlkuló lphámn, hám htoló, kötôszövete ágyzott erek átmetszetei láthtók (nyilkkl jelölve). Kolposzkóppl vizsgálv z ilyen hjszálerek súsi finom pontozottságként jelennek meg ( d. ár). ) Az erek súlyos rákelôzô állpotn (CIN3) helyenként már sknem felszínig terjednek (A), egymástól távol és különözô távolságr vnnk, vgyis z erek közötti kóros hám szélessége ( jelölve), melyet érközi távolságnk (interpillry distne) nevezünk, eltérô. Ezeknek hjszálérhurkoknk tetejét felülrôl nézve már durv pontozottságként látjuk (e f. ár). d) Finom pontozottság élettni sóoldt lklmzás után, zöld szûrôvel nézve. A pontoskák kisik, ngyjáól egyformák, és hozzávetôlegesen szályos távolságn vnnk. A d. ár. ár kingyított részlete. Az eetsv finom pontozottságot tompítj. e f) Durv pontozottság: pontok ngyok, különözôek, köztük lévô távolság is ngy, és nem egyform. Az f. ár z e. ár kingyított része. g) Finom mozikosság: mozikok kisik és hsonló ngyságúk, z elválsztó erek is egyöntetûek, szûkek, szokásosn hlványn látsznk. h) Durv mozikosság: szálytln mozikosság, vgyis sejtfészkek (mozikok) területei ngyok, lkjukn és ngyságukn is változók, felszínük kissé kiemelkedik, és egymástól élesen elkülönülnek, mert z elválsztó erek tágk, hngsúlyosk. A mozikok között és körül durv pontozottság is látszik. A hám pontozottság és mozikosság minden formájánál eetsvfehér, durv elváltozásoknál fehéredés jóvl kifejezette, gyorsn megjelenik, és tová megmrd. 75

12 Bôsze P és munktársi 9. ár Kóros erek. Két különözô eset közepes és ngy ngyítássl. A kóros erek lkj változó, elágzódásuk szálytln, vgy egyáltlán nem látszik, minth hirtelen keletkeznének és fejezôdnének e. Sokszor végeiken széleseek, máskor egyform üregûnek tûnnek. Áltlános jellegzetességük, hogy z ép érképzôdés fág szerû szétoszlását (2. ár) nem követik. A finom pontozottság, mozikosság töjelentésû szövetmintázt: kilkulht z átlkuló hámn (lásd fent) és enyhe rák elô zô állpotokn. Kolposzkóppl finom pontozottságn z érpontok hozzávetôlegesen egyform ngyságúk, kisik, hámfelszínen láthtók, meg kö ze lítô leg egymástól szályos távolságn. Az erek közötti távolság (interpillry distne) kisi. A finom mozikosságn sejtfészkek (mozikok) kisik, egyformák, z elválsztó erek is egy ön te tûek, szûkek, szokásosn hlványn látsznk. A durv pontozottság, mozikosság rendre súlyos rák elôzô állpotoknál (CIN2/3) láthtó, jóvl szemeötlô, mint milyen z átlkuló hámn vgy enyhe CIN-en jöhet létre. A durv mozikosság minden izonnyl kkor lkul ki, mikor kóros hám hámemélyedéseket is kitölti (ún. mirigye terjedés); hámfészkeket közrefogó kötô szö veti állományn növekvô erek lkítják ki. Kol posz kó pii jellem zôi következôk:» Szálytln pontozottság, zz pontok egymástól kü lönö zô távolságr vnnk, és ngyságuk is eltérô hjszálerek változó ngyság mitt (8f. ár). A pontok közötti távolság kifejezett. A hámfelszínen túlnövô ér felszínôl ki emel kedô, elterülô pontként láthtó.» Szálytln mozikosság, vgyis mozikok területei ngyok, lkjukn és ngyságukn is változók, z elválsztó erek tágk, ûrterük (lumen) különözô (8h. ár). Az érrjzoltok megjelenését z eetsvvizsgált is efolyásolj. Az eetsv htásár ugynis sejtplzmáól elvonódó víz mitt túlsúlyr jutott mgok kise hjszálereket összenyomják, ennek következtéen finom érelváltozások z eetsvvizs 10. ár Fehérfolt (leukoplki). ) Elszrusodó lphám (hyperkertosis): felszíni sejtréteg felett kiterjedt szrusodás (nyílll jelölve). Az elszrusodott lphám sej tek nek nins mgv. A szályos lphámn számos, hám türemkedett kö tô szö ve tes hjszálér átmetszeti képe láthtó (kis nyilkkl jelölve). ) Sejtmgvs szru so dás (pr ke r to sis): z elszrusodó lphámsejtek megôrzik mgjikt. A kötô szö vet ér átmetszeteket kis nyilk muttják. ) A fehérfolt jellegzetes kol posz kó pii képe: vskos, szemmel is láthtó fehéredés. A szrusodás mindkét formáj létrehozhtj. Az ltt lévô elváltozás nem láthtó. d) Lphámrák foltos szrusodássl. A fehérfoltok változó vstgságúk. d 76

13 A kolposzkópi lpji (1. rész) gáltnál eltûnhetnek, z érrjzoltok áltlán is tompulnk. Ez htás is átmeneti. Sokn ezért jvsolják z eetsvvizsgált elôtti élettni sóoldt lklmzását. ECETSAVFEHÉR HÁM Nemzetközileg elfogdott meghtározás hiányos. Áltlánosn foglmzv z eetsvfehér hám olyn hámszövet, hámelváltozás, melyik eetsv htásár fehérré válik. Nem tévesztendô össze fehérfolttl, mely eleve fehér, színe eetsv htásár nem sokt változik. Az eetsvfehér hám szûke értelmezésen olyn körülírt eetsvfehérség, mely más jellegzetességgel (érrjzolt, rák, függöly st.) nem társul. Legtöször rákelôzô állpot, átlkuló hám, HPV-fer tô zés vn hátteréen. A finom és durv pontozottsághoz, mozikossághoz hsonló fokozti osztályozás is hsználtos, megkülönöztetve enyhe és kifejezett eetsvfehér hámot (lásd lejje, 12. ár). L KÓROS EREK A kóros erek rákn lkulnk ki rákelôzô állpothoz hsonlón szintén folymtos és fokozott érképzést kiváltó molekulák képzôdésének következtéen. Az lphárty áttörését és ráksejtek kötôszövete terjedését kö ve tô en zonn z érnövekedést már semmi nem gátolj, szályozás is megszûnik, és z erek egyre inká elvesztik szályos fágszerû szerkezetüket, változó tágsságú és lkztú érformák lkulhtnk ki. Ezeket z ereket nevezzük kóros (típusos) ereknek, melyek tehát már kóros (szálytln) ér kép zô dés következményei, szemen pontozottsággl és mozikossággl, melyek szintén fokozott, ám szályos érkép zô dés folyományi. A kóros erek formájuk szerint ngyon sokfélék lehetnek: gyökérszerûek, pálik lkúk (vesszô szerûek), hjstszerûek, dugóhúzószerûek, elágzások nélküliek st. (9. ár). FEHÉRFOLT (LEUKOPLAKIA), SZARUSODÁS A fehérfolt rendszerint vskos, z eetsv lklmzás nélkül is feltûnôen fehér, éles szélû, fel szín ôl kiemelkedô, jól körülhtárolt elváltozás, mely szeme tû nô, szd szemmel is jól láthtó. A lphám, z átlkuló hám vgy kóros hám szrusodásánk (kertinistio) következménye. Eetsv htásár lényegesen nem változik, jóddl nem fes tô dik (11. ár). Máskor szrusodás jóvl kise mérvû, z elváltozás sk kolposzkóppl láthtó eetsvs esetelést kö ve tô en. Ez is egyöntetûen fehér, érrjzolt nem látszik, mert szruréteg z ereket teljesen elfedi. Az ilyen fehérfolt is vlmelyest kiemelkedik felszínôl, htár is éles, jóddl egyáltlán nem festôdik. HÁMHIÁNY (KIMARÓDÁS ÉS FEKÉLY) A kimródás (erosio) felszíni hámhiány (11. ár), fekély (ulus) mélyre, kötôszövete is e ter je dô hiány, vgyis együttes hám- és kötôszöveti hiány. Kol posz kóp pl mindkettônél vöröses területet látunk, mely eetsv htásár sem változik, jóddl nem festôdik, és könynyen vérzik. Elhelyezkedésük z átmeneti sávtól független, leginká zon kívül láthtók. Mivel jellegzetes kolposzkópii mintáztuk nins, z ilyeneket z ún. nem jellemzô vörös folt megnevezéssel is illetik (11. ár). 11. ár Hámhiány. ) Az úgynevezett vlódi hámhiány (erosio ver) lpját srjszövet képezi (nyilk), enne losejtek, felszínén hámszövet nem láthtó. Az ár l oldlán szályos lphám (hosszú nyíl). ) A hámhiány kolposzkóppl vörös foltként láthtó, körülötte ép lphám (L). A hámorítás méhszáj körül megtrtott (hosszú nyíl). A KOLPOSZÓPIAI JELEK A kolposzkópii jelek kolposzkópii mintáztok részletei, zok mindegyikéen megvnnk, ezért nevezzük ezeket jeleknek és nem mintáztoknk. Négy ilyen jelet különöztethetünk meg: z elszínezôdést, felszínt, széleket és ngyságot (kiterjedés, elhelyezkedés). ELSZÍNEZÔDÉS (ECETSAV- ÉS JÓDFESTÔDÉS) ) Eetsvfestôdés (13. ár) Az eetsv htásár ekövetkezô színváltozásnk ht eleme vn: mintázt színe nem változik; fehéresedés erôssége (hlvány, mérsékelt, kifejezett z utói szokásosn vlmilyen érrjzolttl társul); fehéresedés egynemûsége (egyform vgy foltos); z elfehéredés gyorsság (másodperek ltt vgy lssn, sokszor sk töszöri esetelésre); 77

14 Bôsze P és munktársi d e f g h i 12. ár Eetsvs esetelést követô színváltozások. ) Hlvány eetsvfehérség (pró nyilk), mellette kisiny, körülírt mérsékelten eetsvfehér elváltozás (hosszú nyíl); hlvány terület enyhe, fehére kisi képlet súlyos rákelôzô állpot. ) Hlványn fehéres átlkuló hám kép jo oldlán (vstg nyíl). Bl oldlon egy-egy nyálkhártyoholy súsán kezdôdô hámátlkulás (kis nyilk); ezt nevezzük pelyhes fehéresedésnek. ) Mérsékelten fehér elváltozás mozikossággl (CIN3). d) Mérsékelt fehéresedés érrjzolt nélkül (HPV-fertôzés). e) Foltos fehéresedés (enyhe és súlyos rákelôzô állpot). f) Mérsékelt (kis nyilk) és kifejezett (vstg nyíl) fehéresedés (lpos függöly). g) Kifejezett fehéresedés (hegyes függöly). h) Kifejezett fehérség (CIN3). i) Az elváltozás inká szürkés (lphámrák). fehér szín mrdndóság (gyorsn hlványul [ilyenkor részletek tnulmányozásár szükség lehet z esetelés ismétlésére], vizsgált ideje ltt változtlnul megmrd, perek múlv is láthtó); nem fehéres, inká szürkéssárgás vgy sárg elszínezôdés. Az eetsvfehéredés értékeléséen sok z egyéni megítélés: egyik muttój sem tényszerûsíthetô. Egyesek mérsékelt fehéredést is már kifejezettnek értékelhetik. Tlán z egyetlen tárgy sze rû z, hogy töszöri eetsvs esetelésre vn szükség fehéredés megjelenéséhez, illetôleg vizsgált ltti megmrdásához. A szám sze rû sí tést korszerû módszerekkel (spe tro sopi, számítógép) igyekeztek megvlósítni jelátvitel mérésével, fénymennyiségek, z idôtrtmok szerinti görék készítésével, számítógépes képlkotássl st., de még mindegyik kísérleti állpotn vn, egyik sem lklmzhtó z egyéni megítélés helyett (6). A módszerek kétségtelenül ígéretesek, ám minden izonnyl sk tö kol posz kó pii mintázt és kol posz kó pii jel közös, tény sze rû feldolgozás vezethet mjd z elváltozások szövettnánk pontos vló szí nû sí tésé hez. A szám sze rû sí tés hiány ellenére z eetsvfehéredés egyéni értékelése gykorltn megfelelô. 78

15 A kolposzkópi lpji (1. rész) edges kifejezésekkel egyránt, ritkán outline névvel jelöli. Hsonló szvink nekünk is jóskán vnnk (htár, szegély, perem, mezsgye, krim st.), mégis élszerû egységesen szél(ek) kifejezés lklmzás. A szélek különözô változtit 15. ár muttj. Vlmely kóros elváltozáson elül is kilkulhtnk htárok (válsztóvonlk), h kétféle vgy különözô súlyosságú eltérések helyezkednek el egymás mellett. Ezek z úgynevezett elsô htárok. Ilyet rendre z enyhe és súlyos CIN között tlálunk; súlyos CIN szokásosn elsô széltôl közép felé tlálhtó, közel z átmeneti sáv felsô széléhez. 13. ár Színváltozások Lugol-oldt htásár. ) Az ép lphám mhgónirn fes tô désû (fehér nyilk). A méhszáj körül jóddl nem festôdô, legfelje sárgásodó (jódnegtív) kóros hám (hosszú fehér nyíl). ) Hlványsárgás sorvdt lphám szélén jódfestôdô hüvelyfl. ) Foltos jódfestôdés (különözô fokú hámátlkulás). ) Jódfestôdés (14. ár) A Lugol-oldt htásánk sk három eleme vn, ugynis színváltozás rendre zonnl ekövetkezik. mintázt színe nem változik; rnság mértéke (mhgónirn, rn, sárgás); festôdés egynemûsége (egyform, foltos). A rnár festôdést jódpozitívnk (jódpozitivitás, Iodine posi tivity), sárgár színezôdést vgy nem festôdést jódnegtívnk (jódnegtivitás, Iodine negtivity) nevezzük. FELSZÍN A szövetrjzolt felszíne lehet sim, durv és egyenetlen. Az utóink tö formáj fordul elô: hepehupás, szem e ötlô kiemel ke dések-ehúzódások, vskos felszín, növedékek (wrts, wrty lesions függölyszerû, krfiolszerû) és kráterszerû (14. ár). SZÉLEK A kóros és z ép szövetmintáztok tlálkozásánk, vgyis z elváltozások széleinek formáj szintén lényeges jel, z egyes mintáztok meghtározásink trtozék. A szél lehet lig ész re ve he tô, éles, kiugró vgy felgyûrôdött (rolled edge), illetôleg ikkkos, körkörös, egyenes. A ikkkos szélt nemzetközi irodlom földrjzink (geogrphi outline) nevezi. Kiugrónk fel szín ôl kiemelkedô elváltozások szélét mondjuk. Az ngol nyelvû irodlom széleket orders, mrgins, NAGYSÁG (KITERJEDÉS, ELHELYEZKEDÉS) A súlyos rákelôzô állpotok és rákok áltlán ngyok, méhszáj tö negyedét is elfogllják. A kiterjedt, z egész átlkulási sávot és környékét is elfoglló elváltozások zonn nem mind rosszindultúk, például HPV-fertôzések is lehetnek ilyenek (14. ár). Jellegzetesen ngy kiterjedésû z ún. veleszületett átlkulási sáv (vö. 82. oldl). Kisiny CIN3 is elôfordul szokásosn kiterjedt CIN1/2 elváltozáson elül, de körülírt, önálló, kisiny elváltozás áltlán nem rosszindultú folymt következménye. AZ ÉP MÉHNYAK KOLPOSZKÓPIÁJA Az ép méhnyk (ervix uteri) kol posz kó piá já nk, ntómii htárink megértéséhez ismernünk kell méhnyk hámviszonyit, hám eredetét, fej lôdé sét, vlmint kor- és hormonfüggô változásit. Továá hámszövet vérellátását és hám ltti kötôszövetet (strom). A MÉHNYAK HÁMVISZONYAI, KELETKEZÉSE ÉS VÁLTOZÁSAI A méhnykt kívülrôl (etoervix/exoervix) törétegû, el nem szrusodó lphám orítj, nykstornát (endoervix, nlis ervilis uteri) hengerhám éleli. A nykstorn hengerhámj Müllersô ôl, míg méhnyk törétegû hámj Wolff-sô ún. hüvelyi nyúlványáól (vginl plte) szármzik. A mgzti fejlôdés ltt kétféle hám nykstorn leglsó részénél, külsô nykstornnyílásnál (orifiium externus erviis uteri) tlálkozik, ám z újszülöttek töségéen már hengerhám méhnyk felszínére kúszik z nyi ösztrogén htásánk következményeként. A kétféle hám közötti éles htárt eredeti hengerhám lphám htárnk (originl or ongenitl or ntive sqmo-olumnr juntion) nevezzük. Az eredeti (originl) jelzôt kétféle hámszövetre is lklmzzák: eredeti henger-, ille tô leg eredeti lphám (17. ár). A serdülôkorig hüvely ph-j semleges, serdüléstôl, ltoilusok ukorképzése (glyoneolysis) mitt, svs irány tolódik el. A nykstorn ázikus vegyhtású. AZ ÁTALAKULÁSI SÁV Az eredeti lphám melletti eredeti hengerhám, elsôsorn z ösztrogének htásár, szokásosn kikúszik méhnyk felszínére, hol folymtosn átlkul lphámmá (vö oldl). A méhnyk felszínére kikúszott hengerhámot régeen etopiumnk neveztük, de hsználtos volt még z ery thro pl ki, ervilistio kifejezés is. Ezek megnevezések már háttére szorultk. 79

16 Bôsze P és munktársi L d e f g h i 14. ár Felszínrjzoltok. ) Négyféle szövet sim felszíni rjzolt: szályos lphám, átlkuló hám, súlyos rákelôzô állpot (CIN3), HPV-fertôzés. ) Durv felszín mérsékelt és súlyos rákelôzô állpot (CIN2 és CIN3) eseteien. A jo képen z elváltozás egésze durv felszínû, l feléen felszíni egyenetlenség (vstg nyíl) jóvl kifejezette. ) Egyenetlen, hepehupás felszín z ár lsó feléen, felsô részen lévô kóros hám (CIN3) durv felszínû és pontozottságú (nyíl). d) A méhnykrák egyenetlen felszínén kise fehérfoltok (szrusodás). e) Kifejezett kiemelkedések-ehúzódások várndósságn. f) Vskos, egyenetlen felszínû fehérfolt (leukoplki). g) Kis növedék (hegyes függöly, nyílll jelölve), körülötte sim felszínû HPV-fertôzés. Az ár l felsô részén ép lphám (L). h) Kifejezett növedék (hegyes függöly) z átmeneti sávn. i) Kráterszerû, egyenetlen felszín (lphámrák). A hámátlkulási folymtnk elsô, nykstorn felé esô htár, vgyis z átlkuló hám és z eredeti hengerhám tlálkozás, z ún. új (neo) hengerhám lphám htár (new [neo] sqmo-olumnr juntion) (17. ár). A két, z eredeti és z új hengerhám lphám htár közötti terület z átlkulási sáv (trnsz for má iós zón, trnsformtion zone [TZ]): z terület, hol hengerhám helyén lphám lkul ki. Az átlkulási sávot tehát z eredeti lphám és z eredeti hengerhám htárolj. Az átlkulássl keletkezett lphám területe tönyire hlvány, enne nyílások és nyákkl telt tüszôk (Noth-tüszôk) is elôfordulhtnk, utlv korái átlkulási folymtokr (vö oldl, 2. és 16. ár). A hámátlkulás serdülés és z ivrérett korn is folytonos, és sk változókor után szûnik meg. A folymt hormon-, elsô sor n ösztrogénfüggô; lphám z ösztrogén htásár érik teljessé. Az eredeti hengerhám lphám htár z átlkulási sáv lsó htár z élet folymán elmozdul: ser dü lô kor n hengerhám méhszájr, külsô méhnykr kúszásávl kifelé vándorol, még hüvelyoltoztr is ráterjedhet. Hsonlón kifelé tolódik várndósság ltt. A változókorn, és fôleg után, hengerhám visszhúzódik nykstorná z ösz tro génkép zô dés sökkenésével párhuzmosn, következésképpen z eredeti hengerhám lphám htár is nykstorn felé hld, tönyire nykstorná kerül úgy, hogy teljes átlkulási sáv szokásosn már nem láthtó. 80

17 A kolposzkópi lpji (1. rész) L H L M L 16. ár Az ép méhszáj kolposzkópii jellemzôi. Az ép méhszájon lévô háromféle hámszövet henger- (H), z átlkuló (M) és törétegû lphám (L) jól elkü lö nít he tô. A lphám (L) melletti átlkuló hámól képzôdô lphám (M) megjelenéséen ngyon hsonló z eredeti lphámhoz, htár z eredeti és z újonnn kép zô dô lphám között elmosódik (pró, fekete nyilk). Ez htár z ún. eredeti lphám hengerhám htár (originl squmoolumnr juntion), mely z átlkuló sáv (trnsz for má iós zón) külsô (lsó, udlis) htár. Ezzel szemen z átlkuló hám (M) hengerhámtól (H) lényegesen elüt; kettô közötti htár szemeötlô (hosszú, fekete nyíl). Ez z úgynevezett új lphám hengerhám htár (neo squmoeolumnr juntion), mely z átlkuló sáv elsô (rnilis) htár. Az átlkulási sávot w t jelöli. Az átlkuló hámn nyílások (openings) vnnk (fehér nyilk); kingyított részleten megfigyelhetô, hogy nyílás káváj (pró fekete nyíl) enyhén kiemelkedik. Az átlkulási sávn még Noth-tüszô fordulht elô (2. ár). L 1-es formájú 2-es formájú 3-es formájú d CIN3 e 17. ár Az átlkulási sáv három formáj. Az 1-es formánál z átlkulási sáv teljesen méhnyk felszínén vn, egészéen jól láthtó. Lehet ngy és kisi. A 2-es formánál z átlkulási sáv részen nykstorná eterjed, de z egész láthtó, vgy látótére hozhtó. Lehet ngy és kisi. A 3-s formánál z átlkulási sáv teljesen vgy jvrészt nykstornán helyezkedik el, hiánytlnul nem láthtó, és látótére nem is hozhtó. Ez is lehet ngy és kisi. Az átlkulási sávnk gykorltn három formáját különítik el: 1-es, 2-es és 3-s formájú átmeneti sáv (Type 1-3 trns formtion zone) (17. ár). AZ ÉP MÉHSZÁJ KOLPOSZKÓPIAI JELLEMZÔI Az ép méhszájon lévô háromféle hámszövet henger-, z átlkuló és törétegû lphám kolposzkóppl jól elkülöníthetô (16. ár). A hámviszonyokról z eetsvvizsgáltot követôen tájékozódhtunk meg fe le lô en. f 15. ár A szövetek, elváltozások széleinek formái. ) Alig észrevehetô szél: z enyhe elváltozás szinte észrevétlenül megy át z ép lphám (L). ) Éles, ikkkos (földrjzi) szél z elváltozás és z ép lphám (L) tlálkozásánál. ) Éles, egyenes szél (CIN3) (nyílll jelölve). d) Az egyenes, éles szél szövettni meg fe le lô jét muttj: z ép hám (L) és súlyos rákelôzô állpot (CIN3) tlálkozási felszínének egyenes vonlát. e) Kiugró szél: felszínôl kiemelkedô elváltozás (lpos függöly) széle. f g) Felgyûrôdött szél (rolled edge) (mélye terjedô méhnykrák). g A VELESZÜLETETT ÁTALAKULÁSI SÁV Az ún. veleszületett átlkulási sáv (ongenitlis trnszformáiós zón, ongenitl trnsfor m tion zone) mgzti életen megrekedt hámátlkulás következménye; mgzti hámátlkulási zvr. Az eredeti hengerhám és lphám tlálkozásánál (z eredeti lphám hengerhám htár) hengerhám átlkulás nem teljes: képzôdô lphám lsó rétegeien z éretlen átlkuló hám születés után 81

18 Bôsze P és munktársi vlós átlkulási sáv körül helyezkedik el, voltképpen nnk külsô trtozék, nôk 4%-án hüvelyre is ráterjed (7). Áltlán fitloknál látjuk, késôi életkorn ritká, utlv rr, hogy megrekedt lphámképzôdés z évek folymán mégissk teljessé válik. Kolposzkóppl CIN-re, legtöször súlyos CIN-re em lékez te tô képet látunk (18/. ár). A veleszületett átlkulási sáv eetsvfehér, sim felszínû, éles htárú, ám környezetéôl sk ngyritkán emelkedik ki, rjt pontozottság, mozikosság rendszerint elôfordul, és kifejezett (durv pontozottság/mozikosság) lehet. Az eetsvr ekövetkezô fehéredés jelentôs, de ellentéten CIN-nel, lssn lkul ki, és tová megmrd. A veleszületett átmeneti sáv esorolás izonytln, voltképpen méhnyk egyik élettni folymtánk legtöször átmeneti zvráól ered. Semmi szín ltt nem élettni elváltozás, így z ép méhnyknk nem trtozék. Viszont teljesen ártlmtln, és egyértelmûen etegségnek sem trthtó, kezelést nem igényel. Ez és kétféle átmeneti sáv közti hsonltosság indokolhtj, hogy z ép méhnyk leírásánál ismertessük. IRODALOM ÁS 18. ár Veleszületett átlkulási sáv. ) A lphám felsô sejtrétegei töé-kevésé szályosk (kis nyilk), felszínükön enyhe szrusodás. A lphám lsó részét éretlen átlkuló hám fogllj el (hosszú nyíl). Jellemzô szövettni elváltozás még hámnyúlványok kötôszövete terjedése, melynek következtéen kétféle szövet közötti htár egyenetlen (fogzott). ) A hüvelyoltoztr terjedô veleszületett átlkulási sáv kolposzkópii képe (nyilkkl jelölve). A hosszú nyíl méhszájt muttj, körülötte vlódi átmeneti sáv (ÁS). is megmrd (vö oldl). A felszíni (superfiilis) réteg rendre kilkul, és némi szrusodás (hyper-, prkertosis) is elô for dul ht (18/. ár). A veleszületett átlkulási sáv 1. Hinselmnn H. Veresserung der inspektionmöglihkeiten von vulv, vgin nd portio. Munh med Wohenshr 1925;72:1733. [Powell JL. Biogrphi sketh: Powell s perls: Hns Peter Hinselmn, MD ( ) Ostet Gyneol Surv 2004;59:693 5.] 2. Hinselmnn H. Die essigsureproe: ein estndteil der erweiterten kolposkopie. Dtsh Med Wohenshr 1938; MLen AB. Aethowite epithelium. Gyneol Onol 2004;95: Miheletti L, Boglitto F, Lynh PJ. Vulvosopy; Review of dignosti pproh requiring lrifition. J reprod Med. 2008;53: Wu TT, Qu Y. Assesment of the reltive ontriution of ellulr omponents to the etowhitening effet in ell ultures nd suspensions using elsti light snning spretosopy. Appl Opti 2007;46: Aost-Mes HG, Cruz-Rmirez N, Hernndez-Jimenez R. Aeto-white temporl pttern lssifition using k-nn to identify prenerous ervil lesions in olposopi imges. Comp Biol Med 2009;39: Jordn JA. Colposopy of the norml trnsformtion zone. Ostet Gyneol Clini North Am 1993;20: Az egészséges nemzetnek fô kifejezôje nemzeti nyelv. Aki mgyr nyelv kifejlését hátrálttni krj, egyenesen hon legesese jvát gátolj. (Széhenyi István) 82