TARTALOM. játékszín B É C S Y T A M Á S

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOM. játékszín B É C S Y T A M Á S"

Átírás

1

2 S Z í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y ó I R A T X V I I. É V F O L Y A M 1 2. S Z Á M D E C E M B E R F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z TŐ - H E L Y E T T E S : C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, Budpest VII., Lenin körút Lev él c í m : 1906, pos t fiók 223. A kídásért fel el: Siklósi Norbert vezérigzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hirl püzl etei ben és Post Központi Hírl p Irodánál ( K H I, B u d p e s t V., J ó z s e f n á d o r t é r 1. ) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl K H I pénzforglmi jelzőszámár El őfizetési díj : 1 é v r e 3 0 0, - F t, f él é v r e 1 5 0, - F t Példányonkénti ár: 25,- Ft Külföl dön terj eszti Kultúr Külkereskedelmi Váll l t, H Budpest, Postfi ók 149 Indexszám : A t heneum N y om d, B ud pes t Íves m gsnyom ás Fel el ő s vezető: Szl ávik András vezéri gzgtó HU ISSN A b o r í t ó n : A T N P - O d é o n H o m b u r g h e r c e g e - el ő d á s á n k z á r ók é p e A hátsó bor ítón : B k ó J ó z s e f d í s z l e t e H u b y M i k l ó s F r e u d - d r á m á j á h o z ( N e m z e t i S z í n h á z ) ( I k l á dy L á s z l ó f el v. ) TARTALOM játékszín B É C S Y T A M Á S Szociológii státusok z álombn (1 } S C H U L C Z K A T A L I N Alterntív mnzárd (6) K I S S E S Z T E R Dirib-drb {8) R Ó N A K A T A L I N Megértő mosoly (10) G Y Ö R G Y P É T E R A szép Shkespere (12) P Á LY I A N D R Á S Intuíció és dicsőség (15) S Z Á N T Ó J U D I T Zuhog rossz (18) C S Á K I J U D I T Jócckát, ny! (22) vendégjátékok P Ó R A N N A Ádám ismét németül (24) N Á N A Y I S T V Á N Commedi dell'rte (27} m o s z k v i Művész S z í n h á z B u d p e s t e n N Á D R A V A L É R I A Csehov és Moliére (31 ) KOVÁCS DEZS Ő Drámi port ré korhű keretben (34) fórum N Y I K O S ISTVÁ N Többletbevétel, színházk gzdsági mentőöve (36) SIVÓ EM IL Színházművészetünk mi gondjiról (38) P Á L E N D R E Finnszírozási lehetőségek (39) világszínház K O L T A I T A M Á S A cselekvés módozti {42) drámmelléklet K O L O Z S V Á R I P A P P L Á S Z L Ó : Édes Otthon

3 játékszín BÉCSY TAMÁS Szociológii státusok z álombn Huby-drám Nemzeti Színházbn Freud Zsigmond 1938 nyrán, z Anschluss után Bécsből Londonb emigrál, s vonton álmot lát. Ebben meg-jelenik Császár (Ferenc József), Metresz (Schrtt Ktlin), Királyfi (Rudolf trónörökös), Múzs (ki időnként Schrtt Ktlin komornáj, máskor például Vecser Mári), Fitl kton (Schrtt Ktlinnk és Kiss Ernő rdi vértnú fiánk fi), vlmint Freud négy lánytestvére mint z álom főbb lkji. Freud álm sját álomtnánk mechnizmusi és lélektnánk főbb dinmizmusi lpján működik. A mű eseménymenete és helyzetei ennek következtében nem követik pontosn z ok-sági összefüggéseket; z időnek és tér-nek sincs szbtos meghtározottság. Nemcsk 1938 és 1914 csúszik össze, hnem vsúti kupé, Metresz szlonj és bordélyház, és ezek együtt myerlingi kstéllyl, Rudolf és Vecser Mári utolsó tlálkozásánk színhelyével. A mű lkji viszont nem követik z álombélieknek zt jellegzetességét, hogy z egyik lk több is, más is, mint önmg, és igen gykrn újr és újr másvlki. Az lkoknk ez z átváltozás - áltlábn szólv - drámákbn egyszerű és nem túl szerencsés megoldás, noh színpdon, színész átváltozáképessége és lehetősége révén sokkl jobb mű-vészi eszköz is lehet. Itt, ebben z álombn minden lk lényegében zonos zzl z önmgávl, mellyel Freud álm-ként Huby Miklós művében él. A Metresz nem változik át például Császár nyjává, bár bizonyos pontokon Császár nyj z elbeszélésekben igen hngsúlyosn jelenik meg; Ferenc József sem veszi mgár z p lkját Metresz fiávl szemben stb. Csk Múzs vált lkot és személyt; illetve különböző időszkok htlmi erőszkosságát megtestesítő férfik és szexuális htárokon " átlépő nők kórus; ez utóbbik is z erőszk fenyegető rémlkjivá változnk át. Freud álm voltképpen szorongásos álom, mit z objektív helyzet jogossá és hitelessé tesz. Még nem álomkép, hogyn és mikor Bécsből nácik elől menekülve elindul, s mikor z állomáson szembetlálkozik zenét kedvelő ifjú gyilkossl. és régi világ képviselőjének sznob besúgójávl, Kluzzl, illetve vontot szökevények-disszidensek után átkuttó ktonákkl. Ekkor nem tudhtj, sikerül-e neki és z Útitársnk (Ann lányánk) átjutni htáron. Mert h. nem, ők is éppúgy biztos hlál elé. néznek, mint Bécsben mrdt négy lánytestvére, kiknek sors mitt éles lelkiismeretfurdlás vn. Az álom szorongásos jellegének kilkulásához ugynis hozzájárul, hogy őket járkálj csk, hlálrítélt " helyzetében hgyt. Az álom szorongásos minéműségét ezen egyéni okok mellett. háború kitörésének fenyegető bizonyosság is eredményezi. Sőt, szerepe vn ebben nnk is, hogy Freud tudományos lelkiismeretből kuttj: elkerülhető lett voln-e z ő tnink segítségével Ferenc József esetleges nlízise révén -- z z első világháború, melynek szerves következménye második. Azt, hogy z álombn. Császár lesz főszereplő, nemcsk z indokolj, hogy z első világháborút ő indított el, hnem z is, hogy sokk -- például Kluz -- szemében z ő neve boldog békeidőket is szimbolizálj. Az álomfejtő álm épp zt deríti ki, és muttj föl mint mű, hogy z elegáns szlonokbn, régi zenélőórák, békés kávézgtássl eltöltött délutánok, császárkeringő hngultánk felszíne ltt trónon ülőben és várományosibn z pgyilkosság, z pák és fik ősi, gyilkos ellenségessége és szdizmus pszichiki dinmizmusi élnek. Ez drámiság szempontjából később elemzendő problémkör gyönyörű díszletben és bútorok között jelenik meg. Bkó József színpdképe impozáns és lenyűgözően szép; még kkor is, mikor vörös szín.- vsúti szemfornk mint tiltó és bordélyháznk mint htárokt átlépő helynek szimbolikus színe - édeskés rózsszínre vált át. A nyitó képben - pályudvr jeleként - htlms teret hsáhoszlopok szegélyezik, melyek élesen csillognk és visszverik fényeket. Az álom elinduláskor ezek közé ereszkedik Schrtt Ktlin szlonj igen szép fehér bútorokkl, régi zenélőórákkl, stilizált pálmlevéllel, impozáns függönyökkel. A színpdi látvány minth legelegánsbb ngyoperett világát idézné. Jelentése tlán z, hogy z első világháború előtti években. lélekmély gyilkos és szdist dinmizmusi impozánsn szép környezetben, meghitten csen-des, nyuglmt és boldogságot sugárzó környezetben működtek. Azonbn z itt láthtó ' szépség és elegnci nem nnyir kor vlóság felszínének jellegzetessége, hnem színházi műlkotásbn lezjló események látványáé; z lkok tétbeli elhelyezésének, mozgtásánk és tblóink, sőt világítási effektusoknk - még z úgynevezett sokkoló htásúknk " is - legfőbb jellegzetessége, minősége. Így ennek következtében, megítélésünk szerint, környezet impozánsn szép fenségessége csk gondoltilg hordozz zt jelentést, mit z imént neki - feltételesen - tuljdonítottunk. A néző közvetlen érzéke- Huby Miklós: Freud - z álomfejtő álm (Nemzeti Színház). Drvs Iván (z Uts) és Kohut Mgd (z Útitárs)

4 lésében láthtó felszín és mély végtelen különbözőségét, kettő közti szkdékot színpdi látvány szépsége elsimítj, és szorongásos álom jellegzetességét sem formázz. Freud álmábn természetesen megjelenik ő mg is. Mivel meggyőződésünk szerint drám z lkok közötti viszonyok változásávl zonos, lényeges kérdés, milyen konkrét trtlmú és jellegű viszonyi vnnk itt Freudnk. Az álombéli Freudot Metresz hívj meg sját lkásár, hogy ott nlizálj Császárt, kit kínzó álmok gyötörnek. Ez meghívás nnk szociológii mgyrázt, hogy Freud egyáltlán miként kerülhetett kpcsoltb Ferenc Józseffel. A drám világszerűségében mindezt elhinnénk szociológii indoklás nélkül is, mű erővonlink lkulásából. Persze ez jelenet - z első rész második fele - lklmt d z írónk rr, hogy igen szellemes párbeszédeket írjon meg Metresz és most z ő komornáját játszó Múzs között; vlmint - h szbd ezt mondni - írói grimszr is. Freudot megérkezésekor déjá vu érzése fogj el; természetesen nem vlódi" Freudot, hnem Huby Miklós drbjibn élő Freudot, ki e mű előző változtibn járt már Schrtt Ktlin szlonjábn. Az nlízisre Császár először nem kr válllkozni; s több szociológii megokolásr vn szükség, hogy végül miért veti lá mgát procedúránk. Az első ilyen ok: z nlízis hsonlít gyónásr, z nlizáló orvos zokr ppokr, kikben nem lehet megbízni, mert besúgók. Freud z álom előtti gyötrő helyzetének megfelelően háború kitörésének okit keresi z nlízis során. Ezek z okok Császár elbeszéléseiben jelennek meg. Ebből következően mű eseményei három bsztrkciós szinten léteznek. Az elsőn léteznek z utzás, pontosbbn z elindulás és Londonb vló megérkezés eseménymozznti. A második réteg z álom, melyet mű további két rétegre bont: z elsőn - lényegében, mű világszerűségét tekintve másodikon - z nlízis előkészületei és nnk gykorlti spektusi léteznek; z álom második, de mű hrmdik rétegében pedig zok z események, melyeket Császár z nlízis során elbeszél. A mű lényege ezen hrmdik rétegen jelenik meg. Így lényeget hordozó események - z nlízis létformájánk szükségszerűségéből - elbeszélésekben formálódnk műbeli létté. Megjelenési formájuk áltlábn monológ, melyeket párbeszédek tör-nek meg. Az nlízis során Császár tudttlnjából előtörő események elbeszélésének epikus jellege mikrohelyzetek ismérveként is megmrd, még szóhsználtbn is. Freud és Császár mű második bsztrkciós szintjén tlálkoznk tehát, s z itteni lphelyzetből szükségszerű, hogy közöttük nem lkulht ki személyes és most változó viszony, csk státusik között sttikus viszony. Először zért, mert Császár z álombn is úgy viselkedik, mint mű előző változtibn, melyekben tlálkozásuk reálisbb " helyzetben és körülmények között - értve: nem álombn - vlósult meg. A Császár nemcsk beszél többes szám első személyben, de így is viselkedik; viselkedése és másokhoz vló viszony császár szociológii státusából következik, és nem személyiségéből, egyéniségéből. Kijelenti például, hogy doktor úrnk nincs mit mondnunk. Igy legfeljebb császár és z orvos státusán belül pszichiáter és páciense szociológii viszony lehetséges. Azonbn ezt viszonyt z előbb említetten kívül újbb szociológii megokolásnk kell hitelesíteni. A császárstátushoz trtozó értékrendben z orvos lkájokkl kerül egy sorb, s mivel lkájok nnyir ltt vnnk Császárnk, bensőben lévő diszkrét dolgok kipkolás " lehetővé válik: lkájok előtt nem kell szégyenkezni. Freud nem is tesz mást, mint beszédre és z bbn elhngzottkról vló sszociációkr készteti páciensét, ki feltörő emlékeket elbeszéli. Az egyik elbeszélés, hogy mg Császár kényszerítette lemondásr császári elődjét, szellemeket játszv, éjjelente szellemjárást" produkálv. Ez z elbeszélés hordoz személyes ismérveket - ez épp lemondásr vló kényszerítés formáj -, de közte és elődje, Ferdinánd közt, ki meg sem jelenik, szükségszerűen nem jöhet létre személyes viszony. Am ezzel lemondásr vló kényszerítéssel szimbolikusn - Császár pgyilkosságot követett el, mi egész életére szólón beléépítette sját, lehetséges utóditól és így fiától vló rettegő félelmet. S ez z ok, hogy tőlük meg kr szbdulni. Ugyncsk elbeszélésben hlljuk, hogy Ferenc Ferdinánd meggyilkolásához is lehetett vlmi köze; kár csk nnyibn, hogy elsiklott szrjevói úttl összefüggésben Ferenc Ferdinánd személyes védelmének bizonytln és teljesen elégtelen volt fölött; vgy kár csk nnyibn, hogy z előbb említett benső dinmizmus mitt kívánt hlálát. Abbn jelenetben, melyben Szárnysegéd (Horthy Miklós) jelentené Szrjevóbn történteket, szociológii státus és drámiság egy pillntr szerencsésen tlálkozik. A Császár szokásos módon, szociológii státusánk megfelelően viselkedik mű hrmdik bsztrkciós rétegében is, vgyis nem hgyj megszóllni Szárnysegédet ddig, míg ő nem kérdezi. Am ezltt formálódik z utódjánk hlálát vágyó személyes lélekmélyi erő, mely ztán egyszerre tudtosság szintjére tör, s jelentés nélkül is tudj, mi történt. A Császár szdizmus ugyncsk elbeszélésből derül ki; legpregnánsbbn Királyfi (Rudolf) neveltetésének elbeszéléséből. A Császár beszéli el, hogy nevelő z ő htározott prncsár fiút minden reggel pisztolylövéssel ébresztette kiskorábn, mi fiúbn - s ezt már Királyfi beszéli el - állndó rettegést, szorongást és gyűlöletet épített föl. Ezért is gyűlöli pját és kívánj hlálát. Ebben jelenetben z p és fiú között kilkul némi személyes viszony, de ez sem drám világszerűségén belül most változó viszony. Ez viszony ugynis pusztán nnyi, hogy neveltetést ők ketten váltkozv beszélik el. Már nem puszt elbeszélésben jelenik meg Rudolf és Vecser Mári hlál. Vecser Mári Múzs megjelenítésé-ben elénk lép, s dilógusokt kp. Ők - Rudolffl - hláluk elbeszélését illusztrálják. A mű világszerűségében nincs pontosn meghtározott módj, vgyis nem mutt rá semmiféle tény, hogy mennyiben és miként vn konkrét szerepe Császárnk z ő hlálukbn. Ez csk suglmzódik, például záltl, hogy rendőrök lesik, felhngzik-e szobából második pisztolylövés. Ezzel meg-oldássl Császárbn lévő gyilkos dinmizmus suglmzódik, de ez is - ismét - nem most változó viszonyokon belül. Freudnk nemcsk Császárhoz, de még zokhoz z eseményekhez sem lehet most változó személyes viszony, melyeket Császár elbeszél, vgy melyeket dilogizáltn jelenítenek meg. A Császár elbeszélésében megjelenő szörnyűségek csk htnk rá, s benső világábn vált-nk ki érzelmeket; másokhoz vló külső viszonyok változás egyszerűen meg sem jelenhet. Az ő viszony trgikus és szörnyű dolgoknk tudósi megértése, melyek - éppen mert szór-

5 Lukács Mrgit ( Metresz) és Kálli Ferenc ( Császár) Freud-drámábn nyűek és trgikusk - gyötrődést, kínlódást, szenvedést váltnk ki belőle, s nem viszonyváltozásokt. Freud sját álmábn sem lép be Császár elbeszélésének ktív szereplői közé. Igy csk z események továbbmondásár bizttj, s időnként kommentál Az személyes viszony, mely változhtn, nemcsk Freud és Császár között, de Metresz és Császár, illetőleg Metresz és Freud között sem jöhet létre. A Metresz Freudhoz és Császár-hoz egyránt mint két különböző szociológii státusbn lévőhöz viszonyul, sját egyéniségéből kiármló viszony-trtlmk helyett, A Császárrl zon -- szociológiilg bizonyosn hiteles -- mozznt mitt sem lkulht ki személyes viszony, miszerint Császár vele szemben is csk lehető legintimebb pillntokbn hgyj el státushoz trtozó viselkedést, Freudhoz pedig csk nnyi személyes viszonytrtlm, mennyi záltl jelenhet meg, hogy meghívj, nlizálj Császárt. A műben mindzonáltl igen sok ngyszerű gondolt, megfigyelés, mozznt tlálhtó. Voltképpen ilyen z lpötlet önmgábn: Freud és Ferenc József tlálkozás, illetve császár nlízise, melyből kiderül: pgyilkosság, pgyilkosságtól vló félelem és ngyfokú szdizmus jellemzi lelke mélyén zt Császárt, kinek nevéhez boldog békeidők tpdnk. Igy nem véletlenül történik igen finom írói eszközökkel utlás szdizmus kpcsán z rdi kivégzésekre és hóhérkirállyl kpcsoltbn Ferenc Józsefre Arny János A w lesi bárdok című versével. De nyugodtn állíthtni, hogy - noh személyes viszonyok változásától függetlenül -- íróilg igen jól formálódnk meg és jellemződnek z lkok. Azoknk szövegeknek z lpján, melyeket elmondnk, melyeket kibeszélnek", igen jól megírt lkok bontkoznk ki. De ismét hngsúlyozzuk -- z lkok nem személyiségükből kibomló viszonyik változás áltl jellemződnek, h-nem ezektől függetlenül elhngzó szövegeik áltl. Igen kitűnő z is, hogy Huby Miklós meglátttj, Császár lelkilkt --Szondi Lipót szvávl glmblelkű hóhér"- típus - z egész Monrchiábn elterjedt; Kluz és zenét kedvelő ifjú gyilkos hordozz ezt jelentést. Ugynilyen kitűnő észrevétel egy másik, látszólg két távoli dolognk, tudttlnnk és slágernek z összekpcsolás. Amikor Császár szárnysegédi jelentés nélkül is tudj, de mégsem tudj, vgy tudj, de mégsem mondj ki, hogy trónörököst Szrjevóbn megölték, mindenki z Oszkár tudj-, de nem mondj- " operslágert énekli. Hsonlón remek megoldás, hogy Freud álmábn vicceket mesélnek, illetve kezdenek el; továbbá, hogy bordélyházi jelenetben felvillnnk Freud lányábn, z p tételeinek megfelelően z p iránti szexuális vonzlomnk jelei. Az lpproblém zonbn minden esetben ugynz: nem most változó viszonyok trtlmi ként jelennek meg ezek kitűnő dolgok. Az, hogy viselkedések, mgtrtások nem egyéniségből, hnem szociológii státus követelményeiből fkdnk, igen sok esetben nem válik egyértelművé Sík Ferenc rendezése és színészi lkítások révén. Mjdnem minden színész úgy játssz el - csk melléklkokt megjelenítők nem -- ezeket viselkedéseket és mgtrtásokt, minth egy-egy egyéniség megnyilvánulási lennének. Ez lehetőség természetesen. vlóságból. táplálkozik és színház művészetének lehetőségeiből, hogyn később vissztérünk rá, Kálli Ferenc Császár mgtrtásánk, viselkedésének és krkterének meg-- formálásábn több tényezőt épített egybe. Nem zt képet formált ki, milyen Ferenc József vlóságbn volt vgy lehetett, hnem zt, mely történelem mozgásirányink szemszögéből rjzolódott ki. És ennek z rcultnk z ismérveit muttt föl Császár előttünk megjelenő minéműségében, Ifjúkoránk szimbolikus pgyilkosságát, szellemjátszást" Kálli Ferenc lkításábn z gg császár mint élete ngy tréfáját, heccét meséli és így is éli át, büszkén önmg ügyességére. De ugynígy élvezi z nykomplexus velejárójként -, hogy többes szám első személyben viselkedhet. Ez jelentés elsősorbn bbn jelenetben lkult ki, melyben Szárnysegédet nem engedi megszóll-ni, s mellyel kpcsoltbn elmeséli, zért bocsátott el egy előző szárnysegédet bőbeszédűségéért, mivel egy sétkocsizás lklmávl egy szoborr, z ő kérdése nélkül jegyezte meg, hogy szép. A viselkedésnek ehhez kmszos jellegéhez építi hozzá látszólgos kedélyességet, ztán z öregkor szenilitását, továbbá kegyetlen szdizmust és félelmét fiábn élő pgyilkossági hjlmtól. Amikor ez utóbbiról vn szó, Kálli Ferenc gyilkosn hideggé, konokká változttj Császár mgtrtását. Ezeket tuljdonságokt úgy építette egybe, hogy Ferenc Józsefnek történelem áltl megrjzolt rcult végül groteszk minőséget sugározt. Ez mi-nőség itt nem divtból jelent meg: groteszk minőséget félelem telien hátborzongtónk, többes szám első személyt szenilisen-gyermekien élvezőnek, császárkeringő hngultán elndlgónk, békésen kávézgtónk és z pgyilkosnk és hóhérnk, háború mészárszékét előidéző kegyes, jámbor rcot muttónk szervessé ötvözése hozt létre. Ilyennyíre összetett rcultot egy színész kitűnően. tud létrehozni mgtrtásnk, krkterösszetevőknek zokkl nem verbális jeleivel, melyek csk neki. -- és nem drámírónk - állnk

6 Kubik Ann ( Múzs) és Frády István ( Királyfi) Huby Miklós drámájábn (lklády László felvételei) rendelkezésre. Az ilyen összetett krkter megformálásához színpdon elvben elégségesek z lk igen tág értelmű színpdi helyzetei. A helyzeteket nemcsk dilógusok trtlmi és konnotációi teremtik meg, miként z írott művekben, hnem zok puszt tények is, hogy ki, mikor, hol, kikkel vn együtt jelen; mi persze már helyzettrtlmkt is jelent. A színész z ilyen értelmű tág helyzetben kkor is kitűnően formálht meg egy lkot, h helyzetben lévőkkel vló viszonyi egyfelől szociológiik, másfelől sttikusk. Az lkmegformálás kitűnő lehet pusztán z dott lk áltlános mgtrtását és z elmondott szövegek metkommunikációját megteremtő nem verbális jelek - s zok rendszere - áltl is. Itt ilyenek például zok, melyek szenilitást nyilvánítják ki, vgy melyek z utódi hlálávl kpcsoltos látszólgos közömbösségnek jegessé, fgyllóvá formált változtit hordozzák; s továbbá zok, melyek áltl ngyságos sszony" kávéjánk illt teszi kedélyessé, megelégedetté mgtrtást. De csk Kálli Ferenc megformálásábn minősül olynná mgtrtás, mint mely z lk egyéniségét-egyediségét jeleníti meg. A Császár benső dinmizmusitól nem függ itt semmi; lélekmély bármely erővonl csk demonstrálódik. Az írott drámákbn z összetett benső világ, sokszínű szellemi rcult megmuttásához z lkok viszonyváltozási szükségesek. Az írott műben Metresznek is sttikus viszonyi vnnk, melyeknek minden spektusát z lk szociológii státusánk trtlm, vgyis metresz mi-volt lkítj ki. Az álmodó Freud ezen z lpon sszociálht szlonjáról bordélyházr, szexuális htárokt átlépő " helyre; hiszen csk itt, nál és csk ezen z egyetlen területen lépi át Császár z ő szociológii státusánk htárit. A Metresz z írott szöveg lpján is tudj, hogy ő metresz, de zt is, hogy nem kárkié. És Lukács Mrgit ebből sttikus lphelyzetből fkdó viselkedés-nek és mgtrtásnk kettősségét ámultr méltó művészettel vegyíti z lk egyéniségének színeivel. A metreszséghez mint szociológii státushoz hozzá-trtozik z erkölcsi könnyedség " mint viselkedés jellemzője, de h vlki z erkölcsileg szigorú császári többes szám első személy metresze, szigorúbb erkölcsiség vgy leglább nnk látszt éppúgy velejárój mgtrtásnk, mint ledérség legcsekélyebb jelének z elkerülése. Nos, Lukács Mrgit ezt két szélsőséget egyesíti tökéletes mélységekig megformált középhelyen, de z erkölcsi könnyedség spektusából kiindulv. A szigorúbb erkölcsiséget átváltozttt tökéletes modorrá, noh járás, mozdulti, hnghordozás, szerelemre-szexus-r utló mondtink cinkos-könnyed felhngji mgsrendű erkölcsi könynyedséget " nyilvánítják ki; fényévnyi távolságbn vlmiféle lpáriságtól. Ebből mrdéktlnul remek lkításból egyértelművé vált, hogy Lukács Mrgit nemcsk klsszikus drámi hősnőket képes legmgsbb művészi szinten megformálni, hnem császári metreszeket is. És ezt pompás lkítást Lukács Mrgitnk is nélkül kell létrehozni, hogy Metresznek változó viszonyi lennének. Sem Császárbn, sem Freudbn nincs olyn erővonl, mely z ő helyzetét kockár tenné vgy élére állítná z ide vgy od billenés lehetőségével. Ez csk egyetlen mozzntbn, noh ebben is hlványn formálódik ki: z ő fi is gyűlöli Császárt, és meg krj ölni, hiszen ebben fiúbn is ott élnek z pgyilkos ösztönök. És Lukács Mrgit ezekben pillntokbn szinte szvk nélkül is tökéletesen érzékelteti fiáért ggódó nyát. Freudnk személyes viszony egyedül z Útitárshoz vn, ki lány; noh ezt viszonyt is átszövi z p-lány szociológii státusánk viszony. Lányát Kohut Mgd lkítj, minden pillntábn kitűnően. Alkításánk különösen z részlete lenyűgöző, mikor bordélyházi jelenetben megjeleníti --pj tnink megfelelően - z pjához vló szexuális vonzódást. Ezt Kohut Mgd pártln finomsággl és színészi elegnciávl jeleníti meg. A komplexus természetét, jellegét muttj föl z lkítás, szeretet vezérelte szexust, mely még komplexusbn is leplezi mgát gyermeki szeretettel és hlvány zvrt-

7 sággl, hiszen mégiscsk z pjáról vn szó. A személyes viszonyok és zok változásánk hiány nyilván Freudot megformáló Drvs Iván számár jelent ngy nehézséget. Hiszen százd egyik legngyobb tudósi zsenijét szinte csk viszonyok nélküli önmgából kell meglkotni. Hngsúlyoznunk kell, hogy társdlmi tudtbn is zseninek elismert embert hitelesen megformálni mind drámíróilg, mind színészileg lehető legngyobb feldt. Egy tudósnk vgy művésznek zseni mivolt sohsem másokhoz vló viszonyábn jelenik meg, nem is ott igzolódik, hnem műveiben. A zseniálisságot bizonyító mű pedig sohsem kerülhet részként zseniről szóló műbe. Utltunk z előzőekben rr, hogy mű lkji bszolúte hitelesek, igen jól megírtk. Az író spektusából nézve mű mrdéktlnul ngy érdeme, hogy nincs egyetlen olyn mondt sem, mely mélttln vgy pláne olcsó lenne Freud zsenijéhez. A színészi lkításr vontkozón ugynez mondhtó el Drvs Iván lkításáról. Minden pillntábn elhisszük, hogy lkj zseni, s nem olyn vlki, kinek picit is sikerültebb munkájár mnpság könnyedén rámondjuk: zseniális. És ezt neki is viszonyváltozások nélkül kell megteremtenie. Ami lkjávl összefüggésben változik, z puszt körülmény: Bécsből, hlálveszélyből Londonb jut. Az ily körülményváltozás vló életben lehető legngyobb jelentőségű; ám művilágbn nem helyettesítheti Freud-nk mű más lkjihoz vló változó viszonyit. Nem lehetséges Császárrl vló viszonyváltozás sem; legfeljebb egy tudósi spektusbn: megtlálj-e Császárbn z áltl felfedezett pszichiki dinmizmusokt vgy nem. De, h megtlálj, h nem, ez számár már nem tudósi tét, nem változtt tudományos életén. Ebből z lphelyzetbál zonbn elvben ki lehetne növeszteni htározottn drámi viszonyt. Azt, mi tudós vgy kár z író számár legszorongtóbb helyzet: ő ztán tudj, hogy vlóságbn mi z dott helyzet mélye és igz mivolt, és ennek lpjibn kellene változni z ő tételei, felfedezései vgy kimondási lpján és következtében, ám ez szükségszerűnek minősülő változás elmrd. Ez z egyik legősibb és zót is gykrn megjelenő drámi lp-szituáció: olyn viszonyrendszernek megmuttás, melynek okvetlenül változni kellene, de nem változik. Ez lehetőség itt csk egy-egy pillntr csilln fel; noh kibonthtó lehetne, hiszen szorongásos álmoknk melyekben tenni-menni kellene vlmit és vlhová, de képtelenek vgyunk mozgásr - lpvetően ez jellemzője. Drvs Iván lkításábn nyom sem volt korábbi modorossági egyikének sem; sem például z öblögetésnek ", sem sziszegésnek ". A. mnírok helyett minden részletében hihetően formált meg százdunk egyik legngyobb tudását. Pedig kicsinyesen, de hihetően ggályoskodott z utzássl kpcsoltbn, sőt szinte nyüszítően félt besúgó kluztól és zenét kedvelő ifjú gyilkostól. Es mindezenközben képes volt megmuttni. zt szellemi fölényt, melyet z dott életjelenségnek ngyngy távltokt át-fogó ppercipiálás d és biztosít. A Kluzbn megtestesülő mgtrtás múlt-beli és jövőbeli távltit hiáb látt, mégis iszonyún félt tőle; de szellemi fölénnyel félt. A. mű világszerűségében később Császár kerül középpontb, s ő --- különösképp Császár elbeszélései során - helyzet perifériájár kerül, hiszen ekkor csk kommentál. Ezt színészileg egyáltlán nem könnyű helyzetet zzl oldott meg, hogy ekkor zt kínt és gyötrelmet sugározt mg-trtás, mely egyfelől bból lkult ki, hogy szörnyűségeket lát, zokt meg is érti, következményeket is látj, de - másfelől - nem tud rjt változttni. A műnek és z lkításnk ez szegmentum z, melyből z imént említett drámi szituáció megformálódhtn. Mert így, hogyn ez most megjelenik, z ggódás, gyötrelem, szenvedés pusztán lelki-állpot megmuttás, s nem viszony-változások trtlm. Szükséges volt négy főlk színészi megformálásánk problémájáról mint z egyéniségmegformálás nehézségeiről is szólni, hogy láthtó legyen: témánk szerves következménye, hogy z lkok közötti viszonyok szociológii státusokból fkdó viselkedésekből és mgtrtásokból és nem utonóm egyéniségükből lkulnk ki; vlmint z is, hogy e viszonyokbn nem is lehetséges változás. Vgyis ezt tényt tém. kényszerítette z írór. Az lkok elnevezése sem Freud, Ferenc József, Schrtt.Ktlin stb., hnem z Uts, Császár, Metresz stb. Ez persze még nem mgyrázz, csk jelzi, hogy itt szociológii. státusok kerülnek viszonyb. Mgyrázz és szükségszerűvé teszi viszont z kiindulópont, hogy egyvlkinek z álmábn másvlkinek z nlízise folyik, s hogy ez másvlki éppen Ferenc József. Hiszen tudttlnnk egy nlízisben felbukknó trtlmi egy X. Y. kisember esetében például Kluzébn - hiáb lennének tlán ugynzok, ezeknek dinmizmusoknk csk Ferenc Józsefnek vgy hozzá hsonló státusbn lévőnek z esetében vnnk és lehetnek szélesebb értelemben véve társdlmi-történelmi következményei. Márpedig tudttln dinmizmusokról úgy lehet jelentős drámát írni, h megmuttják társdlmitörténelmi következményeket is; miként ennek hiány tett nem egy nyugt-európi és meriki drámát jelentéktelenné. Az egyéni tudttlnbn dolgozó erők történelmi-társdlmi következményét csk dilógusbn megformálódó drámi világszerűségben kkor lehet felmuttni, h z dott egyén társdlmi hierrchi mgs polcán lévő státusbn vn. Ezzel viszont státushoz trtozó viselkedések és mgtrtások témából következően szervesen jelennek meg c műben, témához elengedhetetlenül trtoznk hozzá. Ugynkkor, mivel itt Freudnk mint orvosnk és Ferenc Józsefnek mint császárnk státus társdlmi hierrchiábn igen ngy távolságbn vn, szövegben nem vlósíthtó meg, hogy z ezekből fkdó viselkedések és mgtrtások személyes viszonyokká változznk. H vlmilyen írói erőszkból zzá válnánk, személyes viszonyoknk egyetlen trtlm lehetne: háború vgy nem háború kérdése. Am ekkor úgy tűnne, minth z ő viszonyukon múln z első világháború kitörése vgy ennek elmrdás. Ezzel persze hitelét vesztené mű. 1-l viszont z nlízis folymt nem változttht történelmi tényeken, vgyis nem hordozhtj háború vgy béke tétjét, kkor mg z nlízis válik szükségszerűen epikus folymttá, mely csk bemuttj, de tét nélkül Császár tudttln dinmizmusit. Ezáltl természetesen csk két szociológii státus képes viszonyb kerülni. Ezt mű még hngsúlyozz is zzl, hogy második bsztrkciós szinten - Freud álmábn - is státushoz trtozó viselkedéseket és mgtrtásokt produkálják z lkok, úgy, minth nem is álombn léteznének; ebben tekintetben ott sem vetkeznek le " személyességükig. Ahhoz, hogy színészi lkítások során nem verbális jelekből kirjzolódó

8 rcultok mégis egyéniségekként muttják z lkokt színjátékműben, következő is hozzájárul. A Ferenc Józsefről és Freudról vló kép nézők tudtánk társdlmi és nem egyéni spektusábn létezik. Am ott nyilván nem z ő privát személyiségük-egyéniségük rcult formálódott ki, és nem zt hordozzák, h-nem szociológii státusokból (z lp-vető felfedezéseket tett tudós és háború mészárszékét elindító békebeli császár), vlmint történelem tnulságából kilkult rcultot; vgyis néző nem személyiségképet szembesít z írott mű világávl. Elfogdj státusképet egyéniségképnek. Az már színházművészet sjátosság továbbá, hogy színész élő, eleven jelenléte mitt nem verbális jelrendszerrel megformált státusmgtrtás és -viselkedés mint egyéniségekből, személyiségekből fkdó mgtrtás értékelődik. Természetesen mnpság en-nek z értékelésnek vlóságos életben is megvn z lpj; társdlmi életben is gykrn minősítünk státusmgtrtást személyiségből fkdónk vgy bból kibomlónk. A vlóságbn szociológii státusokhoz trtozó mgtrtásokból következően is előállhtnk változások státusok között is. A státusok zonbn csk kkor képesek így htni egymásr, h társdlmi hierrchiánk lényegében zonos szintjén vnnk; illetve h mgsbbn lévőnek z lcsonybbr tett htásáról vn szó. H viszont ilyen távolságbn vnnk, mint itt, nem is képesek egymásr htni olynnyir, hogy z kár-melyik státushoz trtozó viselkedést és mgtrtást másik megváltoztss; nem is szólv státushoz trtozó döntések megváltozttásáról. Mindezekből tlán láthtó, hogy hu-by Miklós művében és Nemzeti Szín-ház elődásábn egyránt jelentkeznek zok z előnyök és nehézségek, melyeket korszkunk egyik jellegzetessége ró drámíró és színház művészetére. Huby Miklós: Freud, vgi z álomfejtő álm (Nemzeti Színház) Rendező: Sík Ferenc. Díszlettervező: Bkó József. J elmeztervező: Schäffer Judit. Zene: Orbán György.,játékmester: Bodnár Sándor. A rendező munktárs: Háy Andre. Szereplők: Drvs Iván, Kohut Mgd, Horki János, Kálli Ferenc, Lukács Mrgit, Frády István, Kubik Ann, Izsóf Vilmos, Rubold Ödön, Kssi Károly, Botár Endre, Fáy Gyöngyi, Rjn Mári, Károlyi Irén, Márkus Erzsébet. SCHULCZ KATALIN Alterntív mnzárd Kertész Ákos komédiáj Várszínházbn A színpdon kétszintes csládi ház váz áll. A vázrendszerbe illesztett jtó- és blktokok körül hiányoznk flk, így helyiségekbe kdálytlnul htol-ht be néző pillntás: z elkövetkező bonyodlmk színteréül ezek szolgálnk mjd. A berendezés rról árulkodik, hogy ház lkói nem újonnn vásárolták bútorikt, pontosbbn: z örökölt stílustln stílbútorok eklektikus zsúfoltságát egyes jellegtelen prktikus drbokkl egészítették ki. A konyh korszerűen felszerelt, látni vló, hogy ház sszonyánk egész npos életterepe. Az első jelenetben őt látjuk, mint körülbelül vele egykorú szomszédsszonnyl trfikál. Kisvárttv félszeg trtású fitlember jelenik meg, Erzsikének, házisszonynk szánt virágcsokorrl. Bátortlnul nyújtj át krizntémot, és még zvrtbbn okul Erzsike dévj kcgásából, hogy ilyen virág temetőbe vló, nem sszonykézbe. Rövidesen kiderül, hogy sután viselkedő fiú szintén ház lkój, úgyszólván csládtgminőségben, jóllehet nem rokon. Burián Károly, főművezető és csládfő unszolásár költözött be kihsználtln mnzárdb, mivel közös munkhelyükön fény derült nehéz sorsár, volt lkoholizmusár, és Burián, ki szociális segítségnyújtásbn nem ismer tréfát, nyombn pártfogásáb vette jobb sorsr érdemes munktárst. Válszt sem várv utlt be csládi házáb, s lett szószólój gyógyulás és társdlmi beilleszkedés útján bizonytlnul elinduló Göncöl Pli szkmi tehetségének is. Pártoló szenvedélyét csk fokozt, hogy lévén újdonsült védence sötét hjú, úgy döntött, hogy cigány, és mint ilyen, hátrányos helyzetű, kin még sokkl dicsőbb feldt segíteni. Mivel ház lkói csordultig vnnk jókrttl, fordult várhtó, hogy z idill egyáltlán elmesélésre legyen érdemes. Ez be is következik, korántsem meglepő formábn: Erzsike és Göncöl Pli összeszűrik levet, de nem rutinos módon, kijátszv jóhiszemű főművezetőt, hiszen kkor szokványos bohóztr számíthtnánk, hnem lelkiismereti gondot kerítve történtek mitt. Az új csládtg kötelességének érzi, hogy hldéktlnul eltűnjön gynútln jótevője és főnöke szeme elől, Erzsike pedig - ki rjongásig imádj férjét - mgár válllj, hogy meggyónj sjnáltos eseményt. Így is történik. Már kriktúrszerűen eltúlzott gyónási kedv, de még inkább vllomás módj és mohón várt ítélet zt jelzi: vlmi más" következik, mint mit hgyományos háromszög-komédiáktól megszokhttunk. Nos, Burián Károly meghökkenése nem trt sokáig: progresszív ember, nem engedheti meg mgánk, hogy világtörténelem átlgos megcsltji módjár veszítse el fejét, belesétálv veszélyes ideológii cspdáb, mely szerint házstársk tuljdonuknk tekintik egymást, és minden igzoltln ór tudomásukr jutásávl rekciós indultok kerítik őket htlmukb, helyett, h o g y nyugtáznák párjuk szbdságfokánk mgsr szökkenését. A csládfő döntése már megjelenített közegben óhttlnul groteszk, és zzá válik mindz, mit z elhtározás eredményez : Burián egyre inkább belelovlj mgát kényszerű helyzet teremtette gykorlt frissen lkotott elméletébe: megvilágosodás büszkeséggel és megnyugvássl tölti el. Az új eszmék iránt kevéssé fogékony, megzvrodott sszonyk és bűntárs lól ki is húzz tljt, mikor új házirendet jvsol: z vult tuljdonosi szemlélet rekciós rutinját elkerülendő ezentúl külön szobábn töltsék z éjszkát, hogy Erzsike kdálytlnul érvényesíthesse z őt megillető szbdságát, zz válszthsson, Burián ágy vgy mnzárd felé indul-e el. Az első, öntudtos új elrendezésben töltött éjszk leírás regény-ben rendkívül érzékletes és szellemes : egy-szerre multságos és lehngoló. Ahogy mgányos, puhtolózó vízért osonások bohóztosn rendre elkerülik egymást, hogy ztán korszerű és korszerűségre kárhozttott mgányosok álmtlnul forgolódv kínnl várják megváltó reggelt. Nos, h vlminek esélye lett voln, hogy Kertész Ákos regényéből színpd-r kerülve egyenértékű htást érjen el, éppen ez z éjszki elkerülősdi számít-htott voln rá. Érdekes módon ez nem vlósul meg, komikus elemek is elsikkdnk - igz, csődület több ötlet-lehetőséget kínáln, mint fordítottj, z elkerülés -, trgikus hngok is hiányoznk, végeredményben középfjú motoszkálás folyik, szinte elhgyhtó epizódként tállv drb szempontjából

9 Kertész Ákos: Csládi ház mnzárddl (Várszínház). Avr István (Burián Károly) és Esztergályos Cecíli (Erzsike) Esztergályos Cecíli (Erzsike) és Ivánk Csb (Göncöl Pál) (lklády László felvételei) hngsúlyos jelenetet. Az ez esetben erélytelennek bizonyuló rendezőnek sikerült viszont Erzsike és Göncöl Pli késes fogócskájából fergeteges multságot kerekíteni: repkednek gesztus-poénok, fl üresen hgyott helye is bevonódik játékb: szbályok semmi-be vételével keresztülnyúlnk rjt, erősítve ezzel gykrn elsikkdó bszurd lehetőségét. Néhány vlóbn jól meg-oldott szó- és mozgásreplik trtj lendületben z elődás első részét, de szünet előtti záró jelenet bizonytlnul ér véget, mérsékelt hőfokon, így nem képes ébren trtni jól megoldott pillntok emlékét. A krácsony npján induló második részben megismerkedünk csládfő egy újbb munktársávl, Mglódi Ann-mári szkszervezeti könyvtárossl, kit hlmozottn hátrányos helyzetű mnzárdlkó ágyábn fedez fel z egyik Burián gyerek. Erzsike ösztönös vehemenciávl indul, hogy megtépje szbdság tárgyánk hölgyismerősét, ám megfelelő szellemben gondolkodó főművezetőnek sikerül tettlegességet megkdályozni. Az ünnepre érkező egyéb csládtgok csengetéséig még rr jut idő, hogy z emncipált kolleginát rbul ejtsék Burián Károly hldó nézetei csládról és mgántuljdonról, vlmint hogy z ünnepi készülődésben elmrdt csládfő sürgősen jegyeseknek nyilváníts - rokonok számár - munktársit, ám sem hlvcsor nem készül el, sem krácsonyf. A vendégek érkezésével egyre nyilvánvlóbbá válik, hogy z ddig sejtett erővonlk elhlványulnk, figurák sémákká lposodnk, játék súlytlnná kommercilizálódik, nélkül, hogy sodrásávl kár kárpótoln. Elsőként Burián első házsságából vló fi jön állpotos bkfisfeleségével, mjd Erzsike vsszigoráról hírhedett, kissé eltúlzottn bornírt pj, Kefe Bél. A megtépázott ünnepet sikerül merev öregúrnk tovább fgyosítni, mennyiben kifogást emel z idegenek téblábolás ellen, vlmint Göncöl Plir utlv fji előítéletének d kifejezést. Ez elég hhoz, hogy nekikeseredett védenc feldj másfél esztendős bsztinenciáját, és gátlásitól megszbdulv fképnél hgyj díszes társságot. Ekkor már kizárólg ppírfigurák mászkálnk és beszélnek színpdon: ez mesterségesen gyorsított cselekményletudás meg sem kísérli elfogdttni mgát, bele-zsúfolódik minden átmentésre érdemes-nek vélt epizód, összerántv, nem sűrítve, így nem nézőnek szánt komikum érvényesül, hnem z elődás igyekezete vá lik komikussá. Miközben Göncöl Pli mgávl vonszolj felvilágosult szkszervezeti könyvtárosnőt, kis meny percenként irmodik ki száj elé trtott kézzel (bár regényben sem igzán szerencsés Bb-epizódon belüli epizód mint házsságpárhuzm, színpdon viszont figur egyetlen jellemvonás, hogy hányékony). Mivel ifjú férje nem látszik beérni ennyi erénnyel, Bb egyik távozáskor z időközben hozzá cstlkozott szomszédsszony csókjávl vigsztlódik, természetesen szigorún titokbn, hiszen pj ideológiáját nem vllj mgáénk. Kidolgoztln ez jelenet, mit Bb vissztértekor lgymtg, közömbös bemuttkozás követ. Ezltt Kefe Bél megmenti egyszülött leányát ttól fertőtől, melybe korosbb, el-vált, kommunist, nem diplomás férje züllesztette, s unokáivl együtt elvezényli. A színpd vihros ürülését ellensúlyozndó, Göncöl Pli üget végig szemünk előtt, láthtón lkoholos befolyásoltságbn, meg sem áll mnzárdig, hol önképzőkörbe illő öngyilkosságot kísérel meg (csk ddig szorglmzz dolgot, míg rájön, hogy kés éles, és mint ilyen fájdlmt is okozht), mjd hmrosn letesz elhtározásárát. Nem tétlenkedik zonbn mgár mrdt - szintén kptos - főművezető sem:

10 hsonló célból kutt benzin után, bár kevésbé prtikuláris terve, mert nemcsk sját életének kíván véget vetni, hnem mint minden tuljdonok jelképét, házt is megsemmisítené. Kivéve házőrző Trbntot, melynek jog estétől már Isti fiát illeti meg. Az ő ténykedését ugyncsk kudrc kíséri, tudomást sem vesz változtlnul segítőkész szomszédsszonyról, ki hjlndó lenne hozzásegíteni z őt ért cspások mihmrbbi felejtéséhez. Eldőlt zsákként hever földön, mikor hzszökő hitvese belébotlik. Boldog vissztérését felocsúdó Burián elveit csúfoló htlms pofonj pecsételi meg. A megzvrt Erzsike nyombn otthon érezheti mgát: vége z eszmei továbbképzésnek, fel vn mentve korszerű házsság lól. Ahogy zonbn ő vissznyeri elvesztett biztonságérzetét, nnyir tnácstlnodik el néző. Olynnyir, hogy tps is csk ráérősen bátorodik fel, mikor már meghjlásokból egészen egyértelmű, hogy z elődásnk vége. Az egyértelmű, de nem egyértelmű kicsengésű befejezés engesztelőbben ht regénybelinél, mintegy zonosulási lehetőséghez jutttv kényelmetlen helyzetbe sodort közönséget. A pofon őszintesége nem hgy kétséget mg felől, így máris levonhtó kétes tnulság: ne várjon férj zzl pofonnl második felvonás végéig... Ez jóhiszemű könnyelműséggel megengedett értelmezés bból tényből dódik, hogy nrrátori iróniától természetszerűen megfosztott színpdi változt cserben-hgyj íróját. Agyontárgylt kérdés z dptációk vérvesztesége, ezúttl zonbn ligh kerülhető meg, mivel súlyosbb deficitről, értelemzvró módosulásról vn szó. Minthogy színházbn nem krónikás" fnyr szenvtelensége fogj össze történetet, hnem szereplők niv" megjelenítésében illusztrálódik cselekmény, látószög tolódik el, egyszerűen egy másik mese születik. Nem biztos, hogy igzán sokt segíthetett voln Szurdi Miklós leleményesebb rendezése ezen, legfeljebb színész-vezetés vlmiféle egységességével érhetett voln el jobb eredményt. A jeles művészek csokorb szedése ugyn eleve sikert szvtol, mégis hiányérzetet kelt z összjáték. Avr István főművezetője túlontúl belefeledkezik szerep egyik dimenziójáb, nem képes nem bszurd bszurddá válásánk keserves komédiáját" érzékeltetni. Jól bevált mesterségösztönére hgytkozv inkább figur felszíni poénjir koncentrál, ezt viszont kétségtelen eredménnyel teszi. Esztergályos Cecíli mint hűségében meglepetésszerűen megingott szépséges feleség ostobácsk, tűzrőlpttnt, irglms, ptikus, értetlen és vérmes, mindez villámgyors váltásokkl, már-már túl is lépve kínált szerep kereteit. Göncöl Pli már regényben sem igen hordoz igzán egyéni vonásokt, színpdon pedig egyenesen teljes psszivitásr vn kárhozttv. Ott settenkedik állndón háttérben, eszközül szolgál főnöke köz- és mgánéleti ügybuzgóságánk, de személyisége nincs, csk helyzete, még zt is jobbár többiek számár terem-ti. Ivánk Csb kényelmetlenül is mozog ebben szűkre és színtelenre szbott szerepben. A kcér szomszédsszony Frks Zsuzs, neki sincs sokkl több lehetősége, de leglább nem kell folymtosn színen lennie: időnként felbukknó háztáji szépsszony. A szkszervezeti könyvtáros már hálásbb szerep, s Tóth Év kedvvel lubickol hldó szellemű hjdon" lelkes emncipáltságábn. Rksányi Gellértnek (Kefe Endre) is úgynevezett hgyományos vígjátéki jelenése vn, ezt viszont nem kisebb ellenállás irányábn knázz ki, hnem éppen ő z, ki felvillnt vlmit z egész játéktól elvárhtó többrétegűségből. És teszi ezt különösen kkor, mikor még szöveg sincs segítségére. Thi József Istije bármelyik más drbb betolhtó, mentségére szóljon, hogy önmgábn szerepe is. Csikós Attil ház-díszlete lklms lett voln mű teljesebb kibontkozásár is, megfelel feldtánk, betölti z egész játékteret, áttekinthető benne z izgtott szereplők egymástól és egymás-hoz futkosás. Vágó Nelly jelmezei kellően hétköznpik, olynok, milyeneket ebben házbn ezek z emberek hordhtnk. Kertész Ákos: Csládi ház mnzárddl (Várszínház) Rendező: Szurdi Miklós. Drmturg: Deme Gábor. Zeneszerző: Döme Zsolt. Díszlet: Csikos Attil. Jelmez: Vágó Nelly. A rendező munktárs: Báthory Zsuzsnn. Szereplők; Avr István, Esztergályos Cecíli, Ivánk Csb, Pálok Gbi, Gri Viki, Frks Zsuzs, Tóth Év, Thi József, Segesvári Gbriell f. h., Rksányi Gellért. KISS ESZTER D i r i b - d r b Sárosptky István komédiáj Várszínházbn Az évd új mgyrdrám-kínáltából Várszínházbn láthtjuk Sárosptky István Tekúr című komédiáját. Ezúttl zonbn - úgy tűnik - nem egészen befejezett, nem eléggé átgondolt lkotás került ki z író kezéből, pedig több korábbi művével bizonyított már képességét fegyelmezett, sllngmentes, sűrítő drmturgiár, drámilg is hite-les vlóságlátásr. Nyiltkozt szerint e drámávl hárms célj volt Sárosptky Istvánnk. Először is úgynevezett (Peter Szondi terminológiájávl) szűk tér" típusú, vgyis - hogy ebből drámformából következik - modellértékű drámát krt írni rról, hogy még h szereti is egymást két ember, h z őket összekötő kpcsolt rájuk kényszerített, kkor személyiségükben és tetteikben is deformálódnk". Az író második célj z volt, hogy történelmi drámák után mi tárgyú, tehát sokkl közvetlenebbül mához és máról szóló művel lépjen közönség elé. S hrmdik - mely természetesen összefügg z előbbiekkel és következik létmodelllkotó drmturgiából - z, hogy lkji jelképekként funkcionálj-nk. Cskhogy, mivel már z első cél megvlósításábn sem volt következetes Sárosptky, ezért z egész drb tele vn drmturgii ellentmondásokkl, s olyn htást kelt, minth z első, hevenyészett vázlt került voln színre. Mert végül is z elődásból nem derül ki, hogy drám vlójábn miről szól: lkáskérdésről, társdlmi gyökerű devinciáról (úgymint idegbetegség, elmebj, lkoholizmus, bűnözés stb.), vgy z össze-zártság strindbergi léthelyzetéről, földi pokol metfizikájáról. Vgy minderről, vgy egyikről sem? Mindez belemgyrázhtó - és még tlán más dolgok is -, de nem érezhető drbból; és mivel Sárosptky Istvánnk is meggyőződése, hogy drám is irodlom, nyilván tudj, hogy ez z érzés " -- bármily szubjektív természetű dolog is - legfontosbb, mi nélkül nem létezik mű-lkotás. A közönséget nem z érdekli, hogy jelentés benne vn " műben, hnem z, hogy ez érzékelhetővéérez-

11 Sárosptky István: Tekúr (Várszínház). Szemes Mri (Bell) és Lukács Mrgit (Bert) (Iklády László felv.) hetővé válik-e vgy sem, vgyis hogy vne htás. Ezt htást Tekúr nemcsk formidrmturgii hibái mitt nélkülözi, hnem zért is, mert nem érezzük mögötte zt z írói lpállást, hiteles világ-képet, melyre drám minden eleme fel-fűzhető, Csk hiányérzetem jobb megértetése végett említek világirodlmi példákt: Tekúrávl kpcsoltbn többen emlegették Strindberg nevét mint szűk tér " drámájánk klsszikusát, mondván, hogy ő ezt jobbn csinál-t". De vjon miért csinálhtt olyn jól? Hiszen nnyit vittkoztk-vittkoznk világképével - de z nem kétséges, hogy jó drámákt irt. Azonbn h már vitázni lehet vele, z zt jelenti, hogy világképe - bármily téves is legyen esetleg - jelen vn és megnyilvánul minden drbjábn, illetve minden drbjábn csk ez nyilvánul meg. Így form, drmturgi kérdése már másodrendűvé válik, önmgát dj, zz htározott világkép egy meghtározott formi-költői világot diktál. Sárosptky új drámájánál vlószínűleg éppen ez sorrend fordult meg. Hiányzik z elsődleges, összetrtó világ-kép, viszont vn - külön-külön tém, helyzet, vnnk figurák, gondoltok, motívumok, de mind kívülről bevittnek tetszik, s nem építenek fel egységes, funkcionáló művilágot. S ezért vn rend-kívül nehéz dolguk színészeknek űrt kellene kitölteniük, elhitetni, mi hihetetlen. S ezért történhet meg, hogy Szemes Mri és Lukács Mrgit játék -- minden igyekezetük ellenére - sokszor kínosn mesterkéltté válik. A másik világirodlmi péld Mrožek Emigránsokj, mely remekmű szűk tér " típusű drámák között, s melyben bszolút konkretizáltln hely és z idő, mégis sokkl mibb", mint Te-kúr, mert mg szűk térbe zárt lét-helyzet tárj fel z ktuális jelentéstrtlmkt. Sárosptky zért hibázt el drámformát, mert épp nnk lényegét nem tudt trtlmilg elhitetni: hogy két egymást gyötrő sszony kpcsolt rájuk kényszerített ". S nem zért, mert drámábn felsorkozttott okok megcáfolhtók, hogy ezt néhány kritikus meg is tette. A drám szempontjából telje-sen mindegy, hogy Bert, volt ház-vezetőnő, Bell debilis fiánk gyámj jogilg kitehető-e lkásból vgy sem, h Dodót, fiút elmegyógyintézetbe utlják. Vlójábn nem ez lényeg, hnem z, hogy ezek z okok kettős értelemben is külső okok. Egyrészt konstruált, drámáb kívülről bevitt okok, másrészt - és ez fontosbb - nem jellemekből következő, hnem jellemekhez képest külsődleges okok. Vgyis nem figurák teremtik helyzetet - mi jó drám igzi jellemzője -, hnem egy mesterségesen kilkított helyzetbe belehelyezett figurákt látunk. A Tekúr kkor lenne érvényes mondnivlójú, modellértékű drám, h z összezártság, szűkösség s ennélfogv egymás gyötrésének szükséglete jellemek trtlmiból fkdn. Vgy tlán Dodó, debilis szörnyeteg lenne z, ki két sszony jellemének szörnyszülötte, s mint ilyen, e két jellem belső szükségszerűségeit szimbolizálj? H ez volt z írói szándék - hiszen drámát behálózó motívumhlmz erre utl -, e téren megint csk külsődlegesség cspdájábn vergődik mű. Itt látszólg Dodóért vn minden, ő htároz meg minden lépést, érte és tőle remeg, őt táplálj-hizllj l, érte és mitt küzd egymás-

12 sl ideggyenge nyj és htlmskodó gyámj. Mg Dodó csk egyszer jelenik meg színpdon, de kkor ztán htékonyn - véget vetve z egész áldtln históriánk (megfojtj Bertát). Ez motívumhlmz zonbn nem válik élővé, nem válik jellemek meghtározottságává. Mert Dodó nem épül be e széles utlásrendszer ellenére sem drám szövetébe, mivel ez jelképrendszer mesterkélt és külsődleges, elválik jellemektől, s nem épít fel drámi dilógust sem. Dodóról és Dodó kpcsán sokt beszélnek szereplők, kommentálják helyzeteiket, nem pedig létrehozzák zokt. Tuljdonképpen felesleges z egész Dodó-motívum: mivel nem jött létre drámi dilógus, nincsenek drámi kciók, Dodó-szimbolik függetlenedik z lkoktól, nem funkcionál, csupán hátborzongtó hngulti elem mrd. A motiváltln lphelyzet kérdésessé teszi, hogy beszélhetünk-e egyáltlán jellemekről. Mivel Bell ideggyengeségének és lumpen életvitelének, Bert htlmi szenvedélyének, szépelgő, nosztlgikus sznobériájánk nincs se lélek-tni, se társdlmi háttere, ezért nem nőhetnek típussá sem; mániáik, életmódjuk egyedi devinci mrd. És ezt, sjnos, z elődás sem tudj kiküszöbölni; féktelen, de jellem szintjén motiváltln szenvedélyek pusztán hisztériánk htnk. A rendező, Sík Ferenc tehetett voln többet zért, hogy ez ne így történjék. De úgy tűnik, túlságosn is bízott puszt szöveg erejében, htni hgyt szöveget, drámát, jobbn mondv zt hitte, hogy z ön-mgábn is htni fog. A rendező nem értelmez, nem hngsúlyoz, nem lehel konstrukció mögé meggyőző világképet; illetve zt nem érezzük, miért, mivel győzte meg őt mgát drám. Hogy ez z írás inkább drám-, mint színikritik, nnk ok, hogy z elődás mg színházi eszközeivel nem hoz létre önálló jelentéssíkot, és nemhogy életre keltené félkésznek tűnő drámát, inkább nnk hibáit, fls hngjit teszi még feltűnőbbé. Mivel Tekúr még nem irodlom és már nem színmű, ezért színészi játék önmgábn nem teremthet belőle hiteles világot. A színésznők - szinte rendezőtől is mgukr hgytv - hősiesen küzdenek, nem szerepek-kel, hnem szerepekért. Görög trgédiáb illő szenvedélyek cspnk össze színpdon, cskhogy ezek szenvedélyek üresek. Szemes Mri vehemens gesztusi, Lukács Mrgit vészjósló, titokztos csöndjei, révülései épp rr hívnk fel, hogy mögöttük megbúvó okokt, motívumokt keressük. De ezeket nem tudják megmuttni. A sorrend felcserélődik, fordított folymt zjlik. A szenvedély meggyőző lehet, h drámi szituáció, trgikus vétség vgy jellem hozz létre, de mg puszt szenvedély nem hozht létre drámi szituációt vgy jellemet. Az elődásbn nem szemlélet, helyzetek, jellemek komikusk, hnem hiteltelen gesztusok, regálások, puszt ttrkció, hogy két nő egymás hját cibálj. A s zí nészi játék nem tudj elhitetni z erőviszonyok eleve indokoltln változásit sem (feltűnő ez például bbn jelenetben, mikor Bell hirtelen meghunyászkodv Bert előtt, od-dj neki pénzét, pedig egy pillnttl korábbn még ő félemlítette meg Bertát). Azt sem érezzük, hogy itt vlódi erők cspnánk össze. A relist játék-stílus, nturlisztikus játékelemek sem képesek reálissá vrázsolni ezt világot. Csányi Árpád díszlete is mjdnem nturlist módon tölti be z bszolút konkretizált játékteret, s ugynolyn eklektikus összevisszság urlj színpdképet, milyen drbbéli lelkekben urlkodik. Éppen z bj, hogy z prólékosn kidolgozott, nturlist díszletnek még jelképes elemei is konkretizálnk, nem pedig tipizálnk, mert nincs mögöttük jellemek hitele és hát-tere, s ugynez helyzet Schäffer Judit jelmezeivel is. Nincs belső motivációj, ábrázolt társdlmi vgy lélektni gyökere Bell rendetlenségének és lomposságánk, Bert pedánsságánk, levendul-illtot sejtető csipketerítőinek és hbos selyem hálóingének, irigyelten dús és nett frizurájánk. Egyszerűen el kell fogdnunk, hogy ők ilyenek, és ezért környezetük is ilyen. A jelkép konkretizál, de úgy, hogy nincs mögötte konkrétum. Csk lecsúszottság érződik mindenütt, de, hogy hjdni professzor lány miért lszik rézágyon, s hogy miért lkultk ki - hogy Bert mondj - lumpenllűrjei ", rról foglmunk sincs. A Te fr tw o ndlító dllm sem kárpótol mindezért. Sárosptky István : Tekúr (Várszínház) Rendezte: Sík Ferenc. Díszlet: Csányi Árpád. Jelmez: Schäffer Judit. Zene: Simon Zoltán. Drmturg: Bereczky Erzsébet. Játékmester: Ttár Eszter. Szereplők: Szemes Mri, Lukács Mrgit, Virágh László. RÓNA KATALIN Megértő mosoly A Tündérlki lányok József Attil Színházbn Az elmúlt évdbn sokn ggályoskodón figyelték z új utt járni igyekvő József Attil Színházt: vjon más-fjt igényekkel föllépő, másfjt műsortervvel dolgozó színházi vezetés, színjátszási form nem idegeníti-e el közönséget kedvelt színházától? Mhgonnykkl, III. Richárdokkl meg lehet-e tölteni József Attil Színházt? Eltávozott kedvelt színészei nélkül megél-e mjd Angylföld teátrum? A József Attil Színház idei első bemuttójávl sokszínű, sokárnyltú, bár némileg két-élű válszt d z ellendrukkereknek, kétkedőknek. A Tündér/ki lányok bemuttój né-hány tételt ugynis már z első körben bizonyít. i. A József Attil Színház nem kr mindenáron profilt cserélni, nem zárkózik el könnyű szórkozttástól (nem tette eddig sem); 2. Lehet szórkozttó drbokt tlálni százd mgyr irodlmábn is. Nem kell föltétlenül z untig ismerteket erőltetni, netán lényegesen sekélyesebb, legtöbbször külföldi bulvárdrbok közül válogtni;; 3. Lehet vidámító színjátszást színvonlsn, ízléses humorrl is művelni; 4. A színház új, fitl női gárdáj ki tud állítni egy olyn produkciót, melyben ht, közel egyenrngú női szerep vn. S persze, h nem is A Tündér/ki lányoknk és hozzá hsonló könnyedebb színműveknek kell képeznie egy színházi repertoár gerincét-z előző évd tnúság s z új évdr tervezett műsor szerint József Attil Színház vezetése nem is kr lemondni rról, hogy igényesebb művekkel láss el közönségét -, mégis z efféle jó színvonlú elő-dás elfogdhtó és biztosn nézők-nek is tetsző színfoltj lehet egy színi évdnk. Hét évtizede nnk, hogy Helti Jenő, ngyváros, polgárság elegáns, tréfás lírikus, bohó költője, fnyr-megértő megidézője színpdr álmodt A T ü n - dérlki lányok történetét. Özvegy Bergné, négy lány és többiek: mnikűrös-nő, derék torntnár, bohém újság-író, no meg bnkárból lett báró hol ndlító, hol szívszorító, s vlljuk be,

13 már mosolyogttó históriáját. A sztorit, melyben szép Borisk Tündérlki nevet színház és gzdg bnkár-báró dt neki -- föláldozz fitlságát, önmgát, becsületét csládért, lányok tisztességéért. A szépségéért ünnepelt színésznőcske báró szeretője, és költőért epekedik. Míg többiek élősködnek rjt, mindenét, még szerelmét is oddj cslád látszólgos romltlnságáért. Helti színjáték szbályosn szerkesztett színmű. Sem niv báj, sem hlvány. inkább csk látszólgos társdlombírált nem emeli kor legfontosbb színpdi lkotási közé. H ugynis lehetett voln vlmiféle megfoghtó társdlomkritiki éle drb első részének, úgy zt boldog vég rózsszínné tett indult, kiegyező hngult múgy is semlegesíti. Mindzonáltl h egy szín-ház m műsorár tűzi Helti játékát, jól teszi, h nem kr belőle semmi lényegi kritiki szándékot kicsiholni. Nem kíván benne semmiféle - egyébként sem létező - politiki hngsúlyt, netán npjinkr értelmezhetőséget fölfedezni. Amit viszont nnál fontosbb meglelni és megmuttni benne, z Helti figur-teremtő ereje. Alkji jellegzetesek, egyéniek és megkülönböztethetőek, tisztán és hitelesen megformálhtók. S nnyir kort, társdlmi meghtározottságot dják, hogy fölkínált szereplehetőségekért érdemes eljátszni drbot. Vlló Péter, ki immár hgyományos vendégrendezője József Attil Színháznk, pontosn mérte föl lehetőségeit. A Tündér/ki lányokt A Tündér/ki lányokként játsztj el. Nincs sem elvenni-, sem hozzátennivlój. Nem kíván krikírozni, sosem volt felhngokt, áthllásokt keresni. Csk " ngyon precíz és hiteles képét kívánj dni színjáték idejének, mondnivlójánk. Rendezése ugynkkor nem nélkülözi zt leheletnyi iróniát sem, mely nélkül m már vlószínűleg nem lehetne Heltit eljárszni, Teszi ezt fölényes mesterségbeli tudássl, jó ritmusbn, egységes stílusbn, jeles színészvezetésével, hngsúlyt dv jellemek sjátságink, z egyénítéseknek. Szlávik István színpdán egymás mellett élnek z enteriőrök - látványos, elegáns keretet dv játéknk. Miként dekortívk és korhűek vendégtervező Szkács Györgyi kosztümjei. A Tündérlki lányok legidősebbikét, cslád s önmg áldoztát" Fehér Ann játssz elegánsn, higgdt-hide- Helti Jenő: A Tündérlki lányok (József Attil Színház). Fehér Ann (Borisk) és Józs Imre (Pázmán Sándor) (MTI fotó -- Földi Imre felv.) gen és szilárdn. A színésznő egyszerre tud fölényes-kőkeménven elszánt és vágykozón, boldogn tiszt lenni. Vn hngj szerénységre és becsületre, szerelemre és megdásr. Színészi játékánk legngyobb érdeme, hogy miközben nem titkolj önzetlenségének, szégyenének kis trgédiáját, egy pillntig sem csábul el z érzelgősség felé. Mindvégig őrzi és sejteti zt csipetnyi iróniát, zt hlvány gúnymosolyt, mellyel Borisk önmgát, környezetét, tisztességes tisztességtelenséget, z erkölcs nélküli morált szemléli. S ettől válik lkítás igzzá, máig szólón hitelessé. Niv gyermeki báj, ujjongó rácsodálkozás, vlódi szépség és z őszinte önfeláldozás készségének elszántság élteti lvncsics Ilon Sárikáját. A legkisebb, még szívvel élő Tündérlki lány hitét játssz el színésznő, megnnyi kedvességgel, árttlnsággl, tiszt humorú gesztussl. Málni Zsuzs szerelemtől elvkult Mncij pontos ábrázolt leendő nyárspolgárfeleségnek. Világosn lát-ttj lány színeváltozásit: férjhez menés vágyát, hozomány megszerzésének ridt válllását, megnyugvást, mint boríték már kezében vn s boldog beletörődést, hogy esküvő után lehetőleg nem érintkezik más erkölcsű " nővérével. Borbás Gbi Olgáj szigorú erkölcs leple ltt kimért, hideg és önző. Özvegy Bergnét, lányok nyját, dámát és színházi mmát Szbó Ev játssz derűvel, álságos oddássl, szertelen tétovsággl és tnácstln hüppögéssel. Aggódni tud vlmennyi lányáért és persze sját mgáért, Borisk megteremtette jólétért és tisztességes ren dért. Mrtin Márt bővérű humorrl, kedvvel, némi szeretetbe oltott irigységgel teremt hiteles figurát Mlvin néni, jobb npokt látott, láztos és szolgáltkész mnikűrösnő szerepében. Kló Flórián kimértségében, férfiúi hiúságábn, sértettségében és újt érző klndvágyábn teszi egésszé, már-már rokonszenvessé bnkárból lett báró szerepét. Józs Imre játssz bohém újságírót, z lnyi költőt: Pázmán Sándort. Figuráj tud kedves lenni és bohó, ám jelentéktelenebb, mint Helti Pázmánj. Tlán vn szíve is, de lénye, figuráj, széles gesztusi kisszerűek és lényegtelenek. Nem tudj elhitetni, hogy nemcsk z ünnepelt színésznő, de még z üdén szép, tiszt, fitl Sárik is szerelmes belé. Újréti László remekel úgy is, mint torntnár, úgy is, mint mgánember". Nemcsk élettel telíti hngoskodó, számító Petrencey lkját (kinek ez vlódi neve, mert ízig-vérig előkelő mgyr ember...), hnem egy osztály tipikus lkját muttj meg. Krkterlkítás z ostob korlátoltság, beképzeltség, ngyképűség és legmélyebb tisztességtelénség képe. A Tündér/ki lányok Vlló Péter jóvoltából nem erőltetett vidámkodássl és nem szívbe mrkoló trgédiávl kelt élet-re József Attil Színház színpdán, hnem úgy, hogy zt Helti képzelhette: megértő, megbocsátó mosollyl. Helti Jenő: A Tündérlki Tündérlki (József Attil Színház) Rendező: Vlló Péter m. v. Díszlet: Szlávik István. Jelmez: Szkács Györgyi m. v. Zenei összeállítás: Seregély István. A rendező munktárs: Lehoczky Orsoly. Szereplők: Szbó Év, Fehér Ann, Borbás Gbi, Málni Zsuzs, Ivncsies Ilon, Mrtin Márt, Fördös Mgd, Kló Flórián, Józs Imre, Újréti László, Köves Ernő,

14 GYÖRGY PÉTER A szép Shkespere A II. Richárd Vígszínházbn Úgy tetszik, Vígszínházt ismét utol-érte sját végzetének, szépségnek, csillogó, minden mástól függetlenedő, né-m kllisztikánk végzete. S úgy tűnik, ismét egy olyn Shkespere-elődássl vn dolgunk, hol rendezői munk hiányi és pozitívumi lehetséges mértékben sem semlegesítik egymást, hiszen mindttól, mi jó ebben z elődásbn, egy cseppet sem felejthetjük mindzt, mi megoldtln mrdt, zt, mi értelmezésre vár minden üres szépség ellenére. A I I. Richárd Shkespere drámciklusánk z elején áll, s eddig nem igzán volt népszerű nálunk, ezért csk örülhetünk nnk, hogy kontinensi életét élve mű végre újr eljutott hozzánk. Hogy mindebben divtnk, rendezői vetélkedés nemes hgyományánk mily szerepe vn, z végül is lényegtelen. H ugynis Mrton László vígszínház-beli rendezésének kiváltóokit keressük, kkor túl kell jutnunk Mnouchkine-művel vló esetleges vetélkedés tényén, Shkespere: II. Richárd (Vígszínház). Gáti József (John of Gunt) és Gálffi László (Richárd) s z elődás létrejöttének okár z egyetlen válsz mg színházi este lehet. Amint itt és most sem z kérdés, hogy I I. Richárd áltlábn érthetőbb lett-e -- ennek megválszolásár ezek keretek s e megoldási mód egyránt szűk lenne -, hnem z, hogy ez áltl z elődás áltl mit tudtunk meg műről, milyen eddig nem sejtett összefüggései kerültek vkító fénybe, vgy épp milyen untnk vélhető evidenciái tűnnek el homálybn, szereplőinek világ mint rjzolódik ki Vígszínház színpdán. Mrton László nyitó képének, szépség mellbevágó erejének szánt htásos és gáláns belépőjének kérdése egyben z egész elődás lphngultáé is. A fel-ütés már óhttlnul és visszvonhttlnul kijelöli modust, z elődás sját stílusát, melytől később, h kr, sem szbdulht rendezés; más kérdés, hogy jelen esetben nem is igen krt. A Fehér Miklós áltl tervezett lenyűgöző, htlms térszerkezet álfunkcionális, álpuritán, gondosn kimért rányú ktedrális", színpdméretű hármsoltár, melynek egymás feletti, egymás melletti kzettáibn tűnnek fel szereplők, minth krtlnul is Bbits Psychonlysis Christinját idézné. A szoborszerű szereplők dermedt vigyázzbn, terpeszben, előreszegett álll, felvetett tekintettel, fenyegetően sejlenek fel. A fény csk lssn ömlik el pnoptikumon, s csk dübörgő zene csillpultávl sejtjük, hogy z egész udvr előttünk áll. Előttük egyedül és kihívó pökhendiséggel fogll-j el trónt Richárd, brokátokbn és selymekben, htlms köpenyben, szecessziós, Gulácsy rjzit idéző árnylk-ként, újkori idegességgel minden mozdultábn s gesztusábn. E nervózus jelenség mögött pedig tömbként mered királyi rtisztikumot tgdó, rchikus szereplők sor. A kép, z első látvány megkpó és megjegyezhető. S követnénk is z elődás tempóját, sodródnánk z árrl, h lenne hov. Am z állókép nehezen mozdul el, s már z első mondtok után érzékelhető lesz, hogy csk kdozv működik e csodáltos látványosság, mely nem oldódik fel képek soroztává, nem válik folymt kiindulópontjává. Richárd udvránk tgjihoz szól, Bolingbroke-hoz, Mowbryhoz és Gunthoz, kik zonbn mö götte állnk, mint z egész udvr. A szín-pdi kommunikáció tehát eleve lehetet-len, bszurdul kimódolt. Csk mi, közönség látjuk, hogy mint is regálhtják le z udvr tgji meginduló, cseppet sem derűs párbeszédet. És Richárd is hiáb fordítj minduntln oldlr fejét, nézőnek háttl mégsem beszélhet, s így térelrendezés exkluzivitás gykorltbn színész mgányát, színpdi elhgytottságát eredményezi. A látvány esztétikum ellenére tehát helyzet indokoltlnul zvros. Az udvr tgji z egyre bonyolultbb s elkötelezettségeiket súlyosn érintő helyzet ellenére is ném közönnyel merednek mguk elé, érezhetően köti őket kép ereje, tudt, hogy ők pusztán egy ngyobb tbló részei. Nem is néznek ki helyzetükből, s teljesen kívül mrdnk lssn kilkuló szituáción. Így ztán hiáb játszódik le Richárd, Bolingbroke, Mowbry és Gunt négyese z udvr előtt, mégis sivtgi mgánybn történik mindez. Egyedül Guntot játszó Gáti József régi, romltlnul megőrzött nemzeti színházbeli sztnyiszlvszkijizmus nem engedi meg, hogy ne nézzen ki szobor-szerepből, s ez teszi lehetővé, hogy váltson, s zonossá legyen szerepével. Hdd jegyezzük már itt meg, hogy milyen becsülendő és hálás ötlet volt Gáti Józsefet felkérni erre szerepre, olyn kétértelmű lett z eredmény. A már kissé szoktlnul pszichologizáló, relisztikumot minden gesztusábn hngsúlyozó játékmód idegenségével ütött el vígszínházi lezserség fegyelmezett profizmusánk hűvösebb, gesz-

15 tusmentes világától. Az eltérő trdíciókból táplálkozó játékmódok nem serken-tették egymást, ellenkezőleg, további zvró interferenciákt okoztk. Gáti sjnos és ezt szomorún kellett látni - e közegben sját krt, képessége és tehetsége ellenére is szinte komikussá lett, hiszen z ő modorábn itt, e színpdon minden túlzás volt, mi egyébként játszhtó, élvezhető lenne. A nemes felek tehát inkább kevesebb, mintsem több szenvedéllyel vittkoznk z üres " térben, z első jelenet megoldás nélkül záródik, díszlet, látvány minden ígéretessége ellenére sem vizsgázht jelesen. A második szín, Gunt és Gloster hercegné kettőséből mindössze egy fontos, megemlítendő elem mrdt. A kiontott vért trtlmzó, vlh Glosteré volt inget ugynis megint előrángtják jobb oldli ládából, mit z első jelenetben még hihettünk tévedésnek, z itt már kissé boszszntó. S ez megint olyn elem, mit meg kell említeni, hiszen z emlékezet e rongy, melyet újr és újr drb konfliktusánk élő szimbólumként néző szeme elé tárnk, ebben stílusbn semmiképp sem indokolhtó. Az esztétiki szépség igénye urlj hrmdik színt is. Az elődást ekkor már egyértelműen szereplők szép szín-pdi elrendezésének primátus, z elegáns és rvsz mozdultok iránti vágy befolyásolj. Egy soh nem volt udvr etikettjének szertrtásosságávl és kimódoltságávl elrendezettek z lkok, cskhogy vizuális gyönyörök okozt megfontolás lehetetleníti és lényegtelennek tünteti fel drbbn urlkodó reális személyközi viszonyokt. A végig nem gondolt, szépség iránti vágy percei ezek, z elemzés helyett megterem-tett öncélú esztétikáé, s már ekkor érzékelhetően sttikussá válik z z elődás-mód, melyben ztán végigjátsszák z elő-dást, s melyből, mint minden történelmi tblóból, ebből is száműzetett szenvedély, személyesség és gyötrelem. A hármsoltár kettéválik. Középen megnyílv hidk feszülnek, s erre lépnek fel m szertrtásosság kimódolt mozdultivl vívni vágyó felek, míg király, felkent és vér szerinti urlkodó középről ereszkedik lá. Mindz, mit ekkor látunk, ugynez rituális körmönfontság ismétlődik újr és újr, függetlenül szituációk lüktetésétől, ármlásától, robbnásától. A szépség törvényeit mindenekelőtt figyelembe vevő sém e jelenetben már cspdáb zárj Lukács Sándor (Bolingbroke). Gálffi László (Richárd) és Sörös Sándor (Mowbry) (Iklády László felvételei) hőseit, s krkterek teljes mértékig kilkultk. H Richárd férfitln, kkor Bolingbroke mg z élő férfisság. N Richárd intellektuel, kkor Bolingbroke introvertált technokrt, egyikük improvizál, másikuk tervez, egyikük művész, másikuk nem. Mellesleg egyikük vér szerinti urlkodó, míg másikuk - h vér szv ugyn vlmiként neki is muzsikál -- trónbitorló, esküszegű. A két kedves rokon egyébként - sémák monotóniáján kívül - elképesztően bonyolult helyzetbe kerül egymássl, ám itt minderről - pozícióvágyuknk megfelelően - vígszínházi elegnciávl szinte tudomást sem vesznek. Richárd immáron függetlenül ttól, hogy pokoli életútjánk épp mely stációjáról is vn szó, függetlenül ttól, hogy egy-egy jelenetnek mi súly, egyre inkább csk kétségbeesett százdvégi gyermeket lkítj, biszexuális intuitív zsrnokot, kinek urlm olyn kiismerhetetlenül rossz, mint átláthtón rossz lesz Bolingbroke-é. Mrton mximálisn kihsználj Gálffi László fiziki dottságit, egész hbitusát, s ezekre építi fel elődásánk lppilléreit: vibráló idegesség gátlástln árdásár, zkltott belsőre utló toporzékoló türelmetlenségre, tehetetlenségre, röviden szólván rossz útr tért tehetség ismert toposzár. A vígszínházi ellentét ugynis lényegileg ez: színen egy mindenre tehetséges, urlkodni képtelen vér szerinti urlkodó s egy tehetségtelen, de urlkodásr termett trónbitorló hrc lát-htó. Egyik így, másik úgy lesz rossz király, s hogy mindez miért drám, s hogy miért vált drám kérdésévé z urlmi rendszer váltás, ennek problémánk lényege már nem merült fel kllisztik igzgtt és irányított színpdon. A két rivális egymáshoz és z udvr-hoz vló viszonyánk, legitimitás el-térő formáink, bűnnek és bűntelenség-nek, királyság intézménye támdhtóságánk és támdhttlnságánk, z ud-

16 vr újjálkulásánk, viselkedési zvránk kérdése szinte teljes egészében eltűnik, s mindössze z mnifesztált, ám kevéssé drámi tnulság mrd számunk-r, hogy e szép elődáson is htlom eredendő csúnyságát, mindenfjt htlmk iszonyú mivoltát láthttuk. Richárd ugyn száműzi perlekedőket, ám rr legcsekélyebb utlás sincsen, hogy gonosz kedvén kívül miért jár így el, s miért is nem engedi, hogy zok levet-vén drág bőrvértjeiket, megszbdulván nemes nygból készült kellékeiktől, le-gyilkolják egymást. Richárd ezután udvránk tgjivl gonoszkodik tovább - hogy vlójábn kik ezek romlott homoszexuálisok, z sem derülhet ki -, s míg ő is disznóságokt fecseg, ddig e hű szolgák egy-szerre kezdenek ki királlyl, királynővel. Így ztán Gunt hldoklási, átkozódási jelenete is felületen mrd, s mind-össze megrokknt vénember s gonosz királyfi ősrégi toposzát láthtjuk, holott vlójábn Gunt itt szemébe mond-j Richárdnk gyilkosságát s tetteit ( Fi mint öli z ő fiit"). Mindez rend-kívül fontos kérdés, mert egyúttl rr is utl, hogy semmi sem elképzelhetetlenebb ezen z elődáson, mint z, hogy Richárd miként és miért ölette meg Glostert. A vissztérő Bolingbroke helyzetének bonyolultság, drámiság, kétértelműsége többek között zon is lpszik, hogy miként látttj rendezés Yorkkl vló viszonyát. York hezitálás ugynis egy-ben z udvré, világé. Mindebből z elődás bizonyosn legtévesebb megoldás született, s így jöhetett létre gyáv és szenilis York mítosz, tipikus kispolgáré, ki mint egy százdvégi vígjátékból itt felejtett vidéki dótisztviselő tologtj pockját, hintázgt, holott szv élet és hlál, holott szv épp fi hlálát jelentené. Am kbrészerűen lelcsonyított hngsúlyok mellett vizulitás szintjén továbbr is trt z elődás fegyelmezett kimértsége, pontos fennköltsége, még h ez lól lssn minden összefüggés ki is mosódik: s pán-célos lovgok büszke mellvértjei mögött már csk kehes segédszínészek állnk. Itt kell utlnunk lázdó seregek bevonulásánk különös megoldásár is. Még egy éve sincsen nnk, hogy bochumi színház Kleist-elődásán ugyne színpdon msíroztk vértjeikkel és pjzsikkl elfedetten, dárdáikt z égnek feszítve m színház színészei, s egybehngoltságuk mellbeverő volt, e koreográff nálunk hihetetlennek tűnő szervezettségről tett tnúbizonyságot. Így z-tán nem is sjnálkozhtunk, h Mrton elirigyelte ezeket figurákt, s ismét feltűnnek, kicsit kevesebben, kicsit más szögben trtott dárdákkl, hzi változtként, hogyn szokás. A látványszínházr vló törekvés tlán hosszú ideje nem volt olyn heves és jogos, mint most, s zt hiszem, nem z bj, hogy Mrton egyes látványelemeket átvesz más elődásokból, végtére is zenében is szokásos eljárás z idézés. A problém z, hogy e látványátvételek lehetséges tnulságok legkönnyebbikét jelentik, legfelületesebbikét. A jelenlegi mgyr látványszegény, gykrn nem pusztán idézőjelben piszkos és csúny színházunkbn több rendezőnket elérte vágy - s köztük vígszínházikt is -, hogy lkotásik z eddigieknél nemesebbek és költőibbek legyenek. És vlóbn z nygok és kivitelezés egyre nemesebb, nnyi pompávl, jelmezzel, vlódi bőrrel, koppnó fémmel, csillogó és villogó rudkkl, mint e színházbn, egyebütt ritkán tlálkozhtunk. Ám mégis e látvány csk mint külső páncél rkódott rá z elődásr, vlós összefüggések hiányát elleplezendő, sjnos nem zokt hngsúlyozndó. A drám gondos nlízisének hiányát fedi el minduntln gyönyörűnek és mellbevágónk szánt kép. (Sjnos ez sem új Vígszínházbn, hiszen ugynígy történt tvly A kétfejű fenevd elődásán is.) Hiszen h z első rész udvri jeleneteit, drb drámi folymtát semlegesíti, motiváltlnná és érthetetlenné metmorfeálj kzettás díszlet áltl sugllt dekortív üresség világképe, kkor mindez fokozottbbn érvényes konfliktus kibomláskor, Richárd lemondáskor. Az állóképekből összeállított szerkezetbe tlán ezért sem férhetett bele III. felvonás negyedik színe, hiszen z tény, hogy Bolingbroke elfogj Richárdot, lehengerlő relizmussl bővítené ki z ekkorr már végképp blettszerűvé koreogrfált, önmgából bármiféle drámiságot, pszichológii motivációt kilúgozott elődás. Richárd így tehát egy - z első képre rímelő - kzettákb zárt, s így regálás képtelenné merevült udvr előtt mond le, s hlálos játék koronávl és htlomml leginkább nárcisztikus évődéssé degrdálódik. Ez egyben tlán Mrton színpd-és világképkilkításánk kulcskérdése is. Számár sttikus, merev, szertr tásos, ünnepi renddel szembeni, zbolázhttln individulitás felmuttás volt lényeg. Az egyik oldlon z érzelemmentes porosz, ktoni higgdtságú, Henrikké váló Bolingbroke s z egész udvr, másikon pedig Richárd s pár kerge képviselője, kiket lpos, már-már germán pedntériávl intéz el z új htlom. Ez sém önmgábn véve elfogdhtó, de legfőbb problémáj z, hogy egész egyszerűen ellép Shkespere-mű igzi bonyolult világ felett, s érintetlenül hgyj drámi váltások személyiséget lkító sorát. Mindez modernnek tűnik, hiszen nyilvánvlón Gálffi színészi ttitűdjén, lkján át közvetített trtlmk voltk zok, melyeket Mrton jó érzékkel ktuálisnk vélhetett. A már-már érthetetlenül ejtett szvk sjátos zengése, mindig durcás száj, z előrebukó lsó jkk, törékeny lkt, gótikus ívelésű fizikum gyengédséget követelő krcsúság s mindezen átütő, tipikusn huszdik százdi, megfejthetetlen idegesség, z indokoltln hisztéri képessége, Gálffi sjátos mozgás - melyre ráépül színész színpdi előélete is - mindez vlóbn jelenség, élő, lélegző, vlódi htáslehetőség. Mindennek uráj vn, de ez nem vonhtj be önmgát, csk más-vlmit, egy itt meg nem teremtett problémát rgyoghtn be. Lehet, hogy érdemes mindezt korszk tükrének tekinteni, és lehet z is, hogy érdemes e színészt utóbb teljesen belemerevíteni neurszténiás modern fitl típusáb, s így újr és újr megidézni z Equust, z Amdeust. Am z, hogy ez Gálffi létező színészi képességeit, htásos és nép-szerű egyéniségét mennyiben gzdgít-j vgy mennyiben silányítj el - z már meghldj e kritik kereteit. Ez gondolt- és érzékelhetően látványteremtő világ sjnos kevés II. Richárdhoz, Gálffi brvúrszerepe elsikkd és lényegtelenül, mert ngy teljesítmény mögül hiányzik szervezett világkép rendje. Hiáb, sémái közé dermedt színész csk kkor lehetne élő lény e relációbn, h nem pusztán z ő lktát kiszolgáló álvilág, színpdi msinéri, hnem egy szereplehetőséget, életet is felkínáló htározott koncepció álln hát megett. Igy záródik tehát cspd, s ez lesz színészi lkítások kdályává is. Sen-ki és semmi nem változik át, shkespere-i ngy képesség, ngy metmorfózis távolmrd e színpdtól. Minden-ki ugynúgy viselkedik királyként és

17 száműzött hercegként vgy épp ldoztként. S jellem szintjén megnyilvánuló sttik, melyet egyébként csk látvány sttikáj indokolht, zt hozz mgávl, hogy minden szépsége ellenére Mrton e munkáj ltt végső soron untkoznunk kellett. Nehéz mindezek után színészek munkájáról írni. Gálffiról és Gáti Józsefről már szó volt. Lukács Sándor Bolingbroke-ként teljesen felületes, s önnön mnírjiból építkezik. Az ismert orgánum, fiziki megjelenés hrmóniáj, jól koordinált mozgás együttese már kevés, hiszen mindvégig vló ugynolyn higgdtság távoltrtj színpdról z lkítás hevületének lehetőségét. Lukácsnk mindent rezzenéstelen rccl kell eljátszni, ám Buster Keton-i iróni nélkül. Miklósy György pontosn végrehjtj z utsításokt, s nem ő tehet rról, hogy Yorkj inkább nevetséges, mintsem megráző vgy épp felkvró lehetne. Sztmári István Northumberlndként lehető legrosszbb vígszínházi toposzokt hsználj fel: elegáns, társsági, szép beszédű, úris, ám épp ezért már-már irreális, megfoghttlnul súlytln. f liáb igyekszik Tábori Nór életet lehelni Gloster herceg-nőbe, nem rjt múlik, hogy ngyszerű képességeit, reveltív krkterlkító tuljdonságit nem bontkoztthtj Ici. Bnki Zsuzs sem képes megoldni mjdnem lehetetlent, méltóságteljesnek kell lennie, holott mínden rendezői instrukciój épp ennek ellenkezőjére vontkozhtott. Szomorú néznünk Venczel Ver vgy épp Sörös Sándor vergődését, kiáltó igyekezetét relitásrét. Jánoskúti Márt jelmezei egy jelmezkiállítás gzdgságát idézik fel, ám e míves munk sem feledtetheti viselőinek milyenségét. Szigeti István zenéje hngos, kellően didktikus, zkltott. Shkespere: II. Richárd (Vígszínház) Fordított: Somlyó György. Rendező: Mrton László. A rendező sszisztense: Bátki Ildikó. Mozgás: Novák Ferenc - Pintér Tmás. Zeneszerző: Szigeti István. Díszlet: Fehér Miklós. Jelmez: Jánoskúti Márt. Sz ereplők: Gálffi László, Lukács Sándor, Gáti József, Miklósy György, Tábori Nór, Sztmári István, Bánki Zsuzs, Venczel Ver, Szerémi Zoltán, Huszár László, Méhes László, Rudolf Péter, Sipos András, Sörös Sándor, Füzessy Ottó, Várhelyi Dénes f. h., Joó László, Pándy Ljos, Horváth László, Németh László, Hlmágyi Sándor, Kiss Gábor, Kőszegi Akos f. h., Várngy Zoltán f. h., Hetés György, Bjk Nál, Bt jános, Kocsis György f. h., Kiss László f. h., K u l csár Ljos f. h. PÁLYI ANDRÁS Intuíció és dicsőség A Homburg hercege Szolnokon Kleist remekét, Homburg hercegét, úgy látszik, utolérte ngy klsszikus drámák végzete": didlútját járj Európ színpdin, s nálunk is egyre kedveltebb repertoárdrb lesz. Holott Louis Argon például rgyogó Kleist-esszéjében még lig félmondttl említi drbot ( befejez egy hzfis drbot, Homburgi herceget, melyet Rdziwill herceg dt elő plotájábn; Nemzeti Színház visszutsított, s nyomttásbn sem jelenik meg " ), bár igz, nem sokkl rgon Kleist-portréj (1950) után születik meg Jen Vilr híres párizsi Homburg-rendezése (1952), Gérrd Philipe-pel címszerepben. Innen dtálv drám európi színpdi szériáját, még jó két évtized kell, hogy hozzánk el-jusson: 1973-bn Kposvárott muttják be, mjd 1980-bn Vígszínházbn,ez év őszén pedig Szolnokon. E sorozt világszínházi inspirátor zonbn már Peter Stein megrendítően szép Homburg-elődás, mely hetvenes évek egyik legendás színházi eseménye volt. A prdox eset, hogy z utókor remekműként ünnepli mg korábn értetlenül fogdott, sikertelen-elődtln művet, nem csupán Kleisttel fordult elő, de kétségkívül igen jellemző tr- gikus sorsú drámírór, kinek - nemes humánum ", klsszicizmus ", mgs erkölcsiség" Goethéje és Schillere mellett sors nem nyitott teret, nnk ellenére vgy tlán éppen zért, mert semmi szép mértéket nem tűrő műveiből ármlik z erő, drámi ősmegrázkódttás, mitikus borzongás, z ntik trgédi szent rettenete" hogy Thoms Mnn írj ról. Az írói sors prdoxon mögött z emberi egzisztenci és történelem ngy prdoxon fedezhető fel, melyet Kleist megdöbbentő élességgel látott, s mely klsszicizmus és romntik felől Nézve csk beteges " lidércnyomásnk tűnhetett: világi (ktoni) htlom és mű-vészi intuíció kibékíthetetlensége. A Homburg hercegében Friedrich herceg z intuíció embere, válsztófejedelem htlomé. A herceg nélkül, hogy prncsot kpn, rohmr indul lovsságávl svéd hdk ellen, s válsztófejedelem ennek z nrchist " intuíciónk köszönhetően megnyeri cstát. A hercegnek győzelemért dicsőség jár, prncsszegésért hlál. A válsztófejedelem Kleistnél nem z önkény embere, hnem ktoni fegyelem és becsület védelmezője: z nrchiát nem jutlmzhtj, büntetnie kell. Innen drám igzi konfliktus: herceg, ki megálmodt győzelmet (not bene, mg válsztófejedelem álmodttt meg " vele!) nem dicsőségre vágyik, hnem - z író A mrionettszínházról című esszéjéből kölcsönözve nnk egyik kulcsfoglmát gráciár, fejedelem viszont nem tud mit kezdeni grá- Kleist: Homburg hercege (szolnoki Szigligeti Színház) Tóth Tmás (Herceg) és Fzeks Zsuzsnn (Hercegnő)

18 ci foglmávl. A htlom tudtos cselekvés gyümölcse: urlomhoz vezet és dicsőséghez. De h hlványul szerves világbn reflexió", zz tudtosság, úgy sugárzóbbá és elevenebbé válik gráci benne". Az z Friedrich herceg korántsem nrchist, csk épp számár rend nem zonos ktoni fegyelemmel, sokkl inkább szerves világ" intuitíve felfogott rendjét jelenti. Kleistnél két tiszt ember áll egymássl szemben: fejedelem úgy érzi, nem bíz-htj hz sorsát őrült álmodozók esetleges sikereire, herceg úgy érzi, nem tgdhtj meg zt, mit szíve sugll. Ezért lényeges különbség dicsőség és gráci között: z előbbi htlomé ( fejedelemé), z utóbbi z intuícióé ( hercegé). Holott köznpi igzság-érzetünk könnyen lépre cslht, hisz szeretnénk, h herceget, e német Szent johnnát", ki sugllti után hldv megmenti hzát, dicsőség bbérkoszorújávl díszítenék. Az író tehát szimbolikusn kiemeli bbér-koszorú szerepét; drám elején vló-ságosn, de játékból válsztófejedelem unokhúg, Ntlie hercegnő Friedrich homlokár helyezi koszorút, mit ő álomnk hisz; finálébn álomszerűen, de komolyn Ntlie ismét megkoszorúzz herceget, mit ő vlóságnk hisz. Tudniillik mg Homburg hercege is összetéveszti dicsőséget és gráciát, s ettől szenved. Tlán mg z író is öszszetévesztette - z életben, s ezért válsztott végül z öngyilkosságot. De mikor Homburg hercegét írt, nem tévesztett. Sjnos, Pál István, ki most Szolnokon megrendezte drámát, beleesett bb cspdáb, mit z imént köz-npi igzságérzet csábításánk neveztünk. Elfogult és szenvedélyes elődást készített, nem titkolv, hogy szíve-lelke hercegé. Így lesz Friedrich Arthur von Homburgból egyfjt jen d'arc, ki épp záltl válik hz szentjévé, hogy nem fogllkozik politik npi szempontjink mérlegelésével, csupán elhivtottságánk isteni hngjir figyel. A bj csk z, hogy Homburg hercege történelem- és emberképe nem kr hozzáidomulni e felfogáshoz: z életben oly szenvedélyes és indultos Kleisttől mi sem állt távolbb, mint színpdi poteózis. A ktontiszti csládból szármzó író eleinte mg is hivtásos kton volt, s mikor urlkodójától írásbn kéri, hogy engedje vissz polgári élet-be, vlójábn így foglmz: A ktoni fegyelem legngyszerűbb eredményeit, melyek minden szkértő csodáltát kiváltották, én már csk mély megvetéssel nézhettem; tisztekben csup vívómestert láttm, ktonákbn megnnyi rbszolgát, és mikor z ezred gykorltozott, minth megtestesült zsrnokság tűnt voln fel előttem..." Meg-rendítő vllomás, ám drám válsztófejedelmében, mint fentebb láttuk, mégsem megtestesült zsrnokságot" krt ábrázolni. Megtehette voln. S h nem tette, elsősorbn nem zért, minth megenyhült voln indult, h-nem, mert jó " fejedelemmel vló drámi összecspás teremti meg lehetőséget herceg igzánk mélyebb, hite-les és trgikus megjelenítésére. Annk drámi megfoglmzásár, hogy vissz-tér gráci ott, hol tudt mintegy megjárj végtelent". Szolnokon Homburg hercege politiki vitdrám lesz, szó sincs végtelen megjárásáról és gráci vissztéréséről. Vgyis herceg nem szerves világ" rendjét képviseli ktoni fegyelemmel szemben, csupán megérzés igzságát tudtos mérlege-lésselméricskéléssel szemben. Ez pedig jóvl vérszegényebb konfliktus kleisti-nél. Rádásul, h jól belegondolunk, drb egyensúly így fejedelem érvelésének jvár billen el (tudniillik hercegnek tényleg véletlenszerű győzelemért járn dicsőség), bár Pál nem sok időt hgy z ilyesféle töprengésre: szentté vtott" herceggel egy zsrnokir stírozott fejedelem áll szemben. Kleist Homburgjáról Hebbel már fitlkori dolgoztábn megírj, hogy ott hlál árnyék, hlál okozt megborzdás ugynzokt z érzéseket váltj ki, mint mindenütt máshol hlál " - jegyzi meg Lukács A modern drám fejlődésének történetében, nnk illusztrálásár, hogy hlál csk szimbólum trgédiábn". S bár ez így igz, mégis jellemző-nek érezhetjük, hogy jószerivel Homburg hercege z egyetlen olyn drám világirodlombn, hol ilyen kézzelfoghtón szimbólum hlál. Mint hogy bbérkoszorú is szimbólum. Amiben nem z z érdekes, hogy Kleist - többek közt - kár szimbolizmus előfutáránk is felfoghtó, hnem drám sjátos metfizikáj. A bbérkoszorú htlom és dicsőség metfizikáj, hlál z intuícióé és gráciáé. A fejedelemnek, miközben kötelességét teljesíti, eszébe se jut, hogy lét és nemlét kérdéseire reflektáljon; hercegnek, mikor lét és nemlét htármezsgyéjén mozog, s innen, z álomból" hozz konkrét t psztltit, eszébe se jut, hogy (ktoni) kötelességével bíbelődjék. A XVII. százdi fehrbellini csttér fölött, noh drb legtöbb jelenete éjszk vgy pirkdtkor játszódik, tágs z ég, ott lkik benne z ember örök nyugtlnság, hlálfélelme, vigsz és vigsztlnság. Ez dimenzió végképp hiányzik szolnoki elődásból, s így lélektnilg nem is egészen értjük herceg (Tóth Tmás) váltásit. Aki oly elszánt bátorsággl vezeti rohmr lovsit, miért retten meg megásott sírgödörtől? S h már megrettent, mitől teszi túl mgát félelmen, s válllj emelt fővel hlált? A Kleist-hősök lélektn ugyn-is nevetségesen érthetetlenné (groteszkké) válik, h kiszkítjuk összefüggésükből. Az író meglepően prólékos relizmussl, pszichológii precizitássl dolgoz ki egyegy állpotot, ám z egész szerep íve mindig szenvedélyek mély-lélektni" vonultából bontkozik ki, mi egyszerre sorsnlízis" és metfizik. De legkevésbé olysmi, mi köznpi igzságérzetünket egy z egy-ben kiszolgálná. Az igzi Kleist-játék előbb meghökkent furcsságávl, életidegenségével", mjd felmuttj viselkedésform evidenciáját. A mrionettszínházról írt eszmefutttás máig színészi gesztus hite-lességének egyik legelmésebb és legtisztább elemzése. A súlypont mozgás-vonl... - írj Kleist - táncos lelkének z út j, mely útr sehogy másként nem tlálht rá msiniszt, csk úgy, h beleéli mgát mrionett súlypontjáb, más szóvl: h táncol." Ehelyett Szolnokon különös, mozikszerű színé-szettel tlálkozunk. Az egyes színészi gesztusok önmgukbn (többnyire) igzk, ám z lkítások epizódokr, sőt epizódtöredékekre hullnk, melyek között nincs lélektni átjárás", kárh z egyes lkok több színpdi figurából lennének összegyúrv. S minél bonyolultbb egy-egy Kleist-hős, nnál szembe-szökőbb e jelenség (Fzeks Zsuzsnn Ntlie-j teljesen szétprózódik, Leviczki Klár válsztófejedelemnéje egy- szerűen kettétörik, Tóth Tmás Homburg hercege túl egysíkú és színtelen lesz), s ez rr mutt, hogy nem nnyir színészi kvlitássl vn bj, mint inkább színészvezetéssel. Egyrészt egy kosztümös történelmi drám képeit látjuk, illetve ennek hol gondos, hol el-ngyok imitációját; másrészt színészi játék hngvétele és kpcsoltteremtés módj hngsúlyozottn mi, historikus,

19 nkronisztikus. A kettőnek zonbn főleg z első felvonásbn - úgyszólván semmi köze sincs egymáshoz, vgyis drb nincs lefordítv" játék nyel-vére", és így játék nem világítj meg drbot. Pál szándék szerint súly-pont mindenképp mi spektusbn vn, táncolni" viszont senki se táncol, nem is teheti, mert mozgásvonlt csk drbból lehetne kiolvsni, s z hoszszú ideig - teljes első részen át inkább csk dekoráció. Arr, mit Pál el kr mondni művel, Homburg második fele sokkl lklmsbbnk bizonyul: itt már drámi erőtér is születik. Igz, nem herceg és válsztófejedelem (Ngy Gábor), hnem válsztófejedelem és Kottwitz (Pusztv Péter) között, ki brndenburgi tisztikr doyenjeként többiek nevében is herceg védelmére kél. Innen nézve úgy tűnik, Pál elképzelése szerint drám eredeti tgolás szerinti első két felvonás, zz z első rész voltképp nem egyéb, mint expozíció ( herceg rebellis" tettének elbeszélése), míg z igzi játszmát második részben összevont, hátrlevő három felvonás szolgálttj: Ntlie-tól Kottwitzig és Hohenzollernig, herceg brátjáig (Kőmives Sándor) mindenki nekilát, hogy megmentse z ifjút. Ngy Gábor brndenburgi válsztófejedelme zonbn mkcs zsrnok, nem hjlik se szép szó-r, se könyörgésre, se követelésre. Ami-kor mégis tennie kell vlmit, hogy le-csitíts kedélyeket, vérbeli bürokrtként úgy kegyelmez meg" herceg-nek, hogy z nem válszthtj kegyelmet: igzságtlnnk kellene minősítenie fejedelem formilg teljesen indokolt ítéletét. Mjd hirtelen fordulttl mégiscsk ténylegesen kegyelmet d neki, ám fejedelem e döntése ugyn-úgy motiváltln z elődásbn, mint herceg vgy Ntlie vártln váltási. Ezúttl zonbn úgy tetszik, Pálnk titkos" szándék volt e motiváltlnsággl: többékevésbé bizonytlnságbn kíván hgyni végső jelenetet illetően, melyben kivégzésére váró herceg szeméről leveszik kötést, s Ntlie ünnepélyesen homlokár helyezi bbérkoszorút, álom-e vgy vlóság. A dilógusok verbális szinten - vlóságos kegyelemről szólnk, ám színészi hngsúlyok álomr utlnk. Egyszer-re kilépünk hát drám tér-idő koordinátái közül: ez végső igzságszolgálttás Homburg hercegének, dicsőség e szép pillnt pusztán teátrális effek Ngy Gábor (Válsztófejedelem) és Tóth Tmás (Herceg) Homburg hercege szolnoki elődásábn (Szoboszly Gábor felvételei) tus, mint vlmi poétikus-ihletett tolmácsolásbn elődott kényszerű hppy end. A herceg hiszi is, nem is, mi vele történik: Tóth Tmás révülten távolb néz, honnn vkító fény süt felé. A fejedelem mögötte áll, előregörnyed, vizsltó tekintetével megpróbálj kikuttni, mi z, mit z ifjú lát. De hiáb, ő nem vesz észre semmit. Igy ztán mi mást tehetne, frázisszerűen elismétli: Pusztuljon, ki Brndenburgr tör!" E pointírozás is mg módján hppy end kényszerűségét" kívánj ellen-súlyozni. Holott Kleistnél szó sincs hppy endről: ott, z eredeti műben épp z trgikus, hogy herceg szerves világ" vissztérő gráciáj helyett htlom dicsőségét kpj meg. Itt, szolnoki interpretációbn z szeretne trgikusn htni, hogy herceg nem kpj meg vlóságosn z őt megillető dicsőséget mi z intuitív cstnyerésért megilletné. De ez trgikumnk kevés. S nnál kevesebb, minél bizonytlnbb: z, hogy voltképpen hov lép- tünk ki drám koordinátái közül, Szolnokon végül is tisztáztln mrd. Csk sejthetjük, hogy egyfjt metfiziki tér-időbe. Ez z értelmezési lehetőség benne rejlik ugyn műben, ám metfiziki dimenzió eltekintve e tétov utlástól - z elődásbn ugyn-csk elsikkdt. Antl Csb játéktere nnk hzi színjátszásunkbn nem túl régi keletű, de egyre kötelezőbbnek tűnő konvenció-nk tesz eleget, hogy sok helyszínes drbot egy színre hozz össze. Vgyis kénytelenkelletlen kombinál. A náds-imitáció, mi fehrbellini frnci stílusú kertből születhetett, többszörös áttétel-lel, jól ht és szerencsésen vriálhtó játék során. E természeti" elemet két-oldlt mgs fl övezi, mely színpd mélye felé egyre szűkíti teret, zt sugllván, hogy Brndenburg börtön. A flk didktikus lklmzását tovább egyszerűsíti tövükben többfelé nyíló cspójtószerűség, hol lklmsint úgy másznk ki s be porosz hősök, kár z

20 álltkerti vdk szörnyű ketrecükben. Néh rázzák is nyílást elzáró jtókt (rácsokt?), többnyire ez z egyes jelenetek közötti zenei" intermezzo. Vlmiféle kegyetlen" színházi effektus kíván ez lenni, de nem egyéb, mint néző idegeinek felesleges borzolás. És még-is: színpdkép, mely z elődás hngvételéhez hsonlón didktikus, egy-egy jelenetben megejtően szép és tmoszferikus. Mint hogy színészi játék minden lélektni és gesztikus mozikszerűsége ellenére - szolnoki társult jó erőnlétéről tnúskodik. Úgy illenék, e sok kérdőjel után ne feledkezzünk meg nnk felemlítéséről sem, hogy Ngy Gábor milyen mgától értetődően jutttj szóhoz fejedelem természetes dicsőségszomját, hogy Leviczki Klár nyáskodó ggodlmábn igzi emberség vn, hogy Fzeks Zsuzsnn lángoló szerelmesként feledteti: nem egészen lktár szbott szereppel birkózik, hogy Tóth Tmás hercegének tiszt és áthtó tekintete meggyőz ról: nincs és nem is lehet lelkiismeret-furdlás, hogy Puszty Péter rgyogó vit-prtner válsztófejedelemmel vívott mérkőzésben, hogy Kőmíves Sándor Hohenzollernj brátság meghitt szvit leli meg, hogy Tóth József Strnz kpitányábn rendíthetetlen ktoni fegyelem és szív kimondhttln hngji egyszerre vnnk jelen. Összeszedett, koncentrált, jó ritmusú csptmunk folyik színpdon; úgy látszik, színészeknek is szívügyük, hogy megfoglmzzák z intuíció poteózisát. De kleisti ngy prdoxon ezúttl kifog rjtuk. Az intuíciónk nem dicsőségre vn szüksége, hnem felszbdulásr. A szolnoki elődás végső soron csk beszél rról, miről tnúságot kel-lene tennie. Nem születik meg z Homburg hercege-elődás, mely itt és most mg teljességében megszóllttná drámát. Csk sjnálhtjuk. Mert mit látunk - súlyos és lpvető fogytékosságok ellenére - zt tnúsítj, hogy szolnokik képesek lettek voln e megszóllttásr. Heinrich von Kleist : Homburg hercege (szolnoki Szigligeti Színház) Fordított: Tndori Dezső. Rendezte: Pál István. Drmturg: Blss Péter. Díszlet- és jelmeztervező: Antl Csb. Segédrendező: Zombori Ktlin. Szereplők: Ngy Gábor, Leviczki Klár, Fzeks Zsuzs, Tóth Tmás, Kőmíves Sándor, Puszty Péter, Somody Kálmán, Tóth József, Sshlmi József, Philippovich Tmás, Árv László. SZÁNTÓ JUDIT Zuhog rossz John Webster A fehér ördöge Zlegerszegen Ismét nyílnk z esernyők Ruszt József színpdán, mint már kecskeméti Periclesrendezésében is, legutóbb pedig John Whiting színművében, z Ördögök-ben. Felszkdtk htlom egének cstornái metfizikus, elemi tisztságbn zúdul lá bűn. A Jkb-kori trgédi lssn polgárjogot nyer színpdinkon. A kposvári A/változások után z elmúlt évdbn két színházunk is felfedezte John Fordot; most Websteren sor. Bizonyár vn mindebben egy dg kíváncsiság is: íme egy egész drámírói iskol, mely nálunk jószerivel ismeretlen - mit nyújt-htnk nekünk ők, s mit nyújtht nekik z eszközeiben újjászülető mgyr rendezés? De ugynkkor z efféle feltűnő jelentkezések mindig többre is utlnk. Frnz Xver Kroetz hirtelen kultusz például nemcsk egy Európ-szerte divtos szerző szokás szerint némileg elkésett hzi felfedezésére utlt, hnem zt is kifejezte, hogy miközben fogysztás kultusz hirtelen kivirágozttott egy sokk áltl nálunk már tljtln-nk hitt kispolgári fogysztói mgtrtást, ugynkkor z új korszknk meg-felelő Rozsdtemetők egyelőre hiányoz-nk. A német-osztrák szecesszió és expresszionizmus iránti érdeklődés egy értékválságot fejez ki: közéleti tevékenységtől vló elfordulásr és privtizálás elhrpózásár regál, Jkb-kor felfedezése pedig úgyszólván világjelenség: százdvég felé hldv egyre nyomsztóbb XX. százdi közérzetet tükrözi, mely csk látszólg irrcionális négyszáz éves borzlmkbn XX. százdi ember útját kísérő hektombák-r ismer. Webster klsszikus rémdrámái egyfelől vlóbn csk egy kor ízlését jól is-merő és szkértelemmel kiszolgáló szín-pdi szerző termékei; másfelől zonbn egyszersmind megnemesített, tipikus régióib emelt krónikái z egykorú jelen iszonytink. A z mlfi herceg-nő tömegmészárlását ngyon is kézzelfoghtó indítékok vezérlik: bíboros és hercegi fivére özvegyen mrdt húguk tekintélyes vgyonát krják megk printni, s e tervüket keresztezi z özvegy vártln második házsság, rá-dásul egy közrendű személlyel: íme vérfürdő gzdsági-társdlmi bázis. A fehér ördögnek is megtörtént kortársi botrány szolgál lpul, Stendhl Rómi történeteiben olvshtunk után, s forrásösszehsonlítás leglább oly gyümölcsöző, mint Shkespere esetében. A szép Vittori Accormboni vlóbn gynús körülmények között vesztette el férjét, és gynús gyorssággl ment ismét férjhez egy Orsini herceghez (ki mellesleg már rég megözvegyült); z is stimmel, hogy első férje unoköccse volt egy épp ekkortájt pápává válsztott bíborosnk. De ezután már véresen ugyn, de sokkl bnálisbbn peregnek z események: Orsini herceg természetes hlált hl, és z özvegyet egy ddig ismeretlen szereplő, sógor gyilkolttj meg, kizárólg z örökség mitt; XVI. százdvégi fit divers ztán sógor kivégzésével, vgyis z igzság didlávl ér véget. Vgyis Webster lényeg művészi dimenzióját dt hozzá tényekhez. Egyfelől egyértelművé tette z új házspár bűnösségét, másfelől szervezetté velük vló leszámolást, s szörnyű bosszú gépezetének csúcsár két ngy htlmú szereplőt állított: pápát mint megölt első férj rokonát és Firenze hercegét mint Websternél ugyncsk meggyilkolt első feleség fivérét. És végül, de nem utolsósorbn z eredeti történetben épp csk megemlített Flmineóból, hősnő fivéréből kulcsszereplőt csinált, kárcsk Az mlfi hercegnőben Bosolából: Webster két Jágójávl vn dolgunk, kik lcsony sorsukból kitörni krván megnyergelik kozmikus értékválságot, és józnul, mindent megfontolv úgy döntenek, hogy gzemberek lesznek. A fehér ördögben ugynkkor meglehetősen sok cselekménybeli és lélek-tni következetlenség vgy épp bszurditás; gyors kézzel, npi igények kielégítésére született mű, s kor közönsége elsősorbn rémségek minél töményebb hlmozását igényelte. Mindenek-előtt kifejlettől várták el hullhegyek mgsodását; így ztán végére Webster már nemigen bíbelődik zzl, hogy megindokolj, miért kell Flmineónk árttln és ártlmtln öccsét is le-vágni, méghozzá nyjuk szeme láttár, vgy miért nem tölti meg két pisztolyát, holott h önmgát nem is, de húgát és nnk komornáját mindenképp meg kr-j ölni. Lzán indokolt gyors egymás-

finanszírozza más városnak, tehát ezt máshonnan finanszírozni nem lehet.

finanszírozza más városnak, tehát ezt máshonnan finanszírozni nem lehet. 19 finnszírozz más városnk, tehát ezt máshonnn finnszírozni lehet. Amennyiben z mortizációs költség szükségessé váló krbntrtási munkár elég, s melynek forrás csk ez, bbn z esetben z önkormányzt fizeti

Részletesebben

FESTÉSZETÜNK TÖRTÉNETÉNEK SZENTENDREI VONATKOZÁSAI A XIX. SZÁZADBAN

FESTÉSZETÜNK TÖRTÉNETÉNEK SZENTENDREI VONATKOZÁSAI A XIX. SZÁZADBAN FESTÉSZETÜNK TÖRTÉNETÉNEK SZENTENDREI VONATKOZÁSAI A XIX. SZÁZADBAN (A S Z E N T E N D R E I F E S T É S Z E T T Ö R T É N E T E ÉS S T Í L U S Á N A K V I Z S G Á L A T A 4 5 - I G C. M U N K A E L S

Részletesebben

"ALAPÍTÓ OKIRAT... A továbbiakban változatlanul a 13. ponttal bezárólag. Határidő: határozat megküldésére: 199 6. október 30.

ALAPÍTÓ OKIRAT... A továbbiakban változatlanul a 13. ponttal bezárólag. Határidő: határozat megküldésére: 199 6. október 30. -8 4 - (...) "ALAPÍTÓ OKIRAT... (Változtlnul 12. pontig) 12.) Az intézmény vezetőiét pályázt útján Várplot város Önkormányztánk Képviselő-testülete htározott időre nevezi k i. Az áltlános iskolábn két

Részletesebben

- 27 - (11,05 Miskolczi Ferenc megérkezett, a létszám: 21 fő)

- 27 - (11,05 Miskolczi Ferenc megérkezett, a létszám: 21 fő) 27 A ház hét minden npján progrmokkl telített. Kb. 900 fitl fordul meg hetente z állndó progrmokon. A próbák, z összejövetelek hosszú évek ót ugynzon helyen, ugynzon időpontbn vnnk. A megszokottság egyegy

Részletesebben

FővárosiFóügyészség NF. 19043/2008/5-I. HATAROZAT bűntetteésmás bűncselekmények szbdságmegsértésónek Az egyesülésiés gyülekezési mitt BRFK Btinügyi Főosztály II. Gyermek- és IfjúságvédelmiosztáIyán 136.

Részletesebben

TARTALOM. játékszín P. M ÜLLER PÉTER. műhely. világszínház

TARTALOM. játékszín P. M ÜLLER PÉTER. műhely. világszínház S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I É s K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I I I. É V F O L Y A M 2. S Z Á M 1 9 8 5. F E B R U Á R TARTALOM F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I

Részletesebben

európa modern alkotmányos demokráciái ma jellemzően

európa modern alkotmányos demokráciái ma jellemzően z lkotmánybíróság többé nem z lkotmányvédelem legfó bb sz e rv e sólyom lászló volt köztárssági elnökkel kovács kriszt beszélget A Mgyrországon meglehetősen népszerűvé vált álláspont szerint z lkotmány

Részletesebben

A vasbeton vázszerkezet, mint a villámvédelmi rendszer része

A vasbeton vázszerkezet, mint a villámvédelmi rendszer része Vsbeton pillér vázs épületek villámvédelme I. Írt: Krupp Attil Az épületek jelentős rze vsbeton pillérvázs épület formájábn létesül, melyeknél vázszerkezetet rzben vgy egzben villámvédelmi célr is fel

Részletesebben

A színpad és a nézőtér viszonya (1) Ravelszki perújrafelvétele (10) Az úrhatnám polgár avagy vallomás a színházról (14) Don Juan, a magánember (17)

A színpad és a nézőtér viszonya (1) Ravelszki perújrafelvétele (10) Az úrhatnám polgár avagy vallomás a színházról (14) Don Juan, a magánember (17) SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I I. É V F O L Y A M 1 2. S Z Á M 1 9 7 9. D E C E M B E R F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C

Részletesebben

Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata 2011.

Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata 2011. Kerületi Közokttási Esélyegyenlőségi Progrm Felülvizsgált Budpest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzt 2011. A felülvizsgált 2010-ben z OKM esélyegyenlőségi szkértője áltl ellenjegyzett és z önkormányzt

Részletesebben

FÁCÁNKERT HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER

FÁCÁNKERT HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER FÁCÁNKERT HEYI ÉRTÉKVÉDEMI KATASZTER PÉCSÉPTERV STÚDIÓ VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BESŐ ÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS EBONYOÍTÁS F Á C Á N K E R T TEEPÜÉSRENDEZÉSI TERVE HEYI ÉRTÉKVÉDEMI KATASZTER Készítette

Részletesebben

F a 1 u s s v Sándor: A Jogi és Ügyrendi Bizottság 6 igen szavazattal a rendelet-tervezet elfogadását javasolja.

F a 1 u s s v Sándor: A Jogi és Ügyrendi Bizottság 6 igen szavazattal a rendelet-tervezet elfogadását javasolja. - 11- F 1 u s s v Sándor: A Jogi és Ügyrendi Bizottság 6 igen szvttl rendelet-tervezet elfogdását jvsolj. T ó t h István: Várplot Pétfürdői Városrész Önkormányzt 7 igen szvttl, 1 nem szvttl rendelet-módosítás

Részletesebben

Ikonok Világa Magazin

Ikonok Világa Magazin Ikonok Világ Mgzin IkoNo k V i l á g elektronikus képesképes kidvány elektronikus m gzin A március - áprilisi szám trtlmából: Március és április ngyböjtnek és húsvét ünnepének is z ideje. Ikonokbn gzdg

Részletesebben

T A R T A L O M. játékszín. fórum. négyszemközt. világszínház

T A R T A L O M. játékszín. fórum. négyszemközt. világszínház S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I V. É V F O L Y A M 6. S Z Á M 1 9 8 1. J Ú N I U S F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E

Részletesebben

Együtt Egymásért. 6. Szám. Kirándulás Erdélybe. www.hkse-kup.atw.hu Kiadja a Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület Kup

Együtt Egymásért. 6. Szám. Kirándulás Erdélybe. www.hkse-kup.atw.hu Kiadja a Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület Kup Együtt Egymásért 2011. 6. Szám www.hkse-kup.tw.hu Kidj Háromhtár Kulturális és Sport Egyesület Kup Kirándulás Erdélybe kupi Háromhtár Kulturális és Sport Egyesület Ifjúsági tgozt második lklomml vett részt

Részletesebben

Színház születik (16)

Színház születik (16) T A R T A L O M m g y r j á t é k s z í n A SZÍ NHÁZMŰVÉ SZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A S Z Á N T Ó J U D I T Elszlsztott lehetőségek (1) I V. É V F O L Y A M 1. 1 9 7 1. J A N U Á R S Z Á

Részletesebben

tud vinni, tehát nem kényszeríthetjük építsen magának, hogy a mozsárkályhát Abból indulnék ki, hogy nem elvétett gondolat-e a fűtőmű

tud vinni, tehát nem kényszeríthetjük építsen magának, hogy a mozsárkályhát Abból indulnék ki, hogy nem elvétett gondolat-e a fűtőmű lterntívát nem rr, kéményt bete brikettre. 85 tud vinni, tehát nem kényszeríthetjük építsen mgánk, mozsárkályhát T ó t h bból indulnék ki, nem elvétett gondolte fűtőmű megvlósítás, mert kb. 1 milliárd

Részletesebben

játékszín színháztörténet négyszemközt fórum HU ISSN 0039-8136 világszínház A gondnok két arca (1) Kicsoda Bernarda? ( 6)

játékszín színháztörténet négyszemközt fórum HU ISSN 0039-8136 világszínház A gondnok két arca (1) Kicsoda Bernarda? ( 6) S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I. É V F O L Y A M 8. S Z Á M 1 9 7 8. A U G U S Z T U S F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S

Részletesebben

játékszín fórum műhely világszínház arcok és maszkok szemle Boldog születésnapot! (1) Jegyzetek szovjet bemutat ókról (5) Színházi holmi (12)

játékszín fórum műhely világszínház arcok és maszkok szemle Boldog születésnapot! (1) Jegyzetek szovjet bemutat ókról (5) Színházi holmi (12) A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A TARTALOM V I I I. É V F O L Y A M 6. S Z Á M 1 9 7 5. J Ú N I U S játékszín F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES:

Részletesebben

Bevezetés. Egészséges táplálkozás. Az egészségi állapotunkat számos tényező befolyásolja,

Bevezetés. Egészséges táplálkozás. Az egészségi állapotunkat számos tényező befolyásolja, Bevezet Az egzségi állpotunkt számos tényező befolyásolj, ezek között Egzséges z egyik legfontosbb életvitelünkkel z betegségeket életmódunk. előzhetünk meg, életminőségünk lehet jobb. Az egzségben töltött

Részletesebben

T A R T A L O M. játékszín. arcok és maszkok. fórum. négyszemközt. világszínház. szemle

T A R T A L O M. játékszín. arcok és maszkok. fórum. négyszemközt. világszínház. szemle S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X. É V F O L Y A M 8. S Z Á M 1 9 7 7. A U G U S Z T U S F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z

Részletesebben

beszélgetések a mûvészetrôl Beszélgetés Orosz István grafikusművésszel A követ és a fáraó című, 2011-ben megjelent könyvéről

beszélgetések a mûvészetrôl Beszélgetés Orosz István grafikusművésszel A követ és a fáraó című, 2011-ben megjelent könyvéről 70 Titkok Nyomábn Beszélgetés István grfikusművésszel A követ és fáró című, 2011-ben megjelent könyvéről Istvánt (hsználj z Utisz [OYTIΣ] művésznevet is) áltlábn úgy trtják számon mint világhírű grfikust

Részletesebben

Javaslom és kérem, hogy a következő alkalomra Várpalota

Javaslom és kérem, hogy a következő alkalomra Várpalota S o m o g y i J. Lászlóné: A Városi Televízióbn kétszer dtm nyiltkoztot, mikor módosult rendelet. 300 fő z, kinek nem is kellett kérelmet bedni, csk nyiltkoztot kitöltenie. Polgármester Űr láírásávl tájékozttó

Részletesebben

T A R T A L O M. játékszín H E R M A N N I S T V Á N. arcok és maszkok. fórum. négyszemközt. viiágszínház. drámamelléklet

T A R T A L O M. játékszín H E R M A N N I S T V Á N. arcok és maszkok. fórum. négyszemközt. viiágszínház. drámamelléklet S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I E S K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I. É V F O L Y A M 9. S Z Á M 1 9 8 3. S Z E P T E M B E R F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F

Részletesebben

játékszín arcok és maszkok négyszemközt műhely világszínház Igazi közönség, valódi részvétel (1 ) A várakozás hősiessége ( 4)

játékszín arcok és maszkok négyszemközt műhely világszínház Igazi közönség, valódi részvétel (1 ) A várakozás hősiessége ( 4) A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A VII. É V F O L Y A M 4. S Z Á M 1 9 7 4. Á P R I L I S F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T O R

Részletesebben

TARTALOM. játékszín. arcok és maszkok. fórum. négyszemközt. világszínház. drámamelléklet

TARTALOM. játékszín. arcok és maszkok. fórum. négyszemközt. világszínház. drámamelléklet S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I I. É V F O L Y A M 4. S Z Á M 1 9 7 9. ÁPRILIS F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D I Z S Á R I VÁN F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES:

Részletesebben

A torokgerendás fedélszerkezet erőjátékáról 1. rész

A torokgerendás fedélszerkezet erőjátékáról 1. rész A torokgerendás fedélszerkezet erőjátékáról. rész Bevezetés Az idő múlik, kívánlmk és lehetőségek változnk. Tegnp még logrléccel számoltunk, m már elektronikus számoló - és számítógéppel. Sok teendőnk

Részletesebben

TARTALOM. játékszín F Ö L D E S A N N A

TARTALOM. játékszín F Ö L D E S A N N A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I X. É V F O L Y A M 4. S Z Á M 1 9 8 6. Á P R I L I S F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z

Részletesebben

% &'( Kedves Gyerekek! Nagyon szép ünneplést kívánok nektek ilyenkor decemberben! Addig is várom a leveleiteket!! " # $ %! & '

% &'( Kedves Gyerekek! Nagyon szép ünneplést kívánok nektek ilyenkor decemberben! Addig is várom a leveleiteket!!  # $ %! & ' !"#$ % &'( Kedves Gyerekek! Ngyon szép ünneplést kívánok nektek ilyenkor decemberben! Addig is várom leveleiteket!! " # $ %! & ' ())* + Az jándékosztó Mikulás eredetileg ktolikus vllású vidékeken Szent

Részletesebben

A történelem korszerű drámai értelmezése

A történelem korszerű drámai értelmezése SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 1977. S Z E P T E M B E R FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: C S A B A I N É TÖRÖK

Részletesebben

ELBIR. Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer A FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG BŰNMEGELŐZÉSI HIRLEVELE 2010.

ELBIR. Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer A FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG BŰNMEGELŐZÉSI HIRLEVELE 2010. ELBIR Elektronikus Lkossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKPITÁNYSÁG BŰNMEGELŐZÉSI HIRLEVELE Tisztelt Polgármester sszony/úr! DR. SIMON LÁSZLÓ r. dndártábornok z Országos Rendőr-főkpitányság

Részletesebben

TRIANONI EMLÉKMŰ-AVATÁS

TRIANONI EMLÉKMŰ-AVATÁS TRIANONI EMLÉKMŰ-AVATÁS A Község Képviselő testülete márciusi soros ülésén döntött, hogy 2010. június 4 én, Trinoni békediktátum láírásánk 90. évfordulóján emlékművet emeltet Lőkösház központjábn, Ktolikus

Részletesebben

jétékszín négyszemközt arcok és maszkok szemle drémamelléklet Berzsián, a Bohóc, Jean és a többiek (1 ) Karácsonyi ének (5)

jétékszín négyszemközt arcok és maszkok szemle drémamelléklet Berzsián, a Bohóc, Jean és a többiek (1 ) Karácsonyi ének (5) T A RTALOM jétékszín S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I I I. É V F O L Y A M 8. S Z Á M 1 9 8 0. A U G U S Z T U S F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á

Részletesebben

T A R T A L O M. játékszín. fórum. arcok és maszkok. szemle. Az új színpadi háromszög (1) Egyéni és társadalmi tartalmak az új Bánk bánban (3)

T A R T A L O M. játékszín. fórum. arcok és maszkok. szemle. Az új színpadi háromszög (1) Egyéni és társadalmi tartalmak az új Bánk bánban (3) A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A V I I I. É V F O L Y A M 7. S Z Á M 1 9 7 5. J Ú L I U S F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö

Részletesebben

Tartalom I. 1. Kohászat. 2. Egyedi Protanium acél. 3. Első osztályú korrózióvédelem. 4. Örökös garancia

Tartalom I. 1. Kohászat. 2. Egyedi Protanium acél. 3. Első osztályú korrózióvédelem. 4. Örökös garancia A profik válsztás pic egyetlen profi minőségű htszögkulcs Trtlom I. 1. Kohászt II. 2. Egyedi Protnium cél 3. Első osztályú korrózióvédelem 10 23 A szbványoknk vló 100%os megfelelés 26 Nincsenek rossz törések,

Részletesebben

T A R T A L O M. játékszín

T A R T A L O M. játékszín SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X. É V F O L Y A M 7. S Z Á M 1 9 7 7, J Ú L I U S F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PÜSPÖKL ADÁNYI JÁRÁS

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PÜSPÖKL ADÁNYI JÁRÁS Püspökldány Város Önkormányzt 4150 Püspökldány, Bocski u. 2. Telefon 54/451-510 www.pupokldny.hu JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV PÜSPÖKL ADÁNYI JÁRÁS 2015-2020 Készült: Püspökldány Város Önkormányzt

Részletesebben

Hol tart a magyar egyetemi színjátszás? (32) A másik" színház (34) n é g y s z e m k ö z t. f ó r u m é s d i s p u t a

Hol tart a magyar egyetemi színjátszás? (32) A másik színház (34) n é g y s z e m k ö z t. f ó r u m é s d i s p u t a T A R T A L O M K O L T A l T AM ÁS Pótcselekvők és hősködők Gondoltok z elmúlt évd új mgyr dránáiról (1) m g y r já té ks z í n Mozikkockák z évdból M A J O R O S J Ó Z S E F Arbuzov - és ők négyen (10)

Részletesebben

VÉREK TES. Amit Lélekben kezdtetek el. ANYÁK NAPJÁN SZERETETTEl KÖSZÖNTÜNK MINDEN ÉDESANYÁT!

VÉREK TES. Amit Lélekben kezdtetek el. ANYÁK NAPJÁN SZERETETTEl KÖSZÖNTÜNK MINDEN ÉDESANYÁT! TES VÉREK Budpest József Utci Bptist Gyülekezet lpj XXIV. évfolym 5. szám 2014.május ANYÁK NAPJÁN SZERETETTEl KÖSZÖNTÜNK MINDEN ÉDESANYÁT! Amit Lélekben kezdtetek el (Gl 3,1-11; Zsid 10,36-39) A májusi

Részletesebben

T A R T A L O M. játékszín

T A R T A L O M. játékszín SZÍNHAZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I I I. É V F O L Y A M 3. S Z Á M 1 9 8 0. M Á R C I U S F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V A N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S

Részletesebben

TARTALOM. játékszín H E R M A N N I S T V Á N

TARTALOM. játékszín H E R M A N N I S T V Á N S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X. É V F O L Y A M 1. S Z Á M 1 9 7 7. J A N U Á R F Ő S Z E R K E S Z T Ö : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K

Részletesebben

A Szent István királyról nevezett erdélyi Ferences Rendtartomány értesítője Brassó, 2008. Március

A Szent István királyról nevezett erdélyi Ferences Rendtartomány értesítője Brassó, 2008. Március A Szent István királyról nevezett erdélyi Ferences Rendtrtomány értesítője Brssó, 2008. Március Mert megölhették hitvány zsoldosok, és megszűnhetett dobogni szíve - Hrmdnpr legyőzte hlált. Et resurrexit

Részletesebben

TARTAL0M. játékszín. arcok és maszkok. négyszemközt. fórum. világszínház. színház és közönség

TARTAL0M. játékszín. arcok és maszkok. négyszemközt. fórum. világszínház. színház és közönség S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T TARTAL0M X I. É V F O L Y A M 1 2. S Z Á M 1 9 7 8. D E C E M B E R FŐSZERKE S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKE

Részletesebben

A Szolgáltatás minőségével kapcsolatos viták

A Szolgáltatás minőségével kapcsolatos viták I. A Szolgálttó neve, címe DITEL 2000 Kereskedelmi és Szolgálttó Korlátolt Felelősségű Társság 1051. Budpest, Nádor u 26. Adószám:11905648-2- 41cégjegyzékszám: 01-09-682492 Ügyfélszolgált: Cím: 1163 Budpest,

Részletesebben

Bevezetés. Mi a koleszterin?

Bevezetés. Mi a koleszterin? Bevezet betegklub feldt tgji számár betegségükkel kpcsoltos szkszerű információkt megdni. Ebben füzetben koleszterin htásiról cukorbetegségről gyűjtöttünk össze hsznos információkt. Mi koleszterin? koleszterin

Részletesebben

Fejlesztőfeladatok ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ. 2. szint

Fejlesztőfeladatok ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ. 2. szint Okttáskuttó és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. százdi közokttás (fejlesztés, koordináció) II. szksz Fejlesztőfeldtok ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ 2. szint 2015 Okttáskuttó és Fejlesztő Intézet

Részletesebben

Színikritikusok díja 1985/86 (1) nyári játékok STUBER ANDREA KOVÁCS DEZSŐ CSÁKI JUDIT SZŰCS KATALIN P. MÜLLER PÉTER KŐHÁTI ZSOLT

Színikritikusok díja 1985/86 (1) nyári játékok STUBER ANDREA KOVÁCS DEZSŐ CSÁKI JUDIT SZŰCS KATALIN P. MÜLLER PÉTER KŐHÁTI ZSOLT SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L MÉ L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T T A RTALOM XIX. É V F O L Y A M, 10. SZÁM 1 9 8 6. OKTÓBER FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: C S A B A

Részletesebben

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról1

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról1 j)10 R (1)4 2000. évi XXV. törvény kémii biztonságról1 z Országgyűlés figyelembe véve z ember legmgsbb szintű testi és lelki egészségéhez, vlmint z egészséges környezethez fűződő lpvető lkotmányos jogit

Részletesebben

Juhász István Orosz Gyula Paróczay József Szászné Dr. Simon Judit MATEMATIKA 10. Az érthetõ matematika tankönyv feladatainak megoldásai

Juhász István Orosz Gyula Paróczay József Szászné Dr. Simon Judit MATEMATIKA 10. Az érthetõ matematika tankönyv feladatainak megoldásai Juhász István Orosz Gyul Próczy József Szászné Dr Simon Judit MATEMATIKA 0 Az érthetõ mtemtik tnkönyv feldtink megoldási A feldtokt nehézségük szerint szinteztük: K középszint, könnyebb; K középszint,

Részletesebben

Lakások elektromágneses sugárzásának mértéke és ezek csökkentési lehetőségei

Lakások elektromágneses sugárzásának mértéke és ezek csökkentési lehetőségei Lkások elektro ánk mértéke ezek csökkenti lehetőségei Írt: Vizi Gergely Norbert, Dr. Szász ndrás múlt százdbn tudósok rájöttek, vezetékek elektro hullámokt bocsátnk ki, miket távkommunikációr lehet hsználni,

Részletesebben

MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym AMNy2 feldtlp MAGYAR NYELVI FELADATLAP 8. évfolymosok számár 2012. jnuár 26. 14:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Ügyelj küllkr! A feldtokt tetszés szerinti sorrenden oldhtod

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Termoelektromos hűtőelemek vizsgálatáról (4)

Jegyzőkönyv. Termoelektromos hűtőelemek vizsgálatáról (4) Jegyzőkönyv ermoelektromos hűtőelemek vizsgáltáról (4) Készítette: üzes Dániel Mérés ideje: 8-11-6, szerd 14-18 ór Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-1 A mérés célj A termoelektromos hűtőelemek vizsgáltávl kicsit

Részletesebben

Exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek

Exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek Eponenciális és logritmikus egyenletek, Eponenciális és logritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek Eponenciális egyenletek 60 ) = ; b) = ; c) = ; d) = 0; e) = ; f) = ; g) = ; h) =- 7

Részletesebben

1988. évi I. törvény Hatályos: 2011.09.01 -

1988. évi I. törvény Hatályos: 2011.09.01 - 1988. évi I. törvény Htályos: 2011.09.01-1988. évi I. TÖRVÉNY közúti közlekedésről1 ( végrehjtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelettel egységes szerkezetben.) [ vstg betűs szöveg z 1988: I. törvény

Részletesebben

TARTALOM. játékszín. fórum. világszínház. Szemle. drámamelléklet. Oszlopos Simeon '82 (1 ) Ismét epika (7) Végeredménytelenségben (9)

TARTALOM. játékszín. fórum. világszínház. Szemle. drámamelléklet. Oszlopos Simeon '82 (1 ) Ismét epika (7) Végeredménytelenségben (9) S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ES K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I. É V F O L Y A M 2. S Z Á M 1 9 8 3 F E B R U Á R F Ő SZ ERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő SZ ERKESZT Ő-

Részletesebben

magyar játékszín S Z Á N T Ó JUDIT S Z Á N T Ó ER I K A S P I R Ó G Y Ö R G Y P Á L Y I A N D R Á S G Á B O R IS T V Á N négyszemközt

magyar játékszín S Z Á N T Ó JUDIT S Z Á N T Ó ER I K A S P I R Ó G Y Ö R G Y P Á L Y I A N D R Á S G Á B O R IS T V Á N négyszemközt T A R T A L O M mgyr játékszín A S Z Í I N H Á Z M Ü V É S Z E T I S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A IV. É V F O L Y A M 1 0. SZÁM 1 9 7 1. O K T Ó B E R S Z Á N T Ó JUDIT Megdöglesztett knák (1) M

Részletesebben

MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára

MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára 6. évfolym MNy2 feldtlp MAGYAR NYELVI FELADATLAP 6. évfolymosok számár 14:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Ügyelj küllkr és helyesírásr! A feldtokt tetszés szerinti sorrenden oldhtod meg.

Részletesebben

S Z Á N T Ó J U D I T Az évad a külföldi darabok tükrében (7) BŐGEL J Ó Z S E F A vidéki színházi fesztiválokról (11) magyar játékszín

S Z Á N T Ó J U D I T Az évad a külföldi darabok tükrében (7) BŐGEL J Ó Z S E F A vidéki színházi fesztiválokról (11) magyar játékszín T A R T A L O M Az évd dimenziói H E R M A N N I S T V Á N Lesz-e káoszból kozmosz? (1) S Z Á N T Ó J U D I T Az évd külföldi drbok tükrében (7) BŐGEL J Ó Z S E F A vidéki színházi fesztiválokról (11)

Részletesebben

TAR T A L O M. magyar ját ék szí n. Bodnárné (5) Az új cirkusz (23) Bohócok (26) műhely. Prágai színház cseh dráma n él kül (38)

TAR T A L O M. magyar ját ék szí n. Bodnárné (5) Az új cirkusz (23) Bohócok (26) műhely. Prágai színház cseh dráma n él kül (38) TAR T A L O M MAJOR TAMÁS Keressük z élő színházt (1) A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A IV. ÉVFOLYAM 4, SZÁM 1 9 7 1. Á P R I L I S mgyr ját ék szí n HERMANN ISTVÁN

Részletesebben

Támogatta az EU Európa a Polgárokért programja.

Támogatta az EU Európa a Polgárokért programja. Mátri Aktívturisztiki Térségfejlesztési Progrm Fejlesztési Koncepció Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként Mátr számos turisztiki ttrkcióvl bővült. Jelen projektjvslt egy olyn koncepciót mutt be,

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Társdlmi Megújulás Opertív Progrm keretében Munkhelyi képzések támogtás mikro- és kisválllkozások számár címmel meghirdetett pályázti felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.1.3/07/1 v 1.2 A projektek

Részletesebben

játékszín S Z E R E D Á S A N D R Á S F Ö L D E S A N N A N Á N A Y I S T V Á N S Z Á N T Ó E R I K A P Ó R A N N A L U X A L F R É D

játékszín S Z E R E D Á S A N D R Á S F Ö L D E S A N N A N Á N A Y I S T V Á N S Z Á N T Ó E R I K A P Ó R A N N A L U X A L F R É D A SZÍNHÁZM Ű VÉSZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A V I I I - É V F O L Y A M 5 - S Z Á M 1 9 7 5. M Á J U S F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z TŐ - H E L Y E

Részletesebben

játékszín NÁNAY ISTVÁN

játékszín NÁNAY ISTVÁN SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L MÉ L E T I ÉS K R I T I K A I FOLYÓIRAT T A RTALOM XIV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 1 9 8 1. FEBRUÁR FŐSZERKESZTŐ: B O L D IZSÁR IVÁN FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: CSABAINÉ TÖRÖK MÁRIA játékszín NÁNAY

Részletesebben

GÖR. 1 H9ITH. TUDÓSÍTÓ

GÖR. 1 H9ITH. TUDÓSÍTÓ í. évfolym. Miskolcz, 1921 április hó. 1. szám. GÖR. 1 H9ITH. TUDÓSÍTÓ Megjelenik kéthvonkint. Szerkeszti; SC MIRILLA SZ. ANDOR, espel'es-plébános. Előfizetési díj egy évre 20 K. Egyes szám á r 4 kor.

Részletesebben

Piaci kitekintő Erste Alapkezelő Kommentár 2015.11.30

Piaci kitekintő Erste Alapkezelő Kommentár 2015.11.30 Pici kitekintő Kommentár 2015.11.30 1 000 000 000 Jegyzet - Mgyr GDP lkulás December elején kijött részletes mgyr GDP dt. dt lpján mgyr gdság hrmdik negyedévben előző év hsonló időszkához képest 2,4%-kl

Részletesebben

SÉNYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2016. ÉVI MÓDOSÍTÁSA A 046/14 HRSZ-Ú INGATLAN TÖMBJE

SÉNYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2016. ÉVI MÓDOSÍTÁSA A 046/14 HRSZ-Ú INGATLAN TÖMBJE NYÍRSÉGTRV Kft. Székhely: 4431. Nyíregyház, Mckó u. 6. sz. Irod: 4400. Nyíregyház, Szegfű u. 73.sz. Telefon/fx: (42) 421-303 Moil: (06-30) 307-7371 -mil: nyirsegterv@nyirsegterv.t-online.hu We: www.nyirsegterv.hu

Részletesebben

1-2.GYAKORLAT. Az ideális keresztmetszet (I. feszültségi állapot)

1-2.GYAKORLAT. Az ideális keresztmetszet (I. feszültségi állapot) Bevezetés: 1-2.GYAKORLAT Az ideális keresztmetszet (I. feszültségi állpot) - vsbeton két egymástól eltérő tuljdonságú nyg, beton és z cél, egyesítése - két nyg együttes felhsználás úgy történik, hogy zok

Részletesebben

VB-EC2012 program rövid szakmai ismertetése

VB-EC2012 program rövid szakmai ismertetése VB-EC01 progrm rövid szkmi ismertetése A VB-EC01 progrmcsomg hrdver- és szoftverigénye: o Windows XP vgy újbb Windows operációs rendszer o Min. Gb memóri és 100 Mb üres lemezterület o Leglább 104*768-s

Részletesebben

INGARISCHE BAUKUNST* ARCHITETTURA UNGHERESE ARCHITECTURE IONGROISE HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE MADJARSKO GRADJEVINARSTVO 40. ÉVFOLYAM 1941 JUNIUS

INGARISCHE BAUKUNST* ARCHITETTURA UNGHERESE ARCHITECTURE IONGROISE HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE MADJARSKO GRADJEVINARSTVO 40. ÉVFOLYAM 1941 JUNIUS 40. ÉVFOLYM 1941 JUNIUS w Mgyrországi vendégforglom fejlesztése * B u d p e s t n y r l á s és Cdülés s z o l g á l t á b n * Blfonvidélt r e n d e z é s i és építészeti kérdései * M á t y á s k i r á

Részletesebben

VÉREK TES. Az őszi levél üzenete. a Budapest József Utcai Baptista Gyülekezet lapja

VÉREK TES. Az őszi levél üzenete. a Budapest József Utcai Baptista Gyülekezet lapja TES VÉREK Budpest József Utci Bptist Gyülekezet lpj XXII. évfolym 10. szám 2012.október nyáron, erőt, biztonságot sugározv, de bevisszük lkásunkb télen, mikor felállítjuk z örökzöld fenyőt, hogy emlékeztessen

Részletesebben

Kokusai Budoin, IMAF International Martial Arts Federation Nemzetközi Harcművészeti Szövetség AIKIDO - IAIDO - JUJUTSU - KARATEDO

Kokusai Budoin, IMAF International Martial Arts Federation Nemzetközi Harcművészeti Szövetség AIKIDO - IAIDO - JUJUTSU - KARATEDO Évvége 2013. kép forrás: internet Előszó Trtlom Szervusztok, Előszó Aikido 2013 Iido 2013 Jpnisztik: Egy kis jpán évvége Beszámoló "3 of kind" Emlékezés régi időkre Aikido edzőtáborok 2014. Gendoltok Írtm

Részletesebben

Egyházashollós Önkormányzata Képviselőtestületének 9/ 2004. (IX.17) ÖR számú rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Egyházashollós Önkormányzata Képviselőtestületének 9/ 2004. (IX.17) ÖR számú rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Egyházshollós Önkormányzt Képviselőtestületének 9/ 24. (IX.7) ÖR számú rendelete helyi hulldékgzdálkodási tervről Egyházshollós Önkormányztánk Képviselőtestülete z önkormányzti törvény (99. évi LXV. tv.)

Részletesebben

Hatvani István fizikaverseny 2015-16. 1. forduló megoldások. 1. kategória

Hatvani István fizikaverseny 2015-16. 1. forduló megoldások. 1. kategória 1. ktegóri 1.1.1. Adtok: ) Cseh László átlgsebessége b) Chd le Clos átlgsebessége Ezzel z átlgsebességgel Cseh László ideje ( ) ltt megtett távolság Így -re volt céltól. Jn Switkowski átlgsebessége Ezzel

Részletesebben

TARTALOM. játékszín G Y Ö R G Y P É T E R N Á D R A V A L É R I A. arcok és maszkok N Á D U D V A R I A N N A D O B Á K L Í V I A.

TARTALOM. játékszín G Y Ö R G Y P É T E R N Á D R A V A L É R I A. arcok és maszkok N Á D U D V A R I A N N A D O B Á K L Í V I A. TARTALOM S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I. É V F O L Y A M 3. S Z Á M 1 9 8 3. M Á R C I U S F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D I Z S Á R I V Á

Részletesebben

Szim Salom Hírlevél A Szim Salom Progresszív Zsidó Közösség havonta megjelenő kiadványa

Szim Salom Hírlevél A Szim Salom Progresszív Zsidó Közösség havonta megjelenő kiadványa Szim Slom Hírlevél A Szim Slom Progresszív Zsidó Közösség hvont megjelenő kidvány 2009 július-ugusztus / 5769 tmmuz-áv Tis Beáv Idén újbb szokássl gzdgodik Szim Slom: megüljük Tis Beáv gyászünnepét. Sokunknk

Részletesebben

JÁSZOK NYOMÁBAN AMERIKÁBAN

JÁSZOK NYOMÁBAN AMERIKÁBAN 120 Kitekint Muhory György JÁSZOK NYOMÁBAN AMERIKÁBAN Villge-ben 2002 nyrán lkó feleségemmel unoktestvéremtõl, ütt meghívást hogy következõ kptunk évben Clevelnd látogssuk mellett, meg õket By otthonukbn,

Részletesebben

Családi napközi hálózatok pedagógiai munkájának támogatása a napközbeni kisgyermekellátás területén

Családi napközi hálózatok pedagógiai munkájának támogatása a napközbeni kisgyermekellátás területén Trtlom: Murányi Beát: Bevezető Tímárné Huny Tünde: A csládi npközi hálózti koordinátor kompetenciái Szombthelyiné dr. Nyitri Ágnes: A hálózti koordinátor támogtó, segítő szerepe Szombthelyiné dr. Nyitri

Részletesebben

T A R T A L O M játékszín

T A R T A L O M játékszín T A R T A L O M játékszín GYÖRGY PÉTER A Sorsválsztók cspdái ( 1 ) SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L MÉ LET I ÉS K R I T I K A I FOLYÓIRAT XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1982. J A N U Á R FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R IVÁN

Részletesebben

Friss tavaszi szélben ünnepeltünk

Friss tavaszi szélben ünnepeltünk Ngykáti HÍRADÓ Ngykát Város Önkormányztánk lpj VIII. évfolym 3. szám 2014. március 26. Friss tvszi szélben ünnepeltünk Ez évben is megemlékeztünk 1848 49-es forrdlom és szbdsághrc évfordulóján. Az 1840-es

Részletesebben

játékszín VINKÓ JÓZSEF

játékszín VINKÓ JÓZSEF S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T T A RTALOM XV. É V F O L Y A M 5. SZÁM 1 98 3. M Á J U S F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z

Részletesebben

Piaci kitekintő Erste Alapkezelő Kommentár 2014.09.30 1 000 000 000

Piaci kitekintő Erste Alapkezelő Kommentár 2014.09.30 1 000 000 000 Pici kitekintő Kommentár 2014.09.30 1 000 000 000 Jegyzet mgyr bnkrendszer kihívási hzi bnkrendszerrel kpcsoltos gzdsági (és politiki) eseményeket vizsgálv fontos kiemelni kereskedelmi bnkokt érintő legfrissebb

Részletesebben

MAGYAR NYELVI FELADATLAP

MAGYAR NYELVI FELADATLAP MAGYAR NYELVI FELADATLAP 8. évfolymosok számár tehetséggondozó változt 10:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Ügyelj küllkr! A feldtokt tetszés szerinti sorrenden oldhtod meg. A megoldásr

Részletesebben

MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym TMNy2 feltlp MAGYAR NYELVI FELADATLAP 8. évfolymosok számár tehetséggonozó változt 14:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Ügyelj küllkr! A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto

Részletesebben

Közlemények 339 VARGA SÁNDOB

Közlemények 339 VARGA SÁNDOB Közlemények 339 A felszbdulás utáni első könyvkidvány. A gyr Könyvszemle 1970/4. számábn TISZAY Andor közleményében (gyr nyelvű orosz szótárkidásink első fecskéi két világháborúbn) fcsimiléjének közredásávl

Részletesebben

TARTALOM. játékszín. fórum. arcok és maszkok. világszínház. színháztörténet. szemle

TARTALOM. játékszín. fórum. arcok és maszkok. világszínház. színháztörténet. szemle A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A V I I I. É V F O L Y A M 3. S Z Á M 1 9 7 5. M Á R C I U S TARTALOM FÖLDES ANNA Ki lesz császár, főszereplő és bálny? (1) F ŐSZERKESZT Ő: B O L

Részletesebben

MAGICAR 441 E TÍPUSÚ AUTÓRIASZTÓ-RENDSZER

MAGICAR 441 E TÍPUSÚ AUTÓRIASZTÓ-RENDSZER MAGICAR 441 E TÍPUSÚ AUTÓRIASZTÓ-RENDSZER 1. TULAJDONSÁGOK, FŐ FUNKCIÓK 1. A risztóberendezéshez 2 db ugrókódos (progrmozhtó) távirányító trtozik. 2. Fontos funkciój z utomtikus inditásgátlás, mely egy

Részletesebben

6. Tárkezelés. Operációs rendszerek. Bevezetés. 6.1. A program címeinek kötése. A címleképzés. A címek kötésének lehetőségei

6. Tárkezelés. Operációs rendszerek. Bevezetés. 6.1. A program címeinek kötése. A címleképzés. A címek kötésének lehetőségei 6. Tárkezelés Oerációs rendszerek 6. Tárkezelés Simon Gyul Bevezetés A rogrm címeinek kötése Társzervezési elvek Egy- és többrtíciós rendszerek Szegmens- és lszervezés Felhsznált irodlom: Kóczy-Kondorosi

Részletesebben

FEDŐLAP. A Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium diáklapja (2008-2009-es tanév I. szám)

FEDŐLAP. A Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium diáklapja (2008-2009-es tanév I. szám) FEDŐLAP A Medgyszy István Szkképző Iskol, Gimnázium Kollégium diáklpj (2008-2009-es tnév I. szám) Ahogy z ország számos intézményébe, így iskolánkbn is z idei tnév kezdetén elérhetővé vált szelektív hulldékgyűjt,

Részletesebben

ÁPRILISI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS

ÁPRILISI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS Május Olyn csodásn kék május égboltj, Mint z oltlmzó mdonn plástj. Festők plettáján nincs nnyi árnylt, Ahányféle zöld színt természet mutt. Csipkés szélű, pró, fehér hrngocskák, Ontják gyöngyvirág vrázsos

Részletesebben

SZAMIZDAT! UNIKUM! MURPHY az ANAL. KÉMIÁN avagy analitikus murphologia. Írta: Juhász Jenő

SZAMIZDAT! UNIKUM! MURPHY az ANAL. KÉMIÁN avagy analitikus murphologia. Írta: Juhász Jenő SZMIZDT! UNIKUM! MURPHY z NL. KÉMIÁN vgy nlitikus murphologi Írt: Juhász Jenő KPHTÓ: csk egy este! egy helyen! (elővétel kizárv, utóárusítás h mrd csk dupl áron!) z idei VEGYÉSZBÁLon (Május 5., Kőrösi

Részletesebben

A szerkesztő. Tartalomjegyzék:

A szerkesztő. Tartalomjegyzék: 1 évnyi hllgtás után, újr megjelent z, Szeretet Lángj Gyülekezet újság! Bár formilg megújultunk, célunk még mindig z, hogy megosszuk egymássl gondoltinkt, bizonyságinkt és bátorítsuk, buzdítsuk egymást;

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése

Részletesebben

TARTALOM KŐHÁTI ZSOLT

TARTALOM KŐHÁTI ZSOLT SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L MÉ L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I I I. É V F O L Y A M 4. SZÁM 1 98 5. Á P R I L I S FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: C S A B A I

Részletesebben

TARTALOM. játékszín NÁNAY ISTVÁN

TARTALOM. játékszín NÁNAY ISTVÁN SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T XV I I I. É V F O L Y A M 6. SZÁM 1 9 8 5. J Ú N I U S TARTALOM FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: C S

Részletesebben

ELŐKÉSZÜLETEK HÍMZÉS FÜGGELÉK. Számítógép-vezérelte hímzőgép. Használati utasítás

ELŐKÉSZÜLETEK HÍMZÉS FÜGGELÉK. Számítógép-vezérelte hímzőgép. Használati utasítás ELŐKÉSZÜLETEK HÍMZÉS FÜGGELÉK Számítógép-vezérelte hímzőgép Hsználti utsítás FONTOS BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK A gép hsznált előtt, kérjük, olvss el iztonsági előírásokt. VESZÉLY - Ármütés elkerülése érdekéen:

Részletesebben

Farkas László Általános Iskola

Farkas László Általános Iskola Frks László Áltlános Iskol 643 Kelebi, Ady Endre utc 110 Tel: 77/44-1, 77/44-63 ltsulikelebi@freemilhu JEGYZŐKÖNYV Iktsz: III-1/010 Félévzáró értekezlet Ideje: 010jnuár Helye: Frks László Áltlános Iskol

Részletesebben

Fejetetejére áll. Szinház - Mozi - Közgazdaság. fitókzatós autóbalesei a Köröndön 1935. MÁJUS

Fejetetejére áll. Szinház - Mozi - Közgazdaság. fitókzatós autóbalesei a Köröndön 1935. MÁJUS 50487 / T Á R S D L M I, K R I T I K I É S K Ö Z G Z D S Á G I tm 5 - < -» H E T I L P, «4j.. " v Fejetetejére áll Három Kegyelmes j é úr fitókztós utóblesei Köröndön Kedves Gyuli/ Csortos Szinház - Mozi

Részletesebben

MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 4. évfolyamosok számára

MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 4. évfolyamosok számára 4. évfolym MNy2 feltlp MAGYAR NYELVI FELADATLAP 4. évfolymosok számár 14:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Ügyelj küllkr és helyesírásr! A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto meg. A megolásr

Részletesebben

A Knauf INSULATION 2015 ös kiadványainak összefoglaló magazinja 2016. január

A Knauf INSULATION 2015 ös kiadványainak összefoglaló magazinja 2016. január A Knuf INSULATION 2015 ös kidványink összefoglló mgzinj 2016. jnuár TUDÁSTÁR A Tudástár egy nyomttott kidvány, www.knufinsultion.hu honlpon keresse kedves érdeklôdô, letöltések menüpont ltt. Kiváló hô-

Részletesebben

T A R T A L O M. magyar játékszín MOLNÁR GÁL PÉTER PÁLYI ANDRÁS SZILÁGYI JÁNOS ANTAL GÁBOR FEUER MARI A. fórum és disputa.

T A R T A L O M. magyar játékszín MOLNÁR GÁL PÉTER PÁLYI ANDRÁS SZILÁGYI JÁNOS ANTAL GÁBOR FEUER MARI A. fórum és disputa. T A R T A L O M mgyr játékszín A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A IV. É V F O L Y A M 3. SZÁM 1971. M Á R C I U S MOLNÁR GÁL PÉTER Mjor Tmás cirkusz (1) PÁLYI ANDRÁS

Részletesebben