TAR T A L O M. magyar ját ék szí n. Bodnárné (5) Az új cirkusz (23) Bohócok (26) műhely. Prágai színház cseh dráma n él kül (38)

Átírás

1

2 TAR T A L O M MAJOR TAMÁS Keressük z élő színházt (1) A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A IV. ÉVFOLYAM 4, SZÁM Á P R I L I S mgyr ját ék szí n HERMANN ISTVÁN Bodnárné (5) PÁLYI A N D R Á S FŐSZERKESZTŐ: BOLDIZSÁR IVÁN SZERKESZTŐ: C S. TÖRÖK MÁRIA Egy brátságos szinház (8) S P I R Ó GYÖRGY Ivnov Nemzetiben (11) MAJOROS JÓZSEF Töltsön egy estét Csehovvl! (16) Szerkesztőség: Budpest VI., Ngymező utc Telefon: Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút 9-r x. A kidásét[ felel: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesitőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, Budpest V., József nádor tér x,) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár. Előfizetési díj: r évre 144,-Ft, t % évre 7z,-Ft Példányonkénti ár: x z,-ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél Indexszám: LOHR FERENC Hng és látvány Az ember trgédiáj operi változtábn (19) BÁLINT LAJOS Az új cirkusz (23) SZÁNTHÓ DÉNES Bohócok (26) M. G. P. négyszemközt Színházi holmi (28) F Ö L D E S ANNA Winnie-t válllv (29) BENKŐ TIBOR Hofiról - Hofivl (33) Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél igzgtó műhely RÓNA KATALIN A két Mári királynő (36) A C Í M L A P O N : K I S S MANYI ( B O D N Á R N É ), H U S Z T I PÉTER (BODNÁR J Á N O S ) ÉS SCHÜTZ ILA ( Ö R Z S I ) NÉMETH L Á S Z L Ó BODNÁRNÉ CÍMŰ D R Á M Á J Á B A N (MADÁCH S Z Í N H Á Z ( I K L Á D Y L Á S Z L Ó F E L V. ) világszínház KOLTAI TAMÁS Prági színház cseh drám n él kül (38) KÖRÖSPATAKI K I S S SÁNDOR Bulgárii benyomások (45)

3 MAJOR TAMÁS Keressük z élő színházt kik nem élnek ddig, míg meg nem hlnk. És ez rendezők-re, művészekre is vontkozik. Arról szeretnék inkább beszélni, hol trtunk most, mivel hrcolunk, mivel vittkozunk, milyen eszközöket keresve dolgozunk mindddig, míg el nem jön legközelebbi állomás, mikor is másért hrcolv, más eszközöket keresve kell mjd dolgoznunk. A dolog lényege: keressük z élő színházt. Bár rról, hogy mi színház, szintén ngyon érdemes lenne beszélni kkor, mikor z élő színházt keressük. A színház, gondolom, mindig olyn tér, hol emberek között lefolyó cselekvéseket egy bizonyos szemszögből lehet ábrázolni, és ezt emberek nézik. Hogy milyen szemszögből ábrázolunk - úgy hiszem, ebben áll rendező munkáj. El kell mondnom, még h közhelynek hngzik is, hogy színház nem volt mindig egyform. Ezt ugynis sokn nem tudják - kritikusok közül sem tudják sokn -, mert csk egyfjt színházról beszélnek, egy bizonyos fjt függönnyel ellátott színházról, hol egy bizonyos módon kell játszni. Melyik hgyományt élesszük fel? Nem nnyir munkámról szeretnék beszélni, mert kkor z olysmi lenne - mit elég sokn csinálnk -, minth vlmi szoborfélét állítnék önmgmnk. Ezt nem szeretném. A népmesék végén szokott lenni egy mondt, melyet én ngyon-ngyon szeretek: ddig éltek, míg meg nem hltk. Gykrn gondolok rr, hogy ngyon sokn vnnk, Amikor kritikusok írásit olvsom, mindig vittkozom velük -- persze nem kkor, mikor sját elődásimról vn szó, mert h rólm írnk, nem vgyok illetékes, hogy velük vittkozzm. Elvben vittkozom velük, mert gykrn tlálkozom olyn bíráltokkl, melyekből z derül ki, hogy csk egyfjt színházt ismernek, és nnk z egyfjt színháznk nevében és mércéjével kérik számon z elődásokt. Ilyen-kor nekem mindig Az ember trgédiáj londoni színéből zenész jut eszembe, ki zt mondj: Mit tegyek, élnem kell, nem tudok mást." Nyilvánvló, hogy sokfjt színház volt, sokfjt hgyományt lehet élővé tenni, és én ngyon izglms kérdésnek tekintem, hogy melyiket elevenítjük fel, Akár körülállják zt helyet, hol játsznk, kár mfiteátrum z hely, kár délután, kár elsötétítéssel játsznk: mindig más és másfjt volt kpcsolt közönséggel, és én erről kpcsoltról szeretnék beszélni. A Színházművészeti Szövetség rendezői tgozt elődássoroztot indított. Novemberben Szinetár Miklós, decemberben Mjor Tmás beszélt műhelyvllomás formájábn rról, hogy milyen célokt követ művészi munkájábn. Mjor Tmás elődását - melyet szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátott - némi rövidítéssel közöljük. A tudományok kor De előbb még rról, hogy mi ngyon ngy feldtunk z, hogy z élő színházt keressük. Egy olyn bonyolult kornk kell tükröt muttni, mint milyen mienk. Nemcsk zért bonyolult, mert z z óriási drámi konfliktus áll fenn világbn, hogy egyszerre vn meg lehetőség rr, hogy világ elpusztuljon vgy humnist irányb fejlődjék. De zért is bonyolult, mert tudomány korábn élünk, és h tudomány koránk krunk tükröt muttni, kkor zt semmiképpen sem tehetjük úgy, hogy tudomány összes tlálmányát és eredményét színpdr vigyük, hnem csk úgy, hogy ennek kornk kérdéseire, még legegyszerűbb kérdéseire is válszt dunk. E kor egyik legnehezebb kérdése, hogy egyre jobbn kell specilizálódnunk, s közben még áltlános műveltséget is kell szereznünk, és emberségünket is meg kell trtnunk, politizálnunk is kell. Véleményem szerint erre más társdlom, mint szocilist, nem lklms. Végül pedig különösképpen tekintetbe kell vennünk zt, hogy ngyszerű szkembereket kell nevelnünk, kiknek zonbn reneszánsz embereknek is kellene lenniük. Felvetődik z is, hogy h tudomány koránk olyn tlálmányi vnnk, mint milyen színes televízió és film, kkor ezek konfliktusbn állhtnk vgy állnk színházzl. H számokbn gondolkodunk: egy hétszázs nézőközönség áll szemben hárommillióvl, vgyis tévével, illetve hét-százs nézőközönség sokmillióssl, vgyis filmmel. Az én meggyőződésem zonbn z, hogy ezek számdtok csk számdtokként htnk ilyen rosszul, mert z élő színház, közönséggel vló élő kpcsolt igenis fennmrd, de csk egy esetben, h mi nem krjuk tévé vgy film eszközeit hsználni, hnem műfjilg még jobbn elhtároljuk mgunkt. Még jobbn kell hngsúlyoznunk, hogy együtt vgyunk, együtt játszunk, minden egyidejűleg történik: szerepbe bele is lehet sülni, színész rosszbb formábn is lehet. Vgyis részesei lehetünk mindnnk z izglomnk, mit z élő szín-ház jelent. A X. kongresszuson nekem ngyon tetszett z mondt, hogy párt z ország helyzetét konkrétn elemzi. Nos, ez z elemzés ennek változó világnk z ellentmondásit, fejlődésről vló lemrdást. szervezeteknek, gykorltnk megváltozttását igényli, és én zt hiszem, hogy nekünk színházbn ugynilyen konkrétn kell ráérezni mi élő világunkr, mikor új és új eszközöket keresünk. Azt szoktuk mondni, hogy világot megváltozttó színházt krunk csinálni, olyn színházt, melynek közönsége megváltozttj világot. Ez így ngyképűnek hngzik. De h zt mondjuk: olyn színházt krunk csinálni, melynek közönsége kedvet kp rr, hogy megváltoztss világot, kkor úgy hiszem, már egy kicsit jobbn foglmztunk, és ez nem kevés. Ez ngyon ngy dolog. Miért csináljuk színházt? Körülbelül ezért. Nekem z mély meggyőződésem, hogy egy elődást nemcsk vlmiért kell csinálni, hnem vlmi ellen, vlmivel vló hrcbn, vitábn is. Különben z elődásnk szerintem nem sok értelme vn. Itt térhetünk rá rr bizonyos egyfjt színházi elméletre. Nyiltkozt-láírók" H közönség bejön XIX. százd színházáb, kkor nélkül, hogy tudná - láír egy nyiltkoztot. Ez nyiltkozt így hngzik: Köteles vgyok elfelejteni zt, hogy színházb

4 mentem. A cselekvés színhelyén vgyok, hol egy bizonyos negyedik flon kukucskálok be. Ennek következtében tilos köhögni, cukorkát ropogttni, hngosn beszélni, áltlábn zvrogni. " A színész is láír egy kötelezvényt, mi ennek megállpodásnk másik oldl. Ez pedig z: Semmiképpen nem vehetem tudomásul, hogy közönség ül nézőtéren, tehát h lenézek, kikcsintok, pofákt vágok - rossz ripcs vgyok, és nincs helyem színpdon." Ez így vn, ez szbály, és z ilyesfjt elődásokt ismerik áltlábn kritikusok, ezért követelik meg z állndó és teljes illúziót. Zjongni zért nem szbd, hogy z illúzióból ki ne rángssnk. Elsötétített színházbn játszódik ez z elődás, elsötétített helyen, mi szintén z előbb említett megállpodáson lpszik. De hát nem mindig volt ilyen színház. A színházbn közönséghez vló viszony volt egészen más is, és én zt hiszem, hogy mi ezt nem tudtosítottuk eléggé. (Anélkül, hogy ezt z illúziószínházt el krnánk törölni, vn egy sereg drb, melyek erre készültek, így kell játszni, tudni kell ezt színházt is. De ugynkkor tudni kell zt, hogy más-fjt színház is volt világon.) Kiről szól mese? Nem krok itt risztophnészi közhelyeket mondni közönséggel vló kpcsoltról, csk nnyit, hogy görög színházbn, kikről mese szólt, ott ültek nézőtéren, meg is szólították őket elődás közben, hrácsolókt, vgy táglikúkt", vgy másokt. A pedersztákt egyszerűen nevükön nevezték, beszéltek hozzájuk, kigúnyolták őket, játszottk velük, közönség többi részének derültségére. Arról már nem is beszélek, hogy kiről mese legtöbbször szólt, zsrnok, Kleón, ott ült páholybn. Tehát ott szembesítődött z egész elődás. Ugynilyen színház volt z Erzsébet-kori színház is, melyről egy kicsit szeretnék bővebben beszélni, méghozzá zért, mert most éppen Shkespere-t rendezek, és ilyenkor nem is tudok másról beszélni. Már többször elmondtuk, de nem eléggé tudtos mi Shkespere-elődásinkbn ez közönséggel vló más kpcsolt. Amikor mi felszbdulás után z Othellót bemutttuk, kritikusok szemünkre hányták, hogy Jágónk mind három monológját elmondtuk. Támdtk, hogy micsod ostobság ez, mjd még elméletet is szerkesztettek hozzá: tlán zért kell három monológ, mert közönség olyn rendetlenül jár színházb, és így mégis tudják, miről vn szó. A vád ellenünk z volt, hogy mi kkor feszültség, h előre elmondják drb trtlmát? H kijön III. Richárd, és elmondj monológját, melyben tuljdonképpen minden benne vn, vgy Jágo elmondj második és hrmdik monológját, kkor nyilván cinkosságot köt közönséggel! Ez mgyrul nnyit jelent, hogy Shkespereelődásokon negyedik fl nincs. A dolog lényege z, hogy főszereplő cinkosságot köt közönséggel, így egy egészen más megállpodást írnk lá, mint kukucs-káló színházbn. Én tudom, mi fog itt történni, z egészet elmondom nektek, először drb lpötletét, zután sokkl részletesebben mgát drb trtlmát, zután megrendezem drbot, kiosztom szerepeket, mint zt Jágo teszi, vgy pedig részletenként újr elmondom következő célunkt, mint zt Richárd teszi. Cirkusz-színház Az ilyesfjt színház z, mire én szeretem zt mondni --és ezt szeretném bizonyítni -, hogy közelebb áll cirkuszhoz, mint z irodlomhoz. H színházt jól játsszuk, kkor ez kérdés így fel sem merülhet, mert kettő nem mond el-lent egymásnk. De kénytelen vgyok ezt elmondni, mert most z irodlomcentrikus színházzl hdkozunk, és most ezt kell hngsúlyoznunk. Miért? Miért mondunk mi ilyes-mit, és miért mond ilyesmit m világon jó néhány hldó művész, egymástól függetlenül? Ngyon szeretném hngsúlyozni, hogy egymástól függetlenül. H élő színházt krunk csinálni, mi színházt, kkor kétféle módon járhtunk el. Az egyik mód z, hogy ismerjük színházi divtokt, és ezeket igyekszünk utánozni, nehogy lemrdjunk. Én ezt színházt nem szeretem. De ngyon szeretem zt színházt, melyik igyekszik megismerni világ életmozgásánk z ármltit, és kkor meg tud mgyrázni bizonyos jelenségeket, melyek mik, melyek kor-szerűek, és melyek mégis mindig mindenütt mások, hely, idő szerint, vgyis z illető művészt körülvevő relitásnk megfelelően. Ilyen ármltok vnnk, és mennyire divt-kergetés, külsőségek átvétele nem ngyon becsülendő művészet, úgy ezeknek z ármltoknk z ismerete ngyszerű, és enélkül nem lehet színházt csinálni. Ez után zárójeles megjegyzés után szeretném most elmondni, hogy én zért trtom cirkuszhoz közelállónk Shkespere-nek ezt módszerét, mert végeredményben cirkuszbn is ilyen kpcsolt vn bohócnk közönséggel. Mert mi történik cirkuszbn? Körülbelül következő: Ide figyeljetek emberek! Én be fogok ide hozni egy ládát, bb bele fogok ültetni egy trombitást, mert én nem tudok trombitálni, és h mjd jönnek, belerúgok ládáb, és kkor mjd trombitálnk." Világos, hogy ennek z lesz z eredménye, hogy rosszkor fognk trombitálni. Ez cirkuszi lp-szituáció. A színházbn - egyik fjtájábn - hsonló szituáció, z én felfogásom szerint. Ott is bevtják közönséget játékb, de ott sincs mindenki bevtv, ott is felállítják cspdát" - mindez igen is közel áll cirkusz módszeréhez. Miért fontos "hogyn"? Vn ennek zonbn másik oldl is. A cirkuszbn sem z fontos, mi fog történni, hnem z, hogy hogyn fog történni. Nos, ennek hogynnk világnézeti oldl is vn, és éppen ezért - nem kell megijedni - ejtenék néhány szót Brechtről. H z elődás zt muttj meg, hogyn történnek dolgok, kkor könnyebben tudjuk megmuttni társdlmi összefüggéseket, és bból, hogyn történnek dolgok, sokkl jobbn lehet tnulságokt levonni; egyszóvl nemcsk érzelmi htásokkl megy el közönség színházból, hnem intellektuális htásokkl is. Ennyit Brechtről, mert gondolom, ez z ő felfogásánk világnézeti lényege. Mielőtt vissztérnék cirkuszr, szeretném hngsúlyozni, hogy én, meddig képes vgyok rá, olyn színházt szeretnék csinálni, melyben cselekmény emberi társdlombn játszódik, és konfliktusok is különböző társdlmkbn folynk le, nem pedig társdlomból kiemelve. Nem z áltlános, hnem ngyon is konkrét társdlmi eseményeket, cselekményeket krom színpdr vinni, hol z emberek közötti kpcsolt társdlmi kpcsolt, hol z emberi gesz-

5 tus - ezt szót ngyon nehéz lefordítni, mert könnyen össze lehet téveszteni gesztikulációvl - mgtrtás; hol gesztus protokoll, hol gesztus egy bizonyosfjt módon vló cselekvés, hol gesztus z emberi kpcsoltoknk mozgássl, mgtrtássl vló kifejezése, hol gesztus épp olyn közlő vlmi, mint milyen beszéd. Én z olyn színházt szeretem, melyben ezek gesztusok társdlmi gesztusok. H Az ember trgédiáját most rendezném meg, kkor ngyon erősen megnézném különböző társdlmk gesztus-rendszerét, és ez rendezésemben különböző színekben igen erős hngsúlyt kpn. De térjünk most vissz rr, hogy én társdlmi embert szeretem színpdr vinni. Hogy ez mennyire világnézeti kérdés, rr szeretnék egy példát felhozni. Az Európ kidónál nemrégen megjelent egy könyv: Írók írókról címmel. Vn kötetben egy ngyon izglms és jó írás: Albert Cmus ír Roger Mrtin du Grd-ról, kit ngyon szeretett. Du Grd-nk vn egy Vieille Frnce című regénye, mely Vén Európ címmel jelent meg nálunk. Szerepel ebben egy tnító házs-pár. Ez házspár szörnyen küszködik egy eldugott flubn, sokt fogllkoznk társdlmi kérdésekkel, és igyekeznek utt tlálni munkásmozglomhoz. Sorr születnek gyerekeik, és mikor már nemcsk szegénység, nyomor, kilátástln munk trgédiájuk, hnem nevelőmunkájuk sikertelensége is, kkor egyik este feleség kétségbeesésében odszól férjéhez: nem társdlombn, hnem z emberben vn hib. Mint egy vércse, úgy csp le Cmus erre mondtr. Igz vn Cmus-nek, kérdés z: z emberben vn-e hib, és csk z emberben? Vgy társdlombn? Vgy ngyrészt társdlombn? Ez világnézeti kérdés, és én mellett teszek hitet, mikor rendezek - és ezért szeretem Brechtet is -, hogy mindig társdlmi konfliktusokt kell keresni drámák mögött. Timon szolgái De hogy cirkuszról szóló mondnivlómt befejezzem, nemcsk ezért tlálom cirkuszhoz közelállónk Shkespere-t, hnem egész egyszerűen rendezői tpsztltból is. Az Athéni Timonbn vn egy jelenetsor, melyben Timon elküldi három szolgáját három brátjához, mert meg vn győződve rról, hogy vissz fogják fizetni z dósságukt, most, mikor ő bjbn vn. A különböző Shkespere-recenziók és kötetek utószvi meg szokták állpítni, hogy ebben jelenetsorbn vlmi hib, rendetlenség vn. Mert nem veszik észre, hogy Shkespere itt nem folymtot kr bemuttni, hnem három számot. És ez három szám rendkívül lklms rr, hogy rendező bemutss hogynt. Mit kr bemuttni vd társdlomkritikájávl Shkespere? Azt, hogy hogyn krj három dós visszutsítni kérést úgy, hogy közben megmenthesse mg emberi becsületét. Ngy szám ez, ngy cirkuszi szám! És h én három szám között trombitáb fújtok, kkor már nincs szöveggel semmi bjom, kontinuitás ugyn ilyen módon nincs, de vn három egymás után következő szám, hol bemutthtom hogynt. Én ezt hogynt z Athéni Timonnál kezdtem felfedezni. És kkor z én felfedezésemtől teljesen függetlenül küldött nekem egy kis tnulmányt Mnfred Wekwerth - kit én rendkívül ngyr becsülök, korunk egyik legngyobb rendezőjének trtom Bessonnl, Plnchonnl, Ljubimovvl és Tovsztonogovvl együtt, melyben körülbelül ugynilyen felfedezéseket tesz, más módon. És ugynkkor hír érkezik egy Thetre du Soleil nevű színházról, mely egész egyszerűen bohócruhábn cirkusznk játszott el Szentivánéji álmot, elég ngy sikerrel. A Thetre du Soleil-t meghívták Milánób, cirkuszb. Ebben cirkuszbn egy 1789 című drbot játsznk egyet-len történelmi lk nélkül, három emelvényen. A népet reálisbbn játszották, egy kicsit cirkuszosbbn polgárságot, z risztokrtákt pedig bábok lkították. Ngy port vert fel z elődás, vlószínűleg Vincennes-ben fognk mjd vlmelyik srkon játszni. Ngyon szeretném megnézni. Mi lényeg? Ügy hiszem, z, hogy h történelmi drbot vgy Shkespere-művet rendezünk, kkor igenis fogdjuk meg ngyon brechti tnácsot, és tegyünk drb mellé egy ún. eseménynptárt. Hogy tudjuk, mivel viskodott, mivel hrcolt szerző, mikor drbot megírt. Ez rendkívül fontos. Most szeretném elmondni, mi velem ezzel kpcsoltbn történt. Egy csod. Ez pedig következő. A nyáron újr elolvstm Shkespere összes műveit, mert Rómeó rendezésére készülök. A, két veroni című remek drbbn bejön egy Dárdás nevű szolg. (Ahogy hllottm, Mrx és Engels, kik Shkespere-nek csodáltos ismerői voltk, ngyon szerették ezt jelenetet.) Bejön és elmondj, hogy hogyn búcsúzott el csládjától. De szolg, és nem tudj jól elmondni, és nem is ngyon tud közönség előtt beszélni. Azt mondj szolg: hogyn mgyrázzm el? Lehúzz z egyik cipőjét: ez z pám. Azután másikt: ez z nyám. Prdon, megfordítv, ez lyuks, ez z nyám, Ez kuty én vgyok. Két dolog jutott eszembe. Az egyik, hogy Szentivánéji álombn is szerepel kuty. A másik, hogy szolgát vlószínűleg ugynz színész játszott, ki z egyik sírásót Hmletben, mert ugynez trükk vn benne. Szolgák és lkoskodók Elkezdtem nézni ezeket szolg-jeleneteket. Shkespere még csk zt fárdságot sem veszi mgánk, hogy egy kicsit megváltoztss. Az Antonius és Kleopátrábn, Rómeó és Júliábn mindenütt éhes szolgák vnnk, kik várják, hol lehet lopni kját stb. Igen ám, de kkor feltűnt egy csomó más dolog is. Feltűnt z, hogy Shkespere-nél nyilván voltk színészek, kik nem tudtk lkoskodni. Ilyenfjt úgynevezett nemjellemszínészek mindig szoktk lenni színházkbn. Olyn Bessenyei-fjták. Kitűnő színészek, ngy egyéniségek, csk éppen nem tudnk lkoskodni. Shkespere tudt, hogy nemcsk főszereplőjét, hnem színészét is megbünteti, h olyn helyzetekbe hozz egyes hőseit, hogy hzudniuk kell. És mit csinálnk ezek ilyenkor? Igzt hzudnk, mert mást nem tudnk. A királygyilkosság után kijön Mcbeth. Mindenki gynkszik rá, és sejtik, hogy ő volt gyilkos, és mégis z egy Mcduff kivételével kénytelenek elhinni, hogy nem ő volt, mert igzt hzudik. H egy órávl előbb meg-hlok, boldogn éltem, / de ettől perctől semmi értelme nincs földi létnek." Azz: mikor már egy kicsit jobbn kellene lkoskodni, megőrül, megbolondul. Vgy egy más helyzetben: Othello, mikor leselkedni kellene, elájul. Othello nem tud leselkedni. Összeszedhetünk tehát egy csomó olyn szerepet, melyekből látjuk, hogy ki játszhtt. Ki tudott lkoskodni? Ldy Mcbeth és Jágo. Nem ugynz színész játszott esetleg

6 mind két szerepet? Ezek kpcsán és shkespere-i ngy témák kpcsán hjlndó z ember megállpítni, hogy milyen kevés témáj volt Shkespere-nek. S tekintve, hogy sietett - háromnégy drbot írt évente -, milyen módon plgizált még sját nyersnygát is. De hogy mik jönnek vissz ngy témáknál! A Rómeóbn benne vn Hmlet-tém, mert Rómeó Róz iránti szerelmében ugynolyn melnkolikus, z öngyilkosság szélén álló lelkiállpotbn vn, mint Hmlet z első jelenetben, mielőtt pj szellemével tlálkozott voln. Ezt hmleti témát kell feltétlenül eljátszni hhoz, hogy melnkolikus Rómeóból emberi kpcsoltokt tláló embert csináljunk. Mindezt zért mondtm el: jó tudni zt, mi játszódott le kkor, mikor egy drb íródott, hogyn írták, kinek írták és miért írták. Kinek vn jog letérdelni? Hdd mondjk még egy példát. Amikor Téli regét rendeztem kolozsvári színház igzgtójánk meghívásár, kkor fedeztem fel, hogy mű végén vn egy jelenet, melyben következő mondt hngzik el: Ne hívjtok bálványimádónk letérdelek, / S kérem, hogy áldjon meg." Ennek persze m semmi htás nincs. De h z ember utánnéz, mi történt erre Globe színház premierjén, zt látj: nyíltszíni tps volt. Miért? Mert ez legktuálisbb politiki mikroszkóp szín-házi" bemondás volt, mert kkor folytk ngy vllási viták, melyek természetesen politiki viták voltk, és kkor történt z, hogy úgy döntöttek: Jézus nevének említésére nem szbd letérdelni, hnem csk fejet kell hjtni, mert ki le-térdel, z bálványimádó. Most tessék elképzelni, hogy kijön ez rendelet, és következő héten Shkespere beleveszi drbjáb: Ne hívjtok bálványimádónk: letérdelek." Értsd: nekem jogom vn letérdelni, ki csk ktolikus, nnk nincs jog letérdelni, z csk bálványimádó. De egy bizonyíték, nem bizonyíték. Rómeó elmegy Lőrinc bráthoz, és zt mondj: szeretem Júliát. A brát erre zt mondj: Júliát? Nem Rózát? Rómeó: Mindig szidtál, hogy Rózát szeretem. / Lőrinc: Mert bálványoztd, drág gyermekem." Ugyncsk nyíltszíni tps Globe színházbn. Színházcentrikus Shkespere-t ilyen és ehhez hsonló kérdések fogllkozttnk, s úgy érzem, itt z ideje, hogy kidjunk egy színházcentrikus Shkespere-t. Mert Shkespere-t nem lehet úgy olvsni, hogy Bbits Mihály tette. Minden köszönetünk z esztétáké, minden köszönetünk zoknk, kik évszázdokon át elemezték shkespere-i szöveget. De miket olvshtunk Shkespere-utószókbn? Állndón rról olvsunk, hogy sok Shkespere-ben z nkronizmus. Hogy 11. Richárdbn elsütnek egy ágyút, rról még Kottnk is z véleménye, hogy Shkespere műveletlen volt. Szerintem z z ágyú II. Richárdbn zért sült el, mert volt színházbn ágyú, és közönség szerette, h elsül. Mondom, ilyen nkronizmusokt kimuttó utlásokkl vnnk tele Shkespere-kritikák, ztán olynokkl, hogy vjon Shkespere írt-e drbokt, vgy vlki más, meg hogy ez drb jó, mz meg rossz. Ezek kritikák egyet nem értenek meg: zt, hogy Shkespere-nél jelenet jelenettel, stílus stílussl, mgtrtás mgtrtássl, szituáció szituációvl szembesítődik jelenetről jelenetre. Ezt nem kell letgdni, és h Shkespere helyen-ként cirkusz, kkor cirkusz, h fekete cirkusz - mert z is vn bőven -, kkor fekete cirkusz. Amikor például Cpulet megnyugszik, hogy lányánk megjött z esze, szkács-spkát tesz fejére, és Pris zenészeivel János bácsi kel-jen fel"-lel kelti Júliát, ki holtn fekszik ott, fehér rccl, de zene tovább játszik kkor is, mikor már jjgtnk. - Cirkusz ez, de ezt válllni kell és nem tgdni! Mert ez fekete cirkusz. A szörnyűség tetéződik zzl, hogy mikor Lőrinc odérkezik, zt gondolj: kislány bevette z lttót, jól csinált, nincs itt semmi bj. És Rómeó legtrgikusbb jeleneteiben bejön bohóc, és zzl tréfálkozik, hogy ki tud, illetve ki nem tud inni, és kiket kell meghívni. A lír trgédiávl keveredik. H mi ezeket z egymástól különböző stílusú jeleneteket nem szembesítjük, nem vegyítjük egymássl, kkor nem játszunk Shkespere-t! Milyen érdekes lenne, h kidnánk egy olyn teljes Shkespere-t, melyben válllnánk egy-egy drb színházi szem-pontú elemzését, természetesen lposn utánnézve dolgoknk. Egyszer Jen Vilrrl vittkoztm, ki rendezett egy remek Don Jun-elődást, csinált egy ngyon jó Figro-elődást, és csinált egy ngyon rossz Mcbeth-elődást, néhány szenzációsn jó színésszel. Vilr zt mondt, beszéljünk őszintén rendezésről. Én dicsértem z első két rendezését, de megmondtm, hogy Shkespere-hez nem ért. Erre zt kérdezte, miért? Azért - mondtm -, mert hol jobbról kell bejönni, ott blról jönnek be, kinek előbb kell bejönni, z később jön be, és ngy rendetlenség z egész elődásbn, pedig Shkespere-szöveget ki lehet nyomozni. Hogyn lehet kinyomozni? Pándi Pálll is ez vitám. Mit jelent például z Othellóbn z mondt: Lucci Márk városbn vn-e?" Mondj ezt meg kár Pándi, kár Kéry, tessék, mondj meg bárki! Nem mondják meg! Ez mondt nnyit jelent, hogy mielőtt másnk dnák hdvezérséget, herceg megkérdi: Lucci Márk vjon itthon vn-e. Lucci Márk keresztény, de hülye, rossz kton és hdvezér. Tessék, fejtse meg nekem ezt mondtot Pándi Pál! A rossz drámírók szoktk ilyet mondni, mikor már nem tudják folyttni jelenetet, hogy: lódobogás, ez ő! Shkespere tele vn ilyennel. Ott vn Doge-plot tnácsterme, egyszer csk zt mondj Othello, kit Desdemon fondorltos elcsábításávl vádolnk, hogy de itt jön épp, hllgssátok meg őt". Mi ez? Ez zseniális dolog, de csk kkor, h látom, hogyn játsszák ezt Shkespere-színpdon. H ott látom, hogy míg Othello beszél, z lsó színen bejön Jágo és Desdemon, és míg felérnek, Othellónk be kell fejeznie szerelmük történetét. Így ez z itt jön épp " mg zsenilitás, mert feszült ritmust diktál, felkészít lány bejövetelére. Ez olyn rendezői instrukció, mit egy esztét soh nem tud elolvsni. Ilyen szempontok lpján szeretném jvsolni zt, hogy csináljunk egy színházcentrikus Shkespere-kidást. Jó lenne, h lennének mjd rá válllkozók rendezők között.

7 mgyr játékszín HERMANN ISTVÁN B o d n á r n é Németh László drámáj Mdách Szinházbn A közönség szorongássl várt bemuttót. Egyesek zért, mert jó néhány évtizedes és már elmúlt hngultot idéz vissz drám, mások zért, mert - ismerve drbot - féltek prsztdrám és kezdő Németh László drmturgii nehézkességeitől. A szorongásnk zonbn nem sok ok volt, mint ezt Ádám Ottó rendezése bebizonyított. Nem minth drám, vgyis hu-szdik százdi környezetbe helyezett Toldi Miklósszituáció mg közvetlen formájábn htott voln. Vlmi egészen más htott. De hhoz, hogy ezt htást elemezzük, mélyebbre kell pilintni Ádám Ottó színpdábn. Ahelyett hogy kodolányis " prsztdrám-hngultot teremtett voln rendezés, inkább vlmi csehovi hngult árdt el színpdon és nézőtéren. egyránt. Nem drám eredeti elementáris összeütközése, két testvér jellemének különbsége, szituáció teremtetne könnyedség és szenvedés ellentéte került középpontb. Ez egy motívum volt, de olyn, mely mintegy láfestette és megértette sokkl mélyebb drámát, Bodnárnéét. Ádám Ottó nyilván úgy látt, hogy ez pszichodrám vezet át későbbi, már fejlettebb Németh Lászlóhoz, kicsit esszéisztikus drámköltőhöz. Mindent pszichodrámánk rendelt lá és így érte el csehovi hngultot, mely ezúttl nem külsőlegesen borult rá drbr, hnem szervesen nőtt ki bból. A legélesebb drámi jelenetek is hlk vonlvezetésűvé váltk és még kkor is, h néh fel-felcsttnt drám eredeti és felszíni hngultából eredő erősebb tónus, mindig elnyomt zt pinissimo. Vgy leglábbis pino. Éles összecspás pinóbn - hlkság ereje - ezek voltk z első szembetűnő színpdi tnulságok Bodnárné elődásából. Csupán egyetlen mozzntot emelnék ki. Miután Bodnárné kedvenc fiát, modern Toldi Györgyöt modern Toldi Miklós megölte - csládny úgy krj beállítni tettet, minth véletlen öngyilkosság történt voln vdász-puskávl. E látsztot csk úgy lehet megteremteni, h már hlott fiú fejét szétlövik. S ekkor drb elmehetett voln szinte hullgylázás irányáb és színpd teljességgel nturlist jellegűvé lkult voln. Ádám beállításábn viszont nemcsk pusklövést nem hlljuk, hnem Bodnárnét játszó Kiss Mnyi ügyetlen tudtossággl veszi kéz-be puskát, s így finomn, szinte gyengéden fordítj csknem félkört leírv vele hlott fiú felé ( fiúból szín-pdon semmi sem látszik) - s ezután legördül függöny. Az ilyen finom mozzntok közül igen sokt sorolhtnék még fel, de még-sem ezek döntik e1 bemuttó értékét. KISS MANYI A BODNÁRNÉ CÍMSZEREPÉBEN (MADÁCH SZÍNHÁZ) (IKLÁDY LÁSZLÓ FELV.) Ezek mozzntok zért állnk össze egésszé, mert z említett pszichodrámánk olyn közvetlen benső és vibráló mondnivlój vn Ádám Ottó színpdán, mi biztosítj, hogy megoldások egységbe forrjnk, hngultilg kiteljesedjenek. Bodnárné drámáj mögött meghúzódik egy ngyon áltlános gondolt, mely már önmgábn is megérdemelné drám színpdr hoztlát. Ez pedig Bodnárné igzság. Jogilg minden ép érzésű ember zt mondj, hogy gyilkosnk bűnhődnie kell. S h gyilkos éppen z ny kedvesebb fiát gyilkolt meg, kkor z nyánk száz-ezerszeresen e z véleménye. Cskhogy így egyszerre két fiút veszít el. És ez felfokozott igzságérzet szembekerül felfokozott és most már egyetlen fiúr koncentrálódó szeretettel, érdekkel stb. Ez pszichodrám látsztkonfliktus. A mélyebb konfliktus zonbn jog és vlóság között vn. A jog mindig csk z utolsó pillntot nézi és nézheti. A vlóság zonbn folymt és z utolsó pillnt elszkíthttln mindttól, mi előbb történt. Ezért jog igzságtln. Ezért Bodnárné önítélete mélyebb jognál. Egy gyilkosság mi jelentése Mert mi vezetett el gyilkossághoz? Az, hogy Bodnárné nyi szeretetét z egyik fiár pzrolt csupán, hogy nem Toldi Lőrincnéként viselkedett, hnem megfordított, zokt viszonyltokt, melyeket Arny ábrázolt. Kedvenc és tnítttott fi boldogn élt, másik fiú rossz sorsából, másik vállán, másik erőfeszítéseinek élősdijeként. És tár-

8 sdlmi tekintély, z nyi szeretet, szerelem, tehát minden przitáé: megvetés, gúny, sőt z ingerkedés is dolgozó fiú osztályrésze. Németh nyilván úgy gondolt, hogy egy igzságtln társdlmi ítélettel szemben cslád benső és igzságosbb ítélete ellen-súlyt jelenthet, s h ezt cslád elmulsztj, kkor bekövetkezik trgédi. Ez Bodnárné bűne. S tlán ez volt z egyik indíték nnk, hogy későbbiekben Németh olyn mélyen kibontott cslád és társdlom, illetve társdlmi válság és csládválság összefüggésének konfliktusit. De túlmenően ezen z áltlános gondolton Ádám Ottó legngyobb érdeme z, hogy sikerült fellelni és vlóbn szimbolikussá tenni Németh László-i nygot. S ezt nem is lehetett másként, mint Németh Lászlót csehovosítv (külön kellene egyszer írni Csehov és Németh László közötti lélekrokonságról). Így válik ugynis mi égető problémává Bodnárnéé. A fejlődés ngyon is egyenlőtlen. A társdlom mint gondoskodó és törekvő ny" egyeseket mérnökké képez, Bodnár Péterekké változtt - szármzznk bármilyen osztályból vgy rétegből. De zért társdlom mégis Bodnár Jánosok munkáján nyugszik, még kkor is, hogyh Bodnár Jánosnk mérnök vgy orvos vgy másféle hivtás vn, de nem ficsúrkodik, nem rgyog, nem él kirktbn. A kirktember, reklámember nálunk is egy nyától szármzik zzl, ki szellemi vgy testi verejtékével trtj fenn fényt és boldogságot. A drámábn testvérek jelleme, szituációj és egymáshoz vló viszony közvetlenné teszi zt konfliktust, melyet Ádám Ottó mg módszerével ngyon is közvetetté tágít. Drmturgiilg rendkívül érdekes dolog történik itt. Látszólg mindig z drmtikusbb, h z összeütközés viszonylg elvontbb erővonlit összerántják" és így érzékelhetőbbé teszik. Most viszont bebizonyosodott z, hogy dott szituációbn z ellenkező módszer célrvezetőbb és meggyőzőbb. Azáltl, hogy Ádám Ottó drb látszólgos első szólmát csknem lesöpörte színpdról és megtrtott másodikt, második felerősödött. Az eredmény pedig egyfelől z, hogy mgánk drámánk mélyebb rétegét tárt fel, másfelől pedig, hogy ez mélyebb réteg kor-problémávl tlálkozik. Így válik Bodnár Péter és Bodnár János trgikus története döbbenetessé. Mert h csupán diplomás vgy kt-táskás urk és prszt ellentéte kerül színpdr, kkor z egész drám ferde vágányr sikln. Itt viszont Bodnár Péter mérnöksége nem megszerzett tudás szimbólum, hnem belépőjegy z úri világb. S belépőjegy árát János NÉMETH LÁSZLÓ: BODNÁRNÉ (MADÁCH SZÍNHÁZ) KISS MANYI (BODNÁRNÉ) ÉS DÉGI ISTVÁN (ID. BODNÁR JÁNOS (IKLÁDY LÁSZLÓ FELV.) NÉMETH LÁSZLÓ: BODNÁRNÉ (MADÁCH SZÍNHÁZ) KISS MANYI (BODNÁRNÉ) ÉS HUSZTI PÉTER (BODNÁR JÁNOS) (IKLÁDY LÁSZLÓ FELV.)

9 NÉMETH LÁSZLÓ: BODNÁRNÉ (MADÁCH SZÍNHÁZ) HUSZTI PÉTER (BODNÁR. JÁNOS) ÉS ALMÁSI ÉVA (CICA) (IKLÁDY LÁSZLÓ FELV.) fizeti. Kifizeti - nem tudást, mit érdemes lenne megfizetni, hnem megpecsételtséget, presztízst, lehetőséget. Fizeti munkájávl és megvetettségével egyránt. A pinissimo jogosultság És hlk vonlvezetés ellenére volt vlmi kísérteties Bodnárné tervezgetéseiben. Nemcsk diplomához jutttt fiát, nem is csupán z úri világb egyengette útját, hnem fiú professzoránk lányát is meghívt zzl z elgondolássl: Péter mjd feleségül veszi lányt és z pós mjd állmi állássl segíti veje krrierjét. Így nygilg fel-tétlenül vissztérül mjd Bodnárné minden befektetése. De vissztérül preztízs szempontból is. A cél tehát nem tudás, hnem megfelelő szituáció és megtérülés. S ilyen módon vált lidércessé színpd, folyt egybe múlt és jelen és tűntek el drb egyenetlenségei. Ezért nem lehetett Bodnárnénk megbocsátni, mint hogy ő önmgánk sem bocsátott meg, s ez kegyetlenség tette igzi drámává Németh László művét. S mindez ngyon helyesen egy mjdnem jellegtelen és jellegtelenségében jel legzetes színpdképen belül játszódott le. Köpeczi Bócz István díszletei közül különösen megkpó volt szobdíszlet. Nemcsk zért, mert mélységben igen tgolt, hnem zért is, mert zt hngultot ársztott: Bodnárékbn semmiféle ngyzolás nincs. Bodnárék - módos gzd létükre is legegyszerűbb körülmények között élnek és feltörekvés pusztán Péter fiúr koncentrálódik. De nem lehetett voln megteremteni z előbb jellemzett hngultot Kiss Mnyi nélkül. Mindjárt drb elején világos z, hogy Kiss Mnyi tudj: mindzok szvk, melyek Péter és menysszony szájából elhngznk, nivk, értéktelenek, trtlmtlnok. Cskhogy zt is tudj, ennek így kell lejátszódni. Mgábn mosolyog, mikor többieket hllj, kicsit zt élvezi, hogy számítási beváltk és kicsit zt, hogy mennyire nem tudják z emberek, mi vn sorsuk mögött. S ez rendkívül okos sszony ennek következtében nem z nyi szeretet őrjöngésében vált át Péter fi hlál után János fi védelmezésébe. Kiss Mnyinál ez logikusn következik bból, hogy ő előbb is tudt, ki mennyit ér. Ő előbb is Jánost becsülte, de számítási szerint Pétert kellett szeretnie. Kiss Mnyi Bodnárnéj megkísérli z úgynevezett társdlmi értékrend nyi szeretetté fordítását, de közben állndón érezzük, hogy szeretetének trtlm igen mélyen és igen elrejtetten más. S ezért épül ez z lkítás csodáltos, konzekvenciávl drb és Bodnárné,utolsó mondtár, hol is számot kezd vetni sját bűnével. Érdekes módon pinissimo mint stílus leginkább Blázsovits Ljos Péterlkítását tette színtelenné, ki figur ürességét még z óvtos és visszfogott eszközökkel is jól érzékeltette, de z lk felszíni bájából igen keveset dott. Huszti Péter János-lkítás z elődás egyik legvitthtóbb, de legérdekesebb pontj. Mckósn próbálj elegyengetni duzzogó gyerek és megsértett, vlmint meglázott férfi közötti feszültséget, s érdekes módon z emberi erőtlenséget hngsúlyozz. A drb folymán emberré növő férfit érzékelteti és csk egy ponton villntj fel János igzi lázdását. Ez pont ngyon érdekes. Mi-kor kiejti fejsze szót, hirtelen bosszút áll sját nyján. Nem Péter mitt, h-nem zért, mert meggyűlölte z ny furfngjit. Igz, hogy ez sját veszte is, de gyűlölet egy pillntr erősebbé

10 PÁLYI ANDRÁS Egy brátságos színház A C ndi d S zeg ed en 1. NÉMETH LÁSZLÓ: BODNÁRNÉ (MADÁCH SZÍNHÁZ) SCHÜTZ ILA (ÖRZSI) ÉS HUSZTI PÉTER (BODNÁR JÁNOS) (IKLÁDY LÁSZLÓ FELV.) válik benne, mint önmg féltése. A kérdés z, hogy ennek csk egy pillntnk kellett-e lennie, hogy ennyire összetett-e figur, lélektnilg nem motiválódott-e túl. Itt pro és kontr érvek lehetségesek. De bizonyos, hogy figur így hihetetlenül érdekes volt. Almási Év Cicáj igen nehéz, színészi feldt megoldását muttj. H színésznőnek kcérkodni kell színpdon, h ingerkednie kell, kkor ezt semmiképpen nem psztellszínekben teszi. De itt stílus mégis z utóbbit diktált. S Almási Évánk sikerült belülmrdni stíluson, s mégis átütött z kislányos, úrilányos, sőt úriszüzes játékosság, mi nélkül drám érthetetlen lenne. S ezt úgy sikerült elérnie, hogy szándékosn nem váltott stílust kkor, mikor Bodnárnévl, z egyik vgy másik testvérrel beszélt. Mindig minden lehetőséget fenntrtott, illetve minden lehetőséget lefátyolozott, s Péter hlál után teljesen elvesztette láb lól tljt. Mivel eltűntek lehetőségei, eltüntette önmgát. Dégi István kitűnően és világosn megformált Bodnárj mellett leginkább Schütz Il kis szolgálólány mrd emlékezetes. Pedig Schütz Il nem csinál mást, mint zt muttj be, hogy szeretőjét, Jánost félti. Cskhogy ezt úgy teszi, hogy eleve tudj: Jánosbn dúló indultok csk trgédiához vezethetnek. Még némjátékábn is, kimeredt szemében, benne ül jövendő trgédi tudt. A drb többi szereplője is hozzájárult hhoz, hogy Németh László első drámájából negyven évvel megírás után siker legyen. A Cndid szegedi bemuttóját hirdető plkát feltűnő ngy betűkkel teszi hírré Rády Imre vendégjátékát. A néző nem cslódik: vlóbn Rády z elődás lelke. Az első pillnttól betölti ngy színházt, jelen vn, nélkül, hogy különösebben odfigyelnénk gesztusir. Rgyogó krkterlkítás - minden hivlkodó megcsináltság nélkül. S mi-kor már szinte kézzelfoghtón érezzük ezt jelenlétet, keresni kezdjük z esz-közeit. Divtos közhellyel zt mond-htnám, hogy eszköztelen színész. De nem z. Csk toleráns. Semmit sem kiván szájb rágni. Játszik. Hgyj, hogy játék kvrjon fel és kcgtsson; hgyj, hogy játék leleplezze őt m-gát. Pontosbbn Morell tiszteletest. Akiről még nem tudjuk, hogy népszerű szónok, de már felfigyeltünk tisztán zengő hngjár; kiről még nem tudjuk, hogy kellemes modorávl hódítj meg híveit, de érezzük szívélyességét és közvetlenségét. Vgy ezek csk színész privát " emberi tuljdonsági? Ki ítélheti meg ezt nézőtérről. Végül is mi döntő? Tlán szvk, mozdultok sugárzás? A vonzó szuggesztivitás? De szuggesztivitás nem okvetlenül művészet, hogy hipnózis sem z, s szín-ház tele vn érzéki cslódássl. Az tmoszférát nemcsk színész teremti meg, s nem is csk néző. A zsinór-pdlásról lászálló porszem összetörheti z illúziót. A rossz illúziót. A Rády teremtette színpdi vrázst nem. Ez nehezen megrgdhtó mágneses tér, mi körötte születik, ezek múló percekkel tovillnó erővonlk ércnél mrdndóbbk. Leglábbis zoknk, kik bekerültek htáskörébe. Nem felejtik el. És még csk nem is ez lényeg. Hnem, hogy színpdon folyó játék, G. B. Shw e brátságosnk is, kellemes-nek is fordíthtó plesnt drbj, drám konfliktusi és líri feloldás már ott sejlik ezekben Rády-gesztu-sokbn. S ez legfőbb bizonyosság, mi dönt: h színpdi drám épül vele,

11 oly mindegy, hogy milyen mértékben játszott", s mennyire sját" színész chrme-j. Azz, hogy mégsem. H nem lenne eredeti - és ezáltl játszott is sját, és sját is játszott -, kkor nem épülne vele drám. Modorosság len-ne vgy mesterkéltség. Rádybn nincs semmi mesterkéltség. Ahogy Shw instrukcióbn dj Morell tiszteletest illetően: mesterkéletlen. Mert míg nézőtéren ülök, számomr Morell tiszteletes és Rády Imre egy. Csk drb utolsó jelenetében, mikor szánlmsn nevetséges figurává lesz ez kiváló és mgbiztos, társdlmi fontosságát ngyon is átérző prédikátor, értem meg, mennyire szándékos volt, hogy nnyir kerülte z áruló öniróniát, színész és szerep közti legkisebb disszonnci éreztetését is. Mindez shw-i prdoxon megrgyogttásáért vn. A prdoxon Morell jellemében rejlik, Cndid válsztásábn, ki drb meglehetősen szokványos szerelmi háromszögét egészen szoktlnul oldj meg: férjét, Morellt válsztj s nem z sszonyi érettségéhez vonzódó, szerelmes ifjút, mert megérti, hogy népszerű közéleti férfiú nélküle fbtkát sem ér. H zonbn Rády nem venné ilyen komolyn Morell ngytiszteletű úr társdlmi és csládi jelentőségét, h legprányibb mértékben pródiávl színezné lkítását, kkor ugyn miért kcgnánk gyermekded féltékenységén és esetlenségén? Így viszont, miközben nevetünk, ritk meleg kpcsolt születik köztünk és színész közt; miközben lelepleződik előttünk Rády-Morell, megérezzük, hogy ez leleplezés mégis mi közös felfedezésünk, h o g y Rády mégsem Morell, csk oddt mgát tisztánlátásért. 2. Ezek után sietek megjegyezni, hogy vn vlmi lpvető hiányérzetem Cndid szegedi elődásávl. És első-sorbn nem zzl kpcsoltbn, hogy többi színészi lkítás hogyn sorkozik fel Rády mellé, vgy mrd el tőle. Vn vlmi mélyebb kétségem. Holott jól éreztem mgm színház-bn. A Cndid elődás brátságos színház. Nemcsk zért, mert mgát drbot Shw brátságos drbnk nevezte, másért is. Vn fennkölt színház, klsszikusok mívesen példás elődási. Vn rutinszínház, melyben sosem éri meglepetés z embert. Vn képeskönyvszínház, melyben ngy regények bonyolult cselekményszálit fejtegetik színpdon. Vn nyers színház, mikor nturális dokumentumokkl betör színpdr z élet. Vn politiki színház, kegyetlen színház, provoktív színház és bíráló színház, olcsó röhejű és finom humorú színház, kváriumszínház és népszínház. Végtelenül sokféle színház. És vn brátságos színház, mely színészé. Egy vgy két-három színészé. Ez brátságos színház különösen ngy kultusznk örvend nálunk. A ngy színész kilép színpdr, s meghtározz z elődást. Sőt, nemegyszer még mi-előtt kilépne, meghtározz. A közönség színészért jön be színházb, és színház meghjlik színész előtt. A színész átírtj drbot, színész átszbtj jelmezt, átrendezi díszletet. A közönség tpsol, és színész feje fölött glóri rgyog. H vn ilyen, én mgm is színész-párti vgyok. Aki szereti színházt, úgy hiszem, nem is lehet más. A színész mg színház. A színész z z ember, ki belép színpdr, dobogór, csupsz terembe - és feláldozz mgát. A sját emberi mivoltát dj od, legmeghittebb lelki rezdüléseit, legárulkodóbb gyengeségeit, legdédelgetettebb SHAW: CANDIDA (SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ) GYŐRY FRANCISKA (GARNETT KISASSZONY) És VÉGVÁRI TAMÁS (EUGENE MARCHBANKS) (HERNÁDI OSZKÁR FELV.) SHAW: CANDIDA (SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ) RÁDAY IMRE (MORELL LELKÉSZ) ÉS VÉGVÁRI TAMÁS (EUGENE MARCHBANKS) (HERNÁDI OSZKÁR FELV.) álmit. És mindezt tudtosn teszi. Tudtosn kifosztj, meglázz, feltárj mgát. E feltárásbn ott vn élete filozófiáj, gondolti gzdgság, érzelmi telítettsége; ebben meglázkodásbn ott vn rs poeticáj, ott minden vágyódás sejtett, érzett, megálmodott dimenziók után. A színész legcsodáltosbb hngszer, mg zenél s áltl zenélnek. Játszik és áltl játsznk. Játék más játékokr felel, filozófiáj más filozófiákr, ellenpont és hrmóni trnszformálj őt mgát mgs htás-fokú művészetté. Az önteltsztár nem figyeli többiek hullámhosszát. Ő tele vn sját hngjánk bűvöletével és személyisége hipnotizáló erejével. Az ő színház már nem brátságos színház, hnem hmisítvány. A brátságos színházbn őszinte, közvetlen kpcsolt szövődik színész és néző közt. A brátságos színháznk hngult vn, melegsége, mint egy otthonnk. Igzi feszültség vibrál levegőben, s legjelentéktelenebb rcrándulásnk is vrázsereje lehet. Hittel, megszállottsággl, szenvedéllyel vn átfűtve. A brátságos színházból csk egy vlmi hiányzik, trnszformáció. Ngyon hiányzik. A legrgyogóbb színészi lkítás is pusztáb kiáltott szó mrd. 3. Proserpine kissszony, Morell ngytiszteletű úr titkárnője második felvonásbn vén, hülye tökfilkónk" nevezi

12 SHAW: CANDIDA (SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ) VÉGVÁRI TAMÁS (EUGENE MARCHBANKS), FOGARASSY MÁRIA (CANDIDA) ÉS RÁDAY IMRE (MORELL LELKÉSZ) (HERNÁDI OSZKÁR FELV.) Morell pósát. Burgess, z pós érzelgősen felháborodik, megsértődik, pnszt tesz Morellnél, ki drmturgi írtln törvénye szerint ezek után kettesben mrd titkárnővel. Shw-nál néhány sor z itt következő jelenet, s z elő-dásbn sem több néhány percnél. A figyelmes szemnek tlán legizglmsbb percek. Győry Frncisk iszonyún elcsúfítj mgát, mégis üde mrd. Proserpine-ben, csúf és betokosodott vénlány-titkárnőben Morell iránti ngy reménytelen szerelme őrzi fitlságot, lengi be korvén, szemüveges rcát bájjl. Természetellenes, torz báj ez, visszfojtott szenvedélyek, elnyomott sóhjok gnóm visszfénye. De egy-egy percre elszbdul fntáziáj, rc kisimul, tekintetén elurlkodik z ábrándozás, tlán Morell szédítő dicsőségének sugrit érzi, mennyei felszbdítását, mely - z álmok mindenre képesek - jogib helyezi jogtln szerelmét. Amikor Burgess kimegy, Morell z írósztlnál áll, irtit lpozz. Mjd félig tréfásn, félig szórkozottn od-szól titkárnőnek: Aztán mondj csk, Prosszi, tuljdonképpen miért szidt le z pósomt? " Proserpine megrezdül, zvrt, kurt pillntást vet Morellre, z odlép hozzá, s megnyugttólg lány vállár teszi kezét. A szöveg már nem is érdekes, csk gesztusokr figyelünk. Proserpine rcán sírás mosollyá válik, s e mosolyb betör szenvedély, elönti gyönyör, rc odsimul Morell kezéhez. Most már egy pillntig sem késhet robbnás, itt forró lesz színpdi levegő, vlmi felfokozott erő jelenik meg z elődásbn, mi még kkor is izzik, mikor jelenet lezárul: Proserpine boldognijedten felugrik, kiszld s Morell ül le helyére z írógéphez. Azt pluszt, mit ez néhány perc nyújt, nehéz szvkkl felidézni. Győry Frncisk Proserpine-lkításánk ez csúcs. Úgy hiszem, szándékosn, nem kívánv hrmdik felvonásbeli részegségi jelenetre poentírozni szerepét: ez inkább lezárj mjd z ívet. Rády viszont itt kpj meg prtnert. Itt lobbn fel egyszerre két tűz színpdon, itt hágnk mgsr z érzelmek, itt érzem meg m trnszformáció lehetőségét. S itt értem meg zt is, hogy Rády lkításánk nemcsk nézőtéri, színpdi kisugárzás is vn. Győry Frncisk enged e mágneses tér vonzásánk, és Végvári Tmás, sőt Konter László is. Voltképp ez legintimebb vonás ennek z elődásnk. Rádyé színpd, és Rády erős egyéniségnek bizonyul. Mégsem elnyomni igyekszik prtnereit, hnem kibontkozttni őket. Holott fitlok más vilá got, más esztétikát hoznk mgukkl: emocionálisbb telítettséget (Győry Frncisk), htártln hevületet (Vég-vári Tmás) és modernebb gesztusokt (Konter László), mégis ezzel erősítik Rády ngyszerű krkterlkítását. A szólószám együttes munkává nemesül, s z egymásr hngolódás líráb vált. Végül zonbn belevész z utolsó percek megoldtln lngyosságáb. De ez már nem z ő hibájuk. A címszerepet lkító Fogrssy Mári se önmgát nem tlálj, se Rády-féle mágneses térhez nincs érzékszerve, s z utolsó jelenetben gyonüti z elődást. Káty Endre Burgess szerepében többet fog fel színpdot átszelő erővonlkból, de beleesik bb hibáb, mit Rády oly ngyon kerül: prodizál. 4. Végül htlms energiák zárulnk önmgukb. Ritk z belső motiválású indult és lírin könnyed nyktörés, lelki rtístmuttvány, mivel Végvári Tmás megjándékoz. Sjátos és elbűvölő z groteszk érzelmesség, z már-már bszurdb hjló, mégis törékeny, finom játék, mit Győry Frncisk nyújt. És szemben velük - vgy közülük kimgslik Rády Imre, jellemszínészi hgyomány krkterformáló

13 eszközeinek imponálón biztos és eleven, htékony lklmzásávl. A színészek bejönnek színpdr, s zzl, mit mgukkl hoznk, meghódítják közönséget. A néző pedig tlán csk hzfelé menet - vgy még kkor sem - döbben rá, hogy z elődás minden vonzó, brátságos intimitás ellenére is elmulsztott egy ngy lehetőséget: felcspó energiák - úgy tűnik, Rády egyénisé-gének köszönhetően egymásr hngolódtk, de nem ütköztek meg. S jóllehet ez z egymásr hngolódás különös bensőségességet kölcsönöz játéknk, de nem kárpótol felfokozott drámiság eleresztéséért, színészi energiák összecspásánk hiányáért. A filozófii hngszerelést keveslem Lendvy Ferenc egyébként pontos, tempós, minden mozgást és vlmennyi shw-i rekciót gondosn kidolgozó rendezésében. Azt filozófii hngszere-lést, mely életre kelti színészi lkítások filozófiáját. Különös dolog: legngyobb színészegyéniség sem kontrollálhtj kívülről önmgát, s modern fokozottbb filozófii-esztétiki igényű színház történetében lig tlálni olyn ngy elődást, melynek irányítás főszereplő kezében lett voln. A színész rendhgyó hngszer, mondtuk, mert mg is játszik. Hdd tegyem hozzá most: hogy vlójábn csk kkor játszik, mi-kor rjt játsznk. Olyn összhngzt-tni törvények szerint, melyekre ő ráhngolhtó, de melyek z egyéni hrmóniákt és disszonnciákt mgsbb hrmóniáb és disszonnciáb fogják. Vgy elég lenne színészi jelenlét közvetlensége? Ez brátságos színház ngy kérdő-jele. A színész mg színház, és mégis: vlmiféle egységesítő filozófi, rendezői koncepció nélkül ligh lesz színház. A brátságos színház hjlik színészcentrizmusr. A színész pedig, h elurlkodik színpdon, sztár lesz, és hngj, mozdulti hmisn modulálnk. A Szegedi Nemzeti Színház messze vn sztárkultusztól. A fentieket, úgy hiszem, mégsem volt hszontln elmondni. Azért nem, mert színház új profilj mégiscsk brátságos színház. Vonzó színház, közönségvonzás ngy cspdáivl. G. B. Shw: Cndid. Szegedi Nemzeti Színház. Fordított: Ottlik Géz; rendezte: Lendvy Ferenc; díszlet és jelmez: Gergely István. Szereplők: Rády Imre, Fogrssy Mári, Konter László, Káty Endre. Végvári Tmás, Győry Frncisk. S P I R Ó GYÖRGY Ivnov Nemzetiben Az Ivnov Csehov második drbj ugyn, de z első, melyben színpdr foglmzz későbbi drámák csökönyösen vissztérő problémáit. A híres Csehov-drámák z Ivnov témáját vriálják és oldják meg lényegében hsonló módon. A Nemzeti Színház elődás rról győz meg, hogy Csehovnk nem négy, hnem öt ngy drámáj vn, és ennek z elődásnk fényében kissé érthetetlen, miért játsszk z lvnovot olyn ritkán. Az elődás rról is meggyőz, hogy melléklkok gogoli értelmezése csk jvár válik csehovi drámánk, és érdekes példát szolgáltt rr, hogy jó elődás születhet kkor is, mi-kor rendezés mjdnem lpjábn változttj meg z író koncepcióját. Csehov lvnovj olyn felesleges ember, ki sosem krt, hogy Turgenyev-közhely, esetleg Hmlet vgy Mnfréd legyen belőle, vlmilyen megmgyrázhttln módon mégis elvesztette láb lól tljt, és nnyir psszív lett, hogy CSEHOV: IVANOV (NEMZETI SZÍNHÁZ) SZERSÉN GYULA (LVOV DOKTOR) ÉS VÁRADI HÉDI (ANNA PETROVNA) (MTI - KELETI ÉVA FELV.) z Csehov novellhőseinek ismeretében is ritkság.,azt mondj mgáról, hogy vlmikor tevékeny ember volt, hngsúlyozv, hogy többször ment fejjel flnk, ztán egyszerre összeomlott, hrmincöt éves korár megöregedett, és helyét nem képes többé megtlálni. A drb során nem törik össze jobbn, kísérletet sem tesz rr, hogy vlhogy kimásszon számár is érthetetlen lelki csávából, s bár tüdőbjos, megunt felesége elől szomszédj, Lebegyev fitl, szép lányánk társságábn keresne menedéket, romntikus Szás szerelme lepereg ról, nem tud életerőt önteni megfárdt férfib. Ivnov tele vn ón-váddl. Időnként feleségét kezelő, mereven idelist, lélek útvesztőiben jártln fitl orvos leegyszerűsítő, némileg rosszindultú vádji lól mentegeti mgát, kikel egész környezetének feltételezése ellen, miszerint ő hozományáért vette voln el Annát, ki z ő kedvéért keresztelkedett ki, és kit ezért szülei kiátkoztk. Aztán felesége hlál után nnk sem látj értelmét, hogy Szásávl új életet kezdjen, mert számár nincs új élet, Szás hiáb próbálj menteni menthetőt, Ivnov z esküvő előtti percekben gyonlövi m-gát. Ennyi drám, és ebből világos, hogy z lvnovbn mindz jelen vn már, mi későbbi drbokt jellemzi. A hősök képtelenek cselekedni, vidéki környezet undorítón korlátolt, szerelemnek leglényegesebb szerepe z, hogy képtelen hrcr kelni romlássl, sőt, z lvnovbn szerepet kp már z gzdsági motívum is, mely később Csehov minden drbjábn döntő lesz: Ivnov nem tudj megfizetni trtozását Züzükének, Szás nyjánk. Ez motívum itt még többi motívum mellett egyenrngúként szerepel, Csehov később éppen gzdsági folymtr építi vlmennyi drámáj cselekményét: három nővér ház idegen kézbe kerül, cseresnyést el kell dni, Vány bácsi nygi áldozt hiábvlónk bizonyul. A mellékszelreplők környezet hsonlóság folytán Csehov öt ngy drbjábn tetszőlegesen csereberélhetők. Az Ivnov olyn lkji, mint Sbelszkij, z öreg, bárgyú gróf, Lebegyev, gyöngécske, bár jószívű p, Borkin, cinikus kókler otthon lennének kár Három nővérben, kár Cseresnyéskertben. Ugynez még z egyik főszereplőről, Szásáról is elmondhtó, kinek három nővér egyike, Irin, egyenes ági leszár-

14 még elvontn jelenik meg, kollektívvá válik. Az érett Csehov rr törekszik, hogy társdlom irányításár hivtott, meghtározott, szűk rétegben vlódi társdlmi erőteret létesítsen. Az Ivnov bn ez modell csk kezdeményeiben vn meg, z emberek egymás áltl vló, vgyis társdlmi meghtározottság homályos, és csupán z összetört Ivnov lkjábn összevontn, szükségszerűen didktikus módon létező, végső eredményükben érzékelhető társdlmi erők muttnk Csehovot érdeklő problémár. Ez A főhős ellentmondási társdlmi erőtér zonbn, Ivnovbn Amiben z Ivnov fejletlenebb többi összpontosulv, független többi drámánál, miért Csehov újr és újr szereplőtől, meglétét lvnovnk vissztért z ivnovi kérdéshez, érezve, cselekményből kilógó sirámi jelzik. hogy drmturgiilg nem oldott meg Ez látszólg zt is jelenthetné, hogy z kielégítően, z éppen főhős lkj. Ivnov többi Csehov-drámánál Ivnov nemcsk címszereplő, de egyér- rosszbbul játszhtó. Meglepő módon telműen főhős is, hiszen ő z, ki bele- zonbn erről szó sincs, sőt, Nemzeti pusztul z értelmetlen életbe. Ivnov Színházbn kiderült, hogy Csehov jelzonbn drb folymán semmit sem lemteremtő ereje ebben kori drbbn tesz, hogy z értelmetlen véget elkerülje. teljesebb, mint többiben. Csehov Psszivitás eredményezi, hogy nem válik mellékszereplőket későbbi drbjibn vlódi trgikus hőssé. Az lvnovot követő nem foglmzt meg ennyire élesen, szinte drbok hősei, zok, kik másr vgy gogoli kriktúrák mintájár, egyes mgukr elsütik pisztolyt, leglább tuljdonságikt komikusn felngyítv. Az egyszer, éppen cselekmény le- Ivnovbn szereplő lkok még nincsenek játszódásánk idején, megpróbálnk ki- csillgászti távolságbn Osztrovszkij törni. Vány bácsi elhibázz z életét egysíkú hőseitől, és ez nem válik z tönkretevő professzornk szánt lövést és elődhtóság kárár. Csehov későbbi minden folyttódik, Tuzenbch, Három drámái filozofikusbbk és mélyebbek, nővér egyetlen vlmirevló lk-j ugynkkor zonbn elvontbbk is, értelmetlen párbjbn hl meg, Trepljov kevésbé érzékletesek, és éppen kollektív öngyilkos lesz. De lehetőségeiket nem felelősség tökéletes ábrázolás csupán elszlsztották, mint zt Ivnov következtében meg-különböztető jegyeik teszi Szás szerelmével, hnem vlmit elmosódnk, hsonlóvá válnk egymáshoz. tettek is tuljdon boldogságuk érdekében, Az Ivnov bn z emberek között még és csk kudrc után válsztják z minőségi különbségek vnnk, és Csehov Ivnovéhoz hsonló megoldást. Az reltivizmus, mely később kifejlett Ivnovbn tett és kudrc nem formájábn Három nővért z bszurd összpontosul egyetlen személyben, hnem szín-ház elődjévé teszi, itt még csk nyokettéválik - kudrc Ivnové, tett mibn vn meg. Nem minth z Ivnov zonbn Szásáé, ennek következtében nem bővelkedne iróniábn. Koszih, Ivnov hlál nem elég megrázó. kártyáb hülyült ficsúr z értelmetlen Psszivitás mitt Ivnov drámán belül mondtokt csámcsogó Csebutikin levegőben lóg, nnk ellenére, hogy előképe, zsugori Züzükétől nem áll drbbn minden szál hozzá vezet, és messze z undok Nts. A sovány többi szereplő úgy viszonyul hozzá, mint cselekmény ngy részét már z Ivnov bn Nphoz körötte kerengő bolygók, és ezek is nevetségesen lpos filozofálgtások szereplők csk nnyibn érdekesek töltik ki - legyen szó kár világ-politik szerkezetileg, mennyiben vlmilyen állásáról, kár Ivnov siránkozásiról. Ezek kpcsoltbn állnk Ivnovvl. Éppen csehovizmusok zonbn még csk ezzel szerkezeti modellel szkít Csehov színező erővel rendelkeznek. gyökeresen, és lkot később olyn A mi nézőt természetesen sok minden felfejthetetlen szövevényeket, melyekben nem foghtj meg, mi drb íráskor minden szereplő ht minden szereplőre, ktuális volt. M már érdektelen, melyekben főhős csk egy mennyiben kívánt Csehov Szás lkjá csomópontok közül, és melyekben felelősség, mely z Ivnovbn mzottj, bár Irin esetében, ki Szásához hsonlón tiszt lélek, és elvágyódik nyomsztó környezetből, már megfordul Szás és Ivnov szerelmi képlete, és Irin lesz z, ki környezetének egyetlen pozitív lkját, Tuzenbchot nem tudj viszontszeretni. A kicserélhetőség, jellemét tekintve, tökéletesen ér-vényes Ivnovr is. Az emberi értékek törvényszerűen pusztulásr vnnk ítélve, z emberek nem értik meg egymást, életüknek nincs értelme. vl Csernisevszkij és Tolsztoj (Mit tegyünk?, illetve Krenin Ann) vitájáb beleszólni, mint hogy lényegtelen, hogy Csehov merev erkölcsi ideákkl fölfegyverkezett fitl orvosbn burjánzó mechnikus mterilist nézetek kritikáját krt megfoglmzni. Ivnov főhősi funkciój rendkívül hsonló Miskin hercegéhez is, csk éppen nem biológii, hnem társdlmi okok lökték ki társdlomból, melybe visszkerülni már nem képes. Vlószínűleg ez sem véletlen, nnál is kevésbé, hogy Ivnov és Miskin herceg lkti különbségéből ngyszerűen levezethető Csehov idegenkedése Dosztojevszkijtől. A mi nézőt mindez nem érdekelheti. M két lkr lehet fölépíteni z Ivnov elő-dását: z egyik Szás, másik Ivnov. Vgy szép, fitl lány z elődás középpontj, ki tenni krását jobb híján jvíthttln, szinte z egész társdlommá lényegülő Ivnovr kénytelen fecsérelni, vgy Ivnov, mennyiben z író áltl némi megbocsátássl, ám következetesen ábrázolt szószátyár gyengeségét felcseréljük z áldozti bárány szerepével. A rendez ői értelmezés Mrton Endre második lehetőséget válsztott. Ivnovból kifárdt negyvenes lett, mi középnemzedék képviselője, többi szereplőt pedig rendezés ennek koncepciónk megfelelően Ivnov szemével látttj. Ez felfogás nem zonos ugyn z író eredeti szándékávl, de lehetővé teszi, hogy Csehov igztlnul kétségbe vont színpdi érzéke mrdéktlnul érvényesüljön. A drb vesztett ugyn csehovi emberábrázolás finomságából és ironikus mélységeiből, de sokt nyert játszhtóságbn és kemény humorbn. Ez felfogás Ivnov összeomlásánk gyökereit mgábn Ivnov környezetében jeleníti meg. Jórvló, épeszű ember ebben környezetben vlóbn nem tlálhtj meg helyét; z ellenszenves, undorító, fojtogtó társság nnyir elüt tépelődő és önmgávl vívódó főhőstől, hogy Bessenyei Ivnovj első perctől fogv hlálr vn ítélve. A fitl orvos különálló Ivnovot időnként CSEHOV: IVANOV (NEMZETI SZÍNHÁZ) ZOLNAY ZSUZSA (BABAKINA), RAJZ JÁNOS (SABELSZKIJ), CSERNUS MARIANN (ZINAIDA SZAVISNA), AGÁRDI GÁBOR (LEBEGYEV)MOÓR MARIANN (SZÁSA) (MTI - KELETI ÉVA FELV.)

15 CSEHOV: IVANOV (NEMZETI SZÍNHÁZ) PATHÓ ISTVÁN (JEGORUSKA) ÉS BESSENYEI FERENC (IVANOV) (MTI - KELETI ÉVA FELV.) CSEHOV: IVANOV (NEMZETI SZÍNHÁZ) ZOLNAY ZSUZSA (BABAKINA), CSERNUS MARIANN (ZINAIDA SZAVISNA), MOÓR MARIANN (SZÁSA) ÉS MÁTHÉ ERZSI (AVDOTYA NAZAROVNA) (MTI - KELETI ÉVA FELV.)

16 Trtuffe-nek titulálj. Ennél z egyéb-ként nyilvánvlón túlzó, rendezés felfogásávl gyökeres ellentétben álló hsonltnál zonbn megmrdhtunk, h olyn Trtuffe-öt képzelünk mgunk elé, ki jogosn cspj be kicsinyes, korlátolt, jobbt nem érdemlő környezetét. Ez rendezői fogás szinte teljesen föl-menti Ivnovot minden vétke lól, lelkiismeretfurdlását nem veszi komolyn, és ez néhol kissé disszonáns megoldásokhoz vezet, de z egyértelműen befeketített mellékszereplők olyn félelmetessé, htásossá, meggyőzővé válnk, mi nemcsk ellensúlyozz z Ivnov-koncepció gyengeségeit, de összességében z elődás komoly hsznár válik. Bessenyei ennek megfelelően z első pillnttól kezdve összetört óriás, tépelődése egyetlen kérdés : önnön lehetőségeinek, életének megmgyrázhttln romlás körül forog, befelé fordulv próbálj megérteni, hogyn lehetséges, hogy ő, ki nnyi hittel és lendülettel vágott neki z életnek, hrmincöt éves korár minden láthtó ok nélkül elveszítse életkedvét. Bessenyei Ivnovj senkivel sincs emberi kpcsoltbn. Nincs kpcsolt feleségével, nincs Szásávl, kinek mentőkciójábn kezdettől fogv kételkedik, és kit kedves, de jelentéktelen és hsznvehetetlen játékszernek tekint, hogy környezetének többi tgjáról már ne is beszéljünk. Ez z Ivnov kár drb kezdetén is főbe lőhetné mgát, s hogy nem teszi, nnk z z ok, hogy csk drb végén kell menekülnie ttól, hogy utált környezete mgáb ne olvssz, meg ne kprints, mgához ne hsoníts. Csehov Ivnovot ironikusn szemléli, és nem véletlen, hogy ön-jellemzéséből is csk egyetlen komolybb lépés derül ki, mégpedig z, hogy szokványtól eltérően zsidó nőt vett feleségül. Csehov számár ez éppen nem zt jelenti, hogy Ivnov mindig fejjel ment voln flnk, hogy mindig mást, szebbet és jobbt krt voln, mint többiek. Bessenyei rendezői felfogásnk megfelelően Ivnov lkjánk ironikus cldlit nem jeleníti meg, pusztulásábn ngyság vn, és vlódi emberi értékek vesztét szuggerálj. Ivnov így zt folymtot testesíti meg, hogy jószándék ellentétbe fordul, lelkesedés kiszikkd, lendület elvész, ez pedig olyn emberi trgédi, mely elég kor-szerű hhoz, hogy erre építse drbot rendező. Bessenyei körül z első jelenetben megritkul levegő, és drb végéig ebben légüres térben mozog. Ngyobb nnál, semhogy környezete komolybb befolyásr tenne szert fölötte, és minth mindvégig végzetes, távoli fntomokkl hdkozn. Ivnov ilyen módon nem szlszt el semmilyen lehetőséget, cselekmény során nem kényszerül válsztásr. Felesége és Szás, z két ember, ki mégis közelebb áll hozzá, színpdon elszürkül mellette. Persze ez megoldás elég vitthtó, és megvlósulás sem tökéletes. Várdi Hédi nehéz helyzetben vn z éppen csk fölvázolt szerepben, de így is kissé triviálisnk tűnik, hogy némi romntikus, lebegő Oféliát vegyít vlmi sáptg, természetszerűleg köhécselő Kméliás hölggyel, hogy élő, ám érzelmes vádként légieskedik és hnytlik sír felé. Moór Mrinn olyn Szását formál, ki ugyn szép, de nem világos, hogy vlóbn önzetlenül, rjongv szerelmes-e Ivnovb (hogy Csehov megírt), vgy éppen kisszerű és but leányk-e, hogy rendezés kívánná mennyiben lkításából egyáltlán ki-vehető vlmilyen koncepció. Minth Moór Mrinn még nem ért voln meg jellemábrázolásr. Hngj többnyire szerepétől függetlenül is hideg, és elsősorbn rr fordít gondot, hogy minél elegánsbbn vonulgsson végig színen. Mellékszereplők gálestje A főszereplők áltlábn nehezen érik el mellékszereplők életszerűségét, és ez Lebegyevre is meg fitl orvosr is vontkozik. Agárdi Gábornk kitűnő jelenetei vnnk, mikor nem holdfényérzelmes közegben, hnem vissztszító vendégseregben lklmzz is-mert fogásit, de Lebegyevje lnyhul, mikor hosszbb bölcsességekkel kell trktálni Ivnovot. Szersén Gyul korrekt és megfelelően elvkult fitl orvos kíván lenni, embert zonbn nem képes formálni, dikciój üresen cseng. Az ő helyzetüket vlóbn nem könnyíti meg rendezés, miután néhányszor csehovi szöveggel kerülnek ellentmondásb. Eltekintve ttól, hogy felfoghttlnná válik: ez pusztulásábn is ngy Ivnov hogyn kereshet menedéket felesége elől éppen z esténként szomszédbn összeröffenő gyülevész tár-sságbn. Agárdi Gábornk is ritk brvúrr voln szüksége hhoz, hogy elfogdtss Ivnov mgtrtását, mikor z nem hjlndó elfogdni Lebegyev pénzét, mivel visszfizethetné Züzüké- nek trtozás kmtit. Hsonló, bár súlyosbb jelenet Ivnov utolsó ngy vitáj feleségével, ki fülledt környezet hzug vádjivl illeti férjét, feltételezve ról, hogy csk hozományért nő-sült. A kitűnően megírt jelenetben rendezőnek rr kellett voln törekednie, hogy Bessenyei és Várdi Hédi minél kevesebbet kibáljon, de hát kibálnk, és Ivnov közönség szemében vissztszítóvá válik. A mellékszereplők ritkán láthtó gálesten muttják be z élősködő hárpiák, bárgyú kártygépek, gátlástln hzudozók, rosszindultú álszentek rgyogó típusit. A színészeken látszik, micsod örömmel vetik bele mgukt ritkán kínálkozó emberábrázolásb. Hbzsolják túlzás lehetőségeit, mit egyébként Mrton Endre mgától Csehovtól kölcsönzött. Ritkán derül ki, mire képesek Nemzeti színészei, h embert formálhtnk, h komédiázhtnk, h egy kicsit elengedhetik fntáziájukt, h tehetségüket felszbdultn állíthtják egy jó drb szolgáltáb. Csernus Mrinn olyn elemi erővel és különös humorrl formálj meg zsugori, korlátoltságábn félelmetes Züzükét, szigorú vénsége nnyir más, mint mit megszoktunk tőle, hogy első mondtit hllv színlpbn kuttjuk, honnn szerződtették ezt tehetséges jellemszínészt. Vn egy egészen ngy jelenete, pár mondt z egész, vlmit kérnek tőle, ő pedig vlmiért kérést nem krj teljesíteni, áll közönség felé fordulv, mártírrcán iszonyú erőfeszítés, látszik, hogy most könnyezni kr, mert lelki terrorként ezt fogást gykrn lklmzz, és szemében vlóbn megjelennek könnyek. Züzüke hzug könnyei. Máthé Erzsi Avdoty Nzrovn, mihszn öregsszony szerepében vodkszgún kártyázik, htlms szivrt rágcsál, és kkor is őt keressük, mikor egyetlen szv sincs, csk szín mélyében szunyókál - de vlhogy zt is hrsányn teszi. Avr Istvánnk is ritkán dódik lklm, hogy ilyen felszbdul-tn, ennyire nélkülözve huszdik százdi blzírt álrcát gonoszkodhss be széltében-hosszábn színpdot Borkin bőrében. Versényi László egyszerűen szövegre hgytkozv, észrevétlenül formál komédiáb illő lkot kártyás Koszihból. Rjz János ismert eszközeivel ügyetlenkedi végig Sbelszkij szerepét, s bár Csehovnál jóvl kegyetlenebbül ábrázolj vén grófot, és lkítás nem túlságosn mély, néh pedig rövidebb

17 időre kihgy, mégis jellemet formál. A Bbkinát jól lkító Zolny Zsuzsávl és Avr Istvánnl időnként úgy játszik, minth ezek csehovi lkok vlmely népi fognttású frce-ból kerültek voln z orosz százdvég közvetítésével mi színpdr, ez bohózti felfogás zonbn egyáltlán nem mond ellent csehovi drmturgiánk. Ezek z lkok tenyeres-tlps vígjátékhősök, vérbő, kegyetlen humorukt szívesen csillogttják, és erre ngy-szerű lklmt nyújt Elbert János mi köznyelvi fordultokt hsználó, jól mondhtó fordítás. Ebben gogoli fel-fogásbn játszik többi mellékszereplő is, Szcsvy László, Szél Richárd, Szbó Kálmán, Blskó Péter. Ami legfurcsább, z komédiázás sokfélesége, illetve z, hogy mégsem esik szét z elődás. Csernus Mrinn kevés, szigorú vonásból épít figurát, Máthé Erzsi bohóckodás már-már rögtönzésszerű, z lkból mégsem esik ki, Avr István kitűnően érzi mgát színpdon és gátlástlnul betölti, mikor színen vn, Versényi László és Zolny Zsuzs tuljdonképpen semmi különöset nem csinál, mindenki más eszközökkel krikíroz, és színpdi egyensúly mégsem bomlik meg, hol pedig megbomlik, ott nem ők ludsok, hnem éppenséggel Csehov, illetve rendezés néhány kisebb engedménye szentimentlizmusnk. Az elődásnk vn egy kiugró lkítás: Jegoruskát, ném szolgát ját-szó Pthó Istváné. Pthó István egyet-len szó nélkül teremt csehovi figurát egészen egyszerű eszközökkel: figyeli beszélőket, lelkesen fújj el gyertyákt, mikor erre felszólítják, láztos szeretettel szemléli z Ivnovvl vitázó Szását, z esküvő előtt félszegen virágot d át neki, és ügyetlenül megcsó kolj, mint hogy mindvégig félszegen járkál és mindössze kedves és megrázón emberi. Pthó István Jegorusk megírtln szerepében csinálj meg zt, mit Gribov, moszkvi Művész Szín-ház közismerten zseniális színésze csinált meg ngyszerűen megírt öreg szolg, Firsz szerepében Cseresnyéskert ben. Az tlán már közönségríktó meg-oldás, hogy éppen ő hjol z első fel-vonás végén z elájult Ann, második felvonás végén pedig hlott Ivnov fölé, de játék egészét ez nem rontj. Mrton Endre elsősorbn ott vn elemében, hol mellékszereplők sokság ihleti telitláltokr, ilyenkor nem-csk rendezi, hnem át is költi z írott szöveget. Ilyen telitlált z első felvonás egész második képe, és második felvonás második képének legngyobb része. Vlósággl fejbe vág vissztszító típusok szinte állóképbe merevedő tblój, mögöttük durván vlószerű giccset kornyikáló fúvószenekrrl. Ez csinndrtt megfelelően megkérdő-jelezi líribbr foglmzott jelenetek mögött felhngzó érzelmes zongorázgtást, mely persze önmgábn is finom iróni, bár kevésbé feltűnő. Kitűnően sikerül z esküvő előkészületeinek jelenete is. Sbelszkij bejön színre, leül zongor mellé, ztán elpítyeredik. Lebegyev kínosn áll színen. Szás ideges sírásb tör ki, Lebegyev tehetetlen. Bejön Bbkin, megtudj, hogy Sbelszkij nem krj elvenni, nyivákolni kezd. Lebegyev csk áll. Bejón Züzüke is, rosszindulttól fuldokolv bőgni kezd, mire Lebegyevnél is eltörik mécses. Az persze nem rendezés számlájár írndó, hogy színen már három nőnek és két férfink kell zokogni, hogy közönség vegye lpot és meg- rendülés helyett nevetni kezdjen. Mindenesetre ez kitűnően megrendezett jelenet is fölveti kérdést, hogy nem kéne-e nevelni közönséget, h mássl nem, hát sok ilyen Ivnovvl vgy ép pen Ván y bácsivl, vlmivel gykoribb oázisokkl krimik és giccsek nyomsztó sivtgábn. A rendezés ngy pillntir több péld is felhozhtó, egy részükről már szó volt mellékszereplők kitűnő megoldási kpcsán. Tlán még egy kirívón szellemes megoldás: vendégsereg összeverődése mind-két felvonásbn. A szereplők jönnek-mennek színpdon, összevissz beszélve egymáshoz, időnként összetlálkoznk, és túlárdón hmis boldogsággl ölelgetik és csókolgtják egymást. Ez sztereotip ölelkezés önmgábn is elég ékesszólón ábrázolj ezt sztereotipen ölelkező társságot. Amit pletykálnk, fecsegnek, elfecsérelnek és összerondítnk, z már csk rádás. Csányi Árpád gyorsn változtthtó, hngultos, egyszerű díszletei jól szolgálják z elődást, és egyben megteremtik Ivnov és többiek ellenpontozását. Ivnov házánk kertje vetített lombárnyékokkl éppúgy elüt Lebegyevék összevissz pompájától, mint hlovány klimpálás rezesbnd keringőitől. Schäffer Judit célszerűen szürke jelmezei nemcsk jellemeznek, hnem dísz-letet is kiegészítik. Csehov: Ivnov. Nemzeti Színház Fordított: Elbert János; rendezte: Mrton Endre; díszlet: Csányi Árpái, jelmez: Schäffer Judit. Szereplők: Bessenyei Ferenc, Várdi Hédi, Rjz János, Agárdi Gábor, Csernus Mrinn, Moór Mrinn, Szersén Gyul, Zolny Zsuzs, Versényi László, Avr István, Máthé Erzsi, Pthó István, Szcsvy László f. h., Szél Richárd, Szbó Kálmán, Blskó Péter.

18 MAJOROS J Ó Z S E F Töltsön egy estét Csehovvl! Gondoltok Pécsi Nemzeti Színház Csehov-estjéről 1. A Pécsi Nemzeti Színház úgy vette ki részét világszerte észlelhető Csehovreneszánszból, hogy z író válogtott novelláit tűzte műsorár. Leleménnyel nyúlt Gbriel Arout munkájához, melyben szerző kilenc Csehov-novellát foglmzott színpdr. (A drbot Az különös állt címmel párizsi Hebertot Színház muttt be 1965-ben.) Arout művét színház mindzonáltl csk nyersnygnk tekintette: végső színpdi formáját Czímer József átdolgozás nyomán kpt. De miért novellák, miért drmtizáció egy vérbeli drámíró esetében? Az átdolgozó Czímer József így foglmzt válllkozás célját: Én nem Csehovnovellákt szándékoztm drmtizálni. Megpróbáltm felidézni csehovi színházt, pontosbbn Csehov ember- és életszemléletét és nnk bonyolultságábn válszt keresni Csehov - és tlán sokunk végső kérdéseire." Kilenc novell, mely mind másféleképpen, más modorbn szól végső kérdésekről". Oljenk árttln bájjl szól róluk: két férjét elvesztette, szeretett egy hrmdikt is, múltk z évek és lssnként egyedül mrdt:.. de ez el- kerülhetetlen - állpitj meg szelíd derűvel - mindenki számár, még zok számár is, kiknek, mint nekem - z élete olyn boldog és gzdg volt..." Pás, kis vidéki kóristlány keserűen, kiábrándultn: mit tehet ő rról, hogy szeretőjének felesége meglázkodik előtte, kiuzsorázz mindenéből. Dehogyis él ő erkölcstelenül: kbátrvló posztóért, emberközelért teszi, mit tesz és előfordul z is, hogy megverik - semmiért... (Kilencszáz rubel) A házigzd ostobán, ütődötten: soh nem volt régi szép időkre emlékszik, hivlkodón pontos memóriáj vn, pontosn tudj még zt is, hogy nem tőle szármzott gyermekei mikor születtek. (Memóri) Az úr felháborodottn, mert becsületes, gyámoltln nevelőnőt nyugodtn kiuzsorázhtj, gúnyt űzhet munkájából, mert z nem érti, hogy itt csk erős krmokkl lehet élni!". (A nevelőnő) Ann és Gurov szép hittel: reménytelenül szeretve egymást, emlékeikbe kpszkodv cipelik életüket... (Kuty nélkül) A példákt sorolhtnánk. Ez drbfüzér - melyet Pécsi Nemzeti Színház A kutyás férfi címmel tűzött műsorár végül is rról szól, hogy vitábn áll-nk egymássl z ember és cshos kutyáj, mi itt reménytelenség, peszszimizmus jelképe. És dott esetben trgikum és komikum, szenvedés és öröm más-más intonálású vitáj z, mely drmturgiilg is rendet teremt" z egyes jelenetek között. Izglms, érdekes feldt ez: Pécsi Nemzeti Színház rr válllkozott, hogy megkerülve hgyományos színház drmturgii követelményeit egy színházi est" keretén belül korszerűen értelmezett összképet djon Csehovról, világáról Úgy indul z elődás, hogy egy kis-kpun lssn, dülöngélve bejön egy fér-fi. Spicces hngultbn vn, esti öltözéke kicsit zilált már - kdozó nyelvvel kezd fecserészni z élet értelméről, mígnem egy kuty hngos csholássl ráförmed. A férfi megrémül, ztán dilógusb kezd döggel". Megmgyrázz neki, hogy z élet milyen csodáltos és hogy szomorúságbn is menynyi vidámság vn". A kutyár jól hll-htón nem htnk z érvei, ugtás erősödik, és ez már átvezet következő képbe: sziporkázó fényben kézimunkázó Oljenkát látjuk, mint belekezd élete örömei elmesélésébe. CSEHOV-AROUT-CZÍMER: A KUTYÁS FÉRFI (PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ) BALRA: PÁRTOS ERZSI, JOBBRA: BÁNFFY GYÖRGY (MTI - KELETI ÉVA FELV.) Nógrádi Róbert rendezésének legszembetűnőbb erénye, hogy észrevétlen, finom árnylássl, filmszerűen pergeti, játssz egymásr drb jeleneteit. Remekül érzi és gondosn kimunkálj z egyes epizódok stílusárnyltit, jelentését; drbfüzér imponálón gzdg szólmvriációjábn legtünékenyebb futmokt is képes érzékeltetni. Észre kell vennünk zt z lpos műelemzésről tnúskodó prómunkát, mellyel Nógrádi - jeleneteken belül és z elő-dás egészét tekintve is - rányt trt gondolti és líri elemek között; hogy ritmusábn is megfoglmzz z epizódok más és más hngultát. Főképp ezért sikerülhetett, hogy részmotívumok végül is Csehov trgikomikus látásához, hngütéséhez hűen rendeződnek kompozíciób. Kcgttó villámtréfák, tömören foglmzott drámiság, tünékenyen felvillntott lír és keserű iróni váltogtják egymást ebben kompozícióbn. Lényegesebb ennél, hogy át meg átszövik egymást. Melodrám, sztír és kesernyés líriság motívumiból tárul elénk vidéki kóristlány egészen hétköznpi, szerencsétlen sors. (Kilencszáz rubel) A leleplező iróni más és más mosolyr fkszt Leánykérés, illetve Memóri c. jelenetekben. Kitűnő Fogfájás c. epizód pergő ütemű komédiázás. Az után következő jelenetben Nógrádi, érzékletes ellenpontként komor drámiságot foglmzz. Az Őszi légy c. jele-

19 net épp visszfogottság, hngszín, gesztusok és beállítások precíz Iekerekítettsége áltl ér el megrendítő htást. Az est leghosszbb jelenetében (Kuty nélkül) Nógrádink lklm nyílik korábbi epizódokbn épp csk felvillntott csehovi jelzéseket kibontni; keze nyomán külön kis tnulmány lesz ez betét Csehov lírájáról - hogy mennyiféle hngzás vn! Egyszerre fellengzős és bájos, rideg és szenvedélyes, nosztlgikus, reménytelenül vidám és reményei árán szomorú... Rendkívül fegyelmezett, technikilg brvúrosn megoldott elődást láttunk. A Kuty nélkül c. jelenet fináléj - Gurov és Ann színpd két oldlán állv üzenik, idézik egymásnk szerelmük szép emlékeit - sttikusnk és ebben beállításbn szükségtelenül ptetikusnk tűnik. Nem szerencsés z sem, hogy drb végén Gurov négykézlábr ereszkedve távozik színről. Ami kutyügetés" mögöttes filozófiáját illeti - túlságosn direkt megoldásnk látszik. Nógrádi Róbert munkáj kitűnő, Csehov világát korszerűen értő és mg sokrétűségében átérző rendezés. 3. Az est két hálás", mert rendkívül nehéz szereplehetőséget kínál: Bánffy György és Timár Év egy-egy epizódtól eltekintve végig z elődás főszereplői. Végig színen vnnk, meglehetősen rövid időközönként más-más jelmezben, más-más jellemet, krktert játsznk. Mindkettőjük legfőbb erénye, hogy véletlenül sem ismétlik soh már játszott figurákt, hogy játékuk jelenetről jelenetre képes új, más színeket felmuttni. Bánffy György ezen z estén szép tnúbizonyságot tett színészi skálájánk mind bővülő gzdgságáról, mind érleltebb játékintelligenciájáról. Világos, legpróbb mozzntibn is érzékletes szerepépítéssel sikerült életközelbe hozni csehovi figurákt. A keretjátékbn mértéktrtó líri szerepformálássl értelmezi Gurov bölcselkedő monológját. Játékávl kpcsoltbn hngsúlyozni kell z ábrázolás rend-kívüli tömörségét, egyszerűségét. Egy trtássl, például egy hnygul előkelő, kicsit modorosn feszes üléspózzl egy-szeriben teljes figurát teremt. (Vsúton, A nevelőnő) Mozdultink lig széle-sebbé válásávl, hngszín árnyltnyi modulációs váltásávl bontkozttj egymásból különféle érzés és gondo- ltfutmokt. (Kilencszáz rubel, Leánykérés, A nevelőnő) Szembetűnő, hogy mily változtos eszközei vnnk groteszk mintázáshoz: Vsúton és Memóri című jelenetekben hűvös, fennkölt udvrisság komolyn vett" krikírozásávl jellemez, Kolpkovjánk hirtelen támdt, lélegzetelállító, visszfogottn sistergő önérzete multtt. A fogfájás című epizódbn minden hrsányságtól mentes, poént nemesül szolgáló komédiázó képességével lep meg. A Kuty nélkül Gurov szerepében finom átkötésekkel ötvözi eggyé cinikus önteltség, szerelem és fájdlms nosztlgi érzéshullámit. Bánffy lkítás egy szép sikerekkel teli pály újbb, igen jelentős állomás. Meleg fény esik színpd bl oldlár, Oljenkát látjuk fitlon. Kézimunkázik, ztán bbhgyj, szeme vártlnul felcsilln, rcán bájos, őszinte derű suhn át - úgy látszik, eszébe jutott vlmi. És Timár Év belekezd ebbe z esendően emberi, szorongásibn meg- CSEHOV-AROUT-CZÍMER: A KUTYÁS FÉRFI (PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ) TI MÁR ÉVA (MTI-KELETI ÉVA FELV.

20 kpó monológ elmondásáb, és hogy mondj, mondj, kipirult rccl, hol vidám élénkséggel, hol szemérmesen, egyszeriben úgy érzem, ilyen áthtón tisztán átvilágítni Csehov-szerepet ilyen meghitt bensőséggel közel kerülni ehhez különös, összetett világhoz - mgyr színésznő ngyon ritkán képes. Ruttki Év Jelen lkítás volt ilyen... Ritk pillntokt szerez, hogy közel kerül Csehov humorához. Ahhoz humorhoz, melyről Csehov-színjátszás oly sokáig megfeledkezett, melynek egyfjt sjátos zmt, kesernyés báj vn. Hogyn oldj meg Timár Év ezt rendkívüli feldtot? A nevetségesség komollyá álcázásávl (Vsúton), rá-szedettség niv leleplezésével (Leány-kérés), egy szégyenkező, elnéző pillntássl (Memóri), félénken összezsugorodv, mind ridtbbn pislogv nevelőnői szemüvege mögül (A nevelőnő). - megejtő egyszerűséggel, z ábrázolás legtisztább eszközeivel. Milyen kifejező tud lenni és mennyire ellentétes hngultokt képes tolmácsolni némjátékokbn is. (Memóri, őszi légy) Ann lkjábn fenségesen egyszerű szépsége szemünk előtt válik mind hervdóbbá - hogy z emberi kpcsoltteremtés reménytelen vágyát kell újr meg újr élnie. (Kuty nélkül) Ezen z estén Timár Év jelenetnyi szerepeiben Csehov-drámák mjd vlmennyi nőlkját eljátszott. Fölvillntott Nyinát, Jelen Andrejevnát, Vár-ját és mind három nővért. Reméljük nem késik z idő, mikor e szerepek vlmelyikét cskugyn eljátssz mjd. 4. Kis szerepekben is emlékezetes krkterlkítást nyújtott Pásztor Erzsi és Pál László. Pásztor Erzsi Kolpkovné szerepében egyszerre volt multságosn álszent és tszító módon ellenszenves. (Kilencszáz rubel) Figyelemre méltó volt természetes egyszerűsége, közvetlensége Kocsmárosné szerepében. (őszi légy) H Pál László nem olyn sete-sut, szerencsétlen, vinnyogv fejét verdeső Jószágigzgtó, mint milyen, ligh multtunk voln oly hrsányn Fog-fájás című jeleneten. S ugynúgy: Memóri című epizód humorát is z ő fontoskodó és ngyon ostob Férj-lkítás engedi igzán szbdjár. A Prszt és Nyrlóvendég rövidke szerepeiből is hiteles, érzékletes krkterfigurákt formál. rendszeren belül plsztikusn kidolgozott, mélyen átélt ún. szép" elődások születtek jó néhány kiemelkedő, szín-háztörténeti értékű produkció. Cskhogy többségük felett eljárt z idő, többségük-ről kiderült, hogy z átélés pró-munkálti közben elfeledkeztek 5. csehovi drámák legfontosbb jelzéseinek Pintye Gusztáv jó tértgolású, levegős ábrázolásáról. Mi történt? Hősei nturális színpdteret lkított ki. A háttér-ben díszletek közt z lkonysugár borongó hostilizált díszletelemek -- sirályok és egy mályábn, reménytelen álmok tücsökcirip dús lombkoron képzetét keltik -, és csöndjében bóklásztk - hogy Tolsztoj milyen jó, hogy nem jeleznek előre mondj - heverőtől z élés-kmráig és semmiféle sjátos tmoszférát", hogy vissz. Kántálv sirtták és sjnálták mgukt, nincs szándékukbn levegőt sűríteni". A z életet, vlhol egy sztlon szűnni nem játékr várnk inkább, hogy zután hi- krón szörtyögött szmovár, kkukkos vlkodás nélkül részt vehessenek benne. ór is elelütötte mgáét... Mindez Fényérzékeny díszletek, jól és színját- meghtó volt, mg szép szón világíthtók. szomorúságábn felemelő - és hovtovább Vágó Nelli jelmezei rendkívül széles, érdektelen, unlms. És hmis. Ez árnyltibn is jelentést hordozó szín- színjátszás elfelejtett távolságot trtni skálájukkl plsztikusbbá teszik z egyes Csehov és még oly kedves hősei között. Elfeledkezett rról, hogy százd tízes jelenetek mondnivlóját, tmoszféráját. éveiben írt nekrológok pesszimist" 6. Csehovjávl ellen-tétben ezeket A Pécsi Nemzeti Színház elődás ki- drámákt írójuk keményen foglmzt: érlelt művészettel érte el célját: kor- trgikumot komikumml, leleplező szerű, mondnivlójábn, művészetében íróniávl elegyítve. Csehov nem jelenünkig htoló Csehov-kép felmut- zonosulv, de kritikávl ábrázolt korát tását. E szép siker fedezékében, nnk és kor emberét. Őt mgát nem bizonyító ereje tudtábn tán nem árt ndlított el hőseinek keresztes végiggondolni - h vázltosn is - hogyn szomorúság" - inkább nyugtlnított, szeretjük mi mnpság Anton Pvlovics ingerelte, hogy kimutss mögüle Csehov drámi műveit? tehetetlenséget, hrcoljon káb Kezdjük jól szeretni. Szerte világ álmosság, sivár reménytelenség ellen. színpdin egyre kegyeletsértőbb menem szomorújátékok Csehov művei, rényletek" történnek Csehov drámái el-len hnem trgikomédiák. Már kkor is és ennek éppen ideje már. zok voltk, mielőtt tnítványok" Éppen ideje nnk, hogy miközben oly drámái nyomán fölfedeztük ezt mű-fjt. igen szeretjük hngsúlyozni csehovi Kemény, hrsány színekkel kell játszni drmturgi htását, kitpinthtó műveit, bátor ritmusváltásokkl jelenlétét százd korszerű drámírói éles kontrszthtást teremtve szép betörekvéseiben - ne feledkezzünk meg z széd" és szituáció között. ősforrásról" sem. Hogy modern drás milyen ngyszerű, hogy z elmúlt mirodlom és színházművészet zseniális évtized kiemelkedő külföldi Csehov-promegújítójánk jelentőségét ne csk dukciói mellett (Olivier, Scofield, Efrosz O 'Neill, Lorc, Willims, Albee, Pinter vgy Krejč produkcióir gondolunk) vgy Krlež drámáin keresztül mérjük, de hzi eredményekről is szólhlklmsint vegyük fárdságot, hogy tunk. A Horvi István rendezte vígszínsirálybn vgy Vány bácsibn is házi Vány bácsi, Mrton Endre áltl felfedezzük. rendezett Ivnov után most Pécsi Mkcs előítéletek, hmis beidegző- Nemzeti Színház rendhgyó elődás is dések lkították z elmúlt évtizedek rról szól: ideje már, hogy korszerűen, Csehov színjátszását. Úgy tűnik most már, mánk szólón, izglmsn játsszuk Anhogy színházi világ sokáig túl mereven ton Pvlovics Csehov műveit! trtott mgát Sztnyiszlvszkij intelmeihez. Tévednek zok - így szólt z Csehov-Arout-Czímer: A kutyás férfi; Pécsi intés -, kik Csehov-drbokbn Nemzeti Színház. Rendezte: Nógrádi Róbert; díszlet: Pintye áltlábn játszni, ábrázolni törekednek. Gusztáv; jelmez: Vágó Nelli; szereplők: Bánffy Az ő műveiben benne kell len-ni, vgyis György, Timár Év, Pásztor Erzsi, Pál László. benne élni, létezni, mélyen elrejtett főrtéri mentén hldni." E Mindketten mellékszereplők - szerepeik szerint. Alkításikkl szerves, né-mely jelenetben nélkülözhetetlen szín-foltji játéknk.