TARTALOM. játékszín. fórum. színháztörténet. világszínház. szemle

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X. É V F O L Y A M 1 1. S Z Á M N O V E M B E R F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z TŐ - H E L Y E T T E S ; C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , TARTALOM játékszín E L B E R T J Á N O S Közelítő jegyzetek (1 ) P E T E R D I N A G Y L Á S Z L Ó A forrdlom színház ( 8 ) V. P O L J A K O V Htvn színházi évd (11) F Ö L D E S A N N A Befejezetlen tnulmány ( 15) S I K L Ó S O L G A M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A ki dásért fel el : Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírl püzl etei ben és Post Központi Hírl p Irodánál ( K H I, B u d p e s t V., J óz s e f n á d o r t é r 1. ) közvetlenül vgy postutlványon vlmint átutlássl K H I pénzforglmi jelzőszámár El őfizetési díj : 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Pél dányonkénti ár : 1 2, - Ft Külföl dön terj eszti Kultúr Külkereskedelmi Váll l t, H Budpest. Postfi ók 149 Indexszám : Megkésett dolgozt A különcről ( 1 9) M Á R I Á S S Y J U D I T Pnurge klndji ( 23) P Ó R A N N A Attiki ég ltt (25) L U X A L F R É D Bemuttók Rdnóti Színpdon ( 29) fórum R A J K A N D R Á S Kritikusok Athénbn (31 ) E M Ő D I N A T Á L I A Hozzászólás z új mgyr drám ügyéhez (34) színháztörténet Atheneum Nyomd, Budpest Íves m gsnyom ás Fel el ő s vezető: Soproni Bél vezérigzgtó B R E U E R J Á N O S Mgyr-szovjet színházi kpcsoltok, 1937 (36) világszínház A c í m l p o n : J e l e n e t P g o g y i n : A K r e m l t o r o n y ó r á j c í m ű színművének es M d ác h színházi e l ő d á s á b ó l ( M T I f o t ó ) A h á t s ó b o r í t ó n : Az Alkésztisz színpdképe Gorsi u m i Játékokon ( S z e b e n i A n d r á s f e l v é t e l e ) szemle G E R O L D L Á S Z L Ó Egy évd Szbdkán és Újvidéken (39) G Y E R T Y Á N E R V I N Molnár Gál Péter: Emlékprób (43) B Ő G E L J Ó Z S E F A II. Országos Díszlet- és Jelmezterv Triennálé (44) P Á L Y I A N D R Á S Jeszenyin színház? ( 47) C S E R JE Z S U Z S A Ifjúságunk és színház (48)

3 ELBERT JÁNOS Közelítő jegyzetek Mozzntok szovjet drám útjából Bevezetésül Ami itt következik, legmerészebb szándékom szerint sem irodlomtörténeti vázlt, még kevésbé körültekintő felmérés vgy lpos elődási és kidási hiányjegyzék egy műfj gzdg nemzeti korszktörténetéről. Drámák és drámírás, színház összefüggéseit kommentáló levelek, nplók, kritikák, összefogllók mániákus olvsójánk jegyzetei egy még mindig eléggé megközelítetlen - márpedig megközelítendő! - gzdgságról. S ehhez tlán csk nnyit, hogy Németh László elévülhetetlen megfoglmzásávl fordító lssú -- tehát figyelmesebb - olvsó, s ez némi szöveglpozó felgyorsulássl még z irodlomtörténészi figyelemre is érvényes, ilyen módon tlán mániákusn szubjektív jegyzetek is nem egy ponton objektív érvényű megfigyeléseket trtogtnk. E címet szerényebbé pontosító mgmmentsége után tlán még két további bevezető megjegyzés lenne helyénvló. Először. A szovjet irodlom ht évtizedes fejlődése ngyjából, h nem is mindig rányosn s kár csk illúziót is dó szélességgel, mégis egyszersmind hozzánk vezető htvnesztendős útját is jelenti. Már húszs évek legelejétől megnnyi kdályon keresztülszűrődve is versek, novellák, regények ármolnk hozzánk, fordítódnk nyelvünkre, h nem is sűrű, de bizonyos értelemben még-is szkdtln " egymásutánbn. Csk épp drámábn más, mostohább helyzet. Itt ht évtizednyi időből ismerkedésünk jószerével csk z utolsó hrminckét esztendőre korlátozódik, közvetlenül, szinkronbn követés még legfigyelmesebbek számár sem érvényesült 1945 előtt. Egy kezünk is sok mgyrul ddig könyvben vgy színpdon megjelent szovjet színművek elősorolásához. Ktjev ngyszerű komédiájár, A kör négyszögesítésére hivtkozhtnánk ( szó legszorosbb értelmében) hírmondó" gynánt, s mellette - ugyn még mire? Tehát: később kezdődött körültekintésünk már eleve bizonyos mozzntok elszlsztásávl terhes. Háth közben nem egy mű, életmű el is vult - m már legjobb irodlomtörténészi szándékkl sem állíthtó vissz kkori jelentőségé-be, igzi összefüggéseibe. (Rádásul, színpd ilyen tekintetben eleve kegyetlenebb irodlmi múzeum is.) Csk egyetlen példát. Ehrenburg gyors kézzel ppírr vetett nem egy kori regénye, mondjuk, Jenne Ney szerelme, nnk idején jelentős információkt közvetíthetett szovjet életről s kár még z irodlmi gondolkodásról. is. (Félreértések elkerülése végett: nem legsikerültebb régi írásit, Moszkvi sikátort, pártln Lsik Roitschunzot keverem ide péld-ként - zok m is reveláló értékűek.) De most, utólg, négy-öt évtized messzeségéből ugyn kivel lehetne megértetni - még kevésbé színpdon elhitetni - z kkor elszlsztott Fjko-komédiák, Kirsondrámák pillntközvetítő igzságát, hitelét? Másodszor. Amit szovjet drám útjánk mondunk, kár leghézgosbb közelítésre gondolv is, felkészültségünk, olvsói figyelmünk - hogy ne is hngoztssm: színpdi gykorltunk - szerint, eleve szovjet-orosz drmturgi körére korlátozódik, még soknemzetiségű szovjet irodlom legfőbb jellegzetességének három évtizednyi elvi elismerése sőt fárdhttln hngozttás után is. (Csk rendkívül esetleges olvsói tpsztltomr támszkodv sejtem: z ukrán Mikol Kulis megdöbbentő szuverenitású drámvilág, sodró-lüktető 97-je, Ptetikus szonátáj már önmgábn megérteti velem, hogy mennyivel szélesebb-gzdgbb képet rjzolhtn teljesebb - vlóságbn egyelőre megvlósíthttln, de tlán mozzntibn megkísérelhető - ismerkedés.) Mindezeket előrebocsátv, hdd másolom ide legkedvesebb filológusi céduláimt, mellőzve most mindzokt feljegyzéseket, melyek sokszor leírt, sokszor elemzett mozzntokr vontkoznk Visnyevszkij Optimist trgédiájától Arbuzov Irkutszki történetéig. Tömeg-hppeningek"- homályb vesző kezdetek A forrdlom utáni műfjteremtés kulcsszvát: még közelíteni is nehezen tudjuk. Msszovo gyejsztvo " - olvssuk megsárgult, többnyire kezdetlegességükben is ngyszerű konstruktivist formkultúrát sejtető plkátokon, z elképesztő gzdgságú moszkvi színháztörténeti múzeumbn, z egyszerre informáló és sszociációsorokt inspiráló Bhrusin-gyűjteményhen. S máris érezzük, hogy korbeli fényképek világát jórészt közvetíthetetlenné teszi légüres térben gyártott fordítási tükör-terminusunk: tömegcselekmény ". H mindezt még úgy érzékelhetnénk és érzékeltethetnénk, mint különös forrdlmi-színházi látványosságok egykorú leírói, elmesélői, kiknek beszámolói izglmát Romin Rollnd ppercipiáló izglmán mérem: Értesültem kísérletező keresésekről, néptömegek szbdtéri színházáról, melynek legmegdöbbentőbb, brbár, nrchikus, de mgávl rgdó csodáj z 1920-s leningrádi Forrdlom-ünnepségsorozt volt. Tűzbe jöttem beszámolók olvstán: miért nem lehettem ott én is! " Milyenek lehettek ezek m már csk fotókról, kommentárokból rekonstruálhtó hngultú, új műfjú színházkísérletek, látványosságok "? Tlán leginkább Ejzenstejn filmjeinek néhány évvel későbbi s még hsonlóképpen forrdlmt tömegeket mozgtó térdinmizmussl érzékletessé tevő jelenetsori segítenek őket felidézni. Az dtok csk éppen elindíthtják fntáziánkt. A nyolcszázezer lkosúr fogytkozott Petrográdon tízezren voltk játszók, hetven-ötezren nézők. Nemegyszer sötétedéstől hjnlig peregtek sjátos misztérium"-ok. Egyes plkátok így is hirdetik oroszul: misztérij" - s innen már csk egy lépés Mjkovszkij első rendhgyó forrdlomdrámájánk, Buffo-misztériumnk hitelesebb összefüggésekbe helyezéséig, jobb értéséig. De erről mjd később. A felszbdult munk misztérium, Oroszország blokádj, A Világkommun felé - segítik rekonstruáló képzeletünket z egykori címek. (Ez utóbbink elődásán egyébként Lenin is részt vett.) Az óriás rányú tömegszínház, színház, melyben tömeg is részt vesz - ez z z újdonság, melyet kommunist rend z előtérbe állít " - mondj Luncsrszkij. S néhány esztendővel később ő mg szögezi le, hogy lejárt plkátos-ngygyűléses " színház ideje, s dj ki sokféleképpen értelmezhető-vitthtó, gykorltbn nemegyszer félreértett jelszót: Vissz Osztrovszkijhoz! " De ezek még z Október utáni első esztendők. A forrdlmi nép htlms tömeg-hppeningekben, felkelés-misztériumjátékokbn éli, hömpölygi újr forrdlmt. A színházk még jvrészt régi repertoárt játsszák, de tereken és htlms termekben Pvel Kerzsencev 1918-s könyvében elméletileg-mód-

4 szertnilg is már összefogllt lkotó színház"-é, z életcselekvések"-é hely és szó. Tlán egyetlen közelebbről szemügyre vehető példát. 19 i 9 márciusábn petrográdi Népház Vstermében" vörösktonák egy csoportj terem két végében felállított párhuzmszínpdon s dobogókt összekötő térségen elődj A z önkényurlom meg-döntése című játékot". A nyolc epizód: jnuár 9-e", Illegális munkát végző diákok letrtózttás", Lázdás ktoni börtönben", Fellázdt munkások elfogllják fegyverrktárt", Az őrszobák lerohnás", Brikádhrc z utcákon", Forrdlom fronton", A cár lemond főhdiszálláson". Miközben címsort olvsom - kárhányszor olvsom újr -, önkéntelenül is rr gondolok: z előbb Ejzenstejn filmjeit hívtm rekonstruáló segítségül, de vjon nem ezt színházt rekonstruálj" bizonyos értelemben Ljubimov Tíz npprodukciój? És vjon ez z epizódrendszer (s mindegyik cselekvény" ngyjából ezzel dinmiki törvényszerűséggel épült!) htás nélkül mrdhtott-e Forrdlmi színház" eszméjét körülbelül ekkortájt meghirdető Mejerholdr, kinek egyik legjellemzőbb rendezési sjátosság lesz Gogol Revizoránk, Gribojedov Az ész bjjl járj ánk, minden ettől kezdve színpdr állított klsszikus és új műnek dinmikus epizód-szerkezetre bontás? Hozzáteszem: htástlnul mrdht-e mindez Brechtre, ilyenformán szélesebb értelemben is nemcsk z orosz, hnem világszínház-r - s h úgy tetszik, mostni 1789-re és hozzá hsonló színházi játékok " -r? Mjkovszkij Az lcímül felírt név tlán ellenkezni látszik z elején elfogdott játékszbállyl ", hogy z ismert nygot ezúttl merő ökonómiából kerüljük. De hát nem is Mjkovszkij-portrér válllkozom itt. Még csk nem is eléggé nem értett - s színpdon lig felmuttott drámírói stílusát közelíteném. Inkább helyét, szerepét Szeretném hngozttni szovjet drám és szovjet színház történetében. Címében már előbb is összekpcsoltuk z 1918-s Buffo-misztériumot kor tömeg- játékivl". Pontosítsuk kpcsolódást. Kmenszkij, költőt indulásától közvetlen közelből kísérő futurist társ írj: Mjkovszkij ekkoribn már Buffomisztérium megírását és színházi bemuttását tervezte... Én csk öntöztem z oljt tűzre, minél monumentá lisbb megvlósítást suglltm, melyre csk egy nem létező, sokezres Colosseum lehetett voln lklms... A jövő forrdlmi tömegszínházáról álmodoztunk, melynek óriási rénájábn ezrek és ezrek mozognk, utók, repülők százi nyüzsögnek, és milliók nézik végig, mondjuk, z Októberi Forrdlom epopeiáját. Mjkovszkij Veréb-hegyre ( mi Lenin-hegy) tervezte mindezt... A Kuznyeckij moszt utcár pedig»krusszelkávéházt«terveztünk, csup-csup üvegből, hogy odkintről is jól látsszon bent forgó óriás-krusszel." Most egy pillntr látszólg knyrodjunk el Mjkovszkijtól. A kor megértésére hívjuk segítségül Konsztntyin Rudnyickij Mejerhold-monográfiáját ( Rezsisszor Mejerhold ", Moszkv Nuk " Akdémii Kidó, 1969): A konstruktivizmus z iprból és más művészetekből, elsősorbn z építészetből és festészetből ármlott át színházb. Legfeljebb z z érdekes, hogy z iprbn és z építészetben többnyire deklrációk, tervrjzok és mkettek formájábn, költészetben mnifesztumok lkjábn jelentkezett. Vlósn kkoribn konstruktivizmus cskis színházbn élt és gyökerezett meg... A fitl köztársság hhoz szegény volt, hogy konstruktivist tornyokt, felhőkrcolókt, üvegplotákt, csvr lkúr épített klubokt emeljen, még messze volt z építkezések lehetősége. A színházbn viszont mindezt deszkából és közönséges (bár kétségtelenül hiánycikknek számító) szögekből lehetett megvlósítni. Sőt, mi több, vlódi beton, cement, vs, üveg hiány és mg jövője felé törő köztársság szegénysége még rendkívüli erővel ösztönözte is egy konstruktivist színpdgépezet megteremtését. A színpdi konstruktivizmusbn mintegy mterilizálódott z kkori művészek álm jövőről, technikáról, mely z országot nyomorból szocilizmus gépesített, villmosított, ngyszerűen szervezett birodlm felé vezeti. " És most knyrodjunk vissz - színpdi konstruktivizmusról és Forrdlmi színház " elméletét és gykorltát meghirdető Mejerholdról gondolkozv - mgához Mjkovszkijhoz, kettejük színháztörténeti - következésképpen világdrámtörténeti - jelentőségű összetlálkozásához. Mivel is kezdjük? Tlán z irodlomtörténetekben untig idézett tömör Mjkovszkij-nplósorrl: Az én forrdlmm. Elmentem Szmolnijb " - és z elmrdhttln filológusi kísérőjegyzettel: Néhány nppl Forrdlom győzelme után z ország új vezérkr tnácskozásr hívt Petrográd íróit és művészeit. Csk öten jelentek meg: A. Blok, V. Mejerhold, V. Mjkovszkij, N. Altmn, R. Ivnyev." Most ugorjunk át egy évet, és idézzük z Észk Kommunáj" című újság október 12-i számát: FELHÍVÁS A SZÍNÉSZEK- HEZ. Színész elvtársk! Kötelességetek, hogy forrdlom ngy ünnepét forrdlmi látványossággl ünnepeljétek. El kell játsznotok Buffo-misztériumot, ezt hősi, epikus, sztirikus látomást, melyet Vlgyimir Mjkovszkij írt. Gyertek el mindnyájn október 13-án, vsárnp Tyenyisev Intézet hngversenytermébe (Mohováj utc 33.). A szerző felolvss misztériumot, rendező bemuttj z elődás tervét, díszlettervező vázltit, s zok, kik mindehhez kedvet kpnk, drb elődói lesznek közületek... Mindenki munkár! Az idő drág! Csk zok jöjjenek, kik vlóbn részt krnk venni z elődásbn. A hely korlátozott. - V. Mejerhold, V. Mjkovszkij, P. Lebegyev, K. Mlevics, L. Zsevezrzsejev, O. Brik." Mejerhold, Mjkovszkij, Mlevics - és lkul z első forrdlmin új stílusú, sját drmturgiából építkező elődás. Hiszen előtte-után nehezen átgyúrt nygon demonstrálj idegen törekvéseit Mejerhold: Verheren Hjnlokján, A ngylelkű felszrvzotton. Az elő-dás kkor is drám- és színházkorszkot nyitó, h Buffomisztérium igzi, tökéletes megvlósítás mjd néhány évvel később (1921-ben) második változt színre - illetve cirkuszrénáb - vitele lesz. Mjd erre cseng vissz későbbi Mjkovszkijdrbok - sztírák - cirkusszl, tűzijátékkl " -j, Mejerhold-színház továbbépítéseként. De kötődések már itt is világosk. Luncsrszkij le is szögezi: Mjkovszkijnk sikerült futurizmust hozzáidomítni forrdlmunk plkátosngygyűléses korszkához. A plkát és ngygyűlés kellett forrdlomnk, s megbékültünk futurist megközelítéssel. A futurizmus képes volt plkátot dni, és képes volt szellemesen szcenírozott ngygyűlést dni." (Tlán csk közbevetőleg: z kor futurizmust és konstruktivizmust gykrn szinonimák rngján hsználj.) A ngygyűlés szellemessége és nem utolsósorbn misztérium buffonádáj egy másik szbdtéri, népi hgyományt idézett: vásári komédiásdobogókét. Oszip Mndelstm komédiásbódék

5 hgyományát" dicséri drbbn, s díszlet híres földgömbdíszletére utlv így ír: Mjkovszkij érdeme, hogy erő-teljes szemléltetőeszközöket tlál tömegek felvilágosításár." Blok, ki - tényeket megkerülő, mkcsul-sznob elképzeléseink szerint egészen máshonnn közelítene művészethez, ngy élményeként jegyzi nplójáb Buffo-misztérium felolvsásánk npját, s z új hegyibeszédes-ngygyűléses" drb párhuzmábn Krisztus-drámát tervez. Felvilln előttünk Tizenketten záróképének tizenkét vörösőr-tnítvány cspt előtt járó sugárlkj: hógyöngyösen, hófehéren, / vörös zászló kezében / - golyó nem sebzi meg -, / Jézus Krisztus megy z élen ". Hegyi beszéd - ngygyűlés" - jegyzi nplójáb Blok. Jelképes volt drb mejerholdi indítás: prológusbn játszók petrográdi színházk plkátjit tépdesték pró cftokr. De tlán számunkr mindmáig nem eléggé értett, tlán nyelvi tolmácsolásbn elhomályosodó robbnó-ngyszerűség teljesebb érzékeltetésére idézzük még egyszer Rudnyickij t: A Buffo-misztérium rról is meggyőz, hogy öt esztendővel Szergej Ejzenstejn»Attrkció-montázs«című tnulmányánk megjelenése előtt ezt montázst már megszervezte. Ugynígy előlegezte Mejerhold későbbi rendezői kompozícióink sok elemét is. Ejzenstejn elmélete szerint ttrkció» színház bármely gresszív effektus«. A dinmikus rendszer tehát régi cirkusz-tpsztltr és legfrissebb film-tpsztltr épült. " Nehéz nem együtt mondnunk Rudnyickijjl: brechti színház sok lpeleme előlegeződik itt. Gorkij Az ő szerepeltetése, gondolom, még meglepőbb. S hdd bocsátom előre: nem drmturgiájánk áltlános jelentőségét, nem is szovjet korszkbn írott - s z Almási Miklós A drámfejlődés útji című monográfiájábn nálunk már oly részletesen elemzett, sőt tlán túlértékelt s egyenesen shkespere-i drámvonl legújbb kori csúcsár állított- Jegor Bulicsov átfogó nlízisére válllkoznék. Inkább e drb egy vgy két - Gorkijéletmű megértése szempontjából centrális értelmű - sjátosságát szeretném elő-térbe állítni. De előbb még kronológii rendet trtnék, s közvetlenül forrdlmi időbe knyrodnék vissz. Első pillntásr tlán bszurdnk tűnik Fenyő Ervin, Piróth Gyul és Iványi József Bulgkov Álszentek összeesküvése című drbjábn (Szolnoki Szigligeti Színház) (Ngy Zsolt felv.) hogy Reinhrdt Nchtsyl-lá szelídítetteszínesítette N dnye eredetileg A mélyben keménységű címgondoltát. Mégis - egyetlen közelmúltbeli vidéki elődását leszámítv - m is z Éjjeli menedékhely nekünk ez drb. S z prónk látszó címkozmetik ugynzt őrzi-erősíti, mit egykor Kiss József olyn tlálón jegyzett százdelő Gorkij-képéről Ngypámpoémájáb: Csvrgók költője, Gorkij, koldusnyomor te muzsikád. " Ezt,,csvrgók világ ", koldusnyomor " felfedezést kodifikált z író romntizált irodlomtörténeti pályfel z állítás, hogy Gorkij munkásság is rövid időre ugyn, de szorosn kpcsolódik színházvihrzás plkátos-ngygyűléses korszkához. Cskhogy legutóbbi időkig viszonylg kevés figyelmet szenteltek Rbotyág Szlovotyokov (megközelítő fordítássl: Ügyködövics Szószátyárov) című, - kimondnám: mjkovszkiji sztírírás hngvételét idéző - improvizációs színházt feltételező pmfletdilógusánk. Egyáltlán: most kezdenek láncb állni gorkiji improvizációs színház töredékmozznti. Műkedvelő elődás című tnulmány Hmis pénz című (vlmikor Nyugtbn is közölt) vázltdrámáj rögtönzésre szánt olszországi elődásához írott prológusnk bizonyul ebben megközelítésben; megnövekedő jelentőséget kp segítő tevékenysége húszs évek elejének leningrádi munkásstúdió-j, egy kollekív erővel létrehozott rögtönzésdrb körül stöbbi. Minden- esetre ez is egy gondolkodásvonl, melyen érdemes klndr indulni. De térjünk fontosbbr. A Jegor Bulicsov ügyére, s hogy miért centrális kpszkodó z életmű jobb értéséhez. Látszólg induljunk messziről. Elrjzolt Gorkij-képünk mkcsul őrzi torzított vonásokt. Lssn hetvenöt esztendeje,

6 Csernuss Mrinn ás Básti Ljos Jegor Bulicsov elődásábn (Nemzeti Színház) képe is, melyben eltúlzott jelentőséget kptk pittoreszk vándorlások évei", s lig hngsúlyozódtk z újságírói gykorlt modern irodlmi felkészülésben tlán sokkl jelentősebb élménygyűjtő fázisi. Szinte elsikkdt Gorkij leveleinek, cikkeinek tnúság szerint reveláló pillnt: z író tudósítói jelenléte z Orosz Gyárosok és Kereskedők Szövetségének I. Országos Kongresszusán s z zt kísérő Nyizsnijnovgorodi Országos Kiállításon, fitl orosz kpitlizmus első reprezenttív seregszemléjén. Holott reveláció szembeszökő volt. Gorkij itt ismerkedik meg élete fő témájávl, műveinek ngy rchetípusávl, gyároscsládok második nemzedékében vergődő kizökkent polgár" lkjávl. Többé nem írht tpsztltiból tükörcserépműfjú novellát, z új tém első megfoglmzásár első regényében ( F o m Gorgyejev) válllkozik, s minthogy zt elégtelennek ítéli, megjelenése másnpján hozzákezd negyedszázdon át újr s újr elővett Az Artmonovokhoz. De A z Artmonovokbn, melynek második nemzedéket képviselő központi figuráj szenilisen érkezik el forrdlomig, éppen két fő gondolt összekpcsolását nem tudj megmuttni. (A hrmdik nemzedék Iljáj, kit demonstrtív jelképességgel ugynúgy hívnk, mint válllkozásteremtő, első nemzedékbeli, jobbágyból lett tőkés ngypát, forrdlom táboráb áll, de ez regény perifériáján, inkább deklrtívn ábrázolódik.) S A z Artmonovok után megszületik Jegor Bulicsov és többiek, kisszerű környezetéből kitörni kró, z új rendhez törvényszerűen el nem jutó - el nem juthtó - kereskedő robusztus lkj és egész drámán végigépülő, ngyszerűen motivált bukás, melynek pillnt éppen z új kor blk ltt dlt hrsntó jelzésével esik egybe. Most lépjünk tovább Gorkij-életmű központi gondoltától és hőstípusától z oeuvre másik legfontosbb, látszólg formi, sjátosságához. Szembeszökő Gorkij törekvése z összegezésre, ngy tblók rjzolásár, szintézisre. Voltképpen így születik z Éjjeli menedékhely is, megnnyi, novellákbn már megírt mezítlábs-mozznt egységes képbe fogásávl. Így épülnek rendszerbe gyermekkor és z insévek sok részletükben már elmesélt epizódji z Életem óriáspnnóján. Sorolhtnánk példákt. De vn egy szintézisform, mely most bennünket közelebbről érdekel. Gorkij formteremtő gondolkodásábn rendkívül ngy szerepet d ciklusok építésének. Éppen drmturgii munkásságábn z 1905-ös forrdlom pillntábn számár központi jelentőségű értelmiségi témát írj ilyen drámsorb. Hogy tém z dott pillntbn - s különösen Gorkij szemével nézve-központi értelmű, felől ligh mrdht kétség: forrdlom fő kérdése szövetséges problémáj, s Gorkij későbbi, Leninnel folyttott polémiájából tudjuk, hogy éppen szövetséges kérdésében vllott külön-nézetet később is : munkás-prszt szövetség helyett munkásság és - műszki - értelmiség szövetségét állítv előtérbe. Te-hát Nyrlók-Brbárok-A np fii hárms témközelítése is fentiek mellett bizonyít. Innen már csk egy lépés szemügyre vennünk Jegor Bulicsov és többiekkel induló ciklust - ennek hlványbb második drbját, Dosztyigájev és többieket indokoltlnul hgyj figyelmen kívül mgyrországi Gorkij-képünk. Hiszen h önmgábn tompább sugárzású is ez drb, párdrámájától nem egy pontján igzi fényt ver vissz, s nnk értését eleve teljesebbé-élvezete-sebbé teszi. E kisebb hibánktól már csk egy ugrás megengedhetetlen ngyobb hibánkig, mely mkcs félreértéssel Gorkij egész forrdlom utáni drmturgiájánk képét torzítj el bennünk. Tlán címek megtévesztő párhuzmosság teszi, hogy két említett - s cselekményében, minden jelentős szereplőjében kpcsolódó-egységes - drám mellé gondolkodásunkbn - néhány téves cikkben, tnulmánybn is - odtársult teljesen más nygból épített (tlán egyetlen mellékes pontján z előzőkre visszrímelő) Szomov és többiek, Gorkij egész munkásságánk tlán leggyengébb drbj. Rádásul konstruált áltrilógi elfedi előlünk tervezett igzit : Gorkij vlóbn dolgozott műsorozt hrmdik drbján, mely forrdlom soribn bizonytlnul, de állhttosn bukdácsoló Bulicsov-lányt

7 (hiszen éppen itt két tém összekpcsolódás) rjzolj teljesebbé - jóllehet már sors Dosztyigájevben is z Ilj Artmonovénál mindenesetre árnyltbb. Jeszenyin Csk éppen egy jegyzet erejéig. Az új mgyr Jeszenyin-kötet tlán legngyobb lépése (hiszen felkvró szépségű Knc-hjókt már közölte z előző, filozofikus-megdöbbentő A fekete emberrel megismerkedhettünk még egy gyűjteménnyel korábbn), hogy most lírikus Jeszenyin mellett líri drámát teremtő Jeszenyin is élményünkké lett. (S szó szoros értelmében élményünkké, Veress Miklós szuggesztív tolmácsolásábn.) Hogy mi Pugcsov-drám értelmeszépsége, ennél nem krok elidőzni - meggyőző pontossággl elemezte éppen Veress Miklós Ngyvilágbn esztendővel ezelőtt, s kik Tgnk téren megelevenedni is látták drbot- Ljubimov egyik legngyobb erejű elődásábn -, modern színházi életességéről is meggyőződhettek. Én itt inkább z új mgyr, nyilván évtizedekre szánt Jeszenyinből kimrdt párjár, stílusábn-poétikájábn szinte mellé simuló Gz-emberek országár szeretném ráirányítni figyelmet. A drb forrdlom utáni évek kvrgását idéző, el-elfulldón lüktető-dinmikus sorir, lázs-kpkodó (költői és színpdi) kép"-kpcsolásir, töredékességében is ngy erejére. Az rnybányák világáb vezető excentrikusság, húszs évek fordulójánk éhezését-nyomorát kíméletlenül megrjzoló-elemző konkrétság, különös figuráink (közöttük z nrchist diákból lett bndvezér, Tolsztoj Golgothájából mindnnyiunk számár oly ismerős Mhno után rjzolt Nomhnk) mrkáns foglmzás - mindmind mellette szól. S h visszgondolok z imént ciklusok ürügyén kiemelt íráslélektni, s máskor is - tán korlátozottbbn - érvényes sjátosságr: tlán még Pugcsovot is jobbnmélyebben értjük áltl. Bulgkov Tlán hngsúlyoznom is felesleges, hogy nem portrészerűségre törekszem. (Szűkre szbott terjedelemben kísérletet tettem már erre Drámák utószvábn s Npjink szovjet irodlm című esszégyűjteményben.) Egyetlen mozzntot szeretnék körüljárni (tlán helyesebb lenne így foglmznom: vitár bocsátni) Bulgkov munkásságát illetően. Kezdeném történetien decemberében ( véletlen úgy dt, hogy krztról mgm is végighllgttm) Venjmin Kverin egy mélttlnul háttérbe szorított szovjet drámíró, Mihil Bulgkov újrfelfedezését, műveinek kidását követelte Szovjet Írók Szövetségének II. kongresszusán. Az író jelentőségét beszédében távolról sem mutthtt meg (h jól tudom, mg sem sejthette, hiszen A Mester és Mrgrit kézirtát csk ezután küldte el neki z özvegyen mrdt Mrgrit ". Az egész szovjet prózképünket átrjzoló és huszdik százdi világirodlom mértékével mérve is ngyon jelentős regény természetesen nem hgyhtt érintetlenül mgát Bulgkovképet sem, melynek középpontjábn eddig drámák álltk (olynnyir, hogy Fehér gárdát is csk legvtottbb irodlomtörténészek ismerték, belőle készült A Turbin-cslád npjit százezrek). Mindehhez jött még ngyszerű Színházi regény kidás, groteszk novellák és kisregények, gogoliádák" felfedezése, s h újrteljesedett s megközelítően kiteljesedett ugyn drámák sor, műfji eltolódás tgdhttln. Félreértés elkerülése végett: nem krom holmi szűkkeblű műfji sovinizmussl vult ismeretek Prokrusztészágyáb szorítni húszs-hrmincs évek egyik legngyobb lkját. Másféle rányféltés szól belőlem. A drámák között kd keményen társdlmi élű, filozofikusn töprengő, de kd könnyebb hngvételű is. Leglábbis foglmzzunk világosn: korképigényű és remekműívelésű Mester nél gondoltr-foglmzásr könnyedebb. Más kérdés, hogy bonyolultn-érdekesen voltképpen vlmennyi írás bulgkovi gondolkodás szuverenitását, átgondolt szervességét bizonyítj. Csk egy péld: helyenként pródiás-bohóztos fergetegességű Bíbor sziget egyik pontján játék középpontjábn álló drb drbbn " szerzője megdöbbentő pdlás-monológ"-bn tiltkozik betiltás, írói eltiprtás ellen - groteszk-szép tirádáj szinte egyenesen vezet Mester sszociációiig. De nem segítheti mgyrországi Bulgkov-értést - és Bulgkov-játszást - h minden bemuttón Mester filozófii árnyltságát, gondolti gzdgságát kéri számon kritik. S ez lól lighnem csk egy kivétel. Az Álszentek összeesküvése (illetve Képmuttók cselszövése) címen is ismert Molière. Itt z egybevetés egyenesen kötelező. Az előbb - Gorkij kpcsán - szó esett ciklusok, párb, trilógiáb kpcsolt művek egymást erősítő értelméről. Tlán hozzunk példát világdrám köréből. Ibsen Peer Gynt és Brnd kettősében ugynzt problémát tárgylj: egyén és közösség elkötelezett vgy szbd viszonyát - két egymás közelében írt műben két ellentétes megközelítésben. Aligh szorul mgyráztr, hogy együtt két válsz teljesebb, s nemcsk z életműközéppontnk is lklms Peer rgyoghtj be Brndot, de emez is teljesebbé, izglmsbbá teszi párdrbjánk vizsgáltát, elemzését - segítheti, kiteljesítheti rendezői koncepciójánk megfoglmzását is. Tlán még egy péld z orosz drám köréből. Alekszej Konsztntyinovics Tolsztoj (kit nálunk már százdfordulón is publikáltk Tolsztoj Elek gróf néven) z életműve központját lkotó drámtrilógiájábn (melyből Rettegett Iván cár hlál régebben, Fjodor Ionnovics cár újbbn mgyrul is megjelent, s csk Borisz Godunov nem ismerős) egyén és htlom problémáját vizsgálj hárms-egy megközelítésben. Csk Mjor Tmás z Iván, rettentőben (Kton József Színház)

8 három drb együttes ismeretében döbbenünk rá szerző történelemszemléletére: brutális Iván, Dosztojevszkij Félkegyelműjéhez hsonltosn szelíd Fjodor és rvszul-intrikus Borisz egyránt elbukik történelmi mechnizmus működésében - z okok tehát nem jellemvonásból eredők, mélyebbek, h úgy tetszik mteriálisbbk - vgy éppen sorsszerűbbek. De térjünk vissz Bulgkovhoz. A Mester és Mrgrit ngy témáját - htlom és művész, eltorzult htlomgykorlás és rendkívüli tehetségű lkotó ember viszonyát regény írásávl párhuzmosn Molière című trgikus komédiájábn is megvizsgálj. Méghozzá Mesterével szögesen ellentétes kiindulássl s megoldássl. Hiszen regény felejthetetlen - s önéletrjzi fognttású lkj - z lkotói eszmény mrdéktln válllását, kár társdlomból vló kiszorítttás árán is mkulátln erkölcsi mgtrtás következetes érvényesítését válllj. Ezzel szemben drb Molière-je (mint hogy szovjet Molière-kuttók, így Bojdzsijev, ngy hngsúllyl rámutttk, kár z irodlomtörténeti vlóság eltorzításávl is) z ellenkező utt járj: kedves főműve - és társdlmilg döntően fontos - védelméért minden kompromisszumr kész. Nálm jobb tlpnylót nem tlál Felséged! " - mondj ngy monológjábn. Nem kell különösebb filológii ismeret hhoz, hogy vlki Molière-drám ugyncsk önéletrjzi jellegét, Molière-XIV. Ljos kpcsoltbn Bulgkov-Sztálin komplexust vgy z életműből minden eszményt tisztán megőrizni kró tendenciát fel-fedje. (Akár fióknk írt Mesterrel szem-ben szélső engedményt tevő, Sztálin ifjúságáról írt Btumi című drámát kikeresse.) Vlmelyest kuttói fntázi világáb visz, de nem hllgthtó el egy másik párhuzm vgy egymásr felelés felsejlése. Az önéletrjzi fognttású, Mkszudov lkjábn pontról pontr sját kálvárijárását elmondó Művész Színház-regényben Bulgkov Sztnyiszlvszkijnk z Iván Vsziljevics nevet dj. És Színházi regény írásávl párhuzmosn készül el mgyrul Iván, rettentő címen ismert kegyetlen despotizmuspródi, eredeti címén - cár-házmester nevének megfelelően -: Iván Vsziljevics"! Erdmn Idézzük még egyszer Luncsrszkijt: Az Erdő, Bubus tnító és A mndátum forrdlom szülötte színház jelentős állomási. " Nem nehéz zonosítni, hogy megint csk Mejerhold színházáról vn szó, méghozzá Mjkovszkij mellett Mejerhold legkedvesebb háziszerzőjéről ", lighnem Bulgkov mellett húszs évek legngyobb groteszk komédi-író tehetségéről, Nyikolj Erdmnról. Megismerhető életműve nem sok: két groteszk játék, A mndátum és Az ön-gyilkos - mindkettő Mejerhold műsordrbj. Mi inkább öregkorábn, jelentéktelen filmek forgtókönyvírójként figyelhettünk voln fel rá, h felfigyeltünk voln rá. Vlójábn inkább régi, ngyon fitlon írt ngyszerű komédiái fordították szerzőjükre figyelmet z irodlmi szemlélet nnyi értéket újr kiásó széle-sülésekor, nem sokkl z író hlál előtt. A mndátum, mely Szovjetunióbn is, más szocilist országokbn is újr színpdr és kidásr került, tlán flrengetően szórkozttó voltán, ördögien szellemes humorán kívül leglább két elvi tnulsággl szolgál. Az elsőt számtlnszor megfoglmzták z irodlomtörténetek. A mndátum zzl hozott fordultot koméditeremtésben, hogy nem múlt évek eseményeit állított pellengérre, hnem rossz jelenségek jelenlétéről szólt, NEP különös viszonyiról - később, körös-körül nnyi más komédi ugyncsk szintén közelített mozzntáról. Rádásul sok korbeli társávl még külső foglmzásánk egyes vonásibn is közeli rokonságot árult el: fféle társbérleti vígjátéknk " indult, melyben z össze nem illő és közelről egymás életébe beleleső figurák súrlódási, éles szembefordulási, mimikris lkoskodási dják humor-forrás jó részét. Tlán csk szertelen figurázó és kifigurázó kedve különbözteti meg társitól már első soritól kezdve Erdmn játékát. Boltosék lkásukt szervezik át - erre megy fel függöny-: képek tetszés szerint forgthtók ájttosr-árttlnr vgy Mrxr, h kell, szerint, hogy sját világukhoz trtozó látogtó vgy NEPkomédiákbn el-mrdhttln lkóbizottsági elnök (ne-tán házmester) csönget-e odkint. A szerző elszbduló komédiázó kedve ettől kezdve nem ismer htárt. Egy levitézlett udvrhölgy bizlmávl tünteti ki boltosnét, értékes kosrt bíz rá, benne zt, mi megmrdt Szent Oroszhonból ", nevezetesen cárné egyik ruháját - ezt ölti mjd mgár z új rendben polgári emelkedésre sndító cscsk-but cselédlány, ebben ünneplik mjd jövendő megmentésének letéteményeseként szbdlmzott tökfejek. S mindeközben - ellentétes dinmik-mozgásként - boltosné fi, Grin lkításábn világszínház-történeti jelentőségűvé nőtt Guljcskin, mndátumot" szerez, pártb igyekszik - vgy igyekezne, h lenne hozzá mersze - bejutni. És pokoli multságok történnek. Tlán még egy-szer Luncsrszkijr pellálnék: Az vntgrde színház relist eredményeinek csúcspontj A mndátum..." Kiemelkedik z elmúlt évd vlmennyi relist drbj közül Mejerhold rendezésében" - írj másutt. És elemzően: H egy bizonyos társdlmi vonás htékony feltárás érdekében zt úgy ábrázoljuk, hogy z egyáltlán nem ht relist ábrázolásnk, de z eltorzított kriktúrkép éppen zt leplezi le, mi rezzenetlen és látsztr közömbös felszín ltt lpul, kkor ez fogás relizmust szolgálj." Vn A mndátumnk egy mindennél fontosbb és - hdd higgyem - szkirodlombn mindeddig nem elemzett tnulság is. Olvssuk fntsztikus bohócfordultit - melyek között éppen úgy megtlálhtó fejre borult levesestálll, tincsei között metélttésztávl sétáló társbérlő, mint gynús körülmények közt elvizeződött szoknyájú ( dologbn mellesleg tökéletesen árttln) cselédlány. És rádöbbenünk, végül is mindez társdlmi elemző-groteszknek rendelődik lá. És felfigyelünk még vlmire: óhttlnul korábbi Mejerholdelődások híres trükkjeire, poétikájár gondolunk: Trelkin hlál bolondosn, de gonoszul összeomló székeire, eldördülő berendezési tárgyir, z elmozdult világ megkergült momentumözönére. Vgyis: Erdmn írott poétikáj Mejerhold játszott poétikájából inspirálódott s keltett újbb ihletsort szuverén gondolkodású rendező színpdán - színházi önindukció micsod példáj! (Mindez A z öngyilkos komorbbn komikus, fnyrbbn trgikus groteszkumár is igz, legfeljebb elemzéséhez kellene tnulmány méretű hely.) Tretykov Csk egyetlen szót - még inkább nevet: Brechtét. Ez brechti gondolkodás legteljesebb megvlósulás szovjet drámirodlombn. Nem véletlenül becsülte oly sokr V"-effektus mestere is, nem véletlenül rtt Szovjetunión kívül legngyobb sikersoroztát éppen Németországbn mind z Üvölts, Kín!, mind Gyereket krok!. A külföldi munkásosztály és kpitlisták politiki hrcát

9 ábrázoló plkátos-tömeggyűléses (társihoz képest jó néhány évvel megkésett - tlán éppen ezért újnk és merésznek, drmturgiilg is tendenciteremtőnek htó, Kín-drám) és szocilizmus emberi-mgánéleti konfliktusiról megfoglmzott vit-mű, színház, mint vit-fórum (így jelöli műfjt is!) piedesztálr emelése. Hrmsz A Szovjet Irodlmi Enciklopédi 8. kötete (Moszkv, 1975) 226. oldlán ezt olvssuk egy sildes spkás, görbe pipából pöfékelő fitlember rcképe mellett: HARMSZ (írói álnév: eredeti nevén Juvcsov), Dnyiil Ivnovics. ( XII. 30. Pétervár- 1942) orosz-szovjet író. Az irodlombn 20-s évek közepén jelentkezett; z OBERIU-csoport (1. ott) tgj. H. műveit ritmikus tgolású szvkból, hngismétlésekből és vriációkból, vártln szintktiki és képkpcsolásokból építi. A kispolgári és nyárspolgári lét nonszenszét, utomtizmusát és bszurditását groteszkül és nekdotikusn ábrázolj minitűrjeiben ben Sjtóház színpdán bemuttták H. Jelizvet Bm című színművét. Ez, vlmint színpdi minitűrjei, bizonyos elemeiket tekintve, közel állnk z bszurd színházhoz tól gyermek-íróként szerepelt." Ehhez csupán nnyit: z OBERIU (Ob egyinyenyije Relnovo Iszkussztv - z U" zért vn benne, hogy nehezebb legyen kitlálni" - kissé ironikus elnevezéssel Vlós Művészet Társulás) ; hlál után mintegy 25 évvel rehbilitált Hrmszon kívül (kit nálunk vrázs-ltos szürrelizmusú Negyvennégy pici pinty című gyermekkönyve lpján trtnk számon) drámírók közül Hrmszéhoz hsonló groteszk-poétikájú Vegyenszkij volt új - kurt - tendenciát teremtő háziszerzőjük. A dd és diák-elődások vd bohóságánk htárán járó sziporkázón szellemes meghökkentés-színházuknk m már nemcsk filológiábn vn pontos rekonstrukciós irodlm, hnem tlán legelsősorbn Leningrád szellemi életének krónikásként is oly értékes Venjmin Kverin Szobeszednyik (Beszélgetőprtner) című, hetvenes évek elején publikált memoárkötetében. Az egy nyomttott ívnyi, jvrészt bonyolult verses drb vártln bkugrásos fordulti Jelizvet Bmért érkező, őt elvinni kró két ismeretlen kergetőzéseire, feleseléseire épülnek. Csk éppen péld kedvéért: Vmpilov: A múlt nyáron történt (Nemzeti Színház) Sinkó László, Sinkovits Imre, Pápy Erzsi és Tyll Attil (Iklády László felvételei) PJOTR NYIKOLAJEVICS Az ór négy. Idő: ebéd. S meghl m este még, Az életétől válik el Jelizvet Bm. APUKA (belép) Emez Jelizvét Bm, emez lányom nekem, kit el kr most vinni ön s ön is szintúgy epen, e mjdmostni estelen hogy kásánk egyék, s önöknek mondom mégis én, hogy: jj, el ne vigyék. Vmpilov Ugrás --- vgy három évtizednyi. De hát közte minden megtárgylt s ismerős. 0 volt s lett voln még inkább ngy felfedezés (elsősorbn Tovsztonogové) messzi Szibériából, h ostobán-értelmet-lenül meg nem hl 1972 nyárutóján hrmincnégy évesen. Vszilij Suksin mellett közelmúlt esztendők legngyobb - s szó bonyolult értelmében - legmodernebb drámíróígérete volt. Húsz perc egy ngylll című groteszkjével merőben új hngot ütött meg szovjet színpdon. Múlt nyáron, Csulimszkbn című drámáj z egymás mellett csendesen vonszolódó sorsok rjzávl, z emberi kpcsolt-teremtés embertelen nehézségének ki-mondásávl csehovi hgyomány legköltőibb merészségű élesztése. Szelíd - vgy éppen hrcis? vö. Csehov! - humnizmusú drbji felől nézve moszkvi Iszkussztvo kidásábn megjelent gyűjteményes kötetének legerősebb és legeredetibb, m már jelentős elemző - mondnám inkább: mélttó - irodlomml körülvett drbj mg helyenként gogoli szrkzmusábn is sjátos olvstot nyer. A megcsúszott emberek, z elrontott dolgok elemzése nemcsk morlist szenvedélyből fkd, egyszersmind zt is hngsúlyossá teszi Vmpilov játékos drbjibn, hogy játékosságon fájdlmsság üt át, trgikum és komikum izglmsn keveredve jelentkezik. Nem véletlen, hogy gogoli és csehovi trdíciók vonlán hldv fitl szerzőnek trgikomikusn látott vlóságtól szimbólumok válllásáig is el kellett jutni. A Vdkcsvdászt merészen szép címbe emelt jelképe és nnk egyszerre költői-nosztlgikus és groteszk-fintoros lklmzás (szinte z ibseni vdkcsá"- t idézően) s éppígy nálunk is játszott Csulimszk-drám tiszt szépségű kiskertszimbólum, e kétszerkettővé egyszerűsített Sziszüphosz mítosz"-üzenet jobbért munkálkodás örök nehézségei-ről és örök megújulásáról ( Azért hozom rendbe, hogy ép legyen." - De minek, Vlentyin? Jön következő és letiporj." - Hdd jöjjön, kkor megint rend-be hozom") százdfordulóink" ítélt írói eszköz izgtón modern lklmzás mi szovjet-orosz drmturgiábn. Befejezésül Aki szovjet-orosz drámávl fogllkozik, zt minduntln egy hipotézis srklljkísérti: huszdik százd legizgtóbb színházi változás- és forrdlom-sorozt - mely egyszersmind egy társ-dlmi forrdlom színházi visszképe is - jelentős drmturgiát feltételez. Eleget tudunk-e ról?

10 ságit, hsznosíthtó tpsztltit fürkésző mgyr szem először is pontos dátumon kd meg: z első szovjet drámi A forrdlom színház művet Forrdlom első évfordulóján muttták be, szerző és rendező közösen, mintegy tüntetően. Igen, ez így volt. És így volt következő években is. Az első évfordulók felszbdult kedvű népünnepélyei vlóságos seregszemléi november 7-én, Ngy Októberi lettek mindig z újt kró művészeknek Szocilist Forrdlom első évfordulójá- is: Mejerhold forrdlmi hppeningjein" nk tiszteletére Péterváron Mejerhold - felvonultk futurist költők, május szerzővel közös rendezésben - színre vitte elsejei felvonulás dekorációit Ttlin és z első szovjet drámi művet, Mj- más konstruktivist művészek szerkovszkij Buffo-misztériumát. Több okból is kesztették. ezt npot kellene válsztnunk, h - Fntszták álm, ripcsok felvonulás egyetlen nptól krnánk számítni - suttogták egyesek vstg függönyök szovjet színház születését. mögött. Aztán - vsbeton és üveg híján A több mint fél évszázdos út tnultéglából, mlterrel emelt konstruk PETERDI NAGY LÁSZLÓ K. Sz. Sztnyiszlvszkij tivist építményeket szétvetette fgy, s felvonulások trnszprenseit is mások kezdték készíteni. A forrdlom szülte új színház zonbn nem mindenben hivtlos elképzelések szerint fejlődött. Mélyebbre eresztette gyökereit mind npi vlóságbn", mind z orosz színházkultúr termékeny tljábn. A húszs években Sztnyiszlvszkijjl tnítványi látszólg teljesen szembefordulnk, és zzl is, mit képvisel: Művész Színház múltjávl. Vlójábn zonbn - számtln tény bizonyítj ezt - legközvetlenebb személyes kpcsoltbn vnnk vele, és nem szűnnek meg tnulni tőle. Később ztán megfordulnk szerepek. Az évtized végére világossá válik, hogy kultúr ármáb frissen bekerült milliók nem tudják ilyen irmbn követ-ni művészeti vntgrde-ot. A klsszikusok relizmus lesz újr péld-kép. A legzseniálisbb Sztnyiszlvszkijtnítványt, Vhtngovot kori hlál megmentette formlizmus ügyében indított vizsgáltoktól. Mejerholdnk zonbn hosszú évekig kellett állndó támdások és gynúsítások kereszttüzében dolgozni, míg végül is bezárták színházát. És kkor z ddigr rendszerezett, knonizált idős mester visszfogdt, s megtette sját színházábn főrendezőnek. Nem először tette, és nem is tehetett másként. Az orosz színházkultúr egyik ngy titk, hogy mindig nyílt tlálkozóhelye, természetes gyűjtőlencséje korszk művészeti törekvéseinek, irányztink, ezek szintézisét igyekszik megteremteni. A Művész Szinház életerejét például éppen két teljesen ellentétes lktú vezetőjének állndó művészi versengése őrizte meg olyn sokáig. És z íróké, kiket ez verseny mozgósított: Csehov és Tolsztoj, Gorkij és Bulgkov... Mejerhold első ngy megtérése" 1905ben volt, mikor Művész Színház törzsközönsége, liberális orosz értelmiség forrdlomtól megrettenve jobbr kezdte voln húzni színházt. A Cseresznyéskertet nem lehetett már Csehov követelte fájdlms-gunyoros hngvételben játszni, s z Éjjeli menedékhely meg Kispolgárok óriási sikere után sem lehetett játszni forrdlmizálódó Gorkijt. Akkor színház úgy próbált ellensúlyt teremteni, hogy visszhívt néhány éve színházból látványosn kivált, zót vidéken hányódó ifjú titánt, s - Sztnyiszlvszkij irányítás mellett - megszer-

11 veztette vele Művész Színház 1. számú Stúdióját. Az irodlmi tnácsdó, drmturg Vlerij Brjuszov lett, fő feldt pedig: modern drámirodlom bemuttás. Az I. számú Stúdió munkájánk megindulását kijárási tillom és z ellenforrdlom egyéb egzisztenciális nehézségei lehetetlenné tették. Mejerhold Pétervárr költözött, és hmrosn z udvri színházk főrendezője lett. Ez zonbn nem kdályozt meg bbn, hogy színészképző stúdióját és elméleti folyóirtát, Három nrncs szerelmesét z ellenzéki művészek fórumává ne tegye Tirovtól és Alekszndr Bloktól Mjkovszkijig. Ezt zászlót vitte tovább Mejerhold mint Művelődésügyi Népbiztosság színházi osztályánk vezetője is. Akárcsk Művész Színház ünnepelt színésznője, finom és törékeny J. Andrejev, ki mint illegális bolsevik párttg Lenin tudtávl, sőt kérésére évtizedekig válllt csládos Gorkij mellett z élettárs, titkárnő és pártösszekötő szerepét, forrdlom után pedig moszkvi színházk komisszárj volt. Mejerhold mint művész is tovább folyttt z úttörők és felfedezők útját. Sikerek és bukások, cslások és cslódások, sértések és sértődések közepette és mindezekkel együtt vlmi ngy-ngy hűség és következetesség jellemzi vihros pályáját. Ő, ki mindig hrcbn állt csknem mindenkivel, sját színházáb vlmi csodáltos természetességgel tudt egybegyűjteni z új tehetségeket: Mjkovszkijt és Visnyevszkijt, Ehrenburgot és Zoscsenkót, Olesát, Erdmnt, Fjkot, Nyikolj Osztrovszkijt, Pxokofjevet és Sosztkovicsot, meg J. Vhtngovot, ngy rendező fiát mint díszlettervezőt. És velük tudott ngyon kedves és szerény is lenni. Sikerei csúcspontján kezdő Visnyevszkijnek írott levelében például egyszerűen csk színpd öreg technikusánk" nevezi mgát. És tudjuk, hogy úgy is viselkedett, mint idősebb, tpsztltbb technikus fitl konstruktőrmérnökkel. Fennmrdt egy közös képük, mely vlószínűleg A döntő cspás próbáján készült róluk: rendező színpdr mutt, és türelmesen mgyráz vlmit sötét ruhás, nykkendős írónk. Az ünnepélyes rccl hllgtj. Nem kell persze idelizáljuk ezt képet sem. Mrdt fenn tárgyi bizonyíték z ellenkezőjére is. De nem Mejerholdról vn itt tuljdonképpen szó, hnem z orosz színházi forrdlom egyik jellegzetes vonásáról. Ezt forrdlmt nem V. E. Me je rh ol d kávéházkbn, hnem hideg és huztos hodályokbn, munkruhábn csinálták. Ez híres prodogyezsd nem polgárhökkentő munkászubbony, és nem is méregdrág divtfrmer, hnem vlóbn munkruh volt, mely színész szbd mozgását volt hivtv biztosítni. Kései utódát m már csk Obrzcov színészein lehet látni. A húszs évek színházi forrdlmári szegények és fntikusk voltk: vkon hittek benne, hogy proletriátusnk, szovjet rendszernek létérdeke teljes igzság megismerése önmgáról, létérdeke, h ogy szbdon éljen és virágozzék egy érzékeny politiki színház, mely képes már holnp igényével tekinteni már is. Ezért nem tudtk sokszor eleget tenni z znpi elvárásoknk. Mejerhold így nyiltkozott erről egyszer: Mi most születő új ember rcát szeretnénk megrjzolni. Ez csk új művészi eszközökkel lehetséges. De mikor kísérletezni kezdünk ezzel, kkor mindjárt zt hlljuk : köszönjük, ebből nem kér proletriátus - ez formlizmus. Akkor bemu-

12 ttjuk elődásinkt munkásoknk, és htározott válszt kérünk: értik vgy nem értik, mit mi, bloldli művészek csinálunk. És kkor - mint például legutóbb Szverdlovszkbn is A revizorrl nem mi vllottunk szégyent..." Színpdi technikus? Forrdlmár?Prófét? Mejerhold egyszerűen színházi ember volt. De szónk legteljesebb, legmibb értelmében volt z. Brrult írj nplójábn: Lehet vlki színész és ugynkkor nem színházi ember; lehet vlki író, igzgtó, sőt rendező is, de nem színházi ember... Akit néhány négyzetméternyi deszk szeretettel és boldogsággl tud eltölteni z emberiség és z élet iránt, mely ezeken deszkákon újrteremthető, kit ez szeretet képessé tesz rá, hogy egyzon készséggel szolgáljon minden hivtást, minden szkmát, sőt még z ezekhez kpcsolódó kemény és gykrn hálátln robotot is válllj, zt z embert illetheti meg név: színházi ember." Mejerhold és nyomábn Színházi Október" sok száz ktivistáj válllt ezt szolgáltot. Színházuk vlóbn ilyen néhány négyzetméternyi deszk" volt, melyen mindennpos hálátln robottl" teremtették újr z életet. Míg ifjúságuk színhelyén, Művész Színházbn - Tretykov képtár jól ismert képe is megörökíti ezt - pompás büfében Alekszej Tolsztoj villásreggelijét fogysztott, Mejerhold Színházbn csk egyetlen melegedőhelyiség volt, és kilométereket kellett végigfutni színészeknek egyegy elődás ltt z öltöző és szín-pd között. De nem kell zért lebecsülni büféket sem. Arr is z orosz színházi forrdlom dott példát, hogy színházi műhely nem jelent feltétlenül elhnygoltságot, hányveti slmpot. A htlom birtokábn közönség megbecsülése, igzi ktivizálás" zt követelményt jelenti elsősorbn, hogy megteremtsük mgunkbn és mgunk körül színházbn zokt feltételeket, melyek megrázó mű-vészi eseménnyé tehetik vele vló tlálkozást. Erre dtk példát még húszs évek elején Vhtngov-stúdió lelkes fitlji is, kik régi Arbt egyik elhgyott villájábn sját kezükkel építették fel színházukt. A Turndot hercegnő szereplői elődás előtt ruhtárbn fogdják z esti vendégeiket: átveszik kbátokt, esernyőket, sárcipőket... Negyven évvel később z időközben kdémii színházzá nőtt Vhtngov Színház egyik végzős osztály tnáruk, Jurij Ljubimov vezetésével ugynezt színházi honfogllást ismételte meg. És ők is mguk készítették díszleteiket. Mennyire hozzátrtozik egyébként ez is színház műhely jellegéhez: hogy mg nevelhesse ki sját utánpótlását, s hogy közben mg is megújulhsson. A Művész Színházból már öt új művészkollektív nőtt így ki. Az i. számú Stúdiót már említettük. Vhtngovék voltk 2. Stúdió, Sztnyiszlvszkij-féle módszert" z operművészetre lklmzó, m mester nevét viselő zenés színház 3. számú (életének végén itt tette főrendezővé Mejerholdot), 4. Stúdió z 1956-bn lkult Szovremennyik; legújbb, legfitlbb moszkvi színház pedig, mely egyelőre z új lkótelepek kultúrplotáibn játszik, tvly végzett színészosztályból lkult N. Mnjukov professzor vezetésével. A színház ruhtárbn kezdődik hngozttt szüntelen Sztnyiszlvszkij. És Mejerhold is felmérhetetlen mennyiségű energiát fordított új színházánk tervére, melyben tuljdonképpen össze krt fogllni egész lkotó életének tpsztltit. Az öltözők és büfé elhelyezése, színpd természetes fénnyel vló megvilágítás, s hogy miként lehetne elkerülni ruhtárbn vló sorbn állást mindez ezerszer jobbn érdekelte, mint bármiféle rendszer" megkonstruálás. És éppen ez z tlán, mely oly közel hozz most hozzánk, éppen most, különféle, mgukt egyedül üdvözítőnek hirdető színházi elméletek ngy inflációjánk idején, ebben lssú, kitrtó építkezésre berendezkedő új színházi kor-szkbn: műhely, prktikum. Mejerhold színház - bár 1937-re csk váz készülhetett még el - m is fog-lom Moszkvábn. Az volt hosszú évtizedeken át, míg színpdi relizmust egy szobdíszletre egyszerűsítették, s z most is, mikor félig felépült, mjd le-égett színház helyén felépült technik minden vívmányávl felszerelt Sztír Színház mphiteátrum, nem messze pedig Művész Színház pompás új épülete. A Színházi Október" öröksége m is él és munkál szovjet színházbn. Vhtngov tnítványi z ő tnítványi lettek. Sztnyiszlvszkij pedig hlálos ágyán így intette munktársit: Vigyázznk Mejerholdr, ő z én igzi örökösöm; rá hgyom színházunkt - Színházt." A XX. Kongresszust követő színházi megújulás első hírnöke, Szovremennyik, Mejerhold egykori színházávl szemben nyitott kput Mjkovszkij téren, költő bronzb öntött lkj előtt, s így újr otthonr lelt z elhgyott brát, rendező is. Még húsz év telt el, s Szovremennyik egykori lpítój, z első Rozov-drbok hosszú kmszhőse, Oleg Jefremov most Művész Színház igzgtój. Helyreállt nemzedékek és tendenciák természetes egyensúly, szovjet színház folytonosság. Ez is feltétele kimgsló új eredmények születésének. És tlán még vlmi. Az új színház - h vlóbn z kr lenni - nem lehet meg szinte fntikus eszmei-művészi elkötelezettség és következetesség, s társművészetek ktív, lkotó részvétele nélkül. De leglább ennyire fontos még egy tényező: elméleti igényesség, mgs szintű gondolti kultúr. A helyzet és körülmények szbják meg mindig persze, hogy ki végzi el ezt munkát. Az ideális z, mikor z új színházi törekvésekkel egyidőben, ezekhez kpcsolódón egy hsonlón gondolkodó kritikus- és esztétnemzedék vn jelen művészeti közéletben, mely levonj kísérletek hsznosíthtó tnulságit. Ez zonbn z orosz-szovjet színháznk is csk ritkán dtott meg. A munk ngy részét így mindig mguk színházi lkotók végezték el. Sztnyiszlvszkij elméleti működése közismert. Tirov is írt könyvet, Mejerhold most megjelenő írásos hgyték pedig máris több kötetre rúg. A mi szovjet színház ngy újítói is mind elméleti munkák szerzői: Zvdszkij, Mrij Knyebel, Obrzcov, Efrosz, Ljubimov... Tovsztonogov művészet-tudományok doktor. Ismét színházművészet folytonosságánk kérdésénél trtunk tehát. A doktor urkt" és tnár urkt" ugynis nem Színházi Október" hozt, de z tette példává mint Művész Színház örökségét, melynek jelentőségére Lenin többször is figyelmeztetett. Különösen zt kijelentését jegyezte meg z idősebb színházi nemzedék, melyről Luncsrszkij számolt be szín-ház fennállásánk hrmincdik évfordulójár rendezett ünnepségen. Megkérdez-te még népbiztos korábn Lenint, egyetért-e Művész Színház kdémii szín-házzá vló nyilvánításávl. S z ünnepségen meghtottn idézte Lenin válszát: Hogyne, természetesen! H vn színház múltnk, mit bármi áron is meg kell mentenünk és őriznünk, z Művész Színház!" Cskhogy mi lényege, mi mi jelen-

13 tése ennek z örökségnek? Erről folyik zót is vit. Egy tnulság mindeneset-re kézenfekvő. Sztnyiszlvszkij és Nyemirovics-Dncsenko említett vetélkedése mely nélkül Művész Színház soh nem jutott voln el od, hov eljutott - nem egyszerűen két eltérő lktú művész rivlizálás, hnem modern színházi munkmegosztás és vezetési stílus egyik iskolpéldáj. Korántsem egyszerű, de rendkívül termékeny megoldás zoknk z áldtln vitáknk, melyek elmélet és gykorlt, irodlom és színház viszonyáról nálunk is folynk. Amint tudjuk, Nyemirovics-Dncsenko nemcsk társigzgtó, hnem író, rendező és fféle szuperdrmturg is volt egyszemélyben, vétójoggl minden, műsorrl összefüggő kérdésben. Azt is tudjuk, hogyn élt ezzel jogávl. Amikor neki ítélték od z 1896/97-es évd legjobb drbjáért járó Gribojedov-díjt, lemondott ról Sirály jvár, és Csehov új művét, mely megbukott Pétervárott, Sztnyiszlvszkij értetlenségével nem törődve felvette Művész Szín-ház műsorár. És felkerült sirály emblémáj színház függönyére is. Sztnyiszlvszkij így emlékezik vissz erre: Egy-mástól függetlenül közeledtünk Csehovhoz és művében rejlő szellemi kincshez: Vlgyimir Ivnovics mg írói útján, én pedig mgm színészi mestersége áltl megszbott úton. A drb megközelítésének e különbözősége eleinte zvrt bennünket; hosszdlms vitákb bocsátkoztunk elvekről, művek ről, művészet mibenlétéről. A dolog olykor bizony még veszekedéssé is fjult. Ez zonbn mindnnyiszor művészi, szín-házi civkodás volt - ártlmtln. Sőt, éppenséggel jótékony htást tett ránk: megtnított rá bennünket, hogyn mélyedjünk el tudtosn művészet lényegében. Ami felfogásunk különbözőségét, tevékenységünk irodlmi és színpdi htáskörre vló felosztását illeti, hmrosn mindez megszűnt. Meggyőződtünk ról, hogy nem lehet elválsztni formát trtlomtól, mű irodlmi, lélektní vgy társdlmi oldlát figuráktól, színpdképtől és külső kiállítástól, mely együttesen teremti meg mű-vészi elődást." Sztnyiszlvszkij megtnult drbot olvsni, Nyemirovics-Dncsenko pedig egyre többet járt le próbákr. Később egyedül is rendezett, olyn elődásokt, mint Hmlet, Három nővér vgy Bulgkov-féle Puskin. Mert Bulgkov, ki Színházi regényében oly kegyetlenül kifigurázz két civkodó öregurt, új drbjit mégiscsk Művész Színházb vitte. Amikor pedig drbjit már nem játszhtták, ott volt segédrendező és színész ht éven át... Ennek mi színházi forrdlomnk z trgédiáj, hogy nem született még meg hozzá drámíró" - írt Sztnyiszlvszkij hrmincs évek közepén, mikor pedig megszületett már legtöbb m is játszott, klsszikus szovjet mű. Hogy ki volt hibás - hogy ki hibás -, m is vittkozunk rjt. De kísértetiesen illenek ezek szvk m is világszínház helyzetére. Egymásr mutogt két egymásr utlt pálytárs: egymástól várják zt ngy szemléleti megújulást, mely-re önmguk, úgy látszik, nem képesek. Pedig hát lehet, hogy nem is vlmi egyetlen vrázsszót kellene most egymás száján lesni. Csk meg kellene keresni újr, szépen egymás után z élet új tényeinek megfelelő új szvkt. Az ugrás-szerű minőségi változást pedig mjd ezek felhlmozódás fogj kiváltni. Ezért jelent forrdlmi tettet ennek z új színházi nyelvnek kitrtó, mindennpi építése. A színház - permnens forrdlom. Minden elődás minden pillnt megismételhetetlen - hngozttt mindig Vhtngov. - Holnp ugynbbn színdrbbn, ugynzokkl szereplőkkel, ugynzon díszletek között, ugynnnk színpdi pillntnk ugynzon szvi hngznk el, ugynolyn cselekedetek mennek végbe, és mindez mégis más lesz, mint tegnp volt. A tegnp már soh, soh nem ismételhető meg!" Ennél pontosbbn m sem lehet megfoglmzni forrdlmi színház rs poeticáját. V. POLJAKOV Htvn színházi évd Amikor Ngy Októberi Szocilist Forrdlom 6o. évfordulóját ünnepeljük, mikor végigtekintünk mindzon, mit szovjet emberek életünk minden területén létrehoztk, szovjet kultúr és művészet évfordulóját is ünnepeljük, zon htvnéves úton is végigtekintünk, melyet fejlődése során szovjet színház tett meg. Htvn színházi évd, melyeknek mindegyike egybecseng forrdlomml. Október eszméi, melyeket háborús rombolástól meztelen, sokéves imperilist háború után éhező és nincstelen országbn hirdettek meg, idővel egyre jobbn megvlósultk, relitássá váltk. Az idő múlásávl forrdlom és szocilizmus eszméi tehetséges, vlóbn művészi, érett hzfisággl teli színdrbokbn jelennek meg. De már szovjet korszk első drbji, mint például Mjkovszkij Buffo-misztérium, melyet Október első évfordulójár Mejerhold rendezett meg Pétervárott, színháztermeket megtöltő új, forrdlmi hngultú közönség körében meleg elismerésre tláltk. Az új forrdlmi vlóság, z új kor-szk szelleme színházművészektől z új formák keresését kívánt meg, s forrdlom első éveiben színház szkdtln és bátor kísérletek jegyében fejlődött. Hány színházi eszme született forrdlmi hrc, vihros változások htásár, melyek volt orosz impérium területén söpörtek végig. A forrdlom színházi kollektívák százit és ezreit hívt életre, sosem ismert lkotókedvet ébresztett, vágyt z új gondoltok és érzések példátln méretű kifejezésére. Egész Oroszország ját-szik" jegyezte meg egyik korbeli felszóllásábn A. V. Luncsrszkij, művelődési népbiztos. A forrdlom zokbn már kiforrott, ismert művészekben is új erőket hozott felszínre, kiknek művészi pályáj még forrdlom előtt lkult ki. V. Mejerhold, fékezhetetlen újító kimeríthetet-

14 teniük és szeretniük kell művészetet. Össze kell fogllj e tömegek érzéseit, gondoltit, krtát, fel kell hogy emelje őket. Fel kell ébressze e tömegekben művészeteket, és fejlesztenie kell zokt." Országunk történelme, kultúránk fejlődésének történelme lenini eszmék reális megvlósulás. Ez fejeződik ki színházk széles hálóztábn, mely modern színházi kultúr vívmányit elvitte zokhoz népekhez is, melyeknek 1917 előtt írásbelisége sem volt, melyeket cári rendszer kihlásr ítélt. Jelenet V. Ivnov: A es páncélvont című színművéből (Művész Színház, 1927) len fntáziávl villogttt meg művészete egyre újbb oldlit. Mejerhold nemcsk Bufo-misztériumml, nemcsk Verheren Hjnlávl regált z októberi eseményekre, hnem egész sor lkotássl, melyek forrdlom lázdó szellemét hordozzák mgukbn. A forrdlmi temtik feltrtóztthttlnul tör be régi, ismert klsszikus drbokb is, mitől zok vártln erőre kpnk. Így állítj színpdr Kijevben K. Mrdsznisvili Lope de Veg Fuente Ovejunáját. Az elődást kortársk vllomási szerint forrdlmi pátosz jellemezte (feljegyezték, hogyn mentek el z elődásról ktonák egyenesen frontr z Interncionálét énekelve). Moszkvábn legendás, tlányos elődás születik: Jevgenyij Vhtngov csodáltos lkotás. Keze nyomán Crlo Gozzi Turndot hercegnője forrdlmi idők hngultát dt vissz. Vhtngov így írt erről: H művész újt kr lkotni, h egyáltlán lkotni kr zután, hogy eljött 0, Forrdlom, kkor néppel együtt kell lkotni. Nem neki, nem kedvéért, nem rjt kívül, hnem vele együtt. Az új lkotáshoz, győzelemhez művésznek Anteusz földjére vn szüksége. A nép ez föld. Milyen népről vn szó? Hiszen mi mindnyájn nép vgyunk. Arról népről, mely Forrdlmt létrehozt." A néppel együtt" - erre meggyőződésre jutnk z orosz lkotó értelmiség legszélesebb körei, hisz nép szolgált, z elnyomott tömegek iránti részvét volt egyik legfőbb hgyomány. A nép nyílt szolgált elsőként szovjet állmbn vált kultúrpolitik lpelvévé. Nem z fontos, mit művészet milliónyi lkosságból néhány száz vgy kár néhány ezer embernek nyújt mondt Lenin Klr Zetkinnek. - A művészet népé. Leghosszbb gyökereinek le kell htolni dolgozók széles tömegeinek mélyéig. E tömegeknek ér- M már nemzeti kultúrák kivirágzásánk, érettségének lehetünk szemtnúi. H m egy ideális színlpot képzelünk mgunk elé, kkor z első nevek közt látjuk rjt kirgiz Csingiz Ajtmtovot, moldvi Ion Drucét, belorusz Andrej Mkjonokot vgy köztársságink nemzeti művészetének sok más képviselőjét. A lenini elvek fejeződnek ki bbn is, hogy országunk történelmének vlmennyi korszkábn színházk z élet legfontosbb folymtit tolmácsolták. A húszs években színház Pgogyin Tempójávl és Poém fejszéről című művével fordult munkásosztály temtikáj felé, s hű is mrdt hhoz mind mi npig, olyn drbokkl, mint Alekszndr Gelmntól z Egy ülés jegyzőkönyve. Visnyevszkij: Döntő cspás (Mejerhold Színház, 1934)

15 hónppl előbb köszönti tvszt, mint zt még színházi nptárk szerint is illik." (Színház és muzsik sz.) 1927 V. Ivnov: A es páncélvont Művész Színház A es páncélvont sok szempontból győzedelmes drb. Az elődás önmgábn csknem feddhetetlen." (A. Luncsrszkij, Esti Moszkv X I. 26.) 1932 N. Pgogyin: Az én brátom Forrdlmi színház Rendező: A. Popov A z én brátom Forrdlmi Színházbn szükséges, csillogó tehetségű elő-dás. Bátor, vérbő jellemek, kiélezett helyzetek, élő emberek... Nemrégen még álmodni sem mertünk voln ilyen elődásról, mi fényes tnúbizonyságot tesz szovjet drmturgi fejlődéséről. Gj, párttg gzdsági szkember lkj drb lpvető értéke. Első ízben látjuk színházbn dgályos romntik, sblonos plkátszerűség nélkül, vlóbn művészi ábrázolásbn z ötéves terv emberét. Első ízben láttunk színpdon tehetséges sztirikus önkritikát." (M. M. Litvinov [külügyi népbiztos], Szovjetszkoje iszkussztvo XI. 27.) 1933 Jelenet Pgogyin: Az én brátom című színművéből (Forrdlmi Színház. 1932) Hű krónikásként lkotj meg színház szovjet flu változásánk színházi történelmét is. S történelemben eddig szinte ismeretlen színház és drmturgi jött létre és terjedt el: gyermekszínház. A mi szovjet színházbn egymás mellett élnek és egymást megtermékenyítve fejlődnek különböző hgyományok, stílusok és lkotó útkeresések. Ahogy L. I. Brezsnyev z SZKP XXV. kongresszusán mondott: Az elmúlt évekre jellemző, hogy tovább ktivizálódott z lkotó értelmiség tevékenysége, mely mind jobbn hozzájárult kommunist társdlom építésének párt- és össznépi ügyéhez. Ez pozitív és éltető folymt kifejeződött természetesen szocilist relizmus zon új lkotásibn, melyeket z utóbbi években hoztk nálunk létre. Ezek egyre sűrűbben, és mi legfontosbb: egyre mélyebben tükrözik zt z lpvető és lényeges dolgot, mi leg fontosbb z ország életében, mi szovjet emberek mgánéletének részévé vált." A színházi krónikából 1918 V. Mjkovszkij: Buffo-misztérium A zenés drám kommunális színház Rendezők: V. Mejerhold és V. Mjkovszkij Az egyetlen színdrb, mely forrdlmunk htásár jött létre, s ezért mgán viseli nnk hetyke, érdes, kihívó, durv pecsétjét." (A. Luncsrszkij, Petrográdi Prvd IX. 5.) 1922 C. Gozzi: Turndot hercegnő A MHAT 3. stúdiój Rendező: J. Vhtngov A Turndot csodáltos mester rendkívüli tehetségének csínye, ki néhány V. Visnyevszkij: Optimist trgédi Kmr színház Rendező: A. Tirov Megnéztem Kmr színházbn z Optimist trgédiát. Mindz, mit láttm és hllottm, kitűnőnek tűnt. Tirov remekelt rendezéssel. Azt mondhtnám, népi elődást láttm, rég nem éltem át színházbn olyn izglmt, milyet ez lklomml. Már régen elszoktm ttól, hogy ilyen nézői izglmt érezzek. Ez színház és szerző ngy érdeme." (J. Oles, Színházi dekád I. sz.) 1937 N. Pgogyin: Puskás ember Vhtngov színház Rendező: R. Szimonov Lenin szerepében: B. Scsukin Ezt z elődást elfelejteni nem lehet. A néző szívében mgávl viszi proletárforrdlom zseniális vezérének élő lkját, melyet z érzelmi és elvi erő, forrdlmi hng tölt meg trtlomml." (N. Vsziljev, Zvezd V. 20.)

16 1940 Sz. Prokofjev: Rómeó és Júli Blettmester: L. Lvrovszkij Júli: G. Ulnov Ulnov szerelmet táncolj el. A szerelem muzsikát szül. Ulnov szerelem muzsikáját táncolj el. Mgs fokú szimfonizmus Ulnov táncánk lelke." ellen hrcol, mi oly sok kárt okoz ebben felelősségteljes életkorbn, kérlelhetetlenül leleplezi hideg krrierizmust." (N. Pgogyin. Lityerturnj gzet I. 29.) 1956 N. Pgogyin: A Kreml toronyóráj MHAT Lenin szerepében: B. Szmirnov (N. Volkov, Izvesztyij V. 6.) A Kreml toronyórájánk felújítás Mű1940 vész Színházbn művészeti életünk jelentős eseménye. Amikor ezen minden A. Csehov: Három nővér színházszerető embert megörvendeztető MHAT tényen gondolkodunk, mikor meg krrendező: V. I. Nyemirovics-Dncsenko juk érteni és htározni zt legfontosb Az új elődás MHAT-bn zt bizo- bt, mi m sikerre vitte N. Pgogyin nyítj, hogy Csehov hősei nemcsk hor- drbját, kkor elsősorbn három okot dozzák fájdlmukt, hnem keresik más, nyugtln és tevékeny életet, ke- kell figyelembe venni, melyek siker resik és nem tlálják, s ezért lesz úrrá feltételeit megteremtették. Ezek elsőrjtuk fájdlom. Fájdlmuk zt jelen-ti, sorbn mgánk drbnk z erényei, hogy lehetetlen belenyugodni z élet-be. továbbá Lenin lkjánk újító megformáígy születik meg vlmi nem tud- lás B. Szmirnov áltl, s végül z külötosított jó iránti vonzlom és jó megv- nös hely, mit ez z elődás MHAT lósításánk lehetetlensége közötti trgi- legutóbbi produkciói közt elfogll, z első győzelem vereségek vgy félsikekus ellentmondás." rek láncoltábn." (A. Mckin, Prvd IV. 26.) (V. Szppák, Esti Moszkv III. 8.) Rendező: J. Zvdszkij A drbbn régi ismerőseimet mutttm be, hogy belső világukt, z új körülmények között, hlálos hrc körülményei közt vló viselkedésüket ábrázoljm. Fjodor meglátt németek áltl megfeszített és megcsonkított Anyiszkát, z áthtó tekintetű lányt, s ez borzlms látvány krdként cspott le mellére." (L. Leonov, Esti Moszkv XI. 23.) 1954 V. Rozov: Felnőnek gyerekek Központi Gyermekszínház Rendező : A. Efrosz.. A Központi Gyermekszínház elődását kimgsló színházművészeti eseménynek lehet nevezni... A drb mélységes pedgogizmus rr ösztönzi fitlságot, hogy sját útját keresse, ne cspj be mgát meggondoltln válsztássl, ne hgyj mgát elcsábítni vlmi könnyű és okvetlen gyönyörű jövő áltl. A szerző z önámítás és könnyelműség (K. Szimonov, Prvd X I I. 8.) 1971 B. Vsziljev: Csendesek hjnlok Tgnk Rendező: J. Ljubimov Igen, ez z elődás teljesen életszerű, ezért színpdszerű. Vn vlmi sorsszerű z lpvető színházi ellentmondásbn: minél közelebb vn z elődás z élőhöz, vlóságoshoz, nnál ktuálisbb, nnál érvényesebb z dott percben, z dott másodpercben... S Hjnlok Ljubimov legbefejezettebb, s ezért»legmegcsináltlnbb «elődás. Mert ennek minden este - meg kell»csinálódni«, pontosbbn újr meg kell születnie." (V. Sziljunsz, Tyetr, sz.) 1943 L. Leonov: Tisztítótűz (Invázió) Mosszovjet színház hgyományoknk felel meg. A fitl színészek kollektíváj ritkán látott egységben játszott el ezt drbot, színre vivő mint kifogástln rendező muttkozott be. S krtlnul is felvetődik bennem kérdés : lehet, hogy ez fitl színészi kollektív, h együtt folyttj munkáját, új fitl színházi stúdióvá növi ki mgát? Hiszen szovjet művészet történelmében éppen így születtek ifjú színházk!" 1956 V. Rozov: örökké élnek Szovremennyik Rendező: O. Jefremov Az ifjú színészek stúdiój tehát útjár indult. Lehet, hogy ez Stúdió lesz z első fecske? Ideje, régen itt kereső színházk ideje. Vlószínű, hogy nem csk O. Jefremov és társi ábrándoznk erről. Nézzünk körül, s minden bizonnyl sok tehetséges, de m még ismeret-len rendező várj idejének elérkeztét. Jó szóvl, elvtársi segítséggel kell őket fogdni." (J. Vrsvszkij, Esti Moszkv I V. 16.) 1963 Brecht: A szecsuáni jó lélek B. Scsukin Színikdémi Rendezőtnár: J. Ljubimov Véleményem szerint ez drb Brecht egyik legmgsbb rendű lkotás, s Színikdémi végzőseinek fitl kollektíváj Jurij Ljubimov vezetésével mgs színvonlú, költői, színészileg tehetséges és csodáltosn ritmikus elődást hoztk létre, mely legjobb vhtngovi 1871 I. Dvoreckij : Az idegen Mlj Bronnj Rendező: A. Efrosz Az A. Efrosz rendezte elődás erőssége nem egyszerűen virtuóz rendezés. Munkájánk ereje és értelme bbn rejlik, hogy Dvoreckij»termelési«drbjából kiemelte mélyben rejlő erkölcsi, lelki konfliktust." (L. Annyinszkij, Tyetr z.) 1975 A. Gelmn: Egy ülés jegyzőkönyve MHAT Rendező: O. Jefremov Úgy tűnik, nem egyszerűen kommunist Potpov jvslt mellett szvznk pártbizottság tgji, z elvszerűség mellett, melyre olyn ngy szükség vn mi életünkben, hogy rubel ne vágjon fájdlmsn munkás öntudtáb, hogy z erkölcsi ideálok ne hlványodjnk el, minél kevesebb legyen kompromisszum, mi konformizmushoz vezet." (L. Koresov, Tyetr sz.)

17 játékszín FÖLDES ANNA Befejezetlen tnulmány Levél szerkesztőséghez Déry-drámák dolgábn Még élt Déry Tibor, mikor drámírói útjánk nyomon követésére válllkoztm. A Színház című gyűjteményes kötet (Szépirodlmi Kidó, 1976) megjelenése ót még jobbn fogllkoztt, izgt ez Az óriáscsecsemőtől Bécs, 1934-ig ívelő sjátos életműtöredék, mely csk lezárult után Képzelt riport... és Kedves bópeer! dptációjánk bemuttását követően hozt meg írójánk fél évszázd várt közönségsikert. Lelkiismeretes filosz módjár újrolvstm és kicéduláztm z ismert drámákt, egykorú kritikák segítségével igyekeztem felidézni emlékeimben színpdon látottkt. Már tnulmány címét is megtláltm: Déry és mgyr színház dósság. Munkhipotézisem egyetlen gondolt volt: bebizonyítni, hogy Dérynek színpd iránt érzett örök vonzlm, megmegújuló szerelme csk z évtizedek során keseredett reménytelenné, s drámíró Déry elé leeresztett sorompók mgyr színpdi irodlom beérkezését hátrálttták. Bizonyítéknk kezem ügyében volt Déry áltl is mindmáig legjobb drbjánk emlegetett Az óriáscsecsemő sikere, melyről csk Szegedi Egyetemi Színpd hitette el, emberöltőnyi késéssel, hogy nemcsk színpdképes, de színpdr érdemes, remek trgikomédi. Es érvként élt bennem kötet legfelkvróbb olvsmányélménye, felszbdulás utáni első, eszmeileg és formilg is út-törő jelentőségű A tnúk. Arr készültem, hogy vitáb szállok mindzokkl, kik szerint z írót nem tudtos törekvés, hnem csk játékösztön jegyezte el színpddl (Ungvári Tmás), kik Déry színpdi műveit z epikához szolgáló előtnulmánynk vgy z életmű szünetjelének értékelik. (Az első gondoltot Hermnn István, másodikt Almási Miklós fejti ki.) Azután elkezdtem kevergetni, rkosgtni cédulákt. És rájöttem, hogy nem tudok mit kezdeni z olyn egykorú kritiki besorolásokkl, mely szerint például Tükör ngy drám, ngy hibákkl" (Horváth Márton), és hiáb vetem össze z 1947-es bemuttó és z 1967-es felújítás lklmából megfoglmzott kritiki ész- revételeket ezzel sem Déry életművéhez, sem mgyr színpd dósságához nem kerülök közelebb. Az tény, hogy Verát, kommunist lányt először zért bírálták Tükör kritikusi, mert nem vált méltóvá mozglomhoz - zz nem volt eléggé pozitív! -, később viszont semtikus jellemrjzát vetették z író szemére, mindez inkább két kort jellemzi, mint drámát. Kortörténeti dlék vgy inkább kuriózum z is, hogy bemuttót követően prázs vit támdt egy gesztusként hsznált kurt szó körül": tudniillik, először hngzott el kurv" szó Nemzeti Színház színpdán. A polgárpukksztó Déry, ki ddától indult, Beckett és Ionesco (számukr vlószínűleg ismeretlen) őse lett: - hipokrízist célbvevő nyílvesszővel is megelőzte korát. De h műveket elfelejti z utókor, vjon miért lett voln kegyeletesebb gesztusokkl? Engem zonbn vlójábn nem Dérydrámák holdudvr, hnem mg drámi életmű fogllkozttott. De minél tovább olvstm, nnál kevésbé krt z erről ígért, egységes kép összeállni. A fitl és középkorú Déry drámírói profiljából hiányzott szinte minden közös vonás. A Mit eszik reggelire? című filozofikus bszurd játéknk kevesebb köze volt például z Itthonhoz, semmint hogy z életrjz távltivl áthidlhtnánk. Déry Tibor mjd minden színdrbjávl újrkezdte mesterséget. Volt expresszionist és ddist, zután relist. Felhsznált Pirndello és P riestley vívmányit és mrxizmusleninizmus lpigzságit. Kiábrándulását burleszkbe burkolt, optimizmus viszont molière-i kriktúrár ihlette. Előbb fedezte fel brechti drmturgiát, mint mgyr színpdi irodlom és színházi szkm. Egy 1966-os nyiltkoztábn, Bécs, 1934 bemuttój előtt így kínálj fel z olvsónk, nézőnek drámi élet-mű kulcsát: Megint csk z konfliktus izgtott, melyet történelem minden korbn megteremtett: z egyéni meggyőződés hogyn egyezik vgy hogyn ütközik össze közösségi kötelességgel." Vissztérő témám nnk z értelmiséginek problémáj, ki mg osztályán belül nem leli helyét, de másik osztály mégsem fogdj be". Ez problémkör, természetesen, nemcsk Déry-drám, de Déry-életmű fő vonlát is meghtározz. Erről szól Befejezetlen mondt, sőt, bizonyos elemeiben Felelet is. Déry ennek társdlmi konfliktusnk z nlízisével vált klsszikussá. Mi lehet z ok, hogy ez közérdekű, irodlombn centrális, társdlmunkbn meghtározó problém színpdon mégsem vert igzi visszhngot, és színház nem fogdt be Déry Tibort? Lehet-e, szbd-e ezért kizárólg színházi állpotinkt hibázttni? Ezen ponton, z irodlomtörténeti felelősség megállpításánk lázábn megtorpntm. Világossá vált, hogy Dérydrámák befogdását nemcsk művek forrdlmi, konvenciódöntő vonási, hnem zok szerkezeti és pszichológii gyöngéi is nehezítik. De mire ide jutottm - eltemettük Déry Tibort. Es gyász nem leglklmsbb lelkiállpot z esztétiki revíziór, z utókor tárgyilgosságávl történő számbvételre. Elbúcsúztunk kortársi próz legngyobb lkjától, könnyezve és fellengzősen, monográfiszinopszisokkl és beszédes tiszteletdássl, nélkül, hogy drámi életműre kár egyet-len kijelentő vgy értékelő mondt jutott voln. Ez hllgtás végül is rákényszerített rr, hogy végiggondoljm zt, minek kifejtésére tlán még nem jött el z idő. Feltegyem zt közhelyszerűen szimpl, ám összetett válszt igénylő kérdést, hogy miért is nem jutott el Déry Tibor z áltl olyn ngy szenvedéllyel ostromolt műfjbn epikáj szintjére. A kpcsolt színpdi és z epikus művek között voltképpen rendkívül szoros. A kori bszurdokon kívül melyek inkább Déry költészetével trtnk rokonságot-végig nyomon követhető problémák, sőt jellemek, illetve történetek közös gyökere. Déry, mint minden több műfjú író, z őt z dott periódusbn feszítő gondoltoknk keres dekvát formát, mg ktuális és szuverén világképét vetíti vgy színpdr vgy regénybe. Ez világkép polgárságtól vló elszkdás, szembefordulás korszkábn éppen nnyir egyetemes, mint később, mikor már egy lehiggdt, kikristályosodott, tudományos világszemlélet áll víziók hátterében. Déry bszurdszínpdán még állítások és xiómák peregnek. A felgyorsult időben dilógusok zkltottság z t htást kelti, minth csk minden második, tizedik gondolt foglmzódn meg. A kérdések és feleletek között többnyire szkdék támd, mit bizrr sszociációk és z dott kontextusbn meghökkentő bnlitások töltenek ki. Az előregyártott mondtok, reklámszövegek és ptetikus frázisok kollázs megnehezítik cselekmény logikájánk követését. A szerep-

18 Jelenet Déry Tibor: Tlpsimogtó című sztírájából (Kton József Színház, 1949) lők - emberek és bábuk - úgy hjigálják egymáshoz mondtokt, hogy látszólg ügyet sem vetnek állításik konzekvenciáir, prtnereik érveire, sem szituációr, melyben vergődnek. De z ötletszerűnek htó - vlójábn ötletes verbális játék, cirkusszá torzult küzdelem mögött ugynúgy ott vn z író megélt társdlmi válságtudt, z emberiség iránt érzett részvéte, mint prózi írásibn - vgy mint fél százddl később Beckett Godot-jábn. A z óriáscsecsemő vádlottj és z Újszülött ellenfele, drb cselekményének többé-kevésbé semtizálhtó logikáj szerint gyermekét ezer rnyért árub bocsátó, folymtos gyilkosságbn bűnrészes Ap; de nyárspolgár torzképét Déry olyn módon rjzolj meg, hogy leleplezze: z Apánk ezt lélektelen mrionettfiguráját voltképpen társdlom, kpitlizmus mechnizmus rángtj. A heti htvnpengős fizetésen tengődő, megcslt és kisemmizett polgár legmerészebb álm, pénztárosi állás, z elnöki rng, boldogságtól megihletett tőzsde, s filntrópiáj legfeljebb odáig terjed, hogy hjlndó lenne bnkigzgtóvá vrázsolni másokt is. A többi nyárspolgár hsonlón prkticist logikávl, de még nyersebben és kisszerűbben mondj fel drbbn mg (százdvégi nturlist novellák tuctjiból is ismerős) pnszát. Picssónk vnnk olyn rjzsorozti, melyeken nyomon követhető nturálisn felfogott és relist módon rögzített élmény bsztrkt művészi lkotássá trnszponálás. Déry bszurd drámáink szövege ezt folymtot koncentrálj: nál mondtokbn konkrét társdlmi tpsztltok foglmzódnk meg, drámák hátterében pontosn felismerhető meggyűlölt és elembertelenedett kpitlist vlóság, de rpszodikusn megszerkesztett színpdi jelenetek már egy elvont, képzelt struktúrábn, irreális játéktérben zjlnk. A társdlmi tpsztltok hordozói többnyire nem konkrét, pszichológiilg hitelesített, egyéni profilll rendelkező emberek, hnem emberrccl teremtett, emberrcukt elvesztett, rc nélküli bábok és bohócok. Látsztcselekedeteik semmivel sem emberibbek, mint cselekvési lehetőséggel felruházott tárgykéi. Déry eszköztárábn húszs évek végén meglepően ngy súlyt kp helyzetkomikum: végletesebb és groteszkebb, mint hogy zt egy költőtől várnánk. Fölénnyel lklmzz másutt - filmben, npi hírben lejártott sztereotipiákt: hol egy-egy mondt, hol egy egész szituáció, sőt sztori erejéig. Mesék és burleszkek követik egymást nehezen követhető rendben, és sokszor egy-egy sszociációsorbn megjelenő költői kép (például, hogy Göncöl szekere kisiklott) többet kifejez z írói gondoltból, mint mg cspongó történet. De tény, hogy Déry nem elsősorbn drámi cselekménnyel, z irodlmi nyggl, hnem szöveg és látvány ébresztette sszociációkkl krt htni. Az elmrdt premierek ezen ponton bosszulják meg önmgukt legkeservesebben: m nem A kék kerékpáros színházi élménye, hnem z elődás tpsztlt, formnyelvének elsjátítás és birtokb vétele hiányzik mgyr színpdról, sőt nézőtérről is. A több szólmú tetrlitásnk z kultusz, mi m Bred nd Puppet vgy Volksbühne elődásibn modern szenzáció, mi Lengyelországbn és z NDK-bn természetes, és minek meggyökereztetésében Déry Tibor hsonló színpdi követelményeket támsztott kori bszurd drbjink óriási szerepe lett voln. Az ezekben kipróbált effektusok, drmturgii és színpdi fogások ismerete lighnem felfegyverezte voln színházinkt tegnpi szenzációk szédületével szemben is. Hiszen Dérynél párhuzmos, több szálú szerkesztés, nrrátor-rezonőr szerepet betöltő Szerző vgy játékb nyílt színen bekpcsolódó, vitár késztetett közönség már húszs évek végén megjelent. A kulisszák megmozdultk, és figurák homlokukon hordták cégérüket. Cskhogy ebből budpesti, hzi közönség semmit nem láthtott, semmit sem tnulhtott. Az 1945-ben írott A tnúk bemuttás viszont már nemcsk drmturgii tnulsággl járt voln hzi közvélemény számár, s z előle vló elzárkózás sem kizárólg esztétiki természetű. Déry ebben egy kkor és zót is kényes kérdéshez nyúlt, és zt pásztázt végig epikus szerkezetű gunyoros szomorújátékábn", hogyn regált mgyr társdlom - középosztály és többiek zsidók üldöztetésére. Azt muttj be, hol frppánsbb, hol didktikusbb jelenetekben, hogyn vizsgázott mgyrság. Hogyn tűrték sorsukt, kárhoztos psszivitássl, évezredes megdássl vgy megőrzött tisztességgel z érintettek. A körkép, mely bizonyos momentumibn, relist formát félbeszkító nrrtív jelenetekben vádirttá válik - végül is logikusn vezet drb egymondtos konklúziójához: Miért nem mi mgunk szbdítottuk fel mgunkt?" A kérdést egy orosz kton teszi fel, de z író és politiki morál nevében. És bár z utolsó mondtr - formilg - senki nem felel, válszt drb egésze hordozz. A psszivitás, cselekvéstől, veszélytől és felelősségtől irtózó tnúk cinkos közönye tette lehetetlenné, hogy kevesek Tkácsok, Juhászok elszigetelt ellenállás, z üldözöttekkel vló szolidritás és segítő-készsége tömegmozglommá szélesedjék. Az 1944-es poklipszist felelevenítő művek többségében szenvedésé fő szólm. Az átélt trgédiák és trumák mjdnem egyidejű ábrázolás érthető

19 módon szorítkozik dokumentumr és vádirtr. Déry, ki szinte z átéltekkel egyidőben dott számot budpesti zsidóság meghurcolttásáról - A tnúkt már z ostrom ltt kezdte írni -, időbeli távlt nélkül is imponálón differenciált társdlmi körképet rjzok. Nem rgd meg z üldözők és üldözöttek semtizált ellentétéből dódó fekete-fehér ábrázolásnál, közelről vizsgálj z áldoztszerepre kijelöltek mgtrtását is, és zt, hogy kik helyeselték, tűrték és végezték z trocitásokt, s hogy összességében hányféle színe-töltése volt tnúk közönyének. Az életveszély ábrázolásánk mindenkori kísértése és esztétiki bukttój, hogy z író kizárólg cselekmény kimenetelének elsődleges, de mű szempontjából külsőséges feszültségére épít. (Ez lehet egy cst, de egy műtét kimenetele is.) A. tnúk esetében deportálás veszélye és z életben mrdás változó esélye jelentik ezt végletes történelmi feszültségforrást. Déry ennek tudtábn komponál, de tudtosn nem vgy nemcsk erre épít. Minduntln reális morális konfliktusok és döntések elé állítj hőseit. Az ember hjlmos zt hinni, hogy történelem legsötétebb poklábn, z április 5-ét, sárg csillg bevezetését követő hetekben és hónpokbn nincs válsztás. Déry drámáj ennek z ellenkezőjét bizonyítj. Meghtározott kereteken belül még zsidó Kelemen doktornk is vn válsztás, nem szólv keresztény feleségéről, édesnyjáról, közelebbi és távolbbi ismerőseiről. Mindig mindenkinek vn válsztás. Kelemennéé A tnuk, konfliktusán belül leglátványosbb: ő keresztényként elmenekülhetne pokolból, s tette még csk nem is lenne egyértelmű megfutmodás, hiszen hűséggel, zsidósors válllásávl önmgán kívül fi életét is veszélyeztetné. Kelemen doktor kétszer válszt: először, mikor nem fogdj el Gestpótól megszerezhető mentesítést, másodszor, mikor nem hjlndó édesnyját hátrhgyv menekülni. De válszt és dönt z ny is : ő hlált válsztj zért, hogy ne nehezítse fi menekülését. És válsztnk másik oldlon többiek is: kik felkínálják vgy megtgdják segítséget z üldözöttektől. Válsztnk házmesterek, feljelentők és hllgtás életbiztosításávl tkródzó, gyilkosnál és meggyilkoltnál is erősebb tnúk. Vlószínű, hogy A tnúk sorsát hrminc évvel ezelőtt mű értékei és gyengeségei egyszerre pecsételték meg. El- centráltbb relist drámi szerkezettel, és cselekmény formális egységéhez rgszkodv, megköti sját kezét. Nem kétséges, hogy mű színpdi élete A tnúk esetében is hozzásegíthette voln Déryt mg drámépítési, drám-újítási törekvéseinek tökéletesítéséhez, ugynkkor z újjászülető mgyr drám előtt is felvillnthtt voln z új mgsltokr vezető brechti utk távltát. Déry pályáj leghosszbb szkszán sját történelmi lpélményét, polgári gyökerű értelmiségnek mozglomhoz vezető útját, befogdásért vló mjdnem reménytelen küzdelmét vriálj. Mrdndó drámi hőse Befejezetlen mondtbn megteremtett Prcen Ngy Lőrinc mrd, ki színpdi lkjábn soh-sem reprezentált olyn gzdgon, sok-rétűen kötöttségeit és konfliktusit, mint regényben. De filológii elemzés nélkül is szembetűnőek trtlmi és hngulti Thi Tóth László nlógiák - Tükörtől Bécs, ig. Déry Tibor Tükör című színművében A hetvenes években, mikor már z (Vígszínház, 1969) (MTI fotók) idegen kéz lkott Déry-dptációkt bíráltuk, bátrbbn és fölényesebben képzelhető, hogy h Déry nem törekszik mértük össze, miben mrdt le színpdi ilyen széles társdlmi keresztmetszet változt z epiki mögött, milyen gonábrázolásár, kkor koncentráltbb dolti trtlmk, líri elemek sikkdtk el szerkezet, z egy pólusr sűrített össze- drmtizáló kezén Kedves bópeer! ütközés egyfelől klsszikusbbr, hgyo- szöveghű átdolgozáskor. Voltképpen mányosbbr zárj formát, másfelől már kkor felvethettük voln, hogy mit viszont enyhíti politiki ítélet egyete- számón kérünk, z mgánk Déry Tibormességét. De m már nyilvánvló, hogy nk sem sikerült. A regények és drámák műnek éppen ebben, bírált bátorsá- világánk összevetésénél kritikusi eszgábn és következetlenül végigvitt, köztárbn is készen álltk kipróbált kmégis izglms szerkezeti újításbn áll tegóriák regényhez kötött extenzív jelentősége. H m mégsem érezzük totlitásról, lineáris cselekmény színpdigzán élő és mrdndó műnek A tnúk képtelenségéről, z epiki és drámi jelcímű Déry-drámát, z részben z új, lemzés különbségéről. Bizonyításr nem brechti eszközök következetlen lklm- szoruló evidenci, hogy mgyr társzásávl mgyrázhtó. Déry ugynis dlom életében húszs évek után dofelfedezi mg számár nrrátor és minánssá váló burzsoá-proletár osztálykórus szerepét, ámde hgyományos ellentét meggyőző epiki ábrázolás olyn módon exponált és bonyolított cselek- szerteágzó körképet követel, mi mény ( Kelemen cslád története) el- szétfeszíti egy drám kereteit. Szétfeszíti vonj figyelmét Házfelügyelő drámi már csk zért is, mert ez z osztályelfunkciójáról. Hősei jellemrjzánk drá- lentét mgyr társdlombn nem konmíró Déry eleve nem tuljdonít túlsá- centrált tisztságábn, hnem sokféle mogosn ngy jelentőséget. A lélektni mo- tivációvl, feudális örökséggel és vidéki betegségének szimptómáivl tivációnál fontosbbnk érzi politiki és ország együtt jelentkezik. A Déry-regények drmturgii funkciójukt. Mégsem válllj már korábbi, bszurd művek szín- hősei, Prcen Ngy Lőrinctől Frks pdi jelrendszerét, sem Brechtnek jel- Zénóig, öntörvényű figurák, kiknek lemrjz másodlgosságávl számoló drá- mozgástere nem szűkíthető le, kik életük mépítési módszerét. A tnúk szerkezete lpvető döntési szituációját évek, emlékeztet ugyn Rettegés és nyomorúság évtizedek ltt, z elébük kerülő politiki hrmdik birodlombn drámi jelenetekből kényszerek és morális konfliktusok válkilkított körképére, de Déry ezt célt llás vgy elhárítás révén élik meg. A (tlán elsősorbn regényírói lktánk színpdr került Déry-drámák tnúság szerint konfliktusrendszerből kiemelt suglltár) összebékíti egy kon-

20 hősök jobbár elvesztik vlósággl vló szoros kpcsoltukt; egyetlen problém vgy tétel illusztrátorivá szegényednek. A Tükör Viktoráról például nemigen tudjuk zt sem, hogy milyen érzelmi-szellemi kpcsolt fűzte kommunist szeretőjéhez, Verához, vgy hogy milyen helyet keresett és tlált mgánk világbn. A drámi cselekmény mindössze rról tudósít, hogy Viktor szülei iránti tpinttból, gyávságból, megtgdj veszélyhelyzetbe került kommunist leányt, ki egyébként ugyncsk Befejezetlen mondt Krusz Évijének hlvány árny mrd. Viktor motiváltln cselekedete nem mgyrázz és nem készíti elő drám végén bekövetkező trgédiát, hős öngyilkosságát sem. A trgédiából csk gesztus mrd, gesztusok zonbn soh nem lehetnek lklmsk ktrzis kiváltásár. A regény és drám esztétiki kiterjedésének különbsége, z extenzivitás és koncentráció követelményének nyilvánvló ellentéte zonbn csk kudrcok, elmulsztott vgy félig kiknázott lehetőségek egy részét mgyrázz. De z életmű másféle példákt is kínál: novellisztikus előzményekkel rendelkező színművek esetében például másféle mgyráztot kell keresnünk. Az életmű úgyszólván tálcán, zz kötetben, kínálj erre is bizonyításr lklms példát, z Itthon című írás két változtábn. A hsonló című novell mindössze hét oldl. Tökéletesen benne vn htesztendős távollét után háborúból, hdifogságból hztérő férfi lelkiállpot: boldogság, szorongás, remény és rádöbbenés. Ahogy megcspj orrát régi bérház pállott és mégis felejthetetlen otthonszg, hogy környezet tárgyi szegmentumibn megérzi, hogy ház megvárt", zzl z író tökéletesen exponálj drámát. Az tény, hogy házmesternének - régi szokássl ellentétben - nincs kulcs lkáshoz, hogy Juhásznk erőszkkl kell sját otthonáb behtolni, már előreveti változás, bonyodlom fenyegető árnyát. A tárgyi világ lkáson belüli, második számbvételével z író megfeszíti még homálybn trtott történet szálit: várkozás óráit háború előtti élet folymtosságánk és változásánk, törésének villódzás tölti ki. A drámi csúcspontot Déry pontos szín-pdi utsítássl készíti elő. Leírj kton ném cselekvésének folymtát, hogy veszi számb, csomgolj kofferb z idegen férfi holmiját, hogyn fedezi fel tpét foltjáról szülei lkodlmi képének hiányát, s mint veszi egy csepegő vízcsp megjvításávl újr birtokb régi otthonát. Épp elkészült vele, mikor z jtó kinyílt. Elsőnek z sszony lépett be, mögötte szeretője. A mozdultikból látszott, hogy már tudnk hzérkezéséről." Drámi leszámolás nem mehet végbe kevesebb szóvl, pátosszl, mint Dérynél. Mrisk és hztérő férje pár-beszédében tények és trgédiák peregnek. Tőmondtokból bontkozik ki múlt és jelen. Egy hűtlenség mentségek nélkül elődott, hétköznpi története. Két férfi és egy sszony drámáj, és mégsem háromszög: történelem próbtétele. A kibontkozás távltát először csk egy negtívum jelzi De rr vigyáztm, hogy gyerekem ne legyen tőle" - zután férfi kérdésére ( Visszjössz hozzám?") kimondott egyszerű igen". Csk novell zárómondtábn tágul szélesebbre hztérő kton horizontj, mikor megkérdi: Milyen világ vn itt?" A háromfelvonásos, zonos című színdrbot Déry novellávl egy esztendőben, 1947-ben írt. Az lpszituáció zonos: háborúból hztérő férj felesége időközben más sszony lett, z ő fi is meghlt, s z élet újrkezdése hztérőt nem várt gyötrelmekkel szembesíti. A konfliktus kiélezésére Déry két férfit ezúttl már két világ reprezentánsánk ábrázolj. A régi férj osztályhtlmától, birtokától megfosztott földbirtokos és ktontiszt, ki kifosztv, legyőzve, de két erős krrl ölelné Annát, régi sszonyát. Az új férj viszont prszti eredetű forrdlmár, szerszámlktosból lett polgármester, ki spnyol polgárháborúbn vesztette el fél krját. A feleség döntését érzelmi és erkölcsi tényezők is nehezítik: z első férfitól gyereke volt, másodikt félti. Érzi, hogy mindkettőnek szüksége vn rá, és retteg ttól, hogyn viselnék el visszutsítást. A hiteles konfliktusr zonbn Déry nnyi felesleges, zvró bonyodlmt, körülményt és feltételt ggt rá, hogy végül is már nem motiválj, hnem összekvrj szituációt, s ennek következtében Ann három felvonásbn látámsztott döntése kevésbé meggyőző, mint novell M-riskájánk sorsdöntő igenje. Drámi funkciój, kétfelé húzó érvek mérlege-lése mögött nincs érzelmi fedezet, és homálybn mrd személyiség is. A novell mg szűkszvúságábn egy korfordulór jellemző, százkkl, ezrekkel ismétlődő drámi szituációr szorítkozik. A színmű ennek helyzetnek nem z áltlános, történelmi momentu mit vgy lélektni összetevőket és rugókt ngyítj fel, nem z emberábrázolást mélyíti el, hnem egyfelől mgár háromszögsémár koncentrál, másfelől viszont publicisztiki ihletésű konkrétumokkl, drámi pótnyggl tölti fel történet hiátusit. A polgári drámából átmentett háromszögsztori nem szolgálj z író társdlmi mondnivlóját, z Annáért folyttott kegyetlen küzdelem pedig vjmi kevéssé reprezentálj z osztályok mérkőzését. Az erők és érvek elosztásár Déry kesztyűt dob z kkor még csírájábn jelentkező semtizmusnk, kerüli politiki ktegóriák szimpl behelyettesítését: morális konzekvenciákon lpuló érzelmi zonosulás - részvét - volt földbirtokos mellé állítná nézőt, ámde ennek konzekvenciáit z író jellemrjz tszító mozznti-nk előtérbe állításávl kerüli el. A földbirtokost veszteség sem teszi emberré: továbbr is pénzzel, erőszkkl kr szerelmet zsrolni. Az írónk z egyensúly megteremtésére irányuló törekvése világos. Csk z eredmény gyengíti, sőt szinte keresztezi drámi konfliktust. Ez megoldtlnság zért is leleplező és fájdlms, mert Déry-regények szövetében hősök mgántörténete kort, kortörténet pedig z emberek egyéni sorsát hordozz. Az z mbivlenci, mely z Itthon esetében kétfelé hlványítj z ábrázolást és z ítélet igzságát, Déry epikus műveiben kétszólmúság összecsengő élményét, komplex ábrázolás gzdgságát teremti meg. Az Itthon kudrc zt bizonyítj, hogy megtlált drámi összeütközés és nnk kibontás még nem feltétlenül jelentik drmtizálás járhtó útját. Különösen olynkor, mikor motiválás szándék és igénye végül is elvezetik z írót drám forrásvidékéről. Kegyetlen és kétes kimenetelű válllkozás z életmű hegycsúcsink árnyékábn zsákutcákt keresni. Különösen kkor, mikor z út már lezárult, és kritikus már zzl sem áltthtj mgát, hogy fenntrtásit születő Déry-drámák érdekében, várkozás igézetében vetette ppírr. A tnulságok - h kdnk ilyenek - m már nem mgyr irodlom világirodlmi rngú mesterének, hnem mi mgyr színháznk szólnk. Tervezett tnulmányom címe - Déry és mgyr színház dósság - vlójábn nem vesztette el sem érvényét, sem ktulitását. Mert drámi életmű fogytékosságiért mgyr színház is felelős.