TARTALOM. játékszín. arcok és maszkok. fórum. négyszemközt. világszínház. drámamelléklet

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I I. É V F O L Y A M 4. S Z Á M ÁPRILIS F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D I Z S Á R I VÁN F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A TARTALOM játékszín NÁNAY ISTVÁN Mgyr drámát! Mindenáron? (1) KOLTAI TAMÁS Pisti, küzdj...! (7) ALMÁSI MIKLÓS A mi urunk, Luk színeváltozás... (10) Szerkesztőség: 1054 Budpest V.. Báthori u. 10. Telefon: , F. A. Félbemrdt esettnulmány (13) BÁNYAI GÁBOR Szárz György két Megoldás (16) rcok és mszkok KERESZTURY DEZSŐ Egy eszményítő relist (19) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél. Post hirlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 240,- Ft, fél évre Ft Példányonkénti ár: 20 - Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfiók 149 Indexszám: fórum UNGÁR JÚLIA Brecht költészetének földi megvlósulás (24) ÉZSIÁS ERZSÉBET A félszeg Pisti: Grs Dezső (26) PÁLYI ANDRÁS Npló színészekről (28) SZEKRÉNYESY JÚLIA Válszúti trgédiák (31) négyszemközt MÉSZÁROS TAMÁS Htlms, őrjöngő, tébolyult látomás" (33) VINKÓ JÓZSEF Abszurd-e z bszurd? (37) Atheneum Nyomd Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó HU ISSN A b o r í t ó n : Mol nár Pirosk (Vszilissz), Hor váth József ( Kosztil jov), Kálli Ferenc ( Luk ) és Agárdi Gábor (Bubnov) G o r ki j Éjjeli me n ed é kh ely című drámájábn ( Nemzeti Színház) A hátsó b o r í t ó n : Puer Gyul díszlete z Éjjeli menedékhelyhez (Iklády László felvételei ) világszínház PÓR ANNA Szubjektív pillntás párizsi színházr (40) FÖLDES ANNA Jegyzetek kndi színházról (43) drámmelléklet SZABÓ GYÖRGY Bert

3 játékszín NÁNAY ISTVÁN Mgyr drámát! Mindenáron? A mi mgyr drámák bemuttás színházink szent kötelessége, mert csk kkor vn mgyr színház, h vn mgyr drámirodlom is. Mgyr drámát mindenáron játszni kell, még kkor is, h z kevésbé sikerült, sőt, urm bocs ', rossz." -- Nemrégiben egy mi témájú mgyr drb bemuttój utáni nkéton hngzott cl ez szenvedélyes hngú igzgtói-rendezői hitvllás, melynek első felével nem lehet vitánk, nnál inkább másodikkl. Mgától értetődik, hogy mgyr drám és mgyr színház fejlődése hosszú távon szétválszthttln, de fejlődés dilektikáj lpján hol z egyik művészeti ág lódul meg, hol másik lendül előre, szinkronitás türvényszerűen - csk kivételes pillntokbn jöhet létre. Vn, mikor z írók érzékenyebbek kor problémáir, és ezek drámi megfoglmzás kikényszeríti színházk megújulását, s vn, mikor klsszikusokon, z áttételesen ktuális műveken csiszolódott színházi form-nyelv kínál drámíróknk mondndójuk kifejtéséhez új eszközöket, új stílust. Ahhoz, hogy színház betölthesse társdlmi hivtását, nem elég csk áttételesen, idegen drámi nyg lpján - bár korszerű színházi eszközökkel beszélni z életről; ugynkkor önmgábn hzi tém és problémkör drámi feldolgozás sem kezesség rr, hogy színházi elődás vlóbn rólunk és nekünk szól. Mint minden öntörvényű fejlődési folymtbn. mgyr drám és szín-ház kpcsoltábn is káros türelmetlen indult. Márpedig z utóbbi időben minth megszporodtk voln z ilyen megnyilvánulások. Hogy csk néhányr utljk: fitlbb rendezőinket soroztbn éri vád, hogy keveset fogllkoznk mgyr drám sorsávl, ugyn-kkor nem vgy csk fnylogv vesznek tudomást nehezményezők rról, hogy ezek rendezők mgyr szín-házkultúr több évtizedes lemrdásából nem keveset hoztk be. A SZÍNHÁZ is helyet dott nnk hol nyílt, hol burkolt polémiánk, mely drám vgy színház elsőbbségét eldöntendő, rról folyik, hogy színház mrdt-e le drámírás, vgy drámírás színház fejlődése mögött. És ezek soráb illeszkedik játsszunk mindenáron mi mgyr drámát!" hngozttás is. A mgyr drámánk éppúgy, mint mgyr színháznk csk ártlmár lehet, fejlődését vetheti vissz, h mgyr művek bemuttás erőltetett fel-dt. jó néhány éven keresztül élt z műsorpolitiki elv és gykorlt, mely mechnikusn súlyozt drbokt: egyet innen, egyet onnn, egy mi mgyr drb egy operett, egy klsszikus Jelenet Ply Molnár kecskeméti elődásából egy zenés vígjáték, egy szocilist országbeli - égy nyugti szerző... Ez egyértelműen mennyiségi szemléletnek kedvezett, és ilyen körülmények között - még h minden félben mximális volt is jó szándék - nem jöhetett létre egészséges, eredményes fejlődés. Ez tendenci részben változott, több színházbn írói-színházi műhely kezdett vgy kezd kilkulni, létrejöttek és - jönnek író-rendező párosok, fitl drámírók meghtározott ideig ösztöndíjsként kpcsolódhtnk be egyegy színház életébe és így tovább. Ezek zonbn csupán kereteket, le-

4 Kulcsár Imre, Mtus György és Vrg Gyul Juhász István Máz című komédiájánk miskolci elődásábn (Jármy György felv.) hetőséget teremthetnek két művész szorosbb együttműködéséhez. A műsorpolitiki gátlások feloldásán túl, mindenekelőtt szerzők vlóságos problémérzékenységére és főleg színházk ktívbb, szkszerűbb drbgondozói és utógondozói tevékenységé-re lenne szükség. A drmturg felelőssége Mondjuk ki: színházink drmturgii munkáj enyhén szólv kifogásolhtó. A mgyr drámák legtöbbje drmturgiilg következetlenül, sután, félbehgyottn kerül színpdr. A drmturgii munk nem lehet áltlános tevékenység, z dott mű, z dott rendező és társult, z dott lehetőségek szbják meg egy-egy mű létrejöttét, tehát drmturgnk e tényezők között kell z elődás kikezdhetetlen gondolti és érzelmi logikáját érvényre jutttó optimális szintézist elősegítenie. Az írónk éppen úgy lkotótárs kell legyen drmturg, mint rendezőnek, mindkét művész számár külső szem viszonylgos objektivitását kell jelentenie. De vnnk-e erre feldtr lklms, íróknk, rendezőknek egyenrngú társává váló drmturgok? S h vnnk, igénylik-e segítségüket z írók, rendezők? A válsz - z elmúlt évek elődásink ismeretében - nem lehet túl optimist. A problém persze nem szűkíthető le drmturgii kérdésekre. A színházk áltlábn ugynnnyi időt szentelnekszentelhetnek egy mgyr szerző új drbjánk bemuttásár, mint más művekére, mondjuk egy klsszikus felújításár. Holott egy-egy új mű dekvát színpdi megvlósításához jelenleg szokásos próbidőnél minden bizonnyl többre lenne szükség. Ahhoz, hogy egy-egy írói vgy rendezői megoldásról kiderüljön, hogy nem szolgálj kellő erővel mű egészét, többször, több változtbn kellene kipróbálni, és közösen megtlálni legmegfelelőbb vriációt. Ehhez zonbn nemcsk idő kell, h-nem megszállottság is. Hogy érdemes színésznek, műszkink, írónk, rendezőnek újr és újr birkózni feldttl. Ehhez közös cél kell, z író, válllkozás igzábn vló hit. Am gondoljuk meg, hány olyn mgyr drbot mutttk-muttnk be, mely csupán vlóság peremén mozog, melyben csk problémák felszínét legyinti meg, vgy hmis, leegyszerűsítő, z ellentmondásokt elmosó konfliktusig merészkedik z író. Emlékezhetünk olyn drbokr, melyek bemuttójánk szkmi- és közönségvisszhngjából, próbmunk tpsztltiból z író és következő bemuttó(k)r válllkozó együttes egyránt sokt hsznosíthtott voln. Am z esetek többségében nem tették, mű mrdt, hogy volt, nem változttott rjt z író, és elfogdt változtthttlnnk z újbb rendező. Hol problémérzékenységgel, hol konfliktusok, drám megfoglmzásánk készségével, illetve intenzitásávl, hol - különböző dminisztrtív, nygi ösztönző gátk mitt is - lkotói kényelmességgel, fél-megoldások elfogdásávl vn dolgunk. De nemcsk z íróknál, színháziknál is. Roppnt felelősséggel és lázttl kell drmturgnk, rendezőnek kor-társ szerző drbjihoz nyúlni. Nem elsősorbn z lkotói érzékenység, netán rng tiszteletben trtás mitt, hnem mindenekelőtt z újnk kijáró figyelem okán. Észre kell venni egy-egy műben z újdonságot, sjátost, kár mondndóbn, kár drmturgii, szerkezeti megoldásbn, kár szövegkezelésben vgy

5 figur jellemzésében nyilvánul meg. Ennek z újnk mximális érvényre jutttás, z újdonság megkülönböztetése blöfftől nem mindig könnyű színházi feldt. Nem ritk tehát, hogy szín-ház félrehllj z író szándékát, olyn motívumokt erősít fel z elődás, melyek műegész szempontjából zsákutcát jelentenek, színi ötletek kedvéért megcsonkul z írói lkotás, mondndó. Nem felhőtlen tehát egy-egy mgyr drám megszületése. Még kkor sem, h tudjuk, látjuk, hogy ebben szezonbn különösen ngy mgyr bemuttók szám. Ám z eddig játszott drbok túlnyomó többségénél vn vlmi pró vgy ngyobb gikszer, mi mitt z elődások lehetőségük ltt mrdnk, vgy meg sem születnek igzán. Korántsem teljesség igényével, néhány elődásr érdemes utlni. Senki sem vitthtj, hogy Vígszínház lkított ki z írókkl legszorosbb kpcsoltot. Az elmúlt évek szerzői listáján mi mgyr irodlom színe-jv tlálhtó: Örkény István és Csurk István szinte háziszerzői színháznk, de játszották Bereményi Géz, Fejes Endre, Déry Tibor, Hernádi Gyul vgy régebbről véve példákt, Illyés Gyul, Páskándi Géz, Eörsi István, Szbó György, Szkonyi Károly drbjit. Mégis ritk mrdéktln élmény, drb és z elődás hrmonikus meg-felelése. Szerencsésen egymásr tlált Csurk és Horvi István, mégis Csurk-drbok kár z Eredeti helyszín, kár Versenynp vgy Házmester-sirtó - drmturgiilg egyenetlenek, s ezt áltlábn rendezés sem tudt vgy krt korrigálni. (Közbevetőleg: Döglött knák Kton József színházi bemuttój után számos észrevétel hngzott el Csurk-mű drmturgii fogytékosságiról, prózi előzmény és színpdi feldolgozás közötti műfj- és színvonlkülönbségekről. Azót két szín-ház is műsorr tűzte drbot, ám minden mrdt úgy, hogy volt, sem z író, sem színházk nem trtották fontosnk z átdolgozást. Részletesen szólt erről z elmúlt számunkbn Budi Ktlin.) Bereményi Géz Légköbmétere többszöri drmturgii átfésülés ellenére sem lett minden ízében drám, Mrton László rendezése pedig csk részleteiben volt képes mű szimultnizmusát mint szerkezetét elvet megvlósítni. Örkény István legtöbb drbját Várkonyi Zoltán rendezte. Míg pár évvel ezelőtti Vérrokonok örkényi drmturgiájához nem igzán tlált meg kulcsot, P i st i vérzivtrbn elődásábn rendező z író társlkotójává vált. Többek között zokkl drmturgii módosításokkl, szerep- és szöveg-átcsoportosításokkl, melyek z dott társult erőviszonyiból, z dott színpdi szituációkból következtek, vgy például zzl, hogy Pisti figuráját megsokszorozt, minek következtében nem " Pisti metmorfózisáról, hnem több lkbn és krkterben megjelenő pistiségről szólt z elődás. Szkonyi Károly Hongkongi prók című drbját miskolci bemuttó után pesti felújításr lposn átdolgozt, bár z újbb verzióbn is kdt megoldtlnság. Az idei szezonbn Mdách Színházbn elődott A htodik npon című színművére is lposn ráfért voln drmturgii átfésülés. Mindezekről zonbn z egyes elődások elemzése kpcsán részletesen szó esett már SZÍNHÁZ hsábjin is. A következőkben viszont néhány olyn idei be-muttóról szólunk, melyek különösen élesen muttják z irodlmi mű és szín-házi elődás diszhrmóniáját. vnnk, kik tgdják, és vnnk, kik tudtosn vgy tudt ltt hrcolnk ellene. Eörsi István úgy kr túllépni e drmturgii htáson, hogy egyben válllj is. Erre utl Ply Molnár című, kecskeméti Kton József Színházbn bemuttott drbj, mely Molnár Ferenc A z ördög című színművéből készült prfrázis. Eörsi megtrtj Molnár-mű szerkezetét, legtöbb jelenetét, kis változásokkl szöveg ngy részét is. Am hol szükségét érzi, ott tömörít (például bőbeszédű, ismétlésekbe bonyolódó második felvonást mibb, szünetekre, vártásokr, játékokr építő, szggtottbb formáb öntötte), jeleneteket csoportosít át (z első és hrmdik felvonásbeli Selyem Pnk-jeleneteket például), áltlábn szerencsésen. Ez zonbn még csk egyszerű drmturgii vgy átdolgozói munk lett voln. Eörsi zonbn lposn megváltozttt főhős, z Ördög figuráját és funkcióját.' Az Ördög ebben verzióbn nem más, mint z Író, ngybetűvel. Az művész, ki körülmények szorításábn vgy egyéni gyengeség mitt z ifjú költőből vén és cinikus érzelem- és eszmekereskedővé válik. Aki játszi könnyedséggel lkítj Molnár kontr Eörsi történetet úgy, hogy kedves vevő, zz Molnár Ferencnek letgdhttlnul h- sikervdász igzgtó, lkáj krititás vn mi mgyr drámírásr. kusok, kultúr hivtlnoki, vámszedői, kitrtottji és tisztelt pénztárcás pubvnnk, kik válllják ezt rokonságot, Jelenet Kopányi György Késői békülés című színművéből (Békés megyei Jóki Színház)

6 likum" elvárj. Aki, h pár pillntr elszundikál, kiereszti kezéből cselekmény szálit, s ekkor elszbdulnk szereplők indulti, önálló életre kelnek figurák, és élettel telik meg szín-pd. Ngy dg iróni vn z Ördög figurájábn és z Eörsi megírt drbbn. Am ez drmturgii csvrás kiérleletlen. Az első és hrmdik felvonásbn z Ördög elszundítási többnyire többi szereplő színpdilg hzug viszonyit leplezi le, második felvonásbn viszont ezt fogást nem hsználj Eörsi, ekkor cselekményt molnári drmturgi viszi előre. Amikor z Ördög mégis kilép szerepéből, kkor z Írónk Színésznő iránt táplált, előzmények nélküli mgánérzelmeiről szól jelenet. Az eredeti szöveg és szituációk áltlábn erősebbek, mint z Eörsi áltl belekomponált ellenpontozó jelenet-sor, így drb furcs kétrcúság zvrólg ht, sem Molnár Ferenc-i színmű csillogását, sem z Eörsi-féle szrksztikus világlátást nem tudjuk igzán élvezni. Mindezeken túl bizonyos elidegenítő effektusokt is hsznál Eörsi. A drb kezdetekor z Író egy színigzgtóvl beszél, ki szerepet szeretne. A második felvonásbn ztán el is játssz z insnk z állndó jelen-létével, kikcsintásivl és egy újbb, z Íróvl vló jelenettel megnövesztett szerepét. Az első és hrmdik felvonásbn szintén egy ins szerepeltetése ht elidegenítőleg. Ezek figurák z egésztől elütő játékstílust képviselnek. Az próbb logikátlnságok egy intenzív előkészítő és próbmunk során könnyűszerrel módosíthtók lettek voln. Ám kecskeméti színház erre nem válllkozott. Drmturgii közreműködés gykorltilg nem volt, z elődás zt bizonyított, hogy Szurdi Miklós rendező sem Molnár Ferenc-i stílust, sem z Eörsi szemléletére jellemző ironikus, kifordított játék stílusát nem ismeri. Az egészében nehézkes elődásbn nem különült el kétféle jelenetezés, s z iróniánk sem díszletben, sem játék megkomponálásábn, sem színészi lkításokbn nyom sincs. Az első és hrmdik felvonásbn z Ördög elhelyezése kulcsfontosságú. Molnár Ferenccel ellentétben - ki szereplőt csk z első felvonás közepén, vártlnul, nézőknek háttl álló krosszékből jelenteti meg Eörsi rögtön z elődás elején szerepelteti, mintegy leleplezve trükköt. A nézőnek tehát nem számít meg-lepetésnek z Ördög színpdi jelenléte. A szereplőknek viszont igen, tehát egy hintszékbe ültetni, és sem világítássl, sem más eszközzel nem érzékeltetni, hogy itt kettős játék folyik, súlyos mellé-fogás. Ugyncsk drb félreértéséről és z iróni eltüntetéséről tnúskodik befejezés: z Ördög és Elz, illetve kimerült János és z életerős Jolán egymásr tlálás drbbn egyszerre groteszk és hzug. Ezt rendező JolánJános pár esetében kbrékomikummá fokozt le, z Ördög-Elz párnál melodrmtikussá tette. Ami Molnár Ferenc-i, Eörsi-féle szövegben sejtetés, elhllgtás, félig kimondás, zt rendező rendre egyértelművé teszi, nyilván nem bízv nézők képességeiben. Ugynkkor - tlán prüdériából - sem Jolán átöltözését, sem báli köpeny játékát nem tudták megoldni. Az első felvonásbn színésznő blúzát oly ügyetlenül próbálj levetni, hogy ez ellentmond szituációnk. A második felvonásbeli epizód sutság viszont z egész játék értelmét kérdőjelezi meg. H rról vn szó, hogy senki nem tudj, vn-e ruh Jolánon báli köpeny ltt, vgy nincs, kkor nem lóght ki ruh széle köpeny lól; s h később rról beszélnek, hogy semmi sincs rjt, kkor nem lehet hrisnyábn. A szituáció ellen is lehetne játszni, de ehhez egy-részt némi szövegigzításr voln szükség, másrészt z ellenjátékot el kell tudni játszni. Figyelmetlenség, következetlenség, stíluszvr - ez jellemzi z elődást, s ilyen körülmények között színészi munkáról sem lehet érdemben beszélni. Egyedül színházigzgtó-pincér szerepéből - z elődás egészétől kissé független - kbinetlkítást formáló Horváth József említhető. Nem tökéletes mű Eörsi István Ply Molnárj, ám z elődás meglevő értékekből sem muttott semmit. Munkások színpdon Egészen más szempontból érdemel figyelmet néhány, közéletünkről, vezetőkről és munkásokról szóló drb. Nem vitás, hogy olyn kérdések, mint munkásvezérigzgtók történelmi változásokt is tükröző tevékenysége, vezetők és dolgozók közötti távolság növekedése, munkások következetlen megbecsülése, szocilist emberi közösségek vjúdó kilkulás társdlmunk fontos erkölcsi-politiki problémái. S z sem kétséges, hogy ezekről művészet nyelvén szólni, ezek meg-oldásábn művészet eszközeivel is segíteni, felelős és méltánylndó tett. Am ezeknél témáknál különösen lényeges hogyn?. Mindenekelőtt egy műfji problém nehezíti e témák megközelítését. Mnpság egyre csökken fiktív történetek szerepe. Kikerülhetetlen tény, hogy nprkész információk korábn rá-dió és főleg televízió vlóságfeltáró műsori döbbenetes hitelességgel képesek megmuttni életünket. Nem véletlen továbbá, hogy filmgyártásbn előretört dokumentlizmus irányzt, hogy Mgyrország felfedezése soroztnk országos visszhngj vn, hogy megsoksodtk szociogrfikus riportok, elemzések. A mi embert jobbn érdeklik nyers vlóság igzsági, mint kigylt történetek vlóságillúziói. Így vgyunk vlhogy közélet nomáliáit feltáró színművekkel is. Nem z irodlmi feldolgozás létjogosultság kérdőjelezendő meg, csk z fjt feldolgozásé, mely csupán jelenségek felszínét képes látttni, s ezáltl érdektelenné válik. Ilyenkor ugynis néző, z olvsó mg hétköznpjiból sokkl többet tud vlóságról, mint z író, színház. Nyilvánvló, h egy-egy író képes jelenségek mögött z előidéző okokt, mozgtó erőviszonyokt vlós drámábn, emberi sorsokbn ábrázolni, h rejtett, még fel nem ismert összefüggéseket tud megmuttni, egyszeriben megszűnik néző jobbn informáltsági érzete. Ám erről közelmúlt bemuttói kpcsán ritkán beszélhetünk. Krinthy Ferenc Házszentelőjének Tháli színházbeli elődásáról, nnk logikátlnságiról, konstruáltságáról, drmturgii és rendezői problémáiról már részletesen írtunk. Emellett e témkörben Szegeden Mróti Ljos Közéletrjzát, (melyről ugynebben számbn Földes Ann ír), Miskolcon Juhász István Mázát, Békéscsbán Kopányi György Késői békülését muttták be. Mindegyikre jellemző z becsületes vlóságfeltáró és jobbító szándék, mellyel szűkebb témájukhoz közelítettek. Az sem tgdhtó, hogy mindegyikük jól észlelte társdlmunk egy-egy kényes" kérdését. Am végül is vlmennyien megkerülték témájukt, z elemző, fel-táró munk elmrdt. A semtikus ábrázolás kliséi kísértenek miskolci Nemzeti Színházbn bemuttott Máz című Juhász István-drbbn. Ebben vezetők és munkások viszonyát boncolgtó komédiábn munkás tlpig becsületes, de kiszolgált-

7 tott, középszintű vezető fölfelé nyló, lefelé rúgó, önző és hülye, felső vezető pedig jóságos és igzságos. Bár szerző ezt semtikus rendszert egy bszurd szituációból bontj ki, és különböző effektusokkl időről időre elidegenít tőle, és itt-ott zt is megmutt-j, hogy ez hierrchi pnoptikumb illő, lényegében mégis ezt társdlmi viszonyinkt vészesen leegyszerűsítő képet sugllj. A főhős egy kiváló festék-ipri szkmunkás, kit ki krnk emel-ni, vezetővé krnk tenni, csk zért, mert egy fő-fő elvtárs minisztériumból egyszer kezet fogott vele és elbeszélgetett közös insévekről. De hősünk munkás kr mrdni, mkcskodás mitt elveszti z állását, munk nélküli lesz szocilizmusbn, és sorsán csk nyugdíj előtt álló fő-fő elvtárs htlmánk utolsó percében - csellel tud segíteni. E kálvári során jöpof beköpéseket hllhtunk szk-szervezet tehetetlenségéről, tévéműsor unlmsságáról, vezetők vsárnpi léh semrnittevéséről, reggel kilenc ór előtti szesztillomról; csup olyn demgógigynús közhelyet vonultt föl szerző, mely biztosítj közéleti trtlom mellett z olcsó sikert. Az pró jelenetekre szbdlt drb kbréötletek, derűs életképek - lásd kocsmázás - és tnmesék sor, s zt z érzetet kelti, hogy munkások és vezetők között fellépő ellentétek, vezetők elidegenedése vezetettektől, munkásérdek-védelem, munk és megbecsülés eltérő értékrendüe s többi társdlmi feszítő gond csupán cscskság. Ezt tendenciát erősíti Nyilssy Judit rendezése is. A drbbn levő gondolti és stiláris rendetlenséget tovább növeli. Többek között zzl is, hogy Gyrmthy Ágnes színpd elvont teret ábrázol - seregnyi egy-másr rkott festékes hordó, bödön, doboz lkotj z igzgtói irod emelvényét, z írósztlt, műhelyt, főhős kispolgári lkását, minisztériumi főhivtlt ezzel szembenvlódi trgonc jár ki-be, ugyn-kkor munk csk imitált, zz festékkcverés helyett vörös műnyg grnulátumot öntögetnek innen od. Vgy például htlms kötőtűk kel végeláthttln vörös pmutból köt vlmit főhős felesége ezzel groteszkké ngyított effektussl szemben ládábn kis ládik, kis ládikábn ngy doboz, ngy dobozbn kis doboz, kis dobozbn boríték - minth régi Kzl-szám elevenedne meg -, így hozzák z értékes festék-port mszek munkához. A színé- Rjhon Ádám (Kopjáss), Káty Endre (Krdics bácsi) és Kun Vilmos (Polgármester) Rokonok kposvári el ődásábn (Fábi án József fel v.) szek csk sémákt tudnk megeleveníteni, rendező ezeket sémákt kriktúrává tette, ezáltl z z érzésünk, ezeket figurákt, ezt konfliktust nem lehet komolyn venni. Békéscsbán szocilist brigádmozglom formlitásáról, szocilist embertípus kilkulásánk nehézségeiről szóló melodrmtikus példbeszédnek lehet tnúj Késői békülés nézője. Bár Kopányi György szerint nem lényeges z, hogy drb munkások között játszódik, hiszen jelenség bármely közösségben előfordulht, mégis munkástárgyú és témájú drb. Egy kiváló, többszörösen kitüntetett szocilist brigád tgjit ismerjük meg, mint éppen újbb munksikerüket ünneplik. Aztán egy-egy brigádtg mgánéletének viszontgságib enged bepillntást szerző, bemuttv, mennyire önzők, kisszerűek ezek z emberek, mennyire nincs összhng szocilist módon dolgozni és élni jelszók trtlm között. A brigádvezető egyszer csk rákos lesz, és néhány np ltt végez vele betegség. Ez z esemény önvizsgáltr készteti brigád-tgokt, már-már úgy tűnik, megemberelik mgukt, és vlódi közösséggé forrnk, ám végül is csk jó munkcspt, de nem szocilist közösség lesz brigád. Megint csk cl kell ismernünk, hogy égető, vlós társdlmi kérdés szocilist közösségek kilkulás. Ám Kopányi drbj -- kárcsk z eddig ismertetettek csupán illusztrációj egy helyzetnek. Ahogy cigány ember-mgyr sszony házsságánk nehézségeit, munkhelyén megbecsült cigány férfi ösztönös kisebbrendűségi érzését, vgy mgányosn mrdt férfi cinikus, okoskodó pózát, vgy tősgyökeres munkás, mterilist brigádvezető és bigottul vllásos, gyermektelen felesége rossz szájízű együttélését, vgy egy másik csládbn nemzedéki ellentéteket bemuttj szerző, z mind egy-egy minitűr drám lehetősége, de együtt, kibonttlnul, drámi mgot csk jelezve, z együttélés torzulási egymást gyengítik. Ezektől z önálló epizódoktól nem tud érvényesülni tuljdonképpeni főkonfliktus sem, brigád közösséggé válásánk kísérlete. Ehhez z is hozzájárul, hogy eleve melodrmtikus felhngot intonál, s így nem szerencsés, brigádvezető hlálos betegsége. A. drb egészére végiggondoltln nyelvhsznált is jellemző: vgy elkopttott frázisok, közhelyek hngznk el munkásemberek szájából, vgy olyn szóképek, kifejezések, mondtok, melyek nem jellemzik figurákt, sőt idegenek tőlük. Ezúttl Jurk László is dós mrdt rá jellemzői relist megközelítéssel. A forgószínpdr szerelt díszletépítmény vlódi - és álperspektivikus elemek ke-

8 veréke. A jelzett-festett díszletflrészleteken belül vlós tárgyk vnnk öltözőszekrény, konyhbútor, ülőgrnitúr stb -, kétféle jelzésrendszer nem hrmonizál egymássl. A tér áltlábn úgy vn berendezve, hogy mindennek vn helye, csk éppen színész szorul ki és kerül hngsúlytln vgy lehetetlen térbeli helyzetbe. Nem lehet tudni, mivel fogllkoznk, mit csinálnk ezek munkások. Az egyik szereplő fényesre glncolt cipőt, vslt ndrágot és köpenyt hord, másik gumicsizmát, fején műnyg kobk, hrmdik nyűtt, kifordított szélű klpbn vn, mint kohászok, negyedik micispkábn és overllbn és így tovább. Lehet, hogy kicsinységnek tűnik e megjegyzés, de nem mindegy, hogy milyen hitelesnek érződik z környezet, melyben ez történet lejátszódik. H ennek környezetnek hmis tárgyi világ, kétszeresen hmisk lesznek benne elmondott gondoltok. Mondhtnánk, hogy ez társság egy tmkbrigád, zz minden-féle szerelő-jvító munkához értő emberek közössége. Ám kkor is tudnom, éreznem kellene, ki mivel fogllkozik, kinek milyen brigádbn elfogllt helye, szkmi, emberi presztízse. Mind-ezzel dós mrd drb is, z elő-dás is. Különösen bántó és illúzió-romboló, hogy egy ilyen kisrelizmuson lpuló drbbn egyikmásik szereplő sminkelve, festett-rjzolt mszkkl ját-szik, többiek festetlenül, ntúr rccl. A drb és z elődás számos megoldtlnság ellenére, sőt ellenében, néhányn igz, hiteles lkot formálnk, így Lengyel István, Székely Tmás, Pintér Gyul, Széplky Endre. Ezek z elődások közéletet fogllkozttó jelenségek felszínét borzolgtták. Igzán dolgok mélyére még csk részleteiben sem mentek. Az utóbbi évdok legközéletibb, h úgy tetszik, legpolitikusbb elődás - furcs módon viszont nem mi témájú volt. Nemzeti Színház muttott be, megváltozttott véggel: Kopjáss körül minden rendbe jön, ő lesz nép boldogításár született polgármester, idillé lposodott kemény móriczi mű ben Móricz Virág és Thurzó Gábor regény szellemében készített egy négy-színes drámát. Minden felvonás önmgábn zárt, életképszerű egység lett, expozícióvl, ngy jelenettel és htásos le-zárássl. Thurzó Gábor 1954-ben filmre írt regényt, 197z-ben pedig Móricz Virág z Állmi Déryné Színház számár egy nyolcszereplős sűrített változtot komponált. Ezek után drmturgii előzmények után került sor z újbb drmtizálásr, mit Móricz Virág kposvári színház művészeivel, mindenekelőtt Bbrczy László rendezővel együtt végzett el. Ez változt elválszthttln ttól képtől, mi szín-házi lkotók, rendező és díszletjelmeztervezők (Donáth Péter és Füzy Sári) képzeletében z elődásról, tehát műről, világról, szereplőkről, z áltluk képviselt mondndóról élt. Úgy is mondhtnánk, hogy z elődás mint végcél virtuálisn már kkor megvolt, mikor konkrét drmtizálási munk elkezdődött, s ebből képből mint-egy visszfelé hldv lkult ki z irodlmi nyg, illetve egymást kölcsönösen korrigálv jött létre végeredmény. Ilyenformán műtől és szín-műtől elválszthttln látvány. Hogy melyik miképpen htározt meg többit, ez utólg szinte kielemezhetetlen. Az tény, hogy mű felépítését lp-vetően megszbt z z áthtolhttlnnk tűnő fl, mely díszlet központi része lett. Ez fl lig enged teret mgán és hivtli élet szférájánk. E fl előtt nem lehet felvonásnyi zárt jeleneteket játszni, nem lehet nturlist módon belsőket berendezni. De nemcsk monumentlitásávl jelképszerű, illetve drmturgii meghtározó ez díszlet, hnem áttörtségével is. A fl különböző A Rokonokról még egyszer kivilágosodó rekeszeiből, mint szeaz elmúlt szezonbn Kposvárott mu- génység odúiból Kopjásst pumpoló rottták be Móricz Zsigmond Rokonok című konok nem egy reális játéksíkot repreregényének új színpdi dptáció-ját. Ez zentálnk, emitt rokoni htás, mint z elődás jó példáj nnk, hogyn Kopjáss megváltozásánk egyik lelki és dolgozht együtt eredményesen író, drmturgii előidézője, egyszerre lesz drmturg, rendező, díszlet-és áttételesebb, és mivel időben bármikor jelmeztervező, hiszen ez z elődás csk bekövetkezhet, fenyegetőbb, erőszkominden résztvevő együttes, lkotó sbb is. A régebbi drmtizálások esetében rokonok v g y levelet írtk, kkor munkáj lpján születhetett meg. egy szolgálónk, insnk be kellett hozni A regényből először mg Móricz levelet, zt felolvsták, zz teljesen Zsigmond írt színművet, mit 1934-ben leállt cselekmény, v g y szemé lyesen jöttek látogtób, kkor viszont főkonfliktust gyengítő betétepizódok szggtták meg jeleneteket. Ebben z esetben hol itt, hol ott világosodnk ki flbn levő blkok, és rokonok szinte csk pillntokr jelennek meg, de megjelenésük hlltlnul intenzív. Ugyncsk ez fl rejti zt villát, melynek oly lényeges szerepe Kopjáss életében. A kétszintes csig-lépcsős, pzrul kivilágított térrész egy-szerre jelzi flon túli ábrándképet és zt szegény rokonokéhoz hsonló perspektívát, mi rossz esetben Kopjássékr is várht, h villát megveszik. A fl előtti térrész utc, illetve hivtli folyosó; z itt lezjló jelenetek lehetővé teszik, hogy regénynek zokt z epizódjit is megelevenítsék, mikről régebbi drámi verziókbn csk beszélhettek, például zt, hogy Krdics és Kopjáss láthttln pocsolyákt kerülgetve, átugrálv tlálkozik, és így futtábn derítik ki rokonsági fokukt. Ebben térkompozícióbn érthetően kis hely jut Kopjáss lkásánk és hivtlánk, csupán színpd két szélén néhány bútor jelzi zokt. Az itt lejátszódó epizódok sem lehetnek olyn részletezők, bőbeszédűek, mint milyenek z eddigi verziókbn, éppen zárt jelenetezésből dódón, ez szükségszerű volt. Csupán legfontosbb információk közlésére szükségesek ezek helyszínek. A leglényegesebb pontj térnek szín-pd elején, szinte nézőtérig előrehozott polgármesteri hivtl, minden mnipultív cselekvés színtere : itt tlálkozik Kopjáss polgármesterrel, Krdiccsl, de hivtlos ellenzéki Mrtiny doktorrl vgy z újságíróvl is. Itt dőlnek el dolgok. Itt lkul ki Kopjáss hivtlnoki jelleme. Kopjássnk ebben színpdi térben sokszor kell megtennie lkásából hivtlb vgy polgármesterhez vgy Boronky-villáb vezető utkt. Nem csk képletesen, hnem vlóságosn is, színpd egyik szélétől másikig, z előtérből második szintig. Ez tér eleve megszbj, hogy csk epizodikus, tördelt szerkezetű, filmes htású drb születhetett, melyben mindenekelőtt Kopjáss fejlődésének " stációit lehet és kell bemuttni. Ez megoldás csk színpd ismeretében születhetett meg, színházi elődás és z irodlmi nyg tökéletes egységet képez. Az eddigi drmtizálások elsősorbn pnmisták leleplezését ábrázolták. A mostnibn regény egy másik fővonlát erősítették

9 fel, és ezt tették színmű meghtározó drmturgii vonlává: egy embernek szervezetbe vló beépülési folymtát. Mivel ez lett drb és z elődás lényege, érthető, hogy jelenetek úgy vnnk szétprózv, hogy zok csk főszereplőt érő legkülönfélébb htások kifejtésére, érvényesülésére djnk lklmt. Minél többször és több irányból ht ez rendszer, nnál inkább bekerített helyzetűvé válik főhős. Ezért komponálják meg z lkotók úgy jelenetek egymásutánját, hogy Kopjássnk térben is mint egy pingponglbdánk kell ide-od vetődnie, hzi környezetből hivtlib, polgármestertől rimánkodó rokonokig, Szenkálny Mgdlénától kizsákmányolt sofőrig. (Ezt folymtot társult kitűnően ábrázolt, hogy erről SZÍNHÁZ júniusi számábn olvshtó elemzés beszámol.) Ez beépülési jelenség igencsk ktuális npjinkbn is - nem minth pnmizmus és utódji kihltk voln! -, hiszen szervezet és z egyén kpcsolt szocilist közrendünk, etikánk egyik kulcsproblémáj. Ez drmtizálás ennek jobb megértését segítette elő, nem közvetlen miság révén, hnem lényegi mozzntok felmuttás áltl. Végezetül: kell-e külön is hngsúlyozni, hogy bevezetőben, illetve címben feltett kérdésre mi z egyedül lehetséges válsz. Jó mgyr drámát jól kell játszni. De zt mindenáron. Eörsi István: Ply Molnár (kecskeméti Kton József Színház) Díszlettervező: Antl Csb m, v., jelmeztervező: Szkács Györgyi. Zene: Döme Zsolt. Rendezte: Szurdi Miklós. Szereplők: Forgács Tibor, Áron László, Andresz Ktlin, Szirmi Péter, Szirtes Ágnes, Mrkovits Bori, Gáspár Antl, Horváth József. Juhász István : Máz (miskolci Nemzeti Színház) Díszlet- és jelmeztervező: Gyrmthy Ágnes m. v., irodlmi konzultáns: Deme Gábor, kísérőzenéjét és hnghtásokt összeállított: Klmár Péter. Rendezte: Nyilssy Judit m. v. Szereplők: Vrg Gyul, Máthé Év, Kulcsár Imre és Dridy Róbert, Somló Ferenc, Mtus György, Cspó János, Mróti Gábor, Máthé Et. Kopányi György: Késői békülés (Békés megyei Jóki Színház) Díszlet- és jelmeztervező: Zimmer Judit m. v., rendezte: Jurk László. Szereplők: Lengyel István, Mátyás Jolán, Székely Tmás, Cseresznyés Rózs, Pintér Gyul, Mezei Annmári, Bjk Be és Máhr Ágnes, Kovács Zsolt, Széplky Endre, Csiszár Nándor, Kárpáti Tibor. KOLTAI TAM ÁS Pisti, küzdj... Örkény István groteszkje Pesti Színházbn Nehezen bírkózunk meg Örkény Pistijével. Most újr igzolódik, hogy minden drám tetszhlott, míg nem kerül színpdr. A Pisti tízéves előtörténete" megírástól nyomttásbn vló megjelenésig és innen pesti színházbeli bemuttóig nem nélkülözte ugyn polémikus észrevételeket, de viták életre keltéséhez drbot színpdon kellett fölébreszteni. Az elődás után mégis úgy vittkozunk Pistiről, mint-h csk szöveget ismernénk: Várkonyi Zoltán (és Mrton László) rendezését pusztán stilisztiki vgy játékszervezői minőségében értékeljük. Ebből szemszögből rendezés vlóbn kiváló minősítést érdemel; groteszk erőteljesen érvényesül, játékötletek szervesen illeszkednek szöveghez, és néhány színészi lkítás, mindenekelőtt Grs Dezsőé, rr vll, hogy z együttes tgji nemcsk Örkény, hnem történelem lbirintusibn is kiismerik mgukt. Az tény, hogy szerző gondoltmenetének értékelése elszkd z elődás (nem drám) trtlmi minősítésé- ről, zért meglepő, mert Örkény esetében kettő szorosn összefügg. Korábbn egy ról szóló tnulmánybn már megpróbáltm indokolni, hogy Örkény nyitott drmturgiájánk lényege z értelmezés viszonylgos tágsság, természetesen z áltl kijelölt szélső pontok között. Ezzel mgyrázhtó, hogy Tóték Őrngyát nehány elődásbn német ktoni egyenruháb öltöztették, Mcskjátékot ' londoni bemuttó lpján nyvlygós érzelmességnek ítélte egy ottni kritikus, és Kulcskeresők vlmelyik bírálój szerint drb vereségeiből föltápászkodó mgyr lélek dicsőségéről szól. Bizonyos értelemben (némi önkényi" képzvrrl élve) cspd ez nyitottság, h ugyn csp-dánk nevezhetjük zt drámtörténetben meglehetősen ritk szerzői álláspontot, mely z elődás pillntáig félkészterméknek tekinti sját művét. A Pisti esetében ez rendezővel megosztott írói felelősség zért kényesebb, mert Örkény közvetlenül z el-múlt ötven-htvn év hzi történelméből vonj le mg reltivistánk tetsző történelemfilozófiáját. Itt vn például sokt emlegetett 1944es Dun-prti jelenet,. Amikor kivégzést vezénylő Pisti kivégzendők közé áll, vgyis hóhér-pistiből áldozt-pistivé válik, ez önmgábn történelmietlennek látszik, és jogosn válthtj ki morális fölháborodásunkt is, hiszen Örkény István: Pi sti vérzi vtrbn (Pesti Szí nház). Létrgyári Pi sti-ünnep

10 Tordy Géz (Pisti) és Gobbi Hild (Rizi) (Iklády László felvételei) hóhér nem volt egyenlő z áldozttl, és bár sok minden zvrosn lkult kkortájt, trkónlövőket zért meg lehetett különböztetni trkónlövendőktől". Ép ésszel lig hihetjük, hogy Örkény össze krná mosni gyilkosokt és legyilkoltkt. Figyelemre méltó mgyráztot d erre jelenetre kritikájábn Mészáros Tmás. Szerinte későn eszmélőknek ez trgikomikus hlálválllás - történelmi modellhelyzet groteszk drámi sűrítményében vlójábn egy pózzl pótolj z elmulsztott felelősségválllást, s mint ilyen, történelmünkből ismerős mgtrtás kritikájként tekintendő. Logikus mgyrázt. Cskhogy mit látni színpdon? Pisti előbb úgy kpj kivégzésre szóló prncsot, hogy nem figyel od, mjd mikor föleszmél, beáll sorb, tüzet vezényel, és ezt z od-vissz játékot többször egymás után megismétli. Szó sincs tehát egyszeri fölismerésről és egyszeri hősies pózról, hnem vlmiféle eszmélkedés nélküli, foly- mtos kétlelkűségről. Az elődásnk ezen pontján föl sem villn z iróni, később pedig, hlottk fölött, Beethoven Örömódájánk himnikus kkordji szóllnk meg, nyilvánvlón z áldoztok közös sorsánk fölmgsztlásár, s nem megcsúfolt emberi szépségeszmény groteszk ellentéteként. Ezek szerint z elődás mégiscsk mindent egybemosó örkényi szemléletet" igzolná? Örkény vlósággl megtámogtj" ezt vélekedést drbhoz fűzött kommentárjink egyikében, mikor így ír: Az csk történelem iszonyú prdoxon, hogy z német Pisti, kit z imént még Hegelnek és Hölderlinnek hívtk, Kristályéjszkán (...) fölverte álmából, összeterelte és hlomr lőtte Berlin zsidó lkóit." Hogy is vn ez? Azt, ugye, mégsem gondolhtj komolyn Örkény, hogy Hegel és Hölderlin (szellemi) utódi zonosk fsizmussl; más szóvl, hogy ugynz német szellem termelte ki" Hegelt és Höl- mindnnyin tudjuk, hogy éppen 1944derlint, mint fsizmust (noh kétségtelenül ugynzon német földön jöttek létre, h más társdlmi és történelmi körülmények között is)!? És véletlenül" sem Wgnert v g y Nietzschét mondott Hegel és Hölderlin helyett, tehát nem zokr forrásokr" utlt, melyekből fsizmus ideológiáj esetleg levezethető ez túl egyszerű voln. Hegelt és Hölderlint írt, de ezen z lpon kár Goethét és Heinét is írhtott voln, z sem rémlik képtelenebbnek. Úgy hiszem, nevek fölsorolás itt félrevezető. Örkény nem személyiségben gondolkodik, és ennek P i s t i vérzivtrbn című drámár nézve döntő drmturgii, stiláris és - értelemszerűen - gondolti következményei vnnk. Leglábbis Pistit, pontosbbn Tordy Géz játszott lppistit" illetően, kit nem nnyir két- vgy többlelkű vlóságos emberi lénynek, mint inkább skizofrén emberiség jelképes képviselőjének trthtunk. (Emberiség helyett mgyrságot mondnék, h Örkény z előbb idézett kommentárbn nem tágítná ki gondolkodási körét, s h drbjánk hsználti utsításként nem így jelölné cselekmény színhelyét: Történik Mgyrországon, zz mindenhol.") H Pisti jelkép, emberi lkbn megjelenő cselekvési lterntív, ntropomorfizálódott történelemfilozófii tétel, kkor tetteit nem kérhetjük számon úgy, mint egy dott ember válsztásit, döntéseit, átváltozásit, hnem csk úgy, mint ezeknek válsztásoknk, döntéseknek, átváltozásoknk lehetőségét minden egyes emberben. Mgyrán szólv, Pisti- bsztrkció csupán zt jelenti, hogy z emberi minőség nem csk ilyen vgy csk olyn, Örkény megfoglmzás szerint nem vlmi oszthttln és egynemű»jó«vgy»gonosz«jelenség, hnem egymástól különböző, sőt ellenséges erők drámi küzdőtere". Azz jelkép-pisti nem más, mint e küzdő-tér leírás, egy emberi modell, mely belső küzdelem eredményeképpen működik - s nem egy hús-vér ember, ki megfelelő pillntbn kicserélhető egy másikkl. (Mondjuk hóhér z áldozttl.) Pisti" elvont jelentésére már bból is következtethettünk voln, hogy jól-lehet drb elején egészen közönséges fiúcskánk látszik, hmr kiderül ról, hogy nemcsk személy, hnem tárgy is, vlmint eszköz és cél, eszme vgy éppen érték- és mértékegység, sőt elő-

11 fordul, hogy beszélnek ugyn ról, de nem létezik, csk mint légüres tér: vákuum. A pesti színházbeli bemuttór zután további három Pisti szüle-tett. Az három szereplő ugynis, kit Örkény korábbn A tevékeny, A fél-szeg és A kimért néven nevezett, premier plkátján már úgy szerepelt, hogy A tevékeny Pisti, A félszeg Pisti és A kimért Pisti. De hát h Pisti eleven ember voln, kkor legendás átváltozóképességét ismerve igzán nem okozhtn neki gondot, hogy még további három emberi mgtrtásvriációt is mgáb sűrítsen. H már z egyszem Pistin belül vn egy németbrát és egy szovjet-brát, egy hóhér és egy áldozt, kkor ezek mellett megférne még egy tevékeny, egy félszeg és egy kimért is. Mi szükség létrehozni három egyedi Pisti-vriációt, h z lppisti eleve képlékeny vriációsorozt? A mgyrázt egyedül z lehet, hogy z emberi mg-trtásvriációkt három külön-pisti képviseli, míg z eredeti Pisti lehetséges történelmi mgtrtások, emberiségkonfliktusok, társdlmi sorsfordulók vriációj. H tetszik, szűkebben: z elmúlt két emberöltő mgyr hányt-ttásink groteszk történelmi prfrázis. Mindebből két dolog következik. Először z, hogy Hegel-Pisti és HölderlinPisti bszurd átváltozás fsiszt-pistivé ugynzt jelenti, mint hóhér-pisti áldozt-pistivé lkulás: hogy kor egyszerre gyilkos és öngyilkos törekvései egymás szomszédságábn, egy-mást kölcsönösen föltételezve és áthtv léteznek. (Az első péld még időbeli egymásutániságot, második már térbeli egymásmellettiséget sejtet.) A drb mottój mint kor útrvlóját" jellemzi zt z iszonyú képességünket, hogy lehessünk hősök és gyilkosok egy időben, egy helyütt és egy személyben ". De Örkény hozzáteszi: Ki merre fordul, szerint." Vgyis nem kell föltétlenül megvlósítni ezt képességünket. Lehet válsztni. A válsztás kétségkívül z egyén felelősségét érintő kérdés, noh z önkéntes válsztás nem mindig zonos felelősségválllássl. A Pisti vérzivtrbn 1944-es Dun-prti jelenetében kivégzendők mguk válsztják " trkónlövést. H z önmgár sortüzet vezénylő Pisti válsztását komolyn vettük, kkor ugyn-ezt kellene tennünk z áldoztok trgikusn groteszk válsztásávl " is. Vgy mindkét válsztást ironikusn értelmez- zük, vgy egyiket se. Örkény itt - vlódi válsztási lehetőség híján - nyilvánvlón fölháborodását fejezi ki minden humnist értelemben bszurd szituáció (történelmi) skizofréniáján. Az előbbi gondoltmenet másik következménye tisztán színházi jellegű. Tudniillik z kérdés: hogyn lehet eljátszni Pistit; hogyn lehet egyáltlán megjeleníteni, h bsztrkciónk tekintjük? A bizonytlnság gyökerét, mi Tordy Géz lkításánk értékelésében muttkozott, véleményem szerint itt kell keresni. Tordy pillntnyilg tehetsége teljében levő színészeink egyike, ki mindenféleképpen lklms legnehezebb földtok megoldásár. Bjosn tudnám megmondni, hogy miért nem elégített ki játék - kivéve zt z egy esetet, h megelégszem zzl semmitmondón sztereotip kritikusi zsrgonnl, hogy nem tudt egységes lkká gyúrni Pisti-sors sokféleségét. Cskhogy z előbbi gondoltmenetből pontosn z következik, hogy nincs Pistisors ", következésképp nincs egységbe gyúrhtó " lk. Semmiféle lélektni, sőt semmiféle emberi motívumml nem indokolhtó hóhér átváltozás áldozttá, tömjénezett vákuum-pistiből létrejött, 87 Pistit érő vőlegény-pisti megjelenése, cserepeire tört eszme-pisti újrösszerkás olyn Pistivé, ki most már nemcsk neve után Pisti, hnem vlóbn z... és így tovább. Ez Pisti teljesen más minőség, mint három névrokon és mint drb többi szereplője. Nyilvánvlón megjeleníthető, de csk egy tőlük teljesen elütő módon, mi már nem színészi, hnem rendezői kérdés. Tehát ligh rról vn szó, hogy Tordy nem bír földttl, vgy idegen tőle groteszk, hnem rról, hogy Örkény olyn szerepet írt, mi nem oldhtó meg hgyományos stílusegység keretei között, sőt kizárólg stílusegység látványos megtörésével, még pontosbbn stílustörések látványos soroztávl oldhtó meg. Pisti kirívó lkt; személyiségvonásink " tükröznie kell korjelenségek kirívó krkterét. Gondoljuk el: hogyn egyeztethető össze z kmsz-pisti, kit nemi fölvilágosítástól mindent csk egyféleképpen lehet csinálni" tudt riszt el - zzl felnőtt Pistivel, ki zt mondj: nem krok többé kettéválni, se sokdmgmml viselni egy nevet "? A többnejű Pisti, ki nem bírj z egyformságot z egyéniségevesztett Pistivel, kiről legföljebb személyes emlékek vnnk, de személyisége nincs? S zzl reményteljes, jövőbeli Pistivel, ki megpróbál egy gondolttá válni ", miközben nem szeretne lemondni sem rról, hogy srló-klpácsot fessen, sem rról, hogy feszes fenekű nők lá tegye tenyerét? A lehetőségeit végigélve önmgát is megsokszorozó egyéniség álm, miből viszontgságit túlélő, személyiséggé szilárdult emberként ébred - úgy érzem, erről szól z elmúlt évtizedek történelmén átbukdácsoló Pisti gunyoros-melodrmtikus, egypercesekből álló pikreszkje. A Pisti-sors személyességéből lehető legtöbbet érzékelteti Tordy; történelmiségéből, kellő jelmgyrázt híján, kevesebbet. Kitűnő mint kmszpisti, mint poligám Pisti, jó német-brátszovjetbrát tktikázó Pistiként, srlóklpácsos Pistiként; gzdgbbn fölrjzolt történelmi-társdlmi háttér előtt jobb lehetne Dun-prti jelenetben, Pisti-kultusz epizódjibn, koholt per vérfgysztó tárgylási hlndzsjátékábn. Vlószínűleg z is közreműködik ebben, hogy Fekete Tmás díszlete, Grnd Cfé Hungri " túlságosn lergd ennél kávéházi" szemléletnél, mi csk drb egyik rétegét, pesti szflthumorrl, kbrétréfávl vló rokonságát fejezi ki. (Mindenesetre óvkodnék ttól, hogy lenézzem ezt stílusréteget, presszósztl górájáról színpd nyilvánosságáb emelt, pletykszintű " politizálást. H lenézném, le kellene néznem Arisztophnészt és Mjkovszkijt is.) A színpdnk ugynkkor időnként ki kellene tágulni, rányílni kávéházi viccelődés mögöttes világár: történelmi díszletekre ". Akárcsk z Örkény fölidézte példdrámábn, A z ember trgédiájábn. A történelem leginkább történelmivé " vált mgtrtásformáltbn jelenik meg Pesti Színház színpdán: Grs Dezső A félszeg-, Szombthy Gyul A kimért- és Blázs Péter A tevékeny-lkításábn. Kápráztos, mit Grs Dezső csinál; ez félretposott cipőjében csámpázó, kinőttpntllós figur zt jó szándékú blekot képviseli, ki tágr nyílt szemmel, szent nivitássl, értetlen lelkesedéssel vesz részt mindenben, és örökösen elkésve is idejében érkezik sját trkónlövésére, fejtágításár, megnevelésére vgy kitelepítésére. Cskhogy Grs zt is meg tudj muttni, hogy ezekből félszegekből lesznek z ille-

12 gális pártmunkások, prtizánok, z Ügyet fölválllók is, kik lklmsint képesek jól odmondni", vgy dolgokt helyretenni". Blázs Péter és Szombthy Gyul nemes nygból készült gegekkel vesz részt játékbn; z előbbi mint gyárát birtokló gyárigzgtó, z utóbbi mint fejetlenszemélytelen személyzetis különösen jó. A többi szereplőnek csk" z egypercesek stílusát kell színpdr átültetnie, mi jórészt mindenkinek sikerül. Bonyolultbb ennél Rizit játszó Gobbi Hild feldt, mit zzl, hogy önmg történelmi személyiségét" hozz be, vgyis egy kis drb mgyr közelmúltt jelenít meg, tuljdonképpen teljesít is. Bár tlán Riziben prófétálás kétségtelen pátosz mellett vn vlmi ugynennek mgtrtásnk furcs fonákjából is. Mert hiszen z, hogy lesz nem más, mint z előre láthtó volt", úgy értelmezhető, hogy jövőt z ismétlődő múlt tpsztltiból jósoljuk meg olyn biztosn, vgyis történelem csk zért ismételheti önmgát, mert nem tnultunk sját elbukásinkból. Ezért kell végigjárnunk mindig ugynzokt stációkt. A Pisti vérzivtrbn ezeknek stációknk drámáj, közelmúlt történelmi klmjkáib került ember groteszk golgotáj, és ilyen értelemben csk-ugyn rokon Az ember trgédiájávl. Cskhogy molyn fordított Trgédi: míg Mdách z ktuális mgyr sors-kérdéseket vizsgált z emberiség történetében, Örkény z emberi létre dhtó legáltlánosbb válszokt keresi mgyr közelmúlt eseményjátékábn. A végkifejletet illetően ne tévesszen meg bennünket Trgédi szerzőjének romntikus pátosz és Pisti írójánk groteszk iróniáj: bízv bízzál" pontosn ugynzt jelenti, mint z egérirtást vállló Vrsányiné megjelenése z tomhmubn. Az újjászületés lehetőségét Örkény István: Pisti vérzivtrbn (Pesti Színház) Rendező: Várkonyi Zoltán. A rendező munktárs: Deák Rózs. Drmturg: Rdnóti Zsuzs. Díszlet: Fekete Tmás m. v. Jelmez: Kemenes Fnny m. v. Zenéjét összeállított: Zsedényi Erzsébet. Szcenikus: Éberwein Róbert. Szereplők: Tordy Géz, Blázs Péter, Grs Dezső m. v., Szombthy Gyul, Miklósy György, Pásztor Erzsi m. v., Hlász Judit, Gobbi Hild m. v., Sörös Sándor, Szkácsi Sándor, Peremrtoni Krisztin, Kovács Nór, Vdy Viktóri, Forgács Gyuri. ALMÁSI MIKLÓS A mi urunk, Luk színeváltozás... Az Éjjeli menedékhely Nemzeti Színházbn Élettől megtposott, önmgukból is kiesett sorsok gyűjtőmedencéje volt többnyire z Éjjeli menedékhely. Olykor kuriózum, máskor proletársors ős-képe" vgy történelmi tbló, vigsz-keresők keserű cslódásánk színhelye. Zsámbéki Gábor rendezésében megmrd z excentrikus világ: ugynzok furcs sorsok kszkodnk egymásb Kosztiljovék tnyáján, mint korábbn, rongyik tlán még festőibbek - bár szürkében trtv, mint díszlet- és jelmeztervező Puer Gyulánál legtöbbször -, s mégis, képtelenek vgyunk úgy nézni ezt világot, mint hol csk furcsságok és rémségek keverednek. Pedig csk nnyi változott, hogy egy új Luk-figur született. Így mikor ez z öreg bölcs (Kálli Ferenc) megjelenik, minden más megvilágításb kerül. A durvságból, züllöttségből nemcsk körülmények htlmát vgy belső romlást látjuk, hnem z emberi gyengeséget is, mint Színész, Bubnov vgy Báró esetében. Pontosbbn: megértjük zt, mi nincs benne drbbn, mert történet előzményéhez trtozik - hogyn jutottk idáig. Megértjük - nélkül, hogy megbocsátás túlzásáb esnénk. Viszont továbbr is kívülről nézzük lkásuzsorásékt (főként feleséget, Vszilisszát), de még z elesettekhez trtozó lktost, Klescset is, tlán, mert túl sokt kibál.. Luk mindenkinek megváltozttj helyi értékét, mert z embermrdványokb becsempészi szbdulás lehetőségének reményét. Pedig igzán csk Ntsávl és Vszk Pepellel fogllkozik: törjenek ki, menjenek Szibériáb, míg lehet, önként (Pepel ugynis tolvj), s kezdjenek új életet. Ugynígy bánik Színésszel is, bár más módszerhez folymodik: őt zzl bizttj, hogy vn menekülés még z ő végzetes lkoholizmusából is, mert vn vlhol egy csodáltos kórház, h o l... Tuljdonképpen senkinek sem vtkozik z életébe, nem vesz részt cselekményben - csupán jelen vn. (A dolog másik oldl persze, hogy ezzel jelenléttel meg tudj kdályozni, hogy z bizo- nyos gyilkosság már korábbn megtörténjen - hogy tehát ez psszív jelenléte olykor cselekvő részvétté is változik.) Luk filozófiájánk lényege, hogy tudj: nincs htlm sorsokb zárt fátum felett - bármennyire is óvj zokt, kiket megszeretett, nem tudj őket megmenteni, bj megtörténik, Nts is, Színész is holtvágányr kerül, z utóbbi tlán épp z ő bizttásától lesz - egy tiszt pillntábn ráébredve sorsár öngyilkos. De vlhogy még ezek szörnyűségek is inkább úgy lkulnk, hogy felgyorsítják z múgy is bekövetkező eseményeket, lefutttják z ddig csk fenyegető ktsztrófát, s vlmiképp rendet csinálnk rendetlenségben. Igzán csk kkor döbbenünk rá Luk jelenlétének mindent átfestő sugárzásár, mikor második rész közepén (z eredeti hrmdik felvonás végén) eltűnik, nem kr jelen lenni gyilkos verekedésnél, melynek kimenetelét természetesen előre tudj. S ttól kezdve másképp viselkednek z ottmrdottk. Először is megszületik helyettese, Sztyin, ki nemcsk átveszi filozófiáját, hnem érdesebbé is formálj, más-részt többiekbe vlmi felfokozott életpótlék költözik. Önfeldó legyintés helyett élni krnk újr, persze csk mguk módján, mondjuk úgy, hogy néhány üveg vodk mellett multságot rendeznek. De ennek dáridónk hngult teljesen más, mint z első felvonás nyomsztó, egymást mrcngoló indultokból font légköre. Minden szépnek látszik, reménytelinek, leglább-is így krják érezni túlélők. Csk mi, nézők érezzük, hogy zért ez túlzott vidámság, mert vlmi hiányzik belőlük, környezetükből: Luk szelleme. Jelenlétének csk felemás lenyomt mrdt itt, s ez nem elegendő hhoz, hogy igzi vidámság és élet térjen vissz menedékhelyre. Mert Sztyint nem tudjuk elfogdni Luk helytrtój-ként, s lkók, bár Luk feltámdását ünneplik benne hiszen szvibn nnk megváltásígéretnek földi meghosszbbítását sejtik - egyszer csk szembe tlálják mgukt Színész hullájávl. Ez z ember nem bírt ki, hogy nincs élő, jelenlevő támsz - s voltképp erre hiányérzetre ébreszti rá többieket is, önkéntes hlálávl. Az ünneplésből így egy pillnt ltt elszáll szesz. Még hiánybn is Luk jelenléte kísért... Azért futottm végig történeten,

13 hogy Luk figurájánk új felfogását mű egész szerkezetváltozásán tudjm érzékeltetni: ettől tlányos, bölcs és mélységesen emberi Luk-lktól minden megváltozik, új centrumr tlál. Az eddigi elődások egyik legnehezebb művészi feldt sorsok összekpcsolás, rendetlenség színpdi elrendezése " volt - centrum kilkítás. Ezt centrumot korábbn Luk gyengítésével és Sztyin felerősítésével sikerült megteremteni. Zsámbéki rdikálisn válszt két figur között, s Luk kiemelésével Sztyin ellenében dönt: ez utóbbibn csupán szvk hősét, z üresen kongó frázisok figuráját muttj meg - bár egy súlyos színészegyéniség ábrázoltábn (Vjd László) tehát nem egyszerűsített formábn. Ez Sztyin vlóbn át krj venni Luk szerepét, vlóbn tovább krj fejleszteni nnk filozófiáját - s nem teljesen rjt múlik, hogy ez nem sikerül. Zsámbéki tehát egyetlen fókuszpont köré formálj történetet, s ezt koncepció-ját már szereposztás, de főképp Kálli Ferenc játék árulj el. Kálli produkció legsúlyosbb, mert leginkább tlányos lkítás, szvibn, visszfogott gesztusibn elősorolhttln mennyiségű mögöttes réteg képes megszóllni. Rvszkodik, de csűrés-csvrási mögött vlmi sűrű emberi bölcsesség rejlik; képtelenek vgyunk úgy tekinteni rá, mint hzug vigsztlór. Ellenkezőleg, egyre inkább úgy érezzük, nekünk is egy ilyen bizttór lenne szükségünk. Látszólg mindenkit meg-ért bűnében és elesettségében - mégis ítélkezik, mg módján: Kosztiljovékt egyenesen utálj, hozzájuk nincs emberi szv, ám zokhoz, kikben megérez némi emberségmrdványt, kkor is hozzá tud férkőzni, h zok gorombán elutsítnák közeledését. Szuggesztív htássl vonzz mgához z embereket - és nézőket is, pedig lig mond vlmi megfoghtót. Csk szvk mögött érezni vlmi emberi simogtásfélét, melytől, h csk percekre is, feltámd lélek. Kálli újbb periódusánk tlán legjobb lkításávl trtj ezt z elő-dást: kimondhttlnt tudj megszóllttni közhelyeivel, tétov járásávl, melegséget sugárzó gesztusivl. Persze Zsámbéki meg is teremtette ennek feldúsításnk helyét ". SzPiróth Gyul (Klescs) és Vjd László (Sztyin) z Éjjeli menedékhelyben (Nemzeti Színház) Luk (Kálli Ferenc) szökésre bizttj Vszkát (Bregyán Péter) és Ntsát (Pogány Judit)

14 Piróth Gyul (Klescs) és Pogány Judit (Nts) Gorkij drámájábn (Iklády László felvételei) tyin ugynis nem tudt betölteni zt z űrt, mit távozó Luk mg után hgy, s mit nnál is inkább észreveszünk, mert egy icipicit mindenki megváltozik, s mindenki Sztyin felé fordul, tőle várj e próféti szózt foly- ttását. S ez Sztyin ezt szerepet csk verbálisn, mondhtnám, csk teátrálisn tudj betölteni. Még egyszer: nem Vjd színészi képességei mitt mrd erőtlen ez figur - rendezői koncepció tudtosn hgyj üresen Sztyin áltl továbbfejlesztett életfilozófiát. Vjd-Sztyin ugynis mindent megtesz, hogy hiteles legyen ez meghosszbbítás, ez pozitív progrm: ő vlóbn túl kr menni Luk élethzugságin - de szvk üresen csengenek, nem tlálják el igzán sem színpdi társkt, sem nézőt. Nem vele vn bj - pátosz hűlt ki, zok szvk üresedtek ki, melyekkel z" embert mgsztlj, melyekkel jövőbeli felmgsztosulásáról mesél. A szvk váltk hűtlenné - mintegy Vjdától, sőt Zsámbékitól függetlenül - történelmileg koptk el. A néző zért kénytelen hidegnek érezni ezt lelke-sültséget, mert ezek tirádák köznpi életében is ellenérték nélküli közhellyé silányultk. Ezért képes Luk - Kálli ngyszerű teljesítményén túl - túlnőni Sztyinon, sőt Sztyin-figur szellemi szintje lá szorítni most megjelenő Sztyinábrázolást. A hetvenes évek tárgyilgosbb, pátoszmentesebb, köznpibb közegében Sztyin lelkesült szviból csk z mrd meg bennünk, hogy továbbr is hmiskártyásként tengeti életét, csk most kicsit vidámbb lett vodkától, Luk távoli htásától. A figurát npjink történelme pontozz le - és Zsámbéki ezt változást rgdt meg, érte tetten z elődásbn, Emellett Luk lkját még z is megemeli, hogy npjinkbn mindnyájn érzünk vlmi belső igényt rr, hogy noszogssnk" bennünket, hogy átmeneti hullámvölgyeinkből néhány jó szóvl mozdítsnk ki, s z indítékhiány eme pillntibn Luk emberközeli mgtrtás, tlányos bizttási vlhogy közelebb tudnk kerülni lelkünkhöz. H ilyen indítékhiány fog el bennünket, ez persze korántsem olyn infernális, mint itt, mélyben", menedékhelyen sínylődők esetében, de mégis bénítnk, rezignálttá és olykor cinikussá képesek tenni szvinkt, gesztusinkt. S ilyenkor ptetikus szvk inkább ártnk fokozzák cinizmust -, míg z emberiközvetlen bizttás, megértő" (ám korántsem megbocsátó) szvk át tudnk segíteni ezeken gyenge pillntinkon. Ennek ábrázolás, felfedezése klsszikus gorkiji szövegben - ez Zsámbéki rendezésének érdeme és sikere. Mert z elődás csk" ezt fedezi fel számunkr: e problém és lkítás-párhrc körül ugynis elhomályosul többi sors. Pontosbbn minden ennek z lpkérdésnek, korszkváltás tettenérésének rendelődik lá, és többi kér-

15 dés óhttlnul másodrendűvé válik néző élményében. Ez z egy központú produkció ezért nem tud minden részletében csillogó szintézis lenni. De hdd tegyem hozzá: művészi munkábn z ilyen monomániás" produkciók z igzi úttörők, s ebben látom ennek bemuttónk igzi értékét. Rádásul Kálliféle csúcsteljesítmény mögé kitűnő társulti munk épül - kkor is, h figyelmünk egyetlen problémár és lkításr összpontosul. Molnár Pirosk Vszilisszáj gresszív, kíméletlen, szereleméhes sszony, mégsem démon vgy fúri. Pogány Judit hlk, sőt olykor ironikus játék (Pepelt nprforgómgot rágcsálv hllgtj, minth csk egy mi fitlt látnánk, ki rágógumit kérődzve figyel fennkölt szövegekre) kitűnő ellenporit mind Lukávl, mind menedékhely lezüllesztő légkörével szemben: ő, h rosszul is, de hjthttlnul járj mg útját. Agárdi Gábor cinikus vgy olykor józn prszti logikávl kommentálj mind veszekedéseket, mind ngy lelkesedéseket, messze elkerülve korábbi színészi megoldásit. Kálmán György Bárój ismert elemekből épül, néh mégis érezzük újítóképességét. Őze Ljos Színésze kidolgozott, pontos lkítás, groteszk és szánlms furcs keverékét nyújtj. Csomós Mri (Nszty) nemigen tudj megtlál-ni lkj helyét, súlypontját. A vendég Bregyán Péter csk félig tud megbirkózni Vszk Pepel sokszínű, robbnékony lkjávl: nemigen érzékeljük, miért szeret bele" Luk, szinte első pillntásr. Megemlítjük még Máthé Erzsi kemény Kvsnyáját, Horváth József tehetetlenkedő, ám gresszív Kosztiljovját és Piróth Gyul békétlenkedő, keserű Klescsét. Puer Gyul tágs térbe, minden szokványtól eltérő tárgyi közegbe helyezi el menedékhelyet. Az udvr, hol kicsit megpihennek, npoznk megnyomorítottk, funkcionálisn és látványszerűen is telitlált: neonturlizmus és z elvont tér elveit ötvözi htásosn. Gorkij: Éjjeli menedékhely (Nemzeti Színház) Fordított. Gábor Andor. Rendező: Zsámbéki Gábor. A rendező munktárs: Ttár Eszter. Díszlet-jelmez: Puer Gyul. Szereplők. Horváth József, Molnár Piros- k, Pogány Judit, Rksányi Gellért., Bregyán Péter m. v., Piróth Gyul, Berek Kti, Csomós Mri, Máthé Erzsi, Agárdi Gábor, Vjd László, Őze Ljos, Kálmán György, Kálli Ferenc, Eperjes Károly f. h., Csurk László, Trsoly Elemér. F. A. Félbemrdt esettnulmány Mróti Ljos Közéletrjz Szegeden Giordno Bruno, Dnte, Pltón - és Klpos Vince. Mróti Ljos drámhőseinek névsor meglehetősen bizrr. De nem szoktlnbb, mint pnnonhlmi bencés növendékből lett fizikus, költő és kuttó, regény- és drámíró útj. A szegedi Nemzeti Színházbn bemuttott Közéletrjz egyébként is Mróti Ljos hrmdik mi tárgyú drámáj. (Szövegét SZÍNHÁZ olvsói megismerhették z februári drámmellékletben.) Szezon elején, mikor még Mróti ideiglenes címén Látjátok, feleimnek emlegette drbot, Pltón-drám problémájáról szólv riporter megkérdezte Mrótitól, mi z ok nnk, hogy történelem mögé rejtőzik, h máról kr szólni? Mróti válszábn zzl érvelt, hogy történelmi megjelenítés szuggesztív hátteret fest mi eleven problémáink ábrázolásár. H drám cselekménye mi korunkbn játszódn, kkor hogyn érzékeltetné zt, hogy Pltón mg idejében miénkhez hsonló gondokkl küszködött. Vgyis mindz, mit megéltünk, z áltlábn történelmi ember sorsánk tpsztlt is. Visszájár fordítv ezt vllomást, nyilvánvlóvá válik, hogy szerzőt elsősorbn z egy emberöltő ltt feltorlódott, áltlunk megélt tpsztltok történelmi helye, súly fogllkozttj. A szín-pdon felidézett negyedszázd -mely-nek nyitány gyárk állmosításávl esik egybe -, közelebb vn hozzánk Pltón, Giordno Bruno és Dnte koránál, de mg lezártlnságábn is - történelem. Bécsy Tmás drám szövegéhez írott bevezető tnulmányábn indokoltn hngsúlyozz, hogy Közéletrjz drámi figuráink legtöbbje tényleges társdlmi mozgásirányt teste-sít meg. A válsztott tém - Klpos Vince munkásigzgtó tündöklése és bukás - zért lklms e történelmi korszk drámi kifejezésére, mert sűrítve hordozz periódus, megszerzett htlom felforrósodó konfliktusit. Klpos z első munkásigzgtók nemzedékéből vló: hrcbn edzett, konok, elszánt, áldoztkész és mg szintjén tehetséges ember, ki józn ösztönére és néphtlomr támszkodv hosszú ideig eredményesen dolgozik; voltképpen nem tehet rról", hogy később már nem éri fel egy más történelmi kor-szknk vezetőkkel szemben támsztott új követelményeit, és hiáb próbálj felnőtt fejjel úgy-hogy behozni mulsztottkt, végül is átcspnk feje felett hullámok. Klpos felemelkedésében és bukásábn is hiteles történelmi hős: egy hozzá hsonló százk közül. Megéli (és válllj) z állmosított gyár termelésének tervben előírt felfut-ttását, Szthnov-mozglom romntikusnk vélt léggömb-politikáját, ötvenht cezúráját, sját gyermekeinek z pi eszményektől vló eltávolodását. Megéli közte és z új világ közt támdt szkdék elmélyülését is, de elviselni már képtelen. Klpos Vince közelmúlt életünk és történelmünk sztereotip helyzeteinek kérdésfeltevéseire felel - legtöbbször " sztereotip válszokkl és mgtrtásokkl. Az idézet - nem kritik s nem is vlmely, művet bíráló elemzésből vló. A szerző mg kommentálj így hősének útját. (Csk ki-emelés szármzik tőlem. F. A.) Mróti, h regényhősnek válsztná Klpost, vlószínűleg sorr járná vele ezeket sztereotip, történelmileg hiteles, sors-döntő szituációkt, és pontosn nyomon követné munkásigzgtó emberi rcultánk fokoztos elszíntelenedését, átlkulását is. Mróti ezzel szemben megfordítj cselekmény kézenfekvő képletét, és Klpos hlálát követően, hőse lezárt trgédiájából kiindulv pergeti vissz, nyomozz ki történteket. Ez megoldás olynnyir nem új, hogy példákt sem érdemes sorol-ni. Volt idő, és éppen közelmúltbn, mikor Rozsdtemetőtől Mkráig, minden vlmirevló szocilist trgédi így kezdődött. Mindkét színdrb regényből készült; z epik zonbn, természete szerint, jobbn tűri ezt meg-oldást. Drmturgii szempontból kockáztnk, feszültségteremtő színpdi veszélyhelyzetnek kiküszöbölése, tovább nehezíti z író helyzetét. A Klpos életét kioltó pusklövést követően m i történik?" feszültsége helyett mgától értetődően miért történt?" kerül előtérbe. Igz, hogy hláleset közvetlen kiváltó indíték vgy előzménye, z öngyilkossággl felérő bleset vgy blesetveszélyes helyzetben el-

16 követett öngyilkosság minősítésével Mróti mindvégig tudtosn dós mrd, de ennek rejtélynek felderítése még Klpos sorsából szociológii esettnulmányt készítő ifjú tudóst sem igen fogllkozttj. Aki kérdez, Jász-Sub többszörösen kívülálló. Szociológusként egy más világból, de legfőképpen egy más nemzedékből cseppen konfliktus sűrűjébe. Minth Csurk Házmestersirtójánk szociológus temjéből vált voln ki vlki - feltételezhetően munkát irányító Lippi -, hogy házmesterékénél izglmsbb sorsot elemezzen. Ez-úttl korábbihoz hsonló szenvtelen rutinnl, de minden zvró körülményt kiküszöbölve végzi munkáját. A kuttó számár Klpos felderített életútj egy ideig nem sors és drám, hnem egy-szerű esettnulmány. Munk közben zonbn részletek mozikjából kilkuló kép vlmire őt is rádöbbenti: Ki volt Klpos Vince? A tnulságokból, miként törött tükör cserepeiből, nem egy, de megnnyi rc néz vissz: m zvrtbbn szemléli, mint mielőtt kuttni kezdett után; s z már biztos, hogy z esettnulmányt nem fogj megírni ról. Hőse volt kornk? Vgy inkább áldozt? Rontott vgy jvított dolgokon? Semmitmondó kérdések, leperegnek ról. Eszerint: egyéniség volt. Még h z idő átlépett is rjt. De fölötte z időnek is át kel-lett lépnie, másképp orr bukott voln benne. Jelen volt, htott, energiáivl és elfárdásivl, erényeivel és bűneivel egyránt - egykori jelenlétét minősíteni lehet, meg nem történtté tenni nem." A ngy kérdés, mi szerzőt is fogllkozttj: lehet-e sztereotip helyzetek és válszok összességével vlmi nem szokványost, kézenfekvőnél, közkeletűnél, közhelyszerűnél áltlánosbbt felmuttni? Véleményem szerint, csk egészen kivételes lklmkkor: mikor mg sztereotipi is felfedezés. Ilyen volt például Rozsdtemető igzság. Mróti zonbn jórészt köztudott tényekből, ismerős helyzetekből, más művekben már feltárt, riportokbn közkinccsé vált konfliktusokból építkezik. Az osztályidegen elemek polrizációj, társdlmi átlkulás kétoldlú kísérő jelenségeinek gyűjteménye - bizlmtlnság, türelmetlenség, meghunyászkodás, zután társdlmi fejlődés fő irányánk felismerése, látsztmunk felmgsztlás vgy törvényesség megsértése - természetesen vlóbn szerve- sen beletrtozik korszk történelmébe. Am, h mindezek helyesen felismert jelenségek előregyártott pnelként sorkoznk sztori két oldlán, és z író történelem és jelenetek rendjében építi őket be hősei életrjzáb, kkor csk pnelház épülhet színpdon, nem ktedrális. Kritiki közhellyé, sztereotipiává kopott már nnk bizonyos álltorvosi lónk z emlegetése is. De szegény Klpos történelmi nyvlyái is didktikus válsztékbn kerülnek kórképbe: nem elég, hogy nehézkes, frgtln, de még z itlt is kedveli. Az idő múlását jelzi, hogy konvencionális proletárgyöngéit, pohrzást és z ultit, később kiegészíti dzsentriörökség, vdászt is. Hemingwy vdászpuskájánk szele nemcsk Házszentelő hősét cspt meg, Klpos Vincének is kijutott belőle. Klpos lenézi szkembereket, tlán mert neki mgánk nem elég gyorsn forog z gy. Azután rájön, szövetséges nélkül nem lehet cstát nyerni. Cskhogy, ki nem becsüli, elveszíti fegyvertársát. Klpos felesége, Erzsi sszony - ki z írott és e lpbn közölt szövegben még Lujz nevet viseli - könnyebben lklmzkodik megváltozott körülményekhez, könnyebben is hjlik mindenfjt kompromisszumr, meglkuvásr. De szeretet, szerelem mégis tisztábbnk őrzi őt meg körülötte élőknél. S gyárigzgtó jólétben, ám jó szó nélkül felnőtt fi mit is tehetne mást, moist összeesküvésbe keveredik, és közben ( legújbb keletű sztereotipi szbályi szerint) m-tőr színházzl fogllkozik. Úrhtnám leány viszont egy olyn tegnpi úricslád mélyen vllásos klerikális mérnök srjához köti z életét, ki (megint csk mgától értetődően) mszek utószerelő-ként gzdgszik meg. A titkárnő kezéhez hivtli szobákbn szinte hozzánő tálc... Nem kell keresnünk tehát sztereotipiákt. Inkább kimrdt, műben fel nem hsznált sztereotipiák összeválogtás okozn gondot. Am szerző, nyiltkozt szerint, tudtosn mondott le z ábrázolt világon belül z egyénítésről. Nem minth nem lehetett voln»kitlálni«megnnyi érdekes, kár izglms, sőt még figurávl is összeférő egyénítő jellemvonást, élethelyzetet, klndig vgy kriminlisztitikáig bezárólg. De ez esetben egy ponton túl már nem rról szólt voln ez drb, miről szerettem voln hogy szóljon..." Ezzel z öncsonkító elbeszélésmóddl zonbn még kkor sem értünk egyet, h elhisszük, hogy Mrótink köz" leglább olyn fontos volt, mint z életrjz. Mert drámábn történelmet is csk sorsok hordozzák. Bécsy Tmás Mróti mentségére hozz fel, hogy drám-elméletben nemhiáb régót hngozttott tény, hogy elsősorbn cselekmény fontos, s csk zután jellemek". Ámde ezúttl cselekmény és helyzetek sztereotipiáj tlálkozik jellemek tudtosn válllt redukciójávl. Elképzelhető lett voln z is, hogy sztereotipiák válllásából közhelyigzságokt átvilágító trgikus leleplezés születik vgy mró sztír. Ez zonbn már egy másik esettnulmány nygát kínálná. Mróti igzságit elfogdjuk, ám nem kell értük megszenvednünk: hősei olyn előzékenyen kínálják, bőkezűen osztogtják, mint cukorkát. Tlán ennek, s ezen kívül Mróti fel-felcsillnó humoránk köszönhető, hogy még legkeserűbb is édesnek tűnik. Ámde tudós disciplináj, z író intellektuális fegyelme zért féken trtj dkozó kedvét: ez z igzság-cukork nem olyn édes, hogy belevásn fogunk. Így zután néző szívesen fogdj z emlékeiből előhívott, emlékidéző hngultokt, ropogttj riporteri frisseséggel megfoglmzott színpdi információkt. S kinek Klpos Vince teljes pály-futás történelem, z is örülhet: szórkozttó és okos történelmi leckét kpott színházbn. Mindennek következtében közönség 7-től 10-ig jól érzi mgát nézőtéren, mert szerző és rendező egyetlen percig sem hgyják untkozni. Léner Péter rendező, mikor feltette mgánk kérdést, mit szeretnek szegedi Nemzeti Színházbn háziszerzőjük, Mróti Ljos írásibn, így válszolt: A problémérzékét: érzi, tudj, hogy mi z, mi z embereket érdekli, fogllkozttj. És erről politikusn, ktuálisn, őszintén tud beszélni. Élő, eleven dilógusokt ír, nem»irodlmi nyelven«, de célszerűen, filmszerűen és nem utolsósorbn eljátszhtó, jó szerepeket tud írni." Ezzel reklámnk is beillő lelkes jánlássl kritikus is százszázlékbn egyetért. Az évtizedeken átívelő, sokjelenetes cselekmény megköveteli megfelelő drámi szerkezetet és ritmust, filmszerű vágásokt, és ebben Mróti és Léner kitűnő prtnerekként működtek együtt. Az egy-mást gyorsn követő, különböző he-

17 M r ó t i Ljos: Közéletrjz (szegedi Ki sszínház). Kovács János (Klpos Vince) és Szendrő Iván (Ki svince) lyen és időben létrejött színpdi szituációk nem dnánk módot lssn bontkozó jellemrjzr, és Mróti ennek tudtábn z dott htáridőn belül - tömören jellemez. Minden egyes jelenet-ben kész" embereket szembesít. Minden egyes jelenetnek megvn mg történelmi és drmturgii funkciój is, és színészeknek szinte csk bele kell bújni z ezekből szármzó, többnyire hálás szerepükbe. A kritikusbn zonbn máig is él Az utolsó utáni éjszk eszméltető dilógusink emléke. Mrótink ez drámáj nem hordj mgábn mrdndóság ígéretét. Ugynkkor: okos, tisztességes, sőt fontos írás is, melynek megérdemelt sikere lesz Szegeden. Ez siker részben felvetett, közérdekű kérdések közvéleményborzoló ktulitásánk, részben z elődás célszerűségének köszönhető. Még mielőtt ezt jelzőt félreértenék, hngsúlyoznám: én ebben is Léner Péter pontos judiciumát, érzékenységét látom, éppen úgy, mint z idézett kommentárbn. Léner nem krt színpdon sem sejtelmesen művészi, sem izglmsn és meghökkentően modern lenni. A drámát, mg műfjához híven, színpdi publicisztikként merte színpdr állítni. Ezt minősítő műfji besorolást vizuális eszközökkel is láhúzz: János Ljos lényegretörő és kifejező óriási újságlpok közé helyezi cselekményt. Ennek kételyeket eloszltó díszlet-megoldásnk mindössze egy elemét kérdőjelezném meg: fentről elénk ereszkedő, felngyított, fiktív fotókt. Ezek elvonják nézők figyelmét modellt megszemélyesítő színészről, és nem is lklmsk rr, hogy színész ábrázolt konkrét figurát z áltlánosság síkjár emeljék. Az elődás revelációj, legngyobb művészi eredménye Klpost játszó J e l e ne t Kö z él e tr jz e l ő d ás á bó l ( M T I f o t ó - Il o v s z k y Bél f el v.) Kovács János színészi telitlált. Vulgáris megfoglmzásbn szksztott" Klpos Vince, de mi ennél lényegesebb: látványos, gykrn fegyelmezetten fékezett dühkitöréseivel, fojtott csendjeivel zt is elmondj ról, mi csk szöveg mögött feszül. Amikor Klpos feje felett összecspnk hullámok, hiáb ágál, hngoskodik: Kovács János kiürült tekintete legbelül gyökeret vert tnácstlnságról, tehetetlenségről, rémületről is árulkodik. Kovács János játék - vád és védelem, de legfőképpen, egy összetett jellemű figur történelmileg változó mgtrtásánk pontos színészi nlízise. Tény, hogy drbon belül szerző is Klpos Vincével volt leggálánsbb. De z is igz, hogy Kovács ön-mgát is hozzádt szerephez, hogy jellem körvonlit árnyltn kitöltse. Ellentétben Mentes Józseffel, ki korrekt módon és mindenkori színpdi szituációk prncsát figyelembe véve játssz Ábrhám főmérnök szerepét, de képtelen megküzdeni zzl z lkti hátránnyl, minek következtében egy-szerűen lötyög rjt szerep. A régi értelmiségnek ez ngy tudású, szk-májánk megszállottjként tevékenykedő képviselője szerepe szerint tekintélyt ársztó, elegáns, szuggesztív egyéniség. A Mentes József ábrázolt figuránk viszont éppen formátum hiányzik. Feltételezhetően kényszerűség diktált Léner Péternek zt megoldást, hogy társult több tgjár két-három szerep terhét rkt. A szereposztásnk ez sjátosság vlóságos felsőfokú művészi vizsg elé állított közre-működőket. A legjobbn - és ez nem meglepetés - Brt Mári vizsgázott. A régi urlkodó osztály feszes trtású dámáját és minisztérium képviseletében intézkedő szigorú, számon kérő elvtársnőt bizonyos krktervonások össze is kötik. De Brt Mári két figur tlálkozását és köztük tátongó szkdékot egyszerre érzékeltette. Minth nemcsk egy pár zöld fülbevlót, de tetőtől tlpig más kosztümöt öltene, minden szerepváltás lklmávl áthngolj egész megjelenését. S bár mindkét szerep szinte csábít krikírozásr, Brt Mári mértéktrtásávl is jellemeket erősíti. Szendrő Iván vállár rendező nem is kettős, hnem négy-szeres terhet tornyozott: Kpás, Kohut, Hámori és Kisvince lkj éppen ezért szinte teljesen összeolvd játékbn. Igz, ezeknek figuráknk szövege is meglehetősen kevés fogódzót kínál z egyénítésre, de Szendrő Iván még ezeket sem hsználj ki. Különösen Kisvince vizsgálti fogságbn játszódó jelenetében éreztük, hogy Szendrő mg sem hisz sját szövegében. (Őszintén szólv, ezt nem rovásár, inkább mentségére írom. Mgm is kételkedve fogdtm ennek ngyjelenetnek szánt párbeszédnek sjátos rítusát. Mert tegyük fel, hogy egy megyei kádernek megvn z összeköttetése, befolyás és tekintélye hhoz, hogy tüstént tlálkozht letrtózttott fiávl. De vjon elképzelhető-e, hogy ennek tlálkozásnk körülményei lklmsk lehetnek z p és fiú ngy leszámolásár? S h igen, vjon úgy ht-e ez beszélgetés fiúr, mint hogy Mróti képzeli?) A. kisebb szerepek lkítói meglehetősen különböző szinten kpcsolódtk Klpos Vince sorsához. Káty Endre Podmniczkije hibátln kbinetlkítás. Máriáss József megértő főprépostj jó színfoltj z elődásnk. Erzsi sszony, Klposné viszont, túlzásb viszi szürkeséget, gátlásosságot. Reméljük, Egerváry Klár feszengő lkítás feloldódott premier után. A többiekről beleértve Jász-Sub szocioló-

18 gus lkítóját (ifj. Újlky Lászlót) és megyei ügyekben verzátus, fölényes Gácsot (Király Levente), vlmint gödrös rcú, bájos Kiserzsit (Fekete Gizi) legfeljebb nnyit, hogy feltételezhetően pontosn, zvró túlzások nélkül követték szerző és rendező intencióit, de művészi többlettel nemigen gzdgították z elődást. Mindz, mit elmondottunk, rendező teljesítményét is minősíti. Léner Péter ngy figyelmet és gondot fordított z elődás jó ritmusár, cselekmény táplált feszültség fenntrtásár és kiknázásár. A tágs színpdon ki-lkított ortorikus elődásmód következtében számolni kell - és számol is - szereplők állndó jelenlétével. A hát-térben várkozó, esetenként nyílt színen lkot váltó színészek jelenléte nem-hogy nem zvrj, inkább kitölti, színezi játékot. De része vn rendező-nek Kovács János telitláltnk érté-kelhető, elemi erejű lkításábn is. A szereposztás objektív lehetőségeiből dódó gyengeségeket viszont méltánytlnság lenne szemére vetni. Egyetlen próságr - nem is hib tényére, h-nem inkább gondosság hiányár - mégis felhívnám figyelmét. Amikor hőse párt lpját olvss, z újságlpr pingált, jókor Szbd Népfejléc tő-szomszédságábn, z olvsott lp utolsó oldlán, szbd szemmel is tökéletesen kivehető Népszv jellegzetes, nyomttott fejléce. A világért se rgszkodnánk nturális kellékekhez, színpdon üres újságlpról is felolvshtó leghtásosbb vezércikk. De h jelenethez szükséges kellékek áltlábn megmrd-nk reális világ szbályi között, kkor egy ilyen pró figyelmetlenség is elvonhtj néző figyelmét, és felborzolhtj jelenet hitelét. A közönség bemuttón tomboló tpssl hálált meg háromórás élő-újság jól sikerült elődását. A Közéletrjz bemuttás szegedi Nemzeti Színház örvendetes sikere. Bár minden színházbn és minden évdbn kdn három hozzá hsonló... BÁNYAI GÁBOR Szárz György két Megoldás Mi késztethet egy írót rr, hogy szín-pdi életét már megkezdett drbját z új bemuttó előtt átdolgozz, gondoltit újrfoglmzz? A legkézenfekvőbb: mert z első változt nem hozott sikert. De ok lehet z elégedet-lenség és nyugtlnság is, mikor z író zt érzi: z önálló életre kelt figurák nem szándéknk megfelelő eszméket és mgtrtásformákt példázták, s nem válszolt meg mgánk meg-foglmzott kérdéseket. Szárz Györgyöt feltehetően mindkét erő rr késztette, hogy Megoldás című drámáját - melynek eredeti be-muttój Veszprémben volt - most József Attil Színház bemuttójár lpjibn átdolgozz. * A történelem színpdi megközelítésének számtln módoztát ismeri drámtörténet. H csk XX. százdi drmturgiát vesszük figyelembe, zt mondhtjuk, legngyobb sikere vlódi vgy áltörténelmi prboláknk volt, melyekben legfőbb kohéziós erő kikcsintás, sokszor szemtelen ktulizálás. Ezt tlán nem is fontos hngsúlyozni, hiszen tuljdonképpen minden, történelmet tárgyul válsztó írásmű z ktulizálás szándékávl születik. H szemügyre vesszük történelmi drámák módszertnát, két lptípust mindenképpen tlálhtunk. Az egyik, demisztifikáló típus, látszólg ngy egyéniséget válszt központi hőséül, de vlójábn épp ennek z egyéniségnek torzulásit s e torzulásoknk környezettel vló összeütközését teszi drám tárgyává. A másik centrális típus, melyben z összes súlyt egyetlen személy hordozz, vívódásink, gondoltfolymánk csk kiegészítő pnoptikum megjelenő összes többi figur. A környezet tehát csk illusztráció, drámi Mróti Ljos: Közéletrjz (szegedi Nemzeti összeütközések vlójábn főhősben Színház) mennek végbe. Az első típus z ktív Díszlettervező: János Ljos m. v. Jelmeztervező: Milkovszki Erzsébet m. v. konfrontációt muttj be, másik Játék-mester: Jchinek Rudolf. Mszkmester: lelkiismeretit. Messzire vezetne z okok felderítése: Mánik László. Rendező: Léner Péter. Szereplők: Kovács János, ifj. Újlky László, ám tény, hogy mgyr drámirodkirály Levente, Fekete Gizi, Egerváry Klár, Mentes József, Káty Endre, Máriáss József, Homoki Mgdoln, lomr második út jellemzőbb. Ez drámtípus is jelent célozz, ezt is z ktulitás élteti, de vlódi konfrontálódás hiányábn megfoghttlnná válik, s ezzel éppen célj, jelenbe vló beleszólás válik kétségessé. A két típus htásmechnizmus sjátos prdoxonhoz vezet. Míg centrális szerkesztés zt célt tűzi mg elé, hogy egy hős vívódásink, nemegyszer véghelyzetének bemuttásán keresztül z áltl képviselt gondoltmenetet példázttá növelje, demitizáló megközelítés két, időben egymástól távol eső és reális élethelyzetet igyekszik párhuzmb állítni, egymásnk megfeleltetni. A centrális szerkesztés esetében hős épp reális kötöttségeit veszti el, gondolti párlttá lkul, s ezzel egyszersmind el is távolodik ttól közegtől, befogdó közönségétől, mely elé példként hivtott állítttni. A demitizáló megközelítési mód megfosztj emberfeletti mi-voltától hőst, közegének egy tgj-ként értelmezi, s ezzel sjátságos módon közelebb jut példázthoz. Mindezt el kellett mondni hhoz, hogy Szárz György drámájánk sjátos metmorfózisát megérthessük, s változás jelentőségét is felfoghssuk. A drámi történelmi" hős ezúttl világirodlom egyik legngyobb és legvittottbb, legelismertebb és legmegfejthetetlenebb lkj, Tolsztoj. A mi npig vitát vált ki életútj. Gzdg gróf, ki remekműveket lkot és fény-űzően él, mjd szkít életmódjávl, megtgdj osztályát, szétosztj vgyonát, de lkájok szolgálják ki és öltöztetik reggelenként muzsikruháb. Új vllást hirdet, hisz benne, de céltlnságát is látj; még mindig remekműveket lkot, de megoldást már csk végső szkításbn, z elvegyülésben, futásbn" lát. Megoldás-e ez vlóbn? Ezt kérdést feszegeti Szárz György drbj. Első megfoglmzásbn drám szinte mindvégig Tolsztoj körül forgott, mit másokról megtudtunk, zt csk főhős megfoglmzási után, mintegy zok szűrőjén át kptuk. (Jellemző péld, hogy Tolsztoj feleségének legfájdlmsbb és legőszintébb kitárulkozás z eredeti veszprémi bemuttókor második részbe került, mikor korábbi hisztériás jeleneteit mgyrázt csk visszmenőleg. Az új változtbn drb elején hngzik el, s így nemcsk önmgáról beszél, hnem egyszersmind Tolsztoj későbbi döntését is megmgyrázz.) Az

19 első drám lényegileg rról z örök konfliktusról szólt, melyet ngy emberek önmgukon belül oly végletesen élnek meg: z ellenséges és meg nem értő közeggel folyttott belső vitáról. Ebben kisszerűség, z álnokság, hisztéri, jóvgy rosszindultú közép-szerűség átélése löki z egyetlennek hitt megoldás felé Tolsztojt, kinek még ezt döntését is igyekeznek meglovgolni: z utolsó jelenetben hldokló körül bebocsátást várv megjelennek z újságírók, gonosz rokonok, z egy-házi és világi htlom képviselői, hogy sárb tpossák, kiforgssák nézeteit, élet-elveit. Abbn drbbn z író, Szárz György végül is kénytelen volt kivonni játékból túl ngy fjsúlyú embert, hogy kívülről ő rkjon kérdő-jeleket megoldás" mellé. Egyszerű-sített: vgy-vgy szituációt teremtett, kéttényezős problémát kreált egy sokismeretlenes egyenletből. Az új változt demitizáló megközelítése megszünteti környezet egyrcúságát, egyéniséget kölcsönöz minden megjelenő figuránk. Ezúttl nemcsk Tolsztojhoz vn közük z embereknek, hnem egymáshoz is, nemcsk Tolsztojnk vn igzság, hnem bizonyos értelemben z őt körülvevőknek is. Most nincs se egyházi mnipuláció, se goromb csendőrkpitány, helyettük egy jól egyénített tisztviselő cinikusn okos és mert eldt mgát -- cinikusn ljs igzság válik gondolti vitprtnerré. Nincs idegbeteg feleség, de vn egy mjdnem tökéletes ember árnyékábn negyvenöt évet lehúzott, egyéniségében mindig elnyomott sszony hiteles szenvedése. A drb új változtánk tlán egyetlen gyenge, mert fölöslegesen didktikus jelenetét rendező, Berényi Gábor jó érzékkel kihgyt z elődásból. (A rendezői munkár később még vissztérünk.) S mivel mindenki egyenrngún képviselheti mg igzságát, s mert Tolsztoj gondolkodó, esendő, gyengeségében is kiemelkedő, tisztán érvelő lkká formálódik, drb példázttá lényegül. Szárz György drámáj túllépett z első változt drmturgii bukttóin, z új változtbn vlóbn felmerülhet kérdés: megoldás-e vlóbn tolsztoji futás? Némileg leegyszerűsítve: Megoldás új változt több történelmi és társdlomfilozófii kérdést vet fel. Vizsgálj vezető szerepre vágyó - és hivtott tisztázó szándékú értelmiségi és Bánffy György (Csertkov), Horváth Sándor (Tolsztoj) és Szbó Év (Szás) Megoldásbn tömegek viszonyát: vizsgálj, hogy környezetnél különb, tökéletességet célzó mgtrtású és tehetségű ngy ember hogyn válht képtelenné kpcsoltteremtésre. Szárz György drámáj két kulcsmondt köré épül. Az egyik hol állítás-ként, hol mentségként hngzik el, oly-kor szemrehányásként, önvédelemként, önigzolásként. Ez mondt: Én Tolsztoj zgyok. A másik népen segíteni, nyomorgóknk hitet dni kró, ezért z irodlmt kár brosúrár változttni is hjlndó ngy író szájából felesel z előbbire: De nem bírom prsztok szgát. Mindkét mondt túlmutt legszűkebb jelentésén. Az első rr utl, hogy tehetség tökéletessége más dimenzióbn létezik, mint mit z egyszerű ember átélni képes. A zseni új minőséget hoz létre, így minden köznpi, józn érv lepereg ról. Persze csk zért, hogy ezen z új, mgsbb szinten fontosbb érvek állításivl feleseljen. De nemcsk lehetőséget és felmentést d ez mondt: fokozott felelősséget is jelöl. Hiszen többieknél tisztábbn látó, ezért mániákusn megoldást kereső ember számár nem létezik z elbúvás lehetősége; nem szállht ki menet közben z áltl megindított folymtból. Akkor sem, h állítólgos értelmezői vlójábn meghmisítják, mert vulgrizálják útkereséseit, esetleges eredményeit. A második mondt csk z elsőhöz vló viszonyábn kp igzi jelentést. Arr z idegenségre mutt., mely z értelmiségi mgtrtás - prófétálás egyik legsjátbb kísérőjelensége. Nemcsk rról vn szó - rról is! -, hogy legjobb szándékú értelmiségi is lább dj világmegváltó szándékinál, mikor gykorlttl szembesül, s z életszg fcsrni kezdi z orrát. Nemcsk z értelmiség felelősségéről, mely itt épp ngy ember, művész személyiségén átszűrve köznpinál felngyítottbbn, tehát épp ezért áltlánosíthtóbbn jelenik meg, hnem körülményekről, lehetőségekről is. Mert z idegenség kölcsönös. mennyire Tolsztoj visszrid z értetlen, ostob módon élő, megváltásból legfeljebb csk közvetlen lmizsnhsznot húzni kró prsztoktól, nnyir idegenkednek zok is tőle, s inkább jótékony bolondnk tekintik, mintsem rjtuk lpvetően segíteni képes vezetőnek. És itt már korántsem csk prsztokról vn szó. Az egész közegről, mely változttni szándékozót körülveszi. Ez z ember ugynis kényelmetlen. Kényelmetlen, mert többet tud másoknál, mert nemcsk fellángolási kdnk, hnem progrmj is vn. A kiválót, ki súlyávl gyonnyomj hétköznpit ösztönösen gyűlölik. Akit nem kiválóság ingerel, z beleszólást kéri számon, és zt hánytorgtj föl, hogy vjon miért nem teljes egészében számol le életével, miért nem segít bbn, hogy elvei dog-mákká válhssnk. Ez környezet ugynis csk két lehetőséget hjlndó dni: vgy kívülmrdást, vgy dog-mákt. Tolsztojnk pedig olyn megoldásr vn szüksége, mellyel mindkét zsákutc kikerülhető. A hlál küszöbén is úgy élni és úgy cselekedni, minth z egész élet előttünk voln... Ez megoldás... véli fölismerni helyes utt Tolsztoj. De ez csk szólm, vlójábn kudrc beismerése. Hiszen semmi sem változott: prsztok nem élnek jobbn, s szguk sem változott:

20 Szárz György: Megoldás (József Attil Színház). Horváth Sándor Tolsztoj szerepében (Iklády László felvételei) köréje verbuválódott néhány tolsztojánus gondoltit, eszméit dogmává torzítj, s így értelmüket veszi el. Tolsztoj futás tehát szükséges lépés, de nem megoldás. Szükséges, mert ő vlójábn nem tudj megérteni prsztokt, s zok sem értik őt. Szükséges, mert környezete csk hsznot kr húzni belőle: sütkérezni zseni fényében, vgy nygi hsznot húzni, s mikor ez nem dtik meg, kkor ellene fordulnk. Szükséges futás, mert z őt kirktb tevő htlomnk ezzel tlán z orr lá dörgölhet vlmit. Tlán nnyit meg tud muttni, hogy nem győzhették le. A megoldás tehát: ptthelyzet. Mert ő sem győzött. A cselekvésképtelenség és z elszigetelődés ptthelyzetével zárul drám. Tolsztoj számár, tolsztoji út számár nincs megoldás. * Berényi Gábor rendezése mindvégig tiszt gondoltmenetű, világos vonl-vezetésű munk. (Legföljebb zon lenne érdemes igencsk elgondolkodni, hogy egy ilyen típusú drbnk és elődásnk miért kell álcsehovi díszletek között és szinte nturlist jelmezekben működnie; hogy nem szolgálná-e jobbn gondoltot egy vlóságot és gondolti struktúrát egyránt segítő és elemző színpdképi-szceniki megoldás? 1) Berényi nem vlóságos tér- és időszerkezetet veszi lpul, hnem gondolti stációkbn viszi előre cselekményt. Trtózkodik látványos rendezői ötletektől: ehelyett minden színészétől zt követeli, hogy élje át mg igzságát, váljék vitprtnerré. A szöveg értelmezése is mintszerű. Ami-kor drb elején Tolsztoj lmizsnát oszt koldusoknk, egy idő után belefárdv pótcselekvésbe, türelmetlenül elküldi pontosn megjelent kéregetőket; Berényi látszólg semmitmondó szöveget felgyorsítj, érzelmileg túlhjtj, s így z ő Tolsztoj korbácsát emelve dobj ki z értetlen prsztokt: már ennél mozdultnál megcsendítve végighúzódó lpkonfliktust. És h már szöveg értelmezésénél trtunk, nem szbd elfelednünk, hogy drb új és lényegesen jobb változtánk létrejöttében z író mellett épp rendezőnek vn legngyobb szerepe. Elég rossz színházi gykorlt nálunk, hogy h egy mgyr drbot vlhol bemuttnk, kkor kötelező eredeti bemuttó kipipálásávl sokszor drb pályfutás is befejeződik. Néh ugyn egy másik színház rendezője is megpróbál vlmit drb kpcsán elmondni, de ehhez szívesebben szervez mgánk eredeti bemuttót. Arr meg végképp igen ritkán vn eset, hogy z első bemuttón nem egyértelműen sikeres drámábn vlki elkezdjen keresgélni megőrízhető legfontosbb momentumok után, s ztán újr leüljön z íróvl - most már jóvl hálátlnbb szerepkörben, mint z, ki drbot először rendezte. Hiszen oly kevesen tudják, hogy itt vlmi egészen másról vn szó! Nos, József Attil Színházbn nem szégyellik ezt második, nehezebb munkát. Így kár zt is mond-htni, hogy Berényi Gábor rendezésének tlán legngyobb érdeme Szárz György drbjánk újrfelfedezése, újrértelmezése, veszprémi változt utáni sikeres és izglms drám megteremtése. Berényi emellett legngyobb munkát színészvezetésben végezte. Rég láthttunk már ebben színházbn ennyi kiérlelt és mníroktól mentes lkítást. Az élre Kálli Ilon kívánkozik, ki Tolsztoj feleségének szerepében olyn mgánéleti és áltlánosíthtó trgédiát tud bemuttni, milyenre csk legjobbk képesek. Hisztériái, kpkodó