Á r a m és érintésrédelem (1)

Átírás

1

2 T A R T A L O M HERMANN ISTVÁN Á r m és érintésrédelem (1) A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z É T I S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A mgyr játékszín HUBAY MIKLÓS I I I. É V F O L Y A M 3. S Z Á M M ÁRCIUS Npló drámákról ( 8) Egy elődás dimenziói UNGVÁRI TAMÁS F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D I Z S Á R I V Á N S Z E R K E S Z T Ő : C S. T Ö R Ö K M Á R I A Megjegyzések VII. Hdriánról ( 12) D. FEHÉR ZSUZSA A VII. Hdrin díszletei és jelmezei (14) SZEREDÁS ANDRÁS Sturt '69 (15) KOLTAI TAMÁS Ez itt mind boldog (18) Szerkesztőség: Budpest, VI., Ngymező utc Telefon: Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest, VII., Lenin körút 9-11, A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető Post Központi Hírlp Irodánál (Budpest, V., József nádor tér I.) számú egyéni csekkszámon és számú közületi csekkszámon, vgy átutlássl z MNB 8-s egyszámlár Előfizetési díj: 1 évre 144, Ft, 172 évre 72, Ft Példányonkénti ár: 12, Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél Indexszám: MÁRTON VERA Játékok z Életrjzzl (20) J. C. TREWIN Színházi élet Budpesten (23) rcok és mszkok MAJOROS JÓZSEF Vonó Ignác, özv. Mákné és Tnácsos úr... (27) GÁBOR ISTVÁN Színész szerepéről (31) SAÁD KATALIN Nekünk, Idillembereknek..." (34) MOLNÁR GÁL PÉTER 69.5z56 - Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél igzgtó műhely Egy ember színpdon (37) BÉKÉS ANDRÁS Munk közben (40) A F É N Y K É P E K E T I K L Á D Y L Á S Z L Ó K É S Z Í T E T T E világszínház KONSZTANTYIN PAUSZTOVSZKIJ A C Í M L A P O N K I S S M A N Y I ( M Á K N É ) É S G A R A S D E Z S Ő ( V O N Ó I G N Á C ) F E J E S E N D R E V O N Ó I G N Á C C Í M Ű D A R A B J Á B A N A M A D Á C H K A M A R A S Z Í N H Á Z B A N könyvszemle Bulgkov és színház (44) Trgédi és komédi (47)

3 Árm és érintésvédelem Jegyzetek egy fél év mgyr drámáiról H E R M A N N I S T V Á N A cím ugyn elektrotechniki szk-cikkre enged következtetni, de mégsem erről lesz szó. Az árm ugynis zt jelzi, hogy e fél év - z utóbbi évekhez képest dömpingszerű - mgyr bemuttói kifejeznek vlmit társdlmi életben megindult ármlásból. Hogy z érintésvédelem mit jelent ebben vontkozásbn, rr mjd később derül fény. Kezdjük mindenesetre z ármml. Időrendben és nemcsk időrendben Erdélyi Sándor Mozikokj z első. A Mozikok, cím nem sokt fejez ki drb problémájából, inkább építkezési módját jelzi. Drámi mozikokból, pró jelenetsoroztokból krj kiépíteni drámi összképet. Hogy miért így, nnk egyik mgyrázt z, hogy oknyomozó, úgynevezett nlitikus drámát kr írni, és z nlízis sorrendje - s nem pedig z időrend - htározz meg bemuttásr kerülő jelenetek egymásutánját. De ok z is, hogy mozikszerű elrendezés kétségtelenül kevesebb és rész-legesebb kritiki erőt biztosít drámánk, mint szokásos drmturgi. Tudniillik, h vlhol vlóbn drámi problém vn, kkor drmturgii építkezés szükségszerűvé teszi, hogy egyre mélyebben, egyre szélesebb távltbn és egyre ngyobb összefüggésben vetődjenek fel konfliktus problémái. A mozik mindettől megment. Itt z árm nem válik egyre telítet tebbé, hnem kisülések soroztából áll össze z egész folymt. De mi ez folymt? Ngyon egyszerűen így lehetne rá válszolni: szellemi értékeket is kisjátítják, s mi világ egyik jellegzetessége szellemi értékek kisjátítás ellen folyó küzdelem. A szellemi értékek kisjátítás vlóbn igen lényeges problém. Aki vlh is szellemi értéket termelt, ehhez hsonlót átélt már. Aki nem termelt, szintén átélte, legfeljebb fordított előjellel. Egyszóvl, ebben vontkozásbn problém ngyon is reális. Bbrczy László mint rendező ezt vette észre elsősorbn, de egyúttl észrevette ennek relitásnk ngyon is evidens voltát. Nyilván ezért válsztott mozikrendszernek vlmi furcs homálybn és enyhe ködben történő bemuttását. Ezáltl mentette meg z elődást közhelyszerűségtől. Nem kőmozikokt teremtett, hnem üvegmozikokt. Goethe költeményeket színes üvegblkoknk tekintette, de hozzátette: h picról tekintünk be templomb, kkor minden sötét és borús. Az egész elődás fő problémáj z, hogy vjon ezeket z üvegmozikokt úgy világítsuk-e meg, minth benn lennénk templombn vgy pedig úgy, hogy picról tekintünk székesegyházb. Erdélyi drbj z utóbbi változtot, Bbrczyé z előbbit képviseli. Erdélyinél ugynis egy új igzgtó hiábvló küzdelméről vn szó z áltl vezetett kuttóintézet szellemi termékeket kisjátító klikkje ellen. Az igzgtó rendet kr teremteni, és klikk erősebb. A témát már megírt Gáspár Mrgit prbolisztikus tündérjáték formájábn H elmondod, letgdom című drbjábn. Most ugynez tém Erdélyinél mint moziktrgédi, üvegblk-trgédi jelenik meg. Kísérlet történik főlk, z új igzgtó jellemének árnylásár is, hiszen Török Iván (így hívják z igzgtót) niv forrdlmi lendülettel fog munkához, és nem kellően tpinttos stb. Ez kísérlet zonbn nem változtt figur lényegén. Török Iván megváltói jellege inkább tündér-játékb illik, mint moziktrgédiáb. Még inkább láhúzz ezt Török Iván szeretőjének lkj, ki z egyik legjobb szkember, Blss Géz felesége. E z nő egyike zoknk női lkoknk, kik - mint látni fogjuk - elszporodtk drámirodlmunkbn. Egy időben női figurák két póluson mozogtk, z egyik oldlon volt filiszteri hitves, másikon szuggesztív démon. A mostni két pólus mindenre kphtó ringyó és csk töretlen hrcosért rjongó morális hősnő. Ann z utóbbik közé trtozik, nem szereti kis opportunistákt, de szereti messiást. Ez z új nőtípus ugyn vlóságbn még elég kevéssé vn meg - pechünkre vgy szerencsénkre -, de drámirodlom kezdi ngyon szeretni. A szocilist Krisztusok szeretőjének nevezném ezt nőtípust. A messiásokkl szemben viszont ott állnk Hids bácsik, kik joviálisk, okosk, sőt nnyir okosk, hogy még nyugdíjzni sem lehet őket vlmiféle gerontokráci mitt, mely megksztj társdlmi fejlődést, mely klikkesedik stb. Az, hogy z Erdélyi áltl ábrázolt konfliktustípus evidens, még önmgábn nem értékmérő. Cskhogy Erdélyi képtelen mguknk belső erőknek hrcát ábrázolni. Végeredményben zon dől el Hids bácsiék és Török Iván küzdelme, hogy Török Iván - polgári élete - formálisn nem feddhetetlen. Azért sikerül legyőzni Török Ivánt, mert szeretője titkárnő, illetve Blssáné, illetve Ann. (Ez három egyéniség rvsz módon" egy személy.) Így tehát Török Iván befeketíthető; Ann szintén. Az ngyl szárnyán folt esik, és foltot ngyobbítni is lehet. Ilyen helyzet is vn, hiszen áltlábn klikkek nem mindig trtlmi eszközökkel hrcolnk, sőt többnyire nem. A mgánélet klikkek jóvoltából belemászik közéletbe, közélet átkúszik mgánéletbe, de nemcsk klikkek, hnem semtikus szemlélet jóvoltából is. Egyszóvl mg motívum reális, de mégis ngyon olcsó. Olyn hőst, kiben igzi drámi erő vn, nem ngyon lehet elázttni formális erkölcs-botlások mitt. Viszont olyn közéletet, melyben nincs trgiki erő, ngyon könnyen el lehet ázttni ugynezen z lpon. Csk éppen zt kellene fölismerni - s ez már mozik-építkezésen túlmenően is érintésvédelmi rendszbály" -, hogy ez közélet sokkl komikusbb, mint joviális Hids bácsi, sokkl inkább sztirikus tollr vló. Ehhez persze sokkl ngyobb gondolti erő kellene, mint mi ebben drbbn feltűnik, sokkl kevésbé szituációkt kellene rjzolni, mint mennyire szellemi rcokt. Pedig Erdélyiben megvn hjlndóság rr, hogy árnylt ábrázolásokkl próbálkozzék. Török Iván fitl támogtój, Bozóki Attil története muttj ezt, kinél leglábbis szituáció (z elcsábított kislány, kit teherbe ejt és elhgy, másodszorr kikosrzz) árnyltbb, finombb, mint fő vonl. De itt sem jut túl szituáción, itt sem jut el szellemi rcokig. Fitlság és bolondság Ahogyn Mozikok hngsúlyozottn mozikokr építkezik, és szituációkt összecseréli drámávl, úgy más drbokbn, íróilg erősebb művekben már sokkl konkrétbbn vetődik fel z előbb említett társdlmi árm áltl teremtett feszültség. A Mozikok, mint jeleztem: kezdet, és minden kezdet nehézkes. Nos, ezt nehézkességet igyekszik leküzdeni z írói eszközök egész tárházávl Illés Endre. Új drámáj, Festett egek fordulópontnk is tekinthető Illés oeuvre-jében. Noh számos szál köti előző drbjihoz, pl. Türelmetlen szeretőkhöz, mégis vlmi gyökerében újt szeretne itt teremteni trtlmilg és formilg is. Elsősorbn záltl, hogy drbj vitdrb. A közéletben legtöbbször úgy vetődik fel kérdés: vn egyfelől fitlság, telítve mbíciókkl, z álmodozások

4 korábn él, szemüveget visel, páir emlékezik, és lelkében lázong. Mindezt pedig teszi ez fitlság tehetetlenül, kétségbeesetten, míg egyszer csk elérkezik ngy feldt elé, és kkor már tehetne vlmit, de z előző tpsztlti visszhúzzák, zután lkás sincs, s vgy feleségének vn szeretője, vgy neki vn szeretője, vgy szeretője éppen elhgyt és mégsem tud megfelelni feldtnk, mert már minden késő. Illés írói tudását jellemzi z, hogy mindezeket motívumokt ironikusn és egyszerre föl tudj dobni színpdr. De nem rgd beléjük. Az ő drbjábn fitlok vnnk színen, kik már nem érik be prtnereik cserélgetésével, hnem még lkást is megcserélik, melyben eddig lktk. Egyszóvl cserefolymt kiteljesedik, s mi világbn nők cseréjé, mely strukturlizmus egyik fő bizonyíték, nem is meglepő, de mgyr viszonyok között lkások cseréje már olyn szélsőségnek számít, mi non plus ultr. Ebben non plus ultrábn vn vlmi ngyon sztirikus mozznt, és Illés drbj ezzel indít. De menjünk tovább sorjábn. Illés új drámájánk főhőse műszki értelmiségi ugyn, de vlódi értelmiségi, ki zonbn feleségül vett egy nőt, bizonyos Gbit. Nos, ez Gbi z áltlános színvonlon belül nem éri el egy tízéves ember gondolkodásmódját, z Illés-drbok szellemi színvonlábn számítv legfeljebb hároméves. Ismét sztirikus lehetőség, melynek kiknázását várjuk. A főhős, Ádám pedig nem olyn ember, mint mi köztudt értelmiségi fitlji. Egyrészt tudj zt, hogy zok feldtok, melyekkel megbízták, képességeihez képest jelentéktelenek, másrészt zt is tudj, hogy megbízzák olyn feldttl is, melyekhez még nem nőtt fel. Tehát nem mindentudó Ádám, nem is minden-mindegy Ádám, és nem is mindenváró Ádám. Egyszerűen Ádám, ki még nem tlálkozott Évávl, de ki kiűzetett prdicsomból, és szeretne megállni mg lábán. Vn zonbn még egy érdekes vittuljdonság. Nemcsk lulról szemléli problémákt, h-nem felülről is. Képes belehelyezkedni z igzgtó szerepébe, és mgáéb is. Egyszerre vezető és vezetett. Tehát nem but fickó. S ezzel máris elénk tárultk Illés drbjánk htlms lehetőségei. Ezek lehetőségek főként onnn dódnk, hogy Illés nem szituációkt rjzol. Ellenkezőleg, zt látj, hogy modern életben minden szituáció megfordíthtó. Á szituációk rotációj következtében mgukból szituációkból nem lehet megérteni semmit. H főhős, Ádám helyet cserél főnökkel, vgy átcseréli nőjét, illetve nők átcserélik egymás közt Ádámot, kkor szituációk állndón változnk. Következésképpen nem lehet sttikus szituációr építeni drbot, nem lehet egy szituáció belső nlíziséből drámát teremteni. Vlmi másról vn szó, profilokról. Ádám Krenin Annát olvss és zon elmélkedik, hogy vlószínűleg lkás előző tuljdonosnője, Júli húzt lá legfontosbb részeket. Például mindjárt zt, hogy boldog csládok egyformán boldogok, de boldogtlnok mguk módján zok". S z lá-húzások lpján kilkít önmgábn egy képet Júliáról. S ez-után következik z újbb fintor. Júliáról kiderül, hogy egyáltlán nem is olvst Krenin Annát, z láhúzások brát-nőjétől szármznk, ki viszont nem zokt részeket húzt lá, melyek szellemileg legfontosbbk voltk számár, h-nem zokt, melyeket nyelvgykorlás érdekében folyttott fordítói munkáj közben különösen nehéznek tlált. Ez zonbn fintornk csk egyik része, másik része z, hogy Gbi éppen olyn, milyennek Ádám elképzelte. Júli viszont ép pen olyn, mint milyennek Ádám elképzelte Krenin Ann bejegyzései lpján. Vgyis vlhogyn nem felel meg egymásnk z elgondolás, szellemi következtetés és vlóság. A vlóság csk vlóságnk felel meg. S Júli, ki Ádám szeretője lesz drb folymán, szintén csodlény. Tudniillik z csod, hogy életben vn. Orvosilg hlálr ítélt orvostnhllgtóként bbhgyt z egyetemet, és készült hlálr. Azután túlélte sját hlálát, mi viszonylg ritkán szokott előfordulni z emberekkel, férjhez ment egy iprművészhez (Gbi első férjéhez), s zután minthogy már megszokt, hogy mindig Gbit követi, Ádám ágyáb hull. És még z is kiderül ról, hogy nem olvst Krenin Annát! Ez, mint láthtó, ngyon sok rosszból, pedig miután Illés ennyi priusszl látt el, belőle lkotj meg festetlen ngylt fesletten ngyli Gbivl szemben. Ismét érdekes tlált ez. Hiszen ki egyszer már hlálr készült (s nem olvst el mindzokt műveket, melyeket enélkül is illik elolvsni), el lehet szánv z életre. Jelképként hordoz mgávl egy tört Fortun-szobrot, mi jelkép z ő számár is, néző számár is, hiszen zt szimbolizálj, hogy rendes emberek eltörik sját fortunájukt. Éppen úgy, mint hogyn mindzok, kik értékeik elvesztése ellenszeréül Szent Antl-szobrot vásárolnk, legelőször is Szent Antl-szobrot vesztik el. Viszont z csk természetes, hogy Júli utzott, mégpedig Itáliábn, és különösen szereti z olsz tvk vidékét, mert hbár más örökségéről nem tudunk, ennyit kellett örökölnie z Illés-hősöktől. S mindezzel együtt Júli rendkívül bájos és vlóbn elhihető figur z első pillntbn. Ádám is elhiszi, és ez nem csupán nivitását muttj. De Júli mégiscsk rr vágyik, hogy szocilist Krisztus jegyese legyen. S Ádám nem szocilist Krisztus. Mindez sok mindenből kiderül, de legfőképpen bból, hogy még egy-szer eljátssz Brbnti Elz szerepét. Tudniillik lkáscsere lklmávl indiszkrét volt, ugynis egy könyvben tlált írások lpján feltételezte, hogy Júliánk vn egy Gábor nevű szeretője. A vlóságbn Gbi, vgyis Ádám felesége sját első férjének szeretője, mivel is bebizonyítj, hogy szexuális életben nem nnyir változtosságot, mint inkább pénzt kedveli. A bj zután z, hogy Júli megígéri másik sszonynk: erről egy szót se szól Ádámnk. Így történik meg, hogy Júli számár Gábor- Gbi-kérdés Nie sollst du mich befrgen" szerepét tölti be. S miután Ádám mégis megkérdezi, persze nem grállovgok históriáját dj elő, hnem Gbiét, mi kevésbé fennkölt, de ezek után mégis úgy tesz, mint Lohengrin. Illetve nem egészen úgy, mert nem legközelebbi httyúvl csónkázik el, hnem legközelebbi utó-busszl. Igy hgyj mgár kesergő hőst, ki ezek után kissé megbukottnk érzi mgát. Illés kísérlete egyike legigényesebb sztirikus kísérleteknek. A rendezés sjnos (Lengyel György különben ngyon finom munkáj) csk helyenként engedte érvényre jutni sztirikus Illést, és többet dott ebből melodrmtikus vég-kicsengésből. Mert őszintén megmondom, mi npig nem tudom, hogy miért nem szbd megkérdezni Lohengrin szármzását, s leglább ennyire nem tudom, hogy miért olyn bűn megkérdezni, hogy ki z Gábor. És h Júli szemében bűn is, leglább Ádám szemében ne lenne z, s leglább úgy érezném, hogy Ádám lépett túl ezen nőtípuson, s nem ő szégyenült meg. Így történik, hogy sztír végül veszít z éléből, pedig z igzi ngy sztirikus tém és lp megvolt drbbn. Már Heine felfigyelt rr, hogy z, ki egyszer

5 ILLÉS ENDRE: FESTETT EGEK (MADÁCH SZÍNHÁZ) HUSZTI PÉTER (ÁDÁM) ÉS ALMÁSI ÉVA (GABI)

6 Npóleont dicséri és egyszer Wellington tábornokot, z olyn, mint z pp, ki tízig misézik székesegyházbn, de ngyon siet, mert tizenkettőkor már kántor zsingógábn. Egyszóvl egyszerre mindent megérteni, z igzgtót is és önmgát is, lkáscserét is, nőcserét is, Gbit is és Júliát is - ngyon nehéz, sőt csknem lehetetlen. Így Illésnél már szituációkon túlmenően érzelmi profilok is vnnk, de igzi szellemi profilokbn ez drb is szűkölködik. A ngy póker Ármütés tehát eddig nem ért bennünket, de Ki lesz bálny? című Csurk István-drám már kevesebb szigetelővel rendelkezik. Ez részben Léner Péter érdeme, ki drbot Tháli Stúdióbn úgy rendezte meg, hogy semmi más nem érdekelte, mint dilógus. Kevés kopf, vgyis fejek kiemelése, lig vn msinéri, s nézőközönség mg is részese pókerprtink. Mert egy egész este folymán csk póker-prti folyik. Ez bból is következik, hogy négy szereplő el vn szánv rr: nem fognk pókerezni. Végül bbhgyják, és nem folyttják zt z életet, melybe belekerültek. Így néző egyszerre kibic egy pókerprti mellett, és másodszor kibic színházbn. Ebbe kettős kibic-szerepbe kell beletlálni mgát hhoz, hogy Csurk drbjából vlmit is megértsen. A kérdés persze z, hogy kibicből résztvevő lesz-e? Helyen-ként igen, helyenként nem. Mert mi vn pókerprti mögött? Igzábn ezt csk két lknál tudjuk meg. Az egyik Czifr, rutiniévá vált író, másik Abonyi, pillntnyilg tnárkodó és csládj pénzét elkártyázó egykori filozófus. A többieknél nem ilyen világos, nem ennyire körvonlzott pókerprti ok. De z egész lég-kör mégiscsk zt sugllj: négy ember ül itt, kik életpótlékot keresnek. Életük vlmilyen módon kátyúb jutott. Az veszett el belőle, mi lényeg. Az életcél. Az életcél sok minden mitt elveszhet, de legtöbbnyire mitt, mert vlmi objektív kdály következtében lehetetlen megvlósítni, relizálni z eredeti célokt. Alááshtj zt z eredeti ttitűdöt kompromisszumok sorozt. De lááshtj kompromisszum-nélküliség is. Azután lááshtj trgikus helyzet is. Csurk számár nem z lényeg, hogy mi ást lá, hnem z, hogy elveszett. S ebben z esetben megmrd fiktív cél vonzás, háth nyerek". A társdlom állndón termeli z ilyen nyilvánvlón fiktív célokt. Pótlékok ezek, melyektől nem lehet szbdulni. Es e fiktív célok termelésére szükség vn, mert különben z emberek nehezebben volnánk pcifikálhtók. Hogy ez fiktív cél egy futbllcspt győzelme vgy egy ló befutás, egy ultiprti vgy lottó, ilyen szempontból teljesen közömbös. A fiktív célokt társdlom nem csupán nygi, hnem jól meggondolt össztársdlmi szempontból is termeli. Persze szocilizmusbn z nehézség dódik z ilyen elidegenedett céltermelésekkel, hogy ezek, bár pillntnyilg jók, egészében morálisn züllesztőek. Viszont vnnk, és Csurk létüket írj meg, vlmint zt is, hogy morálisn züllesztőek. Sjátos vonzási köre vn fiktív célnk. Mindenki tudj, hogy fiktívek. A drukker vsárnponként megfogdj, hogy következő vsárnp nem megy meccsre, és ott vn. A lóversenyes buki előtt átkozódik, és bizonyos benne: még egyszer nem teszi lábát lóversenytérre. Azután következő futmnál már váltj tiketteket. Sőt, házibulizó fitl is megállpítj vsárnpr virrdón, hogy ebből elég, de következő szombton megszóll benne csöngő, és elmegy. Mindezeknek jelenségeknek drámi áltlánosítás Csurk drámáj, hol pókerprtit csupán időnként zvrják meg telefonhívások, mi-kor is házigzd fitl rokon pokolb kívánj póker-prtit, mert éppen kéglire " voln szüksége. De pókerprti mindezek ellenére tovább folyik, tnár veszít, és másnp gyerekei vért fognk enni, tudniillik hős vérdóállomásr megy, és vérének ellenértékéért ennivlót vásárol csládnk. Ennek különös és egzotikus világnk z sjátosság tehát, hogy egyáltlán nem egzotikus, hnem ott lppng pesti éj ngy odv mélyén. Leglább egy héten egyszer, de néh többször is. S z tmoszférát éppen ez kelti, ezért vn színjátéknk légköre, s ezért igyekszik mi világ éjjeli menedékhelyének hngultát felidézni. Itt zután csk dilógusé lehet vezérszólm, és dilógusok Csurk ezen első és sokáig érthetetlenül nem játszott drbjábn remekül peregnek. Egyetlen bj vn ennek dilógussoroztnk, hogy pereghetne még egy fél órát, és megszűnhetne már egy fél órávl előbb is. Vlószínűleg újbb fél ór esetén még sok érdekeset tudnánk meg, és egy fél órávl rövidebb idő ltt kevesebbet tudnánk meg. De drb is bármikor bbmrdht, kár-csk pókerprti, nincs belső szükségszerűsége drám trtlmánk. Vn zonbn egy intellektuális szükségszerűsége. A hősök ugynis konszolidált úriemberekként jönnek be szín-pdr, illetve prtir. S mg póker levetkőzteti z embereket, kivetkőzteti formájukból, és egyre inkább élő emberekké, jobbn mondv emberroncsokká változttj őket. Amint holt behviorból vlóbn élő roncsokká lettek, drb gondoltilg befejeződik. Ezt pontot tlált meg Csurk, és ezt érzékelte Léner Péter is. Ezért érdekes színházi este. Sjnos, ezek után egy függelék következik. Az emberroncsok elvonszolják mgukt, házigzd kivételével, ki mégis-csk átdj lkását fitl párnk. S ekkor vlmi disszonáns hng üti meg fülünket, pókerező író elszégyelli m-gát, hiszen fitlok hidegben fgyoskodtk. S ebben igz is lenne, cskhogy teljesen érthetetlen, hogy erkölcsileg miért szégyelli mgát fitlok előtt. Egyáltlán nem vgyunk meggyőződve ról mi nézők, hogy fitlok szerelme mélyebb szenvedély, mint pókerprti. Elvileg természetesen lehet z. És Csurk mindezt z krterő érzékeltetésével állítj szín-pdr; pókerezőknek nincs krterejük, mert nem tudják befejezni prtit, tuljdonképpen öngyilkosnk kellene lenniük, és képtelenek gyors hlálr, viszont fitlok egész éjjel dideregve is kivárják lkást. Nos, ez z éjszki didergés zért önmgábn még kevéssé bizonyítj z krterőt. Ngyon elvontn utl rá. Egyáltlán nem indokolj fitlok megvetését lkás gzdájávl szemben. Felvetődik kérdés: nem elég-e csupán utlni két generáció eme különbségére? Szerintem nem. Mert így minden megoldtln mrd, illetve egy cspásr megoldódik. Megoldtln mrd drámilg és gondolti mélység szempontjából, de tökéletesen megoldódik tnmese színvonlán. Vn egy generáció, mely már z életből pókert csinál, illetve pókerből életet. Ezért póker-hlált hl. Más hlálr már nem is képes, de ez rosszbb, mint fiziki hlál. Azután vn egy másik generáció, mely megveti pókeréletet és pókerhlált, vlódi életet és vlódi hlált kíván, s ezt testesíti meg két fitl. Holott z igzi problém nem ebben mereven romntikus ellentétben vn. S emitt beszéltem z árm elszigeteléséről még Csurk drbjávl kpcsoltbn is. Emitt válik néző z utolsó pillntbn csupán kibiccé, mert mellbe döfi, hogy vlósággl egy elvont tisztságot állítnk szembe. Így zután pókerhlált

7 még mindig reálisbbnk fogdj cl és különösen érdekesebbnek, mint fitlok elvont vádjit, melyeket z író is és fő-lkj, Czifr is elismer. Ezért ebben drbbn szituáció mellett vn érzelmi profil is, és vlhol mélyben egy mögöttes gondolt is. De ez gondoltiság ngyon elvont, és nem tud feltörni. Chgll Budpest felett Több lehetőség voln rr, hogy Boldizsár Miklós S zerelmesek város felett című (egyébként szintén évek ót fgysztott") drámáj vlóbn gondolti, szellemi rcokt sorkoztsson fel. Ezt nnál is könnyebben megtehetné, mivel összesen három szereplővel dolgozik, s mindegyikük twentyger. A fiú jó káder p áltl fenntrtott önálló lkásbn Chgll-reprodukciót trt, vlmint egy lányt, kivel e reprodukció hngult jegyében él együtt. A fiú neve István, lány neve Ver, és rjtuk kívül nem is voln szükség több szerep-lőre, h István nem ábránduln ki sját Chgll-kép felfogásából, s ezért lányból is. Közben molyn dühös fitlok módján játsznk, veszekednek, és telítve vnnk zzl z életérzéssel, mi nem sokk szerint jellemzi mi fitlságot. Ezzel nem sokkkl már értékítéletet is mondtm. Tudniillik Boldizsár Miklós sem hiszi el, hogy fitlság vlódi problémái olyn kontrdiktórikus ellentétekben mozognk, mint feketemise-nem feketemise, bet-zene-nem bet-zene, utáljuk felnőtteket vgy nem utáljuk. Egész másról vn szó szerinte, és éppen ezért értékes drbj. S mi ez z új és kivételes, mit Boldizsár ábrázol? Nyilván egyáltlán nem z, hogy fitlok fene ngy módon modernkednek, hogy z egykori filiszteri míszt ngypolgári spleenné, mjd sikeresen dekdens szorongássá fejlesztették voln. Nem ez z igzság, hnem z, hogy István és Ver keresik z útjukt, s ebbe keresésbe később bekpcsolódik, mint másik lány, Ágnes. Az utk lehetőségei: elszkdni vlóságtól, vlóságot mocsárnk tekinteni és gólylábkon járni benne, repülni és romntizálni. Ez zonbn ngyon üres lehetőség, már csk zért is, mert dott esetben pp pénzén, tehát éppen zon vlóságlpon lehet megtenni mindezt, mitől István el kr szkdni. Ebből szellemi ellentmondásból ered feszültség, s noh erről soh sincs közvetlenül szó, dilógusok mégis úgy rendeződnek, hogy ezt érzékeljük. A másik lehetőség z, melyet Ágnes válsztott. El kr menni vidékre tnítni, egyszóvl földön kr járni. Ő viszont mindent mg kr elölről kezdeni, mindent egyedül, és semmit sem kr elfogdni z előző generációtól, noh sokkl kevésbé ítéli el őket, mint kár István is. Vgyis Ver és Ágnes két lehetőség, de z utóbbi sem elfogdhtó István számár. Részben zért nem, mert ő differenciál felnőtt generációk között, szerinte htvnsok még küzdöttek vlmiért, tehát megérdemlik társdlmi pozíciójukt, negyvenesek viszont csupán klikk-küzdelmeket folytttk, bele-ültek pozíciókb, és így ők semmirevlók. Hogy ebben differenciálásbn Istvánnk igz vn-e vgy sem, zt ne firtssuk, mert hiszen negyvenévesek tévedései és klikkhrci sok esetben megrázóbbk és keserűbbek, mint htvnsok küzdelmei. Más jellegű értékek, és csupán egyedi esetként nlizálhtók. Ez zonbn mellékes. A lényeg z, hogy István így látj, és ezért egyrészt hrggl, másrészt brátsággl néz vissz z előző generációkr. S hogy mennyire z egyéni helyzetekből kell kiindulni, zt éppen Ágnes példáj muttj. 0 m egyetemi hllgtó, de szüleitől nem várht semmit, egyedül áll világbn. Tehát z ő útját z egyéni szituáció htározz meg. De ugynígy meghtározz Veráét is, kinek vn hov mennie, h Istvántól elkerül is, és kkor is, h nem áll mg lábár. Viszont főhős dilemmáj z, hogy ő mg lábár is kr állni, de nem krj elutsítni zokt z előnyöket, melyek nygilg és erkölcsileg is önállótlnná teszik. Ezért válik modern Bálám szmrává, előtte vn két lehetőség, de egyik sem felel meg neki, s ezért nem felelnek meg lányok sem - z életutk szétválnk. Szétválások története tehát Boldizsár Miklós drbj, melynek z tnulság, hogy z emberek állnk ugyn objektív lehetőségek előtt, állnk előttük lterntívák, de kkor is kell csinálniuk vlmit, hogyh z lterntív egyik oldlát sem válsztják. Sőt mi több - s ez z, mit még nem tud igzán művészi erővel ábrázolni Szerelmesek város felett írój -, mi fitlság esetében és mi felnőttség esetében is rról vn szó: z lterntívákt nem kell feltétlenül elfogdni. Új lehetőséget kell teremteni. Olyn új lehetőséget, mely dott esetben minden lelkiismeret-furdlás nélkül felhsználj kár egy problemtikus generáció áltl nyújtott előnyöket is. Szinte benne rezeg drbbn ez z igény. Végül is nem kp hngot, mert főhős teljesen belevész nem számár vló lterntívákb, és csupán végső mgármrdás sejteti z előbb említett új utt. Mindez színpdon ezért jelenik meg kissé - rossz értelemben - groteszk módon, mert Boldizsár Miklós enyhe iróniáj helyett Gosztonyi János, kinek ngy érzéke vn romntikához, zt romntikus fitlságot erőlteti színpdr, melyet Boldizsár Miklós kritizál. Ez zután zt furcsságot okozz, hogy Boldizsár Miklós legmélyebb poénji ülnek legkevésbé, és csk ngy figyelemmel hámozhtók ki z elő-dásból. Ettől eltekintve perfekt voln rendezés. És mind drb színrevitele, mind z elődás újólg igzolj stúdió-színpd fontosságát és Tháli Stúdió hézgtöltő szerepét, kkor is, h Gosztonyi mg szemlélete lpján látj fitlokt és nem drb lpján. Másrészt vlószínűleg félt is drám viszonylgos cselekménytelenségétől, és helyett, hogy színpdi groteszket csinált voln bból fiúból, ki egy egész színházi estén csinálni kr vlmit, de nem tud, s ezért egyedül mrd, megpróbált áthidlni cselekménytelenséget. Érthetők z indítékok, de szükségszerűek következmények is. A giccspródiából kinövő drámiság Mindezek lpján mgyr drámák c félévi látogtój már sok mindent látott, de még nem kpott egyetlen vlóbn jól megformált és gondoltilg meglpozott figurát. A gondolt vlhol megbújt figurák mögött, soh nem jelent meg mg helyén és mivoltábn. Mikor zután Fejes Endre V o n ó Ignác című drámájánk elődását tekinti meg Mdách Kmrábn, már mindenre felkészült. Felkészült egyfelől rr, hogy Fejesdrámát lát, mi egyet jelent zzl: kisemberek vergődését és céltln hrcát fogj látni TÖRTÉNELEM sodrábn. Ezek hősök mocoroghtnk, vgy bécsi szeletet ehetnek uborkslátávl, s nem veszik észre sját lehetőségeiket. Ez hngoltság. S hngoltság részben igzolódik, részben zonbn nem. Ugynis Fejes Endre Vonó Ignác vlóbn kisember, ki egyszer tlálkozik Sorssl, pályáj kezdetén, mikor is z első világháborúbn átlövik csuklóját. Ngyon prodisztikus jelenet ez, mindenki zt mondj, mit egy expresszionizmussl beoltott népszínműben, vgyis egy prdox műfjbn mondni

8 kell. Ezt mondj zászlós, ki Vonó Ignácot nője felől vlltj, bjtársk, kik nőről álmodoznk, és Vonó Ignác úgy esik össze, hogyn ennek konstruált prdox műfjnk megfelel. Ezek után Vonó Ignác OTI-ltiszt lesz, és emberi kpcsolti kétirányúk. Egyfelől főbérlőjére irányulnk, özvegy Máknér, ki nemcsk főbérlője, hnem szeretője és játszó-társ is (érzelmileg főként z utóbbi) és z OTI tnácsos urár, kinek cipőjét szokt megpucolni és bölcselkedéseit hllgtni részvényvásárlások mgsztosságáról. Nem lehet zt mondni tehát, hogy túl sok kpcsolt jellemzi Vonó Ignácot, és drb hihetetlenül unlms is lenne, h végig nem kísérné z előbb említett groteszk vonás. Ugynis Fejes Endre giccspródiát csinál. Nem z irodlmi giccsét, mert zt már sokn csinálták. Hnem z életgiccs pródiáját. A giccs ugyn-is élettény. Az emberek ngy része giccséletet él. Hogy miért? Ugynzért, miért Boldizsár Miklós drbjánk hőse nem fogdj el fölkínált lterntívákt. Az, ki elfogdj mind-zt, mi kínálkozik, és nem teremt szituációkt mg és mások számár, csupán giccséletet élhet. Lehet ezt megédesíteni, álveszekedésekkel és álszerelemmel. Lehet komolyn felfogni, de ez nem változtt dolog lényegén. És z életgiccs pródiáj remekül sikerül, s hogy nnk idején Rozsd-temető Seres elvtárs krikírozódott, úgy most szintén krik-túrfigurák állnk előttünk. De olyn kriktúrfigurák, kik zért ngy reálisk. A nézőtér vlóbn élvezi pródiát, de ngyon félti drbot. H drb ezen vonlon megy tovább, kkor szükségszerűen önmgát ismétli, vlmint Fejes Endrét. S bár-mennyire jó író is Fejes Endre, mégsem szeretnénk, h ön-mgát ismételné, mert z epigonizmus egyik legrosszbb formáj z önismétlés. A hrmdik felvonásbn zonbn vlmi csodáltos történik. Tudniillik folyttódik z első két fel-vonás, csupán viszonyltok szélesülnek ki. Azt hinné z ember, hogy felszbdulás utáni időszkbn Vonó Ignác több emberi kpcsoltot tlál. De szó sincs ról. Több embertelen kpcsoltot teremt. A giccsélet eddig mgánélet volt. Most átcsp történelmi giccsbe. H Vonó Ignácnk már előbb több társdlmi kpcsolt lett voln - ez lehetetlen lenne. De nem volt, és így most elvesz egy volt pácát, ki Párizsbn nevelkedett, és új bráti körre tesz szert némi hzugság árán, volt grófok, birtokosok, egyszóvl szitty mgsság képviselői lesznek bráti. S milyen jól el lehet így vegetálni. Vonó Ignác továbbr is ltiszt, cskhogy most már z látszt, minth deklsszált elem voln. A deklsszáltság mártírglóriát von különben nem különösen szép és szenvedő feje fölé. Sőt, ő z egyetlen mgyr urk közül, ki ngy lelkierővel viseli el jelenlegi ltiszti mivoltát, s ezzel példát mutt többi mgyr úr számár. Igz, hogy mi tudjuk: Vonó Ignácnk mindezt könnyebb elviselnie, mert eredeti fogllkozás szerint is ltiszt. Viszont így ő válik mgyr úri trtás példképévé. A mgánéleti giccspródi tehát zért fordul át közéletibe, mert két giccs tlálkozik egymássl. A ngy mgyr történelmi giccs, sőt, zt mondhtnók, díszmgyr történelmi giccs és vlódi mgánéleti giccs. S kettő tökéletes hrmóniábn vn egymássl; giccs fenn, giccs lenn - ezek kiegészítik egymást. Különösen egy pródiábn. S most már egészen gyilkos lehetne Fejes Endre kritikáj, hogyh pródiát minden területen élezni tudná. Ez zonbn nem megy. Ugynis ismét megjelenik özvegy Mákné színpdon, és most már mint házmesterné, kivágj ngy tromfot, és leszidj z egész risztokrt társságot. Fejestől mi sem áll távolbb, mint proletkult. De Mákné lkjábn mégis vn vlmi proletkultos elem. Mert Máknénk teljesen igz vn. A bírákkl szemben nem is lehet prodizálni. Fejes mégis megpróbálj, elénekelteti vele nyílt színen köztárssági indulót és bunkócskát, s legngyobb szerencséje, hogy ezt figurát Kiss Mnyi kelti életre, ki mindent el tud hitetni, és még itt is érzékelteti pródiát. Pedig ngyon nehéz. Az z ellentmondás, mi Mákné és Vonó Ignác új társság között vn, így nem prodizálhtó. H Mákné megtrtj is giccs-modort, trtlmilg egyáltlán nem giccseket mond, és trtlom megsemmisíti pródiát vgy - helyenként - pródi megsemmisíti trtlmt. S ekkor következik el 1956, mikor is z úri társság föl-éled, és Vonó Ignác kénytelen észrevenni, hogy semmi keresnivlój ebben z úri társságbn. A groteszk komolyr fordul, és ez vlóbn megfelel történelmi vlóságnk, és művészileg is hiteles. Cskhogy groteszk komolyr fordulását sem gondoltilg, sem drmturgiilg nem tudj megindokolni szerző, és így sokkl inkább tézis mrd, mint drám. De ezzel együtt Vonó Ignác mégis nemcsk hogy megfelel várkozásnk, hnem fölül is múlj zt. Ritk és mjdnem követhetetlen írói válllkozás, burleszk és vlóság, történelem és viszonyltnélküliség ötvözete, hol végül is történelem győz. Mégis úgy érezzük, hogy csk egy pillntr győzött. A vlószínűség z, hogy giccsélet tovább folyttódik és más formábn. Továbbá még z z érzésem is vn, hogy Vonó Ignácnk díszmgyrsággl kellett tlálkozni hhoz, hogy egy pillntr felébressze történelem. A kérdés ez mrd: mi történik kkor, h Vonó Ignácok nem díszmgyrsággl és nem 1956-bn tlálkoznk? Vlmint ez: hov vezet tovább Vonó Ignác útj és hov Máknéé? Nem követelhetem, hogy drb ezeket kérdéseket megválszolj. De groteszk komolyb fordulás csk z utolsó pillntbn történik meg, és így ngyon kevés lp vn további tlálgtásokr. Bátorság? Az eddig tárgylt drámák legngyobb része így vgy múgy bátorság kérdését érintette. Miben áll z igzi bátorság npjinkbn? Mi z igzi kiállás? Vjon Erdélyi Török Ivánjáé vgy fitl tnítványáé? Vjon Illés Endre Ádámjáé vgy Júliájáé? Boldizsár Miklós Verájáé vgy Ágnesáé? Hogyn ítéljük meg Mákné viselkedését, tehetett-e mást Vonó Ignác? Ugynezek kérdések jellemzik Thurzó Gábor Meddig lehet ngyl vlki? című drámáját is, mely egyike z illúziórobbntó drámáknk. A problém csk z, hogy z illúziórobbntásnk kkor vn értelme, h vn mit felrobbntni. Thurzó festő főhőse is bátor, tisztességes embernek kr látszni, de ezt egy pillntr sem hisszük el neki, mint hogyn Angyl nevű húgánk sem zt, hogy egész életét bátyjár áldozt. Igz, menők" npjinkbn sokszor mgukr ggtják mártírglóriát, de ezt senki sem veszi komolyn. Ezért nincs mit robbntni. Tehát lefolyik játék, technikilg áltlábn jeles osztályzttl, de trtlmilg zzl, hogy z egész konfliktus ugyn levegőben vn, de levegőből is vn. Sándor Iván Kvrtett című, Tháli Stúdióbn bemuttott játék szintén bátorság kérdését tpogtj körül; hősei nem krnk meglkudni, vgy meg krnk lkudni, és végül is meg kell lkudniuk. Élnek, és csk úgy élhetnek, hogy beleilleszkednek bb, mi vn, noh megpróbálnk lázdozni vlóság ellen. Mindez ngyon rokonszenvesen, de kifejtetlenül,

9 helyenként mélység felé közelítve, de végül mégis üresen játszódik le, noh Sándor Ivánnk vn színpdi érzéke és voln mondnivlój is - csk még kiérleletlenül. Mert z egész problemtik, bátorság problemtikáj némileg misztifikált színben jelenik meg közgondolkodásunkbn, s nem-csk Sándor Ivánnl. Kompromisszumok vgy kiállás? Ilyen lterntív nem létezik. Lehetetlen kompromisszumot nem kötni, mert kompromisszumnélküliség egyszerűen ostob, groteszk és értelmetlen dolog. Viszont kompromisszumok lssn láássák z ember sját célját. És z ember kompromisszumok htásár nemsokár csupán már kompromisszumhlmz. Ő még zt hiszi, hogy ember, de ország-világ tudj már, hogy csupán meglkuvások kkumulált megtestesítője. Így is nevetséges. Tehát szocilist Krisztusok szere-tői is nevetségesek, vlmint nevetségesek meglázkodók, megbújók, z egyéniségüket feloldók. Npirenden vn tehát sztír. Errefelé trt drámirodlom, s remélhetőleg nem fogj ennek élét venni külsődleges eszközökkel. Nehéz sztírát nem írni, de mint e fél évd bebizonyítj, sztírát írni még nehezebb. De mégis vlmi pozitívt is bátorságról. Könnyű zt mondni, hogy z emberi életben is léteznek tktiki kompromisszumok és elvi kompromisszumok, s különbség vn közöttük. Mégis ez z igzság. De különösen fontos z, hogy z igzi bátorság zért hhoz kell: félretolni kínálkozó lterntívákt, és mindenekelőtt önállón gondolkozni. Ehhez, illetve ennek ábrázolásához zonbn elsősorbn szellemi rcokt kell megírni. S z igzi, következetes sztírán kívül szellemi rcok kibontás jelentkezik hiánycikként drámirodlmunkbn. Ehhez kell z igzi elszántság. S h már néhány drbbn, például Boldizsár Miklós drbjábn felmerül is egy fontos gondolt: eddigi kérdésfeltevéseink rosszk - még csupán ehhez érkeztünk cl, s odáig nem, hogy z igzi ngy kérdéseket tegyük fel. BOLDIZSÁR MIKLÓS: SZERELMESEK A VÁROS FELETT (THÁLIA STÚDIÓ) ESZTERGÁLYOS CECÍLTA (VERA) ÉS CSÍKOS GÁBOR (ISTVÁN)

10 mgyr játékszín HUBAY MIKLÓS Npló drámákról Szerelmesek város felett Tháli Stúdió december 4. Az utóbbi másfél évben - z 1968 májusi párizsi események ót - sokn és lpos igyekezettel fogllkoznk z ifjúság kérdésével. Vgy hogy kevésbé konvencionálisn mondjuk: z ifjúság-jelenséggel. Mert minth ez kérdés" inkább fiziki jelenségek, légköri jelenségek, kozmikus jelenségek szférájáb trtoznék. Afféle kérdés", mire nincs felelet. Problém", melyre nincs megoldás. Jelenség - tehát csk tnulmányozni lehet. Boldizsár Miklós drámájánk is ez jelenség tárgy. És z író úgy kíván fogllkozni e számár ngyon szubjektív érdekű tárggyl, vlóbn mint jelenséggel. Anélkül, hogy hozzákeverné társdlmi hsznosság szempontjit, pedgógi igényeit vgy mg rokonszenvét vgy ellenszenvét. Adekvát módszert lklmz jelenség vizsgáltához: fenomenológii módszert. (Ahol kisiklik, és z író hősével zonosulv uniszónó szvl, például z előtte járó generáció ellen, lehet, hogy társdlmi mondnivlój hngosbbá válik, drám intenzitás mégis csökken, mert z önigzoló pológi megtöri z egésznek tónusát, mi pedig drb legngyobb értéke.) Másfél évvel párizsi események után közönség zzl benyomássl hllgthtj ezt drámát, hogy lám, ide is elértek z események hullámi. Pedig nem. Ez drám jóvl párizsi események előtt, még kkor született, mikor húsz év körüliek közérzete nem objektiválódott történelmi súllyl ifjúság-jelenséggé ". (Különösen sjnálhtjuk, hogy nem játszották el kkor, mi-kor már ki volt tűzve - kkor még Mdách Színházbn -: éppen 68 május elején. Hogy szóltk voln ezek dilógusok, együtt Párizsból érkező hírekkel?) Boldizsár Miklós nem könnyíti meg sem mg, sem hőse helyzetét zzl, hogy egy színdrbon át trtó mindentgdás előzményéül vlmi cspást, jogfosztottságot vgy sértődést odexponált voln hőse sorsáb. Holott ez mindent leegyszerűsített voln. Hisz lehet királynét ölni, cskhogy hhoz bánki sértődés kívánttik. Srkdi Oszlopos Simeonjánk fájdlms társdlomellenessége mögött is leglább egy sértett művészi önérzet, tárltról kizsürizett kép vn. Boldizsár Miklós drbjánk drmturgii merészsége (és történelmi hitelessége!) bbn vn, hogy hősének nincs objektív ok lázdásr. És mégis lázd. Jómódú pp gyereke, és egy olyn társdlom neveltje, melyben nincsenek kiáltó társdlmi igzságtlnságok. A kérdés most már z lesz, hogy lázdás csupán sértett ember fiziki reflexe-e? - vgy elegendő okot szolgálttht rá belátás, z intellektuális tpsztlt is? Tudjuk, hogy frnci fitlok kontesztálását is sokn ezzel meggondolássl. utsították vissz: jómódú fils á pp - mit krnk hát? Ugynezzel meggondolássl lehetne visszutsítni drb hősének negtivizmusát is világgl szemben. Mindene megvn, mért nem tud ülni fenekén? Azt hiszem, mi fitlok tudják (mit hongkongi influenzvírus is tud), hogy z emberiség biológii egység. Még kkor is, h z egyik tgj jól él z Étoile téren vgy Psréten, másik tgj rosszul él Bifrábn. Az idegek összekötik őket. A mindnyájunkbn ott levő egyetemesség legszebb bizonyíték, hogy tetteinket és meggyőződésünket nemcsk sját sorsunk determinálj. Mellékesen: ki úgy tudj, hogy egyetlen emberiség vn, z zt z egyetlent sokkl jobbn félti, mint ki hidegháborúk idejéből zt szokt volt meg, hogy két vgy három emberiséggel számoljon. Don Jun és megbénult kőszobor. A spnyol irodlom két egyetemes érvényű hőst dott z emberiségnek. (S ez ngy szó, mert z utóbbi kétezer évben milyen kevés irodlmi lk tudott mitikussá növekedni!) Don Quijotét és Don Junt. Vn egy közös vonás is bennük: mindketten végletességig önmguk krnk mrdni - világgl, mennyel és pokolll szemben is. Mondhtnánk úgy: z úton, melyen elindultk, nem elégszenek meg, csk z bszolútumml. Cervntes és Tirso d Molin ót ez két lk irodlmi közkinccsé is lett, minden korbn új meg új irodlmi változtok születnek z lptémár. Tlán nem tévedek, h Szerelmesek város felett férfiszereplőjében felfedezni vélem Don Jun-vonásokt. Egy kissé nrcisztikus fitlember, hgyj mgát nőktől szeretni, miközben lázd pj és világrend ellen... Melyiknek cselekményét mondtm el? István (Boldizsár drbjánk hőse) szintén z férfi, ki vonzz nőket - és milyen könnyen megkpj, ugynolyn könnyen ejti is őket. Közben, régi és új nő összefutás mitt néh zvros, kínos helyzetekbe kerül. Vígjátéki helyzetekbe - melyek nők számár persze inkább meglázó és szomorú helyzetek. De még inkább Don Junr vll z, hogy István poligám (itt szerényen: bigám) természete együtt jár társdlom ( spnyol eredetiben még: társdlom plusz vllás) értékeinek, tbuink, bálványink megvetésével, ócsárlásávl, heccelő provokálásávl. Don Jun igzi gesztus: megcibálni kőszobor szkállát. Ez kőszobor viszi ztán pokolr z istenkísértő, szbdos Don Junt. Ezért láthttuk, pláne Molière-féle verzió ót Don Junbn feudális világ következetes, elszánt tgdóját. Annk világnk tgdóját, mely formált őt végtelen önzésével és önimádtávl együtt. Az eredeti Don Jun feudlizmus kretúráj, kontesztálój s végül áldozt. Szbályos lázdó fils á pp. (Próbáljuk ki: Don Jun és z pj közti jelenet bármelyik mi dühös-fitlok-drbb beilleszthető, szóról szór.) Ngyon jellemzőnek éreztem, mikor

11 BOLDIZSÁR MIKLÓS: SZERELMESEK A VÁROS FELETT (THÁLIA STÚ DIÓ) CSÍKOS GÁBOR (ISTVÁN) ÉS MONORI LILI (ÁGNES)

12 BOLDIZSÁR MIKLÓS: SZERELMESEK A VÁROS FELETT (THÁLIA STÚDIÓ). ESZTERGÁLYOS CECÍLIA (VERA) IS CSÍKOS GÁBOR (ISTVÁN) Istvánnl kpcsoltbn feudlizmust hllottm említeni drb dilógusábn. Vlmelyik női áldozt látt meg ezt vonást benne. Jó szeme volt. Mert Don Jun-komplexum különben nem ngyon szemet szúró. István pdlásszobájánk nincs semmi lkóvjellege. A szerelmi dilógusokbn z erotik, z udvrlás, hódítás konvencióink szikráj sincs. S mi legngyobb különbség: modern kőszobor, modern kormányzó, modern Fekete elvtárs (így emlegeti István z pját) elviselik szkálluk tépését, sőt vlmi jóleső bűntudttl hllgtják, hogy miféle megvetéssel és gúnyolódássl borítják őket mindentgdó, bszolútumr szomjs modern, ifjú Don Junok. Festett egek Mdách Színház, december 7. Aktív merengők. Egyidőben muttták be Nemzetiben VII. Hdriánt és Mdáchbn Festett egeket. (Hozzátehetnénk: mozikbn H..." című filmet.) Mind merengő hősről szólnk, mondhtni: z ktív merengőről, ki szellemének erejével meg is jeleníti, mterilizálj képzeletének játékit. (Illés Endre drámcímét nyugodtn rárgszthtjuk Luke drbjár: VII. Hdrin is festett egekben él, álom-vtikánbn.) Az effjt hősöket áltlábn nemigen trtják hősöknek. A merengők - közvélemény szerint - tevékeny élet hjótöröttei vgy szökevényei. Az ábrándozó utzik", mint z ópiumszívó, sőt, ő z b- szolút ópiumszívó, hisz még ópium, LSD, mrijun se kell neki: képzeletéből futj mindenre, szökési sebességre is, ki ebből világból festett egek felé. Nem csod tehát, hogy z ábrándozást nnyin rosszllták. ( Aki óhjt és nem cselekszik, dögvészt árszt" - írt Blke Pokol közmondásibn. Vörösmrty tudjuk - z élet megrontójánk trtj z ábrándozást. Az persze külön figyelmet érdemel, hogy éppen Blke és Vörösmrty kárhozttj ily élesen fntzmák megejtettjeit, épp e két költő, kik ztán igzán tudták, mit is jelent felcsigázott képzelettel élni.) Illés Endre nyiltkoztiból úgy látszik, ő is risztó példánk állítj színpdr mg merengőjét. De kritik színpdon már nemigen éri őt utol, és lig tudj megsebezni. Akár krj z író, kár nem, színpdon már védőleg körülveszi hősét rokonszenv. (Az íróé is, közönségé is.) És nemcsk VII. Hdriánt, hnem Illés fitl mérnökét is. A közönség hálás merengőnek, z ktív" merengőnek, ki lehozz neki festett egeket. Úgy érzi, többet kp tőle többet vgy mást -, mint tettre kész hősöktől, kiknek legszebb eredményeiből és sikereiből is mindig hiányzik vlmi: végérvényesség, z bszolútum. Különben is: képzelet, mely bírj meg-jelenítő erővel, emberi teljesítménynek sem megvetendő. Felér cselekvéssel, mely megvlósít. Gston Bchelrd klsszikus műve (L psychnlyse du feu) konklúziójábn képzeletnek mint Legngyobb Mozgtónk elismeréséhez jut el: Inkább, mint z krt, inkább, mint z életlendület, képzelet dj z erejét lelki tevékenységnek. Pszichikilg mi z ábrándozásink teremtményei vgyunk. Az ábrándozás teremt és htárol el minket, mert z ábrándozás z, mely kirjzolj szellemünk végső htárvidékeit. " Szűz prton. Illés Endre drbj zzl kezdődik, hogy egy fitl pár belép egy idegen lkásb, mely egy időre otthon lesz. Vrázsltos pillnt. A mélyén, mitikus mgként bizonyár z Édenben felébredő első emberpár élménye lppng. Ah élni, élni mily édes, mi szép!" Drámindításhoz pláne kitűnő pillnt. Az idegen lkás felfedezésének izglm együtt z új élet kezdésének reményeivel. A függöny szétnyílik, és színtér nemcsk közönségnek új, hő-

13 söknek is. Színpdi belépőjüknek" hódításjellege vn. És tudják, hogy mit itt tlálnk, z z övék is, meg nem is z övék. Ez mámorosn felelőtlenné teszi z új honfogllókt. Elfogj őket játé-kos kedv. Elkezdenek játszni. Vészi Ütegcspdájábn, legutóbb, drb zzl kezdődött, hogy egy mgyr cslád bevonul egy üres lpesi üvegklickvilláb. Megkóstolják z itlokt, és menten mskráb öltöznek. Játsznk. Vlmikor, z Egy szerelem három éjszkáját zzl kezdtem, hogy egy fitl pár belép egy vdidegen, üres lkásb. Ez lesz z otthonuk. Hhózni kezdenek, mjd énekelni is. Ezt tláltm legmegfelelőbb szituációnk, hogy elindíthssm őket musicl vágányán. De bármilyen felszbdító is környezetváltás, z új-életkezdéssel együtt járó árttlnság-élmény és játékkedv: hódítás pillntánk mélyén ott gyűlik szorongás. Szorongás? Mitől? Hát nem régi lkások szoktk tele lenni bljós végzettel, nyomsztó örökséggel, emlékkel, kísértettel? Gorkij kis-polgári mozdíthttln bútorok között. A Mcsk forró tetőn hősei olyn házbn próbálják kibogozni lelki görcseiket, hol egy emberöltővel előttük már két öreg férfi élt házséletet. Kék-szkállú várábn hetedik jtó mögött hullák vnnk. Ibsen, Csehov, Remenyik tyi házi " és Oresztész és Hmlet tyi ház", hová fiúk hztérnek, vesztükre, hogy bosszúálló Elektrák és Szellemek eszközeivé leg ye n e k... Vn-e hát jobb egérút végzet elől, mint egy új lkás? Illés Endre ifjú házspárji is bizonyár efféle menekülhetnéktől hjtv tlálták ki zt társs-játékot, hogy egyegy hónpr körbecseréljék lkásikt. De kkor mitől szorongnk? És mitől szorongnk hsonló nyitólépéssel induló drámák hősei? Emlékeznek tlán Lodmei versére? Szűz új prton, fátyolos árnykul új nem sejtett végzetek álnokul állnk z uts elé..." A függöny szétnyílik. A felfedezőként színpdr lépő hősök játszni kezdenek. De már tudjuk: végzet is elkezdett játszni velük. Előle futottk - elébe futottk. jánk és nem z bszurd drámánk, hisz z bszurditás drámánk műfji eleme.) Mi jön után? Azt hiszem: sját nygából megújuló színház divt-j. A színházszínházé. Tehát jön ceremóni, és jönnek képzelet játéki, jön pszichodrám és színpd szín-pdon. (Nem minth ezek is olyn új dolgok volnánk, pláne ősi elemei ezek műfjnk, csk most megint jobbn előtérbe kerülnek. Lásd Mrt Sde, Nem félünk frkstól, Dobozy drámáj stb., stb., s legújbb bemuttók közül Boldizsár Miklós, Sándor Iván, Luke, Frisch drbji.) Ez fordult z ntiszínháztól és z bszurd színháztól z rchikus és játékos színház felé megfelel nnk változásnk, mely m z emberi szellemben megy végbe. Mi ez változás? Az tombombkor legsötétebb nonszensz-élményének fölébe kerekedik biológii forrdlom és kozmikus utzások koránk élménye: z élet mutációink, soksodásánk, továbbvitelének, átmentésének feltáruló végtelen lehetősége... Azt hiszem, tökéletesen igz vn Henri Michuxnk, ki szerint nyugti emberre jövőben milliónyi eséllyel vló küzdelem vár, s ez küzdelem lesz mjd rá jellemző. Illés Endre már ebbe z új szituációb dobj hősét: megsoksodott esélyek és lehetőségek közé. Úgy is merném mondni: lehetőségek láttán, felszbdító szorongások közé. Hőse nemcsk egy idegen küszöböt lép át (lkáscsere), hnem mgáétól idegen jellemek és sorsok htárvonlit is (ábrándozás). A világ, minden lehetőségével, előtte vn. Képzelete lesz Mefisztój. És ez Mefisztó tálcán kínálj neki, mitől - úgy látszik - eddig meg volt fosztv: z Igzi Szerelmet és z Igz Szót. Szeretheti, kit különben nem mer szeretni, s megmondhtj Igzgtójánk véleményét. Hol fikcióbn, hol vlóságbn. Hogy mikor miben - nem is igen lehet tudni. A vlóság és z illúzió közt htár épp-úgy elmosódik, mint Clderón drámájábn, Az élet álombn. Ez egyrészt újbb próbáj z egy fokkl teátrálisbb színháznk másrészt felkészítés rr világr, melyben cselekvéseink tere mjd tlán olyn széles lesz, mint mit képzeletünk belát. Milliónyi esélyünkkel szemben. Az bszurd drám divtjánk vége. (A divt Szbotázs. Mári Klndjábn hűt-len sszonyról kiderült, hogy tüdőrákj vn. Férje, z orvosprofesszor derítette ki, s ezt dignózist dt hozományul házsságtörőknek. A közönség megindultn és elégtétellel tpsolt. (Mint z előző százdbn Guthier Mrgit tüdő-bjához.) Illés drámájábn vn egy hsonló effektus. Látszólg hsonló. Mert, hogy lényegében más, z hmrosn kiderült közönség regálásából. A drám egyik hősnője éppen egy szerelmi jelenetben elárulj, hogy leukémiáj vn - vgy volt, vgy minth lett voln (híven drámához: leukémi festett pokol - s z író dilógus fölébe röppenti mintegy jelképként - csőréből vérét hulltó glmbot egy olszországi utzás emlékei közül.) Voltk, kik z elődás után trtózkodv beszéltek erről fordultról. Engem mindenekelőtt fellelkesített, hogy tetten érni véltem z írót egy leitmotivjánk következetes továbbvitelében. Mert lám, itt vgyunk megint nnál felismerésnél, mely oly vártlnul, szinte brutálisnvártlnul szokott rátörni Illés Endre hőseire (és hősei sorsábn persze még inkább olvsó- és nézőközönségére), nnál reflexszerűen belénk sjduló memento morinál, hogy legtökéletesebb test is szbotál. És eszembe jutottk régi Illésnovellákból e felismerésnek futó és feledhetetlen pillnti. Bltoni vitorlás, rjt egy szép lány és egy öregedő férfi, köztük áthidlhttln távolság, és elégtételül, vigsztlásul z gondolt, hogy z egészség nem is igz, csk álrc, hisz úgyis betegség lényeg... Itt is csk z történt. A nő szerelmi jelenetben fellebbentette z álrcát: leukémiás vgyok" - mondt. De mi ebben nyugtlnító? Hisz Dums-nál nem volt nyugtlnító. Márinál se. Holott ők még csk kérdőjelet se tettek betegség után, mint Illés Endre. Tlán z, hogy közönségnek ezúttl nincs módj úgy fogdni nő betegségét, hogy bűnös élete mitt ez rjt büntetés. Mármint Isten büntetése. Pedig ugye, hogy mindjárt mennyivel meg-nyugttóbb voln: mi nem leszünk leukémiások, mert erkölcsös életet élünk. Mint hogy ngynyáink nem kpták meg tüdővészt és nyáink sem tüdő-rákot. Mi nem cserélünk lkást, és nem cserélünk feleséget, és sose hlunk meg. Megnyugttóbb lett voln. Cskhogy z író kitrtott nnál fix ideájánál, hogy z egészség nem z erény jutlm, hnem betegség álrc.

14 Egy elődás dimenziói UNGVÁRI TAMÁS Megjegyzések VII. Hdriánról Rendkívül gyorsn jutott el mgyr színpdr VII. Hdrin. Ez egy 1968-s ngol siker, és most hódít Brodwyn; még z is megtörtént vele, hogy egyszer-re két ngol színház is játszott; Mer-mid, lent londoni dokkoknál és Hymrket West Enden. Színészt is vtott mű, egy ddig jvrészt ismeretlen, de egy esztendő ltt világhírre felnőtt művészt, Alec McCowent. Pontosn egy évvel ezelőtt láttm művet Angliábn. Az előcsrnokbn tüstént két példányt vettem szövegkönyvből, és hzküldtem, háth vlkinek megkd rjt szeme, kedve támd bemuttni, eljátszni, színre hozni. A színházk fgyosn fogdták. S ztán hzérkezett Mrton Endre meriki útjáról, és ezt művet hozt trsolyábn. A történet nem bizonyít semmit. Legfeljebb nnyit, hogy egy drb nem kkor kerül színre Mgyrországon, h egy literátor felfedezi", hnem kkor, h egy rendező kedvet érez hozzá. Így vn-e rendjén? Alighnem igen. A literátor szöveget hoz, importál, rendező viszont elképzelést lkít ki. Akkor nyúl kül-földi drbhoz jelentős művész -, h világkrrier eddigi megfoglmzásihoz vlmit hozzá tud tenni. S ez nehéz munk, bizonnyl nehezebb, mint z egyszerű fordítás - és én így, ebből szempontból figyeltem Mrton Endre ábrázolását. Sietek kijelenteni, hogy mgyr Hdrin önálló érvényű munk; szolgi követésnek vgy másolásnk elemét sem lehet benne felfedezni. Azt is hozzáteszem, hogy mgyr szöveg - Vjd Miklós munkáj eleven és élő; Vjd ngyon finomn rájött, hogy stílusábn ez mű Nézz vissz hrggl viktoriánus előképe, hogy itt tirádákt nemcsk drb forrásául szolgáló regény szolgálttt, hnem egyszersmind z friss hgyomány, mit Osborne oltott bele z ngol színházb: dühöngés, z árdás, szggtott mondtoknk és kifogyhttln lélegzetnek z furcs elegye, mi oly eltéveszthetetlenül üti rá bélyegét z évtized ngol színjátszásár és színpd nyelvi nygár. Illik tehát megvizsgálnunk z egyezé- seket és különbségeket z ngol és lényegében teljesen zonos meriki elődás, vlmint mgyr között. Az első szembeszökő különbség, hogy Mermid színház egyszerű téglépület; rktárhelyiséget lkítottk át Tháli templomává; ennek következtében meztelen reflektorok, tűzflk merednek nézőre: z egész elődásbn minduntln kísért színhelynek ez nyersesége. Nem utl ez másr, mint rr, hogy néző itt színjátékot lát, tuljdonképpen idézetet, megelevenítést; z illúziót mint-egy zárójelbe teszi környezet, igyekszik állndó vontkozást teremteni mindennpokkl, megpróbálj beleépíteni köznpi tpsztlt világáb. Az ngol elődás puritán szegényességével tüntetett, míg mgyr felhsznált z állmi támogtás összes lehetőségét: vörös drpériák, bársony szuffiták, négy bejárós színpd, finomn gördülő, széthúzhtóösszeállíthtó díszletelemek; színpdnk egy sjátos több lépcsőjű tgolódás, mely végül kinyithtó, egészen vlószínűtlen mélységekig: ez színház minden erejével illúziót teremt, olynnyir, hogy Vtikánbn játszódó részek egy háttérvetítés segítségével teljes plszticitást nyernek; sixtusi kápoln éppúgy megjelenik, mint pápi trónterem. Az eredeti szöveg szerint ezt freskót eljátsszk". A Nemzeti Színház színpdán zonbn megjelenik; színész máris humoros lehetőséget knázht ki, lefekszik földre - ez szerzői utsítás -, de zzl, hogy vn mit néznie, z egész jelenet (I. felvonás 3. szín) különös plszticitást kp. A drb rról szól, hogy egy Frederick Willim Rolfe nevű kirúgott kis-pp zt képzeli, hogy pápává válsztják. A drb tehát két zárójel közötti vízió: z elején egy hónposszobábn látjuk képzelgőt, mjd innen hirtelen ível z útj Vtikán trónterméig, hogy ztán, mikor z álom lejátszódott, ismét végrehjtók krmibn pillntsuk meg. A dús díszletek s szép kosztümök ezt z álomszerűséget - prdox módon kissé megkopsztják. Minél színesebb ez z álom, nnál reálisbb, s minél reálisbb, nnál kevésbé álomszerű. A gzdg látványosság így némiképp elvesz drbból, míg másik oldlon különös többletet d hozzá. A többlet egy bizonyos klsszikus nemesség, némi pomp, némi belefeledkezés. Milyen áron? Tlán zon, hogy Frederick Willim Rolfe eszméiből látunk kevesebbet. Ez nem-csk vágyteljesülés, hnem minth egy megvlósulási lehetőség is lenne; nemcsk kívánság, hnem kár történelmi snsz - Mrtonnál tehát dekortivitás már mondnivlón igzít, kihsználj zt drb kínált lehetőséget, hogy történelmi tblókt vetítsen föl, és így sztorit domboríts ki, mgát pápi állm intim életét, és háttérben hgyj Rolfe gondolti kínját, belső viskodását. Mindez egyetlen hngsúly. De ez hngsúly lényeges különbségekhez vezet. A londoni elődás - h össze kell fogllnom néhány mondtbn - rról szól, hogy szervezett egyház kiveti mgából megszállott ortodoxiát; meglkuvó, opportunist és világi klérus megöli z postoli szellemben föllépő reformert. Ez mondnivló természetesen ktuális mi jobboldli mozglmk korábn; érdekes is, bár mint példázt, felületes. Mrton, úgy látszik, ezt példáztot elutsított. S helyette z egyéni szenvedés történetét munkált ki, zt lelket, ki megszállottság és rcionlizmus, hétköznpi tpsztlt és z isteni eufóri között hánykódik. S ez kép nem kevésbé érdekes. H kevesebb is z áltlános sugárzás - több z emberi melege. Tlán legngyobb különbségtevés, z áthngolás épp Hdrin ellenfele, pápistgyűlölő Snt lkjánál történik. A külföldi elődásbn ez z ír protestáns profán tömeget képviseli; sztócsot, ki vllást ürügyként hsználj minden nemesebb lélek elpusztításár. Mrtonnál Snt megemelkedik; jelleme meggyőződést és trtlmt kp - tlán zért, mert hic et nunc számár nem problém kiváló személyiség és tömegember ellentéte, hnem inkább két vllásos megszállottság furcs párbj. Gondolom, világos, hogy itt nem két elődás minősítéséről vn szó. H-nem rról, hogy rendezés sohsem ki-és bejárások kiszbás, nem egyszerűen színészi dikció meghtározás, hnem értelmezés. Mrton drb külföldi és ktuális mondnivlóját nem érezte érvényesnek. Megkereste tehát mindzt józn önkorlátozássl -, mi ebből drbból z ktulitáson túl megmrd; furcs ízét, képzeletének szárnylását, személyes drámát. Kétségtelen, hogy ettől drb nem muttj meg születésének minden indokát; nem tárj fel mondnivlójánk minden ágát. De d vlmit, mi ezzel egyenértékű: z átélhető személyi sorsot, vágyódás és cslódás drámáját.

15 E P TER LUKE: VII. HADRIAN (NEMZETI SZÍNHÁZ) KÁLMÁN GYÖRGY (ROLFE MINT PÁPA) KÁLMÁN GYÖRGY (ROLFE És még vlmit: szereplklmt. Szereplklmkt. Itt persze ismét sok és lényeges különbség fedezhető fel külföldi és hzi elődás között. A mi színjátszásunk áltlábn is túlzásokr hjlmos, erősebb és kihívóbb színekkel dolgozik. A szereplők gykrn - itt is, másutt is póthngon " szóllnk meg, krkterizálás érdekében. Az szerep például, mit itt Kálli Ferenc két rész-re bontott, és végrehjtó lkjábn egy különös fejhngot csendített meg, míg püspökként sját normális hngján beszélt - kirítt voln z ngol elő-dásból; ott sját hng ", tekintet nélkül szerep változásir, kötelező. Ugynígy mimikávl is tkrékosbbn bánik legtöbb külföldi társult. A mszkkl is. A kitűnő Agárdi Gábor, ki ezen z elődáson méltó sikert rt, olszos prókát tett fel, htlms hst növesztett ", holott egyszerűbb lett voln szövegből néhány célzást kiikttni, mint délceg Agárdit megkövéríteni. A természetesebb felfogásnk persze Mrton elődásábn is helye volt. Zolny Zsuzs, Csernus Mrinn ezt kép-viselték rövid szerepükben is; és meglepő volt Gelley Kornél önálló és érdekes értelmezése is; h egy rnggl följebb is helyezte Sntot sját színvonlán, de túlzásokb sehol sem tévedt, tiszt, árnylt és pontos volt. Akárcsk Avr István, ki püspöki ruhábn is megmrdt egyszerű, derék ngol ppnk. A végén térünk rá Kálmán György lkításár. Ngyszerű. Kálmánról ismertek közhelyek: ideges, érzékeny, intellektuális stb. Ismertek z ellenközhelyek is: hogy olykor modoros, hogy mintázásábn szélsőséges stb. Nos, ebben szerepben lklm volt, hogy egyéniségének szélsőségeit összefogj. A keretjétákbn minden idegességét kiél-heti; fő színekben, z álomjelenetekben pedig méltóságot és okosságot egyránt muttht. Milyen furcs, hogy z utóbbikbn volt teljes és mrdéktln, ott volt meggyőző, okos, szellemes; ott tudott váltni suttogásról hngerő-re, elmélyültségről frivolitásr. Milyen szerencse, hogy legkevésbé meg-szállottt játszott ki. Inkább z okos és tpsztlt lélek, meg szenvedő és meglázott jelent meg játékábn; volt benne vlmi megejtő kedvesség is legvártlnbb helyeken - egy sjátos cinkosság szereppel, hiszen ez szerep egyszersmind szerep szerepben és lám, e sok szint között kellemesen szállt fel s lá hnggl, mozgássl, egész hbitusávl. Emlékezetes mű z övé, s tlán még szebb lesz, h z indítókép játékábn elhgyj krikírozó vonásokt; nem véletlen, hogy mikor ez szín vissztér, mennyire meg tudj szóllttni keretjáték lényegét - z elégikus és álmodozó hngját. Vn hát egy önálló Hdriánunk, egy jó drbunk, mely ngyobb pompávl, dúsbb szereposztásbn jelenik meg, mint külföldi. Az erényei megörvendeztetnek; hibái z egész mgyr színi-kultúrár hárulnk. Mert nem kétséges, hogy vn hjlmunk túlzott dekortivitásr éppúgy, mint túlzottn mrkáns szerepfelfogásokr. Amellett z értelmezésről is megjegyezhetünk nnyit, hogy itt egy hmis áltlánosítás helyett ugyn reális drám került drb középpontjáb, de tlán lehetett voln még ezen is továbbjutni egy tágbb, világosbb, egyetemesebb üzenet felé.

16 PETER LUKE: VII. HADRIAN (NEMZETI SZÍNHÁZ) KÁLMÁN GYÖRGY (ROLFE, AZAZ VII. HADRIAN) D. F E H É R Z S U Z S A A VII. Hdrin díszletei és jelmezei Az álom és vlóság, z eszme és illúzió játékterét, vlódi és fiktív szereplők megjelenését kellett megterveznie Vrg Mátyásnk és Schäffer Juditnk Nemzeti Színház V I I. Hdrin című drámájábn. A díszlet- és kosztümtervező feldtánk bonyolultságát z mérheti fel igzán, ki ktolikus vllás önmgábn is szcenírozott rituáléit ismeri, szertrtások környezetének, z öltözködésbeli szbályoknk vizuális emlékét megőrizte. H egyszerű történelmi-társdlmi cselekmény lenne drb tárgy, két tervezőnek nem lenne egyéb gondj, mint pontos kuttómunk lpján hite-les levegőt teremteni, hibátln ikonográfiávl helyszínt és figurát jelölni. De egy nem létező páp és egy sohsem volt szituáció életre keltése, szürreális történés képekké formálás két művész intellektusát, vártln fordultokt elfogdó fntáziáját követelte meg. A neurszténiás látomásálom díszletben és kosztümben is szélesen, pompásn kibontkozó relitás, és reális történés szűk térbe szorított jelenetei eleven kontrsztot jelentenek Peter Luke színművében. A drám keretjátékánk cselekménye viktoriánus korszk testetlen pdlás-szob-nyomorát, áruházi álelegnciáját állítj szembe ktolikus egyház évszázdos műemlékinterieurjeivel, bíborosi kr htlmi jelvényeivel, méltóságot és bőséget sugárzó környezettel. Egy hétköznpi ember, pró cslásokkl terhelt különc - egy ngol ktolikus játék középpontj, őt szolgálj minden, s neki kell mjd mindenki fölé mgsodv, de mgányosn meghlni Krisztus földi helytrtójánk megálmodott szerepében. S h keretjátéknk neveztük vlóságos jelenetek sorát - szándékosn tettük. Ezúttl z álomképekben vlódi színpd, s ritk visszpergetés z eredeti helyszínre már drb közepén, de még inkább végén szinte erőszkosnk tűnik, s már-már nézőt érő inzultus htárát súrolj, mert ki kell lépnie fntázi gondoltokkl és drámi mozgássl teli birodlmából. Kálmán György Rolfe szerepében ki- emelkedő egyéni teljesítményt nyújt ebben zonbn vlmennyi szereptő és szceniki elem meghtározott részt válll. Egy jól szervezett társdlom muttj fel kiválsztottt, didlr és kétes értékű vértnúságr szánt hősét. Az első kép civil-ppi ruhás lkj éppen egzltált önimádt, reszketeg gesztusi révén kerül színpdi játék centrumáb. A hivtlnok-végrehjtók és kokott-feltűnőséggel öltözködő, szerelemre éhes özvegy társságábn, nyomortól, sikertelenségtől, tehetetlenségtől szűkölve mgányb menekült ember energiát árszt mg körül. Lelki test-vére Ágnes, tkrítónő. Ők ketten z élet kitszítottji. Puritán fekete-szürke öltözetük is emellett szál. Az irglmsság tárgy és lny egymáshoz trtozik. A színpd szűk előterében pompás vörös plüss flk nyílásábn kegyes hngultot ársztó szobrészlet, koporsó sivárságú fekhely jelzi vlóságos környezetet. Különös ez vártln ppi pomp itt, melynek elsősorbn műszki követelményekből dódó jelenléte már sejtet vlmit hirtelen színváltozásból, Akár- csk szegényes szobácskáb érkező mgs ppi méltóságok, kik már Rolfe álmánk szereplői. A vörös-lil cingulusokkl értelmet nyer háttér ünnepélyes bársony, s helyszín tüneményesen gyors és szellemes átlkításávl, rövid közjáték után kitárul néző előtt pápválsztás színhelyének, Sixtus-kápolnánk lélegzetvisszfojtásr késztető, fenséges képe. Itt már tobzódik díszlettervező színés fényhtásokkl. Szinte szétönti csillogó velúrjit, szigorún ügyelve térbeli konstrukciór. Rend, szbály és mérték kötelezi z egyház híveit, s biztosítj urink htlmát. Htlms, vörössel bevont pillérek, változtos csoportosítású lépcsők, emelvények, melyeken ugynz z nyg feszül, rny szegéllyel leszorítv - jó ritmusú játékteret dnk. Rjtuk bíborosok számár le-tett lcsony ülőkék, díszes pápi trón tirávl, de még krómcsillogású tolókocsi is z egyház évezredes gzdgságbiztonság szellemét testesíti meg. Az áttört szentélyrácsot - mely z előflhoz hsonlón sínen mozgthtó - térdeplő

17 ngylok plsztikái díszítik. Ez z prólékosn megmunkált színpdelem rr is lehetőséget d, hogy mögötte még monumentálisbbn jelentkezzék Michelngelo Utolsó ítéletének középponti része. A freskó ngyított-vetített részletének felhsználás díszlettervező telitlált. A középen fehér és szélei felé sötétedő körfüggönyön szinte világítnk z lkok. A ngy reneszánsz mester e brokkos mozglmsságú lkotás így, ebben kivágásbn illeszkedik tökéletesen cselekménybe. Az álom ezúttl döbbenet erejével rgdj meg nézőt, s játszdozó gyermekekké zsugorítj bíborosok csoportját. De hősnek is segít z igzság keresésében. A világi htlmukt féltő s z ökumenikus zsint összehívásán vittkozó főppokt vég-ítélet félelmetes megjelenítésével fosztj meg jelentőségüktől. A tnácskozások pápi fogdóteremben folyttódnk, színpdkép kisebb változttásávl. A vetítővászonr Collegium egyik termének illuzionisztikus teret ábrázoló freskój körül. Ezzel még tovább látszik bővülni színpdi tér. A fotó megváltozttj flfestmény oszlopit és boltoztát, díszítések térbeli elhelyezkedését. Élettel telíti festett rchitektúrát. Ez feszültséget hoz háttér és elő-tér viszonyáb. Itt kell megemlítenem helyváltozást jelző, bársony keretekbe lebocsátott gobelinek mértéktrtó, finom színezését, szuggesztív rányit. Ezek mozglms figurlitásuk ellenére is szerények mrdnk, hngultteremtő készségük viszont rokon zenei láfestéssel és hrngozás kitűnően lklmzott hnghtásivl. Mindössze egyszer tláltm tolkodónk díszletet, bbn jelenetben, mi-kor ismét Crowe-né otthonábn vgyunk. A festett blkmélyedés, télikert zöldjeivel élesebb, gresszívbb kelleténél. Nem z egyébként is hivlkodón kis-polgári környezet jelzése szempontjából, hnem inkább festett részlet lklmzott jellegének törése mitt. Inkább képzőművészeti műnek, mint díszletnek htott. A díszlet már-már operszínpdi ünnepélyessége, Rolfe álomkrrierjének felfokozott, vlóságot túlzó tmoszférájához lklmzkodik, de teljes htást kosztümökkel együtt ér el. Az első kép megszállott figuráj extrvgnciájábn is hős. Semmire sem vló, céltln intellektulizmus páp lkjábn egyszerre világot megváltó értelmet kp. Külső átlkulás is robbnásszerű. Törékenysége ellenére megnő hófehér pápi köntösben, még szemüvegének csillogás is, cinikushól és gynkvóból jóságossá, okossá változik. Kálmán György kiváló lkítás tele vn pró gesztusokkl, s ez környezet és öltözet fontos kiegészítője. Gondoljunk csk nehéz, rnnyl hímzett övre, sűrű redőzetű tlárr, csillogó bojtokkl ékes npernyőre. E méltóságos öltözet rejtett zsebéből kpj elő kis hmutrtóját, ltt igzítj meg hrisnykötőjét, s ezek mozdultok drám ritk, oldott pillntit hozzák. A tárgyknk mindenütt fontos szerepük vn. A csillogó pápi gyűrű, bíborosok drágkővel kirkott mellkeresztjei rájuk villnó színpdi fényben ngyszerűen egészítik ki redőzött selyemripsz köpenyek izgtott hullámzását. Megjelenésük z postoli egy-szerűség megtgdás. Színes-htlms társságuk erejét mégis könnyebb megtörnie fntikus pápánk, mint z ír protestáns gyűlöletét. Jeremih Snt z egyetlen szereplője drámánk, ki külsejében is átlgember. A cselekvő bosszú álmodozástól mentes lkj. Öltözködése minden korok férfikonfekciój, ügynöki elegnci, melyet egyéniségének féltett jegyeivel, szőrmével vgy díszzsebkendővel élénkít. Crowe-né gyondíszített rózsszín velúr ruháj, tolldísze és fátyl tlán hrsánybb szükségesnél. A csáböltözet nem veszi figyelembe, hogy pápi kihllgtásr készülő le-dér sszonyok még ezen z lcsony műveltségi szinten is szívesen álcázzák igzi lényüket áhíttos, szolid öltözékkel. Érdemes megemlíteni még mszkok és prókák krkterizáló erejét. A bíborosok némelyike biblii ábráztot ölt, frizeusok vonásivl és lktávl (Rgn bíboros: Agárdi Gábor). Ritk, nehéz feldt konkrét vtikáni színhely szceniki megformálás, nem kevésbé ppi egyenruh jellemet, embert minősítő kosztümmé változttás. Mindkét művész kitűnően oldott meg. Peter Luke: VII. Hdrin, Nemzeti Színház. Fordított: Vjd Miklós, rendezte: Mrton Endre, díszlet: Vrg Mátyás, jelmez: Schäffer Judit. Szereplők: Kálmán György, Zolny Zsuzs, Csernus Mrinn, Kálli Ferenc, Avr István, Gelley Kornél, Agárdi Gábor, Velenczey István, Csurk László, Bodonyi Bél, Szél Richárd, Gáti József, Szersén Gyul. SZEREDÁS A N D R Á S Sturt '69 Mondht bárki, mit kr, kinek nemes szíve, z pártját fogj Sturt Máriánk, még kkor is, h igz lenne mindz, mit mondnk ról " - írt Wlter Scott. Nemes szívű színigzgtók időről időre pártfogásb is veszik Sturt Máriát - bármennyit vittkoztk is rjt kezdettől fogv kritikusi. A szép skót királynő zonbn sosem hálátln lovgjihoz. Ritkán mrd szem szárzon, kssz üresen. A színházi élét gyníthtón vérpngásos - állpotán ez persze édeskeveset segít. Mint hogy szkeptikusbb korokbn fellépő érzelmi ínséget sem enyhítheti igzán előző korokból kölcsönzött pátosz. Schiller nem trtozik repertoáron trtott klsszikusok közé. Hlálánk I 5 0 éves évforduló-j lklmávl (1955-ben) ugyn megszporodtk kegyeletteljes felújítások, de ztán hosszbb hllgtás következett be. Az utóbbi néhány évben minth újr megnőtt voln z érdeklődés. Sturt Máriáját is több színház műsorár tűzte. Miféle értékek feltárásár, megmentésé-re válllkoztk ezek z elődások s köztük mi felújításunk? Lekpcsolhtó, tompíthtó vgy éppenséggel átvehető-e Schiller m már korszerűtlennek htó pátosz, mely szorosn kpcsolódik régebbi deklmáló-romntikus színjátszási stílushoz? Fel tudjuk-e fedezni mgunknk, lklms-e ez melodrám felé hjló drb korszerűbb trtlmk tolmácsolásár? Ezek kérdések, melyek mostni bemuttó lklmávl is felmerülnek, lényegében klsszikusok tiszteletének különböző értelmezésére céloznk. Schiller ót nemcsk történelemtudtunk, de tudásunk nyg is megváltozott. M már nemcsk Erzsébet bszolutisztikus törekvéseiben ismerjük fel hldás szükségszerű útját, de Sturtképünk is megtisztult romntikus ptinától. Úgy tűnik ugynis, hogy tizenkilenc évig börtönben sínylődő királynő nem töltötte bűnbántbn és tétlenség-ben npjit, hnem sűrűn levelezgetett XIII. Gergely áltl Rómábn és Reimsben felállított diverzánsképző" iskolák növendékeivel. Persze diplomáci mű-

18 SCHILLER: STUART MÁRIA (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ) EGRI ISTVÁN (PAULET LOVAG) ÉS VÁRADI HÉDI (MÁRIA) ködésbe lépett másik oldlon is. Lord Cecil és Wlsinghm Sturt-veszély leküzdésére kémelhárító szolgáltot szervezett, melybe belevonták -- drbbn gyónttóppként szereplő - Melville-t is. Wlsinghmék csk kedvező nemzetközi konstellációt várták meg, hogy Bbington-féle összeesküvés kiprovokálásávl lecsphssnk veszélyes ellenfélre. Persze helytelen voln Schillertől történelmet számonkérni, hiszen z számár csk lpnyg - lessingi értelemben vett névtár -, melyet szbdon kezelhet. Vonzlom és szükséglet - írj Sturt-tém feldolgozásánk idején Goethének -, szbdon kitlált, nem történelmi, hnem pusztán szenvedélyes és emberi nyg felé kerget." Világos, hogy Schillert histórii nyg mitizálhtó trtlm érdekelte elsősorbn, és ez szorosn kpcsolódott ez idő tájt érlelődő klsszicizmus-igényéhez. Elkáprázttt drmturgii lehetőség, hogy felelevenítheti z euripidészi mintát, egy sjátosn trgikus helyzetből indulht ki, hol már z első jelenetben dv vn ktsztróf és ezzel ktrzishoz vezető risztotelészi félelem ". A továbbikbn már csk z feldt, hogy részvétet keltsen hőse iránt. Jellegzetes Iphigeni szituáció. A börtönben sínylődő, ítéleté-re váró Sturt Mári végső soron épp-olyn történelemnek " kiszolgálttott áldozt, mint Iphigeni. Őt zonbn sorsáb vló beletörődés, megdás pillntábn nem Artemisz veszi mgához, hnem vértnúk misztikus közössége. Természetes, hogy Schiller z áldoztnk új etiki értelmezést dott, s z eredetében brbár-pogány motívumot keresztény mitológiáb emelte át. Történeti érzéke zonbn megóvt z egyoldlúságtól, nygát történelem megérzékített tényei közé ágyzt, s így z áldoztnk" nemcsk etiki, hnem történelmi értelmét is feltárt. Azt z ellent-mondást zonbn nem sikerült feloldni, mely z etiki és történelmi igzság között feszül. S ezzel elérkeztünk mindenkori Sturtelődások kulcsproblémájához, hhoz ugynis, hogy z etiki vgy történelmi konkretizációt kísérelje-e meg rendezés. Mindkét végletnek vnnk bukttói. Erre utlnk csknem vlmennyi kritikábn, elemzésben felbukknó fenntrtások. Ahol - drbbn is túlságosn nyersen, túlságosn konkrét helyzetekben fel-táruló - etiki trtlmt, Sturt mártíriumát" hngsúlyozzák, ott szükségsze- rűen csökken Erzsébet szerepe, s nő kísértés, hogy benne skót királynő romntikus-dibolikus ellentétét teremtsék meg. Ezzel együtt legtöbbször felbukkn z veszély is, hogy kettejük bonyolult, tényleges történelmi párvidlát - Schiller szándéki ellenére - holmi ktolikusprotestáns vetélkedéssé silányítsák. (Ez veszély z első weimri elő-dások ót kísért - s zót játsszák pl. gykrn erősen megrövidített formábn gyónási jelenetet.) Vlhányszor kritikusok szereposztássl kpcsoltos ki-fogásikt hngozttják, kimondtlnul ott vn ennek rendezői elképzelésnek bírált is. A másik lehetőség vgy inkább véglet, h történetiség vonlát emelik ki, történelmi drámár fordítják le Schiller szomorújátékát. Az utóbbi időkben erre főként z NDK színpdjin történt néhány - elismerten félresikerült - kísérlet. Míg z előbbi elképzeléshez elég volt semtizálni, leegyszerűsíteni szerepeket, romntizálni stílust, itt nehezebb helyzet, történelmi konkrétságb is beszivárgó etiki trtlmkt kell likvidálni. Ennek érdekében komoly húzásokr kerül sor: eltávolítják zokt sorokt, jeleneteket, melyekben Erzsébet kisstílűnek, nőiesen hiúnk és féltékeny-

19 SCHILLER: STUART MÁRIA (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ). MEZEI MÁRIA (ERZSÉBET) ÉS BESSENYEI FERENC (LEICESTER) nek muttkozik, más jeleneteknek pedig megváltozttják hngsúlyát. Így például ngy kerti jelenetben Sturt ki-fkdás groteszkül visszhngtln, z ngol királynő ugynis már előzőleg el= távozik. Megrövidítik és felgyorsítják gyónási jelenetet, zzl z indoklássl, hogy Burleigh meglepheti őket. Végül pedig nem hgytják mgár Erzsébetet z utolsó jelenetben, legfeljebb rossz tnácsdóitól szbdítják meg (Leicester). Míg z előbbi felfogásbn Máriávl szemben Erzsébet húzz rövidebbet, itt Fordítv történik. Erzsébet pozitív, történelemlkotó szerepének hngsúlyozásár. Ezekben z elődásokbn persze nyom sem mrdht schilleri pátosznk, és mikor szenvedélyes, romntikus dikció társlgási színművek hngját kénytelen utánozni, inkább z iskoli történelemórák hngultát idézi, semmint Schiller szellemét. Nehéz elhinni, hogy csk e két véglet létezik: ptetikus-érzékeny szomorújáték és szárz történelmi lecke. Túlságosn lekerekített, semtizált mindkét felfogás hhoz, hogy zt z áltlános, mély megrendülést" sugllj, melyet Schiller drb feldtánk szánt. Hol-ott ezt megrendülést olykor érezzük. Leginkább ott, hol etiki és történelmi igzságérzetünk kibékül egymássl. Ahol Schiller - drb minden ellentmondásosság ellenére - érezteti zt trgikus hsdtságot, mely történelmi szerep és személyiség htári között tátong, felidézi kiszolgálttottságnk, opportuniz musnk, árulásnk, hidegháborúnk " zt légkörét, mely Sturt Mári korát jellemezte. A drb máig is élő htásosságánk egyik és legmélyebb forrás éppen z, hogy Schiller drmturgii princípiummá emelte leplezés és lelepleződés, látszt és igzság szüntelen feszültségét. Erzsébet Angliájábn, hol egzisztenciális érdekében minden szereplő leglább két rcot " mutt, Mári z egyetlen, ki nem színlel, ki vlóbn z, ki. Az volt féktelen szenvedélyében, z bűntudtábn is: önmg. Ő z egyetlen, ki. biztos tudtábn vn történelmi hivtásánk. Schiller éppen bbn látttj trgikumát, hogy helyzete megfosztj történelmi szerep vlór váltásától. Azt hittem: én kioltom mindörökre z ősviszály pusztító ngy tüzét. " Erzsébet ezzel szemben állndón menekül, bujkál sját történelmi szerepe és felelőssége elől. Hol prlmentet, hol törvényt, hol pedig tnácsosit tolj mg elé, rájuk hárítv kikerülhetetlen cselekvés terhét. "Ne kölcsönözze törvénytől krdot, hogy szbduljon z ellenfelétől; nyers erőszk gyilkoló kezét ne pólyálj be szentelt fátyoláb, Mutss meg már végre önmgát!" De Mári sem. zonosul rögtön zzl mártír-szereppel, melyet be kell tölteni. Előbb múltj terhétől, később pedig szbdulásánk reményétől. kell megválni. Erzsébet és Mári küzdelme történelmi szereppel és egymássl mesterien ellenpontozott összehsonlításokbn zjlik le, és Schiller Ifflnddl még szereposztássl kpcsoltos elképzeléseit is pontosn közölte, nnyir ügyelt rr, hogy Erzsébet méltó ellenfele legyen Sturt Máriánk. Hogy Kton József Színház most n i felújításán ez mégsem így történik, korántsem színészi kvlitásokon, hnem rendező, Both Bél elképzelésén múlik. Both fő veszélyt " feltehetően schilleri pátoszbn látt, így hát megfosztott zt ngyszínház dt levegősebb tereitől, ugynkkor zonbn szkeptikus lévén mindenféle átértékeléssel" szemben, meghgyt " drám hgyományosbb, romntikus fővonlát. Az ő Mári-Erzsébet párhrc Jóság és Gonosz között zjlik, Mári jámborság, lázt már z első pillntbn félreérthetetlenül muttj mártírrcát, Erzsébet orgyilkosságr bizttó gonoszság pedig kevéssé utl történelmi konkrétságr. A romntikus egyszerűsítés kerti jelenetben termi legkétesebb gyümölcsét. A pici kofák veszekedése kissé groteszk ívben csp fel Mári ördögűző lobogásáig, mikor is Erzsébet felemelt kereszt elől lovglóostorát csttogttv távozik. Sjnáltos módon ez z Erzsébet-felfogás z eleve psszívbb, sttikusbb és vértelenebb Sturt-képet még inkább hlványítj, s végső soron dehumnizálj. A kmt-keret pedig nem teremt kedvező feltételeket sem z egységes stílus, sem pedig drb vlódi erőtereinek kibontkozttásár. A felújítás vég-eredményben nem dott válszt z itt felvetett dilemmár, mert eleve lemondott rról, hogy Schillerrel s különösen Sturt Máriávl kpcsoltbn kilkult reflexeinket megváltoztss. Jelentős közönségsikere viszont kicsit kdémikus színben tünteti fel polémiánkt. Úgy látszik, közönség romntik-szomj még kétesebb keverékű koktélokt is hálásn fogdj. Schiller: Sturt Mári, Kton József Színház. Fordított: Erdődy János, rendezte: Both Bél, díszlet: Bkó József, jelmez: Vágó Nelli. Szereplők: Mezei Mári, Pápi Erzsi, Várdi Hédi, Bessenyei Ferenc, Blázs Smu, Ungvári László, Pásztor János, Szbó Kálmán, Egri István, Sztnky István, Sinkó László, Győrffy György, Horki János, Schwetz András, Somogyvári Pál, Rksányi Gellért, Mjláth Mári, Apor Noémi, Zeitler Zoltán.

20 KOLTAI TAMÁS Ez itt mind boldog A Vőlegény vizsgelődás után Mi vn mgukkl? Ez itt mind boldogtln!" - csodálkozik Pendzsi, kis székely szolgáló z Ódry Színpdon, Szép Ernő Vőlegényének kifulldásig hjszolt, némfilmek lázálom-üldözéseire emlékeztető első felvonásábn. Az ijedt kis cseléd elálmélkodás vőlegényváró futkosóknk, kispolgári szegényszgot kétségbeesett igyekezettel eltüntetni króknk szól. Ez itt mind boldogtln, szónk etimologizálhttln, szánlmt, megvetést, iróniát egybefogó értelmében igen, erről szól színdrb, ezekről boldogtlnul tisztességes, boldogtlnul csló, boldogtlnul férjfogó, boldogtlnul elzüllő emberekről. Akiket főiskoli vizsgelődáson csup boldog színész játszik. A boldog színész könnyen felismerhető. Aki jól érzi mgát egy szerepben, z egyszerre vn felkészültség, fegyelem, játékosság és z oldottság állpotábn, s ez z állpot zért is nehezen téveszthető össze mássl, mert színházi életünkben olyn ritk. A Színművészeti Főiskol elődásin gykoribb, mint másutt. Tlán ezért is vésődött nnyir z emlékezetünkbe néhány éves múlt közeléből Kispolgárok, z Ahogy tetszik, Kivétel és szbály, Gentlemnek elődás. És most Vőlegényé. Abszurd bohózt Miért jó z elődás? Mert jó drb is. Szép Ernő drbji vlhogy mostn-r értek be. Alighnem groteszk divtjánk kellett eljönnie hhoz, hogy rá-érezzünk dilógusink fonák humorár, nyeglén félbehgyott mondtok villódzásár. Vn vlmi bszurd bennük. Vlmi együgyűen tlányos, felháborítón blőd, látszólg értelmetlen és mégis logikus. Tlán szereplők kpcsoltnélkülisége dilógusokbn. Feltűnt ez már két korábbi vizsgelődáson is, Május című tündéri egyfelvonásosbn és z Azr első felvonásánk párjelenetében. Mindkettő prlelje Vőlegény második felvonásánk dilógus fogászrendelőben egymásr tláló Rudi és Kornélk között. Most értjük igzán ezt bohózti hrsányságot. Akik emlékeznek Vőlegény 1960-s felújításár Mdách Kmrszínházbn (zt Vámos László rendezte, ki mostni vizsgelődás rendezőjének, Szirtes Tmásnk tnár), zok tnúsíthtják, hogy kitűnő elő-dás volt, mégsem rtott igzi sikert. Tlán mert kkor még nem tudtuk értékelni drb bszurd helyzeteit tökéletesen kifejező blődliket". Mert lehet-e bszurdbb szituációt elképzelni, mint Vőlegény lphelyzete? Nem vlmi titkos merényről, cselfogásról vn szó férjszerzés reményében. Itt minden pőre nyíltsággl történik. Csuszikék férjet krnk Kornélkánk, Rudi pedig hozományt kr. Egyikük sem titkolj szándékát. S ngyjelenet nem moliére-i pillnt, melyben kiderül, hogy rászedték cselvetőt. Itt z álszende nő legénylkásr megy, hogy leleplezze z ármányt, de nem zért, hogy megmentse mgánk fiút, hnem hogy z árttlnok rfinált őszinteségével még jobbn nykáb vrrj mgát. Ekkor pimszság láttán fiúnk is csk egy válsztás mrd. Neki is őszintének kell lennie, különben elveszett. És bevllj, hogy számár egziszteneiális szükséglet hozomány. Nincs itt szó szerelemről, csk üzletről. Vgy inkább rról, hogy nincsenek meg z üzlet feltételei. H meglennének, létrejönne házsság. Nem szerelem. Csk z üzlet. És kkor milyen jó is lenne. De így csk két őszinte ember áll egymássl szemben. És vll egymásnk. Itt egy pillntr zt hisszük, hogy Szép Ernő enged z érzelgősség csábításánk. De szó sincs erről. Ez cspd. Mert ez két ember z illúziótlnul hideg lelkét dobj egymás elé. És most jön helyzet zseniális megcsvrás. H nincs üzlet, jöhet z érzelem. (Brecht jut z eszünkbe: Mert érzelem nélkül z ember elálltisodik" - mondj Bicsk Mxi.) H nem házsodhtnk össze, kár szerethetik is egymást. És egymás krjáb omlnk. Soh ennél groteszkebb, fonákbb, jobbn visszájár fordított szerelmi jelenetet! Ami ezután jön, hrmdik felvonás, Kornélkát kokottá zülléstől megmentő Rudi nemes házssági jánlt, z eljegyzés hozomány nélkül - ez már romntik, érzelgés, "költészet szegénységben", lklmzkodás korízléshez. Tegyük hozzá, hogy bohózti elemekkel enyhítve és kitűnően megírv. Az elődás meg-meglóduló tempókkl és helyzetek élére állításávl éri el htását. Az első felvonás jövés-menése át- gondolt koreográfi szerint történik. Vámos és Szirtes tökéletesen kidolgozták szereplők színpdi életét. A címírássl hjlódó kmszfiú és z ny ideges kettősét drb nyitójelenetében egyik oldlról vrrógépen dolgozó Mrisk zktolás kíséri, másik szobából pedig szebbreményű Kornélk trillázás. Mert Kornélkánk énekórár kell járni, Mriskánk pedig vrrógépelni kell. Még jóformán semmi sem történt színpdon, s z lphelyzet már világos előttünk. Végigelemezhetnénk z elődást, egészen záróképig, melyben egy lighnem rossz házsság boldogtln révébe jutott boldog cslád csládi fényképek pózábn szembenéz közönséggel. Mégis inkább szereplőkről írnék részletesebben. Mindenekelőtt Kern Andrásról. Ő játssz Ppát. A Pp szerepe tuljdonképpen egy hosszú monológ. Akkor is monológot mond, mikor másokkl beszél. Tlán hllj, mit mások beszélnek, de csk mint rtikuláltln hngtömeget. Ő mondj mgáét. Előre gyártott formulákból, pnelelemekből álló mondti csk sját mgáról szólnk. Az Pp, kit Kern játszik, egy toprongyos bohém. Sosemvolt ktonságánk megszállottj. Kern jellemző, de tkrékos gesztusokkl klisémozdultokt tervezett klisészöveghez. Ágáló és fontoskodó emberke, kit senki sem vesz komolyn csládjából, de ő hlálosn komolyn veszi önmgát. Nem lehet megbántni, nem lehet legyőzni, nem lehet meglázni. Minden és mindenki fölött lebeg, mg külön világábn, kávéházk, biliárd- és kártycsták, Mókus Mórnék közegében. Szeretetre méltó, vedlett emberke. Ki-tűnő lkítás. Bodnár Erik játssz z Anyát. Nál is szerepre méretezett gesztikus mozgás tűnik szembe legelőször. Szénboglyhjú, kisírt szemű szenvedő" ny, lánykorából őrzi ffektált beszédmodorát. Élete kiskulcsok, kölcsönkért brossok és derékfájás-pnszok között zjlik. Ő trtj rendben lkást, mely áldoztos kezemunkáj nyomán z egyre vigsztlnbb romlás képét muttj. Legfőbb tevékenysége gyloglás, mmuszibn lighnem több kilométert járkál npont egyik szobából másikb. Néh olyn öreg, minth sját mmáj lenne, mi egy huszonkét éves színésznőtől nem kis teljesítmény. Kornélk: Detre Annmári. Színes, jó lkítás. A drb elején undok kényeskedő, élvezi kiváltságos helyzetét cs-