TARTALOM. játékszín H E R M A N N I S T V Á N

Átírás

1

2 TARTALOM B O T H B É L A Süket fülek (1) A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I SZÖVETSÉG F O L Y Ó I R A T A V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM J Ú L I U S FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N SZERKESZTŐ: CS. TÖRÖK M Á R I A Szerkesztőség: Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk. Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlpirodánál (KHI, Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámlár. Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, % évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12,- Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás játékszín H E R M A N N I S T V Á N fórum Antiromnt ik (3) S A Á D K A T A L I N A Csendesek hjnlok születése (8) S Z Á N T Ó J U D I T A rituálé gyönyöre (12) S P I R Ó G Y Ö R G Y Csernus Mrinn Psyché-estje (16) J Ó S FAY G Y Ö R G Y Szépreményű színház (18) Fitlok játéki M É S Z L Á S Z L Ó N É Diákszínjátszás, 1972 (22) N Á N A Y I S T V Á N Helyzetkép egyetemi fesztivál után (24) SZŰCS MIKLÓS A Győzelem győzelme (26) PÁLYI A N D R Á S Színházk, stílusok, vendégjátékok (29) M I H Á L Y I G Á B O R Az vntgrde színház - jövő népművészete? (33) B E R N Á T H L Á S Z L Ó Ankét vidéken (34) világszínház G E R G E L Y G É Z A Színház Mrosvásárhelyen (37) négyszemközt V Á G Ó P É T E R Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó műhely Játszni is engedd... (41) K Ö P E C Z I B Ó C Z I S T V Á N Festett ngyl, álrcos ördög (43) B É K É S A N D R Á S Munk közben II. (45) A C Í M L A P O N : Jelenet Hernádi Gyul Flnszter című drámájából (Pécsi Nemzeti Színház) (Iklády László felv.) szemle A N T A L GÁBOR Tháli mgyrul tnul (Dersi Tmás könyvéről) (47)

3 B O T H B É L A Süket fülek 1. Elég gykrn járok színházb. Szeretem és élvezem színvonls elődásokt, tudok lelkesedni szép rendezésekért s színes, izglms színészi lkításokért. Sem ezekben, sem zokbn nincs hiány. De örömömet, lelkesedésemet ngyon gykrn töri meg bosszúság, mely beszédkultúránk állpot mitt fog el. Nem új tém ez, időről időre újr felmerül. Minth pnszok, melyek ebben témkörben - kár hlkn, kár dörgedelmes hngon elhngznk - süket fülekre tlálnánk. Mi ennek z ok? Azt hiszem: számos ok között legdöntőbb rendezőink igénye, helyesebben igénytelensége ebben vontkozásbn. Nem is csk z, hogy beszédbeli hibákt nem kérik számon, nem jvítttják ki, hnem z is (és elsősorbn z), hogy ezt z egész kérdést - tisztelet ki-vételnek - leb ecsü lik, jelentéktelennek trtják. Minth egyik-másik vezető rendezőnknél z felfogás kpott voln lábr (s példájuk nyomán fitlbb generációnál is), hogy z elődásr szánt művek eszmei tisztázás, szituációk és szerepek ideológii-drámi-pszichiki elemzése mellett lényegtelen beszéddel vló külön fogllkozás. Ez felfogás persze ht színészekre is. Annál is inkább ht, mivel tnulás, szerepek szövegének bszolút birtokbvétele - kevés kivételtől eltekintve - próbákon történik, súgó intenzív segítsége és rendező kontrollj mellett. És h próbákon rendező nem jvít, nem reklmál: lig-lig vn péld rá, hogy színész önmgábn vitáb szálljon rosszul beidegzett szövegének, beszédjének rendező áltl nem kifogásolt hibáivl. Gykorltból tudom: milyen sziszifuszi munkát jelent, h egy-egy produkciónál változttni krunk ezen mgunk teremtette helyzeten. A próbák kezdeti szkszábn színészeink ngyobb része számár kimondottn zvró, h vlmely beszédbeli problém mitt megállítják, hiszen ekkor még - úgymond - minden energiáját rr összpontosítj, hogy vlhogyn el tudj mondni ( súgó után el tudj ismételni) szöveget. Később viszont már rendszerint rr hivtkozik színész: Én így szoktm meg, most már ne változtssunk rjt. ' Ugyn, kedves brátim, tegyük szívünkre kezünket: nem tlálkozunk-e np mint np ezzel jelenséggel? Színjátszásunkt megérdemelt elismerés mellett nem éri-e gykort z vád ( szó erős, jobb így: nem kíséri-e z z észrevétel): nturlist? Nos, ez el-len z észrevétel ellen küzdve, díszletben, rendezésben már számos eredményt sikerült elérnünk. De beszédünk, színészi munkánk egyik legfőbb eszköze - megítélésem szerint - változtlnul nturlist mrdt. A tudtosság hiányzik belőle, beszédérzék és beszéd törvényeinek ismerete áltl diktált tudtosság. Az előbbi csiszolásávl, z utóbbi lklmzásávl lehetne csk elkerülni zt z eléggé áltlános gykorltot, mi bbn jelentkezik, hogy színpdi beszédünk egészen olyn, mint z életben " (régebben úgy mondtuk ezt: "kávéházi beszéd"). H eddig nem derült voln ki, ideje most kimondnom: ezúttl nem z ún. beszédtechnikáról vn szó. Bár rról is lehetne beszélni, nem is keveset. De én most kimondottn mgyr beszédmódról, nemzeti nyelvünk törvényeiről, beszédművészetünk egyes kérdéseiről gondolkozom. És nem hllgthtom el, hogy - mint nnyi más kérdésben - itt is fennáll két véglet veszélye. Egyik: már említett - lustságból és tudtlnságból eredő - nturlist veszély (mit persze nemegyszer indulti töltettel szokás védeni, sőt, dicsőíteni is), másik: z z ún. szép " beszéd, mitől z isten óvjon meg mindnyájunkt! Amikor nálunk zt mondják vlkiről: legszebben beszélő színész vgy színésznő " - dicséret mögül zonnl kiérezzük bíráltot, sőt, lebecsülést is, persze udvris formábn. És joggl. Néhány vlóbn ngy művészünk beszédmódját (mit m már csk lemezekről vgy filmekről vn módunk megismerni) szolgin utánozni: komikus, korszerűtlen, vissztetsző. És ki ezen z úton jár, ki deklmáló, szépelgő stílust krj konzerválni, olyn risztó htást kelt vele, hogy krtlnul is másik véglet: pongyol, nturlist beszédstílus érveit és gykorltát erősíti. Sjnos. Itt vn mindjárt kérdő mondtok hnghordozásánk problémáj. Olykor még egészen kiváló művészeinknél is előfordul, hogy képtelenek megbirkózni vele. Színházbn, filmen, rádióbn, televízióbn újr meg újr el kell szomorodnom bizonytlnságokon, melyeket egy-egy kérdő mondt elhngzáskor tpsztlok. Pedig lpjábn olyn egyszerű törvénye vn. Én még Ódry Árpádtól tnultm meg. Íme: H egy kérdő mondtbn vn kérdőszó (pl.: mikor, hol, merre, meddig, hogyn stb.), kkor kérdő mondtot úgy kell elmondni, minth kijelentő mondt voln. Tehát mondt végét le kell vinni, pontot kell tenni után. (Persze nem z írásbn, hnem beszédben.) Azért kell így mondni, mert kérdőszó már úgy-is megdj mondt kérdő jellegét. (Pl.: Mikor voltál színházbn? " A mi-kor " szó vn legmgsbbn, szín-házbn" szó vn legmélyebben.) Ugynígy kell eljárni kkor is, h egy kérdő mondtbn benne vn kötőjellel z igéhez kötött -e " betű (illetve kimondásbn -e " hng): z úgynevezett kérdőhng. Ilyen esetben is mgsn kell kezdeni mondtot, s végét le kell vinni, pontot kell tenni végére ( beszédben), vgyis kijelentő mondtként kell elmondni, zért, mert kérdőhng (z -e " vgy -é " ) már eleve biztosít-j, hogy z illető mondtot kérdésnek értsük. (Pl.: "Voltál-e mostnábn szín-házbn? " A voltál " vn legmgsbbn, színházbn " vn legmélyebben.) Ezzel szemben fel kell kunkorítni kérdő mondt végét kkor, h sem kérdőszó, sem kérdőhng nincs benne, mert beszédben cskis ezzel felkunkorítássl lehet kifejezésre jutttni, hogy itt kérdésről, nem pedig kijelentésről vn szó. (P1.: Voltál mostnábn színházbn? " Ez esetben voltál " vn legmélyebben, s színházbn " szó, nnk is z utolsó előtti szótgj, ház " legmgsbbn.) Ez z egyszerű törvény. Egyszerű is, meg törvény is. És ezt z egyszerű törvényt unos-untln megsértik. Leggykrbbn zzl, hogy zt kérdő mondtot is felkunkorítv mondják el, melyben vn kérdő-szó, vgy melyben benne vn z z ominózus kérdőhng. Ettől ztán beszéd éneklővé ", ellenszenvessé lesz. Az ember trgédiájábn számtlnszor hllottm Ptrirch szövegét ( s ki méled-é? " ) úgy elmondni, hogy z utol-só előtti szótgot színész felemelte, felkunkorított, holott lefelé kellett voln irányítni, s pontot kellett voln tennie végére, mivel mondtbn ott vn z -é ", z bizonyos kérdőhng.

4 Vn tehát olyn kérdő mondt, melyik beszédben pontot kíván, és vn olyn, melyik kérdő hnglejtést kíván. Ez kétféle kérdő mondt beszédben, egymás mellett rendkívül szép, zenei játékot d. Kffk Mrgit Petike jár című versében fordul elő egymás mellett négy kérdő mondt: "Te vgy? Mit djk? Kávét-e? Klácsot? " Az első felfelé tendál (nincs benne sem kérdőszó, sem kérdőhng). A második lefelé tendál (kérdőszó vn benne). A hrmdik is lefelé tendál (kérdőhng vn benne). A negyedik újr felfelé tendál (sem kérdőszó, sem kérdőhng nincs benne). A hnglejtés képlete tehát: A kérdő mondtok hnglejtése ngyobb problémát okoz persze, h bonyolultbb mondtszerkezetekről vn szó. Lucifer szövegét: S nem érzéd-e eszméid közt z űrt, Mely minden létnek gátjul vl, S teremtni kényszerültél áltl? " legtöbbször úgy mondják, hogy z utol-só szó, z áltl" utolsó előtti hng-ját felviszik, vgyis kérdő hngsúlyt dnk mondtnk. Pedig igzság szerint itt is pontot kellene (kell) mondt végére tenni (mármint beszédben), mint-hogy z lpkérdésben, kérdő főmondtbn benne vn kérdőhng (nem érzéd-e). Márpedig főmondt dönt, nem pedig z után következő mellékmondtok. Mondjm tovább? ( ) Hoz-e eredményt, h továbbmondom? ( \ ) 3. Vn egy hiedelem - zt tpsztlom, hogy vn -, mely szerint minden eset-ben z igét kell hngsúlyozni szerencsétlen htározószó rovásár. Bbon. Vn egy hiedelem - zt tpsztlom, hogy vn -, mely szerint z is " szócsk kicsinyít, leláz. Bbon. Pedig hányszor hllom: Örökké szeretni fogom " - úgy, hogy szeretni " szót nyomják meg. Úgyszintén: Mg mégis szeretni fog. " S ugyncsk hányszor hllom (és olvsom, egyébként jelentős kritikusunk írásábn is) nemcsk, hnem... is" szerkezetet úgy, hogy z is " már lemrd végéről. Holott ez gykorlt nemcsk helytelen, hnem egyúttl fül-sértő is. Vn egy hiedelem - színészeink körében ngyon elterjedt -, mely szerint csk" szócskánk különleges, mgnetikus htás vn. Annyir szeretik sokn ezt csk"- ot, hogy unos-untln csk ezt hngsúlyozzák, s muttó névmást vgy bármi mást, h blszerencséjére odkerül után: elhnygolják mitt. S teszik ezt csk zért,... nem is tudom, miért, tlán cskzértis! Es itt vnnk névelők. A htározottk és htároztlnok. És velük szemben z egyre htározottbb állásfogllás: feleslegesek. Illetve. A személynevek előtt bántón gykorik z " -k és z z"-ok (noh áltlábn helytelenek és csúnyák), de hol elhgyhttlnok volnánk, ott elmrdnk. Hol zért, mert pongyolán beszélünk, hol zért, mert (tévesen) zt hisszük, hogy z egy " mint htároztln névelő - mgyrtln. Persze, ez is csk bbon. S h már z egy " -nél trtunk. Szerepelhet z egy" számnévként is, természetesen. Htároztln névelőként hngsúlytln, számnévként hngsúlyos. Volt egyszer egy ember; de páholybn csk egy ember ül. Az időmennyiségi meghtározásoknál is bántj fülemet z át nem gondolt hngsúlyozás. A perc, ór, np, hét, hónp, év stb. önmgukbn - számnév nélkül - is meghtároznk bizonyos időmennyiségeket. Lehet rá ok persze, mikor fontos, sőt szükséges előttük z egy " - et számnévként hsználni (tehát hngsúlyozni), de sokszor zt tpsztlom: kkor is ezt megoldást válsztják, mikor nincs rá szükség (pl.: egy perce sincs, hogy ilyesmit hllottm " ), sőt kkor is, mikor kimondottn ellen-tétben áll mondnivlóvl (pl.: még egy hetünk vn ddig"). Hsonlóképpen ellenérzést vált ki belőlem, mikor jelzőt mindenáron és minden esetben hngsúlyosbbnk tüntetik fel, mint jelzett szót. De éppúgy zvr z ellenkező véglet is, mikor jelző fontos, jelentős - és mégis jelzett szót hngsúlyozzák. Ikerszvinknk (kár-kár, vgy-vgy, sem-sem stb.) nem ngyon sikerült komoly tekintélyre szert tenniük. Ngyon ritk, hogy hngsúlyt kpjnk (holott kellene), tlán zért, mert mindig ketten vnnk, s úgy vélik nem kevesen, hogy kettesben hngsúly nélkül is csk meglesznek vlhogy. Akár ezért, kár másért történik: helytelen, csúny, h nem őket, hnem z utánuk következő szvkt hngsúlyozzuk. A bár" szó (leszámítv most lokál" jelentését) szerepelhet óhjtó, de szerepelhet megengedő mondtbn is kötőszóként. Én úgy tpsztlom, hogy óhj-tó mondtbeli szerepét mostnábn egy-re inkább kezdi elveszteni. Egyetlen hngsúlyon múlik kérdés. H bár " óhjtó mondtot vezet be: hngsúlyt kell kpni. ( Bár jőne már!", Bár mrdtm voln benne végig!") H viszont megengedő kötőszóként szerepel: hngsúlytln. (Bár sokn így mondják z óhjtó mondtokbn is.) Az egyelőre" és helyiség" szvk helyes kimondásáról már más lklomml beszéltem. H most újr előhozkodom velük, zért vn, mert úgy látom: nemhogy jvuln, inkább npról npr romlik helyzetük. Már-már ott trtok, hogy zt hiszem: tlán z iskolábn, tlán főiskolán, z egyetemen sem tnítják, vgy nem jól tnítják. Az egye-lőre " szóbn nincs n " hng, nem is lehet. Nem zt fejezi ki, hogy két egyenlő vlmire (osztunk, vágunk), hnem zt, hogy ideiglenesen", átmenetileg", egy időre " - vgyis egyelőre. A helyiség " pedig nem zonos város és község gyűjtőnevét jelentő helység" szóvl. A helyiség kisebb vgy ngyobb, flkkl körülvett tér, egy épület része, tehát szob, terem stb. Miért szegényítjük nyelvünket? 4. Kellene beszélni még fő- és mellékmondtok fölé- és lárendeltségi szerepéről; rról jelenségről, hogy jelentéktelenebb mellékmondt gykort elfeledteti döntő főmondtot. Kellene beszélni cezúrák rossz helyen vló lklmzásáról, minek következtében mondtok széttörnek, s z össze nem trtozó részek egybefolynk. (Ez egyébként tipikus ismérve nturlist beszédnek.) Érdemes voln elgondolkozni zon: miért hiszi még m is - tévesen - nem egy fitl színészünk, hogy vesszőnél fel kell vinni hngot. Vgy honnn

5 játékszín HERM ANN ISTVÁN Antiromntik Jegyzetek z évd mgyr bemuttóiról Ismét divtb jöttek regényből készült színdrbok. Formilg drámitln drámák évdj zjlott le. Trtlmi szempontból közös vonás forrdlmiság ntiromntikus bemuttás. Túljutottunk z elvont erkölcsi és politiki kérdéseken. Még konkrétbb, ktuálisbb, npjink vontkozását is átfogó ábrázolásr vn szükség. Mindenekelőtt egy műfji rémálmomml kezdeném. A rémálom röviden és velősen így hngzik: született egy mgyr drám, melyből későbbiekben regényt írtk. Ez persze csk rémálom, hiszen áltlábn születtek regények, melyekből később drámát teremtettek és színpdr hoztk. De mit mond ez műfji problém trtlmilg? Látszólg semmit. Csupán zt, hogy egy-egy műfj sikeres lkotási nemsokár megjelennek szín-pdon is, vgyis színpd nem sját szerepét válllj, tehát drámák elődását, hnem z irodlmi ismeretterjesztést. Ebből zonbn z következik, hogy z évd mgyr drámáink legtöbbje dilógusokr bontott regény. Nincsen bennük központi szervező konfliktus, nincsen bennük úgynevezett drámi csúcspont, hnem legtöbbnyire belső monológok, illetve belső dilógok hlltsznk színpdról, és dilógusokbn több szubjektivitás, több z érzelgősség, z önelemzés, mint z objektivitás, kegyetlenség és vlóságelemzés. Ez szükségszerűen következik z előbb említett puszt formi kérdésből. Regényes" drámák A regényből gyúrt drbok között elsőként Jóki Ann regénye helyettesítette drámát. A cím, Trtozik és követel, Gustv Freytg múlt százdi német író Soll und Hben című regénycímének fordításként vált először közismertté. Ez regény mg idejében német kispolgári nturlizmus mintpéldány volt. Jóki Ann hősei Ildikó és Miklós néven átélik fitl házsok lkásnélküliségének szokványproblémáit. Minden szokvány szerint megy, és Kővári Ktlin rendezése szerint áltlábn nincs is ennek z életnek semmiféle kiemelkedő eseménye, trtlm, hcsk nem z, hogy főbérlő lány külföldihez megy férjhez. Ez nyilván zt jelezné, hogy vnnk, kik ngystílűen, de éppen ngystílűségük mitt semmiféle terhet, felelősséget nem válllv próbálják megoldni ugynzt problémát, melyben hősök végigszenvednek két részt, né-hány évet, idegosztályt stb. Ehhez szenvedéshez hozzájárul, hogy egyikük kuporgtni szeretné pénzt, másikuk költeni, vgyis különböző tempermentumúk - és így minden megoldhttln. A megoldhttlnság ennek z életnek sivárságát jelzi. De ennek z életnek sivárság problémfelvetés mélységhiányát is muttj. Mert ebből témából lehet esetleg novellát írni vgy kisregényt, hiszen pszichológii motivációk ott kiterebélyesedhetnek és érdekesek is Drámát zonbn semmiképpen, mert drám ezeket motívumokt csk jelezni tudj, s zután elhl - de minden koppnás nélkül. Ugyncsk z dptációk közé trtozik Tersánszky Józsi Jenő Viszontlátásr, drág című művének elődás is. Ebben z elődásbn sem kpunk többet, mint illusztrációt. Kivontot Tersánszky könyvéből, de még bevontot is, mi meglehetősen szirupos, biedermeier és éppen ezért hngultpótlék. A regény problémáj z, hogy vjon kispolgári lét háború folymán lklmssá teszi-e benne élő embereket vlmiféle trtásr. A válsz egyértelmű nem, és trtás helyett megmrdnk z illúziók, külsődlegességek, melyeket kispolgár háború ltt éppoly bánttlnul ment át, mint bármely más korszkbn. Közben minden összeomlik. Minden illúzió meghzudtolódik, s ezt mindenki tudj, de senki sem vllj, és különösen nem vllj be önmgánk. Ezért zután nnk lengyel lánykánk története, ki hdi helyzet változás szerint hol orosz, hol pedig osztrák tisztek szeretője lesz, Tersánszkynál nem kerül bele bb szentimentális ködbe, melybe színpdon, hol egyre csk sjnáljuk kislányt, ki eleinte viszonylgos vonkodások közepette, később zután érzékeire és érdekeire hllgtv, vonkodás nélkül, sőt csábítón jár ágyról ágyr. Az ágyrjárás problémáj zonbn korántsem olyn érdekes, mint Tersánszky kegyetlen tárgyilgosság. Alig kpunk vlmit gúnyból, z iróniából - ez legfeljebb lány pját játszó Páger Antl sjátj nnál többet lány összeomlásából, kit végül is rettenetesen sjnálunk, mert z ágyrjárássl sem sikerült háború idején összekprni nnyit, mennyit hsonló tevékenységgel békeidőkben összekprhtott voln. S így bármennyire szép mozzntok vnnk is z elődásbn, végül is nem Tersánszky könyvének illusztrációj, hnem sóhj felett, hogy háború nem tesz jót z erkölcsöknek, ered z modorosság, mely nem ismeri pontot. De - gondolom - elég egye-lőre (és nem egyenlőre) ennyi. Még így is ggódom: nem sütik-e rám néhányn bélyeget: mindez mrdi, konzervtív, lényegtelen kérdésekkel fogllkozó okvetetlenkedés... Én úgy hiszem: fontos kérdés ez. H részelemek hibásk, vgy rosszul vnnk felrkv: z épület kerül veszélybe. Egyébként is vn bennem némi fenntrtás z olykor rejtvénynek is beillő muttványokkl szemben, főképpen kkor, h szemfényvesztő máz mögül, unos-untln kibukkn z lpismeretek hiány. Gondolom, érdemes voln és helyes lenne, h gzdg és ngy feldtokt megoldni tudó, ngy feldtokr hivtott színjátszásunkbn több figyelmet fordítnánk beszéd kérdéseire is. Nem lehetne próbák során kimondottn erre is gondolni? Nem kellene-e rendezőinknek esetleg külön beszédelemzést is trtniuk, ngyobb kontrollt gykorolniuk e téren is? S tlán még kritikusink is jobbn odfigyelhetnének.

6 Kertész Ákos: Mkr (József Attil Színház ). Mrgitty Ági (Sztnek) és Kránitz Ljos (Mkr ) még nemi erkölcsöknek sem. A viszontlátás foglm Tersánszkynál tehát konvencionális hzugságok közé trtozik, de színpdon viszontlátás nem egyszerűen hzugság, hnem puszt szólásmondás, melynek trtlmtlnságát z első pillnttól kezdve mindenki tudj, még hősnőt játszó Venczel Ver is érzi, tehát semmiféle várkozás nem keletkezik. A várkozás még bizonyos feszültséget teremtett voln színpdon, de ez z első pillnttól kezdve nem volt, és ilyen értelemben merev illusztráció urlkodott el. A Mdách Színház Vészi Endre A hosszú előszob című művét gyúrt át színpdr. Vészi regényében kétségtelenül furcs szituációt tlál, és ezen szituáción belül néhány csodbogrt. A csodbogrk ngyon érdekes kuriozitást jelentenek regényben, de színpdon bizony igencsk hlványk. Egyrészt zért, mert drám mint műfj nem egyszerűen extrém figurákt hoz színpdr, hnem extrém figurák összeütközését is produkálj. Itt viszont figurák remekül forognk önmguk körül, s egymássl időnként érintkeznek is, de ebben z érintkezésben nincsen semmi szükségszerűség. A lkástuljdonosnő, ki elszórkoztt bennünket élete történetével és zzl, hogy hozzáment imádott néhi férjéhez, egy cukrászmesterhez, s mostnáig hálás neki, mert ezt szép ngy lkást hgyt rá - önmgábn egyáltlán nem érdektelen. Ugynígy nem érdektelen z z egykori törvényszéki bíró sem, ki beleőrült törvénytelen perekbe, és állndón vádirtokt foglmz egykori fölöttesei ellen. S végül különösen érdekes Gold Ljos figuráj, kiben sikerült megrjzolni Vészinek trmbulin-embert. A trmbulinember foglm persze némi mgyráztr szorul. Ez z z embertípus, ki mindenkor jó ugródeszkánk - mások számár. Rezignációvl, melnkóliávl nézi végig, hogy felesége otthgyj egy egyetemi tnár kedvéért, mjd hsonló melnkóliávl elmélkedik el zon, hogy ő viszont nő kedvéért bbhgyt z egyetemet, és elment pénzt keresni. Ugyncsk rezignáltn veszi zt is tudomásul, hogy egykori neje időnként felkeresi z ő lbérleti szobáját, és befekszik z ágyáb. Egyszóvl Gold Ljos, kit Grs Dezső mg csetlés-botlásábn és bölcs nyuglmábn hoz szín-pdr - z igzi, tipikus trmbulin-ember, ki nem lázdozik. Sőt, meg vn elégedve, bszolút mértékben belenyugszik sorsáb. S tovább lehetne sorolni lkás többi lbérlőjét is, kik mindnnyin figurák". Figurák, de nem drámi lkok, mert mindegyikük ismét és ismét ugyn-zokb helyzetekbe kerül, meg-meg-újulón ugynzt mondj és teszi. Egyikük például mindjárt drb elején kijelenti, hogy ő nem kurv, s ebből mind-járt tudjuk, hogy nimfomániás, mit z-után egész este bizonyít. Mindenki tehát zt erősíti meg, mit z első pillntbn tudunk ról, s még z sem meglepetés, hogyh lkástuljdonosnő z elődás vége felé elátkozz egykori férjét, mivel lkást rövidesen lebontják. S z, hogy színpd megőrizte keretjátékot is - mely szerint hosszú előszobábn film-felvételt krnk csinálni, s felvonul z úgynevezett stáb -, csupán lóg z egész játékon nélkül, hogy vlmiféle módon hozzátrtozn. Így zután kpunk egészen heterogén pillntokt, véletlenül összeverődött emberek portréit, lulnézetből, felülnézetből, oldlnézetből, ágynézetből és világnézetből, de világnézet nem értékesebb, mint z oldlnézet és z ágynézet, mint felülnézet. S ez mozikképsorozt állndón telítve vn önismétlésekkel, s így színpd teljesen drámitln. Az elvetélt tehetség Azért volt érdemes regény és drámi műfj különbségének néhány gykorlti következményére rámuttni, mert egyfelől mennyiségileg telítve vgyunk színpdr dobott regényekkel, másrészt ez telítettség egyre keserűbb tnulságokkl jár. S vontkozik ez József Attil Színház Mkrájár is. Annk ellenére sem igzán sikerült produkció ez, hogy Mkr vitthttlnul legngyobb érdeklődést fölkeltett regények közé tr-

7 tozik z utóbbi években. S ez z érdeklődés ngyon sok mindennek szólt. Elsősorbn Mkr volt z első, zok közül művek közül, melyek pillntnyilg mgyr színpdon leginkább npi-renden levő problémát és gondoltot érintik. A Mkr nem más, mint egy tehetség elvetélődésének története. A színpdi változt nnyir rgszkodik regényhez, hogy regénynek csknem minden fontos motívum színpdr kerül. Nem feledkezik meg színpdi változt még regény előtörténetéről sem, mikor Mkr kültelki hverji prtib vágtk" egy lányt, és ez z emlék Mkr életére elhtározó befolyást gykorolt. De végigkíséri színpd Mkr Vli iránti szerelmét, ábrázolj tehát romntikus, értelmiségi kommunist forrdlmárlány egész szellemi beállítását, mjd szkításukt, Mkr házsságát, boldogtlnságát házsságbn, z új szeretőt, Sztneket stb. Egyszóvl z egész regény fő motívumi mind megjelennek színpdon. A különbség zonbn mégis igen ngy. A regény, mint láttuk, tehetség elvetélődéséről szól, és ez nem ábrázolhtó drámábn, hiszen csk igen finomn körülírhtó, néh tárgyk hngultábn és szemléletében megjelenő eszközökkel érzékeltethető. Ehelyett színpd oknyomozást folytt: miért hlt meg Mkr. Nem tehetség eltékozlódásár összpontosul minden színházi energi, hnem ellenkezőleg,. hlál okink kiderítésére. Emögött felsejlik ugyn tehetség semmivé foszlás, de tuljdonképpen z okok hirtelen morálissá válnk. A regényben következmény z, hogy Mkr szkít Vlivl, és ugyncsk következmény Mkr elhibázott házsság stb. A színpdon szkítás tökéletesen érthető, hiszen végső soron két, egymáshoz életstílusábn nem illő ember szétfejlődéséről vn szó, s házsság mkri életstílus szükségszerű következménye, mjd Mkr házsságtörése ennek z életstílusnk belső kiegyensúlyoztlnságát fejezi kii. lelkestül romntikus forrdlmár, nem kíván mg számár semmit, illetve nem érdekli, hogy mit kp, pusztán dni kr. Benne élnek évszázdok és évezredek forrdlmánk jelszvi, s ő mindegyiküknek eleget kr tenni, kigylt módon felvilágosultn kr élni, és mint z élet egyetlen lehetséges formáját tünteti fel ezt z állítólgos felvilágosultságot. Ennek következtében Vli mindenütt - elméletileg - pillntok ltt megoldj kérdéseket. Minden jelenség mögé tételez egy okot, és h z okot tételezte, kkor boldog, és h vlki még tovább meditál, nyvlygónk trtj. Ahhoz típushoz trtozik, kinek fejében minden jelszó. A jelszvk úgy rendeződhetnek el, hogy zt z életproblémák megkívánják, és ezzel minden zárb megtlálj megfelelő kulcsot. Még h vlmit nem tud, zt is úgy mondj, mint lehetséges megoldást. Ez romntikus forrdlmár vezeti be Mkrát szocilizmus problémáib, és Mkr világosn érzi: Vli gondoltvilág feltétlenül mgsbbrendű, mint kispolgári gondoltvilág átlg, de sohsem érzi megoldottnk zt, mi Vli számár megoldás, és minek jegyében pillntok ltt tovább lehet hldni. A rendezés is hngsúlyozz, vlmint Pálos Zsuzs és Kránitz Ljos játék is, hogy Vli gyors, dinmikus, míg Mkr tépelődő, mckószerű, morfondírozó. A problém csk z, hogy mindz, mi dinmikus, közvetlenül megjelenik szvkb és mondtokb öntve, míg tépelődés csk látszik Így nnk ellenére, hogy Mkr d- Hernádi Gyul: Flnszter (Pécsi Nemzeti Színház). Győry Emil (Peter Considernt) (Iklády László felv. ) A romntikus forrdlmár Itt tehát drám z oknyomozás formájábn inkább pszichologizál, mint regény, és regénybeli élettény süllyed háttérbe. Ennek ellenére persze még drámi változton is átsüt z problém, mely - ngyjábn és egészében - pillntnyilg mgyr színpdot fogllkozttj. S ez pedig romntikus forrdlmár kérdése. Mert Vli testestül-

8 rbbn nem ném szereplő, mert néh kikimond vlmit, mégis ném szereplőnek tűnik, nemcsk Vlihoz, hnem még Sztnekhez képest is. Színpdilg persze ngyon érdekes z, hogy Kránitz mint ném szereplő " is ott vn szín-pdon, és igyekszik felnőni szvk árdtához, s ez legtöbbször sikerül is neki. A teljesítmény zonbn, melyet ezennel nyugtázunk, nem feledtetheti, hogy drmturgilig mennyire problemtikus ez szellemi túlsúly, mely nők oldlár billenti mérleget. De csk túlsúlyról vn szó s nem fölényről Kertész Ákosnk vlóbn sikerült megrgdni zt problémát, hogy z ötvenes évek felvilágosult kommunist generációj mennyire külsődleges módon dott progrmokt, és mennyire telítve vn ez külsődlegesség értelmiségi gőggel, fölénnyel és mgbiztossággl, még kkor is, h legszerényebb és legegyszerűbb formákbn jut kifejezésre. S nemcsk kkor élt ez típus, hnem npjinkbn is, és npjinkbn is nyomsztón ht mg mindentudásávl, mg részigzságivl és nem orientál, h-nem inkább elijeszt. Mkr trgédiájánk egy része z, hogy vlóbn hldó gondoltokt éppen ebben formábn és éppen ezzel mgtrtássl kpcsoltosn ismer meg, és úgy tűnik, minth z értékes gondol-tok is hozzátrtoznánk hhoz lényegi életidegenséghez, mit Vli árszt mgából. Az írói ítélet regényben nem egészen világos, hiszen rról vn szó, hogy ez z értelmiségi szemlélet egyfelől megcsillntj z emberi élet elvont lehetőségét, és konkrétn szétrombol mindent, mi emberi. Mkr fenntrtás, szkítás és kritikáj ebből ered. A szín-pd viszont mindezt csupán futólg érzékelteti, s inkább úgy tűnik, minth Mkr képtelen lett voln követni romntikus Vli szárnylását", s ezért le-hullott házsság és köznpi lét mocsráb". Bizonyos, hogy regényíró Kertész Ákos sem foglmz ebből szempontból teljes htározottsággl, de fő vonl és fő gondolt mégiscsk z, hogy z ilyen típusú szárnylások, z állítólgosn ngy gondoltok, kigylt utonómiák összetörik nem kigylt, hnem vlóságos életeket. S ez z, mi ngyobbrészt elsikkd drámábn. Ehelyett persze új értékek is csillnnk fel, hiszen drámábn ngyobb szerepe vn például Mkr brátjánk, ki z oknyomozást vezeti, és Horváth Sándor felfelcsillntj zt, hogy ebben z cmberben több vlódi gondolt vn, mint Vlibn, de hiáb nyerünk egy-egy értékes mozzntot, ez ligh kárpótol regény - el nem döntött -, de mégis legfontosbb gondolti értékéért. Új gondolt nyomábn A gondolti érték kifejezésen különös nyomték vn. Kitláltk ugyn már olyn színházt, bulvárszínházt, hol színi htás önmgáért vló, de igzi mély színházt gondoltok nélkül nem lehet csinálni. Persze gondolt kkor színpdr vló, hogyh vlóbn mélyen ktuális. A Mkr és néhány, ez évben bemuttott drb - mint erről szó lesz - zzl tűnik ki, hogy leglább keresi ezt gondoltot. Mert h Tnner Johnbn gúnyolódv beszélnek rról z emberről, kinek egyetlen olyn gondolt sincs, mely i8... után jött voln forglomb, leglább olyn gúnnyl kell beszélni rról színpdról, mely gondoltilg képtelen rr, hogy olyn ötlet-foszlányokt hozzon színre, melyek 1956 utánról szármznánk. S korántsem véletlen, hogy ezen területen mgyr költészet mindig élen járt, mert minden legend ellenére mgyr lír ngyon is filozófii lír. S ugynígy nem véletlen, hogy Illyés Gyul új, illetve fölújított Bál pusztánj egyike volt zoknk műveknek, melyek htározottn eme új gondolt irányáb tpogtóztk. Mindenekelőtt Bál pusztán - trtlm tekintetében, drmturgiáj minden hézgosság ellenére is, kimondott vit brechti felfogássl. Brechtnél, mint ismeretes, Koldusoperábn jelenik meg z gondolt, hogy előbb hs jön, z-tán morál. Illyés Gyul Bál pusztámbn megírj summásoperát. Ennek mottój éppen z ellenkezője lehetne brechti gondoltnk: előbb morál jön, s ztán hs. A történet tudniillik sem-mi más, mint legszokványbb szokványtörténet. A pusztár érkező egyik lányr szemet vet egy úriember, holott lány szerelmes egy prsztfiúb, és béresek megtréfálják és meg is szégyenítik szoknyár éhes úriembereket. A tém tehát sem nem új, sem nem meglepő. De nem is tém z érdekes itt, hnem krkterrjzok, és z meglehetősen esszéisztikus kísérőszöveg, melyet Illyés Gyul egy hrmincs évekbeli flukuttó diák szájáb d. A kommentár gondol-ti kommentár, és drmturgiilg egyáltlán nem illeszkedik bele történésbe. De mégis e kommentár segítségével válik drb ktuálissá. Mert ebben kommentárbn sjátos külön intellektuális drám vn. Ennek z intellektuális drámánk lényege z, hogy nézőközönség - jobbár zokból és zok követőiből rekrutálódik, kik mguk is hrmincs években romntikusn bloldli állásponton álltk. S kommentátor sem többet, sem kevesebbet nem mond ki. mint zt, hogy gyűlöli dzsentrivilágot, mert dzsentrivilág, mgyr úri társ-dlom nem embernek tekinti zokt, kik vlmilyen szempontból lárendeltjei, hnem prédánk. Prédánk, kivel zt lehet csinálni, mit krnk. A drbon belül z urk kártyprtiját prodizáló jelenet kiemelkedő mestermű. Ilyen gyűlölettel, ilyen sztírávl ritkán láttuk megrjzolni mgyr múltt. S hozzáfűzöm ehhez, hogy rendezés is itt remekel legjobbn. Igen ám, cskhogy romntikus forrdlmár zt hiszi: h eltűnik z úri világ, eltűnnek z úri szokások is. H nincs dzsentri- Mgyrország, kkor nincs dzsentroid mgtrtás. És ezt nézőtér szemébe mondj. Innen ered z esszéisztikus betét intellektuális feszültsége. Az utonómi védelme A summásoper tehát ktuális bbn z értelemben is, hogy z emberi utonómiát védelmezi. Legyen vlki summás vgy egyetemi hllgtó, munkáslány vgy tisztviselő - trts meg önbecsülését, és ne higgye zt, hogy z emberi utonómiánál többet ér pénz, vélt ngyság vgy kármi előtti leborulás. Önmgunk oddobás ellen beszél Illyés és rról, hogy dzsentri-mgyrország felszámolásávl még nem tűnt el dzsentroid érzésvilág, mgtrtás és morál. Továbbá rról is, hogy egykor sokn úgy hitték: csk feltételeket kell megváltozttni, és minden egyéb megváltozik mgától is. Kiderült, hogy nem fel-tételeket kell csupán megváltozttni, h-nem minden egyebet is. Mi eddig még csk feltételeket változtttuk meg. S most lesz soron, h felismerjük ennek szükségességét, z egyebek megváltozttás. S mindezt ez summáspoer mondj el, melyben népdl helyettesíti songokt, illetve népdl veszi át z ntisong szerepet. Cskhogy, sjnos, nép-dlok felhsználás és egymásr következése nincs úgy megkomponálv, mint Koldusoperábn songoké. Bármennyi-re kiváló zenei lpnyggl dolgozik z elődás, z lpnyg még nem kompozíció. Pedig erre kompozíciór ngyon is szükség lenne, mert drmturgi

9 gyengeségei ilyen módon helyenként még z ellenkezőjükbe is fordulhtnánk, hiszen lpot teremtenének zene drámi szerepére. Így viszont inkább illusztrtív betétdlok, melyek belső szépségüktől függetlenül tovább drbolják drmturgiilg drámát, és legötletesebb rendezői erőfeszítések sem képesek drámi sodrást újrteremteni. Pedig gondolti nyg, költészet és drmturgii értelemben is invenciózus mozzntok megérdemelnék precízebb és sokoldlúbb kidolgozást. Belenyugvás bulvárb A Tháli Színház másik bemuttój Csurk István Szék, ágy, szun című drbj viszont nemhogy néhány évtizeddel ezelőtti, hnem leglább egy évszázddl ezelőtti bulvár mértékkel mérhető. Az régi pesti mondás, mely szerint ngy hivtlok megszerzésének négy módj vn: sját fenekünk segítségével, más feneke közvetítésével, sját nemiségünk segítségével és más nemisége áltl - jobbn és tömörebben fejezi ki drb mondnivlóját, mint mg drb. Nincs kizárv, hogy drb mögött társdlomkritiki elgondolások is meghúzódtk - elsősorbn menedzserideológi kritikáj -, de mindezt eltkrj z, hogy drb előregyártott elemeket vriál. Borzsztó ngy számbn kerülnek elénk jól megcsinált drbok bulvárptternjei, és éppen ez z elszomorító. Mert itt nem technik megtnulásáról, elsjátításáról vn szó, hnem egyszerűen belenyugvásról: ezek megállnk színpdon egy évszázd ót, miért ne állnánk meg most is. Így zután szokványmlckodások, férj impotenciáj, feleség nimfomániáj, strici cinizmus semmi jellemzőt nem mondnk el, csupán zt sugllják, hogy így volt ez, rosszul volt, de így vn ez, és rosszul vn. Ezért sekély gondoltért nem érdemes színházb menni. S nnál ngyobb bj ez, mert Csurk István eredetileg mondni vlókkl jelentkezett. Belenyugvás msinériáb - leglábbis nem bizttó. Szlonfilozófi Végezetül két zonos típusúnk tűnő drbról szeretnék szólni. A típuszonosságot látszólg z biztosítj, hogy mindkét drb dokumentumelemekből építkezik, továbbá mindkettő filozófii drámánk készült, és hhoz drámtípushoz trtozik, mit százdunkbn Meterlinck kezdeményezett. Azonbn típuszonosság csupán látszt. Fekete Sándor Hőség hv című drámáj szlonfilozófii drám. Abból fikcióból indul ki, hogy mi pesti szlon filozófii társlgás vgy filozofálgtás tuljdonképpen egyenértékű Mdme Rolnd vgy Mdme de Stel szlonjávl. A vlóságbn persze z egykori filozófii szlonok gondoltilg is, trtlmilg is és formilg is sokkl mgsbb fokon álltk, és például Diderot dilógusi nyilván sokt köszönhettek ezeknek szlonoknk, közvetve vgy közvetlenül. A mi értelmiségi szlonbn zonbn felvetődnek ugyn problémák, de nnyir érintőlegesen, nnyir lposn, nnyir felszínesen, hogy - mint ezt Fekete Sándor drbjánk példáj muttj nemhogy drámához, hnem dilógushoz sem nyújtnk igzi nygot. A 25. Színház dilogizált filozofálásánk kérdése ugynis z, hogy vjon frnci forrdlom kiemelkedő lkji hoztk-e vlmi értékeset z emberi történelembe, nnk ellenére, hogy telítve voltk tévedésekkel, illúziókkl, és bizonyos fokon már nem értették történelmi fejlődést. Érdekes módon Fekete Sándor, ki kiváló történész, problémát teljesen immnensen kezeli. Minth pusztán rról lett voln szó, hogy jkobinus terror egyesekben már felháborodást keltett, és ezért megdöntötték jkobinizmust, hőség hvábn, thermidorbn. Nos, z igzság z, hogy thermidor csk részben ennek jogos ellenérzésnek volt következménye, vlóságbn ngymértékben összefüggött hdi helyzettel is és fleurus-i győzelem egyúttl lehetővé tette, hogy jkobinus dikttúr sors megpecsételődjön. A drámánk jog vn ugyn zárójelbe tenni bizonyos körülményeket, de szerintem z igzán történeti érzékű vit - különösen, h dokumentumelemekre épít - már nem teheti ezt. Tuljdonképpen nem is thermidori bukás z igzi problém, mely szlonvitábn felvetődik. Hnem z, hogy egyfelől forrdlmi terrornk véget vetni csupán forrdlmi terror néhány eredeti híve kezdeményezésére lehet, más-részt z, hogy terrorrl leszámolók történeti szerepe igen hmr lejár, és későbbi fejlődésben háttérbe állítják őket, eredeti eszméikkel. forrdlmi érzületük-kel együtt. Kizárólg Fouchet-típusú hivtásos árulók tudnk átélni mindent, és tudnk beleilleszkedni későbbi korszkokb. Ez z óvtosn Fouchet-vl szemben írott és z időből állítólg kiesetteket piedesztálr emelő drám zon- Vészi Endre: A hosszú előszob (Mdách Színház). Domján Edit ( Márt) és Grs Dezső ( Gold Ljos) (Iklády László felvételei) bn mindenütt htároztln. Nem emelkedik fölé z előbbi problém felvetése után sem szlonszínvonlnk, és z egykori forrdlmárt még z is elgondolkozttj, hogy vjon z ipri forrdlom (gőzhjó, gőzmozdony, miegymás) nem jelent-e többet, mint társdlmi forrdlom. Mjd után eldönti, hogy nem. Ezért mrd z egész drám gondoltilg z új problémák érintőjének színvonlán, túl kr jutni romntikus forrdlmiságon, de zt beleolvsztj szlonfilozófiáb és szlonforrdlomh. S ez zért is rossz drámilg, mert színészek, kik eredetileg beszélgetőprtnerek, különböző szereposztásokbn játsznk, és ki egyszer Robespierre volt, másszor egészen más történelmi fi gurát testesít meg, és mindig egy-egy mondt vn - mondt, és sohsem szerepe. S így, noh Humnn Péter és Jobb Gbi' is színpdon vnnk, állndón vergődnek különböző mond-tok között. Gyilkosság flnszterben Egészen más típusú Hernádi Gyul drámáj, mely Considernt flnszterkísérletét ábrázolj. Ennek kísérletnek ábrázolásábn több lehetőség is kínálkozik. Az egyik, környezet, Tennessee állm meriki környezete és flnszter közötti ellentét kiélezése. A másik, flnszter belső ellentmondásink gzd-sági és társdlmi utópiájánk kritikáj, végül pedig hrmdik, flnszter romntikus ideológiájánk kritikáj. S Hernádi Gyul drbjábn ez három egyesül, mégpedig úgy, hogy flnszterkísérlet modern mondnivlókt hordoz, utl egyfelől hippi-közösségekre (különösen Sík Ferenc rendezői tevékenysége élezi helyesen ezt vonlt), másrészt utl rr romntikus forrdl-

10 miságr, mely szocilizmus körülményei között nemegyszer urlkodó szerephez jut. Itt tehát problém sokkl átfogóbb, sokkl mélyebb és sokkl ktuálisbb is, mint z előző esetek ngy részében. A drám zzl kezdődik, hogy flnszter vezetősége feltárj flnszter belső gzdsági problémáit, miközben flnsztert thálemi kolostornk érző lkók ünnepelnek. Együtt ünneplik flnszter fennállásánk évfordulóját és zt, hogy flnszteren belül először gyilkosság történt. Ezzel kifejezik zt, hogy gyilkosság ténye idegen flnsztertől és véletlen jelenség flnszter történetében. S ebben helyzetben robbn be flnszterbe környezet. Tudniillik flnszter mg elképzelései szerint támogtj négerek felszbdulását, és gzdsági helyzetének romlását többek között z is okozz, hogy egyes négereket kiváltnk rbszolgságból. Az meriki rendőrség zonbn gyilkosság mögött feltétlenül néger tettest gynít. Hmrosn el is fognk egy néger rbszolgát, ki mindent bevll, kit flnszterben állítnk bíróság elé és kit sttáriális úton fölkötnek. Miután négert fölkötötték, kiderül, hogy flnszter fő ideológus, Considernt követte el gyilkosságot, csk zért, hogy világossá váljnk négerek elleni justizmordok, hogy leleplezhesse négergyűlölet igzságtlnságát. S z eddig forrongó flnszter látszólgos egysége egy pillnt ltt szertefoszlik, mert embertelennek érzik Considernt bizonyítási eljárását, nrchizmusát. A kpkodás veszedelme Erről szól röviden összefogllv drb. A cselekmény zonbn, melyben szerepet kp bíróság, bizonyítási el-járás stb., csupán filozófii tétel igzolásár szolgál: helytelen és meggondoltln módszerek és romntik elpusztítj mindzt, mi forrdlombn egészséges és emberi. A forrdlomnk mindig megvoltk z ellentmondási. De z ellentmondások ntgonisztikussá válnk romntikus kpkodás vetületében. És h z úgynevezett ngy eszmékkel vló játszdozás átmegy gykorltb, lesz belőle egy ngy eszmékkel vezetett prxis, kkor meg nem gondolt gondolt ősptkány mindent lerombol, mi érték, mindent kompromittál, mi pozitívum. Vitthttlnul érdekesen és szélsősé gesen vetődik fel mindez Hernádi drbjábn, de úgy, hogy drám drmturgiilg két, lzán összefüggő részre esik szét. A htos beszélgetés, mely flnszter helyzetét feltárj, teljesen elvi síkon mozog, s ezután következik néger története, mi cselekmény. Az, hogy prxisfilozófi tuljdonképpen elvi példáztokkl igyekszik tnítni, itt mint gykorlti példázt jelenik meg, és gykorlti példázt trtlmzz z elrettentő kritikát. Ítélkezés tehát ez prxisfilozófiáról, még kkor is, h drmturgiilg megoldtln ítélkezés. Hernádi zonbn képes dilógusírásr, és képes ktuálisn gondolkodni. Örvendetes, hogy Pécsett felfedezték Hernádibn drámírói lehetőséget. Hozzájárult ehhez z is, hogy drb rendezését Sík Ferencre bízták, egyikére leggondolkodóbb rendezőknek. Sík ki tudj hsználni zt drámi színpd számár, hogy Pécsett működik blett, teremt egy hihetetlenül mozglms szín-pdot, mjd nnk nyugodt ellentétét. H színészválsztás néhol olyn telitlált, mint ifj. Kőmíves Sándor néger szerepében, ki betnult szöveget olynnyir betnultn mondj és olynnyir mögötte vn helyzet értelmes áttekintése, hogy ez egy fitl színésznél meglepő, kkor vlóbn sikerül gondoltokt érvényre jutttni. Ennek ellené-re nem hibátln rendezés, mert pl. flnszter felszbdult táncát is mgnózene intonálj, mi z dott esetben elidegenítően ht, és jobb lett voln kár két-három hngszer, mely beleillett voln hngultb. De koreográfiilg (Tóth Sándor koreográfiáj), vlmint színészegyüttes összmunkáj tekintetében Sík eredményei vitthttlnok. Elsősorbn z jó, hogy érezni: színészek is gondolkodtk történetileg, szociológiilg és filozófiilg, s nem csupán pszichológiilg. Ennek pedig még más elődásokbn is pozitív htás lehet. Az évd tehát npirendre tűzte romntikus forrdlmiság káros voltát. Igzi ngy átütő sikereket nem éltünk át, de megindulás konkrét, ktuális és npjink vontkozását is átfogó problemtik felé kétségtelen. Túljutottunk már zon, hogy egyedül z elvont htlom borzlmin keseregjünk. Azon gondolton is, hogy háború előnytelenül befolyásolj z életet. Persze, ezek vissz-vissztérnek, de fő ármlt mégis már vlmi új és mélyebb, kevésbé elvont. Hogy konkrét lesz-e és menynyire, zt jövő fogj kideríteni. SAÁD KATALIN A Csendesek hjnlok születése A Mikroszkóp Színpd számár szoktln feldtr válllkozott, mikor be-muttt Borisz Vsziljev kisregényének Szovjetunióbn ngy sikert rtott színpdi változtát. A Csendesek hjnlok Ngy Honvédő Háború idején játszódik. A színháznk nemcsk sját szűk körű, nem épp történelmi rekviem" műfj iránt vonzódó közönségével, de egy rossz örökséggel is meg kellett birkózni: miközben szovjet művészet iránt világméretekben egyre ngyobb z érdeklődés, nekünk még mindig számolnunk kell zzl, hogy kulturális semtizmus szemlélete tlán sehol sem okozott kkor károkt, mint épp szovjet kultúr mgyrországi népszerűsítésében. Azáltl, hogy egy bizonyos időszkbn szinte válogtás nélkül vettünk át, terjesztettünk nem megfelelő színvonlú, művészi rngú lkotásokt, közönség ngy rétegében vlmiféle verzió lkult ki. Nyilvánvló pedig, egyszerűen két ország társdlmi szerkezetéből következően, hogy szovjet drámirodlom számunkr sokkl több időszerűséget trtogt, s több köze vn mi társdlmi vlóságunkhoz, mint egyes divtos nyugti szerzők drbjink. Az elődás megrendezésére Mikroszkóp Színpd Iglódi Istvánt kérte fel. Érdemes megjegyeznünk egy körülményt: Iglódi eddig három szovjet drámát vitt színpdr, s most ugyncsk lklm nyílt rá, hogy tpsztltit kmtoztss. Bár zok eredeti drámák, s nem regénydptációk voltk, mint Csendesek hjnlok, mégis konkrét drmturgii feldtot jelentett mgyr közönség számár fontos, mi közönségünkre htni tudó elemek, részek kiemelése, hngsúlyossá tétele, illetve nehezebben követhető összefüggések megvilágítás. A szovjet drámák nemegyszer épp zért nem érik el zt közönséghtást, mint sikeres eredeti bemuttójukon, mert nem vesszük kellőképp figyelembe mű mgyr színpdr állításánál két közönség eltérő hgyományit, beállítottságát, érzelmi világát, humorát. Vsziljev őrmestere például nyilvánvlón kkor igzi egy budpesti

11 V s zi lj e v: Cs e nd es ek hj nl ok (Mi k ros zk óp Szí np d). Káld y Nó r, Ro nye cz Má ri, M o n o r i Lili, Dő ry Vir ág, Jo bb G bi és M r t i n M á r t színpdon, h pesti átlgpolgár felismeri"; még h mg szovjet közönség esetleg nem is ismerné fel. Bizonyos pontokon ugynkkor nemzeti krkter kiélezésére vn szükség, egy-egy szituáció egyébként indokoltlnná váln. Mielőtt Csendesek hjnlok színpdi próbái megkezdődtek voln, ilyen szempontok szerint folytk - Komlós János irányításávl - mű dptálásánk drmturgii műhelymunkái. Az lpul szolgáló drmtizálás moszkvi Tgnk Színház ngy sikerű elődásánk szövegkönyve, melyet Ljubimov készített, Ezt z időkihgyásos drmturgii konstrukciót követi mgyr változt is, de csk lpelvként. (A Szovjet Néphdsereg Színházábn, ugyn-csk Moszkvábn, kisregény másfjt, nrrátoros változt került bemuttásr.) A mgyr elődás igényeinek megfelelően cserélődtek, lkultk ztán dilógusok, változtk bizonyos szituációk. Az őrmester Tgnk Színház elődásábn például egykorú lányokkl; így férfi-nő viszony ott perzselőbb, intenzívebb. A mgyr elődás tudtosn megkerüli ezt z spektust: z őrmester vlmivel idősebb lett, mi szexuális vonzás lehetőségét nem kpcsolj ugyn ki, de nyilvánvlóságát némileg tompítj, megkdályozv, hogy z elődás h-mis vágányr fusson, vgyis, hogy pikáns helyzetek" eltereljék figyelmet játék lényegéről. Ennek megfelelően lányok és z őrmester első részbeli összeütközése sem olyn éles, mint z eredetiben, s más z egész elődás érzelmi hng-szerelése. reográfii és Simon Zoltán zenei tnácsdói közreműködését - kidolgozták htáselemek' lklmzásánk következetes, logikus.játékszbály-rendjét, melyet néző mindjárt z elődás első tíz percében mgáévá tehet. A cselekmény drmturgiájánk megválsztás néző figyelmére és, fntáziájár pellál: z időmegszkításos drmturgi nem új dolog. Htáselemek, együttjátszó néző színházinkbn mégsem népszerű, sokkl A néző bevtás játékb, z elődás ngyobb divtj vn nrrátoros részesévé vtás modern színházi igény, megoldású.drámáknk, dptációknk. számos érdekes, sikerült és kevésbé si- Pedig - megfelelő játékszbályok lerkás került kísérletet láttunk erre vontkozón után - igen ngy lehetőség rejlik z idő mi színpdjinkon is. Ezek kísérletek megszkításos drmturgii építkezésben, zonbn - s nem utolsósorbn z mtőr ez ugynis intellektuális kti-vitásr színjátszók példái, kik körében néző készteti nézőt. Egy-egy új kép első pár provokálásánk vlóságos divtj lkult dilógus ltt nézőnek kell megfelelő ki, egyúttl óvtosságr is intenek. A időbe helyeznie cselekményt, zz máris játékb vló bevonás mind-járt együttjátszik. Az ezen belüli nrrálás nyilvánvló színpdi hzugsággá válik, h ztán, néző bevtás döntésekbe, már vlmiféle privát extrémitásb csp át, s ez s nészi mgtrtás kérdése. esetben kísérlet helyett, hogy Hogy jelenik meg ez gykorltbn? ténylegesen bevonná, részessé tenné Felmerül egy problém, melyen néző nézőt, psszív és hűvös szemlélővé teszi. teljes joggl nevet. A színész viszont, Számolv ezzel veszéllyel, rendező és dott szituációbn, megfelelő színészi munktársi - kik közül szín-lp nem mgtrtássl párosuló nrráló mondttl tünteti fel Szigeti Károly kojelzi, milyen súlyú döntés zjlik le benne játszott lkbn -, s nézőzí

12 ben máris, szó legnemesebb értelmében vett szégyenérzet foglmzódik meg. S ez ismét z ktivitás formáj. Ez szégyenérzet, mely előbb csk e g y e g y pillntr terjed, z elődás folymtábn lpélménnyé erősödik. A Csendesek hjnlok végeredményben bűntudt, illetve felelősség drámáj, s z dptálás, illetve rendezés ezt bűntudtot igyekszik felkelteni nézőtéren is. Az elődás első fele többnyi-re vígjátéki szituációk során ismertet meg z őrmester és rábízott ktonlányok jellemével, emberi gyengéivel. Az elődás, különféle htáselemek lklmzásávl, mintegy nézőtérre is ki kívánj terjeszteni színpdi jókedvet és derűt; minél felhőtlenebb ugynis néző hngult játék első felében, nnál erősebb, személyesebb htássl lesz rá trgédi. Amikor z elődás közepe táján lelkesedésében már épp tpsbn törne ki, z elsötétített színpdr vetülő kevéske fény két német egyenruhás, gép-pisztolyos diverzánst világít meg - egy pillntr, s már el is tűnnek. A nézőbe zonbn belefúl tps, s történet, lányok sors innen egyenesen trgédi felé ível. S néző, tlán tudt ltt, tlán tudtosn is, szégyellni kezdi mgát kezdeti oldott viselkedéséért. Ez játék igzság. De z élet igzság is. Olyn lphelyzetből fejlődik ki trgikus fordult, melyben néző semmiféle trgikumr utló motívumot nem fedezhet fel. Miként játék lkji sem fedeznek fel ilyesmit. Kétélű játszm ez: egyúttl nézőtér olynféle fellzítását is előidézheti, minek következtében nézőtér mint kollektív nem hjlndó színésszel együtt váltni ", s eljutni vele trgédiához. Hogy ez ne következzék be, különböző színpdi elemek meg-keresésére és megfelelő lklmzásár volt szükség. Igy például németek meg-jelenítése széksorok között, vlósággl testközelben történik. Lehet, hogy olys-féle htás ez, mint szellemvsút csont-váz, de utóvégre ttól is megijedünk. Az eddigi elődások során közönség jjkiáltástól nevetésig legkülönbözőbb módon regált. E rekciókt mégis egyértelműnek könyvelhetjük el, mert h nézők nevetését lposn megfigyeljük, megállpíthtjuk, hogy z németek megjelenése után mintegy 8-10 másodperccel hngzik fel, pszichikilg tehát szekunder folymtról vn szó: z egészséges idegrendszerű néző, miután megijedt, feloldj mgát, s ezért nevet. (Úgy tetszik, el- szégyelli mgát, mert igzink nézte játékot.) Érdekes jelenség, hogy mikor színész ezt követően kpcsoltb lép nézővel, z ijedtség és nevetés féltő félelembe vált, hisz zt félelmet, mit most színész érez, néhány pillnttl előbb ő is átélte. A jelenet feszültsége egyre fokozódik, nézők széksorok közé menekülő színészt ösztönösen segítik menekülésben - s ezáltl ismét játszótárskká lesznek. Ez A luzitán szörny-ben megtlált menekülés-effektus, melyet Iglódi itt átvesz, egyúttl jó péld tényleges együttjátszás nem hivlkodó és nem drsztikus megvlósításár. A németek megjelenítésének lpvető funkciój tehát veszélyérzet felkeltése. Ezután többé nem tűnnek fel, csk mi-kor ölnek, s kkor már nem ők, hnem z áltluk képviselt funkció jelenik meg bennük. A néző tudtáb bevésődött jelenlétük, minden további megmuttásuk felesleges, hisz szellemvsút sem hgy soh nnyi időt, hogy primitív lkotóelemeit szemügyre vegyük. Iglódi sem engedi, hogy felfogjuk, hogy elgondolkozzunk zon: vlójábn nem német diverzánsokt, hnem beöltöztetett sttisztákt látunk. Hsonlóképp veszélyérzet felkeltésére szolgál díszlet, vgy-is z e funkciót betöltő háló, mi önmgábn tuljdonképpen nem értékelhető konstrukció. Csupán elsődleges feldt, mit sjtóbn megjelent mélttások többnyire bszolutizáltk, hogy különböző állásokt véve fel, roppnt kicsi játéktéren különféle helyszíneket teremt; sokklt lényegesebb z funkciój, mit színészekkel vló más-más jellegű kpcsoltávl hoz létre. Ez játéktechnikilg rendkívül nehéz: állndón fennáll botlás, belegblyodás, elesés veszélye, s miközben színészeknek le kell küzdeniük ezt veszélyt, e privát" veszélyérzet nézőben átlényegül, néző félti színészt, s féltés egybeolvd játszott lk féltésével, s ez htásábn igen erősíti szituációból fkdó veszélyérzetet. Az kusztiki htások felhsználási módj kerüli z öncélún sokkoló effektusokt. Ugynkkor z egyes kusztiki jeleknek nemcsk érzelmileg, hnem elementárisbbn, mondhtnánk, biológiilg is htni kell nézőre, s épp ezért z elődás lehetőleg nem él nturális zjokkl, inkább - technikájábn áltlábn mesterségesen létrehívott - olyn effektusokkl, melyek nézők képzeletében meglevő lövés, gépzúgás, mocsárzjok hngjit idézik fel. Ezzel mechnikus és mesterséges kusztiki világgl szemben lányok kusztiki effektusi d l o k, tehát z emberi hng, mely egyszerűségénél és tisztságánál fogv szépség és elhgytottság kifejezője. A német felderítőkkel keményebb germán világ jelenik meg: gépfegyverek pttogását tipikus német indulókból kiszűrt, mesterséges hnghtás idézi fel; lányok hlálkor már meg sem jelennek német ktonák, csk velük mindig együttjáró hngeffektus ritmus hngzik fel, bár dob helyett lövéshngok dják meg ritmust. A htáselemek közé sorolhtó lányok hlál is. A Tgnk Színház elő-dásábn lányok hldokoltk szín-pdon és víziót láttk. A mgyr Csendesek hjnlok - z együtt félés", z együtt szenvedés " elődás - nem fejeződhetett he így: színészek hlál pillntától nem folytthtják játékot. A megsemmisülés érzete sokkl mélyebb, h színész z dott momentumbn bbhgyj játékot, minth eljátszná e megszkítást. A színpdi hlál hgyományos formáj végtelenül elidegenítő látvány; legbrvúrosbb technikávl is nehéz elérni, hogy holttestben" ne játékbn elfárdt színészt láss néző. A hlál vlmiféle hiányérzetben relizálódik, s ezt hiányérzetet próbált reprodukálni z elődás zzl, hogy z öt színésznő sorbn egymás után, úgyszólván minden átmenet nélkül, megszkítj játékot, leveti ktonruháját és elmegy színházból - űrt teremtve mg után. A stílus Az elődás htáselemeinek kdémikus vizsgált minden bizonnyl meggyőzne rról, hogy Csendesek hjnlok színpdr állítás meglehetősen eklektikus eszköztár felhsználásávl történt; vlójábn zonbn, h prdoxnk tűnik is, lehető legszigorúbb logikávl épül z elődás, s vlmennyi htáselem helyét, mértékét és erejét meghtározz ez művészi-logiki szerkezet, mely gondoltilg és érzelmileg egyránt rr kényszeríti színészt és nézőt, hogy mindvégig játék lényegére koncentráljon. Említhetnénk két érdekes példát. Jobb Gbi, ki megsebesült és öngyilkossá lett Oszjnyin tizedest lkítj, úgy játssz el z öngyilkosságot, hogy gondosn le-vetett és összehjtogtott ruhájár pisztolyból vktölténnyel rálő; holott z elő-dás stílusától látszólg teljesen idegen vktöltény-lövés nturális htás. A

13 közönség előtti próbákon zonbn kiderült, hogy egyedül ez z effektus, ez látszólgos törés jelezheti z öngyilkosság megtörténtét, vgyis Oszjnyin életének megtörését. (A lövés erejét ki kel-lett kísérletezni: z olyn, túlzott erejű lövéshng, mely csk ijedtséget, sokkot eredményez, eltérítette voln z elődást eredeti céljától.) Ugynkkor z őrmestert játszó Ger Zoltán ezt követő lelkifurdlásos gyötrődéséhez mesterséges úton kellett leszűkített jelzést tlálni, mert színész igz, vlódi szenvedése, ebben közegben, nturális jellegénél fogv, hmisn htott, s épp koreográfus segítségével megtlált, megkomponált mechnikus gesztus foglmzt meg szenvedéseinek z elődás egységén belüli igzságát. Az eklektikusnk htó elemek tehát z elődáson belül egységes stílussá ötvöződtek, minthogy z áltluk kifejtett htás egységes lett. Ez esetben tehát sokkl inkább konstruktív eklekticizmusról beszélhetünk, mikor zt keressük, melyek z elődás stílusánk legjellemzőbb sjátossági. Így például játékb vonás már említett első szksz, játékszbályok rögzítése, mindjárt megérteti nézővel, hogy színész, h bent is vn színpdon, nincs jelen"; s játéktér drmturgiájábn színészi mgtrtások htás muttj meg, hogy cselekmény szerint hol, milyen körülmények közt trtózkodik játszott személy. Lehetséges tehát, hogy színpdon két szereplő egym ás mellett áll, játék relitásábn zonbn több száz méterre vnnk egymástól. A fényhtások ennek játékszbálynk jól funkcionáló működését segítik elő. A színész mgtrtás teret, időt jelez. Az énekelt dl krkterváltás Szulikó líri hngvételből búcsú-énekesek kántálásává változik - világítási és mozdulteffektussl együtt, idő-múlást jelenthet. Az őrmestert lkító színész monológj ltt megvilágíttln, szobormerev lányok között járkálv egyikük vállár teszi kezét, s tovább beszél mgáról. Kpcsoltr utló gesztus? Épp ellenkezőleg. Nemcsk zért támszkodht neki bármelyiküknek, mert nincsenek jelen, hnem mert velük vló kpcsolt nem oldj fel mgányát. Ez megkomponált mozgású elődás mindenekelőtt színészek mozgásfegyelmén múlik. Annk ellenére, hogy társult lklmilg került össze, színészek megértették és válllták, hogy z elődás játékstílus színpdon vló állndó jelenlétüket igényli. Hinniük kellett bbn, Vsziljev: Csendesek hjnlok (Mikroszkóp Színpd). Jobb Gbi. Monori Lili, Ronyecz Mári és Káldy Nór (Iklády László felvételei ) hogy díszletként " vló jelenlétük is jelenlét, mert ezzel hitelesítik z elődást. E játékstílus szoktlnul ngy koncentrációt követel színésztől, egyetlen pillntnyi kilzulást sem enged számár, s kollektívávl vló teljes zonosulását igényli; z láztosbb egyéniséget, ktrtikus htású színészi önfeláldozást. A színészektől, kik mgukr válllták ezt nálunk eléggé ismeretlen játékmódot, s színháztól, mely meg krt tisztítni egy sblonná merevedett gondoltot, személyes bátorságot is megkívánt Csendesek hjnlok elődásánk létrehozás. Ennek z egyszerre közösségi és egyéni válllásnk kifejezője z elődást övező keretjáték, mely zonbn több is nnál, mert lényeges részében ötvöződik z elődássl lányok beöltöznek szerepük-be, mjd hősük sorsánk betette után, levetik ktonruhájukt. Az elő- és utójátékbn felhngzó sirtóénekkel nem ön-mgukt sirtják el (volt olyn kritikus, ki így vélte), hiszen szándékoltn mi dllmvilágunkból vló, székely sirtót énekelnek itt, és sem ez dl, sem ktonruhák mellé lehelyezett gyertyák nem trtoznk z elődás htáselemei közé. Annk kifejezésére szolgálnk, hogy öt színésznő egyenruhát öltött mgár, hogy rekviemet mondjon öt hson-ló korú emberért. Az öt gyerty egyúttl Ljubimov-féle elődásr is utlni kíván, ott gyertyák z elődás után, ruhtárbn fogdják nézőket. Egy nép áldoz közösen, elesett fiiért. A mgyr elődás gyertyáit csk színpdr lehet letenni, színház, társult rekviemje-ként. S egy kicsit Tgnk Színház iránti tiszteletből is, hiszen mindenek-előtt z ő példájuk nyomán támdt fel z hit és szenvedély, mely ezt z elő-dást létrehozt. B. Vsziljev: Csendesek hjnlok (Mikroszkóp Színpd). Fordított: E. Gábor Év, színpdr lklmzt: Komlós János, zenéjét összeállított és részben szerezte: Bácski György. rendezte és díszletet tervezte: Iglódi István, jelmez: Csengery Emőke, koreográfus: Kricskovics Antl, hngtechnik: Bäumler Ede. Szereplők: Ger Zoltán, Dőry Virág Jobb Gbi, Mrtin Márt, Pécsi Ildikó, Frgó Sári, Muszte Annl f. h.. Monori Lili, Ronyecz Mári, Káldy Nór.

14 S Z ÁNT Ó J UD IT A rituálé gyönyöre Hermn Wouk: Zendülés Cine hjón A viktoriánus gyrmti hdsereg tiszti klubj után II. világháború meriki hditengerészeti bíróságán zjlik tárgylás. Ktontisztek vádolnk, ktontisztek védekeznek, ktontisztek tnúskodnk Neveletlenekben cskúgy, mint Zendülés Cine hjón színpdán - és két tárgylás budpesti évd két legoszttlnbb sikere; közönség lebilincselve, figyelem egy pillntnyi lnkdás nélkül követi z elődást, és után zzl z érzéssel megy hz: Igen, ez színház. " Bármily örvendetes is e két siker, utóízükbe mégis vegyül egy csipetnyi keserűség: nem kár-e, hogy legfelhőtlenebb élvezetet ez két drb szerzi mostnság közönségnek? A problémákt ugynis siker éppúgy jelzi z egyik oldlon, mint másikon blsiker vgy félsiker. A Neveletlenek és Zendülés Cine hjón kitűnő elődás, kirobbnó fogdttás önmgán túlmuttv zt is hirdeti: ez idő szerint színházinknk ez műfj fekszik" legjobbn. Cskhogy nem egyértelműen örvendetes jelenség, hogy h például külföldi vendégnek futó évd legcsiszoltbb, leghrmonikusbb, szkmilg legbriliánsbb elődásit krjuk bemuttni, kkor Brry Englndhez és Hermn Woukhoz invitáljuk. Mert h vendég utánnézne, hogy rjtuk kívül milyen, sokkl jelentősebb szerzők is szerepelnek műsoron, bizony csodálkoznék jánltunkon. A törvényszéki drám Englnd és Wouk művei tudniillik jellegzetesen olyn drbok, melyek ngyon jó rendezők és ngyon jó színészek számár legkönnyebb feldtot jelen-tik - és hngsúly itt egyenlő erővel helyezkedik ngyon jó"-r és legkönnyebb"-re. Tévedhetetlen ritmusérzék, tmoszférés feszültségteremtés, htásismeret, ötletgzdgság, ngyvonlúság, gyors, biztos és látványos tipizálási készség - és még sorolhtnánk szkmi érettség további ismérveit - szükséges hhoz, hogy ezek precíziós gépezetek színpdon vlóbn szépen, rányosn, művészien működjenek; de e szkmi erények birtokábn már nem kell több, mint ezeket mximálisn mozgósítv belebújni drbb. Felnőni hozzá, önálló lkotói látomássl más és más húrjit rezgésre bírni, különböző fekvésekbe trnszponálni, önmgunkból és műből egy hrmdik, új, cskis itt és most érvényes világot gyúrni nem kell, sőt, egyenesen fölösleges, nem dekvát, tehát művészietlen lenne. Jó Hmlet vgy jó Mrt/Sde-elődás nnyi lehet, hány év, hány ország, hány város - jó Zendülések világszerte legföljebb árnyltokbn különböznek egymástól. Külföldi sjtóvisszhngok áttnulmányozás lpján bátrn állíthtom, hogy rendezést és z egyes lkításokt illető psszusok nyugodtn átmásolhtók lennének frnci, német v g y svájci kritikákból, senki nem venné észre, hogy nem Mdách Színház elődás ihlette őket. És ez semmiképp sem jelenti zt, hogy pesti produkciónk egyetlen mozznt is epigon lenne. Csupán nnyit jelent, hogy Hermn Wouk szövege lpvetően egysíkú, nincsenek rejtett rétegei, különböző fénytörései. Jól csk egyféleképp olvshtó. M, tegnp és holnp, New Yorkbn, Genfben és Budpesten zt jelenti, mit jelent - nem többet és nem mást. Különös dolog egyébként, hogy törvényszéki drám, ez pr excellence színszerű s százdunk drámíróit szüntelenül kísértő műfj oly könnyen fennkd bulvár zátonyán, és még legőszintébb jószándék, legngyrtörőbb igény esetén sem tud számottevő irodlmi-drámi értéket befogdni. Itt természetesen klsszikus nturlist courtroom thrillerre " - törvényszéki krimi-re gondolok, és nem z olyn művek-re, melyeknél pör, tárgylás csk htásos művészi kifejezőeszköz egy szuverén írói mondnivló kifejtésére. A Neveletlenek vgy Zendülés törvény-széki mozzntok hsonlóság ellenére sem téveszthető össze kár Anouilh P csirtájávl, melyben tárgylás csk ürügy hősnő portréjánk és missziójánk sokoldlú bemuttásához, kár z olyn szigorú dokumentumdrámávl, milyen Kipphrdt Oppenheimer-ügye vgy Berrign A ctonsville-i kilencek pöre című műve, melyben tárgylás csk legkedvezőbb formi lehetőséget nyújtj z író áltl feltárni kívánt tények exponálásár; ezeket drámákt senki nem is nevezné törvényszéki krimi-nek. S figyeljük csk meg: ezekben z esetekben justizmordokról vn szó. Mivel bíróságok mindig z dott állmi és társdlmi rend érdekeit, álláspontját képviselik, vlójábn z dott rendszer áltl lefolyttott per csk htásos köntöse nnk pernek, melyet z író szóbn forgó rend ellen folytt - és ez második per mű lényege és ihletője. A klsszikus" törvényszéki krimiben z izglms felderítő kció végén méltányos, megnyugttó ítéletbe torkollik, vgyis e művek z dott rend pológiájánk is felfoghtók. Ugyncsk Mdách Kmrszínházbn polgári bíróság immár hétszázdszor szolgáltt igzságot urivl szemben tlpresett kis cselédlánynk, sőt, még privát boldogság lehetőségét is felcsillntj előtte. A törvényszéki krimi és szokványos szerelmi bulvárjáték közös jegyeit hordozó A bolond lány kettősen példázz bulvárműfj áltlános pologetikus jellegét, mely törvényszéki krimiből még feltűnőbben ütközik elő, mint mgánélet síkján megrgdó háromszög- és egyéb szerelmi játékokból. Akdémikus és sehová sem vezető elmélkedés szármzn belőle, h megpróbálnánk eldönteni, mi z elsődleges: z író elégedettsége fennálló renddel vgy feltétlen készsége, hogy feloldó hppy endre, sttus quo megerősítésére áhítozó közönséget kiszolgálj; két tényező nyilvánvlón egybejátszik, de zért zt gynítom: z pológi többnyire inkább csk melléktermék, sem z írói szándékbn, sem kész mű htásábn nem elsődleges; legtöbb bulvárszerző nem elszánt rekciós, és közönsége sem hzájábn, sem külföldön nem így értelmezi. Szórkozttni kr, és elsősorbn polgári közönség számár dolgozván, szórkozttó szándék nem fér össze nyugtlnítássl. A törvényszéki krimi szerzői például mindenekelőtt egy lpvető felismerést krnk kiknázni: zt tudniillik, hogy z embereket mindenkor vonzzák-izgtják z olyn szkmák, melyek megszbott rituálénk, vttlnok számár rejtelmes, de ugynkkor rögzített, megmásíthttln törvényeknek engedelmeskednek. Innen z orvosfilmek és orvosdrámák biztos sikere, ez forrás színházi és filmvilág titkib betekintést engedő művek htásánk, és pvlovi közönségreflex legtipikusbb ingerlője törvényszéki drám, melyre minden néző pontos elképzelésekkel és igényekkel érkezik. Ngyjából tisztábn vn tárgylás rituáléjávl, tudj, hogy kik lesznek szereplők, tudj, hogy tét emberek be-

15 csülete, boldogság, sőt, élete lesz, és kondicionálják korábbi hsonló élményei; elvárj, hogy minél rfináltbbn csigázzák föl, s z igzság kiderítésének folymt minél több veszedelmes, izglms bukttó után torkolljék kielégítő megoldásb. A műfj egyszerű, próbált mesterei, mint Agth Christie, nem is igyekeznek mélyebb perspektívákt jelezni, mondnivló látsztávl ködösíteni nyílt és egyértelmű igénytelenségüket. Mások, és Brry Englnd és Hermn Wouk ezek közé trtoznk, nem érik be ennyivel; de kármelyik ígéretesnek tűnő, impozáns motívumukhoz kpjunk is, egyszer-re csk észrevesszük, hogy semmit próbáljuk mrkolászni. A fordult hmisság Itt vn például Zendülés Cine h- jón igényes szándékú befejezése, mikor is z író hirtelen kirántj nézőt tárgylás kellemesen homogén ingerszférájából, és súlyosnk látszó problémávl kólintj főbe: Greenwld, védő leleplezi, hogy z igz bűnös Keefer hdngy, cinikus plyboy és áruló írástudó, ki felbujtogtt niv, korlátolt Mrykot, mjd szépen kioldlzott felelősségre vonás elől, és hgyt voln áldoztát vesztőhelyre jutni. Ezt ugyn Greenwld, mint ngyobbik rosszt, meghiúsított, ám mrdt kisebbik rossz: egy lpjábn véve jó szándékú és tisztességes ktonembernek megszégyenítése és tönkretétele, egy olyn férfié, ki hivtásos ktonsorsot válllv, mégis-csk npról npr vásárr vitte bőrét egy ügyért, rádásul olyn igzságos és ngy ügyért, mint fsizmus legyőzése. A fordult nemcsk z előzményekhez képest meglepő, de elég sut is. Queeg mentségeit: láttuk ugyn, de h hdsereg tisztikr vlóbn csup Queegből állt voln, z USA ligh járul hozzá II. világháború megnyeréséhez, nem zért, mert Queeg brutális, korrupt és ostob, nem is zért, mert idegbeteg, hnem mindenekelőtt zért, mert, mint meg nem cáfolt dtokból tudjuk, gyáv is; gyáv kton pedig nem középszerű kton, hnem ntikton. A fordult lpvető hmisság zonbn kkor is nyilvánvló, h Queeg gyávságától eltekintünk. H Wouk ezt meglepő befejezést íróilg vlóbn komolyn veszi, kkor nem Zendülés Cine hjón című drámát írj meg, h-nem ír egy drámát Queeg kpitányról, ki, legtöbbünkhöz hsonlón, nem hős He r m n W o u k : Z e n dü lé s Ci n e h jó n ( M d á c h K m r s z í n h á z ). Má r k u s L á s z l ó ( Üg y é s z) é s B l á z s S m u (Elnök) Mensáros László ( Védő) és Már kus László ( Ügyész)

16 Ppp János (Vádlott) ugyn, de mégis tisztességes, megbízhtó kton, és trgédiáj, hogy olyn helyzetbe kerül, mikor tisztességes is csk úgy lehetne, h hőssé válv túlnőne önmgán; vgy ír egy drámát Thoms Keefer hdngy- és íróról, ki felelőtlen értelmiségiként nem veszi észre, hol végződik z irodlom, és hol kezdődik z élet; vgy - mint erről még szó lesz Greenwld lelkiismereti konfliktus köré épít egy színművet. H Wouk ilyen kísérleteket tett voln, kkor kiderülne: pologét-e, vgy ellenkezőleg, kétkedés emberi jogát védelmezi-e merev, dogmtikus, elvult rendszerrel szemben, eldőlne, hogy végső soron kinek d hát igzt: Queegnek vgy Mryknk, Greenwldnk vgy Keefernek? Így zonbn kár töprengeni rjt, hogy is értsük mindezt; megmenthette voln-e Queeg is Cine-t, vgy hjó üdvét csk Mryk szvtolhtt, véletlen-e, hogy győzött z igzság, illetve egyálta tnúk: Lőte Attil (Thoms Keefer) lán igzság-e z, mi győzött, vgy csk Keefer hdngy röhög mrkáb, miért hét podgrás tengeri medvét is átrázt. E vlóbn izglms és művészi megformálásr csábító problémáknál Woukot sokkl jobbn érdekelte törvényszéki rituálé, melyben szereplők csk mint rituális funkcióik megtestesítői lényegesek, s nem mint élő, múlttl, jövővel, szellemi rculttl rendelkező emberek, és hol z Ügy: II. világháború csk npi ktulitás kedvéért kiválsztott, esetleges kulissz. A drámi gépezetet mozgásb hozó törvénycikk z USA bármely háborújábn hsonló bírósági krimire dhtn lklmt; Wouk z épp ktuális háború dott vonzóerejét nyergelte meg. A képlet tiszt; csk z utójáték zvrj meg, mg légből kpott álmélységével, semmitmondásábn tökéletesen kerek és hrmonikus játékot. A ppírform beválik H Zendülés Cine hjón egyetlen lehetséges jó megvlósításánk hzi változtát Vámos László nem legmgsbb mesterségbeli szinten, legimpozánsbb könnyedséggel pöccinti színpdr, nnk egyetlen mgyrázt csk z lehetne, h neve ltt másvlki járt voln be próbákr. A ppírform z volt, hogy itt mg nemében tökéletes elődásnk kell születnie - és ppír-form bevált. A sikerült külföldi elődások rendezőihez hsonlón, Vámos sem hgyt becspni mgát mélység zvros látsztitól. Mint hogy polgári rendezők nem érdemesítették rr ezt művet, hogy benne rendjük pológiáját hngsúlyozzák, úgy nem erőltette ő kritiki vonlt, tisztábn lévén vele, hogy egy mű, mely mindkét lehetőséget mgábn fogllj, egyik beváltását sem érdemli meg. Sim, elegáns, minden mozzntábn kidolgozott, minden mozzntávl egyszerre visszés előremuttó szertrtást rendezett, játékot, mg, színészei és nézői örömére. Egyetlen mozzntábn lép túl z elődás ezen szinten; egyetlen résen át cspj meg nézőt z emberi melegség fuvllt, és ez Mensáros László elbűvölően finom és bölcs Greenwldlkítás. A többi figur mrdéktlnul betölti törvényszéki krimi szerinti funkcióját, mely megkívánj, hogy eszükbe se jusson élő, teljes embernek lenni. Greenwld esetében zonbn Wouk hgyott némi lehetőséget rá, hogy szerep funkcióból emberré színesedjék. A klsszikus szbályok értelmében ugynis védő csk egyvlmiben lehet érdekelt: bbn, hogy védencének ügyét győzelemre juttss. H igzáról netán nem is lenne meggyőződve - nem zért ül itt, hogy lelke legyen. Wouk Greenwldjánk zonbn súlyos belső konfliktus vn. Mint zsidónk, potenciális üldözöttnek és tényleges üldözöttek rokonánk, z ő számár létkérdés fsizmus legyőzése, és mivel hite szerint Keeferek, tehát áltluk Mry- Ujlky László (Rndolph Southrd) Körmendi János (Dr. Forrest )

17 kok veszélyeztetik ezt győzelmet, te-hát Mrykot felmentetve és Queeget elmrsztlttv szkmi sikerével egyben vét önnön érdekei s z emberiség érdeke ellen. Ne vitssuk itt ismét, menynyire jogos ez z ggodlom és mennyi-re hiteles drámánk ez vonult; nem z. De problémát Greenwld lkjár szűkítve kétségtelen: ez figur mű rendhgyó mozznt, félénk előőrs z irodlom htári körül. H megpróbáln egymg betörni z irod-lomb, felbomln drám egyensúly; h Mensáros súlyos irodlmi típusnk játszná, diszhrmonikus, tehát rossz lenne z lkítás. De színész, lehetőséggel egyszerre élve s zt diszkréten tompítv, mg egyszerűségéhen rend-kívül komplex lkítást nyújt. Elsősorbn védőügyvéd, hogy z műfj ngykönyvében meg vn írv, fürge reflexű, éleselméjű, rvsz, néh még blöffölően krkéler is, mrdéktlnul meg-felelve néző várkozásánk kedvelt rituálé egyik főppjávl szemben; strtégiáj és tktikáj egyértelmű, s forrón szeretett szkm izglm őszinte lázb tudj hozni. De ugynkkor - és ez szín múgyis z egyik legdúsbbn árnylt Mensáros plettáján egész szüntelen, lnkdtln tevékenységét belengi vlmi fárdt szkepszis, fölényes rezignáció, mely időnként vlósággl gyermekien cslódott fájdlomb mélyül; villámgyors váltásit, fürge mozdultit, állndó vigyázzbn" szikrázó szelleme robbnékony játékit mollbn ellenpontozzák táskás szemei, görnyedt trtás. Önmg ellendrukkere: sikerei egyszerre villnyozzák fel, s teszik ugynkkor ingerültté, cslódottá. Mensáros lkításánk - és egyben Vámos elgondolásánk - külön brvúrj, hogy ez sjátosn összetett, ellentmondásos és mégis homogén szerepépítés képes hitelesíteni z utójátékot is, vgy leglább-is olyn hngulti egységben kpcsolni z előzményekhez, hogy nézők ne érzékeljék törést. Sztárprádé Mensárosé mellett számos prádés lkítás sorjázik színpdon. Ezeket még-sem mélttnám ilyen részletesen, mert z dott szerepek megoldás - már többször kiemelt megszorítássl: egy eleve dott mgs szkmi színvonl esetén viszonylg egyszerű. A krimi és törvényszéki krimi jellemábrázolásánk első prncs, mind z író, mind színészek számár z, hogy figurák ugyn funkciójukr redukálódjnk, de mguk sommásságábn mrkánsk és látványosk legyenek; kétdimenziós, de hrsányn színezett képek. Csk Mensárosnk jutott gond: úgy túllépni funkción, hogy műfj törvényein még-is belül mrdjon; többiek csk rutin-feldtból vizsgáznk, de szinte egytől egyig mesterfokon. Nekik és Vámos László krmesteri munkájánk egyránt köszönhető, hogy z lkítások kidolgozott szólószámok, melyek ugynkkor megőrzik rituálé szigorú hierrchiáját. Cs. Németh Ljos (Junius Urbn) Bálint András (Dr. Bird) Körmendi János és Bálint András rgyogón multságos orvosi merőben más kórképet" demonstrálv egyránt megfelelnek közönség obligát elvárásánk betegjeiknél nem épebb elméjű ideggyógyászokkl kpcsoltosn; Cs. Németh Ljos évek ót nem prncsolt ilyen elemi erővel figyelmet, mint z gyfúrtn bmbul suttyó ltisztecske szerepében; de mikor jelenésüknek vége lett, ellentmondás nélkül, nyomot nem hgyv, utóéletet nem követelve enyésztek el kulisszák mögé, és engedték érvényesülni hierrchi szerinti fő szólmokt, hiszen ők itt csk ministránsok, illetve tnúk. A szertrtást mások celebrálják. Például Blázs Smu figyelem-re méltón modern, fojtottságábn is súlyos bíráj, ki nemcsk rngj és térbeli elhelyezése, hnem mindenekelőtt pártln jelenléte révén fogdttt el, hogy ebben játékbn z ő próbb és ngyobb regálási döntenek el mindent; vgy Márkus László áldoztos művészi fegyelemmel megoldott ügyésze, ki szövegnek megfelelően áltlábn nem játszhtott el többet funkciónál, de zt leleményes pontossággl vitte végig, és egy esetben: mikor Queeg második ki-hllgtás ltt mg is átlát z ügyön, de ezt felismerést zonnl átutlj tudtánk mgánemberi " zónájáb, kivételes teljesítményt nyújtott, nem utolsósorbn zért, mert olyn eszközöket tudott tlálni ehhez kis külön drámához, melyek nem vonták el figyelmet színpd közepén zjló központi Grics János (Willis Keith) (Iklády L. felvételei)

18 fontosságú eseményekről. És szólni kell Queeg szerepében Pécsi Sándorról, ki ismét csk Vámossl együttműködve különleges brvúrrl kerülte meg bukttót, mellyel z egyértelmű állásfogllás járn, és így rfinált ügyességgel hllgtttj el néző kételyeit; tudniillik nem játszik se bűnöst, se áldoztot, felismerve, hogy z első esetben teljesen hiteltelenítené z utójátékot és Greenwld egész ttitűdjét, másodikbn viszont könnyed törvényszéki krimit disz-szonáns justizmord-trgédiává nehezítené, és mellett lehetetlenné tenné Mrykot játszó színész dolgát. Pécsi hát kötéltáncosként egyensúlyoz két véglet között, mindkettőből dgol lkításáb, pontosn nnyir ellenszenves és pontosn nnyir szánndó, mennyire z mű mrdéktln élvezetéhez, műfj törvényeinek z írót is megszégyenítő pontos érvényesítéséhez szükséges. Ppp János dolg volt legnehezebb. A rokonszenves megjelenésű és tehetségű fitl művész igzi képességeiről e szerep lpján éppoly kevéssé lehet foglmt lkotni, minth egy moličre-i szerelmest játszn. Mindenesetre, h érvényesíti rendező intencióit, h megőrzi z lp-hngot, és egyetlen disszonáns kkordot sem penget meg, h megnyeri néző szimpátiáját, de érdeklődését nem veszi túlságosn igénybe - márpedig Ppp János lkításáról mindezt elmondhtjuk -, kkor Vlčre-ek, Clitndre-ok és Mryk hdngyok lkítój már rászolgált, hogy erejét izglmsbb feldtokbn is kipróbálják. Sztárprádé zjlott tehát Mdách Kmrszínházbn. Az egyik kritikus így sóhjtott föl: csk drb, csk zt tudnám feledni! Én nem is nnyir dr-bot, ezt tkrosn, hozzáértéssel ki-állított terméket, m is minden színházi menü egyik szükséges fogását szeretném feledni. Elvezetem - mert, zt hiszem, kiderült: jól éreztem mgm, igzi szín-házbn éreztem mgm - kkor lenne utólg is felhőtlen, h z elmúlt évd során z étrend többi, trtlmsbb és létfontosságúbb fogását is hsonló konyh-művészi tökéllyel tállták voln fogysztók elé. Hermn Wouk: Zendülés Cine hjón (Mdách Kmrszínház). Fordított: Elbert János, rendezte: Vámos László, díszlet és jelmez: Siki Emil. Szereplők: Ppp János, Mensáros László, Márkus László, Blázs Smu, Mróti Gábor f. h., Pécsi Sándor, Lőte Attil, Cs. Németh Ljos, Grics János, Ujlky László, Körmendi János, Bálint András. SPIRÓ GYÖRGY Csernus Mrinn Psychéestje Weöres Sándor költészetében tuljdonképpen nincs fejlődés, Psyché-ciklus pedig nem törvényszerű folyttás z eddigi életműnek. Nem törvényszerű, de véletlennek sem tekinthető, miután Weö-. res költészetébe minden belefér, mi költészet, és z is, mi nem költészet, belefér egymás mellett, egymásr dobálv, mintegy véletlenül, mert Weöres életművének szinte öntörvénye sincs. Költészete széttört tüköré, mely soh nem is volt egész, mely kezdetei ót millió diribdrbbn létezik. Weöres költészete nem z individuum költészete, hnem hngokbn, színekben, gondoltokbn felolvdó vlki meghtározhttlnnk költészete. Innen vn Weöres vonzódás keleti, tehát nem individuális filozófiákhoz, innen vn fölénye létező erkölcsiségekkel szemben, innen vn elemi erejű játékosság - mert ilyen könnyedén csk kkor lehet játszni, h tét nem vlódi. Költészetének szépsége természeti jelenségek pompáztos szépségéhez hsonló, termékenysége forrásoké. Weöres költészete szvk melegét ízlelgető kisfiú, z önfeledten kornyikáló fürdőző, z értelmüket vesztett szvkt motyogó bácsi költészete. Weöres kivonulási világból soh nem voltk vlóságosk, mint hogy nem voltk vlóságosk világb vló esetenkénti visszvonulási sem. Weöres soh nem volt igzán belül, és soh nem volt mit igzán otthgyni. Költészete merő nkronizmus voln, h nygát nem kor nyelve és kor foglmi szolgálttnák. De Weöres éppen eszközeiben lehető legmodernebb, ezért egy-szerre idegen ő százdtól, és egyszer-re százd törvényszerű jelensége. Weöres költészete csk töredék részében vlódi lír. Líráról áltlábn z énköltészettel kpcsoltbn szoktunk beszélni, számunkr kimondtlnul is z költő lírikus, ki világot önmgár vontkozttv éli át. Weöres többnyi-re nem mgár vontkoztt, és ebben modern, személyiségvesztő költészet sok ngyjához hsonlón jár el. A kérdés csk z, hogy vjon vissz lehet-e vonni z individuumot, z európi fejlődés ter- mékét, modern művészet lfáját és omegáját. Ngyon vlószínű, hogy nem, főleg zért, mert nem érdemes. Ami ugynis esetünkben Psyché-versek értékét vlójábn megdj, z éppen z individuum ngyságánk visszlopás költészetbe még kkor is, hogyh ez z emberi ngyság csk fiktív. Az önállósult Psyché A Psyché-versek, Weöres sok más verséhez hsonlón, szintén játékos ötletből születtek. Weöres eljátszott nyelvvel és zzl gondolttl, hogy mi lenne, h beleélné mgát egy másik ember, rádásul nő lelkébe, és hogy játék még játékosbb legyen, ez z sszony múlt százd elején él, és ennek megfelelően is gondolkozik. Weöres sokszor játszott már költészetében, de ennyire termékeny ötletre ligh kdt, ez z ötlet már túl-nőtt eredeti keretein, Psychének már komoly súly vn. Az első pillntbn szembetűnik, hogy pontosn meghtározhtó egyéniség, hiánytln főbb életrjzi dtok birtokos, életének főbb mozznti nivul őszinte lírájánk lpnygát dják. Psyché mgyr módr: elkésetten vgy koránjötten reneszánsz sszony - biedermeier korbn. A mg testi-lelki vlójábn iszonyún szeret élni, ezt rend-kívüli életvágyt pedig, hál Weöres Sándornk és csiszolt, hjlékony, ki-művelt mgyr költői nyelvnek, ngyon finomn és pontosn ki is tudj fejezni. Amikor zonbn Csernus Mrinn ott áll z Egyetemi Színpdon, tehát Psyché jelenbeli élménnyé, testi vlósággá válik, elhomályosulnk e kedves költőnő önmgán kívüli, tehát irodlmi vontkozási. Amíg Psyché-verseket csk olvssuk, mgunk előtt látjuk huncutul somolygó Weöres Sándort, mint ngy szeretettel és megértő mindentudássl vezeti Psyché tollát. A színpdon megjelenő Psyché mögött elhomályosul közvetítő rc, teremtett lk önállósul, kilép z iróni függönye mögül, és rr kényszerít bennünket, hogy elhgyjuk irodlmi és irodlomtörténeti mindentudásunkt, hogy lposbbn körülnézzünk Psyché kúriájánk táján. Csernus Mrinn estjének ez z egyik ngy eredménye, és ngyrészt neki köszönhető, hogy tisztáb jövünk Psychével, miután főleg folyó-irtokbn és irodlmi lpokbn egymástól függetlenül megjelent verseket első ízben érzékelhettük egységként. Az önállósult Psyché szembetűnően nő. Ez pedig korántsem elhnygolhtó té-

19 nyező. A nők, kiszolgálttottságuknál fogv, áltlábn mélyebben kénytelenek átélni z egy emberre kiszbhtó válságok tömegét, mint férfik, márpedig lírát áltlábn ezek permnens válságok szülik. Hogy nők között kevés lírikus, z ugynennek következménye. Amint tudtb beszivárog z emncipáció szükségessége, egy cspásr megnő költőnők szám, kiknek tudt már egyenjogúsított, életkörülményeik zonbn korántsem. A vágyk és lehetőségek közötti távolság így állndó válsághoz vezet, mi lír kitűnő táp-tlj. Ennek vgyunk tnúi m, költőnők soh nem látott méretű rjzás idején. Ilyen szempontból egyáltlán nem tekinthető önkényesnek z, hogy Weöres Sándor mg lehetőségeit egy nő bőrében próbálj ki; lehet, hogy ez prób kezdetben nem volt tudtos, csk később derült ki, mennyire termékeny z ötlet, ez zonbn lényegen nem változtt. Másodszor z tűnik fel, hogy - most már Psyché nemétől függetlenül - Psychéverseket szokásos módszereinkkel büntetlenül nem elemezhetjük. A Psychéversekre nem jellemző költői képek milyensége, mert Weöres szbdon játszik költői eszközökkel, s h úgy tetszik ne-ki, egyáltlán nem hsználj őket; nem jellemző rájuk form, mert Psyché Weöres Sándortól megtnult z összes lehetséges formábn vló tökéletes verselést; nem lényeges továbbá z sem, mely eszmei ármltok htnk Psychére, vgy éppenséggel Weöres Sándorr, mert eleve múltról vn szó, vissznézve pedig zok z ármltok sem htht-nk termékenyítőleg egy-egy vers meg-születésére, melyek nnk idején vlóságbn ngyon is termékenyítőleg htottk, A versekhez elsősorbn trtlmilg vgyunk kénytelenek közeledni, megállpítv, hogy Psyché kedves és tökéletesen normális leányzó, természetessége lehetővé teszi számár, hogy józnul értékelje környezete múló őrültségeit; Psyché mg földhözrgdottságábn mélyen erkölcsös ember, tisztság mocsokbn hemperegve sem vész el, zért, mert Psyché legtermészetesebb ösztöneinek engedve krj élvezni z életet, s miután ez nem sikerülhet zvrtlnul, mindig csk árt mgánk, de mindig cskis önmgánk, soh mások-nk. Psyché tisztság tehát mindenek-előtt nnk köszönhető, hogy önző élet-vágy másokon vló segítésbe, z örömszerzésbe torkollik, méghozzá ki- kerülhetetlenül. Ennyit tudunk meg Psychéről. Mindez zonbn még áltlánosság, és nem e mű elemzése. Miltt zonbn Csernus Mrinn ott áll z Egyetemi Színpdon és közvetlenül, őszintén és pompás kedvvel, lnkdtln erővel és gyengédséggel elmeséli nekünk Psyché életét, fel kell figyelnünk rr, hogy szinte kivétel nélkül vlmennyi vers konkrét történéshez kpcsolódó önvllomás. Psyché leírj életének egyes eseményeit, áltlábn önigzolásul, hogyn többnyire ír z ember, és ez leíró jelleg, mindennpi események elbeszélő módon történő elődás z, mi régót hiányzik gyunknk bból rekeszéből, melyben költőiség válfjit trtjuk nyilván. Hsonlón közvetlen és őszinte költő után keresgélve szerencsés esetben Petőfihez jutunk, de csk kkor, h elfogdjuk, hogy meg-verselt történés is lehet költészet. Márpedig lír és közvetlenség leglábbis rokonok. Feltűnő z is, hogy Psyché történetei nem kármilyen történetek. Psychét csk ngy ritkán érdekli természet, ki-vételes esetben bonyolódik csk trnszcendens gondoltsorokb; mire Psyché visszemlékszik, z mindig erotikus jellegű, pontosbbn: z mindig más emberekhez fűződő kpcsolt. Psyché verseinek döntő többségében két ember kpcsoltáról vn szó, z egyik ember, Psyché, állndó, másik állndón változó. Psyché tehát nem áltlábn ütközik össze világgl, hnem mindig konkrétn kerül kpcsoltb egy másik emberrel. Két ember lpvető kpcsolt szerelem, ez kpcsolt jellemző körülmények--re, melyek között létrejön, szerelmes versek tehát jóvl többről szólnk. Így vn ez Psyché esetében is. Rádásul Psyché megteheti, hogy gykort létesítsen szerelmi kpcsoltot egészen különböző férfikkl, minden prtnere őrült vl-milyen szempontból, minden kpcsolt fenntrthttln és ismételhetetlen, Psyché történetei tehát szinte végtelenül szporíthtók, egyrészt bennük felvonuló lkok, típusok gzdgságát képesek bemuttni, másrészt pedig minél több történetet mond el Psyché, nnál gzdgbbn tárul fel egyénisége - mely mg is állndón gzdgodik, z újbb és újbb klndok áltl. Fiktív életpály Ez közvetlenség, mely Psyché számos szerelmi kpcsoltánk őszinte és bájos elmeséléséből dódik, m nyilvánvlón csk úgy vlósíthtó meg, hogyn Weö- res csinált: fiktíve. Weöres fikcióvl Psychét olyn körülmények közé dobj, melyek között úgy regál, hogyn Weöres szerint szépen, bájosn, emberségesen regálht, vlóságbn zonbn z ilyen regálás többnyire vártln, új-szerű, és trtlm csk utólg válik is-mertté. A fiktív regálás már tudottt öltözteti formáb, vártln regálás újt közöl z emberről. A Psyché-versek korláti rendkívül tágk, Weöres önnön lehetőségeiből ngy egyéniséget, vlódi lírikus lktot válszt ki, olyn embert, ki nehézség nélkül művelhet énköltészetet. Ez lír zonbn mégis-csk fiktív. A múltbn megteremtett jelen természetszerűleg feltételezi z iróniát, és ez z iróni eleve megvn. Az iróni persze nem Psyché öniróniáj, nem Psyché emelkedik önmg fölé, hnem Weöres Sándor. A felülemelkedés ktrtikus élmény, Weöres útmuttási szerint mi, befogdók, át is éljük, de vlószínű, hogy mélyebb is lehetne, h nem fikció segítségével vlósuln meg. Ez zonbn csk követelmény, és egy meglevő fikcióvl szemben csupán jámbor óhj - egy másik fikció. Szvlóestből monodrám Nem véletlen, hogy Weöres Sándor e ciklusán éppen egy ngyon szépen sikerült elődóest kpcsán lehetett eltűnőd-ni. A Psyché-versek kitűnő nygot nyújtnk egy szép elődóest megrendezéséhez, és minden bizonnyl önmgábn is hálás feldt egy fiktív költőnő nyelvi bukfencekben gzdg és nekdotától groteszk életképig ívelő, változtos életművének tolmácsolás. Mihelyt Psyché egy hús-vér művésznő lkjábn szín-pdr terem, máris kortársunkká, vlóságunk részévé válik, régmúlt jelenbe csp át, és nem Psychén, fikción szórkozunk, hnem Psyché megnyilvánulásin, mi elég ngy különbség, olvsv zonbn nem mindig érzékelhető. Az ilyen elődóestnek zonbn vlószínűleg számos bukttój is vn. Először is Psyché-verseket ngyon nehéz szvlni. Nyelvtörő gykorltok ezek, szvló-művészet bevett fogási pedig hszn-vehetetlenek. A művésznek először ngyon szépen és jól kell tudni mgyrul, rgyogón kell rtikulálni, hogy szó-játékok özöne természetesen érvényesülhessen, másrészt szvlónk minden beidegzését le kell vetkeznie, hogy z iróniát el ne nyomj pátosz, változtos ritmus ne váljék se prózává, se egyetlen, unlomig ismétlődő ritmussá,

20 Csernus Mrinn, Weöres Sándor Psyché-ciklusánk elődój (Egyetemi Színpd) (Iklády László felv. ) hogy mosolyunk ne legyen súlytln, versek mélysége viszont ugynkkor ne sötétítse el pzr játékosságot. Kényes egyensúlyt kell megteremteni, erre pedig csk mesterségében biztos, emberségében gzdg művész válllkozht. Csernus Mrinn ilyen művész. Azon kívül, hogy verseket egész estét betöltő, állndón emelkedő ívvé szerkesztette, elődóest, szvlás mellett még monodrámát is produkált, egyszemélyes trgédiát játszott el z Egyetemi Színpdon, és ennek drámánk z ismétlődés drmturgiáj volt z lpj. Csernus Psychéje ugynis egész életében újr és újr, ngyon hsonló módon, ugynbb z élet-vágyb bukik bele, hogy z idő múlásávl egy-egy klndj egyre súlyosbbá váljon. Csernus estje sjátos átmenet volt színészi lkítás és z elődóest között. Elődóest volt nnyibn, hogy verset mondott értelmezve, változtosn, játékosn és komolyn, vidámn és szomorún, de színészi lkítás volt zért, mert eljátszott egy emberi fejlődéstörténetet, z egyes versek hngultát egy koncepciónk lárendelve. A két részből álló est első felében fehér sokác vőlegényi ruhábn, ndrágkosztümben jelent meg, csintln kis-lányt játszott, kinek szűzies fehérségét szvi zonnl megcáfolták, második részben vörös estélyi ruhát viselt érett sszonyként, olyn emberként, ki ugyn lpjábn nem változott z évek során, súly zonbn nőtt, megérett gondoltiságr, rr gondoltiságr, mely z érett kor előlegeként már z első részben is jelen volt, de még csk játékosn. A kislány Psyché Csernus értelmezésében még gykrn szerepet játszott, niv őszintesége egyáltlán nem volt olyn természetes, mint milyennek tűnhet, gondoltink dilektikáj még nélkülözte zt z élménynygot, melyből igzán kinőhet, Csernus ezért fitl Psyché verseinek csttnóit sem élezte ki, érzékeltetve, hogy egy-egy komolynk tűnő megállpítás mögött még nincs ott teljes ember. Egy-egy hngult után zonnl, átmenet nélkül cspott következő, z előbbivel gykrn homlokegyenest ellenkező hngultb, mert ez gyereklány még sját cspongó hngultir sem érett meg igzán. Ami Csernus szerint fitl Psychében igzán őszinte, z felelőtlenség, elsősorbn önmgávl szemben. Erről felelőtlenségről derült ki z est második felében, hogy vlójábn sokkl etikusbb Psyché történeteiből felrémlő komoly, híres-neves férfik gykort bárgyú játékinál. Amikor ugynis Psyché már sszonyként mély, szenvedő emberré válik, z erotik pedig egyre inkább hát-térbe szorul szerencsétlen, hlálosn beteg hjdni szerelem támogtás j-vár, Psyché átlkul vlmennyiünk ápolójává, Nő helyett z Asszonnyá, ez pedig minőségi változás. Az elődásnk kevés kelléke volt, melyek közül vetített évszámok szervesen illeszkedtek Psyché fejlődéstörténetébe. A díszlet zonbn nem volt elég gondosn megválogtv, mit nnál is inkább sjnálhtunk, mert z elődóest ívét Csernus gondosn megtervezte. A színpdon egy írósztl, egy szék és egy rivldáig tolt, félig háttl álló szék lkott díszletet, vlmint színpdon fogllt helyet egy kottállvány mögött Kecskés András zenei összeállítását játszó Fodor Ferenc. A kedves, korhű, ironikus zenei egyveleg tlán bátrbbn is vetekedhetett voln Weöres tlálékonyságávl. Ami még ngyobb bj : oly-kor egymáshoz közel álló verseket szkított el egymástól, máskor hosszn szünetelt nélkül, hogy zenélésre lklms pillntokt kihsznált voln. JÓSF AY GYÖRGY Szépreményű színház A Kisfludy Színház Győrött egyszer, mjd, tlán z ország legremekebb helyzetben levő színház lesz, jelenleg legsivárbb körülmények között működik. A szépreményű " jövőt következő öt-éves terv első évében vlószínűleg meg-nyíló új színház, mint z ország kkor mjd legmodernebb színház biztosíthtj, sivár jelen forrás szörnyűséges színházépület mint társult szociális helyzetének immár hírhedt szimbólum. Ezt z épületet már múlt százdbn veszélyesnek nyilvánították, ám zót is üzemel, sőt, miót vlószínű közelség-be került végre z új színház felépítése, még toldás-foldás, reprálás is bb-mrdt, és legföljebb z életveszély el-hárításár szorítkoznk. A társult helyzetével hivtlos szervek és intézmények z elmúlt évek során többször fogllkoztk, és felvett jegyzőkönyvek között is legjobbn jellemző z 1970 februárjábn Művelődésügyi Minisztérium, Színházművészeti Szövetség, Művészeti Dolgozók Szkszervezete, Mgyr Színházi Intézet, vlmint Győr-Sopron megyei Tnács V. B. illetékesei jelenlétében és közreműködésével rögzített helyzetkép: Összefogllásul megállpíthtó, hogy Győr város és megyéje jelentős színházművészeti hgyományokkl rendelkezik. Egyre jobbn fejlődő ipri, kereskedelmi és kulturális központ, illetve z ország egyik legfontosbb mezőgzdsági bázis is egyúttl. Színház szép eredményeket ért el z elmúlt fél évtizedben művészeti, szervezési és gzdsági területen egyránt. Vezetése jó kezekben vn, ugynkkor lehetőségei sok tekintetben szűkösek, viszonyi, dottsági országos összehsonlításbn jelentős mértékben elmrdottk; ellentét vn képességek és helyi dottságok, támogtás között. Ezt z ellentétet fel kell oldni. Ennek érdekében szükséges egy ideiglenes és egy távlti fejlesztési tervet készíteni. Az első trtlmzz: