TARTALOM. játékszín B É C S Y T A M Á S

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y ó I R A T X V I I I. É V F O L Y A M 8. S Z Á M A U G U S Z T U S TARTALOM F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z T Ő - H E L Y E T T E S : C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u, 10. Telefon: , játékszín B É C S Y T A M Á S A helyszín: szob (1) N A N Á Y I S T V Á N Klsszikusok - vidéken (9} N O V Á K M Á R I A Lehetőségek válszútján (16) M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, Budpest VII., Leni n körút 9-11, Levélcím : 1906, postfi ók 223. A ki dásért fel el : Sikl ósi Norbert vezéri gzgtó Terj eszti M gyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírl püzl etei ben és Post Központi Hírl p Irodánál ( K H I, B u d p e s t V., J óz s e f n á d o r t é r 1. ) közvetlenül vgy postutlványon. vlmint átutlássl K H I pénzforgl mi j elzőszám ár El őfizetési díj : 1 é v r e 3 6 0, - F t, f él é v r e 1 8 0, - F t Pél dányonkénti ár : 30,- Ft Külföl dön terj eszti Kultúr Külkereskedelmi Váll l t, H Budpest, Postfi ók 149 Indexszám : A t heneum N y om d, B ud pes t Íves m gsnyom ás Fel el ő s vezető: Szl ávik András vezéri gzgtó G Á B O R I S T V Á N A multttás változti (21) P. M ÜLLER PÉTER Jeruzsálem színpdi pusztulás (26} KOVÁCS DEZS Ő Az lkítás cspdái (29) S O M L Y A I J Á N O S Az utókor úriszéke (32) G Y Ö R G Y P É T E R Zűrzvr és kor bánt (34) négyszemközt C S O N T O S S Á N D O R Srkdi Imréről, drámáról, színházról (38) CSÁKI JUDI T A színészt szeretni kell" (43) HU ISSN A bor ítón : Kováts Adél és Bér es Ilon P áskándi G éz : A sz élmlom l kói című s z í n m ű v é b e n ( N e m z e t i S z í n h áz ) ( I k l á d y L á sz l ó f e l v. ) A hátsó bor ítón : A n t l C s b d í s z l et e z A m p h i t r y o n K ton József sz í n h áz i elődásához ( S ár k ö z y M r i n n f e l v. ) rcok és mszkok C S I Z N E R I L D I K Ó Afféle színpdi erények (45) drámmelléklet P I E R R E C O R N E I L LE : A muttvány (Fordított: Somlyó György)

3 játékszín BÉCSY TAMÁS A helyszín: szob Az elmúlt évdbn bemuttott új mgyr drámákról Az 1984/ 8 5. színházi évdbn meglehetősen sok új mgyr drámát mutttk be; s külön említésre méltó Nemzeti Színház, mely legtöbbet vitte színre. Az lábbikbn z új mgyr drámákkl fogllkozunk, s nem elődásikkl. A mgunk meggyőződése szerint drám is, színház is külön-külön és ön-álló művészeti ágb trtoznk, melyek-nek más és más meghtározó, speciális törvényszerűségeik vnnk. Ezért lehet írni drámáról külön, mint hogyn színházi elődásról is. Szokták mondni - írók is, elég gykrn -, hogy drám színpdr szánt" mű. Ez, mi z író szubjektív szándékát illeti, bizonyosn igz. Am drám sját világát, ennek ismérveit, törvényszerűségeit, drámánk mint műnemnek természetét tekintve ez szubjektív szándék teljességgel indifferens. A színpdr szánt" mű kijelentésnek csk kkor lenne értelme, figyelembe veendő, mert következményeket mgábn rejtő jelentése, h drám műnemi és műfji törvényszerűségei közül bármelyik színházbn történő elődás mitt létezne; illetőleg, h drámánk mint műnemnek sját világábn bármily olyn mozzntot tlálhtnánk, mely szükségszerűen zért került od, mert színpdr szánták". Azonbn sem ilyen törvényszerűség nincsen, sem ilyen mozzntot nem tlálunk. Azt is szokták állítni, hogy drámát színházi elődás teszi teljessé; illetve, hogy mg szépségét is csk ott kpj meg. Ezen kijelentés mögött gykrn vgy legtöbbször tiszteletre méltó érzel-mi motívum tlálhtó : színház szeretete, sőt nnk z érzelmi lpú bizonygtás, hogy színház önálló művészet. Ez egyébként nemcsk érzelmi, hnem művészetelméleti lpokból is igz, de nem drám rovásár igz. Azon kijelentés mögött pedig, miszerint z írott szöveg mg teljességét csk színházi elődásbn kpj meg, krv-krtlnul z nézet húzódik, hogy színpdon élet jelenik meg, Holott színpdon is műlkotás jelenik meg, s mint ilyennek nemcsk ismérvei, hnem törvényszerűségei is vnnk. Mint minden irodlmi műlkotássl, drámávl kpcsoltbn is fel lehet tenni z ősi kérdést: megszületésének korszkából, ennek lényegéből mit utánoz, és zt hogyn teszi? A bemuttott új drámák csk meglehetős áttétellel utlnk mi vlóságr. Közismert, hogy művészi világ közvetettség " ; ám ezekben z esetekben nem minden műlkotás ezen lpismérvéről vn szó. Kertész Ákos Csládi ház, mnzárddl (Várszínház) című drámájábn ház uránk pártfogoltjából ház sszonyánk szeretője lesz. Ebben háromszög-problémábn csk igen hlványn jelenhet meg - feleség vgy férj birtoklásánk kérdéskörébe beágyzv - z ember személyiségének és szbdságánk mi, szocilist társdlombn lehetséges problémköre. A szerző be-muttj konzervtív, kiüresedett erkölcsiséget is z sszony pjánk, milliomos cukrász kisiprosnk " z lkjábn. Akciót zonbn nem d neki, tlán nem is dht; így ez is csk szólmokbn kerül elénk. Mezei András Mgyr kockáj (Tháli Színház) Rubik-kock viszontgságos útjából meríti mg témáját. Ebben műben bíró-sági tárgylás " z áttétel. A tárgylás persze korántsem vlódi, inkább tlán erkölcsbírósági " tárgylás. Ennek keretében nem kock sorsát irányító irigységek, hozzá nem értések, mellékes, egyedi célok, tlálmányok és bnkkölcsönök hivtlosn előírt, de egyértelműen bürokrtikus útji jelennek meg, hnem csk z ezekről szóló tnúvllomások. Ebben z ügyben minden összejött", mi mgyr vlóságot jellemzi, s miből korszk ngy drámáját meg lehetett voln írni: okos feltláló, jóindultú, de z ügyintézés hivtlos bürokrtimus áltl megkötött kezű ember, hozzá nem értő, de mgs állású állmi tisztviselő, segíteni kró okosság, z irigység és féltékenység, z egyéni vgy kisközösségi hszonlesés stb. De sjnos hiáb jött össze z életnygbn mindez, nem formálódott belőle ngy drám. Hiáb mondnk-beszélnek ki lpvető igzságokt, hiáb indultosk néh mű lkji, csk felszínt kpjuk. Sárosptky István Tekúr (Várszínház) című írás pedig egészen ngy mértékben távolodik el modellszerű figurákkl ttól, hogy tnulság jelentős lehessen. A lkásért" viskodó, egy-más gyűlöletéhen és egymás gyűlölete áltl élő két nő csrkodásából hrmdik kerül ki győztesen, ki itt nem ne-vető, hnem szó szoros értelmében z idiót. Az z írói figyelmeztetés, hogy z értelmetlen gyűlölködések z idiotizmus győzelméhez vezethetnek, jóformán nem is jut felszínre. A gondoltiság és z ideológi nélküli fntizmus láthtó Tóth-Máthé Miklós A fekete ember (Debrecen, Csokoni Színház) című, Krácsony Györgyről írott drámájábn. Számunkr ennek is lehetne jelentős tnulság, miszerint még jogos társdlmi sérelem is csk romboló erővé, z embereket értelmetlen pusztulásb vivő dinmizmussá válik, h nincs mögötte vló- Mezei András: Mgyr kock (Tháli Színház). Mécs Károly (dr. Lczi Tibor), Incze József (író) és Kovács István (Ádámffy Sándor)

4 Avr István és Esztergályos Cecíli Kertész Ákos: Csládi ház mnzárddl című drbjábn (Várszínház) (Iklády László felvételei) ben senki és semmi ellenében sem kételkedik. Még szélmlmánk - házánk - ellenállóképességében sem kételkedik, noh nemcsk z erkölcsi, de tiszi, mindent elöntő és szó szoros értelmű árvíz előjelei már bőven táthtók. A gzdg molnár önmgán és önmg értékein kívül semmit nem ismer el, senkivel nem törődik, ház népét is csk pénzzel látj el. Hát tönkreteszi feleségét, és szeretőjét hlálb hjszolj. Végül öngyilkos lesz, s víz mégis elpusztítj házt. A mű z első szinten meggzdgodásról, vgyonbn és htlombn élő ember önzéséről, kíméletlenségéről szól; de rról is, hogy meggzdgodás mások iránt közömbössé tesz, sőt z élet más szegmentumit illetően vkká. Egy további szinten rról szól mű, hogy semmiféle háznk z ur vgy uri ne legyenek múlt eredményei mitt elbizkodottk, olyn mérhetetlenül fölényesen önigzolók és önelégültek; és ne csk gzdgsággl, z nygi jvkkl törődjenek, hnem z úgynevezett emberi" spektusokkl is. Az elmúlt színházi évdbn bemutttk olyn drámákt is, melyek még áttételesen sem utlnk - s nem történelmi" témájuk mitt - mi életünkre. Ezt tényként s nem negtívumként írjuk. Huby Miklós Freud vgy z álomfejtő álm (Nemzeti Színház) című drámájánk témáj: Freudnk egy 1938-beli álmábn megjelenik z I. világháború előtti idő, mikor ő nlizálj császárt, Ferenc Józsefet. Ebből kiderül, hogy ngy htlmú császárbn éppen olyn lelki dinmizmusok, tudttln erők élnek, mint társdlmi hierrchi bármely pontján élőkben: z pgyilkos komplexus és ennek következményeként féltékenység-és félelemteli gyűlölet fik ellen. A boldog békeidők", z operettzenés és kávézós-kuglófos nyu- ságismeretből kinövő ideológi, h mértéktelen önértéktudt-túltengés z egyik legfőbb hjtóerő. Még áttételesebb - és nem történelmi" tém mitt - Ngy András Báthory Erzsébete (Várszínház), melyben koncepciós perek" mechnizmusáról, bennük ktívn és elszenvedőleg szereplő lkokról lenne szó, no meg z egyének modern, egymástól vló elszigeteltségéről. De ezekről problémkörökről jóformán semmit nem tudunk meg; két lkról csk mint egyedekről kpunk jó írói rjzot. Nem hogy lényeges, de még lényegesebb társdlmi kérdések sem jelennek meg Polgár András Töltsön egy estét Fehér Rózsábn (Mdách Kmr) című írásábn. Egy éjjeli multóhely életképsoroztink bemuttás után mű végén csk elmondják nnk gázolásnk hiteles történetét, melyet pincérnek öltözött vizsgálóbíró ki krt nyomozni. Jóki Ann A feldtbn (Győr, Kisfludy Színház) hsonló című regényét drmtizált, meglehetősen rgszkodv regényhez. Alpvető témáj z lehet, hogy nőknek is vnnk feldtik z életben - kinek ez, kinek z -, s hogy ki nő létére tudománnyl fogllkozik, z jobb, h nem szeret férfit. Többszörösen is áttételesen utl mi mgyr vlóságr Páskándi Géz A szélmlom lkóibn (Nemzeti Színház); noh megítélésünk szerint z évdbn bemuttott drbok közül ez legjobb. Főhőse Kérész Pp Dániel, szélmlom tuljdonos, ki z 1867-es kiegyezést követő békés években mg erejéből, ügyességéből, de kíméletlen erőszkossággl ngyon meggzdgodott. Rengeteg energi feszül benne, és kitűnően ismeri vlóságnk zon útjit-módjit, melyek meggzdgodáshoz vezetnek. Sikerei nyomán végtelenül önelégült és mgbiztos; önmgábn, sját erejéglmsság felszíne ltt tehát robbnni kész pszichiki dinmizmusok működtek még császárbn is. Rtkó József Segítsd királyt! (Nyíregyház, Móricz Zsigmond Színház) című drámáj I. István korábn játszódik. Az öreg királynk most pusztított el vdkn egyetlen fiát s zt leendő örökösét trónon, kire nyugodtn rábízhtt voln z ország sorsát. A pogány és ktolikus vllási-politiki különbözőségek is megjelennek műben, ngyon szép és jó árnyltságbn. Sem pogány Öreg, sem ktolikus Főpp nem egysíkún pozitív vgy negtív lk. Meglátjuk zt is - mit már elég sok mű-ben, de még sehol sem mrdéktln hitelességgel megrjzolv -, hogy jó mgyrok sohsem krnk egyet, és hogy közülük bizony sokn gyűlölik z idegeneket csk zért, mert idegenek. Ngyon szép és összetett költőiséggel jelenik meg mű témájánk z z spektus, miszerint mindenképp válllni kell történelmi-társdlmi hldást, bár-mily fájdlms ennek válllás egyénileg. István királyt nem elvkult dogmtikus-nk rjzolj, noh bőven utlnk erőszkosságir, hnem viszonylg teljes, de sjnos nem eléggé súlyos egyéniség-nek. Nem lehetett felfedezni mi élettel kpcsoltos vontkozásokt Forgách András A játékosábn (Dosztojevszkij nyomán; Kton József Színház). A műsorfüzetben szerző zt írj, hogy látsztok működését " kívánt megrgdni; ztán Huizing írását közlik játékról, vlmint sok szöveget rulettszenvedélyről. Az dptációbn pedig Játékos és Polin közötti reménytelen szerelem története áll z események középpontjábn. Vgyis nem lehet tudni, miről szól ez z dptáció. A látszt működése " nem funkcionál; szerencsejáték szenvedélye pedig egyáltlán nem eredményez olyn szbd cselekvést", mi játék lényege. De szerencsejáték iránti szenvedélyt sem látjuk, hnem inkább félénkség és gyámoltlnság kompenzációjként megjelenő gresszivitást. A bemuttott drámák némelyikének témájár vló utlások után meg kellene vizsgálnunk, hogy z dott tém mennyiben és hogyn bontkozott ki művek sját világábn. Az eddigiekben nem említettük, hogy ezek témák mgukbn rejtik-e kor-szk lényegéhez trtozó történelmi-társdlmi erővonlkt, mozgásirányokt,

5 melyeket már Hegel, mjd Mrx és Lukács György szerint drámáknk tükrözniök kell. Könnyen megmutthtó lenne, hogy zömük nem lényeges erővonlkkl fogllkozik. Kérdésünk z, hogy z dott témák intenzív totlitás kibontkozik-e vgy sem? Ugyn-kkor - és ez fontos szempont - lényeges társdlmi-történelmi mozgás-irányoknk olyn sjátos ismérveik, minéműségeik és jellegeik vnnk, melyeknek műform, drám minéműsége, jellege meg kell hogy feleljen. A bemuttott drámák zömének lpismérve, hogy történetük egyetlen helyszínen, áltlábn egy ház szobájábn játszódik. Ilyenek következők: Kertész Ákos: Csládi ház mnzárddl; Sárosptky István: Tekúr; Páskándi Géz: A szélmlom lkói; Bcher Iván: Oszkár (Rdnóti Színpd); Kürti András: Pulykák (Rdnóti Színpd); Dobozi -Horvi: A tizedes meg többiek (Pesti Színház) ; Polgár András : Töltsön egy estét Fehér Rózsábn; Jóki Ann: A feldt; Mezei András : Mgyr kock; Ngy András: Báthory Erzsébet; Fekete Sándor: A Lillvill titk (Vidám Szín-pd). Nemcsk most befejeződött évdbn bemuttott új mgyr drámákr jellemző, hogy eseménysoruk egy ház vlmelyik szobájábn játszódik, h-nem z elmúlt évek sok mgyr drámájár is. Ezért is érdemes ennek problemtikájávl fogllkozni. Közismert, hogy ház egyik szobáj mint helyszín, polgári drámákbn domináns. A cslád ház és mindzok z események, melyek házon belül történhetnek meg, polgári világnézet szempontjából z élet centrumát vgy centrum egyik szegmentumát képviselhették. Ebből szempontból z sem érdektelen, hogy polgári drám kezdetein, Miller, muzsikus csk sját házábn képes Miniszterrel szembeszállni; és hogy XX. százdbn már sok olyn polgári drám született - még z úgynevezett bszurdok között is -, melyben z lkok házt vgy szobát birtokolni, megszerezni, mguknk kisjátítni krják. Ugyn-kkor szob már ngyon sok műben z dott ország, sőt kár z egész világ szimbólumává lett. A kérdés z, hogy mi mgyr társdlmi vlóság jellege, minéműsége mitt hitelesen lehet-e problémköröket, z dott vlóságnygokt egy szobábn megjeleníteni. A drámábn megjelenített világszerűség bemuttásánk hiteléhez trtozik, hogy z dott lkok hitelesen léphetnek-e be z dott szobáb. A belépés korántsem pusztán drmturgii szempontból és nem is z élet empirikusságánk szemszögéből lehet hiteles, erőltetett, esetleges, véletlen vgy teljesen hiteltelen. A mélyebb hitelesség összefüggés-ben vn zzl z erővonlll, mozgásiránnyl, állásfogllássl, melyet z dott lk hordoz. A drámákbn kciókt kell hozzárendelni társdlmi dinmizmusokt hordozó lkokhoz; márpedig lényeges mozgásirányokból következő kciók nem vlósulhtnk meg bárhol. H egy drámíró mégis egy szobáb hozz be zt z lkot, ki ott hitelesen nem képes kciókr, kkor zt, mit kciókbn kellene meglátnunk, csk kibeszélni-elbeszélni-elmesélni tudj. A legjellemzőbb péld erre Mezei András Mgyr kock című műve. A tém említésekor utltunk rá, hogy Rubik-kock sorsát illetően minden lényeges társdlmi erővonl megjelenik. Mivel zonbn helyszín egy bíró-sági tárgylás szobáj, mű sját világábn nem mg tém, nem z ezt összetevő társdlmi mozgásirányok, hnem ezek kibeszélése, illetve z ezek-ről vló reflexiók jelennek meg. A drám z emberek közötti viszonyok jelenbeli változásánk műneme nnk következtében, hogy csk Nevekből és hozzájuk rendelt Dilógusokból építheti föl sját Jóki Ann: A feldt (győri Kisfludy Színház). Zillich Betrix és Gyöngyössy Ktlin (Mtusz Károly felv.)

6 világát; és nnk következtében, hogy dilógus csk emberek közötti viszonybn létezhet; s hogy z drámi dilógus, mely jelenben kölcsönösen változó viszonyokt jelenít meg. A bírósági szobábn z lkok között nem lehetséges viszonyváltozás jelenben, hiszen bíró zt keresi, mi történt és hogyn múltbn. S múlt tényeinek felderítése sohsem bból célból történik, hogy z lkok között jelenben vlósuljon meg viszonyváltozás. Az lkok múltbn voltk kölcsönös viszonybn, s erről most csk vllnk. Ugynkkor ennek tárgylásnk során mindenki sját szemszögéből és sját érdekében beszél, figyelembe véve végén esedékes ítéletet. Mezei András műve hiáb nem szbályos bírósági tárgylás, zok z erővonlk, melyeket szövetkezeti elnök, főmérnök, külkereskedelem képviselői, külföldi mgyrok stb. testesítenek meg, nem nyilvánulhtnk meg jelenben kciókbn. Súlyos tévedés zt hinni, hogy világirodlom zon ngy drámáibn, melyekben múltt nyomozzák (Oidipusz király, Ibsen művei stb.), múlt felderítése lényeg. A lényeg ezekben is múlt tényei fel-derítésének következményeként jelen-ben megtörténő viszonyváltozások. Itt, ebben műben zonbn csk kibeszél-hetik - néh vit formájábn - z irigységet, hozzá nem értést, felelőtlenséget, támogtást, hivtlosn előírt, de z egyértelműen bürokrtikus ügymenetből dódó problémákt stb. Azokt, melyeket meg kellene jeleníteni hhoz, hogy témához méltó ngy drám szülessen. A drámák intenzív totlitásáról kkor lehet beszélni, h z dott tém kpcsán minden lényeges mozgásirány, állásfogllás műben megjelenítődik. Vjon hhoz, hogy Kertész Ákos Csládi ház mnzárddl című művének intenzív totlitás megjelenjen, nem szükséges-e tém zon spektusit is megjeleníteni, melyek szobán kívül képesek kciókr? A tém: házsságon belüli kpcsoltokbn z egymás etiki és érzelmi birtoklás, vgy még házsságon belül is további szbd válsztás lehetősége. Ehhez témához nyilvánvlón hozzátrtoznk férfik és nők munkhelyen lehetséges kpcsolti; zután - bármennyire furcs, de - z, hogy nők zöme dolgozik; továbbá mi élet minéműségéből következően gykorlti" értékrendünk egyik lényeges eleme, miszerint vlódi értéke mindig z újnk és z újnk vn; ruhábn, utóbn, z irodlmi művek témáját és problemtikáját tekintve éppúgy, mint szerelem-ben? Éppen ezért egészen vlószínűt-len, hogy ennek témánk z intenzív totlitás megjelenhessen egy csládi házbn. Burián főművezető fiát és nnk feleségét éppúgy behozz z író mű világáb, mint Burián csábítóját", de sjnos egyikük sem képvisel témávl összefüggő lényeges mozgásirányt. Ehhez tém egyik spektusát kellene megtestesíteniök, és kciókt kellene kpniok; nekik is, vlláserkölcsöt prédikáló cukrász pósnk is. Ezek z lkok zonbn lpvető viszonyváltozásokt nem produkálnk. A szűk helyszín nem engedi kibontkozni Jóki Ann A feldt című drámájánk témáját sem. A színhely Suhjd Flór régésznő lkásánk egyik szobáj: tém pedig áltlános feldtot jelöl. Ahogyn z írónő nyiltkozt: A feldt, hogy minden egyes ember, nemétől függetlenül megtlálj zt sját személyiségére szbott létformát, miben legjobbn érzi mgát, mi ne-ki leginkább megfelel. Ezért tudjon áldozni, dolgibn rngsorolni." A Suhjd Flóránk leginkább megfelelő életformához lpvetően trtozik hozzá tudományos munkáj. Az ástás elkezdéséből, külföldi konferenciár vló kiküldésből dódó irigységek és betrtások" nem is jelenhetnek meg mint kcióképes erővonlk ebben lkásbn. Mindezekről csk telefonbeszélgetésekből és Flór elbeszéléseiből szerzünk tudomást. Vgyis nem úgy, hogyn drám műneme igényelné: z lkok között megjelenített viszonyváltozásokból. Az ő sját életformáját érintő lényeges mozgásirányok közül csk egyetlenegy változik: ő elvált, nem férfik, csk munkáj érdekli, de mégis tlálkozik szerelemmel; ezt zonbn elrúg-j mgától, föltehetően zért, mert még-is munk fontosbb. Ez z ő élet-formáj. Munkhelyének lényeges erő-vonlit éppen ezért olyn lpvetően szükséges megjeleníteni, hogy hiányuk hiteltelenné teszi Flór lkját és drám sját világát. Jóki Ann felvonultt még három, másféle személyiségű-egyéniségű nőt, kiknek ugyncsk z fel-dtuk, hogy tlálják meg sját mgukr szbott életformát. Az egyik férjét monogám módon szerető és őt mindenben, bármily meglázó helyzet-ben kiszolgáló munkássszony; másik munk és hivtás, illetve cslád között ingdozó sszony; hrmdik egy férfifló" nő, ki végül meghitt szerelemre vágyódik. Az egyetlen helyszín - Flóránk lkás - egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy ezek három nő áltl képviselt mozgásirányok kciókbn nyilvánulhssnk meg. Ezért itt is ugynz következik be, mint Mezei András drbjábn: z áltluk képviselt mozgásirányokt kibeszélik, elmesélik Flóránk; illetve monológokt mondnk. A ház, lkás egy szobáj más esetekben olyn modellszerűséggé szűkíti témát, melynek modellszerűsége is csk bszolút mgs bsztrkciós síkon válik észrevehetővé. Sárosptky István Tekúrájábn két nő lkás birtoklásáért gyűlölködik-csrkodik, de már réges-rég ót. Nincs mű elején olyn mozznt, mely z eddigiekhez viszonyítv más formájúvá, más megjelenési módoztúvá tenné régót trtó gyűlölködést; vgyis - és persze ez fontos! - mi jelenben indíthtn el közöttük viszonyváltozásokt. A gyűlölködés természetesen ddig trt - és még huszonöt felvonáson át trthtn -, míg vlmelyikük meg nem hl. S mikor z egyik gyomorvérzésben hldokolv sját idiót gyermekét hívj segítségül, z megfojtj másikt. A gyomorvérzés bekövetkezhetett voln jóvl előbb és jóvl később - hiszen ez z ember biológii létszférájához trtozik, és nem társdlmihoz, hhoz, mit drámábn meg lehet jeleníteni -, s ez drám lpvető modlitásánk, szükségszerűségnek hiányát jelzi. Mivel drámi kció zonos viszonyváltozássl, itt nincs is kció, nincs elmondhtó eseménysor sem. Csk mondtok egymás utáni soroztát kpjuk, melyek drámilg csk nnyit trtlmznk, hogy hol z egyik, hol másik kerül fölénybe. Igy csk mondtok felle hint" trtlmából következik z itteni szob modellszerűségének jelenté-se; z ugynis, hogy világon folyó értelmetlen gyűlölködésekből esetleg z idiotizmus kerülhet ki győztesen. Am z figyelmeztetés" ngyon erőtlen. Egyetlen helyszínen, Fehér Rózs nevezetű multóhelyen játszódik Polgár András írás, melyben sem lényeges társdlmi mozgásirány, sem igzi drámiság nem tlálhtó. A drb multóhely dolgozóivl és eseteikkel kpcsoltos életképek sor. Viszonyváltozások kkor indulhtnánk el, mikor új pincért kell - főnöki utsításr - felvenniök. Ehelyett nnyit tudunk meg, hogy főpincér és z énekesnő múltjábn v-

7 lmi tisztáztln dolog vn egy gázolássl kpcsoltbn; mjd zt dják tudtunkr, hogy z új pincér újságíró, ki kiszimtolt ebből vlmit, és zsrolni kr. De ez tévedésnek bizonyul; z új pincér vlójábn vizsgálóbíró, ki gázolás ügyében nyomoz. Hogy mi történt, zt végén, z utolsó öt percben el-mondják: egyszer egy felelőtlen motoros elütötte főpincér kisfiát, ki meghlt, s gázolót elítélték. A főpincérnek ez nem volt elegendő, z illetőt kiszbdulás után szándékosn hlálr gázolt z énekesnő kocsijávl. Ezért z énekes-nőt ítélték el, véletlen gázolásért. A vizsgálóbíró zonbn kinyomozt, hogy vlójábn gyilkosság történt, mit főpincér követett el. Egyéni bosszúról vn itt szó főpincér részéről, melynek semmiféle áltlános jelentése vgy érvénye nincsen. A drám létrejöttét pedig lehetetlenné teszi, hogy csk gázolás tényeinek ki-derítéséről vn szó, mi csk vizsgáló-bíró és befogdó számár újdonság, z lkok számár nem. Így tények fel-fedése nem is indítht el közöttük viszonyváltozásokt. A főpincér p benső világ sincs megírv; semmit sem látunk kisfi iránti szereteten kívül z ő benső világából, mi gázoló meggyilkolásához vezeti el. Annk modernkedésnek", mely-nek semmi jelentése nincs, Kürti András Pulykák című egyfelvonásos példáj. Egy színhelyen, egy pulyktenyésztő tudományos intézet igzgtójánk szobájábn játszódik ez z bszurd" történet. Két tehetséges kuttó kitlál-j, miként lehet pulykákt nnyir összezsugorítni, hogy egy ládábn rengeteg elférjen, mivel szállítási költségeket lposn lecsökkenthetik. Az intézet igzgtój semmihez sem értő, ostob-otromb, erőszkos lk, ki főként tehetséges embereket utálj. Az egyik kuttó belöki zsugorkmráb ", s ott mikroméretre zsugorodik. A bj z, hogy fordított, vissznövesztő eljárást még nem tlálták ki. A zűr közepette szovjet delegáció érkezik egy mgyr miniszterhelyettes kíséretében; ők véletlenül kerülnek be zsugorkmráb". A szovjet tudós zonbn még zsugorított állpotábn is tudj, mit kell tenni, megmuttj, s mindenki vissznyeri normális lkját. A végén z ostob és erőszkos igzgtót máshová helyezik. Ebben z írásbn nem helyszín tette lehetetlenné normális drám kibontkozását. Egy válllt vgy tudományos Szemes Mri és Lukács Mrgit Sárosptky István: Tekúr című színművében (Várszínház) intézet igzgtójánk szobáj olyn helyszín, hol válllt életéből vett témánk mjdnem z összes lényeges erővonl megjelenhet, és ott kciókbn nyilvánulht meg. A bj mg z ötlet. Az összezsugorítás olyn mértékű, hogy z igzgtó ebbéli állpotábn beszélni sem tud érthetően, s ezzel szerző zsákutcáb vitte z múgy sem sokt eredményező ötletét. Így semmiképpen nem jöhet létre kontrszt normális méretű és zsugorított igzgtó között. Ebből következően z ötletnek csk techniki " spektus funkcionál: feltlálók és z intézet miként mászik ki bból kátyúból, hogy z igzgtót is, delegációt is összetöpörítették. Az fontos tém, miszerint z bszolút hozzá nem értő és erőszkos vezető milyen kárt tesz munkhelyének és beosztottjink z életében, éppen csk érintődik, mert mindent ismét csk elbeszélnek nélkül, hogy viszonyváltozásokbn megjelenítenék. Legfeljebb végén - ismét normális méretében - z igzgtó demonstrálj, mit ról elmondtk, zzl, hogy tjtékozv beszél, A szélmlom bensejének egyetlen ngy helyiségében játszódik Páskándi Géz drámáj. A szob mint helyszín itt nem gátolj vgy korlátozz lényeges mozgásirányok megjelenítését. Elsősorbn zért nem, mert szob itt válik - ngyon finom írói eszközökkel - áltlánosíthtó szimbólummá. Ehhez nemcsk fenyegető, mjd bekövetkező, szó szerinti árvíz járul hozzá, hnem megírás módj is. A molnárt és környezetét olyn írói erővel formált meg, hogy tém kpcsán említett áltlánosíthtóság - z nygi jvktól, meggzdgodástól elvkulttá, önelégültté, önzővé, embertelenné vált bármily vezetőre, bármily ház urár vló sszociálás lehetősége - egyáltlán nem teszi drámát llegóriává. Környezetének tgji közül ugynis nem mindenki testesít meg olyn társdlmi mozgásirányt, mi most említett áltlánosításnk lehetőségét szolgálná. A molnár rideg önelégültsége, pénzimádt érzelmi sivárságot helyez felesége köré, ki társdlmilg-történelmileg nem áltlánosíthtó trtlomml egy ppb szeret bele,

8 s kivel legzűrösebb éjszkán megcslj férjét. A kölcsönös szerelmi vllomásokt meghllj lány, ki árttln, jószívű, és z pját imádj; s gyűlölet ébred benne z nyj iránt. Ez épp-úgy, mint feleség cslás, témához trtozó mozgásirány. Szerencsére zonbn sem cslás, sem lány nyj iránti gyűlölete nincs összefüggésben zzl, hogy molnár trtlmit z imént említett módon áltlánosíthssuk, és Páskándi Géz ezzel kerüli el z llegóri veszélyét. Társdlmi mozgásirányt hordoz viszont molnár unoktestvére, ki htlmsságok körül forgolódó politikus, és ki lenézte és megvetette gzdg molnárt, de veszély idején még-is tőle kell segítséget kérnie. A másik mozgásirányt egy ktontiszt hordozz, molnár lányánk jövendőbelije; ő zzl, hogy békeidők ktonáink problémáit jeleníti meg. Kor mitt ki-mrdt hősi hrcokból, szbdság-hrcból, s most csk lovkt csutkolhtj. Ugynkkor, h elveszi lányt, molnárék társdlmilg emelkednek. A közelgő tiszi árdt megteremti - elsősorbn drmturgiilg - nnk lehetőségét, hogy bárki bejöhessen mgs dombon épült szélmlomb. Az író él is ezzel lehetőséggel, s molnárrl ide menekíttet két kurvát, kiket molnár is, unoktestvére is meg-meglátogtott régebben. Ezeknek hölgyeknek zonbn nem tudott drámi funkciót, csk legfeljebb áltlános, irodlmi funkciót dni. Ok molnár feleségének és z unoktestvér feleségének z irodlmi - de nem drámi - ellenpontji. Mivel molnár körül létrejövő viszonyváltozásokb nem lehetett őket beépíteni, z ellenpontot képviselő trtlmikt ők is csk kibeszélni tudják; vgyis ezek z ellenpontok nem viszonyváltozásokbn formálódnk meg. A drámábn megjelenik egy vándorfestő is. A mű sját világáb vló belépése csk empirikusn igzolt: molnár hívj ide, hogy fesse meg mlmot. A mű sját világábn zután z igzság észrevevőjének és kimondójánk-feltárójánk funkcióját kpj. Ő veszi ész-re és mondj el többieknek, hogy molnár tomboló árvízbe kizvrt fitl szeretőjét közös csecsemőjükkel együtt, nehogy bjt, botrányt okozzon lány ittléte. Ez leleplezés nemcsk egy eset leleplezése, hnem molnár vlódi mgtrtásánk, vlódi mozgás-irányánk nyilvánossá tétele is. A mű sját világáb vló belépése z empi rikus hitelességen túl sjnos m már nem szükségszerű. H z igzság észrevételét és kimondását djuk művésznek egy drámábn társdlmi funkcióként, kkor sjnos m vele társdlom egyik lényeges mozgásirányát nem lehet hitelesen mű világáb behozni úgy, hogy témához társdlmilg szükségszerűen és szervesen trtozzon hozzá. A művészek sjnos hiáb hiszik, hiáb élik át ugynis, hogy z igzság észrevétele és kimondás társdlmilg továbbr is z ő funkciójuk; ez XX. százdbn már nem így vn. Ez funkció m már korántsem csk művészeké és művészeté, hnem például társdlomtudományoké is. (A művészet áltlános devlválódásához ez is hozzájárul! (Ezen társdlmi okok mitt hiáb hozz be mű sját világáb Páskándi Géz piktort empirikusn hitelesen; z lkok belépésének is z társdlmi funkció d mrdéktln hitelt, melyet z dott lk testesít meg; vgyis z lkok belépésének nemcsk empirikusn kell hitelesnek lennie, hnem nnk is, hogy z dott funkció z dott fogllkozás-hoz vgy hivtáshoz trtozike. A mű-vészhez z igzság észrevevőjének és kimondójánk funkcióját hozzákpcsol-ni pedig zért nem hiteles, mert egyáltlán nem szükségszerű társdlmilg z, hogy rejtett-rejtőzött igzságokt csk művész veheti észre és mondhtj ki. Páskándi Géz persze tudj és látj művész és művészet helyzetét XX. százdi vlóságbn, lévén, hogy piktor lkját hbókossá nyomorítv muttj be. Azt sem szob, z egyetlen helyszín kényszeríti itt z írór, hogy z örömhölgyeken kívül molnár ifjú szeretőjének is csk prgmtikus funkciój vn. Ő önmgábn, önmg áltl nem hordoz társdlmi mozgásirányt; funkciój drámábn nnyi, hogy molnár vlódi rcult vele kpcsoltbn, mint-egy rjt csttnv" váljon láthtóvá. Pedig z privát" funkció, hogy mrdéktlnul és fenntrtás nélkül szereti molnárt - még hlálb is kimegy, h od küldi - hordozhtott voln lényegesebb trtlmkt molnárnk már említett áltlános jelentésével kpcsoltbn. A házról, ház szobájáról írtunk eddig, mint drámák helyszínéről, de bból z spektusból, mely áltlábn korlátozz, hogy tém megfelelő módon kibontkozzon, hogy z intenzív totlitás megjelenjen. A konkrét művek kpcsán konkrét korlátozó mozznto kt említettük. A kérdéskör zonbn bsztrhálhtó, vgyis áltlánosíthtó; és így újbb nézőpont és jelentés tárulht fel. A ház, szob, különösképpen h úgynevezett kmrdrbot" kényszerít z írór, zért nem felel meg mi élet minéműségének, mert életünk szociológii értelmű státusokr és funkciókr töredezett szét. Ezek mindegyikét különkülön helyszínen vgyunk képesek megvlósítni, és különböző viselkedésekkel is. Ugynz z ember egészen különböző viselkedésekkel hjtj vég-re különböző státusokhoz rendelt különböző cselekvéseket. Úgynevezett szerepeit nem egy egyéniség koherens viselkedésmódján produkálj. Hogy példákt említsünk: másként viselkedik ugynz z ember mint p és mint fő-pincér ( Töltsön egy estét...-re utlunk); mint főművezető és mint férj ( Csládi ház...-r utlunk); mint szomszédoktól kölcsönkérő, lkás tárgyit elkótyvetyélő és mint lkótárs ( Tekúr Bertájár utlunk); mint szppncsomgoló munkás és mint házi mindenes ( A fel-dt Pásztor Pnnijár utlunk); mint sját tlálmányáért küzdő feltláló és mint privát" ember ( Mgyr kockábn lig-lig megjelenő feltlálór utlunk) stb. De utlhtnánk szociológii státusokból eredő problémákr Huby Miklós Freudj kpcsán is, de ezt megtettük már SZÍNHÁZ decemberi számábn. H nem látjuk z lkoknk zon státusvgy funkcióbeli cselekvéseit és viselkedéseit, mely státusok és/vgy funkciók szükségszerűen trtoznk tém kibontásához, nem kpunk róluk hiteles képet. A most elemzett drámák esetében szob mint helyszín teszi lehetetlenné tehát zt is - Páskándi Géz drámáj z egyetlen kivétel -, hogy z lkok minél teljesebben, minél sokoldlúbbn ábrázolódjnk. Mert szobáb nemcsk z dott témához trtozó mozgásirányok nem léphetnek be úgy, hogy itt kciókt is végrehjthssnk, h-nem z lkok sem képesek itt z élet más területein végrehjthtó kcióikr, drámi megnyiltkozásokr. A különböző státusokbn és funkciókbn más és más társdlmi és egyéni mozgásirányokkl és dinmizmusokkl kerül kpcsoltb z ember; ám ezek mind különböző helyszíneken nyilvánulhtnk meg hitelesen. Az egy hely-szín, szob z lkoknk csk z egyik spektusát engedi megnyilvánulni; áb-

9 rázolásuk tehát szükségszerűen szűk lesz; z lkok kiszkdnk mguk - témához trtozó - élethálóztából. Mindddig, míg z élet leglább viszonylg koherens volt, vgy mindddig, míg például mgánélet szférájábn volt viszonylgos koherenci (Ibsen jó és utolsó péld erre), z egy helyszín és kmrdrb" hitelesen jelölhette vlóság minéműségét; de m már csk egészen kivételes esetekben jelölheti. Régi művészetelméleti igzság, hogy mű áltlánosn értett szerkezeti minéműségének meg kell felelnie vlóság szerkezeti minéműségének. A státusokr és funkciókr széttört vlóságnk z említettek mitt nem felel meg sem minéműségében, sem szerkezetében z egy helyszínen játszódó kmrdrb. Á XX. százdi drámákbn ezért is történtek különböző kísérletek helyszínekre vontkozón. A XIX. százdbn kmrdrb helyszíne még mg konkrétságábn, relitásábn vgy viszonylgos relitásábn volt ngyon fontos. A helyszínnek konkrétság és minősége, pró részletei, speciális tárgyi, hngult stb. mind hozzájárultk - mert ezek is jelölték - z lk speciális egyéniségének, minéműségének megérzékeléséhez. Máskor helyszín mű sját világánk szimbólumként is funkcionált. Példái ezeknek ugyncsk Ibsen drámái, hol például A társdlom támszibn szlon z nygi jólétet és biztonságot hordozz; Vdkcsábn Werle ngykereskedő Fényűzően berendezett dolgozószobáj" és Hjlmr Ekdl pdlásszobáj", melyek két egyéniség minéműségét is megjelenítik. Á XX. százdbn már sok író elhgyt z egyéniséget-hngultot jelző helyszínt, s olyn térben játsztt mű cselekményét, mely csk jelzi színhelyet vgy konkrétságát. Ahhoz ugynis, hogy egyegy státusbeli cselekvés és z hhoz trtozó viselkedés hitelesen megjelenhessen, bőven elég helyszínre csk utlni, zt egy-két vonássl jelezni. Ebből megoldásmódból két lehetőség dódott: lehet meglehetősen sok, de z utlássl tényszerűen konkréttá tett helyszínen játsztni z eseményeket; illetve lehet egyetlenegy helyen, de oly-non, mely nnyir elvont, hogy bármily konkrét helyszínnek felfoghtó. Meggyőződésünk, hogy h z imént elemzett drámák zöme ezen megoldások vl-melyikét válsztj, kkor jobb, gzdgbb drámi világszerűség megformálásár lett voln lehetőség. Moldov György: Az élet oly rövid (Rdnóti Miklós Színpd). Pécsi Ildikó és Blázsovits Ljos (lklády László felvételei) Nyilván mondni is fölösleges, hogy helyszínnek z elvontság még nem biztosítj önmgától ngy drámát. Blázs József A homok vándori (Nyíregyház, Móricz Zsigmond Színház) című drbjánk helyszíne Egy flusi ház hátsó udvr ", mely mégis mindig változik mint helyszín. Attól függően lesz más és más, hogy z lkok éppen hol trtnk vgy hov érkeznek vándorútjukon. Á vándorlás II. világháború végefelé Nyírségben történik, két frontvonl között; s kik vándorolnk: ktonszökevények, hdi események elől tnyvilágbn menedéket kereső Pp, Bíró és Jegyző, továbbá Nők és egy Férfi, ki kupec volt. Á vándorlás bármily ősi tém - voltképp jellegzetesen epikus tém. A vándorlás egyes állomási szolgálnk rendszerint egy olyn trtlomml-tnulsággl, melyeknek kkumulációj eredményez vlmit, s ez epikus műben formálhtó meg. A ktonszökevények számár z tétje vándorlásnk, hogy elfogják-e őket vgy nem, de ez csk izglmt teremt, és nem drámi feszültséget. Az egyik ktonszökevénynek, például Zászlósnk további céljáról csk nnyit tudunk, hogy Beregbe kr jutni - hol Bjcsy- Zsilinszky Endrének sok híve vn -, mert velük kell beszélnem ". Ez drámi célnk vjmi kevés. A többiek vgy háborús eseményeket, vgy háború utáni új helyzetet krják megúszni " ; céljuk jóformán csk ennyi. A viszonyváltozások nem is lehetnek z lkok céljivl összefüggően -- hiszen drámi céljuk nincs -, s zokt viszonyváltozásokt, melyek egyáltlán vnnk, helyzet veszélyessége eredményezi. A drb lényege ismét z lkok, viszonyváltozásoktól függetlenül kibeszélt trtlmink megnyilvánításábn és z egész drb hngultiságábn vn. Az egy, de mégis változó helyszín tehát önmgábn nem biztosíték jelentős drámánk, Szólni kell rról, hogy gynúnk szerint

10 mi z ok, hogy z írók vgy olyn témát válsztnk, melyhez elegendőnek látszik z egy helyszín; vgy miért rgszkodnk z egy helyszínhez kkor is, mikor nyilvánvló, hogy ott nem bontkozht ki témájuk. Az egy helyszín természetesen szolgálhtj drámi sűrítést is, és tlán ennek hmis értelmezése lehet z egyik ok. Közhely, hogy drám világ legngyobb mértékben sűrített világ. Azonbn ezt nem helyszín teremti meg; különösképpen kkor nem, h z ide nem illő vgy z itt el nem képzelhető mozgásirányokt mégis ide kényszeríti z író. Ez ugynis mindig vlmilyen erőltetettség benyomását kelti. (Lásd például Flór mellett felléptetett nők monológjit Flór lkásábn, A feldtbn.) Á sűrítés témához trtozó mozgásirányok mindegyikének megjelenítéséből és kibontkozttásából jön létre. Gynúnk szerint zonbn z egy helyszín, lehetőleg egy szob" megoldást nem művészi okok eredményezik, hnem színházk gzdsági igénye, mely összetlálkozik bizonyos írói kényelmességgel". A színházknk mindenképp olcsóbb és egyszerűbb z egy helyszínen játszódó drám bemuttás; és némely közönségréteg igényével-ízlésével is könnyebben tlálkozik gusztusosn, szépen megépített szob látvány, mint z úgynevezett jelzéses díszlet. Gynúnk szerint tehát sokszor színház igényei kényszerítik" z írókt, vgy bírják őket jobb belátásr". Am ezzel - krvkrtlnul - legtöbb esetben kor- szerűtlen élet- és művészetszemléletet közvetítenek vgy - szelíden - kényszerítenek z írókr. De zt is gynítjuk, hogy z írók is szívesebben válllják ezt megoldást. A mozikszerű jelenetekkel felépített drámi világszerűség bizonyosn ngyobb és hosszbb ideig trtó munkát igényelne mű konkrét megírásánk megkezdése előtt, mely munk leendő mű szerkezetére, fel-építésére, műnemi kérdéseire kellene hogy irányuljon. A legtöbb művel kpcsoltbn z benyomás támdht, hogy z előzetes gondolti, átélő, elemző stb. munk csk z lkok minéműségére vgy mű gondoltiságár stb. irányult, de nem irányult műnemi felépítésre, szerkezetre és mindrr, mi ezekhez hozzátrtozik. Ennek munkánk hiány esetleg bból - hibás! - nézetből is következhet, hogy finomításokt" elvégzi mjd színház; vgy bból még tévesebb nézetből, miszerint drámánk nincsenek szbályi, törvény-szerűségei, és minden, de minden csk és kizárólg z író tehetségén múlik. Ez végső soron persze igz, de drám mű-lkotás, mesterséges produktum, mely-nek vnnk törvényszerűségei. Ezzel, műnemi kérdésekre vontkozó előzetes munkávl függ össze még egy problém, mit szóvá kell tennünk. Ez leginkább Bcher Iván Oszkár című egyfelvonásosábn, illetve Moldov György A z élet oly rövid című drbjábn láthtó. Az Oszkár egy fitlsszony monológj lehető legnturálisbb környezetben és legnturálisbb mond- Jelenet Blázs József: A homok vándori című színművének nyíregyházi elődásából (Csutki Csb felv.) tokkl. A z élet oly rövid pedig - egyetlen helyszínen játszódik, de oly-non, mely többet jelez - egy kurvávl történőkön keresztül muttná meg z el-múlt évtizedeket. A problém mindkét esetben z - no-h más és más formábn -, hogy csk z élet empirikus, közvetlenül tpsztlhtó tényei kerülnek be műbe, melyek így nem is válhtnk mű sját világánk részeivé, és nem is épülhetnek össze áltlánosíthtó erejű világszerűséggé. Azáltl, hogy z élet közvetlenül tpsztlhtó és ezen módon igzi tényezői egyértelmű közvetlenséggel kerülnek mű világáb, még sohsem jött létre ngy drám. Hiáb igz, hogy ngyon sok nő él úgy, hogy csk például z Oszkár nevű kutyájábn bízht, mert z nem cspj be, mint szerelme; nem dobj ki, mint z nyj; s türelmesen meg-hllgtj, h beszél hozzá, nem úgy, mint brátnője. A mű nem kkor válik áltlánosíthtón érvényes világszerűséggé, h zok nturális élettények kerülnek ide, melyeket mindenki mindennp tpsztl. Ez kérdéskör életünk egy másik lpjellemzőjét érinti: z uniformizálódást. Az élet már XIX. százd közepétől egyre inkább uniformizálódott, hogyn erre már Lukács György is rámuttott. Ez már már mjdnem teljessé vált. Az állmi gyermekgondozás, köz-okttás egyform, lényegében zonos élményekkel - nemcsk egyform tudás-nyggl! - látj el gyermekeket. A státusok és funkciók pedig mindenki számár mg státusánk és funkciójánk cselekvéseit írj elő, és minden-kire z ezekhez trtozó viselkedéseket kényszeríti rá. Így lényegében mindenki zonos dolgokkl, zonos mozzntokkl és viselkedésekkel tlálkozik; teljesen zonos dolgokt tpsztl hivtlokbn, z utcán, z orvosi rendelőben, z utóbuszon, strndon stb. (A drámi lkábrázolást ez is teszi ngyon nehézzé.) Az élmények és tpsztltok uniformizálódásához természetesen tévé is hozzájárul, hiszen ötmillió nézőt" teljesen zonos élményekkel látnk el mindennp. Életünknek ez z uniformizálódás bbn közvetlen tpsztltbn válik nyilvánvlóvá, miszerint, h bárki bármilyen élményét, tpsztltát, vele megtörtént dolgát kezdi más-vlkinek elmesélni, z másvlki zonnl tud teljesen hsonlót mondni, és rendszerint Ez semmi..." bevezetéssel mondj is.

11 A drám világszerűségének, sját világánk részeivé mindennpos, közvetlen tpsztltok kkor válnk, h zokbn lényeges társdlmi mozgásirányokt és viszonyváltozásokt jelenítenek meg. Különben csk z ez vn" empirikusság jelenik meg. Bcher Iván Oszkár című egyfelvonásosábn monologizáló és telefonbeszélgetéseket folyttó nőlknk semmiféle viszonyváltozási nincsenek; ezért csk drámitln életkép egy olyn nőről, kiből sok vn. Moldov György drbj mozikjelenetekből épül, de mjdnem mindegyik z élet empirikus, közvetlenül tpsztlhtó mozzntit trtlmzz. Az áltlánosíthtóságot ezen kívül még z is lehetetlenné teszi, hogy egy kurv körüli mozzntokbn muttj be körülbelül negyvenes évek végétől htvns évekig terjedő évtizedek történelmi eseményeit. Az iráni külügyminiszterrel csk egy kurvánk lehet közvetlen kpcsolt mgyr honpolgárok közül. Az Állmvédelmi Htóság és módszerei és z 1956-os ellenforrdlom disszidálássl együtt éppúgy eltávolodnk mguk történelmi-társdlmi lényegétől, mint csodcstár", z ellenforrdlmárrá váló strici, vgy tévések világ; éppen zért, mert mindezekből csk nnyit látunk, mennyit egy kurv körüli élet enged. A történelmi-társdlmi mozgásirányok és z lkok megnyilvánulási így - más okból, mint milyet z egy helyszín eredményez - beszűkülnek kurv körül megtörténhetőkre. Itt z élet nézőpontj teszi z ábrázolást-megjelenítést szűkké. Á. mű persze nem ngyigényű", inkább csk z úgynevezett szórkozttó művek soráb trtozik. (Külön lehetne írni rról z elméleti és gykorlti problémáról és diszkrepnciáról, mi zokt szórkozttó műveket jellemzi, melyek ezen mivoltukbn is lényeges történelmitársdlmi mozgás-irányokt érintenek. Ilyen például Fekete Sándor: A Lill-vill titk, illetve Dobozi-Horvi: A tizedes meg többiek című drbj is.) Az újbb mgyr drámák zömét -- nemcsk z idei évdbn bemuttottkét - tehát - összegezve - z jellemzi, hogy egyetlen helyszínen, rendszerint egy szobábn játszódnk. Az élet státusokr és funkciókr, vlmint hozzájuk rendelt cselekvésekre és viselkedésekre töredezett szét, melyek mind külön-külön helyszínen vlósulhtnk meg. Következésképp z egy helyszín " kétféle módon is szűkíti mű sját világát és z bbn rnegtörténhetőket. Egyfelől nem jelenhetnek meg itt hitelesen és kciókt, vgyis viszonyváltozásokt produkálv zok történelmi és társdlmi mozgásirányok, melyek szervesen hozzátrtoznk z dott témához. Másfelől szob tuljdonosánk" sem jelenhetnek meg hitelesen, viszonyváltozásokt produkáló módon z zon státusához és funkciójához trtozó cselekvései és viselkedései, melyek szükség-szerűen trtoznk őhozzá, de melyek csk más helyszínen vlósulhtnk meg. Ennek további következménye z, hogy mind témához trtozó mozgásirányokt, mind szob tuljdonosánk" szobábn el nem képzelhető mozgásirányit, illetve ezek trtlmit csk ki-beszélni, elmondni, elbeszélni lehet; vgyis z lkok nem képesek hitelesen, vgy egyáltlán, ezekkel összefüggő viszonyváltozásokt produkálni; mi - még továbbii következményként - mű sját világánk drámiságát, drám mi-voltát csökkenti vgy éppen kioltj. Szeretnénk hngsúlyozni, hogy ezek drámelméleti problémák és nem színházi elődásnk mint műlkotásnk problémái, noh ott is megjelennek. Még kkor is drámelméleti kérdések ezek, h tényszerűen egy kimondott vgy kimondtln színházi - de nem színházm ű vészeti igény hozz létre z egy helyszín, lehetőleg egy szob " megoldást. H vn - s ngyon vló-színű, hogy vn - ilyen színházi igény, ez nem színházi elődásból mint mű-lkotásból és nem színházelméletből következő igény, hnem színház gykorlti üzemszerűségéből és gzdsági meggondolásiból feltámdó igény. És h mint ilyen teljesen jogos is, mi vlóságnk meg nem felelő művészi következményt hoz létre. Cskúgy, mint z íróknk z - bármily dinmizmusból létrejövő - engedékenysége, mely utt nyit ennek mi vlóságunknk meg nem felelő igénynek. Meggyőződésünk szerint mi élet-nek z mozikjelenetekből felépült drámi világszerűség felel meg, melyben mozikokt mű elején kilkuló szituációbn benne rejlő erővonlk egységesítenek. Szituáción z lkok közötti viszonyrendszernek zt pillntát értve, melytől kezdődően közöttük lévő viszonyoknk szükségszerűen változniok kell. NÁNAY ISTVÁN Klsszikusok - vidéken Évdvégi számvetést készítek: színikritikusok idei díjir dndó szvztimhoz próbálom feleleveníteni szezonbn látott mjd' másfél száz elődás tünékeny emlékeit. A kilkuló összkép nem vlmi rózsás. A fárdt, fntáziátln, hevenyészett, koncepciótln, unlms, érdektelen, nemhogy művészileg, de szkmilg is lig értékelhető elő-dások sokságábn csk elvétve kd kiemelkedő vgy jelentős produkció. Kétségtelen, hogy színházk egyre nehezebb körülmények között dolgoz-nk, s elsősorbn ez látszik meg eredményeikben. A gzdsági nehézségek, dotáció reltív szűkössége, közönség érdeklődésének - főleg vidéken risztó mérvű - csökkenése rr kényszeríti színházkt, hogy viszonylg olcsón kiállíthtó, mégis biztos közönségsikerre számító drbokt játssznk, s így próbálják teljesíteni pénzügyi s egyéb gzdsági jellegű terveiket. Ugynkkor bizonyos kultúrpolitiki szempontoknk is eleget kell tenniük; ebben z évdbn különösen ngy felelősség hárult minden egyes lkotó közösségre, hiszen kiemelt fontosságú politiki-történelmi évfordulók megünneplése színházi műhelyek műsorár nézve is meghtározó jellegű volt. Mindent összevetve, számokkl igzolhtó tény, hogy színházk műsorán megnőtt szórkozttó művek rány, vígjátékoké, zenés játékoké, romntikus, érzelmes drboké, illetve z önmgukbn trtlms, lényeges konfliktusokt feltáró művek is számos esetben leegyszerűsítve, konfliktusokt elgyengítve kerültek színre. E két tendenciát kiegészíti egy hrmdik: míg produkciók túlnyomó többségének látványvilág bántón szegényes, színházk egy-egy fontosnk trtott elődásáénk viszont feltűnően drág. Ez z ellentmondásos jelenség egyértelműen utl színházk romló gzdsági helyzetére, de társultoknk nehezebb körülmények között törvényszerűen kiéleződő belső feszültségeire is. (Az esetek többségében ugynis nem véletlen, s nem is mindig művészi képességben

12 kimutthtó különbség vgy feldt súly htározz meg, hogy hol melyik rendező produkciój kp több pénzt, s melyik kénytelen csupán díszlet- és jelmezrktár elfekvő készletéből gzdálkodni.) A szűkös körülmények zonbn olyn következménnyel is járhtnánk, mely egyértelműen színjátszás fejlődését szolgálhtná. H ugynis kevés pénz jut egy-egy produkció megvlósításár, kkor fokozottbbn előtérbe kerülhet-ne z ember lkotóképessége, tlálékonyság, rendező fntáziáj, színész képességeinek fokozott érvényesítése. Míg egy gzdg" színházbn kívánt htás létrejöttét színészek lkításán kívül tuctnyi egyéb eszköz segítheti, ddig szegény" színházbn elsősorbn és mindenekelőtt világos koncepciót életre keltő színész legfőbb htó tényező. Am ennek z évdnk z egyik legelszomorítóbb tpsztlt z, hogy színházk többsége nem képes szükségből erényt kovácsolni, sőt kritikusbbá váló helyzetben egy-re kirívóbbá és nyilvánvlóbbá váltk zok - főleg z okttás elégtelenségéből, z egyéni továbbképzés elhnygolásából, társultok belső nevelő munkájánk elmulsztásából dódó - szkmi hiányosságok, melyek mholnp művészi munkánk gzdsági problémáknál is súlyosbb gátji lehetnek. Ezek hiányosságok rendezői munkábn éppen úgy tetten érhetők, mint színésziben, s némileg másképp jelennek meg zenés játékokbn, mint mi tárgyú drbokbn. A legkomplexebben klsszikus drámák színrevitelekor muttkoznk meg színjátszásunk erényei és fogytékossági, hogy ezt következőkben ismertetett vidéki elődások is bizonyíthtják. Shkespere Vnnk évek, mikor Shkespere-drbok urlják színi évdot, máskor Csehovéi vgy másokéi; idén szovjet és mgyr drámák. Így viszonylg kevés helyen mutttk be Shkespere-mű-vet, Békéscsbán Ler királyt, Mdách Színházbn, Nyíregyházán és Zlegerszegen (bevtó produkcióként) Vízkeresztet. (A Kton József Színház Coriolnus-bemuttój - mint ismeretes - Mjor Tmás betegsége mitt jövő évdr hlsztódott, kecskemétiek Hmletjének próbáit szereposztás- és koncepcióbeli kifogások mitt félbeszkítttták.) Figyelemre méltó, hogy két legfitlbb színház rendszeresen mutt be Shkespere-drbot, nyilvánvlón zért, mert fontosnk trtják mindkét helyen zt, hogy drámirodlom legngyobb htású klsszikus szerzőjének műveivel is lkítsák közönségízlést. Békéscsbán is viszonylg gykrn lát-htó Shkespereelődás; régebbi évekből máig emlékezetes Sándor János királydrámciklus, közelebbi időkből viszont főleg vígjáték-bemuttókról érkezett hírdás. Idén megoldhttlnul ngy feldtr válllkozott társult, mikor Ler királyt muttt be. H más nem, hát válllkozás mg elismerést érdemel. Shkespere: Ler király (Békés megyei Jóki Színház). Széplki Endre (Bolond) és Gálfy László (Ler) (Somfi István felv.) Nyilvánvló, hogy Ler királyt csk kkor szbd bemuttni - rendezői felkészültséget eleve feltételezve -, h vn társultbn címszerep eljátszásár művészileg érett színész. De ez önmgábn nem elég, többi szerepre is megfelelő kvlitású művészre vn szükség. Am m Mgyrországon egyetlen társult sincs, melyben Shkespere-drámák legtöbbjének szerepei kisebb-ngyobb kompromisszumok nélkül kioszthtók volnánk, s ez különösen érvényes vidéki színházkr. A békéscsbi színház viszonylg kis társulttl rendelkezik, tehát Ler királybn szinte mindenkinek részt kell vennie, függetlenül szerepkörétől, felkészültségétől, s ettől kikerülhetetlen produkció színészi színvonlánk egyenetlensége. Érthető színház vezetőinek el-gondolás, mikor Lerrel sokoldlú vezető művészüknek, Gálfy Lászlónk kívántk korához, színészi tudásához méltó reprezenttív szerepet biztosítni, ám lighnem helytelenül mérték fel z dottságokt és lehetőségeket, rendező, címszereplő s társult mű-vészi érettségét és teherbíróképességét, mikor éppen ezt trgédiát válsztották ki. De legngyobb problém nem is társult összetételéből és feldtr vló korlátozott lklmsságából következik, hnem rendezői megközelítésből. A rendkívül dekortív műsorfüzet - melyet mg rendező, Rencz Antl szerkesztett - rról tnúskodik, hogy drám kpcsán keletkezett irodlmt rendező lposn tnulmányozt, de különböző ismeretekből és megközelítésekből nem született egységes lkotói látásmód. Ennek legárulkodóbb jele z elődás látványvilágánk és színészi megjelenítésének ellentmondásosság. A játéktér színpd közepén elhelyezett meredeken hátrfelé emelkedő, deszkákból összerótt emelvény, melynek egyes részei cspójtókként, hidkként megemelhetők. Ez semleges tér nem tölti ki z egész színpdot; kétoldlt fehér tüllfüggönyök lengedeznek. Am f és tüll itt nem fér meg egy-más mellett, z egyik természetességet, z ősi jelleget, másik rfináltságot, keresettséget sugllj. A fpltó számos jelenet eljátszásár lklms, de leglább nnyir lklmtln is : nehézkesek tárbontásmegoldások, illúzióromboló, sokszor nevetséges szituációkb kényszerülnek színészek z ügyetlen szceniki megoldások következtében

13 (például Kent klodáb zárás, szikláról leugrás stb.), vgy szűk lépcsőkön, leszűkített járásokon vló közlekedéskor. A semlegesnek szánt térben rchikus kort idéző jelmezekben jelennek meg szereplők, fejükön például olyn bőrből készített fejdísz vn, mely leginkább primitív népek isten-állt ábrázolásiból ismert gncsjelre emlékeztet. A díszlet- és jelmezvilág tehát egyértelműen történelem előtti korb helyezi cselekményt, erre utl rendezésben bizonyos kultikus elemek hngsúlyozás is (például vér szerepe), de játékmód nem igzodik ehhez látványvilághoz. Közhely, de kénytelen vgyok leírni: Shkespere-elődásoknk egyszerre három idősíkot kell érzékeltetniük, történet idejét, megírás idejét és z elő-dás játékidejét. Á rendező ezek közül vlmelyiket mindig jobbn hngsúlyozz, mint többit, ám ez természete-sen konzekvenciákkl jár. H Rencz történet idejét krj hngsúlyozni, s ezáltl kíván példáztértékű mondndót közvetíteni mánk, ezt megteheti, de kkor nem csupán látvány szintjén kell ezt érvényesítenie, hnem színészi játék intenzitásábn, mélységében, ősibb indultábn is. Ehelyett olyn elődást kpunk, mely korrekten megeleveníti drb meséjét, de dós mrd mű mélyebb értelmezésével. A színészek csupán drb primer jelentéssíkját érzékeltetik - úgy-hogy -, z érzelmeket, z indultokt ki-ki képességei és beidegződései szerint csk illusztrálj, ennek következtében hűvös kívülállástól túlhjtott őrjöngésig különböző színészi ttitűdök jelennek meg egymás mellett nélkül, hogy figurák lényege, cselekedeteik mozgtórugój, érzelmeik indíték kifejeződne színészi mgtrtásokbn. A békéscsbi színházbn sincs, nem lkult ki egy olyn belső társultépítő, színészek művészi fejlődését szem előtt trtó nevelő munk, mely minden társult életében elengedhetetlen lenne, s melynek meg kellene előznie egy olyn léptékű feldtot, mint milyen Ler király. Éppen ezért nem elsősorbn színészek hibáztthtók zért, hogy Lerbeli lkításuk - szinte kivétel nélkül vontkozik ez mindenkire - meg sem közelíti szerepek megkövetelte bonyolultságot és mélységet. Az önfeledt szórkozttás mint cél elsődlegessé válását példázz, hogy három színház is műsorár tűzte Vízkeresztet, Moliére: Tudós nők (debreceni Csokoni Színház). Sárközy Zoltán (Chrysle) és Hegedűs Erzsébet (Philminte) pontosbbn e többrétegű vígjátéknk csk komédiszintjét bontott ki. Nyíregyházán Slmon Sub László szuverén megközelítésében megpróbált ugyn egyensúlyt teremteni drb komikum és trgikum között, de két réteg z elődásbn élesen kettévált, s míg főszereplők identitászvránk m is ktuális trgikum nehezen követhető és következetlenül megvlósított rendezői megoldásokbn öltött testet, ddig drb bővérű komikum hgyományosbb eszközökkel, de sodró erővel érvényesült, ezáltl felborult drb egyensúly komikum jvár. (Az elődásról SZÍNHÁZ számábn közöltünk kritikát.) A Mdách Színházbn gondtln és konfliktusmentes bolondozást még zzl is tetézték, hogy dlbetétekkel tűzdelték tele z elődást. (A SZÍNHÁZ számábn olvshtó erről elemzés.) Zlegerszegen bevtó színházi elődásként, tehát elsősorbn éve seknek készült Vízkereszt. Alighnem e korosztály érdeklődésének és befogdóképességének nem pontos felméréséből dódott, hogy ez z elődás már drmturgii megoldásábn is csk komikus szál kibontásár koncentrál, háttérbe szorítv szerelmi bonyodlmt, s teljesen elhnygolv z egyes szereplők sorsábn rejlő trgikum megjelenítését. Ez z egyszerűsítés már-már z eredeti mű meghmisítását, s ezáltl nézők becspását jelenti. A jól induló be-vtó színházi progrm lpkoncepció-j kérdőjeleződik meg ezáltl, hiszen ezeknek z elődásoknk z lenne z elsődleges célj, hogy ebben ngyon fitl átlgéletkorú városbn színházzl még csk ismerkedő fitlokból neveljék fel jövő törzsközönségét. Ám h színház redukált értékekkel trktálj középiskolás korú nézőket, kkor nemigen várhtj el, hogy komplex színházművészetet igénylő és értő közönsé-

14 Lope de Veg: A kertész kutyáj (zlegerszegi Hevesi Sándor Színház). Fekete Gizi (Din) és Rácz Tibor (Teodoro) (MTI Fotó - Ilovszky Bél felv.) ge legyen néhány év múlv. A bevtó színháznk ugynolyn teljes színházi élményt kell nyújtni, mint z estieknek, legfeljebb drbválsztásnál, játékstílus kilkításánál kell jobbn figyelembe vennie befogdók életkori sjátosságit. A Vízkereszt esetében nem csupán komikus szálr leszűkített cselekmény bántó, hnem z játékmód is, mely elsősorbn külsődleges humorforrások-r épít. Lényegében üres színpdon játsznk szereplők, csk néhány, változtosn elhelyezhető cserje képezi díszletet; növényzettel úgy sikerül osztni teret, hogy némi fntáziávl néző el tudj különíteni mgánk helyszíneket, de mikor Mlvolio köré rkott bokrok jelképezik z udvrmester zárkáját, z egy másfjt bsztrhálást köve-telne. Ebben - különben itt is tüllökkel htárolt - térben kitömött hsú, bohócruhás vgy csiricsárén öltöztetett, kriktúrszerűen elrjzolt figurák jelennek meg, s hrsányn, hngoskodv, túlzó gesztusokkl, nemegyszer rossz ízű kbrészinten (például részegség ábrázoláskor) komédiáznk. Hiáb természetesek megjelenésükben, játékukbn fitl szereplők - Viol és Sebstin lkítói -, nem képesek ellensúlyozni mindent elsöprő bohóckodást. A rendező, Hlsi Imre z elődás végén, mikor Mlvolio átkozódv távozik, megpróbál komorbb hngot is meg-pendíteni, de z áltlános jókedv közepette hiáb tesz meg minden tőle telhetőt Pálfi Zoltán, senki nem veszi - nem veheti - komolyn z ddig gügyének ábrázolt figur helyzetét. Az évd több elődásábn láthttunk olyn megoldásokt, mikor jelmez méretével, eltúlzásávl jellemeztek egyegy figurát, vgy mikor álrcot viseltek szereplők. De többnyire színész mozgás, trtás, viselkedése nincs összhngbn külső megjelenésével. H például Böffen Tóbiás irreális méretűre vn kitömve, kkor színésznek nem csupán egyes szituációkbn kellene ügyelnie rr, hogy mozgás megfeleljen figur külső képének, s h Keszeg Andor figuráj olyn, hogy bból tipegő járás következik, kkor színész nem felejtkezhetik el erről, s nem szökellhet időnként ngyokt - kivéve, h figurából vló kilépésnek drmturgii vgy egyéb funkciój vn. Brokk komédiák A színházk egy része zenés vígjátékok mellett vgy helyett nemes irodlmi művekkel (is) igyekezett szórkozttni. Goldoni Két úr szolgáját például három színházbn játszották (Debrecen, Miskolc, Várszínház), s emellett egy kevésbé ismert drbját (Nem minden-npi házsság) Kecskeméten muttták be. A Goldoni-széri mellett Moliére, Clderón és Lope de Veg egy-egy víg-játék is műsorr került. Debrecenben Kzán István vendég-ként állított színre Tudós nőket. A szín-pdot nem flk htárolják, hnem le-lógtott vászoncsíkok, melyek minden szellőtől lengedeznek, s ezen z imbolygó flon" olyn tizenhetedik százdi stílusú portrék függnek, melyek ismert, de nem tizenhetedik százdi személyeket ábrázolnk (híres mgyr színészek híres szerepeinek képei). A játékteret ksírozott könyvhlmok borítják el, bútorok helyett ezek z sztlok, z ülő-lklmtosságok. A múlt százdi színjátszást idéző ksírozott elemek s néhány évtizede még újnk számító jelzéses díszlet egyvelege összecseng színészi játék heterogenitásávl. Ahány színész, nnyiféleképpen közelíti meg figuráját. Hegedűs Erzsi egy m már lig láthtó régi színészi iskol egyik utolsó képviselője, s mint ilyen, félelmetes erejű, csodálni vló lkítást nyújt Philminte szerepében. Megszóllási, gesztusi, önmgábn zárt lkítás drb többi szereplőjétől gyökeresen eltérő, teljesen más világot képvisel, z ő figurájár építve egészen különleges és mi elődást lehetett voln létrehozni. Am rendező nem figyelt fel erre lehetőségre, s hgyt (vgy inspirált?), hogy produkció áltlános és erőszkolt komédiázásb fulldjon. Csupán Sárközy Zoltán igyekezett belülről építkezni, kibontv Chrysle figurájábn jellemkomikumot s z ebből következő trgikumot. A többiek jól-rosszul egy-egy típust külsődleges eszközökkel próbáltk meg-muttni, s z egy-egy helyzetben rejlő komikumot mindenáron vló nevettetés szándékávl s nem mindig nemes eszközökkel kiknázni. Különösen zvró volt - mi egyre több más elő-dásbn is tetten érhető -, hogy nincs kontktus szereplők között, színészek nézők felé fordulv mondják szövegüket, nem tlálkoznk tekintetek, nincs regálás, szereplők mondti, tettei nem prtner megszóllásir, cselekedeteire dott válszok, hnem csk ön-mgukbn léteznek, vgy egy-egy rendezői instrukcióból fkdnk. Mivel szereplők viselkedését, viszonyit, cselekvését nem helyzetek logikáj, nem figurák lélektni motivációj, nem drámi erőtérben elfogllt helyük szbj meg, nincs folymt, íve sem szerepeknek, sem z elődásnk, mozzntok esetlegesek, nem épülnek be z elő-dás szerkezetébe, nem válnk egymás-r vontkoztthtóvá, ezért jobb eset-ben mű felszínét képes z elődás megjeleníteni - zt is csk szöveg szintjén -, és nem tud mához szólni. Clderón nálunk nem túl gykrn játszott szerző, éppen ezért eseménynek számíthtott z Úrnő és komorn című vígjátékánk veszprémi bemuttój. Az elődás zonbn cslódást okozott. Tömöry Péter rendezéseiben nem először tpsztlhtó z máshol is gykrn megfigyelhető jelenség, hogy túlmozogják, túljátsszák z elődást. Ez víg-játék ngyon is lényeges, m is ktuális kérdésekről szól, rról - miről például Kton József Színház Kleist-bemuttój, z Amphitryon is -: z identitás-zvrról, rról, hogy mitől olyn z ember, milyen, mitől lehet vlki világ szemében úrnő vgy komorn; átlépheti-e z egyén énjének korlátit,

15 Fekete Gizi (Ldy Milford) és Mronk Csill (Lujz) z Ármány és szerelem zlegerszegi elődásábn (Keleti Év felv.) lehet-e úrnőből komorn vgy komornából úrnő nélkül, hogy személyiségét feldná. A sok bonyodlmt felvonult-tó verses játék könnyedén, játékosn közelíti meg ezt bonyolult témát, de egy mi elődásbn semmi esetre sem fedheti el cselekmény fordultosság szereplőkben lezjló felismerések lényegét. A veszprémi elődás megelégedett felszín megmuttásávl. Bkó József primitív, csúny és rosszul funkcionáló jelzett díszlete egy mostohán kezelt gyerekelődásnk is szégyenére váln. Sem helyszínt nem jelzik, sem hngultot nem sugároznk, sem hsználhtó játékteret nem képeznek. Az elődás egyes, mindenekelőtt jelenetátkötő részei minth ehhez díszlethez igzodná-nk, mikor furcs, szürreális lkok népesítik be színpdot. Ezektől z epizódoktól zonbn gyökeresen különbözik z elődás egésze, melyben viszont drb bonyodlmink kiélezése, felfokozás válik hngsúlyossá. A kergetőzések, csetlés-botlások, fenékbe rúgások, hsr és ülepre esések, torzított vgy beszédhibás szövegmondás mint humorforrás urlj z elődást, zz felerősödik triviális humor, s el-vész szereplők egyéni sors. Előtérbe kerül prsztok és szolgák világ, és háttérbe szorul főszereplő, Din hercegnő belső drámáj. S bármily ki-tűnő clownteljesítményt is nyújt Csák Zsuzs, Blogh Tmás és Bki László, ez nem kárpótolht zért, hogy kidolgoztln Koszt Gbriell áltl játszott Dinfigur, illetve hogy dós mrd produkció drb kínált komplexebb értelmezéssel. Hogy lehet másként is, mű minden szépségét és mélységét, játékosságát és szomorúságát megelevenítő, színész művészetét kibontkozttó elődást is teremteni, rr péld zlegerszegi Lope de Veg-bemuttó, Bbrczy László rendezte A kertész kutyáj. Szegő György díszlete telitlált: z első fel-vonásbn színpdot urló lépcsősor számos játéklehetőséget nyújt, belső helyszínek ábrázoláskor áttört flk kínálnk szimultán játékhoz jól elkülöníthető, mégis átjárhtó tereket, második felvonásbn pedig egy pró szökő-kút egyszerre teszi hngultossá és perszifikálj is brokk terecskét - s mgát műfjt. Bbrczy hitt drbbn, nem krt mindenféle külsődleges esz-közzel mindenáron nevetést kicsikrni közönségből, hgyt, hogy érvényesüljenek Gáspár Endre fordított versek, romntikus fordultú mese, kibontkozhsson szereplők jelleme és sors, néző zonosulhsson neki kedves figurákkl, meghtódjon és nevessen, s boldogn örüljön hppy endnek. Ugynkkor egy kicsit kívülről is lát-ttj Lope de Veg világát, mintegy brechti módszerrel színét és visszáját is megmuttj szituációknk, szereplők életének. Ezt már szereposztás is elősegíti, ugynis rendező Rácz Tibornk és Szlm Tmásnk eddigi szerepeik-kel ellenkező krkterű feldtot dott. Az utóbbi időben főleg hősszerepeket játszó Szlm lett Tristn, z ins, és z elmúlt években túlnyomórészt zenés drbokbn és vígjátékokbn sikert r-tó Rácz szerelmes Teodoro. Így mind-két figurát sikerült nem szokványos jel-legűvé változttni : Rácz szerelmes epekedése egy kicsit idézőjelbe kerül, Szlm csetlés-botlás, kópéság, csel-vetései viszont fensőbbséget sugárzó trtássl párosul. Fekete Gizi Din grófnője szép és okos, másokt gyötrő és érzéseinek kiszolgálttott ízig-vérig nő, ki úgy bonyolítj cselekményt, kár egy vérbeli intrikus, ám lig várj, hogy vlkinek megdhss mgát. A három főszereplő - s többiek - tökéletes együttest lkotnk, minden kciójuk szövegből bomlik ki, nincs egyetlen fölösleges, textustól és szituációktól idegen rendezői vgy színészi gg, nem csupán helyzetek komikumát érvényesítik, hnem hol verssorok megbontásávl, hol rímek kicsengetésével, hol egyéb játékkl szöveg humorát is. Bbrczy ügyel rr, hogy z elődás szigorún Lope de Veg-i történet közegében mrdjon --- olyn ritk örömben is része lehet nézőnek, hogy szereplők tudják, hogyn kell járni, leülni, viselkedni jelmezükben -, tehát illúziót teremt, de ezt zonnl vissz is vonj, zt is érezteti, hogy vlmi olyt látunk, mi csk játék -- de ngyon jó játék. Schiller A kertész kutyáj rr is péld lehet, hogy hogyn játszhtók romntikus drbok, míg vlóbn romntikus művek elődásábn ennek megközelítési módnk nyomivl sem tlálkozhtunk. Három színház is játszott Schillerdrbot: Szegeden és Zlegerszegen z Ármány és szerelmet, Győrött Sturt Máriát muttták be. Ezek z elő-dások -- de z utóbbi évek egyéb romntikusdrám-interpretációi is - zt muttják, hogy mi mgyr színház-nk nincs kulcs romntikához. A nemzeti színházbeli Victor Hugo-drám, A királysszony lovg/ egy több mint húsz évvel ezelőtti siker lényegé-ben változtln szellemű felújítás, mi már kissé poros, retorikus múzeumi elődás, Schiller-bemuttók pedig színjátszásunk legrosszbb hgyományit mgukb sűrítő produkciók. A szélsőséges figurák végletes érzelmeit nem tudják korszerű eszközökkel ábrázolni rendezők, színészek, pedig z utóbbi években htározottn nő közönség romntik iránti igénye, szín-házknk tehát szembe kell nézniük romntik mi színpdi megjelenítésé-nek problémáivl. Zlegerszegen bevtó produkció-ként némileg rövidítve, tömörítve játszották z Ármány és szerelmet. Merő Bél elsősorbn Ferdinánd és Lujz közötti kpcsoltr, vlmint Ldy Milford lkjár koncentrált; Nádházy Péter és Mronk Csill tisztán, egyszerű eszközökkel, z igzi és ngy érzelmeket szbdon szárnylttv ábrázolt fitlok szerelmét, s Fekete Gizi nemes egyszerűséggel dt vissz Ldy drámáját. Am z események szempontjából

16 Kncellár, Wurm, Millerék szerepe is kulcsfontosságú. Ezeknek szerepeknek z lkítói viszont minth figurák kriktúráit muttták voln fel, olyn hmisn, hrsányn, motiváltlnul, csupán szerepklisék csillogttásávl játszottk. Komolytlnná vált z elődás, mivel mindz, mi drámát élteti, z nevetségessé törpült, s ebben közeg-ben fitlok tiszt szerelme sem lehetett elég drámi erejű. A szituációk ugyn nyomon követhetők z elődásbn, de színészek egy része képtelen volt hitelesíteni zokt. Szegeden még szituációk sem voltk tisztázv, kielemezve. A forgószínpdr szerelt díszletek szegényesek, kortlnok és funkciótlnok. (A Kncellár szobájábn csk oldlzv lehet átrszolni fl és bútorok között, Ldy jeleneteinek színhelye ezzel szemben rész-ben behtároltln, járásirányok zvrosk benne, Millerék lkásábn z jtó fordítv működik stb.) Pethes György rendezésében minimális végiggondolás, rend sem fedezhető fel. Nem lehet számon kérni figurák jellemzését, szituációk kidolgozását, feszültség megteremtését ott, hol z sincs eldöntve, hogy ki honnn jön be, s merre távozik, hogy hol vn z egyes terek htár, hol vn kint és bent. (A Ldynél fent jelentik be Ferdinándot, ki lent hátulról lép be; fitlok Millerék konyhájából jönnek elő, de hogy miként kerültek od, nem tudni; át lehet sétálni z egyik jelenet helyszínéről másikb; Kncellár és fi díszletek áltl kimetszett térrészen kívül tlálkozik egymássl - de hol? - stb.) Ilyen körülmények között szinte természetes, hogy színészek régi, jól-rosszul bevált mnírjikr hgytkozv próbálnk létezni színen, sőt e mnírokt még fel is erősítik. Csupán Lujzát és Ferdinándot játszó két színésznek (Jnisch Ev és Kőszegi Ákos f. h.) voltk hihető és elfogdhtó pillnti, mindenekelőtt z utolsó jelenetükben. Győrött htlms színpd egyszerre jelent korlátln lehetőségeket és megoldhttln kdályokt prózi drbok színre állításkor. A Sturt Mári díszletei olyn rendszerben csúsztthtók egymásb, mint játék kockák. A hrmdik felvonás prkjelenetében teljes színpd nyitott, csk hátul osztj ketté mgsságábn egy híd teret; második és negyedik felvonásr egy Erzsébet környezetét ábrázoló dobozt" engednek le, s így szűkül le tér, illetve z első és z ötödik felvonásbn egy még kisebb doboz ", Mári előszobáj ereszkedik z előzőbe. Az ötlet szellemes, kivitel viszont mgyr módr snssz, flk nincsenek kellőképpen kimerevítve, minden jtónyitásr imbolyognk, z jtók hol működnek, hol nem, berendezés szegényes stb. Érthetetlen z z ellentmondás, mi Emőd György rendezői elképzelése és megvlósított elődás között jött létre. A műsorfüzetben közölt műhelynplóból kitűnik, hogy Emőd pontosn látj, mi drám mi színpdr állításánk nehézsége, de zt is, mi itt és most ér Schiller: Sturt Mári (győri Kisfludy Színház), Fekete Tibor (Tlbot) és Brnyi lboly (Erzsébet) (Mtusz Károly felv.) dekessé, izglmssá teheti e drb bemuttását, s érzékenyen elemzi figurák egymáshoz vló viszonyát, egyéni trgédiáját. A vélhetően mg végezte drmturgii bevtkozás is z elemzés nyomán készült, számos költői, ám retorikus, drámi kifejletet hátrálttó részt jó érzékkel húzott ki, hogy ezáltl Máriár, Erzsébetre, illetve z őket támogtó szereplők személyére, gondoltir és konfliktusir kelljen összpontosítnunk figyelmünket. Az elődást zonbn már nem jellemzi ennek z előkészítő munkánk gondosság, átgondoltság. Annk, hogy drám szövege konfliktusok lényegére vn lecsupszítv, z következménye, hogy z egyes figurák is re-dukáltkká válnk, s ezt tendenciát rendező még fokozz. Alighnem Emődtől idegen romntik szárnylás, vgy színházi állpotinkt ismerve tisztábn vn zzl, hogy milyen színészi gátji vnnk romntikus drbok megjelenítésének, ezért kívánt szikárbbá tenni művet. Am győri elődás bevtkozás következtében nem keményebbé vált, hnem leegyszerűsítetté, előre kiszámíthtóvá, zz érdektelenné. Különös, hogy színészmúltú rendező színpdán mennyire kidolgoztlnok z lkítások. Az elődásból hiányzik természetesség. Ptetikus hng-vétel, szvlás, teátrális pózok, férfiknál összehúzott szemöldök, felvetett áll, egyik lábt előrehelyezett állás, nőknél z önsjnált legjellemzőbb színészi jegyek. A színészek legtöbbje ngyon nehezen birkózik meg Kálnoky Lászlófordítás verseinek zeneiségével, rendkívül sok bántó, hmis, lélektelen megszóllás, szöveg helytelen értelmezése. A legegységesebb lkítás Brnyi lboly Erzsébete, bár drmturgirendezői bevtkozást z ő figuráj is megsínyli: színésznőnek elsősorbn z összeszorított szájú, kemény, krtos királynőt kell érzékeltetnie, s hát-térbe szorul lkításábn nő. Amerikik Békéscsbán Udvros Bél ktív pályfutásánk lezárásként Tennessee Willims Orpheusz lászáll című drámáját rendezte meg. Bár rendező szerint ezt drámát művészi lktához ngyon közelinek érzi, mű színpdr állítás ezt csk részben igzolj. Willims drbji nem könnyen dják meg mgukt. Relizmus és költőiség, brutlitás és sej-

17 telmesség, z próságok, látszólg érdektelen dolgok hosszs kifejtése és lényeges momentumok szűkszvú, szemérmes jelzése vgy elhllgtás egyszerre és együtt jellemzik műveit. H bármely összetevő hiányzik, csk elődástorzó születik. Békéscsbán nem sikerült drbot mg összetettségében kidolgozni. Már díszlet- és jelmezvilág is zvrt keltő. A színpdtér kiismerhetetlenül kusz: nem tudni, hogyn kpcsolódik megnyitásr váró cukrászd vgy Vl kuckój bolti eldótérhez, miért nincs cukrászdánk rendes jtj z utcár, miért egy plló jelképezi z utcát, melyen lig lehet közlekedni, miért vezet mgs és kcskringós lépcső lkásb (htásos férj felvánszorgás ezen, de nevetségesen irreális helyzetbe kerül mozogni lig tudó Torrnce, mikor feleségét és nnk szeretőjét tetten krj érni, s színész figur hlálos betegségét feledve kénytelen lerohnni lépcsőn, hogy pillnt feszültsége ne hmvdjon el egészen), miért követ-kezetlenek járások, miért lehet ott is ki- vgy besétálni, hol nincs is kijelölt járás. A jelmezek nygukbn és stílusukbn heterogének, szereplőknek többnyire legnyilvánvlóbb jellemvonását vgy pillntnyi állpotát tükrözik legkézenfekvőbb és direkt módon. (Crolt, míg rosszlány, lig fedi vlmi, mikor kiderül, hogy ő lesz Vl útjánk folyttój, már decensen vn felöltöztetve, vrázslót A ngy indiánkönyv illusztrációi lpján öltöztetik stb.) Az elődásbn csk Vl és Ldy kpcsolt vn kidolgozv, lighnem Brbinek Péter és Felki Eszter ktív színészi közreműködésének is köszönhetően. A többi szereplő közötti viszonyt csk jelzik. Elmrdt kritikus szöveggondozás és drmturgii munk, emitt olyn jelenetek születtek, melyek eleve suták vgy nevetségesek ( Ldy és volt szerelmese, Dvid közötti, drmturgiilg képtelen helyen levő beszélgetés, seriff feleségének beállítás, vrázsló szerepeltetése stb.). Nem sikerült Willims-drámákr jellemző fojtott légkör, trgédi kikerülhetetlen bekövetkezésének érzékeltetése, emitt két főszereplő egymásr tlálás és egymásb kpszkodás is veszít erejéből. Teljesen hiányzik z elődásból poézis, és didktikus - s részben ért-hetetlen rendezői megoldás z, hogy Vl csk imitálj gitározást, s hng-szórón hol gitár-, hol együttes-zenét hllunk, rádásul vrietéfényben. O'Neill: Egy igzi úr (zlegerszegi Hevesi Sándor Színház). Inke László és Brt Mári (Keleti Év felv.) Ez bemuttó számos áltlános érvényű kérdést vet fel: milyen szempontok szerint lkítják vidéki színházk műsorukt, mennyire veszik figyelembe színházk vezetői közönségük befogdókészségét, társultok összetételét, társult és közönség fokoztos terhelését, z egyes színészi pályák tudtos lkítását? Ezekre kérdésekre Zlegerszegen némileg tlán bizttóbb válszokt lehet dni, mint másutt. Kétségtelen, hogy távolról sem kifogástln lkotás Ruszt József rendezte Egy igzi úr, O'Neill drámájánk elődás. De pontosn beleillik egy távlti koncepciób. Egy fitl társultnk s egy rendszeres színházi élettel brátkozó közönségnek egyránt tlálkozni kell olyn lkotásokkl, melyek fokoztosn gzdgítják művészek és befogdók felkészükségét, még kkor is, h ezek z lkotások nem mindig hibátlnok. Zlegerszegen kitpinthtó z törekvés, hogy közösségi játékformákon keresztül olyn stiláris, szkmbeli isme-reteket szerezzenek játszók, melyek később ngy, pszichológii lpozottságú drámák megoldáskor kmtoz-nk. Nem véletlen, hogy színház mű-során eddig nem szerepelt Csehov vgy Ibsen, de z sem véletlen, hogy z ezekhez vezető út egyik állomás z Egy igzi úr. Á társult fitlságából dódik, hogy drb főszerepére vendéget kellett hívniuk. (Az is igz, hogy nem csk ebben társultbn nincs, hnem másutt is lig kd olyn színész, ki meg tudn birkózni Cornelius Melody szerepével.) Ebben vendégszereplésben rejlik z elődás ngy bukttój. Khell Csörsz-nek szerző instrukcióit mximálisn figyelembe vevő relist díszlete kitűnő játéklehetőséget biztosít színészeknek. (Ilyen díszlet mnpság, különböző fokú stilizációk korábn eleve ritkság, s h jól meggondolom, zlegerszegi

18 színház eddigi évdjibn sem igen fordult elő.) Ruszt József hlltlnul érzékenyen és pontosn bontott ki Melody cslád tgjink öncsláson, álmokb menekülésen vgy meglázkodáson lpuló viszonyit, z egyes figurák sját drámáját. Am minden zon múlik, ki játssz csládfőt, Corneliust, s z mennyire képes ennek rendkívül bonyolult, múltjából élő, jelen relitásivl szembenézni nem tudó vgy nem merő, körülötte levők életét pokollá tevő, mégis szeretnivló, erős és ellágyuló, önmgánk is hzudozó és büszke, szeretetre vágyó és megszégyenülő embert. A színház Inke Lászlót hívt meg szerepre, ki figur külső jellemzését becsülettel megoldott, de dós mrdt Cornelius összetettségének ábrázolásávl. (A bemuttón rádásul súlyos szövegproblémákkl küzdött, s ez kihtott prtnerei játékár is!) Mivel Cornelius mellett lányánk, Sránk drámáj legerőteljesebb, s mivel Sr jelenetei-nek többsége z pávl zjlik, Deák Év lkítás erősen függ Inkéétől. Deák Év lkuló pályáján fontos fel-dt Sr szerepe, de kárcsk Inkénél, nál is elsősorbn szerep felszíni rétege jelenik csk meg. (Ahogy Inke játékár beszédbeli modorosság nyomj rá bélyegét, úgy Deák Ev éneklő beszédmódj ht zvrón. A legteljesebb lkítást drb két jelentős női szerepében Flvy Klár és Brt Mári nyújtj. Flvy Deborh Sr szerelmének nyj - szerepében muttkozott be Zlegerszegen. A lényegében zárt jelenetében világosn körvonlzott, sokszínű lkot formál meg, ki elutsítj ugyn Cornelius közeledését, de élvezi is helyzetet, s mindvégig tudtos, hideg sszony. Brt Mári Nor Melody szerepében tökéletesen vlósítj meg zt z O'Neill-i drámákból oly ismerős típust, ki bántás, kiszolgálttottság ellenére is biztos támsz társánk legrosszbbn is, s ki szelíd erőszkkl küzd cslád széthullás ellen - mindhiáb. Brt Mári nem látványos eszközökkel dolgozik; bölcsen, z életet és z embereket ismerve és megértve, segítőn és megbocsátón létezik színpdon. Az ő intenzív színpdi sugárzás teszi eseménnyé z elődást. S z szkmi tudás, lázt és tennikrás hozht némi bizkodást jelenlegi vidéki - s mgyr - színházi életbe, mely z ő és hozzá hsonló lkotók művészi munkáját s életét meghtározz. NOVÁK MÁRIA Lehetőségek válszútján A nyíregyházi színház évdjáról Negyedik évdját zárt nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. Meggondoltlnság lenne eddigi működésének rövid időszkáról túlzó következtetéseket levonni, de érdemes szemügyre venni, hogy z első lépések után merre tájékozódik, milyen útr próbál, kr, kíván lépni legfitlbb színházink egyike. A kérdés most különösen ktuális. Színházinkbn ugynis megjelent gzdálkodás szelleme, és vészhrngot kongtv hirdeti, hogy immár csk zenével, tánccl, könnyű multsággl lehet becslogtni nézőket. Am z rr érdemeseknek megsúgj titkot : másként is meg lehet tölteni nézőteret - rról kell szólni izglms színházi nyelven, mi vlóbn érdekli z embereket. Ezzel Jnus-rcú szellemmel birkózik jó néhány színházunk, köztük nyíregyházi is, kipróbálv suglltit. Így ztán z első három évdbn igen vegyes értékű és színvonlú elő-dások születtek. Pedig emlékezünk még z elkötelezett progrmot ígérő meg-nyitór: Vörösmrty Csongor és Tündéjének bemuttásár. De z inkább színháznyitó trdíciókhoz vló rgszkodást, nem pedig klsszikus és mgyr értékek konzekvens felvonulttását jelentette. A drámirodlomból jobbár legkézenfekvőbbeket emelgették ki (Brginszkij-Rjznov, Pltón, Hernádi Gyul, Moliére, Plmiro-Kálmán, Móricz Zsigmond, Tmási Áron). A második évdbn világirodlom klsszikusiból még csk" Dums-r és Shw-r tellett, de bemuttóink felét már mgyr szerzők (Csák Gyul, Krúdy, Mróti, Muszti-Dobi) műveiből válogtt össze. A hrmdik nekifutásbn Shkespere és Albee neve is felkerült szín-lpr, Srkdi és Németh László drámáink elődás mellett új drámírót vtott színház, mégpedig hzi témávl: Blázs Józsefet Bátori dventjével. A színház es évdjábn már kiformálódott z sjátos műsorrend, mi vidéki színházkr jellemző. A vidéki színházknk ugynis ngyjából olynfjt vegyes progrmot kell kínálniuk közönségnek, melyet munk- megosztássl" működő pesti színházk összessége tud nyújtni főváros lkosságánk. Vidéken egyetlen színháznk kell feltállni musicltől kezdve szlonvígjátékon át klsszikus trgédiáig mindent, nem is beszélve gyermekeknek, tinédzsereknek szóló elődásokról és egyéb művelődéspolitiki elvárások teljesítéséről. Egyfelől igen szűkre szbott keretek között mozoghtnk z évd tervezői, hiszen szín-pdi művek minél szélesebb skáláját kell minden évdnk reprezentálni; másfelől viszont szbdon válogthtnk két és fél ezer év összes létező színpdi lkotásiból (különösen, h jogdíjkr szükséges devizkeretek ezt lehetővé teszik). Ezért egy vidéki színház műsoránk megítélésekor elsődleges szempont: milyen gondolti és esztétiki értékű művek, milyen ránybn kerülnek egymás mellé. A színházi vegyes-tál esetleg könnyen emészthető fltokból áll, netán összeegyeztethetetlen ízei mitt elveszi fogysztók gusztusát, vgy többféle, drág lpnygból készített, tápláló szellemi lkomár invitálj közönséget. A nyíregyházi színház - vidéki színházkhoz hsonlón - szbdság felismert szükségszerűségének dilektikájávl állított össze évdit, zzl tpogtózó óvtossággl, hogy kikémlelje színházb járók ízlését, teherbíró képességét, s netán meghódíts zokt is, kik nem számítottk eddig teátrumi szórkozás hívei közé. Persze z igzságnk trtozunk zzl, hogy z új színház és társult nem egy szellemi sivtg közepébe csöppent. Nyíregyházán korábbn is volt színészek számár játékhely; debreceni szín-ház kihelyezett állomásánk tekinthette szomszéd megye székhelyét, és gykrn látogtták más társultok is Szbolcs városit. A felújított épület megnyitásávl és z állndó társult beköltözésével mégis új fejezet kezdődik nyír-egyházi színháztörténetben. Színház és város, társult és közönség kölcsönösen egymás rcultár formálhtják önmgukt, megértő brátokként, vitprtnerek-ként párbeszédet folytthtnk közös dolgikról, egymáshoz hjlítv vgy ütköztetve igényeiket, gondoltikt. Az ös szezonr új vezetők Léner Péter igzgtó-főrendező és Slmon Sub László vezető rendező kerültek színház élére. A szerencsés kézzel vgy biztos szemmel szerződtetett fitlokkl megerősödött társult joggl

19 bízott önmgábn és közönségében, mikor z idei évdr nívósbb és homogénebb progrmot hirdetett meg. Kifogástln műfji rányokbn sorkozttt fel trgédi és komédi különféle változtit, monodrámávl, sztírávl, bszurddl és kbrévl színesítve hgyományos műfjokt - drámi égtájk szerint is tetszetős meg-oszlásbn: négy klsszikus (Shkespere: Vízkereszt vgy mit krtok, Schiller: Turndot, Gogol: Kártyások, Dosztojevszkij : ördögök), két XX. százdi világ-irodlmi (Robert Bolt: Kinek se np, se szél, Athyde: Mdme Mrguerite), két szovjet (Zorin: Vrsói melódi, Arbuzov; Én, te, ő), öt mgyr bemuttó, s ebből három ősbemuttó. Színpdi szerzővé vtt Rtkó József költőt, mgához kötötte második drbjávl Blázs Józsefet, és helyet dott Kolozsvári Ppp László drbjánk. A műfji változtosság megvlósításához kiváltképp z évd közepére elkészült stúdióterem megnyitás járult hozzá. Ezáltl nem csupán bemuttók számát emelhették korábbi nyolc-tízről tizenháromr, hnem újszerű lehetőségek nyíltk rendezők és színészek számár szokásostól eltérő színpdi terek megteremtésére, megismerésére, nézőkkel vló közvetlenebb, olykor testközeli kontktusok kipróbálásár, színházi kísérletek megvlósításár. Hzi és kül-földi tpsztltok szerint ngyszín-ház és stúdió együttese megsokszoroz-htj színház dottságit oly módon is, hogy birtokb veheti modern drámirodlomnk zt részét, mely hgyományos színháztérben jószerivel bukásr vn ítélve, kísérletezhet színész és néző hgyományos kpcsoltánk meg-újításár, lklmt nyújtv drámi lkotások újrfoglmzásár. A stúdióterem megnyitás fel is szított rendezők kísérletezőkedvét: itt került színre Athyde monodrámáj, Arbuzov kmrdrbj, ztán kávé-házi sztlokkl rkták tele helyiséget, hogy békebeli" kbrészámokon nosztlgiázhssnk nézők; Dosztojevszkij-regény dptációjához pedig keresztben-hosszábn fentről lentig beépítették mjd' z egész termet. Hsonló gyönyörűséggel vette birtokb közönség is stúdiót, még h például Dosztojevszkij-mű esetén - nem is részesülhetett világosn értelmezett és ktulizált interpretációbn. Ilyen színházi dottságok mellett vélekedhetnénk - igzán könnyű megál- modni és megtervezni egy évd műsorát. Am tudtos gondoskodásr vll, hogy társult vlmennyi vezető egyénisége kpjon testhezálló vgy éppen rejtett művészi trtlékit mozgósító szerepeket. Végigfutv szereposztásokon, zt hiszem, kevesen zárhtták emitt elégedetlenül évdjukt, sőt drámi hősöktől bohózti figurákig szerepek széles skáláját járhtták végig. Két színész Schlnger András és Viti András rendezői feldtot is kpott. (Csupán Holl István fellépései - és kiváló lkítási -- gondolkodttnk el: vjon miért láthttuk kizárólg rezonőrszerepekben? Vgy lktából, egyéniségéből következően ő változttj rezonőrré szerepeit?) Ezek után egyetlen - ám legfontosbb - kérdés mrdt hátr: sikerült-e színháznk - közönség kívánlmit sem figyelmen kívül hgyv - olyn krkterisztikus vonásokkl megrjzolni önmgát, mi korszerű, koncepciózus és gondoltgzdg színházk sjátj, és sikerült-e gondoltit ktrtikus élményt nyújtó elődásokbn megfoglmzni? Hogy röviden summázzm és előlegezzem válszt: szándékibn, törekvéseiben, részleteiben igen; z elődások összképében pedig bizttó jelek muttkoznk rr, hogy nyíregyházi színház rövid idő ltt eljutott hhoz z útkereszteződéshez, hol rátérhet z intellektuális-népszínház felé vezető meredekebb útr (lásd kposvári modellt), de leereszkedhet z erőfeszítések nélküli lnyh középszerűség tágs mezőjére is. Céltudtos gesztust tételezhetünk föl z évdnyitó elődás kiválsztásábn: elsőként Schiller mesés játékát, Turndotot muttták be. Ngy András László rendező Kolin Péter drmturg segítségével egyszerre krt mese ismert figuráivl és fordultivl lebilincselni fitlbb korosztályokt, hlálos szenvedély mítoszávl megrgdni felnőtteket. Herzum Péter színpdképe - fntázidús díszletek és jelmezek, stilizáltságukbn pontos kíni motívumok - vrázsltos keleti hngultot ársztottk. A Puccini operájából válogtott részletek pedig láfestették vgy kizengették" történet izglms pontjit. Ebben pompáztos távoli világbn jelenik meg kisemmizett legkisebb királyfi - Klf -, kivel feltétel nélkül zonosulni tudunk, hiszen szépség, jóság, igzságosság egyetlen letéteményese, krtát egyetlen célr összpontosítni képes drámi hős. A trk mesevilágbn commedi dell'rte ismert figurái, Truffldin, Pntllon és Brighell mók- és játék-mesterek szövögették cseleiket össze-kcsintv nézőkkel. Az elődás vlóbn élvezetes volt, legfeljebb történet trgikus árnyltit, mélységeit nem tudt igzán megsejtetni. Simor Ottó, Berki Antl, Horváth István, három mókmester clownos mozgás, mimikáj derültséget keltett gyermekek körében. Juhász György és Mester Edit megjelenésében ideális Klf és Turndot volt. Juhász György olyn niv és fitlos tisztsággl vetet-te mgát szerelembe és próbtételekbe, hogy kétség nélkül bízhttunk győzelmében. De z z árnyltság hiányzott játékából, mellyel érzékeltette voln, hogy kár végzetes kimenetelű kockáztot válll. Mester Edit viszont hideg szépségű császárlány kegyetlenségét z emncipált nő büszkeségének, Stettner Ottó, Hetey László, Schlnger András és Szigeti András Gogol: Kártyások című drámájábn (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház)

20 Molnár Ferenc: Doktor úr (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház). Jelenet z elődásból önállóságánk motívumávl tette vlószerűvé. Klf iránti szerelmének hirtelen felébredésében teljesebb emberi élet felismerése rejlett. A második bemuttó Shkespere Vízkeresztje volt Slmon Sub László rendezésében. A nyíregyházik következetes elgondolását vélem felfedezni bbn, hogy tvly Sok hűhó semmiérttel próbálták ki shkespere-i hngjukt", s ebből logikusn következik vígjátékok korszkát lezáró trgikomédi bemuttásánk sorrendje. (Részletes elemzés SZÍNHÁZ 1985/2. számábn.) Vjh tovább vezetne z út - ilyen meggondoltn és megfontoltn, társult erőit számb véve ngy trgédiák színrehozásáig! Shkespere Vízkeresztjét ebben z évdbn több színház is műsorr tűzte. Utóbb - látv más színpdi megfoglmzásokt - nyugodtn megállpíthtó, hogy nyíregyháziknk nem kell vidéki rokon szerénységével z sztl szélére húzódniuk. Slmon Subánk volt eredeti mondnivlój, hbár szín-pdi kivitelezésben ezt nem tudt elég érzékletesen megjeleníteni. Itt tűnt fel Keszeg szerepében Schlnger András szerep és színészi lkt tökéletes megfelelésének látszólg egyszerű mintájként. További lkításivl bizonyított be, hogy eredeti egyéniségét megőrizve, sokféle jellemet, krktert tud megjeleníteni precíz szellemi és fiziki kimunkálássl. Erkölcsi ítélőképességünk szeizmográfját tette voln próbár Robert Bolt Morus Tmásról szóló drámáj. Szerzőjét - címkézés kedvéért - z ngol dühös fitlok" nemzedékéhez sorolják, bár jobbár z ármlt szellemiségével rokoníthtó. Morus Tmás meg nem lkuvás szimbólum z európi történelemben. Nem lázd és nem hrcol, csupán rendíthetetlenül kitrt elvei mellett. A történelem fintor, hogy objektíve ellenfele, gátlástln, morális VIII. Henrik z igzság hordozój. Hálás színpdi tém, lig kell elvenni vgy hozzátenni vlóság eseményeihez. Henrik és Morus perében z eszközei-ben nem válogtó, erőszkos - de társdlmi fejlődés szempontjából előre-muttó htlom és - már túlhldott - tiszt erkölcsiséget képviselő morlist áll egymássl szemben. A közönség szívesen változik esküdtszékké, hogy önállón ítélkezhessen történelmi per-ben. Robert Bolt nem könnyíti meg néző dolgát, nem mgsztosítj fel egyik hősét sem. Henrikje nem Holbeinképről rögzült, puffdt rcú utokrt, hnem szertelen, hódító fitlember. Morus Tmás rendíthetetlensége olykor értelmetlen csökönyösségnek és fölös-leges áldoztválllásnk látszik. A történelem Henriket igzolt, lelkiismereti szbdság emberi törvénye pedig Morust. S ebben korszerű gondolt éppen z állpítj meg Ungvári Tmás -, hogy olykor kor hétköznpjiból is érdemes kimrdni egy igzbb korszerűségért." De még z sem veszített ktulitásából, hogyn egyeztessük össze egyéni és közösségi mozgásterünk bármely szintjén prktikumot z elvekkel, hol vnnk z ésszerű kompromisszumok htári, min túllépve már önmgunkt djuk fel. A nyíregyházi elődás éppen ezeket kérdéseket nem szögezte nézőknek, megmrdt történelmi példázt felmuttásánál. Gellért Péter - egyébként korrekt - rendezésének érdeme legfeljebb még z, hogy jelenetek ritmikus perge tésével igyekezett nézők figyelmét lekötni - holott erre Csik György díszlet-és jelmeztervező szceniki ötlete is elegendő lett voln. Htlms, szürke, gyorsn mozgthtó flkkl teremtett szűkebbtágbb tereket, változtos jártokt. A puritánul semleges háttér előtt foltszerűen színes ruhák, köpenyek kort, rngot, egyéniséget és pillntnyi helyzetet érzékeltettek. A rendező szöveghű pedntériáj jószerivel átrgdt színészekre is. A meglkuvás és elvtelenség fokoztink megszemélyesítőjeként mindenki tette mg dolgát, eljátszott szerző áltl igen érzékletesen megfoglmzott figuráját. A nrrátor ( címlp szerint Holl István, de z elődáson Berki Antl lkításábn láttm) lezser vállvonogtássl mgyrázkodott nézőknek. Bárány Frigyes - Morus-ként z utókor áltl szentesített és szoborb öntött eszményt mintázt - héroszi ngyság és emberi melegség nélkül. Pedig éppen z ideál megelevenedését és belső trtásánk titkát szeretné kiles-ni z utókor, vgy leglább megtudni: z elvhűséghez csupán fntizmus és végtelen tolernci szükséges, s ennek híján nincs recept pró-cseprő hrcink tisztességes megvívásához? Korábbi szerepéhez képest ügyes lkváltó képességét bizonyított Juhász György VIII. Henrik szerepében. Rgyogó megjelenésével, rokonszenves kellemkedéssel meghódít mindenkit; ztán párducmosoly mögül kitör féktelen, ellenkezést nem tűrő természete. Búcsúzáskor ismét átvált könnyed világfi modorb, de pillntásábn komor fenyegetés lppng. H Bolt-drb morális problemtikáj nem ilyen ezoterikus hűvösséggel foglmzódik meg színpdon, kkor