TARTALOM. játékszín. drámapályázat

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I X. É V F O L Y A M 6. S Z Á M J Ú N I U S TARTALOM játékszín B É C S Y T A M Á S Szent Bertln nppl (1 ) F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z TŐ - H E L Y E T T E S. C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , drámpályázt F Ö L D E S A N N A Csoportkép vendéggel (5) S Z Ű C S K A T A L I N A nem válllás" válllás (8) K I S S E S Z T E R Közhelytörténelem (11 ) Z A P P E L Á S Z L Ó Nem írt át Dürrenmtt (13) P. M Ü L L E R P É T E R Glócz, gyilkos (15) C S I Z N E R I L D I K Ó M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, Budpest VII., Leni n körút Levélcím : 1906, postfi ók 223. A ki dásért fel el : Sikl ósi Norbert vezéri gzgtó Terj eszti M gyr Post, Előfiz ethető bár mely hí rlpk éz bes ítő posthiv tl nál, Post hírl püzl etei ben és Hírlpelőfizetési és Lpellátási Irodánál (HELIR) B u d p e s t V., J ó z s e f n á d o r t é r , közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl HELIR pénzforglmi j el z őszámr. El őfizetési díj : 1 é v r e 3 6 0, - F t, t él é v r e 1 8 0, - F t Pél dányonkénti ár : 30,- Ft Külföl dön terj eszti Kultúr Külkereskedelmi Váll l t, H Budpest, Postfi ók 149 Indexszám : Atheneum Nyomd, Budpest Íves m gsnyom ás Fel el ő s vezető: Szl ávik András vezéri gzgtó HU ISSN Vizsgák és bukttók (18) S Z Á N T Ó J U D I T Még nem vgyunk kinn vízből (22) C S Á K I J U D I T Meglkuvásokkl (25) B É R C Z E S L Á S Z L Ó A pusztulás képei (29) P Á LY I A N D R Á S A mérték utáni" Ionesco (31) N Á N A Y I S T V Á N Kell romntik! (34) N O V Á K M Á R I A Nevetés és leleplezés (37) színháztörténet B Ő G E L J Ó Z S E F A mgyr szcenográfi története felszbdulás után III. A b o r í t ó n : Bu bi k István II. Richárd címszer epében ( Várszínház ) ( Ikl ády Lászl ó felv. ) A h á t s ó b o r í t ó n : L á z á r K t i ( M r s. M r t i n ) é s M á t é G á b o r ( M r. M r t i n ) I o n e s c o : A k o p s z é n e k e s n ő c í m ű egyf elvonásosábn ( kposv ár i C siky G er g ely S z í n- ház) ( Fábi án József fel v. ) szemle CSÍK ISTV ÁN A kedvcsináló (45) P E T E R D I N A G Y L Á S Z L Ó Mi lesz velünk, Anton Pvlovics? (48) drámmelléklet K I S S I R É N : Myerlingi fondorltok

3 játékszín BÉCSY TAMÁS Szent Bertln nppl Szbó Mgd új drbjánk - Szent Bertln nppl - témáj m is ktuális: kit áldozznk fel, h helyzet politiki szükségszerűsége úgy kívánj, kiváló egyént vgy z intézményt. Megtnultuk, hogy z egyént szokták. A kiváló ember itt Csokoni Mihály, z intézmény debreceni református kollégium. És ki válsztás előtt áll, Domokos Ljos, város főbíráj, kollégium vezetője, drám főlkj. Ezzel már témábn dv vn z z egyén, kinek zsenilitását drámán belül nem kell bizonyítni, tudjuk zt már z iskolából. Csk műből ismerjük meg viszont drámához szükséges másik spektust: z intézményt bezárássl fenyegető htlmi indultot, mely válsztást kikényszeríti. Ez z osztrák htóságok körében dúl. Ahhoz, hogy ez z indult z dott történelmi helyzetben hihető legyen, fel kell növeszteni Debrecen, kollégium és Domokos Ljos lkjánk jelentőségét. Az osztrák minisztériumbn játszódó első jelenetben megtudjuk, hogy Domokos Ljos ellen vizsgált folyt; továbbá, hogy Debrecenben minden z ő krt szerint történik; és hogy házánk blkin nincs függöny. Ez utóbbink z osztrák htóság számár z jelentése, hogy számukr ngyonngyon veszélyesnek minősített mnővereit tehát nem lkásán, hnem vlhol máshol, titokbn végzi. Itt értesülünk még Mrtinovicsék elfogásáról; vgyis z ktív politiki összeesküvésről. Kiderül, hogy Domokos elleni vizsgált nem járt eredménnyel, mert z elveszejtésével megbízott ügynök olyn ostob volt, hogy még koholt, de mégis elhihető vádkt sem tudott ellene produkálni, lévén, hogy főbíró semmiféle ktív összeesküvésben vgy ehhez hsonlóbn nem vett részt. Ezért bizonyíték hiányábn megszüntetik z eljárást. Az ő lkjánk, vlmint debreceni kollégium jelentőségének felnövelése tehát záltl vlósul meg, hogy z osztrák htóságok frnci forrdlom idején, z ktív mgyr összeesküvés közepette erre kulturális-vllási nevelő és okttó intézményre lehető legélesebben figyelnek; noh itt nincs ellenük semmi ktív cselekvés, de itt képezik jövendő értelmiséget, kik veszélyesek lehetnek mjd z elkövetkező években. A megírás módj nem zt sugllj, hogy z osztrák htóságok prnoiások, s összeesküvést szimtolnk ott is, hol ilyen nincs; Mrtinovics-féle kciók jelen helyzetében is jövő veszélyei izgtják őket. A második színben kerül befogdó - néző elé Domokos Ljos. Ezek után zt várnánk, hogy igzolódik z osztrákok gynúj, miszerint ngy óvtossággl, de osztrákellenes érzelmeket táplál és épít be hllgtókb. Domokos Ljos zonbn semmi ilyet nem tesz. Két lpvető gondj vn. Az egyik: megóvj, megvédje Csokonit mindenkire kötelező fegyelmet és rendet betrttni kró tnároktól és szkácsnőktől; lévén, hogy költő zsenilitását már ekkor olyn pontosn tudj, mennyire z utókor fogj. A másik lptörekvése: már eleve sem tenni bármi olyt, mi z osztrákoknk ürügyül szolgálhtn kollégium vgy kár nyomdájuk bezártásár. Például - és ezt teszi függöny nélküli szobábn h cenzor kifogásolj ltin nyelvkönyvük példmondtát, mert bbn Rákóczi neve szerepel, kkor zt átírtttj Leopoldusr. De zért épp Leopoldusr, hogy hllgtók nevessenek. Szó sincs persze rról, hogy főbíró z osztrákokt krná kiszolgálni, de rról sem, hogy titokbn cselekszik ellenük. Csk éppen kollégiumot krj megmenteni bezárástól. Ez szándék drámábn Szbó Mgd: Szent Bertln nppl (Mdách Színház). Avr István (Domokos Ljos) és Cseke Péter (Lengyel) persze ismét kollégium és Debrecen jelentőségének megemeléséhez trtozik. Hiszen csk kkor kell Domokos Ljosnk ilyen pró részletre odfigyelnie, h z osztrák htóságok is legngyobb és legprólékosbb figyelmet szentelik ezekben z időkben kollégium működésének. A főbíró mondj ki zt, hogy kollégium Debrecen szíve, Debrecen pedig z ország szíve. Ennek kimondásávl kimondtlnul zt sugllj, hogy ferenci bszolutizmussl " szembeni ellenállás szíve kollégium, s mivel kollégiumbn z történik, mit ő kr, ő kollégium szíve; noh drámi kciók szerint kollégium átmentését kr-j biztosítni. A második szín drámiság szempontjából nem más, mint bemuttás nnk, hogy Domokos Ljos legteljesebb mértékben felismerte Csokoni zsenilitását, s ezért megvédi Szilágyi professzor és diákszenior, Lengyel ellen. Utsítj fegyelmi bizottságot, mentsék fel Csokonit. A drám mű közepe táján indul. Még z első jelenetben megtudtuk, hogy z osztrákok újbb ügynököt küldenek Debrecenbe, ki itt vámigzgtóként működik. Domokos ehhez jóindultot muttó spionhoz küldi zt diákot, Lengyelt bizonyos betiltott könyvek kidtását kieszközlendő -, kit épp z imént sértett vérig zzl, hogy külföldi ösztöndíjt nem neki, hnem Csokonink ítélte. Ezt Lengyel nevű diákot Szilágyi professzor is megbízz : városszéli kocsmábn lesse legációból hztérő Csoko-

4 nit, s már ott számoltss el z ország más városibn kollégium számár jutttott pénzekről. Lengyel tlálkozik vámigzgtóvl, mjd kocsmábn újból összejönnek, hogy z álcázott ügynök bíráltot - pontosbbn: dicshimnuszt - mondjon Lengyel verseiről. A drám kkor lkul ki, mikor Csokoni megérkezik, és ő is oddj spionnk verseit, elsőként z Oh, szegény országunk című, osztrákellenes versét. Domokos Ljos ezt megtudj, s most zonnl felismeri vámigzgtóbn z ügynököt, s ezzel zt: most került igzi veszélybe kollégium. Pillntok ltt dönt: ki kell zárni Csokonit, hogy ezzel megmentse kollégiumot. A drám tehát itt vn Domokos Ljos benső világábn, ebben Csokonihoz vló viszonyánk látszólgos megváltozásábn, ebben kényszer szül-te döntésben. Összehívtj fegyelmi bizottságot, s Szilágyi professzort bízz meg, képviselje mindzon vádkt, melyeket eddig felhozott, s tegye hozzá zt is, hogy költő legációbn kpott pénzről nem tudott elszámolni. Ezt z előző jelenet-ben mg főbíró kölcsönözte Csokoni-nk, mert z pénzt sját céljir hsznált fel: Pestre ment belőle. Domokos és Szilágyi eddig nem ngyon szerette egymást, most kollégium megmentésé-re irányuló kcióbn összetlálkoznk. Szilágyi most érti meg főbíró strtégiáját - mely ltin példmondtok meg-változttásábn is relizálódott -, s z is kiderül ról, hogy végül egyáltlán nem szívesen zárná ki Csokonit. Mind-ketten tudják, h ezt megteszik gyilkosságot " követnek el; költőnek még bizonyítványt sem dnk, s ezzel lökik reménytelen sorsb. De mégis válllniok kell, még kkor is, h - mint Szilágyi mondj - ettől kezdve ő nem osztht, Domokos nem vehet úrvcsorát. A drám voltképp itt fejeződik be, noh két jelenet még hátrvn. Az egyikben Domokos és Csokoni fájdlmsn, illetve keserű dühvel, szeretettel és gyötrelmesen elbúcsúznk; másikbn vámigzgtó-ügynök hiáb jön z osztrákellenes Csokoni-verssel zsebében, rá kell jönnie, főbíró megmentette kollégiumot költő kizárásávl. Tlán ennyiből is láthtó, hogy drám voltképp főbíró benső világábn jelenhet meg. A drám első fele mozzntink tekintélyes része ennek pillntnk z előkészítését szolgált, kollégiumot fenyegető ngy veszélynek és Domokos Csokoni iránti szeretetének, sőt zsenilitás felismerésének megmuttásávál. A főbíró lkj ezáltl, továbbá zon strtégiáj révén kp bszolút pozitív vonásokt, hogy z egyértelműen ngynk bemuttott vészhelyzetben védi és megvédi kollégiumot. H z osztrákokt Mrtinovics-féle ktív összeesküvés közepette is nem érdekelné és izgtná jövő számár értelmiségieket nevelő kollégium, illetve Domokos Ljos elveszejtése, kkor Csokoni kizárás, zseniális egyén feláldozás nemcsk pusztán pszichiki gyötrelmeket okozn, hnem negtív tett is lenne. Vgyis költő kizárás csk kkor igzolhtó, h kollégium jelentősége olyn ngy z osztrákok szemében, hogy egészen bizonyosn bezártnák legelső ürüggyel, és h - másrészről - inkább kollégium létét kell megmenteni, mint zseniális költőét. Ezért ez problémkör módot d z írónk rr is, hogy - egy-értelműen kimondv - oszlss debreceni vstgnykúság, mrdiság és professzorok vsklposság elleni, Csokoni-életrjzokból ismert vádkt. A mű így ezeknek épp z ellenkezőjét mondj ki: nem voltk sem mrdik, sem vsklposk; kizárás politiki szükségszerűségből történt. A műben még Szilágyi professzor sem krj végül is kizárni, csk lposn megfenyíteni, s csk kollégium érdekében válik dvoctus dibolivá. A drám voltképp egyetlen pillnt, hiszen Domokos Ljos egyetlen pillnt ltt dönt. Után már csk bensejében gyötrődik. Ám z utolsó jelenetben kissé boldog és büszke győztessé válik, hiszen z ügynök-vámigzgtó belépése pillntától kezdve tudj ő is, néző is, hogy spion fog vereséggel távozni. A főbíró legközvetlenebb ellenfelétől még zseniális jelzőt is megkpj. Ezért műben z igzi drámát Domokos Ljos feszült és kínzó lelkiállpot helyettesíti, mely csk egyetlenegy-szer tárgyisul vlmely más lkhoz vló viszonyábn. Mivel drám műneméhez viszonyváltozás dekvát, ez jelenet legdrámibb: problémát lezáró Szilágyi- Domokos jelenet ez, melyben cél érdekében elsimulnk eddigi ellentéteik. A műben vnnk olyn lkok, kik epikus műben témánk szerves részei lehetnének, de itt drámi mozgásirányokt tekintve fölöslegesek. Á témához, epikus földolgozásbn hozzátrtozhtn egy ügyetlen és ostob ügynök, ki még viszonylg elhihető koholt vádkt sem tudj összekprni. Ez ktolikus nemes mint hsználhttln ügynök drámábn csk egy bizonyos fjt embert mutt be; drám mozgásirányibn nem vesz részt. Egyetlenegy jelenete vn, ztán el is tűnik. Ugynígy fölösleges Ngy Sámuel, főbíró ügyvédje. Neki csk z funkciój, hogy Domokos Ljos elleni vizsgált megszüntetését z osztrák miniszteri főtnácsos neki el-mondj, hogy ztán ő mondj el főbírónk. Nem kpott helyet drám erő-vonlibn Udvros, Domokos férfi házicselédje sem. Ugynkkor drám mozgásirányi, z lkok állásfogllási meglehetősen egyszerű világképet tárnk elénk. Elhngzik itt z mondt, miszerint kétféle ember vn: ki figyel és kit figyelnek. Minth megírás módj is kétfélére osztná z embereket, jókr és rosszkr. A drám erővonli zért egyszerűek, mert mindegyik lk olyn mondtokt mond, melyek már foglmilg vgy z első jelentések szintjén hordozzák, milyen is ő. Von Wldbott miniszteri fő-tnácsos nyíltn, nyersen, minden gondolti és jellembeli összetettségtől mentesen, egyértelműen beszéli ki beosztottjánk, Müllernek - ki később vám-igzgtó lesz - sját szándékit, céljit és érveit református mgyrok, kollégium és Domokos ellen. Így mindz, mit kimond, egyértelműen negtív lkká teszi. Müllert láztos, okos, mindenre kphtó krrieristánk muttják z áltl kimondottk. Lengyel, kollégiumi szenior ugyncsk láztos, szolgáltkész krrierist, s még rossz költő is. A másik oldl lkji csk pozitívk. Domokos Ljos kiváló strtég és tktikus. Igz, durv erőszkossággl és rossz modorrl. Ám ez utóbbikt mosolyogv nézzük el neki, hiszen zokkl szemben durv és erőszkos, kik Csokonit üldözik, de lényegében bszolúte derék és becsületes ember. Csokoni pedig lobogó, önérzetes, sját feje után menő és sját elvei szerint élő ifjú, ki legáció során kpott pénzek sját céljir vló felhsználásánk kínos kérdésén mgától értetődő ngylisággl lép át. Udvros, férfi cseléd öreg, morcos, gzdájánk modor mitt mindig odmondogt neki, beolvs", de rny-szíve vn. Az lkok megjelenítésének, megformálásánk ez z egyszerűsége meglehetősen könnyen, szinte zonnl átláthtó világot tár elénk. Az lkok és cselekvéseik már z első jelentés szintjén fel- és

5 megismerhetők, törekvéseik zonnl egyértelműek. Ez zonbn igen-igen erős érzelmi htásokt vált ki nézőtéren. Mivel rögtön tudjuk, von Wldbott és Müller élesen és okosn mgyrellenesek, zonnl utáljuk is őket. A rossz modorú, sőt krnok főbírót pedig zonnl szívünkbe zárjuk, hiszen végre látunk egy olyn embert, ki felismeri zsenit, védi és óv-j; s még becsületes, okos, sőt: htlomml is rendelkezik. És ezt htlmt pozitív célok érdekében hsználj. A mű végén is örülünk, mert túljár z osztrák ügynök, sőt htóságok eszén, és sem-miféle módon és áron nem d lehetőséget kollégium bezárásár. Mivel z lkok foglmkbn-szvkbn közölt benső világ zonnl felismerhető, továbbá mert ezekhez pontosn illeszkedő és illő viselkedésük és mgtrtásuk vn, nézőre tett htások zonnl polrizáltk, ám ezáltl rögtön elementárissá válnk. A színjáték világszerűségének gondolti és érzelmi spektus és nézőben felkeltett érzelmek tökéletesen összeillenek, pontosn fedik egymást. A prezentált világszerűség zért is egyszerű, mert egyik szegmentumábn sincs semmi ellentmondásosság, gondoltilg vgy érzelmileg zvró összetettség; világ átláthtó, minden és mindenki mg mivoltábn zonnl felismerhető. Es ez vált ki elementáris és zonnli htásokt, ngy érzelmi zonosulásokt és elutsításokt, féltő izglmt kollégiumért, örömteli didlérzést Domokos győzelme és érzelmi elégtételt spion-vámos veresége fölött. Mivel mű mjdnem minden egyes mozzntáról elmondhtó, hogy nézőre tett htás igen-igen erős, ennek műnek problémköre is cstlkozhtn mgyr kritikábn színi htásról olykor-olykor feléledő vitákhoz. Hiszen -végső soron - színház nincsen htás nélkül. Ezek z erős érzelmi htások még zt is elérik, hogy néző nem érzi szörnyű véteknek vgy bűnnek, hogy itt éppen egy vitthttln zsenit löknek ki veszélyes világb, és rónk rá szenvedésteli sorsot. A drám világábn ez problémkör el is tűnik, mert Csokoninál és sorsánál fontosbbá válik kollégium és Domokos Ljos okosság, mellyel megmenti zt bezártástól; és lényegtelenné válnk zok gyötrelmek, melyek benne - igz, rövid időre - kizártás után feltámdnk. Ám ezzel együtt nem jut érvényre XX. százdi emberek egyik szorító és nyugtlnító érzése sem, Blázsovits Ljos (Müller) és Bencze Ilon (Ágnes) Szbó Mgd színművében (Iklády László felvételei) miszerint mindig z egyén húzz rövidebbet és kínosbbt z intézménnyel vgy z orgnizációvl szemben. Erre lényegében csk mű címe utl. A Mdách Színház művészi módszereinek egyike, hogy színházi cselekvést hozzáillesztik szóhoz. Lengyel György rendezése tehát pontosn közvetíti műben rejlő ngy érzelmi htásokt. Nem ú g y, hogy teátrálissá " netán bombsztikussá növeli lehetőségeket, hnem zzl, hogy z egyértelműségből következő htásokt zvr nélkül engedi érvényesülni. A színészek pontosn zt vlósítják meg mguk művészi eszközeivel, mit szó előír. Ezáltl krktereket láthtóvá, érzékileg felfoghtóvá teszik, mi egyfelől növeli z egyértelműséget, másfelől egy irányb elmélyíti. Duni Tmás indultokkl, érzelmek-kel telíti Wldbottot. Alkját záltl teszi mélyebbé, hogy érzelmileg is egyre jobbn megkedveli - vgyis: nemcsk kimondj - Müllert, z okos, de ljs, z ő mgyrellenes céljit mrdéktlnul kiszolgáló beosztottját. A mosolyokkl is kifejezett elégedettség és meg-kedvelés érzelmi vonzódást is hordoz, mi z osztrák főtnácsos lkját eltávolítj z emberekkel mg célji érdeké-ben skkozó bürokrt-ideológustól. Bálintffyt pedig zért veti meg és dob-j ki, mert céljit ügyetlenül és hután szolgált. Persze z, hogy érzelmi vonzódását és ellenszenvét csk egyetlen tényező, politiki célji htározzák meg, önmgábn nem teszi jellemét bonyolulttá. A krkterbeli egyértelműség bonyolulttá. csk növekszik, de ez z egyértelműség elmélyül, z érzelemvilágb is lehtol, zt is áthtj. Blázsovits Ljos játssz Müllert, z okos ügynököt. A megírt lknk még spionügyessége sem mélyülhet el. A Lengyel nevű diákon keresztül jut Csokoni és kollégium elleni bizonyítékhoz, de úgy, hogy ez helyzet nem z ő ügyessége révén áll elő, hnem Szilágyi professzor Csokoni-ellenes kciói révén. A kollégiumi szenior rjt esett sérelem mitt pszichológiilg nnyir készen " érkezik vele vló tlálkozásr, hogy ebben vontkozásbn sem kell spionügyességét mozgósítni; L e n gyel mg lép be kelepcébe. Mindzon-áltl Blázsovits ljos nem szokványos spiclit játszik: Müller lkjánk egyéniségbeli kedvességet, megnyerő ttitűdöt kölcsönzött. Csk diákkl vló jelenetében muttj meg nézőnek, hogy nyájsság-kedvessége feldt " végrehjtásához szükséges. Horesnyi László Bálintffy-lkjánk nincs drámi kciój, így pusztán felmuttni tudj belsőleg szétzüllött figurát. Debrecenben is vn egyértelműen negtív lk, Lengyel, kollégiumi szenior. Cseke Péter lkítás révén ő csúszómászó " krrierist, megsértett eminens. A rendőrspiclinek vló bedőlését ngyon is egyszerűvé teszi; költőhiúságot " sem mélyíti el - pedig ezzel szolgálttj ki mgát Müllernek -, sőt: ebben jelenetben egyszerűen blekká válik. Réksi Károly lkításáról jókt lehet mondni; neki mjdnem sikerül elhitetnie, hogy Csokonit látjuk. A történelmileg igzolt zseninek színészi megformálás mjdnem lehetetlen. Elsősorbn zért, mert zsenilitás nem mgtrtássl, viselkedéssel, más emberekhez vló viszonnyl igzolódik; vgyis nem zzl, mit dilógusokbn és dilógusok révén lehet megmuttni. A zseni-

6 litás művészi vgy tudományos produktumbn jelenik meg, z igzolj. Márpedig z írott drám világáb mű nem építhető be, legfeljebb felolvshtják, ám ez nem drámi. A társdlmi tudtbn persze él vlmiféle homályos kép zseniről. A történetileg igzolt zseni lkításánk veszélye, hogy vgy közhelyképet formálj meg, vgy vlmiféle extrvgnciát. Réksi Károly kettő között tlált egy hrmdikt. Lobogó, ön-érzetes ifjút formál, ki mg útjit bensőből vezéreltetve járj; és nincs benne semmi külön költői ". Ezért nem érezzük zt diszkrepnciát, mi z igzolt zseni és színészi megformálás között oly gykrn meg szokott jelenni. A kedélyesen morc, mgáét másoknk megmondogtó, de rnyszívű öreg ismerős figurájánk itteni színpdi változtát, Udvrost, Koncz Gábor játssz. Alkítás színpdilg hiteles; sokszor kelt kellemes, derűs hngultot nézőtéren. Ngy hiányosság zonbn, hogy szövegeinek elég tekintélyes részét nem érteni. Professzor Szilágyi elvileg mű legösszetettebb lkj. Apjánk, ngy hírű Szilágyi Sámuelnek z árnyék kísér egész életében; Domokos többször is fejéhez vágj pj ngyságát. Felesége - drbbn nem jelenik meg - egy áltl teherbe ejtett cselédlány, kit házukbn rejteget professzortársság szeme elől. Mindezek kompenzációj mgyrázhtná Csokoni iránti ellenszenvét vgy kár áltlános mgtrtását is, h mind-ezeket időben megtudnánk. De csk Domokossl vló utolsó jelenetében derül ki ról csládi titok: szerelemmel szereti feleségét. Így Juhász Jácintnk nincs sok lehetősége rr, hogy ezt furcs embert pregnánsn elénk állíts. Csk egy hosszbb szövege vn, mely-ben z előbbieket foglmilg elmondj, s lkj ezért csk elvileg összetett. Ezt z egy lehetőséget juhász Jácint jól hsználj ki: teljesen hiteles, mint élete titkánk feltárásávl ebben jelenetben felülkerekedik főbírón. Említettük, hogy drám főbíró benső világábn jelenhet meg, de itt is csk egy pillntr; és hogy jelenetek zöme ennek z előkészítése; egy másik pedig döntést követő lelkiállpot festése. Avr István kitűnően formálj meg rendíthetetlen, ellentmondást nem tűrő krtot, mellyel elsöpri professzor Szilágyink és Lengyelnek Csokoni el-leni kcióit; illetve, mellyel különböző ügyekben utsításokt d ki. Az lkítás legngyobb erénye, hogy zt z krtteli lktot formált meg, ki zért érvényesíti mindenáron és mindig mg céljit, mert pontosn tudj: igz vn. Vgyis Avr István nem önmgáért vló, htlom áltl megszállott krnokot lkít, hnem zt, ki dolgokt és állásikt mguk vló, igz mivoltábn tudj és ismeri, s ezért viszi keresztül, kár kíméletlenül is, mg krtát. Mint említettük, Csokoni költői jelentőségét oly jól tudj, mint z utókor. Ez még hiteles is lehet, de z már jóvl kevésbé, hogy ezen meggyőződése ellen még Szilágyi szájából sem hllni egyetlen ellenvetést vgy kétkedést. Avr István zt is meg tudj érzékeltetni, hogy mégsem csk strtég ez főbíró, nem is csk krnok, hnem ennél egy kissé összetettebb. Benső világánk egy másik spektus nnk pár mondtnk z elmondásmódjából derül ki, melyben Ágnesről, városszéli kocsm tuljdonosáról beszél, és bból szemvillnásnyi jelenetből, melyben z sszony hírül dj neki, hogy osztrák spion kezébe került Csokoni verse. Igen kitűnő színészi pillntok ezek, hiszen szvk felhngji és gesztusok hordozzák csk jelentést: vlmennyivel több neki - és még külön pozitívum: nem tudni, menynyivel - ez z sszony, mintsem városb érkező idegenek megfigyelésével neki szolgáltot teljesítő bizlmi ember. Az ő bensejében kilkuló drámából zért sem láthtunk sokt, mert ő kizárás szükségességét zonnl felismeri; számár ez nem benső vívódássl eldöntendő kérdés. Avr István felismerésben és döntésben htározott, kemény, és lkját úgy játssz el, hogy még z sem számít neki, hogy döntésével mindenkit megdöbbent. Ám ilyen lkt számár költő kizárásánk legfeljebb lelki következményei lehetnek: keserűség, önvád, netán összeomlás. Esetleg ezt lenne hivtv megmuttni z első fölösleges jelenet, melyben költő és eddigi megmentője elbúcsúznk egymástól. Ebben helyzetben zonbn egyszerűen nem lehet megmuttni Domokos benső állpotát, hiszen éppen Csokoni z, ki elől ezt mindenképpen titkolni kell, kinek nem tárhtj föl. Ezért néző számár is titok mrd, mi megy végbe benne pontosn. Avr István mindent meg-tesz, hogy összetört lelkiállpotot érzékeltessen, de zt már nem tudhtj néző számár világossá tenni, hogy keserűség, önvád éle benne, vgy netán teljesen összeomlott ttól, mit tennie kellett. Es még ezt rossz lelkiállpotot is eltünteti második felesleges jelenet, mely drámábn z utolsó. Hiszen h ebben Müller jelenik meg Csokoni versét didlll hozv, mert tlált bizonyítékot kollégium bezárásához, kkor Domokos csk győztes lehet végén. Avr István lkításánk ez részlete hiányos, nem kellően összetett. A megírás módj késlelteti nnk ténynek közlését - Csokoni kizárását -, mely meghiúsított z ügynök tervét, de krrierjét is. Vgyis Domokos nemcsk legyőzte z ügynököt, de most még játszik is vele: sokáig úgy tesz, minth z győzött voln, mert úgy tesz, minth nem tudná, miért jött hozzá. Ezzel késleltetéssel természetesen csk fokozódik nézőben kkor kilkuló didlérzés, mikor kizárást Müller megtudj. És ezt z érzést Avr István lkítás is előkészíti, és z előkészítés módjávl csk fokozz. A hiányosság z, hogy itt nincs nyom kizárást követő fájdlms, gyötrelmes lelkiállpotnk, inkább győzelme fölötti elégedettséget látjuk, sőt még egy kis büszkeséget is, mikor Müller zseninek nevezi. És ezt, kizárás hitelességéhez szükséges lelki mbivlenciát, szöveg csk részben tudj megteremteni z utolsó mondtokkl. Egyszer csk rekedten megszóll debreceni ngyhrng, s hng különösségére felfigyel z osztrák ügynök. A főbíró elmondj, kkor szól így, mikor ngy embert temetnek. Az mbivlenci zért lkul ki csk részben, mert ez már gondoltilg rádás - tlán főbírót is temetik", nemcsk Csokonit -, és mert ez z mbivlenci nem drámi erővonlk következménye. Azok már Szilágyi professzornk z úrvcsorár vontkozó szvivl lezárultk. A bemuttott világszerűség és z lkok-jellemek egyértelműsége mitt tehát élesen srkított és ezért elementárisn feltámdó érzelmeket kiváltó drb ez, mely éppen ezen jellegénél fogv ngy vlószínűséggel jelentős sikert ér el. De siker éltető eleme színháznk. Szbó Mgd: Szent Bertln nppl (Mdách Színház) Díszlet: Csányi Árpád. Jelmez: Milkovszky Erzsébet. Zene: Novák János. Rendezte: Lengyel György. Szereplők: Réksi Károly f. h., Avr István, Juhász Jácint, Koncz Gábor, Blázsovits Ljos, Duni Tmás, Cseke Péter, Bencze Ilon, Némethy Ferenc, Horesnyi László, Újlky László, Csernák János, Fillár István, Csűrös Krol, Kéry Gyul.

7 drám pályázt FÖLDES ANNA Csoportkép vendéggel Szkonyi-bemuttó Mdách Kmrábn A Művelődési Minisztérium felszbdulásunk negyvenedik évfordulój kpcsán országos meghívásos drámpályáztot hirdetett 1984 őszén. A pályázt feltételeit meghívott huszonegy író közül tizenht fogdt el és válllkozott pálymű megírásár tvszán tizenkét szerző nyújtott be pálymunkáját: Fejes Endre, Gáspár Mrgit, Görgey Gábor, Gyárfás Miklós, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyul, Krinthy Ferenc, Páskándi Géz, Schwjd György, Spiró György, Szkonyi Károly és Vészi Endre elején dt be drbját Kertész Ákos. A műveket httgú - kritikusokból, színháztörténészekből, drmturgokból és színházművészekből álló- zsűri értékelte, elemezte és véleményezte. A Minisztérium értékelési sorrendet, díjkt nem kívánt megállpítni és dni. 1 cél z volt, hogy mgyr színházk repertoárj e játszhtó, bizonyos értékekkel rendelkező, egyes eszmeí célkitűzéseknek, is megfelelő művekkel gzdgodjék. Erre pályművek áltlábn lklmsnk tláltttk. A pálymunkákból eddig három drám került színre, következőkben ezekről olvshtók kritikák. A mgyr történelmi drám újjászületése korszkábn Örkény volt legeltökéltebben jelen idejű író, ki minden színpdi lkotásábn megélt vlóságot muttt fel, sját kortársi tpsztltink áltlánosítás és bsztrkciój áltl teremtette meg jelen történelmének drámi lenyomtát. Szkonyi Károly drámírói oeuvrejére ugynez törekvés jellemző: színművei ( legutóbbi, Krdok, klodák és egy klsszikus dptáció kivételével) szigorún jelen idejűek. Az immáron negyedszázdos írói jelenlét pályáját, műveit éppen ezért tehetné egy Örkénynél két évtizeddel fitlbb nemzedék színpdi számdásává. Amikor z 1931-es születésű, kortársinál vlmivel később színre lépett, de érett tehetséggel debütáló novellist 1963-bn megírt z Életem, Zsókát - hőse és lteregój, Köves Ferenc író mgánéleti válság mögött felmuttj hrmincsok korproblémáját. Az emberi, írói kibontkozást eltorlszoló kdályokt, kínálkozó kompromisszumok vriációit, fenyegető és egyesek sorsát máris megpecsételő trgédiát. Az első drám gyengeségeitől korántsem mentes műnek súlyt és jelentőséget dott, hogy líri fognttású, vllomásos történetben z író fel merte, tudt muttni z évtized legjellemzőbb egyé-ni konfliktusánk társdlmi gyökereit és következményeit. A folyttás, hzi viszonyltbn tekintélyesnek mondhtó, folymtosn gzdgodó színpdi életmű egyenetlenségéből következik, hogy Szkonyi Károlyt - szkmán, illetve hzánkon kívül - mjd egy tuct bemuttóvl hát mögött is, szinte egydrámás szerzőnek tekintik. Szkonyi Károly helyét és rngját kortárs drámirodlombn z es Adáshib jelölte ki. Húsz nyelvre fordították le, és Játékszín legutóbbi változt volt drb htvndik bemuttój. A kápráztos, már-már nyomsztó siker terjedelmes kritiki visszhngj is igzolt: drámírói portré fókuszábn álló lkotás vlór váltott pálykezdés ígéretét. Szkonyi z Adáshibábn oly módon trtott tükröt hétköznpi környezetben és történésben meglesett kortársknk, hogy kép két dimenziój mögött feltárul hrmdik. A kispolgári mentlitás ironikus kritikájánk hátterében, mélyben, történelmi és z áltlánosbb érvényű igzság - kispolgár életének értelmetlensége és megváltás kísérletének kudrc. A megválthttlnság és megfárdt megváltás kettős fiskój emeli felül drámát z első szinten is célb tláló, közhelyek montázs áltl frppánssá színezett komédián. Drámát csk vlmi ellen lehet írni " - hngozttt Szkonyi Károly többször is. Az Adáshib esetében (kárcsk z Életem, Zsókánál) válsztott írói, társ-dlmi, illetve morális célpont eltéveszt-hetetlen. A drám létünk és kor vlóságos ellentmondásit, mgtrtásunk fonákját muttj, gúnyolj, küzdőtéren kpott sebeket fájllj. A Ki vn képen? társdlmi megrendelésre, felszbdulás 40. évfordulójár hirdetett drámpályáztr készült. Az író szándék szerint z új drám tovább-lépés régi úton: színpdán már nem egyetlen szorosr zárt cslád, hnem egy vlmivel tágbb, bráti közösség tgji és egy bból évtizedekkel korábbn ki-szkdt vendég szembesülnek múlttl és jelennel. Szkonyi szigorún trtj mgát klsszikus hármsegység követelményéhez: csk mi itt és most-egy Dun-prti csládi házbn, egyetlen éjszkán - történik, bból kell kibomlni hősök történetének, múltjánk és jelenbéli drámájánk. Az első feszült és furcs dilógus titkokt sejtet: vlki - bejelentve és mégis vártlnul - betoppn vlhov; házigzd gynútln és kelletlen udvrissággl fogdj. Azután ngyon hmr kiderül: vendég Cserhát Péter, mjdnem nnyir otthon vn Dun-prti csládi házbn, mint tuljdonos, Lőrinc, kinek feleségét Péter tlán nál is jobbn vgy leglábbis régebben ismeri. Voltképpen fitlkori emlékeit, múltját keresni jött Dun prtjár, látogtób. Az első mondtok és gesztusok árulkodó üzenetét Lőrinc még nem fogj fel. Csk mikor befgyott tengerről beszél, kkor lepleződik le Cserhát Péter első titk: ház sszonyánk, Ilánk hjdni jó brátj, pjtás - feltételezhetően szerelme - messzi észkról, Svédországból érkezett hz látogtásr, számdásr. Cser-hát első látásr tipikus kinti mgyr ".

8 Szkonyi Károly: Ki vn képen? (Mdách Kmrszínház). Kiss Mri (Edin) és Humnn Péter (Péter) Ngyhngú, kondícióját gondosn őrző sikerember, mérnök. Két házsságon túl, kényelmes, lklmi kpcsoltok dt szbdság birtokábn látszólg új élményekre nyitottn érkezik ifjúság színhelyére. Kérdései, emlékei, fiziki és szellemi jelenléte ktlizátor szerepét töltik be ezen z éjszkán. Péter előtt, Péternek ki-ki bemuttkozik, játszik, vll és lelepleződik... Ilából, Péter szeretett, jókedvű pjtásából táncos lábú, ngy álmú lányból, hjdni társság lelkéből - szbályos és unlms kispolgári feleség lett, kinek legfőbb törekvése megóvni boldog csládi élet látsztát. Lőrinc, férje, leglább önmgávl őszintébb. Hát mögött háború és hdifogság trumájávl, jogvégzetten, teherutósofőrként próbált nem beilleszkedni, hnem ön-mg mrdni egy számár idegen társdlombn. Már kettőjük lány, Fnni is túl vn bimbózó ifjúságon, első reményeken és cslódásokon. Pedgógus, ki-nek sem hivtásábn, sem mgánéletében nem sikerült megvlósítni önmgát. Boldogtlnságát unlomig játszott Chopin-keringőkbe és egy jobb híján válllt felemás szerelembe temeti. Egyik tnítvány (háromgyerekes) pjánk szeretőjeként vjmi kevés reménye vn házsságr, hrmóniár. Titkát Fnni még függetlenségénél is elszántbbn védelmezi. Egy távoli világból érkezett lklmi vendég szükségeltetik hozzá, hogy ideigóráig levesse mgár erőltetett tüskés páncélt. Fnninál csk néhány évvel idősebb tbló másik szóló nőlkj, Edin, ki sikertelen házsságáért, egész elrontott életéért keres kárpótlást Péter ágyábn és (külföldi rendszámú) kocsijábn. Nem végzet sszony, inkább fféle kis női csuk ", kinek mohóság csk kiszolgálttottságát, reménytelen várkozásból eredő türelmetlenségét leplezi. Jelen vn még képen és lelki sztriptízzé fjuló furcs éjszkán Feri és Mgd Il bátyj és nnk felesége -, kik korbn, sorsbn nem ngyon különböznek háziktól. Feri meg nem vlósult írói álmit temeti lkoholb, Mgd pedig hol fásultn viseli, tűri sorsát, hol pedig reménytelen mkcssággl kpszkodik z eltemetett illúziókb, férje iránti, cslódásokon és klndokon túl is megőrzött szerelmébe. A hzik leleplező kitárulkozásár Cserhát Péter is vllomássl válszol. Krrierje - kompromisszum. Még csk nem is mérnök. Életformáj rideg és kegyetlen. Két hz között levegőben lógv még szeretlek " is idegenül cseng, h nem nynyelvén hllj z ember. Péternek mjd három évtized ltt sem sikerült megszokni kinti világot, csk kibírt, s közben mkcsul és féltve őrizte régi emlékeket és reményeket, melyek mind illúzióvá foszlottk ezen z éjszkán. Estétől reggelig semmilyen látványos esemény, fordult nem történik színpdon, még z egyes (páros) tlálkozások is előre, sorr kiszámíthtók. Annk idején z Adáshib bemuttóját követően, egy interjúbn Szkonyi Károly rokonszenves önkritikávl szólt rról, hogy z Ördöghegy íráskor egyetlen indult fűtötte, zsákutcák leleplezése. Ez z állásfogllás zonbn nem forrósodott igzán drámává, és hősök szinte párhuzmos monológokbn nyiltkoztk meg; igzi drámájuk színpdon kívül zjlott. Irodlmiságr törekedtem, de nem sikerült vlódi kciót teremtenem" - mondott kkor. (SZÍNHÁZ, 1970/9.) A Ki vn képen? íráskor minth ugynebbe zsákutcáb knyrodott voln z író. A drám drmturgii logikáj hjdni kollégist murik rituáléjár emlékeztet. Ez nótnó t... körbejár...", fújtuk lelkesen, szájról szájr hárítv nótkezdés kötelezettségét. Nos, nót Szkonyi drbjábn is mindenkire rátlál", s z egyes jelenetekben premier plánbn szólított szereplők - Péter számár, Péter kedvéért vgy csk egyszerűen jelenléte áltl ösztönözve - sorr eléneklik mguk pnszáriáját. Ezek z egymáshoz vlójábn csk formálisn kpcsolódó, formálisn többnyire dilógussá oldott, portréteremtő monológok, lmentációk zután együtt, z író szándék szerint csoport-, illetve kórképet lkotnk. Hogy csoportkép teljes legyen, drb utolsó jelenetében természetesen msináját elkttintó Péter mg is beáll képbe. Az első felvonás után, de még második rész derekán is várjuk, hogy vlmi módon összekpcsolódnk szálk. Ám különböző életkorú, illetőségű és jellemű figurák között múlton kívül z egyetlen összekötő kpocs, közös nevező - boldogtlnság. Szkonyi válsztott drámi témáj, mondnivlój pedig nem több nnál, mint hogy mindenki - mg módján boldogtln. Ennyiből persze remekművet is lehet-ne írni. H hét hős hiteles egyéni sors mögött világok tárulnánk fel, h személyes boldogtlnságukból lélektni és társdlmi felfedezések születnének. Szkonyi zonbn éppen ezzel, felfedezéssel mrd dósunk. Az írói szándék minden egyes jellemrjz esetében nyilván-vló. Szkonyi minden hősének elmondtj regényét, személyes konfliktusát, és vlmennyi életkudrcnk felvilln társdlmilg motivált egyedi ok is. Az író tévedés, kisiklás nélkül vlószínűsíti, hogy kinek mikor és miért siklott ki z élete. A hősök jelleme zonbn így is vázltos mrd, történetük pedig elcsépelten ismerős. A belső emigrációt válsztó hjdni hdifogolyról kevesebbet tudunk meg, mint Lágerek népe bármelyik, éppen csk felvillntott mellékfigurájáról, pedig Örkény csk dokumentumprózát írt, nem drámát. Péter trgédiájávl árnyékolt múltjánk gyújtópontjábn megjelenik zsidó feleségét krrierféltésből elhgyó p sziluettje; cskhogy minth z egész konfliktus nem trgédiákt termő történelem, hnem

9 csk Brecht Rettegés és nyomorúság hrmdik birodlombn című drámájánk Zsidó feleség című jelenete ihlette voln, nnyir vázltos, másodlgos. A Ki vn képen? korábbi (1985 májusábn keltezett) változtát Szkonyi Károly jelenlegi színlptól eltérően még nem játéknk nevezi, hnem így: sorsvázltok színpdr ". A kézirthoz fűzött bevezetőben utl is rá, hogy még nem teremtődtek meg teljesen z lkok, nem éleződtek ki konfliktushelyzetek ", képére festőkhöz hsonlón még csk ngy ecsetvonásokkl vitte fel színeket. Nos, bizonyos változások vlóbn történtek is kézirton, ám váz-ltszerűség zót is megmrdt. Sőt, z írott szövegből még kiderül, hogy Ilát nnk idején, egyéb szármzású lévén, nem vették fel z egyetemre, z elődásbn ez z lk eljelentéktelenedését motiváló dlék vgy el sem hngzott, vgy elsikkdt. Szkonyinál minden, olyn, mint z életben ". Fnni megkeseredett mgány is hiteles. Cskhogy mit erről Szkonyi elmondndónk vélt, z vlójábn közhely. Hsonló esetekről suttognk számtln tnáribn, és Fnniéhoz hsonló vllomások töltik meg képeslpok levelezési rovtit is. Ugynez vontkozik Feri írói csődjére is. H csk mi mgyr irodlomnk z utolsó negyedszázdbn félbetört tehetségeire gondolunk, tudott, közismert tények is sokklt gzdgbb, szerteágzóbb, mélyebb összefüggésekre utló trgédiákt sejtet-nek, mint Szkonyi hősének lkoholgőzös vllomás... És h már z lkoholnál trtunk: Feri esetében pohrk szüntelen töltéseürítése betegségszimptóm, s mint ilyen, még elfogdhtó. Bár nál is úgy tűnik, minth tehetség kudrcánk mélyebb, intellektuális és társdlmi mgyráztát ködösítené csk z lkohol-gőz. De sjnos, z elődás egészére kínosn jellemző, hogy mikor hősöknek kifogy mondnivlójuk, nem tudnk egymássl mit kezdeni színpdon, hát töltenek és isznk. Amikor hiányzik z egyes mozzntok közt drmturgii kpcsolt, ugynez z átmenet, Amikor vártln és érthetetlen közlékenységre kényszeríti hőseit z író, drámi indokot, gátlástlnság lélektni motiváció-ját megint csk z elfogysztott itlmennyiség helyettesíti. Elődás közben, be-vllom, megkísértett frivol, de ngyon is kézenfekvő ötlet: hogyn játsznák ezt drbot m - Moszkvábn? Hiszen Kolti János (Ferenc), Sunyovszky Szilvi (Mgd) és Kiss Mri (Edin) Szkonyi Károly drbjábn (Iklády László felvételei) egy olyn elődás, melyet z lkoholizmus elleni propgnd jegyében meg kurtítottk, nemcsk fél órávl rövidebb lenne, de teljességgel érthetetlen is. Szeszmentes lelkiállpotbn ugynis elképzelhetetlen, hogy kár Mgd, kár Fnni ilyen vártlnul, egész jellemét és mgtrtását meghzudtoló exhibicionizmussl zúdíts titkit vendégre. Csehov hőseinek boldogtlnságábn egy egész világ lepleződik le. Személyes trgédiájuk - korjelenség és közügy. Szkonyi figurái sorr elmesélik, hogy mikor és hogyn szólt bele életükbe történelem, de ennek ellenére, minden bújuk-bjuk menthetetlenül mgánügy mrd, Ezenkívül mikor z író gondos rányérzékkel megosztj felelősséget társdlom, környezet és z egyén között, végül is megkerüli, letompítj válszt. Mire z elődás véget ér, már nem is z szomorít, hogy képen szereplők mindegyike mg módján boldogtln, hnem hogy sém szerint z. Es ez tyúknyó-lelkületű, kispolgári feleségre, klndot és prtit kergető jó nőre ", félbetört pályáján kesergő írór és hzátlnul mgányos disszidensre egyránt áll. A sémák természetesen ttól sémák, hogy beváltk, hsználhtók. Szkonyink is sikerült z előre gyártott színpdi elemekből épkézláb drbot szerkesztenie. A színészek nem pnszkodhtnk, hiszen ismerős " figurákt játszni mindig könnyebb, mint önmgukból - z író és rendező segítségével - új embert teremteni. A Mdách Színház közönsége is elégedett lehet: végre egy sok szálll, utlássl korunkhoz kötött, különösebb szellemi erőfeszítés nélkül befogdhtó, épkézláb drb, mi pontosn olyn - minth... Minth rólunk szóln, minth bátor lenne, minth mondn is vlmit, mit még eddig - leglábbis ezen színpdon - még nem mondtk. A drám zárókkordjábn csehovi ihletésre közvetlenül is utló, vártln metfor - tömeges mdárpusztulás. A kertben titokztos módon elhulló rigók trgédiáj nyilvánvlón vlmilyen mérgezés, civilizációs ártlom következménye. Az ember ddig védekezik, míg elpusztítj környezetét - mondják. A tény mögött - íme, gondolt. A szimbólum zonbn túlságosn evidens és túl-ságosn kézenfekvő. A tények megkopott titk igzi drámi töltés híján inkább Csehovpródiánk ht, mint z írói mondnivló összegezésének, z ábrázolt relitás mgsbb szintre emelésé-nek. Szkonyi drámájánk visszhngját - ez ideig - kritikusok cslódás htározz meg. A különbségek nem nnyir mű minősítésében, mint kudrc indoklásábn muttkoznk. Volt, ki Péter sorsábn kereste z elszlsztott drámi lehetőséget. Illés Jenő szerint Péter lklms médium lehetett voln rr, hogy bgtell mgánügyeket konfliktusb rendezze, feszültségbe emelje, drámi működésbe hozz. (Film Színház Muzsik, III. 15.) Megvllom, én még eb-ben is kételkedem. Péter lkját, drámáját semmivel sem érzem erőteljesebbnek, drmturgii értelemben teherbíróbb-nk, mint z itthonikét; kívülálló helyzete pedig eleve megnehezítette voln, hogy z áltl létrehozott konfliktusnk igzi tétje legyen. Szkonyi ennek tudtábn - helyesen - osztott rá csk " vllomások ktlizátoránk szerepét. Csk éppen zzl nem számolt, hogy z

10 ilyen módon kikényszerített, felsorkozttott, de vlójábn nem ütköztetett monológokból legfeljebb kudrcok esztrádj születhet meg, nem pedig drámáj. Tlán csk egy zseniális rendezői ötlet segíthetett voln. H Szirtes Tmás megtlálj mgánügyekbe fulldó szöveg mögött feszülő, vlóságos társdlmi problémák színpdi kifejezésének sjátos módját. Ennek zonbn éppen z ellenkezője történt: Szirtes nem srkítj, hnem inkább még lekeríti szövegből kitüremlő, súlyosbb igzságokt; olynnyir, hogy félbetört csehovi drámából trgédi fenyegető árnyékát elhárítv végül is egyenetlen ritmusú, bár kétségtelenül gördülékeny társlgási drb kerekedik. A kritikák egy része szereposztást is vittt: minth Humnn Péter nem len-ne eléggé hitelesen vonzó, eléggé szív-tipró, csábító svéd". Ebben z egyetlen kérdésben én Szirtes Tmássl értek egyet. Humnn Péter kopszodó feje, korántsem doniszi megjelenése pontosn megfelel szerep követelményeinek. Hiszen férfiúsikerei ilyen körülmények között sokkl inkább leleplezik hzánk szebb keblű hölgyeinek külföldi státushoz, útlevélhez, kocsihoz, kolbászból font kerítés illúziójához vló vonzódását. Méghozzá szvk nélkül, szín-házi és színészi megjelenés eszközeivel. Más kérdés, hogy Cserháti Péter közhelyekből szerkesztett jellemével sokt még Humnn Péter sem tudott kezdeni. Moór Mrinn és Bjz Viktóri nylány kettőse viszont vlóbn szereposztási műhib. A köztük lévő és szövegben olyn ngy nyomtékot kpott hsonltosság - lktilg is bszurd. H már így esett, tlán szöveget kellett voln z elődásbn két nő közötti különbség természetére kihegyezni. Moór Mrinn leglább hiteles jellemrjzot d Il szerepében, s néh igyekszik sját hjdni énjével is szembesülni, két síkon, két szinten játszni. Bjz Viktóri Fnnij viszont eléggé egysíkú, méghozzá jóvl nyersebb, durvább és ellenszenvesebb z író megrjzolt figuránál. Képtelen rr, hogy sors iránt részvétet, együttérzést vgy leglább érdeklődést ébresszen. Zenthe Ferenc Lőrincéből működés lehetőségétől megfosztott, de mindenkor jelenlévő intellektus hiányzik. Sofőrnek nnyivl hitelesebb, mint belső emigrációt válsztó értelmiségi-nek, hogy már-már kételkedni kezdünk mgunk értelmezésében. Lehet, hogy színész és rendező ilyen módon kérdőjelezi meg figur szövegét? Ám h így lenne, ezáltl még tovább gyengülne hős személyes drámáj. Hsonló ellentmondás érződik Kolti János Ferijében is, ki csk figur lkoholizmusát, kiürültségét hiteti el, hjdnvolt tehetségéről csup üres szó pukkn el levegő-ben. Sunyovszky Szilvi Mgdáj olyn eleven és vonzó, hogy már-már érthetetlenné, vlószínűtlenné teszi válllt sorsát. Tisztánlátás árnyékot vet fennen hngozttott illúzióir, mélttlnul pzrolt szerelmére. Nem is szólv rról, hogy ennyi szexepillel, tudtosn hordott csáberővel Mgd mér régen kiléphetett s lighnem ki is lépett voln z lkoholist férj fásult ápolónőjének meg-lázó szerepéből. Kiss Mri Edináj sikerült kriktúráj távolb szkdt hzánkfiár rástrtoló nőcskének. Kérdés, hogy figurábn - szerencsétlen házsságbn megsérült fitlsszony társ-kereső kpszkodásábn - nincs-e ennél vlmivel több? Az idei drám- és élményszegény évd eseménytelenségében esemény lehetett voln egy kiváló színészegyüttes közreműködésével létrehozott, mi tárgyú Szkonyi-bemuttó. Ehelyett inkább csk tnulság: sorsvázltokt jó lenne drámává érett állpotbn bemuttni! Még szerencse, hogy z egy esti szórkozást kereső közönség más mércével mér, és hálásbb is, mint Szkonyi Károlyt sját legmgsbb szintjéhez mérő, elégedetlen kritikusi kr. De zért z A dás - hib lkotójánk érdemes lenne elgondolkodni sját író hőseinek kíméletlen őszinteséggel feltárt dilemmáin, hogy szerzői sikerekkel megszépített írói válságból kijutv újr és folymtosn vlór válthss tehetsége ígéretét. Szkonyi Károly: Ki vn képen? (Mdách Kmrszínház) Díszlet: Vyer Tmás. Jelmez: Pongrácz Ágnes. Rendező: Szirtes Tmás. Szereplők: Zenthe Ferenc, Moór Mrin-n, Bjz Viktóri, Kolti János, Sunyovszky Szilvi, Humnn Péter, Kiss Mri. SZŰCS KATALIN A nem válllás" válllás Hernádi Gyul Hgyték című drámáj Pécsett Nemcsk pécsi Nemzeti Színházhoz, öt korábbi drámáj bemuttójánk színhelyéhez tért meg" tíz év múltán Hernádi Gyul, hnem úgy tűnik, blődlikorszk után z igzi" drámához, mjdhogynem hgyományosnk mondhtó történelmi drámához is, szinte meghldv kori drámírói önmgát. Nem minth lemondott voln mi szerző személyességéről, közvetlenül jelennek szóló fricskákról, s ngyvonlún elrejtőzött voln történelmi figurái mögé. Nem. Hernádi most is jelen vn" szövegben, olynnyir, hogy egy-két megjegyzés erejéig még színházvezetői korszkából eredő sértettsége is felsejlik, ám kézjegye ez esetben mégsem hivlkodóbb és nem is zvróbb nevét iniciálékb rejtő középkori költőénél. (Csupán drám lezárásábn, de erről mjd később.) Pedig most is - mint már nnyiszor, s mint prbolszerzők legtöbbje - hűtlenkedik" históri rovásár, el-eljátszik történelmi tényekkel s közéjük ékelhető feltételezésekkel; z ismert tények közötti hiátusok kitöltésével, természetesen nem történész, h-nem társdlmi-történelmi helyzetek modellálásár mindenkor kész elme szenvedélyével. Ennek ellenére vgy ezzel együtt Hgyték tlán z első olyn történelmi prboláj Hernádink, mely egy pillntr sem hgyj el - z risztotelészi esztétik értelmében - relitás szféráját s történelmi hitelesség látsztát, s melynek története, színpdi szituációk önmgukbn hordozzák drám kibontott történelmi-társdlmi-emberi dilemmákt. Nem mellérendelő tehát szerkezet, nem lefordítndó" jelentés vn e szituációkhoz rendelve, hnem érvényében z öntörvényű drámi szituációsor jelentése tágíthtó. Vgyis nem prbol szervezi drámát, hnem drám hordoz prbolikus jelentést is. Ezzel hgyományosnk mondhtó drmturgiávl mindenesetre sikerült Hernádink drámírói oeuvre-jében új minőséget létrehozni, még h nem is minden ízében hibátln drb formájábn. Krisztus előtt 323-t írnk drám kezdetén, mikor is z Arisztotelész htvn-

11 egyedik születésnpjánk tiszteletére rendezett ünnepségen megjelenik száműzetésből inkognitóbn hztérő Démosztenész, hogy ngyr becsült ellen-felét, kor áltl is legngyobbnk trtott filozófusát rábírj: vegyen részt felséges tnítvány, világhódító Alexndrosz elleni összeesküvésben. Hite szerint ugynis tét z thénik függetlensége. Az lpszituációbn dv vn tehát két zonos - ngy formátumú - egyéniség, s z áltluk képviselt, hódító htlomhoz fűződő viszonyukbn kifejeződő két ellentétes világszemlélet; ellen-tétes eszmények s z ezekből következő eltérő mgtrtásmódok. Démosztenész történelmet önmg formálni szándékozó cselekvő" hős, vele szemben Arisztotelész szellem embere" kívül-állásr törekvő mgtrtásánk megtestesítője. A kétféle mgtrtástípus, történelmi válllás ", illetve e válllás hiányánk ütköztetése, erkölcsi megméretése, mint drám szövetének egyik fölfejthető jelentésrétege, tuljdonképpen sors-trgédi ", z risztotelészi kívülállás ön-gyilkosságb torkolló trgédiáj, csődje. Ami zonbn nem jelenti egyben démosztenészi válllás " egyértelmű visszigzolását, hogyn z risztotelészi kívülállás eszménye sem mgsztosul Démosztenész etiki normái fölé, Hernádi kérdésfelvetése ugynis z elvont, morális megközelítés lehetőségénél - mire szöveg vlóbn lpot d lényegesen sokrétűbb, árnyltbb, és mi legfontosbb, konkrétbb. Nem reked meg htlom és szellem emberének művek tuctjábn konvencionálissá unlmsodott személyes konfliktusánál; z dott konkrét történelmi szituációbn z risztotelészi és lár áll, s ettől z elhtározásától csk egykori szeretőjének, Olümpiásznk, Alexndrosz nyjánk közlése tántorítj el, ki tudtár dj: király közös gyermekük. Eszerint Arisztotelész végső döntésében nincs szerepe semmiféle létkérdésnek vgy morális megfontolásnk, csupán ennek z egyetlen információnk, érzelmi motívumnk. Egyrészt zonbn drám egészének értelmezése szempontjából éppen mint érzelmi motívum válik e mozznt jelentőssé - erre továbbikbn még vissztérek -, másrészt Hernádi oly módon is kiköszörüli e mjdnem drmturgii csorbát, hogy miközben Arisztotelész drám végén perspektivikusn változtlnul visszigzolj Alexndrosz urlkodásánk, tetteinek történelmi jelentőségét, mg sem tgdj, mi több, egyenesen sját mentsége-ként hozz fel, hogy király megöletését zért ellenezte, mert z fi volt. Ez ugyn nem változtt zon tényen, hogy egy véletlen " mozznt válik sorsdöntő jelentőségűvé, s hgyj meg változtlnul drámi ellenfelekként Démosztenészt és Arisztotelészt, de éppen ez teszi sorsszerűvé " Arisztotelész trgédiáját, és egyúttl lehetetlenné egy olynfjt értelmezést, mely szerint Arisztotelész kívülálló mgtrtás felmgsztosuln drámábn. (Hogy mennyire nincs kettejük képviselte világszemléletek, morális trtás között lá-fölérendeltségi vi- démosztenészi mg-trtás szembeállításávl,közösségibb" problémát vet fel: perzs, illetve mcedón htlom árnyékábn élő görögség (és tágbb értelemben ngyhtlmk erőviszonyi meghtározt világbn élő kis népek) megmrdásánk, fejlődésé-nek esélyeit mérlegeli, kollektív és egyéni válsztás drámájként. Ebben z összefüggésben már korántsem olyn egyértelmű z egyik vgy másik világ-szemlélet megítélése, egyszerűen zért, mert nem pusztán morális, hnem lét-kérdésekről, kollektív sorsot meghtározó történelmi válsztásokról vn szó. (És ebben z értelemben nem válllás " is lehet válllás.) Ellentmondni látszik ennek z tény, hogy Arisztotelész drb elején, Démosztenész érve-lésének htásár mármár lázdók oldszony, zt dilógusok minduntln egymásr felelgető részigzsági bizonyítják.) Igz, filozófus több ízben megfoglmzz mg tértől, időtől, történelmi mozgásoktól függetlenedni vágyó rs poeticáját, mondván: én mgm vgyok egy személyben sját mozglmm ", mjd későbbiekben: nnk vn igz, ki kívül áll, és megméri dolgok ngyságát és kicsiségét, ki kibál, h megölik z áldoztot, és ki kkor is kibál, h megölik hóhért " ; ez z elvont-nk látszó humnizmus zonbn ngyon is konkrét eszményekkel párosul; mögötte egy Démosztenész törekvéseitől eltérő történelmi lterntív htározott igenlése húzódik meg. Arról nem beszélve, hogy sorstrgédi " beteljesedésével, tényleges cselekvéstől z említett véletlen htásár távol mrdv, de éppen ezáltl egy kvázi " cselekvés, zz egy hmisított levél révén történelmi sors-válsztásb meglehetősen fonák módon mégis belekeveredve, mg Arisztotelész jut el z elvont humánum, távolmrdás ideológiájánk cáfoltához, mikor győztes théni lázdók, mint árulót perbe fogják, s Démosztenész mert tiszteli - mg kr védője lenni, törvényesség keretein belül kívánv igzságot szolgálttni e vétlen humánumnk. (Arisztotelész trgiki vétsége " éppen e tétlen vétlenség.) Arisztotelész köszönetteljes elutsításábn nemcsk Dé- Hernádi Gyul: Hgyték (pécsi Nemzeti Színház). Mronk Csill (Tündrisz) és Holl István (Arisztotelész)

12 Petényi Ilon (Olümpiász) és Holl István (Arisztotelész) (MTI Fotó - Kálmándy Ferenc felvételei) mosztenész nivitásánk felismerése vn benne (hogy tudniillik egy olyn történelmi helyzetben bízik még jogrendben, mikor féktelen indultok már régen elszbdultk), hnem sját korábbi álláspontjánk krtln felülbírált is. Ezt Démosztenész is zonnl észreveszi: Hidd el nekem - mondj Arisztotelész szónoknk -, h fellángol gyűlölet, legngyobb szónoklt is csk köpésnek számít z oltásbn. A gyűlölet szülte erőszkot csk egy másik erőszk semlegesítheti. " Mire Démosztenész : Te mégis hiszel z erő-szkbn? " Hlál előtti számvetésében pedig egyértelműen kétségbe vonj Arisztotelész sját korábbi álláspontjánk helyességét: Most minth Démosztenésznek lett voln igz. Vgy mind-kettőnknek." Ez utóbbi félmondt pedig még inkább megerősíteni látszik, hogy Hernádi egyik mgtrtást sem mgsztlj fel másik rovásár. (Ekkor, drám végén egyébként már mindketten hlottk.) De e megvilágosodássl " Arisztotelész nem humánus eszményeit tgdj meg, csupán megvlósításukhoz ddig üdvözítőnek vélt utt kérdőjelezi meg. Mert mint rr már utltm, nemcsk Démosztenésznek vn htározott koncepciój ", látszólg elvont humánum mögött Arisztotelész is meghtározott és válllt eszmények jegyében nem cselekszik ". Démosztenész nem ezekkel z eszményekkel száll vitáb, mikor meg krj győzni rról, hogy zsrnoknk pusztulni kell, hnem zzl szemlélettel, mely távoli cél nevében nem hjlndó tudomást venni jelenről. Alexndroszbn Arisztotelész ngyformátumú állmférfit, kultúrközvetítőt, hellén szellem terjesztőjét látj, s ezzel távlti, egyetemes célll vló értelmi, érzelmi zonosulás - mit csk erősít z említett szimbolikus értelmű személyes kötődés - teszi vkká " tényekkel szemben, de ugynkkor z józn felismerés is, hogy z thénik számár lázdók óhjtott függetlenség nem létező, irreális lehetőség. Gondolod, perzsák jobbk lettek voln, Démosztenész? Minden birodlom zonos módszerekkel hódít" - érvel Arisztotelész. Démosztenész viszont csk tirnnust " látj, kinek sohsem lehet igz ", mert csk zsrnok beszél mindig jövőről, bölcs és z egyszerű ember z édes jelent szeretné ízlelgetni. De Alexndrosz nem hgyj - folyttódik vád. - Vágtt, hrcol őrült ktonái élén, mindenkit legyőz, megláz, kifoszt és végül legyilkol. És mindezt te tnításod jegyében! De ez nem te tnításod! A te tnításodbn legfőbb érték z élő ember boldogság. Ez gyilkos elnyomás terád nem dicsőséget, hnem gyláztot hoz. " Tehát Démosztenész sem z eszményeket kérdőjelezi meg, jól-lehet távoli cél nevében felmentést kereső jelent elutsítj, hnem megvlósításukr törekvés torzult formáit, zt htlmt, mely vlójábn már régen el-távolodott z Arisztotelész képviselte eszméktől. Démosztenész és Arisztotelész ellentéte ily módon - h más-más perspektívából látv is világot ( ptriotizmus s világméretekben vló gondolkodás egymásnk feszülésében) - tuljdonképpen ugynnnk szándéknk két pólus, szembenállásukbn megvlósításhoz vezető út vittott. És z mrd drám befejeztével is. Mert Hernádi nem dönt, nem suglmz, nem oszt igzságot. Történelmünk tpsztltiból kiindulv olyn helyzeteket teremt, olyn dilemmákt vet fel, melyekben válsztás igzolását cskis jövő dhtj meg. Ahogyn Arisztotelész mondj: Sjnálom, hogy nem élhetünk több száz évig, Démosztenész. Akkor tlán elhinnéd sját szemednek, mit jelentett Athénnk, görögségnek Alexndrosz keletre lovglás." Ngy kár, hogy Hernádi nem elég-szik meg ennyivel, tisztességgel nyitv hgyott kérdésekkel, hnem odilleszt drám végére egy szervetlen utójátékot, színházt knyrít színház köré, mintegy belenézve jövőbe, történet folyttásáb. Kiderül, mit ddig láttunk, egy színielődás próbáj volt csupán, hol Colonn érsek és hívei készülnek hgyték, Colonn érsek pj művének bemuttásár. Ezt próbát nézi velünk, nézőkkel együtt Aquinói Tmás, z inkvizíció képviselőjeként, hogy megóvj" nnk z Arisztotelésznek szellemi örökségét s ról kilkított hivtlos képet, kinek Colonn állítás szerint pár évtizede még nevét sem lehetett z eretnekség vádját elkerülve kiejteni. A tuljdonképpeni drám zzl zárul, hogy hldokló Arisztotelész megkéri legkedvesebb tnítványát, Szelénoszt, vigyázzon, nehogy eltüntessék, meghmisítsák írásit. Az utójátékbn pedig z z Aquinói Tmás vádolj fölháborodv történelmietlenséggel látott drb szerzőjét, kinek köszönhető egyrészről, hogy Arisztotelész írási fennmrdtk, átvészelték középkort, de ki sjátos interpretálásávl egyúttl meg is hmisítj zokt, meglátv" Arisztotelész-ben potenciális keresztényt. Vgyis megkezdődik - vgy folyttódik - szellemi örökség ideológii kisjátítás, mert mint z Arisztotelészt lkító Colonn érsek kérdezi: hogy 1600 évvel ezelőtt mi hogyn történt, ki tudj pontosn? " Fölösleges és hivlkodó mgmentése ez prbolszerzőnek, de jelenet egésze egyben cinikus jelzése nnk, hogy z egy szellemi mozglmon belül szemben állók polémiáj, konszenzus hiány örök ", z egymás elleni hrc csk módszereiben változik. Ez egy prbol esetében ugynolyn fölösleges meghosszbbítás drb mához szóló jelentésének, mint milyen kár, hogy miután mgábn drámábn Hernádi sikeresen kikerülte - mint említettem - htlom és szellem emberének direkt és ezzel szimplifikáló szembeállítását, becsempészte zt e teljesen fölösleges utójátékb, jelezve művek mindenkori félreértelmezésének, s mint említettem, szellemi értékek egyoldlú kisjátításánk veszélyét. Ami z előzőek érvényén

13 mit sem változtt, hiszen szereplők kőzött nincs pontos megfelelés; egyszerűen fölösleges. Hiszen mindez mint z lkotó ember szellemi kiszolgálttottságánk vgy cél szentesíti-e z eszközt örök kérdése - benne vn mgábn z eljátszott " drámábn, De vissztérve ehhez tényleges " drámához, z ebben megfoglmzódó kétfrontos drámírti polémi kulcsfontosságú szereplője Arkhiász, z Olümpiász egykori szeretőjéből lett théni lázdó, véres szájú uszító mjd szelek fordultávl ismét mcedónpártivá vedlett megtorló, ki jelenlétével mg figyelmeztető kérdőjel, mely bármely mozglom szándékink és megvlósulásuk ellentmondásosságánk, torzulásánk veszélyére figyelmeztet. Az ő jelenléte kit szemlátomást Démosztenész is megvet minősíti felkelést, s z ő jelenléte - kit szemlátomást Olümpiász is megvet - minősíti mcedónok megtorló kcióit lázdás leverése után, Ugynkkor mg Arkhiász is áldozt, sját kétszínűségének áldozt. Akkor kell korábbi ljsságiért bűnhődnie, mikor feltehetően - Arisztotelész és szeretője, Tündrisz öngyilkosságábn - éppen árttln. Megjelenése ekkor már függetlenedik szvi jelentésétől, egy mechnizmus működésének megtestesítője. A Szegvári Menyhért rendezte pécsí elődás leggyengébb pontj Németh János Arkhiász-lkításánk színtelensége, súlytlnság, ily unódon ugynis nem töltheti be drámi funkcióját. Németh János játék egyértelműsít leegyszerűsít; kétszínűsége olyn elegnci-, dörzsölt ség-, veszélyességmentes, színeváltozási olyn nyilvánvlók, mint átöltözései pártállásánk megfelelően váltkozó febér, illetve fekete ruháb, mi viszont rendező s jelmeztervező leleményességét", koncepciózusságát" dicséri, Né meth János lkítás lpján ligh hihető Tündrisz hitetlenkedése: lehetetlen, hogy ennyire hzudjon!" Ez z Arkhiász fenyegetően lép fel, egy korbácsot(?) imitáló kötéllel cspkodv; nem hgy kétséget felől, hogy ismét csk kétszínűsködik, mikor látszólg brátságosn, jó hírt hoz, De drb sokszólmúságánk, összetettségének, z zonos kvlitások polémiáj leegyszerűsítésének irányáb mozdul el z egész elődás záltl, hogy Holl István egyébként erőteljes, meggyőzi lkításábn hngsúly kívülállásr helyeződik, ezt z álláspontot védelmezi fel s lá járkálv színpdon háttérben álló vgy ülő Győry Emillel, Démosztenész lkítójávl szemben, mi h nem is htht szöveg teljessége ellen, mindenesetre gyengíti z bbn sűrűsödő összetettség kibontását. Kisebb hngerő, kevesebb színpdi dinmizmus (kmrdrbról vn szól) jobbn segíthette voln drb gondoltiságánk, összecspó igzságink teljesebb érvényre jutását. A rendező zonbn, úgy tűnik, szívesebben bíbelődött egy igzi, vízzel telt medence színreállításávl színpdinkon egyébként immár megszokott vstrverzekből összetákolt, megmgyrázhttln funkciójú, de mindenképpen csk jelzésszerű díszlet közepette -, melybe Tündríszt lkító Mronk Csill beletoccsnht:, mint szöveg pontos értelmezésével. Ezért soroztos ügyetlenségek. Ezért, hogy drbot előre el nem olvsó néző számár érthetetlen okból vágódik egyszer csk hsr z őt ünneplő, ngy filozófus elődöket eljátszó tnítványok előtt ( széles ngyközönség ugyn feltehetően nem olvss e lpot, de itt mondom el: z elődök ngyság előtt borul le Arisztotelész); ezért, hogy Olümpiász kérdésére: Hol vn Arisztotelész?", mg mellé muttv válszol Tündrisz: Itt jön", holott mögüle érkező Arisztotelészt nem láthtt; ezért, hogy z Arkhiász megtámdt Tündrisz feltűnően szorongtj mg előtt megbomlott ruháját, holott szöveg szerint már el kellett voln tüntetnie z árulkodó nyomokt, különben Olümpiász ligh válllkozhtn rr, hogy belépő Arisztotelész előtt eltitkolj történteket - és így tovább. Mindez pedig zért sjnáltos, mert drám erejének s néhány színészi lkításnk, elsősorbn Holl Istvánénk, Győry Emilének s Olümpiász szerepében kitűnő Petényi Ilonánk köszönhetően z elődás így sem htástln. Mílyen lehetett voln még pontosbb, finombb rendezői értelmezéssel?! Hernádi G y ul: Hgyték (pécsi Nemzeti Színház Díszlet-jelmeztervező: Csík György. Mozgás: Várdi M. lstván. Zene: Károly Róbert, Rendezte: Szegvári Menyhért. Szereplők: Holl lstván, Győry Emil, Petényi Ilon, Mronk Csill, Németh János, Csuj Imre, Blikó Tmás, Krizsik Alfonz. KISS ESZTER Közhelytörténelem Görgey Gábor színműve Vidám Színpdon A Vidám Színpdon mi mgyr drámíró művét láthtjuk, mely zonbn nemigen lenne önálló drámként elbírálhtó (bár eredetileg z 1985-ös drámpályáztr készült). Görgey Gábor forgtókönyvét ' színpd teszi életképessé, mivel kbrétréfák mozikjából áll össze szerkezete - közel fél évszázdos. történelmünk vicclpszerű illusztrációjává. A Huztos ház műfj kbrébohózt, mi természetesen már megszbj z elvárások irányát is. Nevetést, könnyedséget, színlp ígéretéből komiki remekléseket várunk, mit ngyrészt meg is kpunk. Cskhogy ez még nem (mindig) elég tlán nem vgyunk túl igényesek, h zt mondjuk, hogy színpdi hitelesség (leglábbis meggyőzőerő) bohózttól is számon kérhető. Főleg, h színlp történelmi háttérrel" dúsított kbrébohóztot ígér. Az első jelenetek során úgy tűnik, nem is cslódunk. A szándél. már játék kezdetekor - tlán túl didktikusn, szájbrágón is - kiviláglik: történelmi tnulsággl " járó humoros önvizsgált következik, jelenünk vihros előzményeinek görbe tükrében. Sjnos zonbn már z első öt perc ltt nyilvánvlóvá válik z. elődás két (lényegében egyzon) lpproblémáj: z egyik z, hogy már ekkor tudjuk, mi történik mjd kővetkező két órábn; másik z, hogy nemcsk történéseket és víszonyváltozásokt, hnem történelmi tnulságot is előre tudjuk már drb kezdetekor. És bár színészek dinmikus komédiázás ezt sokszor feledteti, és ébren trtj közönséget, végül is egy túlméretezett közhelysoroztot nézünk végig. A drb címe: Huztos ház, Mgyrország sorsár, helyzetére utl huszdik százdi történelem vihribn. E történelmi szerep jelképe z konkrét budi vill, melyben cselekmény - vgyis mgyrországi közelmúlt története játszódik, s melynek lkói történelmitársdlmi típusok. E krkterek sorsváltozásit, viszonyik változásit kivethetjük nyomon történelmi korszkváltásokon keresztül. A drb öt ké-

14 Görgey Gábor: Huztos ház (Vidám Színpd). Buss Gyul (Ráby Ödön), Horváth Gyul (Bellák István), Kálli Ilon (Rábyné) és Schubert Év (Bellákné) pe öt évszámhoz kpcsolódik: 1939-, vesek mi fitlok epizódszerepében. A 1945-, 1951-, 1956-hoz, z utolsó pedig nrrátor-rendező figuráj drmturgiilg jelenhez. A bohózti műfj velejárój, eléggé problemtikus, és különösebb hogy történelmünk típusi nem jellemekből bontkoznk ki, hnem sblonfi- Dobránszky Zoltán mondj el rendező-ként színészi teljesítményt sem kíván. gurákból. De mivel mguk szituációk is korszkok közötti ironikus-bölcselkedő sblonokr épülnek (mi már nem feltétlenül bohózti követelmény), z drb megírásánk hiányosságir utl: összekötő szövegeket. Ez szereplő es képben már nyilvánvló, hogy Ráby közérthetőség és könnyedség felületességet állmtitkárék néhány év múlv szerepet is tkr. A nrrátornk drbból kilógó cserélnek házmesterrel, hogy kenyerét szerepe, z erőltetett összekötő szövegek insként kereső művészettörténész csk mgától értetődőt rágják szájb még háború után miniszter lesz, később pedig jobbn, és - helyett, hogy hitelesítenék bukott miniszter, és így tovább. megjelenő világot - ezzel inkább eltávolítnk, kizökkentenek z átélés folym- A színészek krkterszerepeikben láthtón jól érzik mgukt, és helyzetükhöz tából. Az egész drb szövegét érdemes képest mximumot nyújtják. A legárnyltbb játékot Kálli Ilonától láthtjuk lenlegi szöveg állpot zt érezteti, hogy lett voln még tovább lkítni, mert je- természetes elegnciáját még felmosóronggyl kezében is megtrtó Rábyné helyett könnyed poénok csábításánk. z író gykrn engedett kidolgozottság szerepében, és Buss Gyulától rezignált, Bár lehet, hogy ez nnk következménye, önironikus Rábyként. Remek humorrl, hogy - Görgey Gábor vllomás szerint - túljátszást elkerülve érzékelte-tik drb színházzl közös munkábn fensőséges mimózlelkek folymtos lkult-változott, s Bodrogi Gyul megedződését és z lklmzkodóképesség kilkulását z egzisztenciális lendületes színészmozgtást, bohózti rendezése kbréelemek ki-dolgozását, hánytttások során. Horváth Gyul és helyzetek kiélezését trtott Schubert Év multságos vehemenciávl, legfontosbbnk. Ezek z elemek lendületesen formálják meg z újgzdg eredményezik, hogy kevés z üresjárt válllkozó-házspárt, kik ugynúgy (ilyen például porcelánok felsorolás z tipornk keresztül történelmen, hogy első képben, mi verbális miliőrjzul letrolják z előkelő cslád porcelánjit. szolgál); félreértések, berúgások, elejtések, leverések, elesések, összeütközé- A besúgó, köpönyegforgtó házmester figuráját mereven, ppírízűen formálj sek komikum és mozglmsság forrási, és e bohózti humor feszültsége meg Kton János, Csl Zsuzs viszont nnál több életteli virgoncságot, multságos bájt kölcsönöz z örök cselédlány figyelmet. ébren trtj és továbbhullámozttj típusánk. A bohózti kellékek mellett kbréelemek - bemondások, poénok, viccek Zn József z ins-értelmiségiből lett miniszter, mjd exminiszter szerepét lkítj némileg sótlnul. A többi színész- korszkjelző őselem " ) hsznált szinte vgy tárgyk (például rádió" mint nek nincs különösebb kibontkozási lehetősége. Ifj. Pthó Istvánnk Rábyék A humor tehát három forrásból táplál- önálló betétek z elődásbn. fiként, Mihály Mrinnánk Bellákék kozik: komikus figurákból; verbális lányként legtöbbször psszív jelenlét humorból, melyet z dott korszk közhelyviccei - mint történelmi mellékter- háttérszerepe jut. Urbán Erik z lkoholist bártáncosnő szerepében inkább mékek - szolgálttnk ( korbeli pesti hrsány, mint meggyőző. Epres Attil és viccek teljes felvonulttását kiélvezhetjük). Détár Enikő kedvesek és rokonszen- A hrmdik humorforrás (törté nelmi) helyzetkomikum, mi történelmünk groteszk helyzeteinek közhelyeire épül (például fent-lent hint-játék stb.). Bodrogi Gyul rendezését dicséri különböző elemek összhngj - korszkváltásokkor nem csk figurák, típusok helyzete és viszonyi szerveződnek át, hnem stílusuk, z egész miliő is. Beszédstílus, viselkedés, öltözködés, környezet, zsrgon egyránt megjelenítik korszellemet". Fehér Miklós díszlete és Kemenes Fnny jelmezei is miliőt érzékeltetők, kor-festők, krikírozók és kiélezők. A jelmezek komikumforrásul is szolgálnk - ellentéteket érzékeltetnek különböző korszkok között, illetve ruhák és viselőik között, ugynkkor krkterek történelmi sblonjit is bemuttják. A környezeti elemekkel vló játék (például zkó beszlonnázás", porcelánok szerepe, nyils újság mint blktoldozó stb.) humor lehetőségeit és történelmi vontkozások, od-vissz utlások hálóztát bővítik. A legjobbn z első két korszk sikerült, legsutábbn mi jelenet - z önmgukt túlélt figurákkl már nem ngyon tud z író és rendező mit kezdeni, mi fitlokt pedig nem tudják meg-győzően történelem folymtáb illeszteni. Nekik, úgy tűnik, sem múlthoz, sem jövőhöz nincs közük. Helyzetek vissztérésére is történik némi hlvány utlás, mivel művészettörténésznek készülő mi fitlember (z egykorink z unokáj) szintén pálymódosításr kény-szerül. De ez szál is megmrd z untig ismert sblonok szintjén. A mgyr történelemnek ezt fél évszázdos korszkát sokn megírták, illetve ábrázolták már (egyes részeket ki-emelve vgy folymtszerűségében), felismerés, szembenézés erejével is, filmen, regényben, drámábn egyránt. Ez z újbb tlálkozás nem dott újt, de h gondoltilg nem is kpunk többet köz-helyeknél, egy este erejéig jól szórkozhtunk. Görgey Gábor: Huztos ház (Vidám Színpd) Rendező: Bodrogi Gyul. Drmturg: Vinkó József. Díszlet: Fehér Miklós m. v. Jel-mez: Kemenes Fnny m. v. Rendezősszisztens: Ullmnn Krisztin. Szereplők: Kálli Ilon, Buss Gyul, ifj. Pthó István, Horváth Gyul, Schubert Év, Mihály Mrinn, Zn József, Csl Zsuzs, Urbán Erik, Kton János, Dobránszky Zoltán, Détár Enikő f. h., Epres Attil f. h.

15 ZAPPE LÁSZLÓ Nem írt át Dürrenmtt II. Richárd Várszínházbn A királydrámák sorozt lighnem olysféle funkciót töltött be mg idejében, mint npjinkbn televízió Százdunk című sorozt, történelmi ismereteket terjesztett, s egyúttl nyilván fontos ideológii-politiki szerepet is játszott. Már ennek már természetesen pusztán történelmi jelentősége vn, illetve tnulság nnyi, mennyit társdlom ideológii életére, történelem, politik és művészet mindenkori bonyolult kpcsoltár vontkozón le lehet belőle vonni. Ugynkkor ezek drbok iskolául, gykorlásul szolgáltk Shkespere későbbi ngy trgédiáihoz. Kérdés zonbn, h ez utóbbik nem születnek meg vlmilyen ok mitt, elővennék-e színházk rózsák háborújánk eseményeit krónikás részletezéssel elődó drbokt. Vjon nem látnánk-e m bennük pusztán szárz történelmi illusztrációkt, melyek legfeljebb nyersnygul szolgálhtnk új trtlmkt új módon elődott művekhez. Ahogy z eredeti Koldusoper Brecht számár, vgy hogy János király Dürrenmtt számár nyújtott feldolgozndó-átdolgozndó lpot. Kétségtelen, hogy htlmi hrc, politiki küzdelem formáink ngyon színes és tnulságos kvlkádj vonul fel bennük, de korántsem emelkednek fel ezek történetek olyn mgsbb szint-re, mint Hmlet, z Othello vgy kár épp királydrámákhoz is sorolhtó III. Richárd. Főképp htlmi, politiki mechnizmus működését látjuk király-drámákbn, ngy trgédiák, z zokbn feltűnő átfogóbb és lényegibb emberi problémák felé mutt zonbn z, hogyn bennük htlomért folyó hrc összeütközésbe kerül z emberi személyiséggel, hogyn vgy jellemet töri meg, vgy fizikilg semmisíti meg z embert, esetleg mindkét htást együtt fejti ki. A szerző bármily éles szemmel látj meg legpróbb különbségeket is, és bármilyen pzr fntáziávl színezi is htlmi hrc egyes meneteit, király-drámák soroztát mégis hsonló tnulságból folyó monotóni jellemzi, politiki és háborús ütközetek követik egymást, s rengeteg, de lényege szerint hsonló esemény elfedi, lig-lig érzékelhetővé teszi zokt z emberi trgédiákt, melyeket sodor mgávl. Az pedig, hogy címben egy-egy király neve szerepel, korántsem minden esetben jelenti zt, hogy címszereplő egyúttl főszereplő is. Az események sorrendjében éppen Il. Richárdot követő I V. H e n r i k két részének például mjdni 1 Henrik főszereplője, z éppen hivtlbn lévő urlkodó szinte csk sszisztál történtekhez. A II. Richárd zonbn kétségkívül különös királyt mutt, egy nem köznpi, z átlgtól elütő jellemet vizsgál trónon, z urlkodói funkcióbn. Olyn figurát, ki kilóg htlomért folyttott hrc mechnizmusából, nem trtj be játékszbályokt, dilettáns és független, körülményeknek fittyet hányó, szükségszerűségekkel nem sokt törődő szellem keveréke. Története éppen ezért lklms lehetne rr, hogy belőle egy személyi trgédi bontkozzék ki, kár könyörtelen történelem niv áldoztát, kár z elembertelenedett mrkodáson tudtosn felülemelkedő s küzdelemben el-bukó hőst is láttsson benne z elődás. Vgy éppen e kettő ötvözetét is mutt-htná - ez lenne szerző szelleméhez tlán leginkább közel eső megoldás. H Richárd szeszélyes és önveszélyes döntéseiben számításr képtelen rövidlátás ngyobbkr néző ngyvonlúsággl együtt ábrázolódn. A Várszínház elődásábn egy tényező mindenképpen megvn egy ilyen ngyon mély értelmezéshez. Ez Bubik István. Aki nemcsk krobtikábn és z egyes jelenetek színészi megoldásábn brvúros, hnem bbn is - és ez z igzi teljesítmény -, hogyn egyszerre muttj címszereplőt puhánynk, szeszélyesnek, önhittnek, sját htlmától megmámorosodott felelőtlen játékosnk, s ugynkkor színes, szertelen, szbd egyéniségnek. A rendezőijelmeztervezői-mszkírozási beállítás egy feminin, élveteg puhányt igyekszik muttni, ki körül rohd z egész udvr, kinek felesége főurkkl cicázik, míg mg fiúkhoz (is) vonzódik:. Bubik ebben is formátumot mutt, élvezkedésében megvetés vn, melyet h módj lenne igzán elmélyíteni, tlán érthetőbbé váln z is, miért kótyvetyéli el trónját, miért szbdítj mgár Bolingbroke-ot, s belső ellenség veszélyes támdás közepette miért indul háborúzni z ország túlsó végébe. 1 l z önhittséghez, királyi htlom misztériumáb vetett indokoltln hithez, szeszélyességhez egy csepp csömör is társulhtn, kkor külsőségeitől, trónjától-koronájától, prókájától-festékeitől s végül ruháitól is megfosztott ember megrendülése, összeomlás is több lehetne színészi remeklésnél, szkmi-techniki prádénál, kkor drb végén nem egyszerűen egy puszt fiziki vlójár redukált, megsemmisüléssel, hlálll szembenéző ember álln előttünk, hnem egy olyn sors, mely kezdettől mgábn hordozt trgikus felemelkedést meghozó végzetét. Kerényi Imre rendezése zonbn csk nnyibn segíti elő e ngy formátumú lkítás érvényesülését, címszerep főszereppé vló előlépését, hogy megfosztj Richárdot igzi ellenfelétől, Bolingbroketól. Nem minth kivonná őt játékból, vgy történtekben vló szerepét csökkentené. Mindössze emberi színeit veszi el. Nem látszik hihetőnek ugynis, hogy Hirtling István egyszerre elveszítette voln már számos elődásbn erőteljesnek, eredetinek, színesnek bizonyult egyéniségét, és z sem igzán vlószínű, hogy éppen Bolingbroke figuráj mrdt voln tőle teljesen idegen. A nézőnek úgy tetszik, vlmiért - sjnos, nem fejtheti meg z elődás egészéből, hogy miért, Bolingbroke-nk ezúttl személytelennek kell lennie. Mowbryvl folyttott szócstájábn, kölcsönös vádskodások közepette még feltűnik benne középkori lovgok dühös szenvedélyessége, s ez z indítás mindenesetre árnyltbb, minth egyszerűen demgógnk muttkozn, később zonbn sem hideg számítás, politiki küzdelem profizmus, sem htlomml élés demgógiáj nem érvényesülhet nál. Bubik színességével szemben persze ellenpontot, másfjt mgtrtást jelezhetne Hirtling szürkesége is, kár jelezhetné zt nem túl mély, de leglább követhető gondoltot, hogy htlom, htlmi hrc elszürkít, megfoszt kibontkozás, z egyéniség gzdgságánk lehetőségétől. A rendezés zonbn mindvégig fogly mrd korábbi siker, János király szellemének. Kerényi Imre sziporkázik, szinte minden pillnthoz vn vlmilyen ötlete, s z igzán nem bj, h nem is mind sjátj. A színházi jelrendszer évezredek ót munkálódik ki, s igzán mindegy, hogy évezredes gesztusokt vgy néhány esztendeje divtb jött kellékeket lklmznk. Az elődást körítő gorombább rendezői bevtkozások zonbn ezúttl bármennyire ötle-

16 Bubik István mint II. Richárd (Várszínház) tesek és szórkozttók, szkmilg bármennyire jól vlósulnk is meg, rendre üreseknek, trtlmtlnoknk bizonyulnk. Az olyn nkronizmusok, mint Gunt huszdik százdi orvosi sszisztenci melletti hldoklás, z olyn sokféle funkciót betöltő kellékek, mint mindent elborító, leszálló, felemelkedő fekete lepel, z olyn bnális megoldások, mint hlott szereplők bevonulás z egyes részek befejezésekor, nem lkotnk sem-milyen összefüggő láncoltot, illetve cskis közhelyes trtlmkt közvetítenek. A hrc, küzdelem, z élet groteszkségéről, torzságáról, végső pont, hlál előtti értelmetlenségéről mesélnek. Mindegyik és mindig ugynzt. A II. Richárdot nem írt át Dürrenmtt, mint János királyt, nem áll tehát rendező kezére egy átértelmezett, mi áthllásokkl átszínezett, politiki mechnizmus működésének ábrázolásár kihegyezett szöveg. Ezt munkát, mi természetesen lényegesen több, mint drmturgi bevtkozás, ezúttl más sem végezte el, és vlószínűleg felesleges is lenne elvégezni. Az eredménye legfeljebb Dürrenmtt János királyánk újbb változt lenne, minél bizonyár jobb, erőteljesebb meglévő. A shkespere-i szöveg viszont nem simul feszesen dürrenmtti világlátáshoz, jobbn rejtegeti politik természetrjzánk ábrázolását, és többet mutt meg z emberi viselkedések, állásfogllások sjátos természetéből. A groteszkre kihegyezett és rá-dásul z lpgondoltot monotonul ismételgetővriáló ötletprádé viszont elmoss-elfedi sokféle jellemet, zt gzdg pnoptikumot, mely drbbn felvonul, s z elődásbn felvonultthtó Bolingbroke: Hirtling István (Iklády László felvételei) lenne. Vlójábn csk Ngy Zoltán rendőrfőnöki éberségű Northumberlndj, Fonyó István erőszkosn jellemtelen York hercege formál igzi egyéniséget, többiek belevesznek z események árdtáb, mihez szerepkettőzések, háromszorozások is hozzájárul-nk, bevttln néző sokszor lig-h tudj, hogy egy-egy színész még z előző szerepét játssz-e, vgy már új lkbn tér vissz. De felvet ez z elődás önmgán túlmuttó problémákt is. Nemcsk rról közhelyről vn természetesen szó, hogy mégoly jó és jól bevált formi eszközöknek is csk bizonyos trtlmkkl telítődve vn értelmük, lehet igzi művészi funkciójuk. De rról is, hogy bizonyos trtlmk válllás, hirdetése egyúttl művészi rcult lkítását is jelenti, vgy kellene jelentenie. Már z is nehezen megfoghtó kétrcúság, hogyn Kerényi Imre pályáján egymás szomszédságábn megjelent, mondjuk, Csíksomlyói pssió és János király. Egymásnk tökéletesen ellentmondó stílusvilág, s nem-csk z. Ellentmondó világnézet is. Igz, z egyik mi hgyományunk, másik z ngoloké. De vjon jogosult-e kétféle mértékkel, kétféle világszemlélettel vizsgálni különböző népeket, illetve vlójábn másként nézni és látni világtörténelmet, mint mgunkét? Az természetes érzés, mely sját történelmünkhöz köt, vjon megváltozttj-e történelem logikáját? Vjon mindz, mi ngyvilágbn áltlábn könyörtelen és cinikus, értelmetlen és groteszk színjáték, nálunk csup hősies és értelmes, fennkölt és dicső hrccá lesz? Egyetemes emberi-történelmi törvényszerűségek ránk tlán nem vontkoznk? Ezt kérdést ilyen élesen persze már z István, király és II. Richárd összevetése téteti fel. S lényegében kétféle mgyrázt kínálkozik. A rendező molyn igzi profi módjár könnyű kézzel kiszolgál mindenféle szellemi irányt, mindenféle ízlést, mely képviseletre igényt jelent be. Tud üde népi-nemzeti optimizmust is sugározni, s ugynkkor z egyetemes, ontológii pesszimizmus sem idegen tőle. Mély mgyrok és híg kozmopoliták egyránt megkpják mgukét. A másik mgyrázt, mely vlhogy egységet teremt kétféle törekvés között, z Extr Hungrim..." gondolt, mely mgyrságot nemcsk miénknek, de más nemzetektől objektíve, méghozzá pozitív értelemben különbözőnek véli, mely szerint itt nem érvényesek z egyetemes törvényszerűségek, itt tendenciák, mechnizmusok mind másképpen működnek. Akármelyik megközelítés áll is közelebb z igzsághoz, legngyobb bj, hogy mindez színház, Nemzeti Színház rcultát is befolyásolj. Shkespere: II. Richárd (Várszínház) Fordított: Somlyó György. Drmturg: Mári Enikő. Díszlet: Csikós Attil, Jelmez: Vágó Nelly. Zene: Kemény Gábor, Kocsák Tibor. Rendező: Kerényi Imre. Szereplők: Bubik István, Peremrtoni Krisztin, Pthó István, Szersén Gyul, Szokoly Ottó, Izsóf Vilmos, Thi József, Czibulás Péter, Brnyi László, Ptky Jenő, Bgó Bertln f. h., Mácsi Pál, Fonyó István, Zolny Zsuzs, Botár Endre, Trokán Péter, Hirtling István, Ferenczy Csongor, Kohut Mgd, Ngy Zoltán, Téri Sándor, Solymosi Tibor f, h., Somogyvári Pál, Mezey Ljos.

17 P. MÜLLER PÉTER Glócz, gyilkos Ivn Kušn komédiáj Kton József Színházbn L donn mobile qul pium l vento, mut d'ccento di pensiero... - énekli színpd bl srkábn álló grmofon tölcséréből crusói hng, mikor lssn felkúszik függöny. Fokoztosn láthtóvá válnk pipiskedő blettcipők, formás lábk, csípő, lengedező krok, rőt hjbozont. A színen blettozó sszony, Básti J u l i ( gzd feleségének, Ankicánk szerepében) vlóbn ingtg. Táncos tipegése és hjldozás közben néh mjd-nem felborul, de zért trtj z egyen-súlyát. Básti Juli műkedvelőt, sutát, z ügyetlent játssz el, krikírozv Ankic igyekezetét, hngsúlyozv blettos dilettntizmusát. Miközben szép úrisszony z udvrház fogdószobájábn kedvtelésének hódol, Verdi-dllmok közé bromfiudvr rikácsolás vegyül. Ekkor még úgy tűnik, hogy ez Benedek Miklós rendező fogás", prodisztikus jelleg hngsúlyozás. De néhány pillnt múlv kiderül, hogy rikácsolásnk vlóság-lpj vn: véres kötényben, kezében ngykéssel belép Újlki Dénes ( férj, Ardonjk gzd) és Szirtes Ági ház-nál szolgáló Tonk), ki vájdlingbn hozz leölt csirkét. Az egyes helyzeteket és poénokt meglpozó vlószerűség mindvégig jellemzője z elődásnk és színészi játéknk. A komikum ngyon gykrn bból fkd, hogy szereplők tökéletesen komolyn veszik zt, mi néző számár irreális és multttó. Ez pedig jelentős mértékben növeli produkció stílusát urló prodisztikus és krikturisztikus ábrázolásmód hitelét. A színre belépő ;Ardonjk nem sejti, szegény, szomorú sorsát, hogy kezében levő kés áltl fogják mű végén elveszejteni. Pedig, h ismerné drmrturgiát, sejthetné, mi fog történni. Hiszen hogyh drám első felvonásábn egy ngykés megjelenik, nnk z utolsó fel-vonásbn el kell sülnie. A szerző, Kušn ismeri ezt szbályt, és be is trtj. A nyitó jelenetben Újlki Dénes elégedetten mosolyog szolgálólányr, és Szirtes Ági is - váll fölött hátrnézve többször kcérn végigméri gzdát, minth z udvron nemcsk bromfivér folyt voln, hnem más is. Évődés. Ez Tonkár kcsingtás zonbn nem kdályozz ház urát bbn, hogy féltékeny legyen feleségére. Kérdőre is von-j z sszonyt, mert z előző éjszk álmábn házuknál gykrn megforduló Mozsbolt földmérőt (Tonk báty-ját) emlegette. Újlki mrcon és bizlmtln, nem ngyon hisz mgyrázkodásnk. De zért Básti Juli kimgyrázz mgát. Mégpedig úgy, hogy férjének zt játssz el: igzt mond, nézőknek viszont zt, hogy hzudik. Ez zonbn nem jelent kikcsintást" közönségre. Básti J u l i itt krikírozás kényes egyen-súlyávl játszik. Alig teszi ki szobából lábát gzd, prim donn " ráveszi titkárt ( F r n kicsot) játszó Szcsvy Lászlót rr neki ígérve Tonk kezét -, hogy beszélje rá gzdát, menjenek csk be Eszékre, s h már úgyis ott járnk, Frnkics tetesse el Ardonjkot láb lól. Szcsvy körülményeskedő, tétov titkár szerepében, z úrnő iránti lojlitás kifejezésében már sejteti nézővel, hogy gzd elleni merénylet korántsem fog egyszerű módon lezjlni. És Básti Julin is látszik: nem biztos benne, lklms-e Frnkics erre szervezői feldtr. De kpór jön H ollósi Frigyes játszott Zeljics, környékbeli prszt, ki dúl-fúl Ardonjk ellen, mert zé lett z ő kis földje. Ez rejtőzködő bolsevik osztályhrcnk fogj fel sját birtokáért vló kiállást, és rvsz ;Ankic könnyen behúzz csőbe. Megbízz prsztot, hogy bérelje föl hírhedt betyárt, Végvári Tmás játszott gyilkost, Glóczát: ölje meg Ardonjkot. Az sszonyi megértés előhívj Zeljicsből titkon dédelgetett eszmét, és férfi színt vll: fehér zsebkendő után vörössel törli meg hrcr készülődéstől gyöngyöző homlokát. Ankicánk zonbn ez bebiztosítás még nem elegendő. Az kcióhoz megnyeri szövetségesnek Gáspár Sándor játszott Mozsbolt földmérőt, bonvivánt, finom lelkű széptevőt, ki mind- Kušn: Gl ócz (Kton József Szí nház), Básti J ul i (Anki c) és Újl ki Dénes (Ardonjk)

18 Gáspár Sándor (Mozsbolt) és Básti Juli (Ankic) Glóczábn untln németül beszél. Sőt, megnyeri Dörner György megformált Zszsics csendőr tizedest, ki (Frnkicshoz hsonlón) Tonk kezére - de ő még egyéb részeire is - pályázik. Együtt tehát mezőny. Az első kép végén megkezdődik hjsz, hogy számos elhibázott kísérlet után drb végén Ardonjk gzdát - közös erővel - úgy vágják le, mint drám elején ő csirkét, és Ankic finomkodó lovgj úgy fogj föl riválisánk vérét egy lvórb, mint egy bromfiét. A fenti szereplők mellett felbukkn még Blky Géz mint Gillotinics-Gile csendőrkpitány, z igzságosztó, milici ex mchin szerepében. Ő mjd befejezéskor kerül előtérbe. Az expozíciót követően kibontkozó történet egyszerű, rövid summáj következő: Ezen szörnyű, ám hiteles trgédi rról szól, hogyn tették el láb lól legkülönösebb körülmények között szlvónii Fericsncbn Jurj Ardonjk urt, jelzett úr hűtlen és buj feleségének jóvoltából, ki tudniillik egy Borisz Mozsbolt nevezetű földmérő iránt érzett vonzlm következtében köz-vetett módon felbérelt egy rblóvezér gzembert, kinek neve Jovo Sztnyiszvljevics Glócz. Ilyeténképpen pedig láthtó lesz, milyen feneketlen gonoszság, sóvárság, továbbá bujság jelzett nejben meg többiekben, és persze lát-htó lesz bűntevők ngy részének szomorú vége is, mint következik." Ez mese - egyszerűsége mellett rádásul nem is eredeti. A szerző, Kušn írj, hogy elsőnek mgm mutttm rá Glócz távoli, Erzsébet-kori (trtlmi és drmturgii)»mintájár«". A filológii dtokbn bővelkedő műsorfüzet is említi, hogy ez mint egy XVI. százd végi névtelen ngol szerző Fevershmi Arden című drámáj. (Legutóbbi mgyr kidás Somlyó György Miért hl meg ember?" című fordításkötetében.) Bár Kušn teljes cselekményt és főszereplőket kölcsönveszi, mit ebből forrásból létrehoz, z mégis egészen eredeti. A Glócz ugynis z ngol irodlom első polgári csládtrgédiájából egy XIX-XX. százdi színpdi műfj, népszínmű pródiájává válik, mgyr bemuttó létrehozóink kezén pedig musiclpródiává is lesz. A mintául szolgáló mű bérgyilkos, Gzjnkó öt lklomml véti el Ardent (lásd: Ardonjk). Először zért, mert mikor Londonbn (lásd: Eszék) z utcán lesben áll, boltot becsukó tnonc zsluvl véletlenül fejbe vágj. Másodszor zért, mert hiáb egyeznek meg titkárrl bbn, hogy z szállás jtját éjszkár nyitv hgyj, Arden lefekvés előtt mindent bezár. Hrmdszor, Londonból hzfelé vezető úton - épp merénylet előtt - Arden ismerősökkel tlálkozik, kik cstlkoznk hozzá. Negyedszer ngy köd állj útját gyilkosságnk, végül zért fulld kudrcb kísérlet, mert nejét Mosbie (lásd: Mozsbolt) krján meglátó Arden krdot ránt, s így lesben álló hrmiák jobbnk látják kereket oldni. De végzet utoléri gzdát, sját házábn ölik meg rblógyilkosok. A Glócábn mindez szinte lépésről lépésre megismétlődik, de z eltérő közeg és z eltérő krkterek z egész mű jellegét megváltozttják. Kušn húszs évek szlvónii operettköztársságáb" helyezi mesét, címszereplővé z kkor vlóbn élt Dráv menti betyárt, Csrugát teszi. Ami Fevershmi Ardenben végzet és trgikum, z itt kisszerű, elvetélt igyekezet, pncser gyilkosok tehetetlenkedése. Az író kriktúrszerűen, né-hány vonássl rjzolj meg drb kilenc lkját. Ugynez z ábrázolásmód jellemzi színészi játékot is: néhány eltúlzott jeggyel muttják meg szereplők z egyes krkterek lényegét. Benedek Miklós drb színre vitele- kor nem egy horvát népszínmű-pródiát kívánt bemuttni, ezért - először is eredeti zenét, újbb dlbetéteket írtott Másik Jánossl komédiához, mi így - zenei kiegészítések, vlmint rendezés nyomán - musiclpródiává vált. A jeleneteken belüli és z zokt időnként összekötő dlbetétek éppúgy krikíroznk és ironizálnk, mint Spiró György áltl írott dlszövegek. Dlszövegeken közönség ritkán szokott nevetni, de itt most szkdtlnul ez történik. A dr-bot fordító Spiró htártln nyelvi leleménnyel és humorrl ültette át Kušn Csrugáját, és mikor címet mgyrított, tlán zért is döntött Glócz mellett, mert címszereplő éppoly hosszú lppngási idővel és hlálos kimenetellel jellemezhető, mint m bizonyos gyilkosglóc. A drámábn mindenkit másr vágyódás jellemez: Ankic Mozsboltr és viszont; Ardonjk, Frnkics és Zszsics Tonkár, lány z utóbbir sóvárog. Ezen mgánszférán túlr nyárnyl Zeljics és Glócz képzelete. Az elnyomott prszt társdlmi átlkulást remél, titkon szónokltr készül. Munkások! Prsztok! Kiskereskedők!" - mondogtj Hollósi Frigyes sötétben. Az utóbbit néh tétován, néh keményen, néh vicsorogv. Meg kell értenünk, hogy földjének eltuljdonítás nép másik fiávl, betyárrl vló szövetkezésre készteti. Glócz ugyn nem olyn kpcsoltbn vn kizsákmány" és kizsiger" világávl, mint Zeljics, de két érdek itt tlálkozik: vesszen Ardonjk. Glócz lelke is másutt jár, nem Fericsnc és Eszék között. Ő Chicgóról ábrándozik. Olyn ngyfiú szeretne lenni, mint Al Cpone és többi gengszterek. Sikágó, Sikágó" énekli Végvári Tmás cím-szerepben. De gengszterinterncionlizmus mellett zért megvn benne betyárhzfiság is. Igy lesz Sikágó"-ból zsrumdár, zsrumdár", musiclből nótázás. Kušn zzl teszi pródiát teljessé, hogy ez rettegett betyár rövidlátó. De Glócz ezt titkolj. Hiszen ki látott már okulárés gyilkost. Itt tehát nem csupán külső kdályok, hnem betyárnk ez fogytékosság is szerepet játszik merényletek elhibázásábn. Miután végül zért sikerül végezni gzdávl, z író egy kis epilógusbn igzságot oszt. Glócz felolvss z újsághírt, z ügyben ki milyen büntetést kpott. Ankicát természetesen felmentették, és Tonk is csk felfüggesztett börtönbüntetést k-

19 pott, nem így Mozsbolt és Frnkics. Egyvlki végezte kötélen: Zeljics, prszt. O volt fő ellenség, mert z urk ellen lázított. Ankic pedig már nem mkulátlnságát vesztett Mozsbolthoz, hnem z igzságosztó" csendőrkpitányhoz - z egész történet folymán háttérbe húzódó - Gillotinics-Giléhez megy férjhez. Így válik drb végi tblóbn z ddigi leghlványbb lk főszereplővé. A drb ht képe négy különböző helyszínen játszódik. A díszleteket tervező Székely László nem z ebben z esetben (és ekkor színpdon) közkeletű megoldást válsztott. Nem helyezte egyetlen színpdképbe z elődást, és különböző tereket nem csupán néhány díszletelem elmozdításávl jelezte. Itt z Ardonjkház, kocsm, szállod és vdászház mind új térszervezést, új látványt hoz. Az átdíszletezés betétdlok ltt történik, így z elődást nem ksztják meg funkciótln szünetek. A berendezés, bútorzt húszs éveket idézi. A bl oldlon -- félig tkrásbn - ülnek zenészek, előttük áll grmofon. Mögötte meredek lépcsősor vezet fel egy másik szintre. A lépcső lján tolójtós vécé. A színpdr belépés - vlmennyi kép-ben - középütt történik, és ez minden esetben két részre tgolj színpdot. A gzdáéknál egy ebédlő és egy nppli két elem, kocsmábn pult (mögötte z üvegekkel teli polc) és bejárttól z sztlokhoz vezető rész, szállodábn Ardonjkék szobáj és folyosó. Kušn drbjábn és Benedek Miklós rendezői világábn boldogn lubickol-nk színészek. A kitűnő színészvezetés mellett mindenki örömmel és csúcsformábn játssz szereposztási kliséket felborító és megújító figurákt. A címszerepben Végvári Tmás rövidlátó ember csetlés-botlási mellett elsősorbn is z meriki gengszterhős után sóvárgó kisvárosi-vidéki bűnözőt játssz el. A jelmeztervező Pilinyi Márt filmről ismert gengszteröltözéket dj szlvónii betyárr: fekete ruh és klp, zkó ltt pisztolyheveder. Végvári mozgásábn is gengszterre hsonlítni igyekvést figurázz ki, s ezt teszi kkor is, mikor többször próbálkozik látványos pisztolypörgetéssel. És mindig ngyon meglepődik, mikor nem sikerül. És mikor megfájdul tőle z ujj. Alkításánk ezen vetülete mellett rövidlátásból dódó helyzeteket is remekül kihsználj. Brvúros kocsmából vló távozás megoldás. Az utolsó képben Ankic (befejez- Dörner György (Zszsics) és Végvári Tmás (Glócz) Kušn komédiájábn (Iklády László felvételei) vén lábázttást) leülteti mg mellé. Végvári beleteszi lábát lvórb. Zvrt fintor ül ki z rcár. Egyrészt kellemetlen cipővel vízbe lépni, másrészt nem szeretné, h lelepleződne vksiság. A lvór rrébb kerül, de ő visszlép bele. Básti Juli, gyilkosbérlő szépsszony z, ki legközvetlenebb módon prodizál. Ő mindent felfokoz és eltúloz, ettől válik lkítás bizrrá és komikussá. Intonációj szélesen hullámzó, ffektált és éneklő, rcjáték ugyncsk szélsőséges mimiki formák között mozog. Néhány jelenetben teljes színpdot bejátssz, körbeszld, hjlong, gesztikulál és érvel: hiszen szálk itt z ő kezében futnk össze. Ő győzi meg férfikt, veszejtsék el Jurjt. Básti Juli úgy prodizálj Ankicát, hogy nemcsk ezt végzet sszonyát" teszi komikussá, hnem színészi játék elvult, túlhldott eszközeit is nevetség tárgyává teszi. Néh úgy tűnik, minth húszs évek filmjeinek érzelmes hősnőjét látnánk, és minth Básti Juli nemcsk szerepet, hnem szerepjátszást is prodizálná. Újlki Dénes (Ardonjk gzd) vér-beli multttó, és bár itt ő szomorú áldozt, áldoztnk is komikus mrd. Alkjából z életerő és z életszeretet sugárzik, de Újlki is eljátssz z lk korlátoltságát zt, mit feleség nem tud elviselni: nyers, frgtln modort -, és e korlátoltság pródiáját is megjeleníti. A leggykrbbn Szcsvy Lászlóvl (Frnkiccsl) szerepel közös jelenetben. A titkárhoz fűződő kpcsoltbn fejezi ki legerőteljesebben Újlki ezt tpinttln, érzéketlen jellem-kriktúrát. Amikor z első képben Frnkicsot utsítgtj, titkár gumis csokor-nykkendőjét megrgdv d hngsúlyt mondókájánk. A szállóbn, mikor készülő merénylettől nyúlként reszkető Szcsvy gyorsn ágyb bújik, és mgár húzz tkrót, mellé lefekvő Újlki úgy húzz mgár közös ágyneműt, hogy - észre se véve -- egy lz mozdulttl mgár lebbenti z egészet. Szcsvy László titkár szerencsétlenkedő, esetlen figur, ki mindig z erősebbnek enged (ezért megy bele z úrnő indítványozt összeesküvésbe"), és ki sohsem tudj elérni zt, mire vágyik. Szcsvy nemcsk félszeg kisembert, szeretett nő iránt csk vágykozni tudó blekot játssz el, hnem z ilyen jellemek színészi megformálásánk kifigurázását is. Hsonló helyzetben és szerepben láthtjuk Hollósi Frigyest Zeljicsként, ki nemcsk zért kpt Zeljics (mgyrul: zöld) nevet, mert prszt, hnem zért is, mert éretlen igzi mbíciójár, politiki cselekvésre. Hollósi játék egészen kiváló. Nál is ráismerhetünk - m már csk filmeken láthtó prsztmegformálások idézőjelbe tételére. Aláztosság és felkpszkodni vágyás, szorongás és cselekvésvágy elemeiből gyúrj össze Hollósi Zeljics lkját. Remekül érzékelteti z lk mbivlenciáját sját politiki elhivtottságávl kpcsoltbn, különösen mikor beszédét" gykorolj. Gáspár Sándor Mozsbolt földmérő-ként bonviváni szerepben feszít. Ő is elő-térbe helyezi z lk korlátoltságát, de úgy, hogy ez korlátoltság műveltség fitogttásánk köntösében jelenik meg. Endlich bin ich" - búgj széles krmozdultokkl Bástí Julink, s szerepe szerinti - gykori német beszédet szándékoltn iskolás kiejtéssel hsználj. S z sszony hiáb könyörög, hogy ne beszéljen állndón németül, ő mindig rr vált, hiszen műveltnek szeretne látszni. Színészi összjáték szempontjából is remek z z utolsó képben láthtó jelenet, mikor gzdát végül sikerül megölni. Gáspár -- láthtón zvrábn viccet mesél. A kártyázó királyról, kinek kezében három király volt, de négyet mondott be. Mjd tovább bonyolítv helyzetet, nekiáll viccet elmgyrázni. Végül, ráébredvén sját ostobságár,

20 rámered közönségre. Zvrt csönd. Csk szekrényből hlltszik Glócz (Végvári Tmás) röhögése, Míg Gáspár gesztusokr, koreogrfikus mozdultokr építi figurát, ddig szereplőtárs, Dörner György első-sorbn szemével játszik. Zszsics csendőr tizedes, Tonkánk udvrló fitl egyenruhás olyn, mint z elmúlt pár évtized kelet-európi irodlmánk legtöbb csendőrlkj. De Dörner ezt figurát nem teszi hrsánnyá, sőt bmbává sem. Ez egy őszinte csendőr, kin minden érzés meglátszik. Öröm, szerelmi vágyódás, féltékenység (mikor ő is, Mozsbolt is virággl állítnk be ház-hoz) és z úrisszony iránti tisztelet. Egyik legjobb jelenete z, mikor Básti Juli felszólítj: gondolkozzon, és Dörner gondolkozik. Bár gondolkodás" során testhelyzetét is meg-megváltozttj, vlójábn szemén látszik, Zszsics ritkán brázdált gy mennyire erőlködik. A Tonkát játszó Szirtes Ági lkításábn vn legtöbb konvencionális megoldás. Ebben szubretti szerepkörben z lk ledérségét, vérbő természetét emeli ki, de hiányzik játékából krkter eltávolítás, prodisztikus vonások felvázolás. Ez csk z elődás egészében, többi szereplővel történő összehsonlításbn muttkozik meg, mgábn Tonk megformálásábn nem jelenik meg hiányként. Blky Gézánk jutott terjedelmében legkisebb szerep. A csendőrkpitány Gillotinics-Gile két vgy három kurt perc-re jelenik csk meg színpdon, de zért Blkynk is vn egy szám - egy függöny előtti betét, már végkifejlet köze-lében -, mikor csk rá figyelhetünk. A zenekr játssz sokszor ismétlődő periódust, és Blky vár. Le-föl sétál, cigrettár gyújt, kinéz nézőtérre, figyel, egyre szúrósbb szemmel figyel, ztán pár kézmozdulttl hessegetni kezdi z rc előtt cigrettfüstöt. Minth z kdályozná közönség szemmel trtását. Ebben jelenetben vlójábn ezt szemmel trtást" játssz el. Ez is pródi. Benedek Miklós - ki ezúttl (már nem először) rendezőként jegyzi z elő-dástkitűnő stílusérzékkel állított szín-pdr Kušn drbját. Precíz és szellemes ez produkció, melyben fény-és hnghtások éppúgy, mint megformált krkterek helyükön vnnk, és z elődás egységes stílusát szolgálják. A pródi és komikum egyik legfontosbb eszköze Benedek Miklós rendezésé- ben z ismétlés. Már z első képben él vele, mikor szereplők némelyikét bejárti jtó melletti blkon át közlekedteti. Ugynitt, nyitóképben ezen z blkon les be titkon - z összeesküvést s z ö v ő Ankicát figyelve - Tonk vgy más, épp színen nem lévő lk. Az b-lkon át történő közlekedés szállodi jelenetsorbn is vissztér. Ott Zeljics mindig másik helyen (vgy folyosójtóbn, vgy z blknál) várj Glóczát, mint hol z megérkezik. Ez z ismétlődésből dódó, egyre fokozódó komikum kkor tetőződik, mikor z állndó máshol vló be- és kijövetel után Glócz z utolsó esetben helyes utt válsztj de eddigre Zeljicsben már ( nézőkhöz hsonlón) kiépült feltételes reflex. A hngultfestés pródiáj muttkozik meg második képben, melyben Zeljics sötét kocsmábn szorongó szívvel várj félelmetes rblót. Ez rettenet nemcsk Hollósi Frigyes játékábn, fl mellé lpulásábn, idegesen ide-od tekingetésében nyilvánul meg, hnem világításbn és hnghtások kezelésében is. Ugynilyen módon félelmetes" következő képben z éjszk z eszéki szállóbn. A színpd bl oldlán sötét folyosó, jobbr z Ardonjk és Frnkics lkt szob. A színpd jobb első srkábn - nézőtérről nem láthtó - blkon időnként kékes fény árd be, és sejtelmes fuvllt lebegteti függönyt. A humor forrás itt színpdi ptron krikturisztikus hsználtábn vn. Ezek ptronok és velük vló ironikus játék át- meg átszövik színészi játékot, dlszövegeket, zenét, rendezést. A G l ó c z lcíme szerint - énekes komédi lövöldözéssel és gyilkossággl. Benedek Miklósnk és munktársink produkciój vérbeli színház, stílusremeklés, kiváló szórkozás. A budpesti Kton József Színház Glócz-elődás - ellentétben címbeli gyilkossl - nem méreg, hnem gyógyír, lppngási ideje pedig egyáltlán nincsen: kedvező htás zonnl érvényesül. Ivn Kušn: Glócz (Kton József Színház) Fordított: Spiró György. Drmturg: Fodor Géz. Zeneszerző: Másik János. Zenei vezető: Simon Zoltán, Zenekrvezető: Fekete Mári. Díszlettervező: Székely László. Jelmeztervező: Pilinyi Márt. Mozgástervező: Ldányi Andre. A rendező munktárs: Vjd Anikó, Rendező: Benedek Miklós, Szereplők: Újlki Dénes, Básti Juli, Gás- pár Sándor, Szirtes Ágnes, Szcsvy László, Hollósi Frigyes, Végvári Tmás, Blky Géz, Dörner György. CSIZNER ILDIKÓ Vizsgák és bukttók Két Mrożek-elődásról Vnnk engedékeny drámírók. Olynok, kik szbdjár eresztik színpdr állítók fntáziáját, s nem törődnek zzl, hogy művüket milyen hngnemben szóllttják meg. Slwomir Mrożek ligh sorolhtó közéjük. Ő szigorún csk mrożekül enged gondolkodni. Sjátos hngultot követel mgánk. Olyt, melyben létező bszurdumnk tűnhet, s fntsztikum már-már természetes. Olyt, hol képzelet és vlóság hierrchikus viszonyábn z előbbi meghtározó. Nem álomképeket vár el, s nem is vlmifjt bonyolult filozófii eszmefutttást, csupán kétélű, duplfenekű, megcsvrt logikájánk felfejtését. H ez sikerül, kkor rendezőnek továbbikbn már könnyű dolg vn. H nem, kkor legfeljebb csk egy ply Mrożekig jutht el, vgy rosszbb esetben elbukik. Nemrégiben ketten is vizsgáztk Mróżekból. Egy színház és egy rendezőjelölt. A Józsefvárosi Színház Asbóth utci Kisszínpdán Mészárszék bemuttásávl is zt igyekszik bizonyítni, hogy népszínházi kereteken messze túllépve, színészei egy másfjt közönségigényt is ki tudnk elégíteni. S ez z igény kétségtelenül létezik. Mint hogy hiányt pótol Ivánk Csb vizsgrendezése, H á z htáron is. A Színház- és Filmművészeti Főiskol végzős hllgtói ugynis érthetetlenül ritkán válllkoznk klsszikus színjátszástól eltérő formnyelvet követelő bszurd drámák bemuttásár. Utoljár tlán Horvi István és Mrton László színésznövendékei vittek színre Pintert meg Mrożeket. S zót bizony több mint három év telt el. A hiánypótláson kívül még egy közös vonás vn két rendezőnek. Emberközelbe, sőt testközelbe hozzák Mrożek drbjit zzl, hogy közönséget M é s z á r s z é k b e n, illetve htáron álló házbn helyezik el. Hogy ez nem pusztán egy rendezői kényszermegoldás vgy egy végig nem gondolt ötlet, zt z elődásnk kell igzolni. Mint hogy zt is, hogy rendezőnek és játszóknk mennyire sikerül Mrożek-közelbe jutniuk.