játékszín arcok és maszkok fórum világszínház négyszemközt drámamelléklet HU ISSN A huszonötödik (1) Megfordult szelek (5)

Átírás

1

2 T ARTALOM S Z Í N H Á Z M Ü V É S Z E T I E L M É L E T ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I I I. É V F O L Y A M 1. S Z Á M J A N U Á R F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A játékszín FÖLDES ANNA A huszonötödik (1) SZÁNTÓ JUDIT Megfordult szelek (5) GYÖRGY PÉTER Fejezet zsrnokságról (7) NÁNAY ISTVÁN Cseresznyéskert (12) SOMLYAI JÁNOS Egy főszerep metmorfózis (17) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , SZEKRÉNYESY JÚLIA A nélkülözhetetlen Goldoni (20) rcok és mszkok Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert vezérigzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 360,- Ft, fél évre 180,- Ft Példányonkénti ár: 30, - Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest, Postfiók 149 Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigzgtó fórum KŐHÁTI ZSOLT Test és hng összjáték (21) ÉZSIÁS ERZSÉBET Színészvrázslt (24) SIVÓ EMIL Védettség (25) világszínház CSÁKI JUDIT Színház - reggeltől reggelig (26) RADACSY LÁSZLÓ A bolgár drám és színház VII. fesztiválj (30) ROSS WETZSTON Főszerepben rendezők (33) CS. SZABÓ ISTVÁN Gyermek- és ifjúsági színház z NDK-bn (40) HU ISSN A b o r í t ó n : Fülöp Zsigmond ( F ülöp király), Esztergályos Cecíli ( Konstnci), Vss Év (Eleonór ki rál yn é) és Hi r t l i n g I st vá n ( Já no s k i r ál y ) Várszínház Dürrenmtt- elődásábn (Iklády László felv. ) A hátsó b o r í t ó n : Rnd M i t c h e l l és Dvid W r r i l o w B e c k e t t : O h i o i m p r o m p t u cí mű e g y fel vo ná sos á b n négyszemközt BÖJTE JÓZSEF M i t kr ez z egy e m b e r... " (42) drámmelléklet IVAN BEDNAR: Bohócok

3 játékszín FÖLDES ANNA A huszonötödik Páskándi Géz: A szélmlom lkói 1-fúsz év ltt - huszonöt premier. Páskándi Géz A szélmlom lkói műsorfüzetében előre jóváteszi drám-és színháztörténet (előre láthtó) mulsztását: ő mg figyelmeztet pályájánk mgántermészetű jubileumir. S bár felsorolt, bemuttott színpdi lkotások listáján z eredeti drámákon kívül dptációk, műfordítások és átígzítások is szerepelnek, teljesítmény mgyr drámterméssel, mgyr bemuttókkl mennyiségi szempontból is elégedetlen kritik részéről mindenképpen méltánylást érdemel. A méltányossághoz pedig - meglehet z is hozzátrtozik, hogy jubileumi bemuttó lklmávl ne kérjük szűrhon lineáris, folymtos fejlődést. Ne próbáljuk vlmiféle teleologikus, tökéleteshez közelítő sémáb beleerőltetni z életművet. Páskándi esetében ez zért is méltánytln lenne, mert üstökös pálykezdése eleve rendhgyó életutt sejtet. Páskándi hetvenes évek elején teljes írói fegyverzetben muttkozott be mgyr színházbn, s Vendégség vártln, kirobbnó sikere után zonnl legmgsbbr került mérce. Mgm is zok közé trtoztm, kik történelmi drám mgyr nemzeti hgyományink és megújult drámi struktúráknk szintézisét várrá l: Páskánditól. A Tornyot válsztok és Rejtekhely - minden művészi és drmturgii egyenetlenségével együtt is - sokunkbn megerősítette zt reményt, hogy Páskándi mg merészebb és komplexebb történelemszemléletével, jelen élményeiből táplálkozó történelemés világértelmezésével, szuggesztív prboláink művészi intenzitásávl z egyetemesség irányáb tágítht-j Németh László törte utt. Ezt reményt, ezt z elvárást zonbn z egymást követő, jobb-rosszbb Páskándi-bemuttók sjnos nem igzolták. A Ve n dégség írój nemcsk bhérkoszorút, Nessus-inget is méltósággl viselte. Olynnyir, hogy egy nyiltkoztábn emelt fővel válllt sját életművének nemcsk csúcsit, de epizódszerű hullámvölgyelt is, látszólg vgy vlóbn igénytelenebb ", legfeljebb vázltként utentiküs " műveket is. (Páskándi elűző drámájáról, A vdorzóról írv mgm is úgy véltem, hogy ez potenciális önkritik megfelelő lpot teremt z író és bíráló - elvi egyetértéséhez.} Cskhogy völgynek két vgy több hegy, mgslt között levő mélyedést " nevezi z Értelmező Szótár, Páskándink pedig z elmúlt évtizedben szüle-tett drámái minth vlmiféle esztétiki fennsíkon keletkeztek voln. Százöt éve történt A szélmlom lkói keletkezését és tárgyát tekintve - ' lklmi drám. Páskándi, Szeged város tnácsánk és színházánk felkérésére, z 1879-es ngy szegedi árvíz centenáriumár írt. A bemuttó zonbn, tlán színházépület rekonstrukciój áltl okozott komplikációk folytán, tlán más okból elmrdt. (A drám szövege ben T i s ztáj július- ugusztusi számábn jelent meg.) A Nemzeti Színház elődás, h jóvátételnek teliintjük, nem sokt késett: z lig fél évtizedes lppngás, várkozás említésre Agárdi Gábor (Honfi-Mityók), Oszter Sándor (Csenge Bél) és Béres Ilon (Erzsébet) A szélmlom lkóibn Hámori Ildikó (Pirosk) és Béres Ilon (Erzsébet)

4 is lig érdemes mgyr drámák színrehoztlánk történelmében. Cskhogy mi ünneplő ország vgyunk, nálunk z lklom gykort mentség. Elképzelhető, hogy Szegeden, jubileum évében látv drbot, könnyebben npirend-re tértünk voln megrendelésre készült lklmi mű gyengeségei felett, mint itt és most, mgyr drám ügyét látványosn felkroló Nemzeti Színház-bn, hol műnek önmgáért kell helyt-állni. A szélmlom lkói százöt évvel ezelőtt játszódik, de - mint erre Páskándi külön is figyelmeztet - nem történelmi drám. Műfji megjelölése szerint sorsdrám - polgári személyekkel ". Az árvíz története - és ezt Páskándi nemcsk tudj, de közli is - filmre, regénybe, párbeszédes krónikáb még inkább belefér, mint drámáb. Színpdr z események soroztábn kiteljesedő kollektív trgédiánk legfeljebb egy jellemző epizódj lklms. Am z író ezt lehetséges változtot is csk fenntrtásokkl válllj, zzl, hogy z események egyetlen kirgdott részletét sem kívánj z egész szimbólumként megidéz-ni. Az lkotás folymtáról szólv el-mondj, hogy először színhelyet szűkítette le, mikor egy egész város helyett egy épületet világít be, zután szereplők számát igyekezett eljátszhtór " csökkenteni, négy fl közé terelve hömpölyt". A négy fl, mely között cselekmény játszódik, Kérész Pp Dániel molnár városszéli, dombr épült, sok helyiséges szélmlm. A jól megépített, mjdnem várszerű épület sok-sok éve otthon és műhely; z árvíz közeledtekor zonbn már menedék. A molnár közvetlen csládtgjin kívül ide sodródnk, menekülnek mások is: gzd eldó lányánk huszárhdngy vőlegénye, egy régen látott rokon házspár, Kérész Pp lány-korú megejtett szeretője, csecsemőjével és rosktg ngymmájávl, szépszszony feleség egykor elutsított, zót hőn szeretett lelkipásztor, egy művészi elhivtottsággl rendelkező, giccseket gyártó vándorfestő, két érzékeny lelkű, jámbor örömlány... A biztonságot dó és sugárzó polgári otthonból így válik veszély óráir vlóságos Noé bárkáj. Cskhogy Kérész Pp Dániel bárkáj nem vészeli át vízözönt. A történet történelmi mgját Páskándi Géz dr. Szbó László Szeged hlál és feltámdás című monográfiájából merítette, ugynonnn, honnn Jóki Mór z ilovi mlom históriáját. A mlomb zárkózó emberek trgikus hlálát őrző, blldszerű históriájábn Páskándit nyilvánvlón nem természeti ktsztróf áldoztink szomorú sors rgdt meg, hnem veszélyt lebecsülő, z épület nyújtott védelmet túlbecsülő molnár drámáj. De drb - mint említettük - nem ennek mlomnk története, de szegedi, Szeged környéki emberek, s egyáltlán mgyr emberek története, kik száz évvel ezelőtt egy ngy ktsztróf növekvő árnyékábn élték szorongó végóráikt ". A bárk kpitány, Kérész Pp Dániel sem trgédi fenyegetéséből, sem körülötte vjúdó világ válságából nem sokt ért. Helyzetéből következően színpdon egy cslád - átvitt értelemben egy nemzet -- terhét és felelősségét viseli vállán. De helyett, hogy szembe-nézne veszéllyel, önmg előtt is le-tgdj. A víz közeledtekor bedeszkázott blkok nem egyszerűen néhány sorstárs, hnem egy közösség tekintetének, tisztánlátásánk állítnk gátt. Amikor Páskándi műve bevezetőjében hngsúlyozz, hogy kirgdott történelmi mozzntot nem kívánj z egész (tudniillik z egész szegedi árvíz) szimbólumként megidézni, kimondtlnul is érzékelteti, mit zután mg mű igzol: molnár jellemében, sorsábn tágbbn értelmezett, jelképnek is felfog-htó mi nemzeti trtlmt. Ez drb, mint z író jelzi, nem emlékmű, mert túl z emlékezésen, m is számot trt némi időszerűségre, mert sját árvizei történetének indult is ott kvrog mélyén ". Az ilovi mlom éppen úgy z ország, mint z másik - Illyésé, Séden. Cskhogy prboldrámák struktúráj két szinten is megméretik. H elfogdom, mit Páskándi állít, hogy prbolszimbólum sztoribn elmesélve ", kkor nyilvánvló, hogy nem elég, h szimbólum érthető, erőteljes, sztorink is meg kell felelnie benne hordozott gondoltnk. A jelképes mondnivló kkor sem dht felmentést közvetlenül megjelenített drámi világ igzságánk hitele lól, h létmodell prbolként vlóbn elhulljtj " részleteket, hogy Páskándi trtj. Az eset-legességektől megfosztott modellben még pontosbbn kell illeszkedni z lkotóelemeknek, még teherbíróbbnk kell lennie z lpnk, mire zután mű világ, költészete, filozófiáj épül. A molnár és többiek Az expozícióbn minden világos: Kérész Pp Dániel, ki 1848-bn még túl-ságosn fitl volt cselekvéshez, szbdságot nélkülöző, öröklött világrend-ben vgyonbn, gyűjtésben tlálj meg élete értelmét, személyes biztonságát és szbdságát. Ezt gyrpítj, mi-kor egyre újbb mlmokt vásárol, és ezt védelmezi, mikor mkcsul kiutsítj házáb betörni készülő zvros és hisztériás " világot. Jó ideig Tisz egyre emelkedő árj sem ingtj meg ön-bizlmát, gőgjét. A világbn lehet világvége, de z ő mlmábn - várábn - nem lesz. A menekülőket befogdj, de veszélyt, vlóságot kirekeszti. (Sőt, zt sem tűri, hogy mások kitekintsenek bedeszkázott blkok résein át víz-most gátr, tudtár ébredjenek veszélynek.) Kérész Pp Dániel nemcsk zsindelyes mlom zsákokkl erődített épületét, de csládi otthonánk békéjét is megingthttlnnk érzi. Pedig mikor függöny felmegy, már mindkettő öszszeomlássl fenyeget; trgédi -- sem természeti, sem csládi - nem trtóztthtó fel küszöbön. A molnár boldog kis csládjánk minden tgj másként boldogtln. A legelkeseredettebb hármuk közül Erzsébet, ez még mindig szép, energiát sugárzó, kielégítetlen polgársszony, ki hjdn színesebb, trtlmsbb városi életét és világát hgyt ott házsság biztonságáért, de z évtizedek ltt belefárdt hétköznpokb, robotb, szerelem nélküli szürke házsságb és heves vérű, krnok férj mellett elszenvedett meglázttásokb is. Amikor egy névtelen jókrój elárulj Erzsébetnek, hogy férjének fttyú-fi született egy tányérmosogtó cselédlánytól, úgy érzi, betelt pohár. A természeti ktsztróf csk ktlizátor feltrtóztthttln bomlási folymtnk, kpcsoltok enyészetének, régót érlelődött csládi leszámolásnk. A meglázott, szerelem-re vágyó sszony testestül-lelkestül fel-jánlkozik z egyetlen férfink, ki érzékeit felébresztette. Ez férfi zonbn ktolikus egyház felszentelt ppj, reverendát visel. S bár esztendőkkel korábbn hjlndó lett voln zt z szszony kedvéért levetni is, z kkor el-szenvedett, meglázó visszutsítás és reá váró egyházi krrier reménye zót lehűtötték vgy leglábbis elásták plébános szenvedélyének przsát. Ap és leány - látszólg - minden

5 világok legkülönbjének hiszik mgukét, béke és szeretet szigetének csládi otthont. Lelke mélyén zonbn Annus is boldogtln: szerelemre váró mgánybn elszenvedett, fitlkori cslódások megingtták önbizlmát, és ttól trt, hogy tündöklően szép nyj árnyékábn reménytelenül Hmupipőke mrd.. Kérője, Csenge Bél huszárhdngy, -- kire pedig tisztes hozomány vár eb-ben házsságbn --- hónpok ót hlogtj z egybekelést. A veszély, z ár-víz z nyánk elszántságot kölcsönöz; védett otthonbn felnőtt védtelen lányt megrémíti. De mikor z árvíz éjszkáján felfedezi - krtlnul kihllgtj - nyj titkát, nyíltn is fellázd ellene. A felsorolt, z első felvonásbn már kirjzolódó cselekménymotívumok voltképpen. önmgukbn is kitölthetnék egy tizenkilencedik százdi., polgári cslád felbomlás áltl ihletett relist csládi drám kereteit. De már itt is beleüt-közünk z ábrázolásnk z elődás áltl még felerősített ellentmondásib. Kérész Pp Dániel ngyformátumú, önbizlom-. tól és energiától duzzdó, férfis lkj mellett tisztelendő elhlványodik, eleve cstvesztésre ítéltetett. Es nemcsk. zért, mert kevés jelét árulj el nnk, mivel felébreszthette és esztendők ót lebilincselhette Erzsébet sszony érzelmeit. De Páskándi semmiféle igzán vonzó intellektuális vonássl, erénnyel sem ruházt fel, mivel legyőzhetné Kérész Ppot. Eldöntetlen, bizonytln Csenge hd-. ngy jelleme is. A molnár szimpl hozományvdásznk trtj, ennek ellenére neki szánj. lányát. Erzsébet sszony sürgető szv mögött leglább megvn z érzelmi (és drmturgii) fedezet: z ny úgy érzi, trtozik csládjánk., pontosbbn egyetlen leányánk zzl, hogy előbb révbe jutttj, mielőtt kompromittálj. l-l Annusk férjhez megy, és messzire utzik, megkíméltetik cslád felbomlásávl járó szégyentől. Addig tehát Erzsébet sem boríthtj fel gyűlölt polgári otthont, boldogtln házsságát, míg nem sikerül leány számár is - vlmi hsonlót meglpozni. Ami pedig Annuskát illeti, neki tetszik z uniformis, és tlán z is, ki viseli. Csenge Bél Páskándi kommentárj szerint z kton, ki benősülés útján próbál érvényesülni, de fitlos igzság-érzete, romltlnság még felszínes cinizmuson át is megérződik ". A. második felvonás szövege ezzel szemben zt is Jelenet Páskándi Géz: A szélmlom lkói című drámájából (Nemzeti Színház) leleplezi, hogy hdngy most éppen negyedik menysszonyát kerülgeti. Életelve: mgfjt kton csk teszi szépet, figyelget, és ztán nyeregbe, huszár, nyeregbe..." - és máris elilln. Házsságról szó se essék. A kérdés csk z, hogy vjon z egykettőre nyeregbe, pttnó kérő, ki mg körében szép és tiszt, és más körökbe jár mlckodni ", hogyn jut ezzel tktikávl hőn áhított hozományhoz. Csenge jellemére ngyon is rossz fényt vet, hogy veszély óráján elsőként és egyedül ő menekül el mlomból, egy flról le-ksztott dgsztóteknőben. Annál ngyobb meglepetést okoz csládtgok-nk és nézőknek, hogy hrmdik felvonásbn kiderül, vlójábn rá osztott z író z árvízi hjós" szerepét, ő z, ki bárkájávl leglább kísérletet tesz veszélyben levő, árvíz fenyegette emberéletek megmentésére. A hlál árnyék egyébként második felvonás kezdetétől rátelepszik színpdr. Szerencsésebb lenne, h z író, h már z árvízktsztrófár lpozz hősei végzetét, érzékelhetőbben jelezné kár folymtosn is -- víz-szint emelkedését. Hogy világosbbn értsük, mekkor, s hogyn fokozódik városbn s mlom táján is vlóságos veszély, mit jelent mlomból vló kiűzetés, és mire válllkozik. Csenge hdngy, mikor hullámok hátán viszsztér. A. szövegből csk z derül ki, hogy z életmentő válllkozás tuljdonképpen kudrcb fulld, de hdngy túléli, sőt erkölcsileg is legyőzi reménybeli. pósát, Kérész Ppot. A molnár ugynis z események sodrábn többszörösen elbukik, s drám végkifejletében joggl ítélné hlálr önmgát. Vlójábn zonbn még z öngyilkosságot sem sját krtából hjtj végre. Felesége z, ki Vssz Zseleznov módjár ítélkezik felette. A molnár először csládi tűzhely tisztság, polgári erkölcs hirdetett normáj ellen vétkezik, mikor széttöri házsság bilincsét. Azután fokozz vétkét zzl, hogy pénzen vert vőlegény-nyel krj helyrehozni zt, mit újszülött fiánk tpsztltln nyj ellen vétett. Szeretője ellen követi el molnár hrmdik lig-lig hihető, jelleméhez mélttln, ördögi cselekedetet is, mikor végveszélyben ljs fondorlttl megtéveszti, és színflk mögött gyermekével együtt vízbe löki benne nivul bízó fitl mdonnát. Mindezek zonbn közerkölcs ellen elkövetett mgánbűnök. A drámábn központi helyet elfoglló bűn, mely molnár lelkét terheli, mélyebben gyökerezik nemzetkrkterben, és erősebb társdlmi sodrás is. A vlóságos bűnnek itt szimbolikus trtlm erősebb. Mert vlóságot elutsító gőgjével gzd előbb börtönné teszi szélmlom lkóink menedékét, zután végveszélybe sodorj, hlálr ítéli zokt, kiknek élete rábíztott. A bocsántos és trgikus bűnök még beleférnek Kérész Pp Dániel jellemébe, drámájáb. A. ponyv-ízű és motiváltln, értelmetlen gyilkosság zonbn már félreérthetetlenül jelzi, hogy Páskándi drámájábn egymás-hoz lig illő, heterogén motívumok kerültek össze, megbontv ezzel egy-egy jellem, stílus és szemlélet egységét is, Kérész Pp Dánielt nemzeti hősként ismertük meg, s ekként viselkedik kkor is, mikor már ljs gyilkosként elfordultunk tőle. Még erőteljesebben jelentkezik ez. disszonnci; jellemek egységének felbomlás melléklkok rjzábn. A zsák és bolhák A vdorzó drámi szerkezetét is szétfeszítették periferikus történetek, trgédiák és komédiák, központi hősök.

6 Kováts Adél (Borisk) és Sinkovits Imre (Kérész Pp Dániel) Páskándi-drámábn (Iklády László felvételei) drámáját mjdnem áttekinthetetlenül elfedő, behálózó mellékszálk. A szélmlom lkói esetében - bár ezúttl mű drámi mgjától távoli figurák szerepeltetésére is kéznél mgyrázt - hsonlóképpen zvrók messzire knyrodó, epikus természetű kitérők. A szerző dilemmáit is megjelenítő vándorfestő litániáink még vn drbbn bizonyos funkciój, de már molnár házáb menekülő két örömlány romntikus és semtikus sblonokból komponált életrjz, ptetikus fecsegése sem z első (konkrét) szinten, sem prbol gondolt-rendszerében nem trtozik bele Kérész Pp drámájáb. Páskándi kommentárbn úgy foglmz, hogy ngyon meg-próbált test tiszt lélekhrngjit " kíván-j lányok áltl megszóllttni. Csk-hogy ez hrngszó - hmis. Szívszorító volt premieren drámi pillntokt szétnevető közönség spontán rekciój. De őszintén szólv igzságtln lenne, h e disszonáns pillntokért csk nézőket tennénk felelőssé... Piroskánk, ennek rokoni minőségben mlomb idézett meddő szszonynk drámábn egyetlen funkciój, hogy terméketlen ölével, megtévesztő csipkebtyujávl, fel-fellobbnó hisztériájávl megfelelően ellenpontozz megesett lány mdonnsorsát, és gyermekgyilkos tyábn felébressze mrdosó önvádt. Am mdonn jártányi erővel sem rendelkező ngymmájánk még ennyi feldt sem jutott. Sem z író, sem rendező nem tud vele mit kezdeni, egészen z utolsó előtti jelenetig, mikor is molnár, mindenki meglepetésére, neki ítéli z élet-mentő bárkábn felkínált, egyetlen szbd helyet. Németh László sok évvel ezelőtt intet-te drámíró társit s tlán önmgát is, hogy drám lelke nem z események, hnem z ember vívódás köztük ". Azt, hogy vlmi drám-e vgy sem, nem z eseményeken dől el, hnem en-nek vívódásnk forróságán és igzságán". Páskándi Géz ezúttl minth megfeledkezett voln erről z evidens szbályról: szélmlom lkóibn Kérész Pp Dániel vlóságos drámáj helyett jobbár környező természeti ktsztróf lkulás, fokozódás teremt feszültséget. Mint mikor bestseller orvosregényekben hősök sors helyett pusztán műtét kimeneteléért izgulunk... A vízszint emelkedését sokféle tényező befolyásolhtj, gátk stbilitás és széljárás is, csk z emberek jellembéli minősége nem. Amikor szélmlom kártyvárként roppn össze vihrbn, csk zt érezzük, hogy természeti trgédi z, mi jóvátehetetlenül végbement. (A hősök sors tudniillik még mindig nyitv mrd.) Kérész Pp Dánielről s hozzá legközelebb állókról tudjuk, hogy sorsuk megpecsételtetett. Am Nemzeti Szín-ház ruhtárábn többen tlálgtták, hogy vjon mi lett molnár áltl kegyetlenül kikergetett politikus rokon, Pirosk férjeként is ágáló Dőfös Imre sors, s vjon túlélte-e gzdát ngy nehezen mégiscsk felszrvzó tiszteletes vetélytársát és végveszélyt? Cskhogy ezért rejtélyért vlójábn nem Páskándit terheli felelősség. A végkifejlet is, ért-hetetlen módon, szövegen végrehjtott - egyébként jogos - húzásnk esett áldoztul. Tüzetesebb szövegelemzésre lenne szükség hhoz, hogy bebizonyítsuk: bár drmturg ngyjábn és egészében jó érzékkel nyúlt szöveghez, és főként párbeszédek mellékvágányr knyrodó vdhjtásit nyesegette, egy-szer-egyszer - mint z idézett végelszámolásbn is - lényeges információktól fosztott meg nézőt. A szélmlom tblój Vámos László, drám rendezője nnk fogj fel Páskándi drbját, mi lehetne: ngyformátumú, reprezenttív és hgyományos nemzeti drámánk. Ehhez megkésett romntikus-relist műhöz készült Vrg Mátyás monumentális díszlete is, melynek egyetlen hibáj, hogy tlán túlságosn is gzd szemével - htlms várkstélyként - látttj szélmlmot, hol se szeri, se szám vendégeket befogdó lkószobáknk. Vágó Nelly jelmezei viszont hibátlnok, és tlálón jellemzik szereplőket. Annusk kicsit sut, de nem bájtln házilány-elegnciáj és Völgy utci örömlányok hivlkodó munkruháj ", egyránt telitlált. Sinkovits Imre nyiltkoztábn rokonszenves elrgdttássl szólt szerepéről és rról, hogy Páskándi drbjábn z elején megformált jellemet legszélsőségesebb szituációkbn vezetheti végig. Ez z elrgdttás egész lkítását át-fűti: őszintén szereti Kérész Pp Dánielt is. Szereti erejét, következetességét, mgbiztosságát, még indultosságát is; szereti mindzokt tuljdonságit, melyek áltl Páskándi mgyr nemzeti krkter reprezentánsává tehette molnárt. De minth - nyiltkozt el-lenére - mégsem hldn vele együtt pokolrszállás stációin. Szeretője közelségétől és elvesztésétől őszintén szenved, de belső drámáj, életfilozófiájánk öszszeomlás sokkl kevésbé meggyőző. És természetesen Sinkovits Imre sem hidlhtj át zt szkdékot, mely figur tiszteletet prncsoló krkterét gyilkos ljsságától elválsztj. Béres Ilonánk is hihetetlent kellett voln elhitetnie velünk. Ehelyett zonbn még hihetőt is mereven, kissé lélektelenül tolmácsolt. Igz, hogy Erzsébet sszony színpdi prtnerétől, tisztelendő szerepét meglehetősen színtelenül játszó Kertész Pétertől sem kpott szenvedélye hitelesítéséhez túl sok támogtást. Mrsek Gbi és Császár Angel elszánt igyekezettel, de nem túl sok eredménynyel próbálják szereppé formálni z örömlányok szövegeit. Hrsányi Gábor Gyrmthy szerepében színlp szerint - kétes egzisztenci, színpdon viszont mű stílusától teljességgel idegen, hrsány kbréfigur. Oszter Sándor is beéri zzl, hogy vígjátéki elegnciávl, délcegen viseli hdngyi uniformisát. A szélmlom lkóink változtos csoportképén csk három szereplő rcképe

7 mellé rjzolnék csillgot, három lkításról érzem, hogy színész élt szerepben rejlő lehetőségekkel, s tán ki is merítette zokt. Az első (vlószínűleg) legfitlbb közreműködő, Pregitzer Fruzsin, ki esetlen bájjl, tétov tisztsággl indítj mg szűzi szerepét, és z elszenvedett sérelem, z átélt cslódás htásár szemünk előtt válik minden-re elszánt, gyűlöletre is képes, elkeseredett vénlányjelöltté. A második kiemelkedő színészi teljesítménnvel z együttes legidősebb tgj jándékozt meg közönséget. Agárdi Gábor tehetségét régen elprédált részeges vándorfestő sorsát és filozófiáját is Luk-i mélységeket felvillntv szóllttt meg. Végül külön szeretnék szólni Hámori lldikóról, ki mértéktrtásávl szinte visszfogt Pirosk írott figurájánk hrsány színeit is, és hisztériás meddő sszony szerepét úgy formált meg, hogy nem külsőséges eszközökkel mindig htásosn ábrázolhtó kitöréseket, h-nem személyiséget szétroncsoló veszteséget, sszonyi életének megszenvedett kudrcát állított előtérbe. Alkításávl újr igzolt, hogy már régen nemcsk tehetséges, de érett, formátumos színésznő is, kiben hgyományos trgikerények remekül megférnek modern színjátszás emberábrázoló törekvéseivel. Klsszikus szerzők is tető lá hoztk már lklmi drámákt, és meglehetősen ritk közöttük remekmű. Páskándi Géz legújbb drbj bizonyár nem sorkozik e kivételesek mögé. Az első felvonás után z elmulsztott lehetőségek drámáját sjnáltm, második után szomorúnk, közönség ngy részével együtt kissé becspottnk éreztem mgm. A hrmdik után viszont már inkább csk szerzőnek tpsoltm, mint drámánk. ;A szerzőnek zért, mert még mindig reménykedem, hogy Véndégség írójánk lesz ereje hhoz, hogy tehetsége szintjén építse tovább életművét. Páskándi Géz: A szélmlom lkói ( N emzeti Színház) Drmturg: Bereczky Erzsébet. Díszlet: Vrg Mátyás. / elme: Vágó Nelly. Rendeő: Vámos László..SZereplők: Sinkovits Imre, Béres Ilon, Pregitzer Fruzsin, Kertész Péter, Fonyó István, Hámori Ildikó, Mrsek Gbi, Császár Angel, Agárdi Gábor, Oszter Sándor, Hetényi Pál, Hrsányi Gábor, Kováts Adél, Trsoly Elemér, Berek Ktlin. SZANTO JUDIT Megfordult szelek A Fustus doktor boldogságos pokoljárás - Kecskeméten Nem szeretnék még egyszer hsonló hibáb esni, mint ugynennek lpnk hsábjin, Várszínházbn bemuttott Hsfelmetsző Jck, Hernádi Gyul és J ncsó Miklós egykori produkciój kpcsán. Ekkor ugynis számon kértem Jncsó Miklóstól Hernádi Gyul színdrbját, melyet ugyn nem soroltm szerző legjv művei közé, de mindenesetre úgy véltem, hogy fő tendenciáját tekintve szól vlmiről, míg z elődásbn semmiféle trtlmt nem tudtm fölfedezni. Ettől hibától már csk zért is óvkodnom kell, mert Doktor Fustus boldogságos pokoljárós című színpdi kompozíció htározottn szól vlmiről, no-h ez legkevésbé sem zonos címéül szolgáló lpműnek, Gyurkó László hsoncímű regényének mondnivlójávl. Persze, itt műfjváltás történt, de dptációtál még e meghtározás legtágbb értelmében sem beszélhetünk; h Gyurkó regénye epikus sorstrgédi, úgy színpdi változt szó ntik értelmében sztírrevü, nem sorstrgédi hőséről, ifjú Szbdos Györgyről, még csk nem is ssrstrgédiáról mgáról, legföljebb z zt meghtározó egyes külső eseményekről. Nem rendezői színház ez, hnem elsőrendűen szerzői színház, cskhogy szerző, úgy tűnik, sokkl inkább rendező, mint z lpmű írój. A válllkozás mindmellett így is bszolút jogosult, legföljebb megtévesztő plkát ellen protestálnék. Gyurkó László eredeti regénycímének minden kiegészítő distinkció nélküli lklmzás ugynis még kkor is félrevezető, h z új szöveg elkészültében Gyurkánk mgánk is volt része, vgyis lkotói minőségben is hozzájárult egy nemcsk mű-fjábn, hnem szemléletében és gondoltvilágábn is merőben új mű létrehozásához. Ellenvetésem zonbn e vontkozásbn mindössze csk ennyi; elvileg minden művészi válllkozás jogosult, h nnk nevezzük, mi. Ezek után csupán ténymegállpítás végett szögezem le: Gyurkó László regényében egy emberi sors bontkozik ki előttünk, sjátos, de tökéletesen dekvát ' formábn. Ifjbb Szbdos György ugynis igen kevéssé mrkáns, meglehetősen psszív krkter, Mgyrországr rázúduló történelmi évtizedek vlóságos Prügelknbéj ", kit kissé steril tisztessége vt viktimológii esetté, s ki vlósággl provokálj forró kályhát, hogy z újr meg újr megölelje őt. Nyilvánvló, hogy z írót elsősorbn különböző erők áltl újr meg újr felfűtött kályh izgtt első-sorbn, s mert kályhát fűteni is lehet, meg melegedni is tüzénél, sőt, elhúzódni is lehet tőle, h már ngyon átizzott, neki, demonstrációjához, olyn típus kellett, ki csk egyet tud: meg-égni, mjd elégni. Értelmes élet? Fusti élet? Annyir z, mennyire XX. százdunk ngyobb felében ilyen elképzelhető: ez z összeégett ember még mindig nem égett ki. Bár z öngyilkosság-r is lklms fegyvert mgánál trtj, végül mégis másokért hl meg; fölöslegesen ugyn, hiszen megmenteni krt két fitlon nem tud segíteni, mégis át-örökítve XXI. százdr egy groteszkségében is felemelő fusti pillntot, egy meddő, mégis hősi gesztust. Mivel nem tudhtom, hogy gyöke-res metmorfózison átment mű új verziójábn milyen mértékben vett részt Gyurkó, illetve Jncsó, hdd nevezzem színpdi kompozíció szövegének és gondoltmenetének meglkotóját továbbikbn szerző"-nek. Nos, ez szerző egyet semmiképpen sem krt: ezt fent vázolt gondoltmenetet átültetni színpdr. Gyurkó iróniávl színezett fájdlms zonosulás helyett sztírjátékszerű kommentárt kpunk zokhoz z eseményekhez, melyekre főszereplő feltette z életét. A szerző nem kívánj elemezni ezeket z eseményeket, szándékától még m oly divtos történelmi ismeretterjesztés is távol áll; történelmet is - nnk megnnyi egyezményes jelével regényt is dottnk, ismert-nek tételezi (mi leglábbis könnyelműség), s csk rr válllkozik, hogy egyes kirgdott mozzntikt új beállításbn, új konvenciórendszerben tárj fel, mint groteszk, bszurd mechnizmusokt, rc nélküli lények kívülről vezérelt csoportos mozgásit. Még szó-lószereplőknek sincs semmiféle válsztásuk, kárcsk reltív utonómiájuk; mint-egy záltl, hogy megszülettek, hogy jelen vnnk, már kijelöltettek egy kórus tgjivá, s Csk ttól függően énekelnek vgy mozognk mást, hogy épp milyen évszámot írunk; beleszólásuk sját sor-

8 sukb ngyjából éppen nnyi, mint mindenkori évszám meghtározásáb. Ez mechnizmus jó ideig esztétikilg kifogástlnul működik, noh már z első szkszbn is merülhetnek fel bizonyos meggondolások. Az úgynevezett ötvenes évekről szóló - egészen más típusú, megkínlódott, felelős és árnyló - művészi ábrázolásokkl kpcsoltbn minduntln elhngzik bírált: zért nemcsk ilyenek " voltk ezek z esztendők, voltk számottevő, sőt, meg-htározó pozitívumok is, bizonyos lpokt kkor fektettek le stb. Ezek bíráltok itt bszurdk lennének, hiszen itt nem relist lkotásról vn szó, melytől elvárhtó vlóságbeli rányok megőrzése, ez egy más esztétiki mi-nőség, mondjuk totális derizióé, mely, h tolerálttik, csk mindenestül tolerálódht, legföljebb jó ízlés berzenkedhet egyes megoldások ellen, még kkor is, h Népszbdság kritikus gúnyosn szól zokról jövőbeli nézőkről, kik-nek mjd összerándul szemöldöke " : ki mibe lép bele pártb belépve stb. Más. Mgm például több okból se tudok egyetérteni zzl, hogy Sztálin - prdon: Dzsugsvili - és Rákosi neve mellett mindössze még két konkrét név hngzik el, nnyi lehetőség közül speciel épp Bcsó Péteré (és szkmájánál fogv semlegesebb zeneszerző társáé). Az telier-humor- kollégár vágott gúnyos fintor- közönség ngy részéhez nem jut el; másfelől Bcsó vétke Sztálin-kntát szövegének megírásávl pontosn olyn minőségű volt, mint z eredeti regény jó néhány szólószereplőjéé, köztük Szbdos Györgyé, s ezért megnevezés ebben művészi megközelítésben nem kongruens; h z dott esztétikumnk etiki konzekvenciái is vnnk, úgy Bcsó Péter sem lehet konkrétbb, mint jncsói kórus bármelyik név és rcult nélküli tgj. Egészében zonbn z 1956-ig terjedő korszk sztírrevüje esztétikilg koherens, homogén és egyértelmű, művészileg pedig kitűnően szervezett és helyenként vlóbn szellemes, noh vlljuk be, nem állít mg elé igzán komoly kdályokt; meglehetősen kivérzett ellenfelet présel lposr. Különösebb új művészileg sem történik, megoldások ismerősek, elsősorbn Fényes szelekből, hol ugynezek fitlok ugynígy összekpszkodv ugynezt dták elő, csk egyenesben", Gyurkó 1. - h szbd rövidség kedvéért így neveznem regény íróját - ironikusgyengéd zonosulásánk ttitűdjéből szemlélve. Igz, kkor rendező nem jelent meg színen, színflk mögött őrizte szemérmes-nosztlgikus inkognitóját, míg most szerepet kér mgánk zon boldog fitlok között, kik, nézőtéren ülő társikkl együtt, eszerint már csk pmflet szintjén képesek átélni múltt. Dc vjon vlójábn kíni fl mögött ágáló mechnikus bábuk z ötvenes évek kórustgji, kik már csk fölényes kcgásr inspirálhtják 1956-bn tízéves vgy még meg se született utódikt? Itt ér el mg Rhodusához z elődás, hol ugrni kellene - mint hogy Gyurkó 1. meg is tette ezt z ugrást. A regény-ben ábrázolt 1956 utáni vlóság koránt-sem oly kiélezett, drámi fordultokbn gzdg, mint megelőző korszkoké, de megvnnk mg más minőségű problémái. Azért is, mert z élők között ott vnnk még túlélők is, z áldoztok cskúgy, mint gyávák, lkájok, végrehjtók, sőt, kezdeményezők is; zért is, mert még működnek, országhtáron belül és kívül, hjdni konfliktusokt indukáló erők; s zért is, mert új, nem vérre, de emberi sorsokr menő, gerincet porlsztó, idegeket őrlő, eszméket és eszményeket kikezdő konfliktusok bukknnk fel. Gyurkó 1. jól érzékelteti sorsok és problémák folymtosságát és egyidejű másmilyenségét; 1944-től ig (nál ekkor ér véget cselekmény) ugynnnk történetnek egyes fejezetei zjlnk le, s bármily különbözőek e fejezetek, történetnek se eleje, se vége, csk mindenkor jogos írói önkény szbhtj meg kezdetét hős eszmélésében s végét hős hlálábn. Ez z dilektik, melynek visszdásávl z elődás végképp dós mrd; eszközei sem z zonosság, sem másmilyenség tükrözéséhez nem elégségesek. H 1956-ot elfogdjuk is olyn htárnk, melyen túl jncsói ábrázolás jogosult lehet, z 1956 ót máig ívelő jelen ebből szemszögből már sokkl nehezebben férhető hozzá. Ehhez például meg kel-lene htározni, min vgyunk túl, min nevethetünk ilyen totális jókedvvel, s vne folymtos jelenünkben egyáltlán olysvlmi, mit ugynolyn minőségű nevetés illethet, mint múltt. Nehezen dönthető el: zvrbn vn-e Szerző, vgy nem kíván nyiltkozni. A korszkhtárt mindenesetre elmoss; mgát 1956-ot csk néhány, meglepően hevenyészett koreográfii közhely jelzi, s cselekménymozzntként mindössze hős hrmdik letrtózttás emelkedik ki. De hsonlóképp elngyolt z egész második rész, mely Gyurkó 1.-nél - Mgvető 1979-es kidásábn - mintegy regény felet teszi ki, kpcsolódv múlthoz, de megtetézve számos, merőben új vlóságnygból építkező epizóddl. Szerzőtől ezeket természetesen nem kérhetjük számon. H őt nem érdekelte ezúttl se regényben meghtározó fontosságú Kincses Év-szerelem - mert hős ölében fickándozó rc nélküli leányzó természetesen csk szándékosn durv jelzés -, se rendkívül terjedelmes gyűrűi eseményciklus, melybe jelenünk számos lpvető problémáj sűrűsödik, s mely itt néhány nehezen követhető, lz utlásr korlátozódik - kkor fölösleges hiányolni őket. Am mindezek helyébe nem lép más, mindenekelőtt nem egy olyn koherens és megkomponált látomás második huszonegy évről (z utolsó elhngzó évszám 1977), mely megindokolhtná, hogy voltképp miért nem ér véget játék 1956-tl. Ezt második huszonegy évet szerző nem véleményezi, legföljebb z első rész művészi eszközeinek sápdtbb, kpkodóbb megismétlésével. A regény gzdg motívumnygából mindössze két epizódot látunk viszont: z 1968-s prági eseményekre vló utlást - melyre hős, regény Szbdos Györgyének kétségbeesett érvelési kísérleteivel ellentétben, csk pisztoly lóbálásávl regál - s Horgos Antl öngyilkosságb torkolló gyilkosságát, mely egy blos puccs veszélyét villntj fel. A szöveg mindkét esetben minimális, cskhogy ez, még meg nem emésztett, belülről fel nem dolgozott eseményekről lévén szó, sokkl érzékenyebb hiányosság, mint z első részben; koreográfi -- mint erre még vissztérünk - itt már nem pótolhtj z információt, tehát egyre formálisbb lesz. De ezen túlmenően: mindkét említett epizód olyn mozzntokr utl, melyek vlmit fenyegetnek - cskhogy e vlmi mibenlétéről z elődás nem tudósít. Vjon zért-e, mert e téren közmegegyezést tételez fel? Aligh; leglábbis Gyurkó 1. még pontosn tudt, hogy z 1956 előtti korszkot illetően egyértelműbb közmegegyezés, mint mi időszk számos jelentős problémájánk, konfliktusánk megítélésében. Ilyen értelemben z elődás művészileg hrmonikusbb első része mondnivlóját illetően nyitott kpukt dönget;

9 félig-meddig csukott kpukon zonbn ezzel z pprátussl nem lehet betörni. Hogy z lkotók ezt meg se próbálják, z érthető és elfogdhtó; problém ott vn, hogy zt látsztot kívánják kelteni, minth mindvégig zonos eszközeikkel befoghtnák teljes mgyr glóbuszt, ngypák ifjúságától z unokák mi npjáig. A fényes szeleket íme meg lehetett fordítni: szél, bárhonnn fúj is, konstns mitológii meghtározottság. De z ántivilágtól máig nyekergő, s eszerint minden széljárást túlélő Vilj-nótát leszámítv miféle szelek fújtk 1956-tól 1977-ig (vgy 1984-ig), hol m mitológiáj? A kórus, mint olyn, elveszti jelentését, s nem véletlen, hogy hős temetését kísérő keringősí-tett Interncionálé nem vált ki htást nézőtéren; egyesek keringőt sokllják, mások z Interncionálét, ismét mások egyiket se érzik jellemzőnek - közmegegyezésen lpuló mitológi még várt mgár. Ugyncsk nem pótol mitológiát végső játékos poteózis sem, mikor történet s történelem három blekj, Szbdos, Petrik és Horgs túlvilágról Messiásként tér vissz föld-re; sem vlóság, sem mg színjáték nem támszt lá egy ilyen comebcket. Sőt, szóbn forgó szereplők 1956 utáni léte, mguk végképp korszerűtlenné vált, kiüresedett utomtizmusivl, inkább hlált hibázttj, nti-ért nem jelentkezik egyszerre történelmi funkció elvesztésével. (A negyedikként, pótlólg cstlkozó Kovách Géz, z el-lenállóból összeesküvővé lett, mjd ki-végzett horthyst tiszt pedig végképp ingoványos tljr tolj e túlvilági nép-frontot".) \ produkció típus sok egyenrngú szerep, mely elsősorbn fitlságot, lelkesedést és fegyelmezettséget igényel jól illik kecskeméti színtársult jelenlegi összetételéhez, mindmellett érződik, hogy Jncsó Miklós készletből kénytelen gzdálkodni; h filmen dolgozn, mg válogthtná össze sttisztériát, olyn tömegből, melyen belül kívánt típusok kár tuctszámr is fellelhetők. Itt meglehetős tlálomr, esetlegesen áll össze kórus, típus lig vn köztük, inkább csk önmgukt jelentő egyedek. \ szólószerep foglm ezen színpdon meglehetősen reltív, de épp mert szöveg és drámi funkció lig vn, fontos lenne, hogy ki kórusból elő-előlép, z személyiségében eleve hordozzon vlmi pluszjelentést - netán színész legyen. A huszonnégy játszó személyből zonbn érett színész csk kettő vn, s közülük Réti Erik ezúttl láthtón feszélyezetten érzi mgát színpdon; Kiss Jenő viszont fölényesen, hibátln stílusérzékkel állítj elő Gyurkó t. sokértelmű, fájdlms Petrik Sándor-figurájánk pmfletjét, egyszerre dv mrionettfi g urát s nnk gúnyos kommentár-ját. Színészi jelenléttel rjtuk kívül még ketten szolgálnk: Vándorfi László, ki Kovách szerepében furcsmód játék legutonómbb, leginkább emberszbású lkj, s Kárpáti Denise, ki ugyn nem játszik semmit, de sját lényéből képes tmoszférát párolni. A hőst vgy inkább első számú blekot - lkító Kovács Gyul esetében némiképp zvrbn vgyok: vjon zért válsztották-e szerepre, mert színészi személyiségének hloványság, meghtároztlnság, csekély intellektuális súly eleve predesztinált Gyurkó 1. megszbt prméterek-ről leválsztott főszerep eljátszásár? Amúgy társult szemmel láthtó élvezettel vetette lá mgát _Jncsó Miklós szuggesztív személyiségének, és kivált z első részben megfelelő htásfokon kivitelezi dlos-táncos rítust. Az egyik utolsó dl refrénjéhez Szép sszonynk, jónk...", melyet kr mintegy bizlmsn intéz közönséghez, főleg ízlésbeli okokból nem kívánok hozzászólni. Mindenesetre úgy érzem, szerényebb és egyszersmind relevánsbb lett voln leglább z egyik keresztnevet,,miklós " -sl pótolni. Még csk tpinttlnság vádjától sem kell trtnom, elvégre szövegben elhngzik, hogy ki 1956-bn hrmincéves volt - m tehát ötvenhét-ötvennyolc, z már sír szélén áll. Gyurkó László: Fustus doktor boldogságot pokoljárás (kecskeuréti Kton József Színház) Drmturg: Lkos Ann. Díszlet-jelmez: Bnovich Tmás, Rátki Erzsébet. Zenei összeállítás: Kolty Gergely. Koregráfi: Brt Judit, Móger Ildikó. Mozgás: Pintér Tmás. Renderő: Jncsó Miklós, Szigeti Károly, Márton István. Szereptök: Ecsedi Erzsébet, Fekete Györgyi, Holl Zsuzs, Kádár Kti, Kárpáti Denise, Orvecz Edit, Réti Erik, Rihár Ev, Szűcs Ágnes, Tóth Rit, Viehmnn Nór, Závori Andre, Zsib Ágnes, Albert Gábor, Bertin Gábor, Glkó Blázs, Gzsó György, Gulyás Zoltán, Horváth József, Kertész Attil, Kiss Jenő, Kovács Gyul, Mester László, Szkál Zoltán, Trdy Blázs, Vándorfi László. GYÖRGY PÉTER Fejezet zsrnokságról Dürrenmtt János király politik, z újkori történelem komédiáj, s egyben megvesztegethetetlen kívülálló mkcs bizlmtlnságánk tnúságtétele. Dürrenmtt újrértelmezi Shkespere játékát: mondván, történelem számtln játszmájánk elemzésekor - mint skktörténetben is - rábukknhtunk olyn ismétlődő helyzetekre, vriálódó megoldásokr, melyek minduntln előtűnnek, s még h lklmnként más is vért és zászló színe, de mégis mindig ugynrról vn szó: z erőszkos hlálról és htlomért kiontott vérről. E komédi jellegzetesen XX. százdi, hiszen történelmi tudt, reflexió, z összehsonlítás szülöttje, nnk tudtnk megfelelője tehát, mely sját rettenetes és gonosz " történetét történelem egészének áltlános jellemzőjeként ismeri fel, s zt csk mint ilyet viseli el. Csk világméretűvé növelt botrány állndóságánk és folymtosságánk tudt teszi elviselhetővé sját, megélt botrány jóvátehetetlen és feloldhttln élményét, reformtörekvések kilátástlnságát, rdikális kritik eredménytelenségét, htlmsoknk dott tnács kijátszottságát. E tudt - sját tpsztltánk megfelelően metsző rosszhiszeműséggel veszi észre történelemben mindig megismétlődőt, z örökösen vissztérő embertelen komédiát, vér és htlom unottörökös párosodását. A kívülálló megvesztegethetetlenségének zálog: teljes bizlmtlnság kor iránt, s ngy igzságként működő válságok hzug vlóságánk bebizonyítás. Dürrenmtt világérzése, János királybn rögzített keserűség tlán Brechttől ered, s nem jogtln tlán visszutlnunk z Utódink-hoz versének élményére sem. \z e vers-ben rögzített állpot z, melynek fogly-ként Dürrenmtt is megteremthette e mű-vét. Cskugyn sötét korszkbn élek! / A jámbor szó blg! / A sim homlok érzéketlenségre vll. A nevető z iszonytos hírt még nem kpt meg. Micsod korszk ez, hol csknem gonosztett fákról beszélni mert nnyi gzságról hllgtsz, míg ezt teszed! " 7

10 .. Ó kik nyájsság / számár krtuk előkészíteni tljt, / még mi nem lehettünk nyájsk. " (Eörsi István fordítás.) S vlóbn, mint zt János király is muttj, Dürrenmtt sem mrdhtott nyájs, kívülálló Svájc szülötte történelemre meredve feldt megbocsátás békéjét, s hrcnk kezdte tekinteni művészetet, épp történelem ellené-ben. De tlán Dürrenmtt sem sejtette, hogy mindz gúny, mely egyébként z életművét jellemzi, ezzel z ellenfél-lel szemben: újr és újr kevés. Nincs z metsző rosszhiszeműség, mely elegendőnek bizonyuln világállpot, politiki korszk lényegének megrgdásár - s utóbb minden rezignáltnk tűnő vélekedésről kiderülhet, hogy élessége ellenére is álmos illúzió volt. Így hát János királybn Dürrenmtt néző-pontj, de nem feltétlenül rokonszenve, kívülállóé, Fttyúé, s így történet végső soron tnácsdók reményének és reménytelenségének, beleszólás lehetőségének és lehetetlenségének története. E keserűség szóll meg Ftytyú szvibn is: A htlom / Tnácsdójként htlmt csk zért kpok / mert rám szokott htlom. " A beleszólás, polgári ész, ráció, felvilágosítás risztó reménytelensége és sivár eredménytelensége árd e műből, felismerés, hogy miként lesz erősebb z ész cselénél htlom csele. Dürrenmtt drámi mgj tlán z fájdlom, mellyel Fttyú rádöbben, hogy htlmsok áltl játszott játék igzi iszonyt nem pusztán emberellenessé- látványelemek mindegyiké-nek kiknázásár, s képes is fény- és térviszonyok önálló költészetének érzégükben, nem csk z osztálykorlátik döbbenetes és kikezdhetetlen relitásábn, z árulásr mindig kész cinizmusukbn áll, hnem bbn, hogy nincs z cinizmus és árulás, nincs z gonoszság, mely htlomml szemben elég lenne ráció urlmánk érvény-re jutttásához. A világ átláthtónk tűnő ljsság ellenére is kiismerhetetlen és megváltoztthttln mrdt. A kívülálló beleszólhtott, de szerepe kétséges mrdt, felelős ember kétségeire nincsen feloldás. A Fttyú életé-nek mérlege kétséges: hldokló király utolsó erejével ráront, de feláldozott szerelmes Blnk is gyűlölettel fordul hozzá, hlottk, zok múgy is elestek voln. Mindezt tlán csk kicsit oldhtj Brecht idézett versének ismert psszus. Nem tehettem sokt. De nélkülem z urlmon lévők / biztosbbn ülnének helyükön, / ezt remélem. Így telt el időm, / mely e Földön énnekem dtott." S tlán ez lehet z remény, mi bevilágíthtj Fttyú sötétjét, vég reménytelenségét: hiszen: Alku, gyilkosságok, árulás árán / Nem ráció - egy Pembroke z eredmény..." Kerényi Imre munkái z elmúlt évek-ben nemegyszer bebizonyították, e rendező elkötelezett, politiki, társdlmi, nemzeti problémák iránt nyitott, politikus színházt követel. E sürgető szükség sokszor túl gyors tempót diktált, s ezért eredményei is nemegyszer kétségesek lettek, hiszen feszítő mondnivlójánk ki-mondás minden egyébként méltányolt szempontnál fontosbbá vált. Így ztán volt, hogy Kerényi már-már nemtelen Dürrenmtt: János király (Várszínház). Funtek Frigyes (Fttyú) és Hirtling István (János király) nygokhoz folymodott - mint például Titkos zárdék esetében -, s így munkáj dott esetben nem lépett túl z indultok kiélésén vgy inkább gerjesztésén. E rendezés, János király viszont lpvetően eltér fenti periódus negtív tendenciáitól. Kerényi ezúttl végre hmisíttln drámi nygból dolgozik, ez lklomml nem pusztán knvász lz szövetét látjuk drb helyén, s így ztán színpdon sem csupán z ideológii elszántság üressége vn jelen. Ismert z tény is, hogy ez z elődás nem szokásos mgyrországi körülmények között jött létre. Kerényi e rendezését 1983 októberében muttták először be z Odry Színpdon, osztályánk vizsgájként. Az kkori szereplők közül itt, Nemzeti új generációjként, főszereplők tűnnek fel: Hirtling István, Funtek Frigyes, Mácsi Pál. E tény rá-világítht rr, hogy - többek között - minek is köszönhető János király gz-dg koncepciójú elképzelésének ritk precíz, részletekig menően megoldott megvlósítás. Am nem hiszem, hogy ugynkkor méltányos lenne ezen z elődáson számon kérnünk nnk produkciónk sikerét, s két teljesítmény összehsonlításávl végezni - ezzel z élménnyel. Hiszen z ilyen átültetés vlóbn életveszélyes, z eredeti színpd szellemisége megváltoztthttlnul eltűnik, z új szereplők, z új tér vlóság kár zonnl lklmzkodásnk is tűnhet, holott úgy is lehet, hogy mindössze: más, mit látunk. E másságnál és összehsonlítás-nál -- számomr - fontosbb z kér-dés, hogy miként érvényesül produkció Várbn. Sokkl fontosbb z, hogy Várszínház, mely - enyhe túlzássl - hosszú évek ót vergődik, s csk keresi sját lehetőségeit, most végre olyn elődást tudht mgáénk, mely immáron vitthttlnul ebben térben szüle-tett, erre térre jellemző, s elválszt-httlnná válht ettől z épülettől. Fontos, hogy oly sok szervetlen, z épület lehetőségeitől, dottságitól független tér, felületes díszlet után, János király tere, z elődás képe, vlóbn z e tér áltl kínált kihívás eredménye-ként lesz érthető, s itt nem csk Csikós Attil munkájáról, hnem épp z egész elődás milyenségéről vn szó. Kerényi e munkáj is, mint eddigi rendezéseinek ngy része, vlóbn igyekszik lehetséges htás- és

11 Bgó Bertln f. h. és Funtek Frigyes János királybn keltetésére, meghökkentés és lenyűgözés kettősségére. Jelen munkájábn látványelemek mellett elsőrngú szerepet játszik didktikus, ironikus, gúnyos zene: Kemény Gábor és Kocsák Tibor invenciózus, lklmzkodóképes és hjlékony munkáj. Az elődás némjátékkl indul: színpdszéli lépcsőktől tgolt üres, szürke hjópdlóvl borított térben két né-m szolg tűnik fel, kik fent kibomló ngol lobogó ltt állnk neki felmosni z múgy is tisztán, tompán csillogó felületet. Munkájuk minőségét némán besettenkedő Pembroke ellenőrzi, fehér zsebkendőjével érintvén földet, zzl vizsgálván, hogy milyen igényes munkát is végeztek lárendeltjei. A jelenet ironikus és tlányos: végre is mit mostk e fiúk ilyen heves buzglomml (és ugynkkor rituális nyuglomml), melyhez még miniszteri segédlet is szükséges. Az elődás egésze válsz e kérdésre: vért, ugynzt z emberi vért, mit z-tán mjd egy htlmi váltássl később - ugynezek fiúk felsikálhtnk, csk kicsit más ruhát öltvén. A némjáték z elődás kerete, hisz végén Pembroke ismét feltűnik: ellenőrzendő művelet helyességét, s ő csk kkor válik mjd egy pillntr élővé, megfoghtó személlyé, mikor kezének ingerült mozdultávl szétrázz lenylt hját, fejét hátrveti, s ránevet nézőre. S ez cinkos gonoszság búcsú pillnt. A keretjáték hideg neonfényben történik, s ez is igen figyelemreméltó ötlet. A sötétben elmerülő néző ugynis nem oldódht fel zonnl színházi vlóság sárg fényekkel, meleg reflektorivl megvilágított puh konvenciójábn. Sötétség és színházi világosság e htárán felvillnnk neonok, s egyszerre támd túlzott fény és ostob félhomály. A kék fényben ugynis kissé túl jól látni mindent, már-már kínosn érzékelhetővé lesz, hogy mindez csk szín-ház, s ettől, hngsúlyozott műviségtől lesz jelenet hétköznpi relitásábn víziószerűvé, megfoghttln minőségűvé. S ezt htárátlépést éljük át végén, történelem e gyláztos története után, még tps megbékélést jelentő oldódás előtt: felvilln ugyne fény, Kerényi igyekszik kibillenteni nézőjét már jóvátehetetlenül psszívvá tévő befogdói pozícióból, s igyekszik rábírni konformitás feldásár. A két némjáték között pedig végbemegy fehér zsebkendő hótisztságú ígéreté-nek " bemocskolás, vérrel vló átittás. A fehér kendő végigkíséri z elő-dást, legkülönbözőbb helyzetekben villnván fel. E kendő tűnik fel szerelmes Blnk zálogként Fttyú nykán, hogy ő ztán z érzelme ellenére kergesse lányt frnci duphin, hájs félbuzi krjib - birodlmi érdekből. De e kendő tér vissz z ő kpcsoltuk fordulópontján is: Fttyú kkor veszi le, mikor Blnk bosszúért lihegve megkorbácsolttni készül neki végre kiszolgálttottt. Fehér kendő borítj el lefejezett urk fejeit is, melyeket János oly békés derűvel szemlél. A kendőket Pembroke ugynzzl né-m lázttl nyújtj át, mellyel utóbb urát megmérgezi, de rá már nem kerül kendő, hlál után már semmilyen htlmi érdeket nem szolgálht. S mindez már rá is mutt z elődás lphngjár: hngsúlyozott távolságtrtásr. Kerényi rr figyel, hogy újr és újr felmutss msinériát, z állndón ismétlődő htlmi váltások iszonyú bornírtságát és mégis lebírhttlnságát. Kerényi pontosn látj: minél ostobábbnk, kiüresedettebbnek, erejétvesztettebbnek muttj be htlmt - frnci udvrt s z egyházt - s minél több méltósággl és emberi érzéssel látjuk feltűnni Jánost és Fttyút, nnál risztóbb és gyötrelmesebb lesz vég. Még egy ilyen hülye és végét járó világot sem bír le z ész, még ehhez is kevés józn belátás. Épp ezért bevonuló udvr szertrtásosságábn, kimódolt koreográfiájábn egyetlen természetes lény tűnik fel: János király. Az élettelenek és némák között ő z egyetlen reális személy, szenvedő és szenvedélyes, rossztól űzött és jór tlán hjthtó, megfoghtó ember. Játékos, kit elbűvöl htlom lehetősége: történelemlkítás igézete, ígérete. Örömmel veszi feldtit: z urlkodást, gyilkosságot, z ítélkezést, z igzságosztást. Szenvedélyes és gondolkozni is képes lény. A legtermészetesebb ember l természetét vesztett udvrbn. S itt hdd vágjunk bele z elődáselemzés és színészi munk mélttásánk egyébként egymás után következő rendjébe. A János király elődásánk ugyn-is egyik kulcspontj z, hogy szenvedély és kedély e szerepét mennyire járj át mélyen színészi kedély és intenzív jelenlét. S Hirtling István János király zért jelentős tett, mert ugynz tlányos gátlástlnság, felszbdultság jellemzi őt, színészt mint királyt. Mint művész éppoly örömmel megy bele z újbb és újbb szituációkb, mint z áltl játszott király - z urlmi válságokb. Hirtling élvezi játékot, s ez érzékelhetően meghtározz z egész elődást. Nemcsk tiszt rcél gyermekiességé-ről, nivitásáról vn szó, Hirtling képes gynútlnság és rvszság, értelem és kilátástlnság, erő és lzság együttes eljátszásár, s képes rr, hogy egész es-te ne csökkenjen teljesítménye. A riválist, lenézett és tisztelt társt z értelmetlenség világánk másik eszes emberét ", Richárdot, Fttyút Funtek Frigyes lkítj, s már z első feltűnésekor világoson érzékelhető Jánossl vló egymásnkvlóságuk, egymásr ismerésük. A Fttyú szerepében e fitl színész szó szoros értelmében berobbn színpdr, s két lk rokonság érzékelhetővé lesz z zonos testi kondíció, z életkor, némiképp hsonló fiziki dottságok révén is. Azz, ők

12 Jelenet János király várszínházi elődásából (Iklády László felvételei) ketten már z első látvány első mozdultán összetrtoznk. S elválásuk, többiektől vló élénk különbözőségük rendjén is vn: Kerényi értelmezése szerint ennek z értelmetlen, iszonyú mechnikájú történetnek emberi trtlm kettejük egymásr utlt és világgl szemben kiszolgálttott viszonyábn áll. Mindz, mi érzés még fellelhető e történetben, z kettőjükhöz fűződik. S fitlok, százd gyermekei " tlálnk egymásr degenerált világ msinériái között. János és Fttyú még előtte vnnk nnk, mit többiek már tudnk, őrájuk még csk ezután vár személyiséget felőrlő világtpsztlt, mely htlom birtokosává tehette Fülöpöt, Pndulphót. A tpsztltok különbözőségének centrumb hoztlávl oldj meg Kerényi z eltérő színészi trdíciók, életkorok kérdését is. Az értelmezés hibátln, de kérdés, hogy koncepció világosság ellenére színészek mennyiben képesek z együttműködésre, z eltérő játékmódok trdíciójánk egységessé tételére, illetve z eltérések beillesztésére játék egészébe. Kerényi igen okosn tényleges életkori és helyzetmeghtározó ismertség-ismeretlenségi tényezők soroztát z elődás, drbértelmezés részévé tette. A játékmódok eklektikáj így tehát egyes esetekben vlóbn nemhogy nem feltűnő, hnem szereplők világ közötti különbségek felmuttását szolgálj. A játékmódeltérések így válhtnk feszültségforrássá: mint például Fülöp Zsigmond vgy épp Ngy Zoltán játékmódjánk esetében. Hiszen ngyok" világpolitik áthtolhttln cinizmusánk mesterei, kiken józn emberi értelem, belátó megfontolás már nem foght. A Fttyú egy percre békére tnítná őket, de hiáb, Fülöp király számár z urlkodás és gyilkolás lehetősége összefügg: h ellenfél nem kd, úgy z árttlnt öleti le. Ez drb első, immáron vlóbn teljesen újkori tpsztlton lpuló pontj, s ez egyben Fttyú és János szövetségessé válásánk trgikomikus útj. Vlkit csk úgy le kell gyilkolni, s h z urk egymást már ellenfélnek nem tekinthetik, s így népeikkel már nem gyilkoltthtják egymást tovább, kkor hát végig semleges Angers lkóit ölik meg. Funtek Fttyúj itt kpj meg z első igzi leckét: itt veszi tudomásul, hogy mily csekély ráció ereje. Funtek kellő eréllyel játssz el z átlkulást, felnőtté válás e trgikomikus percét, s így feltétlenül mélttnunk kell z ő lkítását is. H Hirtling István természetessége volt mgávlrgdó, kkor Funtek Frigyes energikusságávl, intenzív figyelmével, hiteles feszültségéve] győzött meg. A legngyobb drámát ő játssz el s éli át szinte egyedül. Mind-z, mi többiek számár lényegtelen vgy épp nevetséges, z számár léte és feldt értelme. Így lesz monológhőssé, ki rivldánál tehet csk vllomást, vgy mindössze egy hlott felett lehet őszinte, s Funtek jól állj ezt próbát is, mgányos színészi helyzet leckéjét. S mindz, mi Fttyú ngy kérdése, z egyben Dürrenmtt ngy víziójánk lpj is. Hiszen Angers lkóink leölése már nem függ össze háború vlódi vgy vélt okivl sem, polgárok már csk árttlnok. Fülöp Zsigmondr vár feldt, hogy hitelesen játssz el psszióból gyilkoló, szenvedélymentesen is gonosz királyt, neki kell felmuttni z önmgáért vló gyilkosságokt elkövető széthullott emberi lk rjzát. Zsrolások és ellentámdások, viszontzsrolások, politiki komédi " ellenállhttln erővel viszik tovább szereplőket, egy gyilkosság nem old meg semmit, mindössze egy másik elősegítésének eszközeként értelmes tett (Eleonór hlál), egy élet mindössze egy másik zálog (Arthur), és önértéke null. Immáron senki sem cselekszik szbd emberként, lssn mindenki fölhág végjáték egyre ritkuló levegőjű terére, s öl, míg teheti. Szorul hurok Fttyú, kívülálló körül is, egyre kevesebb tere mrd rációnk, s minden logikusnk tűnő, értelmes lépés mind-össze egy újbb ljsság és gztett for-

13 rásává lesz. A világ így teszi önnön részévé Fttyút, s Pembroke vlóbn komolyn gondolj: z új urlomnk is szüksége lehet effjt okos tnácsdókr. Hiszen igzán nem változttht meg semmit. A játékszbály lényege mindössze nynyi, hogy konvenciót felrúgór vár szükségképpeni hlál, még h király is volt z, ki elkövette, A htlom önnön ellenfelétől ddig lehet nyuglombn (zz ddig háborúzht vele), míg játékszbályt fel nem rúgják, hiszen h - ráció szerint -- másikról kiderül, hogy nem ellenfele, kkor sját léte, ingtg urlm sem indokolhtó. Azz htlmk számár Pembroke mindenkinél fontosbb: népet, ugye, mégsem engedhetjük játszni. Az udvri minisztert Mácsi Pál lkitj: s minden mozdult, visszfojtott udvrisság, fenyegető né-mság mögött ott érezzük vlóbn elkövetkező árulás lehetőségét, hiszen ő nem János királyt, hnem királyságot szolgálj. Sját léte ddig biztosított, míg z intézményrendszeré. Ő mg húzz ki színről János hulláját, s neki már nem jut fehér zsebkendő: számár nem érdekes, mi holt. A drb végének kulcskérdése vlóbn Fttyú kétségbeesett monológj, s ez z egyetlen pont, hol vittkoznék Kerényi koncepciójávl, hol úgy érzem: sját ddigi világképével is összeütközésbe kerül. Hiszen h monológ első fele vlóbn rémület és iszonyt áltl áthtott, kkor másodikt már z iróni és gúny, kétségbeesett öngúny urlj. A nép közé visszvegyülő s önnön nemzőkepességét ismét népe szolgáltáb állító Fttyú ezt szöveget már nem mondhtj trgikus ígéretként vgy még inkább utópikus fenyegetés-ként. A világot átlkítni képtelen lévén, immáron csk z ellenkező nemet hódít-htj meg, de ez már nem lesz sem hősi, sem hrc, ez komédi komédiábn. A fej helyet t -- Thoms Mnn kifejezésével élve ekkor már csk jellem-fejét hsználhtj, de ez már több mint ironikus, több mint groteszk: ez már mindössze" komikus lehet. Azért is érdemel említést z utolsó jelenet ironikusságánk vgy áltrgikumánk kérdése, mert egyébként z elődás mindvégig megtrtj kellő távolságot ", s nem hgy kétséget felől, hogy minden vér ellenére látvány komikus. Hiszen változások összessége mint zt Fttyú is kénytelen belátni egy Pembroke-ot hozott világnk, mást semmit. Kellő gúny és iróni árd z állndó zászlólobogttásból, z egyes udvrokt jellemző dlokból. (A frnciák Sur le pont d'avignont fújják, s z ngolok végzete z Ég város, ég ház is kánonjár következik be.) Am minden rendezői törekvés ellenére egyes utlások mégsem szerencsések. Hiszen h elfogdhtó, hogy Blnk elkurvulván tehetetlen dühtől -- dizőzként lép elénk, kkor sem helyeselhetjük Dózs László áltl lkított Ljos herceg megoldásánk mikéntjét. A cst utáni közös zbáláson fontos szerephez jutn e színész: elmélyülten és rezzenéstelenül kellene végigzbálni fejleményeket, hogy ztán felridjon: ismét háború vn - s ez remek. Az igzság z, hogy Dózs szétzilálj jelenetet, humorizál, összevissz cspkod, helyett, hogy csk zzl tálll lenne elfogllv, melybe ztán mjd következő jelenet során be-lecspj levágott fejét z őt módfelett gyűlölő Fttyú. Mindez elég fontos mozznt drbnk, ő lenne Fttyú mitologikus ellenpontj, s Dózs áltl játszott operettlkításról nem értjük, miért vált ki oly heves érzelmeket. Sjnáltos, hogy mindez újr és újr megengedhető, s hogy e szinész mind-untln belecsúszhsson zokb lz viselkedési formákb, mellyel egész jelenetek erejét veheti el. Hiszen egyébként úgy vélem z elődás másik igen fontos hozdék bbn állt, hogy társult több tgjánk sikerült kooperáció, sikerült megérteniük sját helyzetüket és játékmódjukt c konrepcióbn. Így vált ngyszerű lkítássá Ngy Zoltán Pndulphój is, s z egyházi fér-fiú lkj igy lett vlóbn rémületessé, víziószerűvé. A ridt király, félénk tnácsdó és becsinált főpp hárms: koronát feljánló és zt hűbéri jutlomként vissznyerő urlkodó, z ggódó Ftrvú és z Angliát gyűlölő Jánostól először megridó, később didlmsn cinikus Pndulpho együttese tlán z elődás legemlékezetesebb jelenetét hozz. Abszurdum és nturlitás, komikum és szorongás mondtonként váltják egy-mást, s gtyájábn istenéhez imádkozó őrült, fázó főpp nem pusztán reális térben mgsodik szereplők fölé, de mintegy z egész elődás jelképe is mrdht e mozdult. Ngy Zoltán tökéletesen érti e Shkespere és Brecht közötti stílust, ritmusérzéke tévedhetet len, s így humor is gyors, csttnó. De érti játékot Fülöp Zsigmond s duphint lkító Kerekes József (főiskoli hllgtó) is. Sok múlik zon, hogy z őáltluk megformált király és duphin ne legyen túl vásári, s minthogy múgy is festett krktereket lkítnk semmiképp se lépjék túl szerep htárit. Az állndó komédiázás fegyelmezettséggel párosul, s csk csodálhtjuk, hogy miként teremt Kerekes József élő embert hájs félbuzi üres krkteréből. Kubik Ann és Vss Év is meglelik helyüket z együttesben, s z utóbbi fő-ként hlál előtti monológbn lel önmgár, s teszi lkítását emlékezetessé. Sjnos nem áll mindez Esztergályos Cecíliár, ki új tgj színháznk, s ismerve elmúlt éveit, igen érthető, hogy miért áll át nehezen komplexebb lkformálásir, finombb megoldások-r. Tévesnek tűnik z z elképzelése, hogy szinte szkdtln kibálás zonos feszültségkereséssel. Holott Esztergályos ördögien jó színésznő egyéb-ként. Már szó volt Mácsi Pálról, s meg kell még említenünk Götz A n n, Szkács Eszter, Brnyi László, Czibulás Péter nevét is, kik kellő tájékozódóképességgel igzodnk el ezen cseppet sem egyszerű terepen. Gyerekek' színpdi jelenléte, ágy hiszem, mindig életveszélyes, s itt igencsk többről vn szó, mint kis Arthur egyszerű ottlétéről. Vjd Péter játszott (?) z áltlm látott elődáson kis trónkövetelőt, és rendezői pedgógi érdemének tűnik, hogy jelenléte nem volt idegesítő, ggódást kiváltó. A zenéről és díszletről már szó esett, jelmezeket Borsi Zsuzs tervezte, s zok erényéül szolgált, hogy nem nehezedtek rá szereplőkre, hgyták élni színészeket, hiszen túldíszítettség és stilizálás közötti utt meglelni sem könnyű feldt. F r edrich Dürrenmtt: János király (Várszínház) Fordított: Görgey Gábor. Drmturg: Mári Enikő. Díszlet: Csikós Attil. Jelmez: Borsi Zsuzs m. v. Zene: Kemény Gábor, Kocsák Tibor. Rendező: Kerényi Imre. Szereplők: Hirtling István, Vss Év, Götz Ann f. h., Kubik Ann, EsztergáIyos Cecili, Vjd Péter, Gri Viktóri, Funtek Frigyes, Szkács Eszter, Csák György, Fülöp Zsigmond, Kerekes József f. h., Dózs László, Ngy Zoltán, Mácsi Pál, Brnyi László, Czibulás Péter, Ferenczy Csongor, Bősze György, Bgó Bertln f. h., Győri Péter f. h., Kszás Géz f. h., Ngy Arpád.

14 NÁNAY ISTVÁN Cseresznyéskert Csehov-bemuttó Kposvárott Komédi vgy trgédi? - ez z eldönthetetlennek látszó kérdés 1903, moszkvi művész színházbeli bemuttó ót újr és újr megfoglmzódik Cseresznyéskert-premierek lklmából. De vnnk lkotók, kik nem zt kérdezik, hogy Csehov műve komédi-e vgy trgédi, hnem tudják, hogy komédi és trgédi. A hetvenes évek néhány kiemelkedő elődás - mindenekelőtt Brooké, Efroszé, Strehleré más - más módon, el-térő hngsúlyokkl, de egyként komédi és trgédi szétbogozhttln szintézisét képviseli. Ezeknek z elődások nk rendezői mguk művészi egyénisége és látásmódj szerint különbözőképpen, de lényeget tekintve hsonlón szkítottk Cseresznyéskert szélsőséges megközelítésmódjivl, s elődásuk reveltív htás, formi újdonság egyedül és kizárólg mű értő és érzékeny elemzésén, z írói krtnk, drb struktúrájánk felfejtéséből dódott. Ezeknek szintetizáló elődásoknk soráb sorolhtó Ascher Tmás kposvári elődás is. Komédiából színmű Blss Péter legutóbbi mgyrországi Csehov-elődásszéri kpcsán pécsi Cseresznyéskertről írt elemzésében lényeglátón és ngyon pontosn foglmzt meg drb komikumánk trtlmi es szerkezeti összetevőit, mű értelmezésének lpkérdéseit (SZÍNHÁZ, 1983/1), s ezzel mintegy szellemi-elméleti (vit) lpot dott drám minden újbb szín-re állítójánk. Kimutthtó, hogy Ascher Cseresznyéskert-értelmezése sok szempontból hsonló Blssáéhoz, mint hogy z is tény, hogy művészi egyéniségébe szervesen beépült z idézett rendezők műmegközelítésének számos szempontj, eredménye. A kposvári elődás természetesen nem különféle htásokról árulkodik, hnem Ascher szintézisteremtő készségéről, önálló, szuverén lkotói látásmódjáról tnúskodik. Még mielőtt z elődásról, nnk értelmezéséről szólnék, két olyn lényeges dologr kell utlnom, melyek rendezői lpállást világítják meg. Ascher újrfordítttt drbot, és megváltozttt z író műfjmeghtározását. Nyilvánvló, hogy rendezőt nem z zvrt Tóth Arpád gyönyörű, költői fordításábn, hogy néhol filológiilg kevésbé pontos, hnem éppen költőisége, mely eleve kísértés z elégikus megszóllttásr. Am nem fogdt el Elbert János-nk már említett pécsi elődáshoz készített mgyrítását sem, melyben - tlán épp költőiség ellenében - gykori, erőltetetten mi szófordult, kifejezés-mód, nyelvi szerkezet sokszor ellentétbe kerül figurák lényegével, szituációivl. Spiró György fordítás megőrzi Csehovszöveg poézisét, de textust mi beszélt irodlmi nyelvhez közelíti, és legtöbbször sikerül összhngb hozni színpdi szöveget szituációk értelmezésével. Az elődás műfji, meghtározás csehovi komédi helyett színmű lett. Ebben változttásbn Csehov-filológi újbb eredményei éppen úgy közrejátszhttk ( komédi szó trtlm mást jelentett Csehovnk, mint kár kor átlgos színházi embereinek, kár mi nézőnekszínésznek; ez műfji meghtározás főleg sztnyiszlvszkiji megközelítés elleni tiltkozás mitt került drb élére stb.), mint nnk felismerése, hogy jelen szóhsználtbn komédi szó túlzottn leszűkítő értelmű, Csehov-mű lényegét - prdox módon - sokkl inkább kifejezi szinte prttlnul tág trtlmú színműmeghtározás. Térélmény és látványvilág A Cseresznyéskert minden rendezőjének olyn lpkérdéseket kell tisztázni, melyek színrevitel módját éppen úgy meghtározzák mint z elődás, lényegét és kicsengését, zz: mit jélent cseresznyéskert, birtok, gyerekszob, milyen viszonyuk szereplőknek kerthez, s milyen egymáshoz, mit, milyen eszméket, ideológiát, törekvéseket képviselnek szereplők külön-külön és csoportosn, milyen nemzedéki viszony vn szereplők között és így tovább. A drb elemzői közül többen rámutttk rr, hogy mű főszereplője z kert, mely egyszerre konkrét vlóság és jelkép. Az elődások ngy része zonbn vgy z egyik, vgy másik jellegzetességet emeli ki, s ezáltl leegyszerűsíti kert szerepét. Vgy megjelenik színpdon vgy színpd hátterében mg díszletvlóságábn cseresznyés, vgy csupán beszélnek kertről. Am jelképpé, önmgánál többé válni csk olyn dolog válht, melynek konkrét vlóságlpj vn. A kertnek vlóságosn is léteznie kell hhoz, hogy metforikus jelentése lehessen. Az író zonbn egyetlen szerzői utsításbn sem írj elő zt, hogy kertet vlóságosn meg kell jeleníteni, de zt igen, hogy érzékeltetni kell jelenvlóságát. Nem véletlen, hogy minden jelentős rendező küszködik ennek z ellentmondásnk feloldásávl, s Strehlernek még z gondolt is megfordult fejében, hogy tlán tvszi természet szgát kellene színpdr vrázsolni kert megsejtetéséhez. Ez vlóságosság-jelképesség össze függés persze túlmutt kert értelmezésén, és z egész drb megjelenítésének ez z egyik kulcsproblémáj. Hiszep Csehov drbjibn szereplők, cselekedeteik és nem cselekvésük, tárgyik és vágyik egyszerre vlóságosk és vlmit jelképezők, tehát minden pillntbn dolgok és jelenségek e kettősségét egyszerre kell érzékeltetni hhoz, hogy Csehov-drbok polifonikusság kiteljesedjék. A kert zonbn csupán része birtoknk, cseresznyéssel egyenrngú szerepe vn háznk s benne gyerek-szobánk. A drb értelmezését lpvető-en meghtározz z, hogy milyennek ábrázolják Gjev-házt, hogy z egy régi fényében tündöklő vgy egy lepusztulóbn lévő nemesi kúri, illetve hogy z első és negyedik felvonás színhelyéül szolgáló gyerekszob mennyire gyerekszob, hogy z csk z emlékezet szerint z, vgy tárgyi vlóságábn is. Más lesz szereplők viszony birtokhoz, h csk nosztlgiából rgszkodnk hozzá, s más h ténylegesen. Megváltozik z emlékidézések trtlm, őszintesége, végső soron szereplők helyzete, h múltt idéző értékek elvesztésének fájdlmát z új értékeket hordozó jövőkép felsejlése oldj fel - zz múltb révedező és jövőről álmodozó szereplőkről vn szó -, vgy h sivár jelenről szól játék, melyben z emberek önmgukkl szemben sem őszinték, illúziókb kpszkodók, tljtlnok és tehetetlenek. A modern szcenik, z elődások két részre tgolás - z eredeti négy felvonás helyett - többnyire zt eredményezi, hogy egyetlen többé-kevésbé vriálhtó térben játszódnk z elődások, mi drbok lényegét befolyásoló kompromisszumokr kényszeríti rendezőket. Csehov drmturgiilg is ngyon következetesen htározt meg z egyes jelenetek színhelyét; zt, hogy melyik felvonás játszódik szbdbn, s melyik zárt

15 térben. A helyszíneket összemosó, jellegtelen színpdkonstrukciók zonbn ezt tgolást megszüntetik, s legtöbbször z sem derül ki, hogy szobbelsők szűk vgy tágs volt is drmturgii funkcióvl bír. A Cseresznyéskert esetében mező és ház, házon belül berendezett és kiürített gyerekszob meg fogdó-szob elkülönítése ugynúgy lényeges és értelmező funkciójú, mint hogy ezeknek helyszíneknek kilkítás, jellemzése is z. A cseresznyéskert milyenségével, illetve ház tereinek kiképzésével szorosn összefügg z elődás fehérsége". A C s e r e s z n y é s k e r t elődáshgyományihoz hozzátrtozik fehér szín, mely vgy fokoztosn sötétül el, vgy kontrsztként keveredik hozzá sötét árny-lt, fekete szín. Az, hogy egy elődás lpszíntónus milyen, z nem önkényes elhtározás kérdése, mint hogy egy Gseresznyéskertelődás minőségére nem grnci z, hogy díszletek, jelmezek urlkodó színe, más színrevitelekhez hsonlón, fehér, Csehov hngsúlyosn csk egyszer beszél fehér színről, mikor z első felvonásbn cseresznyefák virágzó szépségéről szól. Am fehér színhez tpdó sszociációk, kert foglmánk kiterjesztése - Egész Oroszország mi kertünk! " -, vlmint z, hogy cselekmény könnyed, világos színű ruhák viselésére lklms hónpokbn játszódik, okozhtták zt, hogy ngyon sok elődás lpszíne fehér lett. Strehler foglmzt meg legpontosbbn zt, hogy miért válsztott elődásához ezt színt, mikor kifejti, hogy vlmi évszkoktól független fehérség jellemzi d-rbot, melyet fehéren virágzó cseresznyéskert látvány és z őszi hóesés lehetősége fogll keretbe. Míg például Efrosz is teljesen fehér látványvilágú elődást rendezett, Brooké színház csupsz színpdánk koszos fli mint természetes díszlet között játszódott. A kposvári elődás négyfelvonásos, és Szlávik István díszlete különös módon oldj meg térbeli problémákt. Nyomsztó, zegzugos, lcsony, piszkosszürke flkkl és vstg mennyezettel htárolt szobábn kezdődik játék. A színpd elején, bloldlt egy beugró vn, itt áll fontos szerepet játszó százéves szekrény, innen nyílik drb elején még bezárt blk kertre. A szob közepén ülőgrnitúr, jobboldlt elöl egy kis iskolpd áll. Ez tér egyszerre zárt és nyitott, benne fogllttik szűken vett gyerekszob, de hátrfelé áttekinthetetlen Csehov: Cseresznyéskert (kposvári Csiky Gergely Színház). Csákányi Eszter (Vrj), Máté Gábor (Trofimov), Lukáts Andor (Lophin), Ngy Mri (Any) és Igó Év (Rnyevszkj) benyílókkl úgy tágul ki, hogy kil kul egy átjáróhelyiség is. Ez nem meghitt, nyuglms, gyereknevelésre szolgáló zug háznk, csk átmeneti trtózkodásr lklms tér, mint hogy szereplők is csk ideiglenesen vnnk birtokon. Itt nem érezheti mgát otthonosn z ember, nem lehet elernyedni, olyn kusz helyiség lprjz, milyen kuszák szereplők közötti kpcsoltok. Ebbe nyomsztó térbe vág bele éle-sen z elődás egyetlen vkító fehérsége: mikor kinyitják z blkot, oldlról ngyon erős, hngsúlyozottn fehér fény világít be színpdr, szereplőkre, kik megdermednek cseresznyéskert jelenlétét, tvszt, z életet jelképező világosságbn. Szinte bántó ez fény, s csk hosszú szünet után tudnk megszóllni szereplők: Az egész kert csup fehérség. " A kertet soh, egyetlen pillnt-r sem látjuk, ám kert jelenvlóság és jelképessége bbn színpdi gesztusbn, mit fehér fény hordoz, mrdéktlnul megszületik. A színpdi térkonstrukció váz további felvonásokbn is megmrd, ám mg díszlet vriálódik. A második felvonásbn eltűnik flk egy része, ettől áttetszővé, levegőssé válik tér, mely zonbn így is bezárt mrd. Néhány oszlop kerül színpd közepére, eléjük pedig egy kerti pd. A színpd hátrfelé félkörívben emelkedik. Minth egy kerti pvilonbn játszódn jelenet! Ez z felvonás, melyben nyár egy pillntnyi boldogságot ígér, szereplők álmit közvetlenül semmi sem fenyegeti, z árverésig még vn idő, tervezgetnek, kpcsoltok csírái lkulgtnk, de Csvrgó megjelenésével minden illúzió szertefoszlik. A térkiképzés, hátulról, oldlról dott szórt fények bágydtság, színpd nyomottság érzékletesen fejezi ki felvonás lphelyzetét. A hrmdik felvonás, fogdószob díszlete ngyobb, de h lehet, még zártbb, mint gyerekszobié. A tér belső osztási itt is zugokt képeznek, benyílók mögött sötétség vn, s ez hely is áttekinthetetlennek tűnik. A negyedik felvonásbn ngyjából visszáll z első felvonás díszlete, de jobb oldli fl előbbre kerül, így hngsúlyosbbá válik szbdb vezető jtó. A színpd csk-nem üres, útitáskák sorkoznk szín-pd jobb oldlán, elöl, s z öreg szekrény helyén ngy kupc rongy láthtó. Aschernél terek konkrét helyszínek, ugynkkor szobák egymásb csúsznk. Nincs éles htár gyerekszob és nppli, fogdó és z ebédlő, hll és gyerekszob között. Bár szerzői utsítás szerint zonos helyszín drb elején és végén, kezdetben szereplők színpd bl oldlán jönnek be házb, befejezéskor pedig jobb oldlon távoznk. A tér ugynz, és mégis más. A kposvári elődás díszletében nincs fehérség. Kopott flk, szegényes bútorzt, lcsony mennyezet, gyér fények teremtik meg történet vizuális közegét, szereplők bezártságot, kilátástlnságot suglló helyzetét. Ebben sivár térben mozognk Szkács Györgyi kitűnő ruháibn szereplők. A jelmezek rendszere sem követi csehovi tmoszférszínház különböző hgyományit. Nincs egységes lpszín - például fehér (s ennek megfelelően z lpszínek komorbbá válás) -, nincs fekete-fehér kontrszt. A ruhák elsősorbn figurák jellemét, helyzetét tükrözik. Gjevet természetes elegnci jellemzi, vele szemben Lophin szintén jó öltönyöket hord, de nem áll jól rjt ruh. Ljubov tolettje különös, ebbe világb nem illő elegnciájú. Trofimov kinőtt, kihízott kék öltönyt és mgs szárú cipőt visel, Firszen roggynt ndrágszárú fekete frkk és fején szlmk-

16 Jordán Tmás (Gjev) és Igó Év (Rnyevszkj) kposvári Cseresznyéskertben lp vn, Jás lezserségét csíkos világos ndrág és ing is kiemeli, Jepihodov szerencsétlen voltát kelleténél rövidebb, sötét színű ndrág és z lól kilátszó fehér zokni sutság is fokozz stb. A jelmezek is ngyon pontosn kifejezik zt, hogy Gjev-házbn összegyűltek mindegyike jelentéktelen, üres, nevetséges lény. Rnyevszkj és Lophin Ascher zok közé hzánkbn és másutt is ritk rendezők közé trtozik, kik z elődást z írói szöveg mélyrehtó, pontos és következetes nlíziséből bontják ki. Cseresznyéskert-elemzése során mgától értetődően vetette el zokt szokásos és kényelmes interpretálási lehetőségeket, melyek vgy múlttól vló könnyesmosolygós búcsúr, vgy egy új világ eljövetelébe vetett hit ki-fejeződésére, vgy földbirtokos és kpitlist rend htlomváltásár egyszerű-sítik le drámát. Aschernél nem ez vgy z szereplő kerül z elődás középpontjáb, nál minden figur egyformán fontos szerepet játszik, hiszen nem Gjev és Rnyevszkj trgédiájáról, nem Lophin győzelméről vgy Trofimov jövendöléseiről, Any és Trofimov új életet ígérő egymásr tlálásáról szól drám, hnem egy ptthelyzetről, mely-nek mindenki egyformán részese, elő-idézője és szenvedője. Nem múltról és nem jövőről szól drb, hnem jelenről. Vgy másképpen foglmzv, nosztlgiáb vont múlt éppen úgy hzugság, mint z utópikus jövő, z egyedüli relitás jelen, mi olyn, milyenné z emberek teszik. De Cseresznyéskert szereplői vgy nem tesznek semmit, vgy meglévő értékek pusztításávl, bizonytln fedezetű értékek reményében cselekszenek. S kár így, kár úgy viselkednek, mindenképpen szánnivlón nevetségesek, mert erőtlenek, tljtlnok, kis nekibuzdulásik előre láthtón kudrcb fúlnk, s helyzetükből csk Szimeonov Piscsik-féle túlélők és Jásféle feltörekvők húzhtnk hsznot, Ascher rendezésében nincsenek látványos muttványok, ggek. A figurák helyzeteit úgy bontj ki, hogy zok minden felesleges mgyrázkodás nélkül hordozzák drám mondndóját, igzságát, sjátos csehovi komédijellegét. Bár z elődásbn mindenki egyenrngún fontossá vált, drb két főlkj mégis Rnyevszkj és Lophin. Ők zok, kik két végletes létezési módot, sodródást és cselekvést megtestesítik. Kettejük figuráj és közöttük lévő viszony kidolgozás z egész elődás szempontjából meghtározó. Rnyevszkj megérkezése birtokr különleges esemény. Nemcsk zért, mert z unlms vidéki életben minden érkezés vgy távozás ngy dolog, s egy külföldről érkező személyt még ngyobb kíváncsiság vesz körül, mint más hlndót, hnem főleg zért, mert Rnyevszkjából vl-mi furcs sugárzás árd. Vonzásáb kerül mindenki, férfi és nő egyránt. Szépségének és dekdenciájánk, könynyelműségének és relitások iránti fogékonyság hiányánk, titokztosságánk és kitárulkozásánk együtt veszélyes vonzás vn, miközben e tuljdonságok elfedik figur állhttlnságát, bizonytlnságát. Lophin hirtelen meggzdgodó, feltörekvő válllkozó típus, ki bár meg, veszi mgánk birtokot, mindent-mit z jelképez, el is pusztít. Számár birtok megszerzése elégtétel őseinek sorsáért és felemelkedés újbb esz-köze, igzolás. Am zzl, hogy pénz-fizttás pillntnyi előnyeiért fákt ki-vágtj, földet felprcellázttj, házt lebonttj, ez trnzkciój semmivel sem több vgy más, mint nyerészkedése máktermesztéssel. Bármit tehet Lophin, z mrd, ki volt. Nem egy új kor képviselője, csupán pillnt dt lehetőségek hszonélvezője. Rnyevszkját lgó Év, színház új tgj, Lophint Lukáts Andor játssz. Ez szereposztás z elődás egyetlen igzi bukttój. Egyrészt két színész korából zvró ellentmondás következik, másrészt színésznő csk részben képes megoldni szerepét. A kposvári színház társultánk összetételéből dódik, hogy bizonyos színészkorosztályok hiány mitt furcs, fitlított szereposztások születnek. Ez esetben is z író áltl megdottnál fitlbbk szereplők. Ez önmgábn nem bj, csk kkor válik zzá, h fitlítás nem tlálkozik drb lényegével, vgy h z egymás közötti korviszonyok felborulnk. Ez utób-

17 bi következett be Igó és Lukáts szerepeltetésével. Rnyevszkjánk felnőtt. lány vn, s egy beszélgetésből kitűnik, hogy egy-szer már felnőttként kötözte be gyerek Lophin sebeit. Azz z sszony közel jár negyvenhez, s Lophinnk nrindenképpen jóvl fitlbbnk kell lennie Rnvevszkjánál. Igó Év figurájáról semmiképpen sem lehet feltételezni drbból következő életkort, Lukáts Andor Lophinj pedig jelentősen idősebbnek tűnik Rnvevszkjánál. Nem zvrn ez korkülönbség-problém, h drmturgii munk során kiikttnák zokt konkrét utlásokt, melyek szereplők s nemcsk e kettő, hnem például Giev és Firsz korár vontkoznk. H ettől eltekintünk, Igó Ev kitűnően muttj meg Rnyevszkj tétovságát, pózit, sehov nem trtozását. Am hiányzik belőle z vrázs, z sugárzás, mi mgához vonzz környezeté-nek tgjit. Hideg szépségű z ő Ljubovj. Nehéz eldönteni, milyen is vlójábn ez z sszony, mennyire őszinték emlékező szvi, hiszi-e zt, mit mond, vgy mgát is becspj z emlékek idézésével. Nehéz eldönteni, hogy ő váltj-e ki. z iránt megnyilvánuló rjongást, vgy mindz, mit ő, párizsi dám jelent többieknek. Az eldöntetlenségek egyszerre válnk előnyévé és hátrányává z elődásnk, mert egyrészt vlmi furcs sejtelmesség veszi körül z sszonyt, másrészt bizonytlnságbn hgy számos rész let értelmezésében. Lukáts Andor ngyszerű lkításábn Lophin rendkívül ellentmondásos figur. Nivitás és rvszság, lelkesedés és rezignáció keveredik benne, megkprinthtó jvkr zonnl lecsp, de z nygi sikerek nem teszik boldoggá. Végső soron ő is tljtln és céltln ember, kárcsk --- más módon és indítékból - Rnyevszkjáék. Az elődás kezdetekor álmából rid fel, és rjongóvárkozó szvkkl szól z érkező sszonyról. Lukáts rendbe hozz öltözékét, de klpját felteszi szekrény tetejére. A színész ebbe gesztusb sűríti nnk jelzését, hogy Lophin prszt, máskülönben sen viselkedése, sem megjelenése nem utl szármzásár és helyzetére. Ahogy Lukáts odbújik Rnyevszkj-.Igó lábihoz, hogy beszél nővel, bbn férfi gyerekkorából táplálkozó gyerek -ny és férfi-nő kpcsolt bonyolultság fejeződik ki. Lukáts lkításánk csúcspontj természetesen hrmdik felvonásbeli monológ, mikor bejelenti birtok megvásárlását. Lukáts nem örül birtoknk. A kérdés-re, hogy ki vette meg kertet, úgy vágj od feleletet, hogy bbn rátrti büszkeség szomorú szégyenérzettel párosul. Belelkesedik, mikor z árverés részleteit meséli, de egyre keserűbbé válnk szvi, mikor z őseinek szerzett elégtételként értékeli földkerekség legszebb birtokánk " megvételét. Multozás csöppet sem felszbdult, megridt, remegő társság közepén egy-re mgányosbb lesz I.ophin. Lukáts felkp egy sztlkát, és zzl kezd hdonászni, tánc romboló őrjöngéssé fjul. Ez kiábrándult multozás olyn, mint egy hláltánc. Kommunikációképtelenség Az elődásbn felerősödik z Csehovdrbok szerkesztéstechnikájából dódó sjátosság, hogy szereplők egymás mellett elbeszélnek. Nem párbeszédek zjlnk színpdon, hnem mindenki mondj mgáét, s csk legritkábbn tlálkoznk szvk, mondtok, s még ritkábbn gesztusok, tekintetek. A Cseresznyéskertben legkülönfélébb párosításokbn tlálkoznk szereplők, de közöttük mégsem lkul ki semmiféle kpcsolt. Lophint és Vrját környezetük egymáshoz trtozóknk tekinti, de h egyedül mrdnk, képtelenek érzelmeiket kifejezni. A negyedik felvonásbeli leánykérés-jelenetben Lukáts Andor és Csákányi Eszter ennek z állpot-nk minden gyötrő méhségét megmutt-j. Csákányi lázsn rohngál fel-lá szobábn, keres vlmit, vgy leglábbis úgy tesz, minth keresne, Lukáts színpd közepén áll. Vrj számár fontos lenne házsság, Lophinnk lát-htón kevésbé. A jelenetnek mégsem ez különbség dj meg lényegét, hnem z, hogy ezek z emberek képtelenek egymáshoz szólni, képtelenek rról beszélni, mi szívüket nyomj, s ez nyilván nem először s nem is utoljár történik meg velük. A fitlok prtnerkeresése, egymásb kpszkodási vágy átszövi drbot: Jepihodov Dunvsát üldözi, Dunvs Jását, Any Trofimovot, Vrj elfojtott féltékenységgel figyeli e kpcsolt liglkulását, miközben esze szerint Lophint válsztná. Vrj összetett lelki világát finom eszközökkel muttj meg Csákányi Eszter. Amikor Anyát megérkezésekor fogdj, z örömöt elnyomj z irigység mitt, hogy míg ő otthon kuporgt és dolgozik, ddig Any Párizsbn urizál. Tudj, számár elérhetetlen mindz, mi másiknk z ölébe hullt. Az irigységet zonbn kompenzálj zzl, hogy túlárdó szeretettel bbusgtj lányt, kit Ngy Mri játszik. Am egyik állpotbn sem tud két lány egy Igó Ev (Rnyevszkj), Jordán Tmás (Gjev), Tóth Bél (Firsz) és Máté Gábor (Trofimov) ( Fábián József felvételei)

18 mássl szót érteni, hiszen világuk nem zonos, nem ugynzt nyelvet beszélik. Csákányi Vrjáj nem csúny, pác-szerű vénlány. Csk szomorú és kiábrándult. Semmit sem vár z élettől, bele-törődött bb, hogy további évei is szürkeségben, egyhngú munkábn telnek el. Ezért nemi olyn éles, inkább csk tehetetlenséget kifejező második fel-vonás végi, Ljubov pénzszórás elleni felcsttnás. A hrmdik felvonásbn, Lophin birtokvásárlási bejelentését követően Csákányi minden tetrlitás nél-kül, szótlnul és mgábn mindennel leszámolv dobj od színpd közepére ház kulcsit. Ezzel visszfo gott, éppen ezért roppnt erőteljes gesztussl fejezi ki színésznő Vrj belső drámáját. Hiszen birtok elvesztésével egyedül ő - és Firsz - z, ki vesztett vlmit, senkit sem köt vlódi érzelmi szál birtokhoz, csk zt, ki itt élte le egész életét, s zt, ki ezért birtokért dolgozott. S ő vált hjléktlnná, ő vált leginkább ki-szolgálttottá, kinek még Lophinnl vló házsság sem jöhet létre. A Lophin-Vrj kpcsoltnál nem kevésbé ellentmondásos z Any és z örökös diák, Trofimov közötti viszony. Az életidegen diák és z életet nem ismerő lány között lig hihető, hogy trtós kötődés jöhessen létre. Ascher egyik legtlálóbb kompozíciój második felvonás végének beállítás, mikor fennkölt eszmékről szvló Trofimov és szerelemre vágyó Any kettősét úgy zárj le, hogy Vrj hívás elől menekülő fitlok tétován indulnk folyóprtr, keresik egymás kezét, mguk sem tudják, mit tegyenek, egymásb kpszkodjnk vgy sem, szeretnék meg-fogni egymás kezét, de másikt kereső mozdultuk félúton megtorpn, kezek ugynúgy elmennek egymás mellett, mint hogy szvk. Az utolsó felvonásbn érezhető: két fitl közötti viszony olyn, mint egy több évtizedes házsságbn, Any és Trofimov között nem született igzi érzelem, szerelem. A komikum fokozti A Cseresznyéskert egyik legfontosbb, Rnyevszkjávl és Lophinnl egyenrngú szerepe Trofimové. Ő szónokol jövőről, rról, hogy Egész Oroszország mi kertünk! ", rról, hogy Dolgozni kell! ", ám ő nem dolgozik, z egyetemet nem fejezi be. Nyilvánvló z ellentét szvk és tettek között, nehéz hinni nnk szvábn, kinek elképzeléseit nem igzolj z élete. Ennek figuránk z értelmezése drb értelmezésének is z egyik kulcs. H Trofimov lelkes szónokltit komolyn vehetnénk, kkor ezt egy szebb jövő megjósolásánk tekinthetnénk, tehát figurát komolyn kellene vennünk. Am ennek ellentmond z lk írói jellemzése, drbb ágyzottság. Az z itt érhető tetten leginkább z, hogy Csehov milyen áttételesen értelmez-te komédiánk mg drbját. Máté Gábor tökéletesen vlósítj meg csehovi komikumot. Már megjelenése is ellenállhttlnul komikus, ugynkkor vlmi fenyegető és szánlmt keltő jel-leget is hordoz. A kinőtt-kihízott ruhából előremered színész szemüveges feje, kezeit pedig többnyire zkójánk mgsn lévő zsebeiben trtj. Az előreszegett nyk és hátrfeszített kr merevvé teszi színész mozgását, s figur olyn, mint egy gresszív teknősbék. Máté megszóllási mindig támdók, kkor is, h próféciál, kkor is, h lelkesedik, vgy védtelen és kiszolgálttott. A szvkt kipréseli mgából, ezért még szebb jövőről szóló mondti is ellenszenveseknek, hitelteleneknek tűnnek. Másfjt komikumot képvisel Helyey László Jepihodov lkjábn. A peches könyvelő figuráj olcsó megoldásokr csábítj áltlábn színészeket, hiszen kétblkezesség ábrázolásár számos humoros ptron áll rendelkezésükre. Helyey trgikomikus lkot formál Jepihodovból, kinek szerencsétlenségei nem ngy horderejűek, tehát sem ngyon szomorkodni, sem ngyon nevetni nem lehet rjtuk. Az esemény és z események megélése közötti kontrszt válik nevetségessé, s nem z, hogy férfi például megbotlik küszöbben. Már második felvonásbeli kertjelenetben, mikor Jepihodov gitárját mndolin-nk mondj, s pisztolyáról beszél, illetve mikor Dunys visszküldi házb, figur sete-sutság mögött vlmi-féle nevetségessé válást kompenzáló, el-fojtott indult érződik Helyey lkításábn, mi hrmdik felvonásbeli dákó eltörésekor felszínre is tör. A figur mbivlens lénye mgyrázz zt, hogy Jepihodov lesz Lophin távollétében birtok felügyelője, s ezzel egyértelművé válik, hogy minden szempontból közelebb áll Jásához, mint zokhoz, kikhez trtozni szeretne. Jás szintén rendkívül lényeges szereplője drámánk, jóvl fontosbb, mint zt hgyományos színre állításokbn megszoktuk. Jás nem egyszetűen egy ins Rnyevszkjánál, ki megjárt Párizst is. O z, ki pimszságávl, dörgölőzésével, lklmzkodóképességével túléli Gjev-ház minden lkó-ját, vendégét. Bezerédy Zoltán dicséretesen tkrékos eszközökkel muttj meg pár frnci szót felszedett, z urk és személyzet körében egyránt otthonosn mozgó, Gjev sértő, rendreutsító megjegyzéseit, minth meg sem hllná őket, rezzenéstelen rccl fogdó, z érte epekedő Dunysát -Kristóf Kt életteli lkítás - lekezelő, múltját megtgdó, pitiáner feltörekvőt. A legszélsőségesebb komikumot Szimeonov Piscsik és Srlott Ivnovn lkítói képviselik, nnk megfelelően, hogy e két lk két szélsőséges típust testesít meg. Szimeonov Piscsiket, z örökké pénzért loholó, z élet mindennpi örömeit élvező, gyógyszert mrékszámr nyelő, legyűrhetetlen prlgi földbirtokost Csern Csb játssz - hibátlnul. Alkításából süt figur begyöpösödöttsége, hngosság mögött rvsz együgyűség rejlik, pénzkérése nem bjbn lévők könyörgése, hnem vlhogy mindig lesz tpsztltávl bírók rutinszerűen hngzó kunyerálás. Ahogy Csern Csb Szimeonov Piscsikje tökéletes ellenképe Gjevnek, úgy Pogány Judit Srlottáj, kényszerűen emncipálódó nevelőnő Rnyevszkj, Any és Vrj áltl megtestesített nősorsok ellenpontj. Pogány Judit nem be-szél kcentussl - így kérte Csehov is Művész Színháztól, de z évtizedek során ennek épp z ellenkezője lett hgyomány -, s nem nevelőnőt hngsúlyozz szerepben, hnem nőt, ki férfiruháb bújik, bűvésztrükköket tud, fogd-j, sőt kikényszeríti z udvrlást, puskát hord, pttog, mint egy lbd, s bár-mily rossz kedve, nem lehet kimozdítni kedélyéből, mert ezt ő nem engedheti meg mgánk. A második felvonásbn, mikor pdon négyen - Jepihodov, Srlott, Jás és Dunys - együtt ülnek, pontosn kijelöli rendező, hogy hová, milyen körbe trtozik ez nő, ám hogy közös éneklésben részt vesz, hogy puskájávl játszik, mjd egyetlen mozdulttl pdnál álló biciklire veti mgát, és körbekrikázv távozik, zzl színésznő ennek z szszonynk kvázifüggetlenségét is jelzi. Ennek felvonásnk z lphngult különben sokkl felszbdultbb, mint többié, s csk végén komorul el, mikor legendásn rejtélyes hng szóll meg, illetve mikor megjelenik Cs-

19 vrgó. Gyuricz István Csvrgój végzetszerűséget, fenyegetettséget hoz színpdr, s ligh véletlen, hogy lkj felidézi kposvári János vitéz keserű, kiábrándult értelmiségi-bgóját. A gzd és ins Gjev és Firsz szerepét szerzői előírásnál jóvl fitlbb színészek játsszák, ám esetükben ez kevesebb problémát okoz, mint miről Rnyevszkj-Lophin kettős esetében beszéltem. Jordán Tmás rezignált, szemlélődő Gjevet lkít, kit csk biliárd tud fel-lelkesíteni. Kívülről nézi z eseményeket, fel-fellelkesül ugyn, mikor tervezgetni kell, hogyn lehet kiláblni z nygi bjokból, de cselekvésre lig futj energiáiból. Azt, hogy dolgozni kell, ugyn-olyn beletörődéssel veszi tudomásul, mint zt, hogy elárverezik birtokot. Fel sem fogj, hogy megváltozik z élete, mivel nem él vlóságbn. Firszet Tóth Bél játssz, Ascher jelmezzel, prókávl is hngsúlyozz, hogy ez z öregember egy őskövület, múlt egy emléke, ki mg nkronisztikus voltávl még inkább kiemeli z egész társság lehetetlenségét. A színész nem játssz túl z öregembert, csupán jelzi vénséggel járó nyvlyákt, tüneteket. S nem válik könnyes trgédiává hlál sem. Amikor Gjev-ház kiürül, s z jtót bezárták, felhngzik fejszecspások tomp hngj, és előcsoszog Firsz, vckot keres mgánk. Az üres teremben csk egy ilyen helyre bukkn, százéves szekrény helyén hgyott rongykupcr. ide, régi ruhák, nygok közé dől le csknem százéves öreg ins, minth csk ludni krn, Jelképes gesztus, ugynkkor nélkülöz minden érzelmességet. Mint hogy z elődás egészéből is hiányzik z ellágyulás, z érzelgősség. Kemény, komédi mögött trgédiát is megmuttó, konzekvens Cseresznyéskertinterpretáció láthtó Kposvárott. Csehov: Cseresznyéskert (kposvári Csiky Gergely Színház) Fordított: Spiró György. Díszlet: Szlávik István m. v. Jelmez: Szkács Györgyi m. v. Zenei vezető: Hevesi András. Büvésztrükk: 1,A X. A rendező munktárs: Czeizcl Gábor. Rendező: Ascher Tmás. S z ereplők: Igó Ev, Ngy Mri, Csákányi Eszter, Jordán Tmás, Lukáts Andor, Máté Gábor, Csern Csb, Pogány Judit, Helyey, László, Kristóf Kt, Tóth Bél, Bezerédy Zoltán, Gyuricz István, Kós BéI, M o hácsi János, Szántó György, ifj. Somló Ferenc, Tpodi Gbriell, Gecse Joli, Stell Attil. SOMLYAI JÁNOS Egy főszerep metmorfózis Az ügynök hlál Debrecenben Vn drámirodlombn néhány mű, melynek elemzésével, értelmezésével már könyvtárnyi irodlom fogllkozik. Csodáj, vrázs színháznk, hogy egy-egy újbb bemuttóvl mégis tud újt mondni e drbokról. Persze kevésbé sikerült elődások esetén megesik, hogy z újt kritikávl mondtj cl. Az elő-dás hibái hívták fel figyelmet mű ddig tlán nem eléggé ismert jellemzői-re. Végül z is szolgálht tnulsággl, h csupán könyvtárnyi irodlom tnulmányozásánk hiányát érezni z elő-dásból. Arthur Miller Az ügynök hlál című drámájáról is sokn írtk már. Mg mű is jól ismert, s így tlán nincs szükség prólékos ismertetésére. Értelmezéséhez is csupán zokt drmturgii jellemzőit vázolom, melyek drb Csokoni színházbeli elődásávl függnek össze. Willy Lomn sikertelen ügynök. Lehetőségeiről mégis mind távolbb eső terveket sző. Alomképekben él önmgát és csládját illetően. Mikor vlóság és álmi közti feszültséget sejteni kezdi, múltját fogj vlltór. Válszt keres: miért lkult így z élete? De titkon bizttást is remél: tlán vn még lehetősége vlmi jobbr, Végül kilátástln helyzetét felismerve öngyilkos lesz, bízv bbn, hogy ezzel egy ngy összegű életbiztosítás kifizetését is eléri. E tettétől vlódi " sikert remél, és megnyugvást, hogy így fián is segít. A drbbn Willyt körülvevő személyek nem változnk, nem lkulnk. A mű szerkezete is utl erre: két np ltt, és z ezen idő ltt megjelenő emlékképekben játszódik. (Sjátosság z emlékképeknek, hogy bennük - mivel több évet ölelnek át - egyesek élete változik. De ők mguk nem.) Feltehető kérdés: Biff, Willy fi, ez lényeges figur, ő sem változik? Nem, leglábbis mennyiben megváltozás nem egy folymt eredménye, hnem egy dott pillntbn lezjlott törés. Addig, illetve ttól kezdve világhoz vló - és pjáénál rcionálisbb - viszonyábn ő is állndó. Kétségtelen, hogy érzékenyebb, mint többiek, ez zonbn nem keverhető össze változássl, fejlődéssel. Érzékenységének megnyilvánulásit is jobbár Willy mgtrtás, cselekedetei hívják elő. Csk rr rekciók, A hétköznpokbn elfogllt helyzetét tekintve Willy Lomn sem változik lényegesen. Csupán " sikertelensége egyre ereszkedő stációit járj végig. De z ő esetében z döntő, hogyn z önmgához és világhoz vló viszony, illetve hogy e viszony megsejtése, felismerése fejlődik. Az őt körül-vevő szereplők sttikusságánk éppen bbn vn jelentősége, hogy ' Willy gynúj sikertelenségéről, fiávl vló meg-romlott viszonyáról tetté, öngyilkossággá válhsson. E szerepek szinte mérő- Miller: Az ügynök hlál (debreceni Csokoni Színház). Tihnyi Páter (Bernrd) és Mensáros László (Willy Lomn)

20 eszközök, hogy változtlnságukkl Willyt sját helyzetére rádöbbentsék. Konfliktust teremtő szempontból nem egyen-lő prtnerei Willynek, hiszen nem köztük és Willy, hnem Willy és világ között, illetve Willyben önmgábn feszül ellentét. E szereplők htás későbbi trgédiábn csk áttételes. Felfokozott és z előre biztosr vett sikernek kijáró várkozás előzte meg debreceni bemuttót. Willy Lomn: Mensáros László. A színre állításnk z elődásból kiolvshtó koncepciój sem volt ennél több: játssz főszerepet egy erős színészi egyéniség. Ez zonbn kevés volt sikerhez; egyfjt - végig nem gondolt - túljátszást vont mg után, hogy eltüntesse főszereplő és z elődás többi résztvevője közötti szk-mi különbséget. Drámát módosító mértékben változott meg Biffnek, Willy fiánk (Sziki Károly), Chrleynk, Willy brátjánk (Sz. Kovács Gyul), Bernrdnk, Chrley fiánk (Tihnyi Péter), kisebb mértékben Hppynek, Willy másik fiánk (Fésüs Tmás) szerepe, szerepének súly. E figurákt lkítóik szövegből és gesztusból semmilyen drámi lehetőséget ki nem hgyv túljátszották. Sziki Károly és Tihnyi Péter esetében még szerepértelmezési tévedés-ről is beszélhetünk. Ők négyen főképp megformálás külsődleges eszközeivel igyekeztek szerepüket rr drámi szintre tornázni, mely Willy Lomn (és Mensáros) esetében lpvető lényeg. Azzl, hogy csupán szövegük elsődleges jelentését játszották (és zt is túl), nem Willy Lomn önmgávl és világgl vló ellentmondását és ennek megsejtéséből fkdó trgédiáját láthttuk, hnem Willy és z őt körülvevő személyek konfliktusink soroztát. Ennek lett egyik feltűnő és nem várt eredménye, hogy Willy szerepének súly is csökkent. Ezért támdhtott Mensáros lkításávl szemben is hiányérzetünk. (Persze, bizonyosságot, hogy ő vlóbn kitűnően meg tudná formálni Willy Lomnt, még ez közepes színvonlú elődás sem tette kétségessé.) Ebben z elődásbn Willy trgédiáj csk z említett konfliktusok függvényeként értékelhető, ehhez viszont hiányzott rendező (Bohák György) htározott mondndój. (Csk példként: egy ilyen koncepcióbn nemzedéki ellentét vgy társdlmi különbségek terem-tette feszültségek lettek voln döntőek. Viszont ezek is kidolgoztlnok mrdtk. A szerepérték-módosulások lényeges különbségek Miller drámájához képest. E közepes színvonlú elődásbn nem-csk mást, de kevesebbet is kptunk, mint miről Miller drámáj szól, mint mire egyébként lehetőséget d. Debrecenben Biff és z pj közti elhibázott hngvételű viszonyhoz lkult z elődás. Sziki Károly görcsösen kereste feldtát: Biff helyét Willyhez vló kpcsoltábn. A trgédi okát jelentő központi mgot második felvonás egyik múltt idéző emlékképében vélte megtlálni. E jelenetben Biff mint bukott diák pjához utzik Bostonb, hogy tőle segítséget kérjen. Vártln megjelenése révén rjtkpj pját nnk szere-tőjével. Biff lelkileg összetörik, pótvizsgázni sem kr már. Életét változttt meg felfedezés ". Sziki (de mások is) ezt z ominózus jelenetet tekintették drám kulcsánk. Mindent rr és bból épített. Elfelejtve, hogy Willy trgédiájábn e jelenet nem döntő. Sziki gesztusibn, hngsúlyibn játék kezdetétől fogv mind htározottbbn épített z p és fi közti ellentét-re. Oly nyilvánvlóvá tette z - kkor még ismeretlen okú - ellentétet, hogy meg kellett foglmznunk kérdést: mi történt e két ember között? Miért ilyenek egymássl? A feltűnő hngsúlyok eltúlozták és megváltozttták e viszony drámi értékét. Jól jellemzi e hibás szerepformálást z első felvonás egyik - későbbieket erősen befolyásoló - jelenete. Ez z első lklom, hogy Lomn cslád együtt vn. A másnpi teendőkről beszélgetnek. Biff egy Oliver nevű üzletembert, volt munkdóját készül felkeresni. Szeretne újból ott dolgozni. Willy lendületesen és nemcsk önmgát ámítv bizonygtj fi kíválóságát. Eléri, hogy Biff kezdetben óvtos tervezgetést lssn - h hinni még lig is meri - egy didlms, már előre elkönyvelhető sikerré formálj. Már nem munkáról, hnem egy ngy kiugrási lehetőségről beszélnek. Willy egyre jobbn beleéli mgát fi másnpi helyzetébe, szárnykt kp, megállás nélkül fújj mgáét. Lind (Agárdy Ilon), Willy felesége is közbeszól. Fiát bátorítj három-négy szóvl. De Willy, felesége egyik közbekotyogás után, rászól z sszonyr: megengednéd, hogy befejezzem? Mensáros e három szóvl, jelenet áltl megkomponált csúcspontjávl Willy önmgához és csládjához vló viszonyánk ngyon érzékletes és félreérthetetlen képét dt. E megjegyzése hngsúly, hngereje lig különbözött korábbikétól. A három szó épp csk gyorsbb és tónusábn kimértebb. A hng prányi ingerültsége csk nnk szólt, hogy továbbr is Willy szeretné tervezgetést irányítni. A türelmetlen önzést hllottuk. Azzl, hogy elmondt, átélhette fi másnpi sikerét, csládj körében és önmg előtt is győztesnek érezhette mgát. H Willy gorombán kiáltott voln Lind felé zt három szót, épp önmgát fosztott voln reg ttól, hogy érezze z éltető sikert. E szvk nem Lindát támdták: félelemről árulkodtk, hogy kikerülhet kezéből beszélgetés irányítás, siker. Cskhogy e megjegyzés után Sziki (Biff) érthetetlen és indokoltln dühvel kiáltott: nyávl ne merj ordítni! Bántón és feltűnően elhibázott volt Sziki hngsúlyozás, hngjánk ereje. E vehemens kiáltássl Biff vált konfliktus ngyobb drámi erővel rendelkező szereplőjévé, sőt drám egészére vontkoztthtón is többet sejtetett mgáról, mint mire vlóbn lehetőségei voltk. Azzl pedig, hogy így Willyről is komolybb hibát, bűnt tételeztetett fel, Willy későbbi trgédiájánk élét tompított. Vlószínű, hogy e tévesen értelmezett jelenet hozzájárult hhoz - Tihnyi Péter szerepformálásán kívül -, hogy Bernrd jelentősége megnőtt ebben z elő-dásbn. Ő kezdetben csupán izgág, lelkesen tnuló kmsz, brátj Biffnek és Hppynek. Az első felvonásbn mindössze két-három emlékképben jelenik meg. Ezt követően már csk második felvonásbn lép színre egy rövid, jelen idejű képben. Korábbi izgágság eltűnt, már nem lelkesen tnuló kmsz, de szorglmsn és eredményesen tevékenykedő ügyvéd. Willy ebben közös jelenetben felteszi kérdést Bernrdnk: mondd, mi titk... miért sikerült neked... és neki (ti. Biffnek) miért nem? A kérdés nem Biffre vonátkozik, sokkl inkább sját mgár. Ez még nem szembenézés önmgávl, de már repedések Willy Lomn önámítássl épült hermetikus világán. Hiszen éppen z ezt megelőző jelenetben történt, hogy állásából kidobták, s benne most először sját világ összeomlásánk képe jelenik meg. De Mensáros lkított meglázott, lelkileg összetört Willy még nem tudt, nem krt tudomásul venni visszfordíthttln trgédiát. Felszínesen kedélyeskedő, figyelmetlen, ritmustln, fhngú csevegéssel krj elhitetni, hogy