T A R T A L O M. játékszín PÁLYI ANDRÁS. arcok és maszkok. fórum. négyszemközt. világszínház. drámamelléklet

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI ELMÉLET ÉS K R IT IK A I FOLYÓIRAT X I I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM T A R T A L O M M Á J U S FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R IVÁN FŐSZERKESZTŐ- HELYETTES: CSABAINÉ TÖRÖK MÁRIA játékszín PÁLYI ANDRÁS Hol is vgyunk t uljdonképpen?" (1) NÁNAY ISTVÁN Egy közülünk vló Félkegyelmű ( 8) SZÁNTÓ JUDIT Királyi multság (13) Sz-y Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , Mcbeth, véres költő"-szolnokon és Veszprémben (18) rcok és mszkok ÉZSIÁS ERZSÉBET Az p: Rjhon Ádám (21) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 240,- Ft, fél évre 120,- Ft Példányonkénti ár: 20,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest, Postfiók 149 Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó HU ISSN A borítón: Lukáts Andor (Részeg), Tóth Év (Mni), Blky Géz (Henryk) és Kiss Jenő (Kncellár) Gombrowicz Esküvőjének kposvári elődásábn (Fábián József felvétele) A hátsó borítón: Otto Sujn díszlete Dosztojevszkij: A félkegyelmű kecskeméti elődásához (Iklády László felvétele) fórum SZEKRÉNYESY JÚLIA Az vntgrde székecskéi (22) négyszemközt SAÁD KATALIN Személyes vllomás helyett (25) ZÉTÉNYI LILI Beszélgetés új színházi vezetőkkel (32) CSÍK ISTVÁN A szükségesnél is kevesebb! (34) MÉSZÁROS TAMÁS Minden csk prób (36) DURÓ GYŐZŐ A mozgások tervezője: Dölle Zsolt (39) világszínház KOLTAI TAMÁS Kivetkőzött értelmiségiek (42) SZAKOLCZAY LAJOS Gion Nándor-bemuttó Újvidéken (44) drámmelléklet KINCSES ELEMÉR Ég Np Senec felett

3 játékszín PÁLYI ANDRÁS Hol is vgyunk tuljdonképpen?" Gombrowicz Esküvője Kposvárott Witold Gombrowicz, százd lengyel irodlmánk e rendhgyó és világszerte ismert lkj késve jutott cl hozzánk. A mgyr közönség vlójábn z Operett vígszínházi bemuttójávl ismerte meg, melyről SZÍNHÁZ idei februári számábn Kerényi Gráci írt, röviden áttekintve z író hánytott életútját. Erre most csk utlni szeretnék. Gombrowicz 19o4-ben született, már jónevű író volt, mikor 1939-ben Lengyel Tengerhjózási Válllt meghívásár Dél-Amerikáb ment, itt érte második világháború ki-törésének híre, s többé nem tért vissz hzájáb. Sokáig Buenos Airesben élt, mjd Európáb költözött, 1969-ben Dél- Frnciországbn hlt meg. Írói munkásság tehát hzájától távol teljesedett ki, mégis szervesen (bár ellentmondásosn) kpcsolódik nemcsk hgyományhoz, hnem lengyel irodlom és színház jelenéhez is. A lengyel irodlmi köztudtbn elfogllt prdox helyzetét egy pró filológii dt jól jellemezheti: miközben z író több, nyugton keletkezett művét között hzájábn is kidták, Doroszewski-féle lexikon 1958-s kidásábn zt olvshtjuk, hogy Gombrowicz 1943-bri Buenos Airesben meghlt. Drbjit m Lengyelországszerte repertoáron trtják színházk, s külföldi Gombrowicz-bemuttók nemegyszer lengyel vendégrendező irányítás ltt készülnek. (Elegendő tlán épp z Esküvő ngy visszhngot kiváltó 1972-es zürichi premierjére utlnom, mely Jerzy Jrocki nevéhez fűződik.) Gombrowicz számár mű befogdójánk - z olvsónk vgy nézőnek - különös jelentősége vn, legfőbb fórumnk tekinti. Jól láthtó ez már pálykezdő író első regényében, Ferdydurkében, melyben kiderül, hogy nrrtív elbeszélőmód Gombrowicz stílusánk lpvető ismertetőjele. Semmi sem áll oly távol tőle, mint z irodlmi kdémizmus vgy z élet nturlist másolás; z irodlom igzi értékét mgábn z irodlmiságbn keresi. S ebben z összefüggésben nrrátor és z olvsó kpcsolt sjátos jelentést kp: Gombrowicz irodlomkoncepciójábn ugynz hely jut z olvsónk, mint világról lkotott elképzelésében másiknk (z embernek): z irodlom csk z olvsó áltl létezik, hogy z ember is csk másik ember áltl létezik " - állpítj meg jugoszláv Zdrvko Mlié Gombrowiczmonográfiájábn. Az, hogy Gombrowicz kezdettől fokozott érdeklődést tnúsított nrrátor és közönsége közti sjátos kpcsolt iránt, ngymértékben meghtározt írói fejlődését, mi műfj megválsztásábn is tükröződik. Kori, történelmi témájú novelláibn nrrátor XX. százd gyermeke, regényeiben, Ferdydurkében és Trns-Atlntykbn nrrátor egyre inkább zonosul szerz ő v el, kit viszont erősen fogllkoztt z olvsó történelmi meghtározottság. A szociológiilg motivált regényektől logikusn vezetett z út színpdhoz, mi ezúttl leglényegesebb számunkr (hisz drám csk nézőtéren helyet foglló közönség áltl születik meg), végül pedig z irodlmi npló-hoz, melyben fikciót felváltj gondol-tok közvetlen leírás (Gombrowicz szvávl: jegyzőkönyv ", ezt terminust már Ferdydurkében is hsználj). A nrrátor-közönség kpcsolt e fenomenológii felfogás olyn feszültségeket rejt mgábn, melyek megszbják Gombro Jelenet Gombrowicz Esküvő című drbjából wicz munkásságát (z irodlom mint lázdás), meghtározzák stiláris krkterét (retorik) és belső struktúráját (drámiság). A fentieket röviden vázolni kellett hhoz, hogy megértsük Gombrowicz hőseinek lpvető, belső szükségletből fkd ó igyekezetét : mindenáron meg krják tlálni egymást. Ez világlátás új vonássl gzdgodik z E s k ü v ő b e n, mely hzájától távolr szkdt Henryk vágyódását szóllttj meg - Lengyelország, z otthon és cslád után. A z Esküvő 1946-bn született, s z írót, kinek minden lkotói gondolt kezdettől fogv erősen kpcsolódott közönségéhez, ebben z időben igen intenzíven fogllkozttt, hogy földrjzilg is, történelmileg is elszkdt természetes közegétől. A mgány és nosztlgi meghtározz z Esküvő tmoszféráját z első pillnttól drbot záró gyászmenetig. A Gombrowicz-lkok bevttln " néző számár szoktln, kölcsönös vonzássl htnk egymásr, minek kifejezetten tvisztikus jellege vn: minth z ősök szóllnánk meg bennük. A kori művekben is megjelenik ez z tvisztikus vonás, de ott hősök még gyermekded mkcssággl, rosszmájú cinizmussl elleneszegülnek, vgy kéjes örömöt keresnek benne. A z Esküvőben hősök egymásr tlálási vágy megtelik nosztlgiávl, miben ott visszhngzik z történelmi ktklizm, melyen Gombrowicz filozófiáj és közönsége

4 Blky Géz (Henryk) és Mihályi Győző (Wldzio) Gombrowicz is, hősei is átestek. Ez kölcsönös vonzás, mire z Esküvő pszichológiáj" épül, ngyon is mélyértelmű párhuzmb állíthtó zzl z eszmével, mit Gombrowicznk közönség jelent. Szükségem vn z emberekre, z olvsór... - írj később Nplójábn. - Nem zért, hogy szót értsek velük. Csupán zért, hogy életjelt djnk." Mint hogy z Esküvő hősei sem értenek szót, nem is képesek rá, csupán életjelt" dnk egymásnk. Így válik Gombrowicz filozófiáj drbbn drmturgiává, így lesz z életről-gondolkodásból drámi látomás. Az Esküvő zok közé Gombrowiczművek közé trtozik, melyekben igen tisztán megjelenik z író filozófii lpállás. H önmgukb zárt hőseire és kpcsoltteremtés viszonylgosságár utlunk, könnyen tlálunk címkét is ehhez filozófiához, s ez z egzisztencilizmus. Gombrowiczot életrjzírói és mélttói egyértelműen ebben szellemi ármltbn helyezik el. Mégis ngyon lengyel egzisztencilizmus Gombrowiczé, melyben fontos szerep jut nemzeti múltnk, történelemnek (mit jellemzően ő szeretett ngy T-vel írni). Az Esküvő pedig rr is péld, hogyn feszíti szét drámi nyg z írói világ-képet, s hogyn válik univerzálisbb értékké, mint szerző filozófiáj. A r om nt i ká t ó l z ntiszínházig Mickiewicz emigrációj más volt, mint Gombrowiczé. Elsősorbn nem is politiki színezete mitt, mi pedig szembetűnő (hisz Mickiewiczet forrdlmi eszméi mitt és cárellenes szervezkedés vádjávl száműzték szülőföldjéről), hnem mert romntik százdábn Lengyelország nem létezett Európ térképén, háromfelé tgoltn háromféle idegen igát nyögött: cárét, porosz birodlomét és Hbsburg-dinsztiáét. Mickiewicz hz feltámdásáról álmodott, nemzeti mitológiát formált kereszténységből, úgy vélte, lengyelség szenvedése, kereszthlál" mjd megváltj z emberiséget; egy pogány eredetű népi szertrtás felélesztésében megidézte z ősöket, s monumentális drámi víziójábn, mely z Ősök címet kpt, mítoszt teremtett. Később történelem, mely kár Mickiewicznek is ngybetűs szv lehetett voln, ironikus fényt vetett e messinizmusr, különösen százdforduló ngy festő-költője, Wyspiński, nemzeti tunyság ostorozój visszhngozz erős szrkzmussl mickiewiczi mítoszt, ngy romntikus vízió mégis tovább él Wyspiński színpdán (gondoljunk csk filmváltozt lpján nálunk is ismert Menyegző* lidérces álomjelenetére), de ettől kezdve pátosz és nemzeti öniróni elválszthttln lengyel irodlombn. Minth csk Gombrowiczot hllnánk, ki z Operettben sját szvi szerint z operett monumentális idiotizmusát" kívánt párosítni Történelem monumentális pátoszávl". De idézhetnénk z Esküvő Henrykjét is hrmdik felvonás lkodlms jelenetéből: Ó, deklmátorok! - Dühvel ejtsük e szót, szrksztikusn" vgy néhány perccel később: Értelme nincs, de fő rím, Bájédes káprázt szín, A rímtől szűnjék kín, Szkdjon táncb minden ín... S itt már versform, ritmus, csengőbongó rímekre vló ráhgytkozás" is Wyspińskié; játék ez Wyspińskivl, ki mg is játszott, hisz eredetileg Menyegző is pródi volt, míg be nem került nemzeti irodlom pntheonjáb, játék formávl, melynek nem sokkl Wyspiński után Witkiewicz, tiszt form" teoretikus kerített mítoszt, de játék Mickiewiczcsel, kinek hlott-idéző szeánsz " nélkül sosem születik meg z Esküvő, ez z tvisztikus, múltb forduló álomszínház. Csk épp Gombrowiczból hiányzik z nemzetteremtő *A színművet SZÍNHÁZ egyik legközelebbi számábn drbmellékletként közli.

5 erő és hit, mely Mickiewiczet prófétává, lángoszloppá" tette. Gombrowicz, mikor álmot lát, vlójábn fl túloldlán ébred fel formák kiüresedve muttják mgukt neki. Az Esküvő írój besorol-htó z ntiszínház szerzői közé, rokonságbn áll Beckett-tel, Ionescovl, Genet-vel. De Gombrowicz esetében másról is szó vn. Lehet, hogy ez más fontosbb. Az Esküvő fordított" Menyegzőnek is olvshtó. A Menyegzőben flusi ház, mitizált népi otthon ", hol városi urk fennhngon brátkoznk nép egyszerű gyermekeivel, lkodlmi hejehujábn kocsmává züllik, z Esküvőben z útszéli kocsmáról derül ki, hogy vlójábn Henryk szülőotthon; Menyegzőben z urk lerészegednek, és közönséges disznókká válnk, z Esküvő-ben kocsmáb berontó részegek, kiknek eredeti szókincse lig terjed túl disznó" kifejezésen, felkent pppá és méltóságos árulókká " lesznek; Menyegzőben feudális Lengyelország képe lidérces álommá lkul, z Esküvőben lidérces álomból kibontkoznk feudális múlt képei. Lengyelhon hol vn?" - visszhngzik kérdés Menyegzőben; Hol is vgyunk tuljdonképpen? " - tűnődik Henryk z Esküvő elején. Wyspiński odhz, nem létező, földrbolt Lengyelországbn tette fel kérdést, Gombrowicz távolbn, elszkdv, de elszkdni mégsem tudv létező Lengyelországtól. Wyspiński után megnőtt periferikus lkotások szerepe lengyel irodlombn. (És nem csupán lengyeleknél, és nem csupán z irodlombn: százd művészete számos nlógiát kínál.) Witkiewicz és Gombrowicz között sokn sokféle kpcsoltot fedeztek fel. Lehet eszmei rokonságról beszélni, hisz Witkiewicz ktsztrofizmusábn " z egzisztencilist világkép sjátosn lengyel előképe rjzolódik ki; nem kevésbé érdekes e szempontból Witkiewicz formlizmuselmélete, hisz Gombrowicznál is tiszt form " működik. De tlálón jegyzi meg z imént már idézett Zdrvko Mlié, hogy witkiewiczi tiszt form " követelményeinek minden nehézség nélkül megfelelnek más szerzők is Gide-től és Pirndellótól Srtre-ig, Cmus-ig vgy Nthlie Srrute-ig, mind-zok, kiknek drbjibn mellékessé válik mimézis, és döntő szerephez jut z intellektuális struktúr. Sokkl lényegesebb, hogy Witkiewicz is, Gombrowicz is lengyel irodlom perifériáján helyezkedik el. Érdemes hivtkozni Witkiewicz tudományos szín művének", Susztereknek egyik sokszor idézett replikájár: Irin Vszjevolodovn, önnek Chwistek megtiltott, hogy lengyel irodlombn trtózkodjék. Ezért kell értelmetlen drbokbn bolyongni, melyek kívül esnek z irodlmon, olyn drbokbn, melyeket senki sem fog játszni. " Gombrowicz is perifériáról ( távolból) üzen, de mit üzen, zt elsősorbn hz üzeni: megmrdt lengyel írónk, míg Beckett elvesztette Írországot, Ionesco Romániát. Witkiewicz jóslt pedig túl borúlátónk bizonyult: ezeket drbokt m nemcsk hogy repertoáron trtják Lengyelországbn, hnem periferikus lkotások mintegy beleépültek lengyel irodlom folymtosságáb: nélkülük nem születik meg Głczyński Zöld lib kbréj, se Biłoszewski költői színház, se Mrožek és Róžewicz drbji, de ez utóbbik minden jel szerint vissz is htottk Gombrowicz kései munkásságár. Kettős metmorfózis Az Esküvő lphelyzetét z író mg így fogllj össze: Henryknek, kit ktonként Frnciországb vetett legutóbbi háború, álmábn megjelenik lengyelországi otthon és szülei." Henryket felfedezhetően fentebb már említett írói nosztlgi készteti erre z álombeli Tóth Év (Mni) és Blky Géz (Henryk) Gombrowicz drbjábn hztérésre. A konfliktus lényege, hogy hztérés vlóságosn nem történik meg, Henryk állndón zvrbn vn, mi nemcsk pszichológii szinten érdekes, hnem mitológiilg is (hisz csládhoz vló kötődésünk, mint Frncis Fergusson írj, hgyományos kultúránk-nk rcionális motivációt megelőző lpj " ), ám ez mitológii zvrodottság " Gombrowicz-drbbn történelmiszociológii spektussl bővül: Henryknek úgy jelenik meg álmábn cslád, mint lengyel feudális hierrchi szimbólum. Az p királlyá változik, csládi otthon feudális kstéllyá. Ez metmorfózis részben már ismerős Gombrowicz korábbi drbjából, z Yvonne, burgundi hercegnőből; z Esküvő-ben zonbn újdonságnk számít drb vllásos " rétege. Henryk pjából nemcsk király lesz, hnem isten is ( z Aty " ), drám celebrálás egyházi szertrtáshoz hsonlít, minth egy ktolikus mise szemtnúi lennénk. Hol is vgyunk tuljdonképpen?" Gombrowicz - mintegy Witkiewicz és Wyspiński feje fölött - vissznyúl Mickiewiczhez. Henryk már átlényegült Henryk herceggé ", sőt szembe is szegült pjávl, z urlkodóvl, de ez z egyszeri metmorfózis kielégületlenül hgyj: HENRYK Mégis, hogyh minden Ennyire egyszerű, mitől vn z,

6 Hogy úgy érzem, mgsztos, ünnepélyes Misét celebrálok? RÉSZEG Misét? HENRYK Misét. RÉSZEG Misét? HENRYK Misét. Ngyon fontos ez második rákérdezés. A Részeg felszámolj vele Henryk szvink metforikus jelentését, hsonlt vlósággá válik. Henryk tépelődése nem oldhtó meg másképp, csk h Részeg (itt pppá lesz) visszhelyezi z álom kvázi-vlóságát eredeti állpotáb : Miközöttünk Az Isten születik, belőlünk Pedig Templom, nem égi, de földi, Vllás, de nem fölülről, de lulról, Mgunk teremtjük Istent, így fogn Az emberi mise, mely bizlom, Sötétség, vkság, földiség, vdon, Melynek ppj én vgyok! Itt rjzolódik ki legtisztábbn, mit ért Gombrowicz z isten foglmán. H z isten z emberek között születik, h két ember elegendő, hogy templomot emeljen, kkor z egyház - szervezet - is emberközi " htlom. És z állm is, Gombrowicz vlláselméletének" politiki jelentése vn : nem egyéb ez, mint form elmélete, mely Gombrowicz egész munkásságán végigvonul. Jn Błoński írj Gombrowicz-tnulmányábn: A vllásos terminológi z Esküvő-ben hldás drámáját foglmzz meg, mely elválszthttln z emberi jelenségtől. Az nrchikus változttási ösztön, mely nevetésről ismerszik meg, hrcol itt zzl mélyről fkdó vággyl, hogy megállítsuk világ folyását és istenné váljunk." Ugynrról vn szó, mit K. A. Jeleński Gombrowicz-életmű lpvető konfliktusánk érez között, mi rr tör z emberben, hogy végül lkot, formát öltsön, és között, mi ellenszegül formánk. nem kr lkot felvenni". Az író ekképp vélekedik Nplóbn: Nincs értelme istenről mint mgsságbn trónoló bszolútumról álmodozni... De lehetséges istenről beszélni mint segédeszközről, mint útról-hídról, mely z emberhez visz... Az ember z emberért vn. Az ember z ember áltl vn. Az bszolút isten mítosz zért jöhetett létre, mert megkönnyítette z embernek, hogy másik ember előtt feltárulkozzék, közeledjék hozzá, egyesüljön vele." Az Esküvőben Gombrowicz formelmélete vllásos köntöst ölt. A drbbn lezjló kettős metmorfózis form elméletéből születik : Gombrowicz szerint kkor jutunk el vlósághoz, mikor megtláltuk formát. De fentiekből z is nyilvánvló, hogy gombrowiczi elméletnek mély humnist töltete vn. S ez egyúttl bizonyos gondolti nyitottságot jelent: lehetővé válik, hogy mű szétfeszítse z írói elméletet. Az Esküvő esetében ez feszítő erő nem más, mint nosztlgi. Szómági és tetrlitás Mielőtt kitérnék rá, hogyn működik ez szerkezet kposvári elődásbn, röviden szemügyre kell venni Gombrowiczdrb sjátos tetrlitását. Az Esküvő vlójábn Henryk drmtizált belső monológj. Henryk vlhol egy észkfrnciországi hrctéren (sebesülten?) fekszik, és lázálmot lát. Tehát ő ötli ki z egész színpdi cselekményt, s z, hogy kiötli, voltképp z lkotói fntázi ismertetőjegyeit viseli mgán : Henryk inkább z ihlet állpotábn levő művészhez hsonlít, semmint h-hoz z emberhez, ki álmodik " - írj Gombrowicz drb előszvábn. Błoński pedig egyenesen művészi lkotás teóriájánk" nevezi z Esküvőt. Azt mondhtjuk tehát, hogy Gombrowicz drbj in sttu nscendi irodlmi mű, hogy mg z lkotói ktus e mű mozgtó ereje, belső feszültsége. Az Esküvő ugynis szó htlmánk színpdi demonstrációj. A cselekményszövés kifejezetten irodlmi benne, de épp ellentétes értelemben, mint hgyományos drámábn. A szvk z Esküvőben nem z eseményeket követik, nem történés járulékos elemei, hnem fordítv: z események követik szvkt, drámi történet vlójábn kommentár szvkhoz. Az Esküvő meséje mű-vészi lkotás nyelvi folymtát utánozz: szvk testet öltenek, relizálódnk, igzolódnk, megszentelődnek benne " - jegyzi meg Mlié, s csk h így fogjuk fel z Esküvőt, kkor vn értelme drám befejezésének: Henryk szvink látámsztásár Włdzio megöli mgát, szó tetté válik. H itt fogtk el engem, ott, rr, messze emelkedjék föl cselekedetem" - mondj Henryk, s mgsb emelik Włdzio tetemét. Gombrowicz színpd nyitottnk" nevezhető, bbn z értelemben, hogy ezt kifejezést Romn Ingrden hsználj A z irodlmi műlkotás című poétiki munkájábn: zz ellentétes zárt" színpd nturlist mimetikus lpelvével, hol z elődás z in flrnti elkpott élet benyomását kelti, minth vlóságos szob négy fl közül z egyik átlátszó lenne. Az Esküvő nézőjének nem dtik meg z indiszkrét les-kelődés öröme, nem dhtj át mgát színpdi illúziónk, hnem kénytelen részt venni z elődásbn, úgy élve át színházt, mint bizonyos konvencióktól megszbott multságot, mint meg-htározott fntsztikumot, melynek gzdgság mindenekelőtt mgábn konvenció gzdgságábn és nnk következetes kibontásábn rejlik. Gombrowicz színház fölé odírhtnánk mottóul figyelmeztetést: kihjolni veszélyes", mert h kihjolnánk", zz kilépnénk körből, óhttlnul megsértenénk z elfogdott színpdi konvenciót, s értelmét vesztené játék. Az Esküvőnek ez sjátos tetrlitás jól érzékelhető nyelvi rétegben : drb prózábn és versben (kötött és szbd versben) íródott. Mit jelent ez már-már giccsesnek tűnő nyelvi vegyület? A nyelvi csináltság első benyomásr megüti fülünket. Látszólg ide kínálkozik Eliot drámesztétiki elve, mely szerint színpdon prózánk ugynolyn mesterségesnek kell lennie, mint versnek, mert színpd nyelve eleve távol esik néző hétköznpi nyelvétől. Eliot zonbn tgdj próz és vers vegyíthetőségét egyzon művön belül, minthogy minden ilyen átmenet megrázkódttást okoz nézőnek". Cskhogy Gombrowiczot, mikor szembefordul ezzel konvencióvl, épp néző tudti megrázkódttás" érdekli. Az is bizonyos konvenció, mit ő teremt, de sokkl kockáztosbb: Egyedül nnk vn értelme - írj -, h költészet behtol bb világb, melyben nézők élnek, és melybe színház elhgyás után vissztérnek, nem pedig nnk, hogy közönséget átemeljük vlmilyen mágikus világb, mely teljesen eltér mienktől, teljesen vlószerűtlen, s ezért eltűrhető benne költészet." A szó mágiáj, kárcsk vllási szertrtás mint tiszt form ", nem önmgáért érdekes, hnem szere p áltl, mit z életben betölt: Gombrowicz formelméletének semmi köze l'rt pour l'rt-hoz. Annál több köze vn Witkiewiczhez, hogy erről már z Esküvő drámtörténeti helyével kpcsoltbn szó volt

7 Witkiewicz színházi rs poeticáj jól illik z Esküvőre: Amikor z ember kilép színházból, olyn érzése kell legyen, minth furcs álomból ébredt voln, melyben legközönségesebb dolgoknk is különös, megfejthetetlen vrázs vn, mi z álmot jellemzi, és semmivel sem hsonlíthtó össze." Így z Esküvő, zz mg drb, noh velejéig át-htj z irodlmiság, és mintegy főszereplővé válik benne form ( struktúr) és nyelv, elsősorbn mégsem irodlmi lkotás, sokkl inkább forgtókönyv z elődáshoz. Mg szerző is utl erre bevezetőjében, de jól láthtó z instrukciókból is, melyek mindenekelőtt szövegmondás módját jelölik, inkább stílusát, semmint pszichológii krkterét. Így z elődásnk végül is szöveg zenei témáit " kell megszóllttni. (Az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy Zdrvko Mlié figyelemre méltó párhuzmot von hngszerelés " és motivációs technik" tekintetében z Esküvő és Sztrvinszkij A kton története című ortórium közt.) Nem volt tehát könnyű dolg Spiró Györgynek, ki gombrowiczi szó-mági mgyrításár válllkozott. Spiró jól érezte, hogy Gombrowicz drbját nem lefordítni kell, hnem új nyelvet kell hozzá költeni; nem gombrowiczi szójátékok tolmácsolásár kell törekednie, hnem nyomon követni nyelvi fntáziát, melynek drámábn teremtő (cselekvő) ereje vn. A válllkozás mgábn rejti kockáztát, de filológii szőrszálhsogtás messzire vezetne. Nincs is értelme: mgyr Esküvő nyelvi lendületessége, zenéje, színpdi mondhtóság mindvégig jót-áll önmgáért. A drám és z elődás hitelessége múlik ezen. H mégis felvetem, hogy ptrirkális csládi jelenetekben tlán túl rchikus kifejezéseket is hsznál, mindjárt hozzá kell fűznöm, hogy drb más rétegeiben - így királyi udvr nyelvi világánk megteremtésében, - virtuóz fordítói brvúrokr képes. A kposvári Gombrowicz Belépünk nézőtérre, függöny még leeresztve. A függöny lól középütt egy fekvő lk feje bukkn elő. Szeme lehunyv, semleges, de soktmondó rc. Alomszerűen titokztos kifejezés. Rövidesen megtudjuk, hogy nem más, mint Henryk. A frnciországi csttéren fekszik és álmodik. Derengő homály, hogy Gombrowicz z instrukcióbn megdt. A szín lssn világosodik, de Lukáts Andor (Részeg), Mihályi Győző (Wldzio) és Tóth Év (Mni) z Esküvő kposvári elődásábn formátln templom részleteinek " nyomát se látjuk, miről pedig z író ugyn-csk beszél. Donáth Péter játékterében súlyos bordó bársonyfüggönyök urlkodnk. A színpd mélye kissé megemelkedik: ez nyomsztó, reménytelen táj. Innen kecmeredik föl Włdzio, ki úgy társul Henrykhez e különös álom-klndbn, mint Hmlethez Hortio. Bloldlt bútorok, egy hlombn: szekrény, sztl, z sztlr ráfordítv székek. Ez lesz z útszéli kocsm - szülői otthon - feudális kstély. Kezdődik játék. Ács János, ki vendégként (és fő-iskoli hllgtóként) rendezte meg z Esküvőt Kposvárott, igen figyelmesen olvst drbot. Gombrowicz elő-szeretettel tesz ilyesféle kijelentéseket: színházm mg válsztj meg útját, önmgát formálj " ; ám z előzékeny gesztus, mit z író e szvkkl színháznk tesz, cslókánk bizonyulht. A legfőbb cspdát lighnem műben rejlő kettős metmorfózis rejti: kit csk felszínesen érint meg z Esküvő vllásosegyházi nyelvi rétege, könnyen vlmiféle látványos liturgikus " színházt lát bele szövegbe. A királyi udvr és templom mint helyszín kiváló propót szolgálttht különféle színpompás egyházi körmenetek s egyéb látványosságok tobzódásár. Ez tetrlitás zonbn távol áll Gombrowicztól, mégis ott kísért z Esküvő színpdi pályfutásábn. Ács János, úgy tűnik, drb lehető legpuritánbb elődását rendezte meg, melynek gzdgság nem külcsínben keresendő, hnem belül: mű struktúrájábn, gombrowiczi szómá-

8 gi válllásábn. Még formátln templom részleteire sincs szüksége, Henryk szvi hitelesebben teremtik meg z idétlen mennyezetet", furcs boltívet ". Pndulf püspök (Stell Attil) is inkább álomszerű mskr, semmint díszes egyházi méltóság. Bldchin helyett puszt esernyővázt trt sját feje fölé. Mindebből következik, hogy Ácsot drb nyelvi zeneisége sem hjtj z operásításr. Zene kevés vn (Márth István nevéhez fűződik), kposvári Esküvő színészi hngnem tónusváltásir vn komponálv. Egyedül királyi udvr monumentális idiotizmusát" illusztrálj kis táncos-énekes betét, ez sem több, mint könnyed-groteszk libbenés : egy szín z álomkompozícióbn. A bordó bársonyfüggönyök viszont mindvégig ott súlyosodnk színpdon : drb legmélyebb rétegére, z tvisztikus múltb fordulásr utlnk. A kposvári elődás éltető eleme nosztlgi. Nem úgy értem ezt, hogy Ács János vlmiféle különös ktulitást tuljdonítn hzájától elszkdt író (vgy hőse, zz Henryk) honvágyánk, inkább úgy, hogy fölfedezi zt z érzelmi töltést drbbn, mi sjátos helyet biztosít z Esküvőnek Gombrowicz életművében. Fölfedezi mgát z írót Henrykben. Nincs ebben semmi erőltetettség, hisz Gombrowicz drbj végső soron személyes vllomás. Az impozáns ebben z elődásbn nem is z önéletrjzi jelleg meglelése (hisz egy z egyben ez ki sem derül), hnem hogy drám egymásr épülő rétegei oly áttetszővé válnk, hogy minden nehézség nélkül eljutunk ehhez személyes-emocionális mghoz. S ez már több is, mint impozáns: mit látunk, úgy érint meg, mint élet. Amennyiben z álom mg is élet. A kposvári elődásnk vn tehát egy rejtett " síkj, mely túlnő gombrowiczi színházeszményen: több, mint bizonyos konvencióktól megszbott multság. Mindzonáltl Ács János tisztábn vn vele, hogy gombrowiczi konvenciókból kihjolni veszélyes ". Nem is teszi. Szigorú logikávl vezet végig történeten. Természetesen nem z ébrenlét, hnem z álom logikájávl. Ahol szó válik tetté, s nem tett szóvá. A kposvári Esküvő lélektni mgv, melyből mű kettős metmorfózis ki-nő, z jelenet, mikor Henryk otthonáb beront Részeg, nyomábn ugyn-csk itts társság. Hol is vgyunk tuljdonképpen? A szülői ház bontkozott-e ki Henryk álmábn egy út-széli kocsm képéből, vgy háború vlóbn kocsmává züllesztette z ott-hont? Ács rendezésében itt világosodik ki teljesen színpd, minth részegek hoznák be npfényt Henryk víziójáb. S egyszerre megmásíthttlnul lelepleződik szülők gyláztos és meglázó helyzete. Az Ap többé nem ty", h-nem kocsmáros, z Any kerítőnő, Henryk jegyese, Mni pedig közönséges kurv. A két színésznek, ki z Any és z Ap szerepét lkítj, sjátos erőprób és különös lehetőség e színpdi metmorfózis. Czkó Klárát z Egy lócsiszár virágvsárnpj Antóni nővére ót nem láttuk ilyen erőteljesnek. Slmpos léptekkel, zvrt, gynkvó, snd nézéssel kerül elő. Nem sok jót vár kocsmáb betévedt két ktonától Henryktől és Włdziótól -, mikor ztán kiderül, hogy fi tért hz, megnyugszik, végre od is pillnt rá, mesterkélt-szertrtásos nyáskodássl ellttj mgábn kocsmárosné-kerítőnőt. Ahogy részegek betörnek színre, minden fölborul: újr ugynz zvrt, rosszindultú nézés, melytől homlokár hulló rendetlen, fkó hjszálk is külön jelentést kpnk. Rjhon Ádám, ki z Apát játssz, lighnem kposvári társult egyik legtudtosbb színésze. Pontosn érti, mi történik figurávl. Az Apát, kit ilyesféle szóhsznált jellemez: trtóztsd meg mgd, fim, knáltól, mert te tyád még nem emelé szájához z ő knlát", Részeg (Lukáts Andor) lehető legvégső htárig meglázz és zon ponton tlálj el, mi számár legszentebb: emberi méltóságábn, melyet beteges mkcssággl véd fiávl szem-ben is. Mert én, sérthetetlen, sérthetetlen vgyok " - kiáltozz, mikor részegek körülveszik. Azok pedig meg-semmisítő gúnnyl, kórusbn: Hohohó, király, király, sérthetetlen! " A szó elhngzott, tetté válik. A jelenet ugyn Henryk szvár megdermed, de hmrosn fölkerül krosszék z sztl tetejére, s z Ap onnn ismételgeti ptrirkális szólmit, ez királyi trónus : formák kiüresedve muttják mgukt - Henryknek. Hisz mindez Henryk álmábn történik. Rjhon Ap-figuráj leglidércesebb kép ebben z álombn. A rendezés, mint említettem, nem hjol ki " Henryk pszichikumából: ez vlódi játéktér. Henryk álmából mindvégig nem tűnik el nnk nyom, hogy egy útszéli kocsmábn lelt rá csládjár és kedvesére. Az egész drbon végigvonul z elveszített menysszony motívum. Tóth Év Mni-lkításához érdemes föllpozni Gombrowicz Nplóját zon helyen, hol z író Lefebvre Kierkegrdkönyvéhez fűz megjegyzéseket. Lefebvre szerint Kierkegrd múlt megismétlődésére vágyik, hogy ugynolynnk kpj vissz Reginát, milyen jegyesség idején volt. Gombrowicz vlósággl fölkiált: Milyen hsonló is ez z Esküvőhöz! Cskhogy Henryk nem fordul istenhez. Megfosztj tróntól pját, királyt, mjd kikiáltj mgát király-nk, hogy z emberek segítségével visszszerezze múltt, z emberekből és z emberek áltl teremtse meg vlóságot. Isteni mági és emberi mági." Tóth Évánk sikerül legnehezebb dolgot megoldni: Henryk álomszínpdán ő szvk múltt idéző mágikus szer-trtásánk főszereplője, de mindvégig médium, zz psszivitásr vn kényszerítve. Kocsmbeli kurv, cselédlány és - hercegnő. Átváltozási oly pontosk, minth mg váln Henryk prtitúrájává": elég egyetlen rebbenés, látszólg pró váltás szeme fényében, tiszt menysszonyból máris előkcsint közönségesség, s Henryknek ugynzzl z árulássl" kell szembenéznie, mint Kierkegrd-nk, ki hsztln vágyódott árttln jegyese után. Jól láthtó ez kposvári elődás másik kulcsjelenetében", mikor Részeg, kit hlálr ítéltek, utolsó kívánságként zt kéri, hogy Włdzio hdd trtson Mni feje fölé egy virágot. Włdzio (Mihályi Győző) fogj virágot, odáll Mni mellé. Megmerevednek, minth fénykép készülne róluk. A Részeg elveszi Włdziótól rózsát, Henryk brátj és kedvese fényképpózbn mrd. És máris milyen kétértelmű mennysszony árttlnság! Minth esküvői kép lenne, de nem Henrykről, h-nem Włdziótól és Mniáról! Az árulást" Részeg gesztus teljesíti be. Lukáts Andor Részeglkításánk ez leghngsúlyosbb pillnt. Itt legngyobb tét: z életéről vn szó. A borostás, rekedtes, dúlt hjú Részeg vlóbn föld ppjává" válik; csk z mentheti meg, h szétzúzz Henryk ábrándját. Egy percre z álmodó és z álomkép egyenrngú ellenféllé válnk. Nem minth Lukáts Andor kibillentené z eredeti felállást", tudniillik, hogy őt Henryk álmodj. Az ő ereje mg form: gesztus, mellyel kvázi-vlóságot vlósággá teszi. Henryk fölkiált: Disznó!...Összekpcsoltd őket l-

9 csonybb rendű esküvővel! " Lukáts Andor Részege szörnyű sebet ütött Henrykben élő nosztlgián. A kposvári nézőtér pedig lélegzet-visszfojtv figyeli disznó pp" szertrtását: ennél többet színészi gesztus erejéről nem lehet mondni. Włdziónk többi szereptől lényegesen eltérő funkció jut drbbn. Ő Henryk bjtárs hrctéren, s lényegüljön szín kocsmává, szülői otthonná, királyi udvrrá vgy épp templommá, minden jelenetben -- játék minden rétegében - jelen vn. Mégsem álomkép. Te leglább hús-vér pss vgy " - mondj Henryk z álom, zz drb első jelenetében. De ez jelenlét egyre súlyosbb, egyre nyomsztóbb Henryk számár: épp hús-vér mivoltából következik Włdzio idegensége. Mihályi Győző Włdziój igen szerencsésen könnyed játékossággl hidlj át ezt z idegenséget: mint ki bolondos komédiánk nézi brátj álmát. Szervesen épül drbb ez színészi hngütés, hisz Włdzio trgédiáj épp játékosságábn rejlik. Amikor Részeg végrehjtj mg szertrtását, Włdziónk törvény-szerűen el kell pusztulni, minthogy léte z álom előtti vlóságot idézi, s kérdésessé tenné z egész színpdi metmorfózist. Henryk képtelen elviselni, hogy bbn pózbn " látt brátját meny-sszonyávl, feljánlj hát Włdziónk, hogy legyen öngyilkos. Mihályi nyílt, vidám nézése elborul, zvrodott lesz, Włdziój jól ismeri játék szbályit, melyben eddig részt vett. A szó elhngzott, és tett követi. Włdzio elsúlyosodását " Mihályi Győző lkításábn jó-szerivel csk ez zvrt pillntás jelzi, mi pontos, jól illik z elődás álom-drmturgiájáb, mégis kevésnek érezzük, hiányérzetet hgy bennünk. Alklmzott színészet Mindebből zt hiszem, kiderül, hogy Gombrowicz-féle tetrlitás olyn színészi játék módot igényel, mely mgyr színpdon kevéssé ismerős. Nem rr gondolok, mit ensemble-stílusnk szoktunk nevezni, hisz z ensemble-stílus inkább sorolhtó mimézis körébe, mintsem Gombrowicz nyitott " színpdánk eszközei közé. Az eddig elmondottkból z is nyilvánvló, hogy Gombrowicz retorikáj nem teszi költő szószékévé színházt, és nem degrdálj színész feldtát pusztán szép szövegmondásr. H z Esküvő vlójábn Henryk belső monológj, kkor Mihályi Győző és Tóth Év Gombrowicz drbjábn (Fábián József felvételei) világos, hogy Gombrowicz-féle dilógus nem hgyományos színpdi párbeszéd. Nem kommunikáció lényege, nem társlgás, nem vit, nem gondoltok és érzések cseréje. A Gombrowicz-dilógust bizonyos utomtizmus irányítj, ezért oly fontos benne zene és ritmik. A cselekmény és z lkok nyelvből születnek, szvk áltl élnek és egymásb fonódnk. Akár z álombn. A legszívesebben zt mondnám, vlmiféle lklmzott színészetre vn itt szükség: hogy színész részese legyen drám (z álom) teremtő utomtizmusánk, s onnn belülről " kezdjen élni. Teljes életet, teljes egyéniséggel, de nem z ébrenlét lélektni motivációj szerint, hnem z álom mélylélek-tnávl ". Blky Gézánk, ki Kposvárott Henryket lkítj, úgy látszik, különös képessége vn erre. Már fiziki dottságinál fogv is: oly képlékeny rc z övé, mely legfurcsább és legvártlnbb metmorfózisr is képes. Nem-csk z áltl álmodott lkoknk jut szó hgyományos színházi értelmében psszív szerep, hnem neki mgánk is. Blky Henrykje érzékenyen követi gombrowiczi mágiát: kiejti szót, és szó átformálj. Nincs ebben semmi szemfényvesztés : egy színész él színpdon. Mgávl rgdó lkításánk nyitj " nem egyéb, mint hogy belülről " indult el, s fölfedezi Gombrowicz-féle tetrlitás egész gzdgságát. Bocsáss meg, vlhogy olyn mesterkélten beszélek... Nem tudok természetesen megnyilvánulni..." - mondj drb elején Włdziónk, mikor hrctéri ébrenlétből fölébred " színpdi álombn. Meglepődik, de mindjárt továbbmegy: belép nyelvbe, s válllj képzelet utomtizmusát. Éli múltt ( Történelmet), és szét is zúzz zt. Amit Gombrowicz form drámájánk " nevez, vgyis z istenné válás vágy és z lktlnsághoz húzó ösztön konfliktus - nál személyes drámává lesz. Az isteni és pi tekintélyen lpuló világ metmorfózisából, mely z ő sját vlóságává trnszformálódik, megteremti z önállóság és sját krt mítoszát. A form zonbn, melynek pp-j " lett, erősebbnek bizonyul nál. Włdzio öngyilkosság mitt nem kerülhet sor z áhított esküvőre, lkodlms menet gyászmenetté lkul. Blky Henrykjében z lenyűgöző, hogy mindez egyetlen pillntr sem tétel vgy filozófi, hnem játék, igzi színház, elvrázsoltság. Mégis legfontosbb nosztlgi ebben kposvári Henrykben. Mindenesetre ez legszemélyesebb. Ez z z érzelmi tlj, melyről Blky e tőlünk sok tekintetben távol eső hőse elindul, s mely mindvégig vontkozási viszony, sjátos intimitás mrd színész és közönsége között. Így nosztlgi, mely első-sorbn személyes vllomás (z íróé, de színészé is, kinek lkotói közeget jelent), szervesen beleépül Gombrowiez-féle mitológiáb: Blky Henrykje vlójábn mindent, mi isteni, bszolút és nem vlóságos, emberivé, viszonylgossá és vlóságossá változtt. Úgy is mondhtnám: csládi otthonb, z elveszített kedveshez vló vissztérés viszonylgos relitását emberi sorssá teszi, humnizálj: z isteni bszolútumot z ember bszolútum váltj föl. Erről szól drb. Hol is vgyunk tuljdonképpen? Kposvárott, hol ezúttl is jó együttest látunk színpdon, s igzi színházi esemény tnúi lehetünk. Sőt, ennél több is történik. Sikerült egy első benyomásr tlán furcsánk és távolink tűnő, rendhgyó írói-színházi világot eljutttni mgyr nézőhöz. Utólg elmondhtó: z Esküvő műsorr tűzése kockáztos válllkozás volt. De meg-érte.

10 NÁNAY ISTVÁN Egy közülünk vló Félkegyelmű Dosztojevszkij-dptáció kecskeméti Kton József Színházbn A kecskeméti Miskin herceg nem bolond, nem Krisztus és nem Don Quijote. Egyszerűen más, mint többiek. Az önzés, kufárkodás, humnist értékek devlválódásánk közegében z áltlános mgtrtásnormákkl ellentétben megmrdt gyerekembernek. Azz Embernek. Ettől többiek szemében kissé bolondos, szent és különc. Azz félkegyelmű. Úgy, hogy Dosztojevszkij megírt. Vgy leglábbis csknem úgy. A drmtizálás bukttói Dosztojevszkij minden művét - A Krmzov testvérek kivételével - z elképzelései és képességei közötti meglkuvás termékének tekintette. Hogy ezt szigorú önmegméretést mennyire igzolt z utókor ítélete, z más kérdés, ám z irodlomkritikusok szinte egybe-hngzó véleménye szerint A félkegyelmű kompozíciós szempontból vlóbn nem legtökéletesebb regénye z írónk. Az első kötet izzó drámiságávl szemben további három kötet látszólg szertelenül bőbeszédű. Mégis z európi irodlom és gondolkodás fejlődését kétségtelenül befolyásoló mű A félkegyelmű. Azzá teszi három főszereplő - Miskin herceg, Rogozsin és Nsztszj Filippovn - végzetes szerelmi története, z őket körülvevő új Oroszország kpitlizálódó világánk kíméletlen erkölcsi rjz és z gondolti rendszer, mely egy átmeneti korbn különböző etiki lpokon álló emberek, csoportok közötti konfrontációbn lkul ki, s melynek lényege Miskin herceg lkjábn, mgtrtásábn összpontosul. Fehér Ferenc szerint herceg szeretet-etik psszív-misztikus formájánk testet öltött csődje. E szeretetetik lényege : Ne ítélj!-elv. Mivel herceg nem ítél, s mivel előre megbocsátj meg sem bánt tettet, jó lelkiismeretet teremt következő gzsághoz. Sőt, közvetve vgy közvetlenül részese, előidézője gzságoknk. Miskin csk z igzi élet vágyát tudj z emberekben felkelteni, beteljesülésének megvlósításához vgy elősegítéséhez nincsenek erői. Azz psszív jóság, megbocsátás, kívülállás sem pozitív példává, sem másokt megváltozttó tetté nem válik. Így önmgánk, s z áltl képviselt elveknek, mgtrtásformáknk életidegenségénél fogv - el kell pusztulni. Dosztojevszkij ebben regényében máig érvényes módon legsúlyosbb emberi kérdésekkel nézett szembe, nevezetesen z önmegvlósítás, z ember és ember közötti tiszt kpcsoltok lehetőségének, z egyén és közösség viszonyánk kérdéseivel. Az elmúlt száz évben semmilyen filozófii irányzt, iskol nem tudt ezeket kérdéseket megkerülni, s ebből következően mgávl dosztojevszkiji életművel vló szembenézést sem. Tlán ez lehet z egyik mgyrázt nnk is, hogy Dosztojevszkij műveiből oly sok film és színházi dptáció készült, hiszen társművészetek lkotói sem vonhtták ki mgukt művek és filozófiájuk htás lól. A Dosztojevszkij-dptációk kulcsproblémáj művek sokrétűségének visszdhtóság. Irodlomtörténészek, kritikusok kimuttták, hogy e művek külső és belső szerkezeti sjátságik folytán szinte kínálják mgukt drmtizálásr, ugynkkor csknem megoldhttln drmtizálási feldtot jelentenek. Tíz évvel ezelőtt A félkegyelmű Tovsztonogov-féle átdolgozásánk nemzeti színházi bemuttójáról írv Léty Ver (z ÉS-ben, illetve z Igent és nemet mondni-kötetben megjelent kritikájábn) és Mjoros József ( SZÍNHÁZ számábn megjelent írásábn) egy-mást kiegészítve fejtette ki e drmturgii cspd lényegét. A regény átdolgozáskor mgától értetődően Miskin - Rogozsin-Nsztszj szerelmi trgédi lesz drámi mg. Am h ezt szált kiemelik regényből, ez csupán egy érdekes, lélektnilg kitűnően felépített egyedi trgédi, de elveszti z epik dt beágyzottságát, és ezáltl z áltlános emberi szféráját. Dosztojevszkij tökéletes lélektni elemzésének köszönhető, hogy még így, csonkán drmtizálv is áttűnik, helyenként átsüt z áltlános emberi trtlom, de természetesen mg komplexitásábn nem jelenik meg. Éppen ezért drmtizálások htásfok lpvetően ttól függ, mennyire sikerül regény mellékszereplőit ténylegesen, nem sttisztszerepre kárhozttv átmenteni, s ezáltl mennyire sikerül három ember szerelmi drámájánk társdlmi és gondolti hátterét megteremteni. Tovsztonogov és Szárz György Annk idején Tovsztonogov-féle átdolgozás pozitív kritiki visszhngot váltott ki. Áltlábn elismerték, hogy rendező-átdolgozó roppnt gondosn, értőn és z író iránti tisztelettől vezérelve válsztott ki drámi csomó-pontokt, ugynkkor jócskán kdtk olynok is, kik hiányolták vgy kevesellték főszereplőket körülvevő társság szerepét, súlyát. Az dptációbn regény társdlmi körképéből csupán egy kis szelet jelent meg: Jepncsin és Ivolgin tábornokok csládj és köre, illetve Rogozsin és hszonlesője, Lebegyev, mivel tovsztonogovi drmtizálás csk három főszereplő viszonyánk lkulását kísérte végig. Az epiki lp hngsúlyozásár drb helyre, időpontr, előzményre utló információkt nrrtív módon közölte. Jó pár szituációb helyezhető epizódról csupán mesélnek szereplők, ezáltl ngy, zárt jelenetek legtöbbje kissé hosszdlmssá, drámilg erőtlenné vált. Tlálón jegyzi meg Léty Ver már említett kritikájábn : cselekmény összhtás vlmi múlt százdi romntikus oper szövegkönyvét idézi." Kecskeméten Szárz György dptációját játsszák, de pontosbbn foglmzunk, h zt mondjuk, hogy Szárz György és rendező, Beke Sándor közös színházi munkájából született meg drámi verzió. Szárz György megtrtott tovsztonogovi drmtizálás struktúráját, jelenetezését, zok jelenetek, melyek bbn szerepeltek, nál is helyet kptk. Am ez jelenetsor jóvl sűrítettebb, mint Tovsztonogové, rádásul ezt kiegészíti, szétszbdlj sok pró jelenet, mely előre és visszmenőleg értelmezi, árnylj, ellenpontozz vgy kiegészíti fő cselekményt. Ennek következtében megváltoznk z eredeti jelenetsor belső erővonli. Szárz György drmturgiilg következetesen és precízen megvlósítj zt műszervező lényeget, miszerint Miskin herceg csupán többiek viszonyltábn létezik. Miskin nem cselekvő ember, ám puszt jelen-léte átrendezi z emberi erőviszonyokt. Ez z átrendeződés drámábn úgy jelenik meg, hogy Miskin herceg kettős konfliktusgyűrű szorításábn, középpontjábn áll. Egy szűkebb körben tlálhtó Rogozsin, Nsztszj Filippovn, főszereplővé tett Aglj és Ippolit, tüdőbjos diák. Miskin csodálj Nsztszját, tiszteli Agláját, testvéréül fogdj

11 Miskin herceg: Reviczky Gábor Rogozsint, megértőn közeledik Ippolithoz, de ez szeretetközpontú mg-trtás legvégletesebb rekciókt váltj ki belőlük: szeretet és csodált gyűlölettel és megvetéssel párosul, z egyes emberben z ellentétes érzések állndó gyürkőzése dj legfőbb drámi feszültséget, s z érzések és indultok pillntnyi jó vgy rossz konstellációj okozz még jóvátehető vgy már végzetes trgédiákt. De ezeket trgédiákt nemcsk Miskin lénye, sugárzó tisztság váltj ki, hnem külső kört lkotó, herceget s belső kört képező szereplőket egyránt meghtározó társ-dlmi közeg, többiek. Az ő önzésük, kpzsiságuk, kereskedőmentlitásuk, pénzimádtuk, kisszerűségük, érzelem- és gondoltszegénységük, értetlenségük z, mi herceget félkegyelműnek látttj, s ez z, mitől szbdulnánk herceg vonzásáb kerülők, h tudnánk, s h Miskin reális lterntívát kínáln nekik. Ez szigorú belső konstrukció nem kevésbé szigorún felépített külső szerkezetben jelenik meg. Ez szerkezet jelzi z események lefolyásánk trgikus elkerülhetetlenségét, és felvillntj motiváló tényezőket is. Ez htás, vl-mint már jelzett sok pró jelenet szggtottá, kissé sejtelmessé, rejtélyessé teszi művet. Számos olyn epizód vn drbbn, mely önmgábn nem kp értelmet, csk többi viszonyltábn válik hngsúlyossá, vgy hngulti elő-készítése vgy levezetése egy másik, cselekmény kimenetelében döntő jelenetnek. Nézzük meg, hogyn érvényesül ez z első kilenc jelenetben. A drb elején fehér ruhás kislányok fehér koporsót hoznk be, virágszirmokt szórnk rá, megjelenik Miskin útipoggyásszl, elbúcsúzik kislányoktól, és megvllj: őket, gyerekeket szereti igzán, fel-nőttek világábn idegen, úgy érzi, mg is gyerek mrdt. Aztán Miskin egy vontfülkében ül, egyedül. A háttérben egy férfit vlmi ékszerhistóri mitt egy idősebb ember, feltehetően z pj ver. Ismét vont. Miskin felidézi egyik élményét, egy kivégzést. Mjd Nsztszj és kitrtój, Tockij, lkusznk : hetven-ötezer rubelért nő hhoz megy férjhez, kit férfi számár kiszemelt, ezzel viszonyuknk vége. Ismét vonton: Rogozsin és hozzá cstlkozó Lebegyev megismerkedik Miskin herceggel, megkezdődik tuljdonképpeni expozíció, megismerjük szereplőket, világossá válik, ki és miért verte meg Rogozsint, ki z Nsztszj Filippovn stb. Megérkeznek z állomásr. Egy részeg kton ezüstként egy ónkeresztet sóz Miskinre, mi ztán második részben kp fontos funkciót, mikor két férfi testvérül fogdj egymást. Egy nihilist modern civilizáció borzlmiról szónokol, Ippolit mindenkit meg-hív temetésére. Ez kép fogdj Miskint hzájábn. S rr felkiáltásr, hogy Íme, ez Oroszország ", Miskinnek ez kulcsfontosságú mondt válsz: Nem tudom. Én nem ítélhetek..." Jepncsinékhoz, távoli rokonihoz érkezve, Miskin félszegen viselkedik női társságbn; élményeiről mesél, bseli szmárkiáltásról, ismét kivégzésről, mjd egy boldog pillntáról, rról svájci szerencsétlen lányról, kit fluj kitgdott, de z ő szeretete, megértése, s ennek következtében köréje gyűlt gyerekek szeretete lány életének utolsó npjit széppé tette. Emlékezzünk : lány temetési epizódjávl kezdődött drb! Az emlék felidézésével felerősödik z expozícióbn megfoglmzott, Miskin gyermeki elfogultlnságánk, tisztságánk motívum. Ebből z lpállásból fejti ki herceg zt, hogy Aglj csknem olyn szép, mint Nsztszj Filippovn, s ezzel indítj el trgédiák sorát. Ugyncsk ebben jelenetben hngzik el dosztojevszkiji etik egyik lényeges mondt: A szépség - htlom. " Így fonódnk össze z epizódok z egész drbbn. Így válnk Ippolit villnásnyi megjelenései, keserű megállpítási herceg viselkedésének kritikájává. Amikor Miskin megkdályozz Gányát

12 bbn, hogy megüsse nővérét, Ippolit megkérdezi tőle: Ön hisz z Ördögben? Az önpusztítás törvénye és z önfenntrtás egyformán erős z emberben. Az ördög is urlkodik világon..." Erre rímel Rogozsin kérdése, mikor keresztet cserélnek: Mondd csk, hiszel te Istenben?" A regényben erre bonyolult válsz következik, drbbn tétov válszkísérlet. A jelenet és Mis-kin rosszulléte után Ippolit elmeséli, hogy néz ki egy Holbein-kép megfeszített Krisztus. A megkínzott, felpuffdt, csup seb rc látványánk htásár kérdi: Hogy hihették tnítványi egy ilyen hull láttán, hogy feltámd?" Ezek z pró villnások drmtizálás szelekciós elve mitt sokkl ngyobb súlyúvá válnk, mint regénybeli helyükön. Így értelmeződik Miskin messinizmus, illetve nnk kritikáj. Az értelmezés és kiemelés sjátos példáj z drb tengelyébe állított vllomás, mit Lebegyev Miskin herceg rosszulléte után tesz. Ez egyrészt pontosn megfoglmzz zokt z mbivlens érzéseket, melyeket Miskin előhív környezetéből, másrészt zzl, hogy éppen Lebegyev, minden h s z o n é r t csúszómászóvá váló emberroncs mondj ki Nálm szó is, tett is, hzugság is, z igzság is mind-mind együtt teljesen őszinte" - szvkt, Miskin herceg közvetlen felelősségét exponálj. A drb végkifejlete ezt közvetlen felelősségérzetet teljesíti ki. Azt ugynis, hogy nem válszthtó szét - s korunkbn különösen nem - tettek végrehjtójánk és közvetett vgy közvetlen suglmzójánk felelőssége. Nem kisebb, de nem is ngyobb bűnös Rogozsin, mint Miskin herceg, pedig ő nem tett semmit, és nem ő bujtott fel Rogozsint. Mégis, mivel mitt, psszivitás mitt történt meg gyilkosság, nem lehet őt sem felmenteni. Erre fel-menthetetlenségre utl Ippolitnk második részben elhngzó csknem vl-mennyi megjegyzése és trgikomikus, ugynkkor jelképes öngyilkosság is. Ezt tetézi be drbzáró monológ, mikor Nsztszj holttesténél vlóbn testvérként kucorog Rogozsin és Miskin, és együtt várják tett felfedezését. Eközben, szinte önmgánk mondj Miskin drbon végighúzódó kivégzésmotívum lezárásként következőket: A legngyobb, legerősebb fájdlmt z okozz, hogy biztosn tudod: egy ór múlv, ztán tíz perc múlv, ztán fél perc múlv, ztán már mindjárt, már most kirepül testedből lelked, nem leszel többé ember, ez már most egészen biztos. Itt ítélet vn, és épp bbn rejlik legszörnyűbb kín, hogy biztosn nem menekülsz meg, ez leggyötrőbb kín világon..." Reviczky Gábor (Miskin) és Szirtes Ágnes (Aglj) A félkegyelmű kecskeméti elődásábn Az elődás Az elődás pontosn megvlósítj drmturgii modellt, z egyik másikból következik, sőt láthtón számos drmturgii megoldás válsztott színpdi stílusból következik. Különösen kkor érezhető ez, mikor regényben vgy Tovsztonogov-féle dptációbn csupán említett vgy elmesélt epizódok itt színpdi szituációb kerülnek. A második rész például egy némjelenettel kezdődik. Egyházi zenére bejön egy póp, vlmint menysszony-vőlegényként Nsztszj és Rogozsin. De Nsztszj kitépi kezét Rogozsinéból, és elrohn. Ez megismétlődik drb végén, gyilkosság előtt, ám ekkor Mis-kin herceg vőlegény, és háttérben Rogozsin ugrásr készen várj Nsztszját. Az ismétlődésből, vlmint két jelenet között lejátszódott eseményekből mindenki számár világos, hogy ez viszony megoldhttln, Nsztszj nem tud válsztni két férfi között, z esküvők nem oldnk meg semmit, nem mrd más hátr, rdikális módon kell lezárni konfliktust. Az elődás egyik leglényegesebb formi problémáj tér megkomponálás. Lukács György 1951-es Dosztojevszkij-tnulmányábn írj:»mindnnyin minth vsútállomáson lennénk «- mondj egy mellékszereplő z emberek-ről. Ez kép Dosztojevszkij világánk életérzését egészen áltlános érvénnyel fejezi ki. Az emberek tuljdonképpen nem jelenben élnek, hnem döntő, ngy fordultr vló feszült várkozásbn. Am h ez változás megtörténik, lelki élet szerkezetében kkor sem áll be lényeges módosulás. Az egyik álom vlóság érintésétől szétszkd, meg-semmisül, és új álom keletkezik várv várt fordultból. Az egyik vont elhgyt pályudvrt, várjuk következőt, de pályudvr mrd : átmeneti állpot." Ugynerről Tovsztonogov így ír: A regény olvsás közben felfigyeltem rr, hogy sok esemény, beszélgetés útközben történik... De hogyn fejezhető ez ki színpd nyelvén? Az első ösztönös gondolt: forgószínpd segítségével! Am ekkor külső dinmik ellent-mondásb került voln Dosztojevszkij hőseinek feszült lelki életével, s meg-oldás túl nehézkes lett voln. Ehelyett mozdultln színpd keretein belül, szkdtln mozgásbn levő szereplőkre épülő képek között hoztm létre kpcsoltot: három mozgó függöny és jtó jelezte mindig cselekmények helyét,

13 s mintegy Miskint kísérve léptünk át képekből közjátékokb s onnn következő jelenetekbe." Beke Sándor és vendégként színpdteret tervező Otto Sujn, pozsonyi Új Színpd szcenikus tovsztonogovi koncepciót tette mgáévá. Fekete tónusú, mélységben és mgsságbn tgolt, többszintes, ugynkkor üres teret képeztek. Az előszínpd dobogój vont és vllomásértékű megnyiltkozások színtere. A színpdot egy mgsbn húzódó, fekete, lábkon álló járd-folyosó keretezi, mely elöl, jobbról és blról lépcsővel záródik. Ezen jelenik meg Nsztszj, mikor Aglájához írt leveleit mondj cl, itt zjlik le Ippolit öngyilkosság". A hídszerkezet ltt, hátul, színpd mélyén, z elöl folyó cselekménnyel szimultán játsztj rendező Nsztszj és Miskin első tlálkozását, itt húzódik meg Rogozsin bndáj, itt verik meg drb elején Rogozsint stb. Ebben vsszerkezetben vn vlmi Lukács György áltl elemzett állomáshngultból meg tovsztonogovi folyosó-lépcsőház lbirintusból is. Az elődás ngy része egy-egy bútor segítségével z előszínpdhoz képest emelt középső téren játszódik. A térkonstrukciótól idegenek zonbn stilizált-ksírozott, hálóvl bevont fák, vgy festett háttérdíszlet. Miskin - kárcsk Tovsztonogovnál szinte soh nem hgyj el színpdot, jelenetek folymtosn mintegy áttűnve követik egymást. A váltásokt rendező kísérőzenére bízz. Selmeczy György instrumentális és elektronikus effektusokból építkező mi hngvételű zenéje kétségkívül htásos, profi munk. Am stílus, intenzitás elüt z elődás hngvételétől, néh már-már önálló életet él zene, és elnyomj jeleneteket. Az elődás egészének visszfogottságához képest ez z effektus teátrális. Csk-úgy, mint z elődás jó néhány szceniki megoldás, jelenetek sokszor öncélún szép világítás, illetve z elődás befejezése: fémhídon ismét megjelennek kislányok - most fekete ruhábn -, és színpd közepén fekvő Nsztszj holttestére virágszirmokt hulljtnk. Ugyncsk sikerületlen z áltlm külső körnek nevezett környezet ábrázolás. Nem kpjuk meg z egyes figurák egyénített rjzát, színészek csupán stffázst lkotnk, emitt légüres térben mozog cselekmény, s mgár mrd Miskint játszó színész. Ebben szereposztási gondok éppenúgy közrejátszhttk, mint z, Szkács Eszter (Nsztszj Filippovn) és Blskó Péter (Rogozsin) Dosztojevszkij-dptációbn hogy társult egésze nemigen beszéli zt színházi nyelvet, mit főszereplőkkel együtt rendező. Ebből részint stíluszvr, részint erőtlen megoldások születnek. Például Lengyel János (Lebegyev) és Mjor Pál (Ivolgin tábornok) z erőteljes, hrsány, szinte krikírozó ábrázolásmód eszközeivel él. Ez ebben z elődásbn htározott stílustörést jelent, ám elképzelhető egy olyn megközelítés is, melyben társdlmi közeget ebben stílusbn ábrázolják. Ez zonbn nincs eldöntve. A színészi lkotómunk Az elődás egyik legnehezebben megközelíthető figuráj Ippolit. Ugynis ez vlójábn nem hús-vér ember, sokkl inkább Miskin herceg szellemi-gondolti ellenpontj, s mint ilyen nem kerül drámi szituációb, rezonőrré válik. Jeney István zonbn félelmetes, titokztos, keserű, kikezdhetetlen logikájú lkká gyúrt Ippolitot. Mgsn gombolt, hosszú, fekete, testhez simuló kbátbn tűnik fel, követi Miskint, keze zsebében, kimért, nyugodt mozgás, kárcsk szárz beszéde, csillogó szem-üvege mögül izzó tekintete. Kimértségében is fröcsköl z indult, mikor Miskinről beszél: Az ingtg erkölcsi lpon álló emberbrát z emberiség knnibálj. Gyűlölöm, mindenkinél jobbn gyűlölöm, mg szirupos, jezsuit lélek, félkegyelmű emberbrát." Jeney ugynkkor megpróbálj eljátszni zt fitlembert is, ki herceg htásár rájön, hogy még betegsége mitt megrövidült életet is képtelen le-élni hzug és kibírhttln társdlmi közegben. Ezért htározz el z öngyilkosságot. Az öngyilkosság z egyetlen, mit még mgm krtából megtehe tek. Élni krok tett utolsó lehetőségével! A tiltkozás néh nem csekély dolog..." E vllomás konkrét színpdi szituáción túl, jelképes trtlmúvá válik. Nem kevésbé z öngyilkosság végrehjtásánk módj. A hídon egy pillntr tűnik csk föl Ippolit, pisztolyát homlokához emeli, összeesik, ám pisztoly nem dörren. A fény kilszik. Megtörtént z öngyilkosság vgy nem? Játék, újbb kcérkodás volt ez hlálll vgy blsiker? Avgy miskini szeretetelv leszerelő htásánk kivetülése? A pillntnyi epizódbn számos kérdés sűrűsödik. A drmtizálás megnövesztette Aglj szerepét, ezzel egyrészt Nsztszj igzi vetélytársává vált figur, másrészt kiegyenlítettebbé, kibogozhttlnbbá lkult Miskin herceg köré fonódó konfliktuskör. Mindkét nő szereti Mis-kin herceget, ám ő egyikük szeretetét sem tudj úgy viszonozni, hogy elvárnák. Szirtes Ágink kétszeresen nehéz helyzete vn. Egyrészt hosszú ideig csk jelenlétével, mozdultivl s nem szöveggel kell súlyt dni szerepének, s később is csupán direkt érzelmek veszekedések, gúnyolás - mögött érzékelteti vlódi vonzlmát, másrészt Szkács Eszternek kell egyenrngú prtnerévé válni. A színésznő dicséretére legyen mondv, jórészt győzi erővel kettős feldtot. Érdekes, hogy éppen nehezebbnek tűnő első részben erőteljesebb. Ahogy Miskinre néz, miközben z kivégzésről beszél, tekintete későbbi mgtrtását is előlegezi. Ez nézés vissztér csúfosn végződő leánykérési jelenetben, ám ekkor már vesztes pillntás is benne vn. A rpszodikus leánylk váltásit többnyire pontosn, de jobbár még csk külsődlegesen tudt megoldni színésznő.

14 ember. Iglódi István tíz évvel ezelőtti képén szinte csk szemek látsznk, csup csodálkozás, értetlenség ez tekintet. Szmoktunovszkij képe merő átszellemültség. S végül negyediknek Reviczkyé. Az ő Miskinjének tekintete tiszt. Gyermekien tiszt. És szomorú. És megértően okos. Mozdulti viszont kissé tétovák. Mint kmszokéi. Zvrj teste, keze, láb. Csk olynkor lesz htározott mozdult, mikor cselekednie kell. Ezt oly mgától értetődően teszi, milyen bávtgon létezik máskülönben. Amikor le krj fogni Gány vgy Rdomszkij ütésre lendülő kezét, semmi teátrális gesztus nincs mozdultbn. Megszóllási is kissé bizonytlnok. Amikor beszél, nem lehet nem rá figyelni. Igz vn Jepncsinánk, mikor lányit Jelenet Dosztojevszkij: A félkegyelmű című drámából (Iklády László felvételei) feddve kijelenti: A herceg élvezetesen d elő." Mégis minth nehezére esne minth félne, hogy Szkács Eszter Nsztszj Filippovnáj hogy rögtön megszeretik egymást, és megszóll-ni, megszóllási újbb félreértésekre közönséges és fenséges, kiismer-hetetlen megérkezésükkor már felmerül bennük és gyermeki, kiszolgálttott és mindenkit testvérré fogdás gondolt. Rogozsin dhtnk lklmt. Nem ok nélkül fkd ki kezében trtó, büszke és meglázott egyre inkább eltávolodik hercegtől, Aglj kezének megkérésekor: Én egyszerre. Sistereg körülötte minden, szbdulni zonbn nem tud tőle. Közös társságbn fölösleges ember vgyok!" mikor színen vn, s h nincs, jeleneteikben Blskó mindig fentről indít, Ám meg-szóllásnk is lehet tettértéke. nyomsztón hiányzik démonikus minth ő lenne fölényben herceggel Ilyen z, mikor Nsztszj őrjöngve kérdi szépsége. Ebben z dptációbn értelem- szemben, jelenetek végére zonbn z őt körülvevő férfiktól, hogy ki venné el szerűen visszfogott Nsztszj szerepe, lecsendesedik, Rogozsin újr meg újr őt feleségül, kitrtott, feslett életű, rossz Szkács ennek megfelelően illeszkedik z htás lá kerül Miskin lényének. Ebből hírű- nőt. Mindenki elhúzódik tő-le. elődásb. Soh nem tolkszik z elő- szempontból már többször említett Reviczky vlhol többiek hát mögül, térbe, mégis ő z, ki irányítj z esemé- keresztcsere-jelenet Blskó lkításánk félig tkrv ngyon hlkn, de roppnt nyeket. Elhisszük neki, hogy Nsztszj csúcspontj. Más viszony belső intenzitássl tudj kimondni olyn vonzerővel rendelkezik, mely Rogozsinnk Nsztszjához. Blskó r- jelenet hngultát megfordító szót: Én." nemcsk környezetébe kerülő férfikt jongv csüng Nsztszján, z mohó Ez szó éppen olyn, mint z előbbi forgtj ki önmgukból, de Miskin bírnivágyás hjtj Rogozsinját, mely- kézlefogások. A ritkán bekövetkező ktív hercegben is gyökeres lélektni változást ben egyenlőségjel kerül nő és száz- pillntokt leszámítv Reviczky figuráj idéz elő. Tökéletes érzelmi ellen-pontj ezer rubel közé. Kezdetben mgbiztos ez Miskinnek. H Miskin sors jóság Blskó-Rogozsin, bár Nsztszj egy- csup belső remegés, hogy történnek életképtelenségét példázz, úgy egy rendreutsításár úgy hunyászkodik körülötte z események, úgy válik egyre " Nsztszjáé A szépség - htlom gon- meg, mint egy kuty. Később ebből bezárultbbá, védtelenebbé. Miskin herceg csk többiek vidoltét. Szkács tökéletesen ábrázolj kutyhűségből csk tekintet mrd meg. szonyrendszerében létezhet, tehát olyn Nsztszj hányódását, vívódásit, kettős Ahogy átcspnk figur feje fölött z természetét, zt, hogy ő nemcsk áldozt események hullámi, Blskó mind mértékben bontkozht ki figur, miennek trgédiánk, de rész-ben okozój hátrább szorul térben is, mindinkább lyen mértékben többi szereplő erre is. srokból, fémszerkezet brlngjából" lehetőséget teremt. Ugynkkor Miskin Blskó Pétert sem lkt, sem eddigi követi, figyeli Nsztszj mozgását, ám herceg nélkül minden másképpen zjln, szerepei lpján nem vélnénk regénybeli h kell - mint például Miskinnel vló tehát potenciálisn ő z események Rogozsinnk. Mégis megtestesíti ro- esküvőkor - kéz-nél vn. A sötétben, szervezője is. Ezt kettősséget, hogy gozsinizmus lényegét. Az első jelenetben félhomálybn meghúzódó színésznek herceg egyszerre létrehozój és elszenmég htlms bundábn jelenik meg, sokszor csk szeme világít, tekintetében vedője szituációknk, mesterien, tetezzel teremti meg figur robusztusságát. változtln rjongás, ám z egyre fogyó tenérhetetlen színészi eszközökkel oldj Később már nem kell bund; fenn- remény is kifejeződik. meg Reviczky. Végső soron rjt áll vgy trtások nélkül elhisszük neki Rogozsint. Miskin herceg: Reviczky Gábor. Három bukik z elődás. Hiáb precízen Blskó főleg figur érzelmi ki- Miskin-kép vn előttem. Gérrd Philipe felépített mű, hiáb koncepciózus szolgálttottságát hngsúlyozz, zt, lig huszonnégy évesen egyik np Cmus hogy hol Miskin, hol Nsztszj htás Cliguláját, másik np Miskin herceget rendezés, mindezek kibomlás, vlórlá kerül. Blskó Rogozsinj Miskinnel játszott. Miskinje gyér szkállú, zvrt váltás Miskint játszó színésztől függ. Reviczky z elődás ngyon kényes, kivló első tlálkozáskor csknem olyn tekintetű, bizonytln egyensúlyozott mechnizmusát gondonyíltszívű, mint herceg. Nem véletlen,

15 ltilg és művészileg tökéletesen és biztonságosn irányítj". Miskin finomn, de htározottn ki-kéri mgánk zt, hogy Gány félkegyelműnek trts. Reviczky lkításábn Miskin vlóbn nem félkegyelmű. Olyn ember, kinek másként jár z esze, mint többieké, ki más következtetéseket von le jelenségekből, mint mások, kinek knonizálttól el-térő etiki normái vnnk, ki legjobb szándék mellett sem képes eligzodni számár felfoghttln világbn. Ennek mgtrtásnk z életképtelenségét, ugynkkor vitthttln szépségét muttj meg színész. Az elődás legmegrázóbb jelenete befejezés, mikor két férfi, Rogozsin és Miskin, Nsztszj holttesténél gyermekként egymáshoz bújv végleg egymásr tlál. Nem lehet tudni, ki ngyobb beteg, Blskó Rogozsinj vgy Reviczky Miskinje. Egyformán gyámolításr szoruln mind kettő. Rogozsin tette után megnyugodott, vége bizonytlnságnk, kétségeknek, szenvedésnek. Ami ezután jön, z már megfoghtóbb, fizikilg átélhető. Ezért tud ő gondoskodni hercegről. Blskó és Reviczky összebújnk, egyik másiknál keres védelmet, ebben z egymásrutltságbn eggyé válik két ember, Rogozsin és Miskin együtt kénytelen válllni bűnt és következményeket. Testvérek ők, kár egy személy két fele is lehetnének. A kecskeméti Kton József Színházbn bemuttott dptáció egy gondoltilg, drmturgiilg determinált folymtot mutt be. A színpdilg megoldtln részletek ellenére is htásos, erőteljes elődás gondolti szembesítés művel, Miskin herceggel, eszméivel, mgtrtásávl, melynek során néző eldöntheti: vjon tényleg félkegyelmű-e Félkegyelmű? Dosztojevszkij: A félkegyelmű (kecskeméti Kton József Színház) Fordított: Mki Imre. Színpdr lklmzt: Szárz György. Díszlet: Otto Sijn m. v. Jelmez: Rátki Erzsébet m. v. Zene: Selmeczy György. Rendezte: Beke Sándor. Szereplők: Szkács Eszter m. v., Reviczky Gábor, Blskó Péter, Forgács Tibor, Fekete Tibor, Gurnik Ilon, Mátry Márt, Andresz Ktlin, Szirtes Ágnes, Lengyel János, Mjor Pál, Gyóly Viktóri, Blskó Blázs, Szennyi Mári, Jeney István, Hunydkürti István, Szirmi Péter, Gyuli Antl, Botos Klár, Frknói Sári, Ribár Év, Jánoky Sándor, Bölcsics Ágot, Jblonky Mári, Szlm Sándor, Egyedi Klár, Csengeri Erzsébet, Rgó Iván, Szikszi Gyul, id. Mózes István. SZÁNTÓ JUDIT Királyi multság A Hsfelmetsző Jck Várszínházbn Mikor Hsfelmetsző Jck elődás után felálltm helyemről, megvllom, legfőbb, minden mást elnyomó érzésem hrg volt. Méghozzá Jncsó Miklósr hrgudtm, miért Viktóri királynővel egyetemben ő is rendezett mgánk egy királyi multságot, nem törődve egy kkori hitem szerint - jobb, pontosbbn: más, egyenrngú, dekvát bánás-módot igénylő drámi lpnyggl. Ismertem Hernádi Gyul egyéb drámáit, burjánzó ötletgzdgságukt, egyenetlen színvonlú, helyenként elngyolt, másutt zonbn csillogó dilógusikt, mohó, h nem is mindig kellően válogtós filozófii étvágyukt; láttm elődásokt, Sík Ferenc, Mrton László, Szinetár Miklós rendezéseit, melyek mguk szuverén teátrális látomásrend-szerével megemelték z dott művek értékeit és elfedték hiányosságikt; és Jobb Gbi (Viktóri királynő) Hernádi Gyul: Hsfelmetsző Jck népszínházi elődásábn

16 tetésének. Mire zonbn ez következtetés feldereng, már od lehetőség szöveg követésére és értelmezésére, és így mgm, fentebb felsorolt okok mitt, Hernádi jvár voltm részrehjló; esküdni mertem voln rá, hogy ez produkció elsősorbn őellene követett el merényletet. * Jelenet Hsfelmetsző Jckből (Középen: Mrsek Gbi) nem utolsósorbn olvstm előzetes nyiltkoztokt drbról, melyek ismét ígéretes, igzi hernádis ötletről tnúskodtk. Viktóri királynő, brit impérium e szimbolikus gg nemtője, fi, z árnyékhtlmán borongó idősecske bonviván wlesi herceg és egyidejűleg hírhedett Jck the Ripper" múgy is divtbn vnnk; Edwrd Bond például egyik drbjábn szent királynőt és szent ápolónőt, Florence Nightingle-t leszbikus prtnerekké vtt, Grhm Greene legújbb bűnügyi vígjátékábn lépteti fel fontos epizodistként türelmetlenségében dorbézoló mjdni VII. Edwrdot, Hsfelmetszőről pedig z utóbbi években két új drbot is játszottk Londonbn. (Az egyik homályosn utlt is tömeggyilkos felső körökhöz fűződő kpcsoltár.) Mindez ugyn zt muttj, hogy inkább ngol belügyről vn itt szó, viktoriánus korszkkl leszámolnivlój igzából Good Old Queen Vickie" m élő honfitársink kd, s h nekünk bjunk vn sját viktorinizmusunkkl, közelebb is tlálhtni prototípusokt, mondjuk, mi boldog békeéveink egynémely nevezetes és nem kevésbé leleplező bűn-ügyének szereplőit, no de Hernádi áttételeit már megszoktuk, és megfejtésük, vontkozttásuk kcskringós útji hozzátrtoznk művei gerjesztette szellemi izglomhoz. Indultomt kivált z utolsó jelenet fokozt fel (mármint szöveg szerinti és nem jncsói koreográfi szerinti), mikor VII. Edwrd fordított II. Józsefként már trónr lépésekor visszvonj ki sem bocsátott reformjit, mondván, hogy liberlizálás, Hsfelmetsző újbb jelentkezése, esetleg zsidók knmunkáj vgy z osztályhrc ál- lndó éleződése mitt, egyelőre nem ktuális. Hiszen eszerint ez rendkívül izglms drb lehetett, gondoltm, nekünk szóló, meghosszbbításokbn gzdg. Hogyn tűrhette író, drmturgi, színház, hogy Jncsó ezt z nygot eltemesse mg nem túl újszerű és viszonylgos sokkhtását is gyorsn ki-merítő és elnyűvő ötletprádéj lá? Igen, hittem drámábn, mi ez esetben megbocsáthtó, mivel szövegből vjmi keveset lehetett érteni, részben szövegmondás okán, részben zért, mert szvkt gykrn túlhrsogták z egyéb kusztiki effektusok, részben pedig zért, mert néző, sőt, még kritikus is ember, és h egy dilógus ltt figyelmét elsősorbn beszélőknek szövegtől független fiziki és fiziológii különcködéseivel kötik le, kkor koncentráló képessége bizony elernyed. További mentségül szolgálht nézőnek, illetve kritikusnk z beidegzett hite, hogy e fiziki cselekvések vlmiképp mégis drbbl függnek össze, szöveg rejtett implikációit vetítik ki, s míg z ember e feltételezett összefüggéseken töri fejét, egy ideig még vájtfülűnek, bevtottnk is képzeli mgát. Időbe telik, míg rájön: beidegzettségeit sutb dobhjt, ezek játékok csk Jncsó királyi multságávl állnk összefüggés-ben. Bármily rossz véleménnyel vn is szerző Viktóri királynő erkölcséről (két viszonnyl meg is terheli számláját), nnk, hogy trónátdásról folyó vit közben fi combji közé bújv izgtottn szglássz körül nnk nemi szervét, Hernádi Gyul koordinát-rendszerében éppúgy semmi lpj, mint Mtthews belügyminiszter pofozóbábuként, mjd ily módon kellően előkészített szexuális prtnerként vló szerepel- H zonbn kritikus nemcsk néz, hnem ír is, nem érheti be efféle megbízhtónk látszó, de mégis meglpoztln feltételezésekkel. Így hát elolvstm szöveget, és meghökkenve tpsztltm: z elsődleges felelősség nem Jncsó Miklóst illeti. Hernádi Gyul rossz drbot írt, eddigi pályájánk ligh-nem legrosszbb drbját, mellyel rendező csk kettőt tehet: vgy nem válllj, vgy ürügyül hsználj sját show-jához. Jncsó mg területén vlóbn király; és királynk is jog lehet hozzá, hogy z urlkodás fárdlmit félretolv egyszer-egyszer mulsson is egyet. Hernádi ötletgzdgság, öntörvényű képzelete drámirodlmunkbn egyedülálló jelenség; ezért keltett mg idején olyn szenzációt Flnszter, mely egy cspásr létrehozt Hernádi, drám-író híveinek táborát. De z első meg-lepetés, z első öröm elültével, és bámultos termékenységgel szporodó oeuvre további hjtási láttán z őszinte lelkesedőknek is rá kellett döbbenniök: ez különleges, merész írói fntázi nem eléggé drámi, mert nem eléggé ökonomikus. A témák, z ötletek sokszor egymás srkár hágnk, egymás elől szívják el levegőt, és csk rendezőknek sikerült egyszer-egyszer, némi drámi fegyelem látsztát keltve, hierrchiáb fogni őket. A legkevésbé sikerülhetett ez z eddigi legkuszább Hernádi-drbbn, Csillgszóróbn, hol leglább három drb problemtikáj csvrodott fojtogtón z dott mű testére. A legjobbn, mint köztudott, Királyi vdásztbn, hol természetesen már z előzetes drmturgii munk is megtisztított tljt z elődás számár. Mindmellett igz volt Almási Miklósnk, ki épp e legsikeresebb, mind közt legnépszerűbb Hernádi-mű kpcsán állpított meg: z író legjobb és egyben legüresebb" drbjáról vn szó. Hernádi itt hjlndó volt lemondni z első képekről és z utójátékról, melyeket ez esetben igen könnyen lehetett lemetszeni mű testéről, ám nyilvánvló,

17 hogy mind brutális hdi játék, mind boldoggá vtási per eredetileg része volt mondnivlójánk. Elképzelhető lett voln egy olyn drmturgii bevtkozás is, mely z e részekben rejlő mondnivlóelemeket építi bele szervesebben műbe, ám ez roppnt bonyolult és bizonytln kimenetelű válllkozás lett voln. Sokkl inkább kínálkozott grntáltn szövődménymentes műtét: két rész egyszerű leoperálás. Ily módon, igz, trtlom szegényítése árán, sikerült feloldni Hernádi-drbok legngyobb prdoxonát: hogy tudni-illik itt olyn modelldrámákról vn szó, melyekben többnyire épp modell zvros, logiki konstrukciókról, melyekben épp logik billen fel minduntln, egyébként minden bizonnyl zért, mert modell, konstrukció, illetve vlóság összefüggései többnyire lzák és esetlegesek. A Királyi vdászt esetében mrdt egy kevéssé eredeti és e feldolgozásbn meglehetős bsztrkt, viszont hézgtln következetességgel végigvitt tétel szerep mindenhtóságáról, mely nem véletlenül jutttt kritikusok eszébe z Egy, kettő, három Molnár Ferencét. Az sszociációt elősegítette Hernádinál ritk töretlen ívű bonyolítás, néhány jelenet virtuóz felépítése és szellemes, könnyen érthető s ugynkkor mégis intellektuális örömet nyújtó dilógus. Hernádi egy produkció erejéig prbol Molnárj lett - de mint hogy bizonyos, hogy ez minősítés egyetlen korábbi drámájár sem húzhtó rá, úgy igencsk kérdéses, megerősíti-e mjd bármelyik későbbi. Hiszen már z sem bizonyos, hogy ő mg beérné-e ezzel rnggl, vgy inkább csk kellemes és ngyon is gyümölcsöző klnd rgdt el, egyetlen lklomr. Úgy tűnik, lktilg inkább ellenáll e lehetőségnek, és erősen kétséges, hogy jövőben enged-e klndr csábító drmturgi szónk. (A klnd" szó persze fordított előjellel értendő, hiszen e klndos képzeletű író számár legklndosbb válllkozás éppen z lehet, hogy fegyelemre hgyj csábítni mgát.) Mindenesetre két következő mű: Bjcsy-Zsilinszky Endre cskúgy, mint Hsfelmetsző Jck minth Hernádi bosszúj lenne - minth fügét krn muttni Királyi vdászt bábáink és híveinek: no látjátok, jól rászedtelek benneteket; zt hittétek, kedvetekért kibújtm bőrömből, de íme, semmilyen siker érdekében sem leszek hűtlen önmgmhoz! Ez fordult tuljdon- képpen illik Hernádi imponálón m-kcs, szuverén írói mgtrtásához csk-úgy, mint írói és emberi lktánk örök-ifjú, virgonc játékosságához, és semmi kifogást nem is lehetne emelni ellene, h tromf, mondjuk, Flnszter vgy Vérkeresztség mgsságábn pttnn képünkbe. Cskhogy mindkét esetben steril, hevenyészve elgondolt és még hevenyészettebben kivitelezett művekről vn szó. A Bjcsy-Zsilinszky-drámánk külön tehertétele hzi miliő; vlmennyiünk áltl ismert és részben átélt mgyr közelmúlt tűri legkevésbé, hogy önkényes írói játékok ugródeszkájául szolgáljon. Az ötletpetárdák pukknás szóhoz sem engedi jutni zt példszerű hőst, kinek nevét ez z bsztrkt metmorfózis-koncepció lényegében csk ürügyként hsználj. Hernádi itt egy brechti ízű képletet vezet le, de Brecht nem véletlenül óvkodott tőle, hogy hsonló típusú demonstrációit - z Egy fő z egy főtől A szecsuáni jólélekig konkrét, ismert személyiségekhez kpcsolj, sőt, igyekezett hőseit minél távolibb, minél semlegesebb közegbe helyezni. Egy másik esetben Hernádi is ráérzett veszélyre: Szép mgyr trgédiábn mgyr szbdság álmánk tévelygő megszállottjává fiktív személyt tett meg, és ez Nikly István drámi értelemben bizony sokkl elevenebb néven nevezett, de drámilg vlójábn nem létező Bjcsy-Zsilinszky Endrénél. Hernádi képletébe itt kizárólg blickfngos" ötletek lehelnek némi látsztéletet, konkrét utlások csk külsőségesek és lényeget illetően félrevezetőek. Míg zonbn z eddigi Hernádi-drboknk - Bjcsy-drámát is beleértve közös hibáj z ötletek túlburjánzás, összefüggésrendszerük ingtgság volt, Hsfelmetsző jck merőben új problémát vet fel: itt ugynis z ötlet megmrd ötletnek, kifejtetlenül villn fel itt-ott drb msszájábn, és nem htj át cselekményt. Teljesen új jelenség ez Hernádi pályáján, és oki előtt, bevllom, értetlenül állok. H drb drmturgj lettem voln, mindenesetre mgtrtást kellett voln cserélnem. H ddig nemegyszer zt tnácsoltm voln: rendezze át világosbbn drámájánk erővonlit, teremtsen szervesebb rendet ötletei és mondnivlói között, ezúttl zt mondom: írj hát meg z ötletét, tegyen ról, hogy drb szóljon vlmiről, h úgy tetszik, rról, mit ígér, esetleg másról, de vlmiről mindenképpen. Az ideális persze mégis z lett voln, h drb rról szól, mit z előzetes nyiltkoztok lpján várni lehetett voln: hogy tudniillik Viktóri királynő mg volt Hsfelmetsző jck. E. zonbn nem elsőrendűen erkölcsi, hnem politiki természetű konfliktus, és ezt Hernádink, politiki temtik megszállottjánk Viktóri királynő: Jobb Gbi és Edwrd: Mdrs József Body-Building-esekkel

18 kellett voln legjobbn tudni. H csk rról vn szó, hogy egy, világ előtt feddhetetlen erkölcsöt muttó, ádázul puritán királyi dám második, Mr. Hyde-i életében szdist kéjgyilkos - ez nem több pszichoptológii nekdotánál. A szövegben, deklrtíven leglább-is, elhngzik ugyn vlóságos motiváció : hogy tudniillik z impériumot csk vsfegyelemmel, terrorrl, gátlástlnul rekciós, ultrkonzervtív politikávl lehet összetrtni, és z egyre hngosbb reformkövetelések elleni pnceát tlálj fel Viktóri és házi politikus, Gldstone, midőn megteremtik Hsfelmetsző rémlkját és egész Angliát rettegésben trtó mítoszát. Ez tétel zonbn kkor is igz lenne (sőt, zt gynítom, sokkl igzbb és drámilg erőteljesebb), h mgánerkölcs terén királynő vlóbn zord erénycsősz lenne, és kéjgyilkosságok nem perverz pszichológii lktából, hnem kizárólg józn, hidegfejű politiki megfontolásból következnének. Hernádink még legjobb drámáir is jellemző volt, hogy túlburjánzó motivációk végső soron nem erősítik, hnem gyengítik egymást; gondoljunk például egyik legrokonszenvesebb hősére, Flnszter Peter Considérnt-jár, ki egy logiki játék kedvéért két árttln ember, s mi több: két szövetséges vérével mocskolj be kezét, holott múlt százdi nrchistákr, e tiszt kezű gyilkosokr" szövetségesek irtás éppenséggel nem volt jellemző. Nos, e motivációzvr itt htáresetig fjul: Hsfelmetsző Jckben épp z motiváció hrsog túl és semlegesít minden egyéb gondoltot, melynek z lp-ötlethez, mondnivlóhoz jóformán semmi köze. Hernádit lighnem elrgdt hálásnk látszó színpdi lehetőség: szentéletű idős hölgyet birodlom első számú hetérájává vtni. Az eredmény zonbn z, hogy minél beljebb htolunk műbe, jelenetek nnál egyértelműbben válnk le z lp-ötletről. A nyitó jelenet - mely nem véletlenül mrdt ki várszínházi elődásból - még megüti legjv Hernádi-drbok hngját, és vérbeli politiki-bűnügyi játékot ígér: londoni utcjelenet két, mjdnem egyidejű gyilkossággl és Sherlock Holmes szellemes és ökonomikus exponálásávl, drb legjobb része. Még királynő minisztertnács is megfelelő expozíciój lehetne z eredetileg ígért drámánk, és néző kezébe dná z események mjdni felgöngyölí- téséhez szükséges logiki fonlt. A 3. jelenettől, Viktóri és fi első dilógusától kezdve siklik drám vkvágányr. Itt terelődik hngsúly királynő privát erkölcsi hbitusár; mellett wlesi herceg lkj csk kkor kpn drámi funkciót, csk kkor válnék ellenféllé - és befejezés kísérteties kicsengése is csk kkor szervülne drám nygához -, h Edwrd nem egy-szerűen z urlkodói Torschluss-pánik izgág és híggyú megszállottj voln, hnem elsősorbn politiki progrmot képviselne, és hite szerint ország érdekében is sürgetné trónváltozást. A 4. jeleneten is elhtlmsodnk funkciótln, öncélú ötletek, Lily Lngtry pepecselő bemuttásától trnszvesztit ins leleplezéséig. Ugynilyen fölösleges sziporkák töltik ki z 5. jelenetet, Sherlock Holmes és Wtson dilógusát. A nyomozás hipotéziseinek és zsákutcáink részletező ábrázolás csk kkor lehetne indokolt, h vlmilyen közvetett, áttételes, esetleg még csk néző számár felfoghtó módon z igzság felé muttnánk. Egyébként is Hernádi túl kidósn és egyre kisebb htásfokkl persziflálj Sherlock Holmes nyomozói specilitását, hogy tudniillik tévedhetetlenül tlálj el szrv közt tőgyét, mely tőgyről viszont z égvilágon mindent tud, legföljebb zt nem, hogy tej csorog belőle. Holmes és Wtson szemre egy ideig muttós, de drámilg bszolút mellőzhető kpcsoltánk csúcs-pontj 7. jelenet, Wtson hlálávl, melynek semmi köze még Hernádi megírt másoddrámához" sem; z ember szinte úgy érzi, z írónk már ekkor is z elődásbeli betétszám lebegett szeme előtt: itt mjd szép Tordi Teri mint gonizáló idős brit orvos és segéddetektív eltáncolj httyú hlálát. A 6. jelenet ismét látszólg hálás teátrális effektusr épül: z imént még fel-dt mgsltán fungáló főudvrmesternő meggyilkolásár. Arról zonbn Hernádi nem világosít fel, hogy miért kellett voln Viktóriánk és Gldstonenk épp rájuk nézve legveszélyesebb helyre, z udvrb áttenniök bljós működésük színhelyét, s mi volt z nyomós ok, melynek htásár ezúttl nem prostituáltt mészárolnk le. Hllunk egy rövid párbeszédet is királynő és politikus között, melynek leglább utlni kellene z ügy vlóságos hátterére, dilógus zonbn legkevésbé sincs megcsvrv; Viktóri és Gldstone között pontosn zok szvk hngznk el, melyeket két megdöbbent és felháborodott outsider ilyen körülmények között váltht. A 8. jelenet - Edwrd és Sherlock Holmes újbb tlálkozás - sem szereplők jellemzése, sem z igzi cselekmény előrelendítése terén nem hoz újt. Végre, 9. jelenetben kerül sor rá, hogy detektív Viktóri szemébe mondj z igzság egy részét, melyet ztán 10. jelenet, Edwrd és nyj végső konfrontációj, sok bőbeszédű ismétléssel, kiegészít, megtoldv egy újbb pikáns szenzációvl: z idős királynő és gg politiki tnácsdój szerelmi viszonyánk leleplezésével. Itt zonbn drám mégiscsk elkezd rról szólni, miről szólni kellene (z egyetlen fölösleges cirádát, Vilmos császár felléptetését Jncsó jó érzékkel ikttt ki), s két rövid záróképben végre megvilágosodik z olvsó előtt drám igzi értelme. H zonbn egy drám jvrésze elhjlik önmgától, ez számos következménnyel jár. Az ötletek fiókötleteket, tölteléknygok további tölteléknygokt szülnek, melyeknek már másoddrámához" sincs közük. Bőséggel idézhetnénk z efféle szerzői mgánszámokt, recehártyár vetülő gyilkosképtől Wtson cipőméretének megvittásáig, melyet mg Sherlock Holmes vág el végül ngyon is helyénvló figyelmeztetéssel: Ne fecsegjünk", mert z idő szld. De z ötletek egyre kényszeredettebb hjszolás minth z írói erőt is sorvsztná; Hernádi legüresebb dilógusi, legközhelyesebb fordulti, legolcsóbb kiszólási ebben szövegben tlálhtók, és tlán z első jelenet kivételével egyetlen részlet sem muttj fel Hernádi legjobb vgy kár csk jó írói formáját. Igz, cél itt eleve is különbözött például Királyi vdásztétól, mely z risztokrt figurákt belülről, indirekten kívánj leleplezni, tehát ttitűdjüket, beszédmodorukt viszonylgos hűséggel ábrázolv éppen így mutt rá formlizmusukr, belső ürességükre, züllöttségükre. Ez módszer egyébként írói brvúrt kíván, és Hernádi ott meg is oldott; mint hogy, másfelől, brvúrt kíván z fjt pródi is, mely groteszkségében vlóbn szellemes és irodlmi színvonlú. Vlószínű, hogy Hernádi Hsfelmetsző Jckben erre második típusú brvúrr törekedett, ám megoldni éppúgy nem tudt, mint Szép mgyr trgédi Npóleon-képében, hol zonbn Szinetár Miklós és színészei mégis be tudták ráncigálni ezt

19 jelenetet is z egységesen mgs színvonlú elődásb. A pródi jogosult írói módszer, de szereptől és szituációtól független trivilitás éppen nem trtozik eszközei közé. Hsonlóképpen vonzó, sőt, merészen újszerű műfjnk tűnhet bohóctréf-sorozt is, h meg tud győzni ról, hogy fölvetett témánk vlóbn legmegfelelőbb feldolgozási mód. Egyszóvl : meglehet, hogy Hs-felmetsző Jck című Hernádi-drámávl vitánk lenne. De ehhez z kellene, hogy Hernádi Gyul megírj ezt drámát. E rész befejezéséül ismét Almási Miklóst idézném, ki z író válogtott drámkötetéről így írt: Szárz ez színes világ, végső ízek hiányoznk még belőle. Amiből z is kiderül, hogy Hernádi még mindig befelé hld sját stílusáb, formrendjébe, problémáib. Mondhtnám úgy is, hogy ez z öt drb egy kísérleti fázis lezárás - felsőfokú tnulóévek kor." A kötet ót elkészült drámák cáfolják Almási előlegezett optimizmusát: ez fázis még korántsem zárult le, sőt, Hernádi egyre mélyebben nyomul befelé mg erdejébe, mely Hsfelmetsző Jckben már z úttln dzsungel képét muttj. H ez tény nyilvánvlóvá válnék, nem utolsósorbn mg z író előtt - kkor zárulhtnánk vlóbn tnulóévek. * Jncsó Miklós tehát ezt z lpnygot kpt kézhez, és kitűnő érzékkel ismerte fel: tömeggyilkost politiki megfontolásból kitláló és megszemélyesítő urlkodó drámáját itt nem lehet eljátszni, minthogy z nincs megírv. Itt vn viszont z lklom egy pompás művészi tornához: írói szövegtől lig gátoltn szbd sszociációkt szőni Jncsó Miklós néhány kedvelt motívum köré, illetve e motívumokt, filmjei-ben mindig dott konkrét trtlmktól megfosztv, d bsurdum vinni. Most meg lehet muttni, hogy cselekvéseink, szvink egy z egyben vett jelentése csk virtuális, közös lényegük fiziki helyváltozttás kényszere, z egymássl szembeni erőszk, vlmint szexulitás vlmennyi formáj. Minisztertnács folyik sorsdöntő kérdésekről? Ez csk látszt; miniszterek igzából csk kényszermozgásokt végeznek, hogy egymást elgázolják, és ki bírj, mrj lpon megtpossák leggyengébbet; király-nőt pedig mindeközben csk z izgtj, hogy ezúttl melyik miniszterét vigye Mjor Tmás: Sherlock Holmes, Mdrs József: Edwrd, Mrsek Gbi: Ldy Curson és Iglódi István: Selborn Hernádi Gyul népszínházi drbjábn (Iklády László felvételei) sebtiben ágyb. A wlesi herceg várj zt z embert, ki esetleg trónhoz segít-heti? Fontosbb számár, hogy közben homoés biszexuális, szdomzochisztikus játékit űzze. És folytthtnánk példákt, hiszen Jncsó vriációs képessége kipdhttln; lényeg, hogy minden emberi megnyiltkozás legelemibb fiziki és fiziológii nevezőre redukálódjék. Nem hiszem, hogy Jncsó szerint cirkusz z egész világ" gyonkopttott színpdi metforáj megérne egy estét; nem világ cirkuszáról vn itt szó, hnem személyesen Jncsó Miklóséról, ki ez-úttl sját motívumit tette meg rtistáknk, hogy egymás után porondr léptesse őket. Ren- dezése tuljdonképpen minden kritikánál lesújtóbb véleményt nyilvánít kezére dott írói lpnygról: egyetlen percre sem volt hjlndó komolyn venni. Az nyg viszont mg módján bosszút állt: elemei ólomgolyóként kszkodtk z rtistákként pörgő Jncsó-témák lábár, és folyvást visszhúzták őket egy drámi mű elődásánk tljár. Ez meccs eleinte még kecsegtetett némi izglomml, zt ígérte, hogy küzdő felek között feszültség gerjed, de igen hmr kiderült, hogy z eredmény óhttlnul döntetlen lesz, és néző figyelme ettől kezdve ellnkdt. H z rtikuláltlnul visító, piros ruhás, ám fehérmájú ifjú hetér perverz szexuális já- tékit figyelve hirtelen eszünkbe jutttták, hogy ő másfelől Viktóri, z idős ngol királynő, egyszer csk már egyik minőségében sem tudott érdekelni; h belemerültünk dekdens trnszvesztit lnkdt erotikájánk szemlélésébe, egyszer csk vlki tpinttlnul dr. Wtson-nk nevezte, és máris od vrázs! A Hsfelmetsző Jck z eddig hrmonikusn működő lkotó prtnereket, Jncsó Miklóst és Hernádi Gyulát ádáz ellenfelekké változttt, és dologbn legszomorúbb, hogy jelek szerint ezt ők mguk nem ismerték fel. H felismerik: még lehetett voln játéknk tétje, h nnk nem is lett voln köze szóbn forgó színdrb drámi tétjéhez. Így viszont, miltt színpdot egy közös, ngyrtörő és hipermodern művészi válllkozás létrehozásánk idilli illúziój lengte be, nézőtéren kezdeti érdeklődés először leglább némi ktivitásról tnúskodó ingerültségre váltott, mjd ez is belesüppedt már mit sem remélő unlomb. Befejezésül szólnom kell zokról, kik ellen ez produkció legsúlyosbbn vét: színészekről. (A vétség, mostni lkotóktól függetlenül, objektíve nnál ngyobb, mivel típusát tekintve ebben színházbn nem z első, és már tendenciánk muttkozik.) A társult részben neves, kiváló képességű művészekből áll, részben rc nél-

20 küli kezdőkből és mtőrökből - de ki ezt eleve nem tudj, z z elődás lpján nem látht köztük különbséget. Mit kezdjen ebben produkcióbn emberábrázoló képességével, erős intellektusávl Kézdy György vgy Iglódi István, mit groteszk lírájávl Jobb Gbi, mit perzselő, konok intenzitásávl vendég Mdrs József? Csk zt, mit zok társik, kik ilyen dottságokkl még nem rendelkeznek (és e metódus szerint nevelve nem is fognk) : nem hsználják őket. Professzionist színészek helyett mtőr krobták erőlködnek színpdon, kik néző elidegenítését újjáértelmezve legjobb esetben néző idegesítését vlósítják meg. Legföljebb másik vendég, Mjor Tmás tudj megőrizni művészi szuverenitását: pókerképpel" (h már ez szép nglicizmus külpolitiki újságírásunkbn meghonosodott) trt bemuttót korábbi lkításiból, elsősorbn A komédiás Archie Rice-éből; h rendező megtehette ugynezt, tőle miért vennők rossz néven? Az eddigiekből bizonyár kitűnt: Jncsó Miklós filmművészeti tevékeny égére még csk utlni sem kívánok, e részt mert nem vgyok filmes szkember, és elemzési próbálkozásim mélttlnok lennének hozzá, másrészt, mert úgy érzem, egymástól bszolút független minőségekről vn szó: Jncsó-filmekben király urlkodik, ezen színpdon viszont csk szórkozik. Mindenesetre: se Jncsófilmeknek, se Jncsó korábbi színházi rendezéseinek semmi lényegbeli köze hhoz, mi Hsfelmetsző Jck színpdán történik, és ezért hjlok rá, hogy z egész elődást egyszeri epizódnk fogjm fel, mely trtlmát tekintve vlóbn nem több, mint fejedelmi mók, királyi multság. Megállpításomhoz legföljebb egyet még hozzásóhjtok: bár Jncsóvl együtt mi is multhttunk voln! Hernádi Gyul: Hsfelmetsző Jck (Népszínház-Várszínház) Rendező: Jncsó Miklós. Díszlet: Bnovits Tmás. Jelmez: ifj. Bnovits Tmás. Zene: Bágy András. A rendező munktárs: Kutscher Év. Mozgás: Pintér Tmás. Tánc: Brt Judit. Hngtecbnik: Pintér György. Zenei vezető: Ross László. Szereplők: Jobb Gbi, Mdrs József m. v., Mjor Tmás m. v., Tordi Teri, Mrsek Gbi, Kézdy György, Bősze György, Iglódi István, Nemes Kálmán, Vándorfi László, Borbély Vli, Fási Attil, Fuglovics Róbert és Népszínház stúdiójánk tgji és z Artistképző Intézet növendékei. Mcbeth, véres költő" - Szolnokon és Veszprémben Korszerűsítési szenvedélyünk legtiszteletreméltóbb indíték régi ngy mesterek megértésének olthttln vágy. Minél távolibb, különösebb mű, nnál inkább izgtj fntáziáinkt, nnál inkább szeretnénk birtokolni művet. Mi-nél kevésbé értjük múltt, nnál elszántbbn ktulizáljuk. A shkespere-i életművel évszázdok ót trtó, kemény menetekben folyttjuk befogdásnk ezt hősi birkózását. Koronként győztesnek kiáltjuk ki mgunkt, hrcisn megbélyegezzük elődeinket, mondván, Shkespere csk miénk, csk mi értjük, csk mihozzánk szól, korábbi százdok slbkterei csupán tönkretették, meghmisították műveket, melyeket tyjuk kizárólg zért nemzett, hogy mi modern érzeményeinket ki-fejezze és igzolj. Kérdés persze, unokáink nem fognk-e bennünket is leszmrzni, s nem idézik-e fejünkre Willim Hzlitt híres esszéjének csttnóját: H meg krjuk ismerni z emberi géniusz erejét, olvssuk Shkespere-t. H viszont z emberi tudás jelentéktelenségét krjuk látni, tnulmányozzuk Shkespere kommentátorit." A Hzlitt-megállpítást persze nem zért idézzük, hogy segítségével lebunkózzuk tegnpi és mi Shkesperekommentátorokt és velük együtt önmgunkt is. Az efféle megleckéztetés teljesen hszontln, terméketlen gykorltbn és z elméletben egyránt. Az értelmezések mindig érdekesek, jellemzőek, s többek között zért is figyelemreméltók, mert sohsem z bszolút igzságot hordozzák. H ezt tennék egyébként, nyilván végtelenül unlmsk és dogmtikusk lennének, tlán gyon is cspnák Shkespere művésze-tét. Esetleg korrekt szerzőt frgnánk belőle - s ezzel többet ártnánk neki, mint z időnkénti szélsőséges mgyráztokkl. Őrjöngő Shkespere-hsonítási mániánkt zonbn olykor nem árt távolságtrtás józnságávl ellensúlyoznunk. Az Erzsébet-kor és Shkespere egyéb kincseket is trtogtht számunkr, nemcsk hsonításból eredő önszeretetet. Többek között nnk lehetőségével is kecsegtet: végre bevllhtjuk, hogy mi szemmel nézve mily borzongtón idegen ez kor és művészete. A másság ingere leglább oly jelentős vonzerő e művekben, mint rokongondoltok felismerése. Mi tudásunk szerint például Mcbeth című trgédi szinte megközelíthetetlen. A mű érintetlen és érthetetlen : mgyrázó hódítók eddig még nem tudták leigázni, kezessé szelídíteni ezt vd trgédiát. Tegyük le tehát fegyvert? Futmodjunk meg? Vgy jelentsük ki rezignált népi bölcsességgel: ilyen trgédi nincs is. Erről természetesen szó sem lehet. A Mcbeth megértésének, bemuttásánk kísérlete önmgábn is mindig becsülendő, sőt hősies tett. Shkespere itt zért dott fel nehéz leckét z utókornk, mert drámáj megíráskor - sjátos módon - nem vette figyelembe későbbi korok zsrnokábrázolásit. Ezúttl vlhogy nem volt hjlndó megelőzni sját korát. Sőt még zzl sem könnyítette meg dolgunkt, hogy modell után írjon. Ezzel ugynis sját dolgát nehezítette voln meg. Mivel lojális művész volt, hőse egyik Tudor vgy Sturt urlkodór sem hsonlt. Királyhűségében még ennél is tovább ment: vészbnyákkl igen kedvező és szép dolgokt üzen közepes képességű, hiú és zsrnoki természetű Sturt Jkbnk. Mnpság, mikor z ellenzékiség fféle gesztusművészetté vált, ez z pró dt némiképp megszeplősíti Shkespere-képünket, elemzői éppen ezért olykor szerecsenmosdtási kísérletektől sem ridtk vissz. Pedig z esztétiki tnulság mindennél sokkl érdekesebb, megszívlelendőbb. Tlán jobbn értenénk Mcbeth-figurát, h logikus és természethű zsrnokábrázolt lenne, de minden bizonnyl kevesebbet tépelődnénk eme tuctzsrnok lelkiségén. H egyáltlán bírn effélével ez történelmi átlg-erzsébet vgy átlg-jkb. Szerzőnk ezzel szemben egy teljesen vlószínűtlen diktátort állít elénk. Nemcsk zért, mert történelmi tpsztltink szerint lelkiismeret-furdlás érzése nem terem meg vérengző vezetők szívében, hnem zért is, mert mi logikánk szerint gyilkosok sohsem beszélnek ily csodáltos poéti ihlettel. Kosztolányi Nerój ugyn formilg egyesíti mgábn két szkmát, lírikusét és zsrnokét, de gátlástln lelkületű urlkodó és rossz költő egy személyben, Sde márki hősei pedig, kik nemcsk