MÉSZÁROS TAMÁS. játékszín BÁNYAI GÁBOR SZÁNTÓ ERIKA CSIK ISTVÁN SAÁD KATALIN RÓNA KATALIN MAJOROS JÓZSEF MOLNÁR GÁL PÉTER NÁNAY ISTVÁN

Átírás

1

2 A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI SZÖVETSÉG FOLYÓIRATA VI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM OKTÓBER F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D IZSÁR IVÁN FŐSZERKESZTŐHELYETTES: CSABAINÉ TÖRÖK MÁRIA T A RTALOM MÉSZÁROS TAMÁS A Mikroszkópon keresztül (1) játékszín Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: BÁNYAI GÁBOR A Körszínház tizenöt éve (5) SZÁNTÓ ERIKA Mitől Krgöz Krgöz? (9) CSIK ISTVÁN Tíz nyár Gyuli Várszínházbn (12) SAÁD KATALIN Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlpirodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr". Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfiók 149 Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Egy hónp Szentendrén (16) RÓNA KATALIN Visegrádi Játékok '73 (22) MAJOROS JÓZSEF Mrco Polo milliói (24) MOLNÁR GÁL PÉTER Sikerelemzés hétszázdik Bolond lány után (28) NÁNAY ISTVÁN Elkötelezett mtőrök és z új színpdi nyelv (31) BERKES ERZSÉBET A Vígszínház külföldi kritikák tükrében (35) NYIKOLAJ ZSEGIN Budpest szezon csúcspontján" (37) fórum SZILÁDI JÁNOS Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó A címlpon: Montázs Körszínház 15 évéről (Iklády László felvételei) Hátsó borító: A viták és szecesszió (41) világszínház A Szentendrei Teátrum Vízkereszt-díszlete (Szbóky Zsolt felvétele) GUY FOISSY A mrginális vgy másik " színház Frnciországbn (44)

3 A Mikroszkópon keresztül Beszélgetés Komlós Jánossl - A Mikroszkóp Színpd első sikereit némelyek zzl gondolták kisebbíteni, hogy tgdták színház voltát. Egek szkmi vélemények még kbrénk sem ismerték el; publicisztikánk trtották, tehát olysminek, mi nem tekinthető színház szellemi konkurrenciájánk. A z Ön véleménye szerint mi színház? Vnnk-e szbályok rr, hogy mit lehet csinálni színjáték címén és mit nem? -- Az első kérdést inkább zoknk kellene feltennie, kik még m is zt állítják, hogy mit mi csinálunk, z nem színház. Véleményem szerint persze z, és ez nem jelenti, hogy szín-ház csk ilyen lehet. Én zt is színháznk trtom, mit mások csinálnk, mivel nem is mindig értek egyet, nem z én ízlésem, felfogásom szerint vló. Nem hiszem, hogy kár szín-házt, kár más művészetet le kellene szűkíteni olyn keretekre, melyeket egyesek megszoktk, vgy tnulmányikból úgy ismertek meg, hogy reflexeik már csk rr indulnk működésnek. Hogy Mikroszkóp miért színház, zt színháztörténetileg is ki tudnám muttni, de nem hiszem, hogy bizonygtni kellene. Htodik éve dolgozunk, csinálunk különböző dolgokt kbrétól trgédiáig; közönségünk, dicsőségünk és kudrcink vnnk - vgyis minden, mi egy színházhoz kell. Az eredmények utólg igzolnk. De mi volt z lpító szándék, milyen célll hozt létre nnk idején z új színházt? -- Színházt z ember zért csinál, mert közölnivlój vn. Én politikus ember vgyok, közíró, hogy ezt mondni szokták, tehát színházbn is politizálni krtm, méghozzá npi, ktuális módon. Gondolom, ezt látták meg, kik szerint ez nem szín-ház, hnem publicisztik. De színházb publicisztik is belefér, nem krok itt Mjkovszkijjl és Arisztophnésszel példálózni. A szándék z volt, hogy olyn színpdi fórumot tláljunk, hol npjink kérdéseihez szólhtunk. Ennek egyik válfj lett kbré, hol szó szoros értelmében npi dolgokról lehet szó, másik válfját Csendesek hjnlok és A versenyló hlál képviseli, melyekkel szintén npjink kérdéseiről szólunk, de lényegesen mrdndóbb, fájóbb, izgtóbb kérdésekről. És ide trtozik egy olyn válllkozásunk is, Csk z igzt, melyikben egy dokumentumdrámát úgy tágítottunk ki, hogy zon belül színészek, rendező, igzgtó meg-megállítv cselekményt, vittkoztk, beszélgettek fitl közönséggel. Politiki fórumot teremtettünk, és ez is lehet színház. - Úgy véli tehát, hogy Mikroszkóp hiányt pótol színházi életünkben? - Ezt nem tudom, mert kezdeti ellenkezésekből és bizonyos mi fnylgásokból is z látszik, hogy nem mindenkinek hiányzott. Nekem hiányzott. És nyilván közönség egy részének is, z érdeklődésből erre kell következtetnem. Kétségtelen, hogy szerettem voln egy plebejus, egy demokrtikus színházi folymthoz kpcsolódni, olyn színházzl, mely brokk hgyománynál messzebbre nyúl z időben, mondjuk Shkespereig, kinél közönséggel vló kontktust még nem zvrt negyedik fl, kinél még ktuális dolgokt is el mertek mondni, énekelni. Természetesen nem minden drb lklms erre és nem is minden színház. A mi színházunkt szándékosn úgy építettük, hogy közönség ne érezze mgát olyn színházbn, milyet megszokott. Ezek, szerint Ön már évekkel ezelőtt elégedetlen volt színházi stílusok válsztékávl; olyn dolgokkl, melyeket z elmúlt évdbn kritikusok feszegettek z Új Írás vitájábn. Ne higgye, hogy én most színházpolitiki vgy stílusvitákb krok bonyolódni, mert z meggyőződésem, hogy produkcióknk kell egymássl hngtlnul vittkozni. Szántszándékkl nem szóltm hozzá hhoz színházi vitához, melyben ngyon sok igzságot elmondtk ugyn kritikusok, de tktiki hibából és tájékoztlnságból áltlános sértődést okoztk, krv-krtlnul egy táborb lökve olynokt is, kik vittkoznánk egymássl bizonyos kérdésekben. A Színházművészeti Szövetség közgyűlésén ezt úgy foglmztm meg, hogy tudni kell hrngozni. Mert zok cikkek nem vettek figyelembe lpvető kérdéseket, melyek megoldás nélkül vágyk nem teljesíthetők. Ezek ngyon lényeges kérdések: bérviszonyok, techniki felszereltség, színészutánpótlás stb. Egy sereg olyn problémávl küszködik jelenleg mgyr színházi vlóság, melyet színházi emberek vlmivel jobbn ismernek, mint kritikusok. Többször vetik fel, többször feszegetik ezeket, és illetékes fórumok is különböző dolgoztokt és vizsgáltokt készítenek, jelzéseket dnk, hogy érik vlmi, hogy sűrűsödnek problémák. S zt hiszem, néhány éven belül vlmiféle megoldások vgy félmegoldások lesznek is lehetőséghez képest. Ezek ismerete nélkül nem lehet kinyiltkozttásokt tenni. A színházbn mégiscsk minden este elődást kell trtni, s ehhez közönség, művészek és szkemberek kellenek. Akik színházt csinálnk, zok tudják mindezt, és z elődásokkl szólnk hozzá vitákhoz. Viszont tisztelem zokt, kik nem gykorltbn fogllkoznk színházzl, de vn ról elképzelésük. Hiszen minden művészetnek szüksége vn egy elméleti hdr, melyik körülveszi, nyomon követi, olykor előtte is jár. Ön szerint ez z elméleti hd - kritik - jelenleg előtte jár mgyr színházkultúránk? Korszerűbb színházért hrcot? Először is: színházi kritikusokról nem lehet egységesen mint kritikáról beszélni. Sokféle ember és sokféle műfj él egymás mellett. A zsurnlisztikus, recenzív vgy impresszionist hngvételtől kezdve tudományos igényű, helyes és vitthtó állásfogllásig mindennel tlálkozunk. Sokféle ízléssel, színházfoglomml. Tlálkozunk múlt százdi színházon nevelkedett kritikusokkl, és olynokkl, kik vlmi mást is ismernek már, vgy leglábbis ismerkednek mássl is. Tlálkozunk irodlomtörténészekkel, kik elsődlegesen z írott mű felől közelítenek színházhoz, de tlálkozunk olynokkl is, kik gykorltibbn és egészében próbálják megrgdni. Tehát nem merném zt mondni, hogy színházi kritik itt vgy ott trt. Annyi bizonyos, hogy kritikusok sokt fejlődtek z utóbbi hétnyolc év ltt. Tudniillik htvns évek elején lig tláltm kritikust, ki tisztábn lett voln zokkl színházi formákkl és hgyományokkl, melyeket mondjuk A luzitán szörny képviselt, és olynnl sem, ki Mjor korábbi, különböző színvonlú próbálkozásit egyáltlán értette voln, és tudt voln, mi z brechti színház. Az utóbbi időben viszont zt látom, hogy sokn kezdenek ismerkedni ezzel. Vnnk, kik még csk tnulmányik felénél trtnk, vnnk, kik már meg is szokták. Egyszóvl mgyr kritikusoknk túlnyomó többsége ngy fáziskéséssel követte zt folymtot, mely színházi életben évekkel ezelőtt elkezdődött, és mi npig

4 trt, felmuttv eredményeket és kudrcokt. Erre kritikár - hogy mégis ezt szót hsználjm - nem lehet zt mondni, hogy élen jár, erre csk zt mondhtom, hogy behozt színházt. Mivel mgyrázz, hogy színházi emberek és kritikusok között időről időre elmérgesedik kpcsolt? Pontosbbn : miért nem lkul ki vitás kérdésekről egészséges párbeszéd, például sjtóbn? A kritikusok egymásnk válszolgtnk, színházik pedig legfeljebb nyiltkoztokt tesznek közzé. Ez jelenlegi szerencsétlenül elmérgesedett és sértődött állpotból ered, bból, hogy sok színházi ember és köztük ngyon jelentős egyéniségek is sértve érzik mgukt különböző írásoktól, s ebben lelkiállpotbn minden bíráló megnyilvánulás sebeket ér. Tlán szkmávl együtt járó betegség, hogy egy színházi lkotó túl érzékenyen regál bíráltr. De szerintem frontok nem színház és kritik között húzódnk, szellemi frontok kritikus és kritikus, színház és színház között húzódnk, még kkor is, h most sok minden eltkrj ezeket. És mi szerepe ezekben cstározásokbn közönségnek? A közönség minden este válszt. Elmegy ide, és nem megy el od. Ez tetszik neki, z nem tetszik, ezen felháborodik, zon nem, csk nem foglmzz meg írásbn, mert nem z dolg és nem ér rá. Vissz kell térnem A luzitán szörny esetéhez. Amikor Mjor hosszs kísérletek, köztük félig sikerült próbálkozások meg egy-két kudrc után A luzitán szörnyet mint egy folymt logikus eredményét letette z sztlr, kkor közönség nemcsk z elődásr szvzott, hnem z előzményekre is. A közönségsiker tehát jelzi, hogy ki jár előbbre, melyik elődás hldt meg szokványokt? - Egyáltlán mi z, hogy előbbre? Mi vn előbbre? Nem értem ezt. Nem tudom elképzelni, hogy színház vgy bármilyen más művészet úgy hldn, hogy elindult innen és elérkezik Rákoscsbár vgy Párizsb. Mert mi vn kkor, h od elérkezett? Csk rról lehet szó, hogy emberek, h igzán érzik hivtásukt, olyn lényeges dolgokt szeretnének kimondni, megfoglmzni, melyeket kor diktál. Meggyőződésem továbbá, hogy tíz év múlv szomjúság lesz m oly sokt szidott nturlizmus után, és vlmi módon vissz fog térni, h nem is érintetlen formábn, mert művészetben mindig szintetizálv térnek vissz dolgok. Ennek már most is vnnk nyomi, hiszen z erős fiziki, testi htások divtj nturlizmusnk egyik felerősített motívum... - Persze, hogy z. És nem hiszem, hogy stílusok egymáshoz képest előbbrevlóságot vgy mögötte kullogást jelentenek. Minden művészetben z lényeg, hogy z ktuális, kor dt mondnivlóhoz újbb és újbb kifejezési módokt keres művész. Ezek z újk és újbbk régiek és régibbek, hiszen minden volt már. H vlhol megreked egy kornk művészete, kkor művészek vissznyúlnk ide vgy od. S ezekből vissznyúlásokból sokféle kereszteződés jön létre. Tehát fejlődés végül mindig csk trtlmi kérdés? Iskolás foglmzássl: mindig trtlom htározz meg formát? Ez nem ilyen egyszerű. Mrx és Engels levelezéséből kiderül, ők is féltek ttól, hogy ezt egyszer mjd ilyen egyszerűen fogják elgondolni. Az embernek vnnk trtlmi, gondolti izglmi és ugynkkor ötletei, elképzelései, látomási kifejezésről. És sokszor egy kifejezési form előbb születik meg, mint trtlom. Ezek egymásr htó folymtok. Mi Mikroszkópbn például első perctől kezdve próbálkoztunk díszlettervezőkkel. Tudtuk, hogy ide díszlet nem hozhtó, vlmilyen eszközökre, formelemekre mégis szükségünk vn. Nem krok neveket említeni, mert ngyr becsülöm zokt művészeket, kik z idők folymán megjelentek nálunk és próbálkoztk vlmit csinálni. Vlmennyien kudrcot vllottk. Mi volt ennek z ok? Nem tehetség hiány, hnem megszokás. Mind zzl jöttek, hogy itt ez sincs, z sincs, mz sincs. S ez vlóbn mind igz. Én még tovább tudnám sorolni, hogy mi minden nincs itt, mi z ő színházi foglmik szerint kellene. Iglódivl zért tudok évek ót jól együttműködni, mert ő zzl kezdte, hogy mi vn. S nekilátott, hogy hálóvl és lepedővel kifejezze világot. Hogyn jutottk rr gondoltr, hogy lényegében hgyományos színdrbokt is játssznk? Mi eleve nemcsk kbrét krtunk Mikroszkópbn, persze félreértést később mi okoztuk. Egyszerűen egy más típusú, politizáló színházt krtunk, s már z első műsorbn sem csk kbrét. Nem véletlen, hogy z első műsorbn egy k bréjellegű rész mellett volt egy Ler király-prfrázis, melyet éppen zért vettünk elő és próbáltunk Mikroszkópr lklmzni, mert gzdsági reform bevezetése, decentrlizálás gondoltánk megvlósítás előtt állt z ország. Hogy miként rímelt ez játék politiki szituációr, ezt érdekes módon csk egy kndi kritikus vette észre, ki huszonnégy oldls tnulmányt írt erről. Es még mást is krtunk z első műsorbn csinálni, például készen voltunk Godot-r várv egy sjátos változtávl, melyikben tuljdonképpen sült kcsát váró kispolgárt krtuk z egész történelmen, de elsősorbn Godot helyzeteiben végigvinni. Kiderült, hogy nem fér bele műsorb, még nincs hozzá erőnk, nem ismerjük eléggé sját lehetőségeinket, és közönség sem viselné el mindezt együtt. Be kellett látnunk, hogy bár progrmunkt nem dobjuk el, de először vlmivel meg kell erősödnünk. Szép tervei, álmi lehetnek z embernek z írósztlán, de bbn pillntbn, hogy színigzgtóvá válik, már vállltvezető is. Közönségre vn szüksége, és közönséget od kell szokttni. A színháznk teljesítenie kell pénztári tervet. Nem zért, mert z állm elvárj, elvárják zok is, kik színházbn dolgoznk. Tehát, mikor közönséggel rendelkező színházzá lettünk, kkor szépen lssn elővettük zokt porosodó vágyinkt, melyekről első pillnttól szó volt. Most érkeztünk el od, hogy következő évdbn zt mondhtjuk, repertoárszínház vgyunk. Játszunk egy kbrét, két drámát, bemuttunk egy sztírát, tvsszl pedig ismét vlmi újt. Szeretnék visszutlni rr, mit z imént mondott vitákról. Hogy nem lelejthetjük el, milyen színházi struktúrábn létezünk. Nos, mi ebben repertoárstruktúrábn létezünk, de kérdés, hogy ez-e legjobb struktúr, mit el lehet képzelni? Sokn pnszkodnk éppen erre. Ez struktúrvit éppen olyn számomr, mint profilvit, nem tudom komolyn venni. Tudniillik nem z z érdekes, hogy repertoárszínház legyen vgy en suite. Mért ne lehetne repertoárszínház, h repertoár ngy része jó, közönséget vonz, izglms? De elképzelhető, hogy egy színház egyetlen drbot játszik öt évig, hogy vlhol évekig csk A bolond lányt játsszák. Ez most nem célzás egyik színházr sem, csk típusr. Akkor z mért lenne jó struktúr? Vgy el tudnám képzelni, hogy csk Csárdáskirálynő menne tíz évig, de z mért jobb struktúr, mint egy olyn színház, hol vn ht vgy nyolc repertoárdrb, s bból három igen izglms? Gykrn felmerül z vélemény, hogy h színházk kevesebb bemuttót trtnánk, több idő jutn próbákr...

5 Az en suite rendszerben is időnként újból kellene drbokt rendezni és tnulni, egészen z lpokig vissznyúlni és megcsinálni, másképp z nem megy. A Csendesek hjnlokból lig volt olyn elődás, hogy zt ne előzte voln meg ngyon komoly újító prób. Nálunk hgyomány, hogy rendező munktárskkl együtt megnéz minden egyes elődást, és jegyeznek, után pedig elkezdődik fejmosás. Ez nem struktúrától függ, ez ttól függ, hogy z emberek odfigyelnek-e rr, mit fontosnk trtnk vgy nem. A másik kérdés, hogy mi jobb színésznek? Én úgy látom, színésznek z jobb, h többfélét játszht. A színészek áltlábn igénylik is ezt. Amikor mi bbn kényszerhelyzetben voltunk, hogy csk egy kbrét játszottunk, és mikor már 350. elődásnál jártunk, mjd megőrültünk. Pedig nálunk mindig vnnk változó elemek z elődásbn. Megint más kérdés, de ez sem színházi struktúrávl függ össze, hogy egyes színészek nnyi feldtot kényszerülnek ellátni, hogy ugynolyn őrlőmlommá válik z életük, minth egyetlen szerepet játsznánk éveken keresztül. Tehát zzl egyetértek, hogy több felkészülési időre vn szükség. N most, mi z, hogy több idő? Meg tudná mondni vlki, mennyi idő kell egy színházi elődásr? Nálunk elő-fordult már, hogy vlmit hétnyolc hétre terveztünk, de nem készültünk el, és később lett bemuttó. S zt hiszem, ez más-hol is előfordul. A színházknk szbd kezük vn bemuttókt illetően. Itt gzdsági, szervezési és bérletezési problémákról lehet szó. De ezek voltképpen közönségproblémák. Mert, hogy futó drbok mikor lssulnk le, vgy mikor kell újbb drbot bemuttni, z ismét nem struktúrától függ, h-nem ttól, hogy milyen drbokt játszunk, és mekkor közönség. Azt hiszem, hogy nem struktúrán kellene töprengeni, meg zon, hogy mennyi ideig készülünk fel. A közönség számát kellene következő évben jelentősen megnövelni. Több ember krjon színházb járni, s bbn pillntbn megszűnnek z ilyen problémák. A Mikroszkópnk kicsi befogdóképessége. Itt látszólg kunnyű telt házt csinálni... A befogdóképesség nem érdekes, már Jouvet megmondt nnk idején, hogy h egy drb megbukik egy ötszáz személyes színházbn, mert csk 40 százlékos látogtottság, kkor hiáb viszik át egy nyolcvn személyes színházb, ott is hsonló mrd z rány. Amikor elterjedt híre, nem is lptlnul, hogy egy produkcióvl megbuktunk, kkor ddig tíz npig, míg át nem pofoztuk z egészet és tlpr nem álltunk, pontosn érezni lehetett pénztárnál, hogy megbuktunk. Á bukás híre közönség útján terjedt el? Nem, ezt kritik írt meg. - Ilyen értelemben tehát kritikánk htás vn színházr? Feltétlenül. Csk bemondásnk jó, hogy h kritikus lehúzz drbot, kkor sikere lesz. Ez nem igz. A kritik befolyásolj közönséget. Persze, közönségnek kilkulht más véleménye is, h már eljött színházb. De gyors kritik tud reklámot csinálni, és tud lebeszélni. Például Tiszt vizet fejekbe áltlábn jó kritikát kpott, kritikusok jelentős része zonbn nem vett észre lényeges politiki utlásokt, melyek z dott helyzetben ngyon fontosk voltk. Ezt kritikusok nem érzékelték, vgy úgy tettek, mint-h nem érzékelnék. A közönség érzékelte. És közönségvisszhng néhány hét múlv már messze túlcspott korrekt kritikán. Vgyis egy olyn izglom indult meg, mely kritikákból hiányzott. De feltétlenül kellettek ezek korrekt kritikák hhoz, hogy közönség egyáltlán felfigyeljen rá, hogy itt vlmi történik. - Ön újságíróbál lett színigzgtó. Másképp olvs ezért kritikát? - Ismerem volt munktársim felkészültségét, z egyikről tudom, hogy ngyon ért színházhoz, és tudom zt is, hogy ugynkkor elfogult, hisztérikus, sok minden befolyásolj pillntnyi ítélethoztlábn, tehát helyre tudom tenni, hogy most miért ilyen, most miért olyn. Vn olyn volt kollégám, kiről tudom, hogy nem elég felkészült. Akár megdicsér, kár letol, nem tudom másképp fogdni, mint milyennek ismerem. Aztán vnnk kitűnően felkészült emberek, kikről tudom, hogy milyen elvi, szemléleti ellentétek vnnk köztünk. Nevetséges esetek is kdnk. Egyszer vlki zt írt rólm, hogy verítékezett z rcom. És ezt koncepcióvá sűrítette, erre építette fel egész kritikáját. Nem tudtm bossznkodni, mert ebből z derült ki, hogy z illető még soh nem volt olyn közel színpdhoz, hogy láthtt voln izzdni szereplőket. Nálunk persze ezt könnyű észrevenni, mert ott ül z ölemben, tehát feltűnt neki negyvenöt éves korábn, hogy nini, vlki izzd. A kritikusok felkészültségükhöz, ízlésükhöz, színházfoglmikhoz képest szólnk hozzá dolgokhoz, ki ismeri őket, z pontosn tudj már, hogy kitől mi várhtó. Ennek ellenére od kell figyelni, még kkor is, h z ember bossznkodik, mert csk így tudj előbb-utóbb önmgávl is megindítni vitát. H z ember lkot, kkor egy ideig gőzben vn. És h felhívják figyelmét erre vgy rr problémár, hiányr, jóllehet először berzenkedik, esetleg sértődötten vgy ingerülten visszutsítj, de előbb-utóbb szembe kell néznie kifogásokkl, mert zok nyugtlnítják. És h z dott munkán már nem is tud lényegesen változttni, nyilvánvló, hogy következőben ez kritik már htni fog. A Mikroszkóp Színpd végeredményben egyeszemélyes színház, Komlós János színház. Egyetért-e ezzel, és h igen, mit jelent ez z együttes munkábn? Minden színház egyszemélyes bizonyos mértékig, mert színházt mindig z csinál, nnk kell csinálni, kinek vn vlmi progrmj színház számár, és vn képessége, ereje is hhoz, hogy zt megvlósíts. Ez lehet rendező, igzgtó, színész, újságíró -- kárki. Ennyiben minden színház egyszemélyi, de egy személy nem tud színházt csinálni. Emberek kellenek köréje, kik ngyjából egyetértenek, vgy vittkozv megvlósítják egyetértenek, s legjobb képességeik szerint és mgukénk vllják z elképzeléseit. Sőt, továbbviszik. Tehát z, hogy Mikroszkóp Komlós színház, nnyit jelent: én krtm, nekem voltk elképzeléseim, s mi npig én verekszem zért, hogy ezeket megvlósítsuk. De ezt nem tudnám megtenni Hofi Géz nélkül, ki itt született, és nem tudnám Ger Zoltán vgy Hrkányi Endre nélkül sem, nem beszélve olyn munktárskról, kiknek neve nem szerepel színlpon. Nélkülük semmit nem tudnék tenni. Kilkult tehát egy társult, és vnnk olyn állndó vendégeink - vontkozik ez szereplőkre is, techniki szkemberekre is -, kik fő-állásbn ugyn nem itt vnnk, de ezzel progrmml h úgy tetszik másod- vgy mellékállásbn is egyetértenek. Némelyeknek végül is ez lett z igzi főállásuk, mert itt tudják megvlósítni elképzeléseiket. Vgy pedig itt is. A kbrénkt nem tudnám elképzelni Mrton Frigyes, színdrbokt pedig Iglódi nélkül. És itt vn Kiss István és Hvs Gertrúd, kik Bábszínház tgji, de évek ót vlmennyi kbrénkbn szerepelnek, és bábjik olyn természetes eszközévé váltk ezeknek z elődásoknk, hogy

6 már mázsás világpolitiki súlyokt lehet velük felemelni. Ezeket dolgokt élő ember nem is tudná elmondni. Igen, Mikroszkóp kiváltságos helyzetben vn, mindenfelől összehozhtj megfelelő munktárskt, s így legdinmikusbb társlttl dolgozht. Miért, máshol ezt nem tudják megtenni? Úgy tudom, Bessenyei, Básti, Drvs és mások dolgoznk z operettben is, h szükség vn rájuk. Ez csk egyeztetés kérdése, legfeljebb titkárnk fájht tőle feje. És sokkl bátrbbn is lehetne csinálni. Tehát nem hisz bbn, hogy léteznek megkövesedett társultok? Minden színházigzgtónk módjábn áll megválsztni, hogy kikkel kr dolgozni. Ez meg is történik. De nyilvánvló, hogy ennek z krtnk vnnk korláti. Én például hiáb krnám X. Y.-t leszerződtetni, h ő Nemzeti tgj, és ott jól érzi mgát. És h Főiskolán végez húsz-egynéhány színész egy évben, kkor igényt trt rájuk vlmennyi mgyr színház. De nekik is vnnk szándékik, szívesebben mennek ide, mint od. Ez is htárt szb társultszervezési vágyknk. És lényeges rendszerből eredő szociálpolitiki szempont. Nem szín-házi, társdlmi rendszerre gondolok. Minden színháznál vnnk emberek, kiket szociális meggondolásokból nem tesznek ki. Minden üzemben, minden vállltnál, minden szerkesztőségben vnnk ilyen dolgozók. Akármilyen szép cikkeket írunk tehát társultok kilkításáról, z emberi szem-pontokkl számolni kell. Véleménye szerint miért vándorolnk z élvonlbeli színészek közül nnyin egyik színháztól másikig? Következtethetünk-e ebből áltlános közérzeti problémákr? Ez vándorlási hjlm színész lktából ered. A színész áltlábn nyugtln, önmgávl elégedetlen ember, ez természetes, enélkül nem is lenne érdemes ezt pályát járni. Keresi helyét, beteljesülés lehetőségét, és ez nem feltétlenül jelenti zt, hogy z előző helye rossz volt. Csk ő szeretne vlmi mást, vlmit, miről sokszor mg sem tudj, milyen is z. De z ember nem mindig rr vló, mit szeretne. Ismerek olyn színészt, ki rgyogó egy bizonyos szerepkörben, de benne állndón él hiányérzet vlmi egészen más után. Ez pszichikilg érthető, de objektíve nem lklms rá. Tehát nem fog tlálni színházt, melyik erre lehetőséget d neki. S hogy ezt felismerje, előbb végig kell járni néhányt. Gondolj, hogy néh ezek szubjektív válsághngultok fújódnk fel színházi élet áltlános válságivá? Elképzelhető. Egyébként válság művészetben nem rossz dolog, minden művésznek válságbn kell lennie, mikor vlmilyen eredményt ért el, mert ttól ngyon hmr megcsömörlik. Az ember egy idő után unni kezdi sját sikereit. Azt hiszem, ez válságérzet. A Mikroszkóp Színpdon nincs ilyen válságérzet? A politiki, vgy h úgy tetszik publicisztiki kbré bevált, és egymás után három szovjet drbbl közönségsikert értek el. Mi jöhet most? Vn ilyen érzésünk, nevezhetjük válságérzetnek is, vgy gyötrő gondnk. Mert vlóbn sikert értünk el szovjet drbokkl, és én kötelességemnek trtom, hogy minden évben legyen ilyen siker. Azt is tudom tpsztltim lpján, hogy szovjet színházbn és irodlombn, tehát regényben, novellábn minden évben születik leglább három világirodlmi rngú lkotás. Ez mtemtiki lpon is természetes. Igen ám, de én Hjnlok és Versenyló után nem dobhtom ugynzt, nekem vlmi mást kell erről területről kibányásznom, vlmit, mivel túl tudom dobni z elért eredményeket. Beszélgetésünk elején említette, hogy sztírát szeretne játszni. Igen, most írom, ez sját drbom lesz. És kár sikerül, kár nem, első lépésnek szánom Mikroszkóp egy új irányb vló kitágításár. Hogy sztírszínház is legyen, mert ez Mgyrországon nincs. Lehet, hogy én megbukom drbomml, de ttól Gulliver változtlnul remekmű mrd. - H csk zzl z egyetlen kéréssel kerestem voln fel, hogy szóljon hozzá z igzgtói székből színházi élet legégetőbb kérdéséhez, miről beszélt voln? - Már érintettük zt kérdést. Szeretném, h z elméleti és gykorlti szkemberek kölcsönös ingerültsége lehiggdn. Nem vitát krom elvágni, mert vit nélkül nem tudok szellemi életet elképzelni. De ez vit most rossz stádiumbn vn. Nyitott kpukt döngetnek, vgy olyn zárt kpukt, melyeket pillntnyilg nem is lehet kinyitni, és közben emberek hlálr sértődnek. Szellemi érvek helyébe sérelmek, indultok, sebek, személyeskedések léptek, és ilyenkor felvetődik sztereotip jvslt: üljünk le egy sztlhoz! Én nnyi sztlnál ültem már, és nem volt semmi értelme. Térjünk inkább észhez. Próbáljunk ingerültség és egymás káromlás nélkül vissztérni konkrét produkciókhoz. Mindig veszélyes, mikor kritikáról vgy színházról bizonyítványt krunk kidni. Nincs olyn, hogy kritik " meg színház ". Nézzünk meg produkciókt, kritikákt, tnulmányokt, és ezekről beszélgessünk. Az elmúlt évdbn is volt jó néhány olyn produkció, melyről érdemes lenne beszélni, megbírálni, dicsérni, elemezni. Miért nem ezt tesszük? Most olvstm z újságbn, hogy z iskolábn eltörölték z átlgosztályztot. Ezt meg kellene tenni végre színházi életben is. Mészáros Tmás

7 játékszín BÁNYAI GÁBOR A Körszínház tizenöt éve Tizenötödik évdjához érkezett z idén Körszínház, Kzimir Károly és szín-házi életünk egyik legizglmsbb válllkozás. Emberi léptékkel mérve még csk kmszkor küszöbére ért színház - eredményei zonbn már felnőttségről árulkodnk. Ezért is - és nem pusztán szép jubileum lklmából - érezzük úgy, hogy érdemes egy kicsit lposbbn áttekinteni zt z utt, mit ez kísérletező kedvű társult z elmúlt években megtett. Williers-nek nézetei és tpsztlti jó tljr leltek hsonló tervet már régen dédelgető Kzimirnál. Ngy tervekkel, nemes célkitűzések-kel hívták tehát életre Körszínházt bn. Tekintsük át: mi z, mi megvlósult z elképzelésekből, mi mrdt félbe-szerbe - egyszóvl mik z eredményei z elmúlt másfél évtizednek, és mivel mrdt dós Körszínház. A görög korszk" Az ig terjedő időszkról vn szó. Az első szárnypróbálgtások idejéről - mely zonbn művészileg már mindenképpen kiérleltnek is tekintendő. Az z lpötlet vlósult meg ekkor, melyik Körszínház létrejötténél már jelen volt. Felújítni z ntik hgyományokt - drámát és színházt egyránt -, zokt, melyeket kkori színházi életünk oly méltt- Mécs Károly (Lemminkeinen) és Horváth Teri (Lemminkeinen nyj) Klevl elődásábn (Körszínház) Az indulás A színház tízéves jubileumkor írt Devecseri Gábor következő sorokt: A körszínház még kör előtt kezdődött. A tíz-egynéhány éve feltűnést keltett miskolci Antigoné-elődás volt nyitány. Az, mit ihletnek nevezünk, legtöbbször sját, már megvlósított munkáinkból is táplálkozik. Részt d nekik mgából. Így történt, hogy Kzimir Károlybn mg rendezte Szophoklészelődás élménye és z gondolt, melyet régót dédelgetett, hogy közönség - elhelyezkedése módjávl - hllgtv is cselekvőbb módon kpcsolódj ék drámáb, összeötvöződött, és Körszínház suglltává lett. A játéktér körül csknem teljes kört záró közönség ünnepiebben is, meghittebben is részesült z elődásbn. Antik hgyomány és modern törekvések együttes érvényesülésekor." Kzimir Károly célj Körszínház létrehozáskor kettős volt -- bár e kettő ngyon mélyen és szorosn összefügg. Egyrészt létre krt hozni egy igzi népművelő színházt, hol tnulni és tnítni is lehet, hol súly lesz kimondott szónk. Másrészt - de z előbbi keretében - válllni krt fölfedezés izglmát és kockáztát, megpróbált korszerű színházt létrehozni. Korszerűt - de nem külsőségeiben. Nem látsztújdonság vonzott, mélyebb emberi trtlmkt kuttt inkább. S mindez együtt egy új közönség (tlán közösség) létrejöttét is ígérte. S körszínház - mint form - jó lpnk tűnt. Alighnem z 1957-es párizsi út dt döntő lökést ez ügyben: z ottni Körszínház igzgtójánk, André

8 lnul mellőzött. Tenni mindezt mindig z ktulitás, modernség, mához szólás igényével. A kritik honorált is rögtön már mgát kezdeményezést is. M már vitthttlnnk látszik, hogy roppnt hib volt mgyr közönséget hosszú idő ót megfosztni klsszikusok színházi élvezetétől, s válllkozás csk nnál dicséretesebb." (Horváth István Károly, Kortárs, okt.) De túl z úttörő mivolton od kellett figyelni megvlósítás mgs színvonlár is. Az Antigoné hgyományos " és z Oidipusz király szoktln", ortorikus elődás is számtln új lehetőségre muttott és továbblépésre bizttott. Így került sor Szophoklész után Euripidész drbjár, mjd Plutusr és végül 1961-ben vélt legnehezebbre, Aiszkhüloszr. Az elődási formák, színpdi megoldások ugyn változnk, de z eredeti célt egyetlen pillntr sem téveszti szem elől Kzimir Károly. A kísérletezők elérték céljikt. Igzi csemegét nyújtottk színházi ínyenceknek, kitpogthtták pesti ngyközönség nyári teherbíró képességét, s ugynkkor jó lklmt nyújtottk két tehetséges fitl rendezőnek, Kzimir Károlynk és Kzán Istvánnk, merész ötleteik megvlósításához. A bemuttók színhelye, Körszínház - Jégszínház elárvult porondj -, megfelelő lehetőséget d ehhez " - írt z 1960-s bemuttók kpcsán Morvy László. A Körszínház mostntól már nem egyszerűen két évd közti nyári szünetet töltötte ki, hnem szerves részévé vált z egész színházi évdnk. Következett ez egyrészt hézgpótló jelentőségű bemuttókból - de nemcsk zokból. Fontos látnunk e kísérletek színháztörténeti jelentőségét is: egy sjátos form-nyelv kiküzdésének időszk volt ez. Az első évek kísérleteit kritik egyöntetű helyeslése és bizttás kísérte. Mindenki érezte, sőt tudt Körszínház igzát - és várt folyttást. Mert z hmr nyilvánvlóvá vált, hogy itt nem egy állndó nyári ntik" színházról vn csupán szó, hogy ezek z elődások még csk z első lépések egy olyn úton, melynek vége egyelőre még nem láthtó. Erre utltk Kzimir Károly egyik nyiltkoztánk szvi is 1961 ugusztusábn: A körszínházi form görögöknek felel meg legjobbn, mert-rr írtk. Minden drbhoz meg kell tlálni megfelelő színpdi formát. De Körszínház nem kötődik görögökhöz." Kzimir színjáték ősi lpformáitól indult el Körszínház létrehozáskor. Itt próbált ki először mg és közönsége erejét. Sikerrel. Folytthtt hát kísérleteket népművelés és fölfedezés örömének kettős meghtározottságábn. Újbb kísérletek - bizonyítás kor E korszk első szerzője Shkespere volt - ki is lehetett voln más? De Kzimir nem z elkopttotthoz nyúlt, itt is túl krt mgát tenni rossz beidegződéseken. A színpdokról mélttlnul száműzött II. Richárdot állított színpdr. S z eredmény nem is mrdt el: z elődás kielégítette felfokozott érdeklődést és várkozást. Egyes kritikusok részletmegoldásokt emelték ki, mások friss, szuggesztíven htó ngyszínházi élmény hngsúlyozását látták szükségesnek. A következő bemuttó ismét merész válllkozás: Corneille Cid című drámáj került színre 1963-bn. A frnci klsszicizmus drbji nem túl népszerűek nálunk, igen sok előítélet lkult ki velük kpcsoltbn. Már z is formbontó meg-oldásnk tetszett, hogy viszonylg kis közönséget, zártságot és bizonyos intimitást igénylő drbot éppen Kör-színház tűzte műsorár. De siker Kzimirt igzolt: Cid - h csk erre z évdr is - győzelmet rtott. E siker összetevőiről idézzünk egy-egy mondtot két kkor megjelent kritikából. Most... Kzimir felfedezi Corneilledrámábn nem exkluzív, hogy úgy modjuk: népi vonásokt. " (Hermnn István, Népszbdság, júl. 24.) Ehhez kpcsolódik Dersi Tmás sommás véleménye is : A művészi hgyomány tisztelete, s mi közönség érzéseit, gondoltit befolyásolni tudó drám iránti érdeklődés mgyrázz Kzimir válsztását. " (Esti Hírlp, júl. 15.) A további drbválsztások is tükrözik Kzimirnk zt törekvését, hogy megdöntse bbonát: csk bizonyos drbok lklmsk Körszínház elődásir. Azt igyekszik bebizonyítni, hogy minden lklms, mi vlóbn drámi, mi komoly értéket képvisel, mi elsőrendűen dilógusibn él. " Ennek bizonyításnk z első állomási: Brecht és Clderón. A két név már egyben jelzi is, hogy két különféle stílust próbált ki ekkor Kzimir színpdon. S h joggl állpíthtták is meg kritikusi, hogy válllkozás olykor kihívás", z elért eredmények őt látszottk igzolni. De ennek okát elsősorbn ott kell keresnünk, hogy e kihívások, bizrr dupl vgy semmi játékok mögött mindig ott állt grnciként mélyebb szándék, mához szólni krás hite is igénye - megvlósítás mindig ezt célozt. S ezt kritik is elismerte. Különösen így volt ez z 1965-ös ngy siker, Thoms Mnn-bemuttók (Mrio és vrázsló; Fiorenz) esetében. Gykrn sokkl többet érő és eredetibb egy-egy feledett és színpdról szkközvélemény áltl eltnácsolt művet ilyen módon színpdr állítni, s bátrbb válllkozás is, mint egy és más újt, mely mélyebb elemzés esetén nem is bizonyul újnk" - írt Rjk András. (Népszv, júl. 21.) Az tiszt és trtlms egyszerűség, mi ezt z elődást jellemezte, igen bizttónk tűnt Körszínház további sorsát, jövőjét illetően. A következő két év kísérleteit kár irodlomtörténeti pereknek is nevezhetnénk. Shkespere egyik igen ritkán játszott drbjánk, Troilus és Cressidánk esetében is megnyilvánult Kzimirnk z képessége, hogy rendet tud teremteni drbbn; tudj úgy olvsni műveket, mint egy felfedező; tud értelmezni és világosságot teremteni színpdon. Mindezekre képességekre fokozottn szüksége volt következő évben, bbn hrcbn, mely Tigris és hién bemuttój körül zjlott. Irodlomtörténeti konvenciókkl kellett itt Kzimirnk megbirkózni - vgyis egyszerűbben szólv: be kellett bizonyítni, hogy Petőfi elődhtó színművet írt. A pert Kzimir Károly nyerte. Erről tnúskodnk z egyes kritikusok is Kolti Tmástól Pándi Pálig. Csk szemléltetésül hdd álljon itt Simon Gy. Ferenc néhány sor: Az igzság rgyogott teljes fényében, jóvátett tévedés, siker. A meglepetéssel gykrn számoló Kzimir Károly rendezése, z oddó színészek játék egyengette útjár sikert. A per most végképp eldőlt. Vitthttlnul rngos hely illeti ezután már irodlomtörténetünkben ezt drámát. S színháztörténetünkben ezt z elődást. " (Mgyr Ifjúság, júl. 21.) A Tigris és hién elődásávl tuljdonképpen lezárult egy korszk Körszínház életében és ezzel együtt Kzimir Károly pályáján is. A fejlődés - ezt most is nyomon követhettük - egyenes vonlú, egyenletes és logikus volt. Kzimir nem z művész, ki sokáig képes megm - rdni egy-egy kivívott eredmény mellett. Csk részletnek tekinti ezeket, ezért is hldj meg újr meg újr őket. Ennek érdekében ztán olyn kísérletekre is válllkozik, melyek első pillntbn több veszélyről, mintsem lehetőségről tnús-

9 A Rmjn Körszínházbn kodnk. De ez kísérlet nem önmgáért volt: egy új közönség felnevelését, egy új ízlés és műveltség kilkítását éppúgy célozt, mint hogy zt is feldtánk tekintette, hogy színház lehetőségeit kitágíts. Csk ezek egysége, fel nem billenő egyensúly biztosíthtt művészi sikert. H vlmelyik is túlsúlyb kerül másik rovásár, megbomlik z egység, s kkor - ez már ekkor is nyilvánvló volt - öncélúvá válht z eddig trtlms és tnulságos kísérletezés. A továbbhldásr több út is nyitv állt K zimir Károly előtt. Volt, ki zt hitte, hogy Tigris és hién megkezdette úton továbbhldv Körszínház egyéb feledésre ítélt értéket is bemutt mgyr drámi hgyományokból, mások egyszerűen kíváncsin várták Kzimir újbb meglepetését. Nos, ebben ztán nem is volt hiány. Sikerek és ellentmondások A jubileumi tizedik esztendőben, bn, még z eddigieknél is merészebb válllkozásb fogott Kzimir Károly. Dnte Isteni Színjátékát kísérelte meg színpdon elfogdttni. Ezzel részben népművelői tevékenységét is folyttt, részben pedig z új utk feltárását kívánt szélesíteni. Látszólg tehát pontosn ott folyttt, hol bbhgyt. Miért hördült fel most mégis z köz- és nem közvélemény egyránt, melyik pedig már hozzászokhtott ezekhez ngyon is merész kísérletekhez? Azért, mert szinte mindenki megérezte, hogy most nem egyszerűen egy mű drmtizálásáról vn szó: sokkl inkább rról, megmrd-e Kzimir z ésszerű lehetőségeken belül és z eredeti célkitűzései mellett, vgy átlendül egy olyn szféráb, hol már mg puszt muttvány is céllá válik. Ez kérdés tér vissz m-kcsul immár htodik éve Körszínház bemuttói kpcsán. De nemcsk mg problém jelentkezik újr meg újr z évek során - bár ezzel korántsem krom zt állítni, minth Kzimir és K örszínház mindig önmgát ismételné. Vissztérőek és hsonltosk bemuttókkl kpcsoltos kritiki állásfogllások is. Nem hiszem, hogy ez egyes kritikusok vérmérsékletétől, mrdiságától vgy éppen korszellemet jobbn értéséből dódn. Inkább színház feldtáról vgy funkciójáról lkotott különböző nézetek csp-nk itt össze. Voltk, kik ünnepi eseményként értékelték például Dnte-elődást (l. M. G. P., Népszbdság, júl. 10.), mások Kzimir életének legngyobb és legértékesebb kísérlete-ként értékelték - fenntrtásikt hngoz ttv - z elődást (1. Krdos Tibor, SZÍNHÁZ, 68/1), megint mások kockáztos klndból csk pedgógii és népművelői szándékot érezték dicséretesnek (1. Léty Ver, ÉS, júl. 27. vgy Mátry-Betegh Bél, Mgyr Nemzet, júl. 14.). Tlán nem érdektelen e néhány hivtkozás, hiszen ez segít eligzodnunk K örszínház izglms produkcióibn. Kzimir Károly válllt vádkt is, néhányt egyenesen dicséretnek érezve. Ez derül ki leglábbis bból, mit Színjáték és Klevl kpcsán céljiról elmondott: Á művészet vetése nem érik be minden fejben egyform idő ltt. De vetnünk kell, hiszen összessé-gében felelősek vgyunk érte, hogy mindenütt beérjen vetés. Szerintem ez minden művészember kötelessége. A Dnte-mű bemuttój után - mely zót htvnszor ment telt házk előtt - olyn véleményt is hllottm, hogy ez nem volt más, mint egy népművelő ismeretterjesztő elődás. Büszke vgyok erre. A nemes népművelésnél és ismeret-terjesztésnél nincs szebb feldt szín-háznk." És Klevl után következő Miltonelődás esetében ismét csk erősen megoszlnk vélemények. Aki Klevlát helyeselte, most is üdvözli válsztást,

10 ki nnál művészi félsikerről, félmegoldásról beszélt, most még inkább ezt hngsúlyozz. Két dolgot zonbn mindenképpen el kell válsztnunk egymástól: mű megválsztásánk, illetve drmtizált változt színpdi megvlósításánk kérdését. Az előbbivel kpcsoltbn hdd idézzek két frppáns megfoglmzást. Léty Ver írt még Dnte-elődás kpcsán, de későbbiekre is érvényben hgyv: Dnte dióhéjbn - nem Dnte." Amikor z Elveszett Prdicsomot muttták be, Ungvári Tmás így írt: Milton eposzánk színpdi megjelenítése lehetetlen. Kzimir Károly kétségkívül bemuttt z Elveszett Prdicsomot. Ez színpdi játék nem zonos Milton művével. Kérdés: szbd-e ezt. Válsz: szbd. " Még ennél is érdekesebb zonbn színrevitel módjánk kérdése. Itt ugynis z egyébként keményen vittkozó kritikusok áltlábn egyetértenek. Mindnnyin fölfedezik ugynis z elődások két súlyos fogytékosságát - s itt kell rátérnem rr veszélyre is, melyet fentiekben már megpendítettem. Az egyik ilyen hiány bból dódik, hogy Kzimir nem viszi végig következetesen koncepcióját, s így éppen zzl mrd dós, mit leginkább elvárnánk mi, korszerű színháztól: z itt és most egyértelműségével, z erőteljes politikumml, plsztikus gondoltisággl. Ezzel szorosn összefügg másik kifogásolhtó tényező is: ez pedig játékosság helyenkénti túlburjánzás, néh z ötletek öncélúvá válás. Így zután nem csod, h néző hsdt lélekkel vll bámultáról és időnkénti elborzdásiról. " Félő volt tehát, hogy megbomlik z kényes, de éppen ezért érdekes egyensúly, mi jellemezte Körszínház elődásit. Bár egyfelől pozitív tendenciként jelentkezett nemes népművelői jelleg erősödése, közelítés korszerű demokrtikus népszínház felé, negtívumként kellett értékelnünk gondoltiság rovásár megnyilvánuló és néhol öncélú ötlethlmozást - nnál is inkább, mert ez utóbbi muttkozott egyre erősödőnek. Molnár Gál Péter, ki z első pillnttól kezdve támogtt Kzimir zon törekvéseit, melyek z áltlánostól eltérő iránybn keresik megváltást ", már z 1970-es Milton-elődás kpcsán föltette kérdést rendezőnek: miért nem fordul keleti színházhoz, miért nem kutt ott további lehetőségek után? Ngyon jól látt, hogy hová is vezet Kzimir fölfedező útj, hiszen következő években vlóbn ide érkezett el vele Körszínház. Nem szükséges most hosz- Jelenet Körszínház Csúsingur-elődásából (Iklády László felvételei)

11 szsn bizonygtnunk, hogy mit is jelentett például Brecht számár keleti színház inspirációj, s hogy áltlábn mit köszönhet ennek XX. százdi drám-és színháztörténet. A lépés tehát logikus volt - mégis merésznek és veszélyesnek tűnt. Mg Kzimir így foglmzt meg célkitűzését: Á R m j n áthtolhttlnnk tűnő szövegei frissítő forrásokt rejtenek. Az egyetemes színjátszás új erőre kp, h e forrásokhoz járul. Hiszen z indii eposzok bevlltlnul is óriási htást gykoroltk z európi irodlomr. Költők és írók fordultk vágyódv, újbb és újbb inspirációkt keresve keleti kultúr felé, hol zene, képzőművészet, színházkultúr is kimeríthetetlen gzdgságú kincsesbányát tlál. " Ezeket forrásokt kuttt Kzimir 1972-ben Csúsingur kbuki-játékávl épp-úgy, mint ezidén török árnyjátékkl, Krgözzel. Nem z egzotikum érdekelte, hnem z, mi számunkr is érthető és követhető, mitől okosbbk és tehetségesebbek leszünk itt és most. Így elkerülhetjük z oly káros belterjességet, s utkt tpogthtunk jövő színházi lehetőségei felé. Itt zonbn már végképp borotvélen táncolt már emlegetett egyensúlyi törekvés. El kellett ugynis jutni stilizáltság olyn fokár, hol z nyg kuriozitás átdj helyét z ennél sokkl lényegesebbnek: nekünk szóló gondolti elemnek, nekünk címzett színpdidrámi üzenetnek. H vlhol, hát itt precíziós műszerrel kellett kimérni lssn már közhellyé kopttott trtlom és form egységét. Míg R m jn esetében egyes kritikusok továbbr is válsztás képtelenségét hngsúlyozták, z utóbbi két bemuttó esetében már vlóbn színpdi drámi nygról volt szó, így jobbn od tudtunk figyelni megvlósítás mikéntjére is. Az elmúlt évek során egyértelműen kilkult z rendezői stílus, melyet Kzimir Károly sjátjánk érzünk. Ennek megnyilvánulási zonbn csk kkor fogdhtók el, h szervesen beépülnek játék testébe, z egyes effektusok, ötletek nem ütnek el z egész stílusától Rádásul ezúttl még zokkl z effektusokkl is meg kellett birkózni rendezőnek, melyek eredetileg keleti játékok lényegéhez trtoztk, nekünk zonbn csk fölösleges koloncnk tűnnek. Nos, ez utóbbivl minth sikeresebben küzdött voln meg Kzimir, mint sját ötletei megfékezésével. A különféle hngú kritikák is jórészt ezt tükrözik. Megegyeznek bbn, hogy játék nem volt sem túlságosn indii, sem túlságosn jpán vgy éppen török bár itt lig-hnem Léty Veránk kell igzt dnunk: összehsonlítási lpunk erre bizony édeskevés vn. Mégis, z érezhető volt, hogy színpdi játékok nem voltk idegenek, Kzimirnk sikerült z idegen nygot sjátunkká honosítni. Éppen ezért is voltk nnyir bántók zok beleerőszkolt ötletek, nyers effektusok, melyek néhol már önálló színpdi életet éltek, szinte teljesen függetlenedve z eredeti drámi nygtól. (Hirtelené-ben csk két péld: tvlyról például keretjáték, idén mondjuk mgyr nyelvészkedés.) S h ezeket szóvá tesszük, nnk z z ok, hogy éppen e tényezők borítják fel Kzimir színpdánk kényes egyensúlyát ", ezek okozzák, hogy mánk szóló üzenet, gondolti elem, mi szemléletünk " sokszor eltűnik z elődások élményéből. S ezt nnál inkább fájlljuk, mert minden egyes produkció mgábn rejti teljes élmény lehetőségét. Nem válsztás helyességén kell tehát szerintem vittkoznunk - kritikánknk bbn kell segítenie, hogy szín-pdi egyensúly ne borulhsson fel. S kkor még jobbn od tudunk figyelni zokr mély és ktuális összefüggésekre, melyekről Kzimir Károly színház mindig is szólni kívánt - és tudott is áltlábn. Befejezés helyett Tlán nem számít ünneprontásnk, hogy tizenötödik évforduló kpcsán nemcsk z elért eredményeket, hnem z árnyoldlkt is igyekeztünk számb venni. Tettük ezt zért is, hogy rámutssunk: Körszínház következetesen, merészségeiben is - megkockázttom - logikusn hld kitűzött célj felé; nem szbd erről z útról letérnie, nem válht üres kísérletezéssé, hiszen ezzel lényegéről mondn le. Nem megújhodni kell tehát Körszínháznk, nem is már átlépett mérföldkövekhez vissztérnie - továbbhldv kell sját bukttóit kikerülnie. Szerencsére nem lezárt pályáról vgy életműről vn itt szó, hnem egy évente újdonságot produkáló műhelyről. Ezért ezt z írást is bár Devecseri Gábor szép sorivl bocsátom útjár - befejezni csk Kzimir Károly és Körszínház tudj. A Korszínház mozgékony intézmény. Lényege állndó, színtere folyton változik. A Körszínház mindig ott vn, hol Kzimir Károly, Kzimir Károly mindig ott vn, hol izglms, új, hiánymegszüntető művészi munk várj." SZÁNTÓ ERIKA Mitől Krgöz Krgöz? Tiszt forrásból... Kzimir Krgöének kevés köze vn Klevl, R mj n vgy Csúsingur rendezőjéhez. Úgy tűnik, egy útr nem csk rátlálni nem könnyű, hnem zon trtósn járni sem z. Kzimir másfél évtizedes körszínházbeli erőfeszítéseit nem okoskodásunk, h-nem jobbulásunk " érdekében tette. Vonzott z ősi, különleges, távoli, népi - minden, mi tiszt forrás" ízét ígéri. Néh elveszett ugyn form- és stílusgondok sűrűjében, de sosem megmuttni krt vlmi furcsát vgy újt, hnem átélésre, ktrzisr rábírni nézőit. Miközben persze izgtták különleges szkfeldtok " : hogy hogyn állnk vgy ülnek le indiiul" vgy jpánul ", s mit jelent, h kétszer lebben meg egy keszkenő, vgy megbillen legyező. Bevllom, elfelejtettem minden ilyen érdekességet", mit z évek folymán feltállt, s mindig éreztem benne némi mgánkedvtelést, bár nem lehetett egészen igzm, mert Körszínház színészeinek szemmel láthtón hsznukr vált, hogy ilyen kiegészítő sportágkt" kellett rendezőjük irányítás mellett űzniük. műhelyszempontok zonbn rövid távon nem zonosk közönség szempontjivl: z néhány ór Jpán " vgy Indi", mellyel K örszínházbn z elmúlt években lenyűgözték és elkáprázttták nézőt, egyúttl némileg ki is rekesztették z élményből. A színpdon túl ngy hngsúlyt kptk zok jelzések, melyek mgyr látás- és színházkultúrávl rendelkező (vgy nem rendelkező) néző számár megfejthetők. Az ilyenfjt színháznk számolni kell zzl gynúvl, hogy végterméke nem művészi, hnem mű, tehát nem igzi... A tlmiság vádját Kzimir színházánk zért sikerült mindeddig mégis távoltrtni mgától, mert művek közvetíthető igzság erősebb volt z eszközök htlmánál, s mert végül rendező és színészei is inkább z emberi érzést és gondoltot ítélték fontosbbnk

12 mjdnem olyn, mint z igzi" ügyességnél. Rám és Szit szerelmének pusztulás emberméretű drám, s úgy tudott felizzni színházbn, hogy lényegtelenné vált mellette megfejthetetlen mozgásrítus, (leglábbis előtnulmányok nélkül z), s Csúsingur Jurnoszkéjének sors-válllás is fontosbbá nő, mint z egy elődásnyi kbukitnfolym. A Klevl elődás pedig teljes hrmóniát teremtett z eszközök és közvetítendő gondolt között. Kzimir távoli világokbn felfedezett hőseit mindeddig rokonított vlmiképp mesebeli legkisebb fiúvl. Rengeteg erőt áldozott rr, hogy ezt mesebeli fiút távoli népek távoli kultúrájábn kiszbott ruhábn járss, de mindig volt hős. Egyszerűbben : ember. A ruhábn elgyönyörködtünk, megcsodáltuk, z emberért izgultunk, kinevettük vgy megsirttuk r mrdt - ruh. Krgöz és Hdzsivt Ki ez Krgöz és Hdzsivt, és mi történik velük? H kérdésre z elődás végéig nem kpunk nemcsk trtlmilg, de hngultilg is meggyőző válszt, kkor csk látványosságbn s nem színházi élményben volt részünk. Molnár Gál Péter szerint cselekmény pró tréfákból, vskos becspásokból és elpáholásokból áll, éppúgy, mint némburlesz- Jelenet Körszínház Krgöz-elődásából kek soroztibn - például Chplin Chrlie-jánk klndjibn. Ezeknek klndoknk cselekménye vlóbn nem egy ívben épül, de központi hős egyénisége nnál következetesebben érvényesül. Vjon nem épp ttól népszerű mi npig kopásállón Chplin teremtette figur, mert egy kiismerhetetlen világbn ő mg nemcsk kiismerhető, de kiszolgálttottn nyílt, s ezért védtelen? A botldozó Chplin nem kigylt klndok, tréfák és véletlen elpáholások hőse volt, hnem épp személyisége vonzott mgához világból mindzt, mi elmrdhttlnul hozzá trtozott. Chplines" dolgok estek evvel z emberkével, s ezek tréfák és klndok nélküle semmit sem jelentenek. Krgöz és Hdzsivt csk zért népi hős, mert közlik velünk. Látni nem látjuk nnk: mi színpdon megjelenik botldozás, tréf és elpáholás - z hős nélküli, enyhén régiesre és egzotikusridegenre hngolt kbré. Kbré és nem bohóctréf, mert bohóctréfábn mindig vn egy cseppnyi keserű-fájdlms íz, s legngyobb röhögések és fenékre esések közepette sem tűnik el z ember. Azt mondnám, hogy Krgöz és Hdzsivt (ngyon kevés fokoztbeli különbséggel) gusztustln és gerinc nélküli kispolgárok, lumpen elemek. Azt mondnám, h z ügy köré fújt történelmi levegő nem tenne bizonytlnná. Így csk zt mondom, foglmm sincs ról, ki ez két ember, ki két részben botldozik előttem, hogy letudják mélyebb, mesebeli jelentést nélkülöző klndjikt, és felmondják tréfásnk szánt trágár vgy kikcsingtó szövegeiket. (A vlmikori rögtönző jelleg sok mindent indokolht, de indokolj-e zt, hogy ezek tizenhtodik százdi törökök finn nyelvtudásuk bizonyításár következő szvkt emlegessék: Klevl, Kzimir...?) Néhány kritikus ngytermészetű hősöket fedezett fel színpdon, kik nép vágyálmit testesítik meg. Nekem nem sikerült sem álmokt, sem költészetet, sem népi humort kibányásznom bemondások és jópofáskodások zűrzvrából. Az elődás színészileg Szbó Gyul Krgözén és Rátonyi Róbert Hdzsivtján nyugszik. A központi hős megkettőzésének zonbn csk kkor vn jelentősége, h egymástól htározottn különböznek, s mgtrtásuk igzán vriációkt jelent. A körszínházbeli Krgöz és Hdzsivt zonbn kísértetiesen hsonlít egymásr: ugynzokt szvkt és gesztusokt kedvelik, s humoruk jellege is zonos. Ez zonbn már z egész elődás stílusávl, hngvételével függ össze: kbrészínjátszás ritmusát, eszközeit poénok felé vló törekvés diktálj, humor nem jellem és környezet ütközéséből robbn elő, hnem mondtok egymásr következéséből. A kbrétréfát ezért teheti tönkre egy rossz szórend, egy clvétett kifejezés. Szbó Gyul z elődás egy-egy pillntábn sikerrel szkítj ki mgát ebből kbréstílusból, de Rátonyi Róbert végig szigorún trtj mgát hozzá. Á mellékszereplők helyzetét furcsává teszi, hogy z elődás látvány, s mindenekelőtt z összes résztvevőt igénybe vevő színpdi mozgás színvonl és kifejező ereje lényegesen mgsbb színvonlú, mint mgánszámoké". Ezért más stílust és teljesítményt követelnek tőlük szöveges és koreogrfikus részek. Drhot Andre z egyetlen, ki Krgöz feleségének szerepében z elődás stílusproblémáitól függetlenedni tud, s meg sem kísérti kbréhngvétel. Pontosn kidolgozott gesztusokkl, s köznpitól kissé elemelt hngsúlyivl

13 vlóbn egy stilizált népi figurát teremt. Játék mindvégig Krgöz elődásánk reális, megvlósulttól különböző lehetőségére emlékeztet. Hiányérzet - elő- és utójátékbn elbeszélve A Krgöz elődás nem készült kisebb igénnyel, mint Körszínház korábbi években létrehozott elődási. Ezt bizonyítj z állndón mozgó és színeket hullámozttó színpdkép képzőművészeti igényessége és zenei nyg gzdgság, jól mozgó és szépen beszélő színészek ellenére - minden vlószínűség szerint szkdékony irodlmi nyg (mely ebben műfjbn ngyon is lárendelt szerepet tölt be) okozz. Miért, hogy egy olyn elődásbn, hol ez csk másodlgos, tönkreteheti mégis z egészet? Hiszen Krgözt ( műfjt!) sosem játszották véglegesen rögzített szöveggel. Cskhogy z eredeti közegéből-világából kiemelt színház esetében szó, rögzített szó fontosbbnk, hitelesebbnek, vlódibbnk ht, mint szükségszerűen stilizált (tehát végső soron mgyrított) látvány. Miről szól? - jut el néző végül is kiiktthttln kérdéshez. Miről szóljon? jutott el Kzimir feldolgozói-rendezői munkáj is kérdéshez. Szóljon népek brátságáról, szóljon kultúrákbn mélyen élő közösről, szóljon népi hősről, Vitéz Lászlókról, kik bátrn és rettenthetetlenül, elpusztíthttlnul és legyőzhetetlenül, tlálékonyn és esendően, földhöz rgdtn és felszárnylón hrcolnk... miért is? Természetesen z igzságért, szegényekért, z elnyomottkért, legkisebbekért... Kzimir körszínházbeli Krgöze keményen feltette mgábn, hogy erről fog szólni. Hiáb, hogy színen láthtó két hős sehogy sem kr semmiféle igzságtlnságért, legfeljebb vlmi kis innivlóért vgy egy kis pikáns leskelődésért veszkődni... Hiáb, hogy színen láthtó két jóltáplált nemcsk vitézségnek vn híján, hnem minden-féle népi erénynek is, gálánsságbn inkább titkon mlckodó öregurkhoz hsonlítnk, klndokbn inkább jellem nélküliek, mint ötletesek... H nem szól mű mg rról, miről szólni kellene, mjd szól z előjáték és Krgöz (Körszinház) Szbó Gyul (Krgöz) (Iklády László felvételei)

14 z utójáték! Weöres Sándor szűken mért szövege lebeg hát egy furcs, hngultilg z egész elődástól távol álló bevezető és epilógus felett, melyben népek brátságáról hngznk el szép mond-tok. Előzőleg és utólg megpróbálj színház elérni, mi így nem sikerülhet: pátosz és emelkedettség külön dgolásávl életre glvnizálni zt, mi igzi költészet, humor és játékosság hiányábn nem vált élővé két résznyi erőfeszítés, munk és jó szándék ellenére sem. Rendezte: Kzimir Károly, fordított: Jánosy István. Zenéjét szerezte: Vujicsics Tihmér és Prokópius Imre. Díszlettervező: Rjki György. Jelmeztervező: Márk Tivdr. Koreográfus: Novák Ferenc. Szereplők: Szbó Gyul, Rátonyi Róbert, Drhot Andre, Esztergályos Cecíli, Hrkányi Endre, Csíkos Gábor, Jni Ildikó, Kézdy György, Komlós Juci, Polónyi Gyöngyi, Verebes Károly, Hámori Ildikó, Gálvölgyi János, S. Tóth József. K Ö V E TK E ZŐ S Z ÁM AI N K T AR T ALM ÁB Ó L Boldizsár Iván: Hsználti utsítás Mész Lászlóné: Titánok Berkes vétke Erzsébet: Hevesi Sándor Székely Júli: Emlékezés Hevesi Sándor rendezői tnfolymár Cenner Mihály: Ltbár Endre Nány István: A színház Népstdionj Gábor István: Budpesti szbdtéri játékok 1973-bn Mészáros Tmás: Huszonötödikék Földes Ann: Hegedüs Ágnes emlékére Bányi Gábor: Játék játékosról Szántó Erik: Mjor Rómeój Strtfordbn CSIK ISTVÁN Tíz nyár Gyuli Várszínházbn lp lkú udvrábn rejlő lehetőségek. Miszly Istvánnk, Békés megyei Jóki Színház rendezőjének és későbbi igzgtójánk, Gyuli Várszínház megálmodójánk, megteremtőjének tlán legngyobb érdeme, hogy nemcsk meglátt, felfedezte, de következetesen ki is hsznált vár nyújtott lehetőségeket. A Várszínház első bemuttójánál inkább vár dominált: történelmi kulissz, látvány, hngult és tmoszfér. Ez htározt meg drbválsztást, ez sorkozttt fel produkció köré különféle, jó értelemben vett látványosságokt. Így született meg z elődást bevezető játékok ötlete: kpu felé vezető úton fáklyávl világító lbárdosok sorfl, prk fái ltt szobormereven álló lovsok csoportj, bástyfokon lezjló őrségváltás, z elődás kezdetét jelző ágyúlövés, s z időről időre felcsendülő fnfár, Erkel Ferenc melódiáj. Ezek külsőségek túlélték z első elődásokt; élnek és htnk most is, Várszínház tizedik esztendejében. Hgyománnyá váltk. De hngsúly már megváltozott; Várszínház m már köztudtbn is elsősorbn - színház. Nem történelmi tmoszfér, romntikus hngult, lobogó fáklyák fénye csábítj ide z embereket, nem környezet kedvéért jönnek, várért, melyben szinte mindegy, hogy kik és mit játsznk. Színházb jönnek. Színházi élményt várnk: olyn drámát, melynek ereje játékbn, kimondott szóbn, gesztus indultábn rejlik. Olyn, öntörvényű elődást, melyet legfeljebb hitelesít, színesít, teljesebbé tesz környezet vrázs. De ez színház, ez z elődás ugynkkor fokozottn támszkodht környezet nyújtott dottságokr: várflk, gótikus és reneszánsz blkkeretek nem csk hngulti, hnem drmturgii szerepet is kpnk z egyes elődásokbn. Tíz évvel ezelőtt nemcsk vonzó szbdtéri látványosság, érdekes szín-folt - színház született gyuli várbn. Színház, mely következetes műsorpolitikájávl, stíluskereső elődásivl, művészi rcultávl ugynúgy formálj, lkítj egyetemes színházművészetünk, sőt, drámirodlmunk képét, mint bármely más, téli" színházi műhely. Vgy ki tudj? Tlán még nnál is jobbn. Egy színház születése Mint hogy z előző években is mindig, 1964 tvszán is megjelentek lpjinkbn szbdtéri színpdokt célb vevő epés kis glosszák, felháborodott cikkek, indultos riportok. Tháli sirlms nyári szereplését - éveken át egyedül Körszín-ház képviselte z igzi színházművészetet budpesti nyárbn, és Szegedi Szbdtéri Játékok jelentett felüdülést kánikuli brettlik árdtábn - tlán még sohsem bírálták olyn keményen, mint éppen ebben z esztendőben. Pedig zon nyáron már elkezdődött vlmi. Színjátszásunk elindult zon z úton, melyen régi hgyományokkl rendelkező szbdtéri játékok régót hldnk: kísérletet tett rr, hogy környezet dt lehetőségek, természet vgy történelem teremtette díszletek hngulti htásávl sokszorozz meg z elődás nyújtott élményt. Víziszínpd, brlng-színpd született legtöbbjük zonbn kérészéletűnek bizonyult. Abbn z évben játszott először Gyulán mgyr lföld egyetlen, viszonylg épségben mrdt téglváránk udvrán Várszínház is. Az idei nyáron már tizedik évdát töltötte be. Elsőként Victor Hugo Hernni című drámáját muttták be z ódon flk között. A cspongó, szertelen romntik, mely ebből z évtizedek ót nem játszott drbból árd, itt, ebben környezetben, komor bástyák tövében, egy-szerre hihetővé vált, reális töltést kpott. Annk ellenére, hogy z elődás szereplőgárdáját - néhány szereplő, így Somogyvári Pál, Horváth Sándor, Fonyó István kivételével - z kkortájt nem túlságosn erős békéscsbi társult dt, s ez meghtározt z elődás színvonlát, z Her" nni egésze mégis átjött rivldán, megfogt nézőt, élményt dott. A hbkönnyű nyári bohóságokb belefárdt közönség, cskúgy, mint z egész mgyr sjtó, örömmel fogdt bemuttót. Beszéltek ról. Tetszett. Pedig ekkor még z Hernni elődásánk vlóságos értékei ellenére, siker ellenére is, csk A múlt vlltás lehetőségek tették igzán izglmssá, Az Hernni sikere bizonyított: Gyuli érdekessé válllkozást. A zömök Várszínház nem hmváb holt ötlet, téglvár remek kusztikájú, tégl-

15 nem lázs fntzmgóri, hnem reális álom". Gyul városánk vezetői, kik z első pillnttól kezdve z ügy mellé álltk, áldoztkész segítségükkel módot dtk z előrelépésre. Kézenfekvő lett voln látványosság útján továbbhldni vlószínűleg nem mrdt voln el siker. De Miszly István nem elégedett meg ennyivel - színházi sikerre vágyott. Arr, hogy nézőközönség ne z ódon flknk, sistergő fáklyáknk, komor bástyák közé bekndikáló holdvilágnk tpsoljon, ne környezet szépségén ámuljon, hnem zokt gondoltokt fogdj be, melyeket színész és rendező együttes, gyötrődő, kemény munkávl megfoglmzott. Így született meg Várszínház távlti terve, z ttrkció és színházművészet szintézise: mgyr történelmi drámák bemuttás. Olyn történelmi drámák elődás, melyekben élő díszletként hsználhtó fel középkori vár, olyn művek színrevitele, melyek jól érzik mgukt" várudvron. Mivel drámirodlmunk nem bővelkedik m is elevenen htó, színházi kultúránk szerves részét lkotó történelmi drámákbn, z elképzelés mgától értetődően bővült: mélttlnul elfeledett, indokoltlnul porosodó drbok újr felfedezését tűzte ki célul. A mgyr drám sjátos történetéből következik, hogy kd, kdht ilyen drb; színpdot sose látott, nyers, kimunkáltln, de értékes torzó cskúgy, mint z idő múlásávl tbul rsát teremtő stílusváltozás áltl süllyesztőbe söpört mű, melynek esetleges értékeit elfedték divtj múlt külsőségei. Ezeknek műveknek felkuttás és színpdr állítás nemcsk izglms művészi feldt, hnem vlóságos színháztörténeti csemege is. A Várszínház második bemuttój éppen ezért volt telitlált. Sárközi György Dózs-drámáját bizonyos irodlmi körökben vlósággl legendák övezték, ám ezek legendák sohsem léptek túl bráti társságok körein, z irodlmi kávéházk küszöbén. Antifsiszt irodlmunk egyik szervező vezérlkjánk, trgikus sorsú mártír írónk ez drámáj 1939-ben született, de sohsem jutott el z igzi színházi közönség elé; most tehát legendák ködéből és z ismeretlenség homályából egyszerre léphetett elő gyuli vár udvrár. A bemuttónk országos visszhngj volt, és tökéletesen képviselte Várszínház törekvéseit: Miszly István ebben műben egyszerre tlált meg mélttlnul feledett történelmi drámát, s vár fli kö zött ngyszerű otthonr tláló, környezethez remekül illeszkedő drbot. A Dózs elődásán már körvonlibn kilkult z színészgárd is, mely későbbiek során újbb és újbb nevekkel gzdgodv sikerre vitte Várszínház bemuttóit. Miszly István egy lklomml vidéki válogtott"-nk nevezte színészeit; vlóbn, sok vidéki színházbn megforduló, rengeteg színésszel együtt dolgozó rendezőnek volt lklm rr, hogy megismerje fővárostól, filmgyár, rádió, televízió nyilvánosságától távol viszonylgos ismeretlenségben is ngyszerű művésszé érett színészeket. De rjtuk kívül helyet kpott csptbn" sok olyn fővárosi művész is, ki sját színházábn nem jutott művészi mbícióink megfelelő feldthoz, kinek igzi képességei kőszínházbn rejtve mrdtk. Sárközi György drámáj vlóbn felfedezés volt; ngy kár, hogy sikeres bemuttó után újr feledésbe merült. De ekkor még nem volt meg Gyuli Várszínház m már egyértelmű szkmi rngj, s bármily ngy visszhngj volt is bemuttónk, színházink nem vették észre, hogy kuriózumnk tekintett nyári színház felfedezése sját repertoárjukt is gzdgíthtj. A következő bemuttó, Szigligeti Ede Béldi Pál című drámáj félig-meddig szintén felfedezésnek számított. Ebben z évben már érezhetővé vált z is, hogy Várszínházbn önálló, sjátos jellegű színházi műhely lkult ki. Á romntikus drám motívumink tömörítése, múlt százd drmturgii eszközeinek korszerű értelmezése meghozt kívánt eredményt: legfeljebb színháztörténeti jelentőségűnek képzelt szerző számos túlhldott, vítt elemet trtlmzó drbj szemünk előtt lkult át m is élő, izglms történelmi gondoltok drámájává. A negyedik évd, z 1967-es nyár nem hozott drámtörténeti meglepetést, mégsem bizonyult visszlépésnek. Legjelentősebb nemzeti trgédiánk, színházink repertoárján állndón szereplő Bánk bán került színre. A rendezőnek sikerült z elődásbn sját, hgyományos" elképzelésektől eltérő felfogását kifejtenie - elsősorbn Tiborc lkjánk megfoglmzásábn: Horváth Sándor ngyszerű Tiborc nem öreg, érzelmekre htó, siránkozó koldus volt, hnem indultábn megcsontosodott, lázdó prszt, ki nemcsk elsóhjtott-elszipogt pnszát, hnem vádolt és ítélke zett - és középkori flk most is htásos, ideális keretet nyújtottk drámához. És következő esztendő újr felfedezés esztendejének bizonyult: Mdách Imre művét, Keresztury Dezső áltl megújított, felfrissített Csák végnpjit gyuli bemuttó után műsorr tűzte budpesti Nemzeti Színház is, és zót ez mű is benne él színházi köztudtunkbn. Sjnos, drmturgii felfedezéssel nem minden szempontból volt egyenértékű mg z elődás. A Várszínház sjátos munkájánk néhány olyn negtív vonás is előbukknt, mely sok szempontból gyengítette z elődás htását. Az évről évre vissztérő színészgárd állndóság vitthttln előnyök mellett hátrányt is jelentett: nyárról nyárr különböző történelmi drámákbn, de csknem zonos szerepkörben fellépő művészek játékábn kilkultk bizonyos várszínpdi sztereotípiák, melyek-kel rendező nem mindig tudott megbirkózni. A koncepció korláti A es nyár bemuttói, bár egyenként vizsgálv vlmennyit szerencsés ötletnek, s problémák ellenére is őszinte sikernek könyvelhetjük el, egyre nyilvánvlóbbá tették z eredeti koncepció fogytékosságit. A trónkereső című Szigligeti mű m is ktuális gondoltok hordozój: z igzságosnk vélt cél érdekében mélttln eszközökhöz forduló ember belső elzüllésének drámáj. Ugynkkor - Gyuli Pál szerint - ez mű Szigligeti legjobbn felépített, csknem hibátln lkotás. Furcs módon ez két motívum, mi drbválsztást egyértelműen igzolni látszott, egymás ellen dolgozott z elődásbn. A mesterség fogásit ngyszerűen ismerő drámíró fordulti, melyek tökéletesen kiszolgálták múlt százd színházánk drmturgii követelményeit, elfedték zokt gondoltokt, melyek mi néző számár érdekesek lettek voln. A rendezőnek csk részben sikerült megismételnie Béldi Pál brvúrját: nem mert elég htározottn hozzányúlni drám építményéhez, z oljozottn működő, de elvult drmturgii mechnizmushoz. Így drámíró rutinj didlmskodhtott z írói gondolt felett. Máskor vitthttlnul rngos irodlmi értékek nem tudtk - z vtott drmturgii bevtkozás ellenére sem élő drámává válni színpdon. Jékely Zoltán Fejedelmi vendég című multságos,

16 Áprily Ljos: A bíboros (Gyuli Várszínház). Szoboszly Sándor és Lonty Lrgit (Iklády László felvétele) kedves, líri humorrl és finom iróniávl fűszerezett színpdi nekdotáj elsősorbn nyelvi leleménynek köszönhette sikerét; drmturgii döccenőket, s jellemformálás logikátlnságit csk játékosn szép, lebegően könnyed versek, z ízes és szükség esetén tlálón vskos mgyrságú mondtok feledtethették. Kós Károly István királyát z írói építkezés biztonság, jellemzés tömörsége, történelmi tmoszférát teremtő nyelv tette emlékezetessé; de mindez együttesen sem tudt elfedni mű epikus fognttását, vlóbn drámi helyzetek, kiélezett szituációbn összecspó indultok hiányát. Áprily Ljos mgávlrgdó, nosztlgikus szépségű trgédiáj, A bíboros, mindenekelőtt költői közvetlenségével, líri őszinteségével htott. A szárnyló szvk, sjátos, öntörvényű, költői világot teremtő líri fűtöttségű gondoltok zonbn ebben z eset- ben is drmturgii bizonytlnságot tkrtk; lebilincselő nyelvi lelemény, megkpó érzékenységű költői hng csk néhány jelenetet volt képes vlóbn szuggesztív izzássl telíteni; drb egészére, sjnos, szerkesztés bizonytlnság, z egyes jellemek motiváltlnság nyomt rá bélyegét. Az tény, hogy bemuttók hngvétele egyre inkább líri és z epikus felé tolódott, jelezte z eredeti koncepció hiányit. H drámirodlmunk története lehetővé tette, hogy értékes lkotások kllódjnk, ugyncsk drámirodlmunk sjátos helyzetéből fkdt z is, hogy legjobb íróink, költőink drámi próbálkozásibn nélkülözvén z élő színház segítségét, lírábn oldódtk fel, vgy epikává duzzdtk z igzi drámi helyzetek. A meglehetősen kisigényű színházi rutin jóvoltából pedig gykorló drámíróink munkásság sokszor sját írói rngjuk ltt mrdt. Egyre kevésbé látszik tehát vlószínűnek, hogy könyvtárk mélyéről, különböző gyűjteményekben porosodó kézirtokból további, kész drámák bukknhtnk fel, olyn művek, melyek, mint Pllsz Athéné Zeusz fejéből, teljes drmturgii fegyverzetben pttnnk ki színpdr. Egyre ngyobb, egyre lposbb írói-drmturgii bevtkozásr lenne szükség, még vlóbn értékes irodlmi nyersnygot trtlmzó művek színpdr állításánál is; olynnyir, hogy ez bevtkozás előbb-utóbb elérheti kegyes cslás szintjét. Annk pedig, hogy százdvégi műemlékvédelemhez" hsonlón, cirádás-cikornyás drámirodlmt hmisítsunk mgunknk, semmi értelme. Ezért lppngott minden egyes gyuli nyár sikerének árnyékábn kimondtln kérdés: meddig lehet még ezt csinálni? Meddig lehet újbb és újbb régiségeket felfedezni? A tizedik, jubileumi évd egyszer s mindenkorr megválszolt ezeket kérdéseket. Ezen nyáron először mutttk be z öreg flk között olyn drámát, mely kifejezetten erre színpdr született: Művelődésügyi Minisztérium meghívásos drámpályáztánk egyik díjnyertes lkotását, Drvs József Hunydi című drámáját. Drvs József műve is epikus fognttású. Az író ngy sikerű regényének, A törökverőnek motívumiból építette fel drámát; ennek következtében számos olyn részlet, epizód is színpdr került, mely, bár minden bizonnyl közel áll z lkotó szívéhez, csk lzítj, bontj drám szerkezetét. Mindemellett zonbn sját szvikkl tömören, ngyszerűen jellemzett figurák, mgs feszültséget hordozó dilógusok s főhős, z önmgávl szembekerülő Hunydi drámájánk kibontás vlódi, drámírói művészetről tnúskodnk. Hozzájárul még htáshoz z ízes, nem erőszkoltn rchizáló, s mégis régmúlt korok levegőjét idéző, színész szájár szbott nyelvezet is. A Hunydi egy ngyszerű drám lehetőségét, elemeit hordozz mgábn; kár, hogy színház nem végzett elég következetes és könyörtelen drmturgii munkát. Ez z ősbemuttó, hibái, problémái ellenére is történelmi drám legjobb mgyr hgyományihoz kötődő mű, jelzi zt z utt, melyen Gyuli Várszínháznk következő évtizedben hldni érdemes.

17 A lel emény hgyományi zömök téglvár, loggiábn végződő, tégllp lkú udvr, komor bástyfl nemcsk segíti, meg is köti rendező kezét. Viszonylg szűk téren, rádásul lprjzábn megkötött téren kell színpdr vinni sokszereplős, htlms pprátust mozgtó történelmi drámákt. A Várszínháznk éppen ezért már z első elődások során kilkult egy bizonyos stílus; olyn stílus, mely képes htlms, drámi feszültséget viszonylg szűk térre koncentrálni, sokszereplős drámákt úgy kmrásítni, hogy monumentlitás zért megmrdjon. A kisplsztikák monumentlitás ez; cseppben tenger. A Várszínház vlmennyi történelmi drámájánk elődását Miszly István rendezte; Várszínház stílus - z ő stílus is. Illetve, kölcsönösen htottk egymásr. Méghozzá, furcs módon: romntikához vonzódó rendező itt ebben romntikus környezetben tnult meg -- nemegyszer tévedések, félresikerült megoldások árán korszerű színház eszközeivel megközelíteni romntikát, lélektni elemekkel gzdgítni, értelmezni ngylélegzetű dikciókt. De ennek stílusnk is minduntln meg kell újulni: már említett színészvezetési gondok kötelezik rendezőt rr, hogy sját érdekében formálj, lkíts közeget is, melyben színésznek meg kell szóllni. Állndón össze kell törni megmerevedő sblonokt; gykorlti példák bizonyítják, hogy Gyulán, hol történelmi kmrdrámák elődásánk sjátos profilj lkult ki, helyet kpht-nk színjátszás korszerű eszközei is, hogy gondolti színház romntikus környezettől sem idegen. Az z út, melyet Várszínház látványosságtól, külső htáselemek bőkezű felhsználásától z igzi színházig, drámi helyzetekre koncentráló, el-mélyült jellemábrázolásig megtett, csk korszerű, eszközeiben és trtlmábn állndón megújuló színház felé vezethet. S úgy tűnik, z együttes tovább tud, tovább is kíván hldni ezen z úton. A A második cstorn" A ngy ttrkciók, nyár eseményét jelentő történelmi drámák mellett, 1966 ót minden évben még egy bemuttót trt Várszínház: egy vígjátékkl dózik nevettetés múzsájánk. Első lklomml Helti Jenő bűbájos játék, A ném levente került színre. Afféle kísérleti lég-gömb volt ez; egy biztos sikert ígérő d- Ptheli n mest er (G yuli Várs zínház) Ptheli n (Királ y Levente), G uillemette (Mrti n Márt) (Il ovs zk y B él f elvétele) rbbl kipuhtolni közönség vágyit, igényeit, álmit. A kísérlet bevált. A Gyuli Várszínház második cstornáj" megkezdte rendszeres dását. Eleinte csk kiegészítő szerepet szántk második bemuttónk; vlmiféle rádás volt ez, egy kis vidámság, mi feloldj komor hngultot. Es egy drbig nem is ngyon volt több ennél. A ném levente sem volt más, mint egy tisztes színházi elődás szbdtéri dptációj, mellyel sem színház, sem rendező, Vss Károly nem kockázttott. De még következő nyár vígjáték, Clderón Huncut kísértete sem hozott változást. Á jó színészi lkítások - közülük is kiemelkedett Őze Ljos ngy-szerű Cosmáj ellenére ez bemuttó is megmrdt hgyományos keretek között. Both Bél beérte z egyszerű interpretálássl; rendezői munkáj során nemigen tett kísérletet rr, hogy szerephez juttss, játékb kpcsolj várt, ezt mgmgát kínáló, természetes díszletet. A minőségi ugrás csk ezután következett: Békés András A fogdósné (Mirndolin) már jobbnál jobb ötletekkel jutttt szerephez flkt és bástyákt, z egész környezetet. Goldoni komédiáj fergeteges sikert rtott. A gyuli vár udvr méreteiben és rányibn egyránt hjdni spnyol corrlok világát idézi; spnyol drám fénykoránk lkotási minth csk erre színpdr születtek voln. Érthető hát, hogy Lope de Veg műve, A furfngos menyssony otthon érezte mgát ptinás flk között: Giricz Mátyás rendezése már úgy keltette életre, hogy színészekkel együtt játszottk z ódon bástyák. Az szilj, szertelen komédiázó kedv, mit környezet ktivitás" teremtett, z z önfeledt, zbolátln vi-

18 dámság, mi színészek játékából árdt, egyszeriben elsőszínházi" élménnyé emelte Várszínház második bemuttóját. Ezen z úton hldt tovább z elkövetkező évek vígjáték-bemuttóink rendezője, Sándor János is. A környezet ktív bekpcsolásávl teremtette meg csknem minden drbnál zt közeget, melyben szereplők képesek voltk még szbdtéri elődások vártln, előre nem láthtó kisiklásit is lehetőségekhez képest z elődás jvár fordítni. Rendezései elsősorbn rr épültek, hogy játék - játék; szbdjár engedte színészeinek természetes komédiázókedvét, s ötleteiket, szertelenségeiket némi csiszolássl sját koncepciój építőköveiként hsznált fel. A Két szék közt pd ltt című Clderón-komédiábn kísérletet tett rr, hogy már-már hgyományos külsőségeket commedi dell'rte eszközeivel bekpcsolj drb, z elődás ármkörébe, s bár jól átgondolt, kidolgozott koncepciój körülmények összejátszás következtében nem vezetett teljes sikerre, későbbiek során is erre törekedett. Szbdtéri rendezései minden esetben többet jelentettek egy színházi elő-dás szbd ég ltti változtánál; ezek z elődások egy szbályos kőszínházbn elképzelhetetlenek. Moreto Donn Dináj, Rcine A pereskedőkje csk gzdgodott commedi dell'rte, vgy cirkuszszínház felé kcsingtó elemekkel, még kkor is, h ezek nem minden esetben htottk mximális intenzitássl. Ebben z évben már továbblépett, új iránybn kísérletezett: Pthelin mester bemuttásávl és Huby Miklósnk Pthelin mesterhez írt előjátékávl z intellektuális színház és népi bohózt ötvözésére törekszik. Nem teljesen újszerű ez kísérlet hzánkbn: szolnoki Szigligeti Színházbn összekpcsolt két Molière-mű, Versilles-i rögtönzés és Dndin György Székely Gábor rendezte kitűnő elődás is ilyen elképzelésen lpult. De ugynennek z elképzelésnek megvlósítás egészen más hngsúlyt kp gyuli várbn. És nnk ellenére, hogy színházpolitiki kérdéseket, intellektuális telier-problémákt bohózti keretbe foglló előjáték némileg már elveszítette ktulitását, kísérlet sikeresnek mondhtó. Színház és színészei A Gyuli Várszínház képes volt rr, mire ezt megelőzőleg tlán egyetlen szbdtéri produkció sem: nemcsk műsorpolitikáját vitte végig következetesen tíz évdon át, hnem többé-kevésbé állndó társultot is kilkított mg körül. Ez z állndó társult már említett problémák ellenére is rendkívül ngy segítséget jelentett rendezőnek elképzelései megvlósításábn. De z állndó szereplők mellett csknem minden évben tlálkozhttunk egy-egy új névvel, egyegy emlékezetesen ngy lkítássl. Néhány név, teljesség igénye nélkül: minden évben láthttuk Szoboszly Sándort, ki részben gyuli szerepeinek is köszönhette, hogy - mint zt egy kritikus írt - európi rngú vidéki színésszé" növekedhessék. De gykori vendége volt e színpdnk Iványi József és Horváth Sándor is; tlálkozhttunk színlpokon Bánffy György nevével s Nemzeti Színház nem egy művészével, Gelley Kornélll, Tyll Attilávl, Siménflvy Sándorrl; fitl Szersén Gyul például lighnem itt érett be hősszerepektől bursikóz vígjátéki figurákig és emlékezetesen megformált krkterszerepekig ívelő igzi színészegyéniséggé. Gurnik Ilon, Szkács Eszter, Pp Év is gykrn szerepeltek Várszínházbn; z itt eljátszott szerepek pályájuk figyelemreméltó állomási. De egy-egy lklomml Greguss Zoltán, Bessenyei Ferenc, Ltinovits Zoltán, Lukács Mrgit is fellépett, ngyszerű lkítások emlékét hgyv mg után. Nemcsk történelmi drámáknk, vígjátékoknk is kilkult sját gárdáj: Tordy Géz, ki fergeteges játékávl, kirobbnó humorávl oly sok elődás lelke és motorj volt, Horváth Gyul, ki ngyszerűen érzi mgát várbeli komédiák oldott légkörében, Fülöp Zsigmond, Kertész Péter és többiek. A néző minden évben ismerős nevekkel tlálkozik, de minduntln felbukknnk új és új szereplők is, ebben z évben például Hunydi címszerepét megformáló Pláncz Ferenc, vgy Mrtin Márt és Király Levente. * Nem egy színész tlált itt mgár, élte ki vágyit, és bizonyított, eddig ismeretlen oldláról muttkozván be közönségnek. De nemcsk ez teszi vonzóvá színészek számár Gyulát, hnem válllkozás, z ügy szeretete is. A színész, z igzi színész bárhová boldogn elmegy, hol megérzi művészetet teremtő szenvedélyt. Gyul ilyen hely. SAÁD KATALIN Egy hónp Szentendrén A szentendrei Teátrumbn elődott V í z kereszt olvsópróbáj április 16-án volt, bemuttój pedig július 6-án. Tizenegy hetes próbszksz mi színházi gykorltunkbn eléggé ritk, szbdtéri produkció esetében tlán elő sem fordul. Erre hosszú időre, z lpos felkészülés objektív biztosítékár rendkívül ngy szükség volt. Minden próbszkszt visszmenőleg z tesz jelentőssé, mondhtnánk z igzolj létfeltételét", h produkció végül is fel tud muttni vlmi művészeti eredményt, h sikerül vlmit bizonyítni. A Vízkereszt szbdtéri elődás sok izglms tpsztltot ígért - sikert és kudrcot egyránt -, épp záltl, hogy társult minden tgj számár bizonyos többlet kdályversenyt jelentett ez munk. Iglódi István például első ízben rendezett ngyszínházi produkciót, első lklomml Shkespere-t; öt színházból Őze Ljos kivételével csup fitl művészből jött létre társult; szbdtéri elődásr egy intim próbteremben - Vígszínház próbtermében - kellett társultnk felkészülnie, s mgár szbd térre vló átállásr tíz próblklom volt biztosítv, melyből kettőt elmosott z eső. Elemzünk próbteremben Az elődást tehát két és fél hónpi folymtos felkészülés előzte meg, s z igen lpos elemző munk tette lehetővé, hogy társult zöme igen gyorsn át tudott állni z új tér dottságir, nem bizonytlnodott el z új, rendkívül szoktln kusztikájú közegben. Bebizonyosodott, hogy próbtermi időszk kellőképp szilárd lpot teremtett. A hosszs, lpos elemző munk zt célozt, hogy mind rendező, mind színészek számár kirjzolódjék nnk mozgás- és játékrendnek z útj, mely színésznek szóló rendezői instrukciókt szövegben elrejtő Shkespere szándékát mind teljesebben kibontj. Akdt kritikus, ki úgy érezte, hogy z elődás ifjonti lelkesedésből cselekvést dikció, szövegértelmezés fölé helyezte", holott e munk során nem dikció fölé, hnem elé került cselekvés, minél

19 egyébként semmi sem szükségszerűbb. Gondoljunk csk rr, mit ért cselekvő elemzésen Sztnyiszlvszkij, de kár Brookot is idézhetjük: A szó nem úgy kezdődik, mint szó. A szó végtermék, mely mint ihlet kezdődik; ezt z ihletet z mgtrtás és viselkedés ébreszti fel, mely kifejezés szükségességét diktálj. " A próbtermi elemző munkák során tehát mindenekelőtt ezt z ihletet keresték színészek, rengeteg improvizációvl, sok pró játék eldobásávl, más játékok megőrzésével, rögzítésével, míg ki nem lkultk z egyes színészi mgtrtások, s belőlük z z lpképlet, mely z elődás mondnivlóját vn hivtv szolgálni. Illíri olyn világ, melyben z embereknek nincsenek igzi krás ik, céljik, s életüknek csk kitlált, külsőleges, megkonstruált formákbn tudnk intenzitást dni. Így Herceg hisztériás melnkóliáj, Olivi gyász cskúgy mester-kélt és öncsló, mint szerelmi szenvedélyük vgy mint Böffen trháló lkoholizmus. Viol megjelenésének, htni tudásánk tehát eleve megvn jól elő-készített melegágy ebben z Illíriábn, s többiek épp mchinált egyéniségükkel válnk befogdóképessé. E felismerés következtében Violát játszó színésznőre nem hárult szokványos Violjutlomjáték " szerepköre, nem Viol z érdekes " ebben z elődásbn, hnem tlán ő legkevésbé érdekes, hiszen természetes és nyílt, egyedül z ő érzése vlódi és őszinte, s bár ő sem válllhtj önmgát- heréltnek öltözik, s fiúruhábn jelenik meg Illíriábn -, rosszul j át sz i k állndón elárulj ruháj és lénye közt feszülő szinkront, állndón k i dj mgát. Ettől válik titokztossá. Lényegében ez z elődás lpképlete, s ezt egészítik ki ráismerő " figurák: Feszte, bolond, ki látj változtthttlnságot, s lpmondt: mi vn, z vn, hogy vn, úgy vn ", vlmint Mlvolio, ki mg ösztönös és bigott módján szintén felismeri mchinációkt, de miközben elítéli, vágykozik is rájuk, nem zért, hogy áltluk emberileg megvlósíts mgát, hnem mert e mgtrtásformák mintegy státusszimbólumi ennek társdlomnk, s legfeljebb csk egy Orsino vgy Olivi engedheti meg mgánk. Mlvolio htlom megszállottj, nem impotens megszállott, hnem ngyon is jelenlevő, reális, s ennek következtében nézőben legfeljebb csk szánlmt tud felébreszteni önmg iránt, együttérzést egyetlen pillntr sem. Shkespere: Vízkereszt (Szentendrei T e á t r u m). Mlvolio (Őze Ljos), Olivi (Béres Ilon) E viszonyltok kibogozás, prór szedése igen jó munkhngultbn folyt háziszínpdi próbákon. Szentendrére utzásunk előtt Zsámbéki Gábor, Teátrum igzgtój társulti ülést trtott, hol társult szentendrei életének techniki megbeszélésén kívül társult eddig végzett munkájáról is beszélt. Zsámbéki rendszeresen bejárt próbákr; ez lklomml szükségét érezte, hogy ünneprontó " legyen: értékelte jó munkhngultot, de figyelmeztette társultot, hogy z utóbbi npokbn egyfjt telier-humor lkult ki. Minden új játékot hrsány siker fogd, mi nem mindig jó, mert megzvrj színészt; nem tud szelektálni. Délután techniki és világításpróbánk volt Szentendrén. A torony ott állt már tér hátsó szögletében. Másnp megérkezett társult is. A mi Illíriánk Azt címet is dhttm voln: Életform ", mert erre tíz npr színház életformává vált. A színészek ngy része sját költségén Szenterdrén lkott, Dnubiusbn vgy mgánháznál, hogy np bármely szkábn próbkész állpotbn lehessen. Erre tíz npr nem vállltk egyéb munkát. A Főiskoláról, 25. Színházból és Kposvárról össze-hívott sttisztéri számár Teátrum biztosított szállást Dnubiusbn. Délelőttönként szálló kertjében próbáltunk, délután öttől éjjel fél tizenkettőig pedig Főtéren. Egy-egy félórás prób szbdbn sokkl hsznosbb volt, mint bármilyen invenciózus próbtermi meg-oldás, mi esetleg nem htott téren. Az esti összpróbák tnulságit délelőtti részpróbákon lehetett levonni és fordítv: délelőttiek este kmtoztk.

20 Próbjelenet Szentendre főterén. (Shkespere: Vízkereszt, Szentendrei Teátrum) (MTI Fotó - Keleti Év felvétele) Emlékezetes élmény mrd Őze immár nnyit ünnepelt Mlvoliójánk megszületése itt, Szentendrén. Meg kell mondjm, Mlvolio vígszínházi próbteremben külsőleges, eléggé érdektelen figuránk ígérkezett, s szbdtéren z első npokbn Őze játékánk meglevő ereje is széthullott. Tetten érni, hogyn és mikor vált Őze lkítás mégis zzá, mivé lett, nyilván lehetetlen. Az, hogy kemény önfegyelemmel próbált délelőttönként kertben, s újr prór szedte szerepét, mikor többiek már összegezni" igyekeztek - inkább dlék, mintsem kulcs. Tlán próbmódszerében rejlik titk? Őze nem trtj kezében prób közben szerepe kézirtát, ellenben sokáig támszkodik súgór. Ilyenkor nem tlálv szvkt, testi kifejezés minden lehetséges eszközét feltárj mgábn. A gesztusok, mgtrtások széles kvlkádjából zonbn tud szelektálni és tud rögzíteni. Fokozott szituációérzéke is segíti ebben. Mikor egyszerre, kívülről nézve szinte egyik percről másikr meggyúrt mgából Mlvolio lkját, egy cspásr áthngszerelte vele z elődást is. Iglódi kellő érzékenységgel regált: he- lyet dott Mlvolio szerepe megnövekedésének, hisz ez nem ellenkezett z elődás lpkoncepciójávl, bár módosított, illetőleg, bizonyos hngsúlyeltolódást hjtott végre rjt. A szállodábn vlósággl otthonr leltünk. Remek hngult, tmoszféráj volt ennek tíznpos, szoros együttlétnek, mi nyilvánvlón elsősorbn munk szempontjából bizonyult értékesnek. De túl ezen, történt vlmi igen lényeges: színház vrázsltát, közösségbevonás ngy gesztusát teremtette meg potenciálisn z z életform, mit Szentendrén élnünk lehetett. Még Szbó néni, Teátrum öltözőjének gzdáj is ebben segített minket vcsoráivl, melyet próbszünetekben, később elődásszünetekben z öltözőben összezsúfolódv, együtt fogysztottunk el. Vízkereszt - hppening Furcsmód legtöbb segítséget mégis z eső nyújtott társultnk, még h objektív mércével mérve károkt okozott is. Az eső, rossz idő mindig mint legyőzhetetlen külső körülmény jelentkezett, mivel zonbn szembe kell szegülni. Egy vonttott, ritmustln próbán megeredt z eső, fedél lá rohntunk. Este kilenc ór volt még csk, Iglódi zt kérte színészektől és műszkiktól, várjnk egy órát, háth folyttni lehet próbát. Később el is kezdték próbálni z ötödik felvonást, zt, melyik mind ez ideig leghlványbbn sikerült. Újr szemerkélni kezdett, de színészek tovább krtk játszni. Ngy lendülettel dolgoztk, hogy végére juthssnk jelenetnek. Az eső egyre kellemetlenebb volt, játék egyre tombolóbb, Zsámbéki végül mégis bbhgytt próbát. Így kellene játszni ezt jelenetet!" jegyezte meg este szállodábn Iglódi, s bár egyikünk fhumorrl hozzáfűzte: vjon fog-e bemuttón esni?" - színészekben spontán módon, élményileg megszületett jelenet rjz és ritmus. Később is volt hsonló élményben részünk, zzl lényegi különbséggel, hogy zt közönséggel együtt élte át társult. Áltlábn nem zvrt meg z elődások menetét z időjárás, z utolsó előtti elődást zonbn félbe kellett szkítni. Iglódi fél ór szünetet hirdetett, s zt ígérte, megpróbálják befejezni z elődást. A színészek nem tlálták helyüket várkozás feszültségében, leforrázottn, ingerülten viselkedtek, zenekr játszni kezdett toronybn, hogy szórkoztss z ottmrdt közönséget, néhány színész még táncolt is rá kint téren z esőben. Az eső nem krt elállni, Iglódi nem várv ki fél órát, színészek unszolásár úgy htározott, eljátsznk vlmit nézőknek. Felugrott most már ponyvávl borított sztlr s bejelentette. Körös-körül közönség jelentős hányd várkozott kpuljkbn, templomfeljáróbn, esernyők, ponyvák ltt, vgy csk úgy hjdonfőtt. Elmosódott nézőtér és játéktér múgy is csk játékszbályok kedvéért meghúzott válsztóvonl. A rendező beállt sttisztéri közé, és spontán instrukciói, vlmint színészek helyzet dt improvizációi nyomán z ötödik felvonás történésében vlmiféle hppening résztvevőivé lettünk. A játéktéren átszldt egy-egy néző", rendező játékos"-ként szerepelt, súgó beszldt játéktérbe s esernyőket trtott színésznők fölé, később nézők trtották föléjük z esernyőket. Mindnnyin részesekké lettünk: színpdi történés ellenállhttlnul egyzon ármkörbe vont nézőt és színészt. A csúszós tljon játszó csuromvizes színész nem megszokott állpotábn