T A R T A L O M KOMLÓS JÁNOS. A kabaréról - vicc nélkül (1) f ó r o m és disputa. magyar játékszí n. arcok és maszkok ANTAL GÁBOR MÁRTON VERA

Átírás

1

2 T A R T A L O M KOMLÓS JÁNOS A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I SZÖVETSÉG FOLYÓIRATA IV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM S Z E P T E M B E R A kbréról - vicc nélkül (1) Beszélgetések új színházvezetőkkel Munkásszínház vgy szórkozttó népszínház? (8) Műhelymunk és műhelyszellem (12) f ó r o m és disput FŐSZERKESZTŐ: BOLDIZSÁR IVÁN SZERKESZTŐ: CS. TÖRÖK MÁRIA KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Ler király lesz-e színház? (15) mgyr játékszí n PÁLYI ANDRÁS Vígjátékprofil? (28) Szerkesztőség: Budpest V., Báthory u Telefon: , I16-65o Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest.VII., Lenin körút 9-11 A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár. Előfizetési díj: t évre r44,- Ft, I % évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12,-Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél igzgtó NEMES G. ZSUZSANNA Rcine nyomábn (21) BENKŐ TIBOR Fesztivál vgy színházi npok? (23) rcok és mszkok világszínház ANTAL GÁBOR Színész mszk mögött (25) B O N I F E R T MÁRIA Személyiség és szerep (30) MÁRTON VERA Svejk: Bodrogi Gyul (33) Új játéktér MAJOR TAMÁS A Np Színház (36) J O Ó L Á S Z L Ó Színház vásárcsrnokbn (39) NAGY PÉTER Az bszurd bszurdum (41l) G E O R G E S SCHLOCKER A fitl színházk világtlálkozój (41) MEZEI ÉVA Éjjeli menedékhely, prági Činoherní Klubbn (44) A CÍMLAPON: JELENET A SVEJK A HÁTORSZÁGBAN ELŐADÁSÁSÓI. (JÓZSEF ATTILA SZíNHÁZ) (IKLÁDY LÁSZLÓ FELV.) színháztörténet KUNSZERY GYULA A bltonfüredi színház (46) ERDŐDY KÁLMÁN Amíg Trgédi eljutott színpdig (48)

3 K O M L Ó S JÁNOS A kbréról - vicc nélkül A kbréról szeretnék néhány dolgot elmondni. Igen. Elmondni. " Nem vllni". Nem értem ugynis, mi z ok nnk, hogy íróink, művészeink újbbn munkájukról nem beszélnek", nem is ismertetik", hnem vllnk" ról. Újbbn mindenki vll. Még zok is, kik nem követtek el semmit. Én csk szólni krok. Néhány fontosbb kérdésről, hogy megkönnyítsem zoknk dolgát, kik kbréról krnk és szoktk kritikát, recenziót, elmélkedést írni. A kbréról szóló írásokbn ugynis - dicsérő írásokbn is - meglehetősen gykori tájékoztlnság műfjt és mű-fjjl kpcsoltos lpfoglmkt illetően. Hogy miért éppen most teszem szóvá? Mert nekem is szükségem volt bizonyos időre, míg ezeket kérdéseket önmgmml és munktársimml tisztázhttm. Bizonyos időre. Pontosbbn: öt évre. Ötéves Mikroszkóp. Hdd mondjk ezúttl is köszönetet mindzoknk, kik segítettek nekünk. Tehát brátoknk és z ellenségeknek. Igen, nekik is. Mert z eredményekben, melyeket z ember ngy ritkán elér, ők is benne vnnk. Sokszor még jobbn, mint brátink. H ők nem lennének, könnyen elernyedne z ember, közönybe fúln z ügy. Hiszen válllkozásinkhoz önmgunkból csk kevés erőt meríthetünk, csk nekirugszkodáshoz épp hogy elegendő kezdeti energiát. A folyttáshoz már ők dják z újbb és újbb ösztönzést. Köszönet tehát nekik, hogy volt kedvük és buzglmuk bennünket újból és újból feltüzelni, indulttl töltögetni, eltunyulástól megóvni, egyensúlybn trtni. Bízom benne, hogy még sok-sok évet hrcolgthtunk végig; hogy még sokáig tudunk egymásnk újt dni. Mert hlál z érdektelenséggel kezdődik. Amikor egy embernek és egy ügynek már nemcsk bráti mrdnk el, hnem z el-lenségei is. Jól tudom persze, hogy z ellenség is csk z ember, ő is elfárd, belefásul, tőle sem lehet zt kívánni, hogy örökké kitrtson ellenünk. Örök ellenséget remélni éppoly reménytelen, mint örök brátot. Öt év ltt is ez történt. Átrendeződtek brátink és z ellenségeink, sokn lemrdtk, mások státust változtttk. Vnnk, kik sértődöttségbe vonultk. Részben, mert volt okuk megsértődni, másrészt, mert elég erősek és tehetségesek hhoz, hogy megsértődhessenek. Mgyrországon ugynis nem kkor sértődik meg z ember, h bántják, hnem, mikor ezt már mgánk megengedheti. Jó sjtónk vn..." Ennyit erről. Az öt év személyi tnulságiról. És most nézzük foglmi kérdéseket, melyekben, mint mondtm, sok félreértés. A kbréról ugynis sokn írnk és sokt, idehz és külföldön is. Jó sjtój vn " kbrénk, de sjnos szk-szerű kritiki közege még nincs. Ünnepnpnk számít, h egy-egy felkészült színikritikus, jól képzett esztét - még h nem egyezik is véleményünk - múgy kirándulásképpen kbréról ír. Többnyire outsiderek " fogllkoznk vele, kkor is, h dicsérik. Nyugton újbbn divt lett mgyr kbrér rácsodálkozni. Szinte minden héten megjelenik egy-egy tévéripor- ter, újságíró, ki minthogy sem mgyr viszonyokt, sem mgyr kbrét nem ismeri, szerint, hogy honnn küldték, és z nyg mire kell neki, megpróbálj tényeket spekulációvl helyettesíteni. Így ztán mgyr kbrét hol külpolitiki kirktb tett reklámnk, hol belpolitik mnipulációjánk, hol pedig vlmiféle áltl remélt változás előjelének tekinti. Legutóbb egy nyugtnémet kollégánk, kinek sehogy sem fért fejébe, hogyn lehetséges nálunk politiki kbré, kénytelen voltm ezt válszolni: ez vlószínűleg zért lehetséges, mert Wffen SS már kivonult. Mgyrországon ugynis immár hetedik évtizede mindig volt politiki kbré. Kivéve egy évet: 1944-et. A belső tájékoztlnság persze más jellegű. És jórészt bból ered, hogy nem lkult még ki stbil, szkszerű kritiki gárd műfj körül. Írogtnk ról fitl kollégák, többnyire csk zért, mert szerkesztőségben még nem kpták meg hozzájuk illő szkterületet. Elmélkednek ról idősebb kollégák, kik voltképpen színikritiki pályán szeretnének évek ót lbdáb rúgni, de ezt ngyok" ilyen-olyn okból nem engedik. H nincs lbd, mrd rongylbd ". Oidipusz helyett kbré is megteszi. Hogy ez ztán milyen nehézségeket okoz műfj, tém, z dott színháztípus megközelítésében, el lehet képzelni. Ne értsenek félre, nem krok senkit sem bántni, hiszen többnyire jószándékú és rokonszenves propgndát fejtenek ki. De egy műfj nem fejlődhet szkszerű esztétiki és politiki kontroll nélkül. A szkszerű kritik hiány egyéb gondokt is okoz, melyek olykor már sjtóetik szbályit érintik. Ez természetes is. H egy műfj szbd vdászterületnek számít, kkor ott megjelennek orvvdászok is. Ismerünk olyn dilettáns szerzőt, ki minekután éveken át sületlen tréfákkl ársztott el kbré drmturgiákt, és közölhetőségig nem tudott eljutni, hirtelen módszert változttott. Erélyes kinyiltkozttásokt közöl, bizonyítványokt " osztogt kbré ügyben. Azt reméli, tlán így létrejöhet z üzlet. Olykor feltűnnek politiki orvlövészek is. A blos" kritik például nem mindig blról jön. Aki ugynis politikilg bizonytln, vgy kinek vlmi okból politikilg bizonyítni kell, nnk erre kbré kézenfekvő ürügy. Kbré ügyben továbbá olyn jobboldli nézeteket is el lehet mondni, melyeket önmgukbn nem tnácsos. Ncionlist indultok, nrodnyik " zvrosságok m még szinte kdálytlnul nyilvánosságot kphtnk, h z illetők nézeteik kifejtését tktiki okokból kbrér szűkítik. Csk némi stiláris változttást jánltos eszközölni. Bűnös Budpest " helyett pesti szflthumort ", mgyr fjtától idegen " helyett mgyr krktertől idegen" kifejezéseket célszerű hsználni. A folymtos és értő kritik hiány mitt sokféle tisztáztln foglom és tisztáztln szándék, érdek lppng m még kbré körül. H egyszer átvilágítnók zoknk z írásoknk egy részét, melyek kbré ürügyén megjelennek, és megmuttnánk mögöttük levő pőre réteget, zokból bizony multságos kbré kerekedne. Én zonbn most jószándékú tévedéseket szeretném helyreigzítni. Jól tudom ugynis, hogy szkszerű kritik elsősorbn zért hiányzik, mert kbrér vontkozó ismereteket nincs honnn megtnulni. Mindmáig nincs megírv műfj esztétikáj, z odvontkozó ismereteket sehol olvsni nem lehet. Nem csod, h legjobb szándék is gykort eltéved.

4 A legfőbb ok mégiscsk z, hogy mindmáig nincs megírv mgyr kbré története. Vnnk nosztlgikus, szellemes és szubjektív visszemlékezések, fel vnnk tárv bizonyos dtok és tények, de hogy mgyr kbré milyen helyet fogllt el hét évtized irodlmi, színházi és közéletében, ez nincs kibogozv sem politikilg, sem irodlmilg, sem színháztörténetileg. Erről múltról csk hmis, szép illúziók vgy sommás előítéletek vnnk fejekben. Csod-e, h mi kbréhoz legjobb szándék is téves judíciumokkl közelít? Nézzünk meg néhány lpfoglmt, melyet legtöbbször félreértenek. Újítsunk csk!... Mikor konzervtív kbré és mikor modern? Mitől olyn vgy ilyen? Újítni kell-e formákon vgy sem? Gykori vittém ez. A kbrébn vlóbn új form nehezen képzelhető el. Leg - feljebb rról lehet szó, hogy z ősi formák közül fel lehet eleveníteni olyt, melyet mostnábn nem hsználtk. Vgy régi formák újbb kombinációj hozhtó létre. A kbré ugynis zokt műfji formákt hsználj, mondhtnám élősködik rjtuk, melyeket évezredek ót ismer színház- és cirkusz-történet. Pntomimnk, táncnk, éneknek, bábnk, konfernsznk, rögtönzésnek, közönséggel vló együttjátszásnk, csúfolkodásnk és beszélgetésnek humor szolgáltáb vló állítás több évszázdos, sőt több évezredes. A vizuális montázs, di, film, szkeccs kbrébn több évtizedes. Aki tehát ezeket hsználj, z ettől még nem modern. Az nem tlált fel semmiféle új gyógyszert. Csk sjátvérinjekciót lklmzott, mit például Kínábn évszázdok ót ismernek. A kbré formák tekintetében korszerű nem, csk változtos lehet. H például bábokt táncolttunk kbrébn, ez lehet újszerű egy újszülöttnek, vgy felüdülés nnk nézőnek, ki hhoz szokott hozzá, hogy pesti kbrébn z utóbbi években inkább beszéltek, de ettől ez még nem modern. Hogy mire hsználjuk bábot, milyen mondnivló, szellemi trtlom kifejezésére, ez más kérdés. Mert lehet bábbl együgyű szórkozást szerezni, de világ ngy kérdéseit is elmondthtom vele. Korszerű zonbn még ettől sem leszek. Mert Fust például előbb volt vásári bábjáték, mint Mrlowe drámáj vgy Goethe remekműve. A kbré formái dv vnnk, ezek trdicionális formák, kkor is, h vlki nem ismeri őket. Korszerűségük kizárólg ttól függ, milyen bennük művészi, gondolti töltet. H Mikroszkóp form tekintetében képes volt újt " hozni, ez mindössze nnyit jelent, hogy megpróbált néhány ősrégi, de mostnábn ritkán hsznált formi elemet feltámsztni, és ezeket ktuális, egyszeregyszer súlyosbb trtlomml megtölteni. Az ilyesmit jó tisztázni önmgunk számár is. Mert nemrégiben például, mikor egy kuplét és több villámtréfát műsorból permnens sikertelenségük és színészek ujjongás közepette kihjítottm, mgm is úgy véltem, igzuk vn kritikáknk, ezek vult " formák, ezért hlnk meg egy modernebb" közegben. Cskhogy... énekeltünk mi már sikeres kuplékt, melyeket Shkespere ihletett; z fölismerés, hogy például Ler bolondj ugyncsk kuplét énekel. Nem kuplévl mint mű-fji elemmel vn bj, hnem, hogy mi vn benne. H félórávl ezelőtt nemzetközi munkásmozglom problémáivl jzottuk fel nézőket, kkor most nem énekelhetünk nekik borrvlóról. A villámtréf is önmgábn sem konzervtív, sem modern, sem jó, sem rossz nem lehet. Attól függ, mi benne szellemi töltet. Villámtréf z is, hogy csíp bolh mozibn, de villámtréfák Örkény egyperces novellái is, melyek korunk, világunk egy-egy szeletét rgdják meg. Hsonló helyzet Hcsek-Sjó formulávl is, melyet z egyetemről frissiben kikerült ifjú kritikusok hét főbűn közé trtozónk vélnek. Nemrégiben Rádiókbré Jenő-Lujzáj helyett is újt követelt egyikük, mert rádöbbent, hogy ez Hcsek- Sjó ptent. Nos mi itt helyzet? H kritikus úgy véli, hogy nem eléggé jelentősek zok témák, melyekről újbbn Hcsekék vgy Lujzáék beszélgetnek, ebben igz lehet. De formát elvetni értelmetlen, megújítni bjosn lehetne. Hcsek-Sjót ugynis nem Vdni László tlált fel, hnem ismeretlen szerzők ki tudj, hány ezer éve. Ez ugynis ősi és állndó formáj cirkusznk és színháznk is. Hcsek-Sjót beszél cirkuszbn bohóc és z istállómester, Hcsek-Sjó jelenet mgyr iskoldrámák intermezzój, Miles és Mgister, Hcsek-Sjót beszélnek Shkespere bohóci, Hcsek-Sjó állndó eleme z ókomédiánk, lásd Plutus, Arisztophnész. Hcsek-Sjót nem Vdni László tlált fel. Ő mindössze nnyit tett, hogy ezt z örök " formát, melyet humor fiziológii törvényei igényelnek, éltetnek sok-sok ezer éve, átemelte hrmincs évek kávéházáb. Ne tessék, viccelni... Sok félreértés vicc körül is. Most nem rr gondolok, hogy egyesek nem értik viccet. Ezen segíteni nem lehet. Olyn ez, mint mikor vlkinek botfüle vn. Ettől még jórvló ember, de ne járjon koncertre. Én most vicc funkciójánk gykori félreértéséről beszélek, mit viszont tisztázni lehet és kell. Erről ugynis nnyi sok sznob finnyáskodás, vgyis tudtlnság jelenik meg kritikákbn, hogy z zvrt okoz nézőben is, színészben is. Egy ízben hónpokon át döbbenten figyeltem egyik kitűnő komikusunkt, ki színpdon képtelen volt elmondni egy viccet. Hdrt, bkizott, belenevetett, már mikor ehhez részhez közeledett, láthtón megváltozott mgtrtás, ideges lett. Nem értettem, mi zvrj, ztán kiderült. Akkoribn jelent meg néhány recenzió különböző kbréműsorokról - nem is mienkről - olyn kifogásokkl, hogy műsorbn sok régi vicc", meg nem jó, hogy nnyit viccelődnek". A színész érzékeny ember, ezek után restellte ezt művészietlen" és korszerűtlen" feldtot, viccet. Ilyenkor ztán nehéz megmgyrázni, hogy nem színésznek kell szégyenkeznie, hnem recenzensnek. Az ugynis, hogy kbrébn sok-e vicc vgy kevés, önmgábn se nem jó, se nem rossz, z égvilágon semmit sem jelent. A kbrénk vicc egyik kifejezési eszköze. A kbrébn viccnek kkor vn helye, h vlmit mondnk, h állásfogllást, ítéletet, szellemi trtlmt közölnek vele. Hogy helyes-e z állásfogllás, helyénvló-e trtlom, z kritik tárgy lehet. Hogy z dott vicc képes-e és dekvát módon képes-e trtlmt kifejezni, ezt is bírálni lehet és kell. De hogy sok-e vicc vgy kevés, ennek nincs értelme. Ez olyn, minth zt kifogásolnám, hogy sok rím egy rímes versben. A kbré persze nemcsk viccekkel fejezi ki mgát. Sok egyéb eszközzel is. De z, hogy mennyit hsználj ezt z esz-

5 közt és mennyit egyebeket, z nem minőségi kérdés. Az z dott szerkesztési, drmturgii koncepció kérdése. Nem ttól jó vgy rossz kbré, hogy sok-e vgy kevés vicc benne. De mindenképpen rossz z kbré, melyikben vicc csk önmgát jelenti, hol viccel nem mondnk vlmi mást, vlmi többet; hol viccel csk viccelnek. Mert kkor z nem kbré, hnem vsúti fülke. Ami pedig vicc régiségét vgy újdonságát illeti, sjnos kiábrándító dolgot kell közölnöm: nincsenek új viccek. Ngyonngyon ritkán kd ilyen. Nem igz, hogy z új események kpcsán npont új viccek születnek. Ez pesti önámítások egyike. Az új események kpcsán mindössze nnyi történik, hogy felélednek régi viccek. A közel-keleti helyzettel kpcsoltbn m Budpesten spnyol polgárháború viccei terjednek. Az bszurd és fekete humorú" viccek, melyeket fitlok nnyir kedvelnek, ngyjából zonosk hjdni futurist és fviccekkel. És ugynígy fel-felbukknnk ismét régi négus viccek, Arisztid viccek, Hitler viccek, zsidó viccek, h z újbb politiki események vlmelyest hsonlítnk egy régebbihez. Amennyiben kbré mg mondnivlójánk kifejezésére egyebek közt vicceket is hsznál, zok, még h közönség közül senki sem ismeri, kkor is döntő többségükben régi viccek. Nem z életkoruk, hnem funkciójuk 'minősíti őket. Ilyen felszínesen? Gykori vit- és kritiki tém kbré felszínessége". Miért felszínes, miért nem mélyebb, egyáltlán lehet-e, szbd-e ilyen felszínesen" fogllkozni bonyolult és súlyos kérdések-kel? A kbré kkor jó, kbré kkor kbré, h rról beszél, mi éppen izgtj z embereket. H nem ezt teszi, mellébe-szél. A kbrénk tehát súlyos és bonyolult kérdésekkel is fogllkozni kell. Ezekről kérdésekről zonbn csk felszínesen " beszélhet. Nem zért, mert kik írják, zok áltlábn felszínesek, vgy ilyen felszínesen látják konkrét kérdéseket, hnem, mert műfj jellege, dimenziój, kifejezési módj ilyen. A jelenségek bonyolult összefüggéseit humorrl megrgdni csk sztír képes. A kbrészínházbn játszhtó sztír is. De kbré nem sztír. A kbrébn bonyolult jellemek helyett egy-két vonlll megrjzolt kriktúrák szerepelnek. Nem drámi szituációkbn, hnem cirkuszin egyszerű helyzetekben. Nem színpdképekben, hnem végletekig letisztított sémákbn. És nem színpdi dikciót mondnk, hnem poéneket. A kbré poénekben fejezi ki mgát, poénekben közli gondoltit. Poénekben, tehát bizonyos ritmiki, hngtni, " zenei" és szórendi szbályok szerint szerkesztett, tömörített forizmákbn. Ez kbré műfj. Nehéz műfj, különös képzettséget és képességet követel szerzőtől, rendezőtől, színésztől. Krik-túrát kíván táblkép helyett, egyszerű, tiszt, logiki, mtemtiki képletet vlóság vgy kár csk színpdi ntúr helyett. A kbrénk megvn mg sjátosn szigorú, ne-vetés fiziológii törvényei áltl meghtározott logiki, művészi rendje. A kbrébn nem lehet egy mondttl, sokszor egy szótggl sem többet mondni, mint mennyit ez képlet el-visel. A kbrébn nem lehet több gesztus vgy hosszbb lélegzetvételi szünet, mint mennyi ebbe dimenziób belefér. A kbrélkítás nem lehet árnylt és összetett. Ellenkezőleg, cirkusz mtemtiki és logiki szbályi szerint letisztított, végletekig egyszerűsített és mrkáns kontúrokkl meghúzott, felngyított tézishordozó kell legyen. Nyilvánvló, hogy ebbe műfji rendbe, ebbe szigorú művészi képletbe problémák mguk bonyolultságábn nem férnek bele. Csk tláló módon egyszerűsítve. Olykor egyetlen elemükre redukálv, máskor csk hngultilg, indultilg érintve. Ez módszer sztírához, drámához vgy z elemző tnulmányhoz képest nyilvánvlón felszínes. Más kérdés, hogy rengeteg munkát, műgondot, leleményt követel, sűrítésnek, tömörítésnek hónpokig trtó erőfeszítése kell hhoz, hogy ilyen felszínes " legyen. Az ezzel járó szellemi munk és művészi energi nemegyszer több, mint mennyi egy bőbeszédű tnulmányhoz kell. A kbré ennél felszínességnél", vgyis sját dimenziójánál többre nem képes. Ennél többet nem krht, nem is tehet. Nem is kell, hogy tegyen. Nem ez dolg. H kbré htározottn, egyértelműen és szellemesen állást fogll vlmely ügyben, mellett vgy z ellen nevetést keltve, kkor feldtát teljesítette. A dicső múlt Milyenek mgyr kbré hgyományi? Hogyn viszonyuljunk ezekhez? Gykori kérdés, legtöbb tévedés éppen e körül hemzseg. Két véglet cstázik egymássl. Az egyik egyértelműen dicsőségesnek látj múltt. A régi mgyr kbrér úgy te-kint, mint progresszivitás fontos hdállásár, mint hldó mgyr irodlom, színház és humor egyik jelentős intézményére. A másik egyértelműen viszolyog, sőt undorodik tőle. A pesti szflt, kispolgári rosszmájúság, cinizmus termékének trtj, szórkozttó ipr ízlésrontó brettlijének, problém-elfedő giccsének véli. Egyik sem igz. A kettő együtt már inkább. Igz z, hogy mgyr kbrébn hldó irodlom ngy egyéniségei gykort szerepeltek, kbrét nemegyszer ők mguk is szerveztek. Kbrészerző volt Gábor Andor, Krinthy, belekóstolt kbréb Ady, mgyr kbrénk vnnk szép irodlmi hgyományi. A kispolgári, polgári progresszió, humnizmus, ntimilitrizmus, ntifsizmus hngji gykrn f el-hngzottk kbrébn is. Kár, hogy irodlomtörténetünk kbrét egészében irodlmon kívüli területnek tekinti. Kár, hogy mi npig nincsenek megvilágítv hldó mgyr irodlomnk kbréb vezető száli. Igz z is, hogy mgyr kbrébn bemutttk jelentős egyfelvonásosokt, értékes drmoletteket is. És hogy mgyr kbré Ionescót és Beckettet jó fél évszázddl megelőzve csk úgy mellékesen megteremtette mi bszurd színház, mi fekete humor " előzményeit. Kár, hogy színháztörténetünk kbrét színházon kívüli területnek tekinti; hogy mi npig nincsenek feltárv mgyr színháznk kbrébn fellelhető nyomi. A kérdés mégsem ilyen egyszerű. A mgyr kbré ugynis nemcsk irodlmi és színházi intézmény volt, hnem üzleti válllkozás monrchi, mjd Horthy-rendszer sjátos viszonyi közt. Ott nemcsk Gábor Andort tlálhtjuk (ki mellesleg kkor még nem is volt kommunist, és témáink jó részét, h kevesebb leleménnyel, de megírhtt voln bárki), ott még csk nem is kizárólg Kóbor Tmássl vgy Szép Er-

6 nővel tlálkozhtunk, de meglelhetjük ngy számbn szórkozttó ipr mesterembereit, nevetési ingerkeltés technológusit is. És többé-kevésbé értékes színháztörténeti nygok mellett meghökkentő bőségben tlálkozunk ízléstelen mlckodássl, kispolgári hálószobi fülledtséggel, ócsk brettlivel, giccsel (még népszínműves giccsel is), nyúlós érzelmességgel. A mgyr kbré hgyományi épp olyn eklektikusk, mint milyen - enyhén szólv - eklektikus volt z utóbbi hét évtized pesti kispolgáránk és értelmiségének ízlése, gondolkodás, szellemi és szórkozási igénye. A mgyr kbré hgyományi nnyir eklektikusk, hogy volt olyn kbréigzgtó, ki éveken át nem volt hjlndó sját műsorink második részével ízlésbeli, irodlmi, művészi közösséget válllni. Bejelentette, hogy most ez következik, vette klpját és hzment. Lehet-e ezek után csodálkozni, hogy irodlom- és színháztörténetünk nehezen szánj rá mgát, hogy ebből z nygból kibányássz zt, mi bbn vlóbn irodlmi és színházi. Lehet-e ezek után csodálkozni, hogy egyre-másr jelennek meg elmélkedések mi kbréról, melyekben politiki színház, irodlom, humor vizsgált elképesztő természetességgel egybemosódik szórkozttó ipr, z esztrád, könnyű mű-fj" elemzésével"? Sjnos épp hgyományok problemtikus jellege mitt nem tudnk disztingválni. Ezt meg lehet érteni. Csk zt nem lehet megérteni, hogy míg ilyen lpkérdéseket nem ismernek, ddig minek írnk róluk. Aki mi kbrétól z egészében dicső hgyományok folyttását követeli, nnk csk ezt felelhetem: remélem, nem tudj, mit követel. És, ki mi kbrétól zért viszolyog, mert egészében hgyományok folyttójánk véli, nnk zt kell mondnom: tessék már egyszer egy régi, emlékezetes mű-sort és egy mi kbréműsort összehsonlítni. A mi kbré még leggyengébb produkcióibn is egyenletesebb, igényesebb, tisztább és egyértelműbb. A bátorságról Hogy állunk bátorsággl? Ezt firttják legtöbbet külföldön és belföldön is, és e körül nyüzsög legtöbb félreértés. Amikor egy kritiki esszé zon elmélkedik, vjon vn-e jövője kbrénk, hiszen közéletben erősödik demokrtizmus, hiszen vezetők és vezetettek szinte mindenről nyíltn beszélnek, kedvem voln megkérdezni, hogy érti. Csk zért nem teszem, mert félek, hogy esztétikilg kínos dolgok derülnének ki. Ebből logikából ugynis z következik, hogy kbré terror és dikttórizmus terméke, demokráciábn viszont elhervd. De kkor hogy vn z, hogy Arisztophnész, ki z ógörög demokráciábn csinált kbrét, mi Görög-országbn fekete listár került? Amikor egy-egy kritik zon elmélkedik, hogy z dott műsor túl bátor" vgy nem elég bátor", kedvem voln megkérdezni, hogy érti. Csk zért nem teszem, mert félek, hogy politikilg kínos dolgok derülnének ki. Lényegében z, hogy z illető kbré mi társdlmi funkciójávl, tehát műfj és műsor kritiki megközelítésének lpvető kritériumávl nincs tisztábn. Mi mi kbré társdlmi szerepe, funkciój? Ellenzéki intézmény? Egyfjt tróji fló szocilizmus flin belül? Egyesek így vélik. Vnnk, kik őszintén ggódnk, mert társdlmunk politiki, ideológii fellzításánk eszközét, le hetőségét látják benne. Mások z ellenkező oldlról gondolják ról ugynezt, és épp ezért szurkolnk neki. Bármilyen képtelen feltevés is, fogllkozni kell vele, mert meglehetősen elterjedt, és egyes kritikák helyett, hogy ezt z lpvető problémát átgondolnák és tisztáznák, lényegében ugynebből hipotézisből kiindulv ggódnk túl ngy bátorság" mitt, vgy - és ez gykoribb - követelnek többet belőle. Amikor feltevés képtelenségét mindjárt elöljáróbn leszögezzük, el kell ismerni, hogy kbrénál egy ilyen fellzító szerep vgy lehetőség veszélyét elméletileg nem lehet kizárni. Társdlmunk hibáink, gyengéinek állndó felemlegetése, kipécézése, h ezt nem tisztességes szándékkl, művészi és állmpolgári felelősséggel, mgs szintű tájékozottsággl és tktiki érzékkel, nem megfelelő politiki szituációbn és időszkbn csinálják, járht ilyen veszéllyel. De ez nemcsk kbrér vontkozik, hnem bármely műfjr, drámár, filmre, irodlomr, publicisztikár, szociológii tnulmányr, mely társdlmunk konfliktusit, ellent-mondásit tárj fel. Sőt vontkozik mgár demokráciár is. Egy társdlom önbírált, h z nem megfelelő politiki érzékkel, felelősséggel és éberséggel, tehát társdlmi kontrolll, önkontrolll történik, dott időszkbn veszélyes lehet. A kbrénál még viszonylg legkisebb veszély. Mert ez műfji jellegénél fogv nem megrázv és mellbevágv, nem feltüzelve és nem drmtizálv" beszél hibákról, hnem nevettetve. A hibák mitt áltlábn bossznkodó vgy gyötrődő emberekben jó hngultot teremtve. A kbré tehát jó társdlmi közérzet megteremtésének, fenntrtásánk szerény eszköze lehet. H jól csinálják, tisztességesen és felelősséggel. Sőt ennél több is lehet. Önmgunk nevelésének, jvításánk, konstruktív kritik-önkritikánk egyik sjátos eszköze. De csk kkor, h zok, kik csinálják, és kik mint kritikusok minősítik, ösztönzik, konzultálják, tisztábn vnnk vele, hogy milyen társdlmi célból csinálják. Mit jelent tehát bátorság" meg szókimondás"? Fentebb zt mondtm: kbrénk szókimondónk kell lennie. A kbrénk mindenről, mi nézőt izgtj, beszélnie kell. Ez, mint eszményi célkitűzés, igz is. H egy műsor nem ezzel célll íródik, nem is érdemes bemuttni. De, mikor zt mondom: eszményi cél, tudnom kell zt is, hogy eszményi állpot nincs. A kbré szókimondásánk megvnnk mg gykorlti htári. Nem cenzúr áltl megszbott htári, mert nálunk cenzúr nincs. A műfji szbályok, politiki helyzet, politiki felelősség és politiki hovtrtozás áltl kijelölt htárok. Mit jelent ez? Láttm olyn kbréműsort, hol pillntonként kimondtk" vlmit. Csk úgy összevissz bedobáltk közönségnek egyegy meredek" mondtot. És láthtón élvezték, hogy most milyen bátrk. Meg kell mondnom, kínos élmény volt. Először is műfji szempontból. Úgy éreztem mgm, mint-h nem is színházbn ülnék, hnem z itlbolt pultj előtt álldogálnék, hol illuminált vendégek időnként beköpnek" vlmit. A kbré csk műfjbn beszélhet. Amit mondni kr, zt kötelessége mg műfjár trnszponálni, feldolgozni.

7 Azt egy sjátos színház jelzésrendszerébe kell illesztenie, ennek színháztípusnk művészi szintjére kell emelnie. A kbré továbbá nem egyszerűen szókimondó, hnem pikáns műfj. Úgy mond ki, hogy nem mindent mond ki. A mondt másik részét, vgy következő mondtot közönséggel mondtj ki". Sokt bíz fntáziár, mint minden művészet. Kínos volt politiki szempontból is. Úgy éreztem, nem mindent kellett voln ott és kkor és úgy kimondni. Mert igenis vnnk kényes kérdések, sőt fájó kérdések is. Hogy mik zok, z időről időre változik. Függ belső és külső politiki helyzet, mozgásától, változásitól, hrc hullámzásától, kérdések felvetésének hngsúlyeltolódásitól. Ami tegnp kényes volt, z m már nem z, de esetleg holnp ismét zzá válik. A kbrénk ezt, vgyis politikát, minthogy politiki mű-fj, figyelembe kell vennie. Nem egy elvont, helytől, időtől független demokráci" szerint kell szókimondónk lennie, hnem konkrét politik htári közt és érdekei szerint. A kbrébn, minthogy politiki műfj, nem egyszerűen szbdon" kell beszélni, niv fitlemberek politikus illúziói szerint, hnem politizálni kell egy konkrét politik mozgásterületén, hrci terepén. A kbréműsort tehát gykort meg kell változttni. Témákt kivenni, újkt betenni. Nemcsk szerint, hogy ez már nem ktuális, z viszont igen. Hnem szerint is, hogy helyes-e, társdlmilg, politikilg hsznos-e erről most beszélni vgy sem. A kbrébn gykort meg kell változttni hngsúlyokt is. Nem ugynúgy beszélünk ugynrról kérdésről m, mint tegnp, vgy mint holnp fogunk. Mert kbré csk kkor politizál helyesen és hsznosn, h egy htározott politiki, világnézeti, ideológii pozícióból szól hozzá politikához. H tudj, hogy mit kr védeni, és mi ellen kíván küzdeni. Ne kerteljünk, mondjuk ki nyíltn: kommunist pozícióból. Ami zt is jelenti, hogy nem áltlábn vgyok mrxist vgy szocilist vgy progresszív, hnem igyekszem figyelembe venni kommunisták hzi és világméretű hrcánk konkrét helyzetét, lehetőségeit, érdekeit. Csk ebben z lpállásbn lehet bátorság" és szókimondás" követelését felvetni. Nem pedig egy elvont és niv szólásszbdság" liberális, idelist illúziójából. A bátorság és szókimondás tehát zt jelenti, hogy kbrénk kötelessége elmenni z dott helyzet mozgási htáráig. De ezek htárok mozgó, változó, bővülő és szűkülő htárok, mert mozgó élet, mozgásbn levő politik hrci terepének htári. Hdd mondjk néhány példát fentiekre. A tvlyi gdnski események nyilvánvlón izglms események voltk. Izgtták nézőt, ki kbréb érkezett. Ezekről zonbn kbré mégsem beszélt. Miért nem? Mert ezek trgikus, fájdlms események, kbrénk pedig műfj szerint multságosnk kell lennie. De lehet-e ezeken multni? Kétségtelen, hogy színházhoz kell némi szkizofréni is. De nnyir szkizofrén nem lehet z ember, hogy képes legyen este multni zon, min npközben szomorkodik. A kbré dott időben fogllkozht olyn koncepcionális hibákkl, melyek ilyen eseményekhez vezetnek. Mgukról z eseményekről kbré szó-kimondásánk le kell mondni. Vgy: lehet-e kbrébn nemzetközi munkásmozglom egységét bomlsztó jelenségeket bírálni? Nemcsk lehet, kell is. De ngyon kell vigyázni, hogy ne egy népet bíráljunk, mert ez közönséges mucsi ncionlizmus, hnem egy konkrét tendenciát, mely mi proletár interncionlist pozíciónkból nézve z interncionlizmust gyöngíti. Mindig szóvá tehetjük ezt? Nem mindig. Lehet, hogy m rról értesülök, hogy z dott problém megoldásár tárgylások kezdődtek. Akkor, bármilyen multságos műsorszámról vn is szó, ki fogjuk venni. Nem lehet célunk ugynis, hogy beledurrntsunk vlmibe, mi éppen műsorszámml zonos tendenci irányáb hld. Vgy: lehet-e kbrébn z új gzdsági mechnizmuson gúnyolódni? Képtelenség. A gzdsági reform kommunist mozglom izglms, progresszív, korszklkotó, tudományos kísérlete. Ezen csk tájékoztln filiszter vgy kelekóty kispolgár multht. De gzdsági reform ellentmondásin, torz kinövésein, nem teljesen átgondolt részletintézkedésein, és zok negtív következményein, z egyes tisztségviselők helytelen megnyilvánulásin lehet és kell is kbrébn szól-ni. Mert ezzel éppen gzdsági reform gyorsbb és jobb ki-bontkozását kívánjuk szolgálni. A szocilist kbré tehát úgy bátor és úgy szókimondó, hogy elkötelezett. A humor műfjábn válllj, szolgálj és propgálj mi politikánkt. Még kkor is így vn ez, így kell lennie, h egyesek ezt műfji nyelvet nem értik, vgy félreértik, vgy ehhez bszolúte semmi nyelvérzékük nincs. Egy kis illúziórontás Eszerint mi kbré nem ellenzéki, szemben régivel, mely ellenzéki volt? Ismét kiábrándító dolgot kell közölnöm. Tudom, hogy sokn felhördülnek, de ideje már ezzel z illúzióvl szembenéz-ni. A mgyr kbré nem volt ellenzéki. Leglábbis nem úgy, hogyn ezt sokn vélik. A mgyr kbrébn voltk ellenzéki tendenciák, ellenzéki írók, ellenzéki műsorszámok, köztük rgyogók és emlékezetesek is, de mgyr kbré egészében nem rendszer ellenében működött. Még kkor sem, h közönségének egy része ezzel jóleső érzéssel ült néző-téren, és ezzel kielégültséggel távozott. Mgyrországon nem volt olyn rdikálisn hldó kbré, mint milyet Verych csinált Prágábn, vgy olyn forrdlmi kbré, melyet Brechték, Tucholskyék műveltek weimri Németországbn, vgy milyenek hrmincs évek Párizsábn virágzottk. Mgyrországon monrchi, mjd Horthy-rendszer ltt ez kbrétípus éppúgy nem jöhetett létre, mint hogyn nem fejlődhetett ki, illetve ngyszerű, lendületes kezdet után el-hlt, vgy emigrációb menekült szocilist vntgrde, forrdlmi színház, művészet, irodlom is; mint hogyn illeglitásb kényszerült kommunist mozglom és lényegében forrdlmi gondolt is. Horthy Mgyrországán vlóbn ellenzéki kbré nyomit munkásotthonok féllegális vgy illegális műsoribn lelhetjük meg. Ott is csk nyomit, egyes műsorok számit, hiszen ezeknek műsoroknk z kkori időkben érthető okokból nem kbré volt fő törekvésük. A legális kispolgári, polgári kbrék ngy egyéniségei, vezető személyiségei lényegében elfogdták Horthy kurzust. Az, hogy műsorokbn ellenzéki írók, műsorszámok és ten-

8 denciák is helyet kptk, lényegen nem változtt. A mgyr kbré egészét tekintve úgy volt ellenzéki", hogyn kommün borzlmitól" megridt kispolgár, h morogv, csúfolódv, ironizálv is, de lényegében elfogdt Horthy kurzust. A Mgyr kbré úgy volt ellenzéki", hogyn prlmentben és sjtóbn polgári, kispolgári ellenzék" z egészet válllt, konkrét kormányokt, rendelkezéseket, intézkedéseket ilyen-olyn okból bírált. De hát Ngy Endre? Békefi? Ők is válllták kurzust. Nemcsk kényszerűségből. Ideológiilg is. Ngy Endre meggyőződéses ntibolsevist volt. Az I. világháború ltt, mikor mgyr írók többsége fokoztosn eljutott háborúellenességig, sőt forrdlom várásáig, mikor például Krinthy hrcos háborúellenes tárcákt és novellákt, Molnár Ferenc erőteljesen szociális töltetű publicisztikát írt, Ngy Endre sovinizmus és honvédelem" álláspontján volt. Ezzel én korántsem krom Ngy Endrének, műfj zseniális úttörőjének és klsszikus személyiségének tehetségét, műveltségét, irodlmi igényességét, stílusművészetét megtépázni. Én most kizárólg politiki ttitűdjéről beszélek. És Békefi? A hrcos ntifsiszt, kit konfernszié létére győri szbotázs perben ítéltek el és 44-ben politiki fogoly-ként hurcolták ki, ő se csinált voln ellenzéki kbrét? Nézzünk szembe tényekkel. Nemrégiben kezembe került Békefi egyik könyve, melyet z emigrációbn írt: A száműzött pódium. Torontóbn dták ki ben. Lássuk, mit mond el ő mg önmgáról és kbréjáró. A könyv előszvábn felidézi zokt, kiket szellemi elődeinek tekint. Arisztophnész - írj - már Krisztus előtt 400-bn sztirikus vígjátékibn gúnyolt és ostorozt koránk félszegségeit és politiki vezető lkjit. " Figyeljünk definíciór! Békefi művelt literátor, és mint zseniális humorist, bszolút precízen tud foglmzni. Mgsfokú definiáló képesség nélkül humor nem is létezik. Békefi Arisztophnész-definícióját tehát mg szempontjából pontosnk kell trtnunk. De hát - vethetik ellen - Arisztophnész több volt ennél! Arisztophnész nemcsk félszegségeket" gúnyolt, hnem társdlom lényegi jelenségeit, z állm történelmi jelentőségű elhtározásit és kcióit támdt. Olynnyir, hogy Kleón megkorbácsolttt. Persze. De Békefinek mg szellemi igzolásához csk ennyi Arisztophnészre vn szüksége. Békefi ugynis vlóbn csk koránk félszegségeit gúnyolt. És őt koránk Kleónj nem korbácsolttt meg. Nézzük tovább szellemi elődöket"! Molière 300 évvel ezelőtt XIV. Ljos urlkodás ltt vígjátékibn élesen kritizált z kkori társdlom berendezéseit, é pellengérre állított királyi udvr és hozzá trtozó osztály kirívó hibáit. " Molière-ből tehát már többet rgd ki, másként nem is lehetne Molière-ről írni. De itt sem egy olyn Molière-t rjzol meg önmg számár, ki feltörekvő polgárság nevében támdj z urlkodó osztályt. Nem. Csk z osztály kirívó hibáit ". Ennyi volt Molière? Ugyn. De Békefinek ennyi Molière-re vn szüksége önmg megrjzolásához és indoklásához. És még egy érdekesség. Amiközben Arisztophnésznál nem trtj lényegesnek, hogy Kleón megverette, Molière-nél fontosnk véli, hogy király kegyeltje volt. Olynnyir, hogy hiáb volt sértődött főurk dühe, mert mg király védte meg Moliére-t ". Akárcsk Békefit. Aki kormányzónk kedves embere, kártyprtnere volt, és kiért és kinek műsoriért kormányzó is, belügyminiszter is többször exponált mgát. Békefi mg írj, hogy mikor szélsőjobboldli sjtó Pódium náciellenes és nyilsellenes műsorink betiltását követelte, kormány náciellenes tgji, elsősorbn Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter... mindig újr engedélyezték betiltásr előterjesztett progrmszámokt, és több ízben visszutsították egyes képviselőknek színház végleges beszüntetésére tett követeléseit". De hát miféle ellenzéki kbré z, melyet mg Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter, kommunisták, forrdlmárok, minden hldó megmozdulás kíméletlen elnyomój ilyen erélyesen véd? Mennyiben volt ellenzéki z műsor és mg Békefi? Békefi úgy volt ellenzéki", mint Keresztes-Fischer vgy Horthy. Küzdött német náci befolyás és mgyrországi nácimozglom ellen. Éppúgy, mint Horthy, ki bbn z időben megpróbált z országr egyre inkább ránehezedő német nyomást z ngol politik felé orientálódv kivédeni. Éppúgy, mint Keresztes-Fischer, ki Horthy-rendszeren belüli ngol orientáció egyik vezető személyiségeként megpróbált Hitlerék belső ügynökségét, nyils mozglmt korlátozni és elnyomni. Ez náciellenes, nyilsellenes, ngolbrát orientáció nem ellenzéki irányzt volt, hnem horthyst ellenforrdlmi rendszer egyik hivtlos irányzt. A kbinetirodánk, kormány egy részének, belügyminiszternek, politiki rendőrség vezetőjének, kémelhárítás és hírszerzés egy részének z irányzt. Ezzel z orientációvl próbált Horthy-rendszer önmgát fenntrtni, önnön létét biztosítni. Ezt z irányztot számolt fel németek bevonulás, mikor is Keresztes-Fischert, mint z ngolok ügynökét Gestpo zonnl lefogt és deportált, mikor is Sombor-Schweinitzer, politiki rendőrség hírhedt vezetője és ugyncsk z ngolok embere hivtlából z blkon át menekült, és mikor lényegében Horthy kormányzót is félreállították. Ezt z irányztot vllott mgáénk Békefi, ezt képviselte kbréj is. Ez z irányzt természetesen legkülönbözőbb mértékben ellenzéki nézők ntifsizmusávl egybehngzott. De más kérdés z, hogy egy bloldli néző milyen egyéb sszociációkt fűz hozzá sját politiki nézeteiből egy műsorhoz, és más kérdés z, hogy vlójábn mi célból ilyen ez műsor. Más szóvl: Békefi rgyogón szellemes, Hitlert, nácikt, nyilsokt élesen támdó műsorib egy kommunist is belegondolhtt, beleérezhette sját politiki álláspontját. Békefi zonbn nem ezt, hnem z nglofil horthyzmus álláspont-ját fejtette ki velük. Békefi ugynis meggyőződéses ntibolsevist volt. Idézett könyvéből is árd féktelen kommunist-gyűlölet. Mgát könyvet is nácizmus és bolsevizmus áldozti, brátim és mgyr függetlenségi hrc mindkét terror ellen küzdő mártírji emlékének " jánlj. Én nem felejtettem cl z 1919-es első pesti kommunizmust - írj más helyen -, én is megkóstoltm Btthyány plot pincéjét. " Hogy milyen volt Békefi ideológii, politiki és személyes

9 kpcsolt Horthyékkl - függetlenül kbréjábn megszólló vlóbn ellenzéki írók szándékától és z odjáró közönség illúzióitól - erről ő mg így emlékezik: Az lábbi konfernszot 1939-ben mondtm el először frnci árvízkárosultk jvár trtott vígszínházi díszelődáson, hol z kkori kormány minden tgj megjelent és kormányzó egész csládjávl. Ennek konfernsznk vlóbn nem álmodott sikere volt. A zsúfolt ház közönsége z állm-fővel z élén felállv tpsolt több mint 10 percen keresztül. A kormány tgji mozdultlnul ültek helyükön... A végén, mikor már lig mrdtk nézőtéren, még mindig hármn tpsoltk rendületlenül. Az első sorbn Herczeg Ferenc, második sor szélén Pethő Sándor és proscénium-páholybn kormányzó és hitvese." Függetlenül ttól, hogy ez, mivel én Horthynét is embernek számítom, négy, vjon mi lehetett z z ellenzéki " konfernsz, melyet z kkor már jórészt német ügynökökből álló kormány ülve, ném ellenszenvvel hllgt, kormányzó viszont tíz percen át állv, tpsolv ünnepel? És melyet, mint Pódium új műsoránk nyitó konfernszát három np múlv főkpitány betilt, de - mint Békefi írj betiltást megfellebbeztem z illetékes legfelsőbb rendőrhtósághoz, bel-ügyminiszterhez, ki ezt továbbr is engedélyezte"? A konfernsz megértéséhez z kkori helyzetről nnyit kell tudni, hogy Mgyrországon erősödik német nyomás, nnk egyik belpolitiki konzekvenciáj zsidó állmpolgárok jogit, egzisztenciális lehetőségeit korlátozó törvény, másik vetülete szélsőjobboldli pártok előretörése válsztáson. Ez utóbbink z is ok, hogy z országbn növekszik szociális feszültség, tömegek elégedetlensége, mit szélsőjobboldlnk szociális demgógiávl sikerül kihsználni. Mit mond ebben helyzetben Békefi? Amig földbirtokos úriosztály - mondj - ;,rá nem jön rr, hogy négyesztendős világháború pusztító árvizében tönkrement mgyr egzisztenciák, vgyonok, és ezeknek 20 év ót ég és föld között tengő szerencsétlen utódi részére megmrdt és igen sok helyen megsokszorozott vgyonoknk egy kicsinyke részét leglább át nem dják, ddig ezen mi helyzeten segíteni nem lehet. Nem kell z egészet oddni, sem felét, sem negyedrészét. Csk egy kicsi részét". Az önkéntes kritászon kívül még egy jvslt vn: meg kell őrizni nemzet egységét ". Ebbe z osztálybékét óhjtó koncepciób belefér nemzetiségi politik és zsidótörvény liberális bírált is. Hiszen ezek is megbontják " nemzet egységét". Békefi prbolábn foglmz. A nemzetet hlászléhez hsonlítj, nemzetiségeket hlászlé b e belefőtt különböző hlfjtákhoz, zsidókt hgymához: Miért kell hát különválsztni ebben hlászlében pontyot kecsegétől, hrcsát sügértől, csukát cigányhltól?... Azt kis hgymát is hgyják benne. Azt kevés hgymát, mire mgyr hlászlében szükség vn, h már egyszer belefőtt és vele együtt forrt föl, hgyják benne. Tessék elhinni, hogy nem fog neki ártni. " Ez volt tehát z z ellenzéki " konfernsz, mely kormányzónk nnyir tetszett. Hogy miért? Mert belső osztálybékére és szociális problémák elkenésére vontkozó gondoltok pontosn megegyeztek rendszer belpolitiki progrmjávl. Ami pedig nemzetiségekkel és zsidókkl szembeni intézkedések bíráltát illeti, ez kormányzó nglofil külpolitiki törekvéseibe illeszkedik. Ismeretes, hogy Horthy, ki ebben z időben is, mjd továbbikbn egészen 44-ig, meghiúsult kiugrási kísérletéig folymtosn üzengetett z ngoloknk, úgy igyekezett fsiszt törvényeket beállítni, és önm-gát z ngol liberálisok előtt szlonképessé tenni, hogy mind-untln éreztette, ő nem ért egyet ezekkel törvényekkel, de nincs módjábn zokt megkdályozni. Hogy megbeszélték-e Békefivel ezt konfernszot, vgy kormányzó politiki törekvéseinek ismeretében Békefi önmgától mondott el, nem lehet tudni. Nem is lényeges. A kormányzó mindenesetre úgy viselkedett - éspedig nyugti diplomták jelenlétében, ne feledjük! frnci árvízkárosultknk rendezett ünnepségen -, hogy érzékeltette, ez z ő álláspontj is. Ilyen volt tehát Békefi ellenzékisége ". Azon, hogy kulissztitkokt nem ismerő közönség milyen illúziókt táplált felőle, és milyen illúziókkl emlékszik vissz rá, nem lehet csodálkozni. De hogy kbrévl kritikilg fogllkozni kró emberek hsonló tájékoztlnsággl beszélnek ról, zon lehet. Békefi rgyogón szellemes konfernszié volt. Csk éppen bátor nem volt. Mert nem is kellett neki sem objektív helyzete folytán, sem szubjektív meggyőződése mitt bátornk lenni. Bátorság hhoz kell, hogy egyesek mgyr kbré múltjáról és ennek lpján mi kbré teendőiről tények ismerete nélkül, szinte teljesen tájékoztlnul próbáltk írni, tnácsokt dni, eszményeket és feldtokt kitűzni. Mi közünk tehát nekünk, mi kbrénk múlthoz? Lényegében nnyi, hogy leglább olyn színvonlsn, tehetségesen és szellemesen kell sját világnézetünket, mi politikánkt, jó ügyünket szolgálnunk, mint hogyn tették sját meggyőződésüket követve egy rossz ügyért régi kbré legngyobb egyéniségei.

10 Beszélgetések ú j színházvezetőkkel 1 Munkásszínház vgy szórkozttó népszínház? A színházművészetről folyttott vitákbn gykrn szó esik rról, hogy színházinknk legyen sját rcultuk, profiljuk. A vittkozók áltlábn megrekednek zon ponton, mikor profil jellegét kellene meghtározni. Egyetlen olyn színház vn, mellyel kpcsoltbn közhelyek gördülékenységével lehet profilt követelni: József Attil Színház. Ki lehet nevezni munkásszínháznk", s könnyebb elmrsztlni, h úgy látszik, hogy nem tölti be mrdéktlnul munkásszínházhoz illő " feldtát. Úgy véljük, ez túlságosn is kényelmes álláspont, különösen kkor, h más színházzl szemben - melyek szintén építhetnének munkásközönségre - sokkl kevésbé vgyunk igényesek profil tekintetében. Mindmellett nem látszik hszontlnnk, h színházk munkáját éppen e nem eléggé méltányolt szempont - közönségkpcsolt - felől tekintjük át. Erről témáról beszélgettünk szerkesztőségünkben József Attil Színház igzgtójávl, Fodor Imrével és újonnn kinevezett főrendezőjével, Berényi Gáborrl. A beszélgetést mgnetofonr rögzítettük. - Kinek játszik József Attil Színház? Kik látogtják? Fel tudják-e vlmennyire is mérni kár bérletesek, kár nem bérletesek révén közönségüket? Fodor Imre: A József Attil Színház profilját, feldtát meglkulás ót vittják. Két-három évenként fölmelegítik vitát - tizenöt éve, 1956, vgyis színház meglkulás ót. A színházlpítás nnk idején vártlnul ért bennünket. Sjnos, m is sokn lig tudnk vlmit rról, milyen körülmények között lkult színház. Rendes körülmények között, h vlkik színházt kr-nk lpítni, kkor mguk köré csoportosítnk írókt, társultot, és kiválsztnk egy helyiséget. Elsősorbn pedig eldöntik, hogy kinek krnk játszni. A József Attil Színház esetében nem teljesen így történt. Adv volt egy helyiség, mely tnácsteremnek épült, színpd nélkül, nézőtér nélkül. Az első években látási viszonyok elviselhetetlenül rosszk voltk nézőtérről, székek nyikorogtk, kétoldlt z blkokon át minden zj behlltszott z utcáról. Ez színház lényegében úgy jött létre, hogy XIII. kerületi Tnács létre-hozott egy félmszek" csoportosulást, mely operetteket kezdett játszni. Ami-kor kiderült, hogy ennek így nincs értelme, színházt nykáb vrrták Néphdsereg Színháznk, mondván, legyen z ő kmrszínházuk. Az első be-muttó, Cslódások rendezője éppen Berényi Gábor volt. A kitűnő szerep-osztás és jó elődás ellenére csk kilencvenszer játszhtták, gyönge házkkl, mert nem tudták egyeztetni Néphd-sereg Színház műsorávl. A következő bemuttó, Ném levente ngy siker volt, véleményem szerint zért, mert drbot kkor nem trtották másutt elő-dásr méltónk. A bemuttó ezért fel-fokozott érdeklődést váltott ki, később át is vitték ngyszínházb. Ezután rohmosn csökkent színház látogtottság. Emlékszem rr, hogy mikor z első évd végén Fészekben összegyűltek Néphdsereg Színház vezető mű-vészei, többen kijelentették, hogy nem hjlndók kint játszni, mert ott olynok körülmények, hogy nem lehet ugynzt színházt játszni, mint Szent István körúton. A színház vezetőségében z vélemény lkult ki, hogy igyekezni kell kmrszínháztól megszbdulni. (A peremkerület kkor nem tudott eltrtni három-négy repertoár-drbbl rendelkező együttest. Ez később bebizonyosodott, mikor belterületi színházk peremelődásokt kezdtek trtni. A legjobb színházk legjobb elődásokt vitték ki, legjobb szerep-osztásbn, és mégis igen gytr volt látogtottság. Kiderült, hogy közönség színházépületben kíván színházt nézni.) De más ok is volt kezdeti kudrcnk. A szkm perifériájár szorult színészekkel indult színház, Néphd-sereg Színház tgji közül pedig keveset fogllkozttottk jártk ki vendégszerepelni", külön felléptidíjért től már József Attil Színház néven jelenlegi színházépületben játszottk z ddig Déryné Színháznk hívott színházépületben. A látogtottság kb. 3o-35 százlékos volt. De egyes elődásokr csk kilenc-tíz jegyet dtk el. A Néphdsereg Színháznk ez z állpot tehertétel volt. Kiderült, hogy nem lehet összeegyeztetni ennek két színháznk működését. Fölvetődött, hogy színház legyen önálló. Így ugusztus I-én megkptm felszólítást, szervezzek színházt. Nem mérhettem fel semmit, el kellett kezdeni. A két színház kettéválsztás már megtörtént, mielőtt kinevezésemet megkptm. Azokt színészeket, kiktől meg kívánt szbdulni Néphdsereg Színház, átdták. Igyekeztem vidékről megerősíteni ezt z induló társultot. A minisztérium elképzelése z volt, hogy leglább egy évig mrdjon együtt ez társult, hogy átvészeljük z egyéves szerződtetési problémákt, után pedig mjd meglátjuk. Az egészet átmenetnek tekintették, ideig-lenes megoldásnk. A műsort illetően z volt z elképzelés, hogy színház játsszon fele ránybn operetteket, fele ránybn prózi drbokt, áltlábn olyn könnyed és szórkozttó műveket, melyekkel mgyrán mondv meg lehet élni ezen helyen. - Ahol tehát nem volt igény színházr, nem volt helyiség, és nem volt társult. Fodor Imre: Pontosn. Persze, h már elkezdtük, vlmilyen elképzelés nélkül nem lehetett voln folyttni. S hogy zért volt elképzelésünk, zt z elmúlt tizenöt év igzolj. Elhtároztuk, hogy A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ ELŐADÁSAIBÓL MAUGHAM: IMÁDOK FÉRJHEZ MENNI (BODROGI GYULA, VÁRADI HÉDI ÉS DARVAS IVÁN) (MTI foto - Tormi Andor felv.)

11 színház főleg munkásközönségre támszkodjon. Gyárk, üzemek közönségére. A színház három kerület, XIII., IV. és III. kerület tlálkozásánál fekszik. Adott volt z épületünk, s ennek korláti megszbták számunkr, hogy mit játszhtunk. A helyzet jvult z évek folymán, de z idei nyári átépítésig z volt problém: nézőtér bizonyos pontjiról például csk egy szűk háromszöget lehetett látni színpdból. Első perctől fogv szerettünk voln friss, érdekes, közérthető mi színházt csinálni. Igyekeztünk mindig egy lépéssel közönség előtt járni. Előfordult, hogy mi szldtunk előre, mert nem mértük fel reálisn helyzetet. Máskor, el kell ismernem, hogy közönség már előbbre trtott, mint hogy mi dott pillntbn sejtettük. Feldtunknk tekintettük, hogy ktuális kérdésekre válszoló új mgyr drbokt játsszunk, megismertessük közönségünkkel bráti országok drámirodlmát, klsszikusit, és zért néh egy-egy olyn feldtot is vállltunk, mely fejlődő társultnk újbb színt jelentett. Érzésem szerint, sokszor erőnket meghldó feldtokr is válllkoztunk. Alpvető elképzelésünk mind mi npig nem változott. - Mennyire ismerik közönségük igényét? Mennyire vn módjukbn megismerni? Fodor Imre: Első perctől kezdve ismertük közönséget. A József Attil Szín-ház z egyetlen Budpesten, mely nem város centrumábn helyezkedik el. A háború előtt Feld Színház és Mű-színkör volt legtávolbbi színház város centrumától. Mi még távolbb vgyunk ezer bérlőnk vn évente, ez nnyit jelent, hogy z első 28 elő-dás közönsége ngyrészt bérlőkből tevődik össze. A bérlők kb. 8o százlék fiziki dolgozókból kerül ki. Az entellektüel közönség csk kkor jön el, h Girudoux-t játszunk. Nekünk csk z üzemekre lehet támszkodnunk, mert különben ez színház meghl. A közönség 6o százlék két éve még nem végezte el nyolc áltlánost. Igényük tisztán szórkozás. Mi ezen változttni szeretnénk. De meg kell mondnom, egy munkásközönséggel rendezett nkéton nemrégiben elhngzott, hogy elégedetlenek színház műsorávl, mert főleg zenés, szórkozttó drbokt krnk. - Az nkét résztvevőivel folyttott későbbi megbeszélésen viszont néhányn zt vetették fel, hogy sokuknk más, mgsbb z igénye. M már munkásközönség is differenciáltbb. Fodor Imre: Egy szűkebb réteg tlán már mgsbb igénnyel jár színházb. Én többségről beszélek. A József Attil Színház elsősorbn zenés drbjink köszönheti népszerűségét; másodsorbn zoknk drboknk, melyek mi témájúk, mi élettel fogllkoznk. Rozov Felnőnek gyerekek c. drbj nálunk száz elődást ért meg. Az elmúlt szezont közönség szerint túlpolitizáltuk, komorrá tettük. Itt volt például Merénylet elődás. Tlán nincs hozzá megfelelő társultunk. - Most, mikor z új főrendező kinevezésével egy újbb periódus kezdődik színház életében, társult jelenlegi ősszetétele milyen mértékben teszi lehetővé zt, hogy régi törekvések - esetleg megújult formábn - megvlósuljnk? Fodor Imre: Az induló társultnk kb. tizenöt százlék vn meg. Természetesen z elmúlt tizenöt év ltt volt társultfejlesztés, bár meg kell mondnom, hogy ez nem mindig könnyű számunkr. A mi színészeink rosszbbul vnnk fizetve, mint vidéki színészek. Berényi Gábor: És rosszbbul, mint más budpesti színházk színészei. De - átvéve szót - nem erről krok beszélni, hnem rról tizenöt évről, mit Fodor Imre említett. Ami pedig közönség összetételét illeti: tény, hogy elsősorbn kétkezi dolgozókból áll. De két dolgot figyelembe kell venni. A színház múltjábn is kd péld rr, hogy h vlmi izglms, érdekes dolog történik, esetleg izglmsbb, mint egy belterületen levő színházbn, kkor bizony z emberek veszik fárdságot, hogy villmosr vgy busz-r üljenek, és kimenjenek József Attil Színházb. Nyilvánvló, ngyon jót kell produkálni ehhez. Mást és jobbt, olyt, miért érdemes kimenni. A másik dolog, mi műsort befolyásolj: tudomásul kell venni, hogy József Attil Színház közönségének zöme semmilyen más színházb nem jár. Ez nnyit jelent, hogy mi nem állíthtunk össze szűk profilú műsort, rr számítv, hogy közönség Mdáchbn, Vígben vgy Nemzetiben mjd megkpj zt, mit nálunk nem kpht meg. A mi közönségünknek sokfélét kell kpni. Fodor Imrével beszélgettünk is rról, hogy színháznk jövőben klsszikusokt is A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ TÖRŐCSIK MARI ÉS KALÓ FLÓRIÁN A POTYAUTASBAN MTI foto - Brtl Ferenc felv.) kellene játszni, és ily módon évről évre emelni műsor irodlmi színvonlát, emelni z igényt. Lehetőleg minél távolbb kispolgári ízléstől és minél közelebb sját profilhoz, mi nem Vígé, Nemzetié, Mdáché. Nekem tuljdonképpen könnyebb helyzetem most, hogy idekerültem, hiszen tizenht esztendeig vidéki színháznál dolgoztm, és vidéki színházk körülményei bizonyos fokig hsonlítnk József Attil Szín-ház körülményeihez. A vidéki színháznk is sokfélét kell játszni, vidéki város közönségének z összetétele sem olyn, mint Mdách Színházé, vgy Tháliáé, vgy Nemzetié. Nyugodt lélekkel állíthtom, hogy átütő erejű művek átütő erejű elődásbn legegyszerűbb nézőkhöz is megtlálják z utt. Bizony előfordult, hogy olyn értékes művek, melyeket kockáztosnk tlált voln egy budpesti belvárosi színház, vidéken ngyon ngy közönségsikert rttk. Nem krok itt példákt mondni. De hiszek bbn, hogy igényesen is lehet sikeres, szórkozttó színházt csinálni. Mit értek ezen? Mit nem szbd játszni József Attil Színháznk? Nyilvánvlón nem szbd játszni nem közérthető drbot. Vgyis olyn drbokt, melyeket nem tizenötezer bérlő zömének játszik, csk egy szűkebb intellektuális rétegnek. Nem bj, h színház műsoránk jelentős része vígjátékokból áll. A vígjátékirodlomnk ngy értékei vnnk. A színháznk tehát jövőben sem szbd lemondni rról, hogy szórkozttó népszínház legyen, mert h ezt profilját feldná, bbn pillntbn elszkdn közönségétől, és

12 újr ott trtn, hogy nem tud megélni ezen helyen. Természetesen szórkozttó népszínház esetében is sok függ színpdi megvlósítástól. Ngyon sok mű felületesebbnek, rosszbbnk, elngyoltbbnk ht, mint milyen, h rendezői és színészi munk nem elég igényes. Ami társultr vontkozik: meggyőződésem, hogy színészek nem épülethez szerződnek". Hiszek bbn, hogy egy-két éven belül József Attil Színház társultát részben fitlokkl, részben más színházkból átszerződött művészekkel meg lehet erősíteni. Jelen pillntbn társult még nem mindenre lklms. Egyszóvl számolni kell zzl, hogy mit lehet jól kiosztni és mit nem. Most zt kell csinálni József Attil Színháznk, mit ebben z épületben, ezen helyen, ezzel z együttessel ngyon mgs színvonlon tud csinálni. És h ez sikerül ebben z évdbn meg következőben, kkor egyre jvulni fognk körülmények, jvulni fog társult, és két vgy három év múlv olyn drbokt is műsorr lehet tűzni, melyek m még elképzelhetetlenek, vgy kéthárom évvel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek voln. Akkor tlán még érdemesebb lesz ideszerződniük színészeknek, mert színház vonzó, érdekes és jó feldtokt tud nyújtni. Ugynkkor jó lenne még további fitlokt hozni színházb, és fitlosbb, mibb hngvételű, izglmsbb színházt csinálni. A József Attil Színház múltjábn ngyon sok olyn jó hgyomány vn, mire bízvást lehet építeni. - Éppen hgyományok, vígjátékok és zenés vígjátékok területén muttkozik némi lzulás z utóbbi időben. Vlhogy több gyengébb színvonlú és rosszbbul elődott zenés vígjáték került műsorr. Érezték-e ezt? Fodor Imre: Vn most József Attil Színház körül vlmi ilyen hngult. A tvlyi évd tlán nem, de tvly-előtti szerintem z egyik legjobbn sikerült szezonunk volt. Arr z évre gondolok, mikor eljátszottuk Rómeó, Júli és z utóstop című bolgár dr-bot, után egy Rozov-művet, A futópályánt, mi - igz - gyöngébb drbj Rozovnk; mjd sikeres és ízléses elő-dásbn Mry, Mryt. Végül Cnterbury meséket és Mlom Sédent, melyet sjnos nem tudtunk megfelelően kiosztni. H z írókt nézem : Illyés Gyul, Molnár Ferenc, Chucer, Rozov és egy mi bolgár költő. Azt hiszem, ez névsor nem mutt igénytelenséget. Az elmúlt évd hibájánk zt trtom, hogy nem lett voln szbd eljátsznunk Merényletet - nem volt hozzá megfelelő társultunk sem - és után rögtön Károlyi-drbot, A ngy hzugságot. Rádásul egyiket sem tudtuk megfelelően kiosztni. A zenés drbokról szólv, céloztm már rá, hogy kezdetben ezt mondták: ez színház játsszon operettet. Én első pillnttól kezdve tudtm, hogy itt operettet játszni kutykomédi. Az operetthez megfelelő zenekr kell, megfelelő énekkr, tánckr, színészekről nem is szólv. Nekünk tehát meg kellett keresni zenés vígjátéknk zt válfját, mely idevló. Megmondom őszintén, nekem egy feltételem volt csk, mi-kor elvállltm színház vezetését: z, hogy nyitó drb A szbin nők elrblás legyen. Azért krtm ezzel nyitni, mert tudtm, hogy kell vlmi biztos siker, mivel leglább z érdeklődést föl-keltem. Ezután írt B. Ngy László z kkori Irodlmi Újságbn, hogy tódul közönség Angylföld felé. A többi jelzőt nem krom itt elmondni. Zenés drbokt kellett tehát keresnünk, illetve zenésíttetnünk kellett. Első kísérletünk Váljunk el volt. Meg kell mondnom, hogy ddig Európábn nemigen dolgozták föl ezeket százdvégi drbokt zenés vígjátékká. Után bemutt- A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ ELŐADÁSAIBÓL GOLDONI: KÉT ÚR SZOLGÁJA KALÓ FLÓRIÁN, PÁLOS ZSUZSA ÉS VOITH ÁGI (lklády László felv.) tuk, szerintem ngyon kedves elődásbn, Bunburyt, Hzudj igzt címmel. Ezután úgy éreztük, hogy most vlmi más kell. Ekkor kezdtük el zt soroztot, mely Potyutssl indult, z Imádok férjhez mennivel, Kktusz virágávl folyttódott. Ez sikersorozt, véleményem szerint, ebben műfjbn igényes volt, jó volt. De megint elérkeztünk od, hogy ezt is bb kell hgyni. A Lulu még sikert rtott, jó volt, de Mon Mrie mosoly már nem. A Cnterbury mesék és most Svejk már egy másik út. A Svejkről voltk viták. Mi Svejknek ezt szórkozttó, könnyed formáját tudtosn vállltuk. A József Attil Színház nem zenés színház. Mi minden évben csk egy zenés dr-bot játszunk. Vn elképzelésünk rr, hogy zenés műfjbn mi felé forduljunk. Elsősorbn mgyr műveket szeretnénk létrehozni. Ezt z utt jelzi - h dptálás formájábn is - Svejk. A Svejk is, Cnterbury mesék is inkább musicl, mint zenés vígjáték. Azt vártuk egyébként, hogy Cnterbury meséknek ngyobb sikere lesz. Úgy látszik, szoktln volt közönségnek, éppúgy, mint korábbn A három testőr is, melynek bemuttáskor sok néző sértve érezte mgát, és cslódott volt mitt, hogy romntikus figurákból viccet csinálnk". - Korábbn elhngzott z kifejezés, hogy szórkozttó népszínház. Mit értsünk ezen? Elsősorbn nem drbokr, drbcímekre gondolv, hnem műfjbn, stílusbn. Berényi Gábor: Nem könnyű erről beszélni, mert még csk terveinkről számolhtok be. Azt hiszem, hogy z előttünk álló évd sok szempontból kísérleti szezon lesz. Elmondom z idei mű-sort. A színház hgyományi szerint egy korábbn lekötött krimivel kezdünk, Berkesi krimijével. Igyekszünk ebből ngyon nívós elődást csinálni. Így reméljük, hogy gzdgbbá és emberibbé lehet tenni, drb dt lehetőségeken túl is. A második bemuttót én rendezem, Beumrchis Figro házsságát. Ez több szempontból is érdekes lehet. Tudjuk, hogy vígjátékirodlom egyik legngyobb remeke. Amellett vlóbn szórkozttó népszínház, mondhtnám plebejus színház. Izglms, friss, mi, éppen nekünk vló! Csk el kell frissen olvsni, hogy z ember láss. A drb műsorr tűzésének hrmdik ok z, hogy budpesti viszonyltbn is elsőrendű sze-

13 A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ ELŐADÁSAIBÓL ILLYÉS GYULA: MALOM A SÉDEN. KONCZ GÁBOR, BUJTOK ISTVÁN, SZEMES MARI ÉS UNGVÁRI LÁSZLÓ (Iklády László felv.) reposztást tudunk csinálni. A hrmdik drb Ugo Bettinek z Özönvíz vgy milliomos látogtás című frce-. Mi komédiánk hirdetjük, de inkább trgikomédi. Pokolin multságos z első mondttól z utolsóig, de kesernyés mellékízei vnnk, és vn benne vlmi meghökkentő és torokszorító is. Igényes szó-. rkozás. Aki csk komédiát látj benne, nnk is tetszhet - de sok minden egyebet is lehet vele mondni. A negyedik drb még kérdéses. Rengeteg elképzelésünk vn. Sok mindentől függhet z, hogy mit bír el z évd második fele: részben színészek fogllkozttottságától, részben ttól, hogy z első három drb milyen sikert rt. Az ötödik be-muttónk Kertész Ákos új drbj: Szűk ruhábn. A htlms sikert rtott kisregény z Új Írásbn jelent meg, rész-ben Szűk ruhábn, részben Mkr címen. Remek írás, munkáskörnyezetben játszódik. Azt hiszem, ngyon érdekes formábn és mi módon el lehet játszni. Fordultos és cselekményes drám. Végül htodik egy zenés vígjáték lesz. Fodor Imrével még lényegében múlt szezon végén megcsináltuk z összes drb szereposztását, Kertész Ákos például már z első perctől kezdve színészben tudott gondolkodni, tudt, hogy kik fogják játszni főszerepeket. Szeretnénk egyeztetett szereposztásokt is csinálni, mert kevesebb sokszereplős drb. Egyszerre tudunk két drbot próbálni, több próbidővel. Az ilyen belterjesebb munkávl jobb rendezői, színészi eredményt lehet elérni. Fodor Imrével zonos módon ítéljük meg dolgokt. Meg kell mondnom, hogy első perctől fogv ngyon jól érzem mgm színházbn. Bárkivel beszéltem, műszki felügyelőtől díszlettervezőig, mindenkinek vnnk elképzelései. A legfontosbb mégis z, hogy fő-rendezői munk ne merüljön ki két drb megrendezésében. A színház minden gondját sjátjánk kell éreznie. Mindennel törődnie kell; munkterület felosztásávl tehermentesíteni tudjuk egymást. H ez így is lesz - s miért ne lenne így - kkor nem mrdnk el z eredmények. Optimist vgyok. - Másképpen nem is lehetne munkához látni. Köszönjük beszélgetést. Úgy érezzük, színház vezetőinek szándéki méltán keltenek várkozást. A József Attil Színházt hib voln kinevezni,,f-es" színháznk. A színházb járó közönség nem egységes - munkásközönség sem. Npjinkbn egyre inkább figyelembe kell venni közönség differenciálódását. Az elmondottk zzl reménnyel bizttnk, hogy József Attil Színház ngy-budpesti viszonyltbn " művelődésre vágyó, igényes munkásközönség és kellemes, kulturált szórkozást kedvelő értelmiség színház lesz.

14 2 Műhelymunk és műhelyszellem ben lkult meg Kposvárott Csiky Gergely Színház. Tizenöt év során bizonyos képzettársítások rgdtk színházhoz. Sokk szerint Kposvárr száműzetésbe " megy színész, mert rosszk lkáskörülmények, lcsony gázsi, sokfelé kell tájolni, nincs közönség, gyenge társult stb. Az elmúlt évdbn színház új vezetőket kpott: igzgtój Komor István, főrendezője Zsámbéki Gábor lett. Az új vezetés mindig tbul rs, z újrkezdés lehetőségét is jelenti. Komor István mint rendező már sokszor bebizonyított képességeit. (Elég h itt z Éj-jeli menedékhely, Az ügynök hlál vgy újbbn Rekviem egy pácáért sikerére utlunk.) Zsámbéki Gáborr már főiskolás vizsgrendezése ót (Pinter: A gondnok) megkülönböztetett figyelemmel tekint szkm. Az zót eltelt né-hány év igzolt ezt várkozást. Különösen klsszikus és modern vígjátékrendezései rttk sikert (Mirndolin, Kávéház, Adáshib). Első kérdésünk színház múltjár vontkozik és rr, hogy mit jelentett most körzetesítés bevezetése, tájolás megszűnése kposvári színház számár. A beszélgetést mgnetofonr vettük. Komor: A korábbi időszkot csk hllomásból ismerem. Tudom zt, hogy vlóbn ngyon nehéz körülmények voltk itt. Rengeteget kellett tájolni és tájelődások csk ngyon rossz színvonlúk lehettek, mert kis helyeken nem volt megfelelő színpd. A sok tájolás mitt benti elődások színvonl is csökkent. A körzetesítés most zt jelenti, hogy színház Somogy megyén, pontosbbn Kposváron kívül Zl megyében, Ngyknizsán és Zlegerszegen játszik rendszeresen. - Körülbelül milyenek z rányok három város között? Komor: A tvlyi szezon rányi: 18o kposvári elődás, 56 ngyknizsi és 36 zlegerszegi. Ez jövő évben úgy változik, hogy mrd kposvári elődásszám, Zl megyei kb. hússzl emelkedik. Ngyknizsán igényes színházi közönség volt és vn, Zlegerszeg pedig most lett megyei központ, rendkívül gyorsn fejlődő város. Itt trtunk csk elődásokt. S ennek fejében tájr színház egyáltlán nem megy. Az elmúlt évd körzetesítés bevezetése folytán tuljdonképpen kísérleti esztendőnek számít? Komor: Igen. Azáltl, hogy nem kel-lett elmenni kis tájhelyekre, színház több próbidővel rendelkezett, s máris mgsbb színvonlú művészi munkát tudott végezni. Ugynzokt z elődásokt dtuk Ngyknizsán, mint Zlegerszegen. Zlegerszegen ngyon jó kultúrház vn, gyönyörű színházteremmel és színpddl. De mi fő helyünk nem Zlegerszeg volt, hnem Ngyknizs. Itt mozibn játszottunk, honnn csk 3 / 48- kor ment ki moziközönség, nem lehetett szellőztetni. Zsámbéki : A ngyknizsi elődásból így tájelődás" lesz. Komor: A leglényegesebb körzetesítésben z, hogy színház egyszerre csk egy helyen fog játszni. Vgy Kposvárott, vgy Ngyknizsán, vgy Zlegerszegen. Kposvárott csütörtökön, pénteken, szombton és vsárnp. Kedden, szerdán Ngyknizsán. Knizsáról elődás után hzjönnek színészek. Ezért kptunk egy új utóbuszt is. Zlegerszegen: hétfő, kedd, szerd, csütörtök lesz z elődások npj, hvont egy-szer, s ilyenkor ott is lusznk. Kis társulttl egyeztetve nem lehet játszni. Kposvár kis város. Összlkosság, most néztem egy sttisztiki könyvben, hetvenezer fő. De Kposvár belterületén hrmincöt-negyvenezren lknk. Összehsonlítv más színházs városokkl, viszonylg kevés z értelmiségi, s ngyüzemek híján színházt igénylő munkás is. Kposvárott egyáltlán nincsenek felsőokttási intézmények. Nincs olynfjt társdlmi élet sem, mint mondjuk Szegeden. Bezárkózottbbk z emberek, nincs hov járniuk, nem zjlik nyilvánosn társdlmi élet. Szegeden z egész város tlálkozik például z úszóházkbn vgy Virág cukrászdábn. Itt nincs erre lklms hely, s úgy látszik minth ezt nem is igényelnék. A pécsiek, szegediek folyton pnszkodnk, hogy éppen z egyetemisták nem járnk színházb. Komor: Ez igz, ezt Szegedről ngyon jól tudom. Mást is jelentenek zonbn z egyetemi intézmények, nemcsk tnulóifjúságot. A klinikákhoz kpcsolódó lbortóriumok és más tudományos intézetek dolgozóit például. Vn olyn elképzelésük, hogy egy értelmiségi rétegnek külön játssznk, mondjuk stúdióbn és más drbokt nemcsk zenés vígjátékokt - egy szélesebb közönségnek? Komor: Ilyen elképzelés nincsen. Az értelmiségi számunkr nem osztályrétegződést jelent. Szerintem közönségben m ízlésrétegződés figyelhető meg. Mit tudnk rról, hogy milyen színházt igényel ez közönség? Komor: Amikor kposvári színház tizenöt évvel ezelőtt meglkult, és még később is, úgy tudom, ngyon jó társult és sok jó elődás volt. Akkor város szerette színházt, mjd fokoztosn elpártolt közönség. Úgy látom, pillntnyi helyzetben fő teendő: visszhódítni ezeket z embereket. A színház eddig erre nem fektetett elég súlyt, sem propgnd-, sem szervezőmunkávl. S tlán sok esetben z elődások színvonl sem volt olyn, hogy z úgynevezett" értelmiséget visszhódíthtt voln. Mit játszottk nnk idején, mi közönséget megrgdt? S miért romlott el - h színház mitt romlott el várossl és közönséggel kpcsolt? Zsámbéki : Alpvetően nem értek egyet semmilyen olyn nézettel, mely ezt kisvárost vlmiféle ördögszigetnek tekinti, hová száműzik z embereket; világvégének, hol ngyon rossz vgy más városokhoz képest rossz körülmények között lehet csk dolgozni. Az sem igz, hogy kposvári közönség rettegett és hírhedt rossz közönség lenne. Emlék-szem olyn elődásokr, mint Németh Antl rendezte A mi kis városunk - tizenöt vgy tizenht évvel ezelőtt volt bemuttój kposvári színházbn -, s mit m is emlegetnek z emberek. Tudok rról, hogy Ruttki Ottó igzgtóság idején bemuttott Hmletet föl kellett újítni, lejátszás után vissz kel-lett hozni. Hllottm ugyn olyn elő-dásokról is, melyek állítólg jó szín-vonlú, bátor elődások voltk és megbuktk. Én mgm soh nem láttm ilyet. Miót én ezt színházt ismerem, itt jó elődás nem bukott meg. Is-mertem színházt tizenöt évvel ezelőtt,

15 s ismerem most három vgy négy éve. Ami igzán jó volt, z soh nem bukott meg. A sját munkám tpsztltából tudom, hogy h vlmi újt krtm próbálni, bármi olyt, mi szoktln volt, vgy mit Kposvárott feltehetően még nem láttk z emberek, zt érdeklődéssel fogdták. Soh egyetlen kísérletezésem, próbálkozásom sem bukott meg. Tehát z véleménye: bbon z, hogy közönség rossz? Rossz ezek szerint csk színház lehet, h közönségnek nem kell? Zsámbéki: Nem elég jó most közönséggel vló kpcsolt. Nem igénylik igzán színházt, színházbn pedig vn vlmi fárdtság közönséggel szemben. Nem elég ktív színház, nem eléggé nyílt, és nem is muttt meg közönségnek, hogy színháznk miféle formái és fjtái létezhetnek. Mit ért zon, hogy színház nem eléggé nyílt? Zsámbéki: Legelsősorbn zt, hogy nem elég ktuális. Vissztérve kposvári színház színvonlár: ez színház, mivel Kposvár kis vidéki városok közé trtozik, soh, semmilyen időszkbn, jobb időszkibn sem trtozott híres vgy igzán jó vidéki színházk közé. De minden évben produkált egy-egy olyn elődást, mely vidéki színvonl fölött volt, és mely mindig kihívt szkm megbecsülését és z ország figyelmét. Gondolok itt Sándor János rendezéseire például. Minden évben megrendezett egyegy olyn produkciót, mely vidéki színvonl fölött volt. Rendben vn: közönség nem lehet rossz vgy jó. A színháznk kell jónk lennie hhoz, hogy közönséggel megfelelő legyen kpcsolt. Az viszont nyilvánvló, hogy kposvári színházépület túlméretezett városhoz. Zsámbéki: Ez igz. Ez színház túlméretezett városhoz, de tudok olyn elődásról, melyre Pécsről utóbuszokon jöttek át z emberek. Akkor nem volt túlméretezett. Nem zvró zért z, hogy egy ilyen ngy színházbn kell játszniuk? Minden este nyolcszáz embernek kell megtölteni színházt hhoz, hogy telt ház legyen. Nem zvrj ez közönségszervezést, műsorösszeállítást, s rossz ház esetén színészi játékot? Zsámbéki: Zvró, mert prózi drb-bl nem könnyű megtölteni ezt színhá- A KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ ELŐADÁSAIBÓL CSÍKOS GÁBOR lllyés GYULA: LÉLEKBÚVÁR CÍMÜ JÁTÉKÁBAN (Iklády László felv.) zt. Azt hiszem, hogy minden igzgtó tett vlmiféle erőfeszítést" rr, hogyn szedjen ki még ötven vgy száz széket, s így lehetett z ezren felüli befogdóképességet mostnr 85o személyessé csökkenteni. Komor: Eredetileg ugynis ez ezren felüli befogdóképességű színház volt. Sikeres drbot hányszor lehet itt eljátszni? Komor: Ez ttól függ, hogy mi z sikeres drb. Egy operettet el lehet játszni tizenhét bérleti elődáson kívül mondjuk tízszer. És egy sikeres prózát? Komor: Egy sikeres prózát tlán két-szer-háromszor bérleti elődásokon kí- vül. Ezt z idei év tpsztltiból mondom; hogy jövőre hogy lesz, zt nem tudjuk, mert jövőre sokféle tervünk vn rr nézve, hogyn jvuljon kpcsoltunk közönséggel. Elsősorbn z elő-dások színvonlánk kell jvulni. De hdd mondják még vlmit. Azt mondják, hogy nehéz ide társultot szervezni, mert Kposvár messze vn fővárostól. Egyszer, régen szó volt rról, hogy kposvári színházhoz kerüljek. Akkor minisztériumbn tiltkoztm, s többek között zt is mondtm, hogy Kposvár messze vn. De ez kkor sem volt igz. Semmivel sincs messzebb Kposvár, mint mondjuk Szeged, semmivel sem rosszbb z összeköttetése. Most Zsámbékink is meg nekem is z meggyő-

16 ződésem, hogy nem fontos távolság. Más dologról vn szó. Arról, vn-e színház mindenkori vezetésében olyn vonzerő, hogy jó színészek szívesen jöjjenek ide. - Kétségtelen, színház minősége társult vezetésétől, társult összetételétől függ. Nem voltk itt társultszervezésnek objektív kdályi is? Komor: Nem vittott, hogy z elmúlt tíz évben kposvári színháznk mindig voltk társultszervezési problémái. Lehet, hogy ez színház vezetésével függött össze, de nyilvánvlón összefüggött zzl rossz nygi helyzettel is, mely korábbn kposvári színészek helyzetét jellemezte. De társultszervezés összefügg z országos helyzettel, színészellátottsággl is. H kposvári színház megpróbál mgánk színészt szerezni, kkor ez csk csábítássl lehetséges. S honnn lehet csábítni? A többi vidéki színházból. Kevés jó színész vidéken. Egy-egy színésznek z eltávozás színházból gblyodásokt kelt. Ugynkkor Pesten vn bizonyos fogllkozttási ránytlnság. Vissztérve kérdésre: Somogy megyei Tnács nem erőltette meg mgát korábbn, nem úgy, mint például veszprémi Tnács. Az utóbbi években viszont ngyon szépen támogtj színhá- A KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ ELŐADÁSAIBÓL. CSÍKOS GÁBOR ÉS TÍMÁR ÉVA HUBAY MIKLÓS TÜZET VISZEK CÍMŰ DRÁMÁJÁBAN (Iklády László felv.) zt. Például most kpunk i millió 600 ezer forintot új székekre, új pdlóztr, szőnyegekre, folyosófestésre, függönyökre. A színészek pedig kpnk egy olyn utóbuszt, mellyel rendesen tudnk közlekedni. A társultszervezés objektív kdályi tuljdonképpen megszűntek? Komor: Igen. Bár objektív kdály, hogy még most is kevés színészlkás. Nem lehet igzságosn elosztni. Vlmit még erre is ki kell tlálnunk. Zsámbéki: Azt hiszem, gázsi, lkásviszonyok, távolság vlóbn ngyon fontos kérdések. Meghtározhtják, hogy egy színész hov kr szerződni. Mégsem ez döntő. Az egész mgyr színházi életben, úgy vélem, hosszú idő ót döntő kérdés: vn-e lehetőség színházi műhelyek kilkulásár, vgy nincs. Olyn ngy várkozás, olyn ngy feszültség, z igény rr, hogy ilyen műhelyek kilkuljnk, hogy h vlhol megcsilln vlmilyen lehetőség, kkor egészen biztos, hogy od emberek igyekeznek, z esetleges rosszbb nygi és egyéb körülmények ellenére is. Azt hiszem, Kposvárott soh nem látszott eddig olyn lehetőség, hogy színházi mű-hely kilkulhsson. Mrt Komor István, ki régi színházi szkember, kit jól ismernek szkmábn, és Zsámbéki Gábor, ki fitl ugyn, de kit máris kedvelnek, s ki-nek neve és híre vn, úgy látszik, meg tudják oldni ezt problémát, mert vlóbn műhelyt, színházi műhelyt krnk. kilkítni. Mit tudnk tenni társult-szervezés érdekében, és mit krnk továbbikbn mjd ezzel társulttl közönségnek nyújtni, hogy színház és közönség közti kpcsolt is helyreálljon? Zsámbéki: Soroljm fel neveket, kik hozzánk szerződtek? Igen. Szívesen hllnánk. Zsámbéki: Debrecenből Olsvszky Év és Kun Vilmos, Budpestről Szbó Kálmán, főiskoláról Andi Kti, Szegedről Molnár Pirosk és Káty Endre, z5. Színháztól Verebes István, Pécsről Kiss István és vendégként Kolty Róbert. Vendégként fog még játszni Kovács János Szegedről és Sulyok Mári. Ezzel együtt sem teljesen sikerült felszámolni zokt szerepköri hiányosságokt, melyek bénították kposvári színház munkáját. Más posztok-r, nem színészi munkár is sikerült megnyernünk olyn embereket, kiknek lelkesedése sokt jelenthet. Mindig mániámhoz térek vissz: színházi műhely kilkításához. A színház z egy célr szövetkezett művészek műhelye legyen. Kíket szerződtettek még színészeken kívül ehhez közös műhelymunkához? Zsámbéki: Vlki például eljön hozzánk segédrendezőnek, bár egyetemet végzett és elmehetett voln forintos állásb. De hisz bbn, hogy nálunk vlmi történni fog, s ezért 1500 forintért segédrendezőnek jön e1. Hozzá kell tennem, hogy nem őrült z illető. Az elmúlt évdbn már együtt dolgoztk Kposvárott. Mi volt tpsztltuk? Komor: Volt egy bemuttó bérletünk, jó közönséggel. Ngyon ngy sikere volt Rekviem egy pácáért-nk, Mndrgoránk és Glileinek. Amikor teltház-kció volt - mit egyébként gyűlölök és színházellenesnek trtok -, kkor Glileinél is csk hrminc ember ült nézőtéren, bár jegyet nem lehetett kpni. Zsámbéki : A teltházkció lényege, hogy például egy ktsz megvesz egy elődást. A ktsz-nek vn kilencven tgj, ebből eljön ötven, de kifizették z egész házt. A színház gzdságilg jól járt, gzdsági igzgtó boldog, és prémiumot fog kpni év végén. Csk színészek vesztik el z életkedvüket, s z ember nem látj munkáj értelmét. Komor: Egyrészt. Másrészt meg kell végre érteni, s megpróbáljuk megérteni, hogy színház gitációs és propgnd intézmény is, s zért játszunk, hogy elő-dásinkt megnézzék, lássák. Zsámbéki: Nem zért, hogy muttókt és tervszámokt teljesítsünk. Komor: Minden színházbn vn teltházkció, mi sem tudjuk most még megszüntetni. De szervezőt szerződtettünk, hogy mostni ezerrel szemben leglább ezerötszáz felnőtt egyéni bérletünk legyen. Tönkremegy szinház nygilg ezek nélkül teltházkciók nélkül? Komor: Nem megy tönkre. Bár nem vgyok üzletember, de kiszámítottm: h több felnőtt, egyéni bérlőnk lesz, kkor színház nygilg is jól jár, mert teltházkcióbn jegy rendkívül olcsó. Ötezer forintért dtunk egy házt például Fédosz dolgozóink. A dolgozók vgy ingyen kpták jegyet vgy teljesen jelentéktélen összegért, s ingyen do-

17 log nem kell m már senkinek. El sem jönnek z elődásr. Megbízhtó dt z, hogy kb. ezer bérlő vn? Komor: Pontosn 936. H jól értettük, tizenhét bérletes elődásuk vr. Komor: Most zt próbáljuk megcsinálni, hogy leglább egy-egy ház ebből tizenhétből úgy legyen bebérletezve, hogy mintegy ember legyen színházbn. Azt hiszem, kár Kposvárott, kár Szolnokon, kár másutt m már olyn színházt kell csinálni, mely fő-városi is lehetne. Vgyis gondolti értelemre épített színházt. Az én véleményem, hogy Mgyrországon pillntnyilg mesterséges ellentét vn z úgynevezett érzelmi telítettséggel működő és z cl idegenítő eszközökkel működő színház között. Rendezői minőségemben mondom: összeegyeztethető két dolog. Nem hiszek bbn, hogy szenvedélyek, érzelmi telítettség nélkül lehetne színházt játszni. H nem színes színház, kkor nem érdekes. Én z olyn színház híve vgyok, melyik szenvedélyesen z értelem színház. Zsámbékivl együtt mélységes meggyőződésünk, hogy szín-ház z emberért, most élő emberért vn. Megpróbáltuk műsortervet is eszerint összeállítni. Csehov Sirályávl nyitunk, Zsámbéki rendezi. Eljátsszuk Weöres Sándor Szent György és.sárkányát, ugyncsk Zsámbéki rendezésében. Következő bemuttónk Sütő Andrástól Pmpás Gedeon. Remek sztír, ezt mgm rendezem. Megcsináljuk Trójábn nem lesz háborút, régi kedvenc drbom, ktívn háborúellenes. Ezt is én rendezem. Lesz ezenkívül Koldusoper és De Filippótól Filumen házsság, Olsvszky Év főszereplésével. Ez lesz prózi műsor. A zenés műsor már bjosbb. Kevesebb operettet krunk, s átállnánk inkább musiclre, de ez ngyon nehéz. Vgy musicl nincs megfelelő, vgy mi nem vgyunk megfelelőek musiclhez. Zsámbéki: Szeretnék vissztérni hhoz, hogy mit jelent kötődés városhoz. Mindenki ismeri zt felfogást, hogy édespám, Kposvárott vgyunk, ezt úgy kell megcsinálni, hogy Kposvárott jó legyen". Ez legostobább, legbénítóbb és leggyűlöletesebb gondolt, mit csk ki lehetett tlálni, mert ezzel z ember leköpi közönséget, Leköpi sját mgát. Azt hiszem, Kposvárott, meg világvégén, bárhol, úgy kell dolgoznunk, hogy Folytonosn tudtábn Legyünk: jelenkori színházi élet vérármánk részesei vgyunk, nem vgyunk elválsztv és elszkítv világ egyetlen más színházától sem. Nem lehet nem figyelembe vennünk zokt z eredményeket, melyek npont születnek világszerte. H mégis ezt tesszük, látszólg megkönnyítenénk ugyn helyzetünket, mert ezzel sokkl lcsonybbr tettük mércét, vlójábn zonbn megkerültük feldtinkt. Azt hiszem, Kposvárott is úgy kell dolgozni, minth Royl Courtbn dolgozn z ember. Ebben ugyn vn vlmiféle kozmopolitizmus, de ez csk látszólgos: mert hogyh így dolgozunk, ez lpvetően mgávl hozz zt, hogy z dott városhoz is jobbn kötődjék z ember, tudomásul vegye nnk legktuálisbb, legnpibb problémáit, és zokr feleljen színházi elődásokon. Vidéki színházink zöme nyugodt, biztos üzletmenettel dolgozik. S z embereknek is nyugodt, biztos léte. Pedig folyton tudtábn kellene lennünk, hogy mi tegnp jó volt, z m kevés, és holnp biztos, hogy nem elég. Ez vontkozik z egyes emberek szk-mi fejlődésére is. A színház egész munkájánk vlmiféle progresszivitást kellene tükröznie, műsortervnek úgy kellene épülnie, hogy jövő évi műsor tervezésekor már zt is tudjuk: hogyn tudunk következő évben még színvonlsbb műsortervet kiépíteni. Az elő-dásinkt is így kell megcsinálni, és zt hiszem, színház minden tgját rr kell ösztökélni, hogy állítson sját mg elé feldtokt, mi is állítsunk eléjük feldtokt, s hogy ezek folytonosn növekvő feldtok legyenek. - Ezek rendkívül fontos és ngyon szép gondoltok, zárhtjuk is velük beszélgetést. Mindehhez mi csk ngyon sok, sikert kívánhtunk. fórum és disput KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDO R Ler király lesze színház?* Vldimir: Most innen hová mész? Pozzo: Tovább. (Beckett: Godot-r várv) A címbeli kérdés voltképpen szónoki. Egyelőre nem lesz Ler király színház. Igz ugyn, hogy bőkezűen osztogtt kincseit leányink (film, rádió, tévé), de nem fosztott ki önmgát. Nem dt ki kezéből htlmt. Befolyását mégis veszély fenyegeti. Az veszély, hogy idejében nem vesz tudomást megváltozott helyzetéről. Arról, hogy melyik' lányánk " mit dott, s ezek hozományok " mennyiben változttják meg sját lehetőségeit. Akkor veszítheti el 'jelentőségét, kkor pártolnk e1 tőle régi hívei, h régi módszerekkel és régi eszközökkel próbál fennmrdni, úgy téve, minth lányi " nem is léteznének. A nélkülözhetetlen Melyik színház legnélkülözhetetlenebb eleme? Mondhtnánk, hogy mindegyik. De színháztörténet sorr megcáfol Az Erzsébet-kori színházbn nem volt díszkszó D. rjr * Hozzászólás Hgyományos zgy új drmturgi? címmel májusi számunkbn indított vitához.

18 let, sokszor hiányzott világítás. Es volt idő, mikor szívesen nélkülözték drbot is (commedi dell'rte), sőt színpdot (mi utcszínházk, például Peter Schumnn Kenyér- és Bábszínház), mi több még színészt is (például Pul Foster Lbdák című drbjábn, Beckett Az utolsó tekercsében és egyes hppening montázsok esetében). Egy elem nem hiányozht soh: közönség. Arr keresem válszt, hogy mit tehet színház telekommunikáció korábn, mivel nemcsk továbbélési képességét, hnem további létjogosultságát is igzolni tudj. Miért kérdés ez? Mert legutóbbi öt év hzi sttisztikájánk tnúság szerint közönség lssn, de el-szivárog színházból. (Félmilliós nézőcsökkenés.) Indokolt-e ez? Ugynebben z öt évben miért mentek többen hngversenyre és kiállításr, mint korábbn? A televízió elterjedése nem lehet sem mentség, sem mgyrázt, hiszen képernyőn képzőművészeti műsor és koncert is láthtó. M i é r t megyünk színházb? I. A sikerdrbot mi is látni krjuk vgy A bolond lány pszichózis. 2. Aznp este nincs tévédás - vgy pihen telekommunikáció. 3. Kedvenc színésznőnk, színészünk játszik benne. 4. Vlki zt mondt, hogy ez egy jelen-tős drb. 5. Olvstunk egy negtív kritikát és kíváncsiságból. 6. Mert olvstunk egy dicsérő kritikát. 7. Fogllkozásszerűen járunk színházb. Él és szűkített újrtermelés során egyelőre még megújul z embereknek z rétege, melynek életmódjához hozzátrtozik, hogy időről időre színházb jár. Ngyjából mindig ugynzzl z igénynyel. Azért, hogy szórkoztssák, pontosbbn elszórkoztssák. A színház még m is legtöbbször színpdi htás hgyományos, régi eszközeivel igyekszik kielégíteni közönségét. A legkisebb közös nevező elve érvényesül: mércét csk olyn mgsr szbd trtni, hogy mindenki átugorhss - színház küszöbét. Hozzá kell tennünk: régi igzság, hogy közönség csk nnyir lehet igényes, mennyire színházk igényessé te-szik, egyre kevésbé lesz érvényes. Hol bökkenő? Ez mi színházi gykorlt számdtok tendenciájánk tnúság szerint még évtizedekig folytthtó. Részben zért, mert nálunk színházk fenntrtási költségének kéthrmdát z állm fizeti, részben pedig zért, mert kisebb-ngyobb módosulások, rányeltolódások bekövetkeznek minden színház életében. Jönnek jobb, igényesebb, gondoltokbn gzdgbb időszkok, mikor már-már z z illúzió ébredhet, hogy vlmi lpjábn megváltozott. Aztán elég egy rosszul sikerült évd, és ismét úgy érezzük, hogy színház olyn, mint egy trombózisos végtg: kívül mrd z egész test, társdlom vérkeringésén. A változásr, z operációr leginkább z z új tény késztet, hogy társdlomnk, tehát potenciális közönségnek növekszik szbd ideje. Vgyis z z idő, mikor mindenki mg dönti el, hogy mit válsszon, mivel töltse délután-ját, estéjét, szbdnpját. A válsztási lehetőség is nő és növekvő szbd idő döntésre késztet. Kiéleződik verseny z egyes művészeti ágk között közönségért. Sivtgbn vándorló nomád rb pásztorokt pár éve UNESCO szkértők kerestek fel, és megkérdezték őket: gondoltk-e rr, hogy vlmi mássl fogllkozznk. A pásztorok tnácstlnul bámultk, még csk meg sem értették kérdést, nem értették, hogy mi más létezhetik zon kívül, mit ők ismernek. A mi társdlmunkbn elmondhtó, hogy z információ és szórkozás legtöbb embernek kéznél vn, bármikor cspolhtó, mint vezetékből víz, h megszomjzunk. Egy átlgos értelmi képességű, negyven év körüli, érettségizett felnőtt már nnyi művelődési élménnyel rendelkezik, nnyi filmet, tévé-elődást és színdrbot látott, hogy bár-mely hgyományos drám első felvonásából következtetni tud másodikr, sőt z egész színházi elődás kimenetelére. A szbd idő növekedése félelmetes gyorssággl húzz mg után ngyobb szellemi felkészültséget, z igényességet. Az emberek nemcsk z üzletekben, de kulturális intézményekben is mind kényesebb, válogtósbb fogysztókká válnk. Évről évre tudtosbbn fognk élni szbd idő felhsználásánk lehetőségeivel. Az irodlom, társ- és gépművészetek számtln formájávl keze ügyében közönség csk kkor fog színházb járni, h úgy érzi, olyn élményt kp, miben máshol nem részesülhet. H ilyenre nem számítht, kkor távol mrd. A színház számár létkérdés közön- ség. El kell hitetnie vele, hogy nélkülözhetetlen. Mit tehet színház? Vlmi mást, mint tőle szármzó, immár önálló, független művészetek, vl-mi mást mint eddig. Ezt most már mindnnyin érezzük. A legjobb színházi emberek már leglább ötven éve tudtábn vnnk változás szükségességének. Az elmúlt félévszázd őrült irmú művészeti stílusváltásink egyik ok éppen z volt, hogy z ősi művészetek, z irodlom, szín-ház, festészet lkotói el krták kerülni z indii tkácsok sorsát, mikor Angliábn bekövetkezett z ipri forrdlom. A film például több cselekményt, több fordultot, több helyszínt bír el, mint színház? Akkor el cselekményes színháztól! Jöjjön z emberi kpcsoltok, lélek ábrázolásánk elmélyítése (Sztnyiszlvszkij), biomechnik (Mejerhold), mágikus színház (Artud) és felsorolást folytthtnánk npestig. Kergetőzés kezdődött, vd fogócskjáték. A film fölfedezte premier plán ngy lélekábrázoló lehetőségeit, s ezzel elvette pszichologizáló színház kenyerét. A regényírók észlelvén, hogy lát-htó világ ábrázolásábn film népszerűbbé vált, elkezdték leírni hőseik tudtfolymtát (Joyce, Proust stb.). A védekező reflexek sokféle irodlmi változtot kitermeltek. Volt író, ki éppenséggel átvette film gyors jelenettechnikáját, szűkszvú sokt mondását, és ezzel rtott sikert (Hemingwy), és fény-képész, ki még z izmusok ingoványár is után merészkedett festőknek, és elhozt z impresszionist és kubist fo-tóművészet kezdetben meghökkentő, m már természetesnek trtott eredményeit. Zsákutcák? Jó és eredeti, ötletszerű és hsználhttlnul rossz, hibrid lkotások ngy számbn születtek z elmúlt évtizedekben minden művészeti ágbn. Mivel külön-féle megoldások szbdon ármlottk egyik művészetből másikb, kölcsön-htások szövevénye lkult ki. M már természetes, hogy rádiódrám megoldási is visszhtnk színpdi drmturgiár (pl.: Albee: Mindent kert-be! című drbjábn Jck egyszer mint nrrátor, másszor mint ktív szereplő vesz részt cselekményben). A színháznk ebben szbdfogású ki mit tud?" játékbn életre-hlálr

19 részt kell vennie. A lehetőségekre és nehézségekre csk két példát említenék. Gondoljunk z bszurd színházr - ez-úttl ne filozófii trtlmár, mondnivlójár, hnem legfőbb formi újításár, rr, hogy nincsen értelmes", összefüggő története, nincsen régi értelemben vett eleje és vége. Milyen megdöbbentő élmény lehetett A kopsz énekesnő z első estén, milyen nehezen fogdj el áltlábn közönség z új drmturgiát! Az ITI budpesti kongresszusán Aln Schneider, z Albee-drbok meriki rendezője mesélte, hogy mi-kor 1957-ben Mimibn megrendezte Beckett Godot-ját, közönség nyolcvn százlék fölkelt, és egyszerűen otthgyt színházt. De z igzi bomb más-np robbnt, mikor megjelentek kritikák. Efféléket írtk: Minek trktálnk minket ilyen teist, kommunist (!), egzisztencilist őrültséggel?" A színháznk nehéz dolg vn, mi-kor szüntelenül keresi z új kifejezési formákt, mert minduntln beleütközik z értetlenség és türelmetlenség fláb. Végtelen mkcsságr, eltökéltségre, céltudtosságr vn szükség. Brechtnek nem volt színház, de egymás után írt bemuttást nem is remélhető drbokt, idegen nyelven mgyrázt színházi elméletét olynoknk, kik csk kinevették és olynoknk, kik meghmisították elveit. Es m nincs modern színház Brecht nélkül. Akdnk színháznk olyn újítói is, kik már életükben kivívták sikert és z elismerést. Peter Weiss és Peter Brook például Mrt hlálávl gyors és tr-tós közönségsikert értek el, és bebizonyították, hogy totális színház korszerű színjátszás egyik ngy lehetősége közönség visszhódításár és megtrtásár. Akdtk jócskán zsákutcák is. Felsorolásukr itt most se hely, se szükség nincs, de nnyi megállpíthtó, hogy ezek jobbár olyn útkeresések voltk, melyek társművészetek eredményeit előnytelen helyzetben próbálták hsznosítni. Nyilvánvló például, hogy csupsz dokumentumoknk nem lehet sikere színpdon, mikor képernyőn np mint np gzdgon árdnk vlóságos élet erejével htó dokumentumműsorok. Áltlánosságbn szólv színháznk nem voln szbd olyn megoldásokt átvennie, melyek más közegben előnyösebben és htásosbbn lklmzhtók. Ebből zsákutcából elég könnyű kilábolni. Csk" rr kell figyelni, hogy mások mit csinálnk. A színház számár z igzi veszély és bjforrás z, hogy színházi emberek ngy része kitposott, veszélytelennek hitt úton hld, és így próbálj elkerülni zsákutcákt. Csk legjobbk néznek szembe változó világ új követelményeivel. A szín-házk egy része továbbr is úgy üzemel, minth z elmúlt ötven évben sem-mi sem történt voln. Igz, színház üzem és üzemelnie kell, de ez nem mentesít z lól, hogy állndón újr értékeljük: tuljdonképpen mit csinálunk és miért éppen így csináljuk. Élmények fggtás Formlisták lennénk, h zt hinnénk, hogy csupán telekommunikáció forrdlm készteti színházt megújhodásr. Az újszerű formi közelítés szín-pdon csk kkor indokolt, h z elő-dás olyn trtlmkt hordoz, melyek így vgy úgy tükrözik z emberiség és mi társdlmunk helyzetében bekövetkezett változásokt, z újfjt humn condition"-t. H z elmúlt négy-öt évre visszmenőleg legngyobb színházi élményeim között keresgélek, ilyen címek jutnk eszembe: Mcskjáték - Hir - Klevl Tom Pine - Vonó Ignác - nyugtnémet Philoktétész - szovjet Kis-polgárok - A luzitán szörny' - A nemzeti egészségügy Szókrtész védőbeszéde -- z ngol Antigoné... Ezeknek z elődásoknk legfőbb vonás z, hogy közönséget vgy rendkívüli állpotb hozták, felizgtták, vgy egy felismerés, hirtelen megvilágosodás vártln boldogságávl jándékozták meg. Közös volt ezekben z élményekben hogy z elődások nézőt kényszerítették színházi rutinjánk elfelejtésére. Annyir ott született, lkult minden szemünk előtt, minth színészek sem tudták voln, hogy mi történik mjd következő percben. Ez z élmény nézőben zt z érzetet keltette, hogy színpd eseményeiben megfeszített ktivitássl részt vesz. Az elődások egy részének ugyncsk közös jellemzője z volt, hogy ngyon megnőtt mozgás, gesztusok jelentősége (Philoktétész, Antigoné, Klevl). Egy idő múltán néző már nem szvkr emlékszik, hnem képekre, mozgásformákr és ngyerejű szimbólumokr. Lehetséges, hogy szvk jelentőségcsökkenését z váltott ki, hogy ezek z elődások nem egyszerűen irodlmi művek színpdi megfoglmzásánk htot- tk, hnem szuverén rendezői látomások lkultk önálló művészi lkotássá. De közrejátszhtott korunk emberének áltlános telítettsége szvkkl. Mindenesetre ezek rendezők tudtár ébredtek, hogy mnpság z élmények fontosbbk szvknál - színpdon is. Aktivitás és részvétel Izglms voln kikuttni, hogy z egyes korok színházi nézői számár mi volt z mozznt, mely kiváltott ktrzist. Korunk legjobb művészei elkeseredetten küzdenek, hogy m emberét is részesítsék ebben z érzésben. Úgy lát-szik, hogy különböző művészeti ágk egyidőben ugynrr z eredményre jutnk: ktrzis, vgy mondjuk inkább körülírássl: rendkívüli élmény ", megvilágosodás " kiváltás z emberek növekvő ktivitásigényének, részvételi igényének kielégítésével lehetséges. Ismét hosszú példtár kínálkozik. Érzik ezt tévések; mikor elindítják telefonos Fórum műsorukt, melynek keretében tízmillió ember kpht közvetlen válszt z őt legjobbn érdeklő kérdésre. A mg módján érezte ezt z kissé bolondos jpán festő is, ki két biennálévl ezelőtt kiállított Velencében egy olyn játékos, ujjbedugós kollázst, mely látogtót érzékelhető, tpinthtó képzőművészetre invitált. A közönség tolongott vidám, piros, tpi " festmény körül, miközben szomszédos pvilonokbn kuty se hederített külön-féle, célhuzlokból készült lengő szerkentyűkre. A bevonás és z együttjátszás útján már színház is elindult. Gondoljunk Hir közönséggel együtt táncoló zárójelenetére vgy kár Jutk Perzsi befejezésére Szentendrei Teátrumbn. Ez z pont, hol színház előnyösebb helyzetben vn, mint többi művészet. A film- vgy tévédrám psszivitásr kényszerít. A rendező z, ki jelenetet mg áltl válsztott értelmezésben, szögből, közelképpel vgy second plánbn átnyújtj nézőnek. A közönségnek nincs válsztási lehetősége: zt és úgy kell észlelnie mit és hogyn rendező hngsúlyozni kívánt. A színházi élmény közvetlen kpcsolt folytán már eleve gzdgbb, rádásul minden néző mg válsztj ki, hogy mit néz premier plánbn és mit totálbn. Mindenki megrendezi mgánk színházi elődást, egy kicsit mindenki mást helyez előtérbe, máshová teszi hngsúlyokt, másr koncentrál.

20 A színész és néző kölcsönhtás újfjt kpcsoltok kilkítását is lehetővé teszi. A film-, tévédrám zárt, kész, nem változó művészeti termék, néző élménye nem ht vissz műre. Aki viszont többször is megnézett egy színdrbot, z jól tudj, hogy színházbn minden közönség más és más elődást vált ki színészekből. Ez nyitottság, z élményeknek ez kétirányú közlekedése htározz meg színház jövőben lehetséges új formáit. Az improvizációs elem, z ktív részvétel és együttjátszás zért is fokozódik színházbn, mert zárt rendszerű, egyirányú, csk psszív befogdásr építő művészetek elurlkodás szomjssá tette z embereket spontán, z ott születő, nyitott élményekre. Nem kétséges, hogy színház feldt trtlmilg, lényegileg nem változik. Azt várják tőle továbbr is, hogy kor emlékezete és erkölcse legyen. Hogy milyen eszközökkel? Erre npjink legjobb elődási már részben válszolnk. Ezek z elődások olyn mértékben egyesítik z embereket, mint régen egy vllásos szertrtás ktkombákbn, egy izzó hngultú politiki gyűlés, vgy egyszerűen csk mint egy jó, közös játék. KŐVETKEZŐ SZÁMAINK TARTALMÁBÓL Szántó Judit: Megdöglesztett knák Mjoros József: O'Neill Vígszínházbn Szántó Erik: Rmjn előzmények nélkül Spiró György: Szentendre kritikus tüköre Gábor István: Egy nyári bohózt tnulsági Pályi András: Színház televízióbn Nány István: Vn-e mtőr színház? Sziládi János: Miért szeretjük romntikát? Kolti Tmás: Önálló est misztifikálás nélkül Mihályi Gábor: Klsszikusok ttrozás Csinády István: Anygok és eljárások Prágábn János Ljos: QP 71 Köpeczi Bócz István: Szophoklész, Shkespere és komputer Földes Ann: Lenni és nem lenni mgyr játékszín PÁLYI ANDRÁS Vígjátékprofil? Évd végén, évd elején szinte már törvényszerűen felújul profilvit: egy-egy szezon számvetése mindig élesebben veti fel művészi rcult kérdését, mint z egyes bemuttók mérlegelése. A bj csk z, hogy ezek z évd végi szám-vetések nem elég megnyugttók, s épp színházk egyéni rcultát tekintve nem. Mgyrán legtöbbször túl hlványnk, körvonlztlnnk tűnik profil, vgy egyszerűen nyomát se látni. A mgyr színház mi gykorltábn nincsenek műhelyek, csk színházkombinátok állpított meg Kolti Tmás SZÍNHÁZ 1971/6. számábn, és Sziládi János még tovább fejti ezt gondoltot: szerinte színházk többnyire tisztáztln profilj mögött egész színházi struktúránkt jellemző szerkezeti problémák rejlenek. Különösen nehéz e tekintetben vidéki színházk helyzete, melyek tudvlevően egy-egy város, sőt tájegység igen sokrétű színházigényét igyekeznek kielégíteni, zz kbrétól klsszikus trgédiáig, z új játékstílust kereső kísérletektől ngyoperett hgyományink ápolásáig nnyir sok irányú tevékenységet folyttnk, hogy szinte elképzelhetetlennek tűnik z egyenletes nívó, művészi igényesség megtrtás. S főként lehetetlenné válik z egységes művészi rcult kilkítás. Pedig nehézségek sohsem jelentenek tökéletes felmentést, sohsem igzolják félresikerült produkciót vgy félresikerült szezont. Ez kritik állás-pontj. Vgyis kritikus - de néző is! - színház előtt álló nehézségekben olyn kdályokt lát, melyeket színház művészeinek át kell hidlniuk, melyekkel meg kell küzdeniük; s jóllehet mg is tisztábn vn e nehézségek-kel, mégis zt várj, hogy színház dcoljon velük. Az egyes vidéki színházk közt természetesen nemegyszer ugyn-olyn lényeges dottságbeli különbség, sőt strukturális eltérés is vn, mint egy fővárosi és vidéki színház közt. S itt mindjárt zt is meg kell jegyeznünk mivel Miskolci Nemzeti Színház el-múlt évdjához szeretnénk néhány észrevételt fűzni -, hogy miskolci szín-ház bizonyos tekintetben kivételes helyzetet élvez vidéki színházk között. Jóllehet Szeged, Debrecen vgy Pécs gzdgbb színházi hgyományokkl rendelkezik, sőt tudományegyetemmel, z első kettő bölcsészettudományi krrl is, mi kétségkívül közönségbázist jelent; Miskolc mégis ngyobb város, nemcsk lkosság lélekszámát és területet tekintve, hnem színházi közönség struktúráját vizsgálv is. Mgyrán z említett ngyobb vidéki városok értelmisége és egyetemistái ligh tudják estéről estére megtölteni színházt, be kell tehát szervezni mindenkit, ki csk KARL WITTLINGER: ISMERI ÖN A TEJUTAT? (MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ) PÁKOZDY JÁNOS ÉS MAKAY SÁNDOR (Klein József felv.)