m a g y a r j á t é k s z í n Az Ivanov láthatatlan főszereplő (9) A színház műhelyei M E Z E l É V A 5. A Huszonötödik Szinház stúdiójáról (29)

Átírás

1

2 T A R T A L O M A S Z Í N H ÁZMŰVÉ S ZE T I S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A I V. É V F O L Y A M 5. S Z Á M M Á J U S Hgyományos vgy új drmturgi? V A J D A M I KLÓS Vjúdó drmturgi (1) P Á L Y I A N D R Á S Színpdi htás és ktrzis (3) m g y r j á t é k s z í n FŐ S Z E R KE S ZT Ő: B O L D I Z S Á R I VÁN S Z E R KES Z T Ő: C S. T Ö R Ö K M Á R I A J Á N O S A L A J O S Az Ivnov láthttln főszereplő (9) S Z I L Á D I J Á N O S Mit tehet z elődás? (13) A színház műhelyei 1. Út Medikusig (17) Szerkesztőség: Budpest VI., Ngymező utc Telefon: M e g je le n ik h vo nt A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút g- t t A kidásért fele]: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post E lő f iz e t he t ő bár me ly p o st hiv t lná l, k éz be s ít ő k né l. Post hír lpüzleteiben és Post Központi Hír lp Irodánál ( KH I, Bu d p e st V., Jó z s e f ná do r t é r 1. ) kö z vet le nü l v g y p o st ut lvá n yo n, v l mint át ut lá s s l KH I pénzforglmi jelzőszámár. E lő f iz e t é s i d íj: x é vr e t 4 4, - Ft, x % é vr e 7 z, - Ft P é ld á n yo nk é nt i á r : 1 2, - F t Külfö ldön előfizethető Kultúr külföldi képviselő in] I nd e xszá m: műhely 2. Főiskol, színészképzés, zenés műfj (23) H E R Z U M P É T E R 3. Stúdió Nemzetiben (26) B Á T K I B. M I H Á L Y 4. Komlós Jánossl z egyűtt játszó" közönségről ( 2 8 ) M E Z E l É V A 5. A Huszonötödik Szinház stúdiójáról (29) K A Z Á N I S T V Á N Moszkvi útinpló 11. (32) G Ö T Z B É L A Néhány szó világításról (35) 71.oo73 - Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyo más Fe le lő s ve z et ő : So p r o ni B é l ig z g t ó s z í n h á z é s k ö z ö n s é g S. K. Munkások színházról (39) A névvel nem jelö lt képeket Iklády László készítette r c o k é s m s z k o k S A Á D K A T A L I N Johnn nővér komédiáj (40) T I M Á R É V A ( J O H A N N A N ŐV É R), S O M O D I K ÁLM ÁN ( M I G N O N A T Y A ) ÉS K É Z D Y G Y Ö R G Y ( B A R R É A T Y A ) W H I T I N G : Ö R D Ö G Ö K C Í M Ű D R Á M Á J Á B A N ( P É C S I N E M Z E T I S Z Í N H Á Z ) ( I K L Á D Y L Á S Z L Ó F E L V. ) v i l á g s z í n h á z S Z Á N T Ó J U D I T Két hét Belgiumbn (42)

3 Hgyományos vgy új drmturgi? Az egész színházi világot és világ minden színházát fogllkozttj régi és z új drmturgi hol békés, hol ngyon is békétlen együttélése. A régi drmturgiát nevezik, nevezzük egyszer megszokottnk, másszor szbályosnk, hrmdszor és sokdszor hgyományosnk vgy jól meglpozottnk, z újt hol bszurdnk, hol egyszerűen formbontásnk, hol forrdlmink, hol élő színháznk, de nevezik ntiszinháznk is. Már z elnevezések változtosság és egyenetlensége is rr vll, hogy nemcsk frontok nincsenek élesen megvonv, de foglmk trtlm és htárvonl is bizonytln, átfedi egymást, ellentmondó és meghtározásr szorul. A formáknk és z eszméknek ebben vitájábn természetesen részt vesz mgyr színi művészet is. Vn színház, mely psszívn, mintegy tudomást sem véve ról: vn szín-ház vgy bbn egy-egy lkotó művész, rendező, színész, drmturg, művészeti vezető vgy igzgtó, ki mg elképzelése szerint értelmezi hgyományost" és z újt ". A SZÍNHÁZ szerkesztősége, mely folyóirt két és fél éves fennállás ltt már nem egy vitávl igyekezett tisztázni színházi művészet változó foglmit, most - egyik-másik e l őző vit sikerétől felbátorítv és sikertelenségétől el nem csüggedve - néhány számon át vitfórumot nyit változó drmturgi kérdésének. Ebben számunkbn Vjd Miklós közvetlenül nyúl kérdéshez és nyilvánvlón teljesség és végérvényes ítéletmondás igénye nélkül, hiszen éppen ezekre vló vit - méri fel terepet és keres válszokt. Pályi András közvetve: közönség oldláról, érdekes és ihlető lélektni túlzásokkl, elemzi színház hivtását. htás e s A SZÍNHÁZ kéri és várj hozzászólásokt. VAJDA MIKLÓS V j ú d ó d r m t u r g i A színházi kritik Angliábn és Amerikábn már évek ót szbályos drám végnpjiról beszél. Az ngol John Russel Tylor könyvet írt The Rise nd Fll of the Well-mde Ply). - A jól-megcsinált színdrb keletkezése és eltűnése " címmel. Wlter Kerr, z egyik legtekintélyesebb meriki kritikus most Godot-r várv New York-i felújítás lklmából, New York Times február 14-i számábn, némi nosztlgiávl, ismét elbúcsúzttj drámát, bbn fo r májábn, hogyn eddig ismertük ". Kerr Godot-bn látj nemcsk 20. százd második felének reprezenttív drámáját, hnem egyúttl mindnnk foglltát is, mi színházbn szbályos színdrb " helyére lép. A drb elemzése után sját élményét elemezve bevllj, hogy kielégítetlen mrdt. Számítht-e bármit is, mit (Didi és Gogo) tesznek? Nem, ez illúzió, mit részben drám s drám cselekményigénye táplál... Tekintetbe véve drbot meghtározó hűvös mozdultlnságot, tehetetlenséget, z elveszettség okozt szorongást és z értelmetlen örökkévlóság érzetét - mivel ht ránk ez drb? " - kérdezi Kerr. Miért vált, kezdeti megdöbbenésünk után, 20. százd második felének reprezenttív - bár sosem leglátogtottbb - drbjává? Pontosn e tuljdonsági mitt, s nem ezek ellenére... Azt hiszem, z történt, hogy mi mgunk is úgy látjuk, vgy csknem úgy látjuk mgunkt, mozdultlnnk, tehetetlennek, egy bolygó felszínén elhgytottnk, becsptv z értelmes döntések lehetősége felől, mint ezek z ágrólszkdt komédiások. A drb meglepte gondolkodásunkt, de nem lepte meg intuíciónkt. A fölismerés nem szemünkön keresztül, hnem gyomorszájon ért. Éreztük már, hol állunk, de látni még nem láttuk. Beckett most lefestette nekünk. Vn-e képben vlmi vonzó? Nem tehettünk mást, mint mit tettünk: tudomásul vettük. Keserű szájízzel, de még egyre mosolyogni próbálv, helyeslően bólintottunk." Mi ugyn nem bólintottunk helyeslően, de - főleg hllomás lpján - mi is tudomásul vettük, hogy drám eddig ismert hgyományos keretei fölbomlóbn vnnk - vlójábn mielőtt mgyr drám Kton ót ígérkező ngy, világszínvonlú írój eljött voln, hogy megírj hgyományos mgyr trgédiát. Lehet-e régi módon írni? Mint stílusváltások áltlábn, ez is nnyit jelent, hogy nemigen vgy már nem sokáig lehet régi módon írni, leglábbis nem érdemes. A drám, hogyn eddig ismertük ", roppnt érzékeny veszteséget szenvedett; cspás egyik leglényegesebbnek trtott lkotórészét, cselekményt érte. (Beckett nemrég bemuttott legújbb drbjánk ugyn már nemcsk cselekménye és szövege, de szereplője sincs, és időtrtm is lig: 40 másodpercig trt z egész. Fölmegy függöny, vlhonnn keserves sóhjtás hlltszik, fölerősödik, mjd elhl; vége. Ez már nem színház, csk rögeszmés következetesség, monománi.) A változás, mely már régen készülődik drámábn, de összes filozófii és drmturgii következményeivel együtt csk z ötvenes években bontkozott ki igzán, forrdlmi jelentőségében hsonló hhoz zenetörténeti pillnthoz, mikor zene először dt föl hgyományosn értelmezett dllmot vgy tonlitást - és nem szegényedett, hnem ellenkezőleg: gzdgodott áltl. A képzőművészetben nonfigurtív bsztrkció megjelenése indított cl hsonló folymtot. Beckett fönt említett nem-drbjánk hsonló, már-már komikusn extrém rögeszme: nemfestmény, vgy-is z üres vászon, z üres képkeret (sok külföldi múzeumbn látni) megfelelője. A nem-közlés, mint közlés egyik lehetséges módj: közlési szándék hiábvlóságát még közölni tudj. A drámi cselekmény tuljdonképp zon z egyszerű tényen is lpszik, hogy z egyik ember sosem tudhtj, mit gondol és mit kr másik. H rendelkeznénk z extrszenzorikus percepció, teleptikus gondoltátvitel képességével, nyilván ki sem lkul drám, hogyn m ismerjük. A jól-megcsinált drb ", vgyis hgyományos drám z élet sűrített, idő- és térbeli imitációj, melyet bármilyen stilizált és költői legyen is vlósággl vló szüntelen összehsonlításbn szemlélünk. Vlmi elindul, bonyolódik, összecspások, szembesülések, fordultok során kikristályosodik, és végül kiindulástól merőben különböző helyzetben ismét nyugvópontr jut; kezdet és végkifejlet között változások egész sor játszódik le és htványozódik, miközben gondosn dgolt in-

4 formáció z expozícióbn bemuttott és egyénített jellemeket egymássl konfliktusb állítj, z pedig mgávl sodor-j őket. Mint Mrtin Esslin z bszurd drámáról írt kitűnő könyvében kifejti, jól megcsinált drám már drmturgii szerkezetében is nnk hitnek kifejeződése, hogy z ember kezébe veheti sorsát, s változttht rjt, egy-úttl változttv világon is. A szbályos drám emberi fejlődésrjz, drmturgiilg meghtározott formábn. A hgyományos drmturgi ngyjából ugynkkor szenvedte el z első komolybb megrázkódttásokt, mikor relist regény. A szürrelizmus, szimbolizmus, z expresszionizmus zonbn csk átmenetileg dúlt föl drám szerkezetét. A nrrátor, z időbontás, brechti epikus elemek, dlok megjelenése nem hozott lpvető drmturgii változást; végül vlmennyi modern relist drám megszokott eszköze lett. A freudi mélylélektn O ' Neill kori kor-szkábn hozott ugyn formi kísérleteket ( Brown, ngy istenben szereplők például álrcot viselnek, melyet csk kkor vetnek le, mikor legbensőbb, igzi énjük, tudtlttijuk szóll meg; z Örökkön örökké hsdt lelkű, vllásos íróhősét két külön szereplő játssz stb.), de később, relizmus felé visszknyrodó, kiteljesedő életműben háttérbe szorult. A szocilist drám, mint z ember s társdlom megváltozttásár irányuló ideológi drámi ki-fejezése, szükségképpen relizmus tlján nőtt ki, hiszen szándék hgyományos drmturgii lpképlettel egybe-vág. Ami természetesen nem jelenti zt, hogy nincs más lehetősége, mint hgyományos drmturgi. Az bszurd drám Azt tényt, hogy drám nem okvetlenül és nem kizárólg időbeli történés ábrázolásár lklms, z bszurd drám bizonyított be. Szinte vlmennyi hgyományos drmturgii eszköz mellőzésével, z bszurd drám tudttrtlmt, állpotot, közérzetet, életérzést, sttikus költői látomást, képet ábrázol. Nincs cselekménye, mely elindul és el-jut vlhová; z bszurd drámábn csk cselekvések vnnk, melyeknek zonbn semmiféle orgnikus jelentősége nincs, minthogy nincs, mit előbbre mozdíthtnánk. Megszűnt drámáb sűrített, z élet láthttln koordinátáit jelentő idő, s minthogy látomásnk időbeli kiterjedése nincs, drb időtrtm is merőben esetlegessé válik. A szereplők nem z emberiség egy időben és térben meghtározott csoportjánk társdlmilg és lélektnilg egyénített képviselői, hnem többnyire puszt jelzések, bsztrkciók, z emberiség kétlábon járó szimbólumi. Párbeszédük többnyire üres klisékre, személytelen közhelyekre korlátozódik. Állpotukbn nem következik be semmi-féle változás. Nem késztetnek velük vló érzelmi zonosulásr. A drb nem közöl információt, nem ütköztet össze jellemeket vgy érdekeket, következtetésképp nem d módot z állásfogllásr, legfeljebb önmgávl szemben; nem is tnít vgy buzdít semmire. Az bszurd drám, mint Esslin kifejti, szerzője belső, személyes világánk kivetítése bonyolult költői kép formájábn, vgyis egy sttikus szituáció színpdi megfoglmzás. A szituáció z ember és világ, z ember és z élet viszony - úgy, hogyn szerző látj. Ez merőben újszerű drmturgi, melynek hgyományossl pusztán z közös vonás, hogy emberek mozognk és beszélnek közönség előtt szín-pdon (bár, mint láttuk, ez sem föltét-lenül áll), természetesen nem techniki spekuláció eredménye, hnem - például Beckett esetében - rögeszmésen következetes drámi megfoglmzás egy végletesen, sértetten pesszimist világ-nézetnek, mely z embert minden jó és rossz tuljdonságávl együtt reménytelen és egyben komikusn bszurd lénynek látj. Helyzetén becketti ember változttni nem képes, sőt, zt még fölismerni sem tudj - ezért nem történik vele semmi; tém, mondnivló itt közvetlenül formává válik. Beckett risztó filozófiáj - mely természetesen dott társdlmi környezetben s nem előzmények nélkül jött létre - tgdhtó; látomásánk szuverén művészi ereje, mely önálló és új színpdi kifejezés-módot teremtett, tehát szubjektív igzságát és létjogosultságát bebizonyított, tgdhttln. Mint jelentős irodlmi és művészeti újításoké áltlábn, Beckett színházánk formi következményei trtlmától némileg függetlenül is htnk, mivel elemei másfjt trtlmk kifejezésére is többékevésbé lklmzhtók. Az bszurd drám más, konkrétbbn társ-dlmi vgy lélektni töltésű irányzti - Ionesco, Genet, Pinter, Mrożek stb. drbji - közösek Beckett-tel hgyományos drmturgi megtgdásábn, de más-más lehetőségeket hoznk helyébe. Miközben jól megcsinált" színdrb Miller, Albee, Srtre, Osborne, vgy kár Dürrenmtt, Weiss vgy mások kezében olykor - egyre ritkábbn - még ngyon meggyőzően s legmgsbb szinten is bizonyítj életképességét, egyre több jel mutt rr, hogy végtelenül bonyolulttá váló korunkbn z egyes ember mint hős, hgyományos cselekmény követelményei szerint, régi módon már lig szembesíthető életünk igzi, ngy dilemmáivl. Az emberiség nemcsk politiki változásokon megy keresztül, hnem egyidejűleg egész létét, önszemléletét s világbn elfogllt helyét érintő változásokon is, melyek merőben különböznek minden korábbi változástól, mely kár szbályos " szín-drb kilkulás ót, kár korábbn vlh érte. Ilyen például z tom- és hidrogénfegyver birtoklás, z űrrepülés, telekommunikáció, z elektronik, biológi, technik forrdlmi, demográfii robbnás, természeti környezet vártln veszélyeztetettsége, cslád válság, s mindezek egzisztenciális, gondolti, társdlmi, mgtrtásbeli, érzelmi, pszichológii következményei. A drám, kár többi művészet, először szélsőséges újításokkl regál, de vlmennyiben közös vonások jól muttják fejlődés irányát. A cselekmény drámából eltűnt vgy mozikokr tört; megjelent Beckett világ mellett többek közt vlóság esetleges, nturlisztikusn ábrázolt részleteiből fölépített, titokztos eredetű szorongást kifejező pinteri drám, vgy kitszítottk bosszúvágyát álomszerű képekben, z ösztönök logikáj szerint kiélő és megtestesítő Genet színház. Amerikábn vd indult és lefegyverzően szelíd kitárulkozás mint tém és mondnivló, sját drmturgiát teremtett mgánk. Jen-Clude vn Itllie relisztikus, de összefüggéstelen és szimultán minijelenetek és zene, tánc, pntomim, bábok, fény-, zj- és filmhtások keverésével fönnálló társdlom heves gyűlöletének különös és roppnt htásos szimfóniáját komponált meg (Amerik, hurrá!); míg viszont z ifjúság úgynevezett külön szubkultúráj mg elemeiből teremtett sját drmturgiájú, korszkot nyitó musiclt: Hir dl, tánc, ritmus, kórusbn kiáltozott jelszvk, mondókák és epizód-töredékek megrgdó együttese, mihez szépen mozgó, vonzó fitl testek kitárulkozás járul politiki tiltkozás egy-szerű és htásos nyomtékként.

5 És mgyr drám? A jól megcsinált" színdrb hldoklás nálunk kevésbé látványos és szembe-tűnő mint másutt, mivel ez jelenség itt úgyszólván létre sem jött. Klsszikus drámirodlmunk lokális érvényű mjdnem-remekművek (Bánk bán) vgy jó rossz drbok, zz irodlomnk ngyszerű, drámánk másodrngú művek (Csongor, Trgédi), több-kevesebb sikerrel színpdr erőltetett regények (Móricz) tiszteletre méltó sor. A nemzetközileg érvényes professzionist szintet csk másod- vgy hrmdrendű tehetségekkel (Bródy, Molnár, Lengyel, Herczeg) értük el. Azok néprétegek, melyekből mgyr irodlom legjobbji jöttek: prsztság, kisnemesség illetve dzsentri, munkásság - nemigen dhttk, s nem is igen igényeltek professzionist drámírót, ki végül is szín-házi ember. A vékony és provinciális polgári réteg megelégedett zzl, mit kpott, illetve, színházbn importot fogysztott. Igényeink szuverén drámár m sem túlságosn ngyok. Molnár, Móricz és Herczeg drmturgiáj, vgyis z, mi hgyományos drmturgi eszköztárából kölcsönvehető és elsjátíthtó, m is él. Természetesnek trtjuk, hogy egy jó regény, h különösebben nem lklmtln drmtizálásr, színpdr (és filmen, képernyőn, rádióbn) is megjelenjék, mi önmgábn véve vlóbn természetes is lehetne, h nem segítené lámosni színház múgy is bizonyításr szoruló művészi szuverenitását. A vlóság spontán és közvetlen, természetes drámává-lkulás mgyr irodlombn úgyszólván hgyománytln jelenség. Már nnk is örülnünk kell, hogy rossz drbokt zért néh jó írók vgy költők írják, mi leglább szándék és nyersnyg minőségére nézve grnciánk tekinthető, csk színházt nem viszi előbbre. Éppen ezért bizttó z kevés, mi ezen tljon ilyen előzmények után, illetve előzmények híján, mégiscsk létrejött. A Bálny, z Adáshib, Az öreg egy-egy fontos lépés nemcsk rendkívül időszerű témák szellemes és primeren drámi, vígjátéki ábrázolás felé, h-nem hgyományos formák, szbályos cselekménydrb egyedurlmánk föllzítás felé is. A kispolgár szemén át látttott vihros mgyr történelem groteszk bszurditását egy prózíró fedezte föl - z évtized legngyobb írói fölfedezése! -, s kísérlet eredménye mindjárt egy ngyon jó rossz drb: Tóték. A Mcskjáték pedig már jóvl több is, mint előleg z igzi, önmgánk szuverén formát teremteni képes Örkénydrbból. Megközelíti, és mi nem csekélység, helyenként el is éri szépprózi előzményének htásfokát. A remek nyg, Tótékénál önállóbb kezelésben, színpdon is előidézi zt, mi Örkény utánozhttln írói képessége: életek jelenlétéhe helyez bennünket. A drb nemcselekményének nem-hőseivel triviális nem-események történnek két nemfelvonáson át - csk mi ebből létrejön, igzi, jó, modern és mgyr színház. Úgy tetszik, mgyr drám útj ilyen tgdásokon át vezet mjd - csk író kell hozzá és színház. PÁLYI ANDRÁS Színpdi htás és ktrzis A ktrzis klsszikus jelentését Arisztotelész htározt meg, ki egyértelműen trgédi elődásár lklmzt, mely félelem és szánlom felidézésének segítségével megtisztítj z embereket ezektől z érzésektől ". Lessing Hmburgi drmturgiábn, Arisztotelész nyomáb szegődve, úgy írj le ktrzist, mint szenvedélyek átlkulását erényes készségekké ". Arisztotelész trgédiát ismerte, z élő színházi elő-dást; rról már nemigen tudhtott, miből trgédi-elődás kilkult. S ez utóbbiból még Lessing sem látott lényegesen többet Poétik írójánál. A görög színházi ktrzis eredetét z ún. primitív népek szertrtásit feltáró etnológii kuttások helyezték új megvilágításb, s mi ismereteinkkel ngyjából reprodukálni is tudjuk ktrzis fejlődését totemrítustól - titkos társságokon és dionüszoszi thiszoszon át - trgédiáig. S ez egyúttl elkerülhetetlenné teszi, hogy zok, kik színházi ktrzis mi lehetőségét keresik, megkísérel-jenek klsszikus meghtározásoknál mélyebb, eredendőbb törvényszerűségeket felfedni. A modern színház tehát, melyből eltűnt z risztotelészi kollektív megtisztulás, rról fggtj görög mestert: félelem és szánlom felidézése hogyn tisztítj meg résztvevőket ezektől z érzésektől? Avgy lessingi megállpítást véve lpul: hogyn lkítj szenvedélyeket erényes készségekké? A mi színházi lkotót elsősorbn módszer érdekli. Hisz görög trgédi meghtározott, homogén társdlmi közegben jött létre, s könnyen lehet, hogy félelem és szánlom közel sem olyn elementáris része megtisztulásnk mi más társdlmi struktúrábn élő és más lelki struktúrájú közönség szempontjából. Ebből z is világos, hogy mikor hogyn kérdését felvetjük, nem drmturgii fogásokt keresünk. Leglábbis szó hgyományos értelmében nem. Sokkl inkább mg ktrtikus élmény érdekel, zt is mondhtnám, ktrzis szerkezete, z, mi z elődás pszichiki szférájábn történik. Mi színházi gykorltunk szerint egy elődás művészi megformálás három stádiumbn zjlik le: z írói munk, rendezői vezetéssel folyó színházi próbák és színész dott esti szín-pdr lépése szkszibn. A színész tehát, ki színpdon játszik, z írótól, rendezőtől és ennek munktársitól függetlenül is lkotó művész, bár teljesítménye elválszthttln z előbbiekétől. Az ő művészete hic et nunc születik, s voltképp lkotói, ihletett " állpotát, bbn z dott percben ér-vényes (bár nem előkészület nélküli!) lelki trtlmit tárj fel - művészetté lényegítve - előttünk, jelenlevő nézők előtt. Sőt, mivel színház lényege épp ez z együttlét, színész és néző tlálkozás, így néző lelki változási, z egyes nézők egymássl teremtett kpcsolti vgy nézőtéren urlkodó teljes elszigeteltség egyránt visszht színészi teljesítményre. Az is előfordul tehát, hogy más-más közönség jelen-létében ugynz" z elődás egyszer mgs hőfokú, máskor egészen gyenge művészi élményt kínál. Vgy h nem, hát kínálhtn. S h ez felfokozott nézőtérszínpd függőség m nem áltlános jelenség színházinkbn, könnyen felmerülhet bennünk gynú, hogy vlmi lpvető hj vn elődásink htásávl, színház és közönség kpcsol-

6 távl. Az egész modern színházművészetnek szembe kell néznie rutin fenyegetésével, mi épp z egyedit és sjátost tünteti el z elődásból. A színházi rutin mögött pedig ott kísért kritik és z elmélet rutinj is: szvk devlválódnk, ktrzis jelentése is elmosódik. így fordulht elő, hogy több színházi lkotó kézlegyintéssel intézi el ktrtikus élmény eltűnését, mi vlmikor színház legelemibb sjátj volt. A modern esztéták közül, úgy tűnik, egyedül Lukács György fogllkozik érdemben befogdói élménnyel. Lukács hngsúlyozz, hogy z esztétiki htás előttje és utánj nélkül vlódi lényege nem írhtó le. Vgyis műélvező nem lelki tbul rs, s mű sosem rjzolht rá tetszés szerinti rejtjeleket. Lukács zonbn ktrzist z esztétik áltlános ktegóriájává " teszi, minthogy minden művészi htás mgábn fogllj z élet mgvánk felidézését". A ktrzis ilyen értelmezése pedig elhomályosítj színházi együttlét esztétiki és etiki jelentőségét, s ezzel mintegy közvetve zt hlott színházt (Peter Brook kifejezése) erősíti, mely képtelen htni. Másrészt ktrzis foglmát hsználj pszichonlízis is. Ez foglom, melyet Freud vezetett be pszichológii gondolkodásb, z ntik ktrzis terápiás jellegét emeli ki. Az megtisztulási folymt zonbn, melyről Arisztotelész még nyugodtn jelenthette ki Pltónnl vló vitájábn, hogy társdlmilg hsznos, itt lényegileg retrográd szerepet tölt be. Freud ugynis, sőt z egész meriki pszichonlitikus iskol elvontkozttj terápiát ktrzis közösségi jellegétől. Így z ntik ktrzisnk e z z orvosi-pszichológii újjáéledése, h más oldlról is, ugynrr jelenségre mutt, mint színház htásképtelensége. Míg színházbn együtt vn ugyn egy dott közösség, de ennek közösségnek nincs kollektív ktrtikus élménye, ddig ktrzis pszichonlízis korszerű és legértékesebb változtábn, mondjuk Erich Frommnál is z orvos és páciens mgánügye mrd. A színpdi htás H színház együttlét, h z elődás hőfok jelentősen ttól függ, mi színpd és nézőtér pszichikumábn", lelki szférájábn történik, ttól tehát, hogy milyen kpcsolt létesül néző és színész, néző és néző, vlmint (de nem utolsósorbn!) színész és színész között, kkor színpdi htás tudtos előkészítése elképzelhetetlen mély pszichológii felkészültség nélkül. A legegyszerűbb példként kínálkozik Pvlovr hivtkozni. H tisztábn vgyunk feltételes reflexek mechnizmusávl, mindjárt nem oly rejtélyes bizonyos sokoldlún kidolgozott elődások htástlnság. A színpdi rutin ugynis mgávl hozz nézőtéri rutint is (minek mintegy tükröződése kritik és z elmélet rutinj), s míg nézőtér jól szórkozik, z elődásból épp lényeg, felrázó és megtisztító erő mrd el. A z Adáshib Pesti Színházbn bemuttott elődás például múlt évd tlán legngyobb közönségsikere volt. Az elődás célj nyilvánvlón televíziónézésben íróilg bsztrhált ún. kispolgári, minden mélyebb összefüggésre érzéketlen, süket mgtrtás leleplezése volt. Nos, ez leleplezés értelme szerint rr volt hivtv, hogy felrázz nézőtéren ülő kispolgárt ". Ehhez felrázáshoz zonbn színháznk nem volt esz-köze. Tévedés ne essék, nem zt mondom, hogy mit Páger Antl vgy Bull Elm z elődásbn teremt, z nem művészet. S még csk zt sem állíthtom, hogy htástln művészet. Csupán zt, hogy képtelen felidézni nézőtér vlóbn mély emocionális megrázkódttását. De hngsúlyozom, ez el sősorbn nem példként kiemelt két kiváló színművészünkön múlik. Mélyebb oki vnnk. Az fjt színjátszási stílus, mit Vígszínház (és nemcsk Vígszínház) kultivál, nem trtlmz, nem is trtlmzht olyn eszközöket, mi puszt vígjátéki, groteszk vgy bszurd meghökkentésnél mélyebben htn. Ami elemien, egzisztenciálisn érintené - dott esetben - kispolgárt ", ráébresztené vlmire, mit elhibázott, mit eddig nem látott meg sját életében stb. A legrgyogóbb Páger-gesztusok is ismerősek. Nem zért, minth Páger ismételné mgát. Mi színjátszásunk mércéjével mérve, épp elég eredetiség vn benne, hogy még mindig, újr és újr elbűvöljön. S ennél többet önmgától nem is igen d-ht. Sőt, közönség, kispolgár" is, ki bemegy nézőtérre, ezért szereti Págert, ezért jól ismert elbűvölésért. Vgyis nézőben feltételes reflexek lkultk ki bizonyos, színpdról érkező ingerekre. Páger kedvéért megy be színházb, és nem cslódik, Páger vlóbn megteremti neki várt színpdi vrázsltot. De épp ez bökkenő, hogy nem cslódik. Mert ugyn mi rázhtná fel m megidézett süket" televíziónézésből, mint cslódás? Persze nem z cslódás, hogy tegyük fel, Páger vártnál gyengébb, erőtlenebb teljesítményt nyújt. Hnem, h nézőt olyn ármkör rántj mgáb, mi nyílt evidenci hitelességével mintegy pszichikilg kényszeríti rá, hogy felismerje z élet - benne sját élete - vlmely törvényszerűségét, összefüggését, igzságát. Ennek végiggondolás természetesen sok mindent mg után von, s modern színház előtt ott ngy válszút: vgy képes lesz lpjibn megújhodni, vgy z állm, illetve bérletvásárlók áltl szubvencionált rutinszínházzá válik, melyben színészek és nézők egyránt udvris gesztusokt tesznek egymásnk. A színészek megmuttják, mit tudnk, s nézők megtpsolják, elismeréssel jutlmzzák őket. Ami helyénvló is lenne, h rtistákról lenne szó, kiknek teljesítményében vlóbn techniki produkciót, z krobtikus teljesítményt élvezzük, zokt fogásokt, mivel elbűvölnek. De színház ne elbűvölni és szórkozttni krjon. H vlóbn mgs-rendű művészet z, mi hic et nunc ezen z estén születik, úgyis elbűvöl, és megfeledkezem mindenről. A színház tehát igenis krjon felrázni, hozzon rendkívüli állpotb, gykoroljon rám mély és felkvró emocionális htást, döbbentsen rá, engem, kispolgárt ", hogy mi rejlik állndó süket tévénézésem mögött. Különben ugynúgy ülök nézőtéren, mint Szkonyi figurái készülék előtt, s ugynolyn hngultbn h-gyom cl színházt, mint ők televíziót; s végül csk zt nem értem, mi szükség vn egyáltlán színházr, h ugynez elérhető gépi úton, sokkl komfortosbbn is? Különböző színházi lkotók különböző következtetéseket vontk le ebből, s színházi formbontás széles skáláját, mi ennek nyomán született, itt még jelezni sincs helyünk. De nem is szükséges. Mert formbontások hosszú sor már be is bizonyított, hogy z új színház e tévútji lpjábn véve mind téves kérdésfelvetéssel indultk. Ahelyett, hogy z elődás pszichiki szerkezetét vették voln vizsgált lá, lehetséges ötletek még kijátsztln vriációit keresték. Kezdetben ez frppánsn htott - sorolhtnánk példákt z izmusoktól z bszurdig, színpdr vitt dokumentumokig -, de közönségben ngyon is gyorsn bizonyos immunitás fejlődött ki, minek úgyszintén megvnnk lélektni oki (ugynis semmi lényegi újt nem rejtettek e kísérletek), s m már belvárosi kispolgár" ugynúgy szórkozik színházbn, h - mrdv példánál - Páger bszurdot (Szekrénybe zárt szerelem), h

7 SZAKONYI KÁROLY, ADÁSHIBA (PESTI SZÍNHÁZ) BULLA ELMA (BÓDOGNÉ), HALÁSZ JUDIT (SACI), PÁGER ANTAL (BÓDOG), ERNYEI BÉLA (DÖNCI) ÉS KOZÁK LÁSZLÓ (SZŰCS) (IKLÁD I LÁSZLÓ FELV.) érzelmes melodrámát (Meddig lehet ngyl vlki), h álmodern groteszket játszik (Az öreg). Azok z útkeresések - mind nálunk, mind pedig htárinkon túl -, melyek kívántos lpvető megújhodást ígérik, vlmiképp visszutlnk z ntik ktrzisr; s ezért most röviden kitérünk színházi ktrzis eredetére. A ktrzis Ezt jelenlegi ismereteink szerint totemisztikus társdlom legősibb vtási szertrtásibn kell keresnünk, melyekben még egymáshoz kpcsolódott tbu rituális, kollektív meg-szegése - totemállt elejtése - és z ifjknk nemzetség életét szbályozó törvények ismeretébe vló bevtás. A törzsi társdlomnk ezen szintjén nemzetségi rokonság legszentebb kötelék. Grönbech z óskndinávokról írv beszél rról z iszonyról, melyet nemzetségen belüli gyilkosság idézett elő nemzetség tgji közt. S megjegyezve, hogy különböző nemzetségek közötti emberölés nem bűn z élettel szemben, sőt nem is tekinthető természetellenesnek ", megállpítj, hogy mihelyt viszont vlmelyik nemzetségen belül vgyunk, z élet szentsége mg bszolút sérthetetlenségében mgsztosul fel előttünk; nemzetségen belül vérontást szentségtörésnek (kiemelés tőlem - P. A.), vkságnk, öngyilkosságnk tekintik. A rekció oly hirtelen és biztosn következik be, mint tűvel érintett ideg rekciój. " Ezek után nem nehéz elképzelni, milyen lelki sokkot jelentett totemállt rituális meg-ölése, hisz totemállt nemzetség megkülönböztetett tgj, ő z ős. A tbu megszegése rituális szertrtásbn is szentség-törés, hétköznpi idegrekciók nem kpcsolódnk ki, hnem mcghtványozódnk: semmi sem lehet nnyir szerit, mint rituális szentségtörés. Hisz z ősök vlóbn totemfjjl táplálkoztk (ismeretes, hogy tbu kilkulásánk gzdsági ok épp totemfj pusztulás, mely eredetileg nemzetség fő eledele volt) ; ceremóniábn ktívn részt vevő egész közösség életének legmgsztosbb percei zok, mikor bekebelezik " totemálltot, mely zonos z ősökkel. A ltin nyelvek egyébként etimológiilg is megerősítik ebben z etnológusokt. A scrum " vlmikor egyránt jelentett átkozottt " és szentet " ; frnci scré " -nek m is hsonló jelentése. Az ifjkt ugynkkor kemény fiziki próbtételnek, istenítéletnek tették ki. A primitív társdlom minden krízist z vtás szemszögéből néz, s z vtás ( ktrtikus élmény) kedvéért felidézi krízist: krízis megtisztulás - és meg-tisztulás krízis. A születés hlál - és hlál születés. A pubertás korát elérő gyermek mint gyermek meghl, s újjászületik férfi vgy nő lkjábn. Gütheionbn, Lkóniábn, egy nyilván ősi eredetű hgyomány szerint Oresztész, nyj meggyilkolás után, úgy nyerte vissz egészségét, hogy lehrpt egyik ujját, levágt hját. A fiziki krízis és lelki megtisztulás e szerves egységén lpul z vtás, mely egzisztenciális mélységű, emocionális megrázkódttássl jár, s mely épp totem-állt elejtésével tudtosítj z ifjkbn tbu szentségét (mi-ben egyúttl benne fognttnk törzsi élet legfontosbb tör-vényei is), mely közös helytállást s ngykorúságuk közös bizonyítását követeli meg. Természetesen ennek szertrtásnk, ennek színháznk is megvnnk szereplői is szemlélői. De nézők " - h kontempltív szinten is - teljes ktivitásukkl részt vesznek szentségtörésben ", mely mint önálló színházi

8 műlkotás remekművek tömörségével - z egyszerre szent " és átkozott " pillnt elementáris erejű feszültségében - sűríti mgáb z egykori emberi létezés lpvető drámáját: természetfeletti erőktől (értsd: természettől) vló függőséget és ezen erők meghódításár irányuló szüntelen erőfeszítést. Ez trgikum relizálódik minden egyes szertrtásbn, ez hozz létre ktrzist, jóvl görög trgédielődások előtt. S megtisztulás egyértelműen progresszív társdlmi funkciójához itt még nem is férhet kétség. Ugynkkor érdemes megjegyeznünk: hogy megindul nemzetségen belül társdlmi differenciálódás, közösség életének irányítás és felügyelete vének kezéből átkerül nemzetségfő htáskörébe, z isten-ítéletek mindjárt megfélemlítés eszközévé válnk, z ifjk próbtételében urlkodó szerepet kp társdlmi függőség tudtosítás. Felbomlik helytállás kollektív jellege, kilkul virtuskodás, versengés, s eltűnik ktrzis szükségszerű társdlmi progresszivitás. A görög trgédi fénykorábn z urlkodó polgárság sját érdekeinek szolgáltáb állítj színházi szertrtást. Ez progresszivitás zonbn már nem ktrzis elemi tényezője, mint z ősi társdlombn, hnem bból szerepből következik, melyet trgédielődás társ-dlom életében betölt. A kérdés tehát, melyért e kitérőt meg kellett tennünk, így hngzik: lehetséges-e, hogy születő új társdlmunkbn zzl egyidejűleg, hogy helyreáll társdlom önellenőrzése, olyn színház szülessen, mely lényege szerint z vtási szertrtás struktúráját követi: társdlmilg progresszív, kollektív megtisztulásr épül? S ez kérdés nnál is időszerűbb, mert modern társdlmi fejlődéssel együttjáró urbnizáció véglegesen felszámolj régi, területileg meghtározott közösségeket, s z tomisztikus szerkezetű társdlom különösen igényli z integráló szertrtást. Jurij Borev nemrég mgyrul is megjelent A trgikum című könyvében fel is veti ezt kérdést. Pontosbbn nem is ezt, hnem görög trgédi és szocilist művészet trgédilehetősége közti rokonságot. Borev megállpítás zonbn, ki bból indul ki, hogy trgédi mindig z ember hlhttlnságát vllj, s ezt közösségért leélt élet társdlmi hlhttlnságábn látj kiteljesedni, ppírform mrd. Minthogy nem vizsgálj színházi együttlét szerkezetét, mely minden rokoníthtóság ellenére is szocilist társdlombn nemcsk görög demokráciáétól, de z ősi totemisztikus törzsi társdlométól is lpvetően eltér, könnyen, de indokoltlnul párhuzmot vonht klsszikus görög és mi szocilist relist drám között, nélkül, hogy görög trgédielődás lényegére, z vtási szertrtásból kilkult ktrzisr érdemben kitérne. Ami mégis hsznosíthtó esztétiki vizsgálódásiból, z fentebb jelzett társdlmi lehetőség meglátás. A pszichonlitikus színház Mielőtt zonbn ktrzis mi formáját kereső színházi törekvésekre kitérnénk, tisztáznunk kell két foglom különbözőségét. Színpdi htásról és ktrzisról beszéltünk fentebb. S bár kettő elvileg nem zárj ki egymást, e helyütt két lpvetően más színházi kultúrát értelmeztünk velük. A színpdi htás szórkozttó színház eszköze. Ez színház lemond színművészet legsjátosbb lehetőségéről, rról, hogy közösség szer-trtás legyen. Minden igyekezetével zon vn, hogy kész mű-vészi termékkel jándékozz meg színházb beülő nézőt. Ez színház társdlmi tlálkhely, de tlálkozás nem néző-téren zjlik le, hnem büfében, s így független ttól művészettől, mit színpdon felszervíroznk. Erre színházr érvényes z z elemzés is, melyet Lukács György befogdói élményről nyújt, vgyis itt vlóbn befejezett művel" állunk szemben, s z egyedi nézők pszichikumábn tényleg z átvétel mozznt " urlkodik. Ktrzis zonbn csk olyn színházbn lehetséges, mely színészek és nézők közös színház, melyben művészi lkotás lényegéhez trtozik tlálkozás, s melyben épp ezért - minden más művészeti lkotástól eltérően - nézőnek fokozott társlkotói szerepe vn. Ez színház közös szentség-törés " m mgsztos pillntát szeretné megvlósítni, zt megtisztító krízist, mely totemrítus résztvevőit - záltl, hogy megértették és tpsztlták létük evidenciáit - újjászülte.. Vn ilyen színház? Készül-e egyáltlán? A színházi lkotók közül Sztnyiszlvszkij volt z első, ki színészi művészet feltételeit vizsgált; ki megállpított hogy színész nem próbák eredményét ismétli meg z elő-dáson, hnem minden este újrlkotj szerepét, lelki és techniki dottságink vlmennyi elemét ktivizálv. Sztnyiszlvszkij nk színészi átélésről szóló tnítását fejlesztette tovább modern meriki színjátszás egyik izglms kísérlete, Hrold Clurmn és Lee Strssberg Group Thetre-j, mjd ennek folyttásképp z Actors Studio, Eli Kzn vezetésével. A Group Thetre és z Actors Studio megkísérelte Sztnyiszlvszkijmódszer megtermékenyítését pszichonlízissel, de ebben ktrzisbn színész volt médium", színész-pedgógus pedig hipnotizőr ". S igz ugyn, hogy ez szín-házi műhely egész sor kiemelkedő színészt dott modern meriki színházművészetnek, voltképp mégis befutott rr holtvágányr, mire pszichonlízis áltlábn. H ktrtikus lélekelemzés rendező és színész mgánügye, s szín-házbn fel sem merül z ktív együttlét, kkor legfeljebb egy lélektni finomságokkl operáló, jeles mikrorelizmust szülhet ez módszer", s Amerikábn lényegileg ez is történt. Jerzy Grotowski, kinek Wroclwbn működő színházi lbortóriumát és lkotói tevékenységét SZÍNHÁZ 1969!7. számábn ismertettem, miközben Sztnyiszlvszkij nyomdokin hld, szintén bizonyos vonzódást mutt pszichonlízishez. De itt már minőségileg új fejezet nyílik színházi ktrzis kereséséhez. Elsősorbn zért, mert Grotowskinál - h meg krunk mrdni e ktegóriáknál - színész hipnotizál " és médium" közönség, mi máris z ntik ktrzissl rokonítj színház htását. Lényegesebb zonbn színészi teljesítmény funkciójánk megváltozás. Grotowskiék olyn mitikus elemeket gyűjtenek - legutóbbi elődásukbn, z Apoclipsis cum figurisbn már rendező és színészek közösen - z elődás lpjául, melyek npjinkig megőrizték vitlitásukt, s melyek ugynkkor áltlános érvényű igzságokt trtlmznk mi néző számár is. A színész hic et nunc mítosz áltlános igzságávl ütközteti meg sját egyéni igzságát, s ezáltl mintegy feláldozz mgából mindzt, mi hmis. Az önvllomás végső htárit keresi, s így vlmi egészen egyedit és intimet mutt meg önmgából, mi megismételhetetlenül utentikus. Grotowski színészei több mint tízéves különleges tréning után olyn techniki felkészültséggel rendelkeznek, miről Sztnyiszlvszkij legfeljebb h álmodott. A lelki technikát", miről ngy orosz mester beszélt először, Grotowski-féle lbortóriumbn megelőzi test fiziológii urlás. Ami végül is nyilvánvlónk és természetesnek tűnik: h igz, hogy lelki folymtok mind fiziológii folymtok is, sőt ez utób-

9 PETER W E I S S : LUZITÁN SZÖRNY (KATONA JÓZSEF SZÁHÁZ) HORKAI JÁNOS, ZOLNAY ZSUZSA, IGLÓDI ISTVÁN, SUKA SÁNDOR, VELENCZEY ISTVÁN, TÖRŐCSI K JÁNOS ÉS HORVÁTH JÓZSEF, (IKLÁDY LÁSZLÓ FELV.) M A R I, RAJZ bik z elsődlegesek, kkor tudtos színész is kezdheti művészi lkotómunkáját lelkével ". Ez z evidens kiinduló-pont, melyről korunk színház - és hzi színházművészet különösen - még mindig lig vesz tudomást, színházi együtt-lét struktúráját lényegesen átlkitj, illetve döntően segíti, hogy z elődás vlóbn együttlét legyen. A színész ugynis, ki művészetében szélsőséges és mély vllomást tesz sját intim drámájáról, fizikilg, testileg olyn rendkívüli állpotb kerül, mi kétségkívül vlmiféle modern szentségtörésnek" nevezhető, m átkozott " és szent " pillnt megidézésének - test megtörése áltl. Ennek felismerése, hogy mi szín-ház heterogén összetételű közönsége előtt egyetlen közös tbu z emberi test szentsége, Grotowski színházi kísérletének legfőbb érdeme. Ami viszont kérdéses mrd ebben színházi kísérletben, z ktrtikus htás társdlmi progresszivitás. Messze vezetne nnk vizsgált - s nem is áll rendelkezésünkre kellő szociológii feldolgozás -, hogy mi lengyel társdlombn, mondjuk, egy wroclwi átlgpolgár életében milyen szerepe vn, h Grotowski-féle szertrtásbn részt vesz. S e tekintetben nem is z leglényegesebb, hogy egy ilyen színház mindenképp peremjelenség (nem művészileg, hnem társdlmilg), hisz ez végül is mennyiségi kérdés. Súlyosbbn vetődik fel z, hogy Grotowskiék áltl összegyűjtött mitikus elemek csupán mi emberben továbbélő ősi én-re pellálnk, s ezért még vitálisk. Igz, tbu kollektív megszegésével - tudniillik lelki ktivitásunkkl kényszerítve vgyunk részt venni színész önfeláldozsábn " - egységesítő erejük is vn. Mégsem szükségszerű e szertrtás progresszív szerepe közösség életében. Vgyis ktrzis inkább csk egyéni létünk evidenciáir döbbent rá, s csk esetlegesen ennek közösségi vontkozásir. A politiki színház H zt keressük, hogy fentebb vázolt lpvető dilemmár hzi színházi lkotóink hogyn keresnek megoldást, másik véglettel tlálkozunk. Az évd elődásiból eddig három olyn színházi produkciót tudok kiemelni, melyek rngjukt és művészi törekvésüket tekintve itt említhetők: A luzitán szörny elődás Mjor Tmás, Szókrtész védőbeszéde Horváth Jenő és Görög trgédiák Giricz Mátyás rendezésében. A három elődás három, sok tekintetben eltérő rendezői esztétikát tükröz. Egy vontkozásbn zonbn rokoníthtók: mindhármn ellenkező oldlról közelítik meg ugynzt problémát, mint Grotowski. Vgyis elsősorbn kozösséghez trtozás evidens törvényeit krják nézőben tudtosítni: mindhárom elődást nyugodtn nevezhetjük politiki színháznk, bár csk A luzitán szörny meríti témáját npi - pontosbbn z évek-kel ezelőtti - politikából. Giricz Mátyás és Horváth Jenő mitológiához vgy mitologizált történelemhez folymodnk, Mjor Tmás mi politik mítoszához. Ezek mitikus elemek vgy vontkozások mégsem zt szerepet töltik be, mint wroclwi Tetr Lbortoriumbn: színészben nem történik meg z egyedi és mitikus elemek képviselte áltlános végsőkig feszített megütközése. H Törőcsik Mri, sőt Humnn Péter lkításábn tlálhtunk is olyn összetevőket, melyek bizonyos tekintetben nlógiáb is állíthtók ezzel, mégis más-

10 ról vn szó: egyikük sem lépi át zt kritikus pontot, mit fiziológii folymtok elsődlegessége jelent. Azz kármennyire is mgsrendű művészetet kínálnk, s lelki technikájuknk" kármennyire is megvn fiziológii kidolgozottság, művészetük mégsem fiziológiából, hnem lélekből indul ki. A legnyilvánvlóbb példát Görög trgédiák debreceni elődás szolgálttj, melyben becsülettel megoldott színészi teljesítményekkel tlálkozunk, de ezek közül egy sem olyn, hogy képes lenne színházbn esetlegesen összejött közönségből közösséget formálni. A siker teljes mértékben z elődás filozófiáján múlik, színházi együttlét pszichiki struktúráj eb-ben színházbn lényegileg gondolti kpcsolt ktivitásár épül, s emóciókt legfeljebb e filozófi megértése vált ki belőlünk. Giricz Mátyás, kinek rendezését SZÍNHÁZ 1971/2. számábn röviden elemeztem már, olyn játékot teremt szín-pdon, melynek egymásr htó effektusi művészi hőfokon tolmácsolják minden körülmények közt embernek mrdni" gondoltot, meggyőz gondolt igzságáról, sőt z Oidipusz-mítosz áltlánosító és modern nturlisztikus elemek el-idegenítő htásánk feszültségével utlni tud felvetett gondoltnk (követelménynek, törvényszerűségnek) z egész közösséget érintő vontkozásir is. Mégsem jön létre ktrzis, s főként nem kollektív megtisztulás ngy pillnt, mert hiányzik z elődásból közös szentségtörés. Lényegileg ugynez jellemzi mindhárom érdemleges politiki színházi törekvést, melyeket - minden megkérdőjelezésük ellenére - színházi életünk legélőbb erőinek érzek. Ezek z elődások rendezői orientációjukbn és közönségre tett htásukbn egyránt ékesszólón érvelnek eredeti kérdésfelvetésünk mellett: kimondv vgy kimondtlnul ktrtikus htást keresik, lázdnk jó és rossz értelemben vett rutin el-len, htni krnk, közösségi-társdlmi funkciót krnk be-tölteni, s nemcsk szórkozttni. Mítosz és politikum Végül egészen röviden egy olyn színházr szeretnék utlni, mely úgy tűnik, távolbbi perspektívát is megmutt. Ez szín-ház egy dán kisvárosbn, Holstebróbn működik. Vezetője, z olsz szármzású Eugenio Brb két évig tnulmányozt Wroclwbn Grotowski módszerét, s lényegileg innen indult el. A holstebrói Odin Tetret egyértelműen mgáévá tette Tetr Lbortoriumnk zt gykorltát, hogy színész művészetének fiziológi z lpj; Brb színház, mely 1964-ben lkult, máris mi színházművészet technikilg egyik legsokoldlúbb együttesével rendelkezik. De Brb nem színész egyedi igzságánk és mítosz áltlános igzságánk megütközéséért nyúl z egyszerű mítoszokhoz, primer társdlmi formák felidézéséhez. A Feri elődás például Fredegod király óskndináv mítoszát elegyíti z Alkésztisz-mítosszl; pontosbbn nem is elegyíti, hnem felhsználj két mítosz elemeit hhoz, hogy z elődásbn színészek újjáteremtsék zokt mitikus" igzságokt, melyek hic et nunc érvényesek. Újjáteremtsék, zz testileg, fiziológiilg kontrollált lelki folymtikbn mintegy felhozzák önmgukból és z dott társdlmi-történelmi szituációból (mely őket meghtározz) közösség mi evidenciáit. A színészben pedig nnk tudtos szellemi átfogás z egész elő-dás ideje ltt, hogy mint színész csk nnyibn mutthssm meg lelkemet", mennyiben zt testileg meg tudom foglmzni, vgyis ellenőrizni, és csk nnyibn, mennyiben kontrollált folymtok közösség igzságit hozzák (mit viszont közönség jelenléte ellenőriz), egyszerre grntálj színészi gesztus és szó hitelességét, vlmint színházi együttlét rendkívüliségét. Fredegod király mítosz szerint olyn zsrnok volt, kinek urlm ltt hihetetlen fegyelem urlkodott z országbn: bár-ki közutkon hgyhtt vgyontárgyit, senki sem érintette zokt. Fredegod hlál után rend fenntrtásáért király beblzsmozott holttestét háromévenként megmuttták népnek. A hgyományos " politiki színház ezt témát bizonyár úgy dolgozná fel, hogy mitikus történet eljátszásávl sszociációkt teremtsen történet m is érvényesnek érzett vontkozásir (például fsizmus). Brb elődásábn zonbn nem erről vn szó. A Feribn Fredegod hlál egybejátszik Alkésztisz hlottsirtásávl, Admétosz, ki átveszi htlmt és be krj vezetni demokráciát, szembekerül tömeggel, mely exhumálj mgánk zsrnokot. Admétoszt csk Alkésztisz hlál menti meg pusztulástól, s hlottsirtó ének z önmgát feláldozó Alkésztisz jj-áriájává lényegül, ki hlálábn humánum megtisztító emelkedettségével ellenpontozz tömegben születő fsisztikus indultokt. Azz Brbát nem z exhumált király megmuttásánk rítus érdekli, hnem mg z exhumálás folymt, melyet z Odin Tetret konkrét pszichiki struktúrájábn kell szemügyre vennünk. Ez z elődás egy, semlegesség " illúzióját tápláló polgári demokráciábn, mégis htvns évek nyugtnémet neofsiszt mozglmink árnyékábn jött létre. Rádöbbenti sját demokrt voltától elbűvölt polgárt, hogy benne mgábn személy szerint, és közösségben, melyben él, dv vnnk fsizálódás lehetőségei. Mgyrán: tudtosítj benne z dott közösséghez trtozás trgikumát. Emlékezzünk vissz: totemállt elejtése tillmt tudtosított z ifjkbn; fsizálódás nyílt felidézése megbélyegzően ht, tehát társdlmilg erényes készségekké" lkítj szertrtás résztvevőiben ébredő szenvedélyeket. Tévedés lenne tájékoztlnul összetéveszteni Grotowski és Brb kísérletét nyugton divtként elhrpódzó szdisztikus álszínházkkl. Aki részt vett egy ilyen elődásbn is, nem teszi ezt; ezért kár is szót vesztegetni rá. Számunkr érdemlegesebb még egyszer visszutlni e ktrzis hogynjár. Fredegod király exhumálás és z egész drám, mint láttuk, úgy jelenik meg: tbu - test - megtörését is jelenti. Ennek közösségi rítusnk, melyet Grotowskinál is megtlálunk, itt vlóbn közösségi trtlm vn. Természetesen ezen ponton további kérdések vetődnek fel, elsősorbn z dott társdlom struktúráj és z dott színház közösségi tudt közti kölcsönhtást illetően. Azt is nyíltn bevllhtjuk, hogy ilyen jellegű vizsgálódásokkl, z új színház és közönség kpcsoltánk elemzésével érdemlegesen még senki sem fogllkozott. Többrétű szociológii problémát vet fel pusztán z tény is, hogy színházbn többé már jelképesen sem lehet jelen z egész közösség, tehát mikor kollektivitásról beszélünk, mindig egyszerre két egységre kell gondolnunk: ténylegesen jelenlevő kis és z egész társdlom ngy közösségére. Végül pedig nem téveszthetjük szem elől, hogy z Odin Tetret mégiscsk más rendszerű társdlombn folyttj tevékenységét. Főként kkor nem, h szocilist színház jövőjét kuttv hivtkozunk rá. E helyütt tehát nem is teszünk mást, mint Eugenio Brb szkmilg értékelhető eredményeire utlunk, melyek zonbn meggyőződésem szerint túlmuttnk önmgukon. Új és ngy lehetőségeket rejtenek mgukbn. Utt jeleznek z új típusú színházi ktrzishoz.

11 mgyr játékszín J Á N O S A L A J O S Az Ivnov láthttln főszereplői Az európi festészet z egynézőpontos perspektív feltlálásától z impresszionizmusig végletekig fejlesztette természet ábrázolását. Pontosbbn végleteken is túl, mert miközben átlépte műfj és z nyg szbt htárokt, tökéletességig fokozott szkmi brvúr öncélúvá vált. Hsonló fejlődést és kudrcot élt át színpdi képzőművészet is, csk nem kétdimenziós vászon kilyuksztás, hnem egy vlódi, bár ngyon htározottn redukált belső tér illuzionist kiterjesztése révén. Ahogy z-után 20. százd táblképfestészete vissztért síkhoz, hogy számtln ddig elmulsztott lehetőséget tárjon fel feszítő, új trtlmk megformálás érdekében, színpdi képzőművészet is újr válllt sját, fizikilg körülhtárolt terét. Ez párhuzm ddig érvényes, meddig mi mondnivlójú színpdi művek mi eszközökkel történő elődását hsonlítjuk össze kortárs képzőművészet lkotásivl. A színház feldti közé trtozik zonbn z is, hogy régi korok lkotásit közvetítse mi közönségnek, s itt már funkciój nemcsk kortárs lkotóművészettel zonos, h-nem válllni kell mindzt válogtó, közvetítő és kiemelő szerepet, melyet festészet esetében modern múzeumok betöltenek. Ezek feldt, hogy kpcsoltot teremtsenek régi korok művészete és felgyorsult élettempójú, ipri tájbn felnövő modern ember között. A modern múzeum válogthtj, rfinált világítássl kiemelheti, környezet kontrsztjávl gzdgíthtj egy régi festmény htását, ez zonbn m-gát művet fiziki vlóságábn lig érinti. A színpdr írott mű viszont csk z elődás folymán, kiállítás " segítségével válik befejezetté, ezért mnipulálás lehetősége jóvl ngyobb. A múzeumi funkció kockáztosbb, felelőssége felér z lkotóművészet felelősségével. A konfliktus hgyománytisztelet és z eleven htás között döntő tényezővé válik. A hgyomány mindig közelmúltból ht legerősebben. A klsszikusokhoz szbdbbn nyúl mi rendező és tervező, mert kevésbé ismeri hgyományt, nem állnk rendelkezésére korbeli színházépületek, és z interpretálás eszközei hosszbb idő ltt jobbn kopnk, mindig újkt kell keresni. Egy Shkespere-mű vgy egy görög trgédi színpdr vitele legváltoztosbb formákt muttj százdok folymán, Csehovot viszont még m is féltjük klsszikussá válás efféle konzekvenciáitól. Pedig Csehov legngyobb klsszikusok közé trtozik, és színházinknk meg kell tlálniuk módját, hogy ugyn-olyn széles tömegekkel szerettessék meg, mint Shkespere-t. Ehhez vizuális eszközöket is meg kell újítni, mert régiek elkoptk. Az fjt nturlizmus, mit színpdinkon produkálni tudunk, m már nturlist igényeket sem tudj kielégíteni. A foto és film megszázszorozt igényességünket ezen téren. Egy fénnyel átszőtt lombkoron fényképe mellett szánlms erőlködés múlt százdi díszletfestő iskol minden enyvszgú csinálmány. A film premier plnjávl nem versenghetnek mi fejgépeink, h egy-egy tárgyt ki krunk emelni zsúfolt mellérendeltségből. Azonkívül ezek tárgyk csk bútor-és kelléktárink szegénységéről beszélnek és nem szereplők sorsáról. Más-részt vlóság ábrázolásán is többet értünk már, hál kortárs képzőművészetnek, mint tárgyk külső képeinek egymás mellé rendezését, s díszlet, jel-mez drámi funkcióját is másként érté-keljük, mint félszázddl ezelőtt. Csehov lvnovj kitűnő lklmt nyújt hgyományt tisztelő, múzeumi funkciót is betölteni kívánó színháznk z eszközök megújításár. H egy drb nem egyenletes remekmű, z interpretáló felelőssége nem olyn nyomsztó, úgy érzi, több jog vn hozzádni. Ugynkkor Csehov itt szinte előrenyúl önmg letisztultbb lkotási fölött, hogy zseniálisn irányt mutsson követői, korunk ngy drámírói számár. Ezért sok vontkozásbn későbbi remekműveknél mibbnk érezzük z Ivnovot, és kevésbé kényszerítőnek hgyományt. A Nemzeti Színházbn kiváló rendező és kiváló tervezők ismertek fel egy kulturális szükségletet z lklms színház-történeti pillntbn. Ezt pillntot krtm rögzíteni, mikor tervezőkkel bemuttó után munkájukról beszélgettem, és először rr kértem őket, hogy mint indítékr, próbáljnk visszemlékezni rendező Mrton Endre legelső instrukciójár. Furcs, elszürkült világot krt színpdon. Olyn legyen minden, minth Ivnov szemén át látnánk. Erdőt vgy szobát lehessen sejteni homálybn, semmi se rjzolódjon ki konkrétn, s egymástól se váljon el élesen. A szereplők csoportjit egy-egy szín trts össze: szürke, brn. A drb végé-re brnák is olvdjnk bele szürkeségbe. - Képzőművészhez szóló mondtok. Az ilyen instrukció biztosíték tervező számár, hogy vázltok készítésétől világításig z egész sokrétű és SZÍNPADI ALAPRAJZ AZ IVANOV DÍSZLETÉHEZ I. FELVONÁS 1. KÉP TERVEZŐ: CSÁNYI ÁRPÁD (NEMZETI SZÍNHÁZ)

12 gyonnyomnák z elődást. Viszont h nem lennének ilyen komplikáltk, kiér-leltek, semmi sem mrdn belőlük vetítés folymán. Az történt, hogy tervező kiszámított z effektus csökkenését, előre beklkulált techniki fogytékosságokt, és erényt csinált belőlük. A ditervek megfestésétől vetítésen keresztül, vetítést gyengítő fények bedásáig olysféle áldoztr válllkozott, mint mikor egy festőművész fejleszt egy képet: brvúros szénrjzot festék-foltokkl tkrj le, z eleven színváz-ltot újbb rétegekkel, ztán lzúrokkl gyengíti sját színei tüzét. Mindezt z egész, végleges mű érdekében teszi, minden periódusbn elront néhány részletszépséget, melyek beépítve, ltens állpotbn zért továbbr is htnk. Persze díszlettervező egész munkáj, tér-képzés és képlkotás, stílus és kompozíció csk része z elődás ngyobb egészének. Az áltl szervezett tér színész mozgását segíti, festői látvány pedig csk lpj benne megjelenő ruháknk. DIAVÁZLAT AZ IVANOV SZÍNPADKÉPÉHEZ. TERVEZŐ: CSÁNYI ÁRPÁD (NEMZETI SZÍNHÁZ) prólékos közös munk során egy nyelven fognk beszélni, egymást értve és támogtv fognk dolgozni rendezővel. Csányi Árpád díszletében helyszín mg szürke függönyökkel körülzárt színpd. Ezeknek függönyöknek feldt térhtároláson kívül, hogy következő jelenet bútorit tkrják, vlmint hogy függőleges iránybn elmozdulv és drpériáb rendeződve szbdtér és z interieur közötti elmosódó különbséget jelezzék. A színpd síkjából hátul, körfüggönyt követve, íves lprjzú lejtő emelkedik, mely láthtóvá teszi szereplők bejövetelét. Egy korong lkú színpdi kocsi középen és egy-egy csúszó kr színpd két oldlán bútorok változttását segíti. Kilenc gép árnyékokt vetít z előfüggönyre, pdlór és drpériákr. Ezek z ár-nyékok egyránt emlékeztetnek lombok szövevényére és lélek kusz rj-zár. Fény és árnyék jár át mindent, összemosv és megnemesítve z egyszerű színpdi nygokt, s közben függöny függöny, pdló pdló mrd, színpd, mely nem titkolj önmgát. S mégis egy színdrb elődásánk különös világává válik. Minden z áttűnést, z egymásb olvdást, vízió folymtosságát szol- gálj. A négy felvonásból két rész, három helyszínből kettő lesz, ezek is szinte összeolvdnk, bútorok keverednek. A vetített árnyéklkztok, melyek hsonlóságuk révén két helyszínt nem válsztják el egymástól, egy-egy jeleneten belül lig észrevehetően többször is változnk. A vetítés megoldás egyébként külön tlálmány. A techniki feltételek semmivel sem jobbk, mint miket prózi színpdinkon eddig ismertünk. Megszoktuk, hogy legszebb színekben pompázó dipozitívokból is mosott tintár emlékeztető foltokt csinál pdlóról visszverődő fény, és z olcsó textíliák gyűrődéseit és vrrásit látjuk. Ez vetítés viszont szinte átszövi z nygot, és olyn gzdg, réteges felületet eredményez, melyet semmi más módon nem lehet elérni. Hogy hogyn, zt z eredeti ditervek nélkül meg sem értettem voln. Ezek félbsztrkt kollázsok egy-egy táblkép igényével készültek. Összehsonlítv vetített képpel, lig lehet zonosságot felfedezni. H változtlnul kerülnének függönyökre, szín- és formgzdgságukkl elvonnák figyelmet, SCÄFFER JUDIT JELMEZTERVE CSEHOV IVANOVJÁHOZ. Schäffer Judit kosztümjei színben vissztrtv, finom árnylti különbségekkel szinte átmenet nélkül folyttják megkezdett képet, hogy zután egy-egy remek díszítéssel fejezzék be, képileg összesűrűsítve kiemelendő pontokt.

13 SCÄFFER JUDIT JELMEZE CSEHOV IVANOVJÁHOZ. A KÉPEN MÁTHÉ ERZSI NAZAROVNA) ÉS SCHÄFFER JUDIT (AVDOTYA SCÄFFER JUDIT JELMEZE CSEHOV IVANOVJÁHOZ. SZÁSA.: MOÓR MARIANN (IKLÁDY LÁSZLÓ FELV.) CSEHOV: IVANOV (NEMZETI SZÍNHÁZ) A MÁSODIK FELVONÁS SZÍNPADKÉPE, TERVEZŐ: CSÁNYI - ÁRPÁD ( I K L Á DY L ÁS Z LÓ FELV.)

14 CSEHOV: IVANOV (NEMZETI SZÍNHÁZ). AZ ELSŐ FELVONÁS SZÍNPADKÉPE. TERVEZŐ: CSÁNYI ÁRPÁD (IKLÁDY LÁSZLÓ FELV.) Ezt részben színekkel éri el, részben stilizálás fokánk csökkentésével, hogy z elvont háttértől teljesen konkrét emberi rchoz és kézhez közelít. A színek következetes festőisége zonbn másodrendűvé, szinte rádássá válik, jellemábrázoló és drmturgii fel-dtok mellett, mert Schäffer mint festő is elsősorbn színházi művész. Szás első sárgás ruháj Lebegyevék brn világánk legtisztább, legvilágosbb foltj. Hrmdik felvonásbeli vörös ruháj, mely Ivnov szürke színeivel z egész drb legerősebb kontrsztját dj, jel-képe z élet utolsó felhívásánk. Az esküvői ruh sok sötétszürke között fehér htású, de vlójábn világosszürke, míg nyj csknem gyászruhábn vn. Az orvos fekete zskettje kemény tónusávl mindvégig élesen válik ki szürke és brn elmosódottságból, mint mely egyedül képviseli z élet vlóságát, s egyben kissé Ivnov lkját. A százdforduló rendkívül trk, sokféle díszítésmódot egymásr hlmozó prólékos divtj, h nturálisn szín-pdr kerül, lehetetlenné teszi ezeket trtlmi közléseket éppúgy, mint z elő-dás lphngultát kifejező egységes festői htást. A tervezőnek lkítni kell vlóságot drb érdekében. Nem torzít, nem csinál fntáziruhákt, z elhgyásos stilizálásnk zt z elvét követi, melyet Brecht-színház díszletein és jelmezein keresztül tnulhttunk meg. Megőrzi ruhák szbását, sziluettet, mely otthonosn mozog mind százdforduló szlonjibn, mind ebben z árnyékvilágbn. Elhgyj mintás nygokt, ruh csk egy-egy színt hordoz. A kor sokféle díszítésmódjából kiválsztj leglégiesebbet, csipkerátétet. Ezt ztán teljes élethűséggel lklmzz megváltozott lpon. Ezért érezzük úgy, hogy Szás, Zinjd, Bbkin és Márf Jegorovn ruhái szebbek, sőt vlódibbk z eredetinél. Egy fokkl tlán ezeknél is szebb és kifejezőbb Sár horgolt csipkekbátj, mely modern szbású ugyn, de kendő jellegével teljesen korbeli htást d, felngyított motívumi pedig többi női ruh díszítéseivel hozzák formi egységbe. Ebből kbátból két példány szerepel: z első felvonásbn világosbb, mint z lpruh, hrmdikbn jóvl sötétebb, követve drám folymtát. A díszlet és jelmez mint egységes mű jelenik meg, pontosn illeszkedve z elődás ngy egészébe, végig trtlmi kérdésekre összpontosítv figyelmet, legkisebb formi öncélúságot is kiküszöbölve. Az elmélyült együttes munk korszerű eszközökkel egy ngyvonlú költői relizmust vlósít meg. Nemcsk két kiváló tervezőművész pályáján fontos állo más ez Csehov-bemuttó, hnem z egész mgyr díszlet- és jelmeztervezés ünnepe is. Egyben bizonyíték egy nem eléggé elismert ténynek, hogy lklmzkodásuk z elődás egészéhez nem lá-rendelt szerep, hnem elsőrendű szín-pdi funkció. Eredményeik figyelembe-vétele nélkül ligh kerülhet sor ezután Mgyrországon Csehov szcenírozásár. SZÍNPADI ALAPRAJZ AZ IVANOV DÍSZLETÉHEZ. II. FELV. 2. KÉP. TERVEZŐ: CSÁNYI ÁRPÁD (NEMZETI SZÍNHÁZ

15 S Z I L Á D I JÁNOS Mit tehet z elődás Károlyi Mihály drámáj József Attil Színházbn A dinmizmus mellett százdunk másik jellegzetessége gyors elöregedés. Tlálmányok, felfedezések, techniki újdonságok serege válik egyik npról másikr meghldottá, ósdivá, nemegyszer értéktelenné. De nem csupán tudomány, technik mutt ilyen jegyeket, hnem művészet is. A százdforduló után már jól megfigyelhető változás-gyorsulás, z egyes irányztok, stílusok, törekvések kifutási" idejének lerövidülése már olyn helyzetet teremtett, hogy újbbn hullámokról " szokás többnyire beszélni. Árulkodó szó ez: hullám". Muttj ugyn dinmizmust, de rövidséget, kevéstrtósságot is. A zúdulás söprő energiáját és gyorsn tovtűnés újbb hullámot igénylő némságát is. Miért be-szélünk erről? Azért, mert z elöregedés e ngyfokú gyorsulás különösképpen érzékenyen érintette drámirodlmt. A próz, lír nyg ellenállóbb, jobbn dcol z idővel. Meglehet, z irányzt, törekvés, melynek jegyében z dott mű született, már irodlomtörténészek vdászterületévé szűkült, de z lkotás önmgábn olvsókt toborzó erősségben áll elénk. A drám sérülékenyebb, mulndóbb. Gondoljuk csk meg: z utóbbi év drámirodlmánk hány lkotás kérhet - joggl - színpdot m színházábn? Zvrunk, h vn, z nem bőség zvr, inkább tétovázásé, kuttásé néhány szerző, néhány mű után. A szbály zonbn ttól szbály, hogy kivételek vnnk. A mgyr drámirodlombn - vlljuk meg - kivételek szám nem ngy. S ezek közt előkelő helyet fogll el József Attil Színház bemuttój, Károlyi Mihály A ngy hzugság c. drámáj. Károlyi z emigráció éveiben keltezési dátum - írt drbját, melynek részletei z Új Írás o s közlése után váltk ismertté mgyr olvsók előtt. (Az Új Írás közlésében R v e l s z k i drám címe.) Az elmúlt évben könyvlkbn is megjelent lkotás Károlyi mellett Huby Miklós nevét is feltünteti: ő válllkozott ugynis drb átdolgozásár. Átdolgozást mondtunk, pedig Huby Miklós munkáj kevéssé fedi zt trtlmt, mit e szób érteni vgy belehllni szoktunk. Huby Mik-lós drámát bontott ki teljesebbé R v e l s z k i b e n, drámán értve színpdot és színpdr szánt történetet, játékot. Amit Károlyi megírt, z gondolt, z írói látomás szintjén izzóvá hevített drám, h tetszik, trgédi. Amit Huby Miklós hozzád leginkább, z gondolt színpdi jelentkezésének, htáslehetőségének tudtosbb, drmturgii fogásokt, színpd törvényeit sokoldlúbbn hsználó szerkesztése. S ez megközelítési mód dt legtisztább lehetőségét is, hogy szuverén módr kezelje művet is és egyszersmind hű mrdjon z lkotóhoz. A ngy hzugság története egy képzeletbeli országbn, Mzúriábn játszódik, hol forrdlmi ellenzék vezére, Rvelszki ellen merénylet készül. Rvelszki helyett zonbn sofőrjét ölik meg, kit, mert Rvelszki kbátját viseli, összetévesztenek vele. Hlál hírére felkelés tör ki z országbn. Néhány np után Rvelszki vissztér fővárosb, s ekkor htlomtól megmámorosodott lvezérei elhitetik vele, hogy z igzság köz-lése forrdlmi mozglom bukását és terrort eredményezné. Rvelszki, kinek nép ügye döntő, beleegyezik, hogy külföldre távozzon, s név nélkül, hlottnk hivekiáltv éljen. Két év múltán zonbn kiderül, lvezérei nem trtják mgukt megállpodáshoz, és mi-közben utcákt, tereket neveznek cl ról, sőt, muzóleumot állítnk neki, tetteikben elárulják forrdlmt: szövetkeznek rekciósokkl, terrorizálják népet. És mindezt z ő nevében, forrdlom nevében teszik. Rvelszki vissztér z országb. Letrtózttják, őrültnek nyilvánítják, s mert semmilyen engedményt nem hjlndó tenni volt társink, kivégzik. Ó személyesen tehát el-bukott, de nem bukott e1 z ügy. Kül-földön nyilvánosságr hozzák vlódi történetet és felzúduló néphrg elsöpri z árulókt. K inek drámá j R vels zk i Ez tehát - dióhéjbn - drám. Kinek drámáj? Károlyi Mihályé, z emberé vgy Károlyi Mihályé, politikusé, forrdlmáré? Károlyi irodlmi érdeklődése ismert. Férjem, h politiki tevékenykedései szüneteltek, szeretett irodlmi témákkl fogllkozni " - Károlyi Mihályné írj e sorokt z Új Írás már említett közlése elé bevezetőként, mjd így folyttj: Elbeszéléseinek tárgyi, színdrb- és filmötletei eredetiek voltk, élénk fntáziávl teremtett bizrr helyzeteket, de sjnos z első próbálkozás után elment tőle kedve, nem volt türelme megíráshoz. Politiki szenvedélye mindig visszrántott z irodlomtól..." Nem véletlenül idéztük ezeket z utentikus sorokt. Fontos vllomás rejlik bennük, felelet fenti kérdésre. Utltunk már rá, hogy Károlyi ben írt R v e l s z k i t. Akkor, mikor közvetlen politiki tevékenységre kevés lehetősége nyílt. Vgyis kkor - fordítsuk meg sorrendet -, mikor politiki tevékenység kényszerhelyzetben irodlmi munkásságb burkolv jelentkezett. És h erre gondolunk, érthető, hogy z egyébként z ötleten túli első próbálkozást sem igen vállló Károlyi miért éppen ebben műfjbn legmkcsbb, legkitrtóbb. (Mkcsságár bizonyságok z Új Írásbn közölt levelek.) A drám, cselekvés, tett mű-fj, legközelebb álló politikusi lkthoz, vénához. Igz, így is pótszer, helyettesítő, de bból legjobb. Károlyi, s ezt drám ismeretében nem szükséges bizonyítni, cselekvésnek, politiki hitvllás egyik tnúságánk is krj, írj ezt drámát. S hogy mégsem csupán z ő személyes ügye - bár z sem lenne kevés rejlik Rvelszkiben, nnk ok szerencsétlenül-szerenesés tlálkozás: reális mozgásterétől megfosztott politikus irodlomr szűkült önmegvlósítás - és z lkotói tehetség erős jelenléte. Ez két mozznt fut össze Rvelszkiben, és ez emeli m is élők és htni tudók közé drámát. A ngy hzugság z utóbbi félszázd legrngosbb mgyr politiki drámái közé trtozik, és szocilist drámirodlmi örökségünk értékes része. Nem hibátln lkotás; döccenőiben ott rejlik írójánk drmturgii, színpdi tájékoztlnság, drámépítkezés, késleltetés-fokozás megnnyi szkmi fortélyánk erős hiány. És mégis. A gondolt egysége, z átélt, megkínlódott eszme, vllomás megejtő emberi szépsége képes egységes keretbe fogni történést - és képes kiemelni művet szkmilg " sokklt jobbn formált írások tömegéből. Örökségről szóltunk z imént, és ez félrevezető lehet, hisz ezen vlmi tiszteletre méltó, de semmiként sem élő, htni tudó lkotást szokás leginkább érteni. A ngy hzugság pedig m is élő drám. Élő, mert forrdlmár életének, sorsánk z srkított, szinte

16 rdlmár kérdéseit és problémáit rejtik mgukbn. És ezek nem kis kérdések, nem kis problémák. Szentesítheti-e cél z eszközt? Az ügyeskedők, z önös érdekeket forrdlom fölé helyezők elbuktthtják-e végleg forrdlmt? Mit jelent forrdlmárnk lenni? Nehéz, emberpróbáló kérdések ezek. S válsz, drámáb sűrített vllomás forrdlmárhoz méltó. És művészileg hiteles. A produkció KÁROLYI MIHÁLY: A NAGY HAZUGSÁG (JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ) BUJTOR ISTVÁN (RAVELSZKI) ÉS GYÖNGYÖSSY KATALIN (RITA). (IKLÁDY LÁSZLÓ FELV.) végletekig élezett kérdésfelvetése, melybe Károlyi mg politiki hitvllását sűríti, korunkbn is ktuális. És élő, mert drám születése ót eltelt idő újbb konkrétumokkl gzdgított Rvelszki drámi történetét ben, megírás idején Károlyi nem gondolt, nem is gondolhtott személyi kultuszr. A mi néző számár viszont elkerülhetetlen, hogy drámáb ne érezze bele személyi htlom éveinek történelmi tpsztltát is. A jelentős drámi lkotások elemzésénél említi Almási Miklós, mint egyik meghtározó sjátosságot, szivcsos szerkezetet. Értve kifejezésen e művek zon művészi tuljdonságát, hogy újr és újr képesek mgukb fogdni változó korok változó problémáit. A ngy hzugság, jelentős drám lévén, ilyen szerkezetű: m nézője ott érzi benne személyi htlom súlyos történelmi tpsztltát is. Azt tpsztltot, mellyel mű npjinkr újrtöltődött, s mely nem változttj, csk gzdgítj drám eredeti gondoltiságát. A ngy hzugság e belső gzdgodás - nem árt ismételni - nem Károlyi Mihály politiki előrelátásából, hnem Károlyi Mihály művészi tehetségéből, lkotás esztétiki értékességéből táplálkozik. És most térhetünk vissz kérdésünkhöz: kinek drámáj A ngy hzugság? Rvelszki sors - Károlyi Mihály sors is. És Rvelszki trgédiáj - Károlyi Mihály trgédiáj is. Annyibn z övé, mennyiben élete és sors forrdlmár életét és sorsát példázz, nnyibn, mennyiben kérdései, problémái for- Nehéz megérteni A ngy hzugság hosszú útját bemuttóig tól József Attil Színház premierjéig öt év telt el. S ez ltt z öt év ltt állndón viszsztérő kritik, követelés volt közéleti mgyr drám. Igz, A ngy hzugság nem egy színház előzetes progrmjábn szerepelt - csk éppen bemuttóig nem jutott el. Miért? A drám drmturgii fogytékossági önmgukbn nem elégségesek mgyrázthoz. Még inkább nem, h belegondolunk, hogy jelzett időszkbn mgyr színházk mi mindent trtottk inkább lklmsnk be-muttásr. Az okot tehát másfelé kell keresni. A ngy hzugság forrdlmár és forrdlom súlyos kérdéseit foglmzz drámáb, s bár elvitthttlnul forrdlmár módr válszol kérdések-re, meglehet, válllkozó, mjd vissz-torpnó színházk kérdéseket érezték végül is súlyosbbknk feleleteknél. A József Attil Színház bemuttój áttörte drám körül gyűrűző, hovtovább megtévesztővé formálódó bizonytlnságot. Az elődás egyértelmű bizonyítékkl szolgál mű eszmekörének bonthttln szilárdságár, s rr, hogy legsúlyosbb kérdések felvetése is jogosult ott, hol válszok z igz forrdlmiság szellemében születnek. A bemuttónk ez vitthttln érdeme egyben zt is jelenti, hogy drám előtt szbddá vált z út. S ez jelentős, elismerést érdemlő tett. Akkor is z, h válllkozáshoz - mondjuk ki már most - nem társul művészi tett emelő segítsége. Benedek Árpád rendezését z jellemzi, hogy nem tudott eldönteni lényeges kérdéseket. A ngy hzugságnk eddig két változtát ismertük: Károlyi Mihály munkáját és zt z átdolgozott vriánst, melyet Huby Miklós hozott létre. Benedek egyiket sem trtott megfelelőnek, s kettő felhsználásávl lkított ki színházbn bemuttott hrmdikt. A három vriáns összevetésére nincs terünk, és szükség sem diktálj túlzot-

17 tn: mert bár kár Károlyi, kár Károlyi-Huby nevével jelzett lkotás bármelyike lklms lett voln bemuttásr, de ez hrmdik sem hoz tegyük hozzá, nem is hozht - gyökeres eltérést. Következményeiben súlyosbb z rendezői bizonytlnság, melynek következtében eldöntetlen mrdt, hogy hol és mikor játszódik történet. Benedek Árpád rendezése e fontos kérdésben művészi értelmezés következetlenségét muttj. Miért? A ngy hzugság története Mzúriábn, vgyis egy képzeletbeli országbn játszódik. Károlyi Mihály nem jelöli meg történés időpont-ját, de drám szövegéből világosn kitetszik gondljunk forrdlom elől emigrált orosz hercegre -, hogy cselekmény ideje egyezik megírás idejével, tehát 1927-tel. Ez eddig két tény, melyet rendezőnek figyelembe kellett vennie. (Nem zt mondjuk, hogy el kel-lett fogdni, csupán zt, hogy figyelembe kellett vennie.) A hrmdik tény - mert tény ez is - z, mire utltunk már, hogy mi néző kikerülhetetlenül személyi htlom éveinek történelmi tpsztltát érzi bele drámáb. És ez hrmdik tény összeegyeztethetetlen z előző kettővel. Összeegyeztethetetlen, mondjuk, pedig Benedek Árpád rendezése épp erre tesz kísérletet. (Gondoljunk csk legszembeszökőbb mozzntokr, díszletek jellegtelen, hngulttln bsztrkeiójár, melyek kínosn kerülnek minden konkrét társdlmi utlást; jelmezek eklektikus, korstílusokt szervetlenül keverő áltlánosításár, kortlnságár.) Meglehet, Benedek Árpád ezzel z áltlánosítássl drámábn foglmzódó kérdések áltlánosságához kívánt társulni. Ez zonbn téves út. A művészi áltlánosítás z KÁROLYI MIHÁLY: A NAGY HAZUGSÁG (JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ) KONCZ GÁBOR (GREGOR) ÉS DÖMSÖDI JÁNOS (BIELOVIN GRÓF). (IKLÁDY LÁSZLÓ FELV.) egyedi és tipikus dilektikájából születik, nem kortlnr tágított áltlánosságból. A rendezés, rendezői értelmezés másik mozznt műfji vetületű. A ngy hzugság, így tüntetik fel plkátok, színházi műsor: drám. Mi, olvsók, nézők trgédiánk érezzük szó ősi, ktrzis ngyszerűségének élményét is mgáb záró értelmében. Olyn lkotásnk, mely emberi létünk és szocilist társdlmunk ngy megpróbálttásiról d művészi értelmű hírt, s mely hrc hrcunk - értelmét igzolj ngy emberi trgédi ránk is tisztulást, erőt hozó fényében. Benedek Árpád rendezése más utt válszt. Ő közéleti drám gykrn összetévesztett formájávl, társdlmi színmű felhngjivl emeli át drámát színpdr és szervezi meg produkciót. A rendezői értelmezés ezen z úton, tlán krtlnul is, leke- KÁROLYI MIHÁLY: A NAGY HAZUGSÁG (JÓZSEF ATTILA SZINHÁZ) SOÓS LAJOS (SALAMANCA GRÓF), TÓTH JUDIT (IRINA), ÖRKÉNYI ÉVA (MME. ALRIC) ÉS SUGÁR LÁSZLÓ (LIMANOFF HERCEG). (IKLÁDY LÁSZLÓ FELV.)

18 rekíti gondolti történést, s ugynkkor, mikor csökkenti kérdések súlyosságát, egyben veszélyezteti válszok forrdlmi, emberi ngyszerűségét is. És végül szóljunk rendezés - mondjuk így - belső szkmi vonultáról: játéktér rendezői szervezéséről, z elő-dás tempójánk megszbásáról, színészvezetésről. Bár rendezői értelmezés fentebb részletezett következményei nem mrdtk htástlnok e vontkozásbn sem, és z egész produkción érződik némi kimunkáltlnság, jó, z elismerésre méltó sem hiányzik. Benedek Árpád lebecsülésnek szokás nálunk érteni szót, pedig nem z, nem is nnk szánjuk biztos kezű, rátermett játékmester. Jól szervezi, fogj össze szituációkt, pró, szinte észrevétlen ötletekkel képes megemelni egy-egy jelenet belső értékét. Leginkább ott vn elemében - A ngy hzugság esetében második rész elejére gondolunk -, hol drámi sodrás színpdi átemelése fel-dt. Itt htározott, gondos kezű kr-mester, ki egyszerre tudj néhány lényeges mozznttl megtrtni konkrétumok művészi gzdgságát és biztosítni tempó, ritmus lssulógyorsuló htásváltkozását. Színészvezetése kevésbé kiegyensúlyozott. Időnként - nem ritkán legnehezebb pillntokbn - mgár hgyj színészét, míg máskor jó instrukciók érezhetők játék rezdüléseiben. Színészi játék Rvelszkit Bujtor István lkítj. A figurális dottságok és színészegyéniség oldláról közelítve, zt kellene mondnunk, szereposztási tévedést látunk: Rvelszki sofőrjét szereposztáskor összekeverték Rvelszkivel. Ez zonbn csk z érem egyik oldl. A másik, színészi játék, egyértelmű: Bujtor István lkítás produkció legjobbj. Művészi hitele, levegője vn - tlán egyszerűen zért, mert zonosulni képes figurávl, mert nem csupán játssz, de hiszi is Rvelszkit. Hiszi sorsát, problémáit, trgédiáját, vereségét és győzelmét egyránt. Rvelszki, h tetszik, egysíkú figur. Forrdlmár, ki személyes ügyét, éle-tét és hlálát forrdlomnk szentelte. Nem megingtni, csk becspni, kijátszni lehet. Egy ember, ki mindig zonos önmgávl. Bujtor István játékánk titk h lehet ezt egyáltlán ti-toknk nevezni ebből felismerésből és ennek művészi megteremtéséből áll. Az ő Rvelszkije mindig ugynz Rvelszki mrd; kkor is, mikor forrdlom érdekében névtelen bujkálást válllj, és kkor is, mikor z emberi tehetetlenség végső kétségbeesésében sját nevét kiáltozv rohn sját muzóleum felé. Nem hlálát tgdj ekkor sem, hnem bűnöket, melyeket nevében és forrdlom nevében elkövettek. Gregor: Koncz Gábor. H Rvelszki emberi ngyszerűsége bbn áll, hogy mindenét átdt forrdlomnk, úgy Gregor becstelenségének gyökere éppen z, hogy mindent önös érdekének igájáb próbál hjtni. Koncz Gábor játékábn - rendezői értelmezés és színészvezetés is belejátszik ebbe - Gregor nem igzán ellenfél Rvelszki számár. Túlontúl hmr leleplezi mgát, túlontúl kisstílű tolvj, ügyetlen és átlátszó. A figur ilyen értelmezése zért bántó, mert beárnyékolj Rvelszki küzdelmét, ki így nem egy cselszövés, inkább sját, bántón felfokozott nivságánk áldozt lesz. A szerepfelfogás következet-lensége érződik játékbn is, jól meg-oldott részek és z elngyolt, hiteltelen megoldások sűrű keveredésében. Mádi Szbó Gábor Blth bárój z osztályellenség kevés színből, de átgondoltn komponált vázltávl áll elénk. Gáncstln, z eszközökben soh nem válogtó, nem kétkedő gyilkos, kinek egyetlen célj vn: htlom. A drám első részében htlom megtrtás, másodikbn htlom visszszerzése feldt. Úri modorbn, bérgyilkos eszközeivel küzd mindkét szituációbn. Jovilitás álrc, szövetsége pillntnyi érdek semmire se kötelező önös érdeke. Rit lkjábn Gyöngyössy Ktlin kevés szereplehetőséget kpott szerzőtől, rendezőtől egyránt. Funkciój vn inkább, forrdlmár üldöztetést, névtelenséget, hlált vállló sszony-társáé, z történelmi funkció, melynek nnyi ngyszerű példáját dt munkásmozglom története. Gyöngyössy Ktlin eddigi színészi pályáj és néhány színészi pillnt villnás igzolj: többre képes, mint mennyit ez produkció követelt tőle. Az elődás többi szereplője közül Pálos Zsuzs, Örkényi Év, Loránd Hnn, Dömsödi János és Szbó Ottó nevét kell még kiemelnünk. Kisebb szerepeik jó megoldásivl htásosn színezték, erősítették drámát, teret, hngultot teremtettek ngyobb történés számár. A díszletről (Csikós Attil munkáj) és jelmezről (Witz Év munkáj) rendezés kpcsán már szóltunk. Mindkettőben rendezői felfogás jelenlétét, meghtározó voltát érezzük döntőnek és kevésbé két tervező szuverén elképzelését. Ez persze csk mgyrázt, nem indok. Az elfogdott elképzelést is lehet színvonlsn, eredetien szolgálni. Most nem sikerült. Károlyi Mihály: A ngy hzugság. József Attil Színház. Rendezte: Benedek Árpád, díszlet: Csikós Attil, jelmez: Witz Év. Szereplők: Bujtor István, Koncz Gábor, Mádi Szbó Gábor, Gyöngyössy Ktlin, Láng József, Bárány Frigyes, Benkő Péter, Pálos Zsuzs, Szbó Ottó, Dömsödi János, Turgonyi Pál, Soós Ljos, Örkényi Év, Sugár László, Márton András, Loránd Hnn, Tóth Judit, Német Mrgit, Erdélyi Mári, Zolty Miklós, Csók István, Dénes János, Bkó Márt, Dávid Ági, Vigh Imre, Almássy József és M i l y Ljos. KÖVETKEZŐ SZÁMAINK TARTALMÁBÓL Kolti Tmás: A vlóság htékony képmási Molnár Gál Péter: Mjor Tmás cirkusz III. Szántó Erik: Romeo és Juli - tíztől kettőig Bizó Gyul: A Mcskjáték ürügyén drámíró Örkényről Hermnn István: Bölcsek fán Rón Ktlin: A Bölcsek fán elődásánk stílusrétegei Pályi András: Színészek kereszttűzben Sziládi János: A jóság próbái Sád Ktlin: Tou-O mozdultvilág Kovács Győző: Tháli Kssán Kzán István: Moszkvi útinpló III. Földes Ann: Szájhősök és bálnyák

19 A színház műhelyei 1 Út A medikusig Főiskoli beszélgetések A Főiskol első és eddig legsikerültebb vizsgelődás A medikus volt ebben z évdbn.* Október 9-én muttták be. A drbbn vizsgázó negyedéveseket színészi mesterségre Ádám Ottó tnított, ő rendezte vizsgát is. Milyen úton jutottk el vizs gelődásig? Andi Kti: Nem tudom. Nem emlékszem. Próbáltunk, dolgoztunk együtt, és egyszer csk kész lett. Rosszul kezdődött. Később kezdtem próbálni, mint többiek. Első np szeptember 3-án - ezt írtm fel: Először sulibn. Ngyon izgultm, zt hittem visszjött lázm... A többiek már tudnk szöveget, én még sem-mit..." Nem tudtm átmenni színpd egyik oldláról másikr. - Most már nem kell ilyen ügyetlennek lenni. Ez már vizsg - mondt Ádám Ottó. A ruh sokt segített. És olyn instrukciók, melyeknek semmi közük figurához. Ádám például zt mondt, mi-kor diáktnyán sehogy se boldogultm: Sánt vénkissszony, ki férjet kr mgánk fogni, kinek semmi se számít, csk hogy megszerezze ezt psst. - Jó, gondoltm, eljátszom. És erre zt mondták Ascherék: - Jó! - Tnultunk mozgást, táncot, jelmezes mozgást - de nem tudok bejönni. Szöveget villmoson tnulok, mgmbn. H játszhtok, z nem fárszt. A múlt szombton: életem legjobb npj. 3tól 6-ig játszottuk A medikust; átmentem Mdách Színházb, mert ott Hermelinben vn egy kis szerepem; onnn txivl Budár, hol Szkéné együttesben (onnn kerültem főiskolár) játszottm ni". Négy év. Vlmi történt mégis bennünk négy év ltt, lehető legjobbn, úgy, hogy nem esett szó rról, milyenek voltunk, milyenek lettünk. Én életemben kétszer-háromszor beszéltem tnár úrrl, bnketteken. Egyébként csk z órán, próbákon, mindig csk rról, mit esináltunk. Nem éreztük vezetőt - ezért néh kétségbe is estünk. Nem láttuk mgunk előtt, hogy pórázon húz, mégis vezet bennünket. Sohse hittem, hogy belőlem színész lesz. Egész mostnáig nem hittem. Htéves korombn ki-válsztottk Budpesti tvszb; volt egypár mondtom, volt két olyn kis copfom, és sokáig nem tudtm elképzelni, hogy nem ismer mindenki, hogy nem tudják, ki vgyok. Úgy gondoltm, hogy én játszottm ott Gábor Miklóssl. és ezentúl is ez most már így lesz.. Aztán ez szétfoszlott. Ami legjobb volt: sohse féltünk; sohse kellett bebizonyítni, hogy mi... Együtt dolgoztunk. Munk volt. Más semmi. Azót is: jobbn szeretem próbát, mint z elődást. Oszter Sándor: Hogyn születik gyerek? Tudjuk: kell hozzá férfi, nő. De hogy kilenc hó-npig mi történik ott bent, zt nem tudjuk. Nem tudjuk, hogy sejtben pontosn mi és miért játszódik le. Védett, rejtett sejt. Ádám Ottó 3-4 éven át olyn létkörülményeket teremtett, hogy nem volt semmi ránk erőszkolv. Nem volt sok beszéd, mint például egy színházbn, hol rátámd z emberre z öreg kollég, ezt-zt mondnk színésztársk, mindent tudomásul kell venni, idő előtt. Szétbeszélik dolgot. - Azt gondolom, hogy mindennél fontosbb z ember identitás. Azonosság önmgávl. Divtok, stílusok, megrekedtek vgy továbbéltek, mindegy; elfogdjuk, bármit közöl, csk: zonos legyen önmgávl. Ne rr törekedjék, hogy kubist legyen vgy más, hnem erre belső vlódiságr, erre z zonosságr. H ez megvn, kkor már válllhtom felelősséget, hogy nem tudok állv mrdni; mindig pillntnyi helyzet igzságit láthtom meg, h két hónp múlv nézem, más, minth m néztem. M különösen sűrűvé vált z idő, és h mindig Isménét. igz krok mrdni, ez feltételezi, hogy Ádám Ottó hgy bennünket és így meg is tgdjm, mit még z előbb tlán feldereng vlmi, bbn sugár- igznk láttm. zásbn, mit nem lehet mgyrázni. Persze - Szerepről beszélni nem tudok. Szekínlódtunk, de Ádám tudott hgyrepről nyiltkozni nem lehet, el lehet játszni. Én csk tíz nppl premier * Február 25-ig, lpzártáig - Szerk. - előtt léptem be, többiek kkor már másfél hónpj próbáltk, mindennp. (Filmeztem, Ádám Ottó elengedett.) Egyszer olvstm, nem tnultm, csk elsúgták. Igz, hogy másodikbn játszottunk. A színház és művészet nem színházból és művészetből táplálkozik. H z intézmény például színház - krkterét teljes mértékben, mindenben figyelembe véve cselekszem, z energiám háromnegyed része már el is ment... Kell hát egy kis idő, míg z ember öszszeszedi mgát. Kell egy kis idő, mikor nem prktikus kis szempontok z irány-dók. Sint-Simon ötvenéves volt, mi-kor zt mondhtt: Isten segedelméből, lényem átlényegülésével elérkeztem z lpokig." A színészi modus vivendi: egy pillntbn megélni mindent. Ehhez z kell, hogy mindenütt megtláljm biztos kiindulópontot. Ezt csk kkor tlálom meg, h mgmbn már megtláltm. Leszűkítem nézést egyet-len kiesi pontr; hogy ott ztán megjelenjen nekem világ természete. - Volt egy nyrm, mit többiek kint töltöttek Szentendrén, másodév után; felmentem két könyvvel Börzsönybe; pénzem nem volt, ingem csk egy - ott lktm z erdőben, kis össze-tákolt klyibábn, egyedül. Lejöttem, tlálkoztm G. Dénes Györggyel, vele ki-mentem lóversenyre, nyertem 1200 forintot, elmentem Erdélybe. Két hónpr. Útközben dolgoztm. Prsztoknál. Abból éltem. Kolozsvárott bekerültem irodlmi, művész körökbe. A többiek nyár végén hzjöttek Szentendréről, én onnn. Mikor zt mondtm, hogy nem megyek színházhoz, míg főiskolás vgyok - Ádám Ottó támogtott. Bizonyos igények világ bármely pontján zonos el-lenállásb ütköznek. Az fél év vgy két év egy-egy színháznál nekem leglábbis véletlenszerű lett voln. Amit szkmilg igénylek: vlmiféle művészeti egzktság. Persze minden, mit mondunk - Jouvet, Dullin - csk keret, mit túl kell hldni; de nem szbd visszridni megmgyrázhtóságtól, tudttól. Az osztály milyen volt? Isteni; mindenféle ember, volt ki szporított tlentumit, volt ki őrizgette zt z egyet.... h én válsztok egy utt, lelkierőm vn, hogy járjm, h mondják, és úgy válsztom, könnyen kienged szelep, és minden erő leeresztődik. Egyébként meggyőződésem: miről z ember beszél, z meghlt. Annk vége. Színházbn két éve nem voltm. Félelmetes módon ht rám rossz. Még

20 jónál is jobbn. Igzi örömöt z okoz, hogy szgolni tudok, látni tudok, h egy szob, hov bemegyek, jó meleg, ezek pillntok. Szcsvy László: - Számot kell dnom? - soh nem gondolok rr... Ösztöneimre hllgtok. Csk rendező utsítását követem. Mgmt nem látom. Csk jól érezni tudom mgmt vgy rosszul színpdon. A jellemet úgy veszi fel z ember, mint egy öltönyt; igyekszem mellénnyel és mozgásomml mgmr húzni. Arr törekszem, hogy jól érezzem mgm. H én jól érzem mgm, már olyn ngyon rossz nem lehet. Vn ztán átbillenés is nem megy, nem megy; egyszer csk sikerül. A mi osztályunk! Sokszor mondták többiek: Ádám Ottó osztály! Hllgtg, mindenki spleenes, szomorú osztály. Kívülről érdekes. De belülről is z-e? Hogyn válogtódtunk így össze? Mindig vittkoztunk. Borzsztó fársztó is volt, hogy 8-ig, 1o-ig voltunk bent mindennp; de ngyon szerettünk dolgozni. Volt önsnyrgtás, ngyon letört beszélgetések: mindenki olyn vidám, mi miért vgyunk ilyen letörtek? - kérdezgettük egymást. Az első két év olyn összeforrott közelségben telik el, hogy z ember tlán még szgát is ismeri másiknk. Hrmd-negyedévben már múltból élünk, lzul brátság, kiderül: egymássl ellentétes egyéniségek voltk egy osztályb zárv. De egy ponton tlálkozott mind. Befelé fordulás, mgunkb zártság, belülről élés. A pály kegyet-len, mindenki mg útját próbálj egyengetni. De ngy szó, hogy odáig nem jutott el senki, hogy másik útját gátol-j. Nekem mindig kell rendező, kiben vkon megbízom. Gellértről is zt mesélik: elsőre olyt tudott mondni, hogy jobbt már nem lehetett. Nekem kell egy vezető, de persze olyn, ki hgyj színészt dolgozni. Egyengeti, irányítj. A medikus próbideje jó volt, izglms volt. Közben úgy éreztem: kevés instrukció ült. A rendező mindig túloz - ez z-tán leszűrődik. Ngy imádój vgyok pillntnyi felvillnásoknk; ritmus-érzéken múlik. Olyn ez, mint stílus-érzék - nem lehet tnulni. Vgy megvn vgy nincs meg. Mondják, hogy bródys" voltm. Nem fogllkoztm zzl, hogy bródys" legyek. Szerettem, vgyis megszerettem - és mit mondjk még? Ngyon készültem? Rengeteget fogllkoztm? Ez volt: nyáron kezdtem tnulni, és mindennp megnéztem, hogy tudom-e még. Lehet, hogy megérlelődött. Lehet z is, hogy könyveket, Bródy-műveket kellett voln olvsni. Minden elő- BRÓDY SÁNDOR: A MEDIKUS (VIZSGAELŐADÁS AZ ÓDRY SZÍNPADON) SZEGVÁRI MENYHÉRT (TECHNIKUS), FALUHELYI MAGDA (KŐRIS PIROS), ZALA MÁRK (ARRAK) (IKLÁDY LÁSZLÓ FELV. dás más főpróbától kezdve. Változik tempo. Az is, hogy szeretem-e vgy nem szeretem. - Attól is függ, hogy látom-e mgm előtt. H látom mgm előtt, el tudom játszni, h nem látom, nem tudom. Látom z rcát, figuráját. Nem mindig jót látok. De vlkit mindig látok. Azt próbálom leutánozni, kit látok mgmbn. Zvr borzsztón, h vlkit látok bbn drbbn, szerepben, mit én is játszom. Összekeveredik kettő. Amit láttm és mi belülről jön. Egy trilliós-milliós számot z egyik szerep-ben - Ionesco Leckéjében két hétig tnultm, mert nem tudom elképzelni, nem látom mgm előtt. Pudits Bél: - Fipri szkközépiskoláb jártm, és mindenféle görcsökkel, kisebbségi érzésekkel kerültem ide. Ádám Ottó ezt észrevette. Soh nem szólt. Nyugodtn kidobhttk voln félévkor, olyn rossz voltm. Ádám olyn pontos instrukciókt d, hogy ez feloldódik. A színház megszűnik mint álom, mint félelem - ez oldott fel. Tudt, hogy velem hogy kell bánni, nekem ez, másnk más. Minden teljesen megváltozott: beszéd, mozgás... A második évben már csináltunk jeleneteket A medikusból. Az enyém volt Riz-János jelenet. De év végén nem is nekem osztott ki; ugynzzl lánnyl, de más csinált meg. Nekem ez kkor borzsztón fájt. Negyedéven z-tán kiosztott rám. Elolvstm. Teljesen más drb. Teljesen rossznk tláltm. Azt se tudtm, hogy ki ez János. Szél-hámos? Strici? Nem tudtm megfogni. Ebben egyszerre minden vn. Fél z pjától? Nem tetszik neki lány? Rizát szereti-e? Próbákon csk zt gondolom: feljövök vidékről, most már öt éve fenn vgyok, hiú pss, öt év rengeteg idő, ezltt Piri is megváltozott, meghízott, más lett. A fipri szkközépiskolábn volt egy színjátszócsoportunk. Hlsi Andorné vezette. Mentünk versenyekre is. De ott mindig csk z volt, hogy mi voltunk z ipri tnulók. Egy kerületben voltunk Kölcsey Gimnáziumml. És - mi leglábbis úgy láttuk - mindenki ne-kik kedvezett. Mert ők gimnzisták. Az iskolábn se nézték ezt jó szemmel. Ez z iskol művelt szkmunkásokt képez, nem színészeket!" Gátoltk. Minden erővel. M már nem bánom. Vn két szkm kezemben. Asztlos vgyok és intrzikészítő. Nem sjnálom, hogy ezt kitnultm, most is csinálom. Pél-