SZAKRÁLIS. Benczúr László, Finta József, Gülch Csaba, Kinczler Zsuzsanna, Kovács-Gombos Gábor

Átírás

1 SZAKRÁLIS Benczúr László, Fint József, Gülch Csb, Kinczler Zsuzsnn, Kovács-Gombos Gábor

2 Az interjúk 2013-bn Mgyrországi Evngélikus Egyház internetes hírportálján, z evngelikus.hu oldlon jelentek meg. A címlpon mennyezeti freskó III. százdból Jó Pásztor lkjávl (Róm) A hátlpon Lugossy Mári Genezis című lkotás láthtó Fotó: benczur.com, Glmbos Ádám, Kiss Tmás, Kovács-Gombos Gábor, Stoller László Szerkesztette: Glmbos Ádám 2013.

3 TARTALOM: 4 Szkrális építészet Beszélgetés Benczúr Lászlóvl 10 Létezik kortárs szkrális képzőművészet? Beszélgetés Kovács-Gombos Gáborrl 18 Kortárs egyházzene? Beszélgetés Kinczler Zsuzsnnávl 24 Szkrlitás és irodlom Beszélgetés Gülch Csb költővel 30 Európ elveszítette identitását? Beszélgetés Fint József építésszel

4

5 SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZET BESZÉLGETÉS BENCZÚR LÁSZLÓVAL Budpest Mi egy templom funkciój? Mik zok szempontok, mit egy építésznek templomtervezésnél figyelembe kell vennie? Befolyásolj még templom egy város rcultát? Kinek épül templom? Ilyen és hsonló kérdésekre dott válszt hetvenedik születésnpját ünneplő Benczúr László építész, z Észki Evngélikus Egyházkerület korábbi felügyelője, számos evngélikus templom és egyházi épület tervezője. Szöveg: Glmbos Ádám; fotó: Glmbos Ádám,

6 Építészek zt szokták mondni, hogy középület z igzi kihívás, hiszen z nem egy embernek, hnem egy közösségnek épül. Ezen belül is megkülönböztetett figyelem kerül templomépítészetre. A mi templomi építészet vontkozásábn mi legngyobb kihívás? Én nem ktegorizálnék ilyen egyértelműen, sokkl inkább zt mondnám, hogy z építészet igzából vgy minőségi vgy nem z. Minőségi építészet lehet egy kis csládi ház, vgy nnál még kisebb építmény ugynúgy, mint egy felhőkrcoló vgy ktedrális. Mindegyik között vn olyn, mit z építészek jegyeznek mint komoly épületet. Igzából jó építészetről meg rossz építészetről lehet beszélni. Ez művészet minden fjtájábn megvn. Mit nevezünk szkrális építészetnek? Az európi ember hjlmos ilyenkor kizárólg keresztény templomokr gondolni. Szkrális építészet minden olyn épület zsingóg, mecset, vgy egyéb vllási épület, mely vlmilyen vllási közösség számár készült. A keresztény épületek ezen belül funkciójukból dódón sjátosk. A liturgi, mi keresztény templomokbn jellemző, nyilvánvló, hogy z iszlám, vgy más kultúrábn máshogy jelentkezik. Milyen helyet fogll el középületek között egy templom? A középületek sorából hosszú időn keresztül kiemelkedett templomépítészet, hiszen templomok voltk techniki fejlődésnek kulcsi. Elsősorbn kkor jelentkezett építészeti újdonság, mikor templomépítők áttértek fáról kőre, kőről z célr és vsbetonr. Mnpság templomok már kisebbek mint például stdionok, felhőkrcolók. Már már nem templomok meghtározó épületek városkép vontkozásábn, hiszen már nem olyn jelek városokbn, mint milyenek korábbn voltk. Gondoljunk csk Budpestre hol nincsenek felhőkrcolók. Még itt is lényegesen mgsbb épületek épültek

7 már, mint legmgsbb templomtornyink. Csupán egy-kettő emelkedik ki templomink közül, viszont ezek elsősorbn belvárosi négy-öt szintes épületek közül tudnk feltűnni, mint például Szent István bzilik. Milyen lélekszámi szempontok jelentkeznek m egy templom építésénél? A keresztény templomokr szekulrizáció rányomj bélyegét. Egyre kisebbek zok közösségek, kik időről-időre templomokbn összegyűlnek. Mgyrország egyes részein z elnéptelenedő települések, elöregedő gyülekezetek jelentősen csökkentették létszámát is gyülekezeteinknek. Ez 2011-es népszámlálás során felszínre is került. Ennek kpcsán tudomásul kell vennünk, hogy zok templomok miket építünk nem lehetnek ngyobbk, mint kétszáz fő. Amiket m építünk kisebb létszám befogdásár lklmsk, mint elődeik. Természetesen vnnk ngyobb gyülekezetek is mint például budhegyvidéki, vgy bltonfüredi templomokhoz trtozó közösségek, viszont ezek kivételek. Mi z építész feldt kkor, mikor tudomásul kell vennie, hogy templom városképileg már nem meghtározó? Alpvetően nem mondnám zt, hogy egy építésznek máshogy kell hozzáállni egy templom tervezéshez mint más épülethez. Az építész fő szempontj, hogy templomnk bele kell illeszkednie környezetbe, továbbá z, hogy teret úgy kell kilkítni, hogy közösség számár z leglklmsbb legyen. Abbn htároznám meg z építész szerepét és fontosságát, hogy tudj, hogy egy olyn közösség számár készül templom, melynek tgji zonos életstílus lpján szeretnék megélni gyülekezeti együttlétet egymássl és z Úr Istennel. Minden más z építészeti megjelenítés vgy belső tér kilkítás ennek vn lárendelve. Ez nemcsk fizikilg vgy funkcionálisn, hnem látványábn, megjelenésében és htásábn egyránt értendő. Milyen funkcionális elemek htározzák meg egy templom felépítését? A funkció elsősorbn liturgiávl függ össze. Tekintsünk egy kicsit z evngélikus templomokr. Az evngélikus liturgiánk sokféle liturgii újítást is beleértve egy ngyon htározott funkcionális igénnyel jelentkezik. A funkciók közül háromnk kiemelkedő fontosság vn. Az egyik z ige. Itt z igehirdetés helyét kell meghtározni úgy, hogy onnn beszéd eljuthsson gyülekezethez. A másik szentségek kiszolgálttás. Az úrvcsor közös megélése fontos esemény, ehhez funkcionálisn biztosítni kell megfelelő helyet. A hrmdik keresztelés fontosság. A keresztelés lklmávl kerül be egy új testvérünk közösségbe. Ennek z eseménynek igenis egy gyülekezeti lklomnk kell lennie! Ezek kiegészülnek z ünnepi események konfirmáció, esküvő és gyülekezet trtózkodási helyének funkcionális figyelembevételével. A közösséget pdsorok kkor is kifejezik, h zok éppen üresen vnnk. Természetesen templom kkor szép, h ott

8 közösség minél ngyobb számbn vn jelen és nem csk egy-két ember ül pdsorokbn. Ez templomtér fő funkciój. Ezen kívül nemcsk istentiszteleti lklmk vnnk, hnem egyéb összejövetelek is. Ezeket nem mindig célszerű egy ngyobb templomtérben trtni, hnem rr lklms kisebb helyiségeket kell kilkítni. Ezekben lehet bibliórákt, ifjúsági lklmkt megtrtni. Ezen kívül kell egy olyn hely is, hol lelkész félre tud vonulni és hol tudj híveket személyes beszélgetésre fogdni. M már zt is figyelembe vesszük, hogy gyülekezet életében számos olyn lklom is vn, mely kár fesztelenebb, brátibb együttléteknek d otthont. Ezeknek is kell kiszolgálóhelység mi lehetőséget d rr, hogy egy közösség össze tud jönni. Egy templom nemcsk z dott közösségnek, hnem következő generációknk is épül. Hogy lehet következő generációk számár is tervezni? Ez z építésznek komoly feldt. Nem zt mondom, hogy prófétánk kell lenni, de jövőbe is meg kell próbálni látni. Ezért komolyn kell beszélni jelenleg ott lévő hívekkel, hogy tudják, hogy ez templom nemcsk nekik épül, hnem gyermekeiknek és unokáiknk is. Vgyis nem zt kell feltétlenül megvlósítni mit m én krok, hnem zt, mi hosszbb távr is megdj lehetőséget nnk nemzedékről-nemzedéknek lévő gyülekezeti közösségnek, ki ott él. Eddig hány templom készült z Ön tervei lpján? Sját tervezéseiből mit emelne ki? Körülbelül ht-hét templomot és számos további egyházi épületet terveztem. Ezeknél nem ugynzt technikát, megoldásokt válsztottm, mindig z dott térséghez igzodv lkítottm ki építészeti terveimet. Igyekeztem lázttl nyúlni ezekhez feldtokhoz. Nem z volt szempontom, hogy önmegvlósításr törekedjek, hnem z áltlm megismert gyülekezet volt szemem előtt. Ezt trtottm mindig tiszteletben. Nem is olyn egyszerű dolog ez, hiszen egy közösségnél, ngyon sok elképzelés kvrog hívek fejében. Amikor nem köszön vissz tervekben egy-egy elképzelés, z hosszdlms, türelmes eljárást igényel, hogy végső soron kilkuljon vlmi. Ezen kívül z dott gyülekezet nygi helyzete is erősen befolyásolj egy-egy templom rcultát. Ettől függetlenül úgy érzem, hogy felelősségünk figyelembe venni, hogy z egyszerű eszközökkel meddig lehet eljutni és mit lehet csinálni. A legfontosbb, hogy tér lklms legyen közösségnek és z épület környezetbe beleilleszkedjen. Mindez természetesen nem zárj ki zt sőt erősíti, hogy szépen megfoglmzott és átgondolt építészeti terek lkuljnk ki és hogy m templom is Isten dicsőségét hirdesse mg háromdimenziós eszközeivel környezetében.

9

10

11 LÉTEZIK KORTÁRS SZAKRÁLIS KÉPZŐMŰVÉSZET? BESZÉLGETÉS KOVÁCS-GOMBOS GÁBORRAL Budpest Kovács-Gombos Gábor festőművész, Nyugt-mgyrországi Egyetem Benedek Elek Pedgógii Kr Vizuális Tnszékének vezetője, Trnszcendenci művészetben című könyv szerzője. A művészt z Ars Scr Fesztivál kpcsán kortárs szkrális képzőművészet kérdéseiről, lehetőségeiről és megközelítéseiről kérdeztük. Szöveg és fotó: Glmbos Ádám; kép: Kovács-Gombos Gábor

12 A kortárs művészeten hogyn lehet belül szkrális művészetről beszélni? A kortárs művészeten belül ngyon tágn értelmezem művészet szkrális foglmát. évszázdokkl Míg korábbn még világos volt, ddig m már nem lehet egyértelműen meghtározni, hogy kortárs műlkotások tekinthető közül szkrálisnk mi vgy profánnk. A jelenkorbn már nem tekinthetjük kizárólg templomi művészetet szkrálisnk. Én szkrálissl fogllkozó, szkrálist kereső műveket is ide sorolnám, kár felszentelt térben, kár egy városi közterületen, kár világi múzeumbn vgy glériábn jelennek meg. Ide trtoznk lkásokbn lévő szkrális töltetű műlkotások is, utóbbikt mgánáhítt eszközeinek is tekinthetjük. A művek és terek kpcsoltánk, egymásr htásánk sokféle változt létezik. Előfordul, hogy templomhoz szervesen hozzátrtozik kiállítótér és ezáltl vlmiképpen megszentelődnek z itt kiállított képek ilyen Lőrincz Zoltán professzor áltl építtetett új református templom Kőszegen. De lehetséges ennek fordítottj is, mikor éppen művek áltl sugárzott szkrlitás d z eredendően profán kiállítótérnek egy tiszt, emelkedett jelleget ez tpsztlhtó Scheffer Lívi áltl vezetett budpesti Scheffer Glériánál. Mitől szkrális egy mű? Egy műlkotás kkor szkrális, h sugározz szentség erejét és z emelkedettséget, h mgunkb fordulásr, töprengésre és megtisztulásr késztet. Tuljdonképpen ezek minden igzi műlkotás ismérvei, tehát tágbbn értelmezve szükségszerű, hogy minden jó mű szkrális legyen. Az lkotó szempontjából már persze kérdéses, hogy egy ilyen mű meglkotásához elegendő-e csupán z áhítt. Úgy gondolom, hogy h művész őszintén, Isten felé fordulv, imádság gynánt dolgozik és mű kvlitásábn is megfelelő, kkor remélhető,

13 hogy szkrálisr vló utlás is benne vn kész lkotásbn, olynnyir, hogy z későbbiekben néző számár is érzékelhető. A befogdó részéről ez miként érzékelhető? Itt is felmerül mű minőségének kérdése. Nem minden esetben mondhtjuk, hogy egy ngy tehetségű művész mindig szkrális művet lkot, de z sem állíthtó, hogy egy középszerű lkotó nem képes egy ngyon emelkedett, szkrális töltéssel rendelkező képet létrehozni. A művészettörténetből tudjuk, hogy számos közismerten nem hívő művész olyn ngyszerű művet lkotott kár templombn is, mi néző (sőt hívő néző) számár zót is szkrális műként funkcionál. A huszdik százd végére megszűntek zok z ismérvek és ttribútumok, melyeket művész úgy hsználht, mint régen, mikor zok még egyetemesek és (éppen ezért) mindenki számár olvshtók voltk. M művész kidolgozz sját vizuális nyelvezetét és jelképrendszerét, mjd bbn lkot. De mindezeknél sokkl fontosbb, hogy nézőt művel vló első tlálkozás megrgdj-e. Azz érez-e kisugárzást z lkotásból vgy sem. H igen, kkor remélhető, hogy hosszbb időre fogv trtj kép. Ennek csendes szemlélődésnek gyümölcse zután mű spirituális terébe vló belépés. Ami ezzel egyidőben még megtörténhet, z már vlóságos csod: kép blkot nyitht trnszcendensre, melyen keresztül néző ki ekkorr már művész társszerzőjévé válik teofáni rettentően súlyos helyén érezheti mgát, miközben ez súly számár csöppet sem nyomsztó, hnem könnyű és édes. Ezt z állpotot legjobbn Bindes Ferenc ngyszerű soproni plébános szvivl tudom jellemezni, ki szerint ilyenkor Isten rgyogásábn npfürdőzhetünk. A kortárs képzőművészetben milyen formábn jelenik meg szkrlitás? Az esetek többségénél nem progrmművészetre, biblii jelenetek leképezésére kell gondolnunk. Nem olynokr, mik konkrétn megjelenítik z Ó- vgy Újszövetség történeteit. Ezeket festészet és szobrászt kétezer év ót már ngyon sok kvlitásos lkotásbn megvlósított. Inkább medittív, elmélkedésre ösztönző művekre gondoljunk. Ezek komplenttív (mélyen elgondolkodttó szerk.) lkotások belső csendet teremtenek. Egyúttl lehetőséget nyújtnk nézőnek rr, hogy imádságbn dilógust tudjon Teremtővel megélni. Ön rs-poeticájábn úgy foglmz, hogy oltárképeket fest. Alkotásin fentről leárdó fény folymtos szimbólumként jelenik meg. Mi foglkozttj egy mű születésénél?

14 Ami mint festőt izgt, z z, hogy én mgm őszintén tudok-e Isten felé fordulv egy művet lkotni vgy sem. Tudom-e imádságképpen festés ktusát végezni? Úgy érzem néh igen, néh nem. Hogy ztán ez mű h elkészült és nyilvánosságr került későbbiekben bír-e néző számár szkrális üzenettel, z minden esetben titok. Soh nem lehet progrmszerűen elhtározni, hogy én most egy szkrális művet fogok lkotni, mert ebből ngyon sokszor kudrc vgy modorosság lesz. Ez zt jelenti, hogy z ábrázolás kortárs művészetben átváltott egy lelki vgy spirituális síkr? Igen. Eltávolodunk reális ábrázolásától egy belső látás felé és belső vízió képeit jelenítjük meg. Ez mg mű, melyben reményem szerint tlálhtnk. keresztül nézők is Így, z önmgukr tlálkozhtunk lkotáson előbb egymássl, mjd ezután vgy egyidőben (?) trnszcendenssel. Vlmilyen szinten osztom z Ószövetség ábrázolás tillmát. A mgm festészetében és látom, hogy sokn gondolkoznk így mélttlnnk érzem mgmt rr, hogy reális képben foglmzzm meg Bibli történeteit vgy z Istenséget. Nem tudom olyn szépen megfesteni Istent, mint milyen ő mg számomr elképzelhetetlenül tökéletes vlóságábn. Csk utlni merek rá, úgy, hogy megpróbálom hozzá vezető út fényét megjeleníteni. Számítok mindenkori néző képzeletére is és remélem, hogy visszfogottságomml elősegítem számár z odátr pillntás lehetőségét. Templomokbn és egyházi épületekben ngyon kevés bsztrkt ábrázolást látunk. Mi z ok nnk, hogy bár mi művészet egy elvontkozttott vizuális megjelenítést lklmz, mi befogdók ezzel szemben sokkl inkább figurális ábrázoláshoz rgszkodnk? Az egyházi művészetben mennyire vn helye z bsztrkt ábrázolásnk? Áltlábn művészek mást gondolnk erről, mint hívek jelentős többsége. Ngy felekezeteink erősen

15 kötődnek hgyományikhoz. A huszdik százd végére zonbn kép foglm erősen megváltozott. Az fjt képéhség, mi z elmúlt évezredben áltlános volt, már már megszűnt, hiszen képpel mximálisn ki vn elégítve legszélesebb tömeg is. Olyn özöne vn jó és rossz minőségű képeknek mik minden pillntbn mindenkire rázúdulnk, milyen soh nem volt még világbn. Ennek értelmében egy reális képi ábrázolás már nem bír olyn szuggesztióvl mint százötven vgy kétszáz évvel ezelőtt. Akkor relist ábrázolás éppen ezt z intenzív htást fejtette ki. Mnpság z, hogy leképezünk vlmit, mi hitélettel kpcsoltos, z nem bír olyn erővel, mint régen, hiszen mozivásznon, képernyőn vgy plkáton ezt jelenetet ezer-féle feldolgozásbn látják és kpják z emberek. Tehát művésznek vlmi mást kell csinálni. Az bsztrkció, belső látás z előbb vázolt földhöz rgdt világból kizökkentheti nézőt és felszbdíthtj kötöttségek, megszokott vizuális pnelek sblonos értelmezése lól. Az bsztrkció áltl nézőnek elképzelnie nem kell vlmit, ugynúgy mint hogy esetleg egy relist ábrázolásnál művész előírj zt bizonyos jelenetet, így önmg felé fordulht. Ez z önmgáb vló mélyedés mivel Szentlélek templom is

16 vgyunk vlmilyen módon z Isten felé irányíthtj tekintetet. Ilyen értelemben z bsztrkció zz kevesebb ábrázolás és figurlitás elhgyás trnszcendenciához segítheti nézőt. Gondoljunk bele, hogy ez mennyire nem egyedi és nem új gondolt! Hiszen mg liturgi is csup bsztrkcióból áll! A szentségek megjelentetése legtisztább bsztrkció! Vlmi ilyen irányb kéne mozdulni szkrális művészetnek is. Ezzel nem csinálnánk semmi újt vgy forrdlmit, hnem pontosn z egyháznk ezeket z ősi hgyományit élesztenénk fel. Az, mi későbbi időkben minderre geometrikus tisztságú, emelkedett vizuális szimbólumrendszerre figurális kötöttségekkel rárkódott, zt éppen z bsztrkt művészet áltl tudjuk megtisztítni. A kortárs művészet és néző között, bár világnézetét tekintve sok közös, z értelmezés és befogdás tekintetében mégis ngy távolság érződik. Mi z ok nnk, hogy z elvontkozttott műveket kevésbé értik z emberek? Rengetegszer hngozttjuk, hogy minél kisebb korbn, minél több jó minőségű kortárs művet kellene gyermekeknek látniuk hhoz, hogy mi vizuális nyelv sjátjukká tudjon válni. Ez felnőtt korbn bizonyár sokkl nehezebb, viszont ott is csk zt tudom mondni, hogy sokt kellene látniuk. Ugynúgy tnulndó vizuális nyelv, mint verbális. Nem hitokttásbn, hnem vizuális kultúránkbn, művészeti nevelésünkben keresendő hib. Az elenyésző rjz és művészettörténet órszám muttj, hogy képzőművészeti nevelés súly csekély, még társművészetekhez képest is. Az bsztrkt művészeten belül nemcsk olyn műlkotások vnnk, melyek zt szolgálják, hogy közelebb kerüljünk Istenhez, hnem olyn művek is születnek, melyek trnszcendenstől vló teljes elfordulásr hívják fel figyelmet. Hogy lehet tájékozódni z elvontkozttott művészetben? Mindenképpen nézőnek tnultságár vn szüksége és rr finom intuíciór, mellyel megérzi, hogy mi sugárzik ki z dott lkotásból. A szép és rút foglm is ide trtozik. Újr fel kell fedeznünk, újr kell tnulnunk, hogy szép és jó foglm szorosn összetrtozik. Még h mnpság vnnk is olyn tendenciák, melyek rútnk dicsőítését helyezik előtérbe sőt kifejezetten félnek széptől, mint ktegóriától zért ez nem homályosítj el szépnek létjogosultságát vgy foglmát! Persze becsphtnk bennünket bizonyos rfinált törekvések, viszont nem hiszem, hogy ez trtós lenne. A hmis prófétság szerintem hmr lelepleződik, még kkor is, h ez vlmilyen műlkotás készítésében jelenik meg. A szépség és jóság mint Isten ttribútumi, nem kérdőjelezhetőek meg! Én hiszek bbn, hogy egy műlkotás, melyik szép, z jóságot is sugároz. Ahol szépség és jóság vn, ott már szeretet vn, ott már Isten vn!

17

18

19 KORTÁRS EGYHÁZZENE? BESZÉLGETÉS KINCZLER ZSUZSANNÁVAL Budpest Kinczler Zsuzsnn Mgyr Egyházzenei Társság, és z Európi Protestáns Egyházzenészek Szervezetének (EKEK) vezetőségi tgj, krvezető, kántor, z Evngélikus Hittudományi Egyetem Egyházzenei Tnszékének okttój. Az Ars Scr Fesztivál kpcsán z egyházzenészt kérdeztük. Szöveg és fotó: Glmbos Ádám zene és szkrlitás kpcsoltáról

20 Mi számít kortárs művészetnek? Kortárs lkotásnk számítjuk mindzon műveket, melyek npjinkbn születnek, npjinkbn keletkeznek, vgy leglábbis nem idősebbek ötven évnél. A zeneszerzésben huszdik százd lpvető változásokt hozott. A százd közepére már úgy tűnt, zene most szűkebb értelemben véve z európi zenére gondolok, kihsznált 12 fokúság dt összes lehetőséget. Ezzel párhuzmosn, z elektromosság áltlánossá válásávl, hnghordozók elterjedésével új iprág született, zene ipr. Különösen gyorsn fejlődött szórkozttó ipr. Az úgynevezett komolyzenére megtorpnás, útkeresés volt jellemző, míg könnyűzene melynek gyökerei szórkozttó zenében keresendők, hihetetlen fejlődésnek indult, s bevonult szkrális szféráb is. Mi kortárs zene? H ezt kérdést feltenné z utcán, s megpróbáln sttisztikát felállítni, zt hiszem ngyon különleges dtokt kpn. Mit jelent szkrális zene? A szkrális zene tágbb értelemben vllásos élményhez kpcsolódó mű. Egyházzenészként viszont zt mondom, z egyház liturgikus életéhez köthető lkotás. A liturgikus lklom meghtározás is sok változáson ment keresztül, különösen is felvilágosodás kor ót, ugynúgy, mint z áltlánosságbn hsznált istentisztelet felfogás. Könnyű dolgunk vokális zene esetében, hiszen szöveg iránymuttó. Nehezebben megfoghtó ugynkkor tisztán hngszeres zene. Ilyenkor először z orgonzene jut eszünkbe, de különösen brokk kor kedvelte z egyházi szonátákt, melyek többnyire vonósokr íródtk. Születnek m új szkrális zenei lkotások? Igen, mi korunkbn is születnek új lkotások, bár z elmúlt húsz évet tekintve számuk nem túl mgs. Ennek is több ok vn. A megrendelések hiány, zz mecentúr hiány, mely konkrét igényt foglmzn meg, s egyben finnszírozná is z lkotót és művek elődóit. S befogdó, értő, nyitott, újr vágyó közönség, gyülekezet. Az egyházzenében z évszázdok során különbséget tettek z értelmi és érzelmi befogdás között. A felvilágosodás kori ód például z értelmet célozt meg zene eszközeivel, míg lelki énekek (Geistliches Lied) elsősorbn z érzelmeket. M ilyen különbségtétel nem ngyon érezhető, zenétől zt várjuk, hogy gyönyörködtessen. Sjnos z egyházzene is egyre ngyobb mértékben vált fogysztói társdlom részévé. Igényeket szolgálunk ki, s minimális mértékben fogllkozunk z igények támsztássl.

21 Miért trtunk z újtól? Ennek z egyik ok ngyon szerteágzó zenei irányztok jelenléte. Ebben ngyon nehéz eligzodni. Az úgynevezett klsszikus zenén belül is ngyon sokrétű kínált. A kortárs művészet vontkozásábn ngy kérdés, hogy hol lenne ennek tere? Minden olyn mű, mi istentiszteletbe már nem beilleszthető, viszont egyházhoz köthető, z megszóllht z egyházzenei áhíttokon. Ebbe be lehet ikttni kortárs műveket is. Azonbn kortárs művek megítélése is kérdéses. A m élő zeneszerzőknek klsszikus művek feldolgozásit kortárs műnek számíthtjuk? Amennyiben nem, kkor m kortárs egyházzenei műveink ngy százlék nem tekinthető kortárs lkotásnk... A zenészek ngy százlék rekonstruálj kottképet, viszont nem játszik zenei elemekkel, lehetőségekkel. Sjnos ugynez befogdónál is érzékelhető. Tuljdonképpen egyik oldlról sincs nyitottság z újításr, mi zenei nyelv és trtlom megszóllttásár. Milyen lehetőséggel bír zene egy gyülekezet számár? Luther számár teológi és muzsik egymástól elválszthttln. Az istentiszteletben fontosnk trtott gyülekezet ktív részvételét, minek legfőbb eszköze z éneklés. Az éneklés elmélyít, reflektál, közösséget teremt, bekpcsol z isteni szféráb. Az éneklés közösséget formál, missziói htás vn, ugynkkor z egyén személyiség fejlődésének fontos eszköze. Énekelek, tehát vgyok. Válllom mgm, sebezhetővé válok. Hgyományt őriz, hgyományt teremt és identitást hordoz. Ez számunkr lutheránus korál. A m hsználtos egyházzene ngy részét klsszikus drbok lkotják. A jelen kérdéseire ezek is válszokt dhtnk, zonbn kortárs lkotóink gondolti így kiszorulnk gyülekezeti zenéből... Az egyházi könnyűzenének előretörése zért lehetséges, mert másik oldl vgyis kortárs egyházzene megtorpnt. Az egyházzenét z jogos vád éri, hogy konzervekből táplálkozik, nem produkál újt. Mi mi kor zenéje? Az, mit könnyűzenei ipr d nekünk? Vgy új kompozíció, de vlmely régebbi zenei stílus ktulizálás? Vgy helyet kpht z egyház életében zenei vntgrde is? Ez kérdéskör sok vitát vált ki, sokszor heves indultokkl, de megfelelő, vgy leglábbis sokk áltl elfogdhtó válszok még nem születtek. Várkozunk. Egy példávl élve, liturgikus orgonjáték lehetne kortárs lkotások helye, hiszen liturgikus orgonjáték z improvizációból táplálkozik. A liturgikus cselekményben nnk elemeire reflektálv szóll, szóllhtn meg. A tárgy tnítás itthon zonbn még gyermekcipőben jár.

22 Dobszy László egyházzenei munkásság irányztot meghtározt. Milyennek mi erőteljesen látj z ő szellemiségét? Dobszy tnár úr igzi polihisztor volt. Tudományos munkásság mellett kiváló tnár volt, komponist, krvezető, vlóbn teljesség igénye nélkül sorolv területeket. A rendszerváltás után, ddigr már kész tervvel rendelkezve indított újr hzánkbn felsőfokú egyházzenész képzést Zeneművészeti Liszt Egyetemen. Ferenc Ngy körültekintéssel és biztos kézzel irányított folymtokt. A pár évtizedes kihgyás után helyesen ismerte fel, hogy egyházzenész képzés kilencvenes években csk ökumenikus keretben képzelhető el. Ennek természetesen jelentős htás volt tntárgyi hálór is. Az első szkemberek befejezett tnulmányivl sokszor doktori iskol után most meg lehetne és meg kellene erősíteni felekezeti színeket, főiskoli szinten, vgy, hogy bologni képzésben nevezzük, BA szinten. Mi z, mi nehezíti z egyházzene előtérbe kerülését? Tudnunk kell, hogy m tlán legngyobb szkdék mgs művészet és mindennpi gykorlt között. A demokráciávl vló próbálkozás hozt zt, hogy mindenkinek mindenbe beleszólás vn. Az egyház korábbi gykorlttól eltérően nem rendel meg műveket, nincs szerepe új művek létrejöttében. Az egyház nem igényeket állít fel, hnem igényeket szolgál ki. Ennek művészet és itt nem csk z egyházzenére gondolok zonbn ngy vesztese. Az hogy zene mi legyen, erre ngyon sok elképzelés születik. Amennyiben ezt

23 konszenzusos döntés htározz meg, kkor ezt zene melyben egyre kevesebb lehetőség minőségi okttásr még jobbn meg fogj sínyleni. A korábbi időben hosszbb távon gondolkodott z egyház? Nem gondolom, hogy hosszbb távon gondolkodott. Másként gondolkodott. Egyház és művészet viszonyábn, mint nnyi minden másbn is, felvilágosodás hozott jelentős változást. Hiszen ddig, kultúr és művészet két fő pilléren nyugodott, rezidenciális, zz főúri, esetleg királyi udvrokbn, illetve z egyházbn. Aki művészi zenét szeretett voln hllgtni, z templomb ment. A felvilágosodás htásár zenei élet fő színtere koncertterem lett, megszületett polgári zeneélet. Egyre kevesebben jártk templomb, z egyház egyre kevesebbet áldozott művészetekre. Így színvonl z egyházzenei színvonl is, folymtosn csökkent. Másrészt, hogy társdlom széles rétegei eltávolodtk z egyháztól, úgy eltávolodtk művészetektől is. Ezeknek folymtoknk következményeit éljük meg mind mi npig. S ehhez járultk különösen hzánkbn z egyéb történelmi és társdlmi nehézségek, melyekkel folymtosn küzdünk. Egyúttl ne feledjük el zt jelentős változást sem, melyet hnghordozók megjelenése jelentett. M z internet segítségével mindig, mindenki, s mindenféle zenéhez hozzájutht pár kttintássl. De vn zért egy új út, új lehetőség is: koncertéletbe vló bekpcsolódás társdlom ngy része számár már ritkán megengedhető luxus lett. H z egyház teret d színvonls zenének, kkor társdlom szélesebb rétegeinek dht kulturális élményt, s ezzel e terület missziói terület is lesz. Az egyház is érzi zonbn, hogy gond vn. Változásr vn szükség, hiszen zene és zon belül is z éneklés, személyiség formáló erő, közösség formáló erő, hgyományt és identitást őrző erő. A Mgyr Egyházzenei Társság ökumenikus lpon igyekszik z egyházzene ügyét elősegíteni. Milyen ez közösség? Az ökumené köztünk, egyházzenészek között ngyon jól működik. E területen is sokt köszönhetünk Dobszy tnár úrnk, ki rendszerváltás után ökumenikus keretben indított újr Zenekdémi Egyházzene Tnszékét. A tnszék munkájávl párhuzmosn, hhoz szorosn kpcsolódv indult társság élete is. Az egyházzenei örökség közös kincsünk, kipdhttln forrás. Megőrzése, ápolás, művelése és továbbdás közös feldtunk, felelősségünk. A kollégákt ismerve úgy gondolom, mindegyikünknek vn komoly, személyes küldetéstudt is, hiszen egyházzenésznek lenni m nem túl egyszerű feldt.

24

25 SZAKRALITÁS ÉS IRODALOM BESZÉLGETÉS GÜLCH CSABA KÖLTŐVEL Győr Mit jelent szkrális irodlom? Milyen irányb mozdul kortárs lír? Lehet-e őszintén verset írni? Gülch Csb költőt, újságírót kortárs mgyr líráról, z irodlombn rejlő szkrlitásról kérdeztük. Szöveg: Glmbos Ádám; fotó: Stoller László

26 A mi irodlomnk melyek meghtározó témái? A kérdés kpcsán gyerekkorom jut eszembe, mikor nyár végén ngynyám és édesnyám vezényletével, kor esti csládi progrmként különféle vegyességeket tettünk el: svnyúságot uborkából, pprikából, zöld prdicsomból, káposztából, vgy lekvárt szilvából, őszibrckból, szőlőből. No meg korbeli élvezeti szerként rumos gyümölcsöt eper, meggy, cseresznye, körte, lm, szilv, vlmi eszméletlen érlelt romávl, három literes, celofánppírrl zárt dunsztos üvegekben. Szóvl szerintem, mi, vgyis legszorosbbn behtárolt kortárs, velünk élő mgyr irodlom vlmiféle svnyú-édes vegyes rázott, vgy ngy üstben, udvrbn izzított ktlnbn röviden-hosszn rotyogttott termék, mellette vsárnpi ebéd utáni csiklndó, mámorító desszerttel. A témtár végtelenül széles, ugynkkor már-már nyomsztón szűk. Csládtörténet, bűnvllás, szerelem, erotik, kicsi bölcselet, istenkeresés, rátlálás, bizonyságtétel, üzenet, meghökkentés, olykor öncélún esztétikus, máskor borzongtó krimi, megint máskor már-már pornós kitárulkozás. Hosszn sorolhtnám z elmúlt tizenöt-húsz évben született irodlmi végtermékek mozgtó tengelyét, meghtározó középpontját. Az uborkát, pprikát, prdicsomot, káposztát, de z epret, meggyet, körtét, z lmát és szilvát is. Nekem mégis hiányzik vlmi! Az régi íz, miért hjdni könyvhetek kínáltából felém kiáltott Glgóczi, Jóki Ann, Hernádi, Fodor András, Csoóri, vgy éppen Ngy Gáspár, Lktos Menyhért, Konrád, Csurk és Vs István, Sütő András, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aldár és Frks Árpád, Szilágyi Domokos és Hervy Gizell. Amiért vártm z évente frissülő ízeket: Hjnóczyt, Csengeyt, Bereményit, Kiss Irént, Tóth Erzsébetet, Lezsák Sándort, Ördögh Szilvesztert. Órákig sorolhtnám őket is, miként nyolcvnkilenc után nyugti mgyrokt, kik z Illyés-féle sokágú (pán)sípból különleges hngokt hllttk, immár Mgyrországon: Htár Győzőt, Tűz Tmást, Domhidy testvéreket, Andrást és Miklóst, Csokits Jánost, Mjor-Zl Ljost, Gömöri Györgyöt, Máté Imrét, Csiky Ágnes Máriát, Forri Esztert, Vándor Györgyit, Sáry Évát, Ferdinndy Györgyöt, Trdos Tibort és Fejtő Ferencet. Htlms sereg, különféle erős, rendíthetetlen, állhttos és tiszt lkultokkl Szóvl vissztérve kérdéshez: igzából nem tudom, hogy mi mi irodlom témáj, mert kövezzenek meg! egy részét tudtosn elkenik, számomr értelmezhetetlen szóvl illetett posztmodern, posztvntgrd irányztok, értelmezhetetlen performnce megnyilvánulások. Pedig z vlóság, mire Glgóczi Erzsébet zonnl regált, mit Ngy Gáspár rögtön tiszt és mindnnyiunk számár érthető, befogdhtó szvkb fogllt, z m is létezik. Tlán néhányt mellőzni kellene képzelt, átvett vgy örökölt (poszt)szárnykból és tükör rcát tisztességesen le kellene tkrítni, hogy látv láthssuk és láttssuk, teljes-tiszt vlóságábn

27 önmgunkt. A kortárs regények olvsás elterjedt, zonbn kortárs lírát ngyon kevesen olvsnk. Mi lehet ennek z ok? Nemrégiben mondt vlki, hogy költőknek kellene z olvsóközönséghez közelíteni mitt, hogy kortárs mgyr vers olvsott legyen. Vgyis poétákon múlik, hogy kell-e, befogdhtó-e, élvezhető-e, és még sok más -e, vgyis hogy kortárs lír kelendő porték legyen, hogy volt még, ngy korszkként z ezerkilencszáznyolcvns években. No, de most lefelé süllyedünk, népszerűségi index Ady, Kosztolányi, Tóth Árpád, Juhász Gyul, József Attil, Szbó Lőrinc, Áprily, Dsid, Reményik tlpáig sem ér. Igen, vlóbn sok múlik költőkön, mert vers, lír szépség és bölcsesség mennyei páros, miben, h egyik, de mostnábn mindkettő csorbul, kkor, kimondom egyszerűen, kit érdekel? Mennyire tud vgy kr őszinte lenni z irodlom? Trtok tőle, hogy sokn mi mgyr irodlom különféle csptokbn játszó, bndázó vgy tlán nem is kellenének z idézőjelek? lkotói üres, értelmetlen pózokb merevednek, kemény fából, erősre frgott, cifr, gykrn szemérmetlen, sőt gusztustln álrcok mögé bújnk. És rádásul ezek mögül nem látszik szem, mi bizony, sok mássl együtt, még mindig lélek tükre. Nincs mögötte tlán közhely? mondnivló. Számomr mindez zért érthetetlen, mert szbd sóhjtássl, mezítelenül fogdott enyhe nyári esővel, édesnyánk kezének melegével, hófehéren csillámló gyönggyel egyenlő értékű tiszt szó. Az őszinteség. Ami örömet, biztonságot, lelkiismeretnek égre nyíló blkot jándékoz. Rádásul, npi őszinteség, köznpi fekete-fehér mulndó, Szent Pál-i igen-nem beszéd, folyton felejtődik, de mgyr nyelv gyönyörű szvib, végtelen árnyltságáb csomgolt, rejtett vgy mg ptyolt vlóságábn kínált üzenet, vers, z elbeszélés, regény százdokt, korszkokt, nemzedékeket, irányztokt, stílusokt él túl. És bizony hmisság, z álság, módoltság, z öncélúság, hzugság, z üres prűdség vgy éppen pornográfság még száz, meg sok száz év múlv is nykon csíphető. Az lkotás közeli rokon, tlán testvére kell, hogy legyen z imádságnk, mikor Isten felé fordulunk, mikor hálát dunk, szólongtjuk, mikor kérdezzük, mikor kérdés nélkül válszt kpunk. S ebben kegyelmi kpcsoltbn Isten és ember, lkotó és befogdó, csk tisztság lehet jelen, csk tisztság munkálht, csk tisztság lehet z, mi körül forog világ. Messze mentem! Mrdjunk földön: mi mgyr irodlom drbokr szkdt. Hiányoznk z ikonok, kikhez, kár mindenséghez mérhetőek lennénk. Hiányoznk zok hiteles, szűzhó gondoltú, szvú lkotók, tollforgtók (hol vn már toll?), kiknek minden szv, mondt mögött z igzság világol.

28 Mennyire érzékelhető z istenkeresés z irodlombn? Istent bevllottn vgy éppen némságb rejtve, de mindenki keresi. Hát még z írók, költők! Vlki zt mondt nekem egyszer, hogy teist költő nem létezik. És igz vn! Az irodlom és főleg lír, költészet z imádsághoz áll legközelebb. Formájábn és trtlmábn is. Formájábn feszes, trtlmábn lélekből fkdó szvk, mondtok, kérdések, kérések, háldások, megbékélések, megtérések, megértések mitt. Minden vers egy-egy imádság. Hogy most mi helyzet? Keveset vgy furcsán imádkoznk, főleg kérnek z emberek. Istenkeresés? Ez vlmiképpen olyn, mint, mikor bizonytlnul botorkáló ember biztos kpszkodót keres, mi mentén előbbre, céljáig mehet, érhet. Ilyen bizonytln, botorkáló, utt kereső, kérdező, vágykozó lkotó megnyiltkozás számos versben, novellábn, regényben megjelenik. Aki keres tlál, trtj régi bölcsesség. Aki keresi Istent, kár z irodlmon keresztül, írói-költői megnyiltkozásokon keresztül is, előbb-utóbb tőlünk, tőle független kegyelem segedelmével megtlálj. Mi szkrális művészet? Hogy jelenik meg ez z irodlombn? Ez most ngyon rövid válsz lesz: el kell olvsni Adyt, József Attilát, Pilinszkyt, Vs Istvánt, Zelk Zoltánt, Beney Zsuzsnnát, Vsdi Pétert, Ngy Gáspárt, Szbó Ferencet, Czigány Györgyöt! Istentől hoztk-hoznk üzenetet, mit szóról szór átdnk, mit esténként, Teremtőt szólítv imádkozni lehet. Ami szent, mi művészet. Ars scr! Sját lkotásinál mit érez mértékdónk? Hogyn születik egy vers? Az őszinteséget. Azt, hogy leírt történés, érzés, sóhj, simogtás, ölelés, im, meghjlás, bűnbánt, bocsántkérés igz legyen. Egy lklomml írtm egy olyn ciklust, mi vlóságtól távoli fikció, és mi előtte és után született, nnk minden szv, történése, megnyiltkozás igz. Mondhtnám: minden úgy és megtörtént legprányibb részletig, hogy megírtm. Hogy miként születik vers? Ngyon keserves, nehéz, de örömteli és várv várt folymt. Minden szóért, mondtért, rímért, ritmusért, minden írásjelélt, címért, végső elengedésért meg kell szenvedni. De boldogn! Csk így szbd odállni dossziévl Isten elé!

29 Gülch Csb: Az első (Sirálynk) Legjobbn z első szög kínozz meg, szggtj, tépi fel kereszt húsát. Hófehér lepelben vcog, remeg, húsvétot vár gyrló nyomorúság. Legjobbn z első csend gyötör, z első ném perc, törékeny hllgtás. Kósz álmokr szkd z éjjel, z ébredés fénye lopott látomás. Legjobbn z első könnycsepp éget, mohó tűzként irmlik rcomon. A sós prázsbn szomjzó remények gyöngysorrá fgynk friss hvon. Legjobbn z első ígéret fáj, z üvegtócsák hmis rgyogás. A jég verte gyümölcsös mgányábn mgunknk hitt éden földi más. Legjobbn z első szirom sérül, teremtés titkát perzseli np, mikor tükör kopott szegletében z ezüstlő bűnök elénk hullnk. Legjobbn z első imát féltjük, szívből felrémlő hngokt. Isten mosoly z örök válsz, tó vizén virágzó lkonyt.

30

31 EURÓPA ELVESZÍTETTE IDENTITÁSÁT? BESZÉLGETÉS FINTA JÓZSEF ÉPÍTÉSSZEL Budpest Fint József építészt, Mgyr Tudományos Akdémi rendes tgját és Mgyr Művészeti Akdémi lpító tgját szkrális építészetről, templomépítészet lehetőségeiről, vlmint z európi- és keresztény identitásról kérdeztük. Szöveg és fotó: Glmbos Ádám

32 Mit jelent Önnek z lkotás? Evidenci, z életem része. Az lkotás ngyon ngy öröm és elsősorbn játék. A játéknk vn egy olyn természetes öröme, mi csk gyermekekben vn meg. Amikor felnőtt játékkedvét elveszti játék legnemesebb igzságérzetével és hitével, kkor legjobb, h bbhgy mindent! Én szeretek játszni! Az építészet zonbn nemcsk játék, hnem szolgált és szolgálttás. Én kevésbé hiszek bbn z építészetben, mi szkrlitást tekinti fő feldtánk, sokkl inkább bbn, mi kifejezetten szolgált. Azz olyn épületeket és térstruktúrákt dni z embereknek, miben jól érzik mgukt benne. A funkciónk megfelelő építészet mennyire nehéz? Európár tekintve jelen kulturális és filozófii értelemben rettenetesen átmeneti vgy változó kor, melynek lsscskán nincs filozófiáj. Európ keresztény filozófiát próbálj feldni, más pedig nincs. Az információs robbnás, számítógépes korszk átmenetisége hogy még nem emésztettük meg ezt korszkot kultúránk árt, hiszen nem egy stbil, hnem átmeneti kultúrábn élünk. Ez z építészetben és képzőművészetben különösen jelentkezik. Az átmeneti korok nem igzán rr vlók, hogy legjobbt hozzák ki z lkotókból. A m építészete végtelenül divergens (szbálytln, nem szokványos szerk.) hngultú! A függönyfls építészet nem örök érvényű. Amennyiben ötven vgy száz évet megél egy mi modern épület, kkor lehet, hogy sokt mondok. Nem biztos, hogy ilyen korszkbn jó élni. Krúdynál olvssuk, hogy Szindbád zt mondj rr, hogy átmeneti kor, hogy nem krok átmeneti korbn élni! Ezzel így vgyunk mindnnyin. Ez kor nem igzán rr vló pont zért, mert filozófiáj instbil, hogy szkrális művészetek kiteljesedjenek benne. Mivel kor építészete gyorsuló időt szolgáló, picot kielégítő építészet, ezért ebben z építészetben morális rész m hsználton vn. Ebbe zonbn szép is beletrtozik. Dávid Ktlin egy tnulmányábn rról ír, hogy korábbi korok építészetét sem lpvetően művész hitbéli meggyőződése, hnem megrendelő kívánság htározt meg. Így ő egészen gótikáig visszmenőleg zt mondj, hogy hhoz, hogy hitet és filozófiát megfoglmzó épületek vgy lkotások szülessenek, szükséges z fjt háttér, mely kvlitás mellé legnemesebb kivitelezést igényli. Miért nem születnek m olyn épületek melyek mrkáns filozófiát képviselnek? Erőteljesen foglmzv zt mondnám, hogy zért, mert buták megrendelők. A stíluskorszkokbn egészen huszdik százd elejéig megrendelő, mely legyen egyház, állm, vgy üzleti képviselő, áltlábn

33 ngyon kulturált volt és ugynkkor tudt, hogy mit kr. A mi megrendelők ngyon kis része kulturált és áltlábn nem tudj, hogy mit kr. Amit áltlábn krnk, z ngyon rövid távú megtérülés. Amikor Mediciek rendeltek vlmit, vgy z dott páp vgy knonok megrendelték reimsi ktedrálist, vgy Notre Dme-ot bár lehet, hogy emberileg sok gyrlóságot követtek el, vlójábn ngyon kulturáltk voltk. Akkor kultúr megrendelői és z lkotói oldlról egyránt mgs szinten volt. A huszdik százd közepétől ez megváltozott és jelenre nem ngyon érvényes. Miért fontos jelentős épületek, városképileg meghtározó pontok létrehozás? Bizonyos épületeket z állmi létezést, z állm ngyságát és nnk kulturális színvonlát muttják. Itthon még h szándék meg is lenne ez z elhtározás szintjére sjnos még nem emelkedett. Ez ngyon meglátszik zon, hogy z építészet mint olyn nem igzán szerepel z állmi krt kifejezésében. Budpest földrjzi fekvése, szépsége és örökölt kultúráj rr rendeltetett, hogy Közép-Európ okttási-, kulturális- és turisztiki centrum legyen. Az csod, mit Dun jelent, z pártln. Ezt látványt még mi építészek sem rontottuk el nnyir, hogy ne lehetne helyrehozni. M z építészet mint kultúr nincs központbn. Korábbn városok képét erőteljesen meghtározták templomok. M mi htároz meg egy várost? Sjnos nem budpesti, viszont kisebb városok vontkozásábn még mindig meghtározók egy város rcultábn templomok. A mgyr templomépítészet így Benczúr László, Ngy Tmás vgy Mkovecz Imre templomi közelmúltjábn is ngyon meghtározó épületekké váltk. Ezek ngyon jó házk, jobbk mint z átlgos építészeti minőség, zonbn ezek kisebb helyeken épültek. Ott ugynis szkrlitás még ngyon domináns tud lenni. Egy ngyvárosi léptékében és itt nemcsk Budpestre gondolok már egy templom nem tud városképileg olyn szinten meghtározó lenni. Ön is több templomot tervezett... Én szerencsétlen voltm templomimml. Eddig három templomot terveztem. A kolozsvári zért nem épült meg rendes formájábn, mert Ceusescu nem engedte meg, hogy torony Fő utc felé legyen. Egy ottni építész ennek megfelelően lkított terveken...

34 A másik templomom Százhlombttán épült. A vllás szempontjából nem éppen elkötelezett városi tnács zt gondolt, hogy h épült városbn egy Mkovecz templom, kkor épüljön egy ellen-templom is. Ott létre tudott voln jönni egy jópof dolog, hogy Fő téren, régi ngy vidéki városok rcultánk megfelelően z egyik oldlon egy ktolikus, másik oldlon egy református templom áll. Ezt először városvezetés részéről szerették voln, mjd megijedtek gondolttól. Végül Mkovecz templomát közel száz méterrel eltolták Fő térről, z enyémet pedig letolták domboldlr. Ez fjt páros ezáltl nem tudott teljes vlójábn megjelenni. Ezen kívül terveztem egy bptist központot Csáktornyár, Horvátországb. Ott egy bizonyos ideig ellenőrizni tudtm z építkezést, zonbn egy idő után megszkdt kpcsolt. Ezt z épületemet zót sem láttm. Igzából százhlombtti templomom hol pénzügyi okokból templom egyik lényegét, ngy felvonuló rámpát elhgyták épült meg igzán. Milyen lehetőséget lát templomépítészet területén? Amennyiben templomépítészet mégis továbblépne önmgán, kkor fontos lenne, hogy ne csk templomokbn gondolkozzunk, hnem keresztény gócok, életközösségek létrehozásábn. Erre ngyon sok péld vn már, és itt is elkezdődött felismerés. A templom önmgábn jó, viszont ngyon fontos lenne, hogy keresztény tnítás, filozófi mint életform úgymond templomi-, szkrális-, okttó közösségben és építészetben jelenjen meg. Csk templomot építeni m már nem érdemes! Olyn szkrális központokr vn szükség, hol z emberek z idejük ngy részét hsznosn el tudják tölteni. Amilyen módon Európ m feldj mg keresztény kultúráját és plurlitást és helyette egy ál-liberális kultúrközeget lkít ki, ez Európ önfeldását jelenti. Amennyiben Európ mg filozófiájávl, életformáivl, kulturális formájávl közeljövőben nem ébred fel, kkor turisztiki központtá válik és mint kulturális

35 értelemben vett Európ, megszűnik létezni. Milyen ébredést vizionál? Az egyik z ökumené lehetne. Az, hogy keresztyén világ még mindig nem tud összefogni, z borzsztó! Rá kellene ébredni, hogy lutheránusság, kálvinistság és pápistság így együtt nem ellentétes vonultok, hnem egyfjt plurlitást és kultúrát jelentenek. Ez z összefogás h ngyon rövid távon nem történik meg, kkor keresztyén kultúránk Európán belül vége. Mgyrországot tekintve hogy látj mi helyzetet? Vlójábn nem döbben rá z egész nép, hogy eddig is sok volt gond, viszont identitásunkt, nyelvünket és kultúránkt meg tudtuk őrizni. Borzsztó, hogy politiki küzdelmek felőrlik z országot. Rossz hngult! Engem zvr bloldl jelszv és rezsicsökkentés jelszv is. Azt gondolom, hogy jobbn kellene mgyr kormánynk keresztény etikár, kultúrár, z együttlétünkre bzírozni jövendő válsztásokon. Amíg politik ilyen mértékben szembefordítj z embereket és z emberek erre kphtók, mert nincs kiforrott identitásuk, ddig óriási bj. Az egyház tnításából eredően pártpolitiki érdekek fölötti, mgsbb normát képvisel... Az egyház sokkl keményebb propgndávl, szókimondóbbn, és világibbn kéne, hogy bevtkozzon nemzet jövőjébe. Ezt régen megtették! Nem lehet elképzelni zt, hogy Erdélyben mgyrság megmrdt voln templomok és z egyház nélkül! A mgyr kultúrát, z irodlmt, z egymás melletti kitrtást, z összetrtozást z egyház trtott szellemiségével fenn. Miért nem trtj z egyház feldtánk zt, hogy mgyrságot vlhogy morális értelemben összetrts? Ön szerint mi hiányzik ehhez? Elhivtottság, felismerés, tudás, emberi ngyság, szolgált és lázt. Én mgm gyermekkorom ót egyházi környezetben nevelkedtem. Ngypám Klotszeg református esperese volt, z unoköcsém szintén, míg ngynénéim férjei és két másod-unoktestvérem is református lelkipásztorok. Így mindig templom-közelben éltem. Még csládon belül is ngyon kiváló és ngyon rossz lelkipásztorokt ismertem. Volt olyn, ki flu pj volt, míg más ismerősöm bár ngyon mgs szinten prédikált mégsem tudt megértetni mgát hívőkkel. Olyn emberekre vn szükség, kik hitelesen, z dott emberekhez tudnk szólni! Nemhiáb vnnk olyn gyülekezetek, hov zrándokolnk z emberek. Hiszen vnnk helyek, hol tiszt tnítássl és erkölcsi beszéddel lehet tlálkozni. Ebből kéne minél jobbn erősödni hhoz, hogy z egyház vissznyerje zt helyét, mi hivtott számár.

36 A művészet tuljdonképpen nem más, mint áttörni tényeket és eljutni vlósághoz. Pilinszky János