TARTALOM. játékszín S Z Á N T Ó J U D I T. vendégjátékok. négyszemközt. világszínház. szemle. drámamelléklet

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I I I. É V F O L Y A M 3. S Z Á M M Á R C I U S F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z T Ő - H E L Y E T T E S : C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , TARTALOM játékszín S Z Á N T Ó J U D I T A virág hzi (1) G Y Ö R G Y P É T E R Trtuffe, vgy z ifjúság édes vrázs (5) K O L T A I T A M Á S Szebb z emlék, mint z élet" (9) V A S S Z S U Z S A Krisztus színpdon (11) SOM LY AI JÁNOS A lebontott hotel (15) S Z. J. Vásárfi Glíciából (18) M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, Budpest VII., Leni n körút Levélcím : 1906, postfi ók 223. A ki dásért fel el : Sikl ósi Norbert vezéri gzgtó Terj eszti M gyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknéi, Post hírl püzl etei ben és Post Központi Hírl p Irodánál ( K H I, B u d p e s t V., J ó z s e f n á d o r t é r 1. ) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl K H I pénzforgl mi j elzőszám ár El őfizetési díj : 1 é v r e 3 6 0, - F t, f él é v r e 1 8 0, - F t Pél dányonkénti ár : 30,- Ft Külföl dön terj eszti Kultúr Külkereskedelmi Váll l t, H Budpest, Postfi ók 149 Indexszám : vendégjátékok D U R Ó G Y Ő Z Ő Pekingi oper" (20) F Ö L D E S A N N A TIP-vendégjáték, 1984 (25) P Á L Y I A N D R Á S Quo vdis, Irydion? (29) S Z E N T G Y Ö R G Y I R I T A Műhely Színház Belgiumból (30) négyszemközt B A R T A A N D R Á S Beszélgetés Mjor Tmássl igzgtói működéséről (32) F. A. A profizmustól személyességig (35) Atheneum Nyomd, Budpest Íves m gsnyom ás Fel el ő s vezető: Szl ávik András vezéri gzgtó HU ISSN világszínház C S Á K I J U D I T Kilsznk fények? II. (39) J O A N M E L L O A N Az meriki regionális színház (43) B o r í t ó n : G á s p á r S á n d o r ( A l f o n z ) é s M r g i t i Á g i ( M á l i néni ) Játékszín Füst Mil án- el ő dásán A h á t s ó b o r í t ó n : C s á n y i Á r p á d d í s z l e t e T r t u f f e v á r s z í n h á z i e l ő d á s á h o z ( I k l á d y L ás z l ó f e l v é t e l e i ) szemle KOVÁCS DEZS Ő Tnuljunk gyorsn, könnyen Shkespere-t olvsni! (47) drámmelléklet F Ü S T M I L Á N Máli néni

3 játékszín SZÁNTÓ JUDIT A virág hzi A Máli néni Játékszínben A közvélemény számítógépe kedves-nek" ígérkező esti szórkozást dobott ki, mely bizonyár jól illeszkedik mjd Játékszín új profiljához, lpok többnyire másodvonlbeli kritikusikt küldték ki. Akdt dolg szájpropgndánk, míg elterjedt hír: körúti szín-pdon eseményhez lehet sszisztálni. Jelentékeny mgyr ősbemuttó, dekvát, korszerű elődásbn, középpontjábn egy olyn lkítássl, mely máris z évd egyik vezető teljesítményeként trthtó számon. Ki tudj, fény derül-e vlh rejtélyre: miért süllyesztette Füst Milán írósztlfiókb ezt húszs évek végén-- hrmincs évek elején született komédiáját (bár még ez keltezés is csupán következtetéseken nyugszik); neki, sebeit monomániásn dédelgetőnek e mű mellőzése még csk nem is fájt, írásibn említést sem tesz ról - igz, ezúttl mellőzés tőle mgától eredt. Vjon eleve nem látott esélyt számár, holott látszólg sokkl kedvezőtlenebb esélyek-kel induló Boldogtlnokkl s később I V. Henrik királlyl nem röstellt kilincselni, utóbbivl még külföldön is? Persze korántsem bizonyos, hogy Máli nénire - ellentétben z elődás egyik bírálójánk vélekedésével - feltét-lenül siker várt voln mg korábn. Expozíciój, lphelyzete megtévesztésig hsonlít z egykorú nemzetközi pic termékeire, z írógépmesék és meseutók világár, vgyis z kkori, ngyon is szűk, ngyon is körülírt közönségtáborbn olyn beidegzettségeket pendíthetett voln meg, melyek meg-sértése, felborítás ztán ngyon is sérelmesnek tlálttott voln. H viszont rendező megpróbál nem tudomást venni mű igzi krkteréről - melynek érzékeltetésére korbeli mgyr rendezők-nek múgy sem voltk eszközeik -, kkor Máli néni egyszerűen elszürkül, jelentéktelenné válik. Hiszen kevés ben-ne z exportdrám műfjától elvárt látványosság, színesség, szereplőket pedig cskis többértelműség élteti, egyértelműnek játszv - és szereplők még Molnár Ferencnél is lposn egyértel műek - megszűnnek élni (mint hogy Molnár-figurák egysíkúságukbn ngyon is látványosn elevenek, leglábbis egyfjt színpdi konvenció és stílus értelmében). Meglehet tehát, hogy Füst Milánnk éppenséggel szerencséje volt; furcs, ferde szerencséje persze, milyen egész színházi fejlődésünkhöz illik: Máli néni, bukások emlékétől nem terhelve, pontosn kkor bukknt fel mg érintetlenségében, mikor színház tolmácsolni, közönség érteni és élvezni tudj. Hogy közben z író rég hlott, és míg élt, nem válhtott mgyr és z egyetemes drámirodlomnk zzá jelentős, irányt szbó egyéniségévé, kivé minden meglevő, töredékes jel szerint válhtott voln, z bizony szomorú. Cserébe most, 1984/85-ben vn egy ngy színházi sikerünk. Jó lenne leglább most nem lekésni ról, és meg-szívlelni, mit ez jó fél évszázdos modern játék mánk mond, életről, drámáról, drámáról z életben s z élet-ről drámábn... Füst Milán, ki - drámáihoz 1957-ben írt, meglehetős szívszorító előszvábn - rezignáltn vllott mgát kétségtelenül drámi tehetségnek ", ugynitt zt írj: Boldogtlnok után úgy döntött, hogy bbhgyom relist drámávl vló minden kísérletezésemet, nnál is inkább, mert bennem levő démon eb-ben műfjbn nem tombolhtj szbdon ki mgát ". Aztán eltűnődik: de hát kkor milyen drámi stílust válsszon, hiszen nézete szerint ilyenből összesen csk háromféle létezik: görögöké, Shkespere-é, vlmint modern relizmus-nturlizmus; no meg néhány egyé-ni stílus, például Meterlincké vgy Crommelyncké. Ilyen egyéni útr kívánt lépni ő is Henrik királlyl. A Máli néniről viszont itt is megfeledkezik, h-csk nem rá vontkozik következő pejortív utlás: ( Boldogtlnok után) régebben kísérleteztem még vele (ti. nturlist drámávl) egy ideig, de soh többé nem sikerült fából vskrikát megcsinálnom". Pedig hát sikerült. A fenségestől nevetségesig csk egy lépés z út - mondják frnciák. A kommersz vígjátéktól groteszkig még ennyi se - vriálhtnánk. Persze, lehet ez groteszk, ez lényegi képtelenség (szándékosn nem művészi ktegóriává lett bszurd " szót hsználom) szándéktln, tehát művészietlen ( hrmincs évek mgyr vígjáték- és bohózti termésé-nek minden sorából csk úgy süt felénk képtelenség szándékoltln önpródi). Am h z író világ- és emberlátásánk immnens velejárój, kkor olyn művek születhetnek, melyek z évtizedek múltávl egyre modernebbnek tűnnek. Hiszen ez Feydeu XX. százdi hlhttlnságánk titk is, noh - briliáns technikus lévén -- z ő drbji egy z egyben is htásosk és sikeresek; z elmúlt évek hzi Feydeu-kuhusz jól muttj kétfjt megközelítés polrizálódását, bár kritikánk áltlábn csökönyösen összemoss őket. Füst Milánt viszont - s ez mesteremberi gyengeségét, írói és drámirói ngyságát muttj - nem lehet kétféleképpen is jól játszni. Mint már utltm rá, Máli néni kom- Füst Milán: Máli néni (Játékszín). Gáspár Sándor (Alfonz) és Egri Kti (Tild)

4 mersz vígjátékként kezelve bszolút htástln és érdektelen lenne. Adv vn tehát egy kellőképp megbolondított, de ezzel együtt is teljesen szokványos vígjátéki lphelyzet. Egyfelől méltóságos vezérigzgtó mg htvn évével, fi, Alfonz, z ifjbb igzgtó, vlmint Horváth Lci úr, főkönyvelő ugynzt lányt szereti: Mrgitkát, ngyságos Lssányi Mrgit úrleányt, csinos titkárnőt, ki ugyn három hódolój közül z utóbbi érzelmeit viszonozz, de ezt, mindkettőjük érdekében, nem meri kimuttni. Másfelől, dv vn vezér leány, Alfonz húg, Tild, ki viszont évek ót egy színen meg nem jelenő festőt szeret, s titkon gyermeket is szült tőle (természetesen egy hosszbbr nyújtott rivieri nyrláson). Öt ember, öt jellegzetesen egy-korú vígjátéki hős sors vár tehát z ex-pozíciótól kezdve megoldásr. De ez z öt ember, noh elsőrendű érdeke lenne, nem tesz semmit helyzete kedvező tisztázásár. A drám végén is ugynígy epekednének, szenvelegnének, lkoskodnánk, h nem lépne fel szegény rokon, Novák Ferencné, született Amál, ki ebben ptthelyzetben kitűnő szimttl ismeri fel lehetőséget önmg és betegeskedő, szenilis férje sználásár. Amál úgy dönt, hogy z egymást keresztező érdekeket nem leplezni, simítni kell, hnem éppen ellenkezőleg, np-világr hozni, végsőkig élezni, s visszvonulási utt sem hgyv ridozó érintettek számár, terelni őket mindenkit kielégítő megoldás felé. Mind-ehhez Máli úgyszólván tálcán kpj ktlizátort: csecsemőt, ki történetesen Tildáé, de ez mellékes, hisz bárkié lehetne, s Máli eszerint is lklmzz: olyn brvúros ügyességgel forgtj pólyást, hogy sorr mindenki tyánk, illetve nyánk érzi mgát. Bevllom, házi hsználtr készítettem is egy tábláztot, melyben szereplők váltkozó tévképzeteit, illetve ezek drámi metszéspontjit igyekeztem pontosn fel-tüntetni, de ennek részleteitől megkímélem z olvsót - nem itt lényeg. A konfliktusok végül rendre megoldódnk. A vezérigzgtó rádöbben, hogy öreg ember mégiscsk vén ember, és lemond Mrgitról; fi, Alfonz rádöbben, hogy e zvros helyzet meghldj z ő csekély befogdóképességét, s inkább lesz Londonbn világfi, mint Pesten megcslt férj ; Mrgitk és Horváth úr tehát egymáséi lehetnek, csecsemő pedig visszkerül hites szülőnyjához, Mrgiti Ági Máli néni címszerepében (Játékszín) Tildához, ki csüggedt vezér tyi beleegyezését bírv immár törvényesítheti szerelmét. De mitől több mindez mérsékelten multságos, helyenként sját csomóib gblyodó félreértéses helyzetvígjáték-nál? Részben már ttól is, hogy ez cselekmény, melyben minden kezdeményezés cskis Máli néni kezében vn, pontosn kifejezi figurák bábszerű önállótlnságát, permnens hmis tudtát, helyzetfelmérésre vló képtelenségét, h úgy tetszik, sját sorsuktól vló elidegenedettségüket. Félrehllott célzások, ottfelejtett kompromittáló levelek, rosszul időzített betoppnások - mindezek z ősi drmturgii kellékek itt vissztlálnk ősi funkciójukhoz, vgyis szereplők önismeretének és helyzetértékelésének bizonytlnságához; Máli néni figurái nemcsk egymásról, de önmgukról is hjlmosk elhinni bármit, hppy endhez is úgy sodródnk el, hogy foglmuk sincs, mitől pottyn ölükbe szerencse, s regálásik bizrr egzltációjábn nturlist vígjáték sémáit feloldj bohózt ősi bszurditás. Itt vn zután z egykorú színpdi irodlmunkbn jóformán egyedülálló nyelvezet kotikus groteszksége, mely Feydeu-tól Ionescoig ébreszt sszociációkt, miközben ugynkkor köznpi miliővel feleselő helyenkénti gunyoros emelkedettsége, ritmizáltság, vártln szókpcsolti leginkább Szomory Dezsőre emlékeztetnek, egy lényeges különbséggel: Füst Milán nyelvezete soh nem ittsul meg önnön szárnylásától, mindig ökonomikus mrd. Igz, z iróni éppenséggel Szomorytól sem idegen, de ott inkább önmgár, sját lkotói énjére és stílusár irányul, míg Füst Milán mindenekelőtt tárgyát szemléli ironikusn, és hiányzik belőle szomorys szubjektivizmus, figurákkl vló lángoló zonosulás. De mű sjátosn modern felhngjánk kulcs elsősorbn mégis címszereplő pzr, újszerű figuráj. Máli néni-nek semmi köze például Játék kstélybn Turijához, ki egy egyszeri konkrét cél érdekében fél kézzel, játékosn bonyolít le egy jó szándékú intrikát, s noh okosbb náluk, lényegileg tökéletesen belesimul prtnerei világáb. Máli néni, z élettelen, bábszerű figurákkl szemben, mg z egzisztenciális mnipulátor, ki helyzete prncsár lételemeként éli z intrikát, melynek irányultság teljesen mellékes számár; h z válnék hsznár, ugynilyen szenvtelenül tenné tönkre, hjszolná végromlásb szereplőket. A Shkespere-be szerelmes Füst Milán itt egy csipetnyi jágóságot plántált át nőbe, Pestre, XX. százdb, sivár polgári miliőbe és persze vígjátékb; de mindezt be- és leszámítv is mrdt figurábn vlmi lpvető mlignus öncélúság. Elegendő hhoz, hogy bár itt Máli jó"voltából hppy end születik, néző megborzongjon, s homályosn érzékelje sorsát tőle függetlenül kézben trtó erők jelenlétét. Megjegyzendő még: miről fentiekben szó volt, z így-úgy fellelhető XX. százdi drám különféle jellegzetes vonultibn. A Máli néni ekképp része ennek z egyetemes fejlődésnek, s ugynkkor, ettől el nem válszthtón, sjátosn, félreismerhetetlenül mgyr. Írásom címét kifejtve: cigrett és csokoládé, mellyel Rivieráról jött Tild Mrgitot szelídíteni próbálj, kül-földről jött", de virág, mellyel jándékit megtetézi, virág hzi. Piti, kisszerű, vidékies z mgyr társdlmi vlóság, melyben bábuk és mnipulátorok világszerte ismert típusi szembenéznek; vezérigzgtó llűrjei Nyugt- Európábn főportásokt jellemeznek, s Máli néni nyomor se lenne ilyen pprikáskrumpli-szgún triviális. A gzdgok pénzéből futj rr, hogy h eszükbe jut, Nyugtr ruccnjnk, csk rr nem, hogy idehz nyugti stílben éljenek. Füst Milán ezekből z dottságokból megnnyi írói tláltot csihol, nemcsk couleur locle erős hitelességét tekintve, hnem például záltl, hogy figurák nivitását provincilizmusukkl, lehetőségeik szűkösségével, vriációk gyors kimeríthetőségével is motiválj. Ezeknek szereplők-nek nincsenek titkik, mert nincsenek mögöttes területek, hová visszvonul-

5 htnánk, hol elrejtőzhetnének. S ez esetben Játékszín színpdánk sokszor zvrón szűkös méretei, rossz dottsági is szinte erénnyé válnk: Mki Péter színpdképe nemcsk Máli lkásánk torz nyomorúságát idézi fel tlálékonyn, hnem - z iroddíszletben - mgyr kpitlizmus szegényességét, csináltságát, térhiányát is, sőt figurák említett titoktlnságát is ábrázolni tudj: hiáb jelez felirt vezérigzgtót, igzgtót, hiáb vonul üvegfl mögé főkönyvelő, szűk térben mindenki mindenkivel permnensen együtt élni kénytelen, s mindent tudhtn egymásról, h bármit is képes voln megérteni. S ezzel már színpdon vgyunk, Verebes István rendezte kitűnő elődásnál. Verebes, évtizedes kllódás után, vártlnul tlált mgár, méghozzá több minőségben is, dptáló-íróként, konfernsziéként, ggmnként s újbbn rendezőként is (még színészi énje vár újrfelfedezésre). Két játékszínbeli rendezése érett művészre utl, méghozzá pontosn bból típusból, mely oly égetően hiányzik nálunk: szórkozttó művek színpdi elmélyítésére, korszerű trtlmik kimunkálásár mutt jelentékeny dottságokt. Meglehet, hogy ez igzi területe, s komorbb, súlyosbb, netán trgikusbb művek hngzásink előcsiholás már kívül esnék körén, s mennyire víg játékokt elmélyíti, ezeket elsekélyesítené, bár épp Máli néni rr utl, hogy ez korántsem bizonyos; de még h így lenne, kkor is csk nyerhet áltl színjátszásunk és rendezőművészetünk. Eörsi István hsonltát kölcsönvéve, ezt kutt is érdemes egy életpály során minél mélyebb-re fúrni, merthogy ngy szárzság vn vidékén. Es szerencsére úgy látszik: vígjátékot egyébként meglehetős risztokrtizmussl kezelő kritikánk ezúttl fogékony volt műfji definícióktól független igzi értékre, s így elősegítheti, hogy Verebes, megkésett outsiderként, beevezhessen elfogdott rendezőink körébe, méghozzá úgy, hogy közben meg-őrizhessen vlmennyit ebből z outsiderségből, mely egymástól olynnyir különböző rendezőink összességétől megkülönbözteti. Az elődás vlóbn szerencsés csillgzt ltt született. A felszín érzékeltetése itt nem libi, futólg, mesteremberileg odkenve zért, hogy lényegre" rá lehessen térni. Itt cselvígjáték is művészileg, üresjártot nem tűrő precíz ritmusérzékkel vn megcsinálv, műgonddl, pompás részletekkel, mg sjnálttásár vájdlingból tálló Málitól Alfonz ekszttikus némjátékáig, hogy leül z imádott lány székére, mintegy szellemileg érintkezve nnk gömbölyded fenekével, ztán rúzsát-púderét előszedve, ízlelgetve; vgy Máli végig fején őrzött formátln bordó klpjáig, mely mintegy zt sugllj, hogy ez figur vendég " cselekményben, s egy percig sem kívánj otthon érezni mgát z áltl mozgtott bábuk világábn. Helyükön vnnk klsszikus bohózti vgy épp cirkuszi ggek is: z eredeti szöveg-ben például Máli kicsi " -nek mondj férjét; színpdon zt mondj: ilyen öreg ", de kezével lcsonyságot jelez hozzá, mint hogy jellemző erejű z fogás is, hogy mozgtott tálcán nyújtott szfládévl szomszéd szob felé tereli z lklmtln kisöreget. Mindez jól szolgálj z lklmilg vgy reklám htásár betévedő, egyesti kikpcsolódásr szomjs néző örömét. Olyn elő-dásról vn szó, mely rétegenként tár- Máli néni: Mrgiti Ági htj fel mgát kinek-kinek befogdóképessége, nézői érettsége szerint, de minden rétegében élményt és értéket nyújt. A legtöbbet persze zoknk, kik hjlndók z elődás mgváig htolni, s megélni játszm sorsszerűségét is. Akik például élvezni tudják zt z impozáns stílusegységet, melyet Verebes legtöbb színészével el tudott fogdttni: minden nturlisztikus pongyolságtól és pszichológii igzságkuttástól mentes csináltságot, állndó szerepjátszást, rtisztikus lzsággl megoldott kényszeredettséget, mely játékot helyenként vlóbn bábjátékhoz közelíti. És itt vn ngy bábjátékos, Máli néni Mrgiti Ági, kinek teljesítménye eggyé szervül rendezői elképzeléssel; úgy létezik színpdon, hogy - nem egy, különben érdemes, fontos elődásunkkl ellentétben - játékából sehol nem lóg ki rendezői instrukció elvrrtln szál. Első megjelenésétől ő színpdon z egyetlen vlóságosn létező személyiség (mi persze még egyáltlán nem minősíti, sőt legföljebb dicséri prtnerei játékát). Már citált klpj lól lopv, de rvszul villog ide-od szeme; ttól perctől, hogy esélytelen kérelmezőként besettenkedik gzdg rokon irodájáb, semmi el nem kerüli tekintetét, és semmi le nem térítheti útjáról. De míg bábji bmbán mindenhtó-nk képzelik, ő nem leplezi néző előtt, hogy csk strtégiáj vn, tktikáját z lklom szüli. Ő csk zt tudj, hogy sttus quo nem kedvez érdekeinek, te-hát bedob egy követ, még mg sem tudv, hogy z milyen hullámokt ver. Őszintén ismételgeti: Hát tudom én? ", Mit tudom én?", de közben ellenőrzi hullámverést, mert bár zt tudj, hogy z áldoztok kkor tejelnek legtöbbet, h boldognk hiszik mgukt, de itt el-térő érdekeket kell egyeztetni - vgyis szerelmeseknek úgy kell révbe jutni, hogy hopponmrdottk is leglább elégedettek legyenek sorsukkl, s mind egyránt neki legyenek hálásk, mint önzetlen jótevőnek, nélkül, hogy mnipulációiról sejtelmük is lenne. Mrgiti pompásn érzékelteti, hogy bár egyes fordultok z ő számár is vártlnok, lpjábn semmi meg nem lepheti, mert tökéletesen ismeri embereit; ugynkkor, minden eshetőségre készen trtj z ősi reflexeket, meglázkodást, siránkozást, hízelgést, szegényemberelvárt bárgyúságot, s ezeket bevetve lendíti át mgát meglepő, de - ő tudj!

6 Szirtes Ági (Mrgit), Erdődy Kálmán (Novák bácsi), Egri Kti (Tild) és Mrgiti Ági (Máli néni) (Iklády László felvételei) gyót épp zzl lkthtják jól, h életben mrdnk. Egyszóvl, típusteremtő lkítás, melyben pontos és sokrétű belső trtlom hibátln szkmi megvlósításbn, műfj- és stílusbiztonsággl ölt formát. Remélhető, hogy nem mrd folyttás nélkül, és szbdúszóstátust ki-hsználv több színházunk fog folymtosn Mrgiti Ágibn is gondolkodni. A befogdó színházbn rendező Verebesnek külön érdeme, hogy Mrgiti köré, korántsem rutinszerű, hnem helyenként meghökkentőnek látszó válsztásokkl mjdnem perfekt gárdát szervezett, két szereposztásbn is, melyek tgji közül csk z öreg szolgáló másik lkítóját, Szende Bessyt nem sikerült látnom. Simonyi Mgd viszont teli-tlált, kicsiben " ugyncsk típus-teremtő, állndó szeppentségbe merevült mesebeli boszorkány, picire össze-húzódó ngydrb" (pompás epitheton ornns szerint), cselédi létezés élő metforáj, ki csk vedlett hszn-vehetetlenségével jelzi, hogy zért ő konkrétn mégiscsk egy elproletrizálódott ngyság cselédje. Az újbbn z egyeztetés rejtelmei szerint keveredő kiosztások közül z ideális z, melyben Egri Kti játssz Tildát, Szirtes Ági Mrgitot és Ngy Sándor Tmás Horváth urt. Egri Kti lkításánk értéke leginkább Frjt Edit egyébként finomn és ízlésesen meg-oldott játékávl egybevetve rjzolódik ki. A szolnoki vendég színésznő ugynis megérezte, hogy ez már huszonötödik évét tposó gzdg úrileány, ki mgát vénlánynk trtj, miközben törvénytelen gyermeket rejteget, nem felelhet meg szép és kissé unott milliomoskis- - esetleges és következmények nélküli fordultokon. További sjátos szín Mrgiti játékábn, hogy ez ngy és sikeres mnipulátor nem élvezi sem játékot mgát, sem győzelmeket, még z áhított célt: szporodó s hízó pénzes borítékokt sem. Mosolytln komorság kísérleti lnyi szemében erkölcsi komolyságnk tűnhet - nézőt nem tévesztheti meg. Kedvetlen, fásult intrikus ő, hiszen nem rádásörömöket, nem luxust könyököl ki mgánk, csk mg és tehetetlen férje puszt létfenntrtását; legföljebb újr és újr bebizonyosodó szellemi fölénye szerez neki vlmi fnyr, már-már keserű elégtételt: lám, okosbb vgyok mindnnyiotoknál, mégis rátok szorulok. Ez egyébként, h úgy tetszik, z lkítás társdlomkritiki mgv: Mrgiti Ági Málij végig tudtábn vn nnk, hogy őt, ngy mnipulátort is kívülről irányítj, motiválj z berendezkedés, mely minden esélyt z üresfejűek és mnipulálhtók kezébe dott. Ezért, hogy ez Máli - z egy férje kivételével - minden szereplő iránt tökéletesen közömbös, olyn totális, megvető és bizlmtln közönnyel, milyen monolitikus gonoszsággl ugyne színpdon korábbn Srkdi Vinczénéjét eljátszott. A feldt itt másképpen bonyolult: minden pillntbn szimultán játékr vn szükség, mert itt érdeklődést, figyelmet, sőt együttérzést kell muttni prtnerei iránt, s csk néző veheti észre, hogy mást mond szó és mást gesztus, testtrtás, tekintet; z oddón figyelmes szem nem jóságos idős ngynénié, hnem z áldoztát éberen leső kígyóé, bárh z áldoztok dott esetben kísszonyok áltlános kliséjének. Ez Tild szögletes, groteszk, gátlásos teremtés, ki pénze és rikító elegnciáj ellenére is rosszindulttl csrkodik hibátln mézesklácsbájú gépírónőre, s lighnem csk zért vrrt mgát láthttln piktor nykáb, mert másnk nem kellett. A veszély itt z, hogy z így felfogott figur szükségképp okos is, és várhtó lenne tőle, hogy ő egymg átlát Máli mesterkedésein; Egri Kti. ennek kivédésére elővesz egy újbb, de z előbbiekből logikusn eredő színt, éppen női kiszolgálttottságot, mely elhomályosítj értelmes tekintetét, s őt is csodváró nyájb tereli. Szirtes Ágink eddig tlán legmeggyőzőbb lkítás ez Mrgit, mely-ben korábbi nivszerepeinek rész-eredményei gyümölcsöznek. Kifogástlnul értve z elődás stílusát, cukrozottságot hjtj szenvelgésbe, sőt hisztériáb; némi női fifikán kívül - mely csk fogékony férfik szemében tüntetheti fel titokztosnk - semmi fegyvere nincs, világból, z emberekből csk nnyit fog fel, mennyi egy dott pillntbn látókörébe kerül, s ezért nincs mgtrtási vonl sem, csk pillntról pillntr változó rekciói. Vele szemben Ppdimitriu Athin tlpresett modern flppere túl okos figurához. Az ugyncsk Szolnokról meg-hívott Ngy Sándor Tmás hősszerelmes teljes súlytlnságát játssz el, permnens kótygos mámorbn úszv; bájos jelentéktelensége, kedélye, melynek léggömbjét bárki felfújhtj, s bárki kipukkszthtj, tökéletes mnipulációs lnnyá s egyben Mrgitk eszményi válsztottjává teszi. Hsonló felfogás érvényesítésére tesz kísérletet másik szereposztásbn Trokán Péter is, ám merevsége elárulj, hogy ebben szerepkörben hős lktú színésznek még kevés z iskolázottság. Mrgiti Ági mellett z elődás legperfektebb lkítását mindkét szereposztás Alfonz, Gáspár Sándor nyújtj. Iskoljáték z övé; tuljdon húg áltl idétlennek jellemzett ifjbb igzgtó mármár commedi dell ' rte-szerűen merev, beidegzettségek és reflexek áltl mozgtott clownfigur, ki már Máli fellépése előtt is tökéletes példáj mnipuláltságnk. Gáspár mimiki és gesz-tuskultúráj, képlékenysége, ritmus- és poénérzéke vlóbn kivételes; lkításánk egyetlen hibáj, hogy z elmúlt három-négy évben már többször lát-htó volt, különféle szerepek kpcsán.

7 Most kellene tlán intellektuális súlyú figurákkl megterhelni. Két további (állndó) szereplő némileg kirí z elődás ritk stílusegységéből. A hetvenhét éves - Verebes áltl civil nyugdíjs létből szerencsés kézzel kiemelt - Erdődy Kálmán elrgdó Novák bácsi, de játékáb időnként rég beidegzett öntetszelgés nyomul, groteszk félelmetesség elhlványul z,,rnyosság " jvár, s elvész vegettív létezésnek Füst Milánnál kétségkívül meglevő dimenziój. Bozóky István mint vezérigzgtó kissé hgyományos vígjátékokból hozt át tisztes őszes hlántékot ", finomn, sőt csipetnyi lírát és csipetnyi öniróniát is keverve lkításáb; ez figur zonbn nincs igzán kitlálv. S végképp nincs kitlálv - rendezés egyetlen komoly hibájként - másik Mrgit " poénlehetőségben potenciálisn gzdg figuráj; Hirling Judit szürke s mi ngyobb bj : esetlegesnek htó játékából nyomokbn sem sejlik elő vlmilyen rendezői elképzelés rról, hogy ki ez leányzó, hogyn válhtott gzdg Tild brátnőjévé s legfőbb bizlmsává, miért kpt ő is Füst Milántól Mrgit nevet, s egyáltlán, mit keres ebben ngyon is céltudtos drbbn, mely kkor is céltudtos, h Verebes Istvánnk - s vele együtt munkálkodó Bárdos Pálnk és Frgó Zsuzsánk - nem csekély drmturgi munkát is dott. A mester ugynis z múgy is bonyolult intrikát játékosn túlírt, szándékosn áttekinthetetlen időnként zvrón zvrosr sikerült, s kezdetben szövegből, később pedig színpdi képmásából kellett kifejteni kőkemény lényeget. Sikerült. A jó ügyhöz méltó erőfeszítések eredménye egy elődás, mely műlkotás mgától értetődőségével fogdttj el mgát. Füst Milán: Máli néni (Játékszín) Rendező: Verebes István. Díszlet: Mki Péter.,Jelmez: Szkács Györgyi. Irodlmi munktárs: Bárdos Pál. Drmturg: Frgó Zsuzs. A renderő munktárs: Bodori Ann. Zeneszerző: Fekete Mri. Szereplők: Mrgiti Ági, Erdődy Kálmán, Bozóky István, Gáspár Sándor, frjt Edit-Egri Kti, Szirtes Ági-Ppdimitriu Athin, Ngy Sándor Tmás-Trokán Péter, Hirling Judit, Simonyi Mgd Szende Bessy, Deme Zsófi. GYÖRGY PÉTER Trtuffe, vgy z ifjúság édes vrázs Hdd kezdjük kivételesen végén, hiszen Szinetár Miklós rendezése Várszínházbn z utolsó jelenetre vn kiélezve, s elsősorbn ez, végső poénr kihegyezett értelmezés z, mely vlóbn egyénivé, emlékezetessé teszi z elődást. Szinetár értelmezése, végjáték új megoldás egyszerű és önmgábn véve feltétlen htásos is. Trtuffe-öt itt nem éri utol igzán végzet. A király Rendőr hdngy képében -. tlán zt is mondhtjuk: még - megóvj ugyn Orgont, hiszen hű és kellőképp szer-vilis szolg ő, de rettenet lól épp hogy felocsúdó férfiúnk látni kell, mint király emberei hosszsn s békésen pohrzgtnk leleplezettel. A Lojális úr, Rendőrhdngy és Trtuffe áltl elődott hárms némjáték pillntról pillntr lkul, minden másod-percében kidolgozott, s végül egyértelmű: Trtuffe előbb meglázottn kushd, hízelkedik, utóbb pedig már egyre mgbiztosbbn, nyomás lól szbdultn emelgeti pohrát, s cspkodj társi vállát, mint ők z övét. Hiszen - sugllj jelenet - király óvtos, s nem óhjtn ilyen jóképű s jó képességű gzemberekről lemondni, végre is képesség zé, kit szolgál. Ne legyen illúziónk: htlom szempontjából nin-csenek felhsználhttln emberek. Vl-mire mindenki jó. S Trtuffe nem is kárki. Igy, z elmrdt igzságtételt látván, tlán meg kellene hogy keseredjék szánk íze, hiszen ezt, relitás ismerős ízét krt Szinetár felidézni, mondván: ne áltssuk mgunkt kelleténél jobbn, z igzságosztás nem elsődleges szempont e világbn. Az, hogy mind-ebből mikor, hol, mennyi igz - ezt kérdezhetjük, ám színházr mindebből nnyi trtozik, mennyi színpdon érzékileg követhető, mi tehát: látszik. A kérdés z, hogy koncepció, cseppet sem felemelő végértelmezés, szuverénül értelmezett poén miként ízesül z elődásértelmezés egészével, hogyn lesz nnk szerves, elválszthttln része. Végül is vlóbn következik-e mindez z egész elődás hngultából vgy sem. Része-e mindez Szinetár áltl felállított világ egészének, vgy bizonyos fokig különállón mrdt morális tnítás, intés csupán. Vn zonbn - még mindig befejező képnél trtv - e poénos végjátéknk még egy utlás, mit, úgy vélem, jól értettem meg. Hiszen ismét Trtuffe-ről vn szó. A színház színházbn pesti belvilágábn, épp minp, Spiró György Imposztorábn ért véget átírássl Trtuffe, s ott drb követelte poénról volt szó. Ott is feltűnnek htlom emberei színházbn, kicsit többen, mint illenék s kellenék. E htlomml vló játék, mely imposztor motívumként tűnt fel, itt vlóbn méltó prfrázishoz jutott, s végül is így Trtuffe htlomról szóló játékká lett. Á. z elődás egésze nem indokolj teljes mértékben ezt megoldást, z összefüggések csk részben követhetők, s hogy hibák ngy része megáll sját lábán is ", úgy z erények sem mindig függenek össze ezzel befejezéssel. Szinetár színház ugynis elsősorbn dekortivitásr, z ötletgzdg megvlósításr törekszik, szándék épp nnyir néző elsodrás, mint meggyőzése, erényei így sokkl inkább kidolgozásbn s nem z elemzésben, végiggondolt, következetes összefüggések-ben kereshetők. Az ötletek felvetésével semmi bj sincsen, sőt, tlán több is fel-villn, mint hányt értelmeznének is színpdon, vgy mint hányt leregálhtnánk nézőtéren. Az lphelyzet trdicionális hngsúlyi vlóbn itt is eltolódtk, s új jelentésértelmezési lehetőségek tűnnek fel. Trtuffe itt is - mint z már-már konvenció lett legújbb időkben - erőtől duzzdó fitlember. Azz nem lecsúszott, pályáj delelőjén túljutott gzember, hnem reményteljes szélhámos, vonzó gzfickó. Ennek megfelelően Orgonból értelemszerűen nosztlgikus öregember lesz, hiszen Trtuffe kor szerint fi lehetne. Annyi bizonyos, hogy őt immáron minden erő elhgyt, s Trtuffe-ön kívüli világ iránti rosszindultú közönye - melyet z utolsó jelenet oly vészesen igzol - feloldhttln. Ezt z Orgont világból Trtuffe-ön kívül már semmi és senki sem érinti, ő már nem pusztán rosszbn vn környezetével. Semmi köze sincs hozzájuk, ezért is omlik össze teljesen, s így már z átlkított végről sem vesz tudomást, lig érti meg történteket.

8 Kálli Ferenc (Orgon) és Bubik István (Trtuffe) Várszínház Moliére-elődásábn Moliére: Trtuffe (Várszínház). Béres Ilon (Elmir) és Bubik István (Trtuffe) Orgon csk ül, mgábroskdtn, s némán bámulj Trtuffe-öt; megcsltv és elhgytv. Elmir számár sem egy-szerű tréf ez z udvrlás, hiszen nem holmi öreg kéjenctől, hnem életerős, kirobbnó fitltól érkezik. Végre is, idősödő sszonyoktól természetes, h meghtódnk némi ifjúságtól. Az élet-korok átrendezése tehát vlóbn átlkítj színpdot, ám mindez nem több, mint ú j, értelmezéssel kitöltendő konvenció, új játékszbály, melynek megfelelően kell és lehet játékot újrjátszni. Még z új játékszbályok működése előtt vessünk egy pillntást Szinetár játékterére, dekortivitást, látványosságot felette kedvelő és hsonló elképzelésre. Ez z elődás is - mint például z ugyne térben játszott Volpone - ngyvonlú és erélyesen összefogott. Am z elegnci és reprezenttivitás időnként épp pótlékként szolgálht, végig nem vitt értelmezések, hiányok elfedésére. Szinetár hngsúlyozottn d ruhákr, világításr, összképre, s díszlet- és jelmeztervező ezúttl is meg-mutthtják, mit tudnk. Cskhogy z egész tér egy - igz, roppnt fontos - jelenettől eltekintve kihsználtln mrd; lépcsők és jtók rejtekei nem igzán funkcionálisk. A z egész díszlet igzán csk csábítási-rejtőzési jelenetben működik. Trtuffe, mielőtt gykorltbn m e g - bizonyosodn Elmir szándékánk igzságáról, z egész teret bejárj. Sorr feltépi gléri jtóit, mindenben veszélyt szimtol. Bubik jól játssz el veszedelmet szimtoló álnok iszonyú feszültségét. Am épp z egész teret kihsználó egy jelenet érzékelteti, hogy egyébként mennyire sttikusk mozgások, mennyire rivldánál történik minden. Az is pontosn érzékelhető, hogy Szinetárnk mely szerepről voltk elképzelései, pontos benyomási, melyek értelmezését befolyásolt z utolsó jelenet koncepciój. Az elődás tlán legngyobb problémáj z, hogy világosn láthtó, mire terjedt ki Szinetár intellektuális érdeklődése, és mire nem. Ezért nincsen igzán mód z egységes stílus érzékelésére, s nem lehet htározottn következtetni rendezői szándék egészére, rr, miért, gondolom, érdemes volt átlkítni z életkorokt, átszbni feltételeket. Úgy vélem, hogy mi-ért" ok pródiár vló törekvés volt, ez lett voln kívánt s részben el is ért cél. A pródi volt centrumbn, mely indokolttá teszi z értékreltivizmust, szkepszist. Az enyhe csúszttássl teli,

9 helyenként megfoghtó, helyenként épp csk érzékelhető túlzás modor, mely vlóbn htásos lebegtetésre vezethet. A modor így állndó kihívássá válht, s néző kétségek közötti vergődése" igzi élmény lpjává lehet. A teljes és következetesen megteremtett pródi ugynis világosn indokolttá tehetné végső poént is: hiszen, h - mint rr Szinetár jócskán utl - itt senki sem z, ki, h itt mindenki játszik, kkor nin-csen ok túlzott ítélkezésre, igzság és hmisság eldöntésére nem nyílik mód. Vnnk z elődásbn olyn szerepértelmezések és jelenetek, melyekben világosn követhető szándék, z idézőjel iránti következetes igény. Szerencséjére nézőnek és kritikusnk egyránt, első-sorbn Trtuffe figuráj z, kin mindez követhető, s z őt játszó Bubik István lkításából sem hiányzik rendezői el-képzelést megvlósítni képes és zt sjátosn továbblkító tálentum. Trtuffe itt ugynis fféle thó ", kicsit népies figur, ki komótosn szlonnázik, bicskájávl vgdosv ktonákt, melyeket gúnyosn nyújt át z ámuló és rémült Clénte-nk. Eltévedt és megtévedt klndor ő, vidéki gyerek frány fővárosbn. Tehát nemcsk z fontos, hogy fitl, éppoly lényeges modor is. Hiszen mindezt csk játssz Trtuffe. Csk kkor népies, mikor hzudozik, lkoskodik, s mint önmg lesz, felhgy z elnyújtott hngsúlyokkl, kántálássl, zárt mgánhngzók fel-idézésével. Mikor igzt mond, zz szerelmi tébolybn őrjöng vgy dühöng, úgy beszél, mint kármelyikünk, s mimikri kellékeként viselt zárt, ppos szürke mellényét is kigombolj, már rántj is le mgáról. Bubik nyk- és fej-trtásávl, járásávl egyránt érzékelteti, hogy ők ketten vnnk egy személyben, mint Krinthynál Én és Énke. Reánk vn bízv döntés, melyikük z igzi, bár végeredményben ez mindegy. A kettős játékmód vlóbn distnciát szül, mindez túllép helyzeten belül indokolt lkoskodáson: Bubik itt nem-csk Trtuffe-öt játssz el kétszeresen, de minth z egész elődást is eltolná mgától, mondván: figyelj, mit látsz, z játék, itt semmi sem egyértelműen igz ". Ugynkkor ez Trtuffe kemény, férfis, h kell, mgávl rgdó. Elmirán, Béres Ilon lkításán mérhetjük le, hogy mennyire nem üres szólm z ő udvrlás, mily ellenállhttln, sodró. Bubik egész lkításából váltási leg- Kálli Ferenc (Orgon), Béres Ilon (Elmir) és Bubik István (Trtuffe) Béres Ilon (Elmir), Kálli Ferenc (Orgon) és Bubik István (Trtuffe) (lklády László felvételei)

10 inkább figyelemre méltók, s tlán remek tempóérzék z, miben igzán mesteri e fitl színész, túl már-már öncélún bizonyított fiziki állóképességen, krkterformáláson. Semmit sem siet el, s nem is késik cl, lkítás mögött vlóbn ngyfokú koncentráció és fegyelem érzékelhető. Teljesítménye zért is mélttndó, mert nem pusztán fitl Trtuffe új szbályink" tesz eleget, hnem mrdéktlnul megvlósítj pródiát, kettős játékmódot, szerepformálás éppoly gúnyos, mint milyen erős. Am Trtuffe csk egy ezen z elődáson, s egy megoldott lkítás még nem válsz z egészre, nem válsz fel-tett kérdésre - pródi megoldottságár és mibenlétére. A pródiánk ugyn-is z lenne sjátj, hogy mindenki értsen belőle, s ott, hol egyes elemeiben már nyilvánvlón és kertelés nélkül folyik z iróni, ott már ngyon nehéz helyzetbe kerülhet z színész, ki úgy-mond egy z egyben", distnci nél-kül, egyértelműen relist színházbn érezvén mgát, nnk törvényei szerint játszik, bár igen mgs színvonlon. Igy ztán helyzetek olykor suták mrdnk, hiszen egyik szereplő már érteni látszik polifonikus szerkesztést, distnci sokrétűségét, mások zonbn nem válszolnk ezekre kihívásokr. Az, hogy ez mennyiben rendezői és mennyiben színészi kérdés, végül is eldönthetetlen, de úgy tűnik, inkább z utóbbiról vn szó. Az eklektik jellemzi többszereplős jeleneteket: többször előfordul, hogy mindenki mást játszik ". Ám z intimebb részeknél z egyensúly helyreáll, s Szinetár szándék ismét érzékelhetővé lesz. Így történhetett meg, hogy például Kálli Ferenc - számomr - hiáb lkított Orgont sját - kiváló - színvonlán, mégsem volt teljesen jelen, mint-hogy nem vett tudomást z állndó vibrálásról, csúszttásról. Tlán ez lehetett z ok nnk, hogy Kálli kicsit önmgát lkított, s felidézte z Úrhtnám polgárbn meglelt modort, nnk minden sjátosságát, ngyszerűségét is. Így ztán nemegyszer mindz sjátos hngsúly, kidolgozott technik, mi ott és kkor reveltív volt, itt kevésbé telített megoldásként hthtott. Nem szorul bizonyításr z, hogy Kálli Ferenc milyen képességű és léptékű színész. De ezuttl úgy tűnt, teljes fegyvertárábn előttünk álló színész minth toporogn, inkább csk készülődne. Ugynez történt Hámori Ildikóvl is Dorine szerepében. Az áltl megfor mált szolgálólány egy lelkesebb, egyértelműbb világból érkezett, melynek bizonyossági és evidenciái már távol járhtnk z elődás egészétől. Dorine mgbiztos és hngos, holott végén kiderül, ő éppúgy nem ismeri ki mgát már jelenben, mint Pernelle sszony, kivel egyébként oly hevesen vittkoznk. Hámori Dorine-jánk hevült becsületessége, életereje vákuumb kerül, időnként risztón hngossá, zvróvá is lesz ebben közegben. Ritk tévedés - ezért is szoruln korrekciór - jel-meze, hiszen e kedélyes osztrák dirndli egyszerű stílusvétés. Ngybn kdályozhtj viszont színésznőt, s elő-segítheti létrejött eredményt: nép-színműbeli álnivitást, túlzott energikusságot. Az ő lkításánál is világosn érezhető volt már említett zvr: egyértelműbben formált szerepét, mint-sem zt kellett voln tlán. Ugynígy járt Berek Kti is, ám szerepéből következően ez nem volt feltűnő. Pernelle sszony kívül áll vlóságon, z áltl mondottk itt már semmilyen relitást nem érzékelnek, nem érintenek. A pródi iránti érzékenységről tesz tnúbizonyságot viszont Mácsi Pál Vlérként. Mácsi ugyncsk ismeri Bubik áltl is beszélt nyelvet, cskhogy nehezebben érvényesítheti zt. Ő is két Vlért játszik, cskhogy jóvl kevesebb indok és módj vn z lk változásr. Így ztán indoklás nélkül mrd, hogy mikor lesz szépelgő bolond s mikor önmg. Ugynkkor hozzá kötődik egy pró mozznt, mely már Trtuffe játéki előtt is nyilvánvlóvá teszi távolságtrtást. S kérdés, hogy ez z ötlet beválik, fontos-e. Vlér Mrinne válságos történetét hllgtván, széjjeltépi kezében hozott műrózsát, mjd ztán Doríne okos közbevtkozásár meg-nyugszik, összeszedi szétszedett mű-virágot, s gyorsn összeilleszti zt. Jól egyensúlyoz Elmirként Béres Ilon, s vlóbn hitelessé teszi férjétől kissé elhnygolt s Trtuffe kihívásir érzékeny, ám Orgon viselkedésétől sértett, meglázott sszony vergődését. Különös megfigyelnünk zt, hogy z évek múltán milyen értékessé válik Béres beszédtudás, érthető, jól formált szövegmondás, mely meglehet, hogy régebben evidens volt, sjnos m már feltétlen becsülendő értékké lett. Vergődik viszont, s pródi és relitás között nem leli helyét Rubold Ödön, ki-nek Dmisként egyszerre jutott z fel-dt, hogy enervált és gresszív, túlfinomult és nturbursch" is legyen, s sjnos, egyik véglet sem lesz meg-győző. Ugyncsk z próságok soráb trtozik, de őt is nyomszthtt z z el-képesztő frizur, mely szinte már előre megszbt lehetőségeit. Ngybn hozzá-járult z elődás ránytlnságához Szokoly Ottó Clénte-j, mert e bús, monoton, tempóváltást nem ismerő, némiképp fennkölt játékmód oly idegen volt, mi már egész helyzetek szétrobbntását eredményezte. Nem hiszem, hogy rról lenne szó, hogy e színész képtelen másként játszni, sokkl inkább z lehet z igzság, hogy rá már nem jutott figyelem, s z ironikus kettős látásmód világképe Clénte értelmezésére már nem terjedt ki. Amint vlószínűleg ezért mrdt egyszerű psztellvázlt Kováts Adél Mrinne-j, ki zt hibát követi cl, mit szép és jó lkú fitl színésznők tlán jobb, h nem: zt ugynis, hogy megmrdt önmgánk, szépnek, árttlnnk és hmvsnk. Az lkítás, ereje hiányzott jelenlétéből. Az átlkított véget Dózs László Lojális ur nyitj meg, s ebben z eset-ben Dózs egyébként már-már fékezhetetlen prodizálókedve, hjlm bohóckodásr helyénvló volt. A bemázolt rcú, csúszómászó hivtlnok krik-túráj megtelt élettel, s hozzájárult szinetári elgondolás megvlósításánk sikeréhez. Sokkl kevésbé érezte meg mindezt Szersén Gyul, kinek Rendőr hdngy nem sokkl lépte túl minden-kori rendőr hdngyok konvencióját. Végső soron tehát, minden kitűnő részmegoldás ellenére, Szinetár nem vitte végig z áltl elgondolt koncepciót, s így feszültséggel teli, hiteles szituációk váltkoztk megoldtlnbbkkl. Mindez befolyásolt színészek lehetőségeit is, hiszen nem pusztán egyéni képességeken múlott pródiábn vló játékmód követelményeinek megértése. Csányi Árpád szép, ám kihsználtlnul mrdt díszletei csk háttérül szolgálhttk, mint kisebb stílustévedésektől eltekintve vlóbn dekortívk, gzdgok voltk Vágó Nelly ruhái is. Moliére: Trtuffe (Várszínház) Fordított: Vs István. Rendező: Szinetár Miklós m. v. Díszlet: Csányi Árpád. Jelmez: Vágó Nelly. A rendező munktárs: Báthory Zsuzsnn. Drmturg: Emődi Ntáli. Szereplők: Berek Kti, Kálli Ferenc, Béres Ilon, Rubold Ödön, Kováts Adél, Mácsi Pál, Szokoly Ottó, Bubik István, Hámori Ildikó, Dózs László, Szersén Gyul, Segesvári Gbriell f. h.

11 KOLTAI TAMÁS Szebb z emlék, mint z élet" Bálint András Szép Ernő-színház Költői életrjz? Egy költő életrjz? Versmontázs prózi betétekkel és kuplékkl? Kétszereplős pódiumjáték egy színészre meg egy színésznőre? Egyik sem és mindegyik. Bálint András olyn színházt csinált Szép Ernőből, melynek főszereplője Szép Ernő és önmg. Sját Szép Ernő-énje és Szép Ernő-versekbe, -novellákb, -kisregényekbe vetített líri rcmás. Ebben színházbn, prdox módon, egyetlen részlet sem hngzik el Szép Ernő drbjiból. Ebben színházbn Bálint András Szép Ernőt és önmgát játssz, egy főiskolás színésznő, Zsiros Ágnes pedig lányokt". Szép Ernő és lányok - ez színház címe. Ahol játszódik: pódiumnyi kukucskszínpd. Séttéri pd, lkássrok, kávéházi szöglet, multószepré. Belefér két világháború és százd botrány, belefér egy feketerigó Mrgitszigeten és hmleti kérdés, hogy miért élünk. Színhely: Rdnóti Színpd, világ és hétköznpok kis világ. Rendezte: Bencze Zsuzs. A játék egy emberről szól, ki kisgyermek őszinteségével és nivitásávl nézi világot. Szép Ernő nivitás, persze, álnivitás; tele vn fnyr iróniávl és reflexióvl. Az iróni jó része öniróni. Egy nárcizmusr hjlmos lélek önmgán szűri át világmindenséget, és sebzetten kénytelen tudomásul venni, hogy méltánytlnság történt vele: ellene törtek ki világháborúk, mitt vn megkülönböztetés ember és ember között, neki szóló merénylet, hogy meg kell öregedni, le kell mondni szerelem-ről... és hogy egyáltlán: elmúlik z éet. Bálint játékánk egyik ngy pillnt, mikor z önimádt öngúnnyl vegyes proxizmusábn szerelmi vllomást intéz önmgához. A de szeretem mgm!" lázs felkiáltásábn vlósággl érzéki sóvárgás jelenik meg, mit bujkáló humor ellenére ngyon is komolyn kell vennünk, hiszen nem mást je- Bálint András és Zsiros Ágnes f. h. Rdnóti Színpd Szép Ernő-elődásábn (MTI f o t ó - Földi Imre felv.) lent, mint zt, hogy világ minden jelensége bennünk reflektálódik, belőlünk vált ki fájdlmt vgy örömet, és így végső soron rólunk szól. Szép Ernő költészete ebben z értelemben érzéki benyomások soroztánk lírává rögzített objektivációj. Egy csók éppúgy, mint egy Dunán elhldó hjó, vgy két, füvet kszáló ném lk, hogy ' Mrgitsziget című versben megjelenik. A pillnt megérzékítése - például Szeptember 12. című vers - dj ennek költői ttitűdnek vrázsát, és ez teszi lehetővé, hogy színpdon újrteremtődve drmtikus erejűvé váljék. Az élet iránti sóvárgás és e gyermeki vágy szomorú kicsúfolódás dj e színjáték drmturgii keretét. Bálint mint z elődás szerkesztője tökéletes érzék-kel helyezte z élre z En így szerettem voln élni című verset, mintegy mottóként és keserű mementóként. Hogy zután lz kronológiábn végigélje Szép Ernő-i sorsot. Három, egymásb oldódó életkor hngultát építi föl folymtosn színész: fitlságét, férfikorét és z öregségét. Három évszám hngzik el mindössze: 1906, 1917 és A változást csk egyegy ruhdrb jelzi. Bálint nem szerepet játszik., tehát nem is öregszik. Átél és távolságot trt: belső életrjzot" reflektálj. Könnyű, világos öltöny, betétes cipő, csokornykkendő, zsirrdi klp - ez külső kelléktár Debrecenből érkező úgynevezett intelligens úriembernek", ki virtuóz kr lenni". A pesti flsztert pd képviseli, Szép Ernő-drbok -- Lil kác, Május, z Arnyór - legfontosbb díszlete. A pd pestiesség - korzó, liget, zsongító élet - Szép Ernő-i mitológiájánk színhelye. Az elődásb sokt játszott drbok helyett Lil kác regényváltozt kerül, mi zért ngy ötlet, mert z egyes szám első személyű elbeszélő szerepe" lehetőséget d Bálint Andrásnk, hogy időn-ként kilépjen történetből és visszlép-jen bele, kívülről nézze Szép Ernőt, ki ezt Bélát" játssz, és önmgát, ki Bélát" játszó Szép Ernőt játssz. Ez többszörös szerepjáték, mit Bálint András hlltlnul finomn csinál, drmturgii és színészi trouville. Azt lehetne mondni, hogy szerep költői ttitűdből születik, mi nem úgy értendő, hogy színész lirizál, hnem úgy, hogy nem válik teljesen zzá figurává, kit játszik: egy kicsit mindig önmg mrd. A Lil ákác Fiúj - nevezzük z egyszerűség kedvéért mi is Bélánk nem fitlságtól bezsongott" zsúrfiú, hnem nnk egy rezignáltbb, intellektuálisbb változt. Bálint z utolsó mondtból vetíti vissz figurát, bból, mi tovtűnt ifjúságr és z észre sem vett szerelemre emlékeztet. Ebben z is benne vn, hogy z élet, miközben éljük, elszökik előlünk, kipereg z ujjink közül. A regény epikusság rr jó, hogy jelezni lehessen z időmúlást mégpedig párbeszédes részek közötti tárcák" egynémelyikének intrziájávl. Bálint ilyenkor előrejön, leül z ernyős lámpávl jelzett szobsrok díványár vgy kávéházi sztl mellé, és elmondj Lil ákácb ékelt kisprózi remekek néhány drbját. A részletekben lvás technikáját: plkátlvást" A z ember trgédiáj szereposztás előtt, mikor z ember már Lucifernél ellszik. Hogy ezek pár soros szösszenetek mennyivel többek

12 frivol szellemességnél, zt muttj rövid morfondírozás but meglepetés-ről", hogy ő zsidónk született. Az ámult, mi Szép Ernő lírájábn világ összes jelenségének szól - zoknk is, melyekről őt nem kérdezték meg -, itt mármár képtelenségnek kijáró dolgok bszurd humorávl színeződik át. Hogy képtelenségből később trgikus vlóság lett, zt súlyossá teszi z könnyed mondt, hogy csk nem fogunk ebben z érdekes életben ilyesmivel is fogllkozni?". Bálint András fnyr intellektus itt távltot kp, de lz lebegés elbírj" képzettársítást nélkül, hogy hngult elnehezülte. Már itt eldől, hogy ritk színészi brvúrnk vgyunk tnúi. Bálintnk sikerül virtuóznk lenni" nélkül, hogy technikáját csillogttná, vgy elmerülne szerepben". Mássá változni és önmgánk mrdni. Minden percben kettős megvilágításb helyezi szituációt, ezzel megrgdv Szép Ernő-i reflektív lír lényegét. Azt figyeltem, milyen szomorú vgyok", hngzik z egyik mondt, s színész cskugyn pillntb tudj sűríteni z állpotot, illetve nnk kivülről vló leírását". Látom mgm egy fitl lánnyl táncolni, és ez tetszik nekem", mondj mjd később, második részben. Az önmegfigyelés és nnk nárcisztikul bánt - ez sjátos tükör-reflex vlójábn relitás és képzelet, vlóság és látszt ellentéteit fogllj mgáb. Még pontosbbn zt z állpotot, mikor úgy érezzük, hogy élünk, de csk krjuk z életet. Az én életem nem élet / csk életet játszik" - ez Szép Ernő-i létezés költői prdoxon z Életem című versben. A másodlgos élmény, z árnyék" líri vlóságát mjd kkor rgdj meg igzán Bálint András, mi-kor A virág szebb című verset drmtikusn beépíti egy furcs szerelmi kpcsoltb, mit (vgy inkább minek z árnyékát") egy színinövendékkel élte át negyvenéves író. Amíg eddig pillntig eljutunk, már érzékeny prtneri kpcsolt lkul ki Bálint András és Zsiros Ágnes között. A főiskolás színésznő minden sémát el-hárít, még Szép Ernő-elődásokbn egyébként gyümölcsöző vásott szflt-tündér" sémáját is. Leszámol z ezer-rcú színésznő bnlitásávl: nem metmorfózisbn éli ki mgát, nem bájolog és nem hebrencskedik, ehelyett Szép Ernőnek oly kedves oddó árttlnság különböző árnyltit hozz. Tóth Mnciként főleg z ffektációkt kerüli, dinsztelt úr", zédernd", sliget" és breteg" pestiességei természetesen buknk ki belőle, szófcsró selypegés nélkül. Nem csípős bkfis ez Tóth Mnci, hnem pró pimszériáibn is olvtg, édes kis nő". Nzális - lig észrevehető - hngzóelnyújtásibn, duzzogó modorábn vn vlmi ellenállhttln kedvesség és őszinteség. Történetének befejezése után, mikor rról értesülünk, hogy pesti multóból elment vengerkánk" ngy Oroszországb, újr kijön, fülében z elbeszélésből hllott jókor butonokkl", vgyis fülbevlókkl, és sírósn, de szentimentlizmust finomn ironizálv elénekli butácsk kuplét, hogy h z élet nem voln olyn, milyen, nem lettem voln z, mi vgyok". A szerkesztés és z elő-dásmód egyránt briliáns. (A fülbevló bizonyár nem z.) Újbb brvúr, hogy ketten elmesélik Bözsi kissszony hrisnygumijánk történetét, mely z után játszódik, hogy megnyílt császári és királyi világháború". Ez már nem szerepjáték, hnem nrráció : egymásnk dogtv mondtokt, közösen görgetik előre sztorit. Zsiros Ágnes szegényes kbátb bújik, Bálint tiszti köpenyt knyrít vállár, s nrrátorok tárgyilgos modorábn jutnk el történet végéig. Addig, mi kpuljbn lecsúszott hrisnyáját igzgtó Bözsi kissszony s z után kosltó úr (ujján erőszkos briliáns") históriáját szárz tényeken túl korrjzzá teszi. Hogy tudniillik rossz volt gumi". Ez mondnivló. Ez indított el z esetet, ebből kellett végiggondolni nyomor, meglázttás, kiszolgálttottság egész poklát. Rossz volt gumi." Bözsi kissszonynk kpu ltt meg kellett igzítni hrisnyáját, és zután futni kellett z erőszkos briliáns" elől. Közben pedig csúszott lefelé lábán hrisny. Rossz volt gumi... Abbn z időben minden rossz volt." Aki ezt z egyetlen írást ismeri, ismeri z egész Szép Ernőt. A második részben ódivtú szürke zkóbn, szürke pntllóbn jön ki Bálint András. Innen kezdve Szép Ernőportréjábn még több reflexió, még több rezignáltság. Az Ádámcsutk negyven körüli írój és Fzeks Iboly színinövendék (szépernőül: színinövény") beteljesületlen, fnyr szerelmi idillje már csk vissztekintés vlódi életre. Játszom mgmml, mint vendég", mondj színész, ismét csk ki-lépve egy másodpercre szerepéből, s itt megértjük, hogy ez szerepből vló kilépés is Szép Ernő-i szerep, pontosbbn normális állpot, z önmgát egy külső helyzetből szemlélő költő létformáj. Újbb kitüntetett pillnt, hogy rjongó lánynk értelmezi z említett, A virág szebb című verset, mit csk ő érthet meg, kinek szebb z álom világnál, s ki mélbús nosztlgiávl z elmúlt, tovtűnt képzeteket válsztj számár már egyre kevésbé vonzó jelen helyett. A reklámozó brikettverseket" író költő itt kezd lssn kikopni z életből, holott csk fitlságától búcsúzik. Bálint gesztusi itt is pontosk - például hogy egy csók elől kikpj zsebéből és orrár illeszti szemüveget. Aztán már csk második, bővített világháború" és sárg csillg korszk következik, zárt fekete kbát kerül szürke öltönyre, s ebben vártln pillntbn hngzik el Gyermekjáték című vers, híres - Krinthy prodizált ismételt sorokkl, szokásos esendő reménytelenség és szentimentlizmus helyett vlóságos számon kérő eréllyel, z egész, életnek nevezett méltánytlnságért beolvsó" fölháborodássl. Ez is csúcspont - költői és elődói didl -: megtlálni egy vers biztos drmturgii helyét z életműben és színházi esten. Pár perccel később felhjtott kbátgllér s földre szegezett tekintet, miközben lódenkbátos lány brigád nevében új Szép Ernő-műveket sürget, z utolsó évek csöndes trgédiáját, fokoztos elhllgtást jelzi. Felejthetetlen kép: korszk nevében" szégyenkező, némán lehjtott fej. Bálint András e pillntbn átszellemült Szép Ernővé. Már csk nnyit kell tennie, hogy egy vlhonnn - pd mögül - kezébe vett bottl előrejön rivldáig, hogy lssn fölerősödő nézőtéri fényben nekünk szögezze kérdést: Mire vló mindez?" S hogy feleljen is rá. Arányérzék, költői empáti, átlelkesített személyiség - ez Bálint András Szép Ernőszínház. Csk jó színészi közérzettel lehetett megcsinálni. Ritkán láthtó, tökéletes színház. Szép Ernő és lányok (Rdnóti Miklós Színpd) Az író műveiből színpdr lklmzt: Bálint András. Rendező: Bencze Zsuzs. Zenéjét összeállított: Novák János. Színpdképjelmez: Kiss Anikó. Szobrok: Ngy Judit. A zongoránál: Reményi József. Szereplők: Bálint András, Zsiros Ágnes f. h.

13 VASS ZSUZSA Krisztus színpdon A Krmzov testvérek Miskolcon Dosztojevszkij regényeinek drmtizálási nehézségeit drámdptációk hosszú sor muttj. Az dptálási problémák vlószínűleg e regények epikus sokrétűségéből és eszmei többrétegűségéből dódnk. A sokrétűségre jó péld, hogy A Krmzov testvérekből két, egymástól trtlmilg teljesen eltérő drámdptáció született Szovjetunióbn: egy Krmzov-drám és egy Aljos test-vér címen írt gyerektörténet. De szület-tek-e vlódi drámák, igényes, dosztojevszkiji világot megidéző színpdi dptációk ezekből csonk regényekből "? H A Krurzov testvérekből készült drmtizálásokt végiglpozzuk, kitűnik, hogy ezek drámdptációk nem tesznek egyebet, mint művet egyéb-ként is ngyrészt kitöltő dilógusok egy részét kiemelik regényből, z kciók ngy részét és lelki történéseket pedig egyszerűen kihgyják - h pedig eljön z ideje ", elmesélik bizlmsnk, ki A Krmzov testvérekben nem is lehet más, mint legifjbb Krmzov fiú, szelíd Aljos. Csk hát éppen itt másik bökkenő: míg Bűn és bűnhődésben, de még A félkegyelműben is ngyrészt főhősök cselekmény mozgtói, ddig A Krmzov testvérekben Aljos köz-ponti szerepe mindenekelőtt eszmei, drámi kciók rjt kívül zjlnk (ezért is tűnhet lklmsnk legifjbb testvér színpdi bizlms szerepkörére). Aljosánk központi szerepe cselekmény-ben csk z Iljus-történetben, gyerekek között vn, ugynkkor e szált jobbn megfigyelve kiderül, hogy Aljos ezekben részekben is drámitln szerepkörben, szónok és tnító szerepében vn jelen. Az eddigi dptációk ngy része lemondott Aljos eszmei szerepének z érzékeltetéséről, és háttérbe szorított z lkot, így mgát z eszmét is; többi bűnös " szereplőt pedig egymásnk ugrsztott és pszichológiilg levetkőz-tette. Amolyn lélektni krimikké váltk ezek z elődások, megfeledkezvén tényleges drámáról, mely z eszme ( jóság, vllásosság) és bűnös tett (z pgyilkosság) között feszül. Dosztojevszkij regényeinek hősei áltlábn trgikus egyéniségek. Ugyn nem shkespere-i formátumú lkok, nem lélek, intrik, társdlom és szív boncolgtói vgy megvetői; nem történelmi múltk idézői vgy távltok emberi körvonli. Mégsem kárkik: különlegesek, őszinte ngyzolók, igzi gzemberek egyfelől, és vllásos rjongók másfelől, áltlábn egyszerre, egy emberen belül. Fjodor Pvlovics Krmzov gyerekei nem mérhetők mindennpi mércével, mert pát ölnek, és mert z pgyilkosságot nem lehet nem elkövetniük. Ugyn távolról sem mindenen át-gázolni képes személyiségek, de tudásuk vn vlmiről, melyről hétköznpi embernek foglm sincs, s mi őket először cselekvésbe tszítj, mjd gyonnyom-j. Az öreg Krmzovon - ki tud, de vn nnyir cinikus, hogy nem vesz tudomást semmiről - és Aljosán kívül - ki szintén mindent tud, de kit vllás megment - Krmzovok ilyen drámi egyéniségek műben. E tudás lényege, hogy nincs isten. Következménye pedig z erkölcsi nihil. E nihil egyetemessége két állpotb torkollht: z ember totális elnyomásáb egy emberisten " áltl, vgy csőcselék urlmáb, z értékek teljes megszűnésébe, minden mindegy, bármi megtörténhet világtudt állti állpotáb. lván Krmzov ennek hitetlenségnek megfoglmzój. Az öreg Krmzov ennek félig tudtos kihsználój. Dmitrij Krmzov erre érez rá; gykrn eszerint cselekszik, ugynkkor nem kis erőfeszítésébe kerül, hogy ne eszerint cselekedjen. (Nem ő öli meg z pját, bár őt ítélik el.) Szmergykov, fttyú, Iván szellemének bábj e tudt totális kihsználój, e tudt szerint cselekvő lény. Aljos pedig z önkéntes hit áltl trgédi túlélője ". Istennek., vgyis hitnek végleges kiirtás z pgyilkosság. Szikor János, miskolci elődás rendezője - ki egyben díszletet is tervez-te -, úgy tűnik, hogy z univerzális drámát igyekszik átmenteni színpdr mg dptációjábn. A Krmzov-trgédiához hozzátoldj látomások gynánt regény mellékszálit", A káni menyegzőtől Iván Ngy Inkvizítoráig. Dosztojevszkij A Krmrzov testvérekben keleti lélek és társdlmi berendezkedés rchikus, ösztönszerű, mélyen vllásos sjátosságár építi z új hit lehetőségét, melynek templom " sztrecség. Ennek z újfjt hitnek egy hngsúlyozottn hús-vér ember, Zoszim sztrec képviselője. Vgyis bármennyi krisztusi jelleget is d z író Aljos lkjánk, kit sztrece világb küld testvérei és többi ember megmentésére, Dosztojevszkij éppen Zoszim sztrec holttestének szentségtörésszámb menő bűzével, kolostorbn mjdnem lázdást okozó hullszgávl hngsúlyozz, hogy nem z isten z, ki megmenti bűnös világot, mert isten meghlt, hnem z önkéntes hit, z egyéni önfeláldozás, sztreci gondolkodás elterjedése és válllás. Szikoránk Dosztojevszkijjel szemben más istenképe vn; rendező Aljosát válsztj z új" vllás hittnánk istenpéldáztává. Miskolcon színpdot teljesen betöltő, fából, lécekből készült és erőteljesen megdöntött htlms keresztlkzt láthtó. Ezen kereszten, illetve ltt zj-lik cselekmény. (A forgószínpd mozgásából következően hol beszűkül, hol kitágul játéktér, kereszt nézők felé lejtve teljesen nyitott színpdi teret lkot, kereszt szári közötti és ltti zugok viszont konkrét belső helyszínek jelzésére szolgál.) A színpdi tér te-hát már önmgábn is llegóri, példáztértéke vn. A cselekmény szenvedésmítosszá válik, z emberi kálváriák egyértelműen isteni, biblikus pátoszt kp-nk áltl. Például kereszt legmgsbb pontján, vgyis lejtő tetején egy lmf áll. Az első felvonásbn öt lm még fán virít, de második részben, mikor Szmergykov megkísérti " z elutzni készülő Ivánt, z lmák sorr lehullnk fáról, és végiggurulnk kereszten. Ugyncsk prdicsomi lmllegóriát lklmzz Szikor bbn jelenetben, melyben Dmitrij lkásáb cslj Ktyerin Ivnovnát ( cselekménynél jóvl előbb, még ifjú kton korábn). Mikor ezt történetet Dmitrij Aljosánk előd-j, tuljdonképpen két történetet mond el: egy vlóbn rnegtörténtet és egy képzeletében lejátszódót, melyben Dmitrij megerőszkolj lányt, és még z pj megmentésére ígért pénzt is megtgdj tőle. Dmitrij úgy interpretálj ezt jelenetet öccsének, mint vlmi ördögi kísértést, víziót, mely lány vártln megjelenésekor hirtelen villnt fel. Szikor eljátsztj víziót, és miközben Dmitrij lánnyl tuskodik, mellettük lévő lmáskosárból töméntelen mennyiségű lm gurul színpdr, kereszt lá. Később z lmák közé kerülnek zok kövek is, melyekkel gyerekek kőpárbjt vívtk kiközösített Iljusávl.

14 Dosztojevszkij: A Krmzov testvérek (miskolci Nemzeti Színház). Mihályi Győző (Aljos) és Gáspár Tibor (Dmitrij) A kezdő szín bl szélén, elöl egy téglkockásr festett kút láthtó, számos biblii jelenetre utl ez is. Dmitrij e kútból merített vízzel hűti le mgát bűnös víziójánk lefestése után, Aljos pedig itt búcsúzik hlott sztrecétől látomásábn, A káni menyegzőben. Az llegóriákként megjelenített víziók és múltbeli történések z elődás eszmei pontji. Így Ngy Inkvizítor, Iván víziój" - Szmergyscsjánk, Szmergykov nyjánk megerőszkolás, melyet nnk idején z öreg Krmzov követett el -, és már említettek: A káni menyegző és Ktyerin megerőszkolás. Érdemes mindenekelőtt ezeknek színpdi vízióknk ikonográfii kimunkálását elemezni. Feltűnő e jelenetek rtisztikusság, mjdnem ünnepélyes, festői kivitelezése. Dmitrij víziójábn szétpergő lmák festőisége, A káni menyegző kékzáporos csillogó tüll égboltj, melyet Aljos önkéntes keresztre feszülése követ ( regényben ekkor csókolj meg z nyföldet), Iván-Inkvizítor, AljosKrisztus és nép megjelenítése: Krisztus kívül kék, belül piros köpenye, szépen fésült, hosszn leomló fekete hj és szkáll, Ngy Inkvizítor ugynez fehér hjjl-szkálll, püspöki relikviáivl, hlott gyermeket vivő emberek fekete csoportj, mellette mjdnem szimmetrikus elhelyezéssel szegény koldusok tóglebernyegeinek tömege - és főként, regényben koszos, kócos, eszelős Szmergyscsj kívántos fitl szűzi lányként vló megjelenítése nnk késő reneszánsz, kicsit szépelgő, retusáló stílusnk jelenlétét sejteti, mely hrmóniáb kényszeríti és Bibliáb oltj vissz létező vlóságbn erjedő diszhrmóniát. De ugynilyen megszépítő jelleget kp gyerektrgédi is, Iljus sors. Önmgábn sok gyerekszereplő is htásvdászó kissé. A rendező ezt végsőkig fokozz zárójelenettel, Törzskpitány siránkozásávl és Aljos szóztávl Ilju- s kövénél, hol megígérteti gyerekekkel, hogy jók és becsületesek lesznek. Szikor színpdánk rtisztikusság, tisztság, szépsége rendezői koncepció kettősségére, pontosbbn törésjel-legére világít rá. A színpd képzőművészeti kiállítás rendező drmturgii munkájávl és rendezői értelmezésével nem tűnik dekvátnk. A rendező színpd szenvedést, prttlnságábn példáztértéket nyerő emberi sorsüldözöttséget muttná fel. Ebben kiállításbn zonbn más z értelme z egyes képeknek, mint ugynezek htás. A htás líri, tiszt, z értelme viszont drámi lenne, h e htás hgyná. A koncepció Iván elméletéből és nnk Aljos áltl válllt önkéntes, önfeláldozó tgdásából építkezik. Tuljdonképpen ezáltl távolodik el leginkább Dosztojevszkij világától. Mert bár z elődás sztrecség lényegének megfoglmzásávl indul, nnk egésze nyugti, z Iván áltl hngozttott keresztényiségből nyeri mgyráztát. Az emberekért mgát feláldozó, és ezzel zokt megváltó Krisztus Iván elméleteként szerepel regényben, mégpedig negtív értelemben, mint hiábvló áldozt. Aljos szerepe regényben nem ez. A drbbn ez áll: H sztrecet válsztottál, teljes önmegtgdássl le kell mondnod sját krtodról. Aki ön-ként válllj ezt szörnyű életiskolát, bbn reményben teszi, hogy hosszú próbtétel után nnyir ur lesz önmgánk, hogy végül elérheti teljes szbdságot, z önmgától vló teljes függet-lenséget. Így elkerüli zoknk sorsát, kik egész életük végéig sem tlálják meg mgukt önmgukbn." Aljos szerepe ebből következően z, hogy testvéreiben is mgát keresve zok tiszt krmzovi énjét felszínre hozz, és tisztázz bennük gyilkossághoz vló tényleges viszonyukt. Aljos tehát egyáltlán nem Krisztus, hnem Krmzov, egy még bemocskoltln Krmzov, ki nem el-szenvedője történteknek, z elszenvedők testvérei, hnem egyszerre belül-ről és kívülről szemlélője; ezáltl és mint sztrecet válsztott egyén trgédi egyik mércéje. Szikoránál Aljos Krisztussá válik Iván példáztábn; A káni menyegző után pedig felfeszíti mgát keresztre. Ennek fontos eszmei következményei vnnk: mi Dosztojevszkij írói relizmusánk köszönhetően regényben tett misztikus ködéből rcionlizált, le-cspolt vlóság, z Szikoránál irrcioná-

15 lis következtetés. Ennélfogv, mi drámi erejű vllomás regényben, z színpdon prózi kinyiltkozttás. A rendező megidézi Iván világlátását, hogy ztán színpdi-biblii vízióivl, krisztusi példáztokkl megválts zt. Szikor krisztusi vízióink tisztság, krctlnság így ellenpontozz Krmzovok kálváriájánk mocskát. Iván szeretethiányávl, mely őt rr kiáltásr készteti bíróság előtt: Ki nem kívánj z pj hlálát", áll szemben z lljus-történet gyerekszereplőiből árdó érzelmi tisztság, mellyel körülveszik hlott gyerek koporsóját. Így kp ikonográfii jelentőséget z, hogy z öreg Krmzov és Törzskpitány szerepét Szikor zonos színésszel játsztj el. Szikor nem drámát játszt színpdon, hnem bűnös és bűntelen víziókt rk egymás mellé, mint egy képes bibliábn szokás. Az elődásbn szereplők megmérettetésének kizárólgos lklmi víziók. Dmitrij víziój - mint már erről szó volt Ktyerin lvnovn megerőszkolás, mikor lány - pj megmentésére pénzért folymodik hozzá. Dmitrij vlóságbn nem követ el bűnös cselekedetet, hnem átdj kért pénzt, és tisztelettel meghjol lány előtt. Iván víziój A Ngy Inkvizítor, ki máglyár küldi Krisztussá átlkult Aljosát, bebizonyítndó: nép nem fog ellenkezni, mert népnek nem szbdságr és szeretetre, hnem rbságr, lelkiismeretének megnyugttásár, szellemi és testi biztonságr vn szüksége. Szmergykov víziój sját élete. Ebben z esetben tehát nem igzi vízióról vn szó, hnem vízióként megjelenő múltról. Szmergykov élete bűnök sorozt, melyek z p, Fjodor Pvlovics Krmzov lelkét terhelik. Anyját, bolond lányt, egy este, ngy ivókompáni szeme láttár megerőszkolj Krmzov. Kilenc hónpr rá lány, átmászv kerítést, Krmzov udvrábn meg-szüli Szmergykovot, de vjúdás közben meghl. Grigorij, szolg és felesége mgához veszi csecsemőt, és ketten felnevelik. A fttyút Krmzov, miután felnőtt és kitnítttt szkácsnk, mgához veszi, és legfőbb bizlmsává vtj, de fiánk továbbr sem fogdj el. Szmergykov egész élete meglázttás, egyébként is túl érzékeny, epilepsziás, hitetlen és túlzottn hiú ember. Aljos víziój A káni menyegző, melyben fiút Krisztusként üdvözli biblii násznép és Zoszim sztrec. A négy vízióból három bűnös, egy Gáspár Tibor (Dmitrij) és Molnár Zsuzs (Ktyerin) A Krmzov testvérekben pedig árttln. E víziók segítségével rendező látványbn közvetlenül megméretteti z öt Krmzovot. A gyerekek Aljos kivételével, ki mg tisztság eleve bűnösök - víziók áltl zok. Szmergykov életének megelevenedése pedig z p univerzális bűnét muttj fel; eszerint z idős Krmzov nem más, mint z életre kelt immorlitás, ki tettével életre hívt önmg modern mását, Szmergykovot. Az elődás eredetileg három felvonásr tgolódott voln. Az első sztrecnél tett csládi látogtássl indul, és A Ngy lnkvizítor-történettel zárul. A második felvonás Szmergykov vllomásávl", pontosbbn Ivánnk gyilkosságb vló bevtásávl kezdődik, és Iván összeroppnásáig trt. A hrmdik felvonás, mely végül nem vált önállóvá, rendező nem trtott szünetet, z lljus-történet önálló rngr emelése lett voln: Koljánk, Iljus osztálytársánk Aljosávl történő tlálkozásától lljus temetéséig zár- t voln mgáb Krmzov cslád gyilkosság utáni kálváriáját. Az első felvonás végén Aljos Krisztussá válik, felvonás tehát Aljos szellemi kálváriáj zután, hogy sztrec világb küldte. A második felvonás gyilkosságot kezdetben nnk tervét - fogj keretbe, Dmitrij kihllgtásávl és Iván lelkiismeret-furdlásávl zárul. Ez tehát gyilkosok" kálváriáj. A hrmdik felvonás pedig gyerekek kálváriáj. A rendező vlószínűleg zért vont össze második és hrmdik felvonást, mert érezte, hogy gyerektrgédi önálló rngr emelésével fő cselekmény teljesen el-vesztette voln jelentőségét, ezáltl lég-üres térbe került voln z múgy is önállósulni hjlmos eszme. Bár z első felvonás Aljos szellemi kálváriáj, rendező nem viszi végig ezt szált z első felvonásbn: A káni menyegző víziój, mjd Aljos leborulás z orosz nyföldre, fiúból feltörő htártln szeretet és megilletődés gesz-

16 Jelenet miskolci Dosztojevszkij-elődásból (középen: Bregyán Péter Iván szerepében) (Jármy György felvételei) tus, színpdi keresztre feszülés második felvonásb, drmturgiilg sem szerencsés helyre, második jelenetbe került. Pedig Aljos leborulásánk rendezői víziój, rtisztikum z ezüstösen kéklő csillgzápor ltt, tüll égbolt kereszthez közelítésével, zene vllásos áhíttávl és keresztre feszülés ktusávl; megérhetett voln egy felvonásvégi figyelmet, puzát. Miért válsztott rendező mégis drámi sűrítettségű jelenés helyett A Ngy Inkvizítor epikus hömpölygését felvonásvégnek? Alighnem zért, mert Szikor ezáltl nem csk drmturgiilg, de szellemileg is kiiktthtt drámiságot z elődásból. Nál szellemi kálváriából megszülető szeretetérzés nem válik tetté még jelképes értelemben sem, csk tiszt szellemiségben, Aljos krisztusi hllgtásábn és csókjábn vn jelen, melyet z őt máglyár küldő Ivánnk d. Az elődásnk z ideológiáj tuljdonképpen z érzékek szintjén, elsősorbn látványbn helyezkedik el. Ez pedig Iván rcionális, logik útján kikövetkeztetett nihilist ideológiájávl szemben tehetetlen és bűntelen szenvedés felmuttásávl z univerzális szeretet meghirdetése.: A elődás legkritikusbb pontj cselekmény, Krmzov-történet kezelése. Szikor legutóbbi munkái zt látsznk bizonyítni, hogy rendezéseinek kiindulópontj nem nnyir cselekmény, mint inkább nézőnek történethez vló viszony. Vnnk történetek, melyek mechnizmus néző számár jól ismert. Ilyenek love storyk, bizonyos komédisémák, és ilyen krimi is. Leegyszerűsítve, lpsémájábn A Krmzov testvérek is krimi. A történet mi néző számár különösebb kielégítet-lenség nélkül egyszerűsíthető, cselekmény dosztojevszkiji többrétegűsége krmzovi trgédián belül bontkozik ki, így nem bontj meg keretet. A bonyolultság ezáltl könnyedén krimizálhtó, hngulti elemmé változtthtó. De krimi leglényegesebbet, legbonyolultbbt, lélektnt egyszerűsíti le egy önkényes logik lélektni párltává! A rendező kiváló érzékkel tlált rá történetbe bevtó s ezáltl z elődás epikusságát és krimijellegét erősítő nrrátorr, Tomnek Nándorr. A Krmzovtörténet misztikumához és krimi-jellegéhez Tomnek hngj kiválón illik, mert olyn izglmkr emlékeztet, melyekben kiskorunkbn volt részünk, mikor egy jól ismert, kedves hng be-lekezdett mesébe, szemünk előtt pedig megelevenedett világ legizglmsbb és legrejtélyesebb története. A rendezés nem hgy ngy teret színészek fntáziájánk. Nem vethető szereplők szemére, hogy rendező elrugszkodását cselekménytől néhol túlhjtott, hrsány nturlizmussl, néhol pedig - jelképes pontokon célztos intellektulizmussl, egyfjt elidegenített mszkszerűséggel ellensúlyozzák. Persze vnnk egyértelműen sikerület-len színészi megoldások is. Ilyen Grusenykát lkító Máhr Ágié, és Molnár Zsuzsáé Ktyerin szerepében. Bár eb-ben nem elsősorbn ők hibásk: női szerepkörök úgy hulltk ki z értelmezés rostáján, mint hogy z lmák hull-nk rról bizonyos fáról, kereszt tetején. Dmitrij (Gáspár Tibor) tjtékzó őrjöngései, Iván (Bregyán Péter) merev, állndó önkontrollt sejtető mozgás, tkrékos, krcos beszéde, Aljos (Mihályi Győző) türelmes szelídsége, nyílt tekintete, Szmergykov (Dóczy Péter) cinikus grimszi, pimszul mozdultln, merev tekintete, z öreg Krmzov (Körtvélyessy Zsolt) kifejezéstelen sze me, részegesség kissé hjldozó pózávl kiegészülve - lkításcsírák csupán, melyek dosztojevszkiji drám izglmiból csk sejtetnek vlmit. Az lkok igzi" rc szerepek rendezői ikonográfiájából tárul elénk. Szmergykov viszsárg, ovális porcelánrcából és feketére festett szemeljából, Fjodor Pvlovics Krmzóv ugyn-csk festett, krikás szemeiből és z rcot elfedő hosszú, hegyes szkállából, Ivánnk pjár emlékeztető járásából - sétpálcáj, öltözete nyugti értelmiségi-re is utl -, Dmitrij testének medve-egészségéből, borzs szkállából és Aljos mszk nélküli csupsz rcából, szerzetesi öltözékéből. Az ikonográfii értelem elég világos: z öreg rcából legtöbbet Szmergykov örökölte, fésületlen orosz szőrzet Dmitrijnek jutott, Iván pj testének beteges, egyre hjlottbb trtását, furcs mozgását kpt. Aljos csupsz rcánk nyitottság és testének elrejtettsége pedig kilépést dinsztiából". Szikor legutóbbi rendezései néző-ben egyfjt tökéletesség benyomását kelthetik. A rendező látvány szintjén első pillnttól kezdve megköti néző érzékeit, és ehhez még színvonls zenei effektusokkl is szolgál. Látványvilágánk következetessége és rtisztikum lenyűgöző és ndlító ámultot okozht. Ehhez persze z szükségeltetik, hogy rendező drámát kirekessze z elődásból. Ezek z elődások ugynis jókról és rosszkról szóló szép mesék csupán, melyekből zonbn hiányzik z emberi mélység, drámi konfliktus. Közönségfogdttásuk teljesen esetleges: néző részéről önkéntes hitet követel - h krom, hiszem, h krom, nem hiszem mindzt, mit színpdról közöl-nek. Ámultb ejthet, de minden rtisztikum ellenére is hidegen hgyht - mint prédikációk áltlábn. Dosztojevszkij: A Krmzov testvérek. (miskolci Nemzeti Színház) Mki Imre fordítás nyomán színpdr lklmzt: Szikor János. Zenei össze-állítás: Márth István. Jelmeztervező: Lábs Zoltán m. v. Díszlettervező: Szikor János. Koreográfr: Devecseri Ver m. v. Rendezősszisztens: Tóth Tibor. Rendező: Szikor János. Szereplők: Körtvélyessy Zsolt, Gáspár Tibor, Bregyán Péter, Mihályi Győző, Dóczy Péter, Cspó János, Molnár Zsuzs, M áhr Ági, Vrg Gyul, Plóczy Frigyes, Mátyás Jenő, Ppp Zoltán, Pgonyi Róbert, Gyrmthy Ferenc, Sllós Gábor, ifj. Mucsi Sándor, M. Szilágyi Ljos, Vrg Tmás, Teizi Gyul, Kulcsár Imre, Ábrhám István, Márffy Ver, Dutkon Mári, Blogh Ktlin.

17 SOMLYAI JÁNOS A lebontott hotel A Vén Európ" Hotel Székesfehérváron Minden jó drámáról elmondhtó, hogy színre állításánk többféle lehetősége vn. A problém kkor áll elő, h színre állítás mű mondndójánk csk egyetlen elemével fogllkozik. H - szegényítve szerkezetet is - cskis z értelmezésnek megfelelő szálk, jelenetek mrdnk z elődásbn. Mert így bár-milyen pró következetlenség - mely más esetben csupán egy dott jelenet súlyát csökkentené - végzetessé válht. Az egyetlen kérdésre összpontosító értelmezés mellett z egymásr épülő, egy-mást feltételező jelenetek közül egy sem eshet ki. H mégis, kkor nem félresiklik, hnem értelmét veszti z elődás. Az egyébként jól sikerült részletek nem állnk össze szerves egésszé. Ez történt Székesfehérváron Remenyik Zsigmond Vén Európ" Hotel című drámájánk elődás során is. A kudrc többek közt zért fájó, mert Remenyik is olyn szerző, kinek ismertsége jóvl kisebb, mint irodlmi rngj, értéke. A cselekményről, röviden: Don Crlos Knöpfle - vlhol Dél-Amerikábn - egy ócsk szállodát vezet. Módszerét neki kiszolgálttottkkl szembeni embertelenség jellemzi. A hotel vendégei kispénzű, olykor fizetésképtelen emberek. A visszfordíthttln folymt, melyet z omldozó flú, szkszonkénti lezárásr ítélt, egyre üresedő szállod, vlmint vékonypénzű vendégek, kevés bérű, így jövedelmüket lopássl ki-egészítő lklmzottk jelentenek, trgédiáb torkollik. A trgédi okozói még-is - bár nem egyenlő mértékben - mguk z áldoztok. Don Crlos (Andori Péter) és felesége, z utált, öregedő, idegbjosnk mondott Helén (Törőcsik Mri), Horst Bock, pénztáros (Hunydkürti István). A trgédiánk része-se még Ann (Görbe Nór) is, kit - mert fitl és szép, s mert Don Crlos tlán szerelmes belé - H e l é n egy meg-vásárolt férj, báró Kesselstdt (Szurdi Miklós) segédletével eltávolít szállodából. Sejtve, de nem bánv, hogy Ann így utclánnyá lesz. Bockot felfedezett lopási mitt Don Crlos kirúgj állásá ból. A pénztáros, mivel új munkát sehol szinte egy kívülálló kockázt nélküli sem tlál, vissztér. Csk egyetlen nyu- jogtln ítélkezései.) godt éjszkát remél és kér, de mert Don Már Gyul rendezésében SzékesfehérCrlos újból kidobj, leszúrj volt keváron hngsúly kiszolgálttottságr, nyérdóját. gyűlölt egymásr utltságr, bezártcsupán így felsorolv is látszik: miből ságbn mind jobbn elhtlmsodó keáll össze mű gzdgság, s hogy hány- gyetlenségre került. Törekvései így mű féleképpen hngsúlyozhtó mondndó-j. legösszetettebb mondndóját igyekeztek E drbot Remenyik 1939-ben írt. kibontni, gzdgítni. H prólékos Kétségtelen, hogy ez dátum, s drám munkávl is, de egyes szétszórt jelenecíme is hozzájárult hhoz, hogy ebben tekből össze lehetett állítni Don Crlos műben, hotelben" fsizálódó Európ ijesztően emberi jellemét. Amelyben ezszimbolikus képét is sejthessük. Mégis, úttl - szándék szerint műben foglltöbbről vn szó. Hisz nincs konkrét utlás tknál árnyltbbn - félelmes kvrorr z Európár, másrészt hiáb dott dásbn volt tlálhtó, elítélendő, meghelyszín - Dél-Amerik -, díszletre, z vetendő, de szánnivló is. Szánnivló, elődásr vontkozó szerzői instrukciók mert z elődásból érezhető volt, hogy zt is sugllják, hogy mi itt történik, nem Don Crlos htlmi pozíciójánk kímékötődik konkrét helyhez és időhöz. letlen kihsználás ennek z embernek Áltlánosíthtó. vlór sosem válthtó menekülési szándékár és gyávságár is utlt. Ettől árpéldául miliő: szálló zon vendégei, nyltbb lett z lkj. Az elődás másik, kik ismeretlenek, idegenek mrd-nk. fentiekkel összefüggő gondolti többlete Lehetnek szépek, csúnyák, tiszt szívűek, pedig z, hogy Don Crlost olyn vlki de velejükig romlottk is, kiket z öli meg, ki már mg is végső pontjáig események érintetlenül hgynk, ám jutott jelleme széthullásánk. Éppen ezért kikkel ugynígy megtörténhetne mindez. ez gyilkos nem kpht semmiféle Vgy trgédi kibomlásánk folymt, erkölcsi felmentést, még kkor sem, h mely úgy hld vég felé, hogy áldozt z embertelen, kegyetlen Don újrtermelődését is bemuttj. Hiszen Crlos. Am mindezek végiggondolásához meglázttás és z ebből is fkdó kevés és nem következetes támpontot gonoszság közötti őrlődés, mely Helént dott z elődás. A megvlósulás jellemzi, elkurvulás után már Annár is egyenetlenségei gondolt teljes értékű jellemző lesz. kifejtését nem tették lehetővé. Végül központi mg nnk ábrázolás, Már Gyul mondndój pontosbb hogy ilyen helyzetben mit okozht ábrázolás érdekében lemondott szimkiszolgálttottság, megmásíthttln és bolikusság, z áltlánosíthtóság jelzéségyűlölt egymásr utltság. Gyűlölt, mert csk elviselhetetlen keserűséget, pusztító ről. A megismétlődés (Ann sorsábn) kegyetlenséget szül. E kegyet-lenség lehetőségének ábrázolás sem sikerült. gykorlás és elviselése nem egy-formán Mindez így viszont sját célkitűzése jellemzi hősöket. Bizonyos ér-telemben eredményességét csökkentette. Az okok zonbn - erőszkos hlálától függetlenül egyrészt drb következetlen rövidíté- még Don Crlos is szenvedő lny z sében, rendezés próbb figyelmetlenségeiben, másrészt színház, társult egymást pusztító viszonynk. sjátos helyzetében keresendők. És kiút, z erkölcsi ellenpólus mindbefolyásolt z elődás színvonlát, ennek? Azt fizetésképtelen vendégből pincérré váló Bondi Albert (Szilágyi hogy ennek társultnk ebben felistván), drb egyetlen jólelkű szerep- állásbn (és ebben színházbn) ngyon lője foglmzz meg: el innen, ezek közül, kevés módj volt együtt játszni. H ki is hogy mrdjon még erő zokon segíteni, lkult próbák során szükséges zokkl élni, kik érdemesek még rr. mértékű összehngoltság, zt fenntrtni (Ezen ponton Remenyik drám-teremtő cskis gykoribb elődásokkl lehetett ereje hlványbbnk bizonyult. Bondi voln. Nem csupán játékstílus küalbert szerepe kissé idegen mű-ben. lönbözött, hnem tehetségek mértéke is. Nincs ugynolyn mélyen kidolgozv, A. legegyszerűbb péld sttisztéri. A mint többi figur. Nincs érdemi köze z szálló vendégeinek két-háromszori itt történő eseményekhez, s lig megjelenését elhgyni lehetetlen. Jöttek főszereplőkhöz. Megjegyzései

18 is, pontosbbn vonultk. Betömörültek színpdr, és szorosn egymás mellett megálltk. Ridtn. Szinte előre megfoglmzták, hogy minden tiltkozás nélkül elfogdják, mgukr nézve természetesnek tekintik kiszolgálttott helyzetet. Az természetesség, mellyel Videoton Színpd tgji megjelentek, rendezői szándéktól független gondoltot foglmzott meg. Mozgásuk, gesz-tusik, néhány megjegyzésük túlhngsúlyozott fesztelensége zt küzdelmet tette érzékelhetővé, mely z önmgukról vló más és vlóságosnál kedvezőbb kép kilkítását célozz. Az eredmény: ezek vendégek feszélyezettek. Am erről szó sem lehetett voln. Csomgjik voltk, gyerekek ugráltk körülöttük, jól öltözöttek voltk. Vendégek, vlmilyen egzisztenciávl. Con Crlos is reménykedve, udvris gesztusokkl fogdt őket. Bár sok húzás, de nem elég következetes. Például nyugodtn elhgyhtó lett voln z jelenet, melyben vendégek egyike, egy hölgy időről időre szóvá teszi, hogy zárv W. C., rossz W. C. Mélttlnkodási nturlist színezetet dnk jelenetnek, kkor, mikor színpdon már z vlóság kezd kirjzolódni, és drámábn terét elfogllni, mely Don Crlos, Helén, Horst Bock és Ann viszonyát jellemzi. Ahhoz ngyon kevés és kidolgoztln volt mélttlnkodás, hogy szimbolikussá legyen, vlmilyen ellenpontot állítson, vgy zt sugllj: z élet zért megy tovább. A szálló hétköznpi életének bemuttását szolgált még néhány pró jelenet, de rendre ellentmondásosn, nemegyszer ügyetlenül. Akkor sem kpunk kedvezőbb képet, h néhányt fontosbb szerepek közül vizsgálunk meg. Kesselstdt báró: Szurdi Miklós. A báró z, ki kellő nygi ellenszolgálttás fejében hjlndó feleségül venni és mgávl vinni Annát. Beteg is, züllött is, cinikus is. Az viszony, mely kpcsoltát Don Crlosszl jellemzi, ebben z elődásbn nem volt pontos. Ennek következtében nemcsk Kesselstdt és Don Crlos szerepe módosult - ez bizonyos fokig még meg is felelt voln rendezői szándéknk -, de Bock pénztárosé is. (Persze, ehhez más jelenetek is hozzájárultk.) A több jelenetében is durv, emberi problémákr süket Crlos Kesselstdttl szemben meghunyászkodó. (Ebben ezúttl - bár nem feltűnően - zvró volt Andori Péter és Szurdi Miklós fiziki megjelenésének különbözősége.) A bárónk nincs olyn jelenete, melyben ne z történne, mit ő kr. De Don Crlos megtudj, hogy szerelmét, Annát - pénzért - elveszi mjd Kesselstdt. Ez ellen tiltkozni próbál, Kesselstdttl mégsem húz ujjt, bár tudj, hogy bárónk nincs égető szüksége pénzre, még kevésbé házsságr. Don Crlos - z elődásbn gyáván kitért. E gyávságot zonbn már sem pénz - mit egy vendég fizet -, sem rng" nem indokolt. Csupán z ok nélküli gyávság. Ehhez kellett voln több erő Szurdi megformált Kesselstdtbn. Segítenie kellett voln hitelesíteni Crlos gyávságát. Mert enélkül ez durv" főnök ezekben jelenetekben túlságosn is puhány. Ez problémát okozott későbbi, Bockkl közös jelenetekben is. Ern Liebig (Nykó Júli) szerepével kpcsoltbn is hsonlók fenntrtásim. Ő is kemény, rendreutsító hngot hsznál Don Crlosszl szemben. Bár nem fizet, kidobni nem hgyj mgát szállodából, noh ezt szándékát Don Crlos htározottn közli vele. Természetesen itt is felmerült kérdés: mi késztette megfutmodásr Don Crlost? Ern Liebig Kesselstdt pártfogoltj, ki válllj is, hogy rendezi kissszony" számláját. Ez pártfogó zonbn Szurdi szerepformálásábn gyengébb lett, semhogy erőt tudott voln kölcsönözni Liebig kissszonynk. Ahhoz viszont, hogy hölgy sját mg legyen erős egyéniség, Nykó Júli dottsági bizonyultk kevésnek. Hngj mgs és lágy - krtlnul is tisztább belső világot sejtető. Különösen nevetése volt erőtlen, őszintétlen. Inkább hsonlított kínjábn nevetőre, mint rr, ki gúnyosn kineveti, hogy ki krják dobni szállodából. Így z sem htott elfogdhtón, mikor mgát mentve másik ngyobb hibájár hivtkozott, mondván, igz, hogy én kurv vgyok, te viszont egy ócsk rbló. Ehhez több gátlástlnság kellett voln. Horst Bockkl kpcsoltbn képlet első végiggondolásr még igen egyszerűnek tűnik. Adv vn főnöke, egy olyn ember, ki htlombn, erőben felette állókkl szemben gyáv. Am éppen ezt félelmet, gyávságot kompenzálj kegyetlenséggel, mit nál lcsonybb társdlmi helyzetben lévőkkel szemben gykorol. De Don Crlos, látottk szerint, nemcsk felette állókkl szemben gyáv. Ok nélkül is z. Míg Don Crlos esetében gzdgított z elő-dást, hogy gyáv és esetleg esendő is, z már hib, hogy emitt sem lehetett más pénztáros. Olyn vlkitől kellett félnie, ki nem is olyn félelmetes. Hunydkürti számár nem mrdt más fogódzó Bock egyetemes kiszolgálttottság és félelme okolásár, mint tény, hogy egy beosztott. De mert z elődásbn nincs utlás konkrét" társdlmi problémár, Bock állásféltését csk tudomásul venni volt módunk. hunydkürti szerepformálás - eltekintve utolsó jelenetétől - mégis pontos és igen árnylt. Azt teljesen megtört embert játszott - fentiek ismeretében csk ezt játszhtt -, kiben már nincs semmi erő és képesség ezen változttni. Még lárendeltjeivel szemben sem. Hunydkürti elkerülte könnyebb, de rosszbb megoldást: Bock nem kicsinyített más főnökének. A kidott, keményre hngolt utsításokt egyfjt keseredett fárdtsággl fejezte be. Gyorsn, elhlkulv és leeresztve. Hisz hogyn is lehet vlki szigorú és dörgedelmes, h már ezerszeresen is megtört? H már ngyobb félelme, mint lttomosságr vló hjlm? Ahogyn Bock, főnöke tiszteletben trtott ppgáját leköpte. Bár egyedül volt színen, nem nézett szét, csk gyorsn, hlkn vlmivel közelebb lépett klitkához, és sietve bosszúálló gyermek szégyennel kevert didlávl kicsit köpött. Épp csk nyelve hegyével. Egy villnásnyi öröm z rcon, és minth mi sem történt voln, máris pult mögött állt. Hunydkürti Bockj lopássl vló gynúsítását is hmr elfogdt. Kidobás ellen sem ágált hosszn. Számár természetes, hogy sem küzdelemhez, sem tiltkozáshoz nincs sok jog. Így viszont egy jelenet hiteltelen mrdt: kirúgás utáni első, egyben drám utolsó jelenete, melyben pénztáros leszúrj Don Crlost. Ebben széthullt emberben, következetesen épült korábbi jelenetek tnúság szerint, már semmi, de semmi erő nem mrdt ehhez. Hunydkürti vehemenciáj itt sok; minth zzl krt voln hihetővé tenni tettet. Egy minden erre utló előzmény nélküli csendben szívósn növekvő feszültség kirobbnását láttuk. (Az lumínium kés minden döfés és kihúzás után fémesen és könnyedén csörrent egyet. Ez sem hsznált jelenetnek.)

19 Mindezek után érthető, hogy Don Crlos szerepe és hlál lig hordozott trgédiát. Andori lkításábn elsősorbn figur félelme dominált. Amikor félelmet kellett ábrázolni, sikerült is. Például Jose hlál. A cspost gyon-ütötte pincében z árm. Arról, hogy szerencsétlenül járt pincében trtózkodott voln, Don Crlos nem tudott. Mégis, mikor kiderült hlálll végződő bleset, rettenetesen megijedt. Andori Crlos széles mozdultokkl körülötte állókt mind elérni, meggyőzni krv hngosn bizonygtt, hogy ő erről semmit sem tudott, megmondt, nem mehet od, ő árttln; kpkodó és rémült. Don Crlosnk, h csk kegyetlenség jellemezné, nem voln ok ekkor félelemre. Különösen nem lárendeltjeivel szemben. Mégis félt. Tlán következményektől, vizsgálttól. Andorink, bár színen többen voltk, egyedül kellett ezt félelmet hitelessé tennie. A félelmet vlmi jelen nem lévő, lig is elképzelhető dologtól. Ngyon jól sikerült. A hibát Andori zzl követte el, hogy Don Crlosnk ezt jellemvonását túlságosn is felerősítette. Igz, ebben néhány prtnere is luds" volt. Azok dilógusi, melyekben kitörő dühöt, kegyetlenséget ábrázolt voln, rendre meghiúsultk. Minth mg sem hitt voln ezek hihetőségében. Ehhez zonbn már ngymértékben hozzájárultk szövegtévesztései és ebből is fkdó jelenete ritmusát megtörő - bizonytlnsági. Illusztrálásul csupán egy péld : Crlos elhtározt, hogy átnézi Bock szobáját. Andori odállt Hunydkürti elé, és nyitott kezébe kérte kulcsot: Adj od " kulcsot! Ez z od itt se-hogy sem volt helyén. A bki meg-zvrt Andorit, s helyesen hngzó ismétlést: Adj ide kulcsot", már gyengén mondt. Don Crlos hlál nem keltett érzelmi htást. Hlál nem meg-érdemelt, nem értelmetlen, csk fölösleges volt. Áltl z elődás végét lehetett sejteni, s nem trgédi lezárását. Törőcsik Mri pontosn kidolgozott szerepformálásából, Helénnek Crlos cselekedeteire dott válsziból, ezek változásiból ismerhettük meg legjobbn férje természetét, jellemét. Alkításábn Helénnek, Helén meggyötörtségének csk másodlgos" jelentősége volt. Kezdetben férje prncsolón foglmzott kéréseinek megfélemlített lázttl tett eleget. Feszült rckifejezése még- is néh mosolyr váltott. Ez belső, zvrt mosoly külvilágnk szólt. Helyzetét, szégyenét titkolv megpróbált vlmilyen, felsőbbrendűséget sejtető, óvtosn ironikus, gunyoros mosoly mögé bújni. De Helén, nő, egyvlmiben következetes és bátor volt: Annánk távozni kell. Törőcsik mondt-és szóvégi ereszkedő hngsúlyi ellent-mondást nem is feltételező kijelentések. E htározottság zon Don Crlos és mások viszonyábn már elemzett drmturgii problémán is segített vlmit, hogy Don Crlos miért fogdt el zt számár kedvezőtlen tervet. Itt ugynis érezhető volt z erő, z eltökéltség. Másrészt e htározottság dott lehetőséget Helénnek, hogy kipróbálj, hol vn gyötörtetésének htár, ki z erősebb. A görcsös, gyors, ugynúgy ismétlődő krmozdultok, z erősödő hng fokoztosn telítődött támdó éllel. Helén korábbi félelmét önmg, szinte krtln, hergelésével, bátorításávl gyűrte le. s látv, hogy ezek mozdultok másikból már nem váltnk ki veszélyes dühöt, látv, hogy itt már csk vesztesek vnnk, nevetni kezdett Don Crlos végképp null lett. Olyn, kit kár meg-ölni. Törőcsik szerepe mégsem tudott htásábn mrdéktlnul egységessé válni. Átéltsége túlzónk, feleslegesnek tűnt zokbn jelenetekben, melyek olyt követtek, hol Don Crlos emlegetett gyávság indokoltln mértékű és ok nélküli volt. Miután pedig így meg-tört jelenetek érzelmi, gondolti folymtosság, mozdultok, mondtok külön életet is éltek. Feltűntek mondtvégi fennmrdt hngsúlyok, z egyszer-egyszer ok nélkül görbülő, görcsös keménységgel meredő, tiltkozó ujjk. Megbízhtó és jó lkítást nyújtott Bencze Ferenc (Eugenio), Ambrus András (Lopez rendőrtnácsos) és Szerencsi Hugó (Lüdecke) szerepében. Igz, legfontosbb feldtuk z volt, hogy kívül mrdjnk főszereplők közt feszülő viszonyon, és egy-két gesztussl teremtsék meg figurájuk hitelét. Ebben nyilvánvlón segítette őket rutinjuk is. Megnyugttó volt látni, hogy Bencze Ferenc Eugeniój néhány félremormolt szóvl munkár serkenti szálló lklmzottit, hogyn jött, ment, dolgát tette; hogy Ambrus András sem gesz-tusbn, sem hngsúlybn nem krt mindenáron közölni velünk Lopez rendőrtnácsos véleményét Don Crlos- ról. Lopez csk egy rendőrtnácsos, ki szobákt jött ellenőrizni. Végezetül, hogy teljes legyen kép, Görbe Nóráról (Ann) és Szilágyi Istvánról (Albert) kell szólnunk. Görbe Nór olyn ebbe szállób nem illő - szende árttlnsággl lkított Annát, hogy kérdéssé vált: hogyn és főképp mikor került ide? Ennek túlzott tisztságnk htásávl Görbe később már nem tudott megbirkózni. Annáj ttól pillnttól lett értelmetlen, hogy Kesselstdttl kötendő házsságánk tervét elfogdt. Kevés jelenete volt, melyben okát tudt voln dni - számunkr - e házsságnk. Elkurvulását sem hittük. Szilágyi Istvánnk hálátln feldt jutott. Néhány megjelenése után szerepből fkdó indítttás nélkül kellett szemébe vágni" Don Crlosnk, szálló lklmzottink és Helénnek z erkölcsi igzságot. Erre ez z lig kidolgozott szerep nem dott lehetőséget. Nem is volt rá szükség; mgunk is meg tudtuk voln foglmzni. Ugynkkor Szilágyi hngj, egész színpdi megjelenése sem volt lklms rr, hogy ezt mindenekfelett vló erkölcsi igzságot komolyn lehessen tőle venni. Érdemévé válhtott voln díszlet-nek (Bnovits Tmás munkáj) lp-vető jellegtelensége. Pontos, korrekt, szépen megcsinált. Még z is elfogd-htó, hogy szerző instrukcióink ellentmondv nem tűnik fel, hogy ez egy lerobbnt, mjd szkszonként le-zárt szállod. Így áltlánosíthtóvá vált voln. De ttól ponttól fogv, honnn z elődás vesztett érdekességéből, hite-léből, hsznosn'" jellegtelen díszlet szokványosnk és innen-onnn már ismerősnek is tűnt. Ami hsznos jellegtelenséget illeti, igz jelmezre is. Egy kivétellel. Bock pénztáros ruháj, melyben visszérkezett főnökét leszúrni, túlságosn is jellegzetes lett, Olyn túlzott mértékben kopott és szedett-vedett, hogy csk rr lehetett gondolni, egyéb okok híján ennek ruhánk kell hitelesítenie gyilkos tettet. Remenyik Zsigmond: Vén Európ" Hotel (Vörösmrty Színház, Székesfehérvár) Rendező: Már Gyul. Díszlettervező: Bnovits Tmás. Szereplők: Andori Péter, Törőcsik Mri, Hunydkürti István, Görbe Nór, NykóJúli, Bencze Ferenc, Szurdi ;Miklós, Szilá gyi István, Szeret-lesi Hugó, Szbó Ljos, Ambrus András, F. Horváth Gyul, Videoton Színpd tgji.

20 SZ. J. Vásárfi Glíciából Bánk bán-változt Kposvárott Hogyn vgy, prtizán? vgy Bánk bán címmel trtott idei első bemuttóját kposvári színház stúdiój, Kton József után, Shkespere és Theokritosz műveinek felhsználásávl". A szereplők társult közktonáiból", kisebb-ngyobb epizódszerepekben részben már ismert csoportos színészekből kerültek ki, rendező is csoportos színész, noh z mtőrmozglombn rendezőként is tevékeny volt: Mohácsi János. Együttesen vlmi merőben újt hoztk létre, olyt, minek megszületéséhez pillntnyilg lighnem csk Kposvárott dottk feltételek. Újszerű mg válllkozás is, eddig csk külföldi példáit láthttuk, így Hmlet kpcsán: egy meg-szentelt, rákövült trdícióktól már-már életképtelenné vált klsszikus szöveg egészen rdikális, demitizáló megfggtását. Az elődáshoz zonbn nem lett voln elegendő z irodlmi-drmturgii válllkozókedv; elsősorbn voltképp z színházvezetési politik lpozt meg, mely színházon belüli szükségszerű hierrchiát bszolút ruglmssággl kezeli, s minden közktonánk elérhető közelségbe helyezi mrsllbotot, nemcsk színészi, hnem rendezői fegyvernemben" is. Az lulról" jövő kezdeményezések bátor felkrolás és z érett, profi" művészi segítséggel-ellenőrzéssel vló kombinálás már eddig is számos, profi" elődásokb beilleszkedő részteljesítményt hozott - most gyümölcsözik egészében egy komplett elődás formájábn. Amely ugynkkor ízig-vérig stúdiószínpdr vló, tehát nem ngyszínpdr termett válllkozást gyömöszöl ilyen-olyn prktikus okokból stúdiókeretekbe. Itt ugynis nem Bánk bánnk mint integer műlkotásnk mégoly újszerű interpretációjáról vn szó (ez természetesen ngyszínházbn is helyénvló lenne), hnem egy egészen új változtról, mely prdox módon nem szöveg ellenére született, s mivel pródi vgy trveszti meghtározás-hoz burleszk-komikus jelentés társul, pontosbb definíciót változt"-nál nem is tudnék mondni. Vlóbn, szöveg igen terjedelmes húzásokkl, ngyrészt Ktonáé, kevés számú betoldás pedig kitűnő stílusérzékről tnúskodik, vttln fül nem is észlelné z idegenkezűséget; Romeo és Júliából szármzó hosszbb átültetés kár Ktonáé is lehetne. És zonos történet is, csk történet olvst új ; részben szöveg egyes lehetőségeinek csíráját bontj ki egyedül lehetséges relitásként, részben szöveg közismert, sokszor elemzett ellentmondásit oldj fel oly módon, hogy zokt nem elkeni (hogy Arny János finom tpintttl jánlott), hnem részben groteszkig, részben horrorig élezi, többnyire nem-csk szellemesen, hnem trtlmsn és elgondolkodttón is. A szándék pedig súlyosn komoly; hsonló forrásvidék-ről fkd, mint Örkény István Kulcs- keresők című nemzetkrkterológii sztírájáé. Kton József drámi hierrchiájánk csúcsán király áll, egy nemzeti király, ki némi megingás után vlóbn helyzete mgsltár tud emelkedni, s Gertrudistól, h kényszerűen is, megszbdulván, Bánknk megbocsátván, mint-egy személyében hordozz ktrzist. H Endre urlmánk immnens krizmáját egy elődás megkérdőjelezi: össze-omlik z egész pirmis. Vn-e erre jog-cím? Természetesen vn - hiszen, h király egy kétes jelentőségű külföldi klndért, melyben veszíteni, sőt elesni is lehet, hosszú időre ebek hrmincdjár hgyj z országot, s kormány-rudt feleségére bízz, kinek jellemét, hjlndóságát felelős állmférfiként mégiscsk ismernie kellene, kkor krizm már csk üres, trtlmtln formság. Midőn kposvári elődás végén sikerült üzleti útjáról vidámn lohol hz király, Kornis Mihály Hllelujájánk p-figurájához hsonlón htlms csomgbn hozv vásárfiát szeretett Gertrudisánk, egyértelművé válik: e mgáncélú vásárfi beszerzéséért kellett védtelenül-őrizetlenül hgyni z országot. Endre felelőtlen távolléte ltt Gertrudis országlás helyett z udvrt egyet-len vége nincs monstre házibuli hely-színévé változttj. A műsorlp ugyn némi, z elődásr egyébként nem jellemző, diákos polgárpukksztássl foglmz, mégis érdemes ideikttni leírását (mint hogy ezúttl cselekmény új-szerű mozzntit is megszokottnál bővebben ismertetjük, részben, mert ezek egyben játék drmturgiájár, sőt rendezésére is rávilágítnk, részben, mert z elődást kevesen fogják látni, s így nrrációnk tájékozttó funkciój is lehet) : És bent, plotábn irglmtln házibuli folyik. Brátim - bulik, hánydik bulik, Jézusom, így hjnl-tájt; emberfeletti bormennyiségek bennünk és útbn belénk, rongyossá politizáljuk szánkt, szerelmesek vgyunk végtelenségig z összes másnemű lény-be, szerelem szerelem hátán, sőt hegyén-hátán, zt hegyet zsebkendőnknek négy srkábn is elhordjuk, végig-megyünk z kácos úton, mégis miénk, mégis miénk lesz édes glmbunk... Mindegy, miért, mindegy, mi volt sok: bor, beleszédülés egymás szemeibe-szájib, mi minek ingere; vélt és vlódi jogok és jogtlnságok; szvk, hogyn szvkt szorítnk ki; mindegy. Minden óvtosságunk ellenére tetté csiholódik m, mi csk kezünk közé kerül. Mire föleszmélnénk, össze-, sőt összevissz feküdtünk - esküdtünk táncoltunk: nem számít. Semmi sem számít: mgunk vgyunk." És közben kulcs - Örkény kulcs - végképp el-vész. A gzdátln országbn tehát vigd, ki teheti. A végig félhomálybn trtott, szellemesen egyszerű, csk épp utlásszerűen gotizáló díszlet - ugyncsk Mohácsi munkáj - állndó eleme egy jókor ovális sztl; kárkik ülik körül, ki nem fogy ról z itl. Szükség szerint ztán kupákt félretolják, hogy mámor egy-egy forrpontján z sztl lklmi nászok színhelyévé lkuljon. A házi-buli egyre hevültebb, sírv vigdó lég-körében ki szeretkezni kr, ki pedig békétlenkedni". Mohácsi elgondolásábn z összeesküvők nem kívülállók, hnem természetes résztvevői házi-bulink, kik borgőzös állpotbn egyre óvtlnbbul gykorolják z ősi jus murmurndit, zzl sem törődve, hogy egyzon sztlnál vigd - igz, szunnydásig nekibúsultn - Ottó herceg is. Az ábrázolt egyik pompás poénj, hogy mikor Petur Simon fülébe súgj várv várt vendég titkolt nevét, Simon lelke-sültségében fennhngon kiáltj ki, míg-nem z egész sztl hrsányn ünnepli Bánk illegális kcióját. S mikor épp mindenkit leterít mámor, beólálkodik Tiborc, ki elvégre Ktonánál is lopni jött; leüti fel nem ismert Bánkot, s múgy broszostul összepkolj z edényeket és z étel-itl mrdékát (mint hogy z utolsó kép során egy óvtln pillntbn már vinné becses glícii portékát is). Sebj : veszteségre senki