játékszín KOLTAI TAMÁS BERKES ERZSÉBET Miként esett el a királyné? (13) Szerkesztőség: 1054 Budapest V., Báthory u. 10. Telefon: ,

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X. É V F O L Y A M 4. SZÁM Á P R I L I S FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: C S A B A I N É TÖRÖK M Á R I A TARTALOM játékszín ALMÁSI MIKLÓS Szerepek és illúziók (1) KOLTAI TAMÁS Kulcskeresők, enyhe pöffel hátukbn (3) SAÁD KATALIN Özönvíz előtt (6) BÉCSY TAMÁS Bánk bán Tháliábn (9) BERKES ERZSÉBET Miként esett el királyné? (13) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , RÉVY ESZTER A Bánk bán Déryné Színházbn (18) HEGEDÜS GÉZA Monn Vnn Miskolcon (19) LUX ALFRÉD A Rdnóti Miklós Színpd első bemuttóiról (25) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr" Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfiók 149 Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó fórum BUDAI KATALIN Pmutbokros lllyri (26) TÖLGYESY ZOLTÁN A Buborékok József Attil Színházbn (29) NÁNAY ISTVÁN A színház: ngyítóüveg (31) négyszemközt GERVAI ANDRÁS Beszélgetés Páskándi Gézávl,,félszárnyú'" kpcsoltról (34) színház és közönség STAUD GÉZA A színházi közönség reflektorfényben (37) A címlpon: Szbó Sándor (Erdődy gróf) és Bánsági Ildikó (Aldobói Év) Királyi vdászt című Hernádi-színmű pesti színházi elődásábn A hátsó borítón: Floric Mâlurenu díszlete Ngy István Özönvíz előtt című drámájánk nemzeti színházi elődásához (lklády László felvételei) világszínház MAÁCZ LÁSZLÓ Twrdowski úr Wroclwból (40) ÓVÁRI KATALIN Színházi útkeresések Olszországbn (42) KERÉNYI GRÁCIA Műfjok között (45)

3 játékszín ALMÁSI MIKLÓS Szerepek és illúziók Hernádi Gyul: Királyi vdászt Hernádi legjobb és egyben legüresebb drbj. Furcs prdoxon ez, főként h még zt is hozzászámítjuk, hogy Pesten m ez z egyik legjobb, színpdon lát-htó produkció. Az ember óhttlnul is elgondolkozik, hogy vjon csk gondoltilg ennyire szegényes, viszont bszolút módon színpdbiztos drbok rthtnk ilyen átütő sikert? Vgy másképp foglmzv: súlyosbb gondol-tok vjon törvényszerűen húzzák le, te-szik nehézkessé színi megoldást, játékosságot, z élvezhetőséget? Nyilván nem igennel " krok felelni ezekre gynúimr, de vlmi hsonló mégis ott motoszkál fejemben, s nemcsk z enyémben. Főként, mikor mi mgyr drám " jó néhány elvérzett, ám trtlmilg merész és gondoltilg is mrkáns drbjár gondolok. Másrészt viszont modellszerű is ez produkció, mert ez kápráztos játszhtóság, poénkészség nemcsk úgy mgától került bele; drbb és rjt keresztül színpdr: érezhető rjt színházi műhely munkájánk levegője. Az író és színház termékeny összmunkájánk sugárzás, drmturg (Rdnóti Zsuzs) keze nyom. Érződik, írtm, pedig ez születési folymt ki is olvshtó drbból. Hiszen z első, irodlmi változt jó néhány évvel ezelőtt Kortársbn jelent meg, és így pontosn le is lehet mérni, mi változott, és kis következtetéssel zt is ki lehet tlálni, miért. Mert szöveg most nem próságokbn változott - mindkét fél sértődött kompromisszumábn -, hnem egy kitpinthtón irodlompárti színházcentrikus gesz-tusból épült fel. Jvult szöveg, egységesebb mg drám is. Nemcsk szín-pd lett mrkánsbb. Mi változott? Elmrdt először is külső tér, vdászt szervezése, vele járó izglom és királygyilkosság beleágyzás ebbe z úri pssziób. (Itt ugynis emberekre kellett voln vdászni...) A színen (most) egyszerűen lelövik királyi párt, és csk úgy mellékesen tudjuk meg, hogy egyébként vdásztr érkeztek. Az úri psszió drmturgii ki-bontás másfelé vitte voln feszültséget, néző érdeklődését, plusz trtlmt viszont nem tudott voln gerjeszteni. Ennek rétegnek leválsztásávl ztán kiderült játék kmr jellege: kevés ember szervesebben összefogott társsjátékává kristályosodott drb. Három szereplő, Erdődy gróf, vlmint z álkirály-álkirályné (kik egyúttl z igzi királyt és királynét is játsszák) között bomlik ki ez z illuzionist játék. A műhelymunk tehát z ördögi szuggesztivitást emelte játék központjáb. Azt, mivel Erdődy (Szbó Sándor) mgához bilincseli z elesett, mjd gerinctelen Schreit és Aldobói Évát, vlmint zt, hogyn ez két bábember szerep prncsszvink engedelmeskedve, mintegy mesmerisztikus álombn, teremtője, Erdődy ellen is fellázd. Mg kr, igzi király kr lenni. Ember és szerep szuggesztivitás teremti meg ztán színpd vonzerejét is ebben fikcióbn, politiki kriminél egy fokkl keményebb műfjbn. Szbó Sándor súllyl és chrmeml tudj ennek figuránk kettősségét megszóllttni: htlomnk, brutlitásnk és kiszolgálttottságnk zt furcs kettősségét, melyet drb célb vesz. S mellyel le is tudj rázni mgáról kudrcot: mikor z őrült reményeiben ujjongó álkirály térdre kényszeríti, nem vicsorog, hnem csk - térdel. S közben tudj, hogy úgyis ő fog állv mrdni. Tud kivárni, kkor is, mikor vereséget kénytelen szenvedni sját eszközei áltl: mikor egy időre át kell engednie terepet sját kretúráink. Mert játék vége z, hogy Erdődy már Horthy embere. (Ami ugyncsk műhelymunk kihegyezésének z eredménye: z Erdődyfigur íve jobbn illeszkedik z ismert történelemhez.) A drb szerkezeti modellje, pontosbbn trükkje egy régi színházi-irodlmi hgyomány újrélesztése: z összecserélhetőség, illetve kettős szerep, mely mögött ugynz z ember rejlik. Dr. Jekyll és Mr. Hyde ugynnnk beteges figuránk két rc; A szecsuáni j ó lé lek be n is zonos főhős, csk két különböző életet kell élnie, két szereprendszert kell kényszerűen megvlósítni. Hernádi ugyn követi ezt hgyományt, de meg is újíthtj. Az ő tlálmány, hogy megfordítj képletet: szerep zonos ( királyé, melyhez játszó személyt keres Erdődy), és így csk szerepet játszó figurák változnk, Más szóvl: előre dv vn egy szerep, s vele még bizonyos egyéniségtöredék is, mibe egy másik embernek kell beleilleszkednie, vele zonosul- Hernádi Gyul: Királyi vdászt (Pesti Színház). A hlott királyi házspár Erdődy gróf kstélyábn (Szombthy Gyul, Szbó Sándor, Szbó Imre, Kovács István, Tordy Géz és Bánsági Ildikó)

4 Az álkirálynő és z álkirály: Bánsági Ildikó és Tordy Géz (Iklády László felvételei) ni, felismerhetetlenségig hsonlítni z eredetire. Így tehát nemcsk királyi funkció z, mit meg kell tnulni, és mit mint szerepet el kell játszni Schreinek és Aldobói művésznőnek, hnem z eredeti (és játék elején megölt) királyi pár rigolyáit, emlékeit, környezetéhez vló személyes viszonyát is szerepként kell átélnie és megvlósítni. Hernádi és színpd persze megkönnyíti ezt feldtot zzl z ugyncsk régi trükkel, hogy régi és z új királyi párt ugynz színész fogj játszni. Mindenesetre itt szerep zonosság fontos, és hozzá vló lklmzkodás sikere - és képtelensége - lesz drb izglmánk egyik tényezője. Hernádi kísérlete persze steril mrd, hogy játékos legyen: zz nem terhelik túlságosn bonyolult személyiséglélektni elemzések. A drmturgii ív két közember megnyerésétől indul, betnulás folymtát muttj, mjd egy újbb csvrrl szerepeket hordozók lázdását, önállósulási kísérletét látttj. Azt z önállósulási kísérletét, melyben nemcsk z őket mnipuláló - egyáltlán: életrehívó - főnöküktől, Erdődytől krnk elszkdni, hnem történelem ellenére krják szerepeiket tovább növeszteni: igzán királyok krnk lenni, teljhtlomml, mindenki feletti urlomml. Nevetséges, groteszk és kriminális formábn történelmen is urlkodni krnk, h már Erdődy felkeltette bennük htlom álmát. A szerep mgávl rgdj figurákt, átlelkesíti őket. S nemcsk életben trtj őket, hnem ötleteket is sugll nekik. Rosszkt, persze. De hát királyság sem vlmi jó ötlet. Ennek z átlkulási-átlkítási drmturgiánk, szigorún techniki szempontból, és igen távolról ugyn, de Molnár Ferencet idéző előképei vnnk. Az Egy, kettő, hárombn is egy embert kell egy szerephez pplikálni, és ott is szerep rekvizitumi segítik művelet sikerét. Hernádi ezen modellen is túllép, hiszen itt tnulási folymt, belső át-lkulás fontos, s rádásul külső át-lkulás újr meg újr ironizálódik. A király ", mikor Zitávl " társlog, mindig összekeveri vlóságos emlékeit - melyek egy szűkös kispolgári világból szármznk -, és csk körülményesen tud vissztérni főúri előéletének felmondásához ". Mégis: Molnár drmturgiáj nyújtj zt techniki minimumot, mit Hernádink überolni " kell: szerepek megtnulhtóságát, vlmint zt z emberi-társdlmi tényt, hogy társdlmi kpcsoltok nem emberi tuljdonságokon lpulnk, hnem ezektől ngyrészt független, elidegenedett szerepeken jönnek létre. A külvilág szerepek szerint ítél, ezekhez kpcsolódik, ezekkel dolgozik. S ennek következtében szerepek önmgukbn is vissz tudnk htni: h őket társdlom személyes mivoltuktól elszkított szerepek szerint kezeli, úgy ők mguk is eljátszhtnk e szerepekkel. A dolog persze csk vígjátékbn ilyen egyszerű. Nincs olyn vlóságos társdlmi szerep, mely konfliktusok esetén ne hívná ki z egyéniség ellenállását, felháborodását vgy pozitív szenvedélyeit, mely ne provokálná mgát z egyéniséget, hogy szbdulni igyekezzék e szerep követelményei lól, vgy hogy mg képére formálv urrá legyen szerep felett. Vgyis: társdlmi gykorltbn élő emberrel igen sokszor megesik, hogy vlmi ellenállhttln vágyt érez rr, hogy lerázz mgáról vgy leglábbis korlátok közé szoríts szerepek külsődleges " htlmát. Ez fölülemelkedés szerepek fölé persze ritkán sikerül teljesen - de birkózás, mindennpi élet közismert ténye: kár lulmrdássl, kár győzelemmel végződik, npont csináljuk. Hernádi ebből bonyolultbb viszonyltból is beépít egy csipetnyit` drbjáb: szerep elleni lázdást, mint szerep meghosszbbítását. Schrei úgy lázd szerep ellen, hogy nnk csk függőségi viszonyltát mondj fel, csk Erdődyt rázz le mgáról, de csupán zért, hogy még jobbn zonosulhsson szerepével. Igzi király kr lenni és nem gróf kretúráj. Ez fordult zért prdox - és ptentszerű -, mert szerep, király ",

5 voltképp mgábn fogllj mindenki feletti urlmt is, tehát nem viselheti el - h szerepet éli -, hogy egy lcsonybb srzsitól függjön. Schrei lázdását tehát szerep írj elő: ő nem szerep ellen lázd, hnem következetesen végigjárj szerep kívánt előírásokt. A színen zonbn úgy látszik, minth Erdődyvel vló szembefordulás lázdás lenne, még-hozzá lázdás minden szerepszerű elő-írás ellen. A ptent itt összemoss különböző minőségeket. Persze: ettől z összemosástól lesz olyn izglms z elődás. Olyn sszociációk is bejönnek színpdr, melyek különben kívülmrdtk voln. Egyébként színpdilg ez rejtett kettősség z igzán izglms mozznt drbnk. Schrei például gykorolj, hogyn fog Horthyvl leszámolni. Tordy krjir borulv lszik sztlánál, gyönyörű királyi uniformisábn, bizonyár sok tnulnivlótól fárdt el. Kopognk és bejelentik ngybányi vitéz Horthy Miklós kormányzót, mjd Erdődy lép be. Néhány bizonytln gesztus után - fel kell ébrednie - elkezdi mondni le-számoló " szöveget, mjd belejön, sőt dühbe is gurul, most már ő mg dühöngő király... Mikor Erdődy egy pillntr közbeszól, Tordy ekkor újr Schreié válik: prncsolsz, kérlek, j igen - s máris folyttj ott, bbn tenorbn, hol bbhgyt. Itt még csk épül szerep, de már ott csíráj nnk, hogy e szerep szárnyán önállósulni is fog, meri szerep mgávl rántj, mert tűzbe hozz. Mindez olyn groteszk esz-közökkel jelenik meg előttünk, hogy z egész szerepszerű mgtrtást és z ellene vló lázdást jócskán ironizálj. A színpdon rendezői invenció, ez-úttl színes és feszült játéktechnik urlkodik: előhozz Hernádi szövegé-nek rejtett trtlékit. Mrton László könnyű kézzel mozgtj polit-krimi súlytln és súlyos figuráit. Ez utóbbi elsősorbn Szbó Sándor, kinek sikerült Erdődy lkjából egy bele nem írt réteget is megszóllttni, és jelen-létnek egy olyn intenzív fokoztát meg-teremtenie, mivel vlóbn mesterfokon kell és lehet csk gzdálkodni. Mrton felnőtt módon vizsgázik szöveg olvstából :s. Szkszerűen, pontosn fogj fel szöveget, és rendezésében rr törekszik, hogy minden belehllhtó, hozzágondolhtó vgy történetben nem szereplő, ám odképzelhető hátsó gondoltot kikpcsoljon. Egzkt módon csk cselekményre figyel. S ebben z esetben ez kopár cselekménypártiság" rendezés komoly előnye. Hiszen z körülmény, melyet bevezetőben már említettünk, hogy Hernádi ebben drbjábn egyetlen súlyosbb gondoltot sem ülte-tett cl, egyúttl egy ngy hiányjelet is jelent: néző óhttlnul is keresgélni kezd; mert h nem láthtó, kkor vlhol el vn rejtve titkos mondnivló. Mrton rendezése, ezt titkosíthtó réteget semlegesíti: mrd nnál, mi vn. De zt fellövi: itt minden órmű szerint történik, rvsz dilógusok (melyek tükörképként felelnek meg egymásnk: mikor például Erdődy előbb Schreit, mjd Aldobóit fggtj előéletéről) szikrázó felépítése, mjd csendes ironizálás hozzá is köti z elődást hgyományos krimitechnikához - és cl is oldj onnn. Szbó Sándor súlyáról már esett szó. Neki sikerül igzán megteremtenie zt figurát, ki kézben trt mindenkit: legfőbb bábjátékost. Mosoly sincs, titki-nk csk rétegei vnnk, végsőt tlán még mg sem tudj. Ördögi és egyben rcionális, ezt régi típusú mgyr urt, fsisztoid mázzl tlán csk ő tudj így megrjzolni. A másik meglepetés Tordy Géz: nemcsk szerep szerint, színészileg is kitűnő átváltozó művész, s rádásul ő is ért z iróniához. Mikor győzelme, látszólgos győzelme tetőfokán ordítoz-ni kell (hogy szerinte egy király tud ordítozni), z pártlnul multságos és szánlms. Bánsági Ildikó lig tudj viszszfogni, zz királynőivé tenni sex ppeljét, és táncosnőjének butságát. O is jó dg multságot tud szerep szövegmélyébe" csomgolni. Ngyszerű háttérfigur még Szombthy Gyul: gengszternek és fsiszt ktonánk rfinált keveréke. Fehér Miklós ezúttl inkább funkcionálisn szellemes, mint htásos díszlettel vette körül játékot. Hernádi Gyul: Királyi vdászt (Pesti Színház) Rendezte: Mrton László. Díszlet: Fehér Miklós. Jelmez: Jánoskúti Márt. Drmturg: Rdnóti Zsuzs. Szereplők: Szbó Sándor m. v., Tordy Géz, Bánsági Ildikó, Kovács István, Pándy Ljos, Szombthy Gyul, Sörös Sándor, Fonyó József, Szbó Imre, Vss Gábor f. h., Szirmi Péter f. h., Füzessy Ottó, Korcsmáros György f. h., Józs Imre f. h. KOLTAI TAMÁS Kulcskeresők, enyhe pöffel hátukbn A Bolyongó éppen Fóris Nelli táskájábn kutt, mikor belép telefonszerelő, A szobábn nincs más, szerelő tehát hozzá fordul: Fórisék? " A Bolyongó előveszi táskából Nelli személyi igzolványát, belepillnt, és zonnl válszol: lgen. " A Nemzeti Színház elődásábn Bolyongót játszó Őze Ljos kérdés és válsz közé még beiktt egy rövid mondtot. Egy pillnt. " Csk ennyit. Elhngzik kérdés, Fórisék? ", Őze zt mondj: Egy pillnt ", előveszi személyit, kinyitj, belenéz, és válszol: Igen. " A két töltelékszó színész dlék szerephez. A különbség látszólg csipetnyi. Szór sem érdemes. Vlójábn óriási. Az első változtbn mozdult, gesztus, játék lig észrevehető, pillnt finom humor tlán el is illn levegőben. A második változtbn biztosn fölcsttn nevetés nézőtéren. Az első változt z iróni, groteszk elegáns, könnyed formáj. A második ügyes, sikeres vígjátéki ötlet, tuctból tizenkettedik. Ilyen módon siklik el Mjor Tmás rendezésében Örkény István Kulcskeresők című drbj egy furcs, vártln hngvétel felé. Az értelmezés jogosultságánk z elődásbn kell igzolódni, és z is biztos, hogy értelmezés nélkül nincs elődás. Mjor értelmezéséről sokt elmond, hogy milyen irányb terelte drb első részét átdolgozó Örkény gondolkodását. Örkényben Mjor nélkül is fölcseperedett voln z átdolgozás gondolt, épp elegen mondták és írták szolnoki bemuttó után, hogy z indítássl b jok vnnk, lssú, nehézkes, körülményes. Én mgm részéről nem éreztem nnk, legföljebb z elődásb ikttott szünet szükségességéről nem voltm meggyőződve. A puz megtörte drb ívét, és túl sok összefüggést hgyott nyitv. Más szóvl: közepén hgyt félbe többszörösen összetett mondtot, mikor még jó néhány lá- és mellérendelt mellékmondt következett. Szín-házbn ez megszokott fogás, ügyesebb írók mindig így csinálják, gykrn épp

6 szünet előtti pillntokr trtogtván zt vártln fordultot, mely meglódítj cselekményt, és lklmt d nézőknek, hogy büfében tlálgthssák folyttást. Úgy hiszem zonbn, hogy Kulcskeresők drmturgii értelemben egyetlen mondt, melyet egy szuszr kell kimondni, gyorsuló ritmusbn, meredeken fölfelé ívelő intonációvl, úgy, hogy végén érezzük felkiáltójelet. Székely Gábor szolnoki rendezésének remek tempój, ritmus, időzítése - z, mit z ngol szknyelv timingnk nevez - megengedhette voln mgánk szünet nélküli elődás luxusát. Mindezzel nem krom zt mondni, hogy kár volt drb szövegéhez nyúlni. Tudomásom szerint már szolnoki bemuttór is ht változt készült, és Örkény írói etikájár vll, hogy nem restellt egy hetediket írni - kár kritikusok, kár Mjor, kár sját belső ösztönzésére. Ugynígy Mjor rendezői egyéniségét is minősíti, hogy nem elégszik meg készen kpott művel, hnem még próbák előtt megkísérli rjt hgyni mg ujjlenyomtát. Az új szövegváltozt és nemzeti színházi elődás szorosn összefügg. Egyiket sem érthetjük meg másik nélkül. Az értelem szerinti változttás látszólg nem sok. Mindössze nnyi, hogy Nelli z új változtbn világosn megfoglmzz: el krj hgyni Fórist. Ez-áltl hmr értesülünk nnk levélnek Avr István (Fóris) és Törőcsik Mri (Fóris Nelli) Örkény István Kulcskeresők című drbjábn (Nemzeti Színház) vlószínű trtlmáról, mely már z eredeti drbbn is szerepelt (mindjárt legelején), de sokáig csk következtethettünk rá, hogy mi lehet benne. Csupán vlmikor z elődás vége félé tudhttunk meg nnyit, hogy szerepel benne ez mondt:,,... vgy te hgyod bb repülést, vgy én nyitom ki gázt." Eredetileg tehát rról volt szó, hogy Nelli új életet kr kezdeni z új lkásbn. Az átdolgozásbn új életet kr kezdeni - zzl, hogy elmegy. Mi változott ettől? Először is néhány homályos dolog világosbb, egyértelműbb lett. Mindenekelőtt levél körüli játék. Másrészt Nelli jelleme. Egy ilyen konkrét, rádásul néző áltl átélhető, életfontosságú elhtározás, mint férj elhgyás, sok mindent indokol: kpkodást, idegességet, tárgyk elvesztését. Ezáltl mgyráztot kpott drb drmturgii motorj: kulcskeresés. Ahhoz, hogy Nelli elmenjen, és szándék szerint mindent rendben hgyjon lkásbn, z kell, hogy be tudj zárni z jtót mg mögött. Az első változtbn vlki megkérdezhette voln: miért kell ebből kulcskeresésből ilyen ngy dolgot csinálni, miért nem várj meg Nelli férjét, ki már útbn vn hzfelé, zsebében - feltehetőleg - sját kulcsávl? De nem kérdezte meg senki. Mert mindenki tudt, hogy Örkénynél nem kell köznpi logikát keresni. És mert kkor z új változtbn is megkérdezhetnénk: logikus-e, hogy Nelli kulcsot keres, mikor el kr menni, és z jtó még nyílik? A válsz z voln, hogy Nelli tuljdonképpen nem kr elmenni z új változtbn sem, csupán álttj mgát ezzel döntéssel. Erről viszont eszünkbe jut, hogy kulcskeresés z eredeti drbbn éppen úgy pótcselekvés, áltevékenység, időkitöltő, idegességlevezető kció volt Nelli részéről, mint most, és ez ott is kellő lélektni indoknk látszott. A változttások mindenesetre több pszichológii mgyrázttl szolgálnk. Azt mondhtnánk: drb relist vonlát erősítik. A Kulcskeresők most kétségtelenül nem indul bizonytlnul, hnem zzl konfliktussl, hogy el tud-e menni Nelli. Engedi-e z jtó és sját belső elhtározás. Kell ez z élesen megpendített, relist konfliktus? Beleillik-e bb stílusb, hol z jtók kívülről nyithtók, de belülről nem, és repülőgépek Feltámdunk " felirt előtt lndolnk temető-k punál? Mjor következetes mgához. Rende-

7 zőként ugynzt képviseli, mint lklmi drmturgként. Az elődás htározottn elmélyít bizonyos relist részleteket, rendkívül komolyn veszi szereplők különkonfiiktusit. Nelli és Ktink - sok új szöveggel kiegészítve - vlóságos drámi cstát vív menni vgy nem menni" kérdéséről, mikor pedig társság bezárv mrd, szereplők trgikus kétségbeeséssel élik át mind bezártságot, mind z odkint (félbe)hgyott helyzetek okozt életválságot. Vn ennek megközelítésnek létjogosultság. Örkény meglehetős mélyponton muttj meg hőseit. Nelli z idegösszeomlás; htárán áll. Fóris két vissz-minősítés után hrmdszor tesz ki mgáért" - szokásos pöffel hátábn. Benedeknek molyn élőhlott felesége. Erik egész sivár életét teszi föl professzorávl vló tlálkozásr. Ktinkánk Bodój szerencsétlenkedik (örökösen állástlnul) meredek riportji mitt. Mindegyik drámi figur mögött reális élethelyzet rejlik, és egyikből sem hiányzik trgikus színezet. De z örkényi kíméletlen groteszk sem: gondoljunk például pezsgőzését bűntudttl kommentáló Benedekre, mint sóhjtv ( Édes kis szenvedőm...") hjt le egy újbb pohárrl. Az Örkény-groteszk relist mgjár zért kell fölhívni figyelmet, mert egy téves fölfogás z bszurddl rokonítj, és ködös áltlánosításokr, túlstilizálásr, elvont értelmezésre bizttná drbjink rendezőit. Ezt végletet érzem z Örkényelődások ngyobb veszélyének, ezért írtm Székely Gábor mjd-nem tökéletes Kulcskeresők-rendezéséről (SZÍNHÁZ 1976/2.), hogy h még következetesebb e n ügyel helyzetek relist végigelemzésére, konkrét szituációkból nnál szebben bomlik elő drb vlóság és irrelits között lebegő stílus. Nos, Mjor ügyelt relizmusr. Nem lehet mondni, hogy csk rr ügyelt. jól érzi drb kettős természetét. Erre vll, hogy díszlet relist tárgyit stilizálndó, díszlettervező Csányi Arpád fehér festékkel fújtt le z sztlt, székeket, z jtót, hsználti eszközöket. ( : á s kérdés, hogy színpdkép éppen legfontosbbt, bezártságot nem érzékelteti.) Schäffer Judit jelmezei is eljátsznk fehér szín árnyltivl. A környezet játékosságánk ellenpontjául szánt Mjor játék relizmusát. El lehet gondolkodni rjt, hogy fordítv nem lett voln-e szerencsésebb. A Kulcskeresőkben ugynis lpkérdés szerep- A Kulcskeresők zárójelenete (Szcsvy László, Egri Ktlin, Tyll Attil, Avr István, Törőcsik Mri, Öze Ljos és Máthé Erzsi) (Iklády László felvételei) lők hngvételének kecses könnyedsége, szituációk - sőt mondtok - iróniájánk megcsillogttás, z enyhe rálátás szerepre. A drb hngultábn vlódi dolgoknk is fls színezetet kell kpniuk, z bszurditáshoz" pedig hozzátrtozik, hogy egyszerre mgától értetődőnek lássék. A Bolyongótól mindenki fél, z emberek bezárják előle z jtjukt, de mikor megjelenik, szinte észre sem veszik, hogy ott vn, tlán nem is tudják, hogy ő z, vgy egészen természetesnek trtják jelenlétét, még zt is, hogy tele-fonál... A Bolyongó beleolvd környezetbe. Mint hogy z egész drb erről különös hngulti eggyéolvdásról szól, melyben dolgok fokoztosn elvesztik vlóságos körvonlukt, formájukt és értéküket, összemosódnk, hogy egy közös illúzió, egy vlóságot álommá hzudó rítus részeivé váljnk. A Nemzeti Színház okos elődásábn játék vlmivel nehézkesebb, mint várnánk; ott is földön rszol, hol repülnie kellene. A kis formák minth helyen-ként elurlkodnánk ngy formák fölött, részletek fontosbbá kezdenek válni, mint z egész. Oze Ljos Bolyongó-lkításánk például, bár vn súly, logikáj kevésbé. Ahogyn kezében kenyérrel megjelenik, és fölpttn előtte z jtó, zt gondoljuk, hogy vlmi fljáróvl vn dolgunk. Ezt benyomást erősíti z is, hogy egyenesen odlép szob közepén álló kupchoz, egyetlen htározott mozdulttl kiemeli belőle z sztlkendőt, melybe mjd belegöngyöli kenyeret, és miután párkányr helyezte, kihúzz Nelli blokkjáról kenyérvásárlásr emlékeztető följegyzést. Tehát eleve tudt, hogy vn ilyen följegyzés! (A drbbn Nelli mg jvítj ki blokkot, miután fölfedezte kenyeret. A Bolyongó csk utólg látj jvítást.) Előző mgtrtásánk viszont ellentmond már említett személyzonossági-jelenet, később pedig z, hogy összetéveszti Benedeket Fórissl. H egyszer Bolyongó fljáróként megjelenő szellemlk, ki tudj, hogy mi hol tlálhtó, és mire mi vn fölírv, kkor legkevesebb, hogy z itt lkók nevét is ismerje, és ne tévessze össze őket egymássl. Nem egyszerű logikátlnságról vn szó. A következetlenség rr vll, hogy nincs kellően tisztázv Bolyongó figuráj és feldt. A Bolyongó ugynis nem mindentudó fljáró szellem, hnem egy-szerűen jó pszichológus. Kétszer végigmegy szobán, meghll néhány elejtett szót, kikuttj egy tásk trtlmát - enynyiből körülbelül tudj is, hogy hol vn. De leglább zt, hogy szükség vne rá. Hogy kudrcos emberek közé csöppent-e, kiknek vereségeit átfestheti didllá. A többi szükséges dtot már huzmos jelenléte ltt csipegeti föl. Kellemetlen-

8 kedései ellenére is vn benne vlmi megnyerő, különben nem tudn htni z emberekre, kik észre sem veszik, hogy befolyás lá kerültek. Még hngosn szidják, de már dolgozik bennük z elsöprő lendülettel és jókrtú lelkesedéssel dgolt, delejes bájjl beléjük csöpögtetett lttó méreg. Őze Ljos, kinek z utóbbi évdokbn nnyi frenetikus krkterlkítását csodálhttuk meg, mogorv és bájtln Bolyongójávl csk hitetlenségünket erősíti: elképzelhetetlen, hogy ez kedvszegett lk képes úgy átvrázsolni hngultot, mint Ppp Zoltán szelíden ellenállhttln szolnoki Bolyongójánk sikerült. H drám ktlizátor erőtlen, zt z egész elődás megsínyli. Pedig Törőcsik Mri brvúros stílusérzéke most is tökéletes példát nyújt. Nellijének mindennpi, mondhtni bnális feleségkomplexus, örökös ggodlm és félelme egy ponton átlendül bnlitás htárán, ellibben földközelből, és föltétlen rjongásb váltó illúziókergetés jelképévé válik - nélkül, hogy elveszítené vlósághitelét. Nem könnyű muttvány -túlságosn ngy fesztávolság Nórkonfliktus és drám vlódi gondolt, tpdó nturlizmushoz szokott szereplők és z Örkény-groteszk között. A többieknek nem is elég lendületük hozzá. Örkény István: Kulcskeresők (Nemzeti Színház) Rendezte: Mjor Tmás. Díszlet: Csányi Árpád. jelmez: Schäffer Judit. Szcenikus: Bkó József. Drmturg: Bereczky Erzsébet. A rendező munktárs: Bodnár Sándor. Szereplők: Avr István, Törőcsik Mri, Egri Ktlin, Őze Ljos, Máthé Erzsi, Szcsvy László, Tyll Attil, Gyuly Károly, Kton János f. h., Kun Tibor. Következő számink trtlmából: Székely György : A mi mgyr drám szolgáltábn Földes Ann: A novellist drámáj Osztovits Levente: A hlálomon is túl vgyok Nány István : VII. Gergely feltámdás Kecskemétes Hermnn István: Ötéves Koron" Pódium jével válszol feltett kérdésre. Színpdjinkon jóformán fellelhetetlenül új, hogy színészi játék mrkáns, egymássl Özönvíz előtt össze nem téveszthető éles kontúrt rjzoljon egy-egy színpdi lknk. Az Ngy István drámáj Özönvíz előtt szigorún, feszesen megnemzeti Színházbn komponált színpdi mű. Mind formilg melyen ezúttl színészi játék gesztusokkl építkező rendszerét is értjük -, Ngy István drámáj, melyet z író Asz- mind kusztikilg. A továbbikbn z tlos Miklós álnéven írt, s mellyel elődás szövetéből példákt keresünk e két bn z Erdélyi Szépmíves Céh drám- komponensre mint lppillérre. pályáztánk egyik díjnyertese lett - hgyományosn felépített drb, melyben A lehtárolt form m nem nehéz drmturgii nivitásokt Lehtárolt formán" mindenekelőtt zt felfedeznünk. A megrjzolt lkok zon- értem, hogy semmi nem mosódik össze bn olynféle belső igzsággl rendel- semmivel, vgyis hogy kontúrok kikeznek, hogy már-már megkockázttjuk rjzolódnk. merész kijelentést: őstípusokkl vn A játékteret (Floric Málurenu mundolgunk. Annál is inkább, mert z mi káj) fehér tpétflk, vgy sokkl inkább színpdi nyelv, melyen Nemzeti Szín- z e flkb vágott nyílások lkotják. ház színészei - Hrg György románii Ajtónyílásokon át jtónyílásokb látunk, mgyr rendező irányításávl - megírt megpróbáljuk megszámolni, lehet vgy emberi lptípusokt megszóllttják", tizenöt, de elbizonytlnodunk, mert mentesek minden közhelyszerű sémától, megszámlálhttlnság, végtelen minden sblonmegnyilvánulástól. H-rg lbirintus érzetét kelti bennünk, mint-hogy György rendezése mgyr szín-házi e nyílások egymásnk újbb nyílásit kultúr egyik lényegbevágó kérdését veti jelentik, s így mindenképpen kör-körös fel, és egy lehetséges válsszl is szolgál. lezártsággl ülünk szemközt. E látványnk A kérdés így hngzik: hogyn lehet elérni, első és legfontosbb közlendője z üresség. hogy ne váljon 'idejétmúlt színházi elődás Megvilágosodik szín-pd. Nincs senki és lpjává z olyn mgyr nyelvű drám, semmi térben. Jobb-oldlt feltűnik Vörös mely nemzeti típusokkl építkezik. Igz, e Eszter, s színpd előterében középre nemzeti típusok" legtöbb esetben lehelyez egy brn tonettsztlt. Bloldlt prsztok, vgy leglábbis flusik, és ez megjelenik Bodnár Erik és háttérben mindenkor vonzz sblonelképzeléseket. áttol egy kopott gyerekkocsit. Kálli z Ngy István drbj társdlmilg- egyik jobboldli nyílásból bukkn elő. nemzetiségileg szélesebb kört fog át, s ez Acsorog. Hátr-mozdul, brn tonettszéket körülmény leglábbis megtámdj hoz mgánk, leül, újságot kezd olvsni. rossz konvenciókt. Az özönvíz előtt Bodnár srokb tesz egy másik széket, ő szereplői: Hvdi Ljos csődbejutott is leül. Csend. Éles, torkos" hngon végre válllkozó és úri-sszony felesége, Ilon fel-hngzik z első mondt: Visszük z (Kálli Ferenc, Bodnár Erik); mittuk úrfit sétálni?" - kérdi cselédlány. Hngtönkrement titokztos Drkó (Kálmán j cseng-bong z üres térben. György); Szántó István, Ilon testvére, ki A térnek további fontos sszociációi is illeglitásb kényszerült s álnév ltt él, lesznek. A házspár késhegyig folyó áttekint-hetetlen életformájú nygi vitáj egy oszlopfl körül folyik, munkásmozglmi ember (Sinkovits Imre); zz egy-egy nyílásból igyekeznek megsári széki prsztlány", Hvdiék közelíteni egymást, vgy kitérni egymás cselédje (Vörös Eszter); Boján, román útjából. Két külön ketrecbe zárt vdállt. munkás és felesége, egy erdélyi Szántó - Sinkovits Imre - bejön lkásb, szármzású székely sszony (Trsoly és vlhonnn, vlmelyik nyílás Elemér, Szbó Ildikó); egy román háziúr, mélyéből felhngzik házisszony kongó ki képtelen Bukrestbe menekült ki z?" kérdése. Kell némi idő, míg Hvdiékt kilkolttni, mivel nem ideér. A lkásnéző hölgyek is hosszn fizetnek lkbért (Rksányi Gellért); köröznek csupsz flk körül, s termétovábbá lkásnézőbe érkező hölgyek szetesen nem veszik bérbe rideg és sze(mányi Zsuzs, Kány Kt); Detektív gényes szobákt. A szegényességről egy (Kun Tibor); Rendőrbiztos (Gylog külön ném jelenet is szól. Hvdiék elödön). herdálták zt mozglmi pénzt, melyet Az elődás megjelenített típusok eresaád KATALIN

9 Szántó borítékb zárv náluk helyezett el. Szántó kimerül húgávl folyttott reménytelen viszálykodásbn, leül srokbn álló székre és elpilled. Az sztlon petróleumlámp. Bodnár Erik földre helyezi lámpát, z sztlt odviszi Sinkovitshoz, tálcán egy tányér ételt levest? - hoz be, ráteszi z sztlr tálcát, s visszül csendben másik székre, hol z sztl állt. Lábánál petróleumlámp A jelenet egyúttl lklmul szolgál Sinkovits számár, hogy Szántó személyiségét erőteljesen felvázolj. (Íróilg ez z lk többi szereplőhöz viszonyítv kevésbé pontosn vn megformálv) : felrid, rámered tányérr, z étel felett húg tekintetével tlálkozik, nézi hú-gát, nem nyúl z ételhez, megkeseredik rcán mosoly, feláll, felteszi klpját és el kr menni. Egy további jelenetben kiegészül ez kép. Hvdi-Kálli megbízást kp, hogy munkássztrájktörést szervezzen, s noh úgy véli, nem teljesíti megbíztást, 100 lej előleget mégis felvette rá. Enni-vlóért küldi cselédlányt s úgy, felső-kbátbn leül kártyát vetni tonettsztlkához. Megjön Szántó, átlátj helyzetet, s most ezt két felvonáson át fegyelmezett, zárkózott mozglmi embert elönti düh, felkpj z sztlt, s kártyástul levegőbe hjítj. Sznszét röppennek kártylpok. De nemcsk Sinkovitsnk, hnem vlmennyi színésznek rendelkezésére áll z elődás folymán egy-két ném jelenet, melyben kizárólg rá jellemző, áltl hsznált néhány gesztussl megrjzolhtj önmg krkterét. Kálli mindig ktsztrófhngultbn nyúl zsebében meglpuló kártypkli után, s kísérteties precizitássl igzítj meg fel-öltője gombolását, mielőtt feljelenteni induln sógorát. A végső helyzetben pedig, z utánm z özönvíz" hngultábn, mielőtt felfeküdne vságyár, többször gondosn végigsimítj mindkét kezével kbátját. A k é z f o g á s gesztus három sszonyt körvonlz. Bojánné - Szbó Ildikó - jólelkű szomszédsszony, ki mjd gondjib veszi viselős Hvdinét gyermekével együtt, kézfogássl búcsúzik z új gzdához szegődött cselédlánytól. Szbó Ildikó szomszédsszony felszbdult, segítőkész ember: nincs megfélemlítve és nincs függőségi viszonybn; vlószínűleg jó házsságbn él román szármzású munkás férjével. Mozdulti gátlástlnok, s egyzon indulttl viseltetik mind Ngy István: Özönvíz előtt (Nemzeti Színház). Bodnár Erik (Ilon) és Sinkovits Imre (Szántó) z lcsonybb társdlmi helyzetű cselédlány, mind z úri középosztálybeli Hvdiné iránt. A cselédlány búcsúzni készül sszonyától. Várkozik. Várj bérét. Vörös Eszter szálfegyenes derékkl ül. Az sszony - Bodnár Erik - átd neki némi pénzt, elköszön tőle, de nem nyújt neki kezet. A lány hosszú ideig áll mozdultlnul, éppoly szálfegyenes, mint z elébb. Végre is lekuporog, kitárj fedeles kosrát. Tessék megkuttni!" Csend. Rituálisn szép lány mozdult, de humoros is: innen ztán nem is lett voln mit elvinnie. Villn z ékkő Bodnár Erik ujján, sebtiben lehjol és visszfedi kosrt. Gőgös és fennkölt sszony Hvdiné, most mégis felmerül egy árnyltnyi remény, tlán szorult belé némi emberség is. A helyzet kényszere ltt végre kinyújtj lány felé kezét. Túl kemény és túl htározott. A lány ráomlik z elébe trtott kézre, s már átölelve trtják egymást. De z ölelés trtlm nem ugynz: Vörös Eszter testéből melegség és oddó hűség árd, Bodnár Erik ölelé-

10 se hűvös, erőlködő. Utálkozik teste. Elviseli z ölelést. Drkó - Kálmán György -, finánc zsroló, kísérteties jelenség. Oriási kockbőrönddel, hosszú ngykbátbn érkezik. A nyk körül többször áttekert sál térdét veri. Azért jön, hogy részt kérjen" Hvdiék életéből. Mittuk ment tönkre, tehát most Erdélyből ide Bukrestbe is utánuk utzott. Úgy döntött, velük fog élni. Komótosn helyet fogll széken, melyről Kálli nyugtlnságábn felpttnt. Mozdultlnul, rezzenetlen rccl trtj meg vádbeszédét. Minden átmenet nélkül elsírj mgát, tszító és gusztustln ez z ellágyulás, mjd újr csk minden ellágyulás nélkül megkeményedik. Feláll, kéri szekrénykulcsot. Bodnár Erik felnevet. Hátborzongtó nevetése. (A színésznő itt érez rá Hvdiné személyiségére; fiziki szenvedésének kifejezésére z első felvonásbn nem tlált hitelesen belülről htó színészi eszközt.) Nyitv vn" - közli eszelősen. Jó, kkor rendezkedjünk be" htározz el mgát vendég, s ki-tárj szekrényjtókt. Tátong z üresség. Szertrtásos lssúsággl felpttintj bőröndjét, kivesz belőle egy drbk fehér sztlneműt, behelyezi szekrénybe ( már korábbn felsorolt bútordrbokon kívül még ez fehérre festett, biedermeier díszítményű szekrény is lkás bútorztához" trtozik), ugynilyen lssn megfogj most nyitott bőrönd fülét, mitől z teljes ürességével nézőtér felé billen, minth súly lenne, nehézkesen hátrhúzz bőröndöt szekrényig, s felteszi tetejére. Mgávl hozz cslád hrmdik székét és elhelyezkedik rjt z előtérben; Kálli ugynis közben visszfogllt sját helyét. Kálmán György Drkój soh nem enged szertrtásosn válsztékos modorából. A válásztékosság rr is jó, hogy gyötörje vele környezetét. Hosszú sáljábn csetlik-botlik, hogy szántszándékkl láb ltt legyen, de esetlenkedésében is megőrzi méltóságát. Kihúz egy gyufássktulyát és ujji közt finomkodón trtj, míg Amerikábn élő csládjáról és utzási vágyáról mesél: Az ember, mielőtt éhen hln, tegyen egy szép utzást." Nekem is vn, voln feleségem" pnszolj, és két tenyere közt sokáig óvtosn őrzi pöttyös bögre elébbi tejmelegét. Mikor feláll, bögrét pontosn szék közepére helyezi, és kissé sántítv kilejt z egyik nyíláson. A hrmdik felvonásbn mgához veszi z sszony gyerektejre trtlékolt pénzét. Az összeget bejegyzi törlesztés-ként noteszáb. Szántó - Sinkovits - épp jelen vn, gllérjánál fogv megrgdj és lposn megrázz Drkót. Kálmán nem zökken ki nyuglmából. Mi- Vörös Eszter (Sári), Bodnár Erik (lion), Kálli Ferenc (Hvdi) és Kálmán György (Drkó) Ngy István drámájábn (lklády László felvételei) kor Sinkovits végre elengedi, megszokott lssú elegnciávl helyére teszi tollt és noteszt. Az emberi gonoszságnk is vnnk gyönge pillnti. Amikor vlki - kit rossznk ismerünk - önként kiszolgálttj mgát, ezzel rést feszít gonoszság szorító gyűrűjén. A mgkiszolgálttás zonbn nem hoz megváltást. Drkó meg krj szerezni z sszonyt. Kivárj, sőt úgy befolyásolj történéseket, hogy elesett pillntábn kerüljön közelébe. A szívről és z irglomról" szeretne beszélgetni vele. Szeretném, hogyne igym el tejet gyereke elől. Szeretném szeretni, Ilon ngysád." Két kezét, kár z oltár felett áldást mondó pp, Bodnár Erik feje fölé trtj. Esendő pillnt. Bodnár Erik kegyetlen élességgel felnevet; mint korábbn szekrénykulcs mitt. Kisiklik Kálmán keze lól. Az áldásr indult kéz, most már semmi felett, sokáig levegőben mrd. Az kusztiki építmény Az elődás zeneisége többrétegű. Nézzük mindenekelőtt felhngzó dlokt. Két székely szerelmes népdlt hllunk: cselédlány énekli, lttódlként. Az Ibolyák, lil ibolyák" kezdetű operettmelódiát pedig Drkó hrmdik felvonás két drámilg különösen kiélezett helyzetében. A két dltípusról zonnl felismerhető, hogy szembenálló kultúrákt képviselnek. A népdl nincstelen cselédlányhoz trtozik, z operettdl z orfeumi emlékein kérődző finánchoz. Mikor lány kénytelen elszegődni egy bukresti ngyságához, meg-megbicskló hngon román dlfoszlányt próbálgt. Vizsgáljuk meg dlok elődásbn betöltött drmturgii funkcióját. Említettem már házspár pénzviszályát z oszlop körül. A veszekedés következtében z sszony rosszul lesz, kénytelenek leülni. Vörös Eszter beront gyerekkocsivl és fel-le tologtj házspár hát mögött. Vihros erővel dlol: Régi rózsám, törjön ki nyvly." Végigénekli, senki nem vtkozik közbe. Megjelenése meglepetésszerű volt, drmturgii szerepe pedig továbblendítő. Másodszor végzetszerűen hngzik fel székely cselédlány éneke: Azt is tudom, hogy kell szívből szeretni." A dl zt fekete humorú csendet töri meg, mely bőrönd kipkolását követően megüli szereplőket. A lány éneke távolbn, már flk mögül felhngzik, s mikor színpdr ér gyerekkocsivl, jelenet három úri szereplője kínosn feszeng. A cselédlány

11 sttikus figur: érintetlen tisztságán nem fog városi levegő. Éneklése játszik színpdi szituációvl; nem bból szóll meg, hnem kívülről. A dl mégis jelen vn. Kálli ingerülten feláll, s tuljdonképpen kitessékeli lányt. A jelenet zenei" zárókkordj: tárv-nyitv álló szekrényjtókt erőteljesen visszcsukj. Kálmán György dlr fkdás viszont színpdi szituációból nő ki. Épp mgához vette tejre trtlékolt pénzösszeget. Ngykbát vn rjt és klp. A zsebében tlált dohánytörmelékből sodor cigrettát mgánk. Leül z ágyr. Hvdiné és Szántó tehetetlenül, dermedten nézik. Ibolyák, lil ibolyák" énekli. Bodnár Erik őrjöngő idegességében kredenc hátát püföli, hogy ne hllj dlt. Vn drbnk egy ngyon is komolyn gondolt, de m már kissé nivn htó jelenete, z elvétett mérgezés. Drkó egy üvegcse mérget trt háznál. Hvdiné kétségbeesésében beledönti Drkó kávéjáb, és elrohn helyszínről. Drkó, ki sejt vlmit, Szántóvl ittj meg, s Szántó meg is hl. Az elődásbeli jelenet ne :n niv. Az ürüggyel elküldött Drkó visszérkezik brkkszerű üzlethelyiségbe - hrmdik felvonásbn már z Hvdiék lkhelye -, odlép z sztlon hgyott kávéjához. Nem is gynkszik : biztosn tudj, hogy benne méreg. Azonnl megtlálj z üvegcse dugó-ját is mint bizonyítékot. Nykábn lógó hosszú sáljávl két oldlról felemeli csészét. Nézegeti trtlmát. Látjuk, hogy kávé színén felismeri méreg oljos gyűrűzetét. Ibolyák, lil ibolyák, ez sorsom, semmi más." Elhl dl, sztlr koccn csésze. Hrg György lpos ismerője mgyr nyelv erejének. Ahogyn színészekkel megkereste z lkokt jellemző krkterizáló gesztusokt, hsonlóképpen minden színész más, egy bizonyos fjt hngon szóll meg z elődás során; természetesen ezen,megszóllási" hngon belül váltni is kell. A hngok ütik egymást és hngkompozícióvá szerveződnek. Említsünk meg néhány jellegzetes hngtípust. Vörös Eszter z áltl énekelt dlok elődásmódjávl tlált meg próznyelvét is. Szbó Ildikó dinmikus mozgásánk teljesen megfelel, hogy segítőkész jvsltit egyetlen levegővétellel, zz egy szuszr lövi ki mgából. A háziúr Rksányi Gellért töri mgyrt: Nincs fánk... de szolgáló, z lenni... ölég neki konyh, mégis ilyen ngy lkást trt üresen..." Keresztül- ksul járkál nyílásokon, kopog csizmáj, botj. Kong z üresség. Nem mrdhtnk tovább lkásbn, közli. Htározottn koppnó lépésekkel végigbiceg z előszobán. Kálli mindeddig tőle telhető szerénységgel járkált háziúr nyomdokábn, most mgár mrd, leül középen álló székre és fütyörészni kezd. A fütyörészés vészterhes szituációkt exponál. Most például megríktj cselédlányt, összevész feleségével s mindezek tetejébe: megérkezik életükbe Drkó. Másodszor hrmdik felvonásbn kényszerül füttyre. Drkó felszított féltékenységét: gynkszik Szántór. Rátámd feleségére, gyonütlek, te " - s vlóbn, mjd-nem megüti. Indultát fütyülésbe oldj. Nem sokkl ezután indul rendőrségre, hogy feljelentse Szántót. Végezetül szólnunk kell még egy fontos kusztiki komponensről: felvonásvégek egymásr rímeléséről. Az első és második felvonás Kálli egy-egy mondtávl zárul Mit tehet z ember mást, mint hogy sorsjegyet vásárol", Mjd megmuttom én, hogy úriember módjár mászom ki ebből is". Minth hsbeszélő lenne, ismételgeti monoton egyhngúsággl mondtokt Kálli. Az élő, színpdon született hng mgnetofonszerű ismétlésekben rémítően hngzik: emberből kiszkdó géphng! A hrmdik felvonás végén Kálmán-Drkó ládákkl dübörög, egymásr hányj őket, eltorlszolj világot. Fekszik vságyon két férfi. Utánuk z özönvíz. Elviselhetetlenül hngos gép-hng: vontdübörgés z á r j z elődást. Ngy István: Özönvíz előtt (Nemzeti Színház) Rendezte: Hrg György, kolozsvári Állmi Mgyr Színház főrendezője. Drmturg: Benedek András. Jelmeztervező: Vágó Nelly. Zenei vezető: Simon Zoltán. Segédrendező: Thuróczy Ktlin. Szcenikus: Bkó József. Szereplők.: Kálli Ferenc, Bodnár Erik, Kálmán György, Sinkovits Imre, Vörös Esztcr, Trsoly Elemér, Szbó Ildikó, Dániel Vli, Kány Kt, Mányi Zsuzs, Gylog Ödön, Kun Tibor, Rksányi Gellért. BÉCSY TAMÁS Bánk bán Tháliábn A drám irodlmi műnem, s h szövege egy színjáték részévé válik, más művészeti ágbn jelenik meg. Ez bból z egyszerű" tényből következik, hogy drámi szövegben leírt név (például Bánk) helyére olyn eleven ember kerül, ki úgy tesz, minth Bánk lenne. Az írott drám nyelvi képződmény, s d r á míró mindent nyelvvel tud tükröztetni és közölni. H név helyére színész kerül, színész mindent sját testével létesített helyzettel tud tükrözni és közöl-ni. A beszéddé vált írott szöveg így része, egyik összetevője lesz testekkel létesült helyzeteknek, noh legfontosbb összetevője. A színésztől sohsem várjuk, hogy testileg is például Bánkká változzék, hnem csk zt: tegyen úgy, mint-h z lenne. A színjáték önálló művészeti ág éppen ezen lpelv mitt létezik, z egész színpd úgy tesz, minth z" len-ne. Mivel enélkül nincs színjáték, szín-játék drámi szöveget nem viszi vissz" z élethez, benne nem vlódi vlóság jelenik meg, hnem tükrözött vlóság, művészet, melynek egyik forrás z írott mű, másik színjáték korszkánk vlóság. Rjki György díszlete nem egy királyi vár vgy kstély termeit és folyosóit idézi, hnem játéktér. Forgószínpdr épített emeletes építményt látunk, mely elölről minth egy ház utcfrontj len-ne, három jtóvl és z emeleten három blkkl. H megfordul, homorú fél-körívben ht oszlop látszik, köztük függönyök, ezek mögött mindkét szinten folyosók. A színjáték lkji így nem-csk vízszintesen, hnem függőlegesen is tgolt térben mozoghtnk. Kzimir Károly rendezése különösen függőleges tgolás lehetőségével él. Színészei rendszerint nem vlóságosnk tételezett életfolymt törvényszerűségeit követve mennek fel z emeletre", hnem mikor mondnivló kifejezésére vontkozón következik hngsúlyos részlet. A tér vízszintes irányit is ennek célnk z érdekében szervezi. Az eredeti I. felvonásbn főszereplők épp-úgy felhsználják z összes mozgási irányt, mint z udvri nép. Az eredeti

12 Kton József: Bánk bán (Tháli Színház). Ngy Attil (Biberch) és Benkő Péter (Ottó) IV. felvonás elején ( trónteremben) felzkltott főszereplők sietnek végig színen. A drám dilógusibn megteremtett helyzet z, hogy királyi udvr multozás közben két összeesküvést is sző-nek: Gertrudis meggyilkolásár és Melind elcsábításár. A drám cselekményének e két szálához Kzimir Károly rendezése z udvri társság állndó jelenlétével egy hrmdikt cstol, z udvrt, z udvri légkört. A díszlet kitűnően lklms rr, hogy meg nem szólló udvri népség csk kkor legyen lát-htó, mikor színjáték mondnivlójánk szüksége vn rájuk. Az udvri társság állndó leskelődés közepette multozik, mivel Kzimir Károly fenyegető, voltképp fgyott légkört teremt. A dombérozást", zsrnoki htlmt nem XIII. százdbeli történelmi hűséggel jeleníti meg. Modern dolce vitát látunk, melynek középpontjábn Ottó áll, s mellette mindig szorosn Biberch. Időnként fitl férfik, csendre és hllgtásr kényszerítő közeledéssel mennek Peturék felé, máskor pedig függönyök mögül hllgtóznk. Gertrudis is többször jelenik meg, mint drámábn, ekkor mindenki megmerevedik, letérdepel. Világos rendező és színjáték mondnivlój: ilyen légkör szükségszerűen hozz mgávl szerelem szétrombolását és zsrnokság elleni gyűlöletet. Az udvr jellegét egy másik, csk színjátékbn s nem vlóságos életfolymtbn elképzelhető mozznt is meg-muttj. Petur Lévnylóvá lettél dicső Árpád gyümölcse te?" mondtár jelenlevők - még mgyrok is, kik mjd z ő házábn mint összeesküvők tűnnek fel - mszkot idéző üres keretet tesznek rcuk elé, s feléje fordulv kikcgják. A mozznt még egyszer vissztér Gertrudis és Bánk ngyjelenetében", s ugyncsk kkor, mikor Bánk kinevetéséről vn szó. Később z udvri szolgákt látjuk, mint z urk távoztávl nekiesnek mrdék ételnek, itlnk. Ez mozznt Tiborc áltl létesített helyzetben kp jelentést: lopni jött öreg prsztnk még ez lehetőség sem jutott. A színen egy pillntnyi nyuglom sincs, főlkok közül többen szldv jönnek-mennek, s z udvri népség gykori feltűnése és eltűnése olyn lüktetést d z első résznek, mely egyszerre idézi nézőben élő izgtottságot, illetve zt mohó nyugtlnságot, mit z udvr népe, s zt félelmes fenyegetettséget, mit mgyrok élnek át. * A Tháli Színház Petur kivételével leglább két szereposztásbn játssz drámát. Ottót és Biberchot hármn formálják meg. Közülük Benkő Péter és Ngy Attil lkítás illik legjobbn rendezéshez. Benkő Péter rohngáló, türelmetlen, mindent zonnl megkpni kró, mohó kmszfiút játszik. Gertrudisszl bosszúsn durcás, Biberchhl gyerekmód fennhéjázó. Végvári Tmás is ezt figurát krj megmuttni, kevesebb eredménnyel. Másféle Gálvölgyi János Ottój. Némiképp hsonlít régi" Ottókr, de csk zokbn pillntokbn, mikor képmuttó. Szerencsére lkítás ritkán csúszik el ebbe z irányb. Hercege sokkl inkább lttomos, s ezért hármójuk közül ő legveszedelmesebb. Okosn lttomos, s ezért hngzik el leghitelesebben tőle öndicséretként Helyesen mondád rvsz kölyök!" Eb- ből jellemből szervesen következett Fülöp király s most Biberch lttomos meggyilkolás. Kesztyűt visel, mint zsebmetszők vgy fojtogtók, mikor nincsenek épp munkábn". Ngy hngsúly kerül Biberchr. Ben-kő Péter és Gálvölgyi János lkítás pontosn értelmezi zt - mi egyébként gykrn elsikkd hogy Ottó miért nem fizet bőségesen segítőtársánk. Ben-kő lkításábn kmsz önzése, G á l völgyiében z lttomosság mgyrázt. Ngy Attil egészen rendkívüli Biberchjából megértjük, ritter ebben z udvrbn tud boldogulni, ezért vn itt. Ngy Attil mi, országról országr járó, z eseményeket háttérből mozgtó, hivtásos nemzetközi szélhámost ját-szik. Abszolút fölényben vn mindenkivel szemben, minek lpj: tökéletes informáltság és vlóság mozgtórugói-nk pontos ismerete. Éppen ezért soh-sem gyáv osonássl ügyetlenkedik z emberek kihllgtásár vlmely függöny mögé. Lopódzás profi spioné, ki tudj, hogyn kell hlkn járni és hllg-tózni, hiszen ebből él. Neki elhisszük, hogy ismeri z sszonyokt, s nemcsk hitegeti ezzel Ottót. Biberchj pontosn felmérte, hogy Melind nem olyn, mint többi sszony, s ezért d hevítőt. Ngy Attil nemcsk mondj, de z ő rittere ztán tudj, hogy Trtományok csk mchinák". Kutzky József és Rátonyi Róbert lkításából nem derül ki pontosn, milyen igzából ez német lovg. Kutzky Józsefé minth filozofikus" krn lenni, Rátonyi Róberté pedig minth kisszerű intrikus, ki zonbn nem ért igzán ehhez. Az eredeti II. felvonásbn díszlet eddigi kitűnő funkciój megszűnik. A Petur házábn játszódó jelenet z egyetlen, mely díszlet úgynevezett utcfrontj" előtt történik. Azonbn ez z utc mégsem utc - végül furcs is lenne mindenhol hllgtózó világbn egy ház előtt kibálv összeesküdni -, ám épp mitt, hogy z utcfront"-sszociáció sohsem szűnik meg, érthetetlenné válik funkciój. Az emeleti három blkbn" hol békétlenek tűnnek fel, hol Gertrudis, Endre, királyi cslád tgji - mint éppen szó esik róluk -, hol pedig Bánk igyekszik onnn leszerelni pártütést. A ném lkok föltűnése teljesen feles-leges, trtlomnélküli illusztráció mrd. Mindhárom szereposztásbn Inke László lkítj Peturt. Értelmezésében háborgás, gyűlölete éppoly jogos, mint Bánké. Inke László Peturjánk nemcsk

13 htlom nélküli, puszt bán-név" fáj, mivé Gertrudis degrdált, mgyrázt z összeesküvés jogosságáról éppoly széles lpú, mint mjd Bánké lesz. Persze zért indult, düh, gyűlölet, föl-föllobbnó hrg bőven vn benne. Peturj mégis pozitívbb, mint mennyire drám mondnivlój kívánná. A díszlet továbbikbn sem kpj vissz z első részben volt pompás funkcióját. Ez természetesen drám szövege áltl teremtett helyzetekből következik. Az eredeti III. felvonástól kezdve nincs mód z udvri társságot fő-szereplők jelenetei közé és köré beépíteni. Így z benyomásunk támd, hogy díszlet igzán z I. felvonásr készült". Egyébkért lpos gynúnk vn rr, hogy z írott drám helyzeteinek meg-jelenítése már z elején ún. kmrrendezést" igényel, viszonylg szűk tereket z intim jelenetekhez, láthtó sttisztéri nélkül. (Sjnos zonbn nincs rendező, ki kár z I., kár z V. felvonás sttisztériájáról lemondn.) A Tháli Színház díszlete III. felvonástól kezdve felkelti ugyn z emberi benső lbirintusánk sszociációit, de igzi funkciót mégsem kp. Az udvri nép mozgtásábói eredő lüktetés hiány, z elindított hrmdik szál megszűnése egy kissé z egész elődást lelssítj. Kzimir Károly rendezésében Bánk bán - miként Illyés Gyul átigzításábn Melind mitt gyilkolj meg királynét. Ezt koncepciót szolgálj, hogy fölcserélődött Bánk-Izidór és BánkTiborc jelenet. Ennek következménye, hogy Bánk tettének oki között mellékes vgy pusztán kiegészítő z országbn tpsztlt és Tiborc áltl most elmondott helytzet. H vlki ezt mgyráztot teszi mgáévá, lpvetően fontossá válik Melind s Bánk vlódi ngy szerelme. Ebben z esetben - véleményünk szerint nem szbd Melindánk olyn vonásokt dni, melyek vlószínűsíthetik, hogy Ottó és Melind egyránt örültek ". Bánk kkor ölhet csk Melind mitt, h Melind is végtelent öleli őbenne, s h z eset kizárólg hevítő mitti kábultbn történhetett meg. H zt érzékeljük, hogy Melindánk megtetszett Ottó, nincs igzi súly Bánk gyilkosságánk, s Biberch Melindár vontkozó jellemzését hitelesnek kell elfogdnunk. De kkor miért d hevítőt? (Kton Józsefnél, megítélésünk szerint, Biberch szvi nem Melindát, hnem sját mgánk Ottóhoz vló viszonyát minősítik.) A Tháli Színház mindhárom Melindlkítój megengedi, hogy egy kicsit Melind is örülni" fog. Azz színjáték elején, z udvri multozás szvk nélküli felvázoláskor boldogn, sőt - első-sorbn Zsurzs Ktlin - enyhe szerelmet muttv mosolyognk Ottór. Ezzel pedig nemcsk Biberch véleménye, h-nem Ottóé is hitelessé válik, noh ő csk hercegi fölényből és vágyink benső diktálásár nevezi együgyűnek Melindát. Jni Ildikó, Polónyi Gyöngyi és Zsurzs Ktlin közül Zsurzs Ktlin képes leg Rátonyi Róbert (Biberch) és Végvári Tmás (Ottó) jobbn megmuttni Melindánk önmgár és z esetre vló rettenetes rádöbbenését, Gertrudisszl szemben tehetetlen lázdás keserűségét és gyermekétől elszkítttv z egyedüli hzmenetelbe vló kínos-fájdlms beletörődést. Tiborcnk két jelenete vn Bánkkl, voltképp mindkettő monológ. Kton Józsefnél zután kerül sor e jelenetekre, miután mások (Petur és Izidór) legkínzóbb gynút ültették el Bánkbn. S mikor Tiborc meránik gyláztosságiról beszél, Gertrudis mint ezeknek

14 Bánk (Kozák András) és Biberch (Ngy Attil) (Iklády László felvételei) okozój kpcsolódhtik össze Bánkbn Melind elleni tettek lényegbeli okozójávl. Az elültetett gynú zért lobbnht királyné elleni gyűlöletté - különösen második Tiborc-jelenetben -, mert Bánk személyes sérelmét z öreg prszt szélesíti ki mgávl hozott országos helyzetképpel". Szbó Gyul erőteljes férfit ábrázol, tele energiávl, láncokt széttépő indulttl. Ezért hiteles kevésbé z első jelenetben, hiszen itt robbnó energiákkl nem lehet mit kezdeni. Kitűnő rendezői megoldás z, hogyn utltunk rá, hogy utolsó szvi ltt ( Éhezzetek szegény férgek...") z udvri szolgák nekiesnek mrdékoknk. Hrsányi Gábor, különösen második jelenet ngy monológját mélységből feltörő pnsz, jjszó és im kitűnő keverékével mondj. Ezzel zt éri el, hogy szvi nem királyi plotábn hngznk fel - hogy rendszerint szoktk -, hnem flvkból, szegénységből, nyomorból, minth Tiborc plot termében csk testével álln, közben pedig bensejével végigsuhnná z országot. A három Izidór közül (Gór-Ngy Mári, Sáfár Anikó, Rátonyi Hjnl) egyik sem ábrázolj német lány szerelmét Ottó iránt, féltékenységét Melindávl szemben s tiszteletét Gertrudis irányábn. Csk e három viszony vázát muttják meg. * Az intellektulitást nem tekintjük szárz rcionlizmusnk. Rcionlitás természetesen szó köznpi értelmében kkor él vlkiben, h viselkedést meghtározó tényezők között z értelem elszkd z érzelemtől. Az így külön mrdó értelem szárz rcionlizmus, s ekkor z értelem és érzelem külön-külön élve, külön befolyásolják viselkedést. Az intellektulitás olyn benső mgtrtás, melyben z élet értelmi megélése z idegrendszerbeli" megérzékeléssel mindig együtt jár, hol ez előbbi kettő összeötvöződése ltt és e kettőtől meghtározv támd fel és él z érzelem. Kozák András Bánk bánj ebben z értelemben véve intellektuális. A csk értelmi, zz szárz rcionális" viszonyulás teljesen elképzelhetetlen mind szerelme-féltő", mind z országért ggódó Bánk esetében. Kozák Bánkj mindent értelmével és idegrendszerével érzékel, mérlegel és elemez, s ezek bensőbeli munkáj nyomán és eredményeként él, lobog benne z indult vgy vlmilyen érzelem. Kozák Andrásnk ez teljesen modern Bánkj ott világosodik meg néző előtt, mikor ettől mgtrtástól drám helyzeteinek szükségszerűségeiből-eltér, békétlenekkel vló jelenetben. Petur házábn értelme, esze dolgozik, mérlegel és ítél, s ekkor villn fel: mennyire más volt előbb. Amikor királynévl vló jelenethez érkezünk, felfedezzük ezt modern értelmű intellektulitást. (Hdd tegyük hozzá: lkítás korántsem volt még bemuttó npján nnyir kész, mint két héttel később.) Az modern mgtrtás, melyben z érzelmeket z értelmi és idegrendszerbeli" megérzékelések lobbntják fel, s nem z érzelem kormányozz gondoltot, él benne Gertrudisszl vló jelenetben is. Értelmével kezdi mondni negyvenévi szolgált után penészes kenyeret evő ember történetét, s megértve ezt szörnyűséget, prázslik fel gyűlölet. Alkítás kkor lenne még teljesebb értékű, h e benső mgtrtás színeiben erősebben muttná meg kétféle fájdlom - Melind és z ország helyzete mitt érzett - különbségeit. Bitskey Tibor Bánkj jóvl szokványosbb. A békétlenek előtt méltóságot mutt, szeretetet Petur ellágyuláskor, Melindávl szemben féltékeny, s királynénk szónokként tárj fel, hogy mit művelt ezzel z országgl; zz csk helyzeteket játszik. Azoknk z lkoknk színjátékbeli megjelenítését, kiket drámi szöveg szorosn összekpcsol, össze kell hngolni. Kozák András modern, intellektuális Bánkj mellé hsonló Gertrudis kívánkozik. Drhot Andre stilizált", tánchoz közelítő mozgásokkl és gesztusokkl, természetes beszédhez viszonyítv elvontbb beszédstílussl ( mgánhngzókt jól elnyújtj) teremti meg helyzeteit, s így állítj elénk királynét. Ezekkel testi megnyilvánulásokkl sokkl jobbn lehet megjeleníteni z udvri multozásokt élvező - esetleg bb bele is merülő? - sszonyt, mint htlom megszállottját. Nem véletlen hát, hogy Ottóvl vló jeleneteiben sokkl mélyebb, mint IV. felvonásbn Bánkkl. A stilizált, z udvri etiketthez lklmzkodó színészi mgtrtás mögül szervesebben bukkn fel z öccse multozásibn" átélőként részt vevő nő. Abbn jelenetben kitűnő, mikor Melind, illetve z sszonyok természetéről, hódítássl szembeni viselkedéséről beszél Ottónk. Azonbn ez vonás csk egészen mellékes szál lehet drám Gertrudisábn. Egy színésznő, kármilyen mellékes vonást rgd meg, hogy színesítse lkítását, htlomtól megszállott s igzán htlmt élvező jellemvonást nem hgy-htj erőteljes megjelenítés nélkül. Drhot Andre ezzel pedig egy kissé dósunk mrdt. Sütő Irén hngsúlyozná ezt, miként méltóságot és fenségességet. Az ő királynéjáb zonbn néh durvság színeit is belekeveri, s ettől z előző

15 tuljdonságok lcsonybb fokr száll-nk le. A drám V. felvonásánk kulcslkj Endre király. Az előzőekben többször utlnk jellemére, s ezekből kiderül: gyenge ember, Gertrudis rjt is urlkodott. Az V. felvonásbn Kton József megmuttj ennek okát: király ngyon szerette feleségét. Ám Endre feudális király, ki legfőbb bíró. Neki kell elbírálni és ítéletté emelnie, hogy Bánk tette egyéni bosszú vgy jogos, országos ítélet volt. Bánk számár nemcsk sorsát illetően fontos döntése, hnem z ország helyzetére és ebből bán erkölcsi elbírálásár vontkozón. Bánk tettét csk Endre építheti be bb világszemléletbe és bb társdlmi szerkezetbe, melynek lpján bán tettét végrehjtott. H Endrének ez funkciój - s persze: benső vívódás hiányzik, z egész V. felvonásbn egyetlen mozzntot kivéve (Melind meggyilkolásánk híre) csup olyn dologról vn szó, melyet nézők bőven tudnk már. Így színjáték lkji között olyn kérdések feszülnek, melyek nézőkben már nem okozhtnk feszültséget, hiszen ők sokkl pontosbbn tudják zokt motívumokt, okokt és eseményeket, melyekről Endrét most lépésről lépésre tájékozttják. Így tehát csk szinpdon, elsősorbn Endrének újdonság, hogy ki és miért ölte meg Gertrudist. Endrének eszerint nincs más feldt, mint múltbeli események felderítése, illetve hogy ezekre regáljon, helyzet kívánt gondoltokkl és érzelmekkel. H zonbn feleségét ngyon szerető és megrendülten gyászoló férjnek nem kell mint királynk eljutni nnk felismeréséig és ítéletté emeléséig, hogy méltán ölték meg királynét, kkor király lkjábn nincs olyn átfogó ív, mely őt színjáték mondnivlójához kpcsolhtná, színész szerepének pedig olyn vonás, mellyel drám problémájáb bekpcsolódht. Mécs Károly és Buss Gyul gyenge" Endréje túlságosn energikus és indultos, erős hngon, htározottn rendelkezik. Az eljátszott szövegváltoztból z következne, hogy mélyen gyászoljon, hogy ngyon fájjon ne-ki szeretett feleség meggyilkolás, és hogy kényszeredetten, csk környezet htásár ne ítélje el Bánkot. (A szövegváltoztbn zonbn sem el nem ítéli, sem fel nem menti.) Mindkét lkításbn ellentmond Endre gyengesége megjelenített király dühös htározottságánk. Kzimir Károly - hogyn utltunk rá: helyesen - drám szövegét nem v lódi életfolymttá rendezi. Munkájánk több mozznt zonbn nem szolgálj színjátékmű megteremtését, mert nem nnk törvényszerűségeiből fkd. Több mondt hngzik fel mgnetofonról, melyek kkor illeszkednek szervesen színjáték szövegébe, h ún. félre"-szövegek vgy belső monológok. Biberch Izidór ürügyén elmondott monológjánk egy részét, Bánk Vége! Vége már neki!" mondtát stb. említhetjük jó példként. De nemigen tlálhtjuk meg funkcióját kkor, mikor Gertrudisnk Peturtól idézett, Pozsony várábn elmondott szvit hlljuk így Gertrudis hngján. A színjáték eleven személyek műlkotás, ezért mindig és szükségszerűen hsonlít vlóságos életfolymtokr. Hiáb kell és lehet benne más törvényszerűségeknek is érvényesülniök, egy fokon túl nem távolodht el vlóságos élettől, illetve erősen eltérő mozzntot csk kkor fogdhtunk el hitelesnek, h már drám szövege is jobbn eltávolodik ttól, nem úgy, mint Bánk bán. Ezért testtel létesített helyzetnek is ellentmond, színjáték törvényszerűségeinek túlhjtásából szármzik z mozznt, mikor hllgtózó Bánk színen - nem is mgnetofonról! - mondj el zokt vlh Melindánk mondott mondtit térdeplő emberről, melyeket Melind itt Ottónk idéz. Kzimir Károly rendezésének legfőbb érdeme, hogy zt modern légkört teremtette meg, melyből z említett két összeesküvés elindulht, és mindig zt mondnivlót krj érvényre jutttni, hogy természetesnek", z egyedülvló életvitelnek megélt léhság, önző erkölcstelenség és nepotizmus vlódi értékek szükségszerű szétrombolásához vezet. BERKES ERZSÉBET Miként esett el királyné? Az át-, mjd visszigzított Bánk bán veszprémi bemuttójáról Kton József e szvkkl minősíti bán tettét II. Endre áltl mondott kegyelemben:... előbb mintsem mgyr hzánk / Előbb esett el méltán királyné!" Illyés Gyul átigzításábn - mely munkánk célj volt: Megcsiszolni ott ezt drágkövet, hol mi időnk kívánná; ott, hol még rjt egy régi kori kőzet nyom" - ezek perdöntő szvk kicsinyded módosítássl bár, mégis egészen másként hngznk : Előbb mintsem mgyr hzánk - / előbb esett el ekként királyné!" Miként? Láttuk korábbi felvonásbn: Bánk bán, királyt helyettesítő első mgyr, ngyúr áltl. Az ötödik felvonásr, bár különféle szemtnúk elbeszélése folytán ismételi is korábbn történteket, nem puszt memorizálás végett vn szükség, hnem zért, hogy király, z ítélő bíró minősítse z eseményeket. Az ötödik felvonás célj: jogáb helyezni zt, mi megesett. Kton Bánkjánk tettét z ítélő - méltányosnk tlálj. Az Illyés formált Bánkét Endre elfogdj - kként, mint esett. S ez látsztr csk árnylásnyi módosítás már lényeget illeti. Ezért tetszik úgy, hogy nem homouzion-homoiuzion vit, h egyetlen szócsk kpcsán néhány vontkozást felemlítünk. Erre biztt Illyés Gyul is, midőn fentebb már idézett átigzítási előszóbn (Ktonár értve ugyn) ezt mondj: Értékük tudó szerzők pedig még botrányig forrósodó zjt is jobbn szívelik mguk körül, mint z áhíttos hllgtást." Kton Jó zsef: Bánk bán, Illyés Gyul átig- Nemzeti drám-e Ktonáé? zításábn (Tháli Színház) Kézikönyveink ugyn nem definiálják, Rendezte: Kzimir Károly. Díszlet: Rjki György. Jelmez: Márk Tivdr m. v. A rendező munktárs: Romhányi László. Koreográfus: Ligeti Mári. Zenei vezető: Prokópius Imre. Szereplők: Mécs Károly, Buss Gyul, Drhot Andre, Sütő Irén, Végvári Tmás, Benkő Péter, Gálvölgyi János, Kozák András, Bitskey Tibor, Zsurzs Ktlin f. h., Jni Ildikó, Polónyi Gyöngyi, Ruttki Ottó, Tándor Ljos, Verebes Károly, JuhászTóth Frigyes, Szirtes Ádám, Inke László, Kollár Bél, S. Tóth József, Brbinek Péter, Kovács Gyul, Gór-Ngy Mári, Sáfár Anikó, Mikó István f. h., Rátonyi Róbert, Ngy Attil, Szbó Gyul, Kutzky József, Hrsányi Gábor, Gyimes Tivdr. mit értsünk nemzeti drámán", mégis közmegegyezéssel hsználjuk kifejezést, gondolv olyn színpdi lkotásr, mely egy nemzetnek születése táján keletkezett, s olyn konfliktust tgll, mit ez nemzet később is - vgy későbbiek-re nézve is - érvényesnek trt. Furcs (és szívesen elhiszem, hogy egyéni tájékoztlnság); de nemzeti drámát ngy nemzetek esetében nem szoktunk számon trtni. Leglábbis egyetlent nem. Hol z ngoloké, frnciáké, z orosz iro-

16 dlomé? Ugyn z-e Hmlet, Cid vgy z Éjjeli menedékhely? Ezek elértek z egyetemes emberiségig, de már Mickiewicz Ősökjéhez lengyel szem, fül - és szív kell. S bizony Bánk sem rtott elsöprő, állndó repertoársikert külföldi színpdokon, pedig dták idegen nyelveken is. Milyen sjátosn mgyr ráhllás" kell - vgy inkább : kellett - hozzá, hogy nemzeti drámává emelkedjék? Nemzeti drámává korlátozódjék? Az, mi nemzeti tudtunk meghtározó mozzntához köti: Ennél hrminchárom évvel korábbn fognt, hrminccl előbb ben nyerte el szerzőtől végleges formáját. Adták korábbn is: február 15-én Kssán, szeptember 6-án Kolozsvárott, február 27-én Budán, s újólg betnulv március 23-án is színre vitték. Nem rtott elsöprő sikert. Aztán egy szűk bráti kör unszolásár-e vgy mg belátásából, már nemigen lehet egyértelműen eldönteni, Pesti Mgyr Színház direktor, Bjz József március 15-én - igen, m március 15-én megváltozttj z eredeti műsort, és Bánk bánt dtj. Nem játsszák végig, de siker fergeteges. Az április 1-i elődás plkátján már ez áll: huszonötödször". Hogy március 15-től lehetett-e ennyi játéklklmt tlálni, kétséges. Vlószínűbb, hogy z 1839-es betnulástól keltezve igz ez szám, vgy s ez nem elmrsztló, hiszen máig szokás - felkerekítették" z elődásszámot. Kétségtelen viszont, hogy ebben kegyes cslásbn már benne vn Bánk márciusi sikere. S később is ettől fényesül nemzeti drámává, légyen bár évtizedig eltiltv színpdtól, dtt bár csonkított szöveggel cenzúr, rkt bár retorikus sllngjit rá százdvégi színjátszás. A dátum, melytől így megemelkedett, nem pusztán nptári dt. Bánk és márciusi eszmék nemzetté vtó eszmék - tláltk itt egymásr. A bánki és márciusi dilemmák ugynzok: lázdó tiltkozás z idegen zsrnokság ellen, bizlom királyi megértésben. Nemzeti függetlenség és kormányzásbn érvényesített reformok. De nem - még királyné holtteste felett sem királyság felszámolásánk lehetősége. Nem Tiborc főlk. Amit Kton 1819-ben véglegesen ppírr vetett, z egy történelmi köntöst viselő, de reformországgyűléseken kirjzolódó eszme. S ehhez történelmi ürügyként szolgáló helyzetben s z országgyűléseken is ugynz dott okot s jogot. Okot z idegen elnyomás, mgyr nemesség sérelmei, melyek nem-csk kormányzásbn megillető pozíciók elvesztését, de más nygi jvkét is jelentették: földbirtokét, várkét s tuljdont képező jobbágyokét. Innen ptrirchális viszony mgyrázt urk s jobbágyok között. Innen nemeseket és jobbágyokt egyként sértő, túlzott dózttás mitt támdt közös sérelem. Jogot - törvényest - sérelmek fölhánytorgtásár s nemesi megtorlásár rendi lkotmány biztosított: II. András Arnybulláj kimondj, hogy h király meg nem trtná ígéreteit, jog vn nemeseknek fegyverrel szerezni érvényt. Kton, jogász lévén mg is tisztábn volt ezzel törvényes lehetőséggel, s mint drámszerző okkl sejthette, hogy mi forrong - hisz forrongott már II. József ót - z idegenektől kisemmizett mgyr nemességben. Mint jog- s törvényértő tudt zt is, hogy egy gyilkosságnk milyen minősítő körülményei" lehetnek. Gertrudist elszámolttni elégséges mód lett voln Petur jelölte út: elfogni, s király helyettesének vezetésével törvényt ülni fölötte. Aki - mint Petur előtt ismeretlen gyilkos - ezt megelőzte, nem járt el törvényesen. Méltán átkozhtj meg. Bánknk báni sérelméhez társul Melind elcsábítttás. Hogy ebben kerítő lehetett királyné, Bánk okkl hiszi: ki-hllgtt Ottó-Melind kettősét, hllott szerelmi játékot kétértelműen tiltó-bizttó királynét Ottóvl társlogni; Izidórától s Melindától kitudj: király-né búcsúzttó-békítő pohrzás közben elálmosodott, mgár hgyv Ottót és Melindát, lunni" ment. Okkl véli bizonyosságnk sejtését. S végül, de nem utolsósorbn minősítő körülmény z is, hogy Bánk erős fölindulásbn, tőrt rántó királyné kezéből kicsvrv hsználj gyilkos fegyvert. Ez pszichiki tényező - mindenekelőtt néző számár - egyértelművé teszi: Bánkot nem vezette eleve megfontolt, kitervelt gyilkos szándék. Mit tud meg mindebből bizonyítási eljárás során - z ötödik felvonásbn - király? Pontio di Cruce leveléből, hogy királyné kormányzásb vett szokási" mitt lázdástól lehetett - levél keltekor csk lehet - trtni. Ez bekövetkezett, tehát kormányzásbn volt bj : Ő hibás; másképp nem ölte voln meg mgyr." Aztán Simon, Mikhál vllomásából, Petur türelméből (engedte, hogy Mikhál elébb mint nemesek számonkérnék, könyörögni menjen királynéhoz), mjd z Ottór mondott átkokból kitetszik: z utált sógor vetemedett túlkpásokr, gyilkosságot szervezkedő nemesek tudt nélkül, plotáb érkeztük előtt vitte vlki végbe. Ekkor lép be Bánk, számot d tettéről, s indokul királyné politiki visszéléseit dj. Ezeket korábbn, mint okot lázdásr, már elfogdt király. De mert Bánk - s ezt többször hngozttj is: egyedül én öltem meg királynét" - törvényes formák betrtás nélkül cselekedett - büntethető. A jogszokás zonbn itt is szbályoz: Árpád és Bor vére közt bíró csk Mgyrország lehet" - király nem ítélhet, csupán párbjozht. A helyette ki-álló Solom mestert z újbb hírekkel érkező Mysk bán állítj meg, Biberch esküjével: Ottó ízetlenkedéséről mit sem tudott királyné. Árttlnul hlt meg. A törvénytelen eszköz itt hurkolódik Bánkr: számonkérés, testületi beszámolttás esetén minderre fény eshetett voln. Most már mint gyilkost ítélhetik el. Ekkor áll be újbb fordult tárgylásb: Melindát megölték Ottó emberei. Bánk éppen úgy egy árttlnt vesztett, hogy király. Ezt belátv nyiltkozik Endre: "Kivetted kezemből pálcámt; én imádlk. Így mgm büntetni nem tudtm..." Tehát istennél kegyelem feleségek hláláért. Tovább pedig - mert: Büntetni nem tudtm - nem mertem is... méltán esett el királyné." Igen, z sszonyért sszony hlt, z urlkodó pedig... ő nem volt árttln. A királyi ítélet tehát egyfelől jelzi egy rendi lkotmány betrtását, másfelől egy humnist-vllásos urlkodó mgyrjib vetett s zoktól viszonzott bizlmát. Kton drámáj tehát erősen beleszövődik egy kortársi jogrendbe, néh z átláthttlnságig bele is gblyodik, de pontosn kimért törvények s cspongv árdó szenvedélyek egymást keresztező útjin biztosn tlál célb: tisztán trtj Peturt, nemesi jog szerint lázdót, emberi indokok felől - minősítő körülmények! - fölmenti mgát törvénytelenségig rgdttó, cselszövésektől vkká tett Bánkot, s hiteti, hogy király ismeri s elfogdj mind nemesi lkotmányt, mind z emberi esendőséget. Ehhez kicsengéshez - z évek során felngyítottn - tevődik hozzá Tiborc szerepe, kinek Ktonánál nincs ngyobb súly, mint mennyi egy ptrirchális

17 kpcsoltbn urihoz trtozó jobbágynk vn kkor, mikor sját dolgibn jár el nemesség. Ez rendi Mgyrországot (de mégis csk egy mgyr országot) kifejező drám nyilván teljesen idejétmúlttá kellett voln legyen, mondjuk, z első szbd válsztások pillntától. Mégsem így lett. A bánki dilemm ( ottn hzám, itten becsületem") oly gzdgon árnylt drámábn, hogy mindújr teremtődött ok, hogy meglázottk, de hűségre esküdöttek mgukr ismerjenek. S természetesen éltette, vgy leglábbis előkelő helyen őrizte múlt értékeit becsülő emlékezet drámát kkor is, h éppen nem volt közvetlen belehllni vló". Úgy tetszik, Illyés okkl félt ttól, hogy ez ngyerejű - mert évszázdon át szbdságeszmét suglló - drám végül is történelmi rekvizitummá távolodik, s válllkozott rr, hogy letöri zokt csk megírás korábn jelentőséggel bíró jegyeit, melyek elnehezítő, indokoltln nosztlgiákt támsztó kötései m már. Illyés - s ezt jelezte már több mélttó, legszigorúbbn tán Bécsy Tmás Kritik hsábjin - nyelvi finomításokt, jelenetcseréket végzett, de teljesen csk z ötödik felvonást formált át. Utlások egyértelműbbé tétele volt nyelvi finomítások célj. A betoldásoké, jelenetcseréké részben bizonyos drmturgi ésszerűsítés, részben z újrformált ötödik felvonás nyomtékosítás, s ezé z új felvonásé egy eltérő szemlélet érvényesítése. Illyés - h sikerült pontosn megértenem - plebejus érdekű mozzntokt krt itt hngsúlyozni. Evégett hlványított 2 nemesi felkelés jogosságát, s növelte Tiborc szerepét. Petur nemesi sértettből közállpotokt Bánknál elébb és Bánknál lposbbn ismerő országos politikussá vált, olynná, ki nincsen mindenkor tekintettel királyhoz fűződő hűségre, de h figyelmeztetik rá, elhllgtttj indultit, mert Bánkbn bízik. Nem átkozz meg z orozv gyilkolót", illetve átk még negyedik felvonás végén hngzik el, de király előtt folyó bizonyítási eljárás során már nem kerül szób. Bánkr nézve nincs jelentősége Petur végszvink. (Itt szerencsés összevonás kiküszöböli zt látsztot, hogy Peturt kétszer is megölték, előbb Solom, mjd lófrkon hurcoló Ottóhívek.) Simon és Mikhál összeesküvést mgyrázó jelenete is hiányzik, s z is, hogy Árpád s Bor vére közt"... Egy- Sárossy King (Izidór) és Dobos Ildikó (Gertrudis) veszprémi Bánk bánbn értelmű, hogy király nem áll ki párbjr jobbágyivl - zz fegyveres ellenszegülésre nincs joguk z lttvlóknk. Ezzel egyidejűleg felerősödik, vgy leglábbis tisztábbn átláthtó lesz z idegen meránik országrbló ljsság, s egyértelműbb Biberch esküje. Bánk tehát ebben felfogásbn minden védekezési esélytől meg lett fosztv, királynk szbd jogábn áll őt büntetésre elfogtni. Ekkor lép közbe Tiborc. Itteni megszóllásánk két előzménye - Ktonától eltérő mozznt vn. A hrmdik felvonásbn mondott pnsz után ezt bízz rá ngyúr Ktonánál : h megytek, ott megmondhtod, hogy él még Bánk!" Illyésnél ehhez még hozzáteszi: és tudni fogj, mit tegyen." Tehát tervei vnnk, melyeket jobbágyok számár bizttásul szán. (Sjnos, ez terv nem derül ki, hiszen Gertrudisszl szembetlálkozv, királyné megszólításár mrd vissz számon kérő Bánk.) A király előtt Tiborc kis Somávl együtt jelenik meg. Igz, hogy zt Illyésnél is Mikhálr bízv tudtuk, de bbn kvrodásbn, mi királyné holtávl támdt, h nem keressük Bojótikt, kkor mégis helyénvló, hogy Tiborccl álljon Som. Ennek pedig színpdképben óriási érzelmi súly vn: ngyúr fiánk nevelője-támsz jobbágy. A hrmdik - s ez válik perdöntővé -, hogy Bánkot király ezen szvkkl vitetné el: A jog kíván elégtételt. Vigyétek!" Ekkor Tiborc közbeszól, mindkét verzióbn csládját gyámolító ngyúrért esengve, de Illyésnél megtoldj ezzel: És szolgnép keserve is, ki tudj, mivé hrsn, h nem lesz fül, mely le felénk, úgy hjol, hogy száj föl bátrn beszéljen." A király - Illyés utsítás szerint- megértve Tiborc utolsó

18 szvit" - nyiltkozik úgy, hogy ekként esett el királyné. A király szvit értelmező Izidór (Ktonánál korábbn elhngzó) szvi csendülnek föl zárómondtul: A gyilkos szbd!" A király tehát Tiborc esetleges lázdásánk veszélye mitt fogdj el tényeket (s Tiborcbn természetesen nép jelképét kell látnunk), de tények jogosságáról nem nyiltkozik. Hogy Bánknk megkegyelmez, nnk vllásosság és Tiborc fenyegetése z ok. S zt, hogy Izidóránk igz vn-e, zz Bánk gyilkos-e, ránk bízz Illyés. Ránk, nézőkre, kik királynál jobbn ismerjük Bánkot késztető okokt. Ez király (pusztán félelemből-e, vgy Tiborc esendő sorsát szánv?) egy népi óhjnk enged, mi nem jogosság kérdése immár, hnem tények elfogdás. relitást próbálj mg számár elfogdhtóvá tenni, hnem helyzetét szeretné fölmérni. Ezért fontos ebben fölfogásbn, hogy bár z Illyéstől vett egyszerűbb, áttekinthetőbb változtbn - de hol lehet, mégiscsk ugynúgy fölvonuljon vlmennyi szereplő, mint Ktonánál. S mikor már mindenkiről szó esik, ngy tbló mindenik tgj - z egy Izidórát kivéve - Bánknk kéri kegyelmet. Ez z Endre ezt szituációt éri föl, h nem is ésszel, de urlkodni edzett ösztöneivel. S mert szerette mgyrjit" kell megtrtni, foglmz világosn, királyi könnyei ellenében: méltán esett el királyné". Ez megnyilvánulás tökéletesen kielégíti színre gyűlt bánokt, királyi főembereket. S mert király mg mellé tudott állítni mindenkit, Bánk mgár mrd. Ezt politiki gesztust teszi nyomtékossá korábbn elhgyott A veszprémi változt Bánk-szöveg beikttás drám végén: A színlpon Kton József Bánk bánját, BÁNK: Az ngyl mely botlásimt jegyezte Illyés Gyul átigzításánk fölhsználásávl S legelső ily lépésemkor látt sorsomt hirdetik. Mjd lentebb drmturg neve: elrémült dicső helyén, s félrefordulván Bécsy Tmás. H hinni lehet színházi könnyes tekéntettel törölte ki z htáskör felosztásnk, z újbb élet ngy könyvéből nevemet. szövegvriánst drmturgnk köszönmindezt Ktonánál Melind hlál hetjük. Eszerint drám szerkezeti változásink többségét és szöveg moder- váltj ki bánból. Itt király ítélete. S nizálását is jvrészt megtrtották. Az eszerint Bánk nem mgánember veszötödik felvonásbn zonbn vissztérnek tesége mitt semmisül meg, hnem kikihgyott szereplők (Simon és Mikhál), s rályi ítélettől, mert z megfosztott őt néhány jelenet is, de csk hlványultn mindenki részvététől. Senki szemében, nemesi jogok, Petur súly is elenyésző, és még z övében sem áll súlyosbbn z ő Tiborc sem emelkedik döntő figurává. Az vesztesége, mint királyé. Bánk ugynis udvr, mely ítélni összegyűlt, már z első belátj, hogy ő megbosszult árttln pillntoktól fogv mérlegelő, hűvös fejű hitvesét, de király nem állt bosszút z őt király előtt áll. Az Illyés-szöveg-be ért ugynolyn súlyú veszteség mitt. (Ne visszállított régebbi így nyomtékosbbá feledjük: Gertrudis jogilg vétlen Melind gyláztábn.) A király ngyobb, válik: felelősebb országvezető, mint milyennek UDVORNIK: Bánk mgát tudhtj. Sír király. Az így nyert drámi szöveg Pethes KIRÁLY : György rendezői értelmezésében is (mely Ki mondt zt? - Nem úgy vn. értelmezés sugllhtt is szöveg ilyen Csk víz. átformálását) II. Endre hűvös-okos UDVORNIK: színpdi beállítását hngsúlyozz. Endre Királyom, mért tkrtd el? nem mindenütt látszik pontosn követni KIRÁLY: vllomásokt, z események tényszerű Mert nem szbd. összefüggéseit. De ez számár nem is UDVORNIK: fontos, hiszen nem jogrend szerint ítél, Dehogy nem. hnem szvkb nem foglmzott, mégkirály: is érzékletes politiki tmoszfér htásár. Én király vgyok... Ez z tmoszfér pedig zt mondj Egy királynk kell látni minden htlom megtrtásánk módját kereső könnyeket: mgánk királynk, hogy ne érje be győztes fegykönnyezni nem szbd. vereire támszkodv, Gertrudis hlálánk Ez király - bár vissz-visszvonni regisztrálásávl, hnem híveket hódítv, kénytelen ítéletét - mindvégig ehhez zt is kimondj: méltán esett el királyné. felvonást kezdő jellemzéshez törekszik S ez szívből vgy színből tett gesztus trtni mgát. Nem jogot firttj, nem el is éri htását: Bánk, s áltl jelképesen minden olyn htlom ellen szegülő, ki bosszújábn elvkult, megsemmisül. Erkölcsi támsz, s mi több ennél: hívek nélkül mrd. A politikus érzékkel szintén bíró Bánk ezt fölismerve foglmzz meg fentebb idézett sorokt; egyéni trgédiáj ettől kiszélesül: htlom kezében még kegyelem is - h jól forgtják - megtorló pllossá válhtik. A különbség, ngyon sommásn, így összegezhető: Ktonánál király felismerve, hogy z isteni ítélet betelt Bánkon, mgánélet szférájábn torolv meg Gertrudis hlálát, elfogdj jogosnk királyné megöletését, minthogy Ottó nyilvánvló gztettei nyilvánosság előtt összeforrtk Gertrudisszl. A király így, közvetetten, helyesli mgyr szbdság nemzeti progrmját. Illyésnél Tiborc szvink fenyegető súly ltt megállpítj királyné elestét, mert Bánkkl együtt nem büntetheti Tiborcokt is. A veszprémi változt király tktikus gesztust tesz: megmenti trónját közkívántr dott kegyelemmel, mert átlátj, hogy plotforrdlom előidézte helyzetet cskis így fordíthtj htlm jvár. Nemzeti drám mrdt-e Bánk bán? Kton művét mgyr szbdságvágy jó királyt is elfogdó illúziójávl együtt vtt nemzeti drámává. Az idők folymán ez z illúzió ugyn szertefoszolhtott nézők meggyőződésében, ám drámi szerkezet logikájábn szükség volt rá: szbdságjogot tette törvényessé királyi ítélet. Illyés szembenézett zzl, hogy lehet-e királlyl - jelképes, szélesebb értelemben: királysággl - mint pozitív reformerrel számolni? Plebejusi és Kton élményeinél lényegesen később kelt meggyőződésből jó király illúzióját földj. Endre tömegek nyomásár" borít fátylt történtekre. Nem jó, hnem okkl rettegő. Eszköz, legjobb esetben jól lklmzkodó eszköz, nnk nál ngyobb htlomnk kezében, melyet Tiborc képvisel. Nyiltkozt ennek ngyobb erőnek szolgál erkölcsi nyomtékul. Vn zonbn ebben megoldásbn némi nkronizmus, olyn, mi Kton illúziójávl rokon: föltételezi z olyn feudális királyt, ki képes nemcsk meghllni, de engedni is nnk, mit jobbágyi tömegek áhítnk. De h ilyen király volt, vgy lehetséges, kkor nincs, vgy nem lehet bj mgávl királyság

19 intézményével. Az htlom, mely képes fölismerni z osztályérdekeket, s legngyobb osztály érdeke szerint tud cselekedni, már nem királyság, már nem egy urlkodó kisebbség elnyomó pprátus, hnem... Igen: ezeknek legszélesebb népességet jelentőknek kormányzó feje, ki Gertrudist, z idegen, elfogult, népe jjár hllgtni képtelen sszonyt emelve urlkodó társul, rossz módszereknek engedett ugyn, de ki nem szűnt meg érteni szegények pnszát. Ez z Endre nem feudális ngyúr, hnem megtévedt demokrt, kitől okkl kéri Tiborc lefelé nyílt fülű, felfelé szbdon beszélő Bánk szbdságát. Ez z értelmezés egy másik kor szemléletét vetíti bele Bánk bánb. Azt hozzánk közelebbi időt, mikor mgyr szbdság gondolt demokráciáévl, legszélesebb tömegek demokráciájávl összefonódottn került htlmt gykorlók megítélésének és megítéltetésének középpontjáb. Egy nemzet sorskérdése lett voln? Tlán pontosbb egy nemzedék sorskérdését látni benne. Azét nemzedékét, mely z ország dolgábn meghtározónk tudj demokrtikus módszerek lklmzását. A veszprémi változt, bár hívebbnek tetszik Kton-szöveghez, mégis illúziótlnbb. A htlom gesztusink helyességét nem jogok, hnem érdekek felismerésére vezeti vissz. Itt király úgy igzolj mgyr szbdság jogit, hogy nem jognk, hnem helyzetének enged. Helyzetét pedig bizlom megtrtás biztosítj. Helyesel tehát, mert mrdni kr, mert rendet tennie - és ez közös érdek - csk így lehet. Ez felfogás nem utl konkrét történeti eseményre, pontosbbn érzékelteti mégis, hogy htlom érdeme nem módszereiben, hnem eredményeiben mérhető csk le. Ez megoldás - ugyn csupán utlásszinten -, de mégis túlmutt egy nemzeti drám esélyein: htlom áltlánosbb jegyeit idézi emlékezetünkbe. A htlomét, melynek biztosíték kormányzottk nyuglm, mit nem megtorlás bénító rémülete vált ki, h-nem htlmt gykorló méltányosságáb vetett bizlom. Áltlánosságánál fogv kevesebb ez megoldás, mint két korábbi, de éppen áltlánosságánál fogv szélesebb körben is érvényes. Nemzeti drám mrdt-e Bánk bán? Ezt eldönteni e sorok írój képtelen. Nem pusztán zért, mert z ilyen kérdések nem ellenőrizhetőek vegyi rekciók bizonyosságávl; hnem zért sem, mert Jelenet veszprémi Bánk bánból (MTI fotó) át nem láthtj, hogy z Illyéstől válllt utlás egyenértékű-e zzl, mit egy évszázdon át - vgy nnál is tovább - nemzet sorsábn 1848 jelentett. Így bbn sem lehet bizonyos, hogy veszprémi változt erőteljesebben tud hozzászólni mi vlósághoz, mint z eredeti. Bízni bbn tud, hogy minden Bánk, bán-bemuttó, h j ó, zért születik, hogy nézők koráról djon felismeréseket, eredeti művészi élményt. S hogy korunk ezt két értelmezésváltoztot, úgy más idők mjd mgukhoz közelebb állót hozzák ki Kton drámájából. Vgy teremtenek egy jobbt, teljesebbet, s kkor ezt z lkotást nem lesz ok sjnálni, h irodlomtörténeti mementóvá távolodik. A játzó személyekrűl" Kton és drámáj sorsánk lkításábn már mű megszületésekor is, még inkább életben trtáskor ngy jelentősége volt színészeknek. Köztük tnult meg Kton - Békési álnéven játszv -, miben áll jó szerep, htásos felvonásvég, szín-pdi dikció. Az, hogy Bárány Boldizsár (Rost) bíráltát megfogdt, s átdolgozt, mjd megpróbált kidtni is drámát, összekpcsolódott reménnyel: székesfehérvári mgyr színtársult elődhtj. Amikor végre színre kerül, Kton hlál után, kkor színészi jutlomjátékként tűzik műsorr: hetente újbb drbokt betnuló mgyr társult, melynek legjobbji együtt játszottk nnk idején szerzővel, ezt mgyr drámát úgy őrizték emlékezetükben, mint bemuttásr méltót. Később is színészek ügyeskednek bbn, hogy műsorr kerüljön: Egressy Gábor Ottót, Kántorné Engelhrdt Ann Gertrudist kéri jutlomjátékul. Hisznek drb sikerében. Érezték-e veszprémiek ennek történeti örökségnek vonzását, folyttni méltó örökségét? Úgy tetszik: igen. Pethes György rendező olyn művésze ket kpott elképzelése megvlósításához, kiket nem, munkhelyi fegyelem, hnem belülről elfogdott közös szándék hjlított z igényes művészi munkához. Joós László pályáj legngyobb feldtát kpt Bánkkl. Hmleti érzékenységű jellemet formált belőle, mégis ú g y, hogy ngyúr állt előttünk. Izzó tekintetének szenvedélyességét pontosn értelmezett szövegmondás, szenvedélyektől vibráló mozgását méltóság szőtte át. Az évszázd ót kifogásolt hllgtózási jelenetben sem tetszett lntsnk, rngjához mélttlnnk: hitetni tudt, hogy politikus fegyelme, mg szenvedélyei ellenében is hűvös bizonyosságot kereső férfi válsztj ezt kényszerű helyzetet. A számonkérés ngyjelenetében ennek ötvözetét úgy dj, hogy egy mi szemléletű egyensúlyteremtést, z lkt és válllt történelmi szerep egyensúlyánk megteremtését is kiérezhetjük. Biberch színészi felfogásán is ez korszerű egyszerűség urlkodott: Dobák Ljos okos pimszt formált ritterből. Megtrtv kívülálló hszonkereső mindenkor ellenszenvet keltő vonásit, de feltámsztv z eszességnek kijáró elismerést is. Játék póztln simságból s kesernyés okosságból szőve mrd emlékezetes. Gertrudis Dobos Ildikóbn fitl, szép nőlkká formálódott: kitűnő drámi hősnővé érett színésznő zonbn megtlált z eszközöket hhoz, hogy ez királyi sszony mégse állhsson vétlenül előttünk. Szikrázón gőgös, z ostobságig mgbízó trtás, hnghordozás, kígyó metszésű tekintete hitette velünk: méltán esett Cl királyné. II. Endre - itt újólg kulcsszereppé emelt - figuráját Horváth László jelenítette meg. A vitézi erényekben jeleskedő királyt láthttuk. És mégis: ez király, ki tnúskodások lig átláthtó szövevényét sietve hllgtj, mégis többet fog fel z ud-

20 Vr szelleméből, mint ngyúr. Horváth, míg jelentéseket, vllomásokt kérdi, gyorsn végighordozz tekintetét körötte állókon, vártlnul hátrfordul, pttnásig feszült idegállpotbn lép híveitől pártütőkig. Ám Solom fölszóllás" után, mintegy mgávl is tisztáb jőve, lecsillpodik, ekkor feszültség már környezők rcán látszik, s ő királyhoz méltó súllyl és jelentőséggel nyilvánítj ki ítéletét. Ez király nem olyn eszes, mint Biberch, nem oly felelősség-tudó, mint Bánk, peturi hevület ngyság sem gyötri- mégis kitűnő politikus. Horváth László pályáj eddigi legjelentősebb lkítását dt. Az utóbbi években kivételes megújhodást bizonyító Tánczos Tibor is emlékezetes volt Peturként. Fenség és indultok, tiszt dikció és nemesúri gesztusok jellemezték játékát. Egy, m már nkronisztikus figur történeti súlyát tette hitelessé - drámilg is. Kenderesi Tibor Tiborc tiszt színészi munkánk bizonyult, nem nőtt zonbn Bihri József évtizedekkel korábbi remekléséig. De legyünk pontosk: ez eddig egyetlen más Tiborcnk sem sikerült. A megszólló főbb, illetve mellékszereplők közül jegyezzük föl z emlékezetre méltókt: Környei Oszkárt z erőteljessé formált Mikhál, Tkács Ktlint bájos, együgyű" Melind, Tóth Tituszt királyi selyemfiú, Ottó, Dévi Pétert z Udvornik megformálásáért. Fehér Miklós - itt meghívott díszlettervező - színpdképe, Hruby Mári jelmezei z lklms egyszerűség jegyében fogntk. RÉVY ESZTER A Bánk bán Déryné Színházbn Minden jel rr vll, hogy Illyés Gyul átigzítás" új korszkot indít Ktondrám interpretációink történetében. A Déryné Színház elődás, mely művet Illyés Gyul átigzított változtábn játssz, három lényeges mozznt kiemelésére összpontosít. Az első környezet htás z egyes személyekre, méghozzá összetett módon: gondosn felrjzolv egyfelől z egyénre tett, másfelől z egyén másokr tett htásvonlit. A második, igen lényegessé vtott mozznt z ismert hősök hősből emberré tisztulásánk folymt, gondos pszichológii építkezéssel, mely z egyértelműen pozitív vgy negtív vonások mellett plsztikusn sejteti ezek összetevőit is. Végül z elődássl kpcsoltbn színészi és rendezői tudtbn óhttlnul meglevő hgyományok és mi kor elképzeléseinek hrmonikus egységbe olvsztás, újrfoglmzás hrmdik, de tlán legizglmsbb mozznt. Dicséretére válik Petrik József rendezésének, hogy z áltl felrjzolt erővonlk erőtérré lkítás csknem teljességgel sikerült. Kezdjük mindjárt környezeti htások megteremtésével. Köztudomású, hogy Déryné Színház Kulich Gyul téri színpd nem ngy lpterületű: z itt Kton József: Bánk bán, Illyés Gyul átig- felállított díszleteknek lklmzkodniuk zításánk felhsználásávl (Veszprémi Petőfi kell z ország legkülönbözőbb helységeiszínház) ben tlálhtó színpdok méreteihez is. Drmturg: Bécsy Tmás. Díszlettervező: Piros Sándor díszlettervező, ki egyben z Fehér Miklós m. v. Kísérőzene: Róni Pál. Jelmeztervező: Hruby Mári. Rendező: Pethes elődás jelmezeinek tervezője is, lkotó György. fntáziávl és techniki brvúrrl Szereplők: Horváth László, Dobos Ildikó, kompromisszumok nélkül megoldj e Tóth Titusz, Joós László, Tkács Ktlin, Környei Oszkár, Háromszéki Péter, Vrg feldtot. A néhány áttört flll és váltotmás, Tánczos Tibor, Árv László, Éltes ztos fényhtásokkl szolgáló színtér lekond, Sárossy King, Dévi Péter, Dobák hetőséget d rendezőnek rr, hogy Ljos, Kenderesi Tibor. megteremtse félelem, nyomsztó bizonytlnság légkörét. A flk mögött, között, hol megvilágítv, hol épp csk sejthetően állndón ólálkodik, hllgtódzik vlki - csk zt nem tudjuk pontosn, hogy ki, és mikor mennyit hll bból, mit nem szbdn hllni. Ettől mindenki kiszolgálttottá válik nélkül, hogy tudná: mikor és ki előtt, de tudtábn állndón benne él félelem és rettegés. E htáshoz ngybn hozzájárul, hogy Petrik Solom mestert királyné őrzőjévé, lépteinek kísérőjévé tette meg, ki - mint nnyiszor előfordult - ddig őrzi árnyékként rábízott személyt, míg végül is, kicsinyes emberi mulsztásból rosszul őrzi. Ebben megvilágításbn egyszerre más nyomtékot, trtlmt kpnk szvk, és kilkul kölcsönös kiszolgálttottságnk egy különös, mindenkire érvényes rendszere. A megvlósítás problémáin társult imponáló színvonlon lett úrrá. A sűrű, nyomsztó tmoszférából, bizlmtlnság légköréből nőnek ki jellemek, egyéniségek. És kisebb egyenetlenségeket leszámítv - melyek zonbn sosem váltk zvróvá - jól felépített, krtábn, céljábn, elképzelésében egységes elődássá érett produkció. Sikeresen, de úgy számolt le hgyományos, ngy elődások, lkítások emlékével, hogy közelebb hozt mi nézőhöz Kton hőseit. Nem deheroizálv, hnem z emberi tuljdonságokt, értékeket, bűnöket mélységében feltárv tud izglmst, érdekeset nyújtni. Elsőnek Gertrudis királynét említjük, ki legfőbb támsz, férje nélkül mrdván nem csupán gonosz és erkölcstelen, htlomr vágyó sszony, hnem biztonságot, életörömet kereső nő is, kit végül sját jellembeli korláti és környezet gyilkos szeretetlensége juttt el trgédiájáig. Várngy Ktlin Gertrudis-lkítás rendezői elképzelés pontos színészi megfoglmzás. H váltási hidegből gyengédbe, erőszkosból védtelenbe még plsztikusbbr sikerülnének, emelné lkítás értékét. A hgyományosból mibb hőssé válás nehéz feldtát Szigeti Géz Bánk-lkítás példázz. Az értelmes, jó hgyományokt felhsználv sikerrel ötvözi egybe hősi elemeket kételkedő, kétségekkel vívódó, de indultibn tiszt és érzéseiben nemes főúrrl. Kár, hogy Petur bán szerepében Hrszin Tibor nem tudott teljesen szkítni régebbi, mgyrkodó Petur-elképzelésekkel. Hjdú Endre viszont olyn Tiborcot állít elénk, ki nem búsmgyr sirámivl, hnem hrcos, célrtörő, gittív leleplezéseivel krj mg - illetve szegény nép - oldlár állítni z ország első főurát. Alkítás hthtósbbá váln, h szövegét lendülete-sebben, tempósbbn mondná. Jól sikerült Botár Endre Ottó hercege: gyávságból merített bátorság, őszinte szeretetvágy z lk hitványságát emberibbé tudt tenni. Mellette Vereczkey Zoltán Biberchj kifogástln udvronc