Színpadra kínálkozik-e tehát az Ezeregyéjszaka?

Átírás

1

2 A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A TARTALOM VII. É V F O L Y A M 10. S Z Á M OKTÓBER F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A játékszín SZÁNTÓ ERIKA Ezeregyéjszk - egyetlen estén (1) PÓR ANNA A Szentendrei Teátrumról (4) BERKES ERZSÉBET Miskolc százötvenedik évd ( 6 ) CSÍK ISTVÁN Fából frgott Csongor királyfi ( 9) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , DÉVÉNYI RÓBERT És színész benne minden férfi és nő..." (12) rcok és mszkok NÁNAY ISTVÁN Esztergályos, clown (14) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlpirodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési dij: 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12, - Ft Külföldön terjeszti Kultúr" Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfiók 149 Indexszám: fórum BÁNYAI GÁBOR Színészportrék szolnoki Mkrából (18) PÁLYI ANDRÁS Nemzedéki konfliktus? (20) világszínház HERMANN ISTVÁN Strehler Ler király (22) SZÁNTÓ JUDIT A kilkulás időszkábn (24) MOLNÁR GÁL PÉTER Grittiád (28) MIHÁLYI GÁBOR Shkespere hétköznp (34) Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás PÓR ANNA Alvin Ailey Táncegyüttese z Erkel Színházbn (37) műhely Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó Első bor ító: Szindbád kereskedő ( Rátonyi Róber t ) tnácsot d Mr uf vrgánk ( Kozák András ) Körszínház Ezeregyéjszk elődásábn (Iklády László felv. ) SIKLÓS OLGA A Cink Pnn bemuttójához (40) KÖPECZI BÓCZ ISTVÁN Az rc jellem tükre is lehet (41) GÁBOR MIKLÓS Feljegyzések Alceste-ről (44) színháztörténet Hátsó borító : A három ördögfiók. A Csongor és Tünde z Állmi Bábszínházbn. Bábtervező: Koós Iván BREUER JÁNOS Kodály Zoltán: Székely fonó (47)

3 Játékszín SZÁNTÓ ERIKA Ezeregyéjszk - egyetlen estén A Körszínház színpdán évek ót olyn művek, műtöredékek, eposzok, mesék, játékok szóllnk meg, melyeket egy óvtosbb drmturg vgy rendező sosem merne drámink, zz színpdképesnek minősíteni. Az utóbbi évtizedekben persze nem-csk Kzimir igzolódó és igzoltlnul mrdt, de mindig izglms és tiszteletre méltó mást krás" lzított-változttott színházhoz fűződő várkozásinkon, hnem z egész színpdi fejlődés. Az bszurd drámától nonfictionig nnyi minden került néző elé, hogy végül is le kell mondnunk rról, hogy fenegyereknek tekintsünk minden-kit, ki megpróbálj zt, mihez többségnek nincs kedve és vonzódás. Előbb-utóbb leszokunk rról, hogy csodálkozzunk Kzimir Körszínházánk sikerein és bukásin: mindezeket egy színház természetesen ngyon is forgndó szerencséjének és egy rendező-egyéniség stílusánk tekintjük. H egyáltlán csodálkozásr okunk vn ebben z évdbn, zon kell elcsodálkoznunk, hogy miképpen történhetett meg z Ezeregyéjszk sok évszázdos színpdi mellőztetése. Színpdr kínálkozik-e tehát z Ezeregyéjszk? Igen, olynnyir igen, hogy Seherezáde életért fűzött mesefonl látvánnyá vált színpdon. S z elő-dás legszebb pillntává ért kötéllel összefogott figurák mozgás. Az Ezeregyéjszk szinte kézenfekvően színpdr kínálkozik - gondoljuk ezekben percekben -, csk ezt kínálkozást eddig nem vette észre senki. Vgy bölcsenóvtosn kitértek előle, mert benne rejlő drámi lpkérdés - művészet htlmáról - nem könnyen bányászhtó ki. Az Ezeregyéjszk mesevilág gzdg. De ez gzdgság sokkl inkább meséket élvező, zokbn elveszni vágyó olvsó öröme, mint színpdr állító rendezőé, ki könnyen elveszhet részletekben, szeme rjtfeledkezhet fákon, miközben többé nem látj meg z erdőt. A nehézségek zonbn eltörpülnek mellett tény mellett, hogy vn drám z Ezeregyéjszkábn. A fel-dolgozás, színpdi életrehívás lehetősége tehát dott: felhsználni, drám szolgáltáb állítni z egészet, z Ezeregyéjszk szellemét", z egyes meséket egymáshoz kötő szált, z egyes meséktől független rendezői elvet. Az Ezeregyéjszk zonbn nemcsk Seherezáde gyürkőzése fájdlmábn, megcsltásábn gonosszá vált királlyl. Az Ezeregyéjszk, Germnus Gyul szvi szerint, Kelet képzelet-világánk egyesítése". Évszázdok n- déri relizmussl " megrjzolt krónikáj, szeszélyes-szép rendben egymás mellé illesztett vlóságdrbkák különös világmozikj, melynek minden egyes kockáj, építőköve mg is egész világ. Egyszeri, öntörvényű és befejezett mese. Aki csk egyetlen mozikot emel ki ebből gzdgsághól, zt is érheti mesebeli szerencse. Lehet, hogy olyn drámszilánkot tlál, mely némi csiszolássl, igzítássl teljes szépségű fényben szikrázik fel színpdon. Megtörténhet z Ezeregyéjszk színpdr szólításkor, hogy éppen ellentétes úton érvényesül mű szépsége: érdektelenné válik z egészben, keretben kifejeződő filozófi, művészet htlmáról folyó bölcselkedés, és egyetlen részlet gondolti íve hosszbbíthtó meg z emberi lét lényege felé. Mruf vrg drámáj Itt vn például Mruf vrg története, kinek világgá menekülése nem egy-szerű szökés házsártos-gonosz felesége, Ftime elől, hnem többszörösen meg-csúfolt jókrt lázdás mkcs és életképes rosszhiszeműség ellen. Micsod zseniális expozíció egy szélesen ki-bontkozó, z egész világot átfogni vágyó színpdi történethez! Mruf kezdetben igyekvően szolgálj koszos, ngy-szájú, de árdón mgbiztos Ftime kí- Drám művészet htlmáról Mert ligh kell drámibb küzdelem, mint kizárólg szó, mesék fegyverével rendelkező Seherezáde birkózás htlms Shrijr királlyl. Ebben z élethlálhrcbn Seherezádé kezében művészet vrázshtlm, Shrijr királyébn pllosjog. Shrijr női nem egyetlen képviselőjétől elszenvedett sérelmét - korlátoztln htlom természete szerint - mérlegelés nélküli bosszúvl, z egyetlen éjszkár meg-kívánt és reggelre megunt szüzek kivé-telt nem ismerő legyilkolásávl kívánj megtorolni. Es Seherezáde meséi még-is megállítják. Micsod erős hit ez szó, z értelem, művészet erejében. Seherezáde mesél - lzán, egymásb átfolyó, egymásból következő, egymástól elszkdó meséket, de nélkülözi-e ez mesefolym z epikus hömpölygés közepette drámák villmos feszültségét? Hiszen Seherezáde z életéért mesél... Seherezádé (Drhot Andre) és Shrijr király (Kozák András) Körszínház Ezeregyéjszk-elődásábn

4 vánságit, s igzi, ngy veszélybe kell. sodródni, életveszélyesen kell elárulttni hhoz, hogy kínzóját-feleségét elhgyj és kimeneküljön ngyvilágb. Mruf tehát űzötten és lelkileg-testileg kifosztottn vetődik Kiróból idegen földre, távoli Ihtin el Ktnb, de egy lehetőséggel kétségtelenül rendelkezik: újrkezdheti z életet. Újr válsztht. Nincs semmije, de ez nem-csk pénztelenséget, nélkülözést jelenti, de zt is, hogy kilépett sját élete folytonosságából. Senki sem ismeri, te-hát nincs múltj. Földije, Szindbád cin-kosnk kínálkozik múlt elfelejtésébenelhllgtásábn. Mruf elhtározhtná, hogy elkövetkezendő életében kihsználj szerepcsere lehetőségét. Ő lehetne Ftime", másokt megcsúfoló, másokt kihsználó, győztes, ki nem megcsúfolttik, hnem fölényesen felülkerekedik. Mrufnk feljánlj z életet, htlmsok, z emberek felett urlkodni tudók sorsát, s kezdetben minth élni is krn ezzel lehetőséggel. Egy nem létező krván meséjével kölcsönöket szerez, bizlmt és népszerűséget gyűjt, sőt egy véletlen kezére játssz mindenek felett htlmt biztosító vrázsgyűrűt is. De Mruf vrg nem léphet ki önmgából. Az átélt szenvedések nem gonosszá tették, hnem minden gonoszság ösztönös és niv ellenségévé. Mruf fél htlmsoktól, és gynkszik rájuk. Nem bízik zokbn, kik urlkodhtnk mások felett. A vrázsgyűrű birtokábn már nem bízik mgábn sem. Megrisztj ez vrázsgyűrű. Mit kezdjen vele, kinek dj? Mit kell tennie, hogy ne kerüljön illetéktelenek kezébe, ne váljon gonosz htlmk eszközévé...? Mit tegyen, hogy vrázshtlom ne szédítsen meg senkit, őt mgát sem? Tnácstlnul forgtj kezében... Az eredeti mese egyszerűbb és nivbb: Mruf óvtlnul kiengedi kezéből htlmt dó gyűrűt, de egy szerencsés véletlen mégis visszjutttj hozzá, s mindenkori mesékből minden-kori gyerekeknek kijáró boldog befejezés zárj történetet. Kzimir, színpdr lklmzó, olyn jelentőségteljesen fordítj mir, szkeptikus-kérdezővé, fontossá Mruf humorbn is bővelkedő szomorú-szép históriáját, hogy ebből már logikusn következne: z Ezeregyéjszkából őt mindenek-előtt htlmt jelentő csodgyűrű sors érdekli. Mruf sikere" Feltehetjük kérdést: elég drámi-e, tehát mgánk színpdot követelő-e htlom természetéről bölcselkedő mese? A válsz megint csk igen, nnál is inkább, mivel Mruf vrg története gzdgbb z bsztrkt bölcseleti kérdésnél. Mruf nemcsk elszenvedi világot és sors cspásit, hnem személyes vrázserejével fölébe is kerekedik. Közben pedig ő mg csodálkozik legjobbn. hogy htlm vn z emberek felett. A kincsekkel megrkott, de soh meg nem érkező krván meséje egyre színesebben, gzdgbbn szól, mert z emberek lelkes, bizttó tekintetétől Mruf szárnykt kp. Nemcsk pénzt, h-nem - néhány jó szó ellenében - bizlmt kölcsönöznek neki, s hánytott sorsú Mruf vrg lssn rájön siker ízére. Élni, sőt árttlnul visszélni is elkezd erejével. A másokr vló htni tudás bódultábn szegény és félszeg vrg más emberré lesz. Mássá, hiszen másnk" hiszik. S jóleső szédület mindddig trt, míg játék - játék. Az egyenlő esélyűek s csk önnön erejük-re támszkodók játék. Mruf korlátln htlmt biztosító vrázsgyűrűvel kezében, elveszti biztonságát. Attól pillnttól kezdve, hogy mindent elérhetne és mindent krhtn, semmit sem mer többé krni. Elveszetten áll színpd közepén, és tétov mozdulttl nekünk kínálj htlmát, gyűrűt, kezdjen vele vlmit néző, h tud, h mer. Drámi kép? Színpdot követelő kérdés? Igennel válszolunk, s z eredeti meséhez képest kihegyezett kérdések zt bizonyítják, hogy Kzimir is pontosn érezte Mruf történetében drámi lehetőséget, színpdi megszóllttás esélyeit. Mesék színes szőttese" Az Ezeregyéjszk színpdr lklmzásánk egy hrmdik, z előzőktől el-térő útj is kínálkozik. A színesen árdó, egymásb kszkodó mesék kusz száli - úgy tűnik -, bárhol megránthtjuk, hdd gombolyodjon fur, trk és szemkáprázttó összevisszságbn nnyi belőle, mennyit egy színházi este elbír. Az Ezeregyéjszkáról lehet két-bárom óráig, lehet húsz percig, lehet negyven percig, lehet kár egy egyetemi fél-éven át is beszélni..." - idézi Ortuty Gyul szvit színházműsor ismertetője, de ez tengerrel szemben érzett zvr - végességigény és vég telenségélmény, nemcsk z ismertetőkuttó-mgyrázó tudóst, hnem z önmg nygát kiválsztni, kiszkítni készülő művészt is megrohnj. Az Ezeregyéjszk meséiből válogthtunk és színpdr állíthtunk tetszés és ízlés szerint, s bízhtunk bbn, hogy ez színes szőttes, Kelet szoktln, érdekes színeivel-hngultivl, számunkr szoktln fordultivl, ismeretlen formáivl mjd elgyönyörködteti nézőket. Az Ezeregyéjszk ugynis - szórkozttó. Feldolgozój tehát kár félre is dobhtj bölcselkedést, szikár gondolti építkezés szigorát, és engedheti, hogy éljenek mesék. Akár-meddig elhllgthtjuk, s nézőtérről jóleső bámészkodássl követhetjük ezt szemkáprázttó világot. Színház lesz ez is, színház - de drám nélkül. Kzimir Károly színpdán minth háromfelől kínálkozó lehetőségek keverednének. Nekilendül egy drám, melyben Shrijr király és Seherezádé küzdenek életre-hlálr, és egy idő után közönséget hiáb érdekelné ennek küzdelemnek kimenetele, rendező és szín-pdr lklmzó megfeledkezik hősei sorsáról, s minth izglmsbbá váln számár, hogy hogyn kezdi el szegény és sorsüldözött Mruf vrg birtokolni világot. S mármár követnénk őt ebben z izglmábn, mikor mkcsul elvonják figyelmünket néhány kellemesen csiklndós, minden gondolti izglmt és érzelmi feszültséget nélkülöző mesével, melyekben kikpós sszonyok, szó szoros értelmében gyereket beszélnek könnyelmű férfik hsáb, és többszörösen is otthonosk leszünk egy cslfint szépsszony Kcs utci szerelmi fészkében, hol szeretők nem z ágy ltt lpulnák meg frnci bohóztok receptjei szerint, hnem egy htlms szekrény fiókjit fogllják el, körülményesen. így ztán z elődáson újr meg újr próbálkozunk, hogy érzelmileg és hngultilg zonosulni tudjunk színpdon történtekkel, de mire rátlálnánk szükséges hullámhosszr, rendező már egészen másféle hngultot teremtett körénk. Három drám - egy helyett Milyen hát Körszínházbn láthtó Ezeregyéjszk? Több vgy kevesebb jelenik meg színpdon, mint mennyi vlódi színházi élményhez szükséges? A drmturg Kzimir Károly feldolgozás három lehetőségét is megcsillnt-j. De ttól, hogy egyiket sem veti el,

5 egyiket sem vlósíthtj meg. Minth nem krná, nem merné egyetlen lpr feltenni "drám" sikerét, s drb során más és más főhőst és többször is új drámi konfliktust válsztn. Ez módszer csk kkor igzolódhtn, h különböző részletek egymásb úsznánk", egymást erősítenék, témvriáns-ként viselkednének, de ez nincs így. Hiáb sugllj közös szereposztás, hogy vlmiféle rokonságot keressünk Shrijr király és Mruf vrg sorsábn, ezt nem tlálhtjuk meg. Kozák András számár csk hlk, finom szürkeség tónus kínálkozik, hogy ne erősítse, h-nem elfedje lkításávl két történet közötti törést. Shrijr és Seherezáde konfliktus ngyon messze esik Mruf vrg és világ összeütközésétől. Az egyik művészet erejével legyőzetik, másik vártlnul rászkdt htlom felelősségével viskodik. Drhot Andre Seherezádéj sugárzó, állndón koncentrált színpdi jelenlétével próbál ugyn folytonosságot teremteni szét-hullni készülő elődásbn, de csk enyhíteni tudj megoldtln pillntok légszomját, feltölteni nem. S két el-indított főszólm közötti mesék könnyedebb hngjukkl, súlytlnságukkl, pjzánságukkl végképp külön életet élnek: ezek kiválsztását elfogdni is lehet, szebbekre, érdekesebbekre hivtkozv tlán vittni is lehetne. Az Ezeregy-éjszk gzdg mesevilágából csk egyet-len drámi vezérfonl ránthtn mgávl vitthttln érvénnyel epizódokt. Így Ortuty Gyul és Germnus Gyul bszolút tekintélyére gondolv kell elállnunk z egyes epizódok kiválsztását megkérdőjelező vitától. Kzimir Károlynk egyszer már sikerült egy htlms nygot kínáló műből úgy merítenie, hogy egyetlen drám teljességét éreztük. A Rmjnából kiválsztott epizódok öntörvényű drámként szólltk meg 1971 nyrán Körszínház színpdán. Rám, minden kdályon átverekedve mgát, hztér, hogy mgához ölelje hű hitvesét, Szitát. Kzimir ennek hztérésnek z epizódjit egy szélesebb drámi keretbe ágyzz. A rendíthetetlen bjnok, ki minden kdályon átjutott, végső céljáig, z utolsó pillntbn eltszítj Szítát, kiért küzdött. Méghozzá nem zért, mert szerelme kihűlt, vgy Szít lett voln mélttln hozzá, hnem lttvlóink szóbeszédétől félve. Kzimir kkor egyetlen drámát, egyetlen drámi hőst s nnk egyetlen drámi vétségét válsztott ki, Mruf vrg öccse, Shzmn (Hrsányi Gábor) és Shirin, pékné (Esztergályos Cecíli) z Ezeregyéjszk körszínházi elődásábn és Rmjn gzdgságávl szemben tnúsított szkézise igzi színházi élménnyel fizetett. A társult ereje Az Ezeregyéjszk csk drmturgii hibái ellenére lesz élménnyé. Értékei nem nnyir színpdról megszólló mű önerejéből születnek, hnem z zonos társulttl dolgozó rendező évek ót trtó munkálkodásánk gyümölcse. Mégis, egy színházi művész céltudtosságát, fárdhttlnságát, erőtrtlékit bizonyítják. Az Ezeregyéjszk elődásából szerencsésen hiányzik - bár ebben is vnnk olcsóbb részletek - Krgöz görcsös multttni krás. Az elődás ízlésvilág egységesebb, botlási, hngulti törései kevésbé bántók. A Körszínház társult évek ót ngy önurlomml mond le z egyéni, ngy lkítások lehetőségéről. Cserébe egyre érettebb összjáték bontkozik ki színpdon. A legkisebb epizódszereplő is minth megtnult voln színpdi jelenlét intenzitásánk titkit. Az Ezeregyéjszk éppen csk rcukt megmuttó, felvillntó figurái, vezír (Ngy Attil), Ali, pék (Gálvölgyi János), szomszédsszony (Lengyel Erzsi) és egy bugyut púpos szerepében Horváth Péter, tudnk vlmit, miben ritkán lehet része nézőnek mgyr színpdon. Tudnk egymásr és főszereplőkre figyelni. Ez figyelem, z egymásr vló állndó regálás glvnizálj élővé, szuggesztívvé, színházszerűvé legkuszább pillntot is Kórszínházbn. Fontosbb szerep jutott Esztergályos Cecíliánk Shirin, pékné megformálójként. Neki kell személyes vrázsávl elfelejtetni zt stílustörést, mely Kcs utci históri és többi motívum között feszül. Esztergályos Cecíli mozgástudás évek ót gzdgon kmtozik ebben társultbn. Szindbád,

6 Mikor jön már z krván? " Mruf vrg (Kozák András) ggodlomml gondol hitelezőire (Iklády László felvételei ) kereskedő lkját Rátonyi Róbert, és Ftime tszító figuráját Gór Ngy Mári erősebb, érdesebb hngokkl szóllttj meg nnál hngütésnél, mint mit Kozák András és Drhot Andre szép kettőse jelent. A köztük levő stílustávolság zonbn z elődás drmturgiájából is következik. Rjki György díszletei és Mki Péter jelmezei nem krják z oljnyomtok hrsogó színeit követni, nem Keletet krnk Városligetbe vrázsolni, csk szerencsés hngulti ugrópontot kívánnk teremteni mesébe belefelejtkezni vágyó nézőnek. Kzimir Károly Körszínházávl kpcsoltbn gykrn emlegetjük népművelő színház foglmát, s lelkesek és kétkedők szemében egyránt vitthttlnnk látszik ennek funkciónk be-töltése. Annyir vitthttlnnk, hogy semmi sem indokolj és mgyrázz népművelő szándékot oly sután és direkten szánkb rágó, évente vissztérő, bizonyítványt mgyrázó " előjátékot, melyben ezen nyáron még Brtók Bélánk is expedíciós búrklpot nyomtk fejébe, hogy z Ezeregyéjszk és z európi mesekincs rokonságáról biztosítson bennünket. Ezeregyéjszk (Körszínház) Fordított: Jánosy István, összeállított: dr. Ortuty Gyul, színpdr lklmzt és rendezte: Kzimir Károly. Díszlet: Rjki György, jelmez: Mki Péter. Szereplők: Kozák András, Hrsányi Gábor, Drhot Andre, Jni Ildikó, Bitskey Tibor, Rátonyi Róbert, Szbó Gyul, Ngy Attil, Gálvölgyi János, Esztergályos Cecíli, Gór Ngy Mári, S. Tóth József, Thirring Viol, Ruttki Ottó, Petrik József, Lengyel Erzsi, Kollár Bél, Horváth Péter, Kovács Gyul f. h., Csiszér András, Ambrus András, Csjányi György, Gyürki István, Ali Bdwi. PÓR ANNA A Szentendrei Teátrumról A Szentendrei Teátrum szerencsés csillgzt ltt született. Fél évtizede szájról szájr járt hír: Szentendrén vl-mi történik... Mire észbe kptunk, már jegy sem v o l t... Szentendre múgy is bűvös foglom: Rb Ráby város, brokk utcácskák, ptinás művésztelep, prvoszláv ikonok, duni táj csendes báj, z egész város régies hngult szinte vonzz z elmúlt korokt idéző színház vrázsltát. Csk éppen vlkinek fel kellett fedeznie. Békés András Szentendrei Teátrum oly természetességgel született meg, minth mindig is itt lett voln. A Teátrum szó mg mennyi mindent idéz: elsüllyedt, hmváb holt színházunkért érzett régi keletű nosztlgiát, felvilágosodás és reformkor heroikus hrcát mgyr játék-szín, mgyr teátrum megteremtéséért. A Comico-trgoedi és Pikko hertzeg feltámsztás olyn régen várt, szívet dobogttó tett volt, kárcsk föld lá süllyedt műemlékeink feltárás. Nekünk betemetett romokból kell összerknunk műkincseinket, és könyvtárk mélyéről kibányászni elfelejtett drámi emlékeinket. Annál ngyobb z érdem, hogy nem kegyeleti cselekedet, hnem izglms színházi esemény várt bennünket Szentendrén. Básti Ljos szép mgyr nyelven elmondott prológus meghirdette progrmot... elfeledett értékeink feltámsztását; mi pedig vele együtt hittünk nemes válllkozás sikerében. Nem kérdeztük kkor z ünnepi hngultbn, hogy urmisten, honnét is fog tovább táplálkozni e remek kezdeményezés. A válllkozás szépségéhez ugyncsk méltó volt színházi teljesítmény is. A brokk templom torny körül borzongást groteszkkel vegyítve elevenedett meg mennyország és pokol, régi morlitás világ, és tombolt robbnó egészséggel vskos vásári komédi, még színház htárin is túlárdv, hrsány képmutogtók ponyváivl, gyilkos rémtettek " tblóivl népesítve be z egész teret. A játék lpját, tánccl, pntomimml eleven életet teremtő kórust, tnárik, Békés András és Ligeti Mári vezette főiskolások frissen komédiázó fitl közössége lkott. Ebből emelkedett ki rendezői koncepciónk mához szólón régieskedő" stílusát kiteljesítő, szbd teret szép mgyr beszéddel betöltő színe-jv mgyr színészek egész gárdáj: Básti, Psot, Sztnky, Szbó Gyul. Ez z országr szóló siker több esztendőn át éltette Szentendrei Teátrumot. Nimbusz fennen rgyogott még kkor is, mikor következő műsor művek híján nem tudott már újbb csodát produkálni. A múlt évben fitl nemzedék vette át stfétbotot. A tnulság szinte kézenfekvő lehetett Zsámbéki Gábor művészeti vezető számár. H sjátunkból tlán nem is egykönnyen, világirodlomból nnál több remekmű kínálkozik Szentendrére. Progrmj mindenfjt lkotókedvnek, kiknáztln energiáknk szbd teret engedni; sokfelől verbuvált fitl színészekkel elődott, fitlokról szóló drbok fórumává tenni Szentendrét. Az indulást, Shkespere Vízkeresztjének bemuttását Iglódi István gondoltébresztő rendezése, Szigeti Károly szellemes csoportmozgtás és egy felejthetetlen színészi lkítás, Őze Ljos Mlvoliój tette emlékezetessé. A világirodlom remekeinek fitlokkl vló bemuttását folyttt ezúttl sját rendezésével Zsámbéki Gábor. Bátor kezdeményezéssel z ország nyolc A zrándoknő (Csomós Mri) ékesszólón sorolj pnszit kávéház törzsközönségének Szentendrei Teátrumbn

7 színházából verbuvált fitl gárd t:, lálkozóhelyévé tette Teátrumot. Nem is tudnánk jobbn Szentendre hngultos kis terére kívánkozó drbot elképzelni, mint Goldoni relist életképét, 18. százdi velencei cmpiello " egy npját felvillntó A kávéházt. A szín: kis tér vgy szokottnál szélesebb utc Velencében, három bolttl: középső kávéház, jobb oldli borbély-és fodrászműhely, bl oldli játékház, vgyis kártybrlng: mindhárom bolt felett egymásb nyíló kis szobák vnn k... blkik z utcár vgy kis tér-re néznek. A borbélyműhely mellett táncosnő lkás... játékház mellett fogdó..." Mindez 'készen is vn Szentendrén: csk zöldséges cégtábláját kávéházr, tejboltét pedig játékházr kellett változttni, néhány kávéházi széket kirkni, utcán teregetett mosott ruhávl, színes zslugáterekkel olszosítni" és Szinte Gábor szellemes megoldásábn környezet máris sugllj kis közösség hétköznpjit pergető epizódokt. A szerző 1750-ben nyíltn hirdeti újítását: drb címe sem egy történet, szenvedély vgy jellem bemuttását ígéri, hnem egy kávéházt, hol egyszerre több esemény folyik, különböző okoknál fogv különböző emberek térnek be. És h sikerül jellegzetes kpcsoltot teremtenem e sokféle elem között... teljesítem feldtomt". Mint-h csk z olsz nuovo relismo " filmjeinek z ősforrásánál állnánk. Tlán cskugyn ott is állunk: z önmgát már túlélt commedi dell'rte ngy re-formátor, z olsz relist népi komédi megteremtője velencei kisemberek világát ontj színpdr. A vígjáték kkor z, minek lennie kell, h úgy tűnik, hogy szomszédok társságábn vgyunk... h semmi más nem történik benne, mint mit világbn látunk." A hjdni világhtlomnk, 18. százdbn már lkonyodó Velencének léh risztokráciájávl Goldoni mg személyes reménységét, józn, dolgos, jó kedélyű polgárt és kisembert állítj szembe. Ezúttl derék kávéház-tuljdonos próbál rendet teremteni cslók, hmiskártyások, klndorok, kitrtott nők, z édes élet" züllött rnyifjink világábn. A kedves Ridolfónk cskugyn sikerül is jó útr térítenie és boldog házsság révébe terelnie kártyszenvedélybe züllött ifjú férjet, és még klndor, csló ál-grófot is visszprncsolni elhgyott, jjveszékelő hitveséhez. Mindezt tlp- Don Mrzio (Grs Dezső) élvezettel figyeli, miként szedi rá újr kártybrlng-tuljdonos Pndolfo (Piróth Gyul) léh Eugéniót (Márton András). Goldoni: A kávéház (Szentendrei Teátrum) (Iklády László felvételei) A becsületes kávés derűs, emberséges lkjából ezúttl Vjd László (egyéb-ként rokonszenves, multságos) lkításábn krikírozott, kisiskolásoknk prédikáló Mikulás bácsi lett. Az z érzésünk, hogy ez felfokozott komikum már-már drb egyensúlyát veszélyeztetve fosztj meg súlyától Don Mrzio pozitív ellenlábsát. Goldoni kávés cskugyn túlontúl jóhiszemű és becsületes, de semmiképpen sem irreáli:., butácsk; mosolyogttó, de nem kigúnyolhtó szerep. Éppen hogy ngyon is tlpresett. Ezt sugllj eleve z lk színpdi eredete és Goldoni vígjátékábn ezúttl kijelölt helye is. Szerep-körében felismerhetők commedi dell'rte Brighellájánk, drb szálit kézben trtó, z urk, fitl szerelmesek dolgát ügyes cslfintsággl bonyolító tlpresett szolgánk vonási. (Erre utl egyébként z is, hogy lefőzött Don Mrzio rvszdi urm"-nk szólítj őt.) Goldoni fokoztosn megvlósított reformjánk korábbi állomásánál, Két úr szolgájábn, még megtrtott commedi dell'rte fix típusink, két znni"-nk (szolgánk) eredeti nevét: Truffldino és Brighell. De ez utóbbi már önálló fogdóssá lépett elő. A kávéházbn továbbhldt típus egyénítése, és kávéház-tuljdonossá vált szolg neve Ridolfór változott. A szolgálóból önálló fogdóssá vált, öntudtosodó kisember vlós társdlmi megre s ett, önzetlen cselekvéssel, sűrű erkölcsprédikációk kíséretében hjtj vég-re; pénzt kölcsönöz jutlék nélkül, segít jó pénzért eldni több vég szövetet, bátrn megfékezi krdot rántó ifjút, megszégyenítve kiűzi kávéházából ráglmzó bjkeverőt. Ez furcs, pletykás, rosszindultú lk, munkások, gondolások, teherhordók, egyszerű emberek látogtt kávéház egyetlen úri törzsvendége, lecsúszott, kopott Don Mrzio drb legérdekesebb figuráj. Rendezői telitlált volt Grs Dezsőre bízni ezt szerepet. Ngy színészi lkítás Grsé. Dermesztő relizmussl formálj deklsszált, megkeseredett, gőgös embert, ki mindenkit gyűlöl, gresszív, sját beszűkült életé-nek eseménytelenségét szenzációhjszoló kíváncsisággl pótló, mg semmiségét pedig ngyképű pletykázássl, szereplésvággyl kompenzáló, ljs fntáziájú torz lk. Grs Dezső sokoldlú lélektni megfigyeléssel gzdgított lkítás mintegy megdj modellt", Goldoni életképének mi szemléletű, relist játékstílusához. Ugynezt szellemet sugllják kopott hétköznpiságukbn Milkovszky Erzsébet kitűnő jel-mezei is. A lecsúszott risztokrtát jellemző kosztüm vedlett elegnciáj remeklés. A rendező három srkltos pontbn tlált rá z igzi Goldonir, ezek: színhely, jelmezek és főszereplő. A továbbikbn zonbn minth más utt válsztn, minth idézőjelbe tenné z egész kis olsz pici világot. Avultnk trtjuk mi ezt kis tnmesét ", látszik súgni nézőnek jobbár kriktúrár építő rendezés. Holott - érzésünk szerint - bárhol és bármi-kor " elképzelhető, z értelmezésnek tá- gbb teret engedő Shkespere-vígjátékokkl ellentétben ez z olsz couleur locle"-t sugárzó egyértelmű életkép, csk eredeti relizmusávl, kis tn-mesével együtt áll meg tlpán.

8 figyelés szüleménye. A lecsúszott Don Mrzióvl ellentétben neki nem kell cslni, jó szél vn vitorláibn. A kávé divtb jött, jó üzlet: mivelhogy kávén ötven százlékot keres z ember, kinek kell ennél tö b b?... Olyn mesterség ez, mely díszére válik vár o sn k... megbecsülést szerez nnk, ki tpinttosn folyttj..." Kissé hosszdlms erkölcsprédikációiról és megrögzött tisztességéről több ízben esik megjegyzés drb során, de éppen így közösség tükrében válik reálissá ez morlizáló, sját tisztességében gyönyörködő derék kávés. A törekvő, de hszonleső velencei kisemberek sorábn, kik inkább érzik mguk közül vlónk jogosn elítélt csló játékház-tuljdonost, mint z őt rendőrkézre jutttó Don Mrziót, nem szokványos, de mégis jellegzetes lk. A commedi dell'rte örökösének, polgári szemléletű vígjátéknk Európ-szerte lptípus feltörekvő új rétegek hngját megszóllttó, öntudtosodó kisember. Egyik világirodlmi csúcspontj frnci forrdlom küszöbén született rdikális változt, Beumrchis hlhttln Figró-j. A commedi dell'rte osztrák leszármzottjábn, demokrtikus bécsi népi komédiábn Rimundnál szorglms, dolgos kisember derűs életbölcselet, józn biedermeier eszménykép megtestesítőjévé válik 19. százd első felében. Még Nestroy sztíráibn is mrd nyom. A típusnk egyik közismert, százdunkig élő változt tisztes mester-ember, ki megmenti hjdni, nyomorb jutott könnyelmű gzdáját. (Két ismert változt Rimund Tékozlój és Mikszáth A vén gzembere.) Goldoni Ridolfój volt gzdáj fiát, kártyázó Eugeniót menti meg. H feltételezzük, hogy mindez, sem típus eredete, tlán még z író intenciój sem perdöntő egy szerep felfogásábn, hnem végső soron mégiscsk közönségre gykorolt htás dönti el pert, kkor sem hozt meg kriktúr várt eredményt. Vjd László nevettetően prédikáló Mikulás bácsij z első kinyiltkozttáskor nyíltszíni tpsot kp, de ezt poént" sokszor ismételni nem lehet; sőt, minth meg is bosszulná mgát ez kcgás, mert ez - nyilván rendezői elképzelésből fkdó - gunyoros fintor egysíkúvá teszi szerepet. A mosolyogttó vonás egyedüli jellemzőként vló hngsúlyozás, úgy tűnik, megfosztj szerep minden dottságávl rendelkező színészt gzdgbbn kibontott hús-vér ember megformálásától. Sikeresebb ez krikírozás, mikor drbbn felületesen jellemzett epizódfiguráknk régi vígjátéki sblon: zrándoknő, álgróf nyújt szbd komédiázásr lklmt. Csomós Mri és Iglódi István élnek is vele. Csomós Mri ágról-szkdt, ügyefogyottn rvszdi, könny-záporok közepette züllött férje után zrándokló", mjd nyeregbe jutv fogdó blkából zjosn nyelvelő olsz sszony kár vlmelyik újrelist" film epizódj is lehetne. Iglódi már kcsintó komédiázássl jellemzi ngy, szőke sörénye mögé rejtőző hmiskártyás, klndor álgrófot, mjd nyúzott verébbé vált, leleplezett kis féreg könyvelőt. Jordán Tmás második pincér pár szvs, szinte nem létező szerepé-ben tudj mgár vonni figyelmet. Trppol, z első pincér, mint hgyományos neve is jelzi, megőrizte commedi dell'rte szolgájánk típusát. Kolti Róbert tudj érzékeltetni z enni, ludni szerető, dörzsölt, kíváncsi, mókás fickót, de úgy gondoljuk, típusbn ennél több lehetőség rejlik, kárcsk cégéres gzember játékház-tuljdonost lkító Piróth Gyul jól megérzett szerepében is. Hsonló érzésünk lkult ki derűs, szórkozttó elődásbn szereplő többi rokonszenves fitl színész lkítását illetően is. Márton András gyenge krtú kmsz rnyifjú, Egri Kti melodrmtikus erényes ifjú hitves. Meszléry Judit grófi címerre áhítozó, tisztességét hngozttó megvásárolhtó táncosnője csábos és multságos. Derűsek, nevettetőek, de drbhoz képest tlán kissé egysíkúk ezek főként komikumr építő lkok. Mindent összevetve kellemes estét töltöttünk Szentendrén. Bár Goldonit, zt hiszem (h netán lennének is, kiknek szemében kissé vultnk tűnnék m z ilyen felfogás), mégiscsk legjobb úgy játszni, hogy vn. Nehezen viseli el persziflázst, kiváltképpen, h Szentendre vlódi házcskái között lel ott-honr. Goldoni: A kávéház (Szentendrei Teátrum) Fordított: Révy József, rendezte: Zsámbéki Gábor, díszlet: Szinte Gábor, jelmez: Milkovszky Erzsébet. Szereplők: Vjd László, Grs Dezső, Márton András, Iglódi István, Csomós Mri, Egri Kti f. h., Meszléry Judit, Piróth Gyul, Kolti Róbert, Mjor Pál, Kristóf Tibor, Jordán Tmás. BERKES ERZSÉBET Miskolc százötvenedik évd 1. Hzánk legrégibb állndó kőszínházávl dicsekedhetik Miskolc város. Igz, z 1823-bn megnyitott épület már nem áll fundmentumán, de z eszmei lp így is elvitthttln: itt építettek először állndó hjlékot mgyr Tháliánk. Százötven év - emberöltőben mérve hosszú idő. És színházi életkorbn? A Comédie Frnçise-t 1680-bn lpították, Covent Grdent 1732-ben nyitották meg. Pétervárott 1779-bn állították fel z olsz, frnci, német színészeket felváltó orosz színészek első színiiskoláját. A Nemzeti császári és királyi cseh játékszín" 1786-bn lkult - négy évvel Kelemen Lászlóék társultánk létrejötte előtt; Svájc első állndó német nyelvű társult - rész-vénytárssági lpokon ben jött létre; finn nemzeti színjátszás épületét 1860-bn vtták fel Helsinkiben. Az első mgyr színház 150 éves fennállás tehát jól reprezentálj zt, mit Mgyrország története z időben, ngyság térképen, nemzeti önállóság tudtunkbn jelentett és jelent. Nem sok és nem kevés 150 év - jellemző inkább. Színháztörténetünk jól fejezi ki nemzet csinosodásánk", polgárosodásnk és pénzgzdálkodásnk, fentebb stíl"-nek, provincilizmusnk és közműveltség terjedésének jellegét. Azt éppen nem mondhtnánk, hogy miskolci színháznyitás ilyen összefüggésben elkerülhetetlen törvényszerűség volt. Ez város sem gzdgbb, sem polgárisbb, sem rdikálisbb nem volt kkortájt, mint számos más olyn városunk, melynek lkóit többségében mgyr nynyelvűek, szép számml kereskedelemből, iprból élők s jobbár reformer eszmékkel rokonszenvezők lkották. Hogy éppen Miskolcon épült színház, ebben közrejátszott véletlen néhány szeszélye: Pestről kényszerű vándorútr indult mgyr színészek elsőnek itt állomásoznk hosszbb idő-re (1815), s ide térnek meg téli szezon idejére; kolozsvári színház meg-nyitás borzolj miskolci nemesek és polgárok öntudtát, rivlizáló kedvét;

9 éppen kkor, mikor elhtározzák, hogy érdemes lenne állndó színházépületet emelni, éppen kkor vn is pénze városlkóknk: npóleoni háborúk ltt sikerrel kereskedtek borrl, búzávl. A csizmdiszínben évről évre Fellépő mgyr teátristák - kivált z elrgdó, ifjú és tehetséges Déryné rászokttták rr városbn frsngozó nemességet, iprosokt és hivtlnokokt, hogy társs érintkezés eddig nem is-mert formáját - színházb járást is igényelni tudják; érte h éppen vn miből áldozznk is. Elhtározzák te-hát színház megépítését, de mire kivitelezésre kerülne sor, utoléri őket mgyr színházépítés máig érvényes fátum - kevés pénz. A megnyitott színház csk eszmei értelemben szín-játszásunk fellegvár. Különben hevenyészett filgóriár hsonlít: hiányoznk szcenírozás kellékei, kiszolgálóhelyiségek, minimális kényelem feltételei, s zvrtln üzemeltetéshez, szükséges pénzügyi fedezet. A becsület zt diktálj, hogy megemlítsük: világ vlmennyi színház kkor - és zót is - válsággl küzdő intézmény, h nygi biztonságát nem grntált egy áldoztkész mecénás, z intendtúrát sját költségén is vállló ngyúr, esetleg városi tnács, vgy - mint ez később pesti mgyr színház Nemzeti Szín-házzá előlépésekor megtörténik (1842) - mg z országgyűlés. A létrehívott miskolci mgyr szín-ház is szervezési, nygi gondokkl vergődve működik egészen ddig - vgy tán z után is? -, míg zvrtln működéséről állmi költségvetés nem gondoskodik. Vgyis 1949-ig, z állmosításig. Ezeknek küzdelmeknek története egybevág vlmennyi mgyr szín-játszóhely küzdelmével - nincsenek sjátosn miskolci ismérvei. Ami vn vgy lehetne, z inkább kérdés: sikerült-e hzánk első állndó színházánk z el-telt másfél évszázd ltt sjátos, csk Miskolcr jellemző színházi gykorltot kilkítni? A százötven éves múltr tekintő színház d-e többet mgyr művelődés történetéhez, mint ezt dátumot? Érzik-e játékstílusán, műsorrendjén, közönségének kiművelt ízlésén z, hogy legrégibb színházi hgyományokr tekinthetünk? 2 Hgyományos és eredeti mementók egész sorávl kívánt emlékezetessé tenni Miskolc város és mg színház Becze, börtönigzgtó (Simon György) Esztelnekivel, fegyenccel (Sllós Gábor) Páskándi Géz A kocsi rbji című drbjánk miskolci elődásábn is jeles évfordulót: z ünnepi társulti ülésen, még 1973 őszén, ünnepi felszóllások hngzottk, minisztérium kitüntette legérdemesebbeket, és szkszervezet is kitüntette legérdemesebbeket - tehát kevés kivételtől eltekintve ugynzokt. Mjd közönség z évd műsoránk nyitányként megtekintette Vörösmrty Csongor és Tündéjének díszelődását. Emléklbumbn rögzítették z eltelt 15o évet. (Az exkluzív kidvány árusításr nem került, jándékul kpták kiváltságosok zöld, kiváltságosbbk piros kötésben). A színház műsorrendje csk mgyr bemuttókt jelentett be z egész évdr, s z évd vé- gén megnyílt z országos szceniki triennálé első tárlt A kérdésre év ltt mit dott, meddig jutott miskolci színház - válszt nem z emlékkönyv tényei dnk, hnem z ünnepi mgyr évd sikerei vgy sikertelenségei. Erről dunk számot most, z elmúlt évd végén, z új elején. Utáltos dolog z ünneprontás, kivált ünnep után. Végigenni dísz-ebédet s távozáskor leszólni menüt - több, mint rossz modor. De z is igz, hogy c s l z étrend végén lehet minősíteni táliást s z étkeket is. Nehéz, de nem lehetetlen sikeres évdot létrehívni mgyr művek bemut-

10 A rb kocsij és kocsi rbj Páskándi Géz drbjánk miskolci elődásábn. Esztelneki fegyenc (Sllós Gábor), Pli bácsi börtönőr (Cspó János), Kovács sofőr (Győri Ernő) (Klein József felvételei) tásából. Nehéz, mert ősbemuttór lklms nyolc-tíz drámát ligh köthet le évi színdrbtermésünkből egyetlen színház. De h felvesz műsoráb már kipróbált mgyr drbokt is, nem lehetetlen. Miskolc két eredeti bemuttót hozott ( hrmdik Berkesi Sirtófl) és négy biztos ígéretű zenés játékot. A másik négy elődás htáreset: helyi megvlósításon múlik, hogy sikert hoz-e vgy üres házkt. Lehár Víg özvegye, Szilágyi-Hjdú-Szász: Levenduláj mindkettő Hegedűs László rendezésében szbályos operettsiker. Görgey Vörösmrty-dptációj (Hndbs) eltgdhttln bukás, s z évd végén ngy hirtelen bemuttott Petőfi-Simon István-játék, A helység klpács, csk z évd végi tolernci mitt vált elfogdhtóvá. Fárdt és invenciótln játék folyt színpdon. A rendező - Pethes György - kipróbált megoldásokkl operált, színészek kész sblonokkl, nézők pedig hálás örömmel nyugtázták, hogy módjuk volt felismerni néhány ktulitást. A két ősbemuttó meglepetéseket ígért. Szkonyi Károly Hongkongi prókáját zót Gábor Andor-díjjl tüntették ki; miskolci színre állítást pedig zzl, hogy Illés Istvánt meghívt pesti Kton József Színház fő rosi bemuttó rendezésére. Ennek produkciónk ilyetén kiemelése cslhttln ellenérv kellene hogy legyen zokkl bírálókkl szemben, kik Szkonyi játékábn kifogásolták z olcsó kbréelemeket, z írói kibúvót megvlósító zárópoént, vgy Sllós Gábor főszereplkításánk elngyoltságát. Minthogy zonbn mgm is kevésbé lelkesedők táboráb trtozom, hdd említsem meg: színmű sikere nem feltétlenül bszolút. Sztírirodlmunk helyzetére jellemző inkább. Páskándi Géz játék - mely elé jelzőnek kívánkozik: bszurdoid, s le is lehetne írni, h ez nem voln gylmány jellegű szó - volt z évd másik ősbemuttój. Orosz György kelleténél komolybbn vette szerzői vllomásókt, és vlóbn vígjátéknk rendez-te A kocsi rbjit. A játék eredeti színeit, látszton túlvivő lehetőségeit így elnyelte színpdr állítás. (Holott fegyőr és közbűntényes versenyfutás válllti kocsiért, nem egyszerűen vicces helyzet.) Ez z elődás vicces volt ott, hol ironikus lehetett voln; mókás ott, hol fekete humor vicsorított; helyzetek egyenértékűek voltk látvánnyl, s emitt szellemes dilógusok szürkültek szokványos párbeszéddé. Úgy tetszik, hogy szereplők közül csk Má té Etábn volt készség rr, hogy szöveg rejtette megnnyi verbális örömöt megcsillnts. A közönségnek így is tetszett z elődás - éppen ezért nem ítélhetjük meg, hogy rendező Orosz György mennyire tudtosn döntött drb ilyetén felfogás mellett. Az ünnepi bemuttó - mjd repertoárdrb - Csongor és Tünde csillogó, látványos és mondndó nélküli színre vitele volt. A drbválsztást semmilyen más szempont nem indokolj - megvlósult elődás felől nézve -, cskis z, hogy ez régi mgyr drám elég méltóságos hhoz, hogy ünnepi elő-dássá lehessen. Hogy ezen túl szól vgy szólht másról is m emberének, zt nem Miskolcon bizonyították be, h-nem Bábszínházbn és Veszprémben. Illyés Gyul Testvérek című drámájánk bemuttój mindenekelőtt rról győzött meg, hogy Pláncz Ferenc ki-tűnő színész. Kertész Ákos Névnp című drámáj Illés István igényes és z eddig látott bemuttókétól eltérő felfogás mitt érdemel figyelmet. Illés válllt mű trgikusbb, súlyosbb felfogását. Elmélyítette színdrb kritiki hitelességét, társdlmi mondnivlóját. Meglepetés erejével htott Jurk László rendezése, Brt Ljos Szerelem

11 című drámájánk színre vitele. Ezt három felfogásbn is láthttuk z évd folymán. (Írt róluk SZÍNHÁZ ugusztusi szám.) jurk trgikomédiánk rendezte z elődást. S bár nehezen indított, s néhány jelenetet nem tudott megoldni, z elődás korszerű, szórkozttó és igényes lett. A színészek élvezettel és árnyltokbn gzdgon kel-tették életre szöveg megnnyi ötletét, kikcsintó gunyorosságát, bszurdokt felülmúló sjátos humorát. S mi még csodáltosbb: közönség jól ér-tette és élvezte nemcsk szélsőséges színekkel eljátszott helyzeteket, hnem rezdülésnyi szójátékokt, dilógusfordultokt is. Éppen ez jól regáló nézőtéri reflex teszi kérdésessé: érdemes volt-e drb szellemével ellentétes elegnciájú díszletés jelmezsziporkázás, túlszidolozottság? Miskolc százötvenedik évd egyenetlen volt tehát. Az volt műsordrbok megválsztásábn, z művészi közlendő dolgábn. Egyenetlen - vgy mi tlán ennél is rosszbb: közepes - színészi, rendezői megoldások tekintetében. Nem tudjuk, s végeredmény szempontjából hiábvló is lenne kuttni, hogy miért z ünnepi évdbn, mindenesetre úgy döntött színház több felügyeleti-fenntrtó szerve, hogy művészeti irányításbn változtt: Illés Istvánr bízzák színház művészeti vezetését. Ez z új évdbn nyilván számos más konzekvenciát fog hozni, Illés tehetséges pálykezdésének rányábn bizttó perspektívákkl. S ez ngyon elkelne: hiszen z évforduló mitt fokozottbb gonddl kiállított évd sem tudott kiemelkedni művészetekre legkárosbb ktegóriából - közepesből 3. Nem szorosn Miskolci Nemzeti Színház munkájához, de z évforduló eseménysoroztához, s így z évdhoz trtozik z utolsó ünnepi gesztus: z országos szceniki triennálé első kiállításánk megrendezése. Egy éve szép emléklbum fogllt össze mgyr szceniki művészet reprezentánsink munkáját. A nem éppen mrdéktln összegzés fenntrtás nélküli rokonszenvet váltott ki: színházművészetünk egy jelentős ág kpott átfogó szándékú képet. Ezt erősítendő született kiállítás gondolt is. A nyilvánosság elé tárt nyg szándék szerint felölelni kívánt díszlet- és jelmeztervezés színházi, televíziós és film- gyári munkáját. A Színházművészeti Szövetség szceniki szkosztályától válogtott nyg érdekes, sokszínű, de egyszersmind eklektikus is. Eklekticizmust szült egyfelől z, hogy egészen más jellegű elvárások szerint készül három művészeti ág szceniki nyg, melyek egymás mellett kiállítv zvrb ejtik ngyközönséget, s nem tájékozttják meggyőzően szkembereket sem. Tlán helyesebb lenne film, televízió és színház szceniki nygát külön csoportosítv kiállítni jövőben. Eklekticizmust: szült másfelől z, hogy vlószínűleg kiállítói gykorlt hiányábn más s más jellegű nygot d-nk le tervezőművészek. Az egyiktől műhelyvázlt, másiktól soh meg nem vlósult festmény kerül tblór díszlet-terv gynánt. Ismét mások sem tervet, sem festményt nem dnk le, hnem érdekes ötletekkel szolgáló kollázsokt, melyeknek nem díszlet- és nem jelmezterv mivoltukbn vn jelentősége, h-nem mint játékos kedvű dekorációknk. De eklekticizmust szült z tény is, hogy kiállításr válogtott nyg sem-milyen - szelekció lpjául szolgáló - művészi szempontot nem tükrözött. Sem stílusirány, sem színvonl, sem sjátos szcenírozási törekvések nem jelezték megrendezők és kiállítók nézeteit. Kétségtelen, hogy ezek kifogások szceniki kiállítások hzi hiányából fkdnk, H szcenikusoknk és likusoknk szélesebb körű összehsonlítási lpj és gykorlt lenne, prxis és vele járó bírált eleve létrehívná meggyőzőbb nygot és szempontokt is. Mint hogy gykorlt és gykorlás szkdtlnságától várhtó z is, hogy igényesebb, műveket jobbn szolgáló instlláció, kiállítóterem és hírverés vegye körül z ilyen jellegű tárltokt. Az első szceniki triennálé megrendezése és jövőbeni gondozás méltó 150 éves évfordulóhoz, z ország legrégibb színházát mgáénk vlló városhoz. CSÍK ISTVÁN Fából frgott Csongor királyfi A Csongor és Tünde bábszínpdon A mű Csongor szvi - Minden országot bejártm, Minden messzi trtományt..." 1879-ben hngzottk el először szín-pdon, fél évszázddl mű születése után. De megkésett ősbemuttó nem zárt le Vörösmrty költői remeke körül kvrgó polémiát. Ez vit, drb drmturgii hibáiról, ellentmondásiról, szerkezeti gyengeségeiről npjinkig gyűrűzik; minden egyes bemuttó, minden egyes elődás, krv-krtlnul, ebben vitábn fogll állást. A Csongor és Tünde zok közé ritk lkotások közé trtozik, melyek nem-csk z író életművében, de z egész nemzet irodlmábn is lezárnk vlmit, s megnyitnk egy új korszkot. Ebben drámi műben romntik szinte vlmennyi megnyiltkozási formáj összefonódik: démoni vdságú szenvedély, szelíd ábrándok, népmesei idill s fennkölt, risztokrtikus zkltottság lkot szintézist. De szárnyló érzések, lobogó indultok égre törő világ meghiggdv hjlik vissz földre. A képzelet, h kissé keserűen is, leszámol fellegjáró nosztlgiákkl; romntik minden szépségét összegző mű kput nyit relizmus felé. A Csongor és Tünde - ez sem gykori jelenség drámirodlmunkbn - együtt él, együtt lélegzik z európi irodlomml: z egyetemes költészettel szinkronbn éli meg kor sorskérdéseit. Olyn költői mgsságokb röpít, s olyn filozófii mélységeket tár fel, melyek kényszerítő erővel htnk: játszni kell, még kkor is, h drmturgiilg problemtikus vgy kár elhibázott lkotás. H...! Mert egyáltlán nem bizonyos, hogy mindz, mit z elmúlt másfél évszázd hibául rótt fel műnek, vlóbn létező hib. A legtöbbet emlegetett vádpont: történés szertelensége, szerteágzó cselekmény, zilált szerkezet. Vlóbn: h puszt cselekmény felől közelítünk drámához, okkl és joggl hökkenünk meg szemet szúró szerkezeti hibákon, nehezen érthető, zvros pontokon. Hisz ez történés összegzi mgábn romntik szertelenségeit; ugynkkor z

12 gondolti ív, melyet Csongor s vele együtt nézők is megjárnk, szigorún megszerkesztett, feszes drámi építmény. Az éjféli kerttől, fordulópontot jelen-tő déli csúcson keresztül z éjféli kert-be vezet vissz ez z ív; emelkedő és ereszkedő ágán szinte mértni pontossággl követik egymást z egymásnk megfelelő jelenetek. A hárms út képé-re hárms út vissztérő epizódj rímel, Hjnl birodlmánk z Ej birodlm felel meg, míg déli csúcspont előtt és után összecseng egymássl Le-dér két jelenete. Tuljdonképpen egyet-len np, világmindenséget átfogó np ltt zjlik le minden, éjféltől éjfélig: berzenkedő ördögfiókák, tündérek, nemtők, földöntúli és föld ltti erők, bármily cspongó is szerepük, minden látszólgos esetlegességük ellenére ott munkálkodnk e gondolti szerkezet szigorú hámjáb fogv, mint egyetlen, kozmikussá tágított földi np órái s másodpercei. S egy ilyen feszített szerkezetben, hol gondolt gondoltr, eszme eszmére rímel, vlóbn hib-e, h csk cselekmény szempontjából érdekes kérdéseket - például zt, hogy tuljdonképpen miért is üldözi Mirigy szerelmeseket -, néhány mondttl intézi el költő? A Csongor és Tündét sok mindennek eljátszották már: tündérmesének, nép-mesei játéknk, szép monológok színpdi ntológiájánk, sőt egyszer-kétszer mjdhogynem operettnek is. De nem ez lényeg. A Csongort vlóbn sokféleképpen el lehet játszni; olyn dús, olyn gzdg, hogy z eltérő felfogások mindegyike lehet hiteles és igz. A legfontosbb kérdés: sikerül-e cselekmény buján szerteágzó epizódjit gondoltok szigorú szerkezetének kordájábn trtni. A Csongor színpdr állítás nem zért nehéz, mert széteső, zilált drám építkezése; éppen ellenkezőleg, zért, mert túlságosn is szoros: legkisebb engedmény mgukt kellető, rendkívül hálás epizódoknk, bármely szál túlfutttás z egész mű ívét összetöri. A drb drámitlnságáról " többnyire kkor esik szó, mikor egy-egy elődásbn ez bekövetkezik. Az utóbbi időben örvendetes módon megszporodtk z egyes színházk hozzászólási" másfél évszázdos vitához: újr és újr megkísérlik felidézni, nemcsk költeményt, hnem drámát is. Örvendetes ez, még kkor is, h nem minden elődás sikerül úgy, mint Vlló Péter rendezte izglms, elemzőértelmező, kitűnő veszprémi produkció, hnem kd közöttük fiskó, félsiker vgy fféle jeles iskoli dolgozt " is, jócskán. E bemuttók sorából is kiemelkedik s megkülönböztetett figyelmet érdemel z Állmi Bábszínház válllkozás. Nemcsk zért, mert mű először szóll meg ez lklomml bábszínpdon, hnem zért is, mert z új közegben, másfjt kifejezési form sjátossági következtében drám oly rétegei is előtérbe kerülhetnek s kerülnek, oly mélységei is kitárulkozhtnk, melyeknek feltárás z élő színpdon tlán sohsem sikerülhetne. De izglmssá s minden szempontból jelentőssé teszi z ügyet bábművészetünk jelenlegi helyzete is. Az elődás A hgyományos" bábszínház, hogy legtöbb ember képzeletében él, természetéből dódón tündérmesét, z ördögkvrgást játszná el - cselekményt, tehát felszínt. A korszerű báb-művészet zonbn, szűken értelmezett technik, tiszt" stílus évszázdos béklyóit 'lerázv épp z elmúlt évtized-ben újult meg, olynnyir, hogy legbonyolultbb gondoltok, féktelenül szárnyló költői víziók megszólálttásár is lklmssá vált. Az Állmi Báb-színház művészei világrszóló sikerek-kel bizonyították már, hogy ezen z egyre árnyltbbá váló, egyre gzdgodó sjátos bábos formnyelven szinte mindent el lehet mondni. A Csongor és Tünde újbb próbkő, sját lehetőségeik és htárik kipuhtolásár. Sietek leszögezni: e ngyszerű együttes most is beváltott hozzá fűzött reményeket. Olyn feledhetetlen pillntokkl jándékozt meg nézőket, olyn remekbe sikerült epizódok sorávl, melyekben, sjátos kifejezési form s költői mű hrmonikus egységében, vlóbn minden más elképzelhető interpretációnál tisztábbn, dekvát módon szóllnk meg Vörösmrty Mihály gondolti. Prdox módon sok esetben éppen zokt jeleneteket éreztük ilyennek, melyekben szükségszerű tömörítés következtében - 'költői szövegnek csk egy kicsiny hányd hngzik el, de látvány, mozgások és színek játékos könnyedsége híven idézi versekben élő látomást. De vnnk z elődásnk megoldtln pontji, vitthtó részletei is, melyek ellentmondásr ingerelnek; s éppen c kísérlet erényei in- dokolják, hogy bővebben ejtsünk szót hibáiról, tévedéseiről. Ami szöveg rövidítését, tömörítését, bábszínpd követelte rányok kilkítását illeti, Szilágyi Dezső rendkívül szerencsés kézzel nyúlt drbhoz: úgy tudt megtrtni cselekmény egyes, bábos megformálásr különösen jó lehetőségeket kínáló epizódjit rók-lány üldözésének, elfogásánk jelenetét például, mi élő színpdon felidézve többnyire már eleve felborítj mű rányit -, hogy gondolti szerkezet íve töretlenül rjzolódjék ki. Az elődáson belül zonbn ezek z rányok némileg módosulnk. Az oly sok lehetőséget rejtő, játékosn groteszk epizódok ötletpetárdái, h nem is döntik romb, mindenesetre feszegetik, megingtják drám építkezésének msszív pilléreit. Minth rendező, Szőnyi Któ fntáziáját z nimáció s z epizódokból ki-bonthtó humor néhol jobbn lekötné, mint hogy költőifilozófii rendszer fegyelme megengedi. Ledér epizódji például vgy Blg képében megjelenő Kurrh játéki nnyir túlnőnek sját szerepükön, s rátelepszenek drámi fordulópontot jelentő, meg nem vlósult déli tlálkozásr, hogy némileg elsikkd ennek meghiúsult tlálkozónk drmturgii jelentősége, s drámi csúcs eltolódik z Éjepizódj felé. Ez természetesen mű szerkezete, de költőifilozófii mondndó szempontjából sem nevezhető szerencsésnek. A fejedelem, klmár és tudós epizódjink megoldás zonbn túlnő minden eddigi drámértelmezésen: z z ötlet, hogy ruhfogsr ggtott üres ruhákbn, puszt rekvizitumok között Csongor figuráj jelenik meg, s ő mondj el hárms út mindkét epizódjábn monológokt, költői gondoltok mélyebb megértését s Csongor lkjánk sokrétű, teljesebb jellemzését teszi lehetővé. De rendezői, tervezői, átdolgozói elképzeléseknek ezt ngyszerű tlálkozását, fényes leleményét is megkérdőjelezi nem éppen 'szerencsés színészi munk. Csongor szövegét Gábor Miklós mondj el, z érett színész tpsztltink, kiérlelt eszközeinek mgbiztos felhsználásávl; de függetleníti mgát látványtól, figur nimálásánk tervező követelte ritmusától. Nem lklmzkodik bábszínpd sjátos követelményeihez; úgy mondj el szöveget, minth csk hngj játszn, minth rádió mikrofonj előtt álln. Ezt szövegmondás és szín-

13 pdon mozgtott figur közötti ellentmondást mindvégig érzékeljük, de szerencsére csk ebben két jelenetben válik bántón disszonánssá, itt telepszik rá költői szárnylásr. Bár szövegmondássl nemcsk Gábor Miklósnál, műfj vendégénél volt problém: néhány esetben többiek, bábművészet vtott művelői is elfeledkeztek sját művészetük törvényeiről, és szép versmondás érdekében elszkították egymástól mozgást és szvkt. Ezek zökkenők zonbn sokkl kevésbé zvrnk, mert drmturgiilg kisebb jelentőségű pillntokbn bukknnk elő. Koós Iván színpdképe, mely misztériumszínpdok tgozódását idézi, különböző történési síkok elhtárolásávl világosbbá, áttekinthetőbbé teszi cselekményt is; két oldlszínpd zonbn csk félmegoldás, mely világosn jelzi z elődás bizonyos kérdőjeleit. Fel-dt egyértelmű: belső történés, Csongorbn zjló drám ábrázolásánk eszközeként itt műfj dt ellentmondásokt igyekszik feloldni vgy leglábbis tompítni. Az árnykép, mely ezen z oldlszínpdon megjelenik, főhőssel vló zonosulást hivtott elősegíteni. Vlóbn, 'bábfigurávl, báb-csongorrl vlózonosulás, bábunk cselekmény kereteiből vló kiemelése másként szinte megoldhttln. A mellékszínpdok zonbn tovább, már-már túlságosn is tgolják 'z elődást, és funkciójukt sem tudják százszázlékosn betölteni. A főszereplők", bábok megformálásávl kpcsoltbn zonbn már nem merülnek, nem merülhetnek fel efféle kifogások. Koós Ivánnk e népművészed ihletésű, nygukbn. fktúrájukbn, formi megjelenésükben és lényükből fkdó nimálási, mozgtási lehetőségekben egyránt mű szelleméhez igzodó, jellemeket, krktereket vászonb-tüllbe foglmzó figurái láztosn szolgálják drámi gondoltokt, s közben csodáltos, öntörvényű világot teremtenek. Mirigy lkj föld ltti televény kusz világát idézi, feje néger mszkokr emlékeztet, ugynkkor vlmiféle f vgy bokor termését-gyümölcsét is hozzásszociálj néző; z ördögfik fféle morf gyökércsomók, melyek indultikkl együtt változttják formájukt is. Blg rusztikus vskosság, Tünde légies figuráj nygukbn, formájukbn egymástól ugyn tá- Csongor és Blg z Állmi Bábszínház Csongor és Tünde-elődásábn. Bábtervező: Koós lván vol állnk, de szellemükben egységesek. Itt kell szólnom színészekről is, kik szinte tökéletesen kihsználták figurák dt lehetőségéket: Erdős Istvánról, ki Csongor figurájánk lssú, fenségesen hömpölygő és mégis zkltott mozgtásávl szerep, költő terem-tette hős lkjánk lényegére tpintott rá; B. Kiss Istvánról, ki vlósággl csodákt művel Kurrh ngyszerű figurájávl; másik két ördögfiók életre-keltőjéről, Ptky Imréről és Gruber Hugóról; Szőllősy Irén tenyeres-tlps Ilmájánk ezernyi pró ötletéről; Hvs Gertrúd emberien-tündér Tündéjéről, Krdos Melind Mirigyéről, Elekes Pál minden mozdultábn telitlált Blgájáról, Szkály Márt megformált Le-dérről. Az életre 'keltett báb és z élet-re keltő színész oly szerves egységet lkot ebben z elődásbn, hogy bírálónk nehéz lenne eldönteni: mi tervező s mi színészek érdeme egy-egy jól sikerült figur tláló mozdultibn. Az elődás csúcs z Éj jelenete. A színpd szinte kitágul: blkot nyit fenséges végtelenbe, titokztos kozmikus világ tárul fel előttünk, s lenyűgözve, porszemként hlljuk z Éj királynőjének komor szépségű monológját. Az Éj Rebró Mr. Színészi teljesítménye megérdemel minden dicséretet. Vittkoznunk kell zonbn befejezéssel: z éjféli kertben fféle tündérmesébe illő, boldog vég bontkozik ki, melyben Csongor és Tünde egymásr tlálnk, s z rnylmák is táncr perdülnek, hogy ünnepeljék boldogságukt. Pedig ez z egymásr tlálás nem nélkülözi keserű ízeket; képzelet szülte távoli birodlmk, Tündérhon. Üdvlk feltlálásáról vló lemondást. Nem vágyk és ábrándok világábn, csúcson lel egymásr két szerelmes: ehhez földre, vlóság tljár kell vissztérniük. A költő befejező sori Éjfél vn, z éj rideg és szomorú, / Gyászosr hnytlik z égi ború: / Jőj, kedves, örülni z éjbe velem, I Ébren mg vn csk z egy szerelem" - sem efféle boldog véget sugllnk, még kkor sem, h z rnylm szerzői instrukciók szerint is hull. Nem rról vn itt szó, mint János vitézben, hol rózs Iluskává változik; ez fellegjáró ifjúság megszenvedett, férfivá érlelő szerelme. Beteljesülés, megnyugvás, de le-mondás is egyben. A kérdés zonbn lighnem túlnő z dott elődás keretein: műfji problémákt vet fel. Mgánk kifejezési formánk korlátit s lehetőségeit: tud-e bábművészet efféle földönjáró-keserű boldogságot is ábrázolni? Hiszen z nyilvánvló, hogy z dott művészi eszközök, kifejezési form sjátossági föld ltti-föld feletti világok ábrázolását könnyítik meg, s teszik természetessé; földi vlóságot megeleveníteni, bábozás szuverén nyelvén, sokkl nehezebb. Nehezebb, de nem lehetetlen... Az Állmi Bábszínház ngyszerű elődásink egész soroztávl s legújbb produkciójánk, Csongor és Tündének remekbe sikerült részleteivel önmg előtt állított mgsr mércét. A bábszínpdon életre támdt Csongor egész színházi életünk nyeresége, s hogy pró hibáiról ily hosszn szóltunk, zt éppen erényei indokolják.

14 Kezdeményező hevenyészettség DÉVÉNYI RÓBERT És színész benne minden férfi és nő..." H kdn még vlki, ki közönség és színház olykor elhidegülő viszonyáért hrmdik" feltűnését okolná, nnk is el kell ismernie, hogy televízió mindenesetre gáláns vetélytárs. Elvégre csknem fél esztendőn keresztül gitált nézőit, hogy minél gykrbbn keljenek fel tévé elé tolt kényelmes fotelekből, és színházi zsöllyékben foglljnk helyet. Vlóságos koncentrált támdásnk lehettünk tnúi. Az dásokt z esti és délelőtti progrmbn is sugározták, közvetlenül összekötötték mű-sorjánló színházi propgndávl, szerkesztés 2. cstornán további, kiegészítő illusztrációkt is bevetett. A strtégii célt televízió vezetői z invokáló beszélgetésben körvonlzták. Tömpe István nnk reményének dott kifejezést, hogy sorozt vlmiféle szellemi pezsgést indít meg, Páv-körök mintájár tlán színházbráti klubok jönnek létre, mgyr színházi kultúr problémái jelenleginél sokkl szélesebb körben közüggyé válnk. Hogy televízió képes z ilyen értelmű frontáttörésre, zt nemcsk népzene ügyében bizonyított. A hol itt, hol ott meg-ugró olvsmánysttisztikák szinte npont tnúsítják, hogy televízió --h krj nemcsk tömegízlés ki-szolgálój, hnem minőség forrdlmár is. Nos, h e mg szbt célhoz mérjük soroztot, sjnos lehetetlen be nem ismerni kudrcát. Nem lett vittém, de még beszédtém sem, felvetett kérdések vgy produkciók nem késztettek gombmódr szporodó klubszerű kis közösségeket továbbgondolásr, és rról sincs tudomásom, hogy szóbn forgó időszkbn népszerűsített szerzők drbji iránt színházi közönség érdeklődése fokozódott voln. A mű-sor egy lett sok közül: némelyik jobbn sikerült, másik kevésbé. Már kinek módot dott z összehsonlításr, hogy végigülte soroztot - mert sjnos még erre sem igen támsztott igényt. Pedig, hogy ez nemcsk Migret felügyelő kiváltság lehet, zt nemrégiben Bernstein komolyzenei kurzus bizonyított. H most már fiskó - vgy foglmzzunk elnézőbben: mérsékelt siker - ok felől kell nyiltkozni, kritikus meglehetős zvrb kerül. Láttunk egy sor művészi értelemben rngos produkciót, élvonlbeli rendezők és kitűnő színészek tolmácsolásábn, okos szvkt hllottunk hzi színházkultúr legvtottbb szkembereinek szájából. Miért mrdt mindez végső összegeződésében mégis htástln? A televízió úttörő kísérletet válllt. De éppen itt kezdődött bjok legngyobb része! A sok, úgy látszik, kísérletből is megárt. A soroztnk - enyhén szólv minth egyáltlán nem lett voln megállpodott koncepciój. Egyszer ezen z úton indult el, másszor zon. Hol semmiben sem különbözött egy színházi jegyzettel útjár bocsátott tévéközvetítéstől, hol úgy szedték ízekre előttünk jeleneteket, kár egy vribútort. Kzimir úgy vezetett körbe görög színház tárltán, minth z értelmi fogytékosokt is hllgtóság közé sorolná, Lengyel György viszont Mjkovszkij és Mejerhold kpcsoltát tgllt z kinek vájt fülei vnnk hllásr - hllj" kérdéses elegnciájávl. H televízió így krt tpsztltok birtokáb jutni, melyeket mjd egy későbbi, most már egységes koncepciójú műsorbn kmtoztt - még dicsérhetnénk is ezt kezdeményező hevenyészettséget. De ismerve lehetőségeket, ligh vlószínű, hogy erre beláthtó időn belül sor kerül. Mégis: játsszunk el gondolttl. Mit várnánk egy újr kezdett sorozttól? Hogyn rostálnánk meg látottkt, merre jelölnénk ki zsákutcákt? Mindenekelőtt el kellene dönteni, hogy kinek szól tnfolym. A közöm-bősökben lkrj felkelteni színház iránti érdeklődést? Vgy többé-kevésbé rendszeres színházlátogtókt krj hozzásegíteni, hogy z elődásokt ne csk nézzék, hnem lássák is? Vgy színházi élmény szerelmeseit krj el-látni mélyebb tájékozódást segítő ismeretnyggl? Netán bepillntást kíván dni nézőtérről nem láthtó műhelytitkokb? Természetesen bármelyik koncepció elképzelhető - h vn is fontossági sorrend közöttük. Szégyenlős tnfolym Hsonlóképpen eldöntetlen mrdt sorozt jellege: művészi vgy didktiki htás z elsődleges? Szüksé- ges-e, érdemes-e feláldozni z egyiket másik kedvéért? Az dások többségében televízió minth fátyolt igyekezett voln borítni didktiki céljir. Ennek természetesen értjük indokit. A soroztot fő időben sugározták, és z Átlgos Néző este nyolc után köztudomásúlg fejtágítás mellőzését kéri, és h már nem szórkozttják, elvárj, hogy leglább bilincseljék le. De e szemérmességnek lehetett egy mélyebb ok is. Felmerülhetett: vjon lehet-e művészetről művészi benyomás zvrtlnság nélkül beszélni? A kételynek köszönhetjük, hogy soroztbn z egységes htást keltő, tévéjátékszerű drámi művek lkották nemegyszer mgot, mire tnór épült. Rövidebb lélegzetű művek, mint Szegedi Teofániáj, Csehov Httyúdl és Beckett Utolsó játszm című egyfelvonásos. E drbok mű-vészi értékét kétségtelenül z is növelte, hogy mindhárom esetben kuriózumot, felfedezésszámb menő eredeti be-muttót láttunk. Máskor hosszbb műveket televíziós időtrtm Prokrusztészágyáb fektették. A delikvens egy ízben elvérzett (Szophoklész: Antigoné), egy ízben viszont frissebben pttnt fel új méreteivel, mint z eredetivel (Mjkovszkij: Polosk). De sem z egyfelvonásosok, sem znzák nem győztek meg rról, hogy ez lenne járhtóbb út, elvégre drámirodlmi rngú tele-víziós játékokt néző bármikor lát-ht, és ezekhez is lehet mgvs észre-vételeket fűzni. A tpsztltok lpján inkább mozikmodell mellett voksolok. Természetesen ennek is számos bukttój vn. Olykor részlet nem áll meg önmgábn (Aiszkhülosz: Perzsák), olykor nem tudni, mi köze felvetett problémához (Ibsen: Solness építőmester). Áltlábn zt mondhtnám, hogy z egytömbű elődás elleplezi didktiki cél hiányát, mozikfüzér árulkodón kimuttj. És viszont: h koncepció világos, mint Shkespere-, Molière- és Csehov-dás esetében, sokkl több z esély rr, hogy mg megismerő folymt váljon élménnyé! És zt hiszem, ez cél. Látszólg egyértelműen dikrónikus felépítésű drám-, illetve színháztörténeti kurzus részesei voltunk: áttekintést kptunk z európi színház ngy kor-szkiról görögöktől npjinkig. Leglábbis erre vllott bemuttott művek sorrendje. Kötözködnivló e téren legfeljebb nnyi kd, hogy romntik, és vele mondjuk Schiller, kimrdt

15 sorból. A befejezésen pedig igzán csk pedntéri csóválttj fejünket. A Beckett-től Mdáchig visszvezető hjtűknyrbn edzett nézők, sőt kritikusok is seregestül huppntk ki soroztbál. Ettől eltekintve válogtás vlóbn mintszerűnek tűnt, legtermészetesebben trtlmzt minimális kötelező irodlmt", s rádásul néhány ínyencséggel is szolgált. Viszont sem feldolgozásmód, sem mgyráztok nem hederítettek z idő-rendi koncepciór. Pontosbbn, z első, görög dás még igyekezett utlni korbeli színházi körülménye ikre, de ztán ez követelmény elfelejtődött, és csk szórványokbn jelentkezett. Ellenérvként felvethető, hogy sorozt nem óhjtott rgszkodni vlmi-féle múzeumi történetiséghez, hnem zt vizsgált, hogyn épülnek be ngy színháztörténeti korszkok m szín-házi életébe. Mondnom sem kell, hogy ez nézőpont is jogosult, különösen egy olyn ' műsorpolitiki helyzetben, mely-ben klsszikusok felújítás teszi ki bemuttók zömét. De erről végképp igen keveset hllottunk. A problémát legfeljebb formi megoldások exponálták. A rendezők egy része mi színház, sőt, képernyő játékterére helyezte z elődást, és függetlenítette m-gát korbeli lehetőségektől. Ngyon érdekesen vetődött fel ez problém Shkespere-dásbn. Nemcsk Vámos és Gábor rokonszenvesen láztos nosztlgiájár gondolok z Erzsébet-kori színpd térformái iránt. De IlI. Richárd-jelenet szbdtéri, sőt már-már filmes környezete, és ugynkkor mimikár koncentrált televíziós optik meggyőzött rról, hogy ez fjt korhűtlenség " nemcsk lehetséges, de áhított is. Ehhez képest bizony szürkének tűntek szbályos színházi közvetítések kordáibn trtott elődások, mint például z Ibsenvgy Mdách-műsor. Csökkentette z időrendi koncepció következetességét z is, hogy sorozt második felében drámtörténeti korszkok egyes drámírók életművének és világánk ismertetésére szűkültek. Ez z rcképcsrnok kétségkívül legjelentősebb lkotók portréját vázolt fel, de zt hiszem, vitthttln, hogy Ibsen mint társdlmi, Mjkovszkij mint z expresszionist, Brecht mint z epikus, Beckett pedig mint z bszurd irányzt reprezentáns kér helyet soroztbn. Az elemzések viszont nem z irányztok jellemző stílusjegyeire hívták fel fi gyelmet mintpéldányon ". Az epikus drámár például nem z jellemző, hogy songokt énekelnek benne, hnem, hogy songok hivtottk megszkítni drámi folymtot. A Weill és Dessu műveiből összerittyentett kis esztrád te-hát kifejezetten félrevezette tnfolymhllgtót. A sikerült epizódok De jó, ne húzzuk ilyen mélyen szemünkbe vsklpot. Tekintsük e történeti koncepciót csk váznk, mire legfontosbb színházi tudnivlók ismertetése épül. Egy szinkretikus tárgylás-mód - péld erre megint csk Bernsteinsorozt - leglább olyn jól szolgálhtná célt. Vizsgálhtná például sorozt színházművészet összetevőit; z irodlmi művet, környezetet, színész, rendező lkotó tevékenységét, közönség részvételének formáit stb. Sjnos, sorozt szinkretikus koncepcióvl is dósunk mrdt. Tuljdonképpen csk három ízben sikerült áltlánosításr érdemes lpvető kérdéseket z dás középpontjáb emel-ni: Shkespere- és Molière-műsorbn szándék szerint, és Csehov-mű-sorbn h szbd gynúperrel élnem - féligmeddig véletlenül. A Shkespere-műsorbn Gyárfás kérdésfeltevése Ldy Ann-jelenet kpcsán drámművészet gyökeréig htolt. Azt fejtegette, hogy egy özvegy elcsábítás gyilkos áltl lélektni képtelenség, és Shkespere zsenije éppen zzl provokálj, kvrj fel közönséget, hogy egy, hétköznpinál mélyebb igzság ellenállhttln sodrásávl leveszi lábáról. A drámi igzság felül-kerekedése tpsztlti vlóságon minden ngy drám sjátj, de Shkespere volt máig is e technik" utolérhetetlen mestere. Kpór jött, hogy Gyárfás esztétiki ámultát Vámos zonnl lefordított egy rcionális, korszerű rendezői értelmezés nyelvére, bebizonyítván, hogy Ldy Ann pálfordulás ngyon is érdek- és nem érzelmi motivációjú. A világos kérdésfeltevés hlltlnul izglmssá tette z illusztrációt, Gábor Mik-lós és Vss Év pontosn zt játszották cl, miről szó volt, nélkül, hogy elszegényítették voln jelenetet. H lehet, még jobbn sikerült Királyi nevetés. Gyárfás egy műfji lp-kérdést válsztott témájánk; egyenrngúsított komédiát trgédiávl, megmuttv, hogy komikus máni tuljdonképpen trgikus szenvedély fo- nákj. Ezért elhitetni nézővel mániákus beszűkültséget " éppen olyn komoly feldt - szó színészlélektni értelmében is - mint elfogdttni shkespere-i szenvedély csodáit. A szerkesztés pzr ötlete volt, 'hogy Trtuffe szerelmi vllomás még szituációjábn is rímel Richárd csábítási jelenetére. Az először nturálisn, mjd ismétlésben mániákus rámenősséggel felhngzó lexndrinusok pedig ekltánsn bizonyították, hogy komédi ereje nem szóviccekben vgy ripcskodásokbn rejlik. Mjor Tmás műhelyvllomás e kérdés színészlélektni oldláról, Fösvény ládikómonológj kpcsán, még biztonságosbbá tette eligzodásunkt. A Molière-dás más vontkozásbn is pozitív mintpéldánk tekinthető. A jól megválogtott részletek sikerrel tükrözték z életmű leglényegesebb oldlit. A Tolkodók és Scpin furfngji szemelvényein keresztül Molière gyökérműfjit: á commedi dell'rtét és blettkomédiát is érzékelhettük. Békés András pedig Molière-elődások mi, mgyrországi sorsánk viszontgságit firttt. Tláló képet festett rról, hogy miért nem fogllt el Molière mindeddig színházink sikerlistáján z őt meg-illető helyet. Vgyis ez z dás rányosn ötvözte miság és történetiség szempontjit, és össze tudt kpcsolni egy lpvető műfjelméleti kérdés okos, didktikus kifejtésével. A Csehov-dás csk nnyibn mondhtó sikerületlenebbnek, mennyiben z illusztrációk nem fedték pontosn bevezetőben elhngzottkt. Gyárfás csehovi színház dilógustechnikájáról és sjátos csehovi trgikomikumról beszélgetett Horváth Jenővel. Mindkettő lpkérdés: z egész XX. százdi drámirodlom megértésének és megszerettetésének kulcs. Aztán láttunk egy Vány bácsi- és egy Ivnov-jelenetet z öniróni és keserves komikum ízétől mentes, nikotexes kivitelben, így megpendített témához csk Httyúdl szolgálttott dlékot. Tuljdonképpen Bessenyei Ferenc töprengése és játék diktált z dás koncepcióját. Megrendítő erővel vllott rról, hogy mit jelent Csehov-színésznek lenni. Úgy véli, hogy z orosz drám, Shkespere mellett, teremtés másik fele. És h Shkesperefeldtokbn színész cselekvés,, z oroszoknál - és elsősorbn Csehovnál - sját morális energiáink tükrébe néz, szkdtlnul kuttni kényszerül hétköznpinál több,

16 értékesebb önmgát. Vgyis tökéletes lkításhoz z emberi tökéletesedésen át vezet z út. És h önmgát nem kímélve nekivág színész belső pokol-járásnk mi várj z út végén? Tlán ugynz rivldán túli süket csend és sötétség, mint Httyúdl kiégett komikusát. Az dás ngy trouville-j, hogy Bessenyeit egyetlen ór leforgás ltt Asztrov, Ivnov mjd Szvetlvidov hárms lélekcseréjére késztette. Így mondhtt el játékávl is, ihol húzódik h-tárvonl színész és komédiás között, mi ugyncsk lpkérdése korunk szín-házánk. A gondoltmenet egysége A többi dás temtikáj túlságosn kötetlen volt hhoz, hogy vlmiféle egységes gondoltmenet kilkulhsson. Ki-ki rról beszélt, mi z dott tém kpcsán éppen eszébe jutott. Akinek nem jutott eszébe semmi érdemleges, z is kitöltötte z időt: mások gondoltibn bőven kdt szemezgetnivló. A Nemzeti Színház művészei például izglms problémákt vetettek fel Az ember trgédiáj most készülő felújítás kpcsán. Mrton Endre rendezői rs poeticáj-ként hitet tett mellett, hogy csk teljes írói életmű iránti elkötelezettség jogosít fel főmű színpdr állításánk megvlósításár. Kohut Mgdánk feldtválllás belső feszültségtől izzó interjúmonológj pedig megint csk színészi lkotófolymt mély tüzű kohójáb engedett bepillntást. De mind-ez - npr kész ktulitás mitt - sokkl inkább Színházi Mgzin témáj lehetett voln, mint sorozté. Befejezésül szóljunk z egész tnfolym vezetőjéről és spiritus rectoráról, Gyárfás tnár úrról is. Kétségtelen: keresve sem lehetett voln lklmsbb személyt tlálni e feldt ellátásár. Nincs benne semmi tnáros feszélyezettség, nem értekezik, nem mgyráz, előttünk gondolkodik, és gondolti mégsem hevenyészettek, sőt esszészerűen mélyek - egyszóvl mgávl rgdó, élvezetes elődó. (Kedvenc témái vlósággl költővé teszik, mint ezt Mdách-dásbn tpsztlhttuk. Mdáchról ritkán hllottunk ilyen ihletett szvkt, csk éppen z nem derült ki, hogy Kálmán György Gyárfás szvit tolmácsolt. Rádásul szerencsés dottságú művészeti riporter, kinek vonzó egyénisége kulcs minden riportlny-hoz.) És ugynkkor keresve sem lehetett voln lklmtlnbb személyt tlálni sorozt vezetésére, mint éppen őt. Úgy látszik, szerénységével összeegyeztethetetlen, hogy sját gondoltmenetét centrumbn állíts, vgy hogy didktiki gyeplőt kezében trts. Végtelen udvrisságábn jelentéktelen megnyiltkozásokt is kinyiltkozttásként bólogtj végig. A vitkészség éledésének legcsekélyebb jelére béke brátj-ként zonnl mindenkivel egyetértő, bölcs mosollyl csillpítj le kedélyeket, megfosztv bennünket konfrontáló nézetek mérlegelésének élvezetétől. Lehetséges, hogy mindez szőrszálhsogtás. Nyilván sokn örömmel nyugtázzák, hogy soroztnk köszönhetnek egy mrdéktlnul kitűnő tévébemuttót, Beckett Utolsó játszmáját, és né-hány emlékezetes színészi lkítást, így z említetteken kívül például Tomnek Nándorét Solness épitőmesterben vgy Sztnky Istvánét Poloskábn. Kétségtelen: ez sem kevés. De z eredményt televízió áltl kitűzött közművelődési célhoz igyekeztem mérni, mint hogy csk ez lehet mércéje e fontos kísérlet újrkezdésének is. K Ö V E TK E ZŐ S Z ÁM U N K T AR T A LM ÁB Ó L: Pályi András: Állóvíz-e mgyr színház? Gábor István: Budpesti Szbdtér - 74 Nány István: Amtőr tlálkozó Kzincbrcikán Cserje Zsuzs: A nép ellensége és fitl közönség Mészáros Tmás: Beszélgetés Bodrogi Gyulávl Molnár Gál Péter: Hrmdik Richárd élete és hlál Kolti Tmás: Hogyn játsznk z ngolok Peter Brook után? Földes Ann: Népszínház Chicno módr Dévényi Róbert-Trby Ede: Meghlt Petrusk - éljen Petrusk Beli Ann: A 28. Avignoni Fesztivál Bécsy Tmás: A drámelméletről és drmturgiáról NÁN AY ISTV ÁN Esztergályos, clown Először filmen láttm. Szbó István kisfilmjében Teben. Száz rc volt: bohókás és szomorú, vd és elérzékenyült, nevető, kcgó, és groteszken szép, be-teljesedetten boldog és remegőn félő. Külön-külön és együtt éltek ezek z rc-felvillnások. A sokrcúság mellett csup mozgás, nyughttln higny lénye volt feltűnő: végigszldt, ugrált, viháncolt és táncolt filmet. Nem véletlenül táncolt is - Pécsi Blett tgj volt még kkoribn Esztergályos Cecíli. Aztán hátt fordított táncnk, és színészetet válsztott. Sok példát ismerünk rr, hogy színészek más, civil" pályát, hivtást odhgyv válsztják színművészetet; rr is, hogy más művészeti ág képviselői lklmilg színészi feldtr válllkoznk. De rr jóvl kevesebb péld kd, hogy vlki z egyik művészeti ágtól végleg egy másikhoz pártoljon. Esztergályos Cecíli pécsiek sikeres együttesét hgyt el több, mint egy évtizedes tnulás és munk után, hogy elölről kezdje z új pályát. Erős belső indíték kellett ehhez. Esztergályos közlésvágy és készsége szétfeszítette tánc kínált kereteket, s tágbb lehetőséget nyújtó színészetben kereste kifejezési eszközöket és lklmkt. De z éppen dott színészi kereteket is mindig feszegette, feszegeti. Legtöbb szerepénél nem elégszik meg z lkítndó típus kényelmes megközelítésével, hnem függetlenül szerep hosszától" - vlmi egyéni ízt próbál keresni és dni. Ez tuljdonképpen színészi-művészi mgtrtás egyik lpkövetelménye lenne, s hogy ez mégis különös és kiemelésre érdemes, nnk két ok vn. Egy-részt mgyr színészet kiváló híre el-lenére, színészeink jv része hjlmosbb rr, hogy sját mgát dj szerepben, semmint mg egyéniségét hsoníts figuráéhoz. Másrészt Tháli Színház gykorlt szerint színészek egymáshoz hsonló szereptípusokt játsznk drbról drbr, s z zonos jel-legű típusok eltérő jellemzése mindig ngyobb művészi koncentrációt, igényességet követel, mint rutinmegoldás. (A

17 rcok és mszkok rutinr egyre több péld, s ez elgondolkozttó jelenség!) Esztergályos Cecíli ht éve tgj Tháli Színháznk. Ezltt színház mjd' minden produkciójábn játszott, s szerepeinek jó része néhány figurtípus vriálás. Hogy mégis elkerülte besktulyázódás" veszélyét, zt kifejezőeszközei gzdgságánk köszönheti elsősorbn. A mgs színvonlon lklmzott hgyományos színészi eszközöket kiegészíti tánctudás, s ezzel együtt mozgássl, mozdultokkl, testtrtássl történő jellemzése. Esztergályos minden figurájánk egyénített mozgásrendszere és krktere vn, s ez z többlet, mi kiemeli szerepeit hsonló zsánerűek közül. Esztergályos Cecíli példájávl természetesen nem zt állítom, hogy minden színésznek egyben blett-táncosnk is kell lennie, de zt igen, hogy minden színésznek olyn fiziki-kondicionálismozgáskultúrbeli készenlétben kell lennie, mely lklmssá teszi kár krobtikus, kár rezzenésnyi finomságú mozdultokr épülő színészi feldtok megoldásár. Mert míg egy társultbn csk néhányn képesek például egy állványr felhúzódzkodni, egy ránylg mgs dobogóról leugrni, egy kötélhágcsór felmászni, ddig zzl z egy-két színész-szel csinálttnk rendezők minden mozgásos kciót, s ez is egyfjt besktulyázás, mint, hogy erre kár Esztergályos néhány szerepe - Dnte Isteni színjátékánk Frncesc d Riminije, Milton Az elveszett prdicsom Rphel ngyl, Csúsingur Okruj - vgy Csíkos Gábor mjd' minden feldt" bizonyság. A blett-táncosi múlt zonbn nem minden esetben jár feltétlen előnnyel. Esztergályos Cecíliánk meg kellett küzdenie színészi énjének megtlálásáért. Így relist színjátszás, részletező, lélektni lpozottságú figurépítkezés gykorltát is el kellett sjátítni. S hogy ez mennyire sikerült, rr már bizonyság volt színészi pályájánk első sikere, még főiskolás korábn eljátszott Csibe, mjd Bródy Sándor Ddájánk Bolygó Kis Erzsébete. Ezeket figurákt mindenekelőtt gyengéd, már-már niv, gyermeki tisztság jellemezte, s ez, z lkok ilyen-olyn külső képe mögött felfedezhető mrdék tisztságot kereső mgtrtás, törekvés máig jellemzi Esztergályos szerepépítkezését. A tizenkét évvel ezelőtti kisfilm portréjábn már benne voltk z eddig fel- villntott színészi-emberi jellemzők. A legfontosbbról, legesztergályosibbról zonbn még nem esett szó: humorról. Esztergályos Cecíli tuljdonképpen z egyik ősi színésztípus, bohóc leszármzottj. A nevettetők ngy csládjához trtozik, zokhoz, kik görbe tükröt trtnk embertársik elé, kiknek nevettetése nem ndlít, inkább nyugtlnít, kik torzítv, felngyítv muttják rútt, és ellágyulnk szép láttán, kik jelenségek groteszk vonásit is látják és látttják, s ezzel ébren trtják megszokásokhoz szívesen igzodó értelmet, s kiknek nevettetése nyomán emberibb lehet z ember. Esztergályos Cecíli sorr játszott komikus szerepeket, bohócleszármzottk szerepét. Csk néhány ezek közül: XVIII. százdi iskoldrám, Bchus kópékedvű, vásott diák kórustgj. lllyés Gyul Bál pusztánjánk vrkocsos, cserfes, mgávl nem bíró mrok-szedőlány, Weöres Sándor A holdbéli csónkos hősiesen gyengéd és finomn hősködő, de mindenképpen mesebeli igzságos, bábmozgásos Pprik Jncsi-j, Krgöz hsonló figurváltozt. S sorbn legutóbbi: Rmjn Hnumánj. Hnumán, mjom mondán belül is vrázsltos mesék birodlmából vló. Csodtevő, csodképességű lény ez Hnumán. De Esztergályos megfoglmzásábn minden csodás képessége mellett gyrló földi lény is. Ábrázt színesen mjomi, hosszú, fehér frkát, mint egy uszályt vonszolj mg után. Nyújtott krrl, lábbl négykézláb sétál, ugrál, szldgál, kötélhágcsón mászik föl-le, hintázik, repül, vív és hrcol. S közben hsr esik sját frkábn, od-csípi kezét klick jtjához, bátorságánál csk félelme ngyobb z ellenséggel vívott küzdelemben, s egy-egy si-került kciój után önelégülten cspj frkát krjár, és kidüllesztett mellel várj z elismerést. Mélyen emberi Esztergályos mjomlkj. A mond meg-emelt", ideákbn élő, s ezért kissé idegen főszerepeivel szemben Hnumán hús-vér lk. Kpocs közönség és színpdi cselekmény között. Érzelmileg kötődik néző Hnumánhoz, s neki szurkolv, érte ggódv és izgulv kerül közelebb Rám és Szít történetéhez is. Esztergályos közönségnek, közönséggel játszik. Nemcsk részvevője, kívül-álló szemlélője is z eseményeknek, fin-torivl, mozdultivl színpdi cselekményt kommentálj is - h éppen színen vn. Ez kontktusteremtés, véleményformálás zonbn egy pillntr sem lesz olcsó fogás, egyszerű kikcsintás". A multttás szélsőséges eszközeit is felhsználv, mindig z ízlés és z önmgávl szembeni szellemi igényesség mximális követelményének tesz eleget. Mint hogy áltlábn ezt teszi tlán legnépesebb szerepkörében is: z utclányok, félvilági hölgyek, lenge nőcskék, kitrtottk esetében is. Ebben szezonbn is három e típusb sorolhtó hölgyet személyesített meg. Zsolt Bél Erzsébetvárosábn látszólg epizódfigurát játszik, vlójábn zonbn főszerep z övé. Ő tisztes" kispolgári bérház egyik szégyenfoltj, z nőszemély, kit minden jóérzésű lkó, mint például Nemzeti Drogéri tuljdonos, messzi ívben elkerül, kinek még köszönni is bűn, ő z erkölcstelenség mg, egy képviselő kitrtottj. De kihez végül is polgári életmód jelképe, zongor elvándorol! A drb két tábor - hgyományhű, tisztes polgár és modern " hrácsoló, mi mximális hsznot hjszoló dilettáns, régi értékeket szétzüllesztő új polgárság - közül z utóbbihoz trtozik. Esztergályos úgy játssz el figurát, hogy hov-trtozás ne legyen egyértelmű. But ez nő, és egyszerű. Leglábbis nnk tűnik. És minden vágy z, hogy kikerül-jön eddigi környezetéből, hogy feljebb Esztergályos Cecíli (Tild) Hámori Ildikóvl (Lur) mint lehllgtó kissszonyok Huby Miklós Isten füle című drbjábn (Tháli Stúdió)

18 A ház szégyene, Esztike (Esztergályos Cecíli) zongoreldás zűrzvrábn z Erzsébetvárosbn. (Prtnerei: Rátonyi Róbert, Inke László, Mécs Károly és Horváth Teri) Esztergályos Cecíli (Bolygó Kis Erzsébet) és Horváth Teri (Mm) A dd című Bródy Sándor-drámábn (Tháli Színház) lépjen társdlmi rnglétrán, hogy elérje, megkpj z áhított zongorát. Ám mikor segíteni kell, szinte önzetlenül segít. Esztergályos lkításábn ez lány z önző szempontok és z önzetlenség htárán táncol. De keresetten előkelősködő mozgás és hrsány hnghordozás, természetesen meg-megújuló, mjd visszfogott beszédtempó, rgdozóként zongorát kerülgető járás, képviselő feleségének hlálhírét tudtul dó tirádáj mindig árulkodik vlóságos természetéről. S ez nő egy békebeli erkölcsű törvényrend szerint lenézhető lumpen-elem, ki z állmhtlom kétes becsületű képviselőjével trt kpcsoltot, erkölcsileg teszi tönkre polgárcsládot. De Esztergályos szerint ez nő nem is olyn romlott és lenézhető, mint többi hszonleső. S tlán nem is olyn but, mint milyennek látszik. De mindenképpen veszélyesebb, mint milyennek muttj mgát. A Diderot regénye lpján színpdr állított Fecseg ő ékszerek egyik prádés lkítás Esztergályos Zelmide-je. Az udvr sok-sok lenge erkölcsű hölgyikéje közül Zelmide ékszere mondhtj tlán legérdekesebbeket. A hbkönnyűnél is könnyebb játékocsk szellemét Esztergályos érezte meg legjobbn, s elegáns, könnyed, sziporkázó portrét rjzol sok vihrt látott, ngy étvágyú, de tisztességére sokt dó, sőt köztiszteletben is álló hölgyről. Rccsoló, előkelősködő beszédmódj több mint elegáns, árulkodik hmisságról. Akár túl elegáns mozgás. S mikor gyűrű felé fordul, közönséges lesz. A kétféle hng, z előkelő és trágárságig közönséges közötti kontrszt teszi hlltlnul komikussá és jellegzetessé figurát. A mgánszámok füzéréből álló drb legjobbj Esztergályos önvllomás, mikor is tuctnyi nyelven stíluspródiát rögtönöz, melyben közelmúlt és jelen minden jelentős mgyr színésznője felismerheti mgát. Minden színészi jellegzetessége összefogllón jelen vn Huby Miklós Isten füle című lebegtetett" trgédiájánk Tild lkjábn. Ebben drbbn is utclányt játszik. Félművelt nőt, ki egy ltinmeriki ország lehllgtó központjábn dolgozik. Leányny. Hrci fel-dtként" gerillák ppját kell eredeti fogllkozását " hsznosítv megkörnyékeznie. Csup olyn jellemző, olyn szituáció, mely könnyes szentimentlizmus felé kísértheti színésznőt. Esztergályos Tildáj zonbn távol áll ettől megközelítéstől, z ő Tildáj cinikus. Őt már nem érheti meglepetés, ő már nnyi szennyet tpsztlt, hogy újbb már nem bolygthtj fel lelki-életét. S mégis újbb és újbb meglepetések érik, és mindig újr megzvrják nyuglmát. Amikor színre lép, túlzottn kifestett, feltűnő, hngoskodik, széles és szeles mozdultokkl, ngy ívben keresztbe vetett lábkkl ül le, klndjiról kuncogv és fejhngon, de büszke- séggel beszél, s képtelen helyesen kimondni Chmps-Élysées-t. Társnője sértő megjegyzését elegánsn és fölényesen sepri le mgáról: Tild készül pphoz, szépíti mgát; Lur, társ lcsony szármzásár és múltjár vontkozó sértést vág fejéhez. Esztergályos kezében megáll egy pillntr púderos pmcs, mjd egy utolsó pillntás pudrié tükrébe, egy kttintás, s egy utánozhttlnul frnciás" kézmozdulttl kísért nyomtékos, sok jelentésű nnn! válsz meglázásért, sértő támdásért. Mikrodrám játszódik le prányi jelenetben, melyből egyértelműen kifejeződik minden eddigi megélt tpsztlt ellenére is emberségesebbnek megmrdó nő erkölcsi fölénye személyes bosszúvágyból, ljs rendőri feldtokt önként vállló társávl szemben. Akárcsk bbn z odmondásbn ", mit pp üres szobájából lehllgtó készüléken őt figyelő Luránk címez. Vn ebben kiokttásbn vlmi bátor elégtétel, ugynkkor gyávság is, hiszen mindzt, mit Luránk mond, mivel őt elítéli, nem szemtől szembe, csk lehllgtón keresztül dj tudtár társánk. Ez kettősség benne vn drá- Esztergályos Cecíli mint rkngyl Milton: Elveszett prdicsom című eposzánk körszínházi drmtizálásábn. (Év: Venczel Ver, Ádám: Kozák András)

19 mábn is, de teljes gzdgságábn, plsztikusságábn Esztergályos bontj ki. A prányi stúdiószínpdon Esztergályosnk nincs egyetlen színészi " megnyilvánulás sem. Tökéletesen érzi, tudj, hogy mgánemberi" gesztusokkl lehet csk élni ebben térben. De úgy tenni, minth civil gesztusokkl játékot játszn, ez legnehezebb. S ezt z illúziót tudj megteremteni Esztergályos Cecíli. A pontos, lélektnilg hiteles szerepépítkezés, groteszk, elidegenítő, komikus effektusok, mozgás precíz koreográfiáj, szituációk visszájánk megmuttás teszi összetetté, s éppen ezért teljessé Tild figuráját. Más jellegű összefogllást d Esztergályos z idei körszínházi produkcióbn, z Ezeregyéjszkábn. Az elődás felidézi régi körszínházi és Tháli színházi elődások több elemét (hogy csk Brtókián részletét, Klevl kellékeit említsem!), s színészi játékbn is gykori vissztérő elem, egyegy korábbi elődás figurájánk idézése. Nem kivétel e tendenci lól Esztergályos lkítás sem. Esztergályos Cecíli z Ezeregyéjszkábn pék kikpós feleségét játssz, Kcs utci tlálkozók szervezőjét, ki lépre cslj, furcs módon megleckézteti kádit, ngyvezírt, még királyt, Hrun el Rsidot is. Minden férfink megkd szeme rjt, s minden férfit úgy teker z ujj köré, hogy kr: férjét z orránál fogv vezeti - gyengén és megértőn, szeretőit váltogtj, és htlms, mgs rngú férfikt becspj. Mindezt Esztergályos kedvesen, bájosn teszi, de mg feldt nem állítj különösebb nehézség elé, s így, kár többiek, ő is játékosn fölhsználj régebbi szerepeinek motívumit. A már sokszor eljátszott kétes erkölcsű nő figurájánk több olyn jellegzetességét láthttuk, mit z előzőekben említett szerepeiben élvezhettünk; felhngzik Fecsegő ékszerekben megcsodált prodisztikus hnghordozás, ismét bebizonyítj hjlékonyságát, mozgékonyságát, tánctudását, mikor Hnumán mozgásávl, négykézláb sétál ide-od, mikor htlms gyertytrtóvl fején lejt csábtáncot és így tovább. Minden szerepidézés" mellett Esztergályos lkításábn benne rejlenek egy teljesebb értékű és érvényű, ngyobb formátumú lkítás körvonli is. Annk péknének z lkj, ki mesék társdlmi igzságszolgálttásánk eszköze. Ám ezt csk részlegesen tudt Esztergályos megeleveníteni, mert mg z elődás egésze ellenállt ennek. A produkció túl könnyedre, multttór sikerült, s ez felfogás nem kedvez z árnyltbb, ellenpontozó megoldásoknk. így Esztergályos Cecíli lkításábn is benne rgdtk komorbb, drámibb részletek. Esztergályos Cecíli gykrn rjzolj túl lkjit. Szereti z erős rcfestést, válllj és tudtosn felhsználj mszkjinál, figurák külső megjelenítésénél zt, hogy klsszikus értelemben véve nem szép, hogy puszt megjelenésében, mgs fekvésű hngszínében is vn vlmi eleve clownos. De lkításit mégsem külső jegyek teszik elsősorbn emlékezetessé, hnem z, mi lényéből fkd: clown ő, komoly dolgok komikus oldlát, vígságok keserű mgját is megmuttó művész. Shi ri n, p é k né ( Es z t e rg á l yo s Cec í l i ) c s áb t á nc s z i nt e e k s z tá z i s b hoz z Sz i nd b á d ot, k e re s k e dő t (Rátonyi R ó b e r t ). Ezeregyéjszk (Körszínhá z) (Ikl ády László fel vé tel ei )

20 BÁNYAI GÁBOR Színészportrék szolnoki Mkrából Kertész Ákos Mkráját József Attil Színház muttt be először, s játszott szép sikerrel, több mint hetvenszer. A szolnoki elődás sok helyütt eltér pesti, Berényi Gábor rendezte felfogástól. Mg z írott szöveg is változott: Kertész Ákos z ősbemuttó tpsztltit hsznosítv megnövelte drb színpdi htósugrát, prdox módon éppen zzl, hogy erőteljesebben válllt z eredeti regény epikus szerkezetét. Ily módon sűrítettebben és nyilvánvlóbbn játszódik le néző előtt Mkr Ferenc trgédiáj. Ezt felfogást erő-sítette Bbrczy László rendezői elképzelése is, bár részleteiben kitűnő megoldási mellett egészében nem volt elég következetes. Ahol z epikus építésből következő lehetőségeket jól kmtozttt, mint például második rész zárójeleneteiben, mikor párhuzmosn játsztott három színhelyet, vlóbn drámi htásokt ért el. Rendezésének zonbn kétségtelenül legerősebb oldl ez-úttl színészvezetés biztonság, pontosság volt. Mkr: Piróth Gyul Piróth Gyul első szolnoki évdj sikeres volt. A Gácsérfej Mcferlnjávl muttkozott be, ezt z lkítását Budpesti Művészeti Hetek lklmávl fővárosi közönség is láthtt. Szerencsére - mert ez kitűnő elődás és benne kimunkált lkítások, pontos összjátékok z évd egyik legemlékezetesebb sikerét nyújtották. De térjünk vissz Piróth szerepeire. Nem túl szerencsés szerep várt ezután: betegség, mely megkdályozt bbn, hogy Gorkij drbjábn eljátszhss Sztyint. Mindössze egy-két csepeli elődáson bizonyíthtt ezzel szereppel színészi érését és higgdását. Azután egy musicl következett, A z esőcsináló, melyben Noh szerepét játszott - önmgábn hitelesen, de z elődásb nem illeszkedett eléggé szervesen. (Erről részlete-sebben SZÍNHÁZ májusi számábn már szó esett.) Bár korábbi, kecskeméti lkítási is felhívták már figyelmet rá, ezek szerepek most egyértelműen megmuttták Piróth igzi színészi kvlitásit, benne rejlő és még kiknáztln lehetőségekkel együtt. Erre kiváltképpen Mkr Ferenc figurájávl nyílott lehetősége. Nem trtozik z úgynevezett ösztönös színészek közé: óriási erőfeszítéssel jut el egy-egy szerep megformálásáig, pontos értelmezéséig. Beszéde is, mozgás is görcsös, mindddig, míg késznek nem érzi figurát. A pontos értelmezés, készen kpott lehetőségek és megoldások helyett megkínlódott válsz nál már szerepformáló erő. Ő mg így jellemzi Mkrát: Meghtározó jellegű tuljdonság: minden helyzetben becsületes, meglkuvásokt nem szereti, nem ismeri. Cselekedeteinek vezérfonl, hogy z ember csk egy vlmiért dhtj hitét, és ezt z elkötelezettséget válllni kell minden körülmények között. Mkr trgédiáj is becsületességében gyökerezik. Az emberek áltlábn felülértékelik önmgukt, ő még céljibn, vágyibn is kisebbeket válszt, mint milyenekre képességei predesztinálják. A benne felgyülemlett energitöbblet, vgy mondjuk így: tehetség feszíti őt - végül is tehát okszerű, hogy élete zsákutcáb jut, mivel kielégületlen mrd." Érdekes és pontos jellemzés. S egyben jellemzi színészi meg-vlósítás nem egy bukttóját is. Könnyű lenne ugynis Mkr lkjából csupán becsületességet kiemelve hőssé, mártírrá vtni, s így színész viszonylg könnyen eljátszhtó sblonokhoz juthtn. Piróth zonbn kikerüli ezt megoldást. Tudj, hogy Mkr nem hős, nem mártír éppen ezért figur konkrét és érzékletes emberi vonásir hív-j fel figyelmet, erre helyezi hng-súlyt. Alktilg szinte pontosn z író áltl megálmodott figur - széles váll, kissé mckós termet, minden mozdultából sugárzik z erő és vlmi sutság is, ngy, meleg fényű és őszinte brn szemek, kiálló pofcsontok, erőteljes, vésővel frgott férfis vonások. Piróth zonbn nem mgmgát krj ismételni színpdon. Nem dj" tehát el sját, figurávl még oly rokon gesz-tusit, regálásit. Ez z lkt ellen z lktáért indított belső hrc hrmóniához vezet: meglevő dottságit hsználj ki ugyn, de immár ezek elsősorbn Mkr Ferenc sjátji. Minden mozdultábn vn vlmi kisfiúsn félszeg: hogyn beállít vulkánfíber bőrönddel kezében, újr meg újr Zselényihez, ztán Vlihoz, hogyn megdón tűri szeretett nő tnításit, s hogyn igz hittel válszol, érvel. Minden tárgyt, kelléket ehhez kettős - tehát z erőt és visszhúzódást is érzékeltető mozdultrendszerhez idomít: sport-sztyor mdzgj vgy kórházi tkró úgy válik részesévé játéknk, hogy kellékből hngulti elemmé válik. Mind-ez különösen zért érdekes, mert Mkr figuráj szinte z utolsó pillntig nem vesz részt színpdi kcióbn - ez következik drám szerkezetéből. Ezeknek pótlásár is szolgálnk tárgykkl történő játékok. Amikor kórházbn meglátogtj Zselényi és felesége, mjd megjelenik Vli is, Mkr válságos és nehéz helyzetbe kerül. Szövege lig vn ennek kínlódásnk z eljátszásár. De tlál más lehetőségeket. Az egyik z etetési jelenet, melyben kitűnő prtnere Antl Anett. Mgdus fecseg, pletykál, Mkr pedig eszik: húslevest, rántott húst. Nyámnyog z étellel, undorrl forgtj szájábn, egyik kezéből másikb veszi z evőeszközt, csörög knálll, tologtj tányért, szájából minduntln kiesik egy-egy flt, vissz tálb - s ezzel nemcsk z étel és Mgdus kritikáját érzékelteti, de zt is, hogy most minden érdekli, csk éppen z evés nem. Mjd ennek jelenetnek folyttás: mikor Mkr már nem bírj tovább, egyetlen mozdulttl tör ki: ledobj, letépi mgáról fekete kórházi kbátot, s ezzel felel Mgdusnk, Vlink és Zselényinek is. Kemény, érdes és csodálkozó Piróth hngj. Nem játszik hngzás dt érzelmi lehetőségekkel feleslegesen: szándékosn szürkíti el sját képességeit, ngyszerű orgánumát, ezzel is közelebb kerülvén figur lényegéhez. Mindig z őszinteséget hngsúlyozz Mkr lkjábn, gyermeki nivitástól fel-csillnó örömökön át végső trgédiáig. Mindennek tetőpontj z utolsó pár perc, Mkr öngyilkosság. Iszonyú csendben vn ebben jelenetben Piróth: mondti szárzon koppnnk, még mindig tiszt és őszinte, még mindig nem tört meg. Aztán átmegy gáz-tűzhelyhez, kinyitj cspokt, és leül kinyitott sütő elé. Aztán egy pillntr ismét z gyermekien csodálkozó és vádló hng Hiszen ez nem brck-illt!" -, és Mkr Ferenc nincs többé. A színház egyik különös vrázs, h o g y nézőben z egyes szerepek, lkok egy-egy színészhez kötődnek, más-ként el sem tudják képzelni őket. Engem Mkr lkj Piróth Gyulként fog kísérteni.