T A R T A L O M. játékszín

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T T A R T A L O M X I. É V F O L Y A M 3. S Z Á M M Á R C I U S F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N játékszín KERESZTURY DEZSÖ Régimódi tört énet (1 ) F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A FÖLDES ANNA A hrmdik Vendégség (3) NÁNAY ISTVÁN A rendező felelőssége (7 ) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , MIHÁLYI GÁBOR A kollektív bűn trgédiáj-komédiáj (11 ) PÓR ANNA Blnchine-est z Operábn (15) GÁBOR ISTVÁN Jegyzetsorok vidéki operelődásokról (18) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 1 44,- Ft, fél évre 7 2, - Ft Példányonkénti ár: 1 2, - Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfiók 149. Indexszám: BELIA ANNA Ödön von Horváth Kposváron (23) N. I. Nyájs erőszk - háromnegyedes ütemben (26 ) négyszemközt MAGYAR FRUZSINA - DURÓ GYŐZŐ Beszélgetés Bbrczy Lászlóvl (30) színháztörténet GYÖRGY ESZTER A Színháztörténeti Múzeum jubileum (34) Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó világszínház KOLTAI TAMÁS A pesszimist Brook vidám Übüje (37) Cí mo l d l o n : Régimódi tör ténet Mdách Színházbn Hátsó bor ítón: Drég ely László díszlete Lope de Veg: Vlenci b o l on d j i című k o mé d i á jánk vígszínházi elődásához ( lklády László felvételei ) GEROLD LÁSZLÓ Bemuttók Újvidéken és Szbdkán (40) SZIKORA JÁNOS Beszélgetés Krishnn Nmbudirivel (43) ERDÉLY MIKLÓS M i t keres Einstein tengerprton? (46)

3 játékszín KERESZTURY DEZSŐ Régimódi történet Szbó Mgd drámáj Mdách Színházbn Lehet, hogy vlóbn nem drámtermő műveltség mgyr? A nép, z egyén csk átéli, elszenvedi mifelénk drámákt, de ábrázolni nem tudj? Csk eljjgtni egy hsonlíthttln lírábn, elmesélni kitűnő novellábn, kisregényekben? Nincs hozzá igzi világképe? A kérdést sokféleképpen fel lehet tenni, sok-féleképpen válszolni is lehet rá; z eredmény ugynz mrd. Történelmünk, de mi életünk is zsúfoltn drámi; igzi drám zonbn ebből forró - tlán túlságosn is forró -- életnygból lig születik. Szbó Mgd műve sem z, no-h keményebb kézzel megformálv lehet-ne, s bár ő mg is drámánk minősíti. H egyáltlán voln értelme műfjromboló korunkbn z ilyenfjt besorolás-nk : színmű" fiókj kínálkoznék Régimódi történet műfji otthonául. Félreértés ne essék, megjelölést nem értékbeli minősítésnek szántm. Rokonszenves, hogy kitűnő írónő egyszerűen csk drámánk nevezi művét. Hiszen nnyiféle kcifántos, tetszetős formulát tlálhtott voln sjátságos, újszerű műfjok" inflációjábn: édesbús fordultok ", társskép, közepén ősnyávl ", ismétlődő sorsok füzértánc"; esetleg vlmilyen hngultos főcím ltt drb mostni címe: régimódi történet". Szbó Mgd megmrdt z egyszerű drámánál: ebbe mnpság minden belefér, miben vlmiféle lssuló, gyorsuló, egy-egy felszikrázó ki-sülésben összecsomósodó s elsimuló cselekmény vn, mi rendezőnek, színésznek egyránt jó lehetőséget kínál rá, hogy megmutss, mit tud. A Régimódi történet kiválón lklms vázlt rr, hogy újr meg újr létrehozz tárgy, író, színhely, szerepek, cselekmény, rendező, színész és közönség boldog tlálkozását. Színdrb tehát. Kevés z igzi mgyr drám színházi életünkben. Annál több tehetséges színész, z ötletes rendező, szkmájábn járts és képzelőerővel is rendelkező díszlet- és jelmeztervező, meg mohó érdeklődésű színházb járó. Érthető tehát, hogy h egy-egy regény, elbeszélés, novellfüzér vgy kár csk mgányos novell komoly sikert rt, hmrosn megjelenik színpdinkon is. Kezdjük ugyn már kinőni mindenáron formbontó divtokt, de távol vgyunk még ttól, hogy vlmiféle új műfji rendet, szbályztot hozzunk létre. S h egyes szerzőink - - köztük nem megfontoltlnul Szbó Mgd is - visszhjolnk hgyományos színpdi vlóságábrázolás eszközeihez, új munkáikbn ott érezhetők z elmúlt vihrok nyomi. Ez nemcsk természetes, de jó is. Így őrizzük meg elevenen múltból zt, mi meghldv feltámszthtó. Ilyen meghldv-megőrző mű Régimódi történet címet viselő regény is. Sulyok Mári (Rickl Mári ) és Márkus László (Jblonczy Kálmán) Szbó Mgd Régimódi történetében (Mdách Színház) Sokrétű korrjzot d, de nem terebélyesedik műveltségtörténeti példtárrá, sokágú cselekményben fonj össze sokféle lkjánk sokféle sorsát nélkül, hogy áttekinthetetlenül burjánzóvá tenné regény sűrű vegetációját; jellemrjzokt d, de körvonlk kiszínezését rábízz z érdekeltté tett olvsór; beszélteti lkjit, de ezzel inkább csk eleveníti jeleneteit, s nem ereszti őket z nekdotázás bő levére. Az életképek, környezetrjz, z lkok régi ismerősök; nemcsk cslád történetek személyes tpsztltából, (hnem z irodlomból is; hng elevensége, z élmény hitele, társdlombírált - némi szelíd honvágy-

4 Horesnyi László (Mjtényi Bél), Schütz Il (Gizell) és Almási Év (Jblonczy Lenke) Szbó Mgd drámájábn (Iklády László felvételei) lkkl egymásb is fonódik. A férjek mindkét esetben elvesztegetik vgyont. Az első férj zonbn, kártyás-dzsentri Jblonczy fi keménykezű polgársszony gyereke; második, jószívű bohém kereskedőfi már nem kártyás, csk rossz kereskedő, s z pi boltot viszi csődbe. A dzsentri-llűröket játék folymán gzdg bnkárfi veszi át, ki ugyn párbjt vív szerelmes lányért, de pj prncsár cserben is hgyj. A második történet fitlsszony zonbn újr eljut mgát vállló s kötelessége elől meg nem futó önálló egyéniség rngjáig. Tehát rideg ngymm modern más lesz. Szbó Mgd ért z ilyen látszólg pró jelekben megnyiltkozó, mélyértelmű változások éreztetéséhez. Minth vlmi igen gondosn, ngy tárgyi tudássl és képzelőerővel szerkesztett zenemű két tételét hllgtnánk: ugynz egészen másképpen, ugynbbn közegben, de egészen más jelentéssel ismétlődik meg; z egész tele vn párhuzmos változtokkl, multságos, érdekes betétekkel, színűket váltv ismétlődő epizódokkl. Ezért nem válik unlmssá - bár nem mentes bizonyos egyhngúságtól - z zonos motívumok vissztérése. Szbó kitűnően ért jelenetformáláshoz, kifogyhttln megfeszülő és htásos csttnókkl lezárt vgy új érdeklődést keltő színpdi helyzetekben. Megvn ennek persze z veszélye, hogy drb szétesik. Ezt veszélyt z pró kpcsok hálój és z egész drbot egybetrtó szimmetrikus főszerkezet erősen csökkenti: mindkettő hozzáértéssel végigvitt lelemény. A két lptörténetet nemcsk z zonos helyszín, változtosságábn is egynemű hngult trtj össze, hnem két főlk is : Rickl Mári, debreceni kereskedő-ptrícius ivdék és lány, csúnyácsk, de kedves, boldogtln sértettségből és rgszkodó melegszívűségből gyúrt Gizell, ki végigvergődi pártábn mrdt házilány minden keservét, s végül megtlálj szerepét z unokhúgától elhódított, ngyszívű, rossz kereskedő mellett. A Mdách Színház némileg összevont két szép, fitl nőlkot is: kereskedő-ngysszony unokáját, Jblonczy Lenkét és unokmenyét, Gcsáry Emmát. Nemcsk záltl, hogy sorsuk lphelyzete hsonló, hnem főként záltl, hogy ugynzzl színésznővel lkítttj szerepeket. Ez rendkívül hálás, de ngyon nehéz feldt. Almási Év még nem tud egészen megbirkózni vele, bár z elmúlt években sokt fejlődött. Szép jelenséggyl enyhített - komolyság, diszkrét, de htározott távolságtrtás egyénivé, te-hát újjá, mguk módján elevenné vrázsolják z irodlmi ősképeket. Szbó Mgd igen tudtos, megtépázottságukbn is tisztelt műfjok belső vlóságát, nehézkedési erejét jól ismerő író. Ngy sikert rtott regényét tehát úgy lklmzt színpdr, hogy nnk lehetőleg minden mozzntából átmentsen leglább vlmit. A színpdon különösen htásos fordultokt felerősíti; cselekményt színpd egészen más közegében is elevenné teszi; zt, mit jobb szó híján regény világánk, légkörének, hngultánk nevezünk, színpdon is felidézi, vgy leglább lklmt, lehetőséget nyújt felidézésére. A színpdr állítás jól sikerült. Nem utolsósoron zért, mert Szbó Mgd rá merte bízni mgát színházi élet sodrásár: színészeknek kiváló szerepvázltokt írt, hogy legyen mit mguk életével megtölteniök, díszlet-és jelmeztervezőnek, hogy tetszetős és trtlms látványt idézhessenek fel, rendezőnek, hogy jó ritmust és összjátékot biztosíthss s közönségnek, hogy némi visszfájó vágykozássl, de ítélkezve is, némi iróniávl elmélázv, meg-megdöbbenve, fel-felnevetve, de végül is egy kellemes est derűjével nézhessen végig vlmilyen történetet, mely már elég messze vn tőle hhoz, hogy légkörét ne érezze túl csípősnek, s még elég közel, hogy lenge hibáivl és érdes erényeivel együtt szívébe zárj. Első látásr úgy fest, minth korrjzi elemek átültetésére csupán díszlet- és jelmeztervezőnek dn lehetőségeket z írónő. A rideg, megzvrodott életű környezet folytonos jelenlétét igen szellemesen érzékelteti Szinte Gábor színpdképe. A hátteret körben egy város látképe szegi be; ebbe bárki beleképzelheti mg Debrecenét. A színpd-teret nézőtérrel párhuzmosn mozgthtó drótrács válsztj ketté; ennek dekorálásávl, mozgtásávl, no meg néhány függöny segítségével gyorsn és könnyen jelezhetők színváltozások. Milkovszky Erzsébet érezhető gyönyörűséggel öltözteti színészeit z érett szecesszió jelmezeibe. A látványosság erejével htnk fitlok ünnepeit, multságit, játszdozásit felidéző, Ligeti Mári koreográfiájár ügyesen, kicsit né-h túlhngsúlyozottn mozgó tömegek. Szbó Mgd zonbn itt sem engedi át másoknk fő mondnivlót. Két, lényegében zonos lpképletre - nehéz helyzetéből sikerületlen házsságb menekülő és sszonyként boldogtlnná váló szerelmes lány történetére - épített drámát perget le színpdon; úgy, hogy két történet megváltozott színezetében kor - mgyr százdforduló - változásánk jellemző elemei is előtűnnek, de úgy mégis, hogy két történet igen erős szá

5 ből trtlmssá is lett. Tudj, mit csinál, kezében trtj képességeit. Tlán túlsá g osn is. Az lkváltozásnk, z átlényegülésnek z sokfélesége hiányzik belőle, mely két rokon sors lényegi eltérésének képét hitelesen élővé tudná tenni. A két szerepben ugynz színésznő cseréli jelmezeit, hjviseletét, hnghordozásit: igen ápoltn, össze-szedetten, jól megcsináltn, de megcsináltn. Elegáns szépsége zonbn elbűvöli nézőket. Schütz Il lkításábn nem szép jelenség, hnem rendkívül sokszínű egyéniség rgyogás, hitele ejt foglyul. Mer és tud kicsinyesen komisz, önfeledten oddó, keserűen önironikus és mgbiztos gyengédséggel htározott lenni. Botldozó sutságát elmélyíti egy-egy heves kitörés. Megvn benne pátosztln ngy trgik és humor fel-oldozó uráját hordozó ngy komik minden lehetősége. A drb tengelyfiguráj gyeplőt trtó rideg feleségből kemény ngy-mmává nőtt Rickl Mári; z elődás fő hordozó oszlop, e szerep megelevenítője Sulyok Mári. Személyiségének szinte eszköztelen htlmsságávl ő fogj igzán össze drb szövevényes-változó világát. Nemcsk hlványbb, de hozzá méltó prtnerek, csoportoztok jelenlétében is vele vn tele színpd. Kíméletlen szívósságábn is érző ember, mert inkább kötelességtudó, mint kegyet-len, inkább másokért, mint mg érdekében erős. Tele vn nyers büszkeséggel, előítélettel, számítássl, de erejét tpsztlt célozt, gondosságát ngyvonlúság ellensúlyozz, előrelátás és áldoztválllás teszi rokonszenvessé: vlmi bból nemes drágkő szilárdságból, mi hozzá hsonló cslád- és nemzet-fenntrtó okos mgyr ngysszonyokt olyn mgs piedesztálr állított irodlmunkbn is. Csthó Kálmán oly ngy sikerű Te csk pipálj, Ldányijánk derűs-humoros ngysszony lkját olyn sűrű, olyn nehéz, átütő színekkel ár-nylj komorbbr, melyeket Bernrd Alb lkjáról hozott mgávl, de vlmilyen vonzón szrksztikus humor felfelcsillnó fényeivel enyhíti is sötétségüket. A drb óriási szereplőgárdát vonultt fel; rendező: Lengyel György jó idő- és rányérzékkel - bár néh túlságosn is meglssuló-elidőző, máskor túl-hjszoltn felgyorsuló tempóbn, egyszer-egyszer ngyon is teátrálisn csoportosítv - mozgtj színészeit. Szbó Mgd dilógusformálásánk tudtosságár jellemző, hogy mellékszereplők szájáb mindig d egy-egy jellegzetes mondtot, mi megeleveníti őket. Persze, h szerep megfelelő színészre kd. Hdd emeljek itt ki sokságból csk néhány nevet: modorosságitól megszbdult Márkus Lászlót derűs-esett idősebb Jblonczy szerepében; dobogó mindenesként oly kivételes Kelemen Évát, szegény iskolnővérek főnöknőjének szófukr szerepét humoros-fölényes-okos-bájos művészetének többletével felrgyogttó Gombos Ktlint, pipiskedést torzképig felngyító Márton Andrást, vidéki táncmester szerepében. Bálint Andrást, ki z elő-dás egyetlen vlóbn trgikus mélységeket felvillntó jelenetét idézte színpdr, egy megviselt kisipros - koporsókészítő - szerepében, néhány mondttl is élő lkot formáló Fillár Istvánt, s plébánosként mindig megbízhtó Bsilides Zoltánt. A Régimódi történet világábn sokkl több z örvényes mélység, mint mennyi felszínre bukik. Sodrás főként felszínt teszi mozglmssá. Az elődás inkább kellemes, mint megrázó. De ilyen keserédes, jó esték nélkül nincs eleven színházi élet. Szbó Mgd: Régimódi történet (Mdách Színház) Rendezte: Lengyel György. Díszlet: Szin-te Gábor. jelmez: Milkovszky Erzsébet. Mszk: Bjki István. Koreográfi: Ligeti Mári. Zenéjét Liszt Ferenc, Chopin műveiből és korbeli dllmokból összeállított: Plásti Pál. Szereplők: Sulyok Mári, Álmási Év, Márkus László, Schütz Il, Menszátor Mgdoln, Székhelyi József, Kelemen Év, Lonty Mrgit, Rákosi Mári, Kádár Flór, Sfrnek Károly, Zsolny András f. h., Szoboszly Év f. h., Pobozsényi Ágnes f. h., Hűvösvölgyi Ildikó, (lombos Ktlin, Hegedűs Erzsi, Szly Edit, Márton András, Horesnyi László, Bálint András, Gáti Oszkár, Lelkes Ágnes, Jutkovics Krisztin f. h., Vrg Irén, Vdni Év, Medgyessy Pál f. h., Böröndi Tmás f. h., Vándor József, Fillár István, Bsilides Zoltán, By Gyul, továbbá Frnkovics Péter, Szbó Ferenc, Dienes Kálmán, Simándi Péter, vlmint Füsti Molnár Év, Horineczky Erik, Kincses Károly, Lmnd László, Molnár Zsuzs, Molnár Mózes, Orth Mihály, Seress Gbi, Szirtes Ágnes, Újhelyi Olg, Várkonyi Szilvi főiskoli hllgtók és Medvei Ági, Szokol Péter, Tóth István. FÖLDES ANNA A hrmdik Vendégség Az utókor minden írói életművet megrostál, és, mg etiki-esztétiki szükségletei szerint rngsorol. De ugynezt végzi folymtosn és kegyetlenül kortársi kritik, sőt - drámíró esetében színház is. Páskándi Géz könnyű kézzel, leleménnyel, meghökkentő termékenységgel létrehozott színpdi lkotásink sor közelmúltbn szinte provokált is ezt differenciálást. A mércét ugynis első hzi bemuttój lklmából olyn mgsr állított szerző, hogy árnyékábn egyszerűen nem jutott hely később Szeretők hullámhosszon című bulvárkomédiánk vgy z izglms színpdi lehetőségeket félig kiknázó, jellemeket és gondoltokt éppen hogy összefércelő A kocsi rbjink. Csk A rejtekhely bemuttáskor éreztük z írói látásnk zt megborzongtó, eszméltető vrázsát, történelem jelen idejű tnulságink belülről vló átélését, mire Páskándi Géz első premierjén felfigyeltünk. Ezért kopott cslódások évdán és várkozás árm-szüneteiben lssnként Vendégség epiteton ornnsává z elmrsztló mgsztlás, hogy Páskándi máig legjobb drbj " ben békéscsbi bemuttót gyorsn követte Pesti Színház Várkonyi Zoltán rendezte, ngy visszhngot ébresztő elődás, de ezzel évekre végetért kitűnő drám színpdi pályfutás. Nem olyn régen Páskándi még rezignált keserűséggel említette egy interjúbn, hogy pesti bemuttó ót senki sem érdeklődött Vendégség iránt. A véletlen, mely nnyi jó kezdeményezésnek útját szegte, ezúttl szerző - és néző kezére játszott: egy műsor-rendi változás rr ösztönözte Berényi Gábort, hogy újrolvss és újrgondolj Páskándi drámáját, és dcolv mindenáron ősbemuttór " törekvő presztízsszemlélettel, ht évvel z első bemuttó után Győrött színpdr állíts vendégként Vendégséget. Nem XVI. százd humnist hittudósánk, Dávid Ferencnek történetét, gondoltink színpdi emlékművét, hnem elárulttásánk történelmi korszkon túlsugárzó, ktuális trgédiáját.

6 A Vendégséggel kpcsoltbn tlán még szokottnál is zökkenőmentesebben működött z emlékezet korrekciój. A kritik nnyiszor foglmzt meg zót már idézett igzságot, mely szerint Vendégség Páskándi főműve, hogy ezzel utólg nemcsk knonizált drám rngját, de mintegy közös nevezőre is hozt bemuttót értékelő különböző véleményeket. Evidenciánk tűntette fel zt, mi nnk idején korántsem tűnt nnk. Mert vlójábn, meglepetés ihlette lelkes fogdttás - mely egy-szerre szólt mgyr színpdr érkezett erdélyi írónk, Páskándi vitthttln tehetségének és mgánk műnek - nem volt nnyir egyértelmű, mint hogy utólg megszépítő messzeségből és műsorfüzetből kirjzolódik. Igz, hogy Mgyr Nemzetben Antl Gábor már békéscsbi bemuttó lklmából megfoglmzt, hogy Vendégség z elmúlt esztendők tlán legkiválóbb mgyr nyelvű színpdi lkotás", de már Népszbdságbn Kolti Tmás elismeréssel, ám erős fenntrtásokkl fogdt drámát. A beszállásolt besúgó és besúgóját eltrtó áldozt helyzete kétségkívül drámi. Páskándi zonbn ott véti el modellt, hogy Socino eleve besúgó, Dávid Ferenc pedig eleve áldozt. Összecspásuk formális: drb kezdetén már minden el vn döntve. Drám helyett így hitvitát kpunk: z árulás és besúgás lélektnáról, zárt eszmerendszerek megszilárdításánk és megújításink ellentmondásiról stb. Mindez kétségkívül izglms, de megmrd tézisek szintjén. " (1972. jnuár 5.) Léty Ver elemzi legmélyebben drám konfliktusrendszerét és morális igzságát A jó áruló című kritikájábn - mostni fel-újításon látott koncepció is ezzel vn látszólgos összhngbn -, z önbecspás, kétségbeesett önigzolás vgy erkölcsi megsemmisülés drámáját, jó áruló ellehetetlenülését " állítj közép-pontb. A továbbikbn Páskándi szemére veti, hogy z áthllások néh túlságosn is hngosk ". (Élet és Irod-lom, jnuár 15.) Ht esztendő vlószínűleg kevés hlhttlnság igzolásához, de elég hhoz, hogy egy áthllásokr lpozott színpdi hitvit elvuljon. Ezzel szemben Vendégség nem vult el. Ellenkezőleg, művel vló hrmdik tlálkozás legpregnánsbbn zt igzolt, mit Pályi András nnk idején két felfogásbn megismert figurák és szerepek eltérő értelmezéséből vezetett le, hogy tudniillik Páskándi drámáj, ez jól megszerkesztett, pontos drmturgiájú drám " legtöbbet záltl jelenti - jelentheti - színjátszásunk számár, hogy szó legjobb értelmében vett librettó", melynek első budpesti elődás csk Ngy Sándor Tmás (Socino) és Mester János (Dávid Ferenc) Páskándi Géz Vendégségében (győri Kisfludy Színház) propozíció". Propozíció, mely egyben felveti differenciáltbb, sokoldlúbb, és drám konfliktusánk, dilógusink kibontás érdekében fokozott mértékben utonóm színjátszás szükségességét. (Színház, 1972/4.) Berényi Gábor propozíciójánk ", z új Vendégségnek egy hónppl bemuttó után vártnál jóvl kisebb sjtóvisszhngj. Említésre és tán vitár is méltó, hogy Mészáros Tmás, ki egyébként Mgyr Hírlp újévi számábn érdeme szerint fogllkozik rendezői koncepcióvl és z elődássl, z elismerő mondtok után szoktln szeméremmel emlékezik meg Páskándi-drámák közt különleges helyet elfoglló drbról: A Vendégség zonbn ngy lkotás, s csk z ildomos időbeli távolság hiány gátol ennél egyértelműbb jelző hsználtábn. " Megfoglmzását legfeljebb zért nem vittnám, mert nem hiszem, hogy Mészáros egészen komolyn gondolt voln,ngy " jelzőt körülfonó understtementet ". Hiszen fellengzősebb, ünnepélyesebb jelzőt még tlálhtnánk Vendégségre, egyértelműbbet zonbn ligh. És ezt jelzőt bemuttó ót eltelt évek leglább nnyir látámsztották, mint drám különböző spektusit előtérbe állító elődások. A színlp ( ktonákon kívül) ht szereplőt tüntet fel, ennyi kell Páskándink történet elbeszéléséhez, de mg drám három figur küzdelmére épül. Nem sokkl budpesti bemuttó után Páskándi egyetlen Mgyrországon kkor hozzáférhető kötetének ( A z eb olykor emeli lábát, Kriterion, 1970.) ismeretében egy interjúbn feltettem neki kérdést, vjon miért fordult költő, z bszurd vgy tktikusn bszurdoidnk nevezett jelenetek írój történelemhez, és miért éppen XVI. százdhoz? A mgyr irodlomból szinte legkedvesebb fejezetem reformáció irodlm - válszolt kkor Páskándi Géz szinte diákkorom ót fogllkoztt. S hogy miért éppen Dávid Ferencet válsztottm hősnek? Azért, mert z ő életében láttm legizglmsbbn megjelenni z eszményhez vló rgszkodás és z újítás dilektikus küzdelmét." Akkor tudomásul vettem és elfogdtm ezt mgyráztot. Azót úgy érzem, már z én kérdésemben benne rejlett gondoltinkt mellékösvényre terelő felelet lehetősége. Páskándi témválsztásához kulcsot vlójábn nem ez, és nem is drám néhány soros kommentárj, hnem Illyés

7 Gyul A reformáció genfi emlékműve előtt című verse kínálj. H drámíró csk válllt feldtot végzi el, és szerény eszközeivel " zseniális hitvlló Dávid Ferencnek állít emléket, könnyen beteljesül művén költő átk: Törlődjetek be kőbe és iőbe! " De lllyés verse Dávid Ferenc tnítóit és társit idézve rról vgy rról is szól, hogy Dávid Ferenc nevét nem főműve, Rövid mgyrázt, miképpen z Antikrisztus z igz Istenről vló tudományt meghmisított őrizte meg, hnem küzdelem, melyet gondolt szbdságáért vívott. Dávíd Ferenc is zok közül vló volt, ki nem eszméivel, hnem mgtrtásávl lett péld. És egy hosszú, hrcos emberi élet mgtrtásoknk egész skáláját kínálj témánk. Páskándit Dávid Ferencben tlán nem is küzdő, hnem kényelmetlen ember" izgtt. A z z embertípus, melyről hős, Dávid Ferenc így nyiltkozik: Azok kényelmetlen emberek, kiktől nem zt válszt kpják, mit ők szeretnének, zok kényelmetlen emberek, kik nem dnk nyuglmt lelkiismeretnek, kik mindig kérdeznek, még kkor is, midőn mindenki minden válszt mindenre megdott már. Ezek sose ölnek, ezeket mindig megölik." Páskándi drámájábn megidézett történelem lényege, z ntitrinitáriusok rcionális vlláskritikáj és tolernci érvényesítésére irányuló törekvése, éppen csk háttérben rjzolódik ki. A Szentháromság-tgdók felekezetének megoszlás, z új fejedelem, Báthori Kristóf konzervtív stbilizációs politikáj olyn történelmi relitások, melyeket drám nem kérdőjelez meg. Páskándink z erdélyi történelemhez vló viszony ebben drbbn lényegében ugynz, mint mitológii témákt újrteremtő kortársink mítoszhoz. Az történelmi tény, hogy Dávid Ferenc sorsát egy fejedelem és Blndrt György megbízásából otthonáb telepített besúgó, Socinus Fustus pecsételte meg, csk elindított z író fntáziáját. Azután, történelmi vlóság esetlegességeit elhgyv, megszerkesztette szituáció, börtönné lett otthon színpdi modelljét. Mjd gondoltbn végigélte, hogyn fogdhtt püspök nál egy nemzedékkel fitlbb, vele sokáig egy hiten levő vendéget, kiről kezdettől tudt, hogy milyen célok vezetik. Dávid Ferenc jelleméből, meggyőződésének erejéből következett, hogy ezt meglázó helyzetet is küldetése újbb állomás-ként foghtt fel: először. érvekkel, Joó Ktlin (Mári) és Ngy Sándor Tmás (Socino) Vendégségben (Domonkos Sándor felvételei) mg vllott igzávl kívánt meggyőzni vendégét. Eszmei vitár zonbn két férfi kívülről determinált kpcsolt csk korlátozott lehetőséget d. Socinus Fustus, drbbeli Socino válllt fel-dt: mind szorosbbr fonni hálót Dávid Ferenc még mindig impozáns lkj köré. Az áldozt cselekvési köre nyilvánvlón behtárolt; Dávid Ferencnek elvben módj vn vádlottból vádlóvá válni", és méltósággl fogdni hitéért rámért hlált, de htlom mechnizmusánk működését nem tudj feltrtózttni. A tényeknek ez pszichológii eszközökkel is feldúsított rekonstrukciój vlójábn csk z emlékmű nyersnyg lehet. Dávid Ferenc ígzi drámáj ott kezdődne, hol szembenéz hirdetett tnok kudrcávl, vlláskritikár válllkozók táboránk trgikus megoszlásávl, mg felelősségével. És ott folyttódn, hol belép drámáb egy hrmdik, költött személy: Mári, cseléd-lány, kit püspök - tudván-tudv - z árulóvl együtt hsznált testi vágyi kielégítésére. Páskándi zonbn nem ezt drámát, különösen nem z először vázolt konfliktust írt meg. Pontosbbn: nem ezt Németh László-i drámtípusb sorolhtó, lllyés drmturgiájávl is megközelíthető történelmi drámát írt meg. Dávid Ferenc szeméhes döntést követelő drámáj szinte csk Vendégség hrmdik felvonásábn izzik fel, mikor hős végzete már beteljesült, de még egyszer, utoljár megnyílik előtte menekülés - szökés - útj; ő zonbn úgy dönt, hogy lelkiismerete, jelleme és múltj szerint döntenie kell. Válllj feltrtóztthttln végzetet. Páskándi korunk ihlette, korunkt intő drámájánk igzi hőse Socino. A kiválón képzett, hitvitákbn megedzett, külföldet járt unitárius teológus, kit körülményei kergettek Blndrt doktor és ktolikus fejedelem szolgáltáb. Socino nem zsoldosnk, nem besúgónk született. Megbíztás válllásához is szüksége vn - felismert kényszerhelyzet prncsán túl - vlmiféle etiki önigzolásr. Hogy z ügy érdekében, belső meggyőződésből, hitből teszi, mit tesz: H ez megvn, kár ölhetek is. " Dávid Ferenc elárulttás Socino önálttásánk kudrc révén válik drámává. Kettőjük vitájábn teológii tételek és érvek eleve háttérbe szorulnk, már csk zért ig, mert Socino mg besúgói tisztétől irtózv, először még menekül vendéglátójánk gondoltitól. Nem ttól fél, hogy vllási meggyőződésében megingthtj Dávid Ferenc, hnem ttól, hogy püspök eretneknek bélyegzett nézeteivel és érveivel dtokt szolgáltt önmg ellen, s ezzel rákényszeríti őt, z árulózlk szegődött teológust válllt kötelezettségének teljesítésére. A továbbikbn' nem Szentháromság tn és tgdás, hnem kettejük kpcsolt kerül drámi küzdelem középpontjáb: Dávid Ferenc vllási tételekről szeretné meggyőzni Socinót, Socino viszont árulásánk etikájáról püspököt. Egyszerre győzködné önmgát és kiszemelt áldoztát is. Előbb csk feszeng, zután már támd és védekezik, felkészültségével és tárgyilgosságávl tkródzik, de legfőképpen zzl, hogy z ő, tényekre lpozott jelentései még mindig hívebben szolgálják Dávid Ferenc érdekét, mint vegettív lét lsó szintjéről besúgóvá felkpszkodott cselédlány, Mári gyűlölet sugllt irományi.

8 Páskándi drámájábn eleve lemond cselekmény kimenetelének feszültségforrásáról, de nem éri be z áruló leleplezésének sémájávl sem. III. Richárdról zonnl tudjuk, elhtározt, hogy gzember lesz. Socino sem rejti drmturgii eszközökkel mg megbíztását. De gzember voltánk beismerésétől ngyon is távol vn. Az egymást követő összecspások kezdettől Socino mentségeit sorolják, zt dokumentálják. Feltárják z áruló kiszolgálttottságát, hogy hogyn szorongtj őt Blndrt György, hogyn ellenőrzi, sürgeti jelentéseit Mári. Socino szíve szerint szolgálni szeretné Dávid Ferencet, szubjektíve őszintén kpszkodik mestere kicsikrt szeretetébe, és nnk vigsztlásul elejtett szvivl próbálj összergsztni cserepekre hulló önbecsülését. Könyörgése Könnyítsd meg z én nehéz árulásomt" - mégsem válik megindítóvá, mert drám igzság egyértelmű: nehéz árulás semmivel sem megbocsáthtóbb, mint z, melynek végrehjtását nem kísérik erkölcsi megfontolások. Dávid Ferenc, ki szorultságábn leglább megválszthtt mg árulóját, hlál árnyékábn végül is legyőzi Socinót. Legyőzi, mert bebizonyított számár, hogy z árulás minden szituációbn végleges és menthetetlen erkölcsi bukást is jelent. A kényszerhelyzet, cselekvést megideologizáló illúzió, kisebb rossz elve mindig csk z önálttást könnyíti meg, morális csőd be-vllását késlelteti, de bűn súlyát nem veheti le z áruló válláról. A személyes erkölcsi felelősség problémájánk ktuális társdlmi érvényéhez nem kell kommentár. A fsizmus korszkát követő erkölcsi felelősségre vonásr tipikus kibúvó prncsr tettem" igéje volt. Minél bonyolultbbk egy korszk politiki és erkölcsi konfliktusi, nnál összetettebbek z egyéni cselekvést motiváló objektív és szubjektív körülmények, nnál kézenfekvőbb, hogy gyenge ember z objektív körülményekre és szubjektív szándékokr vló hivtkozássl próbáljon kibújni sját döntésének következményei lól. Nem lehet véletlen, hogy kor-társ NDK irodlom egyik legérdekesebb lkj, Heiner Müller is ezt Socino-problémát, jó áruló konfliktusát állítj reflektorfénybe mg modern Philoktétészdptációjábn. Az ő Neoptolemosz is zzl megkötéssel szegődik Odüsszeusz mnipulációink szolgáltáb, hogy csk meggyőződése szerint kíván cselekedni, hogy nem válllkozik cselre, hzugságr. De ttól kezdve, hogy hllgt Odüsszeusz szvár, és válllj, hogy tróji háború didl érdekében, Herklész nyilánk megszerzésére tőrbe cslj sebzett veteránt, szövetségre lép hzugsággl. Ezáltl nemcsk z áldozt, de tőrvető útj is megpecsételte-tett, s végül is - szophoklészi modelltől eltérően - Philoktétész gyilkosává válik. Neoptolemosz kezében krd, Socinóébn lúdtoll, de Socino felelőssége és bűne semmivel sem kisebb. A különbség ebben vontkozásbn legfeljebb nnyi, hogy Socino mg árulásávl leglább zt lehetővé teszi, hogy Dávid Ferenc mg válssz meg tornyát" - hóhérát. Mindez győri Kisfludy Színházbn látott új értelmezés révén vált ennyire egyértelművé. Amikor vendég rendező Berényi Gábor megtisztított szöveget néhány historikus kitérőtől, de helyreállított drám Budpesten némileg megrövidített, szikár szövegét. Az így létrejött drmturgii eltolódás fokozott hngsúlyt d drám egyetemesebb, z ábrázolt kortól lényegében független eszmei mondnivlójánk, és tlán szorosbbr is fűzi egymássl főszereplők körét. Berényi Gábor legelőször drám szereposztásávl hökkent meg. Az tény, hogy Socino szerepét ( Pesti Színházbn Drvs Iván játszott) egy mjdnem pálykezdő fitl színészre bízz, ki megjelenésében lig különbözik nézőtéren ülő huszonévesektől egycspásr megváltozttj drámán belüli erőviszonyokt, és áthngolj küzdelem jellegét is. Nem tudom, hogy szereposztás reális győri lehetőségeit felmérve válsztott-e Berényi Gábor Socinónk ngyon szuggesztív, szép orgánumú Ngy Sándor Tmást, s így, két hősnek színpdon kilkuló kpcsoltrendszeréből jutott-e z elődás új drmturgii szerkezetéhez; vgy eleve mester és tnítvány viszonyábn gondolkodott, s ehhez z újrolvsott drbhoz kereste meg megfelelő színészeket. Nem hiszem, hogy két lehetséges eljárás között értékkülönbség lenne. Mert igz, hogy rendezői színház drbértelmezéssel kezdődik, de tény, hogy színészben vló gondolkodássl folyttódik. (Emlékszem, hogy meghökkentett, mikor Brook Szentivánéjielődás után megtudtm, hogy gólylábon mozgó figur ötletét társult egyik tgjánk ez nem mindennpi készsége sugllt, és szereplőváltozás esetén Brook, drámán és szerepen belül mrdv, zonnl módosítj figurávl szemben támsztott játékkövetelményeket.) Ngy Sándor Tmás nem ölt történelmi mszkot, nem is próbálj mgát sokt tpsztlt, kiábrándult teológussá tenni: megmrd tipikusn mi fitl értelmiséginek, ki éppen csk z első lázdáson jutott túl, és társdlmi beilleszkedés ngy próbtételébe bukik bele. Megvllom, én nem fedeztem fel szemüveges, hosszú hjú Ngy Sándor Tmás és Hmu és gyémánt főszerepét játszó Cybulski hsonltosságát, de Mészáros Tmás mgyr hírlpbeli ötlete ngyon is pontosn szituálj figurát. Ennek mg ifjúkori bűnét, lázongását jóvátenni kész, krrierre predesztinált ifjúnk vergődése, körültekintő önigzolás keservesen őszinte, s ezért sem érződik eleve eldöntöttnek drám. Socino minden jószándékú gesztus, z ljssággl szemben táplált gynkvás, morális fenntrtás e konfliktus kegyetlen relitásár figyelmeztet, és rr, hogy Socino erkölcsi bukásávl jobb sorsr érdemes szellemi értékek mennek veszendőbe. Ngy Sándor Tmás olyn tisztán és nnyir belülről éli át figurát, hogy nem Socinót, hnem socinók útját gyűlölteti meg. Dávid Ferenc lkját z új koncepció bizonyos értelemben háttérbe tolj, és Mester János fegyelmezetten láveti mgát drám igzságánk. Méltóságteljesen és stílusosn ábrázolj püspököt; z egyetlen, mit lkításából hiányolunk, z Páskándi szövegből is kihll-htó szellemi sugárzás. Mester Dávid Ference inkább megingthttlnul tisztességes öregember benyomását kelti, mint szellemi fölényben lévő, még mindig példdó intellektusét. Az elődás hrmdik pillére - Joó Ktlin. Máriáj több árnylttl nyersebb, durvább, tehát tszítóbb is, mint Pesti Színházbn látott Szegedi Erikáé. Ezt tényt lehet vittni, lehet dicsérni is. De mindenképpen elismerést érdemel z pontosn bemért, megszerkesztett, pszichológiilg hitelesített út, mit ez különös ösztönlény bejár győri elődásbn. Joó Ktlin fiziki létezésre redukált kciókkl indítj figurát, kitöréseiben kizárólg kiszolgálttott test szv nyilvánul meg. A két férfi fölött megszerzett sszonyi htlom és Blndrtától kpott börtönőri meg-bíztás zután úgy váltj meg Máriát, hogy eszmélése mg kárhozt: z

9 emberré soh nem nőtt sszonyi álltból tudt kontrollj nélkül tomboló gyűlölet szinte démoni vonásokt hoz fel-színre. A Vendégség első megközelítésben kizárólg gondolti drám. Az elődás sikerének kulcs megfelelő értelmezés, z író szemléletének és ítéletének kompromisszummentes válllás. A Berényi Gábor rendezte győri elődásnk is ez legszembetűnőbb erőssége. De méltánytlnság lenne, h nem szólnánk színpdi produkció mjdnem töretlenül szöveghű stílusáról, rról, hogy Berényi drb kínált kereteken belül hibátlnul érvényesíti mg kipróbált kisrelizmusát z elődásbn, és ugynkkor felül is tud ezen emelkedni. Ezt bizonyítj, többi között, három összezárt hős étkezésének prólékosn relist, ném rítus, hol hétköznpi cselek-vések hitelessége összeötvöződik mozdultok jelképességével, s kép ezáltl feltöltődik drám feszültségével is. A bkncshúzás prózi kciój is szertrtássá szublimálódik színpdon, mikor mester és z áruló tnítvány visszájár fordult emberi kpcsoltánk jelzésére, kifejezésére hivtott. Tlán csk z utolsó jelenetben, Dávid Ferenc lefogtásánk beteljesült végzetét látv éreztük, hogy rendező figyelmét látvány zökkenőmentes megszervezése elvont drámától. Vt Emil díszlete szerkezetében is, jellegében is pontosn olyn, milyennek mű megköveteli. Egyszerű szépsége nemes nyg, nyers f esztétikumából és puritán látvány meg-komponált összhngjából következik. A hrmdik Vendégség perdöntő bizonyíték drám érvényének, megújulásr lklms erejének. De győri elő-dás eredményeit elismerve is hiszem, hogy még mindig mrdtk műben kiknáztln színpdi trtlékok. Berényi például liglig élt drámábn rejlő groteszk htás lehetőségekkel, melyek pedig egy későbbi bemuttó stílusánk komplementer színeit jelenthetik, s még szorosbbr fűzhetik színpdi és színpdon túli vlóság időtlen kpcsoltát. Dávid Ferenc emlékműve után Győrben most töretlenül átélhettük Socino trgédiáját. Meglehet, hogy következő felújítás megteremti mjd zt színpdi szintézist is, melyre Páskándi szövege ugyncsk lehetőséget d. Hiszen mű jelenből jövőbe ívelő színpdi története, teljes bizonyossággl meg-jövendölhető utóélete még csk most kezdődik. rendezte. Rögtön z első kérdés: miért ezt drbot muttt be színház? Tegyük fel, hogy ezzel kosztümös történelmi A rendező felelőssége drámávl kívánt eleget tenni műsorpolitiki, közönségnevelő célkitűzéseinek. Ez elvileg helyeselhető, nnál is inkább, mivel drb jól játszhtó, ugynkkor ktulitásokkl bíró mű. Bár z ngol A rendező feldtáról, kiemelkedő sze- történelemnek ez z epizódj, két kirepéről, fontosságáról többnyire csk rálynő közötti viszály, kissé távol áll kkor esik szó, mikor htásos rendezői mgyr átlgnéző érdeklődésétől. Az nkoncepció sikerre visz egy-egy gyengébb gol nézők legtöbbjének nemzeti történel lpnygot" - vgy ugyncsk mrkáns mük ismeretében leglább z nem jelent rendezői koncepció Csehov- vgy külön problémát, hogy eligzodjnk Shkespere-drámát buktt meg. Most ngyszámú szereplő között, nálunk vihárom színházi fiskó, három gyengén szont ez sokkl nehezebben megy. Küsikerült elődás kpcsán szeretnénk szól- lönösen Bolt drbjábn, sűrítő dráni rendezői felelősségről, elgondolkozv mkonstrukciójábn, hol történelmi z elmulsztott lehetőségeken. események éppen csk felvillnnk, és nézőre vár, hogy z epizódok, szereplők Éljen királynő! kvlkádjábn rendet tegyen. H történelmi játék történetiségével Kezdjük József Attil Színház produkciójávl. Robert Bolt: Éljen királynő! cí- imigyen némileg bj vn, kkor nyilván drb játékosság vgy mához szóló mű történelmi játékát Benedek Árpád NÁNAY ISTVÁN Bánffy György (Willim Cecil) és Szemes Mri (I. Erzsébet) Robert Bolt: Éljen királynő! című történelmi játékábn (József Attil Színház)

10 üzenete kelthette fel z lkotók érdeklődését. Az kettősség, mi régi idők és mi korunk eseményei közötti nlógiákból dódht. A drb brvúros technikávl megszerkesztett mű, mi éppen szerkezetében hordj z áthllás lehetőségét, nem konkrét szvkbn, szituációkbn. Márpedig József Attil Színház elődás éppen drb szerkezetének pontos interpretálásávl mrd dós, tehát elvetette már hngolás lklmát. Mrd még bemuttó indokként brvúros színészi lkítások lehetősége - s ez elsősorbn két színésznő esetében vlóbn lehetőség -, zonbn több mint két tuctnyi szereplőt mozgtó drbbn csk kkor vlósulhtn meg, h rendező mind huszonnégy szereplőt drám lényegéből dódó hierrchikus rendbe tudná állítni, h megteremtené mű megkívánt ironizáló játékstílust, egyszóvl, h drbot helyesen értelmezve állítná színpdr. Ennek zonbn csk nyomivl tlálkozhtunk József Attil Színház színpdán. Robert Bolt két évtized eseményeit sűríti össze. Mári, ktolikus skót királynő és Erzsébet, z nglikán Angli királynője hrcol egymás ellen és egy egységes ngol birodlomért. A két királynő soh nem tlálkozott egymássl, drám úgy fejlődik ki köztük, hogy effektív összeütközésük nincs. A nyilvánvló történelmi ellentétet átszínezi mindkét királynőnél mgánélet és közélet konfliktus. Leegyszerűsítve képletet: Mári királynői mivoltát lárendeli nőiségének, Erzsébet pedig női, mgánemberi érzéseit elfojtj közérdekre hivtkozv, vgy romntikusbbn: h z állm érdekei mitt z nem lehet férje, kit szeret, kkor senki sem lesz. A két nő viszonyát Mári szvi jelzik legpontosbbn: többet élt z, ki átöleli hlált, mint ki hetven éven át kitér z élet elől". Erzsébet z erősebb, s bár csodálj, irigyli hogy Mári hbzsolj z élet örömeit, hogy lovkkl bánik, hogy nyüzsögnek körülötte férfik koholt vádk lpján kivégezteti. A szerző és néző szimpátiáj Máriáé, de Erzsébet emberi drámáj érdekesebb és őt igzolt történelem. Ezt bonyolult, szövevényes drámát Bolt szimmetrikus szerkesztésű, filmes áttűnéstechnikár építő jelenetezésű drbbn eleveníti meg. Nem véletlenül oly hngsúlyosk szerző utsítási, mik szereplők kiemelésére, jelenetek gyors váltásár szolgáló világítás fontosságáról szólnk. Hiszen z egyetlen elvont térben játszódó drb cselekmé- nye két párhuzmos szálon fut és ezen belül jelenetek egymásr rímelnek. A drb lényege, kétféle, mégis ugynzon mechnizmus bemuttás csk kkor érvényesül, h jelenetek nem különállók, hnem egymásb mosódnk htárok, földrjzik, z időbeliek és színpdik egyránt. Ezt szolgálj tükörjelenetezés, mikor zonos szituációk ismétlődnek Máriánál és Erzsébet-nél, vlmint gyors váltások. Természetesen nem szentírás szerző világítási előírás, lényeg kiemelése történhet más módon is egy szovjet elődásbn például egyzon színésznő játszott két királynőt, ezzel jelezve két mechnizmus belső zonosságát -, de romntikus és érzelmes történelmi tblóvá degrdálódik drb, h figyelmen kívül hgyják mű szerkezetéből dódó színi követelményeket. A József Attil Színházbn Fehér Miklós lépcsőzetes tere semleges, színváltások jelzésére zászlócsere szolgál. Kemenes Fnny jelmezei pedig pompáztosk. Így díszlet és jelmezek együttese olyn ellentétet, ugynkkor egységet lkot, mi jól meglpozhtná lényegre törő elődást. A rendező felfogás zonbn drb ellen dolgozik. A jeleneteket, hogy z egy hgyományos történelmi színmű elődásához illik, világos színpdon, méltóságteljes ki- és bevonulásokkl szggtj szét. Emitt z elődás tempój rendkívül lssú, ritmus döcögő, hiszen néhány perces jelenettől ngyobb egységekig terjedők z epizódok, ennek megfelelően jelenetváltások esetenként ránytlnul ngy időt vesznek igénybe, s néh fontosbbk lesznek, mint mguk villnásnyi jelenetek. Ugynkkor nem él rendező tükörjelenetezés előnyeivel. Péld rá két pp beállítás. John Knox, presbiter egyházfő - Bolt leírás szerint - példbeszédek, gyilkos gúny, mgánkívüli dühkitörések regiszterein játszv ostorozz Máriát. Durhm lordpüspöke rvszkodó, kerülőutkon is célhoz érő, de példbeszédeket és direktebb ráhtásokt sem megvető egyházfő. Ngyon sok kettejük mg-trtás közötti rokonság, mindenek-előtt közös bennük gúny. Hrkányi Endre mint lordpüspök megszóllttt gúnyos, szrksztikus hngot, ám John Knox lkjábn sem Dégi István, sem tőle szerepet átvevő Fülöp Zsigmond nem érzett rá figur sokszínűségére. Egyetlen hngjuk vn, megszállott üvöltésé. S mivel szereplő- változás történt, nyilvánvló: figur megformálásánál rendezői félreértésről vn elsősorbn szó. A drb különben tele vn olyn gúnyos, már-már groteszk elemmel, mi történelmi drbot sok helyütt idéző-jelbe teszi. Péld rá z jelenet, mikor Lord Morton, Skóci kormányzój, Máriánk és Erzsébetnek egyként ellensége, mert pillntnyi érdeke úgy kívánj, Erzsébetnek beszámol Mári vár-fogságb vettetéséről. Azonbn küldönc érkezik egy levéllel, melyből értesülnek Mári szökéséről, sőt rról is, hogy ngol földön tlált menedéket. S ekkor elkezdődik vlmi sztócskodás: nekem nem kell, vigyed te, nekem sem kell, csinálj vele, mit krsz. Ahogy lbdáznk egy emberrel, félelmetes, ugyn-kkor kegyetlenül groteszk megírv. A színpdon szánlms jelenet válik ebből, mindenekelőtt Lord Mortont megelevenítő Soós Ljos kiábrándítón hiteltelen játék mitt. De mert z elő-dás egészére jellemző groteszk humor figyelmen kívül hgyás, természetesen nemcsk színész luds ebben, hnem rendező is. A drb lphngját leginkább Bánffy György és Szemes Mri tlált el. Bánffy Willim Cecilt, Erzsébet tnácsosát játssz. Bánffy egyszerre hű lttvló és sját boldogulását építgető ember, megmozdulásibn nemcsk mindenes diplomt rvszkodását, de mnipulációink leleplezését is dj. Ettől kettősségtől Cecil mester történelmi lk és egy áltlános érvényű mgtrtás megtestesítője egyszerre. Bánffy György játékstílus drbból következik, és jól muttj, miképpen lehetett voln z elődást mivá, élővé tenni. Erzsébet királynő szerepében Szemes Mri is megpróbálkozik ezzel játékmóddl. Nál zonbn z érzelmes sszony és kemény királynő különválik. Különösen z első részben élesek váltási, így ezek nem nnyir groteszk hngvételt erősítik, sokkl inkább egy hgyományosbb vígjátéki stílusból eredeztethetők. Ennek szerepépítkezésnek z áldozt drb befejezése: túl könnyedre hngolódott egyetlen félreértett gesztus, hngsúly mitt. Miután Máriát lefejezték, Lord Cecil Spnyol Ármád mjdni legyőzését előrevetítve Angli világtörténelmi jelentőségéről szól. Cecil:... Hogyn történhetett? - kérdezik szerte világbn. És ágyúink dják

11 meg válszt: Erzsébet műve volt. Ez cseng mjd egész Európ fülében évszázdok múltán is. ( K o n g ó csendben keményen, tompán kopog Erzs é bet h ngj) Erzsébet: Meglehet, Cecil mester, könnyen meglehet. (Mjdnem vicsorogv) Hát ztán? Az elődásbn nem volt kongó csend, Erzsébet ebben verzióbn nem sűrítette egyetlen mondtb, egyetlen hát ztán " b felemásul sikerült életének minden keserűségét, szkepszisét. Szemes Mri vállát megvonv, könnyedén lép túl mindenen. Ám ez gesztus és hngsúly z egész elődássl hrmonizált, bból következett! Végezetül két próság " : József Attil Színház jelenlegi színészgrnitúrájából képtelen kiosztni húsz férfiszerepet, ezért eleve kudrcr ítélt válllkozás. A rendező gykrn lehetetlen helyzetbe hozz színészeit. Hogy megint egy példát említsek: táncjelenetben koreográfiánk ligh nevezhető primitív lépegetésre kényszerít segédszínészt és vezető színészt egyránt. A drámi jelenet nevetséges, de néző mégsem nevet, inkább szégyenkezik színészek helyett is. Örvény A Nemzeti Színház éjszki elődáson muttt be Ireneusz Iredyński műveiből készített összeállítását Örvény címmel, Emődi Ntáli drmturgii közreműködésével, Vdász Ilon rendezésében. Üdvözölni kellene kezdeményezést, hogy stúdióelődás keretében néhány színész lehetőséget kp színház más produkcióibn nem kmtozttott tehetségének megmuttásár. Ám hogy z első lklom kpcsán mégsem egyértelmű lelkesedésünk, nnk szervezési, drbválsztási és mindenekfölött rendezői oki vnnk. Az elődás színhelye z emeleti foyer. A ruhtár felőli rész színpd, büfé felőli nézőtér. Az oszlopok htárolt keskeny helyen tíz-tizenkét sor szék vn, s mivel tér nem emelkedő, hrmdik sortól hátrfelé néző jobb eset-ben csk hllj, de nem látj történteket. Mindezt negyven forintért. A tér-szervezés szbályos kukucskáló színpdi, holott minden vlmirevló stúdiószín-háznk egyik lényeges törekvése éppen nézőtér és színpd közötti távolság csökkentése, többek között zért is, hogy minden néző egyformán jól lásson. Ez stúdiószínpd minth z ellenkezőjére törekednék. A drbválsztás sem szerencsés. A lengyel szerző eredetileg nem is szín-pdr szánt írásiból szerkesztették össze z est irodlmi nygát. Két monodrámát egy önkényesen három részre szét-szbdlt dilóg fog közre. A három mű közös vonás, hogy szereplők önvizsgáltot kénytelenek trtni, szembe kell nézniük sját mgukkl, elrontott életükkel Ez közös vonás elég lenne hhoz, hogy egymás mellé kerüljön három mű, de ngyon kevés hhoz, hogy egységes drbot komponáljnk belőlük. Ezt csk erőszkosn lehet elérni, nem kevés belemgyrázás árán. Ezt tették z lkotók, drmturg és rendező. A dilógbn Asszonyok két idős nő, két testvér tépi-kínozz egy-mást. A szüntelenül tenni-venni, mozogni, cselekedni kényszerülő fitlbb és bolondság és álmodozás htárán élő idősebb testvér múltt vlltj: miért nem látogtják meg lányi születés-npján fitlbb sszonyt; hov tűntek z ismerősök z életből, fggtj hlottit z idősebb. S közben keményen odvágnk egymásnk, bolond nő nem is olyn bolond, mint milyennek látszik, fitlbb nem is olyn jó, másoknk élő ember, mint hogy állítj mgáról. Ezt z ön- és egymást snyrgtó vlltást szkítj meg két monológ, tiszt szerelem boldogságát kereső férfié Tiszt szerelem meg szerelmét el-áruló nőé - Mári. A férfi megtlálj boldogságát: egy gyönyörű kuttóbiológusnő megszereti jelentéktelen külsejű, kivert kuty tekintetű férfit, de z beteges kisebbrendűségi érzésből háromszoros gyilkossá válik, megöli felesé-gének férfiismerőseit A hlálos beteg nő, Mári pedig elmondj semtikus élettörténetét, melynek meghtározó fordulópontj: z ifjúsági mozglomb bekerülő lány lengyel személyi kultusz időszkábn feldj politiki tisztán-látását megőrző szerelmesét, s ettől kezdve mindenből kiábrándulók sblonj szerint pereg z élete. A három önvizsgált nem kr egységet lkotni, kkor sem, h drmturg három írás jellegzetesnek vélt kulcsmondtit kiemeli és z elődás végére biggyeszti, rendező pedig minden szereplőt behoz színpdr, egymás után elmondtj ezeket mondtokt, miközben mintegy hlál örvényébe kerülve lssn keringenek körbe férfi, nő, z idősebb sszony, csk fitlbb sszony áll mereven, szembenézve közönséggel, és konokul hjtogtj: Élek, élek." Didktikus kép, tipikus példáj nnk, hogy fölösleges látvánnyá trnszponálás miképpen rontj le z eredeti írói nygot. A következetlen, átgondoltln rendezői bevtkozásr számtln péld vn díszlethsználttól színészek mozgtásáig. A két öregsszonyt egy, világítástól függően üvegvgy tükörfl mögé ülteti rendező; csup mozgás fitlbb sszony lecövekelve, egy helyben mrd csknem végig, z idősebb lenge rózsszínű ruhájábn felfelrebben, ki-kiszld közönséghez; óriási fehér pmutgombolyg gurul el fitlbb sszony kezéből, minth ezek z sszonyok z élet fonlát fonogtó párkák lennének; férfi tükörként funkcionáló üveg-flbn vizsgálj mgát, mikor belép színre, tükörhöz fordulv kezd beszélni, hol látszik közönség, de véletlenül" visszfordulv megpillntj z igzi közönséget, s rendező eljátsztj színésszel, hogy vlódi és tükrözött kép kettősége mitt zvrb jön; vllomás közben férfi felveszi gombolygot, s mint szerelmeséhez, hhoz beszél; mjd oldlról behoz színész egy széket, hogy z szöveg dott pontjin -- de színészi lkítás belső felépítésével nem 'összhngbn - ülőlklmtosságként vgy bírósági kihllgtásokkor rendszeresített dobogó krfáj-ként szolgáljon; nő önvllomását egy krosszékben ülve ritmikilg és hng-színben egyként monoton elődásbn mondtj el színésznővel rendező. A dilógusbn többször szó esik bútorok átrendezéséről, fitlbb sszony pótcselekvésként mániákusn átrendezi szobát. Ilyenkor hngszóróból bútor-tologtás zját hlljuk, de színésznő ülve mrd. Ez így két drb jelzésrend-szere. Abbn, mit Iredyński írt, z sszony zért mozog, mert ez lételeme; bbn, mit itt eljátsznk, ez egy becketti jelenet. A kettő zvrón össze vn keverve. Hogy z est mégsem kudrc, z mindenekelőtt Kálmán Györgynek és részben Csernus Mrinn-nk köszönhető. A férfi vllomását Kálmán György olyn szuggesztíven, történet enyhén krimiizglmkr épülő feszültségét z emberi önfeltárulkozás szellemi izglmávl párosítv dj elő, hogy kárpótol szín-házi est elmrdásáért. Ahogy Kálmán foyer oszlopához nyúl, hogy zt

12 Szegedi Erik (Erfili) és Lukács Sándor (Florino) Lope de Veg: Vlenci bolondji című komédiájábn (Vígszínház). (lklády László felvételei) megsimítj, hogy szex", szexuális" szvk előtt prányi szünetet trt, hogy boldog beteljesülést jelző mondt után megnylj száj szélét - minth csk kinn mrdt voln nyelve -, hogy gyilkosságok felidézésekor egyre inkább elkpj z újr átélt izglom, hogy láthttlnul is izzd tenyere, hogy eljut megnyugvásig, tökéletes boldogságot nyújtó szerelem élményének tudtáig - z hihetetlenül pontos lélektni tnulmány. S ezt lélektni-színészi brvúrt z sem zvrj, hogy bírósági tárgylás közegébe helyezték drbot, melyben közönség bíróság, hllgtóság, holott férfi szviból, jelleméből, szituációból nyilvánvló, ez z ember ezt vllomást nemhogy ngy-közönségnek, de még egy zárt tárgyláson sem mondj el, ez lényegében intim önvllomás. Csernus Mrinn z idősebb sszony szerepében zt villódzó kettősséget ábrázolj kliniki hitelességgel, ugynkkor bszolút színházi módon, hogy ez z sszony z őrület, z életet még megszépítő álmok és kegyetlen éleslátás metszéspontjábn létezik. Az egyik létezési formáról másikr vló váltási félelmetesek és nevetségesek, de nem túljátszottk. Kár, hogy Zolny Zsuzs nem képes egyenrngú prtnerré válni. Várdi Hédi Mári, szerelmét feldó nő monológját szinte csk felmondj. Vlenci bolondji A Vígszínház hbkönnyű komédiávl lepte meg közönségét szilveszterre. Lope de Veg drbjánk, Vlenci bolondjink Kpás Dezső rendezte elődás vlóbn olyn, mit csk egy szilveszteri mámoros éjszkán lehet élvezni. A színház zonbn repertoárján trtj, így meg kell vllni, józnbb npokon kiábrándító élményt nyújt. Legfőbb bizonyíték ennek közönség fgyos hngult. Mél unlom nézőtéren, jobb sorsr érdemes színészek művi humorpetárdák elpukkntásár tett erőlködő igyekezete színpdon, olykor nézőtéren is. A drb Lope de Veg rutin tuct-áruj, mégis z elődásnál sokklt több lehetőséget rejt mgábn. Még kkor is, h drb lpötlete se nem új, se nem eredeti. De ki bolond, z-e, ki be vn zárv vgy ki szbdon jár, z, ki kényszerből vgy ki önként húzz mgár bolondok öltözetét?" kérdés eldöntése, vgy zoknk z embereknek bemuttás, kik olyn külső, belső körülmények közé kerülnek, melyből z egyedüli kiút z őrület, tébolyd, igen izglms, modern" problém, és ennek kibontásár ez drb is lklms lehetne. (Különösen, h meggondoljuk, hogy színház műsorán szerepel hsonló problemtikájú Kkukkfészek, ám Vlenci bolondji komédii lp-hng, hppy endes feloldás mitt egy más megközelítésű, de Kkukkfészek-nél nem kevésbé nyugtlnító feldolgozás lehetőségét is kínálj.) Ehhez zonbn el kellett voln mélyedni drbbn, s nem megrgdni felszínnél, rutinnál. Érthetetlen, hogy miért mrd rendre kiknáztlnul szöveg humor, helyzetek komikum, miért helyettesíti rendező szituáció-teremtést mindenféle és különböző szín-vonlú külsődleges ötletekkel. Miért gondolják, hogy egy három-négy méter-ről elvégzett és rosszul kivitelezett ugrás, egy htásos hnyttesés vgy egy kétméteres fáról vló leugrás, hintázás összecsomózott kötélen, egy hölgy kötélmászás, z orvos jojózás helyettesítheti komédi lényegét, figurák jellemrjzát? A rutinmegoldások urlják z elő-dást, ez szceniki ötletekre éppen úgy vontkozik, mint színészi játékr. A nézőtér bevonás játékb - Vlenciáb érkezők nézőtéren át jutnk színpdr unlomig kopttott, és nem jobb, nem kifejezőbb, minth színpd egyik járásáról lépnének színre szereplők. Nem ettől lesz modern z elő-dás! Mint hogy z sem korszerűség jellemzője, h szereplők konzekvensen kibeszélnek nézőtérre, kár kell, kár nem, kár vn funkciój, kár nincs. Nem hgyományos félre" szövegek-ről vn szó, hnem zokról psszusokról, melyek szituációbn hngznk el, sőt szereplőtárshoz címzettek, mégis közönséghez fordulv kántálják. Hogy mennyire nem tudott mit kezdeni rendező drb lényegét jelentő bolondokház szituációvl és hely-színnel, jelzi z ápoltk felemás ábrázolás. Az esetek legtöbbjénél nincs eldöntve, vlóbn dilis vgy csk tetteti bolondériát. A kétféle állpot közötti htárvonl megrjzolás zoknál főhősöknél is hiányzik, kik éppen bolond módr normális vgy normális bolondság kettős állpotábn leledzenek, zz szerelmeseknél. A két fő-szereplő, herceggyilkosság elől menekülő Florino és kirbolt, levetkőztetett Erfili szerepjátszás is elmrd, emitt két ember egymást kerülgetése, egymásr tlálás és vlóság felisme-rése nem lkot folymtot, és így z egyik legmultságosbb, csknem mi értelemben vett groteszk humorú jelenet, hogy kölcsönösen rájönnek másik épeszűségére, htástln mrd. Eb-ben természetesen színészek, Lukács Sándor és Szegedi Erik éppúgy elm-

13 rsztlhtók, mínt rendező, mert ők is megelégszenek - kárcsk z egész elődásbn - rutinmegoldásokkl, z érthető szövegmondássl, htásos, tempermentumos mozgássl. A drb drmturgii fordulópontjink mrkáns kidolgozás is elmrd, így például Lope de Veg-i bonyodlomtetőzés -- egy szimtoló Florino képmásávl megjelenik tébolydábn és z ifjú nemest csk egy hjszál válsztj el leleplezéstől, de Florino kétes kimenetelű froclizó játékb kezd, mondván, legjobb védekezés támdás, különösen, h z ember bolond, vgy z álruhás látogtóról kiderül, hogy z nem más, mint megöltnek hitt herceg - lpos, deklmáló jelenetté silányul fntáziátlnság, kidolgoztlnság, ritmiki, érzelmi váltások hiány mitt. Ami dicsérhető: Drégely László játékos utc- és ngyvonlú, vlószerű tébolyddíszlete. Ez látvány jó kerete lehetett voln Lope de Veg-drbok komédii ptronji szerint száguldó, mégis gondolkodttó elődásnk is. Robert Bolt: Éljen királynő! (József Attil Színház) Fordított: Szántó Judit. Díszlet: Fehér Miklós m. v. Jelmez: Kemenes Fnny. Rendezte: Benedek Árpád. Szereplők: Kálly Ilon, Szemes Mri, Horváth Sándor, Bánffy György, Ujréti László, Kló Flórián, Dégi István, Fülöp Zsigmond, Vogt Károly, Kránitz Ljos, Kovács Gyul, Strub Dezső, Soós Ljos, Hrkányi Endre, Láng József, Thi József f. h., Emőd György f. h., Horváth Gyul, Vész Ferenc, Turgonyi Pál, Téri Árpád, Zolty Miklós, Köves Ernő, Pálos Zsuzs, Dncsházy Hjnl. Ireneusz Iredyński: Örvény (Asszonyok, Tiszt szerelem, Mári). (Nemzeti Színház, stúdióelődás) Fordított: Peterdi Ngy László és Spiró György. Díszlet: Csányi Árpád. Jelmez: Schäffer Judit. Drmturg: Emődi Ntáli. Rendezte: Vdász Ilon. Szereplők: Zolny Zsuzs, Csernus M- rinn, Kálmán György, Várdi Hédi. Lope de Veg: Vlenci bolondji (Vígszínház) Fordított: Dobi Péter. Díszlet: Drégely László. jelmez: Jánoskúti Márt. Rendezte: Kpás Dezső. Szereplők: Lukács Sándor, Mszly István, Sztmári István, Szombthy Gyul, Frks Antl, Blázs Péter, Kovács István, Ngy Gábor, Korcsmáros György f. h., Gálffi László, Szilágyi István, Imre István f. h., Szegedi Erik, Bánsági Ildikó, Bánflvi Ágnes. M IH ÁL YI G ÁBO R sértetiesen nyikorgó kétszárnyú jtó, felette z emeleten blkon, z Arny Apostol A kollektív bűn szállod erkélye. A díszlet z első pillntásr elárulj trgédiáj-komédiáj rendezés véleményét Güllenről és gülleniekről, gülleniek világáról. Nem túl beszédes ez díszlet? - kéraz öreg hölgy látogtás Szolnokon dezhetnénk. Vjon ezt z ítéletet nem z elődás egészének kellene végkövetpál István szemében rendezés nem keztetésben megfoglmzni? Pál zonpusztán mesterség vgy hivtás szó bn végig megőrzi látszt és vlóság művészi, tökéletes műlkotásr vló kettősségét. Güllen polgári tisztességes, törekvés értelmében. Rendezőként ennél becsületes embereknek látsznk, úgy is többet kr, célj olyn színház, mely viselkednek, beszélnek, minth tényleg túlmutt önmgán, már templom is, zok volnánk. Vlójukról budiháttér melynek fli között megtörténhetik árulkodik. A ppot lkító színész őszintén mondhtj kenetteljes szvit, vlódi bűn felmuttás, lejátszódhtik kollektív értéküket háttér múgy is megmuttj. bűnbánt szertrtás. Pál ngyon utálj güllenieket, és Vn-e értelme ilyenfjt bűnbánó" szegényekként sem trtj őket Grál-loszínháznk? Vn-e értelme szép, kényel- vgoknk. A drám elejére egy kis némes életünket megzvrni elkövetett mjátékot rendez. Várkozó, untkozó bűneink emlegetésével? Ami megtörtént, emberek lődörögnek, üldögélnek megtörtént. Minek újr meg újr színpdon. Luise kissszonyt hol z egyik, felhánytorgtni múltt? hol másik budibn mielőtt tényleges Pál rr morális optimizmusr épít, drb elkezdődne - látjuk feltűnni, eltűnni hogy tettek következményei nem m- Güllen város polgárivl. Bájit olcsón rdnk el. Tegnpi vgy holnpi vét- árulj, z egyiktől mindössze egy pkli keinkért előbb-utóbb, így vgy úgy, fi- cigrettát kp. A gülleni morál tömör zetnünk kell. Mindnyájn pokolr vet expozíciój ez kis előjáték. tetünk, csk nem mi kerülünk pokolb, Ebben z értelmezésben egy pillntig hogy zt középkor niv embere hitte, sem hihetjük, hogy gülleni polgárok Bosch pokl belénk égeti mgát. A pokol morális trtás ellent tud állni bennünk vn. multimilliomosnő jánltánk, pénz Pál rendezéseiben egyre htározot- prostituáló htásánk. Persze kis pisztbbn ezt poklot idézi színpdr, pon- kosság és gyilkosság mégsem ugyn-z. tosbbn mg pokollátomását, úgy, De csk idő kérdése, hogy megérjen hogy benne él. Méghozzá nyugtlnító, bennük z elhtározás ngy ljsság felkvró, félelmetes őszinteséggel és elkövetésére. Pál rendezése nem köve-ti merészséggel. teljesen Dürrenmtt instrukcióit, ki A szolnoki műsorfüzet borítój Bosch szerint nem szbd őket gonosznk ábpokolvízióját reprodukálj. Srtre ót rázolni, semmiképpen sem. Előbb úgy tudjuk, hogy modern pokol nem fel- htároznk, hogy visszutsítják z jántétlenül nyújt ilyen ijesztő látványt, ltot; igz, dósságb verik mgukt, de gyötrelem színhelyének néh egy elegánsn nem zzl szándékkl, hogy Illt megberendezett szlon is megfelel. öljék, hnem könnyelműségből, zzl z Dürrenmtt drámájábn egy kisvárosb érzéssel, hogy mindent rendbe lehet még költözik pokol. A városkát Güllennek hozni. A második felvonásbn néző még hívják, mi szótár szerint mgyrul bízht bbn, hogy mindent rendbe lehet trágyát, trágylét, pocsolyát jelent. A még hozni. A fordult csk hrmdik díszlettervező Njmányi László és Pál felvonás elején következik be, pjtbeli városnévben rejlő metforát kis jelenetben. Csk ekkor indul be végzet árnyékszékek, illemhelyek képében je- feltrtóztthttln gépezete." lenítik meg. A díszlet egy székesegyház Pálbn nincs ennyi jóindult gülleniek homlokztár emlékeztető htlms f- iránt. Az ő polgári már zzl tudttl építmény, melynek lsó része keréken verik mgukt dósságb, hogy mjdcsk guruló, mozgthtó kis bódékból, ár- kd köztük vlki, ki kp-htó lesz nyékszékekből áll. Ezek kis székes gyilkosságr. Ismerik egyházk", budik jelenítik meg konrdsweileri erdő fáit, bokrit, polgármesteri hivtlt, Ill sztócsüzletét, sekrestyét és rendőrőrszobát. Középütt kí

14 Jelenet Dürrenmtt: Az öreg hölgy látogtás című drámájánk szolnoki elődásából mást. Csk bbn reménykednek, hogy másik megszorult kényszerül mjd tett végrehjtásár. Ill előtt már második felvonás elején világossá válik, hogy gülleniek előbb-utóbb elfogdják Clire jánltát, nem rémeket lát, mikor ttól trt, hogy polgártársi megölik őt. Pál rendezésében z öregsszony bejelentésétől kezdve érzékeljük, hogy nem bízhtunk polgárok tiltkozásábn. Legngyobb meglepetésünkre szolnoki Güllenbe z öreg hölgy képében nem görög trgédiák végzetes királynője" érkezik meg - hogy drám Tnáránk szvit idézzük -, s hogy nnk idején Vígszínházbn Sulyok Mári is megjelenítette, hnem egy kedves, némileg bogrs, gzdg meriki rokon. Sem megjelenésében, sem fellépésében nincs semmi félelmetes, semmi hátborzongtó". Temessy Hédi Clire-je milliárdos jánlt megtételének pillntábn sem válik félelmetessé. A kísértő pénzösszeg gülleniek szemében hóbortos ötletnek tűnik, mit z erkölcs nevében természetesen vissz kell utsítni. Az jánlt komolyságát nem Clire bejelentése, hnem csk beszédet követő jelenet érteti meg polgárokkl. A szerzői instrukciókkl ellentétben csk most kerül elő Clire útipoggyászából koporsó, melyet kísértetiesen nyikorgó cspójtón át hoz be két gyászhuszár, és min Ill neve olvs-htó, zzl hogy élt... évet". Ezt látv gülleniek döbbenten észlelik, hogy z üresen hgyott helyre már csk z évszámot kell beírni. A koporsót ztán két kötélen mgsb emelik, s z el-háríthttln végzet jeleként végig - egészen Ill megöléséig - ott lóg gülleniek feje fölött. A félelem tmoszféráj már itt, z első felvonás végén szkd rá színpdr, és úgy válik egyre nyomsztóbbá, hogy érezzük, gülleniek vgyonosodás mint sietteti Ill trgédiájánk beteljesedését. Az idill hngultábn trtott első felvonás ebben döbbenetes felvonásvégben csp át vártlnul rettenetbe. Pál rendezői beállításábn z öreg hölgy lkj óhttlnul veszít súlyából. Nem ő, hnem pénze idézi elő trgédiát. Funkciój számlbenyújtó szerepére korlátozódik. A ngy kísértő nem ő mg, hnem z áltl feljánlott pénz. Ajánlt beindít egy mechnizmust, s így nem ő, hnem z áltl beindított gépezet öli mjd meg Ilit. Ettől perctől fogv nincs többé cselekménymozgtó szerepe trgédiábn, történések puszt szemlélőjévé válik. Dürrenmtt modern Medeiánk képzelte Clire-t, Temessy Hédi megformálásábn zonbn már csk kisvárosi Medeiát" kpunk, vlóságos Medei-pródiát. A drámhősöknek ezt devlválódását mind gykrbbn figyelhetjük meg világ színpdin. Pál rendezése is ezt vonultot követi, ő is elkeseredetten hiányolj világunkból z emberi ngyságot. Hngsúlyozni szeretnénk: Szolnokon nem z történik, hogy Temessy Hédi nem nőtt fel szerepéhez, hogy nem tudt megvlósítni szerepében rejlő lehetőségeket. Temessy mást játszik, mint mit néző olvsmány, színházi emlékei lpján vár. Ez meghökkent, cslódást okoz, olynnyir, hogy szinte nehezünkre esik észrevenni zt, mit el-játszik. Mert végül is tgdhttlnul gzdgon bontj ki előttünk Clire Zchnssin lkját. Visszidézi számunkr régi vdmcskát, szerelmes, boldog fitl lányt, régi Güllent, mely z emlékezés megszépítő képében úgy él z sszony tudtábn, mint mg mennyország. Temessy Hédi szvink keserű kicsengésével zt is érzékelteti, m már tudj, hogy még ezekben boldog órákbn is mennyi volt nivitás, z illúzió. Güllenbe egy élőhlott sszony tér vissz, ki ifjúság édenéből, mennyországából kitszítv megjárt z élet poklát. Güllenbe részben zért tér vissz, hogy elhencegjen vgyonávl, összeköttetéseivel, sikereivel, vlhogy úgy, hogy hzlátogtó kül-földre szkdt hzánkfii szokták. Temessy Hédi szinte csk hnghordozásávl érzékelteti, hogy ez z sszony csk megjátssz gülleniek számár sikeres, boldog embert, vlójábn már honfitársink csodált sem okoz számár vlódi örömet, már gyűlölni sem tudj őket, legfeljebb megvetni, lenézni. Hiáb keresi fel újr z egykori boldog órák helyét, konrdsweileri erdőt, hiáb ül mellette Ill, csk z emlékek térnek vissz. Már itt is csk z érzések hiányát érzékeli, s ez z ő személyes pokl. Ezt poklot, hogy élőhlottá vált, ugynolyn érzésmentes, szenvtelen hngon vllj meg Illnek, hogy z emlékeket idézi. Azt krj, Ill értse meg, hogy ő miért áll bosszút, miért követel életet életért cserébe. Pontosbbn, konrdsweileri erdőben Clire csk nnyit mond volt szerelmének, hogy z ő élete is pokollá változott. Hogy mi ez pokol, ezt Temessy Hédi fokoztosn bontj ki előttünk, fokoztosn tárj fel előttünk Clire trgédiáját, utolsó kísérleteit, hogy még megpróbáljon emberként érezni vlmit. Szenvtelen játékábn érzékeljük, hogy Clire bosszúját sem szenvedély fűti. Már Illt sem tudj igzán gyűlölni. O iránt sem érez semmit. A régi szerelem nem múlt el, mert ez volt élete első és utolsó ngy érzése, csk megkövült benne. Ahogy bosszú hrgj is kiégett, csk tudt mrd, ez volt z utolsó értelmes cél z sszony életében. Ezt követően nem mrd hátr számár más, mint hogy Ill sírj mellett mg hlálát várj. Temessy Hédi némileg romntikussá színezi Clire lkját, még szánlmt is kelt iránt. Vitthtó értelmezés - de megvlósítás következetességét és színvonlát nem lehet kétségbe vonni, és bele is illik rendezői koncepciób. A milliomosnő lkjánk értelmezésében Pál bból mondtból indult ki, melyet rezonőr szerepét játszó Tnár mond Illnek: Tudom zt is, hogy egy szép npon min-

15 ket is meglátogtht egy ilyen öreg hölgy, és ugynrr sorsr juthtok, mint mg". Pál zt krj, hogy szolnoki polgár felismerhesse Temessy Hédiben mg öreg hölgyét, meggzdgodott meriki rokont. A színház műsorfüzetében el is mondj: A nyugti civilizáció, kpitlist társdlom válságánk bírált m már Dürrenmtt huszon-egynéhány évvel ezelőtti mgánügye." Arról nem érdemes vittkozni, hogy ez mgánügy" hány millió ember közügye még m is, hiszen továbbikbn Pál is kifejti, hogy drám értelmezését megpróbálj úgy kitágítni, hogy bb mi hzi Güllenjeink is beleférjenek. Cskhogy ez tágítás, prdox módon szűkítést eredményezett: világméretű dimenzióitól fosztott meg z elődást. Egy démonivá növesztett Clire - véli Pál nem is jogtlnul -- csökkenti gülleniek felelősségét. Hiszen mit tehetnek z egyszerű polgárok egy szinte már természetfölötti jelenséggel szemben. Dürrenmtt szinte minden felelősséget z ősgonoszr, z ördögi öreg hölgyre hárít, és hjlndó is megbocsátni esendő polgárink. Igz, Pál sem menti fel Clire-t, de bosszúját jogosnk érzi. Véleménye szerint z igzi bűnösök gülleni polgárok, kik korábbn fitl lányt is romlás útjár tszították, most pedig elkövetik gyilkosságot. A drámánk ez z értelmezése zzl művészi következménnyel jár, hogy minden figyelmünk gülleniek bűnére és Ill trgédiájár szegeződik. A drám rról szél, hogyn jut pokolr Ill és vele együtt gülleniek. Amilyen mértékben devlválódik tehát Clire szerepe z elődáson belül, úgy értékelődik fel Ill lkj. Dürrenmtt mg is hősnek látj lllt.,,h Clire Zchnssin mozdultln hősnő kezdettől fogv írj -, öreg brátj viszont cselekmény folymán válik hőssé. Ez stny sztócs z első percben mit sem sejtve áldoztul esik hősnőnek; bűnös, de z véleménye, hogy z élet mg törölte el minden bűnét; fféle jelentéktelen nyárspolgár, egyszerű férfi, kiben zonbn lssn feldereng vlmi, félelem és borzlom legszemélyesebb élményévé válik; vlki, ki z igzságszolgálttást önmgán éli át, mert bűnösségét beismeri; ki hlálávl válik jelentékennyé. (Hlálánk ábrázolásából nem szbd ngyszerűség elemének hiányozni.) Hlál értelmes és értelmetlen egyszerre. Értelmessé vlójábn csk z ntik világ mitikus birodlmá- őrző állndó figyelő jelenlétükkel - még-is Az ö r e g h ö l g y : T e m e s s y H é d i bn válhtnék, történet zonbn Güllenben játszódik. Npjinkbn." Ezt z idézetet zért is közöltük ilyen terjedelemben, mert látni fogjuk, rendezés, színészi lkítás itt már pontosn követi z író elképzeléseit. Az lllt lkító Iványi József ezúttl szinte mrdéktlnul fel tudott nőni nehéz szerepéhez. Tlán csk z első felvonásbn éreztünk még némi elfogódottságot játékábn. De ez bizonyár fel fog oldódni későbbi elődások során. Igz, zvrtság benne rejlik szerepében, hiszen Ill nem felejthette cl, milyen körülmények között szkított volt szerelmével, és zt is tudj, hogy polgártársi elsősorbn tőle várják, hogy milliomosnőtől ngyobb pénzösszeget szerezzen város számár. Vlh ő volt felül, most ő kerül kérelmező szerepébe, érthető, hogy nem minden ggodlom nélkül tekint Clire érkezése elé. Zvrt toporgásávl, rcánk hol örvendő, hol ggódó kifejezésével jeleníti meg Iványi z Ill lelkében dúló érzelmi kvrgást. Clire vártln megérkezése, különös kedvessége, meglepő szókimondás, kísérteties megjegyzései, furcs kísérete tovább növeli Ill zvrát, mit túlzott kedvességgel igyekszik plástolni. A második felvonásbn Iványink Ill egyre növekvő félelmét kell megjelenítenie. A rendezés kétségtelenül megteremti - méghozzá ngyon is szemléletes eszközökkel - ennek fokozódó hlálfélelemnek z indokit: mgsbn ott lebegő koporsóvl, temetői koszorúkt cipelő smsszerek időnkénti feltűnésével, gülleniek fokozódó jólétének szembetűnő jeleivel, mjd áldoztukt ez hlálfélelem mindenekelőtt Iványi játékábn válik érzékletessé. Olyn mélyen, olyn belülről éli át ezt rémületet, hogy szinte mgunk bőrén is érezzük, mint htlmsodik el rjt félelem, mint fokoztosn megérti: Polgárok, Rendőr, Pp, Polgármester mind életére törnek, és már senkinél sem számítht védelemre. A felvonásvég ezúttl is döbbenetes. Ill menekülni kr, de güllenieket rejtő bódék, egy személytelenné, rctlnná vált htlom jelképeiként megmozdulnk, nyomáb szegődnek, minduntln elállják z útját, Ill egyre ngyobb rémülettel tpsztlj, hogy mindenütt flkb ütközik. Végre mégis kiér pályudvrr, de ddigr bódékból ki-léptek gülleniek és nyomáb szegődtek. A szerzői instrukcióvl ellentétben most már nem állják körül, látszólg fizikilg nem kdályozzák meg, hogy felszálljon vontr, de Iványi űzött rettenetéből megértjük, hogy ttól trt, h felszáll vontr, egyik földije hátulról lelövi. Másrészt, s ez tlán lényegesebb indok, Iványi Illje zt is megérti, hogy sors elől nem menekülhet. A vont eldübörög, és mgsból leereszkedik színház vsfüggönye, jelezve, hogy Güllenből nem lehet elmenni. Pál rendezésében - Ill önmegdásávl itt dől el végképp főhős sors. Nem hrmdik felvonásbn, Peterék: pjtájábn, mint zt Dürrenmtt drám utószvábn jövendő rendezőinek jvsolj. A hrmdik felvonás szolnoki elődásbn már egyértelműen rezignáció, z, elkerülhetetlenbe vló beletörődés bélyegét viseli mgán. Amint felmegy vsfüggöny, Clire Zchnssint látjuk gyloghintójábn. Hófehér menysszonyi ruhájábn úgy fekszik ott, mint egy élettelen kirkti bábu. Clire is megértette, hogy sem régi szerelem idézése, sem bosszú nem tudj őt többé érző emberré visszvrázsolni. Már nem játssz tovább güllenieknek boldog, sikeres külföldi rokon szerepét - egy végsőkig elkeseredett félhlott mgyrázz cl Tnárnk és z Orvosnk, szinte teljesen szenvtelenül, minden részvétre képtelenül, hogy városuk érdekében tett humnist erőfeszítéseik, életük áldozti tökéletesen értelmetlenek voltk, romlás erőivel, mindent elborító morális zülléssel szemben mit sem ér derék, jobbító igyekezetük. A bosszú műve is feltrtóztthttln. Temessy hngj itt mégis fel-

16 Dürrenmtt: Az öreg hölgy látogtás. Ppp Zoltán és Iványi József (MTI fotók) erősödik, felizzik régi gyűlölet hmv, érezzük, élvezni krj, hogy htlmábn trtj várost, hogy bosszút állht megrontott életéért. A drám lényegét megfoglmzó mondt hngzik itt el: A világ ringyót csinált belőlem, most én csinálok bordélyházt világból." Némi tehetetlen, elkeseredett hrgot is érzünk Temessy hngjábn - nem gülleniekre hrgszik, őket csk megveti, hnem világr, minden emberség, jóság, szépség, tisztság megrontójár. Ill is rezignációvl veszi tudomásul, hogy sors megpecsételődött. A szenvedés kinyitott szemét, megismerte világ (pontosbbn gülleni világ) feneketlen ljsságát, romlottságát, felismerte mg kis sztócséletének tökéletes értelmetlenségét, hogy mg is pokolb jutott. Megérti, hogy szerelmének elárulásávl nemcsk Clire, de mg életét is jóvátehetetlenül tönkretette. Megérti zt, hogy nincs miért tovább élni. Egyet tehet, hogy válllj bűnösségét és vele járó bűnhődést; szenvedést, mit átélt és gülleniek ítéletét. A mg bűnösségének, felelősségének válllásávl Ill vissznyeri emberségét, emberi méltóságát, erkölcsi fölényét bírái fölött. A minden illúzióját elvesztett Ill már csládj árulásán sem háborodik fel, ezt is keserű rezignációvl veszi tudomásul. Még leszereli Tnár humnist lelkiismeretének utolsó erőtlen lázongását z utolsó hullámverések egy elnyugvó tengerben -, ztán búcsú jelenetei következnek. Ill először csládjától és várostól búcsúzik el: Dürrenmtt brvúrosn fosztj meg ezeket jeleneteket minden érzelgősségétől. Ill és csládj zt játsszák egymás előtt, minth csk egy kis árttln utókázásról lenne szó. Nem törnek fel z érzelmek Clire és Ill búcsújánk jelenetében sem. Most már nem kis sztócs keresi multimilliomosnő kegyeit, Ill szenvedés jogán most már mg is trgikus hős, egyenrngú társ hjdni szerelmének. Két kiégett ember idézi fel múltt, régi boldogságot, régi szenvedést, zt, mi vlh szép és fájdlms volt életükben, ezt is szenvedélytelen rezignációvl, mint mi nem okoz már semmi igzi örömet, sem fájdlmt. Ugynilyen megdássl beszél Ill hmrosn bekövetkező hláláról, mely pontot tesz kisszerű, értelmet-len életének végére. I11 mellett gülleniek trgédi egyenrngú főszereplői. Dürrenmtt írásink, drámáink vissztérő gondolt, hogy z egyéni bűn npjinkbn mindig mgánügy mrd, közösség ügye kollektív bűn. Az egyént még felelősségre lehet vonni, de vjon hogy vonhtó felelősségre egy egész közösség z áltl elkövetett bűnért? És hogyn ábrázolhtó mindez színpdon? Az öreg hölgy látogtás is ezeket kérdéseket tárgyl-j. Vlóbn, Ill kis bűnénél ezerszer súlyosbb gülleniek kollektív bűne. A szolnoki elődás is ezt kollektív bűnt kívánj felmuttni z elődást elindító kis előjátéktól hrmdik felvonás meg-rázó záróképéig. Ahol gülleni fehér kesztyűs, gyilkos férfik felemelik fejük fölé Ill holttestét. Ott állnk, mgsb emelt krjukkl áldoztukt trtv. A színpd elsötétül, csk hátulról megvilágított fépítmény most egy monumentális ktflk képzetét kelti, z emelvényen pedig ott áll Clire hlál ngyl-ként, ki bevégezte bosszú művét. A kollektív bűn gülleniek kis egyéni bűneiből dódik össze, z elődás ezeket kis trgédiákt, Polgármester, Pp, Rendőr és többi polgár drámáját is ngy gonddl, többnyire őszinte átélésről tnúskodó színészi játékkl eleveníti meg. Nincs terünk z elődás minden epizódlkításáról külön-külön szólnunk. A népes szereplőgárdából mégis kiemelnénk Zách János, Ppp Zoltán, Hollósi Frigyes, Körtvélyessy Zsolt és Flvy Klári nevét. Sokáig nem fogjuk elfelejteni Flvy utolsó némjelenetét, hogy mgsból, z blkból figyeli, mint mondják ki gülleni polgárok z ünnep-lésnek álcázott gyűlésen férje hlálos ítéletét. Bűntudtos, ridt rcát látv, mi minden jut eszünkbe... például tör-vénytelenségek korszk, mikor nem egyszer tpsztlhttuk, hogy legközvetlenebb hozzátrtozók is pálcát törtek z árttlnul elítéltek felett, cskhogy mguk bőrét mentsék. Végezetül még egyszer, szinte összefogllásképp z elődás stílusáról. Dürrenmtt mg drámáját komédiánk nevezi, komédián persze mindig trgikomédiát ért. Pál rendezésében műfj-megjelölésben trgédiár esik hngsúly, de groteszk, komikus hngsúlyok, színek sem hiányoznk z elődásból. Ezeknek érvényre jutttását zonbn két vk lkjától eltekintve nem színészekre, hnem díszletre (Njmányi László díszleteit már dicsértük), jelmezekre (Milkovszky Erzsébet telitláltir) és kilkított szituációkr bízz. A színészektől őszinte beleélő játékmódot követel, zt, hogy szerepükkel zonosulv, önmgukt dják. Erre z őszinteségre minden színész képes. Ez mgyrázz, hogy Pál rendezéseiben oly ritkán hllunk hmis hngokt. Második szolnoki rendezéséből már szinte teljesen el is tűntek.

17 PÓR ANN A Blnchine-est z Operábn Egy jeles frnci író szerint úgy tűnik, nincs táncnál spontánbb művészet... ", de míg mi mgyrok folyttásképp önkéntelenül Berzsenyi szvit idéznénk nemzeti táncunkról: Titkos törvényit mesterség nem szedi rendbe, csk mg szb törvényt és lelkesedése htárt", ddig frnci toll így folyttj: De z ember páról fiúr szálló kemény szbályztok hosszú láncoltávl oly mesteri tudássl öntötte formáb természet eme izzó Lill, Sterbinszky László és Pongor Ildikó Csjkovszkij-Blnchine-blettben tűzfolymát, hogy z kdémikus Párty ( M g y r Ál l m i O p e r h á z ) blettművészet technikáj és kifejezése m már éppolyn kimunkált, mint bármely más poéti művészet törvényei. ráfii kísérletezései számár. Rövid idő mérmes vllomás, észrevétlen felsejlő Szbdság kötöttségben." ltt tudott kiforrni és beérni. Mire nosztlgi. Csjkovszkij ismert muzsikáj Ehhez hsonló eszmefutttások üdvö- hrmincs években klsszikus blett és hgyományos klsszikus mozzölték Blnchine New York City Bl- XIX. százdi megmerevedése ellen lázdó gásformák összefonódásából sjátosn letjének 1953-s ngy párizsi vendég- vnt-grde már elvihrzott, Fokin személyes lírájú táncköltemény szüle-tett szereplését. Ezidáig z kdémikus blettreformj lezjlott, lázsn kísér- meg. Ez szüzsé nélküli, csk moz" táncnk receptjeit igyekeztek egyre-másr letező, z expresszionizmus és szürre- dultok költészetével htó tiszt tánc zenéhez hsonlón befogdór bízz továbbdni, közben pedig tör-vények lizmus vívmányit mgáb fogdó és " szbd sszociációk megindulását. Nekünk újrfelfedezése volt z igzi tét zárul z természetszerűleg még stíluskeveredést, említett gondoltsor. eklekticizmust is hordozó periódus után, különös, szubjektív sszociációvl zene és mozgás e vártlnul újszerűvé vált Az meriki blett ngymestereként Gygilev Blett feloszlását követő szövődményéből önkéntelen olyn érzésünk években, nyugti blettvilágbn tisztelt, z kdémikus blett reformátotámdt, mint mikor Brtók Amerikábn írt rként üdvözölt George Blnchine Petip-örökséget újrértékelő időszk Concertójábn korábbn százszor elkopott következett be. klsszikus blett örök Mekkájából, két szép vgy, gyönyörű vgy Mgyrország" Blnchine szinte ezt megelőzve, már évszázdr vissztekintő pétervári, ledllm tökéletes átváltozássl egyszerre ningrádi ngy iskolából indult el fél év- Gygilev Blett számár komponált utolkiteljesedő irány, csk meg-rendítő, nosztlgikus vllomás százd világhódító útjár. A mi leningrádi só műveivel később " neoklsszicizmus felé vezető úton ként csendül fel. Kirov Színház elődje, hjdni Mriinszkij Ebben szinte mgától értetődő Színház már százd első évtizedei ót indult cl. Mjd mikor néhány esztendei egyszerűséggel, mondhtnánk klsszikus blettművészet dinmikus ki- európi (Párizs, London, Monte Crlo tánccl beszélgető" költemény-ben benne stb.) lkotótevékenység után 1933-bn röpítőfészkének bizonyult. Ezúttl különös ttétellel, ngy Petip-trdíción Lincoln Kirstein meriki blettszk- érezzük z elvihrzott expresszionizmus és nevelkedett, mjd onnn vntgrde tö- ember meghívásár végleg letelepszik szürrelizmus szublimált emlékeit. A zene rekvésekkel kiszkdt zseniális grúz New Yorkbn és meglpítj z meriki árdásávl együtt születő és elhló, folymtossággl lélegző szármzású táncművész és muzsikus blettiskolát, már megtlált letisztult végtelen mozgásvriációk szinte improvizációnk Blncsivdze Párizson át (zót B- sját hngját és kori pétervári inspilnchine néven) Amerikáb szármzv, rációkhoz vissznyúlv megteremti htó hullámzásábn, díszlet nélküli háttér százd modern irányztibn megmártózv cselekmény nélküli táncműveket, előtt, színház helyett inkább koncerthez bletteket, melyek közeledő táncbn lehetetlen nem benne hozz most hozzánk megújítv is szimfoni k u s iskolteremtő mesterének tisztelik éreznünk Isdor Duncn hjdni, zenével hűségesen megőrzött trdíciót. világszerte. Első meriki lkotását, együtt születő mágikus improvizációink Rendkívül gyorsn kiteljesedő krriert tnítványi számár 1934-ben fel-szbdító htását. Minth Isdor minjárt meg ben szovjet vntgrde-ból Csjkovszkij Vonósszere-nádjár den színpdi htást, eszközt elsöprő for indulv érkezett Párizsi orosz vntgrde komponált S z e r e n á d o t láthttuk z est rdlm, tiszt tánc spontneitásánk kkori fellegváráb, Gygilev Bletthez, eszménye ezúttl egy évszázdos kötöttnyitószámként. hol már húszesztendős korábn szinte Aki mit sem tud z lkotó életútjáról, séggel kimunkált mtériábn, klsszikorlátlnul szbd lehetőség nyílt zt is megérinti mű látszólgosn szélsőséges koreogbsztrkt vonlink, formációink szövevénye mögött rejtőzködő sze-

18 kus tánc újr felfedezett nygáb átplántálv támdn fel újr. - Különös körforgás ez táncművészet fejlődésének. A XIX. százdi kdémikus blett elleni forrdlmt egy ír szármzású meriki leány hozt át Európáb, százd első évtizedeiben, és most több mint fél évszázd elmúltávl klsszikánk egy sjátos, z isdori eszméket is mgáb szívott változtát szármzttj át hozzánk ugyncsk Amerikából egy orosz bletten nevelkedett művész. A mű indításábn már benne rejlik sjátos világ; már tudjuk, ez z lkotás hódolt klsszikus táncnk, de mögötte vlmi más is... sokt megjárt mű-vész vissztekintése. - Amikor függöny felmegy ködbe vesző kék háttér előtt álló psztellkék színű hosszú tüll-ruhás blerinák sori szokásos, hgyományos blettet ígérnek, h klsszikustól finomn elütő párhuzmos lábtrtás és felfelé fordított tenyérrel rézsút mgsn trtott jobb kr, sejtelmesen távolb (búcsút, üdvözletet vgy áldást?) intő titokztos mozdultln póz nem vetítené előre z egész költemény sjátosn egyéni tmoszféráját. Ez mű Blnchine művészi hitvllásánk, tiszt táncnk ( úgy vélem, hogy blett legpoetikusbb művészet, mely önmgábn is nnyir kifejező, hogy nincs szüksége htározott szüzsére") első és tlán egyik legtökéletesebb meg-vlósulás. Ngy egységes csoportok, szólóvriációk, kettősök, hármsok, né-gyesek váltkozásávl folyondárszerű összefonódásokkl, tlálkozásokkl és különválásokkl, zene dllmvilágán és ritmusán túlmenően prtitúr szerkezeti felépítését, szólmok és hngszercsoportok belépését is követve, táncosokból mintegy láthtóvá váló muzsikáló zenekrt teremtve bontkozik ki mozdultokká átlkult zene költészete. Az első tétel indulás már tisztán exponálj műfj koncepcióját. A sejtelmes kezdő póz után zene indulásávl kifelé fordulnk lábk (első klsszikus pozíciób) és leheletfinom természetességgel, hgyományos kezdő blettgykorltokkl mozdulnk el krok; megindul tánc. Mjd csoportos tutti pillnti után zenekrbn megjelenő szólmot csoportból kétoldlt hátulról előrefutó két táncosnő rövid feltűnése, mjd zenével együtt csoportb vló finom szerves visszolvdás ábrázolj, vrázsltosn lebegő, vibráló feszültségűvé téve táncot, mivel néző most már várj, igényli z is- mert zene szólmivl együtt megjelenő táncvriációkt. És minél törvényszerűbben, szinte kifogyhttln mozgásfntáziávl, zenével ámultos zonosulássl jönnek be" várt mozgáshtások, nnál jobbn fokozódik ráismerésből és megismerésből születő hrmóniérzetünk. Amikor két első tétel, Szontin és Vlcer elhngzás után úgy érezzük, hogy tökéletesen áttekintjük mű menetét és z élmény tovább nem fokozhtó, kkor zene hrmdik tétele (z Elégi) helyett vártlnul negyedik, Finálé tétel indul el. És minth most derengene fel kezdő sejtelmes pózbn előrevetített hngult folyttás; egy rejtett, lig jelzett cselekmény-foszlányt, egy beteljesületlen tlálkozást vélünk mgunk előtt látni. A Vlcer befejeztével színpdkép bl előterében földre omlott táncosnő mgár mrd, és színpd másik oldlán szemét befogó nőlkkl összefonódottn kimért lépésekkel előrehldó férfi jelenik meg, mint hogyh régtől fogv járná így sorstól vezérelt ismeretlen útját. A nőhöz érve férfi megáll, látóvá válik és különös szépségű kettős, hárms tánc lkul ki közöttük. Mjd egy-egy pillntr más nőlkok is át-röppennek férfi életén, de sors monoton ritmusú járást folyttv továbbvezérli. Az ismét mgár hgyottn földre omlott táncosnőt negyedik tételben (Elégi) hullámokbn beármló csoport tgji mgukhoz ölelik és hold-fény felé vezető poteózisbn mgsb emelve kiviszik színről. - A mgától értetődő egyszerűség, könnyed elegnci mögött csk utólgosn tudtosítjuk mesteri koreográfii és kompozíciós tudást, kivitelezésben rejlő techniki tökélyt. A techniki brvúr nincsen exponálv, rejtve mrd, mint hogyn nincsenek exponált szólist sztárok. Minden művet szolgálj. A táncosok mgsrendű hngszerek. A szólisták ki-emelkedő, mjd ismét z együttesbe olvdó szólmok. Blnchine sjátos együttesi stílusábn szólisták miközben rendkívüli felkészültséget igénylő feldtokt oldnk meg, önként válllt fegyelemmel, mű érdekében lemondnk virtuozitásuk szembetűnő csillogttásáról, bizonyos bevált színpdi sikerfogásokról. A közösségi szellemben, kollektív munkábn megnyilvánuló művészi lázt nyugti blett szk-mi erkölcsének áldásos megújulását jelentette. Egy korábbn pályos művészeti periódusb friss levegőt hozott. A nemzetközi blettrepertoár egyik újbb művének bemuttásávl mindig újr vizsgázik blettegyüttesünk és vele együtt két évtized táncosképzése is. H z elmúlt évdbn Petip- és Lnder-művek bemuttásánál már felfigyeltünk npjinkr beérett rohmos fejlődésre, kkor most látott műsorrl ismét újbb csúcsok felé ívelt együttesünk útj. Volt, mikor úgy hírlett, Blnchine műveinek techniki kifinomultságbn, muziklitásbn és bensőséges finom összjátékbn rejlő különös vrázsát, tmoszférájánk illnó prfümjét igzán csk sját tnítványi tudják élményszerűen felidézni. Az itt látott Szerenád elődás blettegyüttesünk tökéletes stílusérzékéről, áhíttos oddásáról (mi több, modern művészképzés egyik fontos eredményéről, táncművészek ngyfokú képlékenységéről") tnúskodott. Mindkét szereposztás személyes vrázzsl átittott, tökéletes élményt nyújtott. Kékesi Mári áttetsző szőkeségével most is mint tiszt klsszicitás ideális megelevenítője mű visszfogott lírájánk finom árnyltit érzékeltette. Szőnyi Nór minden szerepével kibontkozó személyiségének újbb vonzó oldlit tárj fel: fitlos báj különös, gzellszerű nemes trtássl párosult. H-vs Ferenc lktához úgy látszik különösen közel áll Blnchine stílus, mert régen láttuk ilyen nemes elegnciávl, bensőséges lírávl, tökéletes szépséggel meg-oldott szerepben. Keveházi Gábor szemlátomást élvezettel oldódott fel koreográfi muziklitásábn, táncosságábn. Szumrák Ver kulturáltn illeszkedett számár tlán túlságosn is lebegő és visszfogott stílusb. A második szerep-osztásbn Párty Lill tökéletes zonosulássl úszott, muzsikált testére szbott koreográfiábn. H megjelenik színen, vlmi sjátos örömteli vibrálás veszi körül. Ezúttl Vlcerbn kiteljesedő, fel-feltörő szárnylásbn finom játékossággl szőtte át szerep líráját. Tlán érdemes egy percre megállni e művésznő sokoldlú személyiségénél. Ez finom muziklitású, romntikus vénájú, klsszikus táncosnő ugynolyn hitelességgel tudott teljesen ellentétes szellemiségű, szélsőségesen modern szerepeket elődni. Felejthetetlenné tudt tenni Béjrt Tvszünnepében termékenység vrázsló kiválsztott leány szerelmi extázisát és Rvel Bolerójábn Fodor Antl koreográfiájánk szggtott lüktetését. Pongor Ildikó királynői gráciávl, Menyhárt Jcqueline, Sterbinszky László

19 és Sipeki Levente htásos biztonsággl oldott meg szerepét. A műsor második számként mesternek Sztrvinszkij Apollon musgete című neoklsszikus blettzenéjére komponált kori, még 1928-bn Gygilev Blett számár készült koreográfiáját láttuk. Sztrvinszkij, ki ritkán volt elégedett koreográfusok zenei felkészültségével, z Apollót, mint tökéletesen sikerült lkotást", mint z kdémikus táncművészet megújításár" vló első kísérletet üdvözöle. Blnchine-ben végre ugynis olyn koreográfusr lelt, kiről életrjzábn úgy nyiltkozik, hogy képzett muzsikus lévén... könnyedén felfogt zeném legkisebb részleteit is, és szép koreográfiájábn tisztán megvlósított szándékimt...". Az Apolló llegorikus cselekményes tánc. Apolló születését, neveltetését látjuk prológusbn, mjd Apollónk, múzsák vezetőjének" táncát látjuk három múzsávl. (Klioppé költészet, Polühimni némjáték, Terpszikhoré tánc megszemélyesítője.) Az llegorikus táncok után Apolló felvezeti múzsáit Prnsszusr. - Ez koreográfi, melyet áltlábn neoklsszicizmus első korszklkotó remek-műveként trtnk számon, kétszeri látásr (mindkét szereposztás értékes teljesítménye ellenére) sem tudott igzán mélyebben megrgdni. Tisztelettel dóztm kiváló muziklitásánk, rgyogó koreográfii szerkesztésének, de mg mondndó, Sztrvinszkij követelte hűvös mértéktrtás, dionüszoszi elemek leigázás", z llegorikus mitológii lkok szrksztikus ábrázolás nem tudott z érdeklődésen túlmenő emóciót kiváltni. Nem éreztem hrmóniát z egyes kecses mozgások és rideg modern létrdíszlet között sem. Ami eb-ben műben z egész koreográfi zeneiségén túlmenően vlóbn mrdéktln élvezetet nyújtott, három múzs szépséges táncábn folyondárszerűen össze-fonódó girlndok, vgy Apolló és Terpszikhoré rgyogó tiszt vonlú kettőse, ezek jellegzetes lkotói erények meglátásom szerint z estén bemuttott két tiszt cselekmény nélküli táncbn sokkl gzdgbbn, egységesebb stílusbn teljesedtek ki, mint ebben kori műben. (Tudomásom szerint ezt művet z évek során történt számos felújítás lklmávl különböző más kosztümökkel és díszletek kel is dták elő. Elképzelhető, hogy más környezetben egységesebben htott tánc stílus.) - Úgy gondoljuk, hogy ez mg korábn cskugyn kor- Jelenet Csjkovszkij-Blnchine: Szerenád című blettjéből (Mgyr Állmi Operház) (MTI fotók) szklkotó mű, mint modern, tiszt vonlú, lényegre koncentráló, puritán neoklsszicizmus zászlóbontás, mely kkortájt, hrmincs évek idején, mikor párizsi Operházbn Lifr neoklsszicizmus mindinkább színpdi htás, zsúfolt díszlet, kosztüm külsőségeiben tobzódott, cskugyn mérföldkövet jelenthetett. De időközben mg z lkotó gzdg életműve is meghldt z kkori lkotást, melyre, mint vllj, úgy tekint vissz, mint élete fordulópontjár". (Csk érdekességként és sját töprengéseink dlékként jegyezzük meg, hogy egyik kiváló meriki mélttój már húsz évvel ezelőtt megjegyzi, hogy z Apolló z mű, mellyel kpcsoltosn szélsőségesen eltérnek z értékelések. Vn, ki ezt trt-j Blnchine legszebb művének, kd-nk viszont mások, köztük jelesen képzett kritikusok is, kik teljes mértékben elvetik.) Dózs Imre htározott pntomimikus, plsztikus erővel kontrsztosn frizírozott múzsvezető Apollójár második estén Keveházi Gábor htároztlnbb jelentésű, játékosn táncos ifjonti Apollój következett. A vezető múzsává vtott Terpszikhoré szerepében Pongor Ildikó kecsességében is htározott briliáns lkításár Kékesi Mári líri, trtózkodó táncmúzsáj felelt második változtbn. Az első szereposztás mrkánsbb, htározottbb irányát leginkább Orosz Adél már-már groteszk pntomimikus felhngokkl ábrázolt Klliopé lkításábn véltük felfedezni. Szemben második szereposztásbn Szőnyi Nór hlkbbn jelzett, stilizáltbb megvlósításávl. A két szereposztásbeli változt már-már kirjzolódó felfogásbeli egysé- gétől viszont mindkét esetben elütött hrmdik múzs, Polühimni ellenkező előjelű felfogás. A mrkánsbb környezetben ugynis Párty Lill könnyed scerzószerűen játékos múzsáját láttuk, míg második változtbn Szumrák Ver ( psztellebb felfogású közegben elütő) mrkánsbb, relisztikusbb, gunyorosbb múzsáj jelent meg. Ilyenformán mindkét estén külön-külön mg nemében élvezetes produkcióként szemléltük ugyn művészeink jeles teljesítményét, de z összképet, hngulti és stílusegységet illetően továbbr is zvrbn mrdtunk. Az est utolsó szám C-dúr szimfóni, z Amerikából vendégkoreográfusnk meghívott mesternek párizsi Ngyoper számár z együttes kiváló szólistgárdáját érvényre jutttó, Plis du Cristl (Kristályplot) címmel lkotott reprezenttív koreográfiáj. Bizet ifjúkori mű-vére, klsszikus szellemben fognt C-dúr szimfóniár komponált ngyvonlú kompozícióbn teljes pompájábn kibontkozott koreográfi ngymesterének kifogyhttln mozgásfntáziáj és egyéni krkterű kompozíciós brvúr-j. Blnchine mindent tud klsszikus táncról, mit ngy fehér bletteket komponáló", előtte járó nemzedékek egymásnk hgyományoztk. Az lpokhoz vissznyúlv rgdt meg z esszenciát; megtisztított XIX. százdi operi rekvizitumoktól és knonizált mozgáskonvencióktól z kdémikus táncot és megteremtette belőle táncos, muzsikus hitvllásánk kifejezőeszközét, térbe kivetített mágikus vonlk titkos nyelvezetét

20 A négytételes mű első három tételében (Allegro vivo, Adgio, Allegro vivce) blettkr egészét és más-más szólistgárdát szerepeltető, szinte önálló versenyműveket látunk. Kisebb-ngyobb csoportok egymássl vló tüneményes tlálkozás, zenével tökéletesen összeolvdó váltkozások után z egymástól krkterben eltérő tételeket együtt fergetegesen kirobbnó Allegro vivce összegezi negyedik tételben. A párizsi Ngyoper csillgink prádéjként komponált műben szólistgárdánk mindkét szereposztásbn tökéletes illúziót tudott nyújtni. Egyéniségüket tökéletesen megőrizve, sőt, úgy tűnik, gzdgítv tudtk beleolvdni z egységes sjátos stílusb. Az első Allegro vivo tételben Szőnyi Nór és Keveházi Gábor fitlos táncosság elrgdón összecsengő párt lkotott. A második változtbn Sterbinszky László precíz, de kevésbé felszbdult prtnere volt ki-tűnő táncosnőnek. A szólópárok z első és második szereposztásbn egyránt remekeltek (Kszás Ildikó, Hevesi Imre, Ngy Ktlin, Urbán István, Gál Gbriell, Bihl István, Blogh András). A második tételben Kékesi Mári és H-vs Ferenc tökéletesen összehngolt művészpár felejthetetlen, érett szépségű Addgióját hgyt emlékül. Pongor Ildikó finom vonlú, tökéletes tisztságú tánc és Mészáros László szépen kimunkált produkciój kettős tánc második változtábn kissé trtózkodóbb, tárgyilgosbb légkört idézett. A hrmdik tételben egyránt élveztük Orosz Adél és Dózs Imre kiválón összecsengő mesteri virtuozitását, mjd ugynennek z Allegro vivcének második szereposztásbn Párty Lill pezsgőszerűen csillámló elevenséggel és vele együtt prtnerének, Erdélyi Sándornk új árnyltokkl gzdgított változtát láttuk. Felsorolást érdemelnek mindkét est kitűnő szóló-párji is (Musitz Ágnes, Behumi Ferenc, Szbó Judit, Erényi Bél, Krdos Edit, Hus Sándor, Fehér Ildikó, Ngy Ktlin, Glánti Zsolt). Végül negyedik tétel biztos technikájú szólistái, Dvorszky Erzsébet és Forgács József, vlmint Ngy Ktlin és Hrngozó Gyul zárták rend- kívüli prádét. Blnchine szimfonikus blettjeinek mgyrországi bemuttását már meg-előzte e műveknek hzi koreográfusink munkásságát megtermékenyítő htás. Ilyen volt többek között Fodor Antl (modern táncelemekre épülő) Bch E-dúr hegedűversenyére komponált szép koreográfiáj, vgy z elmúlt évdbn GÁBOR ISTVÁN Seregi Lászlónk Bernstein Szerenádjár komponált egyéni hngvételű, gzdg Jegyzetsorok fntáziájú, neoklsszikus lkotás. Most vidéki operelődásokról végre megismerhettük z ötletet dó eredeti műveket is. Az áhíttos zonosulássl befogdott lkotások korszkzáró beteljesedést és további ígéretet jelentenek. Az idén z opertársulttl is rendelkező három vidéki színház egy-egy bemuttóvl, Blnchine-est (Mgyr Állmi Operház) illetve felújítássl kezdte meg évdját. A Bemuttó december I0-én és 17-én pécsiek Hindemith és Lortzing egyfelvonásosiból trtottk premiert, Csjkovszkij: Szerenád (Vonósszerenád) szegediek Muszorgszkij népi zenedrámáját, Koreográftáját tervezte: George Blnchine. Betnított: Ptrici Nery és Denise Grimm Borisz Godunovot dták elő, debreceniek Cpt m. v. Próbvezető blettmester: Forgách pedig Puccini Pillngókissszonyánk József. Díszlet és jelmez: Jen Lurct tervei felújításávl bővítették repertoárjukt. nyomán: Csikós Attil. Mindhárom elődás bizonyos szempontból December 10-én vezényel: Sándor János. Táncolják: Kékesi Mári, Szőnyi Nór, jelentős állomást jelöl meg társult Szumrák Ver, Hvs Ferenc, Keveházi életében: pécsi Nemzeti Színház Gábor és blettkr. fölfedezése fontos zenei esemény is December 17-én vezényel: Fráter Gedeon. egyben, szegedi Nemzeti Színház ngy Táncolják: Párty Lill, Pongor Ildikó, kórust mozgtó művek Menyhárt Jcqueline, Sterbinszky László, létszámú Sipeki Levente. elődásábn szerzett újbb tpsztltot, debreceni Csokoni Színház pedig Sztrvinszkij: Apolló (Apollon musgete) igyekezett újrfoglmzni színpdon és Koreográfiáját tervezte: George Blnchine. zenében egyránt Puccini művészetét. Betnított: Ptrici Nery m. v. Próbvezető blettmester: Forgách József. Díszlet és jelmez: Stewrt Chney tervei nyomán: Csikós 1. Attil. Hindemithet zenetörténet nem elsődecember 10-én vezényel: Sándor János. sorbn operszerzőként trtj számon, Táncolják: Dózs Imre, Pongor Ildikó, noh német komponist élete minden Párty Lill, Orosz Adél, Bán Teodór, fontos korszkábn szerzett egy-egy Gábor Zsuzs, Plli Ágnes. December 17-én vezényel: Fráter Gedeon. operát. Ezt művét, A hosszú krácsonyi Táncolják: Keveházi Gábor, Kékesi Mári, ebédet, melyet most pécsiek játszottk Szumrák Ver, Szőnyi Nór, Neumnn elsőként nálunk, három évvel hlál előtt, Ilon, Székely Krisztin, Gulácsi Ágnes bn írt; első bemuttój egy év múlv zjlott le. Ezt z lkotását stilárisn már előkészítette egy három esztendővel B i z e t : C-dúr szimfóni (Symphonie in C ). Koreográfiáját tervezte: George Blnchine. korábbn keletkezett operáj, A világ Betnított: Ptrici Nery m. v. Prób- hrmóniáj, Kepler életét meg-elevenítő vezető blettmester: Ugry Klotild. Díszlet és mű. A hosszú krácsonyi ebéd mg világítás: Csikós Attil. rendkívüli szűkszvúságávl, tömörségével, December 10-én vezényel: Sándor János. Táncolják: Szőnyi Nór, Keveházi Gábor, érdekes hrmónivilágávl egy értékes Kszás Ildikó, Hevesi Imre, Ngy Ktlin, életpály összegezésé-nek is tekinthető. Urbán István, Kékesi Mári, Hvs Ferenc, Zenei eszköztár, mely korábbn - egyik Boros Erzsébet, Kutni Róbert, Sebestyén Ktlin, László Péter, Orosz Adél, Dózs mélttój szerint - legtöbb esetben Imre, Musitz Ágnes, Behumi Ferenc, Szbó személytelen", mi bizonyos fokig Judit, Erényi Bél, Dvorszky Erzsébet, hideggé, trtózkodóvá teszi műveit", itt Forgách József és blettkr. új kifejezési móddl gzdgodik, December 17-én vezényel: Fráter Gedeon. Táncolják: Szőnyi Nór, Sterbinszky László, személytelenség személyes hngb vált át, Gál Gbriell, Bihl István, Rigó Klár, sőt, olykor szubjektívvé is válik. A végső Blogh András, Pongor Ildikó, Mészáros leszűrődés jeleire utl bensőséges László, Kollár Eszter, Hencsey Róbert, hngzás mellett zenekr szolisztikus Lászy Andre, Szkály György, Párty Lill, Erdélyi Sándor, Krdos Edit, Hus szerepe és z énekbeszédnek nem teljesen Sándor, Fehér Ildikó, Glánty Zsolt, Ngy eredeti, de Hindemithnél mindenképpen Ktlin, Hrngozó Gyul és blettkr. újszerűnek htó megoldás.