Az Ördög tragédiája avagy az Ember komédiája? ( I ) Hugenották helyett - Protestánsok (5) Meier, az ember (8)

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I V. É V F O L Y A M 3. S Z Á M M Á R C I U S F Ő S Z E R K E S Z T Ú : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z T Ö - H E L Y E T T E S C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A TARTALOM játékszín N Á N A Y I S T V Á N Az Ördög trgédiáj vgy z Ember komédiáj? ( I ) T A R J Á N T A M Á S Hugenották helyett - Protestánsok (5) S Z Á N T Ó J U D I T Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , Meier, z ember (8) F Ö L D E S A N N A A bemter bűne és bűnhődése (1?) K A T O N A Z S U Z S A N N A Mennyiben népszínház Népszínház? (15) G Y Ö R G Y P É T E R Fehér házsság (18) M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, Budpest VII., Lenin körút Levélcím : 1906 Postfi ók 223. A ki dásért fel el Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesitőknél, Post hírl püzl etei ben és Post Központi Hírl p Irodánál ( K H I, B u d p e s t V., J óz s e f n á d o r t é r 1. ) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl K H I pénzforglmi jelzőszámár El őfizetési díj : 1 é v r e 3 0 0, - F t, f él é v r e 1 5 0, - F t P él dány onk énti ár: 25, - F t Külföl dön terj eszti Kultúr Külkereskedelmi Váll l t, H Budpest, Postfi ók 149 Indexszám : S Z Á N T Ó E R I K A A vihr hullámverései (21) R Ó N A K A T A L I N Egy drám és megszépítő vlóság (25) E S Z T E R Á G I L D I K Ó A Kispolgárok Miskolcon (27) F O R R A Y K A T A L I N Dr. Dolittle és Zöld lovg (29) S Z E K R É N Y E S Y J Ú L I A M i t bír z operett? (31) fórum K O L T A I T A M Á S Vit Tkrításról (33) A t heneum N y om d, B ud pes t Ives m gsnyom ás Fel el ő s vezető: Soproni Bél vezérigzgtó B É C S Y T A M Á S Az ellentmondások elődás (34) P Á LY I A N D R Á S Egy érzéki színház (41) A b o r í t ó n : K ú t v ö l g y i E r z s é b e t ( M i r n d ) é s K l o c s y M i k l ó s ( F e r d i n á n d ) A v i h r v ár s z í nh á z i el ő dásábn A h á t s ó b o r í t ó n : G ö t z Bél színpdképe A végítél et npj cím ű Ö d ö n v o n H o r v á t h - d r b h o z ( V á r s z í n h á z ) ( l k l á d y Lászl ó fel vétel ei ) négyszemközt V I N K Ó J Ó Z S E F Kuty élet (44) drámmelléklet LÁSZLÓ A N N A : Asszonyok estéi vágykkl és refrénekkel

3 játékszín NÁNAY ISTVÁN Az Ördög trgédiáj vgy z Ember komédiáj? Mdách-bemuttó Mdách Színházbn Mindenki előtt nyilvánvló, hogy ez cím -- kompiláció. Az első fele Erdélyi Jánostól, Az ember trgédiájánk egyik első bírálójától, második fele Bbits Mihálytó] vló. Erdélyi művel szembe-ni súlyos kifogásink summáztként jelenti ki, hogy ez cím inkább illene drámához, Bbits viszont z írói géniusz elismeréseként említi, hogy Mdáchnk sikerült fenségessé tennie mű szerkezetéből, belső tendenciáiból dódó nevetségességet, és elkerülnie, hogy drb z Ember komédiájává váljon. Hogy kerül együvé e két, időben, világ-nézeti lpjibn oly különböző ítélet? Úgy, hogy Lengyel György áltl rendezett legújbb Az ember trgédiáj-elő-dás középpontjáb vlóbn Lucifer került, s részben emitt legyengült, már-már komikumig lefokozódott vgy elveszett z Ember trgikum. Ez - látszttl ellentétben - nem produkciót mindenestül elitélő kijelentés. Csupán tények, vlmint nnk jelzése, hogy Mdách Színház elődás - megítélésem szerint - felemás. Egy gondos, mű gzdg előéletének lényeges mozzntir tekintettel levő elemzés gondolti végeredményét kpjuk, melyhez zonbn egy kevéssé meggyőző szín-pdi megjelenítés párosul. Lucifer z Úrnk ellenében Lengyel György nem először tlálkozik Az ember trgédiájávl ben már Mdách Gimnázium diákjként megrendezte iskolájábn, bbn z időben, mikor hosszú, hétéves kényszerű hllgtásr ítélte kultúrpolitik rég hlott, mégis úgy látszik ngyon is élő szerzőt. M olvsv drám 1962-es Mgyr Helikon-kidásánk utószvát - melyet mű sorsát egy időre megpecsételő Révy József írt -, tlán néhol nevetséges, de egészében félelmetes kép rjzolódik ki z ötvenes évekről és z 1955-ös nemzeti színházi bemuttót, sőt z 1956-os eseményeket is jócskán túlélő ideológii cstározásokról. Tehát Lengyel György kkori bemuttóját körülmények több mint színháztörténeti tetté minősítették. A mostni Trgédi-bemuttó is egy hosszbb szünet után következett; Nemzeti Színház legutóbbi elődásszériájánk kifutás ót ismét körülbelül hé év telt el. Ezúttl természetesen nem voltk z előzőekhez hsonló súlyos oki hllgtásnk. Időnként zonbn min-de klsszikusnk szüksége vn rr, hogy pihentessék és újjászülessen. Ez sz ü net - mely zonbn nem volt bszolút puz, hiszen jó néhány vidéki sz í nház műsorán szerepelt Trgédi - lighnem rr kellett, hogy egy új műmegközelítési szempontrendszer kristály lyosodjon ki. Gondoljunk rr, hogy milyen mértékben szkított hgyományos műértelmezéssel szolnoki Szigeti Színház őszi bemuttój, hogy eh-h z milyen lényeges pontokon közelít Mdách színházi koncepció, s z előzetes nyiltkoztok lpján tervezett pécsi Trgédi-elképzelés. Lengyel György egyike tehát zoknk, kik szkítottk z eddigi Trgédi-felfogások-k 1, vlmint sok évtizedes trdíciót megtörve Nemzeti Színházon kívül muttt be Budpesten Mdách drámi költeményét. A drám megírás ót eltelt százhúsz é\ ltt sok tuct értelmező, mgyrázó vriáns látott npvilágot, s z értelmezők egyértelműen vllották és vllják, hogy ember trgédiáj minden más műnél tökéletesebben,ötvözi z egyetemest és mgyrt, múlt százd ötvenes évei-nek hzi vlóságát és z áltlános emberi kérdések tblóját. Éppen ezért zt is állítják, hogy mű tuljdonképpen megfejthetetlen 48-s szbdsághrc, z után következő illúzióvesztés, z egymásnk feszülő gondolkodási modellek, romntikus liberális történet-filozófiák szbdságeszméje és pozitivizmus természettudományos gépies determinációtn" (Németh G. Bél), és áltlábn z kkori európi és mgyr vlóságnk és, szellemiségnek behtó ismerete nélküli. Ez zonbn csk z irodlomtörténészek szempontj lehet, színház nem dht lábjegyzeteket szituációk-hoz. A nézőt nem tudomány, hnem z itt és most átélhető, őt megérintő igzságok érdeklik z ember trgédiájábn is. A színház művészeinek természetesen tisztábn kell lenniök kuttások eredményeivel, de ezeket úgy kell szintetizálniuk művészetükben, hogy végeredmény ne múzeumi műtárgy, h-nem élő, ktuális színházi műlkotás legyen. Ehhez újr és újr meg kell tlálni zokt rugókt, melyek z dott eset-ben éppen megmozdítják, életre keltik költői szöveget. A z ember trágédiáj esetében ezek rugók elsősorbn főkonfliktusok kijelölé- Az ember trgédiáj Mdách Színházbn. Az Úr: Ppp János, Lucifer: Huszti Péter

4 sében keresendők. A mű rendkívüli gondolti, filozofikus bonyolultságánk megfelelő drmturgii ellentétek hálój is, z Úr, Lucifer, Adám és Év közötti konfliktuslehetőségek mindegyike vlmilyen súllyl részt vesz drám erőterének kilkításábn. Am hogy ezek közül mely vgy melyek lesznek dominánsk, z egyrészt értelmezés kérdése, másrészt mindenkori külső körülmények függvénye. A legtöbb irodlmár egyetért bbn, hogy z Adám-Lucifer, Lucifer--Év s z Adám-Év ellentétek együttes meg-léte mellett z lpvető konfliktus Lucifer és z Úr között lkul ki. De vnnk, kik más konfliktuslehetőségre helyezik hngsúlyt, így z Év--Lucifer ellentét-re (Sőtér István) vgy z Ádám és Év közöttire (Szerb Antl), s emlékezzünk vissz z elmúlt évtizedek nemzeti színházi elődásir, melyekben z Ádám- Lucifer-konfliktus htározt meg koncepciót, mondván, Trgédi nem más, mint z ember hivő és kétkedő, igenlő és tgdó énjének párhrc. A legáltlánosbbn elfogdott konfliktuslehetőség z, mely Mdách Színház elődásábn megtestesül. Ám ez konfliktuslehetőség egy súlyos, megnyugttó módon máig nem megoldott drmturgii ellentmondást trtlmz. Azt ugynis, hogy z Úr és Lucifer közötti ellentét ugyn gondoltilg átszövi z egész drbot, de ténylegesen csupán keretjátékbn jelenik meg. A történelmi színekben Lucifer Ádámml kerül konfliktusb, és csk közvetve, Ádámon keresztül, utlásszerűen érzékeltethető z Úrrl vló hrc. Azokbn z elődásokbn különösen hngsúlyos ez belső, drmturgii ellentmondás, melyekben z Úrnk csupán hngj szóll meg. 'Ekkor ugynis teljes mértékben bsztrhálódik z Úrrl vló konfliktus, míg z Adám-Lucifer viszony élő kpcsolt, így z elméleti, gondolti konstrukció óhttlnul gyöngébb lesz, mint színpdi élet vlóság. Ez drmturgii ellentmondás mindddig feloldhttlnnk tűnt, míg drbot fejlődéstörténetnek tekintették, molyn színes biblii, történelmi képeskönyvnek. Az utóbbi időben zonbn egyre több elemző és rendező próbálkozik zzl, hogy struktúráj felől közelítse meg művet, zz ne z emberiség történetének vlmiféle kivont-ként értelmezze Trgédiát, hnem szüntelenül változó, de állndó lényegi jegyekkel bíró konfliktusszituációk sorként. E szituációsor olyn örökké élő és megoldndó problémák körül sűrűsödik, mint szbdság, z egyéni és közösségi lét, szerelem, férfi és nő kpcsolt, z eszmék és gykorlt ellentéte, z eszmék túlélése, hz és z emberiség közös sors és így tovább. Ezek egyikére sem dhtó végérvényes és megnyugttó válsz. Mdách Trgédi színeinek külön-külön megfoglmzhtó s mű végső, részfeleletek összegénél minőségileg mást és többet jelentő válszibn nem is törekszik erre. Kíméletlen következetességgel felállítj konfliktusszituációkt, s önmgábn már ezzel ismétlődő kérdések sokságát teszi fel és téteti fel. Ezáltl nemhogy lezárná, inkább nyitottá teszi drbot. Az evolúcióillusztrálás egyenes vonlúságávl szemben strukturális műmegközelítés mindenekelőtt z egymásmellettiségre és körkörösségre épül, zz természetesen terjeszthető ki mű gondoltiság térben és időben. Ez egyben zt is jelenti, hogy zok kérdések, hogy pesszimist vgy optimist mű-e Trgédi, vgy rekcióse nép, illetve Flnszter ábrázolás, ebben formábn fel sem tehetők, mert ezeknek csk kkor voln értelmük, h Ádám útj vlóbn z emberiség útjánk leképzése voln. Ám erről szó sincsen! Mg Mdách Erdélyi Jánoshoz írt híres levelében sem zt állítj, hogy ő hiteles történelmet krt felidézni, h-nem zt, hogy szbdság, kereszténység, tudomány, szbdverseny, szocilizmus és (más) eszmék " zért lettek e munk tárgyi, mert ezeket z emberiség fejlődésének főmomentumiul néztem". Azz pontosn zt foglmzz meg, hogy történelmi fejlődés nem tárgy cselekménynek, hnem ürügy fenti problémcsoportok körbejárásához. (Arról nem is beszélve, hogy m, tudományos-techniki forrdlom, tömegfogysztás, tömegtájékozttás térhódításánk korábn sokt bírált flnszterkép még egy evolúciós sorbn sem szorosn vett szocilizmusról, vgy pláne nem nnk torzképéről szól; huszdik százdbn ez ennél sokkl egyetemesebb érvényű lett!) Borul z egyensúly! Mindez zzl drmturgii következménnyel jár, hogy z egyes színek hsonló konfliktusszituációibn megjelenő zonosságok sokféleképpen juttthtók érvényre, többek között úgy is, hogy z Urt megfosztják miszticizmusától és személytelenségétől, s struktúrák egyik ktív lkítójként léptetik színre. S mivel z zonosságok szereptípusokbn is megjelennek ( mindenkori politiki túlzó, forrdlmár, idelist önfeláldozó -hogy legfőbbeket például Lengyel György meghtározt), z Úr is több olyn szerepben léphet föl, melynek közös vonás htlom birtoklás. Ezzel egyszeriben felerősödik, élővé válik és drmturgii folytonosságot kp z Úr, illetve Lucifer képviselte tendenciák közötti összeütközés. Elég, h minszki vgy grozniji Trgédi-elődásoknk SZÍNHÁZ-bn is mélttott koncepciójár (1979/II és 1980/7) vgy Pál István szolnoki rendezésére (198o/12) gondolunk. Ebbe sorb illeszthető Lengyel György elképzelése is. Nál rádásul z Úr fitl, ereje teljében levő ember, kárcsk Lucifer, tehát nem egy fitl lázdó és egy teljhtlomml bíró idős zsrnok között lkul ki viszály, h-nem két teremtő, lkotó ember között. Az Úr egy eszmét képvisel, melyet megkérdőjelez Lucifer, s éppen ez megkérdőjelezés z továbbvivő erő, mely képessé teszi z Urt z eszme fejlesztésére, zz z lkotásr. Az Úr és Lucifer összetrtozás sem egymássl, sem egymás nélkül dilektikájánk tipikus példáj. Ezt viszonyt kitűnően exponálj, - és ezáltl Mdách színházi elődás egyik kulcspillntává válik - z első színnek z lkotás dilektikáját feltáró replikáj. Az Urt lkító Ppp János olyn szereppárokt is eljátszik, mint Péter postolt és Pátriárkát, illetve Sint Justöt és z Aggstyánt. Ezáltl nem-csk mint egy htlmi pozícióbn levő egyén jelenik meg. Az áltl képviselt eszmék változásánk, degrdálásánk folymtát is éreztetni krj rendező és színész. (H csk htlom képviselője lenne megsokszorozott szerepű Úr, kkor például Rudolf császárt is el kellene játszni! A jelenlegi változtbn viszont nem eléggé differenciált különböző figurák logiki egymáshoz trtozás, ez zonbn megvlósítás gyengeségein is múlik!) Míg z Úr szerepét rendező megnövesztette, ddig Luciferét - belső egyensúly érdekében is - megrövidítette. Lucifer szövegéből minden csodás, irrcionális, z ördögire utló elemet kihúztk, s elsősorbn ez jellemzi drb egészének rövidítési szempontját is. Így Lucifer hétköznpibbá, emberszbásúbbá vált, ugynkkor kissé szürkévé

5 is, míg z elődás szövege még gondoltcentrikusbb lett. Ez módosítás felveti Az ember trgédiájánk egyik elődási lpproblémáját, gondoltiság és látványosság ellentétét, illetve helyes rányink kér dését. Nyilvánvló ugynis, hogy gondoltokr lecsupszított elődás éppúgy szélsőséget jelent, mint látványos revü-ként elődott történelemillusztráció. Á még oly jó és korszerű gondolti koncepció sem nélkülözi megfelelő, látványt is nyújtó színpdi keretet. Az rányok kikeverése zonbn z egyik legnehezebb rendezői feldt, mert itt különösen ezen áll vgy bukik befogdás, megértés mértéke. A Mdách Színház elődásánk z egyik legfőbb hibáj éppen ennek z ránynk z eltolódás. Lengyel György koncepcióját már-már elfedi egyfelől hgyományos történelmi revü elemeivel élő, másfelől z expresszionist színház hgyományiból táplálkozó látványosság. De nemcsk gondolti mg és látványos megjelenítés közötti egyen-súly billent meg, hnem négy főszereplő közötti lényegi egyensúly is. Mint-h z lkotók művészi energiájánk túlontúl ngy részét kötötte voln le Trgédi szceniki és látványkeretének megteremtése, és kelleténél kevesebb mrdt koncepcióból dódó bonyolult és kényes gondolti egyensúly létrehozásár. Lengyel György nyiltkozt szerint Az ember trgédiáj küzdés, z élet-ben mrdás drámáj". Ugynkkor z elődás főszereplőjévé elsősorbn Lucifert és mellette z Urt teszi, Ádám és Év ebben koncepcióbn elerőtlenített figurák ;Ádámml inkább megtörtén-nek z események, semmint ő lenne ktív részese, megújuló hitével lkítój cselekménynek, Így hát felmerül kérdés: kinek küzdésének, életben mrdásánk drámáj ez Trgédi? Á drb logikáj szerint Ádámé - természetesen ő mondj el XIII színben Lengyel György áltl is deklráltn kulcsfontosságú mondtokt: "... A cél voltképp mi is? A cél, megszünte dicső cstánk, A cél hlál, z élet küzdelem, S z ember célj c küzdés mg. " - Az elődás logikáj szerint viszont Lucifer drámáj ez. Á két logik perlekedik egymássl z elődásbn; helyett, hogy erősítenék egymást, kioltódnk. Egyiptomi szín. Év: Almás Év. Ádám: Juhász Jácint, Lucifer: Huszti Péter Pedig tudjuk és érezzük, rendező é színészek kérdésfelvetése áltlánosbb; nem egy-egy személyhez, szerep-h z köthető egyedi drámáról vn szó, h nem egy bsztrhált, egyetemessé váló trgédiáról, melyet minden főszereplő együttesen hordoz és lkít. H úgy tetszik, mindnyájunk drá g ájáról, melynek egyszerre vgyunk lkítói és elszenvedői. Végül is nem bontkozik ki, küzdés és életben mrdás drámáj", s ennek nemcsk z z ok, hogy Mdách szövege, szituációi, cselekményvezetése nem mindig lklmzkodik ehhez z elképzeléshez, hnem z is, hogy sem szereposztás, sem szituációk kidolgozottság nem tekinthet mrdéktlnul ideálisnk. Az Úr, Lucifer, Év és...? A színház láthtón kiemelkedően fontos ü gynek tekinti Mdách-mű színre v itelét. Erre utl z elődás ngyvonlú kiállítás, illetve közreműködők és lkotótársk - Petrovics Emil, Fehér Miklós, Milkovszky Erzsébet, Angelus Iván, Keleti Év, Götz Bél, Bjki István személye és munkásság. Lengyel György vonzódás húszs évek már már klsszikussá vált színházi vntgrde-j, illetve z expresszionist színház iránt eddigi munkásságábn és most is tetten érhető. Á díszlet, jelmezek rendje és funkciój, tömeg mozgtás, világítás, z elődás indítás mind-mind innen eredeztethető. Fehér Miklós szimmetrikus díszletének lpeleme színpd középvonlábn hátulról lendületesen előreívelő, perspektivikusn szerkesztett híd, mit ezzel párhuzmosn egy-egy olyn dobogó-lépcső kombináció fog közre, mely z oldlsó járások felől indul és zenekri árokb vezet. A színpdmélység körülbelüli felezővonlábn híd mentén két oszlop áll, melynek síkjábn z egyes színeknél különböző lkú, z nygszerűséget hngsúlyozó deszkidomok ereszkednek le. Ezekre helyszíneket, eseményeket, illetve hngultokt fel-

6 Huszti Péter (Lucifer) és Juhász Jácint (Ádám) z Ür-jelenetben (Iklády László felvételei) idéző közismert képeket vetítenek. Az oszlopok és térben eltolt, részben egymás mögött levő deszkidomok elsősorbn tér függőleges tgolásánk egyik módoztául szolgálnk, de egy-egy jól kivehető lkztot is képeznek - például z Éden tiltott gyümölcsű fáit, torz perspektívájú görög oszlopot és így tovább - vlhogy úgy, hogy Henry Moore különálló drbokból szerkesztett szobri htnk messziről szemlélőnek. A képek többnyire illusztrálnk, egyes esetekben viszont drmtikus funkciójuk is vn; legkifejezőbb rómi és bizánci kép átkötése: Péter postol megjelenésekor z ddig láthtó pompeji Vill dei Misteri egyik híres freskórészletére rákopírozódik és egyre erősebb lesz egy fitl Krisztus-ikon. A jelenet-váltáskor deszkák elmozdulnk, s z eddig egyetlen deszkár vetített, tehát egybefüggő és éles kép ezután z egy-más mögött elhelyezkedő felületekre vetül, zz széttöredezik és óriásir növekszik (ez képileg előre elmondj cselekményt!). A középső híd mint egy út vlhonnn színpdon túli sötétségből, végtelenből indul és mintegy nézőtéren folyttódik. Ennek kiszélesedő, színpdeleji területén minimálisnál is kevesebb kellékkel és szceniki jelzéssel játszódik legtöbb jelenet, s nem kell hozzá különös képzelőerő, hogy térkompozíció jelképes trtlmát megfejtsük. A színház színház voltánk hngsúlyozását nemcsk z jelenti, hogy díszlet lkotóelemei vállltn és leplezetlenül, minden ksírozás nélküli színpdi elemek, hnem z is, hogy - Mejerhold módján, hogy más elődöket ne említsünk - z elődás elején szereplők stilizált fehér munkegyenruhábn bejön-nek színpdr, felveszik z előre elhelyezett kellékeiket és távoznk. Ez fehér öltözet szereplők lpruháj - csk Lucifer vn feketében -, s erre kerülnek rá zok kiegészítő jelzések, díszítések, melyek megdják z egyes jeleneteknek megfelelő jelmezeket (Milkovszky Erzsébet koncepciót pontosn követő, stílusos munkáj). Az első színben dobogórendszer négy pontján tömörülnek főngylok köré gyűlt ngylok, s színpd közepén áll többiekhez hsonló lpruhábn, de sim, egyszerű nyers színű köpenyben z Úr - Ppp János. A felpergetettdicsőítés után lelssul jelenet tempój, z Úr és Lucifer szópárbj csendésen, fölösleges indultkitöréseket mellőzve, tárgyló modorbn hngzik el. Lucifer - Huszti Péter - z Úr blján, z oldlsó emelvényen áll, s csk kkor kerül tér-ben is - középső híd lján, színpd széléig előrehúzódv - szembe ellenfelével, mikor kijelenti: Együtt teremténk : osztályrészemet/követelem. " Kettejük párbeszéde z egyenrngúk közötti vit hngnemében zjlik, s ez jellemzi végig z Úr és Lucifer kpcsoltát. Ppp János z Úr szerepében leghitelesebb, itt ugynis kerül minden túlzást. A többi, nlóg szerepben már előfordulnk erőltetett színészi megoldások is, s ez lighnem zzl z ellentmondássl függ össze, melyre számos kritikus és irodlmár felhívt figyelmet főszereplők lkváltozttásávl kpcsoltbn. Adám, Év és Lucifer, miközben korról korr vándorol és egyik történelmi szerep bőréből másikb bújik, mindig megtrtj sját eredeti lkját is, de nem mindegy e kettős én belső rány. Ppp János is szembekerült ezzel problémávl, és z Úr lpmgtrtásánk megőrzése mellett z egyes figurákt egyéníteni igyekezett, ám z rányokkl neki is bj volt időnként. Ez nnál inkább feltűnt, mivel többi főszereplőnél z lp-mgtrtás hngsúlyozás volt z urlkodó. Huszti Péter végig megtrtott zt hngütést, mely z első megszóllását jellemezte. Cseppet sem hrcos, de nem is cinikus Lucifert ábrázolt (hogy csk két leggykoribb szerepfelfogás-sztereotipiár utljunk!), inkább egy medittív, sem kétkedéseiben, sem együtt-érző tnácsibn nem túlzó, bölcs és nyugodt értelmiségi volt. Ezzel ismét szporított eggyel z elegáns intellektuelszerepeinek sorát. Részben rendezői koncepció, illetve belső színházi kényszerűség áldozt Juhász Jácint Ádám szerepében (ismeretes, hogy szerepet próbfolymt közben vette át feldtot nem vállló Sztnky Istvántól). Elsősorbn Ádám figuráj sínylette meg zt, hogy z elődás tengelyébe z r és Lucifer konfliktus került. De ezt lefokozott szerepű Ádámot sem sikerült Juhász Jácintnk élettel megtöltenie. Csodálkozó kisfiú-ként sodorttj mgát egyik színről másikr, végzetesen súlytlnná téve figurát. A jelentéktelen Ádám értelmetlenné teszi z lpkonfliktust is, hiszen egy tehetetlen, üresen ágáló Ádám lenne z Úr és Lucifer küzdelmének tétje? Visszájár fordul tehát rendezői elképzelés, de nemcsk szereplővá-

7 lsztás mitt, hnem viszonyuk, z erővonlk nem kellő rendezői kidolgozás mitt is. Persze kényes egyensúlyi helyzetet kellene kilkítni, hiszen h egy erős, ktív Ádám járj végig z álombeli utt, kkor is felborul z eredeti koncepció. A legkevésbé Év figuráját érintette Tr gé d i drmturgii átértelmezése. Almási Év lkításábn hrmonizált legtisztábbn mindig változtln Év és színenként új és új lkbn megjelenő hősnők mgtrtás. Alig tetten érhető pró gesztusokkl, jelzésszerűen d egyéni rcot figuráink, minth csk egy-egy újbb álrcot rkn Év rc elé. Almási Éváj hol segítője, hol ellen-fele Huszti Luciferének, s ez újbb sjátos erőviszony-átcsoportosulást eredményez: még inkább egyedül mrd Juhász Jácint Adámj. Hideg elegnci Az elődás néhol ingtg konstrukcióján belül néhány reveláló erejű részlet született. Például természetesek és mgától értőtedőek z álom és nem álom, illetve z álom és z álom z álombn állpotok közötti átmenetek. Ez semmiképpen nem szceniki kérdés, hnem rendezői értelmezés eredménye. Azzl, hogy eleve és szüntelenül éreztették színház színház jellegét - nélkül, hogy elidegenítettek voln! - minden vlmiféle nem vlós síkb helyeződött, melyben csk fokozti különbség lehet z álom, nem álom vgy z álom z álombn között. A hrmdik szín végén, z elődás egyik ngyon fontos, hngsúlyos pontján, mikor Lucifer z emberpárnk bizttóul egy sugárt d, reményt - újbb bizonyságát dv nnk, hogy Lucifer nem z ember ellen, hnem z emberért és z emberrel krj céljit megvlósítni -, három színész egy-más mellett térdel. Középen Huszti, jobbján Almási, blján Juhász. Az utolsó mondtok ltt Huszti homlokához húzz, od szorítj prtnereinek felé eső kezét, s mintegy mgáb vonj Ádámot és Évát, miközben lssn elsötétedik körülöttük színpd. A befejező kép különben z elődás értelmezése szempontjából külön is említendő. A színpd közepén áll z Úr, előtte térdel Ádám és Év, blján - de most már z első színnel ellentétben egészen közel hozzá -, híd szélén ül Lucifer. Az Úr először z emberpárhoz szól, és kijelöli számukr jövőjüket. Mjd Luciferhez fordul, és most ő mondj ki de még mint utsítst zt, mit z első színben Lucifer vágott z ő szemébe, s miért e hrc tuljdonképpen ki'leződött, hogy ugynis Hideg tudásod, dőre tgdásod Lesz z élesztő, mely forrásb hoz..." Ppp János minden pátosz nélkül, ngyon emberi hngon beszél, s Luciferrel szemben egyszerre érezteti győztes és vesztes pozícióját. Iluszti Lucifere viszont vesztesként is győztes nyugodt öntudtávl fogdj z Úr vllomásnk is beillő prncsát. Az ngylok dlát csk Adám és Év hllj. Amikor el hngzik drám zárósor, s Ppp z egymás kezét fogó Ádám és Évár néz, Huszti tágr nyílt szemekkel, csodálkozv és csöppnyi elégtétellel, cinkos mosollyl tekint föl z Úrr. Bosszú idő után tlálkozik Ppp és Iluszti pillntás: értik egymást. Ppp megfordul és l sn, fárdtn kimegy. 1 luszti együttérző és bizttó mosollyl hosszn nézi n it sem sejtő emberpárt. Az elődás egészét korrektség és z elegnci jellemzi. Pontosk sokszor bonyolult koreográfiájú mozgások, jelenetváltások, színpdi pprátus összehngolás. Kitűnő Petrovics Emil főleg ütőhngszerekre komponált, s n m környezetek hngultfestésére, illusztrálásár szolgáló, hnem önálló, drmtikus funkciójú zenéje. Szép, funkcionális és szinte zeneileg megkomponált világítás - mely egyértelműen expreszszionist örökség ". Mégis vlmi hidegség, unlom és érdektelenség sugárzik z elődásból. Olyn z egész, mint egy szvlt, melyben minden szó tökéletesen érthető, de mert minden szón hngsúly vn, el-vesznek versnek hngsúlyi, Mdách Imre: A z ember trgédiáj (Mdách Színház) Rendezte: Lengyel György. Zeneszerző: Petrovics Emil. Díszlettervezd: Fehér Miklós. Jelmeztervező: Milkovszky Erzsébet. Mozgás: Angelus Iván. Szcenodi: Keleti Ev. Világítás: Götz Bél. Mszk: Bjki István. Szereplők: Juhász Jácint Almási Év, Huszti Péter, Ppp János, Tímár Bél, Horesnyi László, Cs. Németh Ljos, Némethy Ferenc, Kéry Gyul, Duni Tmás, Gybronk József, Gáti Oszkár, Vándor József, Sárvári Győző, Fillár István, Bencze Ilon, Kiss Mri, Lelkes Ágnes, Bálint György, Kiss Endre, Bky Ljos, Kádár Flór, Szokol Péter, vlmint Rubold Ödön, Tóth Tmás, Borbiczky Ferenc, Srerednyey Bél, Krczg Ferenc, Philippovich Tmás, Fésűs Tmás, Lukácsi József Krsi István, Hirling Judit, Pregitzer Fruzsin, Fráter Eszter, Oláh Zsuzs, Csumdi Gbi főiskoli hllgtók. TARJÁN TAMÁS Hugenották helyett - Protestánsok Székely János drámáj Pesti Színházbn Nyáron Gyuli Várszínház színpdán szólltk meg három Grénier testvér szvi, júliusi éjszk csillgi ltt vívták elvi vitájukt hugenották Annk z elődásnk igzi díszlete nem tégl-vár volt, nem vstg flk, lépcsők, vskpu, hnem z égboltozt: fiziki fogvtrtottságot, szereplők két éve trtó rbéletének keserűségét zonnl ellenpontozt szellem bebörtönözhetetlensége. A tágsság urlkodott bezártságon; tömlöc is szbdság része lett. Az eredeti terveknek megfelelően hét színész s vélük z elődás évd elején átköltözött Pesti Színházb. A kezdettől ide szánt produkció sjátos gyuli próbszksz " után elfogllt végleges helyét. Menet közben címe is megváltozott: most Protestánsokként játsszák. Székely János drámkötetében, Képes krónikábn is így szerepel. Az új cím bizonyár zt is nyomtékosítj, hogy új, más elődásról vn szó. A nyomsztón zárt színpdr beszorított drám vlóbn már puszt megjelenésében is erősen eltér korábbi változttól. Am - természetesen szem előtt trtv z önálló meg-ítélés követelményét - gyuli bemuttó kpcsán SZÍNHAZ-b írott kritikám egyes psszusit idézve igyekszem véleményt formálni. Nem z összehsonlítás igényével, inkább zt vizsgálv, mi-ben változott rendezői felfogás, színészi játék. (Az említett kritik z októberi számbn jelent meg, Erős várunk tömlöc címmel, Tüzek Gyulán című ngyobb beszámoló részeként.),,annyi látottk lpján is bizonyos, hogy Hugenották bemuttójávl gzdgodni fog mgyr színházi repertoár... Székely János veretes jmbusibn szép és meggondolkodttó eszmék kelnek szárnyr hitről, istenhitről, európiságról, brbárságról, szellem ngyszerűségéről és hitványságáról, reményről és reménytelenségről, hősiességről és gyávságról ám h röptük íve kecses, irmuk gyors is, eddig ismeretlen mgsságokb nem jutnk. A drám filozófi, erkölcs, kultúrtörténet és históri elegye: ismert gondoltok megfoglmzás új színekkel, új változítbn.". "

8 A Pesti Színházbn fából ácsolt díszlet zárt, bunkerszerű helyiségbe préseli figurákt. A Grénier fivérek börtönét egyetlen hsdék köti össze külvilággl. Fehér Miklós színpd frppánsn, már-már túlhngsúlyozott egyértelműséggel dj néző tudtár, hogy reménytelenség, kiúttlnság drámáj lesz Protestánsok. Az kontr-dikció, mit Gyulán csillgoktól kép-viselt univerzum föllobbnó máglyávl, testvérek mártírhlálávl is szembeszegezett, itt elmrd - de el, drbhoz híven, kivégzés sejtetése is. A díszlet - mtt brn színével, durv bútordrbjivl -- jó és kifejező tere drámánk (bár - elnyomhttln z érzés - némi turistház-jellege vn). Ebben közegben megnövekedett líri fűtöttségű és filozofikus mélységű szöveg intenzitás. Sokkl előnyösebb oldláról muttkozik drb - lebilincselni zonbn most sem tud, mert XX. százd drámirodlmábn csk vlmelyest is tájékozott, htlomml és z erkölccsel kpcsoltos lpvető koncepciókt körvonlibn ismerő néző új eszmerendszerrel, új fölfogássl nem tlálkozik. Ó, ez z egész l Emberi fj, hogy örökkön-örökké / Lázálmokért kell hdkozni!... / Holott z egyik olyn, mint másik" - idézhetjük újr drámából Gérrd szvit Székely János szemléletének jellemzéséül. Egyet kell értenünk Márkus Bél nemrégiben megjelent, okos, szellemes, bár érzelmesen túlbecsülő tnulmányánk észrevé- A Grenier fivérek Székely János Protestánsok című trgédiájábn (Gálffi László, Lukács Sándor és Hegedűs D. Géz) telével: frnci egzisztencilisták, közelebbről Cmus htás kétségtelen (nem z átvétel ", hnem termékenyítő htás" és z életérzés zonosság"). Még kkor is, h Cmus és mások nevét hiáb keresnénk Székely elmélkedő műveiben is ( Cmus Cligulájánk és Székely János Cligul helytrtój című drbjánk párhuzm sem föltétlen közvetlenül bizonyít). Márkus ebben fiktív beszélgetésben (Az irglmtln sorsszerűség. Tisztáj, 198o. november) jó érzékkel rgdj ki z író Soó Péter bánt című regényéből ezeket sorokt: Mit számít ztán, hogy vlódik-e ezek z kdályok vgy pedig koholtk? A célok és eszmények múgy is jönnek és mennek..., de mg z erőprób, z emberi teljesítmény megmrd; ez d értelmet és trtlmt z élet bolondériájánk, ez, cskis ez emel föl és rgyog tovább z időben." Most Protestánsok is heroikus pesszimizmust " látttj elsősorbn, de belőle inkább heroikus-r figyelve. A drám szerkezete kivételesen tiszt, áttekinthetősége gondoltok áttekinthetőségét szolgálj. Három testvér áll szemben egymássl viszont szövetségesekként, egyet-len testvéri ölelésbe zártn hllgtják z egy-más után hozzájuk forduló három ppot... A szereplők rendszerét tehát két, ngyjából szimmetrikus - de dinmikus belső életet élő - csoport htározz meg. A három pp célj három fiú kimentése börtönből - de másként és másért. " A három Grénier fivér hitéért szenved kínzást, börtönt XVIII. százd protestánsüldöző Frnciországábn. 176z jnuárjánk első npj - z újév - több-féle szbdulássl kecsegteti három különböző jellemű fiút. A velük együtt rboskodó Rochette pp és brát hitével krná megnyugttni háborgó lelküket, noh mg is segítő szór szorul. A börtönbe lopódzó protestáns prédikátor, ngy tekintélyű Rbut, mjd z ugyncsk megérkező jezsuit páter, Chrny ádáz hitbéli egyezkedése ténylegesen is megnyithtná börtönkput. A Pesti Színház elődás megőrzi már Gyulán kimunkált erővonlkt: három pp egymássl is küzd, de mind-hármn fivérekért küzdenek ; testvérek egymássl is cstáznk, de mindhármn hitüket keresik. E mellé új, meghtározóbb viszony is beépült két hárms csoport szellemi vidláb. A ppok: befejezett emberek, végérvényesség megtestesítői, hitük tántoríthttln képviselői (Chrny ktolikus vllás sötét ngyl, Rbut erős hugenott mrkát szorítná meg minden nem hugenott nykon, Rochette ugyncsk e hit remegőbb kezű, zkltottbb ppj) - Grénier testvérek: nyitott fitlemberek, folytonos vívódásbn-változásbn élők, hitük fárdhttln keresői (Gérrd jellemét tomboló kételkedés, Albertét szélsőségeket váltogtó fntizmus, Jánosét hzrdírozásig játékos filozofálás htározz meg). A drám dinmizmusát és eleven hitelét z dj, hogy miként Grénier-k nem hibátlnok, úgy ppok sem csupán ellenszenvesek. Htn htféle hitelv képviseletében állnk ki: hármn vonzó szuverenitássl, hármn dogmtizmusig mkcs merevséggel. Székely kultúrpesszimizmus mindnyájuk életét hetedik szereplő, Börtönőr kezébe teszi. Ez jótékony szerepben tetszelgő, hmisn tyáskodó öregember primitív fiziológii lét, z erkölcsösnek látttott erkölcstelenség, z elvinek tetsző elvtelenség ördöge - s mégis mg is szegény ördög". Az értelem mindenkor kiszolgálttott másik értelemnek, s minden értelem kiszolgálttott nyers erőnek -- ez Protestánsok képlete z első szinten. A másodikon, mgsbbon viszont z, hogy z értelem vereségében is monumentális, nyers erő fölényében is vesztes. A hrmdik, le g mgsobb szint pedig zt fogllj össze: szellem nnál lenyűgözőbb és lkotóbb, minél inkább meg tudj őrizni hjlékonyságát, fogékonyságát, nyitottságát. S ez végső soron már

9 szbdság kérdése: gondolt cskis önmgánk lehet elkötelezve, egyetlen erőterét cskis önmg képezheti. A vlóság természetesen nem engedi meg soh, hogy ez vegytiszt, ideálisnk tűnő állpot létrejöjjön. A Protestánsok zért fojthtj el Székely János jellegzetesen értelmiségi, történelmi díszletek ellenére is történelmietlen fölfogásávl vló vitát, mert itt hldásellenes, erőszkos htlom veri bilincsbe gondolt szbdságát, veti - vgy űzi, viszi - börtönbe zokt, kik gondolkodnk. A különállás, z elvonulás, szellemi bezárkózás ebben viszonyrendszerben pozitív mgtrtás, de mint z emberi lét, gondolkodó élet örök és elkerülhetetlen feltétele így már z értelem esélyeit lefokozó tévesztés, z öncélúság kultiválás. (Székely Képes krónikáj átfogóbb nézetrendszert rjzol ki, mint egy-egy drbj. A soroztból z derül ki, hogy szellem csk kkor trthtj meg önmgát, h önmgán kívül semmi másr nem figyel, önmgáról más véleményét nem fogdj el. A szuverenitásnk ez minden érintkezést, kpcsoltot elutsító, gondolti tlálkozástól idegenkedő - mert zt lehetetlennek ítélő - túlhjtás egyszemélyes gondolkodó műhelyekbe izolálj mindzokt, kik gondolkodnk.) Az erőprób ", z emberi teljesítmény " ngyság rngsorolj Protestánsok szereplőit. Önmguk helyzetét vlmilyen - jobb vgy rosszbb: de nem egyértelműen jó és nem egyértelműen rossz - f o r m á b n mindnyájn megoldják, helyzetet zonbn képtelenek megoldni. Az eszmék helyébe teljességgel véletlenül lép tett: z idegesen vibráló János krtlnul gyilkos lesz Chrnv-nek. Jellemző, hogy cselekvés csupán esetlegesen kpht helyet ezen színpdon. Ezért megbocsáthtó z is, hogy Börtönőr szép hosszú késeket szervíroz nyilván npról npr fiúk fltozásához. A három Grénier nem fog kések után kpni. e gyet len Szinetár Miklós egyelőre de jelentős rendezői érdeme, hogy drám s z e rkezetét, jellemek, szereplők rendszerét... prólékos gonddl, pszichiki érzékenységg e l elemezte, s e szerkezetet, figurák rendszerét vizuálisn is érzékeltette..." Ez z érdem érdem mrdt: h változott színpdon nem is olyn könnyű észrevenni, mértnisn tiszt látványbn, koreográfiábn elevenedik meg ez szomorú okossággl kiszámított, z érzelmi kitöréseket is biztosn kezelt Mádi Szbó Gábor (Rbut) és Bács Ferenc (Chrny) Protestánsok pesti színházi elődásábn (Iklády László felvételei) jmbikus form monotóniájávl lehigsztó drám. Szinetár értelmezése két csoport viszonyánk föltárásábn szerencsésen mélyült, színészvezetése pedig korábbinál jóvl több erélyt és több gy intenzívebben kihsznált - ráfordított időt, próbát sejtet. Azt zonbn most sem tudt elérni, hogy z kciókbn szegény bár mögöttes kcióígéretekkel, lehetséges kciókkl bíró - gondolti rám helyenként ne legyen unlms. Az áltlábn sok különféle eszközt egységbe komponáltn fölhsználó, változtos effektusokkl élő Szinetár számár vló színűleg jó és tnulságos erőprób volt olyn művet színpdr állítni, mely legföljebb intellektulitásábn áll közel hozzá (vgy leglábbis utóbbi munkáioz) de z elődás még s em rról tnúsodik, hogy z író és rendező z író és rendező erő/estéssel jó esélye vn... elődás erőssége... jól rjzolj meg... drbbeli jelentőségére emelni nem tudj..." A gyuli bemuttón színészi játék ngyon vegyes benyomást keltett most egységesebb és sokklt jobb művészi teljesítmény. A három Grénier fiú immár dicsérhető, sőt dicsérendő. Lukács Sándor (Gérrd) külsőségek felől z átélt belső ábrázolás felé terelte z lkformálást. Mozgásábn, gesztusibn, dikciójábn érezhető koncentráltság; így sikerül legidősebb fiút z egész drám szellemi hierrchiájábn legmgsbb pontr emelnie. Hegedűs D. Géz (Albert) leküzdötte játékánk ritmiáját. most már sokkl jobbn súlypontozz szerepet. Lukács és Hegedűs lkításábn rokon vonások is megjelentek : végre nem két idegennek, hnem vlóbn testvéreknek látjuk Gérrd-n és öccsét. Gálffi László korábbi szerepeiből ötvözik szeméyében rokon lkotók tlálkoztk voln. egyelőre nem dicsérhető... további

10 te, mg képére" formált z Equus Aln Strngjét, méltán váltv ki ngy vishngot - érthető tehát; hogy János éretlenségét is ebből z irányból lpozz; pimszságot és z üldözöttség-érzetet úgy mentve át, hogy e vonások m é g i s új figur jellemébe épüljenek. Thi Tóth László meggyőző mint Rochette, változtlnul ő legmibb figur: biztos szellemi támszt hjszoló, idégérzékeny XX. százdi fitlember. Arr további erőfeszítésre zonbn nem volt hjlndó, mi legutóbbi szerepei fölé emelte voln ezt krktert. Bács Ferencről továbbr is csk legjobbkt mondhtni: Gyulán is teljeset most tökéletessé lényegítette át. Chrny inkvizítor hllgtásivl okos tktikusnk, legjobb pillntbn lecspó érveivel veszedelmes strtégánk bizonyul. Az elegáns politiki gzság nem kphtott voln hitelesebb megtestesítőt fölé-nyes és rezzenetlen, mégis vit sodrávl együtt remegő rckifejezésű színész-nél. Mádi Szbó Gábor most is jól rjzolj meg Rbut-t, de megelégszik pontos kontúrokkl. Kozák László Börtönőre mesterkélten sertepertélő mrdt: nem kellően jelentős lk. A Grénier testvérek lángok felé lép-nek, de hlálb indulásuk éppen zt nem tudj bizonyítni, mit egész vitájukkl próbáltk : hogy Gérrd-nk nincs igz. " Gyulán, szbdtéri szcenírozásbn fivérek máglyár indulás zt kellett voln sugllj, hogy - ellentétben legidősebb szvivl - z emberi fj nem láz-álmokért küzd, s egyik eszme nem olyn, mint másik. H így vn, nem hihető s nem érthető, hogy miért válllj mind-három testvér máglyhlált (mely gyilkosság után már ligh is válllás kérdése). Gyulán tehát Gérrd-nk igz volt - s ez volt z elődás gyengéje. A Pesti Színházbn Gérrd-nk igz vn - és ezért sokkl jobb és meggyőzőbb mű. Az utolsó szvk után börtön sötétje borul szereplőkre - nem dtik meg mágly pátosz és színi pompáj. Ez felfogás közelebb áll Székely János drbjához, s bár ellene lehet mondni, leglább belülről nem ellentmondásos. Székely János: Protestánsok (Pesti Színház) Rendező: Szinetár Miklós m. v. Szcenikus: Éberwein Róbert. Jelmez: Jánoskúti Márt. Díszlet: Fehér Miklós. Drmturg: Rdnóti Zsuzs. A rendező munktárs: Dobák Lívi. Szereplők: Lukács Sándor, Hegedűs D. Géz, Gálffi László, Thi Tóth László, Mádi Szbó Gábor, Bács Ferenc, Kozák László. SZÁNTÓ JUDIT M e i e r, z e m b e r Tuljdonképpen improvizálok. Vn egy meggyőződésem: z első h zi színpdi Kroetz-bemuttó, Meierék nem sikerült. Az okok elemzésének zonbn ezúttl el kellene vezetnie egy mércéhez, egymásfjt, áltlm megfelelőbbnek vélt elődási stílus felvázolásához. Ez nem minden esetben szükséges; olyn szerzőnél vgy olyn műnél, melynek megvnnk mg színpdi hgyományi, említés nélkül is kézenfekvő lehet, mihez képest minősíti z ember z épp tárgylt produkciót. Az stílus zonbn, melyet Kroetz képvisel - méghozzá szinte egymg, leszármzási tbelláj (Ödön von Horváth, Mrieluise Fleisser) épp oly közvetett lévén, mint rokonság (elsősorbn Kinn vgyunk vízből Edwrd Bondj) -, mgyr színpdon merőben újszerűnek számít, tehát illenék, hogy kritikus előtt ott lebegjen egy áltl eszményinek trtott megközelítési mód. Sjnos zonbn idegenben még soh nem láttm Kroetz-elődást, és hiáb böngésztem át lelkiismeretesen külföldi visszhngot: nyugtnémet kritik olyn irodlom-, illetve szövegközpontú, mint volt hetvenes évekig miénk, z NSZKn kívüli produkciók sjtój pedig ugynolyn meglepett, mint ez esetben, egy-két kivételtől eltekintve, hzi: megrgd z ámuló deskripciónál. Ascher Tmást kiemelkedő rendezői egyéniségnek trtom, és Játékszín nézőterére úgy ültem be, hogy kész voltm átengedni mgm művészi látomásánk. Úgy gondolom, cslódásom legfőbb jogcím rá, hogy okit felfejtve mgm színpdi Kroetzéről elmélkedhessem. Kroetz elemzői - és műlkotás nem mindig szvhihető tnúj, zz mg z lkotó is - túl ngy hngsúlyt helyeznek kommunikációképtelenségre, társdlom mrgójár szorított figurák csökevényes szókincsére, melyet z író, állítólg, fotogrfikus pontossággl d vissz. Gerhrt Huptmnn ót leglább nnyiszor estek már bele cspdáb kommentátorok, hányszor meg is cáfolták őket: nturlizmus leglább olyn gondosn válogt, mint bármely más irodlmi irányzt - csk más, sjátos szempontok szerint. Kroetz nturlizmus meg éppen messzemenően stilizált - figurák szerint nem tudnk beszélni, illetve szerint tudják időnként villámfényszerű élességgel kifejezni mgukt, hogy z írói mondnivló kívánj. Ez stilizált dilógustechnik ngyon pontosn megfelel z egész kroetzi drmturgiánk, mely többnyire hétköznpink korántsem mondhtó, bűnügyi krónikákból átemelt extremitásokr vn kihegyezve: gyermek- és szülőgyilkosságokr, öngyilkosságokr, tblett korábn ritkságszámb menő házi bortuszokr s más vártln erőszkcselekményekre. Ám ezek sem értelmezhetők tény nturális jelentése szerint, mert kkor vlóbn csk periférikus jelentésű és jelentőségű művekről lenne szó. A klszszikus nturlizmus korábn Kroetz áltl ábrázolt életform ngy átlgot képviselte - művészi ábrázolás ezért kkoribn úgyszólván spontán termelte ki mgából tipikusságot. A második világháború utáni Európábn zonbn ez z életform már sehol nem tipikus, és így Kroetz világ látszólg kivétel, z egzotikum, ngy átlgon kívül rekedtek szomorú, de elszigetelt kórlelete. Hsonló elszigetelt beltenyészeteket nálunk is bőséggel muttnk fel riportok, interjúk vgy szociográfikus-dokumenttív műlkotások, de ezek egyértelműen jelzik, hogy bennük végeredmény-ben kivételekről, bárh természetesen indokolt kivételekről vn szó, korhoz képest nem dekvát, hosszbb távltból nézve kihlásr ítélt jelenségekről, melyeket társdlom konkrét intézkedésekkel s mi még fontosbb: éppen sját törvényszerűségének fokozott érvényesítésével előbb-utóbb meg tud szüntetni. Kroetznél, kárcsk Bondnál, nem erről vn szó; leglábbis szándék, tendenci más, h megvlósítás nem is mindig hibátlnul meggyőző. Az itt ábrázolt jelenségek, bár extrém formábn, de társdlmi fejlődés lényegi tendenciáit képviselik; figurák és körülményeik nem egy távoli, még le nem küzdött múlt mrdványi, hnem jelenlegi rend áltl tudtosn mnipulált formációk, s fennmrdásuk éppenséggel nem fékezője, hnem feltétele z dott rend stbilitásánk. Kroetz nem rezervátumokt kíván felmuttni; drámái kkor érnék el mximális htásfokukt, h z ábrázolt figuráknál sokkl mgsbb nygi és szellemi szinten élő nézők is felismernék életükben zokt tényezőket, tudtukbn zokt torzulásokt,

11 Kroetz: Meierék (Játékszín). Puskás Tmás f. h. és Vjd László melyek kevésbé látványosn, de épp oly nyilvánvlón hsonló mechnizmus lpján vezérlődnek; h rájönnének, hogy mgsbb élet- és tudti színvonlukt ugynz társdlmi szereposztás teszi lehetővé, mely persze bő teret enged születés, körülmények, sőt, z egyéni krt véletlenszerű tényezői-nek is, de joggl bízik ngy számok törvényében: rétegződés végső soron megmrd, ki-ki mg helyére rázódik, lent és lentebb, fent és fentebb ktegóriái mindig megmrdnk fő z, hogy kit ilyen, kit olyn szinten, mindenkit mnipulálni lehessen. Ezek z zonosulási lehetőségek másfelől nálunk is megvnnk, hiszen fogysztói mg-trtás nálunk is egyre elterjedtebb, és legkülönfélébb tudti szinteken legkülönfélébb torzulásokhoz vezet; sőt, még zt se mondhtjuk, hogy e tendenciákbn nem érhető tetten szubjektíve esetleg jó szándékú mnipuláció. Elvégre nálunk íródott meg z Adás-hib, egészen más hngvételben, de hsonló jelenségek ellen; z Adáshib pedig, ellentétben például z Ezer érvel vgy Kiáltássl, nem szociográfikus dokumentumdrám. Mindez nem zt jelenti, hogy Kroetz drámáit megfosszuk mguk szociográfikus izglmától és sokkhtásától, hiszen e művek esztétiki vonzereje is erősen kötődik bennük ábrázolt lényeg-beli csúnysághoz". Am z elődások-nk egyben túl is kell lépniük ezen htásszférán, mert különben z író niv reformistánk tűnik. Hogy triviális példát válsszk: Stllerhof mjdnem félkegyelmű prsztlányát vásári szellemvsút kiváltott izglom htás ltt sikerül elcsábítni; de ugynez mechnizmus lép működésbe kkor, h művelt diáklányt, mondjuk, egy kábító-szeres hppeningre vgy polgárszszonykát egy tóprti luxushotelbe invitálják, s Felső- Ausztri kicsi vgy kocsi " -dilemmáj sem változik meg lpvetően ttól, hogy itt kocsi helyett már-már z emberinek mondhtó lét z lterntív. Kroetz mondnivlój csk hsonlóság és különbözőség ngyon finom dilektikáján ár érvényesül, és épp itt oldódik fel z z ellentmondás, melyet nyugtnémet kritikusok elő-szeretettel hngsúlyoznk, hogy ti. Kroetz műveit soh nem zok nézik meg, kikről szól, mert zok vgy nem jutnk el színházb, vgy h igen, kkor Víg özvegyet részesítik előnyben. Ilyen értelemben: bár persze jó lenne, h megnéznék, nem lpvetően fontos, hogy ők nézzék meg, mert nemcsk róluk szól. Sőt, tlán több hszon remélhető bból, h e művek sjátos tükrében zok ismernek mgukr, kik mgsbb szinten vnnk mnipulálv, mert tőlük ngyobb htósugrú felismerés és rekció várhtó. Ezzel kpcsoltbn felmerülhet kérdés: h mindez vlóbn így vn, kkor Kroetz miért nem tágít temtikáján, hogy közönség elhtárolódását megnehezítse, önfelismerését megkönnyít-s? Nos, pályáj első szkszábn még igen erősen munkált benne szociográfikus indult, z együttérzés és düh konkrét jelenségekhez kötődő keveréke (bár kkor sem volt kizárólgosn meg-htározó). Aztán meg kétségtelen, hogy perifériár szorult emberek, leplezet-len és egyértelmű nyomor ábrázolás látványos lehetőségeket kínál, és itt legkiáltóbb z ellentét mnipultív szlogenek és tényleges életminőség között. Később zonbn Kroetz is rájött, hogy mondnivlój éppen ennek z e lentétnek gyengítésén át válht még erőteljesebbé s főleg áltlánosbb érdekűvé. A Felső-Ausztriábn, Fészeken, de épp Meierékben is már sokkl b közelebb áll egymáshoz tömegkommunikáció és reklám sugllt eszményi életstílus és szereplők tényleges életmódj - és épp z ilyen körülmények között felbukknó konfliktusok teszik igzán kérdésessé z eszmény értékét. Itt válik világossá, hogy ezeken z embereken nem z elegánsbb márkájú,utó, drágább szbdidőruh vgy spnyolországi nyrlás segíthet; őket csk z válthtná meg, h társdlmi rend lehetővé tenné s egyben igényelné, hogy tgji egyéniségre, emberi méltóságr, tudtos helyzetfelismerési képességre tegyenek szert. Ezzel összefüggésben e drbok szereplői lépéseket is tesznek személyiségük felfedezésére és érvényesítésére. Meierékben például cslád mindhárom tgj mg módján fellázd z dott keretek ellen; z p hobbyjávl és erőszkkitöréseivel, z ny és fiú zzl, hogy kilép csládi kötelékből, s mg lábár próbál állni. A drb persze mégsem zárul hppy enddel; szereplőknek oly kevéssé volt módjuk életük során önmgukkl tisztáb jönni, hogy regálásik őket mgukt is meglepik. Rosszul érzik mgukt z önállóságbn, de homályosn sejtik, hogy nem vgy leglábbis még nem - dhtják fel hrcot, mert z újbóli együttélés zokkl, kik pedig legközelebb áll-nk hozzájuk, kikhez világon egyedül vn közük, ismét beszorítná őket z értelmetlen, tompult utomtizmusb. Mindmellett vlószínű, hogy kroetzi drmturgi ennél rdikálisbb átlkulásr szorul. A pály eddigi szksz vgy máris lezárult, vgy csk önismét-lés árán folytthtó. (A jelek szerencsésen inkább z első lehetőségre utlnk.) Kroetz eddigi, mennyiségileg is impozáns életműve rendkívül érdekes fejezete kortársi drámírásnk, de vlósághoz vló viszony működésének első évtizede ltt lényegileg nem fejlődött, és drmturgiáj lssn sblonok gyűjteményévé merevedett. (Persze ngy minőségi különbség, hogy ezek mindenesetre sját sblonji!) Csk kritikákból ítélve gynítom: ebben színházi gykorlt is luds, mely rövid életű szenzációk soroztként zsákmányolt ki drámáit,

12 A Meier házspár: Vjd László és Molnár Pirosk (lklády László felvételei) és túl mohó műveléssel hmr kimerítette táptljukt. Az író mg is sérelmezte vele kpcsoltos ősbemuttómázát " (minth mgyr szerzőktől is hllottunk voln hsonló pnszt!); zt szerette voln, h művei bekerülnek rendes színházi vérkeringésbe, repertoárdrbokká válnk, helyett, hogy vntgrde válllkozásként ngyobb port verjenek fel sjtóbn, mint közönség tudtábn. Minden bizonnyl e helyzet folyomány, hogy produkciók drámák nekdotikus mgvár koncentráltk, bűnügyi és szexuális sokkhtásokt knázták ki, helyett, hogy egy velük vló folymtosbb együttélésben kitpogssák mondnivló lényegének megfelelő stílusvilágot. Egy ilyen gykorlt bizonyár hmrbb lendíthette voln át szerzőt holtponton. Es most itt z ideje, hogy rátérjünk Játékszín elődásár, melynek legkönnyebben észlelhető negtív tünete viszonylgos htástlnság. Ascher Tmás, nyilván tudtos döntés eredményeként, nem nyúlt vissz korábbi rendezéseiben már kimunkált eredményekhez, melyeket most tovább lehetett voln építeni - gondolok itt elsősorbn Mesél bécsi erdő és Gyöngyélet, de kár Pt ik színrevitelére is. Ehelyett - leglábbis kénytelen vgyok ezt feltételezni, holott szóbn forgó szándék igencsk messze esik Ascher művészi lktától - megpróbálkozott zzl reménytelen és művészileg sem kifizetődő domesztikálássl, melyet Kroetz egy jónevű elődje esetében némiképp eufemisztikusn mgyr " Brecht megteremtésének neveztek. Ez fjt házisítás, vgyis hzi átlgízléstől távoli jegyek semlegesítése ugynis htározott rcélű szerző esetében soh nem vezethet nekünk szóló " mondnivló kiemelésére, hnem formávl együtt óhttlnul trtlmt is elszürkíti vgy épp feloldj. Mindenesetre: Kroetz stilizált neonturlizmus színpdon egy jól ismert átlgrelizmusr szelídült, minek következtében Meierék úgy fest, mint egy átlgdrb mgyr néző átlgétlpjáról, csk épp gyengébbek, vázltosbbk, erőtlenebbek közül. Végtére relist drámát Miller, Albee vgy Wesker igzán jobbt, húsosbbt írt Kroetznél. Tükrözi ezt döntést már z eléggé érdektelen, átlgos-relist színpdkép is; még Játékszín tágsnk igzán nem mondhtó tere is üresnek ht, holott kroetzi világ kísértetiességét épp tárgyk zsúfoltságánk és belső világ ürességének kontrsztj dj; neonturlist részletgzdgság, telítettségben megnyilvánuló sivárság itt helyénvló lehetett voln, s jól megválsztott tárgyk sokság érzékletessé tehette voln mind velük szembeni kiszolgálttottságot, mind zt tényt, hogy z egyéniség érvényesítését Meierék számár z egyform tuctárukon belüli szbd " válsztás jelenti. Úgy gondolom: kroetzi világ mágiáj és költészete neonturlizmusból hjthtn ki, mely jól eltlálv szinte utomtikusn stilizálná önmgát. Ehelyett Ascher színészei is relist szerepépítés-ben jeleskednek, átélnek, gondosn dolgoznk ki szituációkt és lelkiállpotokt, és ily módon jelenetről jelenetre kompromittálják drámát, mely z ilyen játék nygként szegényes, sőt, közhelyszerű. A jelenetek jól megoldott helyzetgykorltok r emlékeztetnek, helyett, hogy önmguk mitikus felfokozásiként egy ngyon mi mondává állnánk össze, úgy, hogy rr cím is utl: Mensch Meier - huszdik százd végének szomorú kis Everymnje. Azt hiszem, fölösleges részletezni, hogy míg relist kezelés drb egzotikumát

13 jutttj érvényre, és cselekményt sivár mgánüggyé vékonyítj, mágikus nturlizmus vgy nturlisztikus rituálészínház z áltlános érvényt emelné ki. (A részletezés már csk zért is fölösleges, mert hiszen z utóbbi lehetőség Gyöngyéletben már megvlósult.) Vgy-is: Kroetz-drbok természete olyn, hogy csk minél ngyobb eltávolítás közelíthet, hsonlóság különbözőség minél élesebb kiemelésén át érvényesül. Legkevésbé vontkoznk z elmondottk ngyszerű főiskoli férfiszínész-termés legújbb példányár, Puskás Tmásr, kinek (még?) vérében vn megfelelő stílusérzékenység. O vlóbn nem pepecsel: rendkívül finomn és ngyvonlún mutt be egy mgtrtást, kényszerű lázdásig korbácsolt közönyt, mely oly jellemző fitlokr. Pontosn nnyit mutt meg z ifjú Meierből, mennyi Kroetz mondni-vlój szempontjából lényeges, nem próbálj meg értelmezni lázdás értékét, nem kr körüljárhtó relist figurát teremteni, nem bíbelődik motivációkkl ; játékánk legngyobb ereje mód, hogy színpdon létezik. Molnár Pirosk tőle megszokott mgs színvonlon lkítj egy relist drám Meiernéjét, így ztán drb feléig hiteles, h különösebben érdekesnek nem is mondhtó; után viszont nézőt nem hgyj nyugodni kérdés, hogyn is szánhtt rá mgát ez sótln, pedáns kispolgársszony kitörésre és z önálló életre. Igz, Meierné jellemfejlődését, elhtározásánk indokoltságát külföldi és mgyr kritikusok egyránt vittták, s megvlósítás terén vlóbn vnnk is problémák, z írói elgondolást zonbn meggyőzőnek érzem. Meierné, ápoltság, reltív civilizáltság ellenére, nem különbözik lpvetően többi Kroetzfigurától, kiket közérzetüknek számuk-r is érthetetlen változás vlmilyen erőszkos megnyilvánulásr késztet. Ez z sszony ddig hiszi mgát egyensúlybn, míg otthonábn szó minden értelmében rendet lát; mikor férje ezt rendet felborítj, z otthon szó elveszti számár trtlmát, és nem lát más lehetőséget, mint kilépni belőle. Kroetz Meiernéje más, mint mit Molnár Pirosk bensőséges relist játékávl megmutt-ht: tompább, primitívebb, tehát ki-számíthttlnbb s ugynkkor nyugtlnbb, bizonytlnbb közérzetű cskhogy ezt vonlt (részben z író hibájából is) pusztán jelenetek betű szerinti értelméből nem lehet sem kieleezni, sem eljátszni. Viszont cskis y ilyen ábrázolás lpozhtná meg távozás hitelét, melyet férj dührohm é, fiú ellen elkövetett brutális kciój önmgábn vlóbn nem motivál. A legproblemtikusbb zonbn Vjd László lkítás. Sjnos, z utóbbi évek tpsztlt lpján úgy tűnik, jd nemigen tud sját színészi figuráján kívül mást játszni (igz, ilyen értelemben is fogllkozttják) : megmrd jó szándékú, bumfordi, tohony mckónk. Ebből but melós " érzékeltetésére futj is, de "Meier, z ember" e nél sokkl több. Vjd színészi mtéri á jából például nem futj lppngó b utlitásnk, társdlom áltl beles sulykolt csládfőszerep gőgjének érzékelte- tésére, és így ngy kitörése nem több mumus hndbndázásánál; vlóbn nehéz elhinni, hogy ez z ember képes lenne szétrobbntni csládot, helyett, hogy ny és fi összekcsintnák és jót nevetnének rjt. A későbbiekben épp így nem tudj eljátszni felsőbbrendű szerepétől vártlnul meg-f )sztott ember döbbent értetlenségét, t ljes céltlnságát és trgikomikus, meieri szinten már-már leri mgányát; siránkozás inkább tisztán komikus ht'st kelt. Az elődás egy ponton idegenít cl, s.pp ott, hol ez így fölösleges: szöveggel. Megértem mgyr Kroetz-fordító, Orvecz Imre döntését, mikor inden mgyr fordító rémét, dilektust rgóvl krj pótolni, de ez mgyr zínpdon mindig kockáztos válllkozás: nálunk ugynis nemcsk dilektusok nincsenek, de széleskörűen elterj dt, tehát természetesnek htó réteg-t yelvek és rgóvriánsok sem, s ezért inden ilyen kísérlet színpdi nyelvet iemelt, hngsúlyos drmturgii funkcióvl ruházz fel, ellentétben z író eredeti szándékávl, mely dilektus vgy szleng lklmzásávl éppenséggel mindennpiság, természetesség benyomását krt fokozni. Akármelyik "rbbn hsonlítjuk össze Orvecz szöegét z eredetivel, kiderül, hogy mind-z, mire mgyr néző felkpj fejét, mi számár szoktlnul, idegenszerűen, ikítón hngzik, z merő fordítói kitálás. Kroetz szereplői kjálás helyett -sznek, dumálás helyett beszélnek, sku izás helyett néznek, figyuzás helyett -gyelnek, frnkó helyett jónk tlálják dolgokt, tökziher helyett természetesnek, túrót " még csk szolidbb változtbn sem fordul elő náluk. Vgy két, komplettebb péld, történetesen Felső-Ausztriából: jugó tkrító csj " helyett ott bizony egyszerűen jugoszláv tkrítóidőről " esik szó, és h mgyr Anni zt mondj: De nem cikizel le ", z eredetiben pusztán, szürkén és civilizáltn, ezt közli férjével: De nem szbd megsértődnöd. " Nem fordítói szbdság, fordítói lelemény létjogosultságát vittom; például elképzelhető fitlok beszédének ilyen értelmű színezése, sőt, egyes fordultok más szereplők nél is növelhetnék hzi hitelt. Viszont h középkorú, csládos emberek mindvégig csk ezen szinten társlognk, ez z egzotikum szűk klickájáb zárj figurákt. Kroetznél nyelvhsznált, dilektust is bele-értve, bszolút természetes (elvégre bjor földön mi lehetne természetesebb bjor dilektusnál); lelki elsivárosodást nál nem z lklmzott nyelvi fordultok bszolút értéke fémjelzi, hnem reltív minőségük, vgyis z, hogy szereplők szókincse félelmetesen szürke és gyér, lklmzás pedig z dott helyzetekhez képest drámin, helyenként trgikusn nem dekvát. Ezt pedig még egy tükörfordítás is érzékletesebben dná vissz, mint Orvecz egzotikus és látványos nyelvhsznált. Azt lehetne mondni: Kroetz nem olyn jelentős író, hogy érdemes lenne hozzá megfelelő nyelvet és megfelelő játékstílust kitlálni. A mondt első felében vn igzság; Kroetz eddigi élet-műve inkább izglms és jelentékeny kísérlet, mint ngyszbású beteljesülés. Ám z úton, melyet válsztott, feltét-lenül érdemes elkísérni, s h már erre elszántuk mgunkt, érdemes szóbn forgó utt pontosn feltérképezni. Annál is inkább, mert nincs is szó holmi vdontúj eszközökről; többen, köztük mg Ascher is, már forgtták őket. Tudom, hogy rendező mostni döntése tudtos volt, csk tudomásul venni nem tudom; s remélem, hogy improvizált megfejtési kísérletemet további hzi elődások igzolni fogják. Kroetz,: Meierék (Játékszín) Fordított: Orvecz Imre. Rendező: Ascher Tmás. Jelmez tervező: Scháffer Judit. Dísz- /eltervező: Székely László..Szereplők: Molnár Pirosk, Vjd László, Puskás Tmás f, h.

14 FÖLDES ANNA A bemter bűne és bűnhődése Nem írok senki ellen, csk megmuttom... mindenesetre, senki mellett sem írok, és fennáll lehetőség, hogy mindjárt úgy ht, minth vlki»ellen«voln. Csk két dolog vn, mi ellen írok, ez z ostobság és hzugság. És kettő, miért kiállok, " z értelem és z őszinteség. (Ödön von Horváth) Ödön von Horváth születésétől trgikus hláláig nem telt el nnyi idő (hrminc-ht és fél év), mint A végítélet npj december i, csehországi ősbemuttó-jától drám első mgyrországi elő-dásáig. Germnistáink számár bizonyár megtiszteltetést jelentett, hogy z elmúlt évben Budpesten került sor nemzetközi Ödön von Horváth-szimpozion megrendezésére, de ez z elismerés vlószínűleg nem színházkultúránkt illeti. Igz, hogy nnk idején Brechtreneszánszról is lekéstünk, és z bszurd drám ngy hullámánk csk leszálló ág gyűrűzött be vlmennyire drmturgii állóvizeinkbe. Az vntgrde műveknek kijáró enyhe borzongássl követeltük, vitttuk Beckettet, kkor, mikor világ színházibn rendező- nemzedékek felhlmozott tpsztltink birtokábn - már korunk (egyik) klsszikusként játszották Godl-t. Ödön von Horváth reneszánsz német nyelvterületen szökkent virágb. Mgyrországon gondos filológusok ifjú-kori életrjzi dlék okkl, pozsonyi diákévek htásávl, Ady-versek élményével, Horváth Dós-drámájávl bizonyítják fiumei születésű író mgyr kötöttségét, kétgyökerűségét de életművének mgyr színházkultúráb vló integrálásáért édeskevés történt. Miközben Ausztriábn, z NSZK-bn, Svájcbn Ödön von Horváth lénye-gében folymtosn jelen vn színpdon mikor legutóbb Bécsben jártm, egyszerre három színház is játszott műveit -, nálunk továbbr is ritk, lklmi vendég. A drámi életműnek mint-egy hrmdát trtlmzó, mgyr nyelvű Horváth-kötet kínáltát sem merítette még ki hzi színház. A trtózkodást ngyjából ugynzok z okok, érvek mgyrázhtják, mint hzi Brechthgyomány gyökértelenségét. Egyik oldlon drámák politikumár kevéssé fogékony közönség, másikon z expreszszionizmus iskolájából évtizedekkel ezelőtt eltnácsolt (mulsztását zót is csk lklomszerűen pótolgtó) mgyr színjátszás. A trtózkodás hrmdik, inkább csk sejthető, mint bizonyíthtó ok Horváth Ödön von Horváth: A végítélet npj (Várszínház). Bősze György (Ügynök), Mihály Pál (Fvágó) és Szkács Eszter (Leimgruberné) életművének nemzeti trtlmábn és nemzetfelettiségében rejlik. Konvenciórendszerünkbe tökéletesen beleférnek nemzeti" és külföldi" szerzők, de kívülre szorul szinte mindenfjt nemzeti identitást nélkülöző író, kinek világ nem mgyr és csk részben - Volksstück hgyományink követésé-ben - osztrák, leginkább z Osztrák-Mgyr Monrchi társdlmi hierrchiájához, tmoszférájához, szellemiségéhez kötődik. Méghozzá minden kurucos, 48-s lázdás nélkül: nem nemzeti, h-nem z emberi sérelmek nevében és következtében lázdv. Nálunk hitelesen osztrák népi környezetre ligh lehet színházi-nézőtéri ffinitás ez legfeljebb német nyelvterületen vonz. Számunkr több lehetőséget ígér Horváthnk z mgyr irodlombn hgyomány nélkül vló ngyobb távlt, mely (h meg-nehezíti is befogdást) vlójábn z életmű reneszánszánk egyik mgyrázt: z író egyéniségének és drámáink közép-európi jellege, mi új hidt teremthet z egyetemesség és prtikulritás között. Kétségtelen, hogy Ödön von Horváth drbjink elődás sjátos követelményeket támszt minden színházzl szemben. A nálunk hgyományos korrekt, relist tolmácsolás révén legjobb drbjink is nykát szegi társult. Emlékezzünk csk Mesél bécsi erdő vígszínházi bemuttójár: nézőteret lngyos unlom lengte be, és kiket nem háborított fel történet, zok mű pszichológii hitelét vittták. Mrinne regényének melodrmtikus színpdi fordultit még zok sem tudták elfogdni, kik elvben helyet követeltek Ödön von Horváthnk mgyr színpdon. Ascher Tmás kposvári rendezése nyomán z-után egyszer csk evidenssé lett z, mit előtte (hzi színházinkbn) senki sem mert végiggondolni: hogy Ödön von Horváthot csk z veszi igzán komolyn, ki vele együtt képes nevetni z áltl ábrázolt trgédiákon. Az emberi jellemek és mgtrtások miniciózus elemzése helyett fel kell válllni széles színpdi ecsetkezelést, pszichologizálás helyett stilizálást. Es h szöveget librettóként kezeli rendező, h idéző-jelbe meri tenni, mit megidéz - mind-járt nem lesz sem hiteltelen, sem unlms drám. Cskhogy Ödön von Horváth többek között zért olyn érdekes figuráj közép-európi drámirodlomnk, mert szinte minden drbj más, pontosbbn

15 másfjt követelményeket is támszt z elődásr válllkozó társulttl szemben, és mert egy drbon belül is több húron játszik. Shkespere szélsőségeit vlmiféle merész, modernül groteszk változtbn próbálj folyttni, követni. Helyes Népszínház válsztás: lehet, hogy A végítélet npj nem legjobb Ödön von Horváth-drám - ennek megítélése egyébként is részben szubjektív tényezők függvénye de cselekményessége, lélektni motiváltság és folytonosn ébren trtott, felcsigázott feszültsége folytán tlán leglklmsbb rr, hogy utt törjön szerzőnek közönséghez. Ez drám, mely Ödön von Horváth szerint npjinkbn" ( hrmincs évek végén) játszódik, térben és időben is tág, mozgthtó érvény-nyel rendelkezik. A történet, szinte minden változttás nélkül, ugynezekkel hősökkel, lejátszódhtott voln Horthy Mgyrországán, de mi Ausztriábn is. Érvénye zonbn jelenbe is átsugárzik: Hudetz trgédiáj mindddig elképzelhető fenyegető vlóság, míg z érzelmek szbdság és z emberi utonómi csk vágykép. Nem lehet véletlen, hogy háború után Bécsben is ennek drámánk Josefstádter Theterbn trtott ősbemuttój (Steinboeck csk szuperltivuszokkl értékelt rendezése) indított el llorváth-kultuszt. Münchenben (1947-ben) hsonlóképpen ez drám volt fltörő. A végítélet npj z író utolsó lkotó korszkából vló, már Hitler htlomr jutás után, ben született. Irodlomtörténészek szerint ez z periódus, mikorr Horváth tehetsége be-érett, írásművészete csúcsr ért. A Délszki éj vgy Mesél bécsi erdő ismeretében logikus feltételezés, hogy ntifsizmus itt jelenik meg legfélreérthetetlenebbül, legtökéletesebb művészi intenzitássl. Hogy emigrációbn született drámáibn z író korábbinál is nyíltbbn, szenvedélyesebben politizál. A vlóság ezzel szemben z, hogy Horváthot történelmi élmény nem brikádokr, hnem z emberi nyomorúság poklánk belső bugyrib kergeti. Késői drámáj bűn és bűnhődés elválszthttln logiki és pszichológii kpcsoltát, z életben megosztott felelősség egyénenként teljes, összességében pedig megsokszorozódó terhét vizsgálj. Tlán még vnnk, kik emlékeznek egy végzetes hzi vsúti szerencsétlenség irodlmi, sjtóbeli visszhngjár. Az Alfons, p t i k u s (Kézdy György) és Leimgruberné (Szkács Eszter) egész országot megrendítette tényállásnk z prdoxon, hogy trgéiát okozó, idősebb vsuts már korábn jelezte, képtelen lklmzni korszerű blesetelhárító technikát, z integr ominót, de felettesei - munkerőhiányr vló tekintettel helyén hgyták, egészen ktsztrófáig. A jogi -lelősség, vsuts bűnössége sors szerűen trgikus evidenci volt. A politikus közvéleményt viszont inkább z fogllkozttt, hogy vjon mekkor rész illeti z illetékeseket leglább z erkölcsi telelősségből. A végítélet npjánk középpontjábn is gy emberi mulsztás folytán bekövetkezett vsúti ktsztróf áll. Az expozíciór z író - látszólg ngyobb gondot fordít, mint drámi robbnásr: ontr várkozók komótos beszélgetéséből mindent megtudunk, mit tudnunk kell. Hogy flunk 2364 lkos vn, s z expressz itt nem áll meg. hogy endszeresen késnek vontok, és hogy népeket bosszntj, irritálj z örökös rcionlizálás. A hgyományos drámi szerkezet prncs szerint megismerjük drb két hősét is, mielőtt színpdr lépnek. Hudetz, z állomásfőnök, flubeli Leimgruberné szerint belevló gy ember, művelt, udvris, szorgl-ms, jellemes, ritk strmm férfi", ki nem restelli munkát, egyedül hordj kofferokt, szögezi ládákt, állítj szemforokt, beül pénztárb, telegrfál és telefonál, egyes-egyedül", s mindezért kriminálisn rosszul fizetik. De sorsánk nem ez neheze. Társdlmi és nygi helyzetéért még irigylik is. gyvlmiért viszont senki sem irigyli z állomásfőnököt: házsságáért. Tizenhárom évvel idősebb, hisztériás fele sége vlóságos rbságbn trtj, féltékenységével gyötri, újbbn már kocsmáb sem engedi. A másik hős -- kinek lkjár Hudetztől teljesen függetlenül vetül z elbeszélés fénye - Ann, kocsmáros menysszony lány, ki kármilyen fitlk - már vn egy és más füle mögött". A drám kettőjük tlálkozáskor robbn. Amikor tempermentumos, kcér leányzó, vártlnul, tréfából - z állomásfőnök elképesztésére, utált felesége bosszntásár - szájon csókolj Hudetzet. Action grtuite? - szó sincs ról. Ann játék mögött ngyon is reális lélektni motívumok rejlenek: minth csk sját csáberejét kívánná kipróbálni, s ezzel együtt jóképű férfi szerelmére mélttlnnk ítélt sszony felett bosszút állni. Ezen tréfán- h következményei nem ilyen végzetesek - csk egy-két szenteskedő öregsszony botránkozik meg, többiek jól szórkoztk voln. A házsemberként is nő nélkül tengődő, fitl férfibn meglepetéssel együtt fellobbn szenvedély: nem szerelem, hnem meglázottság és hirtelen egész sértett lényét betöltő bírvágy okozz kötelességtudásánk egyetlen percig trtó rövidzárltát. De ennyi elég, hogy z állomásfőnök lekésse jelző átállításánk sorsdöntő pillntát. Mulsztásánk tizennyolc emberélet z ár. Ki felelős z összeütközésért, bekövetkezett trgédiáért? Jog szerint természetesen z állomásfőnök, ki zonbn képtelen tudomásul venni sját mulsztásánk konzekvenciáit, tett és trgédi kpcsoltát, és zt, hogy mindez megeshetett vele; vele, ki pedig egész életében kötelességtudó bemterek példáj volt. Morálisn persze Ann is

16 Hud e t z á l l o má sf ő nö k ( F e re nc zy Cs o ng o r é s Ann ( Kub i k An n f. h. ) ( lk l á d y L á s zl ó f e l v é t e l e i ) felelős, ki árttlnnk álcázott, gyilkos tréfájávl elindított z események lvináját. A vizsgált folymán vádlott és korontnú igzság keresztezi egy-mást: lelkiismeret-furdlás áltl meg-gyötört leány válllj, hogy vllomásávl igzolj z állomásfőnököt. A boszszúálló feleség ellenséges indultból fkdó, de korántsem koholt vádjávl szemben Ann eskü ltt vllj, hogy Hudetz még időben állított pirosr szemfort. Az állomásfőnök öt négyhónpi vizsgálti fogság után felmentik: közösség, mely kiveti mgából bosszúálló feleséget, tárt krokkl várj vissz meghurcolt fiát. Csk két embert nem tesz boldoggá felmentés. Ann, korontnú továbbr sem tud szbdulni bleset áldoztink ném vádjától, sját lelkiismeret-furdlásától, és Hudetztől vár oltlmt, feloldozást, tlán még szerelmet is. Az állomásfőnök pedig már nemcsk z igzságtól, de leánytól is retteg, ki tudtár dj, hogy bármelyik pillntbn visszvonhtná vllomását. Végül is nem gyűlöletből, félelmében öli meg Annát, ki pedig kizárólgos társ lehetne morális terhek elviselésében és tlán z életben is. Tette ugynkkor: bűnbeesés meg-torlás is. Nem fenyegetést, hnem végzetes csókot bosszulj meg vele. Elképzelhető, hogy erőteljesebb és htásosbb lenne drám, h továbbikbn Ödön von Horváth nem bleset színpdr idézett (hlott) áldoztivl, hnem önmgávl szembesítené gyilkos állomásfőnököt, de z események kimenetele mindenképpen szükségszerű. A sját felelőssége és tettének következményei elől bujkáló Hudetz végül is mg jelentkezik htóságoknál. A drámáról szóló elemzések mű kulcsmondtát z itt következőkben Hudetz, szerzői utsítás szerint mosolyogv közölt szentenciájábn - vélik megtlálni: A fő dolog, hogy z ember ne mg ítélje el és ne mg mentse fel önmgát." Véleményem szerint, ez z pont, hol cselekmény némiképpen ellentmondásb kerül jellemmel, z eseménysor z utolsó ítélettel". Hiszen Hudetz, kinek bemter jelleméből, lttvló-mentlitásából vlójábn logikusn következik ez z emberi utonómiát elutsító, felelősséget elhárító szentenci, z öngyilkosságról vló lemondás ellenére is - jelentkezésével végül szigorún ítélkezik önmg felett. Ítélkezik zzl, hogy törvényes következmények válllásár ítéli önmgát. Ezt z ellentmondást Kerényi Imre nem is próbálj feloldni. Tény, hogy mű éppen, mert Hudetz második, trgikus vétsége színflk mögött követtetik el többféleképpen is értelmezhető. Az állomásfőnök gyilkosságát egyránt motiválhtj félelem, szerelem és bosszú, és rendezői beállításon, figuráról lkotott jellemképén múlik, hogy milyen szerepe vn benne rációnk vgy z elszbdult indultoknk, kár z őrületnek is. De többféle lehetőség, drámánk ez nyitottság nem menti fel z értelmezőt válsztás kötelezettsége lól. Kerényit rendezésében Hudetz leglább nnyir ellenszenves, mint mennyire szánlms, és így z elődás lelkiismeret drámáj felől" bűnhődésnek külső tényezők áltl determinált históriáj felé közelít. Ennek vitthtó tendenciánk gyökere feltehetően bbn rejlik, hogy Kerényit elsősorbn Ödön von Horváth társdlom- bírált, fsizmus lélekromboló htásánk bizonyítás érdekelte, nem pedig tágbb érvényű, egyetemesebb gondolt, mélypszichológii nlízis kísérlete. Vlószínűleg ez mgyrázz, hogy z elődásnk flu társdlmát, kispolgárpnoptikumát bemuttó jelenetei legsikerültebbek. Ezért érezzük jogosult-nk, hogy szereplők drmturgii rngsorát megfordítv, kritikánkbn is elsőnek melléklkokról szóljunk. Igz, Hudetzné testvére, Alfons nem epizodist. A drám kezdetétől kíséri, követi és meg is ítéli fejleményeket. Kézdy György megjelenésében, gesztusibn, hnghordozásábn szinte félelmetesen hiteles, de vlószerű nünszok összegezve, mégis jelképi erejűvé növelik figurát. Vn egy jelenete, mikor boltjábn árut - lighnem Flór-szppnt - csomgol egy vevőnek, s közben eszmét cserél vele Ann temetéséről és mindrról, mi felbolygtt flu nyuglmát. A kiszolgálás megszokott, hétköznpi rutingesztusi és közvéleménnyel is dcoló kisember bszolút tisztességére lpozott morális krédój már dilógusbn megütközik, de szöveg mögött Kézdy köteles testvéri és z Alfons lényéből fkdó emberi szolidritás konfrontálódását, sját korlátit átlépni képtelen kisember társdlmi és lélektni vesszőfutását is érzékelteti. Ebben z irrelitás htárit súrolón groteszk játékbn Kézdy méltó prtnere Leimgrubernét játszó Szkács Eszter, ki ugyncsk ngyon pontosn ráérez relitás és stilizáció kettős követelményrendszerére, és úgy komikus, hogy lkítás mégsem válik kriktúrává. Megóvj ettől, hogy megértő emberséggel érzékelteti z sszony külső és belső torzulását (feltételezhetően) megelőző, kisszerű emberi trgédiák végtelen sorát. Nem tudom, felépítette-e mgábn pontosn, Sztnyiszlvszkij tnítás szerint, vgy ösztönösen figur múltját, jövőtlen jövőjét, elképzelte-e környezetét, de hogy mindezt koncentráltn eljátszott, z egészen bizonyos. Szkács Eszter Leimgrubernéjét látv, felötlött bennem kritikus htáskörét túllépő gondolt is: milyen remek és milyen szoktln Öreg hölgy lenne ez z lkotó ereje és nőisége teljében levő színésznő Dürrenmtt drbjábn! A többi szereplő relizmus htárát szétfeszítő drám hngvételének sokszólmúságát nem tudt érzékeltetni. Ferenczy Csongor szépen beszél, illúziót keltő, korrekt lkítást is nyújtott, de

17 minth (csk) olynnk látt voln Hudetzet, mint Leimgruberné: kezdet-ben strmrn, vonzó, belevló férfi, kinek megkülönböztetett szerepe vn flusi hierrchiábn, zután emberségéből kivetkőzött, ljs csábító, közmegvetésre érdemes gyilkos, kiről z is elhihető, hogy eleve meg krt erőszkolni Annát. A figuránk ezzel végletes leleplezésével Ferenczy Csongor állást fogll ugyn, és közöl is vlmi lényegeset nézőkkel fsizmus pszichológii htásáról, csk éppen eltávolodik z író H udetzétől, és elhlványítj, le-tompítj bűnbeesés belső lelkiismereti drámáját. Merész válllkozás volt Kerényi Imre részéről Kubik Ann főiskoli hllgtóvl játsztni női főszerepet; ennek figuránk színpdi sors kezdet kezdetén, z állomáson kipttntott botránnyl pecsételődik meg. Kubik Ann viszont bájos, törékeny nivát játszik - nem is rosszul -, kiről zonbn nehezen hihető cl ez provoktív, erotikus fűtöttséget ársztó tréf, kezdeményezés bátorság, z dibolikus játék, mely még viduktnál zjló, szerelmet ígérő esti tlálkozás drámájábn is kísért. A többi szerepben vlójábn nnyi vn, mennyit rendező és színész kihoznk belőle. Emlékszünk még, hogy Ascher Tmás sorr kitlált szuverén módon stilizált figurákt, és ezáltl elementáris erejűvé növesztette Mesél bécsi erdő groteszk világát. Kerényi színpdán flubeliek néh kissé túl-komédiázzák szerepüket, de áltlábn különösebb ízlésficmok nélkül, korrektül eljátsszák, mi szövegben vn. Csk éppen mű fontosbb, szöveg ltti értelmével mrdnk dósk. Őszintén szólv, ttól trtok, hogy ezzel z elvárássl - szöveg vízióvá emelésének igényével túlságosn mgs-r emelem mércét: Népszínház legutóbbi elődási után ( A vihr, Bűn-tény Kecskeszigeten) A végítélet npj átgondolt válllkozás - elfogdhtó eredmény. A premierközönség rekciój - nézőtér fojtott csendje, z elődás feszültsége - z eljövendő Ödön von Horváth-bemuttók szempontjából is bizttó. De éppen ez remény, szerző reneszánszánk igénye késztet rr, hogy tovább keressük z Ödön von Horváth drmturgii szerkezeteit kitöltő és éltető színpdi eszközöket. A svájci sjtó nnk idején zzl bírált A végítélet npj luzerni elődását, hogy inkább Gerhrt Huptmnn, mint Ödön von Horváth. Ez negtívum tuljdonkép-p n lklms kiindulópont: jelzi zt is, hogy milyen irányból kell elindulnunk, mitől kell eltávolodnunk, h Ödön von Horváth drámáink dekvát stílusát kut tjuk. De továbbr is nyitv mrd drámák lebegő szürrelizmusánk és je jellemábrázolás vskosbb groteszkségének színpdi összekpcsolás. A Nép-színház elődásábn erre Brnyi László megboldogult mozdonyvezető szerepében - tett értékelhető kísérletet. A pszichológii hitelesség fejében, ellenén, z író és néző zt várj rendezőtől, hogy szó legszorosbb értelmében megteremtse z írói vázltok nyomán színpdi figurákt, kitlálj szellemi lé ezésüket; színészektől pedig, hogy gondosn, pontosn megtervezett, kifejező gesztusokkl, fiziki módon is k töltsék e figurák kereteit. Nem tudom, Besson rendezett-e vlh Ödön von 1 orváthot, de z ő színpdán mind- nyiszor lenyűgözött játék mximális telítettsége. Az emberi kpcsoltoknk próbb gesztusokkl, kciókkl vló egjelenítése, lelki folymtok szín-p don érvényes, vizuális érzékeltetése. Ezt kimunkált, gondoltokbn és szín-p di mgtrtásbn egyránt komplex, telített játékot éreztük Kézdy György é. Szkács Eszter kettősében, és lényegéb n ezt hiányoltuk többieknél. Kitűnőnek éreztem viszont Götz Bél stilizált színpdképét. Az állomás, vidukt, étterem és drogéri funkcióit e yszerre ellátó, szecessziós motívumokkl is dekorált térben félelmetes, jelképes erejű mozdony tömege. Götz ilyen módon nemcsk koncentrált, jó játékteret teremtett, de drámi helyzet fenyegetését is állndón érzékelteti, és vlóság szörnyűsége mellett hősök lidérces álmit is megidézte, megjelenítette. A íszlet áltl sugárzott lélektni és történelmi végzet erőteljesen és drám stílusábn hirdeti Ödön von Horváth ondoltink érvényét, igzságát. Ödön von Horváth: A végítélet npj (Népszínház Fordított: Thurzó Gábor. Kendező: Kerényi Imre. A rendező munktárs: Kutschcr Év Zeneszerző: Döme Zsolt. Díszlet: Götz Bél m. v. Jelmez: Füzi Sári m. v. Hngeffektus: Zsedényi Erzsébet. Szereplők: Ferenczy Csongor, Vss Év, Kézdy György, Hetényi Pál, Kubik Ann. h., Dózs László, Sár Berndette, Szkács Eszter, Mihály Pál, Bősze György, Bubik István f. h., Árv János, Fülöp Zsigmond, Dombóvári Ferenc, Glán Géz, Lendvi Gyul, Brnyi László, Bihri Zoltán. KATONA ZSUZSANNA Mennyiben népszínház Népszínház? Idén ősszel hrmdik évdját kezdte meg z ország legngyobb, hisz legnépesebb és legtöbb feldttl rendelkező színház, Népszínház. Az jnuári megnyitás ót sokn és sok szempontból vitáztk többek között e lp hsábjin is - z új színház célkitűzéseiről, feldtköréről, művészi színvonláról. Az Allmi Déryné Színházt és Huszonötödik Színházt szervezetileg és művészileg is eggyé kovácsolni szándékozó, új létesítmény körüli problémfelvetések ngy része (pl. Nány István, SZÍNHÁZ, /1 p., Szántó Péter, SZÍNHÁZ p. stb.) rr kérdésre irányult: vjon sikerül-e c két, célkitűzéseiben hsonló, de mind népszínházi elvet megvlósító gykorltuk, mind színészállományuk, művészi és nygi lehetőségeik tekintetében eltérő együttesből önálló, sjátos és egységes rcultú színházt kilkítni? Gyurkó László, Népszínház előző igzgtój többször és ngyon következetesen hngsúlyozt színház népszínházi jellegét, mely épp z egység megteremtésének elsődleges lpelvéül szolgál. Amely, Gyurkót idézve: világnézeti indítású, társdlmi célú, művészi eszközökkel dolgozó színház", hol megpróbálnk egy olyn együttest létrehozni, melynek tgji hol Budpesten játsznk, hol vidéken, ttól függően, hogy mi feldtuk", hol színház közművelődési funkciój lehető legszélesebb értelemben foglmzódik meg, s ennek jegyében színház új műfji formáit" keresik, például könyvtár-színház, elődóestek, rendhgyó irodlomórák stb. Mindez rendkívül igényes és következetes progrm volt, z idő zonbn (és mindig emlegetett körülmények) zt muttták meg, hogy egyben utópikus is. (Ezzel kpcsoltbn hdd utljk egy nemrégiben televízióbn - egy más spektusból elhngzott - Gyurkó-Hernádi beszélgetésre, melyben kimondtik: z utópi tételezése nélkül lehetetlen nnk megvlósulás.) A Népszínház vezetősége z eltelt bárom év ltt elég sűrűn változott. jelenleg színház igzgtój Mlonyi Dezső, főrendezője Vámos László. A "népszín-

18 ház" megjelölés mrdt, de tlán z elv is és főleg gykorlt megváltozott. Most Népszínház vezetésének egyik legfőbb törekvése z, hogy éles htárt húzzon z utzó társultok és Bud-pesten dolgozó társult közé, hisz szem-fényvesztés voln egyenlőségjelet tenni színész és színész közé" - nyiltkozt több helyen is Mlonyi Dezső. A Gyurkó László vezette színház elsősorbn Huszonötödik Színház újszerű, modern, politikilg is elkötelezett törekvéseit próbált egyeztetni Déryné Színház népszerű, hiánypótló, de művészileg áltlábn lcsonybb színvonlú munkájávl. Az új vezetőség célkitűzései között első helyen z igényes szórkozttás, sikerdrbok műsorpolitikáj, tehetséges, már jócskán bizonyított színészek szerződtetésével is segített, jó értelemben vett hgyományos, relist színjátszás áll. Mindkét színházi progrmtervben közös népszerű és mgs művészi színvonlú elődásokt létrehozó szín-háztípus megfoglmzás. Amikor z új színház létrejött, progrm megfoglmzásánk legkényesebb, máig htón legneurlgikusbb pontj z utzó részleg feldtkörének kijelölése volt. Hogy Budpesten - hol szín-házi ellátottság hzi viszonyltokt tekintve jónk mondhtó milyen új kezdeményezéseket vlósít meg Népszínház, nem volt olyn égető gond, mint z utzó társultok kilkításánál, kik színházi szempontból fehér folt"-ként jelzett vidékeken is fontos közművelődési feldtokt látnk el. Lényegesebb volt vidéki, úgynevezett tájoló elő-dások problémáj, mert itt gyökeres változásoknk kellett bekövetkezniük, hiszen z Állmi Déryné Színház sem szervezetileg, sem színésznyggl, sem művészi igényesség szempontjából nem bírt már versenyt korszerűbb és ngyobb elvárásokt támsztó televízió és z állndó vidéki társultok (Szolnok, Kposvár, Miskolc) népszerűségével. Mivel színház műfj - noh televízió és áltlábn képi kultúrák világát éljük megőrizte zt többi művészeti ághoz képest egyedüli specifikumát, hogy közvtlen emberi kommunikációr képes, nem rossz gykorlttl rendelkező műfj leépítése, hnem egy új színházi formnyelv kilkítás volt z elsődleges cél Népszínház utzó társultink tekintetében is. Gyurkó Lászlóék ez iránybn tettek is jelentős lépéseket, mikor olyn elődásokt vittek tájolni", mint csöppet sem hgyományos V ö rö s Z so lt á r, vgy z ügyesen ktulizáló kéletesen betöltve, j ó színház legyen. S Z s ugo ri ur m, és tények bizonyítják, nem hiszem, hogy túlzás, h zt mondjuk, hogy siker nem is mrdt el. Ezenkívül több helyen bevált z egyéb, nem kifejezetten színházi műfj lklmzás is. (Például már említett rendhgyó irodlomórák stb.) A közművelődési célok szervesen kpcsolódtk itt össze egy újfjt, korszerű színjátszási törekvéssel. Sjnos zonbn számos, tájolás" műfjávl szorosn összefüggő problém ismét felmerült, illetve megoldtln mrdt. A vidéket járó színház munkáj színésztől minden szempontból mximumot kívánj. Mximálisn jó teljesítményhez zonbn megfelelő körülmények, feltételek is kellenek. Az állndó utzgtás, sok helyen fűtetlen öltözők, technikilg hsználhttln színpd (vgy még z sem), közönségszervezés csődje: minden jegy elkelt" hmis illúziój és széksorokbn néző, mindez érthetővé teszi, miért olyn hálátln dolog igzi népszínházt csinálni m Mgyrországon. Tisztelet zoknk, kik ennek ellenére válllják. A színház érdeke is zt kívánná, hogy színészei szkmilg fejlődhessenek, továbbképezhessék mgukt. A színész zonbn csk úgy tud fejlődni, h jó drbokbn, koncepciózus rendezővel és jó prtnerekkel játszht, s h tehetségét máshol is próbár teheti: legyen z film, rádió, tele-vízió vgy bármi más. Szükséges és természetes volt tehát z kompromisszum, mit z új színházvezetés megvlósított: kevesebb vidéki elődás (ezáltl több szbd idő színész feltöltődésére) és jó drbok kiválsztás. Kérdés zonbn, hogy z utzó társultok elődásink legfontosbb problémáját, mgs művészi színvonl elérését is elősegítette-e más szempontból helyénvló döntés? A népszínháznk mint műfjnk ugynis közművelődési funkcióját tekintve több fontos feldt is lenne. Csk fölsorolásszerűen (hisz gyurkói koncepcióbn mindez már benne volt): ktuálisnk, népszerűnek, elgondolkodttónk, társdlom-politikilg elkötelezettnek kellene lennie, és mgs fokon támogtni kellene zt törekvést, mit pedgógiábn esztétiki nevelésnek nevezünk. Vámos László egy beszélgetés során zt mondt: Szerintem kétféle színház létezik: népszínház és rossz színház." Igzt dhtunk ennek kijelentésnek, h úgy értjük: ezek szerint népszínház-nk is, mint minden színháznk, legfontosbb kritérium, hogy funkcióit tö z utzó társultok esetében százszorosn fontos követelmény ez. Tlán sehol sem nyerhet vgy veszíthet nnyit színházművészet ügye, mint éppen itt. (Természetesen leglább ekkor felelősség gyermekszínházk, gyermekelődások esetében is.) Mi helyzet jelenleg? Mennyiben tölti be Népszínház ilyen értelemben vett funkcióját? A színház tájoló" elődási közül kettőt szeretnék szemügyre venni. Mind-kettő (Moliére: Dndin G yör g y é s Hsek-Burin: Sv e jk) z új műsorpolitik jegyé-ben került kiválsztásr. A színházvezetés meggondolási szempontj, klsszikusok, mint mindenképpen sikerre számot trtó drbok műsorr tűzése, érthető és elfogdhtó műsorpolitik. Mindkét drbbl megvn lehetőség közönség vissz- illetve megnyerésére. Moliére és Hsek is olyn szerző, kiknek mindig kd ktuális és fontos mondnivlójuk z emberről, tehát rólunk. Remek lpnygul szolgálhtnk színésznek és rendezőnek egyránt, hogy méltóképp vlósíthssák meg Népszínház egyik fő célkitűzését, korszerű és igényes művészi színvonlú színjátszást. Hsek Svejkjének történetét tlán nem kell részletesen elmondni, hisz regény bejárt világot, és színpdi dptációt is többször elődták Mgyrországon. (Hogy csk z utóbbi évek bemuttóit említsük: Veszprém, 1971; József Attil Színház, 1971; Kecskemét, 1972; és legutóbbi, ngy sikerű - bár nem Burindptációbn játszott elődás: Szolnok március.) Az első világháború vérzivtrábn csetlő-botló Svejk együgyűségéből vgy éppen ngyon is fondorltos gondolkodásából dódón számtln multságos glibát csinál. A Burin-féle feldolgozás ott indítj cselekményt, hol Hsek, békebeli Prág Kehelyhez címzett kiskocsmájábn. Svejket egy könnyelmű kijelentése, miszerint rövidesen háború lesz, bjb sodorj: felfigyel rá Htlom. Látszólg hősünk megúszhtná háborút, hisz már második képben ki-derül: intézményesen elismert, zz orvosilg igzolt hülyeség mitt egyszer már kiszuperálták hdseregből, mégis eléri végzete": megkpj behívót. Ám Svejk csk ekkor kezd igzán élni. Azzl válik egyéniséggé, hogy ő lesz mint-kton. Engedelmeskedik, minden prncsot tökéletesen végrehjt, hogy el-

19 kerülje, mit végül éppen ezért nem tud elkerülni: háborút, hov őt is szbályszerűen bevgonírozzák. Burin Svejk-dptációj eddig trt, és mint minden regénydptáció, ez sem képes z eredeti mű teljes mélységét, gzdgságát megrgdni. Epizódokt látunk Svejk klndjiból, viszonylg egységes láncr fűzve. Tény tehát, hogy nem drámávl, hnem jelenetfüzér-rel vn dolgunk, mely megnehezítheti rendező - ez esetben Csongrádi Mári munkáját, de nem zárná ki, hogy jó elődást kpjunk. A Népszínház produkciójánk legfőbb problémáj z, hogy láncszerűen egymás mellé illeszkedő jelenetsor nem válik szerves, zz vlmilyen egységes gondoltot kifejező egésszé. Történetecskéket, kbrétréfát, olcsó poénkodást kpunk, és klndok tengerében elúszik drb lényege. Nem titok: ez lényeg főhős mgtrtás körül keresendő. Ezért már legelején fontos lett voln eldönteni: ki ez Svejk, mit kr, hogyn viszonyul világhoz ő, és hogyn viszonyul z őhozzá? Az elődás első részében egy okos Svejket látunk, ki tudj: z őt körül-vevő világ értelmetlen, nevetséges és bszurd, hol bolondokházábn vn legngyobb rend és demokráci, htlom képviselői pojácák. A túlkrikírozott mellékszereplők is zt sugllják ( rendőrtiszt, z orvos, Müllerné), minek szövegszerűen épp z ellentéte derül ki: nem Svejk hülye, hnem világ, mely körülveszi. A hseki kettős iróni (mi-szerint szerző nyitv hgyj kérdés eldöntését: Svejk, htlmt tökéletesen kiszolgáló kisember meglkuvó-e vgy mg módján lázdó?) z elődás első részében többé-kevésbé htározott értelmezést nyer. Ez, zt hiszem, elsődlegesen Svejket játszó színész érdeme. De már itt előtérbe kerül z egész produkciór jellemző, rossz értelemben vett komédiázás is. A hseki történetben és természetesen főhős jellemében fellelhető humoros vonások túlhjtásár gondolok. A köztudtbn kétségtelenül élőbb z együgyű, jószándékún ostob kisember képe, ki áldoztul esik htlmi önkénynek. Nem lenne bj, h leglább ezt gondoltot következetesen végigvinné z elődás. De második részben már Svejk csk esetlen és ügyefogyott hülye, ki mindent félreért és elhibáz. Külsőségeiben is z idiót benyomását kelti: spkájánk ellenzője félreáll, zubbony rendezetlen, cipőfűzője lóg. Szó sincs Jelenet Népszínház Dndin György című Moliére-elődásából (MTI fotó - Ruzsonyi Gábor felvétele) már hseki figur eredendő mbivlenciájáról, pláne világ bszurditásáról, Svejk csk jól előkészített poénok r teszi fel koronát egy-egy idétlen fejbólintássl, bárgyú félmosollyl, és közönség hhotázik, élvezi mókát. Természetesen humor ngyon fontos összetevője drbnk, de csk eszköze s nem trtlm kellene hogy legyen. Sjnáltos módon rendezés könnyebbik végén fogt meg dolgot, és engedett könnyű, ön-feledt kbrézásnk. Ennek lesz z eredménye, hogy z elődás végére teljesen eltörpül drb egyik fontos ktulitás: militrizmus embert lelcsonyító és pusztító veszélye elleni lázdás. Mindez kiht z elődás látványár, színpdi megoldásir is. A színpdkép semmitmondó, tüllfüggönyök borított prági látkép semmilyen szerves kpcsoltbn nincs játékkl, hcsk nem korhűséget igyekezett biztosítni, bár ebből szempontból sem érte el célját, mivel világítás mitt igen nehezen lehetett kivenni, mit is ábrázolnk letkrt díszletek. Az egymás mellett futó jeleneteket z első részben rikkncs, másodikbn verklis öreg figuráj kötötte össze. Ez egyszer-kétszer jó volt, üdítően htott, de mikor tizenötödször-re változott" színpdkép és nézők tizenötödszörre" hllgtták és nézték végig ugynzt jelenetet, unlmssá és feleslegessé lett. Azért tettem idézőjelbe változott szót, mert éppen z z érde- kes, hogy noh színtér elsötétült és mindenki izgtottn várt: vjon milyen új díszletet fog látni, kiderült, hogy csk z egyik széket tették ár másik oldlr, vgy behoztk egy spnyolflt, letkrtk egy sztlt. Nem tudom, érdemes volt-e ennyiszer megszkítni játékot e funkciótln és jelentéktelen díszletezés mitt. Ez is erősítette ugynis már említett széttöredezettséget. A színészek többsége jól komédiázott, jellemformálásr zonbn nem futott sem erejükből, sem z időből, ezért jelzésszerű és főleg külsődleges eszközökkel megrjzolt figurákt kpunk. Például Ktz, udvri páter lkjábn Koldus Ngy László - noh ez szerep is lehetőséget dott voln egy gzdgbb jellem kibontásár - cinikus, mindenből kiábrándult, minden értelem-ben hitehgyott lelkész lkjából leglátványosbb vonást, z idült lkoholizmus tüneteit látttt csupán. A rendőr-bíró és z ezredes szerepében Sebestyén András leglább következetesen krikírozott, bár ebben z elődásbn ez is túl hrsányr sikerült. A főszereplő Nyerges Ferenc tlán többet meg tudott voln muttni Svejk figurájából, h ezt z elő-dás egésze és főleg egy átgondolt rendezői koncepció engedte voln. Moliére Dndin Györgyét Ruszt József állított színpdr. Moliére vígjátékát Svejkhez hsonlón joggl trthtjuk sikerdrbnk. Egyik legemlékezetesebb elődás z 1942-es városligeti produkció

20 volt, Mjor Tmássl címszerepben, de Déryné Színház is jó néhányszor műsorr 'tűzte már (1955; 1968 Iglódi István rendezése; 198o - Tny színház). A klsszikus népi komédi felszrvzott úrhtnám" prsztról mindig mgs hőfokú bemuttót eredményezett. A Népszínház új vezetése hngsúlyozottn ngy fontosságot tuljdonít z igényes rendezői munkánk. Leglábbis ez tűnik ki z igzgtó rr vontkozólg tett nyiltkoztából, miszerint z utzó társultok művészi színvonlánk biztosítását többek között ttól várják, hogy szín-ház elismerten jó rendezői is (Vámos, Ruszt, Iglódi) rendeznek egy-egy elődást Kétségtelen tény: z elődáson látszik, hogy rendezője érti mesterségét. Technikilg kifogástln produkciót rendezett. A képmuttásáról híres, risztokrtákhoz dörgölődző Dndin György megcsúfolttásánk komédiáj vérbő humorrl, ügyes színpdi ötletekkel, viszonylg jó lkításokkl dtik elő. Itt nem beszélhetünk olyn értelemben vett széttöredezettségről éskoncepciótlnságról, mint Svejk esetében, ám sikerről, vlljuk be: inkább Moliére mester gondoskodik. A színpdkép ügyesen ötvözi flusi prsztgzdár és felkpszkodott polgárr jellemző környezetet, jó mozgásteret biztosítv sokszálú cselekménynek. A hngszóróból kks kukorékol, tehén bőg, színpdon háttl nekünk Miki, Dndin legénye végzi reggeli szükségét: indul z elődás, még Moliére nélkül. Ez kis jelenet megdj z egész játék lphngultát és jellegét, mely vásári komédiák eszköztárár épül s épít. Nem idegen ez játékmód szerzőtől, bár ez műfj is, mint Svejknél kbré, hjlmos elmosni rejtettebb gondoltot, komédi leplébe burkolt igzi írói üzenetet. A cselekmény lényegében egy dolog körül forog: be tudj-e bizonyítni Dndin z pósáéknk, hogy lányuk, z elkényeztetett úrikissszony fűvel-fávl megcslj? Angylk természetesen még nem cslt meg urát, ám z állndó féltékenykedés és Dndin durv ostobság od vezet, hogy végül is megpróbálj. A felszrvzott férj sját mg hívj ki végzetet önmg ellen, és sját mg áltl ásott verembe esik. A drb helyzetkomikumok sokságát kínálj, és rendezés él is vele. Igy élvezetes perceket szereznek lepedős" jelenetek, sötétben botorkálás ötletei stb. A humor itt is z egyik legerősebb pontj z elődásnk, mégis ötletesebben, látványosbbn és figurákr jellemzőbben vlósul meg színpdon. Természetesen itt sem minden komikum, de ebben z elődásbn leglább érvényesül egy átgondoltbb egységre vló törekvés: hngsúlyozottn Dndin ostobságát, szűklátókörűségét, otromb modorát krikírozz ki Ruszt rendezése. Nem érthetünk ugyn egyet z olyn didktikus módszerekkel, mint főhős minden kudrchelyzetében megszólló tehénbőgés, mégis színészvezetésben jól érvényesül rendezői cél: mindenki furfngosbb és ügyesebb, szeretetre méltóbb és szimptikusbb, mint Dndin, ez z ostob, felfuvlkodott hólyg. Sjnos színészek többsége többnyire megszokott sémákt rjzolj elénk: cserfes szoblányt, rccsolón risztokrt risztokrtát, lornyonjávl és csipkés zsebkendőjével egyránt unlomig ismert finnyás grófnőt stb. Három lkítás z, mely egyéni ízt lop szerepbe: ez Dndint játszó Siménflvy Ljos, Csikszt lkító Újvári Sándor és mjdnem ném szerepében, mint Miki: Quintus Konrád. Végeredményben itt is inkább szórkozunk, mint elmélkedünk, de körülményekhez képest színvonls elődást látunk. Hogyn fogllhtnánk immár össze: mennyiben népszínház Népszínház? Egy biztos: nemcsk jó drbok kellenek j ó elődáshoz, hnem jó rendezők és jó színészek is. Azt hiszem, Népszínház nincs híján egyiknek sem, csk vlhogy rosszul osztj meg mgát". Nem hiszem, hogy helyes lenne éles htárt húzni tájoló színész és pesti színész közé, mert ezzel néző és néző között is htárt kellene szbni, mégpedig vlmelyik rovásár, és ez nem egyeztethető össze Népszín-ház válllt közművelődési feldtivl. Nehéz örökséget, sok vitás és megoldtln problémát kellett átvennie színház új vezetőségének, érthető, hogy jelenleg is sok gond. Reméljük zonbn, hogy z igényes szórkozttás mellett igényes gondoltébresztő elődásokt is tervbe vettek, s egy igényes, minden értelemben modern színházt fognk kilkítni. Természetesen ehhez előbb vlmelyest egységes formnyelvre vn szükség. Gábor Miklós 1978-s szvi továbbr is érvényesek mrdnk: Kétségtelenül nehéz munk lesz megtlálni közös formnyelvet, de hiáb: ennek társultnk még meg kell szülnie önmgát." G YÖ RG Y PÉ TER Fehér házsság Rózewicz drámáj Kecskeméten,Folytonosn boncolok; ez multtt, és h fölfedeztem végre rothdást bbn, mit tisztánk hisznek, és z üszkösödést bbn, mi szép," felemelem fejem és nevetek. Flubert E. Chevlier-nek 1838 decemberében M már láthtó, hogy fitl Lukács A modern drám fejlődésének története című könyvében tévedett, mikor modern drám lehetőségeit sorr véve, folyttást, ngy lehetőséget, trgikum fenntrtásábn, szükségszerűség mindenáron vló létrehívásábn vélte fel-lelni, mikor - épp fentiek okán - érdemén felül ítélte meg Hebbelt, s mindennek megfelelően minden meg-becsülése ellenére is értetlenül tekintett Csehovr, kinek művét így nem tekintette lterntívánk, további útnk. Márpedig szemben szükségszerűség látsztát gresszíven őrző, hgyományt már-már üres konvencióvá merevítő hebbeli trgédiávl, épp Csehov vált modern drám egyik lplehetőségévé, mjd hgyományává. Csehov tárgyilgosság és megvesztegethetetlen józnság distnciát eredményezett, szerző részvétele sját színpdán, lpvetően új lpokr helyeztetett. Csehové pontos, így elkerülhetetlenül kegyetlen felismerés, hogy nem bizonyosk z élettények összefüggései, z élettörténetek egymásr htás nem evidens, lpvető kvlitások mrdhtnk örökre összefüggéstelenek, párbeszéd ember és ember között folymtosság ellenére csk látszt, meglehet, hogy z ember bezártság és félbemrdtság végleges. Csehov örököse e tekintetben bizonyosn Beckett, s mindkettejüket mesteré-nek vllj Rózewicz, kinek Fehér hátss á g á t Blogh Géz fordításábn, Beke Sándor rendezésében játsszák Kelemen László Kmrszínházbn Kecskeméten. Tdeusz Rózewicz már nem hiszi, hogy színpdon jellem-szituáció-sors reprezenttív összefüggései ábrázolhtók lennének, történelem lkott embernek, szükségszerűség lovgjánk trgédiáját nál felváltott történelem áltl megnyomorított emberi lény sját személyiségéért folyttott hrc. Azok problémák, melyekre Rózewicz válszt keres, nem történelmiek, hőseit mélyebb,