SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM

Átírás

1 SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM 2004

2 TARTALOMJEGYZÉK I. NEVELÉSI PROGRAM II. MŰVELŐDÉSI PROGRAM III. ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM IV. ÁLTALÁNOS ISKOLAI HELYI TANTERV V. KÖZÉPISKOLAI HELYI TANTERV VI. SZAKMAI PROGRAM VII. KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI NEVELÉSI PROGRAM 2

3 I. NEVELÉSI PROGRAM 3

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 1.1. Az intézmény küldetésnyilatkzata 1.2. A pedagógiai prgram törvényi háttere 1.3. Az intézmény működésének törvényi alapja: Az Alapító Okirat 2. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA Alapvetés - az egyház álláspntja, elvárásk, ajánlásk, kultúra, magyarság 2.1. Az intézményben flyó nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei 2.2. Az intézményben flyó nevelő-ktató munka célja 2.3. Az intézményben flyó nevelő-ktató munka feladatai 2.4. Az intézményben flyó nevelő-ktató munka eszközei, eljárásai 2.5. A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk 2.6. A közösségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk 2.7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 2.8. A tehetség kibntakzatását segítő tevékenység 2.9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk, a szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő prgram Egészségnevelési prgram Környezeti nevelési prgram Fgyasztóvédelmi prgram A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének frmái Az intézmény külső kapcslatrendszere Az intézményben flyó nevelő-ktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 2.17.A pedagógiai prgram végrehajtását segítő eszközök, felszerelések jegyzéke 4

5 1. BEVEZETŐ 1.1. Az intézmény küldetésnyilatkzata az intézmény létrehzásának rövid bemutatása 1860 Megtelepedtek Kalcsán a Miassznyunkról Nevezett Szegény Isklanővérek, a tanító rend első főnöknője Franz Mária Terézia Megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel, 1870 Haynald Lajs kalcsai bíbrs érsek felszentelte az új isklát Sr került az isklabővítésre Császka György kalcsai érsek alapítványából, 1929 Megnyílt a tanítóképző intézet az elemi iskla mellett, 1945 A rend visszakapta a hábrúban feldúlt intézményt, 1948 A zárda és az iskla elválasztásával államsíttták az intézményt,. új elnevezése: Állami Leánylíceum és Tanítóképző, Tóth Kálmán Leánygimnázium néven él tvább az intézmény Megkezdődött a vízügyi szakképzés, 1963 Az iskla új neve: Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskla 1979 Megkezdődött a gépszerelő szakközépisklai képzés, 1982 Megszűnt a gimnáziumi képzés, 1985 A Dunavölgyi Főcsatrna mellett elkészült az intézmény új gyakrlóbázisa, megkezdődött a vízügyi technikusképzés, 1991 Újból megindult a gimnáziumi tanítás egy sztályban 1992 Baján a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Bajai csprtja keresztény óvdát és általáns isklát alapíttt Keresztény Óvda és Általáns iskla néven, 1993 Környezetvédelmi-vízgazdálkdási és közlekedési szakmacsprts világbanki képzési mdellt követő lett a szakközépisklai egység, 1994 Sikeres pályázat eredményeként a világbanki képzési mdell teljessé vált két szakmacsprtban, 1995 A Ciszterci Rend Zirci Apátsága, és a Miassznyunkról Nevezett Kalcsai Isklanővérek Társulata, valamint Baja Várs Önkrmányzata között megállapdás jött létre a vlt egyházi isklák visszaadása és működtetése ügyében. A két rend a KÉSZ-re bízta az iskla fenntartási jgát, 1996 A Szent László Általáns Művelődési Közpnt a Tóth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskla jgutód intézményeként megkezdte működését. Intézményegységei: keresztény óvda, keresztény általáns iskla, nylc és négyévflyams gimnázium, műszaki szakközépiskla, kllégium, 1999 A Miassznyunkról Nevezett Kalcsai Isklanővérek Társulata vette át a Keresztény Értelmiségiek Szövetségétől az intézmény fenntartási jgát, A gépész képzés vége, 2000 Először tettek érettségi vizsgát a Szent Lászlós sztályk, 2001 A Türr István Sprtcsarnk a Miassznyunkról Nevezett Kalcsai Isklanővérek Társulata kezelésébe került, 2003 Az emelkedő tanulói létszám elhelyezésére tetőtér beépítéssel 4 új tanterem került kialakításra, 2003 Vöröskereszt rszágs főtitkára bázisisklának fgadja az intézményt, 2004 Bábel Balázs érsek úr felszentelte az intézmény házikáplnáját küldetésnyilatkzatunk Az intézményünk mint általáns művelődési közpnt - ma átfgó képzési, nevelési és a vallási életet érintő közművelődési feladatt lát el. Az óvdától kezdve az érettségiig és a szakképzés befejezéséig kínál lehetőséget a családknak gyermekük iskláztatására, az ökumené szellemében. 5

6 Missziós helyzetben működünk, Ti vagytk a világ világssága. /Mt5,14/. Bajának és vnzáskörzetének egyetlen egyházi isklája vagyunk. Az elmúlt 50 év a hittől eltávlíttta az embereket, ezért a régió életében képviseljük a hagymánys egyházi ünnepeket és hagymánykat /Vdica Máriakönnyei zarándklat, Terményhálaadó, Keresztút, Csíksmlyói búcsú, Szentségimádás, Mártn-nap, Jánska eresztés, Úrnapi körmenet/, így megjelenítjük Jézus hívó szavát. Fntsnak tartjuk a magyarság évszázads kincseinek átadását. Az általunk nevelt gyermekek életét igyekszünk úgy alakítani, hgy felnőttként felelősen vállalják hitüket, hazájukat, magyarságukat, később családjukban adják tvább ezt az értékrendet A pedagógiai prgram törvényi háttere Közktatásról szóló évi LXXIX. törvény, és annak 11/1997. évi végrehajtási utasítása A 243/2003. ( ) Kerettantervi krmányrendelet NAT A 100/97. krmányrendelet az érettségi szabályzásáról A Gyermekek védelméről szóló évi XXXI. tv. módsítása a évi IX. tv. Hatálys vnatkzó törvények 1.3. Az intézmény működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat 1. Intézmény neve: Szent László Általáns Művelődési Közpnt 2. Székhelye: 6500 Baja, Katna J. u Tagintézményei: 6500 Baja, Szent Imre tér 3. (általáns iskla) 6500 Baja, Vöröskereszt-tér 1/b. (óvda) 4. Intézmény típusa: általáns művelődési közpnt 5. Befgadó képessége: - óvda 120 fő - általáns iskla 400 fő - nylc évflyams gimnázium 300 fő - négy évflyams gimnázium 320 fő - szakközépiskla 300 fő - szakképzés 70 fő - kllégium 120 fő 6. Működési területe: Baja és vnzáskörzete 7. Alapítója, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége az alapítás éve: Fenntartója, felügyeleti szerve: Miassznyunkról Nevezett Kalcsai Isklanővérek Társulata (Budapest, Mária u. 20.) tvábbiakban: Isklanővérek 9. Jgállása: önálló jgi személy 10. Alaptevékenysége: - óvdai nevelés, iskla-előkészítés a nemzetiségi nyelvktató típusú nevelési prgram szerint, - óvdás- és iskláskrú sajáts nevelést igénylő gyermekek pedagógiai fejlesztése, integrált ktatása, - különleges gndzás keretében nyújttt szlgáltatás, 6

7 - iskláskrúak általáns isklai ktatása a nemzetiségi nyelvktató típusú nevelési prgram szerint (TEÁOR 80.11), - iskláskrúak nyelvi előkészítő gimnáziumi ktatása ( 0 évflyam), - iskláskrúak gimnáziumi ktatása (TEÁOR 80.21), - nappali rendszerű szakközépisklai képzésben résztvevő tanulók ktatása (TEÁOR 80.22). Részei: - általáns műveltséget megalapzó isklai ktatás, - szakképesítés megszerzésére felkészítő isklai ktatás, Frmái: - Isklarendszerű szakképzés: OKJ száma: megnevezése: környezet- és vízgazdálkdási technikus: KvVM környezetvédelmi technikus (vízgazdálkdási) KvVM végzettségük: környezetvédelmi vízgazdálkdási technikus vízügyi technikus: KvVM - Isklarendszeren kívüli szakképzés: (tanflyami) OKJ száma: megnevezése: vízműkezelő szakképesítés csatrnamű-kezelő szakképesítés környezet- és hidrtechnlógus környezetvédelmi szakelőadó műszaki rajzló - vallási neveléshez kapcslódó feladatk ellátása (TEÁOR 91.31), - érettségi és szakmai vizsgák lebnylítása, - tankönyvellátás, - bejáró tanulók ellátása, - gyermekek és fiatalk kllégiumi nevelése, ellátása, - általáns isklásk napközitthns ellátása, - nappali rendszerű középisklai képzésben résztvevő tanulók tanulószbai fglalkztatása, - felnőttek esti és levelező rendszerű ktatása (TEÁOR 80.42), - szakképesítés megszerzésére felkészítő isklarendszerű felnőttktatás, - isklai tanműhely működtetése, isklai gyakrlati ktatóbázis működtetése, - isklarendszeren kívüli szakmai tanflyami ktatás, vizsgáztatás, - óvdában, isklában és kllégiumban szervezett étkeztetés, - munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés (TEÁOR 55.52), - ifjúsági, (turista)szállás szlgáltatás (TEÁOR 55.21), - egyéb szálláshely-szlgáltatás (TEÁOR 55.23), - ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR 70.20), - sprtlétesítmények működtetése, - diáksprttal kapcslats feladatk támgatása, - pedagógus szakvizsga és tvábbképzés, felkészülés támgatása, - középisklai pedagógusk felkészülésének támgatása a kétszintű érettségihez, - pedagógusk szakkönyv vásárlása, - szakmai fejlesztési feladatk, - pedagógiai szakmai szlgáltatás, - minőségfejlesztési feladatk, - az intézményben flyó óvdai és isklai nevelési-ktatási munka hatéknyságának növelése, kulturális- és sprtprgramk adta lehetőségek kihasználása a tanulóifjúság testi, szellemi fejlődése érdekében egyéb kulturális tevékenység: - egyesületek, alapítványk, alktó közösségek elhelyezése, - flyamats kapcslattartás, közösségfejlesztő tevékenység, - rendezvénysrzatk, kmplex prgramk szervezése, - ismeretterjesztés, átképzés, tvábbképzés, isklarendszerű ktatási frmák szervezése, megvalósítása, 7

8 - képző- és iparművészeti, ftókiállításk, zenei és táncművészeti prgramk szervezése, - közművelődési könyvtári szlgáltatás (TEÁOR 92.51), - vársi, megyei, rszágs, nemzetközi szintű rendezvények szervezése, vagy abban való közreműködés, - alkalmi kiadványk gndzása, kiadása, - sprt- és szabadidős tevékenység keretében diáksprt, szabadidősprt, tömegsprt rendezvények szervezése(teáor 92.62). 11. Kiegészítő tevékenység: - nyári szakjellegű tábrk szervezése, lebnylítása az alaptevékenységben meghatárztt feladatknak megfelelően, - képzés, átképzés, tvábbképzés (a várs és a régió plgárainak igényeire épülő közhasznú ismereteket nyújtó tanflyamk). A Szent László Általáns Művelődési Közpnt a vársban és vnzáskörzetében élőknek keresztény kulturális közpntként kiemelkedő szerepet vállal e régióban az ökumenikus keresztény és nemzetiségi identitás-tudat erősítésében, a tradicinális hagymányk megőrzésében és tvábbvitelében; ezzel egyidejűleg vársunk és a régió művelődési lehetőségei is bővülnek. 12. Egyéb: Az intézmény alaptevékenységén túli szabad szellemi és tárgyi kapacitását hasznsító tevékenységfrmák, s az ezekhez kapcslódó bérleti és tanflyami díjbevételek fedik le. - helyiségek bérbeadása, - fénymáslás, skszrsítás, - művészeti alktásk értékesítése, - hirdetés, reklám ( a hirdetés - beleértve a közvetlen és közvetett reklám és prpaganda tevékenységet -, felöleli a hirdetés és reklám, feliratk, rajzk, szövegek megtervezését, elkészítését, felvételét, elhelyezését, terjesztését hirdetőeszközökön, szakmai kiállításkn, bemutatókn, hirdetési helyeken stb..) 13. Évflyamk száma: Általáns iskla 8 (1-8. évflyam) Gimnázium 4 és 8 (5-12. és 9-12., 0. évflyam) Szakközépiskla, középfkú szakképzés 4+1 illetve 4+2 ( /13. évflyam, /13-1/14. évflyam) 14. A feladatellátást szlgáló vagyn, illetve a vagyn feletti rendelkezés jga: a.) az Isklanővérek tulajdnában lévő: Baja, Vöröskereszt tér 1/b, Baja, Szent Imre tér 3. sz. alatti ingatlank, valamint Baja, Katna J.u. 3. sz. alatti ingatlanrész használati jga, b.) a Ciszterci Rend Zirci Apátságával kötött megállapdás alapján használati jg a: Baja, Katna J.u. 3. sz. alatti ingatlanrész használati jga, valamint Baja, 5686 hrsz-ú ingatlan ( tanműhelyek) és annak ingósága felett az intézmény leltára szerint, Baja, 530/2 hrsz. ingatlan (Türr István Sprtcsarnk) és ingósága felett az intézmény leltára szerint. A Szent László Általáns Művelődési Közpnt (intézmény) számára biztsíttt használati jg részletes szabályzását az Isklanővérek vagynkezelési szabályzata tartalmazza. 8

9 15. Az intézmény gazdálkdási jgköre: - Önállóan gazdálkdó egyházi fenntartású közktatási intézmény - Az intézmény a fenntartó által jóváhagytt éves költségvetés alapján gazdálkdik - Az intézmény vállalkzási tevékenységet nem flytat 16. Az intézményvezető kinevezési rendje: - A Közktatásról szóló évi LXXIX. Tv., és a Nevelési-ktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MkM. rendelet alapján történik. 9

10 2. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA Alapvetés - az egyház álláspntja, elvárásk, ajánlásk Az egyház az isklák alapítását és fenntartását fnts missziós feladatnak tartja. A Miassznyunkról Nevezett Kalcsai Intézménynővérek Társulata nevelésének alapelvei Furier Szent Péter pedagógiájának gyökerei: a rmltt társadalm az egészséges gyermekeken, fiatalkn keresztül újítható meg, a gyermekek szíve fgékny minden jó befgadására (Jézus őket állítja példaképül az apstlk és mindannyiunk elé), általuk lehet a szülők szívéhez férkőzni. Furier Szent Péter azt tűzte ki célul, hgy a gyermekeken keresztül fgja meggyőzni a családkat, és így váltztatja meg a társadalmat. Pedagógiai alapelvek: A gyermek a legnagybb kincs. Minden nevelés kiinduló pntja a gyermek megbecsülése. Nagy kincs az életerős mag, a gyermek a jövő reménye. A jó Isten szántóföldje a lelkek világa. A lélek földje az a jó talaj, amelyben az isteni Magvető elveti magját, hgy kalászba szökjön és százszrs termést hzzn. (Dr. Erdey Ferenc: Ancilla Dmini) A gyermekből az lesz, akivé nevelték mndta Furier -, ezért a nevelő felelőssége óriási. Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket. A nevelésnek középpntjában a természetfeletti dimenzió áll: akármit tanítunk, az az Isten szeretetének fényében történjék. A szeretet az alapja a jó nevelésnek. Minden lélekben fel lehet ébreszteni a szeretetadás szükségletének igényét. Megnyerni egy lelket, több mint teremteni egy világt hirdeti a jó Atya. A szeretet találéknysága segíti a nevelőt abban, hgy megtalálja minden esetben a gyermek szívéhez vezető helyes módszert. A bizalmn alapuló szeretetkapcslat segíti a fkzatsan önálló egyéniséggé való alakítást. Mindenkinek használni, senkinek sem ártani Prdesse mnibus, besse nemini Furier Szent Péter elve egyben pedagógiájának alapfrrása, vezéreszménye is. A nevelés egész flyamán azt tarttta szem előtt, hgy mindenkinek használni különösen a gyermekeknek csak úgy lehet, ha igazi szívjóság és következetesség vezeti az emberek cselekedeteit. Ez az életelv nemcsak jelszó és múló hangulat, nemcsak érzelem, hanem elméleti igazság és erény is, amely erőssé teszi a lelkeket. Aki mindenkinek használni akar, annak lelkétől távl áll a rsszindulat, az elfgultság, a rsszakarat. Ez a nevelő egyéniségének legfntsabb alapvnása. A nevelő jósága összefér a szigrral. Tanuljunk meg lyan jóindulatt fejleszteni lelkünkben, hgy a gyermek még a büntetésnél is érezze, hgy a szeretet, az ő java vezérli nevelője cselekedetét. A szigrúságt, a következetességet ne a szenvedély, hanem a jóakaró szeretet hassa át. Furier Szent. Péter az alapelvet szó szerint értette és e szellemben is cselekedett: mindenkinek használt, mindenkivel jót tett. A nevelés titkai A nevelés előfeltétele A neveléshez lélek kell. Minden gyermek lelke más, ezért belső világukat másként lehet megközelíteni, és másként lehet ráhatni. A lélekgndzás elengedhetetlen feltétele, hgy a nevelő bepillantsn a lelkek szentélyébe és személyre szólóan kísérje figyelemmel annak belső váltzásait. Csak lélek nyúljn lélekhez! Csak azk a nevelők lesznek jó lelki vezetők, akik először megtanulnak saját lelkükben is lvasni, vagyis rendelkeznek reális önismerettel és kifejlesztették az együttérző készségüket is. Tehát az önismeret a gyermekismeret előfeltétele. Az a nevelő tud máskat 10

11 is az igazság útján az erényre vezetni, aki maga is igazságra törekszik, s erényről erényre halad. Alapító atyánk a személyre szóló nevelés elvét hirdeti, ezért a cél érdekében lyan módszert kell választani és alkalmazni, amely az adtt gyermeknek legjbban megfelel. Figyelembe ajánlja az életkri sajátsságkat is, mert nemcsak a növényeknek vannak meg a fejlődési törvényei, hanem az embernek is. A gyermekismeret és a szeretet találéknysága segít a személyre szóló módszerek megtalálásában. A nevelés eszközei A szavak megindítanak, de a példa vnz. Verba mvent, exempla trakunt. Akinek a lelke nem tud hatni más lelkekre, shasem lesz jó nevelő. A nevelés titka a lélek melegsége, az érzés bensősége, a lélek ereje és intelligenciája, melynek fénye kisugárzik a szavakból, tettekből és példaképül szlgál a gyermekeknek. Minden nevelésben először a szívet és a kedvet (affectin) kell megnyerni, majd meg kell tanítani (instructin), hgy milyen cselekedettel lehet mindezt elérni. De nem elég tudni a gyakrlás módját, hanem a jót személyi szükségletek szerint gyakrlni, tenni is kell (exercice). Álljunk példaként a gyermek előtt és kézen fgva lépésről-lépésre vezessük őket. A pedagógiai munka eredményességének feltétele az, hgy lelki életünk harmóniában legyen azzal, amit hirdettünk, mert csak így lesz hiteles tanításunk. Szívek felgyújtása A szellemi értékek szétsztása, a haszns földi tudmányk és készségek átadása a tantárgyak ismeretanyagán keresztül valósul meg. Ehhez nélkülözhetetlen a gyermekek mtiválása, érdeklődésének felkeltése a tudásvágy és a tudmányk iránt. Szktatás, fegyelmezés A fegyelmet senki sem szereti, ha ő a szenvedő alany. Ha neki kell fegyelmet tartani, azkat az eszközöket alkalmazza, amelyekkel őt fegyelmezték. Saját példánk a legfntsabb nevelő tényező, a legelevenebb nevelői hatás. A nevelői ráhatás a lélek gazdaságának természetes kisugárzása. Seregek Ura és Istene adj ezeknek a gyermekeknek, akiket ly gyengéden szeretsz és az én gndjaimra bíztál, világsságt és erőt, hgy a jót megtanulják és elfgadják Ti szent angyalk, akik ezeknek a kicsinyeknek a szlgálatára vagytk rendelve, a ti őrizetetek alatt és védelmetek mellett az üdvösség örökségét elnyerhessék, álljatk mellém ezen rám bíztt feladatban. (Erdey Ferenc: Ancille Dmini III.) Furier Szent. Péter ringatta azt a bölcsőt, amelybe a Társulat beleszületett. Tanítása a jó mag, amely ha jó földbe kerül, százszr gyümölcsöt terem. A jó föld Le Clerc Alix anya vlt, aki megértette, hgy Jézus szeretetét, tiszteletét kell átadni a gyermekek lelkébe, és azt is tudta, hgy Jézushz csak Szűz Mária által lehet eljutni: Per Mariam ad Jesum! Pedagógiai működésének középpntjában a gyermek szlgálata állt, ly szeretettel, melegséggel, amellyel a Kisdedet köszöntötték jászlánál, s amellyel a Szűz Anya felnevelte őt. Ezért a tanítás, az ifjúság nevelése lett élete célja: Le Z ele de I instructin c est le sujet de ma vcatin! A tanításban való buzgóság az én hivatásm! Így fnódtt össze Furier Szent. Péter és Le Clerc Alix anya hivatása. Nagy szellemük többféle váltzatban szlgálja a krk szükségleteit és a lelkek igényeit. A keretek az idők flyamán módsulnak, de a lélek és a szellem egy marad. Ez a legnagybb hagyaték, a legnagybb kincs, amit ma is őrizni és minden nevelőnek flytatni kell óvdában, isklában, mert a magvető igét vet. A Társulat nevelési-ktatási intézményeiben a katlikus szellemiséget érintő alapelveket, mint egyházi isklák fenntartója határzza meg. A katlikus egyház által körvnalaztt célkitűzéseket és feladatkat a sajáts nevelői-ktatói alapelveiben megfgalmazttakkal valósítja meg. 11

12 Alapelvek Furier Szent. Péter és Alix anyától örökségül kaptt jelmndatk gyakrlatban való megnyilvánulása Mindenkinek használni, senkinek sem ártani, Az én hivatásm szívjóság a nevelésben! képezik a Társulat legfntsabb alapelveit. A legfőbb Jóval, a végtelen Istennel való személyes kapcslat kialakításával kicsi krtól kezdve eljuttatni tanítványainkat az Istenanya, a Bldgságs Szűz Mária példája nymán-, tanúságtevő felnőtté. Magas szintű ktatás, nevelés, képzés mellett a hit, a lelki élet gyakrlatai által teljesebb embereket, másk felé is jó akarattal frduló, nyittt személyiségeket indítani az élet, a társadalmi életbe. Értékek A nevelőmunkát az Evangélium és a Katlikus Egyház tanításában kifejezett értékek határzzák meg. Ezek a következők: - Isten és emberszeretet, az emberi hivatás elkötelezett vállalása a családban, az Egyházban és a társadalmban, - Az evangéliumi nrmák által szabályztt emberi szabadságjg tisztelete és a parancsk megtartása, - Az egyén testi és értelmi képességeinek felismerése és fejlesztése, - A nemzeti és az európai humanista értékrend átadása mellett kiemelt figyelmet frdítani az emberiség előtt álló közös prblémákra és a különböző kultúrák, keresztény vallásk iránti nyitttságra. Célk Keresztény szellemiségre nevelés a szeretet, az evangélium légkörében, hgy gyermekeink tisztességes, emberséges, alktásra és bldgságra képes emberré váljanak. Növendékeink tudásának, műveltségének gazdagításával, adttságaik, képességeik kibntakztatásával és az önművelés igényeinek felkeltésével képesek legyenek alkalmazkdni a társadalm váltzó visznyaihz. A közösséggel való pzitív viszny, a harmnikus társas kapcslatk kialakítása: egymás iránti tisztelet, tlerancia, empátia, egészséges vitakultúra, segítő együttműködés. Másk iránti türelem, szelídség és megbcsátás erénye alapján a rendszeresség és igényesség fejlesztésével fgéknnyá tenni neveltjeinket az igazra, a jóra és a szépre. Az egészséges, kultúrált életmód igényeinek, valamint a testi és lelki fejlődés egyensúlyának kialakítása, hgy a kárs környezeti hatásknak ellen tudjn állni. A Rend által fenntarttt óvdákba és isklákba azért adják szívesen a szülők gyermekeiket, mert a keresztény embert jellemző szeretetteljes légkörben nevelkedhetnek. A fenti célk megvalósulása által a gyermekek és fiatalk életelemévé válhatnak az egyetemes emberi és keresztény értékek. A Katlikus Egyház tanításában és a Társulat alapelveiben, céljaiban megfgalmazttak pedig egész életüket meghatárzó elvek, értékek és belső ösztönzők lehetnek. Feladatk - A hitismeretek ktatása srán ismerjék meg a gyermekek a Bibliát, a katekizmust, az Egyház szertartásait, az egyházi év legfőbb időszakait; tanulják meg, miként élhetnek a szentségek erejéből, a szentmise kegyelmeiből. A nevelők személyes hitükön keresztül segítsék a gyermekek helyes istenképének kialakulását, hgy így eljuthassanak az Istennel való közvetlen kapcslathz. A kötött szövegű imákn kívül tanuljanak meg saját szavaikkal is imádkzni. - A növendékek egyéni adttságainak, képességeinek feltárása és céliránys fejlesztése, hgy megtalálják a személyes mtivációjuknak, tehetségüknek legjbban megfelelő tvábbhaladási lehetőségeket. - Az eléjük állíttt példaképeken keresztül ismerjék meg a szentek, nemzeti hőseink, nagyjaink életét és tetteit (pl. Szűz Mária, Szent László tisztelet). 12

13 - A közösségek frmálásán keresztül fejleszteni kell a gyermekekben a felebaráti szeretetet, ennek tettekben való biznyítását, a jótéknyságt, a szegények és minden segítségre szruló embertársuk iránti segítőkészséget. - A növendékek ismerjék meg az együttéléshez nélkülözhetetlen alapvető emberi értékeket és nrmákat. Álljn előtérben a művelt, a fegyelmezett, az udvarias mdrra, és a figyelmes, előzékeny, szíves emberbaráti magtartásra való szktatás. - Az egészséges életmód kialakítása és a nemzeti értékek megismertetése különös tekintettel a következőkre: - önkiszlgálás, egészségmegőrzés, önvédelem, - önértékelés, önismeret, önfejlesztés, - tudats erkölcsiség (lelkiismeret, felelősség, becsület), - kárs szenvedélyek kialakulásának megelőzése, - a szabadidő értelmes eltöltésének igénye, - nemzeti hagymányaink, kulturális kincseink tisztelete, - egyetemes emberi jgk ismerete, - nyitttság a világra: környezeti prblémák kezelése, megldása és más kultúrák megismerése, - a lányk, mint jövendő édesanyák sajátítsák el az édesanyai erényeket, a fiúk pedig a lánykkal történő érintkezési szabálykat, valamint az édesanyai hivatás tiszteletét. - fel kell készíteni a fiatalkat a jelenkr kihívásaira és a közéletben való részvétel hivatásként való vállalására. Neveltjeink vállaljanak részt valamilyen szinten a nemzetközi kapcslatk áplásában, legyen nyitttak a különböző kultúrák, vallásk és a másság elfgadásában. Tudják, hgy életpályájájuk srán többször pályamódsításra kényszerülhetnek, legyenek képesek önálló felnőtt életüken helyes döntéseket hzni. Fejlessze ki magában a XXI. századi új infrmációs rendszerben való eligazdás, valamint annak kritikai módn való használatának képességét. Frdítsn figyelmet a párkapcslataiban az egymás kölcsönös tiszteletére és a felelős, örömteli családi élet megteremtésére. A diákkban kialakítandó személyiségideál A nevelés célja, hgy a diákk személyisége helyes irányban fejlődjék, alakuljn. E munka srán egyes tulajdnságkat erősíteni kell, míg máskat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig tt lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mind jbban megközelíttetni diákjaival a nevelés srán. Természetesen ez az ideál diáknként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibntani. Így az általáns emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A legfőbb általáns emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkznak meg a legteljesebben. Ezért a diákk elé példaként Jézust, az őt követő szenteket, és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítani. Be kell mutatni, hgy a nylc bldgság, a szeretethimnusz, a sarkalats erények hgyan lehetnek életük részévé, hgyan szólhatnak az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkrtól kezdve a kamasz krn át az ifjú krig hsszú flyamat. Minden krszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind lyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszny is skat alakul a kezdeti feltétlen elfgadástól a tagadásn át az egyenrangú baráti kapcslatig. Nagyn fnts - a hitre, reményre, szeretetre nevelés, a helyes önértékelés, amely se nem túlzza, se le nem becsüli értékeit, az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, 13

14 józan, megfntlt ítélőképesség, a másk felé való nyitttság, befgadóképesség, a saját akaratunkról való lemndás másk érdekében, a szelídség, az alázat, a türelem, alapsság, a mértékletesség, a bűnbánat, amely mentes legyen a kórs önmarcanglástól, és a megbcsátás, a belső csendre, elmélyülésre való igény, hűség Istenhez és embertársainkhz, felelősség magunk, másk és a teremtett világ iránt. Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magam. Akiben ezek a tulajdnságk megerősödnek, az fgékny lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. A mai világban skszr pnt az ellenkező tulajdnságk teszik sikeressé, krszerűvé az embert. A nevelés nagy feladata, hgy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a gyermekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztény szellemmel és a helyes irányba terelje. Nem gyökerestül kell kiirtani a rssz irányba vivő tulajdnságkat, hanem átalakítva a jó szlgálatába kell állítani. A világ, amelyben élünk A mai szülők közül skan azt állítják, hgy a gyerekeket ki kell tenni a felnőtteket érő hatásknak, s így kell őket felkészíteni a rájuk váró világra. Ezzel aznban siettetik érésüket és súlys lelki sérüléseket kznak nekik. A gyermek ugyanis még nem képes rá, hgy elviselje és feldlgzza mindazt a durvaságt, hazugságt, aljasságt, amelyek még minket, felnőtteket is próbára tesznek. Ugyanakkr az, hgy a gyerekek jó része csak igen későn találkzik a felelősséggel, a máskért végzett munkával, biznys szempntból késlelteti az érésüket. Ezek a kétfelé húzó hatásk vezetnek a gyermeki személyiség trzulásáhz, tűrőképességük csökkenéséhez. Ahgy a növendékfácskát óvjuk a viharktól, ugyanúgy kell óvni gyermekeinket a rmbló tapasztalatktól. Oda kell tehát figyelnünk mit lvas, milyen filmet néz meg, kikkel barátkzik. Kellenek krlátk (Tízparancslat, házirend, napirend), amelyek gátlják, de egyben védik is őt. Biztnságs, szerető légkörben kell felnőnie, nem szabad lermblni benne a jóba és szépbe vetett bizalmát, játéks kedvét, azt a képességét, hgy tud csdálkzni. Mindezt az intézmény csak a szülőkkel teljes összhangban együttműködve tudja elérni. A diákkat rá kell szktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hgy tetteiknek következményei vannak. Ha a fiatal nem tanul meg uralkdni szenvedélyein, vágyain, ssem lesz szabad. Lelki életében is ki lesz szlgáltatva az élmények, érzelmek sűrű váltakzásának. A nevelő számára is nehéz és pillanatnyilag hálátlan feladat rászrítani diákjait az önfegyelemre, de tudnunk kell, hgy mulasztásunkkal súlysan ártunk a ránk bíztt fiatalknak. Otthn és az isklában kisebb fájdalmmal tanulhatják meg azt, amire ly nagy szükségük lesz az életben, s aminek hiánya később jóvátehetetlen következményekkel járhat (tönkremehet a házasságuk, eluralkdhat rajtuk valamely kárs szenvedély, szektába keveredhetnek, stb.). Különösen meg kell tanítani őket arra is, 14

15 hgyan vezessék le helyesen indulataikat, haragjukat, hgyan lehet ezeket akár pzitíven is felhasználni. Az egyházi isklák nevelési elveinek megfgalmazásakr figyelembe kell vennünk, hgy szekularizált világban élünk. Diákjaink szülei nem kaphattak, vagy nem kaptak ezért valláss nevelést, ezért egyfelől az isklától várják e hiány pótlását, másfelől számlni kell azzal, hgy diákjaink a hitbéli tájékzttság tekintetében nagyn skfélék lesznek, valószínű, hgy valláss nevelés srán az intézmény "magára marad". Sk szülőt gyermekén keresztül lehet elérni. A szülők akkr tudnak a nevelésben partnerek lenni, ha van alkalmuk megismerni az intézmény nevelési kncepcióját, ha elfgadják azt és egyetértenek vele. Ezért számukra ezen az útn lehet biztsítani a hitben való előrehaladást, az igazi emberi értékekben való megerősödést. A családk szétesése miatt skszr hárul azzal a pedagógusra nagybb felelősség, egy meg nem fgalmaztt elvárás a szülők részéről, hgy, amit nem tudnak, vagy nem akarnak tthn megadni, illetve megkövetelni, azt végezze el helyettük az intézmény. A diákk egy része lyan családi mdellt hz, amelyből hiányzik az anyai vagy az apai minta, ahl kevés a gyerekekre frdíttt idő, hiányzik a(z) (keresztény) értékrend. Az ide érkezőknek (is) nagy a szeretet-, a törődés-, és az elfgadás-igénye. Nemcsak a családi háttér, de a világ sem kedvez az egyházi iskláknak. Olyan világban élünk, melyben nem érték az alázat, a megbcsátás, az elfgadás, a türelem. Olyan világban élünk, amely rákényszeríti az embereket az önzésre, a saját érdekük, előnyük hajszlására. Ezt a mintát látják mindenütt. Olyan világban élünk, amelyben az a jó, az értékes ember, aki fgyaszt, aki vásárl, aki egészséges, napbarníttt, jól öltözött, aki sikeres, és ellenállhatatlan. Olyan világban élünk, melyben a szeretet és az egymásra-figyelés helyett a pénz és az infrmáció az úr. A média a külső talmi csillgást reklámzza és elhiteti, hgy ez a bldgság kulcsa, elhiteti, hgy a bldgság megvásárlható. Olyan világban élünk, melyben csökken az értéke az őszinte szónak, a versnek a klasszikus zenének, a csendnek. Olyan világban élünk, melyben manipulálhatóvá válik az ember, mert amit skan és skszr mndanak, az akár igaz is lehet(ne). Olyan világban élünk, melyben nem érték már a családi hagymány, egy tájegység és hagymánya, az rszág hagymányai. Olyan világban élünk, melyben nem érték az élet. Ebben a világban kell nekünk egészséges lelkű fiatalkat nevelnünk, lyan mintát adva, hgy ne legyenek meghasnlttak a kétféle értékrend miatt. Meg kell tanítani őket együtt élni a világban tapasztaltakkal, ugyanakkr meg kell tanítani azt is, hgy hgyan kell megőrizni nemzeti és keresztény identitásukat és értékeiket. Meg kell tanítani, hgy nem értéktelenebbek (de nem is értékesebbek) másknál, és hgy életük, egészségük is érték, életüknek transzcendens távlatai vannak. Meg kell tanítani az önhittség és az önmagukban való hit közötti különbséget. Meg kell tanítani őket az élet tiszteletére, a szenvedés értékére és saját valamint a másk testének megbecsülésére őket. 15

16 Meg kell tanítani őket hitük ks megvédésére, véleményük bátr, de máskat nem sértő kimndására, és arra, hgy a belső értékeik megszerzéséért is meg kell dlgzni. Meg kell tanulniuk elválasztani az csút a tiszta búzától. Nevelési-ktatási elveink A XX-XXI. század frdulóján a krszerű műveltségnek vannak lyan összetevői, amelyek a különböző műveltségi területek (NAT és a kerettantervi előírásk) ktatása srán fgalmazódnak meg, és át kell, hgy hassák az ktatás szinte valamennyi területét. A műveltségi területekben megfgalmaztt ismeretek egyértelműen erősítik a hn-, a haza szeretetét, a magyarságtudatt, és egyidejűleg szlgálják más népek, kultúrák megismerését, elfgadását, ezzel együtt Európáhz, a nagyvilághz történő igazdásunkat is jelentik. Intézményünk a benne szereplők szellemi tulajdna, amelyben a résztvevők fntssági srrendje: gyermekek, szülők, pedagógusk. Gyermeknevelésünk elsőrendű feladata, hgy megtanítsuk az egyes embert arra, hgy képes legyen mind saját srsának irányítására, mind a közössége életében való felelős részvételre a keresztény erkölcsiség alapján. Nem az ismeretek felhalmzását tűzzük ki célul, hanem arra helyezzük a hangsúlyt, hgy gyermekeink a megszerzett ismereteiket hgyan tudják elmélyíteni és alkalmazni a váltzó világban. Napjaink követelménye szerint szinte az egész életen át tartó ktatásra van szükség. Ez többdimenziós flyamat: a megismerés és a munka gyakrlatában megszerzett tudás értéke állandóan növekszik, ahgy az ember a különböző életszakaszaiban más-más társadalmi közegben más-más közösségbe kerül. Az alapfkú ktatás tulajdnképpen csak útlevél az élethez. Ezt a szakaszt az alapismeretek, készségek, értékek, viselkedésnrmák megtanulása jellemzi. A szcializáció flyamata ekkr indul el és ettől kezdve tudja leküzdeni szcikulturális hátrányait. A középfkú ktatás az élet frdulópntja. Ez a szakasz a tehetségek felszínre kerülésének szintje, e knfliktuss krszakn belül alakul ki a kreativitás és az empátia érzése. Minél váltzatsabb elméleti és gyakrlati képzésben vesz részt, minél több infrmatikai és kmmunikációs fejlesztésben részesül, annál jbb és több pályaválasztási lehetősége van. A tudás megszerzésének négy alappillérét az alábbiakban fgalmazhatjuk meg: Tanuljn meg: 1.) megismerni - mert a tudás eszköz a világ felfedezésére, amely által képes szakmai és más emberi képességeit kibntakztatni. Tudjn kmmunikálni és méltó módn élni. A figyelem, emlékezet, a gndlkdás fejlesztése és gyakrltatása segít az összpntsítás kialakításában személyekre, tárgyakra vnatkzóan egyaránt. Megtanul szelektálni az infrmációk között, a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetni, a tudmányk kapcslódási pntjait felismerni. 2.) dlgzni - mert a munkavégzés - legyen az szellemi vagy fizikai, szlgáltató vagy nem anyagi javakat termelő- az ember önkifejezését, önmegvalósítási flyamatát jelenti. Ez nem megy az akaraterő fejlesztése nélkül. Viselkedésével, kapcslatteremtő képességével, mbilizálható ismereteivel több helyen meg tudja állni helyét életútja srán. 3.) együtt élni máskkal - ez az emberi méltóság megőrzését, a békére és tleranciára való nevelést jelenti. A másk megismerése az önismereten keresztül vezet, ezért a gyermek harmnikus fejlődésében erre is hangsúlyt kell helyeznünk. Fejlesztenünk kell azkat a keresztényi tulajdnságkat, amelyekkel a prblémákat békésen felldhatják. A fentiek segítenek a különleges gndzást igénylő emberek és az egymástól eltérő etnikai és vallási csprtk tagjainak elfgadásában. A nyitttsággal, az elfgadó magatartással együtt lehet kialakítani a közösség 16

17 érdekében vállalt közös célk, tervek iránti elkötelezettséget is. 4.) élni - azért, hgy a testi és szellemi fejlődése srán összes készsége alapján legyen képes és kész a felnőtt, felelős keresztényi cselekvés vállalására. Tudja a megszerzett autnómiája alapján srsát felelősen irányítani, legyen tudatában lelkiismereti szabadságának. Kreativitását, fantáziáját az általáns emberi és keresztény értékek alapján tudja kamatztatni. Erkölcsi elvárásk Erkölcsi elvárásk a pedagógusktól A diákk nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. Ahhz, hgy a diákk harmnikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fgékny, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusknak is ilyennek kell lenniük. Hiszen "a katlikus intézmény sajáts jellegének biztsítása nagybb részben az tt tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik." /Kat. Isk. 78./ Nyitttnak kell legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-ktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az lvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkáhz. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkr a pedagógusnak vállalnia kell a diákk előtt teljes személyiségét, krlátait is. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a flyamats elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájáhz, hálát adhat sikereiért, és hrdzhatja a reá bízttakat. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, hgy melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határztt szigrra. A megalázást visznt minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jbb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fgyasztói divatt képviseli, ami csak szórakztat, de nem nevel; ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt; ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tennie, hgy igazdjn a gyerekek jgs igényeihez, életkri sajátsságaikhz, hgy ne elriasszn, hanem magával hívjn. A tanár élete összhangban kell álljn az általa és az intézmény által képviselt értékekkel. Ezért fnts, hgy minden pedagógus pnts, fegyelmezett, alaps munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákk és a kllegák felé is. Knfliktusait emberi módn kezelje, tudjn megbcsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyermekeket szerető és értő pedagógusk tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban kell legyenek, hiszen mindennél nagybb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. Az intézményben minden lyan pedagógus taníthat, aki elfgadja annak katlikus vltát, nem dlgzik a hitvalláss nevelés ellen. Alapsan tanulmányzza a keresztény tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést egyházára és tanítására, hiszen ez a diákkban meghasnlást idézhet elő. Az intézmény katlikus vlta, jó hírneve csak ebben az esetben biztsítható. A keresztény szellem, a tanúságtétel, az intézmény lelki élete szervezése szempntjából elengedhetetlen, hgy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés előfeltétele, hgy számarányuk növekedjék. Ez shasem jelentheti aznban azt, hgy az egyszínűségre kell törekedni, mert a diákk akkr tanulnak igazán skat nevelőiktől, ha azk a világ skszínűségét tudják képviselni. Sajns ma még kevés a jól képzett hitvalló pedagógus. Ezért az új pedagógusk felvételénél mindig mérlegeljük, milyen feladatkat bízunk rá, és mit várunk el tőle. Ezek ismeretében lehet eldönteni, hgy a képzettség, rátermettség és vallási háttér hármas követelményéből melyiket milyen súllyal kell figyelembe venni. 17

18 Az intézmény vezetőségére nagy felelőséget ró a megfelelő pedagógusk kiválasztása. A legnagybb jó szándék esetén is történhetnek sikertelen választásk. Az intézmény a pedagóguskat fejlődésük érdekében szakmai tvábbképzésekre küldi előre meghatárztt rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki prgramkat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hgy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felszereltséggel magas szakmai színvnaln dlgzhassanak. Erkölcsi elvárásk a diákktól A mai magyar társadalm nagyn skféle. Így a gyermekek is skféle hatásnak vannak kitéve. Egy-egy intézmény tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárásk nehezen adhatóak meg feléjük. Alapvető, hgy elfgadják és befgadják az intézmény üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét és ezt tudatsan ne akadályzzák. Tartsák be az emberi kapcslatk szabályait. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fgyasztói társadalm csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámztt tárgyak, célk silányságát, aki találkztt az élő Istennel. Ez a találkzás megjelöli az embert. Ehhez segíthetjük hzzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irdalmat, műalktást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytk a világ világssága." (Mt. 5,14) Összefglalva az elvárásk a következők: belső igény a szentre, a szépre, a jóra és az igazra részvétel a vallásának megfelelő (katlikus, prtestáns) egyházi prgramkban hazaszeretet, magyarságtudat tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztsítása alaps, rendszeres és pnts munka a rábíztt feladatk lelkiismeretes elvégzése a házirend felelős betartása tudjn elutasítani / kárs szenvedélyek / Az intézmény a diákk nevelését a tanórákn túlmenően különböző szakkörökkel, tanulmányi kiránduláskkal, sprt és kulturális események szervezésével biztsítja. Ezen a diákknak erejükhöz mérten részt kell venniük. Az intézmény diákszervezetei ehhez ajánlást készíthetnek. Erkölcsi ajánlásk a szülőknek Minden intézmény létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazlja. A szülők jga és kötelessége, hgy hitüknek megfelelő isklába járassák gyermeküket, illetve ennek hiányában igyekezzenek ilyen isklát alapítani. (v.ö. C.I.C , Grav.Ed.2. és 6.) Az intézmény igazán egyházi szelleme csak akkr születhet meg, ha szülők is közösséget alktnak, hiszen "a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik." (Kat. Isk.53.) Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az intézmény közösségébe, és az intézmény elvégzése után da kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hgy a gyerekeket az intézmény után nem sdrja el az élet skszínű áramlata. 18

19 Az intézmény a szülőktől is elvárja, hgy elfgadják az intézmény katlikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek az intézmény ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támgassák. Isklával kapcslats prblémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az intézmény feladata, hgy jgs prblémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azk mindenki számára megnyugtató megldását. Az intézmény a szülőkkel igyekszik mindjbban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való flyamats kapcslattartással igyekszik elérni. Ennek frmái a szülői értekezletek, szülői fórumk, szülői levelek, szülői lelki napk, ahl egy-egy témát a nevelők és a szülők közösen megvitathatnak és természetesen a személyes beszélgetés. Az intézmény elvárja, hgy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hgy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel példát mutatva gyermekeiknek. Magyarság Minden ember egy adtt nyelvi, kulturális közegben él. Ez alapvetően meghatárzza gndlkdásmódját, világlátását, magatartását. Aki ezt elveszti, vagy akiben ez nem alakul ki, az gyökértelen lesz. Magyarságunk gyökerei nagyn mélyek éve élünk a Kárpát-medencében. Sk történelmi nehézséget álltunk ki. Nyelvünk sk váltzásn ment keresztül. Kultúránkat skféle hatás érte nyugatról és keletről is. Mindezek együttes hatásából fejlődött ki magyarságunk. Skrétű gazdagsága lenyűgöző. Ezek feltárása, átadása minden intézmény legfntsabb feladatai közé tartzik. Hitünket is csak magyarként tudjuk megélni. Sajns a XX. század történelme nem kedvezett az egészséges nemzeti tudat kialakulásának. A két világhábrú elvesztése, az rszág kétharmadának elcsatlása, a több hullámban való kivándrlás, az internacinalista idelógia mind a magyarságtudat rmblásáhz vezetett, és erősítette az emberekben az értéktelen nemzet képét. Ezért tudtt a kmmunizmus bukásával annyira könnyedén betörni a fgyasztói társadalm nemzetek és kultúra feletti silánysága. Ma ami magyar, legyen az termék, könyv, zene, néphagymány, másdrendűnek számít. Nyelvünket is elönti az amerikanizmus. Nemcsak szóhasználatában, de hangsúlyában, hadarásában is. Ebben a miliőben kell újra felfedeztetni társadalmunkkal, diákjainkkal nemzetünk igazi értékeit. A feladat óriási. Először meg kell tanítani a diákkat a helyes beszédre, lvasásra, fgalmazásra, önkifejezésre. Meg kell ismertetni ehhez irdalmunk nagyjait. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szép beszédre. A magyar jól artikulált, lassú nyelv. Ezt a mai rhanó világban újra kell tanulni. Népi, paraszti kultúránk egész embert kívánt. Döbbenetes mi mindenhez értettek eleink. E skféleségben minden ember megtalálhatta az önkifejezés lehetőségeit. A faragás, fnás-szövés, fazekasság, éneklés, zenélés, a közös tánc mind ezt szlgálták. Az ünnepek kiemelkedő eseményei vltak elődeink életének. Rendszerbe fgták a hétköznapk világát. Ma sk jó kezdeményezés van, amely ezek tvábbadását célzza. Ebbe a flyamatba be kell kapcslni intézményünket táncházak, népdalkörök, énekversenyek, kézműves fglalkzásk szervezésével. Fel kell kelteni a diákk érdeklődését már kis krban. Ezt csak úgy érhetjük el, ha tanárk is megfelelő képzést kapnak, ha ők is szeretik kultúránkat. Ha ők is járják az rszágt, hgy minél több helyet megismerjenek. Erre nem lehet egységes prgramt megadni. Életfrmává kell tenni az intézményben. Ezt szlgálhatja a határn kívüli magyarsággal való kapcslat felvétele is. Az intézményi ktatásban, főleg a humán tárgyakban, valamint az ünnepekben nagyn sk nemzeti öntudatra nevelő lehetőség van. Ezeket ki kell használni. Ahl lehet be kell építeni a tananyagba. Meg kell ismertetni és szerettetni diákjainkkal kultúránkat, nyelvünk kincseit, hazánk tájait és természetesen elődeink nagyjait. Német nemzetiségi arculat 19

20 Intézményünk óvdájában és az általáns isklában német nemzetiségi képzés flyik. Ez átöleli a nyelvtanulás mellett a hagymányk áplását is. Az intézmény vallási élete, ünnepei, hagymányai Az intézmény hagymányainak kialakításában a fenntartói kmpetenciáknak megfelelő valláss nevelésre törekszik. A katlikus intézményekben kitüntetett helyet fglal el a hitktatás. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákk személyes Istenkapcslatra vezetése. Hisz a megtanult hittételek csak megalapztt Istenkapcslatban nyernek életet és értelmet. Ezért a hitktatás "alapvetően különbözik a többi tantárgy ktatásától, mert nemcsak az a célja, hgy az értelmet elvezesse a vallási igazságkhz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye." (Kat.Isk.50.) Ezt csak a személyes példaadással, imával és türelemmel lehet elérni. Mindig tekintettel kell lenni a gyermekek életkrára, és eddigi vallási műveltségükre. S ha mindent megtettünk, akkr is Isten kegyelme ad minden fejlődést a diákk lelkében. A mindennapi életbe beépülő lehetőségek: - Káplnai mise: a káplnánk 2004-ben készült el, a évflyamnkénti diákmiséket itt tartjuk. A misén résztvevő gyerekek lvassák fel az lvasmányt, könyörgést. Előtte a hittanórán az sztály közösen készül a szentmisére. (Miseénekeket gyakrlják, a könyörgésbe saját kérésüket is megfgalmazhatják) - Havnta egy német mise az óvdában és az általáns isklában - Egyházi kiadású könyvek vásárlásával az intézmény könyvtárát bővítjük. - Az intézménynek rendszeresen járatjuk a katlikus újságkat, flyóiratkat. - Az sztályfőnöki órák tartása a katlikus kerettanterv szerint történik. A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek az intézmény életében. Megünneplési módjuk szkásrendet, hagymányt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a flytnsság tudatát, és stabilitást adnak. Ünnepeink A tanév jeles napjai VENI SANCTE lelki napk, lelki gyakrlatk gyónási alkalmak farsang, intézménynapk szalagavató, ballagásk az intézmény névadójának, rendalapítójának ünnepe anyák napja TE DEUM Egyházi Ünnepek: Szent István napja Vdicai /Máriakönnyei/ gyalgs zarándklat 20