SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA

Átírás

1 SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA IV. RÉSZ A SZENT LÁSZLÓ ÁMK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A SZENT LÁSZLÓ ÁMK KÖZÉPISKOLÁJA NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE II. III. A SZENT LÁSZLÓ ÁMK ÓVODÁJA NEVELÉSI PROGRAMJA A SZENT LÁSZLÓ ÁMK KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI NEVELÉSI PROGRAMJA IV. A SZENT LÁSZLÓ ÁMK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE V. A SZENT LÁSZLÓ ÁMK LUKIN LÁSZLÓ ÉZI ÉS AMI NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE VI. A SZENT LÁSZLÓ ÁMK SZAKMAI PROGRAMJA VII. A SZENT LÁSZLÓ ÁMK MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA VIII. A SZENT LÁSZLÓ ÁMK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA MELLÉKLETEI 3

3 I. NEVELÉSI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 1.1. Az intézmény rövid története 1.2. Az intézmény küldetésnyilatkozata 1.3. Alapvetés: a Társulat pedagógiai tanítása; elvárások, ajánlások, kultúra, magyarság 2. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. Elsősegélynyújtás 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.5. A pedagógusok helyi feladatai, osztályfőnöki feladatok 2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje 2.8. Kapcsolattartás szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 2.9. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Felvételi eljárás különös szabályai 3. A SZENT LÁSZLÓ ÁMK KÖZÉPISKOLÁJA HELYI TANTERVE 3.1. A választott kerettanterv megnevezése 3.2. A választott kerettantervből következő órahálók képzési formák szerint, illetve a választott kerettanterv feletti óraszámok kiosztása 3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 3.5. A mindennapos testnevelés 3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai. Az érettségi vizsgára történő felkészítés szabályai Projektoktatás 3.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 3.9. Az iskolai értékelés, beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulói előmenetel feltételei. A középszintű érettségi vizsga témakörei Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei. Fogyasztásvédelem A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 4

4 1. BEVEZETŐ 1.1. Az intézmény rövid története 1860 Megtelepedtek Kalocsán a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek, a tanító rend első főnöknője Franz Mária Terézia. Megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel Haynald Lajos kalocsai bíboros érsek felszentelte az új iskolát Sor került az iskolabővítésre Császka György kalocsai érsek alapítványából Megnyílt a tanítóképző intézet az elemi iskola mellett A rend visszakapta a háborúban feldúlt intézményt A zárda és az iskola elválasztásával államosították az intézményt, melynek új neve: Állami Leánylíceum és Tanítóképző Tóth Kálmán Leánygimnázium néven él tovább az intézmény. Megkezdődött a vízügyi szakképzés Az iskola új neve: Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola Megkezdődött a gépszerelő szakközépiskolai képzés Egy időre megszűnt a gimnáziumi képzés A Dunavölgyi Főcsatorna mellett elkészült az intézmény új gyakorlóbázisa, megkezdődött a vízügyi technikusképzés. 5

5 Újból megindult a gimnáziumi tanítás Baján a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Bajai csoportja keresztény óvodát és általános iskolát alapított Keresztény Óvoda és Általános iskola néven A Ciszterci Rend Zirci Apátsága, és a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata, valamint, Baja Város Önkormányzata között megállapodás jött létre a volt egyházi iskolák visszaadása és működtetése ügyében. A két rend a KÉSZ-re bízta az iskola fenntartási jogát A Szent László Általános Művelődési Központ a Tóth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola jogutód intézményeként megkezdte működését. Intézményegységei: keresztény óvoda, keresztény általános iskola, nyolc- és négyévfolyamos gimnázium, műszaki szakközépiskola, kollégium A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata vette át a Keresztény Értelmiségiek Szövetségétől az intézmény fenntartási jogát Először tettek érettségi vizsgát a Szent László ÁMK végzős tanulói A Türr István Sportcsarnok a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata kezelésébe került Bábel Balázs érsek úr felszentelte az intézmény kápolnáját Az intézményhez csatlakozott a bajai Lukin László ÉZI és AMI. 6

6 1.2. Az intézmény küldetésnyilatkozata 1. Minden bölcsességnek az Úr a forrása, örök időkre otthon van az nála. 9. Ő teremtette meg, látta, számba vette és kiárasztotta minden műveire. 10. Bőkezűen juttat belőle minden testnek, ajándékul adja azoknak, akik őt szeretik. (Sirák fiának könyve első fejezet) A Szent László Általános Művelődési Központ a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata által fenntartott katolikus nevelési-oktatási intézmény, amely közművelődési feladatokat is ellát. Az intézmény biztosítja növendékei számára mindazokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy ők majdan szűkebb és tágabb közösségeik megbecsült, hasznos tagjai legyenek. E cél elérése érdekében minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy tanítványaink elsajátítsák az általános műveltség megszerzéséhez nélkülözhetetlen tudást, valamint készségeket és képességeket. Különös gondot fordítunk arra, hogy felkészítsük a fiatalokat a felnőtt emberekre váró kihívások kezelésére: erősítjük önbecsülésüket, közösségi kapcsolataikat, nemzeti öntudatukat, hitüket és erkölcsi nézeteiket. Az intézmény az ökumené szellemében működik: kapui mindenki előtt nyitva állnak, aki elfogadja a kereszténység által közvetített pozitív értékrendet Alapvetés: a Társulat pedagógiai tanítása; elvárások, ajánlások, kultúra, magyarság A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Intézménynővérek Társulata nevelésének alapelvei Fourier Szent Péter pedagógiájának gyökerei A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Intézménynővérek Társulata nevelésének alapelvei a rendalapító Fourier Szent Péter munkásságából származnak, aki felismerte, hogy a társadalomban felhalmozódó bajok, gondok a gyermekek, fiatalok nevelése által orvosolhatók, mivel a gyermekek szíve fogékony minden jó befogadására (Jézus őket állítja példaképül az apostolok és mindannyiunk elé), általuk lehet a szülők szívéhez férkőzni. Fourier Szent Péter azt tűzte ki célul, hogy a gyermekeken keresztül fogja meggyőzni a családokat, és így változtatja meg a társadalmat. A gyermek a legnagyobb kincs. Minden nevelés kiinduló pontja a gyermek megbecsülése. Nagy kincs az életerős mag, a gyermek a jövő reménye. A jó Isten szántóföldje a lelkek világa. A lélek földje az a jó talaj, amelyben az isteni Magvető elveti magját, hogy kalászba szökjön, és százszoros termést hozzon. (Dr. Erdey Ferenc: Ancilla Domini) A gyermekből az lesz, akivé nevelték mondta Fourier -, ezért a nevelő felelőssége óriási. Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket. A nevelésnek középpontjában a természetfeletti dimenzió áll: akármit tanítunk, az az Isten szeretetének fényében történjék. 7

7 A szeretet az alapja a jó nevelésnek. Minden lélekben fel lehet ébreszteni a szeretetadás szükségletének igényét. Megnyerni egy lelket, több mint teremteni egy világot - hirdeti a jó Atya. A szeretet találékonysága segíti a nevelőt abban, hogy megtalálja minden esetben a gyermek szívéhez vezető helyes módszert. A bizalmon alapuló szeretetkapcsolat segíti a fokozatosan önálló egyéniséggé való alakítást. Mindenkinek használni, senkinek sem ártani Prodesse omnibus, obesse nemini Fourier Szent Péter elve egyben pedagógiájának alapforrása, vezéreszménye is. A nevelés egész folyamán azt tartotta szem előtt, hogy mindenkinek használni különösen a gyermekeknek csak úgy lehet, ha igazi szívjóság és következetesség vezeti az emberek cselekedeteit. Ez az életelv nemcsak jelszó és múló hangulat, nemcsak érzelem, hanem elméleti igazság és erény is, amely erőssé teszi a lelkeket. Aki mindenkinek használni akar, annak lelkétől távol áll a rosszindulat, az elfogultság, a rosszakarat. Ez a nevelő egyéniségének legfontosabb alapvonása. A nevelő jósága összefér a szigorral. Tanuljunk meg olyan jóindulatot fejleszteni lelkünkben, hogy a gyermek még a büntetésnél is érezze, hogy a szeretet, az ő java vezérli nevelője cselekedetét. A szigorúságot, a következetességet ne a szenvedély, hanem a jóakaró szeretet hassa át. Fourier Szent Péter az alapelvet szó szerint értette és e szellemben is cselekedett: mindenkinek használt, mindenkivel jót tett. A nevelés előfeltétele A neveléshez lélek kell. Minden gyermek lelke más, ezért belső világukat másként lehet megközelíteni, és másként lehet ráhatni. A lélekgondozás elengedhetetlen feltétele, hogy a nevelő bepillantson a lelkek szentélyébe és személyre szólóan kísérje figyelemmel annak belső változásait. Csak lélek nyúljon lélekhez! Csak azok a nevelők lesznek jó lelki vezetők, akik először megtanulnak saját lelkükben is olvasni, vagyis rendelkeznek reális önismerettel és kifejlesztették az együttérző készségüket is. Tehát az önismeret a gyermekismeret előfeltétele. Az a nevelő tud másokat is az igazság útján az erényre vezetni, aki maga is igazságra törekszik, s erényről erényre halad. Alapító atyánk a személyre szóló nevelés elvét hirdeti, ezért a cél érdekében olyan módszert kell választani és alkalmazni, amely az adott gyermeknek legjobban megfelel. Figyelembe ajánlja az életkori sajátosságokat is, mert nemcsak a növényeknek vannak meg a fejlődési törvényei, hanem az embernek is. A gyermekismeret és a szeretet találékonysága segít a személyre szóló módszerek megtalálásában. A nevelés eszközei A szavak megindítanak, de a példa vonz. Verba movent, exempla trakunt. Akinek a lelke nem tud hatni más lelkekre, sohasem lesz jó nevelő. A nevelés titka a lélek melegsége, az érzés bensősége, a lélek ereje és intelligenciája, melynek fénye kisugárzik a szavakból, tettekből és példaképül szolgál a gyermekeknek. Minden nevelésben először a szívet és a kedvet (affection) kell megnyerni, majd meg kell tanítani (instruction), hogy milyen cselekedettel lehet mindezt elérni. De nem elég tudni a gyakorlás módját, hanem a jót személyi szükségletek szerint gyakorolni, tenni is kell (exercice). 8

8 Álljunk példaként a gyermek előtt és kézen fogva lépésről-lépésre vezessük őket. A pedagógiai munka eredményességének feltétele az, hogy lelki életünk harmóniában legyen azzal, amit hirdettünk, mert csak így lesz hiteles tanításunk. Szívek felgyújtása A szellemi értékek szétosztása, a hasznos földi tudományok és készségek átadása a tantárgyak ismeretanyagán keresztül valósul meg. Ehhez nélkülözhetetlen a gyermekek motiválása, érdeklődésének felkeltése a tudásvágy és a tudományok iránt. Szoktatás, fegyelmezés A fegyelmet senki sem szereti, ha ő a szenvedő alany. Ha neki kell fegyelmet tartani, azokat az eszközöket alkalmazza, amelyekkel őt fegyelmezték. Saját példánk a legfontosabb nevelő tényező, a legelevenebb nevelői hatás. A nevelői ráhatás a lélek gazdaságának természetes kisugárzása. Seregek Ura és Istene adj ezeknek a gyermekeknek, akiket oly gyengéden szeretsz és az én gondjaimra bíztál, világosságot és erőt, hogy a jót megtanulják és elfogadják Ti szent angyalok, akik ezeknek a kicsinyeknek a szolgálatára vagytok rendelve, a ti őrizetetek alatt és védelmetek mellett az üdvösség örökségét elnyerhessék, álljatok mellém ezen rám bízott feladatban. (Erdey Ferenc: Ancille Domini III.) Fourier Szent Péter ringatta azt a bölcsőt, amelybe a Társulat beleszületett. Tanítása a jó mag, amely ha jó földbe kerül, százszor gyümölcsöt terem. Le Clerc Alix anya, Fourier Szent Péter tanítványa megértette, hogy Jézus szeretetét, tiszteletét kell átadni a gyermekek lelkébe, és azt is tudta, hogy Jézushoz csak Szűz Mária által lehet eljutni: Per Mariam ad Jesum! Pedagógiai működésének középpontjában a gyermek szolgálata állt, oly szeretettel, melegséggel, amellyel a Kisdedet köszöntötték jászolánál, s amellyel a Szűz Anya felnevelte őt. Ezért a tanítás, az ifjúság nevelése lett élete célja: Le Z ele de I instruction c est le sujet de ma vocation! A tanításban való buzgóság az én hivatásom! Így fonódott össze Fourier Szent Péter és Le Clerc Alix anya hivatása. Szellemük többféle változatban szolgálja a korok szükségleteit és a lelkek igényeit. A keretek az idők folyamán módosulnak, de a lélek és a szellem egy marad. Ez a legnagyobb hagyaték, a legnagyobb kincs, amit ma is őrizni és minden nevelőnek folytatni kell óvodában, iskolában, mert a magvető igét vet. A Társulat nevelési-oktatási intézményeiben a katolikus szellemiséget érintő alapelveket mint egyházi iskolák fenntartója határozza meg. A katolikus egyház által körvonalazott célkitűzéseket és feladatokat a sajátos nevelői-oktatói alapelveiben megfogalmazottakkal valósítja meg. Alapelvek Fourier Szent Péter és Alix anyától örökségül kapott jelmondatok gyakorlatban való megnyilvánulása Mindenkinek használni, senkinek sem ártani, Az én hivatásom szívjóság a nevelésben! képezik a Társulat legfontosabb alapelveit. A legfőbb Jóval, a végtelen Istennel való személyes kapcsolat kialakításával kicsi kortól kezdve eljuttatni tanítványainkat az Istenanya, a Boldogságos Szűz Mária példája nyomántanúságtevő felnőtté. Magas szintű oktatás, nevelés, képzés mellett a hit, a lelki élet gyakorlatai által teljesebb embereket, mások felé is jó akarattal forduló, nyitott személyiségeket indítani az élet, a társadalmi életbe. 9

9 Intézményünk a benne szereplők szellemi tulajdona, amelyben a résztvevők fontossági sorrendje: gyermekek, szülők, pedagógusok. Gyermeknevelésünk elsőrendű feladata, hogy megtanítsuk az egyes embert arra, hogy képes legyen mind saját sorsának irányítására, mind a közössége életében való felelős részvételre a keresztény erkölcsiség alapján. Nem az ismeretek felhalmozását tűzzük ki célul, hanem arra helyezzük a hangsúlyt, hogy gyermekeink a megszerzett ismereteiket hogyan tudják elmélyíteni és alkalmazni a változó világban. Napjaink követelménye szerint szinte az egész életen át tartó oktatásra van szükség. Ez többdimenziós folyamat: a megismerés és a munka gyakorlatában megszerzett tudás értéke állandóan növekszik, ahogy az ember a különböző életszakaszaiban más-más társadalmi közegben más-más közösségbe kerül. Az alapfokú oktatás tulajdonképpen csak útlevél az élethez. Ezt a szakaszt az alapismeretek, készségek, értékek, viselkedésnormák megtanulása jellemzi. A szocializáció folyamata ekkor indul el és ettől kezdve tudja leküzdeni szociokulturális hátrányait. A középfokú oktatás az élet fordulópontja. Ez a szakasz a tehetségek felszínre kerülésének szintje, e konfliktusos korszakon belül alakul ki a kreativitás és az empátia érzése. Minél változatosabb elméleti és gyakorlati képzésben vesz részt, minél több informatikai és kommunikációs fejlesztésben részesül, annál jobb és több pályaválasztási lehetősége van. A tudás megszerzésének négy alappillérét az alábbiakban fogalmazhatjuk meg. Tanuljon meg: Megismerni - mert a tudás eszköz a világ felfedezésére, amely által képes szakmai és más emberi képességeit kibontakoztatni. Tudjon kommunikálni és méltó módon élni. A figyelem, emlékezet, a gondolkodás fejlesztése és gyakoroltatása segít az összpontosítás kialakításában személyekre, tárgyakra vonatkozóan egyaránt. Megtanul szelektálni az információk között, a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetni, a tudományok kapcsolódási pontjait felismerni. Dolgozni - mert a munkavégzés - legyen az szellemi vagy fizikai, szolgáltató vagy nem anyagi javakat termelő- az ember önkifejezését, önmegvalósítási folyamatát jelenti. Ez nem megy az akaraterő fejlesztése nélkül. Viselkedésével, kapcsolatteremtő képességével, mobilizálható ismereteivel több helyen meg tudja állni helyét életútja során. Együtt élni másokkal - ez az emberi méltóság megőrzését, a békére és toleranciára való nevelést jelenti. A mások megismerése az önismereten keresztül vezet, ezért a gyermek harmonikus fejlődésében erre is hangsúlyt kell helyeznünk. Fejlesztenünk kell azokat a keresztényi tulajdonságokat, amelyekkel a problémákat békésen feloldhatják. A fentiek segítenek a különleges gondozást igénylő emberek és az egymástól eltérő etnikai és vallási csoportok tagjainak elfogadásában. A nyitottsággal, az elfogadó magatartással együtt lehet kialakítani a közösség érdekében vállalt közös célok, tervek iránti elkötelezettséget is. Élni - azért, hogy a testi és szellemi fejlődése során összes készsége alapján legyen képes és kész a felnőtt, felelős keresztényi cselekvés vállalására. Tudja a megszerzett autonómiája alapján sorsát felelősen irányítani, legyen tudatában lelkiismereti szabadságának. Kreativitását, fantáziáját az általános emberi és keresztény értékek alapján tudja kamatoztatni. 10

10 Értékek A nevelőmunkát az Evangélium és a Katolikus Egyház tanításában kifejezett értékek határozzák meg. Ezek közül kiemelkednek a következők. Isten és az embertársak szeretete. Az emberi hivatás elkötelezett vállalása a családban, az Egyházban és a társadalomban. Az evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadságjog tisztelete és a parancsok megtartása. Az egyén testi és értelmi képességeinek felismerése és fejlesztése. A nemzeti és az európai humanista értékrend átadása mellett kiemelt figyelmet fordítani az emberiség előtt álló közös problémákra, valamint a különböző kultúrák, keresztény vallások iránti nyitottságra. Célok Keresztény szellemiségre nevelés a szeretet, az evangélium légkörében, hogy gyermekeink tisztességes, emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. Növendékeink tudásának, műveltségének gazdagításával, adottságaik, képességeik kibontakoztatásával és az önművelés igényeinek felkeltésével képesek legyenek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz. A közösséggel való pozitív viszony, a harmonikus társas kapcsolatok kialakítása: egymás iránti tisztelet, tolerancia, empátia, egészséges vitakultúra, segítő együttműködés. Mások iránti türelem, szelídség és megbocsátás erénye alapján a rendszeresség és igényesség fejlesztésével fogékonnyá tenni neveltjeinket az igazra, a jóra és a szépre. Az egészséges, kultúrált életmód igényeinek, valamint a testi és lelki fejlődés egyensúlyának kialakítása, hogy a káros környezeti hatásoknak ellen tudjon állni. A Rend által fenntartott óvodákba és iskolákba azért adják szívesen a szülők gyermekeiket, mert a keresztény embert jellemző szeretetteljes légkörben nevelkedhetnek. A fenti célok megvalósulása által a gyermekek és fiatalok életelemévé válhatnak az egyetemes emberi és keresztény értékek. A Katolikus Egyház tanításában és a Társulat alapelveiben, céljaiban megfogalmazottak pedig egész életüket meghatározó elvek, értékek és belső ösztönzők lehetnek. Feladatok A hitismeretek oktatása során ismerjék meg a gyermekek a Bibliát, a katekizmust, az Egyház szertartásait, az egyházi év legfőbb időszakait Tanulják meg, miként élhetnek a szentségek erejéből, a szentmise kegyelmeiből. A nevelők személyes hitükön keresztül segítsék a gyermekek helyes istenképének kialakulását, hogy így eljuthassanak az Istennel való közvetlen kapcsolathoz. A kötött szövegű imákon kívül tanuljanak meg saját szavaikkal is imádkozni. A növendékek egyéni adottságainak, képességeinek feltárása és célirányos fejlesztése, hogy megtalálják a személyes motivációjuknak, tehetségüknek legjobban megfelelő továbbhaladási lehetőségeket. Az eléjük állított példaképeken keresztül ismerjék meg a szentek, nemzeti hőseink, nagyjaink életét és tetteit (pl. Szűz Mária, Szent László tisztelet). A közösségek formálásán keresztül fejleszteni kell a gyermekekben a felebaráti szeretetet, ennek tettekben való bizonyítását, a jótékonyságot, a szegények és minden segítségre szoruló embertársuk iránti segítőkészséget. A növendékek ismerjék meg az együttéléshez nélkülözhetetlen alapvető emberi értékeket és normákat. Álljon előtérben a művelt, a fegyelmezett, az udvarias modorra, és a figyelmes, előzékeny, szíves emberbaráti magtartásra való szoktatás. 11

11 Az egészséges életmód kialakítása és a nemzeti értékek megismertetése különös tekintettel a következőkre: önkiszolgálás, egészségmegőrzés, önvédelem, önértékelés, önismeret, önfejlesztés, tudatos erkölcsiség (lelkiismeret, felelősség, becsület), káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, a szabadidő értelmes eltöltésének igénye, nemzeti hagyományaink, kulturális kincseink tisztelete, egyetemes emberi jogok ismerete, nyitottság a világra: környezeti problémák kezelése, megoldása és más kultúrák megismerése, a lányok, mint jövendő édesanyák sajátítsák el az édesanyai erényeket, a fiúk pedig a lányokkal történő érintkezési szabályokat, valamint az édesanyai hivatás tiszteletét, fel kell készíteni a fiatalokat a jelenkor kihívásaira és a közéletben való részvétel hivatásként való vállalására. Neveltjeink vállaljanak részt valamilyen szinten a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, legyen nyitottak a különböző kultúrák, vallások és a másság elfogadásában. Tudják, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek, legyenek képesek önálló felnőtt életükben helyes döntéseket hozni. Fejlesszék ki magukban a XXI. századi új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét. Fordítsanak figyelmet a párkapcsolataikban egymás kölcsönös tiszteletére és a felelős, örömteli családi élet megteremtésére. A diákokban kialakítandó személyiségideál A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjék, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat kiigazítani. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mind jobban megközelíttetni diákjaival a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket, és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítani. Be kell mutatni, hogy a nyolc boldogság, a szeretethimnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamasz koron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Nagyon fontos - a hitre, reményre, szeretetre nevelés. A kialakítandó erények közül kiemelten fontosak: a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit, az értékek felismerése, megbecsülése, józan, megfontolt ítélőképesség, a mások felé való nyitottság, befogadóképesség, a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében, a szelídség, az alázat, a türelem, alaposság, 12

12 a mértékletesség, a bűnbánat, amely mentes az önmarcangolástól, a megbocsátás, a belső csendre, elmélyülésre való igény, hűség Istenhez és embertársainkhoz, felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magam. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, az fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. A mai világban sokszor pont az ellenkező tulajdonságok teszik látszólag sikeressé, korszerűvé az embert. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékekre rá tudjon mutatni, és a gyermekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztény szellemmel és a helyes irányba terelje. Nem gyökerestül kell kiirtani a rossz irányba vivő tulajdonságokat, hanem átalakítva a jó szolgálatába kell állítani. Erkölcsi elvárások Erkölcsi elvárások a pedagógusoktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Hiszen "a katolikus intézmény sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik." /Kat. Isk. 78./ Ezért az ott tanító nyitott minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, hogy melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel; ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt; ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban kell álljon az általa és az intézmény által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje, tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyermekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban kell legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. Az intézményben minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a keresztény tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést egyházára és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az intézmény katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható. 13

13 A keresztény szellem, a tanúságtétel, az intézmény lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés előfeltétele, hogy számarányuk növekedjék. Ez sohasem jelentheti azonban azt, hogy az egyszínűségre kell törekedni, mert a diákok akkor tanulnak igazán sokat nevelőiktől, ha azok a világ sokszínűségét tudják képviselni. Ezért az új pedagógusok felvételénél mindig mérlegeljük, milyen feladatokat bízunk rá, és mit várunk el tőle. Ezek ismeretében lehet eldönteni, hogy a képzettség, rátermettség és vallási háttér hármas követelményéből melyiket milyen súllyal kell figyelembe venni. Az intézmény a pedagógusokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre küldi előre meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felszereltséggel magas szakmai színvonalon dolgozhassanak. Erkölcsi elvárások a diákoktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Egy-egy intézmény tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatóak meg feléjük. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az intézmény üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt. 5,14) Összefoglalva az elvárások a következők: belső igény a szentre, a szépre, a jóra és az igazra, részvétel a vallásának megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban, hazaszeretet, magyarságtudat, tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt, mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása, alapos, rendszeres és pontos munka, a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése, a házirend felelős betartása, tudjon elutasítani/káros szenvedélyek/. Az intézmény a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport és kulturális események szervezésével biztosítja. Ezen a diákoknak erejükhöz mérten részt kell venniük. Az intézmény diákszervezetei ehhez ajánlást készíthetnek. Erkölcsi ajánlások a szülőknek Minden intézmény létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. (v.ö. C.I.C , Grav.Ed.2. és 6.) Az intézmény igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak, hiszen "a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik." (Kat. Isk.53.) Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az intézmény közösségébe, és az intézmény elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez garancia arra, hogy a gyerekeket az intézmény után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata. 14

14 Az intézmény a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az intézmény katolikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek az intézmény ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az intézmény feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az intézmény a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, szülői lelki napok, ahol egy-egy témát a nevelők és a szülők közösen megvitathatnak és természetesen a személyes beszélgetés. Az intézmény elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel példát mutatva gyermekeiknek. Magyarság Minden ember egy adott nyelvi, kulturális közegben él. Ez alapvetően meghatározza gondolkodásmódját, világlátását, magatartását. Aki ezt elveszti, vagy akiben ez nem alakul ki, az gyökértelen lesz. Magyarságunk gyökerei nagyon mélyek éve élünk a Kárpát-medencében. Sok történelmi nehézséget álltunk ki. Nyelvünk sok változáson ment keresztül. Kultúránkat sokféle hatás érte nyugatról és keletről is. Mindezek együttes hatásából fejlődött ki magyarságunk. Sokrétű gazdagsága lenyűgöző. Ezek feltárása, átadása minden intézmény legfontosabb feladatai közé tartozik. Hitünket is csak magyarként tudjuk megélni. Sajnos a XX. század történelme nem kedvezett az egészséges nemzeti tudat kialakulásának. A két világháború elvesztése, az ország kétharmadának elcsatolása, a több hullámban való kivándorlás, az internacionalista ideológia mind a magyarságtudat rombolásához vezetett, és erősítette az emberekben az értéktelen nemzet képét. Ezért tudott a kommunizmus bukásával annyira könnyedén betörni a fogyasztói társadalom nemzetek és kultúra feletti silánysága. Ebben a miliőben kell újra felfedeztetni társadalmunkkal, diákjainkkal nemzetünk igazi értékeit. Ma sok jó kezdeményezés van, amely ezek továbbadását célozza. Ebbe a folyamatba be kell kapcsolni intézményünket táncházak, népdalkörök, énekversenyek, kézműves foglalkozások szervezésével. Fel kell kelteni a diákok érdeklődését már kis korban. Ezt csak úgy érhetjük el, ha tanárok is megfelelő képzést kapnak, ha ők is szeretik kultúránkat. Ha ők is járják az országot, hogy minél több helyet megismerjenek. Erre nem lehet egységes programot megadni. Életformává kell tenni az intézményben. Ezt szolgálhatja a határon kívüli magyarsággal való kapcsolat felvétele is. Az intézményi oktatásban, főleg a humán tárgyakban, valamint az ünnepekben nagyon sok nemzeti öntudatra nevelő lehetőség van. Ezeket ki kell használni. Ahol lehet, be kell építeni a tananyagba. Meg kell ismertetni és szerettetni diákjainkkal kultúránkat, nyelvünk kincseit, hazánk tájait és természetesen elődeink nagyjait. 15

15 2. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az alapvetésben megfogalmazott pedagógiai és világnézeti értékek közvetítése határozza meg a Szent László Általános Művelődési Központ pedagógiai alapelveit, s részben ezekből vezethetők le az alapvető célok. Az alapvetésen túl a pedagógiai alapelveket a mindenkor érvényes, köznevelési életet szabályozó kormányzati dokumentumok határozzák meg. Itt elsősorban a Nemzeti alaptanterv által közvetített alapelvek állnak figyelmünk középpontjába. A Szent László Általános Művelődési Központban keresztény értékeket közvetítő nevelés, korszerű tartalomra, módszertanra és eszközrendszerre épülő oktatás, valamint evangelizáció folyik egy időben. Mindezen túl figyelembe kell venni azt, hogy az intézményt választó családok szociokulturális jellemzői rendkívül szerteágazóak. Ezért különösen fontos feladat a tanulók egyéni adottságainak feltérképezése. Nevelési-oktatási feladatainkat jelentős mértékben az ezen adottságokra épülő egyéni jellegű fejlesztések adják. Ezek a fejlesztések teszik lehetővé a hátrányokkal érkező tanulók támogatását, illetve a tehetséges tanulók különleges megsegítését. A pedagógiai feladatok teljesítése érdekében folyamatos és megújuló tartalommal rendelkező kapcsolatot tartunk a családokkal. Ez jelenthet együttműködést, de jelenthet segítségnyújtást is, ha arra szükség van. Tudjuk ugyanis, hogy a támogató családi háttér biztosítása nélkül eredményeink csak töredékesek lehetnek. Az intézményegységekben tanulóbarát környezet kialakítása a célunk. Ez magába foglalja a biztonság megteremtését éppúgy, mint a kiegyensúlyozott csoportkapcsolatokat. A pedagógusok törekvéseit a minőségi szakmai munka mellett az is jellemzi, hogy a tanulási folyamatokat szeretetteljes légkörben, a tanulócsoportok jellegzetességeit feltárva végezzék. A pedagógiai tevékenység a stabil és korszerű ismeretátadás keretei között, illetve azon túl a szakadatlan képességfejlesztésre is irányul. Célunk az, hogy tanulóink elsajátítsák a tartós tanuláshoz szükséges valamennyi képességet, készséget és módszert, beleértve az ehhez szükséges pozitív attitűdök kialakítását is. A képességfejlesztés terén kiemelt feladatként kezeljük a Nat által előtérbe helyezett kompetenciaterületek fejlesztését. A sikeres pedagógiai tevékenység feltételei közé tartozik annak tudatosítása, hogy a tanulás aktív folyamat. Annál sikeresebb egy-egy diák, minél tudatosabban, célszerűbben tesz erőfeszítéseket tudásának bővítése érdekében, minél tudatosabban végzi azokat a gyakorlatokat, amelyek képességei fejlesztését szolgálják. Az aktív tanulási attitűdök kialakítása érdekében tevékenységközpontú oktatást igyekszünk meghonosítani az ÁMK minden évfolyamán. A korszerű oktatás jellemző sajátossága, hogy a tantárgyakat nem egymástól elszigetelt területeknek tekinti. Ezért alapelveink közé tartozik olyan oktatási stratégiák alkalmazása, amelyek hidakat építenek a tantárgyak között. Ez erőteljesen szolgálja a tanulók képességfejlesztésén túl a gondolkodásfejlesztést is. A kereszttantervi feladatok és tartalmak megvalósítása ezeket a célokat is szolgálja. A tantárgyak közötti kapcsolatépítés, valamint a tervezett és átgondolt fejlesztési feladatok megkövetelik, hogy a pedagógusok egyénenként és csoportosan is új szerepköröket töltsenek be. Ezek közül kiemelkedően fontos, hogy az azonos tanulócsoportot oktató tanárok függetlenül attól, hogy milyen tantárgyat tanítanak, egy munkaközösséget alkotnak. 16

16 Közös tervek szerint kell a csoport és a csoportot alkotó tanulók fejlődési programját megalkotniuk és megvalósítaniuk. Az intézményben folyó munka részét képezi a teljes körű kulturális és esztétikai nevelés is. Támogatjuk tanulóink kulturális törekvéseit, különösen akkor, ha azt közösségi formában valósítják meg (színjátszók, diákkörök ). Törekvéseink arra irányulnak, hogy a populáris kultúra pozitív értékeit elfogadva, negatív hatásait ellensúlyozva vezessük a tanulókat a különleges esztétikai értékek világa felé. A Szent László Általános Művelődési Központban folyó nevelés-oktatás eredményességét az mutatja, hogy milyen mértékben sikerül felkészíteni tanítványainkat a következő iskolafokon rájuk váró feladatok elvégzésére. Az általános iskola igyekszik követni a középfokú tanulmányok eredményességi mutatóit. A középiskolai munka eredményességét pedig a tanulmányi átlageredményeken túl a továbbtanulási mutatók, valamint a nyelvvizsgák a nyelvvizsgák arányszáma alapján mérjük. A minket választó családokat és tanulókat következetes munkával segítjük saját élettervük kialakításában, leendő hivatásuk megtalálásában. Az iskolában folyó nevelőmunka pedagógiai eszközei és eljárásai A Szent László ÁMK minden meghonosodott és hatékony tanulásszervezési formát é munkamódszert egyenrangúnak tekint és alkalmaz. Alkalmazkodva azonban a jelen sajátos pedagógiai helyzeteihez, fontosnak tartjuk, hogy az alkalmazott munkaszervezési formákkal kapcsolatosan ajánlásokat tegyünk. Törekvésünk arra irányul, hogy az ismeretközlő, lexikális tudást erősítő módszerek mellett megfelelő arányban alkalmazzunk olyan formákat, amelyek alkalmasak a fejlesztési célok megvalósítására. Ezért a felsőbb évfolyamokon a közismereti és némely készségtárgy tanítása során a frontális jellegű munkaszervezés nem haladhatja meg új tananyag feldolgozása esetén a tanórák százalékát. A tanórák százaléka során következetesen alkalmazzuk a differenciált oktatás eszközeit. A tanórák százalékába kerül sor kooperatív technikák alkalmazására. A közismereti tárgyak oktatása során a tanórák százalékán alkalmazunk IKTeszközöket A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógiai munka alapvető feladatai közé tartozik a tanulók iskolai tevékenységével összefüggő személyiségfejlesztéssel kapcsolatos munkák elvégzése. Az iskola a társadalom másodlagos szocializációs színtere, s mint ilyet az utóbbi időben jelentős kihívások érték. Az iskolai személyiségfejlesztés körülményeit jelentősen befolyásolja az a sajnálatos tény, hogy a családok jelentős része belső problémákkal terhelt. Ebből nevelési hiányosságok származnak, illetve ebből következik az is, hogy a családok egy része nem tud tartós segítséget nyújtani a tanulás terén nehézségekkel küzdő gyermekeknek, fiataloknak. További problémát jelent az, hogy a társadalom széles rétegeiben terjednek a személyiséget, testi és lelki egészséget kikezdő szokások, életviteli gyakorlatok. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatosan tehát nemcsak az a feladat hárul az iskolára, hogy megteremtse a fejlődés életkori sajátosságainak megfelelő környezetrendszert, hanem az is, hogy a fiatalok személyiségfejlődését gátoló hiányokat pótolja, helytelen beidegződéseket és gyakorlatokat lebontsa, ellensúlyozza. 17

17 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok meghatározása és elvégzése finom szervezési munkát, mély együttműködést igényel. Ezeket a feladatokat az intézményben alkalmazott szakemberek együttműködése által próbáljuk meghatározni és megoldani. Különösen fontos szerep hárul e munka során az ÁMK vezetésén kívül a lelki vezetőre, a védőnőre, az ifjúságsegítőre, a drámapedagógusokra, a fejlesztő- és gyógypedagógusokra, az iskolaorvosra, az osztályfőnökökre, és a napközis nevelőkre A személyiségfejlesztésben kiemelt fontosságot tulajdonítunk a tanulók önismerete ápolásának, valamint a pozitív személyiségjegyek megerősítésének. Arra törekszünk, hogy tanulóink pozitív önképet alkossanak önmagukról, s egyúttal legyenek képesek arra, hogy egyéni érdekeiket, céljaikat és elképzeléseiket összeegyeztessék szűkebb és tágabb közösségeikkel. Célunk, hogy tanulóink lelki állóképessége megfelelő legyen: jól tudják feldolgozni sikereiket és kudarcaikat, törekedjenek mások sikerei előmozdítására. A személyiségfejlesztés összetett, kereszttantervi jellegzetességeket hordozó feladat, amely szorosan kapcsolódik a közösségfejlesztéshez is Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. Elsősegély nyújtásával kapcsolatos program Az egészségfejlesztés alapelvei, céljai Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket. Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. Preventív egészségmegőrzés Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. Területei Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében Öltözködés Higiénia, tisztálkodás, egészséges szexualitás Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben Ésszerű napirend kialakítása Megelőző jellegű iskolaorvosi és fogászati szűrővizsgálatok, illetve alkalmassági szakvizsgálatok. Egészségnevelési nap, verseny szervezése, védőnői fogadóóra, tanácsadás Az egészségnevelés színterei Minden tanulót egyformán érintő elemek Példamutató intézményi hatás Termek, folyosók, udvar, orvosi rendelő, élő sarok kialakítása A pedagógusok, a dolgozók példamutatása 18

18 Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: otthoni torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb. Az intézmény által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításában való részvétel Az iskolai büfében a gyermekek egészségét segítő élelmiszerek árusítása Iskolai médiumok egészség rovatai Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológia óra, egészségtan modul, stb. Erdei iskola Egészségnapok A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek Szakkörök Egészségnevelési akciók Nyári táborok Kortárs segítő program Vöröskereszt bázisiskolai program Előadások, kiállítások Rendszeres, egészséges környezetben végzett túrák, kirándulások Mindennapi testedzés megvalósítása Tanítási folyamatban a Köznevelésről szóló törvény szerint Szervezett úszásoktatásban való részvétellel Iskolaotthonos, napközis, tanuló szobai foglalkozásokba beillesztve, pontos terv szerint Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében Diáksport Egyesület működtetésével Egy-egy sportágnak az intézményben helyet adva biztosítja a tanulók szervezett sportolási részvételét Sporttáborok szervezése Sportversenyek lebonyolítása Egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek Játékok Riport Közösségépítés Művészetek Programok Projektek Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők Belső (intézményi) résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős, iskolaorvos, védőnő Külső partnerek: Vöröskereszt, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó, Baja Városi Rendőrkapitányság, Sportlétesítmények vezetősége, szakrendelők 19

19 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A program célja Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát. Ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket. Ismerjék a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit. Sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegélynyújtási módokat. Ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével. Sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. A program feladatrendszere Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása során a tanulók korszerű ismereteket szereznek, a gyakorlás során jártasságra tesznek szert az elsősegélynyújtás tárgykörében, mivel az elméleti ismereteket tanórákon és azon kívül a gyakorlatban is lesz alkalmuk kipróbálni. Az elméleti és gyakorlati feladatok a tanulók életkorához és tantárgyi ismereteihez igazodnak. Az intézmény kapcsolatrendszere és a feladatok megvalósítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálat helyi munkacsoportjaival; Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével; valamint a gépkocsivezetés oktatására szakosodott iskolákkal, amennyiben azok programja kapcsolódhat a magasabb (9-12.) évfolyam tanulóinak feladataihoz. Tanulóink bekapcsolódnak az elsősegélynyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; Támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegélynyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek és a tantárgyi rendszer Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tantárgyakba foglalat tananyagrészek szolgálják: biológia, kémia, fizika, osztályfőnöki, hittan. A program egyéb tartalmi elemei Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); elsősegély-nyújtási bemutató az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával. Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A gyermekek és fiatalok boldogulása és boldogsága jelentős mértékben attól függ, hogy egyénenként milyen mértékben képesek alkalmazkodni azokhoz a közösségekhez, amelyekben élnek, illetve a későbbiekben élni fognak. Célunk, hogy tanulóink ne csak tagjai, hanem építői is legyenek közösségeiknek. Ennek érdekében nagyon fontos az ehhez szükséges pozitív személyiségjegyek kialakítása, megerősítése: bizalom, őszinteség, türelem, mértékletesség, megértés, elfogadás, segítőkészség, szolidaritás, tisztelet A közösségfejlesztés sem képzelhető el a tanulók aktivitása nélkül. Ezért igyekszünk a fejlesztőtevékenységeket játékos formában megvalósítani: drámapedagógia, önismereti játékok, csoportépítő játékok, táborok, kirándulások 20

20 A közösségfejlesztés során a tanulókat többféle közösségben igyekszünk beilleszteni, mivel ezáltal eredményesebb és tartósabb eredményeket érhetünk el. Igyekszünk támaszkodni a tanulók már meglévő közösségeire, így elsősorban a családra. Egyeztetjük fejlesztőprogramjainkat, és törekszünk arra, hogy minél több olyan rendezvényünk legyen, amelyek a családok számára is aktív kapcsolódási lehetőséget biztosítanak. Az iskola közösség. Az iskolai nagyközösség szervezeti formája a diákönkormányzat. Az iskolavezetés mindent elkövet az önkormányzat hathatós működéséért, de tudni kell, hogy a társadalomra jellemző demokráciával kapcsolatos kétségek áthatják a tanulókat is, ezért önkormányzati keretek között nem könnyű közösségfejlesztő tevékenységet folytatni. Ez a jelenség felértékeli a kisebb közösségek jelentőségét. A tanulók kisebb közösségei az osztályközösségek. Az osztályközösségre hárul az a feladat, hogy a közösséget alkotó tanulók tulajdonságai pozitív irányba formálja. Itt sajátíthatják el és erősíthetik meg az együttműködés stratégiáit a tanulók. Itt tehetnek szert azoknak a tulajdonságoknak gyakorlására, amelyek nélkül nincs élő közösség. Az osztályközösség fejlesztéséért az osztályfőnökön kívül az osztályt tanító valamennyi pedagógus felelős. Kisebb közösségek a kulturális és sporttevékenységre szerveződött csoportok, diákkörök. Ezek belső ereje különlegesen nagy. Mivel eleve értékteremtésre jönnek létre, kapcsolatrendszereik általában stabilak. Meglétüket az intézmény több területen hasznosíthatja, különösen akkor, ha ezen csoportok között is épülnek kapcsolatok. A speciális közösségek fejlesztése a csoportvezetőkön kívül a csoportot alkotó tanulók osztályfőnökeire is feladatot ró. A közösségfejlesztés kiemelt területe az iskolai hagyományok ápolása, amely nélkül nem válhat iskolapolgárrá a Szent László ÁMK-ba beírt tanuló. Ezért minden tanuló számára kötelező a hagyományápolásban való szerepvállalás. (Az intézmény hagyományait az SZMSZ részletezi.) A családi és iskolai közösségek mellett a társadalom egyéb területei legalább olyan fontos szerepet játszanak, mint az előzőek. A gyermekekben és fiatalokban ki kell alakítani a társadalom iránti felelősségvállalás pozitív vonásait, ezért a magasabb évfolyamokba járó tanulókat igyekszünk külső társadalmi szervezetek munkájába bekapcsolni. Kiemelt szerepe van e tekintetben a katolikus karitásszal kialakított együttműködésünknek. Törekszünk arra, hogy tanulóinkat lehetőség szerint integráljuk a lakóhelyük szerinti egyházközségekbe oly módon, hogy ott aktív szerepvállalásra legyen módjuk. Élő kapcsolatot ápolunk a város és a környező falvak szociális intézményeivel A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógus alapvető feladatait a hatályos jogszabályok, a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, az intézmény világnézeti elkötelezettségéből adódó erkölcsi követelmények, fenntartói elvárások határozzák meg. Kötött munkaidejében (heti teljes munkaidejének 80 %-a) az intézményvezető által meghatározott feladatokat látja el. E munkaidő keretei között végzi nevelési, oktatási feladatait (heti teljes munkaidejének %-a). A fennmaradó munkaidő terhére végzi a pedagógus a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat: felügyelet, ügyelet, helyettesítés, csoportos és egyéni fejlesztési tervek készítése, esetmegbeszélések, értékelések Az alapvető feladatok közé tartozik a nevelőtestületi értekezleteken való aktív részvétel, feladatvállalás az intézmény munkaterveinek készítésében és kivitelezésében, a szaktárgyi és egyéb munkacsoportok tevékenységének irányítása, támogatása. A pedagógus fontos, de pontosan körül nem írható feladata az intézmény képviselete a tanulók, a szülők, az intézmény partnerei, az intézmény szűkebb és tágabb környezete felé. 21