n é g y s z e m k ö z t v i l á g s z í n h á z s z e m l e

Átírás

1

2 T A R T A L O M A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI SZÖVETSÉG F O L Y Ó IR A T A j á t é k s z í n B E R K E S E R Z S É B E T A becsület fegyverei (1) V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM M Á J U S H E R M A N N I S T V Á N A szellemi krétkör (6) M O L N Á R GÁL P É T E R Levél Máthé Erzsihez (11) FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V A N SZERKESZTŐ: CS. TÖRÖK M Á R I A Szerkesztőség: Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk. Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlpirodánál (KHI, Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámlár. Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, 1/2 évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12,- Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó K Ö R Ö S P A T A K I K I S S S Á N D O R Az ezred becsülete (15) N Á N A Y I S T V Á N A Koldusoper Kposvárott (19) SZ. A. Illyés King pódiumon (21 ) r c o k é s m s z k o k P Á L Y I A N D R Á S Ltinovits vgy színészet új prdoxon (22) J Ó S F A Y G Y Ö R G Y Az lkítás legyen remeklés"" (26) S A Á D K A T A L I N Vrázslt, pálc nélkül (28) n é g y s z e m k ö z t B A R T A A N D R Á S Beszélgetés Szinte Gáborrl (30) v i l á g s z í n h á z S Z E R E D Á S A N D R Á S A CÍMLAPON: Dégí István (Medvegyenko), Schütz Il (Más), Pécsi Sándor (Szorin) és Mensáros László (Dorn ) Mdách Színház Sírály-elődásábn (Iklády László felv.) Jézus Krisztus mint szupersztár S Z É C H Y A G N E S Bukfenc és ugtás (32) KOLTAI TAMÁS Vrsói hétköznpok (35) N. K R I M O V A Egy színház Litvániábn (41) s z e m l e F Ö L D E S A N N A Örkény drmturgiáj (44)

3 játékszín BERKES ERZSÉBET A becsület fegyverei Két Illyés Gyul-bemuttóról. Közös témájuk : hogyn tudj z ember megóvni becsületét? Bál pusztán : gyilkos gúny nép fölött trónolókkl szemben, szelíd iróni népmentő" értelmiség iránt. A Különc kérdése : meddig távolodht el, tktikázv, céltól forrdlmár? Bál pusztán Immáron ht éve, hogy Kegyenc párizsi bemuttójávl egy időben Déryné Színház Alsópáhokon először játszott Illyés Gyul Bolhbálját. A két premier egybeesése lehetett véletlen, két szín-hely zonbn kkor is, most is többet jelentett ennél: földrjzi foglmkkl tette szemléletessé z életműben meglevő kettősséget. Azt vonzó művésziemberi törekvést, melyet - sommás értékelés mindig sut és körülményes mondtit elkerülendő - egy Kzinczyidézettel visszdhtunk: Nékem z emberiség s Pest-Bud táj hzám. " Ott ez kettősség Bolhbálbn mgábn is: műfját tekintve frnci min-tát követ - frce, vgyis népszerű komédi, melyben jó vstgon megkpj vlki mgáét. Nincs rá mgyr szó, de vn rá mgyr fognttású élmény, milyenre már Puszták népében is utlt Illyés, s mit most színpdr lklms formábn is megfoglmzott: summáslányokr áhítozó gzdtiszt és helybeli htlmsságok furfngos főzősszony okos csele következtében köznevetség tárgyává lesznek. Mindez csupán" nnyi, mint - Illyés szvávl szólv - egy útszélien egyszerű erkölcsi mg, egy megdt-neki-szerű csárdi - és olümposzi - igzságszolgálttás és köréje nnyi nevetési lklom, mennyit csk tikkdtr gyötört lelkek szomj-éhe elbír. Mert megkíván. " A sikeres ősbemuttót követő kritikák lényegében három szempontból elemezték drbot: egyfelől úgy ítélték meg, mint htlom kérdését példbeszéd-formán feszegető művet, melyben végül is nevetés fegyverét szegzik szembe humor és humnitás nélkül nép fölött trónoló elnyomókkl. Másfelől úgy értékelték, hogy Illyés olyn művet írt, melyben zt bizonyítj, hogy népnek nincs szüksége felülről jövő segítség-re, meg tudj védeni mg jogit mg leleményéből is. A hrmdik csoport - z írószövetségi vitán - kérdésessé tette, hogy lehet-c hgyományok nélküli műfjt importálni, vn-e létjog drámábn meghúzódó - műfjt és igzságszolgálttó eszmevilágot egyként érintő - írói didktikusságnk. A jó műnek mindig igen sokszínű és széles körű jelentéstrtomány vn. Színpdi lkotásnk kivált, hiszen egy szereposztás-változás vgy egy hngsúly áthelyezése megfordíthtj nemcsk egy jelenet, de drb egész mondndóját. Aki például vette mgánk fárdságot és Déryné Színház több tájelődásánk is tnúj volt, tpsztlhtt, hogy fentieken kívül - vgy zokkl szemben? - egy negyedik felfogás is érvényesült. A flusi közönség felcsttnó tps nemcsk színészi lkítást ünnepelte főzősszony Terusbn, hnem zt z igzságot is köszöntötte, melyet figur megtestesített: z helyes tett, melyik nem vgy becsületet vgy kenyeret menti, hnem melyik kettőt együtt. Csk így érdemes és lehet élni, megmrdni. Éppen ezért csk ívekre menő elemzés mutthtná ki - h kimutthtná egyáltlán -, hogy milyen meggondolásokból változttt meg Illyés z eredeti szöveget. Annyit zonbn már z első pillntásr kockáztthtunk, hogy z új változt Tháli Színháznk készült, városi közönségnek tehát. Ezért helyet kptk olyn utlások és fricskák, melyek városik flusit lesjnáló szemléletének szóltk, ugynígy helyt kpott szándékolt nkronizmus is - hiszen játékot olyn fitlok is nézni fogják, kiknek vjmi kevés foglmuk vn hrmincs évekbeli puszti életről. Mindezeken túl z z újonnn színpdr került jelentésgyrpodás vonzó, melyik nemzetmentő ", ideologizáló értelmiségiek ironikus szemléléséből szármzik. Ez látás d z új változtnk korábbit felülmúló, több színű, játékosbb színpdi lehetőséget. Az ugyn vitthtó, hogy minden változttás értékgyrpodást hozott-e. Az elhgyott hrmdik felvonás például nem legszerencsésebben módosítj frce-ot. Most ugynis nykukb szórt bolhák mitt vetkeznek le z urk, korábbn tlálk ténye késztette erre őket, így megszégyenülés - z rtók bevonuláskor - teljesebb volt, mint-hogy zért mrdtk pőrén, miért vétkesek voltk. Most viszont bolhszórás ideje s vetkőződés esetleges. Ti.: szórhtták voln bolhákt előbb is, később is; vetkeződni sem feltétlen szükséges ettől viszketegtől. Elmrdt né-hány multságos jelenet és remekbe szbott dilógus is, mint például Diák visszvágás, ki zsebkendővel béreslányokt berendelő urk dicsekvésére úgy tromfol, hogy elibük vágj mg zsebkendőit: osszák szét húguknk, lányiknk. Ám z ilyen és ehhez hsonltos színpdi pillntok elvesztéséért kárpótol Diák mint nrrátor, új szerepében. A frcehoz dott keretjátékbn egyfelől eljátssz, hogy néprjzi gyűjtőúton vn z ozori htárbn, hol nemcsk folklórt, de nép ngy lel-két " is rögzíteni krj. Másfelől ügye-fogyott csetlés-botlásivl, lelkendező rokonszenv-nyilvánításivl, ismeretterjesztő szvltivl pródiáját dj buzglmábn ngy, hozzáértésében kicsiny népmentő értelmiséginek. Ugyn-kkor ez jelenetsor szellemes persziflázs is színház Brtókián-műsoránk. Az így exponált figur kézenfekvően hozz nnk lehetőségét, hogy korábbn egyenesben" mondott s így didktikusnk htó szövegek idézőjelbe kerülhessenek. A Diák ngy pátoszú elődásábn népmentő" és forrdlmi szövegek egyszerre zonosk is mgukkl s dják önmguk bíráltát. De legkényesebb helyzetekben is megtlálj Illyés ízlése z rányt: megvédi nevetségessé válástól zt, mi ezekben kijelentésekben z indult igz mgv, máig tettekre kötelező hitele. S h netán néző nem disztingvált kellő finomsággl z utolsó jelenetben, Diák fellelkesült szövege hlltán mgmgán nevethet. Ekkor ugynis játék 1936-os világából hősünk előre tekint, tisztultbb jövendő mgtrtását idézi: mikor mjd kitüntetés lesz egy álltorvos számár, h szegény summáslányt vehet el, s mikor boldogság önti el z rát, hogy kétkezi munkásokkl kerülhet tyfiságb.

4

5 Mert boldog utókorbn nem lesz úrprszt, fent-lent hierrchi, cskis és kizárólg z ember mértékével mérnek. Vgy nem? - Az utolsó mondtok kérdőjelére nevetésünk szégyenkező felelet. Amikor Kzimir Károly színre vitel bonyolult munkáját végiggondolt, bizonyár eszébe jutott, hogy frce " szó nemcsk komédiát jelent frnci eredetiben, hnem fűszeres húsvgdlékot is, ebből mi fsírozott szvunk. Jó okkl vélte hát, hogy játék fűszerezés végett elegyíthető minden, mgyr népi hgyományból teátrálissá tehető öt-lettel. Ezért, mint frnci frce-játékokbn is, mszkos játékkl keretezte szöveget: Mohács környéki frsngoló mszkák, szőrös-subás-kosfejű busók kezdik komédiát. Belőlük kerül ki népi hngszerekkel - citerávl, dorombbl -- játékot kísérő zenekr, no meg gordonk és üstdob megszóllttój. Busó-mszkot viselnek drb szereplői is, mókás kedvükben nem zvrj őket sem z szövegbeli utlás, hogy nyár eleje vn, sem z, hogy mezőkövesdi vendég-munkások. A színház távolról sem törekedett néprjzi rekonstrukciór, így női viselet például nem köznpi mtyóvl trt rokonságot, hnem rákosploti promenádévl. A fergeteges irmú játék nem hgy időt z elemzésre; különben sem tételezhető fel, hogy minden vidámságr készségesen hjlndó közönség mást is elvárht színpdtól, mint mit nevettető forgtg puszt látvány d. Így ztán senkit sem zvr, hogy jelzéses megoldásokt nturálisk váltják fel, ezeket meg stilizáltk, s z sem, hogy pozsgás cipókkl úgy táncolnk z ételnek örvendő prsztlányok, mint Klocsán hímzett párnávl szokás, vgy füstölt kolbászt, sódrt hőmérő módjár vágják krjuk lá legények. Nemegyszer pnszkodnk színházink, hogy drbok szerzői ritkán írnk szerepeket színészeik lktár. Előzetes megbeszélés eredményeként vgy szerencsés véletlen folytán: Horváth Teri z z ideális Terus néni lett, kire életvidámság és ngy hngú perelés, vígözvegy mgkelletés és piruló szemérmetesség, jámborság és furfng egyform természetességgel jellemző. Mivel hitette cl? Füle körül lengedező huncutkáivl, csilingelő fülbevlóivl, szeme vágásávl, felcsttnó hngjávl? Nyilván mindezekkel meg még vlmivel, mi egyéniségének sjátj. Szinte konvencionális, frce-évl rokon drmturgiábn éppenséggel törvényszerű, hogy z ilyen sürgő-forgó sszonyságnk bus fejű, tisztességes, ám kissé nehézkes észjárású Pj bácsi legyen szíve válsztottj. Ngy Attil szemrehányó dörmögései, nehéz tenyerű cirógtási, döngő léptű kitörései hitelesítették bnd-gzd komédibeli lkját. Az ifjú szerelmesek szerepét bizony megnyirbált z új változt, Esztergályos Cecíli zonbn néhány mondtos szerepéből is meg-nyerő krktert formált. Kár, hogy mszkj lenszőke, frufrus copfocskákkl rjzfilmbe illő kisunokár emlékeztet inkább, mint summáslányr. A székely góbé figurájánk megírását, h más nem, Hrsányi Gábor remek játék ön-mgábn is képes lenne indokolni. Minden pillntbn ízes, jellemhez illő ötlettel lepett meg, lnkdtln energiávl ársztott vígjátéki jó közérzetet. Legtöbb szerepe Diákot megszemélyesítő Kozák Andrásnk volt, ki külső megjelenésében mi értelmiségi fitlt hozt: kifordított szőrbekecse, hosszú hj zonbn csk zt z nkronizmust hngsúlyozt, mely drbot záró mondtoknk múgy is sjátj volt. Fnyr humor híven kifejezte szerep-ben megkívánt kettős jelentést: zonosságot és véleményező fölényt. A lány-ruháb bújttott legények örökké hálás nevettetési lehetőségeit z utolsó rezdülésig kihsznált z elődás, s felcsttnó hhot ezúttl sem mrdt el. Nevetésben bővelkedő színházi este volt. De - hogy konyhművészeti hsonlttl éljünk - zsíros, borsos, fok-hgymás, tárkonyos, mjoránnás keverék csk zok számár jelentett zmtos eledelt, kiket menzkoszton trtnk. Akik ínyesmester konyháján is ettek mát, tudják, hogy kevesebb több lett voln. Az-z: keretjátékot keretező keretjáték, egy-másb ütődő ötletek, önmgukt is túl-kiáltó hngok nélkül emberi fogysztásr lklmtosbb mtériát kphttunk voln. Annál is inkább, mivel z lpnyg nemes romáit, Illyés Gyul játékát és szándékát jobbn élvezhettük voln. Illyés Gyul: Bál pusztán (Tháli Színház) Vlli Péter, Hrsányi Gábor és Csíkos Gábor Különc Vnnk összeszokott foglmink: Voltire után menten mondjuk, hogy felvi- Ngy Attil, Kozák András, Vlli Péter és Kutzky József (Iklády László felvételei) lágosodás; Széchenyi - reformkor; Deák kiegyezés; de - mint drámáj bevezetőjében Illyés mondj - Teleki László nevének hlltán még műveltebbek is lig tudnk vlmit fölidézni. A drám, szerzője egyik szándék szerint, ezt homályt kívánj eloszltni. Ennyiből zonbn nem születik műlkotás, kivált nem olyn rngos lkotótól, mint Illyés. Teleki lkjábn művészi megrgdás számár - áltlábn - vonzó trgikus sors, sors, melyben koránk ellentmondási trgédiává tudtosodtk. De, hogy ezt művész észrevegye, z is szükséges, hogy hőse sors iránt sját koránk dilemmái mitt fogékonnyá váljék. Milyen kortási közlendő érzékletessé formálás vonzott Illyést Teleki László sorsához? A már megjelent kritikák közül Pándi Pálé eligzíthtj e kérdésben zt, kit drám első publikálásávl egyidejű tmoszfér észlelésével nem jándékozott meg z évjárt. Eszerint drámából megformáláskor olyn hngok is kicsendültek, melyek lllyés 1956 utáni oppozíciós mgtrtásához teremtettek voln mítoszt. Ez volt z ok nnk, hogy mű későbben került színpd deszkáir. Vgyis kkor, mikor kortársi ktulitást már kimost belőle z idő? Nem H Illyés műve vlmilyen egy kulcsr járó prbolszerkezet lenne, tlán megeshetik vele, hogy tíz esztendő elmoss belé zárt közlendő érdekességét. Csk-hogy ez drám sokkl összetettebb, színgzdgbb nnál, hogysem z idő kifkíthss. Ellenkezőleg: más fény vetődvén rá, új tuljdonsági és értékei tűnnek elő. A bemuttó nem kultúrpolitiki becsületből lerótt tiszteletkör. Teleki László zon kevés mágnások egyike volt, kik nemcsk elsők között cstlkoztk 1848-hoz, hnem mindvégig és következetesen zokt z eszméket vllották, melyeket csk szélsőbl mert kimondni kényes kérdésekben: ez jobbágyfelszbdítás, z ősiség el-törlése, s nemzetiségek szuverenitás. Mint Btthyány-kormány, mjd Kossuth párizsi követe, később pedig z emigráció külügyi kpcsoltink meg-teremtője, egyedülálló politiki mnővereket hjtott végre. 1860bn egy szász-osztrák titkos megállpodás kpcsán elfogják Drezdábn, s átdják császári htóságoknk. Bécsben - korbeli sjtó és részben dokumentumok tnúság szerint - kegyelmet nyer Ferenc Józseftől nnk fejében, hogy ígéretet

6 tesz: nem fogllkozik politikávl. Mégis, mikor 1861-ben összehívják z országgyűlést, császár - mgyr földön: király - lehetőséget d számár is, hogy képviselőnek jelöltesse mgát. Teleki hbozás nélkül fellép 48-s kerületében, Abonybn, hol meg is válsztják. Prlmenti progrmbeszédének előestéjén zonbn öngyilkos lesz. Mint romntikusr hngolt korábbi történetírás állított, lelkiismereti válságb került, mert nem trtott be császárnk tett fogdlmát. Az lposbb történetkuttás s Illyés meglpozott Teleki-rekonstrukciój tgdj ezt mgyráztot. Teleki politikus volt, mégpedig gykorlti játszmák lebonyolítój. Becsületes volt, egészen felfokozott romntikus ideálig, ez zonbn nem zárt ki, hogy hmis útlevéllel utzzon, vgy letrtózttásár érkező titkosrendőrök előtt prókásn, szinte álruhábn játssz el, hogy ő nem körözött személy. Illyés ezeket z eszközöket hősének pontos jellemzésére felvonulttj drám első jeleneteiben, meggyőzve bennünket rról, hogy hőse ismeri különféle tktiki eszközöket, és él is velük. Egyet zonbn nem válll: szorongtott helyzetében sem mondj ki expressis verbis, hogy ő nem Teleki László. Lényegében ez jelenet ismétlődik újr, de ngyobb tétekben és súlyosbb helyzetekben drám folymán. A császár előtt egyetlen olyn kijelentést sem tesz - feljánlottkt sem fogd-j el -, melyekkel meggyőződését lénye-gében feldná. De császár elhtározt, hogy Telekinek kegyelem megdásávl veszi cl politikusi hitelét. Amikor Teleki elfogdj vgy nem utsítj még htározottbbn el szbdulást, Crenneville-től megfoglmzott igzságnk enged: politikábn becsületes z, mi egyedül lehetséges. Ez lehetséges" készteti Telekit tktiki engedményre. Cskhogy éppen z övéi körében kell rádöbbennie, hogy ez lehetséges lehetetlenig szűkült. Pontosbbn, egy olyn lehetőségre, mely egyenértékű z első felvonásbn - kicsiben - már látottkkl: zt kellene mondni, hogy: nem én vgyok Teleki László. Azt, hogy jobbágyot nem kell fölszbdítni, zt, hogy z országgyűlést nem népképviselet lpján kell összehívni, zt, hogy 1848 nem érvényes. Ez z út számár nem becsületes - tehát nem is lehetséges, ezért válllj hlált. Nem politik mnőverezései, nem is htlom gykorlásávl együtt járó, sőt szükséges eszközök utált löki vissz, hnem puszt tény, hogy forrdlmár számár egy út mrdt - kiegyezés. Ebben megvilágításbn - részletek és más irányb is világító mozzntok mellett, melyeket tlán mjd más korszkok fogékonyság állít előtérbe - kérdés úgy hngzik: meddig távolodht cl tktikázv céltól forrdlmár? S Illyés Telekivel zt válszt dj: egészen ddig, míg célt, lényeget feldni nem kényszerül. De h történelmi helyzet mégis egyedüli kivezető útnk kiegyezést rjzolj meg? Akkor kor kitermeli mg politikusit is rr, hogy kiegyezés nyélbe üttessék. Ez drámértelmezés is, mint minden értelmezés, természetesen elszegényíti mű egészét. Hiszen egyetlen színpdi helyzet, szereplők egyidejű jelenlétéből szármzó szituáció néhány pillnt is sokirányú információt képes teremteni. Illusztrációképpen csk egyet idézzünk föl. Btthyány Ljos özvegye s Orczyné, Teleki kedvese, teázgtv beszélgetnek. Teleki lelkiállpotáról, sjtóbeli kommentárokról, ztán z új kormányzó tisztelkedése kpcsán: Krózzák már náltok is, hogy merre megy mjd vsút? Most kell nyitv trtni szemet... Öt

7 Illyés Gyul: Különc (Veszprémi Petőfi Színház) Ltinovits Zoltán (Teleki László) és Mjczen Mári (Orczyné) Dobránszky Zoltán (Crenneville) és Ltinovits Zoltán (Teleki László) (MTI fotó - Kovács Sándor felvételei) év múlv tízszeresét éri birtok, hol lesz vsút, de felét sem, mi messze esik tőle... Ez is egy fjtáj sebek gyógyításánk, békülésnek, vgyis jutlmzásnk " mondj nemzet özvegye, mártírhlált hlt férje gyászfáty ls képe előtt. Pontosn jelezve: megvn már blzsm soh nem gyógyuló sebekre ", készül, h már kész nincs, hjlndóság, hogy z imént még emigrációbn nykskodó urk elég jogot érezzenek, hz üdvére hozott áldoztokt felhsználv, személyes hszonr. Ez beszélgetés egyben kitűnően exponálj Tisz Kálmánnk, z új szelektől röptetett negyvennyolcs risztokrtánk z érkezését. A bokcsttogttó, jó modorú fitlember ért hozzá, hogy elkerüljön minden nyílt szembefordulást Telekivel, hiszen tudj, hogy nnk árnyékábn terem számár siker. Látsztr lklmzkodik hát mindenben z irányt dó ngybácsihoz. Illyés jellemfestő leleményéből mégis nyilvánvló, hogy két férfi között össze nem egyeztethető ellentét vn: Telekit jobb belátásr, szelídebb progrmbeszédre gitáló Tisz Kossuthot kicsinyítve bátyj érdemeiről beszél. Mind-egyre mint Ljos bátyámt emlegeti Kossuthot, Teleki egyre ingerültebben jvít: Ne ljosbátyámozd itt, h bele krsz döfni?... Kossuth Ljos nem trtozik csládunkb, szerencséjére! Azon túl pedig csk nnk Ljos bátyám, kinek ő is zt mondhtná: öcsém. Neked most nyilván nem mondná!" - Ez kitűnő riposzt, mint nnyi más drámábn, nemcsk Tiszánk szól, benne vn z egész mjdni dzsentrivilág urmbátyámos, fegyelmet és becsületet egyként kedélyességbe züllesztő komázás. A rövidke példák helyzetek és drámi nyelv megteremtéséről tlán képesek érzékeltetni, hogy nygábn nemes, sűrű közegű s éppen ezért értékes drám Különc. A színpdi változtnk zonbn, éppen mert hngzó szöveg követését várj cl nézőtől, kevesebb utlássl, történelmi ismereteket feltételező dtvillnássl, rchikus fordulttl kellett voln élnie. Teleki tettei nem közismertek, s Illyés Gyul elcsábult, hogy zokt teljességükben néző tudomásár hozz. A néző zonbn, mint neve is muttj, sokkl kevesebbet fog fel fülével, mint szemével. Egy-egy helyzet, új fény vgy szereplő színre lépése sokkl ngyobb mértékben leköti figyelmét, mint legmgvsbb fejtegetés. Csk helyeselhetők színház áltl végzett rövidítések vgy z olyn játék, mint drám kezdetekor Orczyné gykori blkr pillntgtási. A feszültség közérzetét ezek gesztusok sokkl jobbn kifejezték s rögzítették néző számár, mint egy-egy monológ. Így Krlowitz utolsó jelenetbeli fejtegetése is nemzetközi politikáról, htlomról, spionlélek rejtett titkiról, egy bizonyos időn túl fül közvetítette impulzusok nyomán már lig volt követhető. Ebben rendezői értelmezés is közreműködött: jelenetet mint vlmi kísértő látomást, zöldes holdfény világított meg. A drám reális kcióihoz képest kétségtelenül irreális Krlowitz megjelenése, de z események belső logikáj szerint mégis igz vlóság lépteti Teleki viskodó éjszkájáb. Illyésnek ezzel megoldássl sikerült színszerűvé, dilógussá lkítni mindzt, mi hőse legbelsőbb hrc. Itt minden szónk perdöntő jelentősége vn: ezek késztetik Telekit végérvényesen z öngyilkosságr. Holdfényes látomásként megjelenítve z elhngzott igzságok álommá színeződtek, színpd pedig olyn térré, hol szereplőket monoton világítás szürkeségbe vont. E vitthtó megoldás ellenére Pethes György s vele z együttes egésze nem egyszerűen igényes munkát végzett, hnem lélektől fűtött lkotásr törekedett. Szereplőire helyezte hngsúlyt, rr, hogy z egyes figurák sokszínűségét kibontv formálódjék meg drám egészének árnylt, közlendőkben gzdg rendszere. Ilyen felfogásbn szükségképpen főszereplőre esett legngyobb nyomték: Telekit Ltinovits Zoltán játszott. Sjnos, rossz csengésű szó, de tlán sikerül jogib visszállítni: lkítását mély, belső pátosz htározt meg. A ngyszbású lélek ngy indultokr képes, s ngy indultokt követelő állndó készenléte jellemezte játékát. A legkisebb érzelmi ingdozásokt is jelezte, zonnl regált. A császárrl folyttott dilógus kéthrmdát háttl közönségnek játszott. Ezzel ugyn meg-fosztott bennünket tekintet és mimik követésétől, de hetykén, túl hetykén is kifeszített hát, felvetett fej rról beszélt,

8 hogy fiziki rosszullét s teljes pszichiki kimerültség htárán hogyn küzd z emberi méltóság megőrzéséért, hlál árnyékábn is. Ereje zonbn elhgyj: mikor kivégzett eszményképeinek nevét sorolj, császárt személyében is sértő ljstrom vége felé térdre zuhn, ám előrebukó feje nem megdást, hnem közös sors válllását idézi. A romntikus virtus és forrdlmáreltökéltség együttes indultánk kivételes pillntát teremti meg kkor, mikor tőle oly távolr került risztokrták köréből kilépve felfogj, hogy tiszteletére éneklik künn várkozó prsztok Kossuth-nótát. Ltinovits ocsúdv, mgár tlálv fordul z erkélyjtó felé. Az imént még összetört férfi kiegyenesedik, megnő, újr vezérré lesz. Csk egy színészi megoldását nehéz elfogdni: z öngyilkosság pillntábn, mint vl-mi duellumon, először flnk irányítv céloz, mjd egy hirtelen mozdulttl mg ellen fordítj fegyvert. Teleki hlál pillntábn miért pózoln? Tánczos Tibor Krlowitz elegáns, ngyszbású spion volt. Jó mértéket trtv tudott ügyelni rr, hogy mégse hitesse el: Telekit lényegében értő csevegőprtner. A zsebmetsző sim mozdultivl teszi el Orczyné ékszereit, s gykorlott brávó mozdultivl szinte tőr-ként forgtj Telekit gyilkoló okmányokt. Félelmet és utáltot képes kelteni. Hib, hogy z utolsó jelenetben szövegét nem mondj mindig érthetően. Joós László Tisz Kálmánt lkított. Friss mozgás, tempermentumos beszéde s egy igen jó színészi ötlet hitette el figurát: Joós beszéd közben fél kézzel gesztikulált, mégpedig úgy, mint kezdő szónokok, két kinyújtott ujjávl dott további nyomtékot szvink. Ez gesztus nemcsk póz volt, de nnk jele is, hogy ez z ifjú risztokrt imád-j sját szónokltit, tlán tükörbe is pillntgt, hogy htást csiszoltbbá tegye. Dobák Ljos Ferenc József képében pózolón fenséges, ktonásn nehéz fel-fogású és ifjú Hbsburghoz méltón humortln volt - igen jól muttv meg nemcsk zt, hogy milyen, hnem zt is, milyennek szeretne látszni. Mjczen Mári Orczynéj kedves, megnyerő. A többi szerepet lkítók: Göndör Klár, Dobránszky Zoltán, Hrkányi János, Hegyi Péter, Ngy Zoltán, Dévi Péter méltó prtnerei voltk főszereplők-nek. A díszleteket Bkó József tervezte. A jó térkompozíció és illúziókeltés mellett erénye díszleteknek, hogy elemei jól mozgthtók. Vágó Nelly jelmezei többet érdemelnek, mint mennyit recenziót záró sorok megengednek. A kor-hűség és dekortivitás színpdi igényein túl, vlmennyi öltözék pontosn beszélt viselőjének jelleméről. Ritk kivétel, hogy nem stilizált jelmezek esetében ezt tervező képes megvlósítni. Btthyányné ngysszonyos elegnciáj látványos gyászról beszélt, Teleki vlmennyi jelmeze világfiról is, Orczyné egyszerű ruhái rról, hogy ez z sszony betöltött szerepe ellenére nem szerető-nek, de feleségnek méltó. Két színpdi lkotás - két merőben más út s péld rról, miként védheti meg z ember becsületét. Nem szükséges, hogy bármelyiket is mgunkénk vlljuk. Mégis: z igényes műlkotás mindig egy mgtrtás mellett tesz hitet, s rr késztet, hogy jelképek szintjén ezt elfogdtss. Teleki László sorsvállló példáj bbn erősít meg, mire summások hősi komédiáj" is biztt egy ngyobb közösség, egy nép számár csk z z út járhtó, melyik becsületért nem követeli cserébe z életet. Megmrdni, becsülettel élni - ez z igzi győzelem. Illyés Gyul: Bál pusztán, Tháli Színház Rendezte: Kzimir Károly, díszlet és jel-mez: Mki Péter, zene: Prokópius Imre, koreográfus: Rábi Miklós. Szereplők: Ngy Attil, Horváth Teri, Kozák András, Hrsányi Gábor, Végvári Tmás, Esztergályos Cecíli, Csíkos Gábor, Drhot Andre, Szbó Gyul, Mécs Károly, György László, Kutzky József, Vlli Péter, Gór-Ngy Mári, Jni Ildikó f. h., Sáfár Anikó f. h. Illyés Gyul: Különc, Veszprémi Petőfi Szín-ház Rendezte: Pethes György, díszlet: Bké József m. v., jelmez: Vágó Nelly m. v. Szereplők: Ltinovits Zoltán, Mjczen Mári, Tánczos Tibor, Dobránszky Zoltán, Hegyi Péter, Göndör Klár, Dobák Ljos, Joós László, Hrkányi János, Bkody József, Dévi Péter, Gy Zoltán HERMANN ISTVÁN A szellemi krétkör Csehov Sirály Mdách Színházbn H vlki Sirály trtlmát hidegen és objektíven mondná el, z feltétlenül groteszken hngzn. Groteszkek z lkok, történet és környezet is. Másfelől ez történet olyn szimbólumml összefüggően jelenik meg, melynek htás trgikus. A szbdon lebegő sirály szimbólum ez, melyet vlki kedvtelésből elpusztított. A cselekmény groteszksége és szimbólum rejtelmessége egyszerre urlkodik drámán. Ez mgyrázz zt, hogy Sirálynk z első bemuttón nem volt sikere, és Csehov később is pnszkodott: nem értik Sirályt. A Csehov-drbok esetében vezérszólm, melódi lényegtelen, drb dilektikáj vezérszólm mögött vn. Csehov drmturgiáj wgneri drmturgi ellentéte. Az utóbbi megérthető leitmotívumokból, viszont csehovi drmturgiábn ezek vezetnek félre, mert ezeknek csk nnyi közük vn lényeghez, hogy nnk különböző groteszk kontrsztjit muttják be. Konkréten, Sirálybn művészproblém fő motívum. A művészproblémábn mintegy benne rejlik Brjuszov-körtől Kfkán át Jrryig, illetve Huptmnntól Zolán át Bourget-ig kor irodlmi vjúdás. A drb úgy kezdődik, hogy színdrb elő-dásár készülnek, és nézők között ott ül z ünnepelt színésznő, Arkgyin, z ünnepelt író, Trigorin. Az elődók pedig fitl nemzedék tgji. Írój Trepljov, színésznő fi, szereplő pedig Nyin, ki színésznő kr lenni. A beérkezett művészek nézők, míg kezdők szerzők. A régiek tele vnnk modorossággl, s müvészetet iprként űzik. Az újk új formákt keresnek, új utkt kuttnk, és így problemtikusbb helyzetük, mint művésziprosoknk. Ez problemtik elég lenne rr, hogy egy egész estét betöltsön. Hiszen z egész 20. százd művészproblém jegyében zjlik. És Csehov ezt konfliktust belehelyezi egy orosz vidéki kúri légkörébe. Itt Arkgyin bátyj gzdálkodik, z intéző felesége Dornnk, vidéki orvosnk szeretője, z intéző lány szerelmes Trepljovb, fitl írób,

9 és férjhez megy Medvegyenkóhoz, 23 rubelt kereső tnítóhoz. Itt mindenki otthon vn, kivéve színésznőt és Trigorint, kik csupán nyrlók, és kkor távoznk el, mikor krnk. S birtokon Szorint kivéve mindenki legjobb egészségnek örvend, de z orvos szerint Szorinon nem lehet segíteni, bár, h éppen krj, dht neki vlériáncseppeket. M i ellen lázd Trepljov? Ezzel elkezdődik második szólm. E z rról szól, hogy z emberek sok mindenhez fordulnk segítségért, de ki reális, ngyon jól tudj: z öregség ellen nincs segítség. A tehetetlenséget sem lehet gyógyítni. A tokb bújt embereket nem lehet kirángtni. Legfeljebb vlériáncseppeket lehet dni nekik, tlán kinint is, hdd higgyék, hogy vn segítség, mi-kor nincs. Csehovot z érdekli, miként veszik be z emberek vlériáncseppeket, hogyn hiszik el, illetve hitetik el mgukkl, hogy ettől meggyógyulnk. Trepljov ez ellen lázd. Lázd régi irodlom ellen, mert epigonizmusnk (vlériáncseppnek) trtj, nyj ellen, Trigorin ellen, és megpróbál vlmi újt. De z új Arkgyin és Trigorin szemében egyszerű ostobság. Trepljov igen hmr befejezi z elődást, és igz vn. Arkgyin ugynis mit sem érthet z új formákból. Az új formák ezúttl impressziók. Trepljov z impressziókr kr drámát építeni. S drbjánk z kérdése, vjon z ember meg tud-e birkózni kkor is világgl, h z élet meg-szűnt. Az élet megszűnését tételezni és z élet megszűnésén túl még emberi küzdelmet elképzelni - őrültségnek tűnik. De ennek z őrültségnek vn rcionális mgv. Amint feltesszük zt fikciót, hogy z élet megszűnt, z ember csupán szellemi lényként létezhet. S szellemi lénynek Trepljov szerint még mindig vn további küzdenivlój. Hogy mi ennek küzdelemnek célj és értelme, zt nem tudjuk. De zt tudjuk, hogy százdvégen létezett egy költő, ki fel-tette ezt kérdést. Mi kkor z emberi élettrtlom, h biologikumtól eltekintünk? Aligh ktuális kérdésfeltevés ez, de jellemzi Trepljovot és fin du sičcle dekdens költőnemzedékét. Ez sterilizált visszhtás nturlizmusr. Ebből persze nem lehet megállpítni, hogy Trepljov vlóbn költő-e vgy sem. A drb folymán kiderül, hogy néhány írás már megjelent, Dorn doktor véleménye szerint ugyn remek benyomások ábrázolás, de z kár, hogy nem lát mg előtt htározott feldtot. Benyomást kelt z emberben, de semmi mást, márpedig puszt benyomássl nem érünk messzire ". S Dorn hsonlóképpen gondolkozik, mint mg Trepljov. Trepljov még negyedik felvonásbn is pusztán rr vár, hogy speciális látásmódj vlmiféle új trtlomml telítődjék. Vgyis ekkor már észreveszi, hogy nem form lényeg. Trepljov tehát mjdnem művésszé érik. De hiányzik belőle z, mi drb más szereplőiben megvn. Arkgyin és Trigorin ugynis művészet tisztességes iprosi. Ők meg vnnk elégedve önmgukkl. Trigorin ugyn érzi sját korlátit, de igzábn nem kr kitörni bból körből, melyben élete folyik. Trepljov viszont nem tud kitörni életének krétköréből. Az egyik beérkezettség bűvkörét nem krj átlépni, másik széttöredezett, egésszé össze nem álló gondoltok körét nem tudj. S eb-ben szükségképpen vlmi trgikus vn. De Csehov másodrngúvá teszi trgikumot, és Trigorin-Trepljov zonosság és ellentét inkább groteszk. A drb többi szereplője is vgy beérkezett és nem tud kitörni rutinból, vgy újr vágyik, de képtelen felszámolni eddigi életformáját. Dorn és Szorin ellentéte éppen ebből fkd. Dorn el krt érni, hogy nyugodt élete legyen, nos, elérte. Szorin még htvnon felül is regényt kr írtni önmgáról, rról z emberről, ki krt. és mégsem lett semmi. Szorin mindig meg krt házsodni, Dorn viszont nem. Egyik sem nősült meg. Más szerette voln, h Trepljov felesége lesz, ő is krt vlmi mást, de Medvegyenko felesége lett, ki meg vn elégedve, még h pnszkodik is, hogy ht versztányi utt kell gylogolni lkás és Arkgyin birtok között. Medvegyenko tehát ott kr mrdni, hol volt, ő kis be-érkezett, ki legfeljebb egy másik járásb költözik. Mindez komikus vonásokt kölcsönöz Trepljov-Trigorin ellentétnek. A drb különböző szintű vriációkt nyújt egy témár. Jellemző, hogy Más pj z intéző, éppen úgy fogllkozik művészet kérdéseivel, mint Arkgyin. Igz, hogy z ő számár egy -egy régi, vlószínűleg nem is jelentős színész személyével zonosul művészet. Ugynzok problémák tehát megjelennek mgsbbn " és mélyebben ", színvonlsn és színvonltlnul. De mindezek rr utlnk, hogy z emberek képtelenek kiszbdulni mguk köré vont bűvös körből. Illetve bból hűvös körből, melyet viszonyok vontk köréjük, s melyet áthághttlnnk vélnek, és zonosítják számukr lehetséges élettel. Krétkörbe zárv Az emberek köré húzott krétkörök olynnyir bűvösek, hogy minden ember esetlenné válik, mint krétkör htáráb botlik. Persze, kik szigorún htáron belül mrdnk, nem esetlenek. Legfeljebb torzultk. Innen ered Trigorin blzírtság és vissztérése Arkgyinához. Ezt jelzi Arkgyin zsugoriság, hiszen egy rubel borrvlóvl három lklmzottt is igyekszik kielégíteni. Trigorin is zsugori, kisműves íróként zsugorgtj, gyűjtögeti össze noteszébe z életmozzntokt. Arkgyin így zsugorgtj pénzt, sikert, hírnevet. Viszont Trepljov és Nyin ngyvonlúk. De mi szellemi és nygi zsugorgtásokbn megfoghtó trtlom, z ngy-vonlúság folytán pusztán elreppenő érzéstöredék. Az egyik oldlon tehát szervezettség, életben és költészetben - de kisstílűen; másik oldlon szervezetlenség, de ngystílűen. S ez viszony meg is fordulht. Dorn esetében ngyvonlúság lpját régebbi felelősségzsugorgtás, vgyis felelősség nem válllás lpozz meg, Szorinnál kisstílű önmgávl vló fogllkozás lpj régebbi álmodozás. Tehát helyzettől, kortól függ, hogy tuljdonságok milyen mértékben nevetségesek, vágyk mennyire álomszerűek, vgyis, hogy mi hlmozódik fel krétkörön belül. S ebben áll Trigorin és Trepljov művészi trgédiáj is. Trigorin zt hiszi, hogy zonos trtlom teremti meg krétkört, más trtlom és más művészet. vlmint más krétkör nem is képzelhető el. Trepljov viszont látj krétkörök létezését, de nem érti trtlmk és krétkörök összefüggését. S ebbe trgikus vgy még inkább komikus összevisszságb robbn be Nyin sirályképe. Művészet és élet A sirály teszi világossá, hogy művészproblém mögött életproblém vn. H csupán művészproblémáról voln szó, kkor Si rály vígjáték voln, de hláltánc nélkül. így zonbn vígjáték hláltánccl. H viszont csupán élet-problémáról voln szó, kkor hlál-tánc létezne művészproblém és vígjátéki jelleg nélkül. A Sirály életkérdése: átrepülhetők-e krétkörök. Nyin egyet-len célj átrepülni sját bűvös körét.

10 Csehov: Sirály (Mdách Színház) Huszti Péter Trepljov szerepében Ezért lesz színésznő, mint Arkgyin, s ezért menekül el fluról. De mi következhet ebből? Az, hogy Nyin z egyik krétkörből átkerül másikb. Vidéki kislányéletéből rutinszínésznői életbe. Át is kerülne, de éppen rutinj hiányzik. Az új krétkör vonzás következtében hgyj ott Trepljovot, és cstlkozik Trigorinhoz. Trigorin viszont elhgyj, mert Arkgyin világ felel meg z ő szellemi krétkörének. S mikor Trepljov lelövi sirályt unlmábn, kkor Nyin már zonosítj mgát sirállyl, pedig ebben egyelőre nincs igz. Igz, már hrmdik felvonás végén érzékelhető vlmi sirályos vonás Nyinábn. Trigorin életművéből kiemeli következő sorokt: És h vlh z életem kell neked, hát jöjj és vedd." Vlószínűtlen, hogy Trigorin művében ez mondt olyn jó helyen legyen, mint Csehovébn. Így, összefüggéséből kiemelve, fellengzős és üresen romntikus. A mondtoknk helyi értéke vn z irodlmi lkotásokbn, és így ez mondt egyszerre jelenti zt, hogy Nyin olyn. mint Philine Wilhelm Meisterben, ki zt vllj: Szeretlek, és h szeretlek, mi közöd hozzá?" - és zt, hogy Nyin válllj sirály sorsát. Egyelőre még csk szerelemben. De egy területen már válllt. És csk őbenne vn drb szereplői között erő hhoz, hogy repüljön, szálljon, teljesen függetlenül ttól, hogy mi lesz sors. Az, hogy vlki elpusztítj - hozzátrtozik sirálysorshoz. Aki szállni merészel, nnk erre el kell készülnie. S ngyon érdekesen mgyrázz Sirályt drb idején keletkezett Csehov-novell, A mezzninos ház. A történet mg számunkr nem érdekes. Viszont érdekes vit, melyet főhős festőművész tnítónővel folytt. A tnítónő liberális. Gondoltkörében központi helyet fogllnk el zemsztvoügyek, szociális válllkozások, kórházépítés stb. S festő-művész ezt mondj: H már gyógyítni krnk, ne betegségekkel törődjenek, hnem betegségek okivl. Szüntessék meg legfőbb okot - fiziki munkát, és kkor nem lesznek betegségek. Nem ismerek el olyn tudományt, mely gyógyít folytttm ingerülten. - Az igzi tudomány és művészet nem ideiglenes, és nem egyedi célok felé tör, hnem örök és áltlános érvényű dolgok felé... Vn nekünk sok orvosunk, gyógyszerészünk, jogászunk, sok tnult ember - de biológusink, mtemtikusink, bölcsészeink, költőink egyáltlán nincsenek. Minden szellem, minden lelkierő z ideiglenes, átmeneti szükségletek kielégítésére fecsérlődött." Ez z problemtik, mely Sirálybn is felmerül. Trigorin és Arkgyin belergdnk z egyes esetek feldolgozásáb. Trepljov festőművészhez hsonlít, keresi z áltlánost, elvontn és mereven. Pedig egy-szerre kell ngy távltún élni és még-sem elszkdni relitásoktól. Aki így él, nnk sirálynk kell lennie. Nyin ide jut el. Először csk keresi z utt, s Trepljovnk igz vn, mikor Nyin hmis színpdi hngjiról beszél és csupán egy-egy pillntáról, mely megrendítően művészi. A keresés mgávl hozhtj torzulásokt. Mikor viszont Nyin vissztér, igzi művész már. Még feltétel nélkül szereti Trigorint, és vidéki színésznővé vált, de mégis joggl mondj el mgáról most már, hogy ő sirály. Rájött rr, hogy z krét-kör, melybe bele krt kerülni, szintén üres. Trgédiáj meggyőzte erről. Amit mond, tolsztojánusn hngzik. Arról be-szél, hogy legfontosbb tűrni tudás, tudjuk viselni keresztet és higgyünk. Cskhogy z dott helyzetben ez sirály mgtrtás. A személyes élet sikertelensége ellenére is meg kell mrdni sirálynk. A privát élet blsikereinek semmi köze művészethez. A sirálynk

11 G á b o r M i k l ó s ( T r i g o ri n ) é s M e n s á ro s L á s zl ó ( D o r n ) sincs semmi köze hhoz, hogy vdásznk-e rá vgy sem. Ő csk röpül, szár-nyl és nem törődik körülményekkel. Így Nyin z egyedüli, ki túllépi krétköröket, nem törődik mg sorsávl. Miért jön mégis vissz Arkgyin birtokár? Lehetne zt hinni, hogy régi emlékeket kr visszidézni. De nem. Ő csupán Trepljovvl kr tlálkozni, zért, hogy leszámoljon vele. Az első niv elindulást zért idézi fel, hogy újr erőt meríthessen z elindulásból. Más-részt önmgábn kr leszámolni Trepljovvl. Trepljov még mindig lázálmok és képek káoszábn tévelyeg, és ez tévelygés, ez kényelmes tévelygés z nygi és erkölcsi védettség állpotábn, Nyin szerint semmire sem vezet. A nyomorbn élő Nyin megtlált útját, Trepljov viszont nem. Így most fordul kock, és fitl író lesz öngyilkos. Arkgyin hllj lövést, de Dorn eleinte megnyugttj: csupán egy éteres plck robbnt fel. Arkgyinát nem zvrhtj hlál, még fi hlál sem. Igy Trepljov is sirály lesz hlálbn. Nyin ez egyszer nem sirály szerepét játszott el, hnem z untkozó emberét, ki meg-öli sirályt. A szerepek ismét átcserélődtek. Trepljov hlott, nemsokár Szorin is z, sirály elröpült, meghlt. Az egyedüllét változti Ezzel végződik z vígjáték, melynek második szólm hláltánc. És tlán éppen z gondolt legktuálisbb ben-ne, mi z emberek önlkott, illetve társdlom lkott krétköreire vont kozik. Hogyn fonnk z emberek. m mguk köré krétköröket? Hogyn jönnek létre rossz ellentétek, álmodozás és mnírb rgdás között? Az egyedi megcélzás és z elvont áltlános között? S milyen kevesen vnnk, kik mernek sirályok lenni - s nem gondolnk rr, hogy mi lesz sorsuk. A leggondtelibb gondtlnság sirály sors, mert repülni kell, szállni muszáj, de nem szbd törődni zzl, hogy mikor zuhnht le holtn tób. Az eddigiekkel ngyrészt már le is írtuk, mi tárul néző szeme elé Ádám Ottó színpdán. Mindenekelőtt krét-körök. Az emberek vlmi olyn lssúsággl járnk színpdon, minth állndón félnének krétköreik átlépésétől. Még Tolny Klári Arkgyinájábn is vn egy ilyen vigyázt. Ez ugyn nál nőies, sőt színésznős trtássl keveredik, hiszen ő z, ki minden jelenetét megjátssz ", felháborodását, féltékenységét stb., hogy zután egy pillnt múlv vissz tudj vonni. De ugynilyen óv tossággl lépked még Dorn doktor is, kit Mensáros László lkít, és csupán Piros Ildikó Nyináj lebeg már z első pillnttól kezdve. A betétdrbot is sirályruhábn játssz, illetve játsztj el vele Ádám Ottó, és z épített színpd két oldlán is ott vnnk kis korlátok, csk vlhol mögötte dj tó, vlóság tágs díszletét. Átléphetetlen világok, mgányok párosn és pár nélkül, könnyedén és trgikusn, elvágyódv és nevetve. S mindenki vlmit zsugorgt, még z intéző is, kit Zenthe Ferenc lkit, zubolyos jó kedéllyel s egy klppl, melynek krimáj hullámzik. Ez zubolyos vonás egyike z elődás telitláltink. De ellentétben Zubollyl, z intéző is zsugorgt vlmit, h mást nem, lovkt, melyeket nem hjlndó befogni. A trigorini " színpdkép fákkl, festett körfüggönnyel groteszken tlálkozik először piros sátáni szemekkel, mjd dekdens elképzelésekkel, melyek túlfeszített nturlizmus kellékeit szinte meiningeni módon veszik igénybe. S vlóbn folyik színpdon groteszk játék, de hihetetlenül visszfogottn. Az elődás nyilvánvlón főként Huszti Péter Trepljov-lkításár épül. Huszti kicsit meghjolv jár, láb této-

12 ván mozog, először minth htározottl lépne, mjd vissz krj vonni még lépéseket is, muttóujját és hüvelyk ujját gykrn összedörzsöli, és krj szintén behjlított, tlán sohse engedi le Szemüvege mögül lig-lig htol át t tekintet, csupán döntő pillntokbn Orgánumábn vn vlmi mellből fel szkdó, kicsit hörgésszerű. Vlhogy úgy tűnik ki z elődásból, hogy Ádám visszfelé interpretál, és z igzi sirály Trepljovbn látj. Nyin számár álsirály. Inkább játssz sirályt, legfeljebb mozzntszerűen z. Piros Ildikó inkább mgár ölti sirály képét, eleinte egy szerűen kislány, ki mint bájos fitl lány kr repkedni, mjd már lezuhnt szemei kisírtk, orr megnyúlt, szépségének új oldlát muttj, de most mát csupán hrmdosztályú vgonokbn döcög, és képtelen repülni. Ez felfogás gyökerében új, de kétségtelenül lklms rr, hogy drb szövevényének egyes pontji világosbbkká váljnk, mások viszont homályb burkolóddznk. Így például z elődás egyik legngyobb értéke művészi felfogások szembesítése és művészettel kpcsoltos állásfogllások rétegeinek bemuttás. Trepljov áll legmgsbb szinten itt és z intéző leglcsonybbon. De mindez zért történik, hogy mg z élet is ilyen rétegezettségben jelenjen meg, és végig Trepljov z, ki legmélyebben lát, kinek igz vn, és vele szemben mindenki más eltörpül. Igz, Trepljov nem életrevló. De z elődás szerint ez nem Trepljov hibáj, hnem z életé. Trepljov krétköre inkább védekezés, és mikor ennek krétkörnek élet-képtelensége kiderül, Trepljov végez mgávl. Ádám értékelése zonbn csupán z egyik lehetőség. Bennem mindig felmerül kérdés, miért nem válik Trepljov már előbb sirállyá? Miért nem megy el? Miért nem hgyj ott Nyin módjár flut? stb. De h már Nyin-Trepljov viszony így lkul színpdon, kkor Trigorinbn nem sok lehet. Trigorinnk üresnek kell lennie. Sjnos, Gábor Miklós Trigorinját nem láttm, de Kolti János blzírtság és e blzírtság súlytlnság be-leillett ebbe Trepljovot sirállyá stilizáló felfogásb. Kolti egy pillntr Csehov: Sirály (Mdách Színház) Piros Ildikó (Nyin) és Huszti Péter (Trepljov) Gábor Miklós (Trigorin) és Tolny Klári (Arkgyin) (Iklády László felvételei)

13 sem volt fölényes vgy ironikus - minden bizonnyl szándékosn. Inkább visszfogott, hogy lesz, úgy lesz" lpján élő és író ember, kinek még önkritikus szvit is legfeljebb szokásos fecsegésnek fogjuk fel. Koltink semmi igz nem volt Husztivl szemben. Huszti diktált z irmot, és Trigorin érthetetlen módon mégis vonzott Nyinát, szinte irrcionálisn, csupán hírnévből eredő másodlgos nemi vonzerővel, mert z elsődleges nem volt meg benne. Még kevésbé érthető, hogy mit tlál ebben Trigorinbn Arkgyin. Hiszen Tolny Arkgyináj élénk és jó kedélyű sszony, tele legegyszerűbb emberi lelkesedéssel. Megszállottj önmgánk. H szöveg szerint Trigorin neki írt voln szerepeket kkor még szerethetné önmgát ebben Trigorinbn. Így zonbn? Mikor Trigorin elbeszéléseket ír? Ez szerelem érthetetlenné válik. Áltlábn Ádám felfogásánk érdekessége, hogy z emberek áthághttln krétköreire nem drb folymán derül fény, hnem mindjárt z első pillntbn. A színpdon önmgukb burkolódzott egyének állnk, kik csk másodlgosn léphetnek kpcsoltb egymássl, és Trepljov és Nyin szerelme is úgy jelenik meg mindjárt, mint puszt látszt. Nem folymtbn lepleződik le, hnem mindjárt z elején. S ezért képzelhető el mégis Trigorin és Arkgyin szerelme, mert ez úgysem kpcsolt, csupán vlmi másodlgos álviszony. mely mögött mgányos férfi és nő áll. Lemondás és remény között Mindezek következménye z is, hogy ngyon sok monodrám zjlik le színpdon. Dégi István Medvegyenkójánk például, h vnnk is hlvány kísérletei rr, hogy megértesse mgát többiekkel, végül is monodrámáját érzékeljük csupán. Semmiféle kpcsolt nincs közte és többi szereplő között. Szvi elhngznk, helyenként ngyon mélyen, szinte könyörögve kpcsoltért, de z-után semmibe fúlnk. A Mását játszó Schütz Il is szinte elődói színpdot teremt mg körül. Eleve lemond mindenről, még belső izzás is hiányzik belőle, pusztán lidércfényként járkál szín-pdon, és csupán szvi értetik meg velünk, hogy szerelmes Trepljovb, játékából ez fontos mozznt teljesen hiányzik. Pécsi Sándor Szorinj életteli és sjátos ellenpontot jelent színpdon. Cskhogy ez z életteliség ezen szín-pdon éppolyn groteszk, mint hogyn - helyesen - csupán groteszk Zenthe Ferenc intézője. Viszont z elődás ngy élményei közé trtozik Mensáros László Dornj. Azokkl szereplőkkel szemben, kik csehovi novellákt játsznk, Mensáros játssz csehovi drámát. Ben-ne vlhogy minden drámává fjul". Pedig szerepe tlán inkább intonálj z elmélkedő novellát, mint többieké. Mégis, Mensáros közeledése Trepljov-hoz és leszámolás z élettel, hihetetlenül drámi. Nem is csupán zért utsítj el z intéző feleségét - kit Ilosvy Ktlin még elvirágzottbbnk, fásultbbnk játszik, mint milyen figur -, mert ez nő nem kell neki. Őt már csk filozofikusn érdekli z egész élet, már distnciált mgát mindentől, de tlán éppen ezen distnci révén ő legmélyebben érző és z új iránt leginkább fogékony ember. Nem meri ezt érvényre jutttni, csupán szellemileg. Mindig mértéktrtó mrd, de h Trepljov törekvéseiről vn szó, ezen mértéktrtáson belül egy pillntr felizzik, és zt kívánj: bárcsk Trepljov utt tláln. Mikor pedig bejelenti Trepljov hlálát, egyszerre tud zvrt lenni és okos. Ez szellemi krétkörökre épülő elődás tehát ngyon sok mindent érzékeltetett csehovi légkörből. A színpdon mindenütt csehovi figurák vnnk, de csehovi drám mégsem teljesül ki. Minden figuránk más műfj. Stílusbn esetleg még felelnek is egymásr, de műfjilg idegenek egymástól. A krét-körök eleve átléphetetlenek. S Ádám Ottó Sirály több kiváló Csehov-rende-zése után ismét tnulságos. Igen modern Sirályt teremt. Annyir modernek z emberek már drb elején, nnyir bennük él z egyedüllét, mgány és tokb bújtság", hogy ez nehezíti cl minden léptüket. S ez modernség egy-szerre telitlált is, kdály is drámi mozgásnk. Kicsit nkronisztikus, s mégis ngyon időhöz kötött. Kicsit le-mondás rról, hogy születhetnek nálunk mi időben sirályok, s egy távoli reménykedés : mégis szükség vn sirályokr. Csehov: Sirály, Mdách Színház Fordított: Mki Imre, rendezte: Ádám Ottó, díszlet: Szinte Gábor, jelmez: Milkovszky Erzsébet. Szereplők: Tolny Klári, Huszti Péter, Pécsi Sándor, Kolti János, Mensáros László, Piros Ildikó, Zenthe Ferenc, Ilosvy Ktlin, Schütz Il, Dégi István, Bányi János Levél Máthé Erzsihez Tisztelt művésznő! Folytssuk levélben megkezdett beszél-. getésünket, mert befejezéséhez sem z lklomszerű hirtelenség, sem közös zvrunk nem kínált lehetőséget. Ön zt mondt (nem minden zvr nélkül), mikor én (ugyncsk meglehetősen zvrodottn) grtuláltm: Mg nem szeret engem!" Első pillntbn nem értettem, miről vn szó. Nyilvánvlónk tűnt: nem szokásos színészi mórikálás ez, z Ön komolyság és sebzett emberkerülése túlontúl keserves emberi lp hhoz, hogy föltételezzem, kritikusávl kcérkodik ". Fokozódó zvrombn bizonygtni próbáltm figyelmemet pályáj iránt. Felelni " kezdtem Máthé Erzsiből: Illyés Gyul Fáklylángjánk Kossuthnéjábn láttm Önt először - kkoribn szerződött Nemzeti Színházhoz. Emlékszem, nem túlságosn terjedelmes és színészi lkításr sem túl lklms szerep egyik kori változt szerint Ön kedves Ljosnk " szólított Kossuth Ljost, mindddig, míg Gellért Endre költőt változttásr nem kérte: hiszen egy szobrot nem szokás tegezni, még kevésbé keresztnevén szólítni. Még Becker Bbyjét is fölidéztem Krinthy Ferenc Szellemidézéséből, hol fekete bársony kisestélyiben játszott hrmincs évek végének ismert pesti szépsszonyát, szbdos társsági démonát; emlékszem ruh kivágásár is, fekete bársonyból kivilágító gyönyörű női hátr. Nyilván érti z emlékezésnek ezt különös működését, és megszokt már, hogy színészi lkításból hosszú évek után csk ennyi tpd meg néző emlékezetében, de ez z ennyi" meg-lehetősen sok, hiszen képszerűen sűríti össze z lkítás lényegét. Mert Kossuthnéjánk megjelenése Kton József színpdánk bl oldli, sötétben mrdó kisjtjábn történelmi szoborszemélyiség mgánéletének benyitását jelentette, egy ggódó és férjét szerető sszonyt muttott, ki tlán keveset ért meg történelmi folymtból és férje szerepéből, de minden idegszálávl félti és szereti urát; Becker Bbyje pedig divtos szépséget, sportoló úrinőt hng-

14 súlyozt, zt z egyszerre vonzó és tszító sszonyt, ki meghökkent léhságávl, de szbdossági nem mentesek társdlmi konvenciók elleni lázdástól sem. Nehezen megy z ilyen beszélgetés, és minél inkább bizonygtjuk szeretetünket, nnál kevésbé ht őszintének. Ezért válsztottm z írásos formát világosbb és őszintébb kifejezés reményében. Az írásos lk kiikttj beszélgetőprtner figyelő szemét, és megóv ttól, hogy túlságosn személyessé váljék z eszme-csere. Tisztelt művésznő, higgye meg, nem könnyű kritikát rendszeresen gykorlónk személyesen beszélnie írásink bármelyik lnyávl. Nemcsk kkor kegyetlenül nehéz és félreértésekkel, félrefoglmzásokkl terhes szembesítés ez, h z illető színészt elmrsztló kritikávl bántottuk meg, sebeztük föl, h-nem még kkor is - kkor tlán sokkl nehezebb -, h olynnl kerülünk szem-be, kiről huzmosbb ideje csk dicsérő, rjongó sorokt írtunk. Ez tlán ttól vn, mert kritikusnál is fölfedezhető ugynz szemérmes hsdás, mint színész személyiségében. Nem kritikus-ként nézek meg én egyetlen elődást sem, és még hztérve sem kritikus vgyok. Aki így tesz, z nem elég érzékeny, nem elég fogékony... mondjuk ki: nem elég 10 kritikus. Hiszen mi hivtásunk egyik legfőbb előírás, hogy lehető legkevesebb előítélettel üljünk be nézőtérre, tökéletesen összpontosítsunk, igyekezzünk z elődás és drb minden mozzntát átereszteni mgunkon, igyekezzünk átélni nemcsk főszereplők játékát, hnem z epizodistákét is, és ugyn-olyn intenzitássl merüljünk el egy horgolt sztlterítő jellemző szépségében, mint egy-egy jellegzetes emberi gesztusbn. Mindez zzl z idegfeszültséggel jár, hogy nekünk nemcsk egyetlen szerepet kell z elődás folymán átélnünk, hnem bele kell helyezkednünk mind-egyik szereplőbe, rendező szerepébe, z íróéb, és még közönség regálásit, z elődássl vló kpcsoltát is meg kell figyelnünk mindezt egyszer-re. Ily módon teleszedve mgunkt, hzmegyünk, és látottkkl szembenézünk ppír előtt. Megírjuk kritikát rról, mit nézőként láttunk. Legengedékenyebben kkor formálódik z élmény, h indultosk vgyunk. Tlán jobbn kínlódunk, h vlmi ngyon széppel jándékoztk meg bennünket színházbn. Nemcsk zért, mert igen körülményes megtlálni z élménynyel egyenrngú kifejezéseket, hnem mert szép élmény legszemélyesebb mgánügyem, és csk irtózv vtok bele idegent (vgyis olvsót). De zt hiszem, fölösleges ezt Önnek mgyráznom, ki olyn gátlástlnul tud szerepet élni színpdon, és nnyi szorongássl teli gátlássl jön ki kiskpun, és menekül hzfelé. Érti, ugye, mire gondolok: hiszen Önnél sem teljesen zonos z, ki színpdr lép, és z, ki odhz szerepet tnulj. Szeretetet bizonygtni viszolyogttó -különösen élőszóbn. Írásbn még elmegy vlhogy. Ott vissz tudom idézni Gllovits Piroskáját, ezt z írógépre, kulcslyukr és főnöki írósztlr görnyedő, csúszkáló szemüvegű titkárnőt z Uborkfából, mi mjd' húsz éve is bizonyított, milyen ngyszerű krkterkomik Máthé Erzsi, milyen jellemzőereje vn, és mennyire képes önállón szerepet építeni. Abbn z időben Ön volt " színésznő, vgyis: divtbn volt. A fölkpottság és mellőzöttség hullámmozgás nyilvánosság előtt zjló pályák törvényszerűsége. Egyszer fönn vgyunk, másszor lenn - ez rendjén is vn, h vlki mindkét irányváltozást hsznosítni tudj. Minálunk zonbn -különösen színházi szkmábn - nem ez történik. A fölkerülést nem rr hsználják, hogy lzán és görcsmentesen, szbdon lkossnk, kihsználv szerencsés és kedvező időszkot, lezuhnást pedig nem rr, hogy erőt gyűjtsenek, összeszervezzék energiáikt, képességeiket, hogy teljes fegyverzetben tlálj őket következő felszínre rántó hullám. Minálunk fönn gőggel tölti el művészeket, kárpótlást látnk benne és beérkezett igzolást. Ez jár nekem" - mondogtják, és keveslik fényt, z elismerést. A lemerülés, háttérbe szorulás időszkábn pedig sértetten drvdoznk, összeesküvést, méltánytlnságot, személyes bosszút, irigységet és politiki mffiát szimtolnk. Így mindkét állpot energiái elfecsérlődnek. A fölkpottság zsúfolt mellékteendők-kel borít el: meghívásokkl, fogdásokkl, nyilvános megjelenésekkel... tlán még hjóvtássl is. Csup távolról kellemetesnek látszó foglltoskodássl, melyek zonbn kínokkl járnk, és elvonják z embert munkától, föltöltődést kínáló pihenéstől. Hsznosbb és kevésbé fársztó lehetne z elejtettség, különösen, h sebeinket és sérelmeinket jól kezeljük, s hsznunkr tudjuk fordítni. Elsőrendű előnye, hogy megritkulnk tolkodó meghívások. Sőt: egészen el is tűnnek. A telefon kevesebbet csöng. Nem vgyunk már nélkülözhetetlenek egy-egy vcsorán, társs összejövetelen. Más kerül címlpr. Másról beszélnek, mást pletykálnk ki, mások fogllkozttják z embereket. Akd néhány cerék és divttól elmrdott ember, ki még emlékszik régi sikereinkre, s nem tud olyn gyorsn változttni tiszteletén, mint illene. Ez zonbn bármennyire jóleső is, mégiscsk nyomorúságunkt hngsúlyozz. Mit lehet ilyenkor tenni? Lssn elszigetelődik z ember, ez korrl úgyis együtt jár, hiszen mind kénye-sebben rostáljuk meg brátinkt, mind-jobbn szűkül - hlál okán is - zok szám, kiket szerethetünk. Elkeseredett állpotunkbn zonbn még emberkerülőbbek leszünk, félvén nyílt és z önkéntelen sértésektől. Hsznos időszk ez mindenki számár. Művésznek különösen. Ilyenkor lehet csládregény írásáb fogni, vgy htlms előmunkáltokt igénylő történelmi trgédiáb kezdeni. Mit tesz zonbn színész kkor, mikor nem játszik? Nyelvet tnul, vgy elolvss mindzt könyvet, mit szeretett voln, de nem jutott rá ideje. Ez szépen hngzik, nnál nehezebb megvlósítni. A színház állndó készenlétet igényel, állndó nyíl-tn vérző sebet mgunkbn. Lehetetlen odhz ülni, és kivárni z időt, míg ránk kerül sor. Mert, higgye meg, ránk kerül. A színház z hely, hol folymtos föltámdás. Még legreménytelenebb helyzetből is vissz lehet jutni középpontb. Aki nem dj fel mérkőzést, mindig reménykedhet. Nem híg sikerről beszélek, nem gyors divtról, hnem z igzi, mély sikerről. A megértésről. Hosszú távú ön-égetés színház. A kezdeti sikerekért később kell fizetni, és vn, ki nem tudj leszámitolni váltót. Ismeri, ugye, zokt csicsásn öltözködő színésznőket, bbás színekben és ngy klpokkl, kik negyvenes évek elején egy-szer filmsikert rttk romlékony szépségük révén, és zót száműzött fejedelemnőként vásárolják felsált is hentesnél, miközben többi vevő zon töri fejét, vjon ki lehet ez hervdó szépség.

15 Ön jól tudj, milyen könnyen lehet sztárt frgni néhány évre legfhngúbb, legbotlábúbb színészplántából, színészbkfisból, h vlki szereppel tömi, fényszórób állítj, és minden erővel tolj előre őket. Az emberölés egyik legkörmönfontbb módozt ez: csupcsup jót tenni vlkivel, ki zután egész életét félig bénán és régi tpsokon rágódv éli le. Még életében meghl. Két ngy veszély leselkedik pályán: siker és sikertelenség. Erősnek kell lenni elviselésükben. Emlékszem z Ön sikereire. Arr is, hogy Mrton Endre filmet készült csinálni egy hirtelen berobbnt fitl író hngjátékából. A fitlember zót megőszült, pockot eresztett, gzdg bestsellerszerző lett, és sját szigetet vásárolt állítólg vlhol Spnyolországbn - filmből pedig nem lett semmi. Önre szbott szerep lett voln - növendékként meg is hökkentett, furcsánk tláltm szereposztást -, de legteljesebb színészi beérkezést jelezte, zt, mikor mérték után készül szerep. Azután... de most jut eszembe, honnn vél ellenségének... zután eljátszott Liliomfi Kmilláját. Ppírform szerint jellemzőerejének, sztirikus indultink és krikturist tllékonyságánk csodáltos lpnyg. Mégsem lett z. Tlán megérezte, hogy pályájánk ez pillnt z, mikor ngy mgyr jellemszínésznők márványcsrnokáb érkezik be - sorsdöntőnek tlált szerepet. Fontosnk sikert. Sokszorosn be krt biztosítni önmgát. S túlcélzott. Kriktúráink legfőbb értéke mindig z volt, hogy miközben elrjzolt figurát túlzás legszélső htáráig, megőrzött egy csepp emberi részvétet z lk iránt. Még Gllovits Piroskájábn is volt nnyi gyengéd belátás, hogy ebben z ártlms típusbn szintén föl tudt muttni trgikumot, mgányt és z ebből előiprkodó túlbuzglmt. Humnist krikturist volt min- dig is, és legtorzbb szerepeiben is vigyázott z életszerűség könnyen illnó jelenlétére. Kmilláj zonbn bábszerűen merev volt, kimódolt és erőszkosn tréfás. Annyir tréfás, hogy nevetni sem lehetett már. történt ezután? M már ki nem nyomozhtó. H elmondnánk mindketten: Ön, ki elszenvedte kritikát (s mi ennél kínosbb: sikertelenséget) és én, ki külső figyelő vgyok, kkor sem bogoznánk ki világosbbn történteket. Bántott biztosn, sértette z írás. Igztlnnk érezte, lévén túl közel z lkotófájdlomhoz, és meg sem tudt érteni, miként fogdhtták visszutsítón zt, mit igyekezettel és elmélyedéssel formált próbáról próbár. M már sjnálom, h o g y így történt dolog. Hbár m ugynezt írnám lkításáról, nnál inkább, mert nem hiszem, hogy hosszú sérüléseket okozht kritiki megjegyzés. Máthé Erzsi (jobbszélen) Urbán Ernő Uborkf című drámájábn (Nemzeti Színház, 1953) (MTI fotó - Frks Tmás felv.)

16 Úgy látszik most: minden rendben vn megint. Ismét felfedezték, mi elkerülhetetlen, hiszen megújulólg önmgunkt is ismét és ismét fel kell fedezni. Örkény István Sötét glmbjábn egy kis szerepet játszott, de ebbe tréningndrágb bújttott kocsmnősténybe töméntelen zjos keserűség szorult. Már függöny felmenetele előtt hlltszott káráló dnászás, olyn hngerővel ordított régi slágert, hogy túlkibálhss vele belső zjit. Brecht játékábn, A szecsuáni jólélekben Jng sszonyt lkított, pilót kpzsi nyját, ezt fiók-kurázsi mmát. Ebben szerepében is z megrgdó, hogy egyenesen forrásból merítkezik. Nem színésznemzedékek céhbelien kifinomított stilizációs jelrendszerét lklmzz egy-egy szerepében, hnem egyenesen vlóságból, mindennpi életből meríti pontos és éles megfigyeléseit, onnn veszi modellt, és teremti meg színpdi lkot elevenséggel és mégis művészivé fölstilizáltn. Egy-egy ilyen torzképbe hjló jellemremeklése egy novell erejével és életismeretével ér fel. S színházi szerepekkel egy időben filmesek is újr felfedezték. Moliére Képzelt betegében még Egri István bízt meg egy szereppel, melyet vidámn és keserű megfigyelésekkel töltött meg. De néhány np különbséggel levetítették egy korábbn készült filmjét is, melyben Mrton Endre visszszolgálttt régi sikerét, Gllovits Piroskát, Urbán Ernő jellemleleményét. És - nélkül, hogy teljes szereplistát krnék dni - ugyn-ezekben npokbn szinte egyedül ülte végig egy televíziós film egész játékidejét. Krdos Ferenc kitűnő filmben dolgozt fel Az ezredes özvegye című egyfelvonásost, és Ön legnehezebb feldtok egyikét oldott meg: színész egyedül éli végig teljes színpdi időt, ngyon kevés segédeszközzel, kevés mozgássl és kevés prtnerrel, de mindvégig központi figurár összpontosítottn. Ez tévéfilmnél még nehezebb. Vn-c színész egyéniségének, személyének olyn trtlm, nnyi ereje, hogy egy egész órán át csk z ő rcát nézzem, z ő belső változási kössenek le, és érdeklődést bírjon kelteni önmg iránt? H nincs: ez nem jelenti még zt, hogy színész nem lklms pályár, nem lklms tehetsége, csupán nnyit tesz, hogy nem főszereplő, nem cselekményt vivő egyéniség, hnem másodngyságú szerepekre megfelelő. Azokbn még zseniális is lehet, csk éppen rövidtávú lkotó, nem kedvez neki mrtoni távolság. Más kifejezéssel: novellist, nem pedig regényíró. De nem kell mentegetni kisformát: bírt erővel. Bírt kegyetlenséggel, z önsjnálttás és követelőzés sztirikus leleplezésével, z önzés árnyltos kifejezéseivel, gonosz érzéketlenség megnnyi szép ábrázolásávl. Sínen vn tehát. Visszkerült tojásb". Rendben mennek dolgok kívülről nézvést. Mi történt közben - ezt nehezen mondhtom meg, hiszen nyilvános pályákon mozgókb belelátni csk nnyit lehet, mennyit megmuttnk ön-mgukból munkájuk közben. Volt zonbn egy pillnt, mikor megijedtem. Akkor, mikor Ön elutzott Csblncáb. Nem ttól féltem, hogy nem jön vissz. Az ember bizonyos életkoron túl - és ez z életkor ngyon lcsonyn húzódik meg nehezen cserél nemcsk hzát, de környezetet is. Nem disszidálástól féltettem: z emigrációtól: z itthoni emigrációtól, kivonulástól és visszvonulástól. Nem voln egyedül. Sorr szökdösnek z emberek. Nemcsk zokr gondolok, kik megváltásnk érzik nyugdíjt, és órávl kezükben lesik, mikor vonulhtnk vissz kertes házuk vgy lkásuk fli közé. Nem is zokról beszélek, kik idegösszeomlásokb menekülnek. Azokról beszélek, kik tesséklássék mássl fogllják el mgukt, és elhitetik önmgukkl, hogy tett-vágyuk kielégülést nyer ezekben pótcselekvésekben. A prózi primdonn fölcspott rádióriporternek, és már csk ezt csinálj kedvvel. A rezonőr festeget. A drámi bős házt épít mgánk, és ez minden szbdidejét lefogllj, nem szólv rról, hogy hány szerepet kell elválllni tégláért, cserépért, vízvezetékért és cstornázó munkások béréért. Az egyik író kbrészínésznek képzeli mgát, és újságírókollégáim is mind ngyobb kedvvel válllnk színészi feldtokt, és nemcsk zért, mert mindenkiben él szereplési inger, hnem, mert fellépés izglmi és feszültségei feledtetik igzi kötelességüket és sját drámi feszültségeiket. Lssn fenyegető jelkép lesz lángossütőengedély, mi olyn csábosn hívogt könnyű (és zsíros) kereseti lehetőségével és vitákból, ön- és egy-másgyötrésből kivonuló gesztusként. Fenyegetően közeledik mindenki mást csinál" közállpot, mikor mellékes válik főfeldttá, és hivtást fel-áldozzuk psszióért. A Ki mit tud-ver- Máthé Erzsi Krinthy Ferenc Szellemidézés című drámájábn (Kton József Színház. 1957) (MTI fotó - Keleti Év felv.) senyek kezdetén még zt hittem, sjátos tehetségkuttó form tűnt föl, mostnr zonbn nemcsk szórkozttóipri ágzttá lkult át, hnem délibábos reménységként tündököl legfitlbbk előtt, gyors siker és közismertség, sebesen táruló kpuk és ngy keresetek ígéreteként. A közgzdász filmszerepeket válll. A gépírónő énekelni tnul. Mindenki más szeretne lenni. Mindenki meg szeretné nógtni szerencséjének lovát. H egyedi esetek volnánk: nem pnszkodnék. Természetes voln, mint hogy minden korszkbn föltűnnek tehetségek (és féltehetségek) legkülönfélébb fogllkozási ágk művelői között, kik elhgyják válsztott vgy jutttott fogllkozásukt és hivtásr cserélik zt föl. De ez már nem elszigetelt tünet. Nem egy-egy ember lép át hivtlából vélt hivtásáb. Itt menekülésszerű z átvándorlás. Lerövidül felkészülés, z erőgyűjtés, tnulás ideje - mint hogy megkurtult rgyogásé is -, és gyorsn ide nekem mindent"-lpon krják lertni sikert és velejáróit zok, kik korábbi pályájukbn nem tláltk emberi kielégülést. Korjelenséggel voln dolgunk? Hisz már rádió is bekpcsolódott, és hobby-műsort rendezett: kinek mi bogr, mivel köti le hszontlnul idejét, képzeletét, munkkedvét, lkotóerejét, helyett, hogy igzi lkotásokt hozn létre. Persze, ennek jelenségnek nemcsk szubjektív oki vnnk. Npont láthtjuk, mennyivel több érdeklődést és közfigyelmet kp z, ki munkidő után gyufszálkból meddő munkát végezve fölépíti odhz z Országház kicsinyí-

17 tett mását; milyen érdeklődést vált ki, h vlki borosüvegbe belepréseli Myflower modelljét z összes árbocokkl, vitorlákkl és kormánykerekekkel e g y ü t t. A hobby m közfigyelem középpontjábn áll, és ngyobb megbecsülést élvez z értelmes és közhsznú munkánál. Nem krom zonbn tovább unttni borús pnszimml, hiszen mindezt Ön jobbn tudj nálm, és éppen z Ön győzelmes hrc d nekem is bizttást hhoz, hogy elviseljem névtelen és neves levelezőket, dolgozni lust, de árulkodni serényeket, szérisértődőket, tehetségtelenségüket lobogttó önjelölteket, kik lpos teljesítményüket csillogó demgógiávl mgyrázzák közérdekké. Ön győzött, mert leküzdötte mgábn belefárdás és elfásulás mindnnyiunkt fenyegető elhtlmsodását. Győzött, felismerve, hogy csk hosszú távú küzdelemnek vn értéke, csk z ér vlmit, h mindvégig lábon mrdunk, és végigverekedjük - elsősorbn önmgunkkl - z életet. Fellini csodáltos televíziós filmjének végén vn egy képsor, mikor cirkusz porondján felvétel folyik, és régi világ öreg bohóci körbe-körbe szldnk rendező prncsszvár. Már ég tüdejük, már fáj szemük is, de újr és újr felhngzik rendezői utsítás: Még egy kört! Még egyet! Még egy utolsó kört! Még egyet! Rgyogó hitvllás ez szép beletörődés, ez gyönyörűen rezignált válllás önmgunknk. Még egy kört, és még egyet! Amikor már zt hisszük, hogy elfogyott minden erőnk, újból neki kell rugszkodnunk, és körbefutni porondot. Nem lehet félreülni, és nézni többiek erőfeszítéseit. Fellini filmje tuljdonképpen önmgábn is válsz. Hiszen két ngy mű közötti melléktermék ez, mit televízió számár készített, és még ebben hknibn" is sját mondnivlóját, ismert vezérmotívumit és bölcseletét fejti ki. Nekünk is így kell még egy és még egy kört lefutni egészen végsőkig, mindig önmgunkt dni, mert ez feldtunk: kifejezni és válllni többiek számár zt, mit csk mi tudunk. Ön néh, z elfárdás pillntibn vgy éveiben zt hiszi, nem kell művészete senkinek, de biztosíthtom, mű-vésznő, Ön nélkül szürkébb voln világ. Tisztelettel és szeretettel: Molnár Gál Péter KÖRÖSPATAKIKISSSÁNDOR Az ezred becsülete A Neveletlenek Nemzeti Színházbn Mire ez cikk megjelenik, Budpesten már negyedik hdbírósági tárgylás folyik ezúttl Mdách Kmrszín-házbn. Az első kettőt Vígszínház Fegyverletételében Kenéz Imre szenvedte el, mjd következett Millington hd-ngy, Neveletlenek hőse Nemzeti Színházbn, végül sort Mryk hdngy Cine " torpedóromboló első tisztje zárt - leglábbis egyelőre. Joggl vetődik fel kérdés, mit jelentenek ezek hsonló drámi szituációk? Divtról vn szó vgy csk egy véletlensoroztról? Netán mélyebb társdlmi okokt is kereshetünk? Kétségtelen, hogy bírósági tárgylás már régót kedvelt drámírói fogás. Kicsit olcsó is, hiszen z író ránylg kevés befektetéssel látványos és izglms helyzetet tud teremteni. Kérdésünk-re kkor tudunk feleletet tlálni, h megleljük, mi z z írói gondolt, mely hitelesíti (vgy htástlnítj) ezt végsőkig kiélezett drámtípust. Ezt gondoltot most Nemzeti Színház új ngol drbjánk, Brry Englnd Neveletlenekjének elődásából próbáljuk kiolvsni. Mélttln viselkedés - Angliábn Mielőtt budpesti elődásr térnék, meg kell említenem, hogy két évvel ez-előtt Londonbn láttm drbot - és nem szerettem. Szándékosn nem írtm zt, hogy nem tetszett. Ez nem voln igz. Az elődás ngyon tetszett, drámát is megnyerőnek, gondos, elegáns munkánk éreztem. Szellemes, okos ngol öniróniáj és hrpós önkritikáj volt legmegejtőbb - és legátejtőbb. Az átejtési kísérletben - krtlnul - z ngol kritik is részt vett. Sir Winston Churchill nem szerette voln ezt drbot" - írt Sundy Times. A jobboldli kritikusok gúnyosn kérdezték: hogyn urlkodhtott kétszáz éven át mroknyi ngol helyőrség több százmillió indii fölött, h ktonái ilyen korruptk és ljsok voltk? A brit birodlom utolsó oroszlánjánk feltételezett nemtetszése már-már megrendített sját első benyomásombn, hogy drb legáttételesebb ngol öntömjéne zés mesterműve. Az ngolok büszkék Swiftre, Thckery-re, Dickensre, Shwr. mert közben rr gondolnk: Hol vn még egy ország világon, melyet ilyen gátlástlnul, szinte kéjjel pocskondiázhtnk sját írói, és hol élvezik, sőt kívánják ezt z olvsók?" Csk zt nem szbd elfelejteni, hogy z ngolok miközben hngosn ostorozzák mgukt titokbn meg vnnk győződve, hogy ez fölényes öngúny emeli őket sok más nemzet fölé. A drb ngol címe többértelmű. Mélttln viselkedés. De kié? Millington hdngyé, ki nem hjlndó regul szerint bokáját csttogttni, és inkább rnyifjú lenne Londonbn, mint ktontiszt Indiábn? Vgy tisztikré? De miért? Végtére is jó szándék nem vitthtó el sem z ezredestől, sem szárnysegédtől. Mihelyt kétségbevonhttln bizonyítékot láttk, mindketten zon voltk, hogy z inzultus ügyében kiderüljön teljes igzság. Miről is vn szó? Egy brit gyrmti ezred tiszti kszinójánk előcsrnokábn vgyunk múlt százd végén, Indiábn. Angli igzi impérium, htlm csúcspontján áll. Két fitl tiszt érkezik z ezredhez, próbidőre. Drke mindent elkövet, hogy beváljon, befogdják. Bjtárs, Millington éppen z ellenkezőjét krj. Minden lehetséges lklmt megrgd, hogy ostobán viselkedjék és kirúgss mgát. Egy bál lklmávl egyértelmű helyzetbe kerül. A prkbn itlos állpotbn próbálj megnyerni egy fitl özvegy, Mrs. Hsseltine kegyeit. Az sszony hisztérikusn sikoltozv, tépett ruhábn kerül elő. Millingtont nyombn z ezred becsületbíróság elé állítják. Védője, Drke hd-ngy három izglms éjszki tárgyláson földeríti, hogy Millington csupán árttln kísérletet tett. Volt zonbn egy igzi támdó, egy másik tiszt, ki krdjávl végigvágott z sszonyon. De fény derül rr is, hogy milyen nyers és szdist szellem urlkodik z ezrednél, milyen kegyetlenül bánnk el z indiikkl, hogyn próbálják mentegetni egymás bűneit, mjd mikor ez veszedelmessé válik, hogyn számolnk le egymássl. A drb végén Drke, z örömkton élményei htásár nnyir megundorodik z ezredtől, hogy mg kéri el-bocsátását. Vjon ezt és így látt z elődásbn londoni West End elegáns színházánk, csup vörös bársony Queen 's-nek

18 Brry Englnd: Neveletlenek (Nemzeti Színház) Szcsvy László (Millington) és Sztnky István (Drke) ngypolgári közönsége? Ezt nem tudtm elképzelni. Már csk zért sem, mert kkor honnn verbuválódott erre z ntiimperilist krimire csknem három évre vló nézősereg? A dolog nem megfejthetetlen. Elsősorbn Vl My, bristoli Old Vic rendezője felelős sikerért. Az első felvonásbn nyers, militrist környezetet Millington hdngy szemével látttt, tehát mindnnyiunkévl, kik civilként nézőtéren ültünk. De nem z z igzi brvúr, hogy egy rideg és kegyetlen világot ábrázolt, és közben folyton megkcgttott, hnem z rendezői lposság, mellyel kivétel nélkül minden tisztből sjátos figurát terem-tett, kik nnk ellenére, hogy ngyjából zonos felfogásúk, egyenruhát viselnek, és mgtrtásukt szigorún szolgálti szbályzt előírásihoz ig- zítják, különbözni tudnk egymástól. A színházt értő közönség estéről estére ezt kivételes rendezői produkciót, és fárdtságot nem ismerő, elmélyült játékkl teljes krktert építő színészi munkát tüntette ki érdeklődésével. De lehetséges, hogy sokkt nem is ez vonzott. Egyszerűen eljöttek kikpcsolódni erre z érdekes elődásr, melynek első felvonás vígjáték, másik kettő pedig izglms krimi. Tény z, hogy hétszázszor játszották. Brry Englnd fggtás Kíváncsi voltm, ki z furcs író, kinek vezetékneve mgyrul: Angli, s h nem írjuk, csk kimondjuk teljes nevét, kkor z nnyit jelent, hogy Temesd el Angliát. Még rr is gondoltm, hogy fiktív névvel vn dolgunk, tlán egy ismert bloldli gondolkodású író rejlik mögötte. Tévedtem. Englnd vlóságos személy, jelenleg 38 éves, klndos fitlság, évtizedes írói múlt és jó néhány ismert mű vn már mögötte. Íróilg legtöbbet kmtozttott élményeit Távol-Keleten szerezte. A korei háború végén hívták be ktonánk, Mlájföldön szolgált. Ottni tpsztltiról szóló, A konfliktus vége című drbját 1961-ben muttt be coventryi színház. Leszerelése után öt évig színész volt. Ismert íróvá Tájkép lkokkl című regénye tette. Néhány tévéjáték és két újbb vidéki bemuttó után futott be West End-re Mélttln viselkedéssel (zz Vs István fordításábn Neveletlenekkel). A hdsereg lélektn, ktonság világ első drbjábn még közvetlenül, minden áttétel nélkül jelenik meg. A konfliktus vége Mlájföldön játszódik, z ötvenes években, egy ngol gyrmti cspttestnél. (Ebben z országbn gyrmti urlom 1963-ig, Mlysi meglkulásáig trtott.) A külvilágtól, társdlomtól vló elzártság eltorzítj z embereket. S mikor egy kívülálló ebben z esetben egy szolgáltr behívott trtlékos tiszt - közéjük kerülve megszokott emberi normákt próbálj lklmzni, mindjárt megüti mgát. Ez trtlékos tiszt egy folyton bjb keveredő kton ügyében próbál közbenjárni, de lulmrd, mert tényleges tisztek mereven elzárkóznk, egyszerűen nem hjlndók megértést tnúsítni. Könnyű felismerni, hogy csírájábn már kori drbbn megjelenik Neveletlenek Drke-Millington kettőse. A Neveletlenek egyébként Londonbn ngy közönségsiker mellett (és részben mitt) színházi emberek egy részét csk fnylgásr tudt késztetni. Kifogásolták történet viktoriánus múltb helyezését, mert - úgymond - így z egész inkább egzotikussá vált és vesztett időszerűségéből. A drb kissé melodrmtikus, színpdi form éppoly régies, mint tém. Rádásul történet éppen egyik legfontosbb pontj nem eléggé meglpozott. Öngyilkosságr kényszerítenek egy embert, kinek tudthsdás vn. Ennél még bostoni fojtogtó is emberségesebb elbánásbn részesült. Miért nem bolondokházáb vitették Rochot? Gondolom, erre z válsz, hogy egy ngol tiszt birodlom fénypontján nem őrülhet meg, mert ez gyöngeség jele. H vlmi bj vn, mondjon le tiszti

19 rngjáról, vgy lője főbe mgát. Elvég-re Kipling világábn vgyunk, nem pedig túlérzékeny, elsszonyosodott korunkbn. Ez Kipling-dolog hzáig fogllkozttott. Szerettem voln tisztázni, hogy h már Neveletlenek - fogdjuk el - Kiplinregény, kkor ki drmtizált? Peter Weiss vgy Smuel Beckett? A társdlombírált vgy z egyén helyzetének reménytelensége z urlkodó szólm? Vgy néző elégedjék meg zzl diplomácii jegyzék-szerű megoldássl, hogy becsület és lojlitás nem rokonértelmű szvk? A díszes és ngyon pontosn múlt százdi londoni kulisszák vlhogy minth tkrásbn hgyták voln ezt nem mellékes kérdést. Neveletlenek Budpesten Amikor meghllottm, hogy Mrton Endre be krj muttni, először el.sem hittem, Mi közünk lehet egy múlt százdi britindii ezred tiszti klubjához? Hogy tisztek egy kitömött, kerekeken húzott vddisznó után szldgálnk? Hogy hobbyjuk műállt tomporáb szúrni, és egyikük olyn szenvedélyesen szereti ezt sportot ", hogy előbb egy indii sszonyon ejt nyolc npon túl gyógyuló sebeket, mjd egy hlott bj-társánk özvegyét is megvágj krdjávl sötétben. Vjon miért éppen képtelen külső cselekmény jutott eszembe? Englnd úgy látszik, túl sok mellékes, de színes különösséget kevert drbb, túlságosn West End mindig érdekesség-re, perverzitásr szomjs, túl rfinált, rómi ezüstkorr hsonlító polgári közönségére gondolt, mikor Neveletleneket írt. Aztán megjelent Ngyvilág februári szám, elolvshttm már látott drbot, és képtelennek trtott vddisznó-históri vlhogy új fénybe került. A gyrmti hdseregnek, ennek félelmetes erőszkszervezetnek jelképévé nőtt. Még sportjukból, ebből hétköznpi játékból is kegyetlenség, véres szdizmus csöpög. Mit lehet várni, h egy ilyen szervezet mozgásb jön, elkezdi gykorolni hivtását "? Brry Englnd gondolkodásmódj, gyrmtosítás elleni indult, még tisztábbn állt előttem, mint londoni elődás után. De mit krt drbbl rendező, Brry Englnd: Neveletlenek (Nemzeti Színház) Csernus Mrinn (Mrs. Hsseltine) és Sztnky István (Drke) Mrton Endre? Már z elődás első felvonásábn kitűnik, hogy gyrmti elnyomás kérdése mellékes epizód csupán. Ez ellen nem is lehet helye kifogásnk, mert h egy drám itt és most kr htni, kkor rendező legelső feldt éppen z, hogy olyn problémákt állítson előtérbe, melyek mgyr néző eszét és szívét leginkább bekpcsolhtják z elődás ármkörébe. Nos, Mrton Endre - úgy látjuk - krrier és tisztesség kérdését tekintet-te kulcsfontosságúnk. Szándékát már z is jelzi, hogy Drke szerepét egy olyn jeles tehetségű, kipróbált színész-re osztott, mint Sztnky István. A képlet így hngzik: dv vn egy hivtását ngyon nivn szerető fitl-ember, ki próbtétel idején inkább krrierjét is kockázttj, de tisztességéből nem enged. És mikor zt lát- j, hogy rjongásig szeretett testület nem felel meg z ő erkölcsi elveinek, kkor inkább lemond fényes pályfutásról, de z önbecsülését nem áldozz fel. Ez felfogás mgyrázz, hogy z elődás miért csk második részben rgyog fel igzán. A premier idején, civil-kontr-militrizmus pokolin multságos ellentéte még nem feszült elég szélesre. De ennél résznél tpsok és nevetések - zt hiszem - jó iránybn fejlesztik mjd tovább ezt minden bizonnyl trtós siker elé néző elő-dást. Ugynkkor színészeknek ngyon kell vigyázniuk, hogy rendező áltl mesterien érzékeltetett rideg, militrist légkör is megmrdjon. Nem szbd operettktonákká válniuk, kik-kel Millington, ez Londonból szljtott dndy, kedvére bohóckodht. Szcs-

20 vy László élete első főszerepében kitűnően kpt el Millington-figur lényegét. Részben zért fenegyerekeskedik, mert fütyül z egészre, hz kr menni, másrészt zsebében érzi z egész társságot, hiszen pj volt itt nemrég z tyúristen. H egy kicsit fölénye-sebben játszn, kkor kontrszt köz-te és környezete között még szórkozttóbbá váln, és felvonás végén el tudnánk hinni, hogy cskugyn komolyn próbálkozott Mrs. Hsseltine-nál. Az ezred és z egész miliő szellemét legjobbn Sinkó László (Alstir Wimbourne őrngy) tlált el. Első belépésekor, pólómérkőzés után, hogy idegesen járkál, lovglópálcájávl suhogtt, máris olyn, mint egy véreb, mely lig várj, hogy eloldják láncát. Sinkó ezt félelmetes figurát egyre gzdgbbn színezi, s így válik z ezred reprezenttív díszpéldányává. Jellemző, hogy ő trt ki legtovább Roch mellett, de z is, hogy mikor védekezés lehetetlenné válik, ő z, ki hidegvér-rel hlálb küldi. Lionel Roch-ot, tudthsdásos bűnöst súlyosn megbetegedett Avr István helyett Mjor Tmás játszott el. Mindössze két nppl bemuttó előtt kpt meg szerepet, és brvúros beugrásávl megmentette z elődást. Mjor értelmezésében Roch olyn idős, zárkózott ktontiszt, kinek ideges, fojtott rebbenéseiből látszik, hogy vlmi nincs rendben körülötte, hogy szörnyű élményekben lehetett része. Győrffy György ezredese negtívbb drbbelinél. Olyn régen éli vsklpos ktontiszt életét, hogy már zt sem veszi észre, h kifigurázzák. Annyir but, hogy még bizonyítékok feltárás után is eltussolná bűncselekményt. Csk kkor enged, mikor Drke nyilvános hdbírósági tárgylássl fenyegeti. Az ezredest tisztikr mélységes tisztelete övezi. Vn, ki egyenesen rjong érte. Nyilván zért is, mert testület szelleméhez hozzátrtozik, hogy feljebbvlót tisztelni kell. De ez csk egy ok. A további mgyrázttl színész dósunk mrd. Brry Englnd: Neveletlenek (Nemzeti Színház) A tiszti becsületbíróság. Középen Sinkovits Imre (Hrper kpitány) (Iklády László felvételei ) Sinkovits Imre (Hrper kpitány) intellektuális síkr emeli, filozófiává kristályosítj zt z életformát, melyben tisztikr él. Ő z igzi gondolkodó, tktikus elme z ezredben. Először zt követeli Drke-től, hogy legyen igzságos, de rögtön hozzáteszi - z ezred érdekében. Világosn látj feldtát, fölényesen letorkolj Drke okvetetlenkedéseit". Nem kr komoly tárgylást, hiszen ő mgábn z ítéletet már régen meghozt. Mgtrtásábn z fordulópont, mikor ruhán krd-vágást meglátj. Sinkovits ettől kezdve már Drke hdngy szövetségese. Alkításábn z kiemelkedő, hogy érzékeltetni tudj köztük feszülő lényegi különbséget: neki z új helyzetben is z ezred becsülete, Drke-nek viszont lelkiismerete fontos. A tisztikr tipikus figuráj Fothergill hdngy. Csurk László but, fel-felé láztos, lefelé kegyetlen figurát rjzol, kinek társlgási szókincse (jobbr át, igenis, feküdj) ngyjából minden élethelyzetre elegendő. Gáti József ez-