Matematikai analízis II.

Hasonló dokumentumok
Matematika II. Feladatgyűjtemény GEMAN012B. Anyagmérnök BSc szakos hallgatók részére

x 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

cos 2 (2x) 1 dx c) sin(2x)dx c) cos(3x)dx π 4 cos(2x) dx c) 5sin 2 (x)cos(x)dx x3 5 x 4 +11dx arctg 11 (2x) 4x 2 +1 π 4

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

Debreceni Egyetem. Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz. Határozatlan integrál

Integrálszámítás (Gyakorló feladatok)

Feladatok matematikából 3. rész

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

IV. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Feladatok november

5 1 6 (2x3 + 4) 7. 4 ( ctg(4x + 2)) + c = 3 4 ctg(4x + 2) + c ] 12 (2x6 + 9) 20 ln(5x4 + 17) + c ch(8x) 20 ln 5x c = 11

Többváltozós függvények Feladatok

1. Folytonosság. 1. (A) Igaz-e, hogy ha D(f) = R, f folytonos és periodikus, akkor f korlátos és van maximuma és minimuma?

6. Folytonosság. pontbeli folytonosság, intervallumon való folytonosság, folytonos függvények

HÁZI FELADATOK. 1. félév. 1. konferencia A lineáris algebra alapjai

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

A képzetes számok az isteni szellem e gyönyörű és csodálatos hordozói már majdnem a lét és nemlét megtestesítői. (Carl Friedrich Gauss)

Integrálszámítás. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz november

I. feladatsor. (t) z 1 z 3

10. Differenciálszámítás

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

Többváltozós analízis gyakorlat, megoldások

Írja át a következő komplex számokat trigonometrikus alakba: 1+i, 2i, -1-i, -2, 3 Végezze el a műveletet: = 2. gyakorlat Sajátérték - sajátvektor 13 6

Az f ( xy, ) függvény y változó szerinti primitív függvénye G( x, f xydy= Gxy + C. Kétváltozós függvény integrálszámítása. Primitívfüggvény.

I. feladatsor. 9x x x 2 6x x 9x. 12x 9x2 3. 9x 2 + x. x(x + 3) 50 (d) f(x) = 8x + 4 x(x 2 25)

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

5. fejezet. Differenciálegyenletek

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Polárkoordinátás és paraméteres megadású görbék. oktatási segédanyag

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

1. Ábrázolja az f(x)= x-4 függvényt a [ 2;10 ] intervallumon! (2 pont) 2. Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét!

Feladatok a levelező tagozat Gazdasági matematika I. tárgyához. Halmazelmélet

2) Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! (3pont)

A gyakorlatok anyaga

Matematika példatár 5.

ANALÍZIS II. Példatár

Kalkulus I. NÉV: Határozzuk meg a következő határértékeket: 8pt

Matematika példatár 5.

Szili László. Integrálszámítás (Gyakorló feladatok) Analízis 3. Programtervező informatikus szak BSc, B és C szakirány

2. Házi feladat és megoldása (DE, KTK, 2014/2015 tanév első félév)

0, különben. 9. Függvények

Kalkulus 2., Matematika BSc 1. Házi feladat

Területszámítás Ívhossz számítás Térfogat számítás Felszínszámítás. Integrálszámítás 4. Filip Ferdinánd

VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag

Kalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/1.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

I. feladatsor i i i i 5i i i 0 6 6i. 3 5i i

n 2 2n), (ii) lim Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, (ii) 3 t 2 2t dt,

VIK A3 Matematika, Gyakorlati anyag 2.

4. fejezet. Egyváltozós valós függvények deriválása Differenciálás a definícióval

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

n n (n n ), lim ln(2 + 3e x ) x 3 + 2x 2e x e x + 1, sin x 1 cos x, lim e x2 1 + x 2 lim sin x 1 )

2. hét (Ea: ): Az egyváltozós valós függvény definíciója, képe. Nevezetes tulajdonságok: monotonitás, korlátosság, határérték, folytonosság.

Határozott integrál és alkalmazásai

Függvény differenciálás összefoglalás

8n 5 n, Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás,

Matematika III előadás

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Matematika I. NÉV:... FELADATOK:

HÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok

Analízis házi feladatok

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

b) Ábrázolja ugyanabban a koordinátarendszerben a g függvényt! (2 pont) c) Oldja meg az ( x ) 2

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Matematika I. NÉV:... FELADATOK: 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.

= x2. 3x + 4 ln x + C. 2. dx = x x2 + 25x. dx = x ln 1 + x. 3 a2 x +a 3 arctg x. 3)101 + C (2 + 3x 2 ) + C. 2. 8x C.

Határozatlan integrál, primitív függvény

JPTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

1. Bevezetés. 2. Felületek megadása térben. A fenti kúp egy z tengellyel rendelkező. ismerhető fel, hogy. 1. definíció. Legyen D R n.

Többváltozós, valós értékű függvények

Kettős integrál Hármas integrál. Többes integrálok. Sáfár Orsolya május 13.

Matematika A1a Analízis

MATEMATIKA HETI 5 ÓRA. IDŐPONT: június 8.

Az integrálszámítás néhány alkalmazása

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.

Dierenciálgeometria feladatsor

1. Analizis (A1) gyakorló feladatok megoldása

1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények

Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények

Függvények vizsgálata

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Obudai Egyetem RKK Kar. Feladatok a Matematika I tantárgyhoz

Koordinátarendszerek

12. Mikor nevezünk egy részhalmazt nyíltnak, illetve zártnak a valós számok körében?

Függvények Megoldások

Gyakorlo feladatok a szobeli vizsgahoz

Tartalomjegyzék Bevezető feladatok Taylor polinom Bevezető feladatok Taylor polinomok...

Matematika III előadás

Kalkulus I. gyakorlat, megoldásvázlatok

Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, x x 2 dx = arctg x + C = arcctgx + C,

Átírás:

Matematikai analízis II. Feladatgyűjtemény GEMAN6-B Gazdaságinformatikus, Programtervező informatikus és Mérnökinformatikus hallgatók részére Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia 6

. feladatlap Implicit függvények differenciálása. Határozzuk meg az alábbi, implicit alakban adott függvények y deriváltját, ha y = y()! + y = ; (b) y + y = ; 4y + y = ; (d) + y y = ; cos y = ; (f) y + 3y 3 = 5; (g) + y = ; (h) cos y + ctg = 3; (i) ln y + y = ; (j) arctg y = ln + y.. Határozzuk meg az y + y = 3 görbe P (, ) pontjához tartozó érintő egyenletét! 3. Határozzuk meg az 9 + 6y = 5 egyenletű ellipszis azon érintőit, amelyek párhuzamosak a 9 8y = egyenessel! 4. Határozzuk meg y -t és y -t, ha y + y = és y = y()! 5. Határozzuk meg y -t és y -t az (, ) pontban, ha a sin y = 3 5 görbe átmegy ezen a ponton és y = y()! 6. Igazoljuk, hogy y = y3, ha + y = y és y = y()! 3 7. Határozzuk meg y = dy d Paraméteres alakban adott függvény deriváltja értékét az { (t) = t 3 + t, y(t) = t 7 + t +, t R paraméteres alakban adott görbére! 8. Határozzuk meg y = dy d értékét az { (t) = cos t, y(t) = sin t, t [, π) paraméteres alakban adott görbére, ha t = π 4!

9. Határozzuk meg y = dy d és y = d y értékét az alábbi paraméteres alakban adott görbére! d { (t) = et sin t, t R. y(t) = e t cos t,. Határozzuk meg y = dy d és y = d y értékét az d { (t) = cos 3 t, y(t) = sin 3 t, t [, π) paraméteres alakban adott görbére, ha t = π 3!. Határozzuk meg az { = 5 cos t y = 4 sin t paraméteres alakban adott ellipszisnek a t = π 4 érintő iránytangensét! Vázoljuk a görbét! t [, π) paraméterértékhez tartozó pontjához húzott. Adjuk meg az alábbi paraméteres alakban adott görbe t = paraméterértékű pontjában az érintőegyenes egyenletét! { (t) = 3e t, t R. y(t) = 5e t, 3. Hol konve az görbe? { (t) = 3t, y(t) = 9t 3t, t R Polárkoordinátás alakban adott függvény differenciálása 4. Legyen r = cos ϕ. Számítsuk ki az alábbi kifejezéseket! dr dϕ ; (b) d r dϕ ; d 3 r dϕ ; (d) dr 3 d r ( π ) ; (f) dϕ 4 dϕ ( π 6 d 3 r dϕ 3 ) ; ( 5π 6 ).

5. Igazoljuk, hogy az r = 3ϕ archimédeszi spirális érintőjének meredeksége 6 + 3π 6 3 π a ϕ = π 6 pontban! 6. Írjuk fel az r = ϕ hiperbolikus spirális érintőjének egyenletét a ϕ = 3π pontban! 7. Határozzuk meg az r = 8. Adjuk meg az r = 4 cos ϕ 4 cos ϕ parabola érintőjének meredekségét a ϕ = π 3 pontban! parabolának azt a pontját, ahol az érintő meredeksége! 9. Írjuk fel az r = sin ϕ kardioid ϕ = pontjában az érintőegyenes egyenletét!

. feladatlap A határozatlan integrál, integrálási szabályok. Számítsuk ki az alábbi határozatlan integrálokat! (g) (i) ) d; ( 3 + 7 ( ) d; (b) 3 + 7 5 3 3 + 4 3 d; (d) ( + 5 + + 4e ) d; ( 5 cos ) ( sin d; (f) sin + 3 cos ( ) d; (h) + + d; ( ) ( + 3) d; (j) ( + 3 ) d.. Vezessük vissza elemi integrálokra a következő integrálok kiszámítását! ) d; (g) (i) 3 e d; (b) + d; 3 4 3 + 3 d; (d) tg d; cos cos sin d; (f) ch ch d; cos cos d; (h) cth d; 3 3d; (j) ( + ) 3 d; (k) ( + ) d; (l) 5 (8 3)6 d; (m) sin cos d; (n) cos 5 sin d; (o) (q) (s) (t) (u) (v) () 3 + 3 d; (p) + d; + d; (r) ch sh d; cos 5 sin 3 d; (sz) sin 5 d; 3 + cos ln d; (ty) tg d; + d; (ü) + + 4 + 5 d; e e + d; (w) ln d; arctg + d; (y) + cos d;

3. Számítsuk ki az alábbi határozatlan integrálokat! sin 3 d; (b) cos(4 + π) d; e 5 d; (d) (e 3 + 3e 3 ) d; ( 3) 4 d; (f) 5 6 d; (g) cos (3 4) d; (h) e 7 5 d. Szorzatintegrálással megoldható feladatok 4. Számítsuk ki az alábbi határozatlan integrálokat! e d; (b) sin d; 7 d; (d) cos d; 3 sin d; (f) e d; (g) e 7 d; (h) e +ln d; (i) (k) (m) (o) (q) cos sin 3 d; (j) ln d; ln d; (l) arctg d; arcsin d; (n) arccos d; 3 ln d, (p) arctg d;, arth d, (r) ln d; (s) arctg d; (sz) arctg d; (t) arccos d; (ty) ( + )ch d; (u) ( + ) ln d; (v) ln d; (w) e cos d; () ch sin 5 d; (y) sin 3 cos 5 d; (z) e 3+ ln d.

3. feladatlap Integrálás helyettesítéssel. Adjuk meg az alábbi határozatlan integrálokat! (g) (i) (k) (m) (o) (q) cos ( 5) d; (b) 6 sin cos d; (d) d + 4 ; 4 sh( 5 6) d; e cos(e ) d; (f) (h) (j) sin d; (l) e d; (n) sin (4 + 7) d; e cos sin d; + 5 + d; e + e d; e d; + e e d; e + e d; e e 4 e d; (p) e e + 3 ch d;. Adjuk meg az alábbi határozatlan integrálokat! (g) (r) d; (b) + cos + sin ; (d) cos 4 + sin ; (f) d; (h) + 3 cos + ch d. d; sin d; ln tg sin cos d; sin 3 + cos d; 9 d; (i) (k) (m) + 5 d; ; (j) (l) d ; (n) 5 6 6 d; d; d.

Racionális törtfüggvények integrálása 3. Állítsuk elő az alábbi határozatlan integrálokat! (g) (i) 4 d; + + + 3 ; + 3 + + ; + + d; (b) (d) (f) (h) d; (j) ( ) + 3 d; + d; ( + ) d; 6 + 7 d; 6 + 9 d. 4. Parciális törtekre bontással számítsuk ki a következő határozatlan integrálokat! (g) (i) (k) (m) d; (b) ( )( 4) d; (d) ( )( + ) 9 d; (f) (3 5)( 7) 3 + 3 d; (h) d; (j) ( ) d; (l) 3 + 3 d; (n) ( ) ( + ) d; 3 59 ( + )( ) d; + + 6 d; + 3 + + d; + ( + ) d; 3 3 + d; + d; Racionális függvények integrálására vezető helyettesítések 5. Állítsuk elő az alábbi határozatlan integrálokat! 3 ( + 3 d; (b) ) e e + 3 d; + 3 d; (d) + 4 3 d.

4. feladatlap Trigonometrikus és hiperbolikus függvények integrálása. Adjuk meg az alábbi határozatlan integrálokat! (g) (i) (k) (m) (o) (q) sin 3 cos d; sin 3 cos d; cos 3 d; sin 4 d; cos 4 sin d; sin 5 cos d; sin 3 cos d; sh 4 d; ch 3 sh d; (b) (d) (f) (h) (j) (l) (n) (p) (r) sin cos d; sin cos 3 d; sin 5 d d; sin cos d; sin cos d; cos 3 sin 4 d; sh 3 ch 3 d; ch 5 d; th d. Riemann-integrál. Tekintsük az f : [, ] R, f() = függvényt! Osszuk fel a [, ] intervallumot öt részre, majd adjuk meg a felosztás osztópontjait, részintervallumait, továbbá a felosztáshoz tartozó alsó és felső integrálközelítő összeget! 3. Egy egyenes pályán mozgó test gyorsulás-idő függvénye: [ f :, π ] R, f(t) = sin t. Osszuk fel a [, π ] intervallumot négy egyenlő részre, majd adjuk meg a felosztás osztópontjait, részintervallumait, továbbá határozzk meg közelítőleg a sebesség megváltozását, azaz adjuk meg a felosztáshoz tartozó alsó és felső integrálközelítő összeget! 4. Legyen adott az f : [, ] R, f() = 4 függvényt Osszuk fel a [, ] intervallumot nyolc részre, határozzuk meg a felosztás osztópontjait, részintervallumait, valamint a felosztáshoz tartozó alsó és felső integrálközelítő összeget!

5 5. Határozzk meg az 4 d Riemann-integrált a definíció alapján! 6. Határozza meg az 5 d Riemann-integrált a definíció alapján! Newton-Leibniz-formula 7. Számoljuk ki az alábbi határozott integrálokat! ( + 5) d; (b) ( + ) d; (d) ( 3 + 3) d; 4 + d; π 3 sin d; (f) π cos sin d; (g) π 6 6 + 9 d; (h) π sin d; (i) (k) 3 ln d; (j) + 3 d; (l) π 4 π + sin d; cos d; (m) 3 sgn( 3 ) d; (n) π sgn(cos ) d. 8. Határozzuk meg az f() = 3 függvény középértékét a [, ] intervallumon! 9. Adjuk meg az f() = [, cos függvény középértékét a π ] intervallumon! 4. Határozzuk meg a b valós paraméter értékét, ha az f() = 3 + b függvény átlagos értéke a [, ] intervallumon 4.

. Határozzuk meg az alábbi deriváltakat! Az integrál, mint a felső határ függvénye d d d d 5 + 7t dt; 3 t4 + d; (b) (d) d d d d 4 sin 3 t dt; t dt.. Keressük meg dy -et az alábbi feladatokban! d y = y = + t dt; (b) y = sin t dt; (d) y = t dt, ( > ); cos t dt.

5. feladatlap Terület számítása határozott integrállal. Határozzuk meg az f() = függvény grafikonja és az -tengely által határolt tartomány teljes területét, ha [ 3, ]!. Számítsuk ki az f() = 3 4 és az -tengely által közrezárt véges síkrész területének mérőszámát, ha [, ]! 3. Mekkora területet határolnak az f() =, a g() = + 6, = és az = görbék? 4. Adjuk meg annak a tartománynak a területét, amelyet az f() = +cos függvény grafikonja, valamint az y = és az = π egyenesek zárnak közre! 5. Vázoljuk az f() = 3 függvény grafikonja, az y = és az y = egyenesek által határolt tartományt, majd határozzuk meg a területét! 6. Számítsuk ki az f() = és a g() = + görbék által közrezárt síkrész területét! 7. Adjuk meg az f() = és a g() = parabolák által határolt tartomány területének mérőszámát! 8. Számítsuk ki az értékét úgy, hogy az y-tengely, az f() = egyenletű görbe, valamint e görbének az abszcisszájú pontjához húzott érintője által határolt véges terület mérőszáma legyen! T = 3 9. Vázoljuk az f : R R, f() = függvény grafikonját! Számítsuk ki a b R paraméter + 4 értékét, ha a görbe alatti terület a [ b, b] intervallumon!. Ábrázoljuk ugyanabban a koordináta-rendszerben az f() = sin és a g() = cos függvényt, majd számítsuk ki, hogy mekkora területűek a megadott görbék által közrezárt tartományok!. Mekkora területű síkidomot zár közre az y = parabola és az + y = 4 kör? } (t) = 3 cos t. Számítsuk ki az paraméteres egyenletrendszerrel adott görbe alatti terület y(t) = 3 sin t mérőszámát a t π intervallumban! } (t) = r cos t 3. Számítsuk ki az paraméteres egyenletrendszerrel adott görbe alatti terület y(t) = r sin t mérőszámát a t π 4. Számítsuk ki az intervallumban (r > )! (t) = 3(t sin t) y(t) = 3( cos t) }, t [, π] paraméteres egyenletrendszerrel adott közönséges ciklois egy íve alatti terület mérőszámát!

5. Mekkora az (t) = cos t y(t) = cos t }, t [, π] paraméteres egyenletrendszerrel adott görbe és az y tengely közé eső síkrész területe? Készítsünk vázlatot! 6. Számítsuk ki az r = 4 cos ϕ görbe (lemniszkáta) területét! Vázoljuk a görbét! 7. Számítsuk ki azon síktartomány területét, amely az r = + cos ϕ görbén belül és az r = körön kívül van! 8. Számítsuk ki azon síktartomány területét, amely az r = cos ϕ görbén belül és az r = körön kívül van! Készítsünk ábrát! 9. Határozzuk meg az r = sin ϕ kör által határolt tartomány r = cos ϕ kardioidon kívül eső részének a területét!. Számítsuk ki annak a síktartománynak a területét, amely az r = 4 cos ϕ görbén belül, de az r = cos ϕ görbén kívül van! Készítsünk ábrát!. Határozzuk meg az r = 4 kör és az r = 4 cos ϕ lemniszkáta közé eső véges síktartomány területét! Készítsünk ábrát!. Határozzuk meg az r = sin ϕ négylevelű lóhere egyik levelének területét! 3. Számítsuk ki az alábbi görbék ívhosszát! Síkgörbék ívhosszának számítása y = ch, [, 3]; (b) y = 4, [, ]; [ π y = ln sin, 4, π ] ; (d) y = ln( ), y = ( + ) 3, [, ] ; [ 6, ] ; (f) 6y = 4 + 3, [, ]. 3 4. Számítsuk ki az (t) = 3 cos t y(t) = 3 sin t paraméteres egyenletrendszerrel adott görbe ívhosszát a t π intervallumban! Vázoljuk a görbét! } 5. Számítsuk ki az (t) = e t sin t y(t) = e t cos t } paraméteres egyenletrendszerrel adott görbe ívhosszát a t π intervallumban!

6. Számítsuk ki az (t) = t sin t y(t) = cos t paraméteres egyenletrendszerrel adott görbe ívhosszát a t π intervallumban! } 7. Számítsuk ki az (t) = cos 3 t y(t) = sin 3 t } paraméteres egyenletrendszerrel adott görbe ívhosszát a t π a görbét! intervallumban! Vázoljuk 8. Számítsuk ki az (t) = 4(cos t + t sin t) y(t) = 4(sin t t cos t) paraméteres egyenletrendszerrel adott görbe ívhosszát a t π intervallumban! 9. Számítsuk ki az r = + cos ϕ kardioid kerületét! Vázoljuk a görbét! 3. Határozza meg az r = e ϕ spirális ívhosszát, ha ϕ [, ln ]! } 3. Határozza meg az r = cos ϕ görbe ívhosszát, ha ϕ [, π]! Forgástest térfogatának számítása 3. Számítsuk ki az alábbi görbék -tengely körüli forgatásával nyert testek térfogatát! y = 4 + 5, [, 6]; (b) y = + 4 + 6, [, 3]; y = ch 3, [, ] ; (d) y = 4 + 3, [, ] ; y = + 3, [, 6]; (f) y = ln, [, e]; (g) y = e, [, ]. (h) y =, [, 4]. 33. Számítsuk ki az y = sin görbe -tengely körüli forgatásakor keletkező végtelen gyöngysor egy gyöngyszemének térfogatát! 34. Az y = sin görbe egy fél hullámát megforgatjuk az -tengely körül. Mekkora az így 3 keletkező test térfogata? 35. Tekintsük az y = 3 egyenletű görbe, az y = egyenes és az y-tengely által közrezárt véges síkrészt! Mekkora térfogatú forgástestet kapunk, ha a tartományt az y-tengely körül megforgatjuk? 36. Forgassuk meg az -tengely körül azt a síktartományt, amelyet az y = hiperbola, az =, az = 3 és az y = egyenesek határolnak! Mekkora a keletkező forgástest térfogata?

37. Tekintsük az y = ( 3) és az y = 4 görbék által határolt tartományt! Az - illetve az y-tengely körüli forgatással keletkező forgástestek közül melyiknek nagyobb a térfogata? 38. Számítsuk ki az 9 + y = egyenletű ellipszis -tengely körüli forgatásával keletkező forgási ellipszoid térfogatát! 39. Számítsuk ki az (t) = t sin t y(t) = cos t }, t π közönséges ciklois egy ívének -tengely körüli megforgatásakor keletkező forgástest térfogatát! Forgástest felszínének számítása 4. Számítsuk ki az alábbi görbék -tengely körüli forgatásával nyert testek felszínét: y = 3, [, ] ; (b) y = sin, [, π] ; y = r, [ r, r]; (d) y = +, [4, ] ; y = + 3, [, 5] ; (f) y = 3 (3 ), [, 3]. 4. Az y = e + e egyenletű görbe [, ln ] intervallum feletti ívét forgassuk meg az -tengely körül. Mekkora az így keletkezett forgástest térfogata és teljes felszíne? 4. Számítsuk ki az y = +, [, 3] egyenes szakasz y-tengely körüli forgatásával keletkező csonkakúp palástjának felszínét! 43. Számítsuk ki az 4 + y = egyenletű ellipszis -tengely körüli forgatásával keletkező forgási ellipszoid felszínét! 44. Mekkora az (t) = cos t y(t) = + sin t }, t π paraméteres egyenletrendszerrel adott görbe -tengely körüli forgatásakor keletkező forgástest felszíne? 45. Mekkora annak a forgástestnek a felszíne, amely az (t) = } t 3 3 y(t) =, t 3 t paraméteres egyenletrendszerrel adott görbe y-tengely körüli forgatásakor keletkezik?

6. feladatlap Improprius integrálok. Számoljuk ki a következő improprius integrálokat! d; e d; (b) (d) d; e d; (g) (i) (k) ln d; sin d; + d; (f) (h) (j) d; (l) + 3 d; sin e e d; d; + d.. Számoljuk ki a következő improprius integrálokat! d; ln d; (b) (d) d; π tg d; (g) (i) 3 d; (f) 4 sh d; d; 9 d (h) (j) π 4 cos d; d. 3. Határozzuk meg az f : R + R, f() = ln függvény grafikonja és az -tengely által közrezárt véges síkrész területét!

4. Számítsuk ki a következő integrálokat! (4 ) d; (b) + 4 + 5 d; (d) ( + 4 + 5) + 3 ( )( + ) d; (f) 3 d; 3 arctg d; ( + )( + ) d. 5. Legyen f : R R,, ha ; f() =, ha < ; e, ha >. Számítsuk ki az f() d és f() d improprius integrálokat! 6. Milyen α R paraméter esetén teljesül az alábbi egyenlőség? e α d = 7. Milyen β R paraméter esetén lesznek az alábbi integrálok konvergensek? (ln ) β d; (b) (ln ) β d. 8. Tekintsük az f : R R, f() = e függvény grafikonja és az -tengely által határolt síkrészt! Mekkora az első síknegyedbe eső síkrész területe? (b) Forgassuk meg az első síknegyedbe eső síkrészt az -tengely körül! Mekkora a keletkező forgástest térfogata? Forgassuk meg az első síknegyedbe eső síkrészt az y-tengely körül is! Mekkora a keletkező forgástest térfogata?

9. Vizsgáljuk meg, hogy az alábbi improprius integrálok konvergensek-e! Alkalmazzuk az összehasonlító kritériumot a feladatok megoldása során! (g) (i) + + + + π + 3 + d; d; (b) (d) + d; (f) + sin d; (h) e d; (j) + 4 + + π + + d; 6 + d; + cos ln d; d; ( + ) d.. Az integrálkritérium segítségével állapítsuk meg, hogy az alábbi sorok közül melyek konvergensek! n=n ln n ; (b) n=n + ; n n=n + ; (d) n n=e ; n n(ln n) ; (f) arctg n n +. n= n=

. Vázolja az f() = 7. feladatlap Fourier sorok {, ha < π π, ha π < < π, f( + π) = f() függvény grafikonját! Fejtse Fourier-sorba f()-et!. Fejtse Fourier-sorba az alábbi függvényeket! {, ha π < π f() = f( + π), egyébként. (b) Felhasználva az előző sorfejtést, számítsa ki az + 9 + +... sor összegét! 5 { f() =, ha π < π f( + π), egyébként. {, ha < π (d) f() =, f( + π) = f()., ha π < < π, ha π < < f() =, ha =, = π, f( + π) = f()., ha < < π (f) Felhasználva az előző sorfejtést, számítsa ki az 3 + 5 +... sor összegét! 7 { π, ha < < π (g) f() =, f( + π) = f(), ha = (h) Felhasználva az előző sorfejtést, számítsa ki az 3 + 5 +... sor összegét! 7 3. Határozza meg az f() = sin ( π < π), f() = f( + π) periodikus függvény Fourier-sorában cos és sin együtthatójának az értékét! 4. Határozza meg az f() = cos ( π < π), f() = f( + π) periodikus függvény Fourier-sorában cos és sin együtthatójának az értékét! {, ha π < π 5. Adott az f() = függvény. Vázolja a függvény grafikonját! Adja f( + π), egyébként meg az f függvény Fourier-sorában az a 3 és b 4 együtthatók értékét! {, ha π < π 6. Adott az f() = függvény. Vázolja a függvény grafikonját! Adja f( + π), egyébként meg az f függvény Fourier-sorában a sin és cos 4 együtthatóinak értékét!

, ha π π 7. Határozza meg az f() =, ha π < < 3π sorában a 5 és b 3 értékét!, f(+π) = f() függvény Fourier-, ha π π 8. Határozza meg az f() = 3, ha π < < 3π sorában a 3 és b 4 értékét!, f(+π) = f() függvény Fourier- π +, ha π < 9. Adott az f() = π, ha < π, f( + π) = f() függvény. Vázolja a függvény grafikonját! (b) Adja meg az f függvény Fourier-sorát!

8. feladatlap Közönséges elsőrendű differenciálegyenletek. Oldjuk meg az y = y differenciálegyenletet!. Oldjuk meg a következő, szétválaszható változójú differenciálegyenleteket! ( + )y 3y = ; (b) ( y + 6y)y + (y ) = ; (y + y ) = ( )y ; (d) dy d = e y ; y + ( ) ctg y = ; (f) yy e = cos 3; (g) y = y + 3y 4; (h) y sin = y ln y; (i) ( )y = y ln y; (j) y = y ln y; (k) y + ( + 5)y = ; (l) y + ( + 4y)y = ; (m) ( + y )d + ( + )dy = ; (n) ( y )dy + (y + y )d = ; (o) ( cos y)y = + sin ; (p) y = + y ; (q) y sin + sin y = ; (r) ( )y = y. 3. Keressük meg az alábbi differenciálegyenletek esetén azt a partikuláris megoldását, amelyik az adott kezdeti érték feltételt kielégíti! ( π ) y = y ln y; y() = e; (b) y sin = y ln y; y = ; e y e y = ; y() = ln ; (d) y = yy ; y ( ) =. 4. Oldjuk meg a következő, alkalmas helyettesítéssel szétválasztható változójú differenciálegyenletre visszavezethető differenciálegyenleteket! (y )y + + y = ; (b) y = y cos y ; yy + y = ; (d) y = e y + y, (y) = ; ( 3 + 3y )y = y + y 3, y() = ; (f) y + ( + 4y)y = ; (g) dy d = + y 3y ; (h) y = (y ) ; (i) ( y) y = 5; (j) y = sin( + y).

5. Határozzuk meg annak a görbének az implicit egyenletét, ( amely átmegy a P (, 3) ponton, és amelynek a P (, y) ponthoz tartozó meredeksége + y )! 6. Oldjuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenleteket! y = y ctg + sin ; (b) y + y = e ; y = 3y + ; (d) y + y tg = cos ; y + y sh = sh ; (f) y + y = e + 3e ; (g) y 3 y = ; (h) y y = e ( + 3 ); (i) y = y + y ln y; (j) ( )y = y + ( ). 7. Keressük meg az alábbi differenciálegyenletek adott kezdeti feltételt kielégítő partikuláris megoldását! y y = ln, ln e y = ; (b) y y =, y () = ; y cos + y = tg, y() = ; (d) y + y + = +, y () = ; + y + y = + 3, y() =.

9. feladatlap Bernoulli-féle differenciálegyenletek. Oldjuk meg az differenciálegyenletet! y y = 4 3 y. Keressük meg az alábbi, Bernoulli-féle differenciálegyenletek áltanános megoldását! ( ) y + 4 y = 3 y ; (b) y y = y 5 ; y y = y 3 ( + ln ); (d) y + y + y = ; (g) y = y y ; (f) yy + y tg = cos ; y + y tg + y3 cos = ; (h) y + y = y. 3. Keressük meg az kezdetiérték feladat megoldását! y + y = ln, y() =, ( > ) y3 Görbesereg differenciálegyenlete, ortogonális trajektóriák 4. Írjuk fel az y = C görbesereg differenciálegyenletét! 5. Írjuk fel az + y = C görbesereg differenciálegyenletét! 6. Írjuk fel az első és a harmadik síknegyedben lévő azon körök differenciálegyenletét, amelyek érintik az y = és az = egyeneseket! 7. Határozzuk meg az y = C, C R \ {},, y parabolasereg ortogonális trajektóriáinak egyenletét! 8. Írjuk fel az y = C, C R \ {},, y görbesereg ortogonális trajektóriáinak egyenletét! 9. Írjuk fel az y = C egyenletű hiperbolák ortogonális trajektóriáinak egyenletét!

. Adjuk meg az = Ce y + y + egyparaméteres görbesereg ortogonális trajektóriáit az első síknegyedben! Magasabbrendű differenciálegyenletek. Oldjuk meg az alábbi, hiányos másodrendű differenciálegyenleteket! y = sin cos sin 3 ; (b) ( + sin ) y + cos = ; y (y ) + 4 = ; (d) y = y ln y ; ( )y y = ; (f) ( + )y + (y ) + = ; (g) y y = 3 ; (h) y (y + 3) (y ) = ; (i) y = y y ; (j) yy = (y ) ( y ); (k) 3y = (y ) ; (l) (y ) + yy = yy.. Határozzuk meg a következő differenciálegyenletek esetén az adott kezdeti feltételt kielégítő partikuláris megoldást! y = e, y() =, y () = ; (b) y y = ( ), y() =, y () = ; yy (y ) =, y() =, y () = ; (d) y = y e y, y() =, y () =. 3. Oldjuk meg az alábbi, állandó együtthatójú homogén lineáris differenciálegyenleteket! y + y 3y = ; (b) y + 4y + 4y = ; y y + 5y = ; (d) y (4) 5y + 4y = ; y y + y = ; (f) 4y 4y + y = ; (g) y (5) y (4) + 8y 6y + 6y 3y =. 4. Írjuk fel az y y y =, y() =, y () = 5 differenciálegyenlet adott kezdeti feltételeit kielégítő partikuláris megoldását!

5. Határozzuk meg az y + y 5y + 3y =, y() =, y () = 4, y () = 4 differenciálegyenlet adott kezdeti feltételeit kielégítő partikuláris megoldását! 6. Oldjuk meg a következő differenciálegyenleteket! y y + y = e 3 + 3e ; (b) y + 4y = sin ; y 6y + 9y = 5e sin ; (d) y + 6y + 9y = 3 sin 4; y + 4y + 4y = 5 cos ; (f) y + 5y + 4y = 3 ; (g) y + y = + ; (h) y y = 3 5; (i) y y = 3 cos + 4; (j) y (4) + y = + e ; (k) y y = + 6; (l) y (4) y = ;. 7. Oldjuk meg az differenciálegyenletet! y (5) + y = e + 6 8. Írjuk fel az alábbi differenciálegyenletek adott kezdeti feltételeit kielégítő partikuláris megoldását! y + y y = e 5, y() =, y () = ; (b) y + y 6y =, y() =, y () = ; ( π ) ( π ) y y = cos, y =, y = ; 3 3 (d) y + y + y = sin, y() = 5, y () =.

. feladatlap Többváltozós függvények. Határozzuk meg az f(, y) = + y 4 y függvény értelmezési tartományát!. Adjuk meg az f(, y) = ln(6 y ) + ln( + y ) függvény értelmezési tartományát! 3. Határozzuk meg az f(, y) = e ln(y) függvény értelmezési tartományát! 4. Határozzuk meg, hogy R 3 mely legbővebb részhalmazán értelmezhető az függvény! f(, y, z) = z y + 4 y z 5. Ábrázoljuk az alábbi felületek által határolt testeket! z = 5 y, z = ; (b) + y + z = 9, z ; z = 6 y, z = + y ; (d) + y = 4, z =, z = 4; z = 4 y, z = 4 + y. 6. Ábrázoljuk azt a térrészt, amelyet a z = 6 + y kúp, a z = + y paraboloid és az + y = 9 egyenletű henger határol! 7. Vázoljuk az + y = egyenletű henger, az y-sík és a z = ( + y ) egyenletű paraboloid által meghatározott testet! 8. Ábrázoljuk azt a térrészt, amelyet a z = + y kúp és az + y = egyenletű henger határolnak! 9. Vázoljuk az 6 + y 9. Határozzuk meg az egyenes, és az ellipszoid metszéspontjait! = egyenletű hengert! 6 3 = y + 6 = z 4 8 + y 36 + z 9 =

. Mutassuk meg, hogy a y z = síknak és a z = 9 + y 4 közös pontja van! Adjuk meg a pont koordinátáit! paraboloidnak egyetlen. Igazoljuk, hogy lim 3y = 4. (,y) (,) 3. Határozzuk meg a határértékeket, ha léteznek! lim (,y) (,) 4. Mutassuk meg, hogy a lim 5. Határozzuk meg a határértékeket, ha léteznek! (,y) (,) lim (,y) (,) y és lim + y (,y) (,) y határérték nem létezik! + y y és lim + y (,y) (,) y + y 4 y 4 + y 4 6. Folytonossá tehető-e az origóban az f(, y) = y kétváltozós függvény? + y Parciális deriváltak 7. Határozzuk meg az alábbi függvények elsőrendű parciális deriváltjait! f(, y) = 3 + 4y y + 6; (b) f(, y) = ln ( + y ); f(, y) = y ; (d) f(, y) = + y y ; f(, y) = e y ; (f) f(, y, z) = arctg z y ; (g) f(, y) = ( y + y ) 7 ; (h) f(, y, z) = y +cos z. 8. Határozzuk meg az f y és az f yy parciális deriváltakat, ha f (, y) = 3 y 5 y 3 + 8! 9. Határozzuk meg az f (,, ) és az f yy (,, ) értékeket, ha f (, y, z) = e z y!. Igazoljuk, hogy a z = arctg y. Mivel egyenlő a kétváltozós függvény teljesíti a z + z yy = egyenlőséget! y f + y f yy kifejezés, ha f(, y) = y ln y?

. Mivel egyenlő az kifejezés, ha f(, y) = y + y? f + y f y 3. Mivel egyenlő a f y f y kifejezés, ha f(, y) = ln y + y? Az iránymenti derivált, a felület érintősíkja 4. Számítsuk ki az alábbi iránymenti deriváltakat! 5. f (, y) = + y ; P (, ), v = (3, 4). ( π ) (b) f (, y) = sin ( + y); P, π, v = ( 3, ). 6 f (, y) = e y ye ; P (, ), v = (, 5). (d) f (, y) = ln ln y ; P (e, e ), v = (, 5). f (, y) = + y ; P (, ), a v vektor ϕ = π szöget zár be az - tengely pozitív irányával. 3 (f) f (, y) =sh( + y)ch ( y); pozitív irányával. (g) f (, y) = irányával. (h) f (, y) = y; +y ; P (, ), a v vektor ϕ = π 4 szöget zár be az - tengely P (3, 7), a v vektor ϕ = π szöget zár be az - tengely pozitív P (, 4), a v vektor ϕ = π 6 szöget zár be az - tengely pozitív irányával. Írjuk fel az alábbi felületek esetén a felületi normálist, valamint az érintősík egyenletét a megadott pontban! f (, y) = 3 y y; P (,, ) ( π (b) z = e y sin ( + y); P 6,, ) f (, y) = ln + y ; P (,, ) (d) z = e y ; P (,, ) z = y ; P (,, 3) + y (f) yz 4z 3 = 3; P (,, ) (g) e y cos z = ; P (,, ) (h) z + z y = ; P (, 3, )

πy 6. Adott az f(, y) = cos kétváltozós függvény. + y Írja fel az f függvény P (, ) pontbeli gradiensét! (b) Határozza meg az f függvény iránymenti deriváltját a P (, ) ponton átmenő v = (, ) irányvektorú egyenes mentén! Írja fel a z = f(, y) felület P (, ) pontbeli érintősíkját! 7. Számítsa ki az f(, y) =arctg y függvény P (, ) pontjában az iránymenti deriváltat az a = (, 3) irányban; (b) a z = f(, y) felület P pontbeli érintősíkját! 8. Határozzuk meg az alábbi f : R R függvények Hesse-mátriát! f (, y) = 3 y + y 3 ; (b) f (, y) = e y ; f (, y) = sin (y) ; (d) f (, y) = y ; f (, y) = ln ( + y). A kétváltozós függvény szélsőértéke 9. Határozzuk meg az alábbi többváltozós skalárértékű függvények ((, y) R ) lokális szélsőértékeit! f (, y) = 3 + y + y ; (b) f (, y) = ( ) + 4 (y 3) ; f (, y) = y + e y ; (d) f (, y) = 4 3y 3 y; f (, y) = + y + y; (f) f (, y) = 3 3y + y 3 ; (g) f(, y) = + y y + 4 y + 5; (h) f(, y) = 4 + y 3 3 7y ; (i) f(, y) = y( + 4y + ). 3. Vizsgáljuk meg az f(, y) = + y + 8 8y függvényt lokális szélsőérték szempontjából! 3. Legyen f(, y) = 3 y 4 + 5y 3 + 7 függvény adott. Hol van a függvénynek lokális maimuma vagy minimuma?

3. Hol van az f(, y) = 3 y + 5 y 3 + 5 függvénynek lokális maimuma vagy minimuma? 33. Hol van lokális maimuma vagy minimuma az f(, y) = e 3 +y 3 3y függvénynek? 34. Mutassuk meg, hogy az f(, y) = ( y)( y) kétváltozós függvénynek nincs sem lokális maimuma, sem pedig lokális minimuma! 35. Adjuk meg azokat az, y, z pozitív valós számokat, amelyekre +y+z = 8 és yz maimális! 36. Határozzuk meg azokat az, y, z pozitív valós számokat, amelyekre yz = 64 és + y + z minimális! 37. Igazoljuk, hogy az adott felszínű, téglatest alakú, tetővel ellátott dobozok közül a kocka alakúnak a legnagyobb a térfogata!

. feladatlap. Írja fel a ( y) Kettős integrálok f, ddy kettős integrálban az integrálás határait, ha először, azután y szerint integrálunk (majd fordítva), és a T tartomány a) + y 6 ; b) + y 9, y<; c) y, + y 4 ; d) =, y =, + y = 6 egyenesek által határolt háromszög; e) y 8, y, 4 + y 4; f) y, y, y.. Vázolja az alábbi kettős integrálok integrálási tartományát: 4 4 a) f (, y) ddy ; b) (, y) = y= c) f (, ) = y= = y= π cosϕ f ddy ; y dyd ; d) f ( r, ϕ ) drdϕ. ϕ = r= 3. Cserélje fel az integrálás sorrendjét az alábbi kettős integrálokban: a) f (, y) ddy ; b) (, y) = y= 3 = 6 y= c) f (, y) ddy ; d) (, y) = y= y y= = y 4. Számítsa ki a következő kettős integrálokat: a) ( ) = y= π 4 c) = y= 4 6 3 e) ( ) = y= 3 y ddy ; b) y sin ddy ; d) y ddy ; f) T f ddy ; f ddy. 6 4y ddy ; 4 3 = y= π y cos( + y) ddy ; y= = y ddy. + y 6 5. Számítsa ki a ( y) ddy kettős integrált, ha T az y = 3, az y = 4 görbék és az -tengely által határolt tartomány! 6. Határozza meg annak a tetraédernek a térfogatát, amelyet a koordinátasíkok és a z = + 4+ 3y sík határolnak! 7. Határozza meg annak a testnek a térfogatát, amelyet az + y = egyenes henger, az y sík és az + z = sík határol! T= y, : ; y tartományt! Számítsa ki a 8. Vázolja a ( ) { }

T (sin + y) ddy kettős integrált! 9. Számítsa ki az Aa ( ) = ddy kettős integrált, ahol T 3 a az origó T a ( + y + ) középpontú, a sugarú körtartomány. Határozza meg az így kapott Aa ( ) kifejezés határértékét, ha a!. Számítsa ki a yddy kettős integrált, ahol a T tartomány az origó T középpontú egységnyi sugarú körnek az a része, amelyre teljesül, hogy és y!. Vázolja azt a T síktartományt, amely az r = + cosϕ görbén belül és az r = körön kívül van! Számítsa ki a ddy kettős integrált! + y. Számítsa ki az alábbi felületek által határolt térrész térfogatát: a) z = 5 y, z = ; b) + y + z = 3, z = + y ; c) d) z y z y = 6, = + ; z y z y = 8, = + ; e) + y =, z = + y, z = ; f) z = 4 y, y =, z = ; g) + y = 4, z = + y +, z =. 3. Számítsa ki annak a testnek a térfogatát, amelyet a z = felületek metszenek ki az + y = 4 hengerből! T 3 z = ( + + y ) és a 4. Számítsa ki integrálszámítás segítségével az R = 3 sugarú gömb térfogatát! 5. Számítsa ki annak a térrésznek a térfogatát, amelyet a z y = 6 + kúp, a z = + y paraboloid és az + y = 9 egyenletű henger határol! 6. Legyen T az y = görbe és a + y = 3 egyenes által határolt tartomány. Határozza meg T területét kettős integrállal! 7. Számítsa ki integrálszámítás segítségével az R = 5 sugarú gömb térfogatát és felszínét! 8. Számítsa ki a következő felületek felszínét: a) 6+ 3y+ 3z =,, y, z ; b) z = y, + y 4; c) + y + z =, + y 4, z ; d) + y = 3 z, + y 3. 9. Számítsa ki a z = 5 y és a z = 6 felületekkel határolt test teljes felszínét!

. Számítsa ki annak a térrésznek a térfogatát és a teljes felszínét, amelyet a z y = 6 + kúp, a z = + y paraboloid és az + y = 9 egyenletű henger határol!. Határozza meg annak a tetraédernek a térfogatát és a teljes felszínét, amelyet a koordinátasíkok és a z = 6 + 3y sík határol!. Határozza meg annak a testnek a térfogatát, amelyet az + y = egyenes henger, az y -sík és az + z = sík határol! 3. Határozza meg az r = + cosϕ kardioid területét kettős integrállal! 4. Határozza meg az + y + z = 4z gömb azon részének felszínét, amely a z = + y paraboloid belsejében van! 5. Számítsa ki az + y + z = 5 gömb azon részének felszínét, amely a z = és a z = 4 síkok között van! 6. Mekkora a y z = arctg felületnek az + y = 4 henger által kimetszett részének a felszíne? 7. Számítsa ki a z = 5 y felület azon részének felszínét, amely az origó közép-pontú sugarú hengeren belül van! 8. Számítsa ki a következő hármas integrálokat, és vázolja az integrációs alaptartományokat: 3 4 a) dzdyd ; b) = y= z= y c) yzdzdyd ; d) = y= z= 4 dzdyd ; = y= z= 3 y 3 y zdzdyd. = y= z=