valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.
|
|
- Renáta Magyar
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2. Közönséges differenciálegyenlet megoldása, megoldhatósága Definíció: Az y függvényt a valós számok H halmazán a közönséges differenciálegyenlet megoldásának nevezzük, ha az y = y(x) helyettesítést elvégezve a differenciálegyenlet a H halmazon azonossággá válik. Megjegyzés: Számunkra a gyakorlatban a H halmaz többnyire egy intervallum lesz. Tehát a megoldásról, megoldhatóságról mindig egy adott halmazra vonatkozóan beszélünk. Példa: 1. Tekintsük a következő elsőrendű differenciálegyenletet: xy = 2y, és helyettesítsük be az y = x 2 függvényt, 2x 2 = 2x 2 adódik és ez minden valós számra igaz, tehát az y = x 2 függvény a differenciálegyenletnek megoldása az egész R halmazon. Viszont például y = x 3 függvény nem megoldása a differenciálegyenletnek egyetlen olyan részhalmazán sem az R-nek, amely nemzérus valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság. 2. Az y y = x differenciálegyenletnek az x 2 + y 2 1 = 0 (y > 0) megoldása az ( 1, 1) intervallumon. Könnyű belátni, hogy az y = 2 differenciálegyenletnek az y = 2x + c (minden c R) megoldása. Vagyis a differenciálegyenletnek végtelen sok megoldása van, minden 2 meredekségű egyenes megoldása, a megoldás tehát egy egyparaméteres görbesereg, ezeket a görbéket a differenciálegyenlet integrálgörbéinek nevezzük. Gyakran az integrálgörbék közül egyet keresünk, azt amelyik átmegy egy adott ponton, más szóval kielégít egy kezdeti feltételt. Például: adjuk meg az y = 2 differenciálegyenletnek y(1) = 4 kezdeti feltételt kielégítő megoldását. Ez az y = 2x + 2 függvény. Definíció: Az y (n) = f(x, y, y,..., y (n 1) ) differenciálegyenlethez és a P ponthoz tartozó kezdetiérték-problémán a következőt értjük: és y (n) = f(x, y, y,...,y (n 1) ) y(x 0 ) = y 0, y (x 0 ) = y 1, y (x 0 ) = y 2,..., y (n 1) (x 0 ) = y n. (2.1) 2
2 Az n-edrendű közönséges differenciálegyenlethez tartozó y = y(x, c 1,...,c n ) kifejezést a differenciálegyenlet általános megoldásának nevezzük. Az általános megoldásból pl. a kezdeti feltételek alapján kiválasztott megoldást partikuláris megoldásnak nevezzük. Példa: Igazoljuk, hogy az y = cx c 2 általános megoldása az y 2 xy + y = 0 differenciálegyenletnek! Határozzuk meg az y(2) = 3 kezdeti feltételt kielégítő megoldást! Ha a c értékét 3-nak választjuk akkor az y = 3x 9 partikuláris megoldást kapjuk. Viszont az y = x2 függvény is kielégíti a differenciálegyenletet, de nem tudjuk az 4 általános megoldásban szereplő c paraméter értékét úgy megválasztani, hogy ezt a megoldást megkapjuk. Az ilyen megoldást szinguláris megoldásnak nevezzük. Mielőtt a különböző differenciálegyenletek megoldására szolgáló módszerekkel foglalkoznánk azt kell megvizsgálni milyen feltételek teljesülése esetén létezik megoldás ill. milyen feltételek esetén van pontosan egy megoldása egy kezdetiérték problémának. Tétel: (Cauchy Peano-féle egzisztenciatétel) Ha az n + 1 változós valós f függvény az n + 1 dimenziós tér valamely zárt, korlátos H halmazán folytonos, akkor az y (n) = f(x, y (1),..., y (n 1) ) differenciálegyenlethez és a H halmaz tetszőleges belső pontjához tartozó kezdetiérték-problémának van megoldása. Feladat: 1. Van-e az y 2xy + 2y = 0 differenciálegyenlethez és a R 3 bármely pontjához tartozó kezdetiérték-problémának megoldása? Definíció: Legyen H az n változós valós f függvény értelmezési tartományának valamely részhalmaza. Az f függvényről azt mondjuk, hogy i-edik változójában eleget tesz a Lipschitz-feltételnek, ha megadható olyan K i pozitív szám, hogy a H halmaz bármely két P = (p 1, p 2,..., p i,...,p n ) P = (p 1, p 2,...,p i,...,p n) pontjára f(p) f(p ) K i (p i p i). Tétel: Ha az n változós valós f függvénynek valamely konvex H halmazon az i- edik változó szerinti parciális deriváltja létezik és korlátos, akkor a H halmaz belső pontjában az f függvény az i-edik változójában eleget tesz a Lipschitz feltételnek. 3
3 Tétel: (Picard Lindelöf-féle egzisztenciatétel) Ha az n + 1 változós valós f függvény az n + 1 dimenziós tér valamely korlátos zárt H halmazán folytonos és ezen a halmazon legfeljebb az első változó kivételével minden változójában eleget tesz a Lipschitz-feltételnek, akkor az y (n) = f(x, y (1),...,y (n 1) ) differenciálegyenlethez és a H tetszőleges belső pontjához tartozó kezdetiértékprobléma egyértelműen megoldható. Feladat: 1. Mutassa meg, hogy az x = x 2 3, x(0) = 1 kezdetiérték-problémának, t (, ) van megoldása, de ez a megoldás nem egyértelmű. Van-e olyan intervallum, amelyen pontosan egy megoldás létezik? 2. Adjon meg olyan intervallumot, ahol az y = 1+y 2, és y(x 0 ) = y 0 kezdetiértékproblémának létezik legalább egy megoldása! 2.1. Szétválasztható változójú differenciálegyenlet A differenciálegyenletek legegyszerűbb, a határozatlan integrál kiszámításával megoldható csoportját képezik. Definíció: Az elsőrendű, közönséges differenciálegyenletet szétválaszthatónak (szétválasztható változójúnak) nevezzük, ha y = f(x)g(y) alakban adható meg. Tétel: Ha az f függvény az [a, b] intervallumon, a g függvény a [c, d] intervallumon folytonos, akkor a T = {(x, y) x (a, b), y (c, d)} nyílt téglalap minden pontján áthalad az y = g(y) f(x) differenciálegyenletnek legalább egy integrálgörbéje. Ha az is teljesül, hogy g 0 sehol a [c, d] intervallumon, akkor T minden pontjában pontosan egy integrálgörbe halad át. A differenciálegyenlet megoldásához a g(y) dy = f(x) dx határozatlan integrálok megoldása után jutunk, és implicit alakú lesz. G(y) = F(x) + c 4
4 Példa: Oldjuk meg: y = x 5 egyenletet! Az előzőek szerint az általános megoldás. Feladatok: y 2 y 2 dy = (x 5) dx y3 3 = x2 2 5x + c 1. Rajzoljuk fel az y = 2xy differenciálegyenlet néhány integrálgörbéjét (y > 0)! Szétválasztható változójúra visszavezethető differenciálegyenletek Vannak olyan esetek, amelyekben a differenciálegyenlet ugyan nem szétválaszthatójú, de alkalmas helyettesítéssel azzá tehető y = f(ax + by + c) alakú differenciálegyenletek. Vezessünk be u új változót: u = ax + by + c. Akkor y = u a b f(u) = u a. b Ha a + bf(u) folytonos és sehol nem nulla, akkor du a + bf(u) = x + c a differenciálegyenlet általános megoldása. Példa: 1. Oldjuk meg az y = x + y egyenletet. Legyen u = x + y u = 1 + y és y = u 1. Így u 1 = u. A változókat szétválasztva az u = ±ce x 1 abból pedig az y = ce x x 1 általános megoldás adódik, ahol c R. Feladat: Oldjuk meg az y = (x + y 4) 2 differenciálegyenletet! Homogén (fokszámú) differenciálegyenletek. Definíció: Az f(x, y) függvény k-ad fokú homogén függvény, ha tetszőleges t esetén fennáll az, hogy f(tx, ty) t k f(x, y) azonosság. 5
5 Feladat: Igazoljuk, hogy f(x, y) = x 2 + y 2 g(x, y) = 1 x + y h(x, y) = y x y + x homogén függvények. A homogén differenciálegyenlet az u = szétválasztható változójúra. Példa: Oldjuk meg az y = Az egyenlet felírható y = (ahol y = u x + u) a du dx x = y x helyettesítéssel visszavezethető xy x 2 y 2 (x 0, x2 y 2 0) egyenletet! y ( x y 2 alakban. Az u = 1 x) y helyettesítést alkalmazva x u3 szétválasztható változójú differenciálegyenletet 1 u2 kapjuk. Az eredeti egyenlet általános megoldása x2 = ln y + c. De az y = 0 is 2y2 megoldás lesz. Feladat: Oldja meg az y = y x y + x egyenletet! 2.2. Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet Az elsőrendű lineáris differenciálegyenlet explicit alakja y = p(x)y + q(x). (2.2) Ha q(x) 0 függvény, akkor homogén a differenciálegyenlet és szétválasztható változójú, ha nem, akkor inhomogén a differenciálegyenlet. Tétel: Ha p és q folytonos függvény az [a, b] intervallumon, akkor a T = {(x, y) x (a, b), y (, )} tartomány minden pontján át a (2.2) differenciálegyenletnek egyetlen integrálgörbéje halad át. 6
6 Könnyű belátni, hogy a (2.2) differenciálegyenlethez tartozó homogén egyenlet Y = p(x)y általános megoldása Y = ce P(x), ahol P (x) = p(x), ha Y 0. Az inhomogén egyenlet megoldását az állandó variálásának módszerével fogjuk megkeresni. Ez azt jelenti, hogy a homogén egyenlet általános megoldásában szereplő c konstanst az x változó c(x) függvényével helyettesítjük, tehát (2.2) általános megoldását az y = c(x) e P(x) alakban keressük. Az y = c(x) e P(x) függvényt és a deriváltját a (2.2) egyenletbe helyettesítve c (x) e P(x) = q(x) q(x) differenciálegyenlethez jutunk. Ezt megoldva c(x) = dx felhasználásával azt ep(x) kapjuk, hogy (2.2) általános megoldása ( ) q(x) y = dx e P(x). ep(x) Megjegyzés: Ha a szükséges határozatlan integrálokat nem tudjuk kiszámítani, akkor valamilyen numerikus módszert kell alkalmazni. Példa: Oldjuk meg az y = y tg x + sin 2x, y(0) = 1 kezdetiérték-problémát! Használva az előző jelöléseket p(x) = tg x, q(x) = sin 2x. ( ) e P(x) = cosx, c(x) = 2 sin x dx + c tehát y = c cosx 2 cos 2 x az inhomogén egyenlet általános megoldása. A megadott kezdeti feltételből a c = 3, így a kezdetiérték-probléma megoldása y = 3 cosx 2 cos 2 x Bernoulli egyenlet Néhány nemlineáris differenciálegyenlet alkalmas helyettesítéssel lineárissá alakítható. Ilyen az ún. Bernoulli egyenlet: y = p(x)y + q(x)y α, ahol α. (2.3) Használjuk az u(x) = [y(x)] 1 α helyettesítést. Az u függvényt és deriváltját a (2.3)- be helyettesítve az u = (1 α)p(x)u + (1 α)q(x) lineáris egyenletet kapjuk. 7
7 Feladat: 1. Oldja meg a Verhulst egyenletet ahol A, B pozitív konstans. y = Ay By 2, Megjegyzés: Ezzel az egyenlettel modellezte a humán populáció növekedését ban Pierre-François Verhulst belga statisztikus Egzakt differenciálegyenletek Definíció: Az elsőrendű P(x, y) dx + Q(x, y) dy = 0 (2.4) differenciálegyenletet egzaktnak nevezzük, ha megadható olyan u(x, y) függvény, amelyre u x = P(x, y) és u = Q(x, y). y Megjegyzés: A u(x, y) teljes deriváltjának nevezzük a du = u u dx + x y dy kifejezést. Ezt összevetve (2.4)-gyel, du = 0 adódik. Mind a két oldal integrálásával az u(x, y) = c általános megoldást azonnal megkapjuk. Tétel: Legyenek P és Q az xy sík valamely egyszeresen összefüggő D halmazán folytonos függvények, létezzenek a P y és Q x pariciális deriváltak és legyenek azok is folytonosak. A P(x, y) + Q(x, y)y = 0 differenciálegyenlet akkor és csak akkor egzakt, ha P y(x 0, y 0 ) = Q x(x 0, y 0 ) a D halmaz minden (x 0, y 0 ) pontjára igaz. Példa: 1. Oldjuk meg az (x 3 + 3xy 2 ) dx + (3x 2 y + y 3 )dy = 0 differenciálegyenletet! Ellenőrizzük, hogy egzakt-e: P y = 6xy és Q x = 6xy, 8
8 az xy sík minden pontjában megegyeznek, tehát egzakt. Akkor létezik olyan kétváltozós u függvény, amelyre u x = x3 + 3xy 2 és u y = 3x2 y + y 3. u = P dx + h(y) illetve u = Q dy + k(x). u = (x 3 + 3xy 2 ) dx + h(y) = 1 4 x x2 y 2 + h(y) u = (3x 2 y + y 3 ) dy + k(x) = 3 2 x2 y 2 + y4 4 + k(x) innen u(x, y) = 1 4 x x2 y 2 + y Oldjuk meg az y dx + x dy = 0 egyenletet. Nem egzakt, mivel = c általános megoldást kapjuk. P y = 1 és Q x = 1. Ha megszorozzuk mind a két oldalt 1 x 2-tel, akkor a y x dx + 1 dy = 0 egzakt differenciálegyenletet kapjuk. Ennek általános megoldása y = c, amely 2 x x megoldása az eredeti differenciálegyenletnek is. Megjegyzés: Az előző példában 1 x2-et integráltényezőnek nevezzük. Bizonyos esetekben a nemegzakt differenciálegyenletet megfelelő multiplikátorral (szorzótényezővel) egzakttá tehetjük. 3. A termodinamika első főtételét alkalmazva tudjuk, hogy valamely rendszerrel közölt dq hőmennyiség és a rendszer belső energiájának megváltozása között az összefüggés dq = du dl. Ha p a külső nyomás v a gáz térfogata, akkor dl = p dv a rendszer által végzett munka. Kis változások esetén dq = U U U dt + dv + p dv = T v T dt + ( ) U T + p dv. Adiabatikus ( folyamatoknál ) dq = 0. Így az ilyen állapotváltozásokat a U U T dt + v + p dv = 0 differenciálegyenlet írja le. Ez az egyenlet 9
9 nem egzakt. De reverzibilis változások esetén, a második főtétel értelmében dq teljes differenciál éspedig az S entrópia differenciálja. Vagyis ds = T dq T = 1 T U T dt + 1 ( ) U T T + p dv. Vagyis 1 az integráló tényező a differenciálegyenletnek, adiabatikus, reverzibilis folyamatok esetén. Integrálgörbéi T pedig az entrópia szintvonalai. (Adiabatikus reverzibilis folyamatokban az entrópia állandó.) Definíció: Az M(x, y) függvényt a (2.4) egyenlet multiplikátorának (integráló tényezőjének) nevezzük, ha az egyenletet M(x, y)-nal megszorozva egzakt differenciálegyenletet kapunk. Tehát az M(x, y)-t a (M(x, y)p(x, y)) = y x (M(x, y)q(x, y)) parciális differenciálegyenlet megoldásaként kell keresni. Az esetek egy részében ez nehezebb, mint az eredeti egyenlet megoldása Iránymező Az egyváltozós függvény x 0 -hoz tartozó deriváltjának geometriai jelentése ismert. Ha tehát az y = y(x) egyenletű görbe az y = f(x 0, y 0 ) explicit differenciálegyenletnek a P 0 (x 0, y 0 ) ponton átmenő integrálgörbéje, akkor y (x 0 ) = f(x 0, y 0 ) = m 0, az adott ponthoz tartozó érintő meredeksége. Így az f függvény értelmezési tartományának minden (x 0, y 0 ) pontjához hozzárendelünk egy irányt, amelyet a differenciálegyenlet határoz meg. Ezeknek az irányoknak az összességét a differenciálegyenlethez tartozó iránymezőnek nevezzük. 10
3. Lineáris differenciálegyenletek
3. Lineáris differenciálegyenletek A közönséges differenciálegyenletek két nagy csoportba oszthatók lineáris és nemlineáris egyenletek csoportjába. Ez a felbontás kicsit önkényesnek tűnhet, a megoldásra
RészletesebbenDifferenciálegyenletek
Differenciálegyenletek Losonczi László Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Debrecen, 2011/12 tanév, I. félév Losonczi László (DE) Differenciálegyenletek 2011/12 tanév, I. félév 1 /
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 8 VIII Elsőrendű DIFFERENCIÁLEGYENLETEk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk Elsőrendű differenciálegyenlet általános és partikuláris megoldása Az vagy (1) elsőrendű differenciálegyenlet
RészletesebbenDIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC
016.03.1. BSC MATEMATIKA II. ELSŐ ÉS MÁSODRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEK BSc. Matematika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC AZ ELSŐRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLET FOGALMA Az elsőrendű közönséges differenciálegyenletet
RészletesebbenDifferenciálegyenletek
DE 1 Ebben a részben I legyen mindig pozitív hosszúságú intervallum DE Definíció: differenciálegyenlet Ha D n+1 nyílt halmaz, f:d folytonos függvény, akkor az y (n) (x) f ( x, y(x), y'(x),..., y (n-1)
Részletesebben(1 + (y ) 2 = f(x). Határozzuk meg a rúd alakját, ha a nyomaték eloszlás. (y ) 2 + 2yy = 0,
Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és kidolgozott megoldásokkal. Oldjuk meg az alábbi másodrend lineáris homogén d.e. - et, tudva, hogy egy megoldása az y = x! x y xy + y = 0.. Oldjuk meg a következ
Részletesebben5. fejezet. Differenciálegyenletek
5. fejezet Differenciálegyenletek 5.. Differenciálegyenletek 5... Szeparábilis differenciálegyenletek 5.. Oldjuk meg az alábbi differenciálegyenleteket, és ábrázoljunk néhány megoldást. a) y = x. b) y
RészletesebbenMatematika III. harmadik előadás
Matematika III. harmadik előadás Kézi Csaba Debreceni Egyetem, Műszaki Kar Debrecen, 2013/14 tanév, I. félév Kézi Csaba (DE) Matematika III. harmadik előadás 2013/14 tanév, I. félév 1 / 13 tétel Az y (x)
RészletesebbenMeghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.
Közönséges differenciálegyenletek Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Célunk a függvény meghatározása Egyetlen független
RészletesebbenDifferenciálegyenletek. Vajda István március 4.
Analízis előadások Vajda István 2009. március 4. Függvényegyenletek Definíció: Az olyan egyenleteket, amelyekben a meghatározandó ismeretlen függvény, függvényegyenletnek nevezzük. Függvényegyenletek Definíció:
RészletesebbenFeladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.
Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz 1 Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel (a) y 3y 4y = 3e t (b) y 3y 4y = sin t (c) y 3y 4y = 8t
Részletesebben6. Differenciálegyenletek
312 6. Differenciálegyenletek 6.1. A differenciálegyenlet fogalma Meghatározni az f függvény F primitív függvényét annyit jelent, mint találni egy olyan F függvényt, amely differenciálható az adott intervallumon
RészletesebbenDIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC
BSC MATEMATIKA II. MÁSODRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEK BSc. Matematika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC MÁSODRENDŰ DIFFERENCIÁLEGYENLETEK Egy explicit közönséges másodrendű differenciálegyenlet általános
RészletesebbenFeladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz. 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását!
Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását! (a) (b) 2. Tekintsük az differenciálegyenletet. y y = e x.
RészletesebbenHÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok
Figyelem! A feladatok megoldása legyen áttekinthet és részletes, de férjen el az arra szánt helyen! Ha valamelyik HÁZI FELADATOK. félév. konferencia Komple számok Értékelés:. egység: önálló feladatmegoldás
RészletesebbenBIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 6. Differenciálegyenletekről röviden Debreceni Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csanád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Elsőrendű differenciálegyenletek Definíciók Kezdetiérték-probléma
Részletesebben1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor
. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor Vizsgálja meg a következő végtelen sorokat konvergencia szempontjából. Tétel. (Cauchy-féle belső konvergenciakritérium) A a n végtelen sor akkor és csakis
RészletesebbenDifferenciálegyenletek december 13.
Differenciálegyenletek 2018. december 13. Elsőrendű DE Definíció. Az elsőrendű differenciálegyenlet általános alakja y = f (x, y), ahol f (x, y) adott kétváltozós függvény. Minden y = y(x) függvény, amire
RészletesebbenUtolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20
Utolsó el adás Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, http://www.math.bme.hu/~wettl 2013-12-09 Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás 2013-12-09 1 / 20 1 Dierenciálegyenletek megoldhatóságának elmélete 2 Parciális
Részletesebben2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x
I feladatsor Határozza meg az alábbi függvények határozatlan integrálját: a fx dx = x arctg + C b fx dx = arctgx + C c fx dx = 5/x 4 arctg 5 x + C d fx dx = arctg + C 5/ e fx dx = x + arctg + C f fx dx
Részletesebbeny + a y + b y = r(x),
Definíció 1 A másodrendű, állandó együtthatós, lineáris differenciálegyenletek általános alakja y + a y + b y = r(x), ( ) ahol a és b valós számok, r(x) pedig adott függvény. Ha az r(x) függvény az azonosan
Részletesebbensin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Analízis II Határozatlan integrálszámítás g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = cos x =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén
RészletesebbenBaran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek
Matematika Mérnököknek 2. Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Gyakorlat Differenciálegyenletek Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Matematika Mérnököknek 2. 1.-2. Gyakorlat 1 / 42 Numerikus differenciálás
RészletesebbenMatematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II Határozatlan Integrálszámítás d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! x n 1 dx =, sin 2 x dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat!
RészletesebbenJPTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak
JPTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak MATEMATIKA (A tantárgy tartalma és a tananyag elsajátításának időterve.) (Összeállította: Kis Miklós) Tankönyvek Megegyeznek az 1. félévben használtakkal.
RészletesebbenMatematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,
Matematika II előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II képletek Határozatlan Integrálszámítás x n dx =, sin 2 x dx = sin xdx =, ch 2 x dx = sin xdx =, sh 2 x dx = cos xdx =, + x 2
Részletesebben0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles
Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2013. jan. 10. Név: Neptun kód: Idő: 180 perc Elm.: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. Fel. össz.: Össz.: Oszt.: Az elérhető pontszám 40 (elmélet) + 60 (feladatok)
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 9 IX Magasabbrendű DIFFERENCIÁLEGYENLETEk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk n-ed rendű differenciálegyenletek Az alakú ahol n-edrendű differenciálegyenlet általános megoldása tetszőleges
RészletesebbenFeladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,2,3.(a),(b),(c), 6.(a) feladatokra
Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,,3.(a),(b),(), 6.(a) feladatokra 1. Oldjuk meg a következő kezdeti érték feladatot: y 1 =, y(0) = 3, 1 x y (0) = 1. Ha egy
RészletesebbenHatározatlan integrál
Határozatlan integrál Boros Zoltán Debreceni Egyetem, TTK Matematikai Intézet, Anaĺızis Tanszék Debrecen, 207. február 20 27. Primitív függvény, határozatlan integrál A továbbiakban legyen I R intervallum.
RészletesebbenNemlineáris programozás 2.
Optimumszámítás Nemlineáris programozás 2. Többváltozós optimalizálás feltételek mellett. Lagrange-feladatok. Nemlineáris programozás. A Kuhn-Tucker feltételek. Konvex programozás. Sydsaeter-Hammond: 18.1-5,
Részletesebbencos 2 (2x) 1 dx c) sin(2x)dx c) cos(3x)dx π 4 cos(2x) dx c) 5sin 2 (x)cos(x)dx x3 5 x 4 +11dx arctg 11 (2x) 4x 2 +1 π 4
Integrálszámítás I. Végezze el a következő integrálásokat:. α, haα sin() cos() e f) a sin h) () cos ().. 5 4 ( ) e + 4 sin h) (+) sin() sin() cos() + f) 5 i) cos ( +) 7 4. 4 (+) 6 4 cos() 5 +7 5. ( ) sin()cos
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 10 X PARCIÁLIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEk 1 Elsőrendű kvázilineáris parciális DIFFERENCIÁLEGYENLETEk Elméleti alapok Elsőrendű kvázilineáris parciális differenciálegyenlet általános
RészletesebbenDefiníció Függvényegyenletnek nevezzük az olyan egyenletet, amelyben a kiszámítandó ismeretlen egy függvény.
8. Differenciálegyenletek 8.1. Alapfogalmak Korábbi tanulmányaink során sokszor találkoztunk egyenletekkel. A feladatunk általában az volt, hogy határozzuk meg az egyenlet megoldását (megoldásait). Az
RészletesebbenDifferenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel
Differenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel Ez még nem a végleges változat, utoljára módosítva: 2012. április 9.19:38. Elsőrendű egyenletek Legyen adott egy elsőrendű lineáris állandó együtthatós
RészletesebbenMatematika A3 1. ZH+megoldás
Matematika A3 1. ZH+megoldás 2008. október 17. 1. Feladat Egy 10 literes kezdetben tiszta vizet tartalmazó tartályba 2 l/min sebesséeggel 0.3 kg/l sótartalmú víz Áramlik be, amely elkeveredik a benne lévő
Részletesebbenx 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx
Integrálszámítás II. Parciális integrálás. g) i) l) o) e ( + )(e e ) cos h) e sin j) (sin 3 cos) m) arctg p) arcsin e (3 )e sin f) cos ( )(sin cos 3) e cos k) e sin cos ln n) ( + ) ln. e 3 e cos 3 3 cos
RészletesebbenKétváltozós függvények differenciálszámítása
Kétváltozós függvények differenciálszámítása 13. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Kétváltozós függvények p. 1/1 Definíció, szemléltetés Definíció. Az f : R R R függvényt
Részletesebben1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor
. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor Vizsgálja meg a következ végtelen sorokat konvergencia szempontjából. Tétel. (Cauchy-féle bels konvergenciakritérium) A a n végtelen sor akkor és csakis
RészletesebbenDifferenciaegyenletek a differenciálegyenletek
Differenciaegyenletek a differenciálegyenletek tükrében Guzsvány Szandra Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar, Újvidék E-mail: g.sandra@citromail.hu 1. Bevezetés 1.1. Történeti áttekintés Dolgozatom
Részletesebbenr a sugara, h a magassága a hengernek a maximalizálandó függvényünk a V (r, h) = πr 2 h. Az érintkezési pontokban x 2 + y 2 = r 2 és z = h/2.
Feltételes szélsőérték Keressük úgy egy kétváltozós f (x, y) függvény szélsőértékét, hogy közben eleget tegyünk egy másik, g(x, y) = 0 típusú megszorításnak. Példa Határozzuk meg egy forgásellipszoidba
RészletesebbenDierenciálhányados, derivált
9. fejezet Dierenciálhányados, derivált A dierenciálhányados deníciója D 9.1 Az egyváltozós valós f függvény x0 pontbeli dierenciálhányadosának nevezzük a lim f(x0 + h) f(x0) h 0 h határértéket, ha ez
RészletesebbenKözönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben
Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben Differenciálegyenlet alatt egy olyan egyenletet értünk, amelyben a meghatározandó ismeretlen egy függvény, és az egyenlet tartalmazza az ismeretlen
RészletesebbenExponenciális és logaritmikus kifejezések Megoldások
Eponenciális és logaritmikus kifejezések - megoldások Eponenciális és logaritmikus kifejezések Megoldások ) Igazolja, hogy az alábbi négy egyenlet közül az a) és jelű egyenletnek pontosan egy megoldása
RészletesebbenMatematika I. NÉV:... FELADATOK:
24.2.9. Matematika I. NÉV:... FELADATOK:. A tanult módon vizsgáljuk az a = 3, a n = 3a n 2 (n > ) rekurzív sorozatot. pt 2n 2 + e 2. Definíció szerint és formálisan is igazoljuk, hogy lim =. pt n 3 + n
Részletesebben15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK
15 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 151 Lineáris egyenletrendszer, Gauss elimináció 1 Definíció Lineáris egyenletrendszernek nevezzük az (1) a 11 x 1 + a 12 x 2 + + a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 + + a
RészletesebbenDifferenciálegyenletek Oktatási segédanyag
VIK, Műszaki Informatika ANALÍZIS (2) Differenciálegyenletek Oktatási segédanyag A Villamosmérnöki és Informatikai Kar műszaki informatikus hallgatóinak tartott előadásai alapján összeállította: Fritz
RészletesebbenMatematika I. NÉV:... FELADATOK: 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.
215.12.8. Matematika I. NÉV:... 1. Lineáris transzformációk segítségével ábrázoljuk az f(x) = ln(2 3x) függvényt. 7pt 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.
RészletesebbenEgyenletek, egyenlőtlenségek VII.
Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós
RészletesebbenVIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag
VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag 2018/19 1. félév Függvények határértéke 1. Bizonyítsuk be definíció alapján a következőket! (a) lim x 2 3x+1 5x+4 = 1 2 (b) lim x 4 x 16 x 2 4x = 2
RészletesebbenDifferenciálegyenletek
a Matematika mérnököknek II. című tárgyhoz Differenciálegyenletek Példák differenciálegyenletekre Newton második törvénye Egy tömegpont gyorsulása egyenesen arányos a rá ható erővel és fordítottan arányos
RészletesebbenI. feladatsor i i i i 5i i i 0 6 6i. 3 5i i
I. feladatsor () Töltse ki az alábbi táblázatot: Komplex szám Valós rész Képzetes rész Konjugált Abszolútérték + i i 0 + i i 5 5i 5 5i 6 6i 0 6 6i 6 5i 5 + 5i + i i 7i 0 7 7i 7 () Adottak az alábbi komplex
Részletesebbenλx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j)
Matematika A3 gyakorlat Energetika és Mechatronika BSc szakok, 016/17 ősz 10 feladatsor: Magasabbrendű lineáris differenciálegyenletek (megoldás) 1 Határozzuk meg az e λx, xe λx, x e λx,, x k 1 e λx függvények
RészletesebbenAnalízis 1. tárgyban tanult ismeretekre épül, tehát ismertnek tekintjük
Ismertető A Matematika 2. elektronikus oktatási segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatika Karán a mérnök-informatikus szakos hallgatók Analízis 2. tárgyához
RészletesebbenMatematikai háttér. 3. Fejezet. A matematika hozzászoktatja a szemünket ahhoz, hogy tisztán és világosan lássa az igazságot.
3. Fejezet Matematikai háttér A matematika hozzászoktatja a szemünket ahhoz, hogy tisztán és világosan lássa az igazságot René Descartes Számtalan kiváló szakirodalom foglalkozik a különféle differenciálegyenletek
RészletesebbenMatematika A1a Analízis
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Differenciálhatóság H607, EIC 2019-03-14 Wettl
RészletesebbenMatematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.
Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2009. máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.: 180 perc 0-49 pont: elégtelen, 50-61 pont: elégséges, 62-73 pont:
Részletesebben1 1 y2 =lnec x. 1 y 2 = A x2, ahol A R tetsz. y =± 1 A x 2 (A R) y = 3 3 2x+1 dx. 1 y dy = ln y = 3 2 ln 2x+1 +C. y =A 2x+1 3/2. 1+y = x.
Mat. A3 9. feladatsor 06/7, első félév. Határozzuk meg az alábbi differenciálegenletek típusát (eplicit-e vag implicit, milen rendű, illetve fokú, homogén vag inhomogén)! a) 3 (tg) +ch = 0 b) = e ln c)
Részletesebben1. feladatsor, megoldások. y y = 0. y h = C e x
1. feladatsor, megoldások 1. Ez egy elsőrendű diffegyenlet, először a homogén egyenlet megoldását keressük meg, majd partikuláris megoldást keresünk: y y = 0 Ez pl. egy szétválasztható egyenlet, melynek
RészletesebbenMatematikai analízis II.
Matematikai analízis II. Feladatgyűjtemény GEMAN6-B Gazdaságinformatikus, Programtervező informatikus és Mérnökinformatikus hallgatók részére Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia 6 . feladatlap Implicit függvények
RészletesebbenMatematika III előadás
Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 23 paramétervonalak,
Részletesebben(!), {z C z z 0 < R} K (K: konv. tart.) lim cn+1
Komlex analízis Komlex hatványsorok c n (z z 0 ) n ; R = lim n c n, R = (!), {z C z z 0 < R} K (K: konv. tart.) lim cn+ c n n=0. Van-e olyan komlex hatványsor, melynek a) üres a konvergenciatartománya,
Részletesebbenn n (n n ), lim ln(2 + 3e x ) x 3 + 2x 2e x e x + 1, sin x 1 cos x, lim e x2 1 + x 2 lim sin x 1 )
Matek szigorlat Komplex számok Sorozat határérték., a legnagyobb taggal egyszerűsítünk n n 3 3n 2 + 2 3n 2 n n + 2 25 n 3 9 n 2 + + 3) 2n 8 n 3 2n 3,, n n5 + n 2 n 2 5 2n + 2 3n 2) n+ 2. e-ados: + a )
RészletesebbenElhangzott tananyag óránkénti bontásban
TTK, Matematikus alapszak Differenciálegyenletek (Előadás BMETE93AM03; Gyakorlat BME TE93AM04) Elhangzott tananyag óránkénti bontásban 2016. február 15. 1. előadás. Közönséges differenciálegyenlet fogalma.
RészletesebbenTrigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )
Trigonometria Megoldások Trigonometria - megoldások ) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( ) akkor a háromszög egyenlő szárú vagy derékszögű!
Részletesebben4. Laplace transzformáció és alkalmazása
4. Laplace transzformáció és alkalmazása 4.1. Laplace transzformált és tulajdonságai Differenciálegyenletek egy csoportja algebrai egyenletté alakítható. Ennek egyik eszköze a Laplace transzformáció. Definíció:
RészletesebbenDifferenciálegyenlet rendszerek
Differenciálegyenlet rendszerek (A kezdeti érték probléma. Lineáris differenciálegyenlet rendszerek, magasabb rendű lineáris egyenletek.) Szili László: Modellek és algoritmusok ea+gyak jegyzet alapján
Részletesebben6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás)
Matematika Ac gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 017/18 ősz 6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás) 1. Írjunk fel egy olyan legalacsonyabbrendű valós,
RészletesebbenKözönséges differenciálegyenletek
Szegedi Tudományegyetem Fizikus Tanszékcsoport Elméleti Fizikai Tanszék Közönséges differenciálegyenletek Segédlet Készítette: Szaszkó-Bogár Viktor PhD hallgató Szeged 2013 Tartalomjegyzék Előszó.......................................
RészletesebbenMatematika. 4. konzultáció: Kétváltozós függvények szélsőértéke. Parciális függvény, parciális derivált
Matematika 1 NYME KTK, Egyetemi kiegészítő alapképzés 2004/2005. tanév, I. évf. I.félév Budapest Előadó: Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet 9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 9. GT fszt. 3. (99) 518
RészletesebbenDebreceni Egyetem. Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz. Határozatlan integrál
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz Határozatlan integrál. z alapintegrálok, elemi átalakítások és lineáris helyettesítések segítségével számítsuk
RészletesebbenMatematika mérnököknek 2. Ismétlés Numerikus dierenciálás Diegyenletek Fourier Matlab Projekt Desc Linkek
Matematika mérnököknek 2 Ismétlés Numerikus dierenciálás Diegyenletek Fourier Matlab Projekt Desc Linkek 1 Ismétlés Di-számítás Határozatlan integrál Matematika mérnököknek 2 2 Di-számítás Desc Summa Fa
RészletesebbenDifferenciál egyenletek
Galik Zsófia menedzser hallgató Differenciál egyenletek osztályzása Differenciál egyenletek A differenciálegyenletek olyan egyenletek a matematikában (közelebbről a matematikai analízisben), melyekben
RészletesebbenDierenciálhatóság. Wettl Ferenc el adása alapján és
205.0.9. és 205.0.26. 205.0.9. és 205.0.26. / Tartalom A dierenciálhatóság fogalma Pontbeli dierenciálhatóság Jobb és bal oldali dierenciálhatóság Folytonosság és dierenciálhatóság Deriváltfüggvény 2 Dierenciálási
RészletesebbenMegoldások MATEMATIKA II. VIZSGA (VK) NBT. NG. NMH. SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kérjük, hogy a megfelelő szakot jelölje be!
MATEMATIKA II. VIZSGA (VK) NBT. NG. NMH. SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kérjük, hogy a megfelelő szakot jelölje be!) 2016. JANUÁR 21. Elérhető pontszám: 50 pont Megoldások 1. 6. 2. 7. 3. 8. 4. 9. 5. Össz.:
Részletesebben1.7. Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek
7 Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek Legyen n N, I R intervallum és A: I M n n (R), B: I R n folytonos függvények, és tekintsük az { y (x) = A(x)y(x) + B(x) y(ξ) = η kezdeti érték problémát,
RészletesebbenA L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás
A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás 9. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás p. / A L
Részletesebben2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve trigonometrikus alakban vannak megadva?
= komolyabb bizonyítás (jeleshez) Ellenőrző kérdések 2006 ősz 1. Definiálja a komplex szám és műveleteinek fogalmát! 2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve
RészletesebbenHatározatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Határozatlan integrál () First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Az összetett függvények integrálására szolgáló egyik módszer a helyettesítéssel való integrálás. Az idevonatkozó tétel pontos
RészletesebbenI. feladatsor. 9x x x 2 6x x 9x. 12x 9x2 3. 9x 2 + x. x(x + 3) 50 (d) f(x) = 8x + 4 x(x 2 25)
I. feladatsor () Határozza meg az alábbi függvények határozatlan integrálját: (a) f(x) = (b) f(x) = x + 4 9x + (c) f(x) = (d) f(x) = 6x + 5 5x + f(x) = (f) f(x) = x + x + 5 x 6x + (g) f(x) = (h) f(x) =
RészletesebbenSegédanyag az A3 tárgy gyakorlatához
Segédanyag az A3 tárgy gyakorlatához Sáfár Orsolya Szeparábilis dierenciálegyenletek A megoldásról általában: A szeparábilis dierenciálegyenlet álatlános alakja: y (x) = f(x)g(y). Ebben az esetben g(y)-al
RészletesebbenFirst Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Többváltozós függvények (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Egyváltozós függvények esetén a differenciálhatóságból következett a folytonosság. Fontos tudni, hogy abból, hogy egy
RészletesebbenDifferenciálszámítás. 8. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Differenciálszámítás p. 1/1
Differenciálszámítás 8. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Differenciálszámítás p. 1/1 Egyenes meredeksége Egyenes meredekségén az egyenes és az X-tengely pozitív iránya
RészletesebbenMatematika II. Feladatgyűjtemény GEMAN012B. Anyagmérnök BSc szakos hallgatók részére
Matematika II. Feladatgyűjtemény GEMANB Anyagmérnök BSc szakos hallgatók részére Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia 6 . gyakorlat Matematika II.. Az alábbi f függvényeknél adja meg f -t! f() = + 5; (b) f()
Részletesebben1. Bevezetés Differenciálegyenletek és azok megoldásai
. Bevezetés.. Differenciálegyenletek és azok megoldásai Differenciálegyenlet alatt olyan függvény egyenleteket értünk, melyekben független változók, függvények és azok deriváltjai szerepelnek. Legegyszerűbb
RészletesebbenFüggvényegyenletek 1. feladat megoldása
Függvényegyenletek 1. feladat megoldása Először is vegyük észre, hogy f(x) = x megoldás, hiszen x y = (x y)(x + y). (Triviális megoldás.) Másodszor vegyük észre, hogy f(x) = cx is megoldás, hiszen c(x
RészletesebbenTöbbváltozós függvények Feladatok
Többváltozós függvények Feladatok 2. szeptember 3. Határozzuk meg az alábbi sorozatok határértékét illetve torlódási pontjait!. ( n n2 + n n 3 2. ( n + n n5 n2 +2n+ 5 n n+ 3. ( sin(nπ/2 n n! Határozzuk
RészletesebbenEgyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások
) Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek - megoldások Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások a) Oldja meg a valós számok halmazán az alábbi egyenletet! = 6 (5 pont) b) Oldja
RészletesebbenMűszaki matematika 1
Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet Műszaki matematika Gyakorlati jegyzet Készítette: Fülöp Vanda és Szabó Tamás Utoljára módosítva: 09. február 8. Európai Szociális Alap i Szegedi Tudományegyetem,
RészletesebbenFüggvények július 13. f(x) = 1 x+x 2 f() = 1 ()+() 2 f(f(x)) = 1 (1 x+x 2 )+(1 x+x 2 ) 2 Rendezés után kapjuk, hogy:
Függvények 015. július 1. 1. Feladat: Határozza meg a következ összetett függvényeket! f(x) = cos x + x g(x) = x f(g(x)) =? g(f(x)) =? Megoldás: Összetett függvény el állításához a küls függvényben a független
RészletesebbenMatematika A2 vizsga mgeoldása június 4.
Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont
RészletesebbenMODELLEK ÉS ALGORITMUSOK ELŐADÁS
MODELLEK ÉS ALGORITMUSOK ELŐADÁS Szerkesztette: Balogh Tamás 214. december 7. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így
RészletesebbenKonvex optimalizálás feladatok
(1. gyakorlat, 2014. szeptember 16.) 1. Feladat. Mutassuk meg, hogy az f : R R, f(x) := x 2 függvény konvex (a másodrend derivált segítségével, illetve deníció szerint is)! 2. Feladat. Mutassuk meg, hogy
RészletesebbenMatematika I. Vektorok, egyenesek, síkok
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika I Vektorok, egyenesek, síkok a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b 2, b 3 ) vektorok szögét? a) Hogyan számítjuk
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Eponenciális és Logaritmikus kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szoálhatnak fontos információval
Részletesebben1. Parciális függvény, parciális derivált (ismétlés)
Operációkutatás NYME Gazdaságinformatikus mesterképzés El adó: Kalmár János (kalmar[kukac]inf.nyme.hu) Többváltozós széls érték számítás Parciális függvény, parciális derivált Széls érték korlátos zárt
RészletesebbenIntegrálszámítás. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz november
Integrálszámítás a Matematika Aa-Analízis nevű tárgyhoz 009. november Tartalomjegyzék I. Feladatok 5. A határozatlan integrál (primitív függvények........... 7.. A definíciók egyszerű következményei..................
RészletesebbenPolinomok maradékos osztása
14. előadás: Racionális törtfüggvények integrálása Szabó Szilárd Polinomok maradékos osztása Legyenek P, Q valós együtthatós polinomok valamely x határozatlanban. Feltesszük, hogy deg(q) > 0. Tétel Létezik
RészletesebbenBoros Zoltán február
Többváltozós függvények differenciál- és integrálszámítása (2 3. előadás) Boros Zoltán 209. február 9 26.. Vektorváltozós függvények differenciálhatósága és iránymenti deriváltjai A továbbiakban D R n
Részletesebben