KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Átírás

1 KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 16

2 XVI A DIFFERENCIÁLSZÁmÍTÁS ALkALmAZÁSAI 1 Érintő ÉS NORmÁLIS EGYENES, L HOSPITAL-SZAbÁLY Az görbe abszcisszájú pontjához tartozó érintőjének egyenlete (1), normálisának egyenlete pedig (2) L Hospital-szabály A L'Hospital-szabály [1] : Ha f és g az, akkor hely környezetében differenciálható, és (3) Ez a tipusú határérték A (3) tétel akkor is érvényes, ha Ekkor tipusú határértékről beszélünk A L'Hospital-szabállyal (esetleg) kiszámíthatók 0, -, és tipusú határértékek is, ha azokat előzetesen sikerül vagy tipusúra visszavezetni Görbék érintkezése Ha az és görbék esetén,,,, de, akkor azt mondjuk, hogy az és görbék az helyen n-edrendben érintik egymást Azt a kört, amely az görbét az helyen legalább másodrendben érinti, a görbe pontbeli simulókörének

3 nevezzük Középpontjának koordinátái (4),, sugara pedig (5) A simulókört görbületi körnek is nevezik, az mennyiséget pedig görbületnek (vagy a görbület abszolútértékének) Taylor-polinom Legyen f az helyen legalább n -szer differenciálható függvény Ekkor a (6) polinomot az f függvény helyhez tartozó Taylor-polinomjának [2] nevezzük Ha, akkor a Taylor-polinomot Maclaurin-polinomnak [3] mondjuk Ennek alakja (7) A Taylor-polinom az hely kis környezetében jól közelíti -et Az (8) különbség neve maradéktag 2 FÜGGVÉNY VIZSGÁLATA Függvény vizsgálata növekedésre, csökkenésre Ha, akkor f az helyen növekedő Ha, akkor f az helyen helyen csökkenő Ha az I intervallumon, akkor f ezen az intervallumon szigorúan növekedő Ha, akkor f ezen az intervallumon szigorúan csökkenő Az intervallumon növekedő, vagy csökkenő függvényt szokás monoton növekedőnek, vagy monoton csökkenőnek is mondani Függvény vizsgálata szélsőértékre Csak elég sokszor differenciálható függvények szélsőértékével foglalkozunk Az f függvénynek szélsőértéke ott lehet, ahol Az egyenlet gyökeit stacionárius helyeknek nevezzük Szélsőérték tehát stacionárius helyen lehet f

4 Ha és az helyen előjelet vált, akkor az függvénynek az helyen szélsőértéke van Ha előtt pozitív, utána negatív, akkor maximum van Fordított esetben minimum (szükséges és elegendő feltétel) Egy egyszerűbben használható elegendő feltétel: Ha és akkor az f függvénynek az helyen maximuma van, míg esetben minimuma Ha, akkor a magasabbrendű deriváltak előjelét is vizsgálni kell Igazolható, hogy ha,,, de, és n páros szám, akkor a fügvénynek az helyen szélsőértéke van, mégpedig esetben maximuma, esetben minimuma Ha n páratlan, akkor az helyen inflexió van A szélsőértékvizsgálat lépései tehát a következők: 1 az egyenletet; 2 stacionárius helyen megvizsgáljuk, hogy előjelet vált-e, és ebből következtetünk a szélsőérték létezésére és milyenségére Az előjelváltás helyett vizsgálható a második (esetleg magasabbrendű) derivált előjele 3 Kiszámítjuk a szélsőértékeket Vizsgálat inflexióra, konvexitásra, konkávitásra Az görbének inflexiós pontja ott lehet, ahol Ha itt, akkor itt van inflexió Ha az I intervallumon, akkor itt a görbe (alulról) konvex, ha, akkor (alulról) konkáv Az inflexiós pont a konvex és a konkáv íveket elválasztja egymástól 3 MINTAPÉLDÁk Megoldások: láthatók nem láthatók Írjuk fel az alábbi görbék adott helyhez tartozó érintőjének (é) és normálisának (n) egyenletét: 1, Megoldás Használjuk az (1) és (2) formulákat,,, ; Az érintő egyenlete: ; A normális egyenlete:

5 36 ábra 2, Megoldás,,, é: ; 3, Megoldás Az függvénynek az helyen maximuma van, melynek értéke 1 Itt az görbe érintője párhuzamos az x tengellyel, normálisa pedig párhuzamos az y tengellyel (37 ábra) Így é: 37 ábra 4,

6 Megoldás A 226 ábrán látható, hogy az görbe helyhez tartozó érintője az x tengely, normálisa az y tengely Így é: ; 5 Megoldás Ha, akkor a egyenletből Így,, az érintő iránytangense, így annak egyenlete:, azaz A normális egyenlete:, azaz (38 ábra) 38 ábra 6 Megoldás,,,,, Az érintő egyenlete: ; A normális egyenlete: Számítsuk ki az alábbi határértékeket:

7 Megoldások Alkalmazzuk a L'Hospital szabályt: Képezzük mindkét oldal logaritmusát:

8 , tehát 14 = 15 Hányadrendben érintkezik egymással az helyen az és görbe? Megoldás Legyen, Ekkor,,,,,,,,,,,,,, Tehát a két görbe negyedrendben érinti egymást Írjuk fel az alábbi görbék megadott helyhez tartozó simulókörének egyenletét: 16, Megoldás Használjuk a (4) és (5) képleteket: 16,,,,, A középpont koordinátái:, A kör sugara: A simulókör egyenlete: (39 ábra)

9 39 ábra 17, Megoldás,,,,, A kör középpontjának koordinátái és sugara:,, A kör egyenlete: (310 ábra) 310 ábra Írjuk fel az alábbi függvények helyhez tartozó n -edfokú Taylor-polinomját: 18,, ; ; Megoldás Használjuk a (6) és a (7) formulákat,,,,

10 ,,, A Taylor-polinomok: ; ; Könnyű meggyőződni arról, hogy a elsőfokú Taylor-polinom grafikonja nem más, mint az görbe helyhez tartozó érintője, melynek egyenlete 19,, Megoldás,,,,,,,, A Taylor-polinom: 20,, Megoldás,,,,,,,,,,,, A Maclaurin-polinom: 21,, Megoldás,,

11 ,,,, A Maclaurin-polinom: 22 Igazoljuk, hogy az függvény szigorúan növekvő, görbéje pedig (alulról) konkáv Megoldás A függvény esetén van értelmezve,, Mivel, ezért, tehát a függvény növekvő, sőt szigorúan növekvő;, így az görbe (alulról) konkáv 23 Vizsgáljuk meg az függvényt (szélsőérték, monotonitás, konvexitás, konkávitás, inflexió, ábra) Megoldás Képezzük a függvény első, második és harmadik deriváltját:,, Szélsőérték ott lehet, ahol, azaz Ennek a másodfokú egyenletnek a gyökei:, Ezen a két helyen lehet szélsőérték Hogy van-e, az kétféleképpen is eldönthető Először vizsgáljuk meg azt, hogy ezeken a helyeken előjelet vált-e Mivel 1 és az függvénynek egyszeres zérushelyei, ezért mindkét helyen előjelet vált, tehát mindkét helyen van szélsőérték: az előtt negatív, utána pozitív, ezért az helyen minimum van Az hely előtt pozitív, utána negatív, ezért ezen a helyen maximum van A 3 11 ábrán pontozott vonallal ábrázoltuk az görbét, ahol az előjelváltás könnyen megállapítható A szélsőérték létezésének eldöntéséhez most használjuk a második deriváltat (általában ez az egyszerűbb módszer!):, ezért az helyen minimum van;, ezért az helyen maximum van A minimum és a maximum: ; Inflexió ott lehet, ahol, azaz Innen Ezen a helyen lehet inflexió De van is, mert Az inflexiós pont ordinátája: A szélsőértékvizsgálat "melléktermékeként" dönthetünk a monotonitásról is Ugyanis a maximumhely előtt a (folytonos) függvény növekvő, utána csökkenő; a minimumhely előtt csökkenő, utána növekvő Jelen esetben a függvény növekszik a és intervallumon, csökken a intervallumon (3 11 ábra)

12 311 ábra Az inflexiós hely előtt negatív, utána pozitív Ezért a függvény görbéje esetén konkáv, esetén konvex 24 Vizsgáljuk meg szélsőértékre az függvényt Megoldás, Szélsőérték ott lehet, ahol, Ezeken a helyeken lehet szélsőérték Hogy van-e, most csak a második (esetleg magasabbrendű) derivált segítségével döntjük el:, tehát az helyen minimum van, ; Ez nem dönt, ezért a harmadik deriváltat kell kiszámítani:, Mivel ennek az első zérustól különböző deriváltnak a rendje páratlan, ezért az helyen nincs szélsőérték (inflexió van) (312 ábra) 312 ábra 25 Igazoljuk, hogy az egyenletnek egyetlen valós gyöke van

13 Megoldás Legyen Mivel és, ezért a intervallumban az polinomnak van zérushelye, vagyis az egyenletnek gyöke De mivel minden x esetén, ezért a függvény szigorúan növekvő Ennek következtében az görbe csak egyetlen helyen metszi az x tengelyt, tehát az egyenletnek egyetlen valós gyöke van 26 Vizsgáljuk meg szélsőértékre és inflexióra az függvényt és ábrázoljuk is azt Megoldás,, Szélsőérték ott lehet, ahol, tehát az helyen minimum van, és Az helyen nincs szélsőérték, mert a függvény itt nincs értelmezve Inflexió ott lehet, ahol Itt van is inflexió, mert A függvény értelmezési tartománya a pozitív számok halmaza, értékkészlete a intervallum Zérushely: Mindezek alapján a görbe ábrázolható (313 ábra) 313 ábra

14 4 FELADATOk Írja fel az alábbi görbék tengellyel közrezárt szögét: helyhez tartozó érintőjének és normálisának egyenletét Számítsa ki az érintőnek a x 1, ; 2, ; 3, ; 4, ; 5, ; 6, ; 7, ; 8, ; 9,, ; 10,, 11 Igazolja, hogy az hiperbolához húzott érintők a koordináta-tengelyekkel állandó területű háromszögeket alkotnak 12 Igazolja, hogy az asztroida érintőinek a koordináta-tengelyek közötti szakaszai állandó hosszúságúak 13 Az görbe érinti az egyenest Számítsa ki a értékét 14 Milyen szögben metszi át az x tengelyt az y = sin x és az görbe? 15 Állapítsa meg, hogy milyen feltétel esetén érinti az x tengelyt az görbe 16 Számítsa ki, hogy milyen szögben metszi egymást az és görbe 17 Igazolja, hogy az, görbesereg minden görbéje merőlegesen metszi az, görbesereg minden görbéjét Számítsa ki az alábbi határértékeket:

15 18 ; 19 ; 20 ; 21 ; 22 ; 23 ; 24 ; 25 ; 26 ; 27 ; 28 ; 29 Állapítsa meg, hogy az alábbi görbék az adott helyen hányadrendben érintik egymást: 30,, ; 31,, ; 32,, ; 33,, Számítsa ki az alábbi görbék adott majd írja fel a simulókör egyenletét: helyhez tartozó simulókörének sugarát és középpontjának koordinátáit,

16 34, ; 35, ; 36 ), ; 37 Írja fel az alább megadott függvények helyhez tartozó n-edfokú Taylor-, ill Maclaurin-polinomját: 38,, ; 39,, 40,, ; 41,, ; 42,, ; 43,, Vizsgálja meg az alább megadott függvényeket szélsőértékre, inflexióra, monotonitásra, konvexitásra, konkávitásra: 44 ; 45 ; 46 ; 47 ; 48 ; 49 ; 50 ; 51 ; 52 ; 53 ; 54 ;

17 55 Számítsa ki y legnagyobb értékét az alábbi görbék esetén: 56 ; 57 ; 58 ; Az ellipszisbe írjon maximális területű, az ellipszis tengelyeivel párhuzamos oldalú téglalapot 61 Egy R sugarú körkeresztmetszetű fatörzsből a alapú és b magasságú téglalap keresztmetszetű gerendát faragnak ki Milyen a és b érték mellett lesz a gerenda teherbírása maximális, ha a teherbírás arányos 62 Adott R sugarú gömbbe írjon maximális térfogatú hengert 63 Tekintsünk egy R sugarú és egy r sugarú gömböt, amelyek nem metszik egymást Helyezzünk el a középpontokat összekötő (l hosszúságú) szakaszon egy fényforrást (világító pontot), a gömbökön kívül A fényforrást hol kell elhelyezni, hogy a megvilágított gömbfelületek felszínének összege maximális legyen -tel [1] Ejtsd: [lopi tal] Guillaume de l Hôpital ( ) francia matematikus nyomán [2] Brook Taylor ( ) angol matematikus nyomán [3] Colin Maclaurin ( ) skót matematikus nyomán Digitális Egyetem, Copyright Kovács Béla, 2011