Érdekes geometriai számítások Téma: Szimmetrikus kontytető tetősíkjai lapszögének meghatározásáról
|
|
- Csilla Bognárné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Folytatjuk a sorozatot. Érdekes geometriai számítások Téma: Szimmetrikus kontytető tetősíkjai lapszögének meghatározásáról Már több dolgozatunk témája volt két metsződő tetősík közbezárt szögének geometriai szóhasználattal: lapszögének meghatározása, szerkesztéssel és / vagy számítással. Hogy újra elővesszük e témát, annak az az oka, hogy találtunk néhány olyan finomságot, ami ezt indokolja. Most ezeket osztjuk meg az érdeklődő Olvasóval. A régi - új téma az interneten talált [ 1 ] munkában bukkant fel, és erről néhány dolog eszünkbe jutott. A mondott feladat és megoldásának eredetije részben az 1. ábrán látható. ( Az orosz szöveg részletei felnagyítva könnyen olvashatóak és értelmezhetőek. ) 1. ábra [ 1 ]
2 2 A feladat feldolgozásához tekintsük a 2. ábrát is! 2. ábra Itt két sík lapszögének meghatározására emlékeztetünk. A 2. ábrán élből nézett két sík ϕ hajlásszögét úgy határozzuk meg, hogy vesszük a nor - málisaik hajlásszögét. Az S 1 sík n 1 normálvektora a két sík által közrefogott belső ( kék ) térrész, az S 2 sík n 2 normálvektora pedig a külső ( fehér ) térrész felé mutat. Ekkor a két sík ( itt M pontként megjelenő ) metszésvonala mint forgástengely körül az S 1 síkot az S 2 - be ϕ szöggel beforgatva a normálisok is ϕ szöggel fordulnak el, azaz valóban ϕ szöget zárnak be egymással. Ha nem így irányítjuk a normálisokat, hanem például mindkettő a belső térrész felé mutat, akkor a szemlélet alapján ϕ * = 180 ϕ lesz a közbezárt szögük. Az elemi vektoralgebra tanítása szerint [ 2 ] : ( 1 ) Ha most a 2. ábra jobb oldali részének megfelelően n 2 helyébe ( n 2 ) - t teszünk, akkor ( 1 ) - gyel: ( 2 ) innen ϕ * = 180 ϕ, ( 3 ) egyezésben a szemlélettel. Ezek előrebocsátása után tekintsük a 3. ábrát is! Az ( 1 ) képlet használatához tehát szert kell tennünk a metsződő síkok normálvektoraira. Ezt úgy tesszük, hogy a mondott síkokat kifeszítő két - két vektornak képezzük a vekto - riális szorzatát, úgy, hogy az így előálló normálvektorok megfeleljenek a 2. ábra bal ol - dalán mutatott irányításnak.
3 3 3. ábra A 3. ábrán a φ 1 és φ 2 hajlású tetősíkokból a metszésvonalukra merőleges segédsík által kimetszett ϕ szöget is feltüntettük, a tető jellemző a, b, c, h vonalas adatai mellett. Most alkalmazzuk az ( 1 ) képletet, az itteni jelölésekkel! ( 4 ) Részfeladat a tetősíkok normálvektorainak előállítása. Ezek a korábban mondottak szerint:, ( 5 ) és ( 6 ) Utóbbiakhoz felsoroljuk a tető, mint szimmetrikus éktest csúcspontjainak helyvektorait, az ábrán is jelölt B( xyz ) koordináta - rendszerben, az ( i, j, k ) egységvektorokkal. Ezek: Most ezekkel írhatjuk, hogy ; ( ); ( ).
4 4 innen: Majd hasonló módon: innen: ( 7 ) ( 8 ) Megint így eljárva: innen: ( 9 ) Most a ( 7 ), ( 8 ), ( 9 ) képletek az egységvektorokkal is: ( 10 ) ( 11 ) ( 12 ) Majd ( 5 ), ( 10 ), ( 11 ) - gyel: tehát: =, ( 13 ) Hasonlóképpen: ( 6 ), ( 11 ), ( 12 ) - vel: folytatva: továbbá:
5 5 ezzel: tehát: ( 14 ) A normálvektorok abszolút értéke:, tehát: ( 15 ) Hasonlóképpen: =, tehát: ( 16 ) A normálvektorok skaláris szorzata a ( 13 ), ( 14 ) képletekkel : tehát: ( 17 ) Ezután a ( 4 ), ( 15 ), ( 16 ) és ( 17 ) képletekkel
6 6 tehát:. ( 18 ) Ámde a 3. ábra szerint: ( 19 ) és ( 20 ) így ( 18 ), ( 19 ) és ( 20 ) szerint eredményként kapjuk, hogy ( 21 ) Ez a képlet már ismerős lehet valahonnan. Valóban, egy korábbi dolgozatunkban melynek címe: Érdekes geometriai számítások 5. Egy fontos szögösszefüggés gömbháromszögtani igazolása felírtuk, illetve a szakirodalom felhasználásával bebizonyítottuk, hogy érvényes az alábbi összefüggés:. ( C1 ) Itt γ jelenti az α és β hajlású (tető - )síkok lapszögét, ha c azon (eresz -)vonalak által bezárt szög, amelyekből a (tető - )síkok indulnak. Megváltoztatva jelöléseinket: ( C2 ) így ( C1 ) és ( C2 ) szerint: ( C3 ) Ha az ereszvonalak derékszöget zárnak be egymással, mint az itteni feladatban is, akkor ( C4 ) így ( C3 ) és ( C4 ) - gyel:
7 7 ( C5 ) Örömmel állapítjuk meg a ( 21 ) és ( C5 ) képletek egyezését. Megjegyzések: M1. Jó tudni, hogy a ( C3 ) képlettel nem csak szimmetrikus, hanem tetszőleges tető - kialakítás esetében is ki tudjuk számítani az összemetsződő tetősíkok egymással bezárt szögét. M2. A ( 18 ) képlet alapján belátható, hogy ~ esetén vagyis a lapszög: tompaszög; ~ esetén vagyis a lapszög: hegyesszög; ~ esetén vagyis a lapszög: derékszög. M3. A ( 21 ) képletet a tetősíkok m i ( i: 1, 2 ) meredekségével is felírhatjuk. Az ismert trigonometriai azonossággal, tekintettel az M2. megjegyzésre is: ( a ) így ( 21 ) és ( a ) szerint: ( b ) ( b ) - t négyzetre emelve: ( c ) ( c ) - nek reciprokát véve: ( d ) jobb oldalát kifejtve: ; ( d ) ( e ) most ( d ) és ( e ) - vel: innen: ( f )
8 8 ( f ) - ből négyzetgyököt vonva: Most el kell dönteni, hogy a gyökjel előtt melyik előjel tartandó meg. Ehhez vegyük figyelembe, hogy ~ mivel így ~ ezért ~ innen ~ így ( 21 ) szerint ~ eszerint ~ de ekkor ~ így ( g ) - ben a negatív előjel veendő. Ezzel: Most az jelölésekkel és ( h ) - val: ( k ) - t ( 1 ) - gyel szorozva: Most figyelembe véve, hogy ( g ) ( h ) ( i ) ( j ) ( k ) ( l ) ( m ) így ( i ) és ( m ) - mel kapjuk, hogy ( n ) - ből:, ( n ), ( o ) majd ( o ) - ból: ( p )
9 9 A ( p ) képlettel közvetlenül számítható a szokásos kialakítású szimmetrikus kontytető tetősíkjainak egymással bezárt szöge, a tetősíkok ( i ) és ( j ) képletekkel adott meredek - sége ismeretében. Számpélda Egy másik korábbi dolgozatunkban melynek címe: Az ötszög keresztmetszetű élszarufa keresztmetszetének kialakításáról található az alábbi ábra - rész: 4. ábra Ezen azt szemléltettük, hogy adott tetőadatok esetén milyen γ 1 és γ 2 szögek alatt kell levágni az élszarufát, hogy azok pontosan illeszkedjenek a tetősíkokhoz. Az általunk itt keresett szög, valamint az ottani γ 1 és γ 2 szögek közti összefüggés a 4. ábráról is leolvashatóan: ( P1 ) Most ( p ) és ( P1 ) összevetéséből: ( P2 ) Az ottani számpélda adatai:. ( P3 ) Az ottani eredmények: ( P4 ) Ezután ( P2 ) bal oldala, ( P4 ) - gyel is: ( P5 )
10 10 Most ( P2 ) jobb oldala az ( i ), ( j ) és ( P3 ) képletek szerint: ( P6 ) Örömmel jelenthetjük, hogy ( P5 ) és ( P6 ) pontosan ugyanazt az eredményt adja, tehát képleteink jól működnek. Végül a két sík lapszöge ( P1 ) és ( P5 ) - tel: ϕ = 126, M4. A ( 21 ) képletből adódik a ( 22 ) képletalak - változat is. M5. Lehet némi félreértés a síkok hajlásszöge és a síkok lapszöge kifejezések haszná - lata során. Ezzel kapcsolatban [ 3 ] - ra utalunk. Eszerint: ~ két sík hajlásszöge nem lehet derékszögnél nagyobb; ebből adódik, hogy a tetősíkok és a vízszintes sík által bezárt hegyesszög valóban hajlásszög; ~ két sík lapszöge esetén meg kell mondani, melyik szögtartományra gondolunk, egyéb - ként a lapszög tetszőleges lehet, ahogyan azt az M2. megjegyzésben taglaltuk is. M6. Ha komolyan vesszük az M5. megjegyzésben foglaltakat, akkor a ( 20 ) képletben szereplő φ 1 szöget nem igazán nevezhetjük hajlásszögnek; hiszen az M2. megjegyzésben éppen a ( 20 ) - ban található ( b c) mennyiség előjelétől tetük függővé cos φ 1, ezzel együtt pedig cosϕ előjelét is. Márpedig M5. szerint a hajlásszög koszinusza nem lehet negatív. Eszerint azt is mondhatjuk, hogy az M5. - ben tett fogalmi korlátozás miatt akár előnyösebb is lehet a ( 18 ), mint a ( 21 ) képlet használata. M7. Az előbb vázolt problémákat áthidalhatjuk, ha egyszerűen csak a síkok közbezárt szögéről beszélünk, legyen az hajlásszög vagy lapszög. Ha szükséges, megemlítjük, hogy az éppen milyen szögtartományba esik. Ez lehet, hogy nem annyira szakszerű szóhaszná - lat, viszont talán nem okoz félreértést. M8. A [ 4 ] munkában a következőt találtuk: Két sík hajlásszögét a következőképpen határozzuk meg: ha a két sík párhuzamos, akkor hajlásszögük 0. Ha nem párhuzamosak, akkor metszésvonaluk egy tetszőleges pontjában
11 11 merőlegest állítunk e metszésvonalra mindkét síkban, s a kapott félegyenesek hajlásszögét mondjuk a két sík hajlásszögének ( 6.8. ábra). 4. ábra. 4. ábra forrása: [ 4 ] Érdekes, hogy itt nem beszélnek lapszögről, csak hajlásszögről. Viszont erről nem kötik ki, korábban sem, hogy nem lehet nagyobb a derékszögnél. Az a gyanúnk, hogy a külön - böző szerzők nem egészen ugyanazt a terminológiát alkalmazzák. Ezért aztán e sorok írójának sem fáj a feje nagyon amiatt, hogy a különféle szög - elnevezéseket egymás szinonimájaként használja. M9. A 3. ábrán a tetősíkok normálisának ábrázolásakor felhasználtuk azt a geometriai tételt, miszerint ha egy egyenes merőleges egy sík két metsző egyenesére, akkor minden egyenesére merőleges, tehát merőleges a síkra. [ 3 ]. E tétel alapján mondhatjuk, hogy a 4. ábrán jelölt szög úgy is előállítható, hogy a két sík metszésvonalára merőleges síkot állítunk, a metszésvonal egy tetszőleges pontjában. E merőleges sík a metsződő síkokból kimetsz egy - egy egyenest, melyek a keresett szöget zárják be. Ugyanis a metsződő két sík metszésvonalára külön - külön állított merőleges egyenesek egy síkot határoznak meg, és mivel ezek az egyenesek külön - külön merőlege - sek a metszésvonalra, akkor az általuk kifeszített sík is merőleges a metszésvonalra. Ezt a tényt felhasználva rajzoltuk meg a 3. ábrán a B ereszsarokból induló élgerinc mint az a és b ereszvonalakból induló, φ 1 és φ 2 hajlású tetősíkok metszésvonala merőleges metszésével adódó ϕ lapszöget. M10. A ( 3 ) képletre vezető számítást azért tettük oda, mert ezzel akartuk szemléltetni azt a körülményt, hogy a dolgozat elvi alapját képező ( 1 ) képlet használata során miért kell
12 12 nagyon ügyelni a metsződő síkok normálisának helyes felvételére. Ellenkező esetben komoly zavarok léphetnek fel az eredmény - képletekben, illetve azok értelmezésében. M11. A ( b ) egyenlet jobb oldalán is kitettük a ± jeleket, arra az esetre, ha mégis úgy döntenénk, hogy a φ 1 és φ 2 szögeket nem korlátozzuk a hajlásszög meghatározásának megfelelően. Az utána következő négyzetre emelés ezeket amúgy is eltüntette, majd pedig a ( g ) egyenletet követő választás során a φ 1 és φ 2 szögeket hajlásszög - nek vettük. A számítás részletezésének tehát nem csak az a haszna, hogy bárki könnyebben követheti, hanem az is, hogy példát ad arra is, hogy ha valaki saját képletet akar kreálni, akkor az előjelekről hogyan hozhat saját döntést. M12. E dolgozat címében a lapszög szó egyes számban szerepel. Valóban, szimmetrikus tető esetében mindegyik lapszög ugyanaz, mert a 3. ábráról leolvashatóan mindig csak φ 1 és φ 2 hajlásszögű tetősíkok metsződhetnek, ugyanazt a ϕ lapszöget eredményezve. M13. Az a tény, hogy az [ 1 ] forrás egyetemi tankönyv ( volt? ), senkit ne riasszon el a téma tanulmányozásától! Sőt! Örüljünk, hogy a kis hazánkban még nem is létező tető - geometriai szakirodalom egy újabb értékes és érdekes fejezettel bővült! Irodalom: [ 1 ] P. Sz. Mogyenov: Analityicseszkaja geometrija Izdatyelsztvo Moszkovszkogo Unyiverszityeta, 1967., sztr [ 2 ] Obádovics J. Gyula: Matematika 15. kiadás, Scolar Kiadó, Budapest, 1998., 537. o. [ 3 ] Reiman István: Matematika Typotex Kiadó, Budapest, 2011., 240. ~ 241. o. [ 4 ] Gerőcs László ~ Vancsó Ödön: Matematika Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010., 267. o. Sződliget, június 30. Összeállította: Galgóczi Gyula mérnöktanár
Érdekes geometriai számítások 9.
1 Érdekes geometriai számítások 9. Folytatjuk a sorozatot. 9. Téma: Szimmetrikus kontytető tetősíkjai lapszögének maghatározásáról Már több dolgozatunk témája volt két metsződő tetősík közbezárt szögének
RészletesebbenÉrdekes geometriai számítások 10.
1 Érdekes geometriai számítások 10. Találtunk az interneten egy könyvrészletet [ 1 ], ahol egy a triéder - geometriában fontos összefüggést egyszerű módon vezetnek le. Ennek eredményét összevetjük más
RészletesebbenEgy érdekes nyeregtetőről
Egy érdekes nyeregtetőről Adott egy nyeregtető, az 1 ábra szerinti adatokkal 1 ábra Végezzük el vetületi ábrázolását, az alábbi számszerű adatokkal: a = 10,00 m; b = 6,00 m; c = 3,00 m; α = 45 ; M 1:100!
RészletesebbenEgy újabb térmértani feladat. Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra.
1 Egy újabb térmértani feladat Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra. Úgy látjuk, érdekes és tanulságos lesz végigvenni. 2 A feladat Egy szabályos n - szög alapú
RészletesebbenAszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2.
1 Aszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is! Itt az A és B pontok egy nyeregtető oromfali ereszpontjai, a P pont pedig a taréj pontja. Az ereszek egymástól való távolságának
RészletesebbenEgy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása
1 Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt az ( u, v, w ) tengelymetszeteivel adott S síkot látjuk, az Oxyz térbeli derékszögű koordináta -
RészletesebbenA tűzfalakkal lezárt nyeregtető feladatához
1 A tűzfalakkal lezárt nyeregtető feladatához Bevezetés Ehhez először tekintsük az 1. ábrát! 1 Itt azt szemlélhetjük, hogy hogyan lehet el - kerülni egy épület tűzfalának eláztatását. A felső ábrarészen
RészletesebbenA gúla ~ projekthez 2. rész
1 A gúla ~ projekthez 2. rész Dolgozatunk 1. részében egy speciális esetre a négyzet alapú egyenes gúla esetére írtuk fel és alkalmaztuk képleteinket. Most a tetszőleges oldalszámú szabályos sokszög alakú
RészletesebbenFiók ferde betolása. A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát!
1 Fiók ferde betolása A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt azt látjuk, hogy egy a x b méretű kis kék téglalapot
RészletesebbenAz élszarufa és a szelemenek kapcsolódásáról
Az élszarufa és a szelemenek kapcsolódásáról A következőkben a címbeli viszonylag nehéz anyagrész megvilágítását szeretnénk elősegíteni főként szép és jó ábrákkal.. ábra forrása: http://www.dikraus.at/ingenieurbau/baustatik/baustatikflyer/s6_0.pdf.
RészletesebbenEllipszis átszelése. 1. ábra
1 Ellipszis átszelése Adott egy a és b féltengely - adatokkal bíró ellipszis, melyet a befoglaló téglalapjának bal alsó sarkában csuklósan rögzítettnek képzelünk. Az ellipszist e C csukló körül forgatva
RészletesebbenA gúla ~ projekthez 1. rész
1 A gúla ~ projekthez 1. rész Megint találtunk az interneten valami érdekeset: az [ 1 ], [ 2 ], [ 3 ] anyagokat. Úgy véljük, hogy az alábbi téma / témakör kiválóan alkalmas lehet projekt - módszerrel történő
RészletesebbenFa rudak forgatása II.
Fa rudak forgatása II. Dolgozatunk I. részében egy speciális esetre oldottuk meg a kitűzött feladatokat. Most egy általánosabb elrendezés vizsgálatát végezzük el. A számítás a korábbi úton halad, ügyelve
RészletesebbenÉrdekes geometriai számítások Téma: A kardáncsukló kinematikai alapegyenletének levezetése gömbháromszögtani alapon
Érdekes geometriai számítások 7. Folytatjuk a sorozatot. 7. Téma: A kardáncsukló kinematikai alapegyenletének levezetése gömbháromszögtani alapon Korábbi dolgozatainkban már többféle módon is bemutattuk
RészletesebbenEgy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát.
1 Egy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen egy út tengelyvonalának egy pontjában tüntették
RészletesebbenEgy sajátos ábrázolási feladatról
1 Egy sajátos ábrázolási feladatról Régen volt, ha volt egyáltalán. Én bizony nem emlékszem a ferde gerincvonalú túleme - lés ~ átmeneti megoldásra 1. ábra az ( erdészeti ) útépítésben. 1. ábra forrása:
RészletesebbenEgy forgáskúp metszéséről. Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben.
Egy forgáskúp metszéséről Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben. Az O csúcsú, O tengelyű, γ félnyílásszögű kúpot az ( XY ) sík itt két alkotóban
RészletesebbenSíkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya
Síkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya Két korábbi dolgozatunkban melyek címe és azonosítója: [KD ]: Egy érdekes feladat, [KD ]: Egy másik érdekes feladat azt vizsgáltuk, hogy egy csuklós rúdnégyszög milyen
RészletesebbenA ferde szabadforgácsolásról, ill. a csúszóforgácsolásról ismét
A ferde szabadforgácsolásról, ill. a csúszóforgácsolásról ismét A szabadforgácsolást [ 1 ] az alábbiak szerint definiálja, ill. jellemzi. Ha a forgácsolószerszám élének minden pontjában a forgácsolási
RészletesebbenEgy kinematikai feladat
1 Egy kinematikai feladat Valami geometriai dologról ötlött eszembe az alábbi feladat 1. ábra. 1. ábra Adott az a és b egyenes, melyek α szöget zárnak be egymással. A b egyenesre ráfektetünk egy d hosszúságú
RészletesebbenEgy érdekes statikai - geometriai feladat
1 Egy érdekes statikai - geometriai feladat Előző dolgozatunkban melynek címe: Egy érdekes geometriai feladat egy olyan feladatot oldottunk meg, ami az itteni előtanulmányának is tekinthető. Az ottani
RészletesebbenAz egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről
1 Az egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről Vegyünk egy a és b féltengelyekkel bíró ellipszist a vezérgörbét, majd az ellipszis O centrumában állítsunk merőlegest az ellipszis síkjára. Ez a merőleges
RészletesebbenKét körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra
Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) Egy korábbi dolgozatunkban címe: Két egyenes körhenger a merőlegesen metsződő tengelyű körhengerek áthatási feladatával foglalkoztunk. Most
RészletesebbenAz eltérő hajlású szarufák és a taréjszelemen kapcsolatáról 1. rész. Eltérő keresztmetszet - magasságú szarufák esete
1 Az eltérő hajlású szarufák és a taréjszelemen kapcsolatáról 1. rész Eltérő keresztmetszet - magasságú szarufák esete Az alábbi ábrát találtuk az interneten 1. ábra 1. ábra forrás( ok ): http://www.sema-soft.com/de/forum/files/firstpfettenverschiebung_432.jpg
Részletesebbenw u R. x 2 x w w u 2 u y y l ; x d y r ; x 2 x d d y r ; l 2 r 2 2 x w 2 x d w 2 u 2 d 2 2 u y ; x w u y l ; l r 2 x w 2 x d R d 2 u y ;
A négysuklós mehanizmus alapfeladata másképpen Előző dolgozatunkban melynek íme: A négysuklós mehanizmus alapfeladatáról egy általunk legegyszerűbbnek gondolt megoldási módot ismertettünk. Ott megemlítet
RészletesebbenFénypont a falon Feladat
Fénypont a falon 3. Dolgozat - sorozatunk. és. részében két speiális eset vizsgálatát részleteztük. Itt az általánosabb síkbeli esettel foglalkozunk, főbb vonalaiban. Ehhez tekintsük az. ábrát is! 3. Feladat.
RészletesebbenIsmét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról. 1. ábra forrása: [ 1 ]
1 Ismét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról Az 1. ábrával már korábban is találkozhatott az Olvasó. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen azt láthatjuk, hogy bizonyos esetekben a fűrészelt fagerenda a
RészletesebbenA hordófelület síkmetszeteiről
1 A hordófelület síkmetszeteiről Előző dolgozatunkban melynek címe: Ismét egy érdekes mechanizmusról azon hiányérzetünknek adtunk hangot, hogy a hordószerű test görbe felülete nem kapott nevet. Itt elneveztük
RészletesebbenVégein függesztett rúd egyensúlyi helyzete. Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó.
1 Végein függesztett rúd egyensúlyi helyzete Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó. A feladat Ehhez tekintsük a 2. ábrát is! 1. ábra forrása:
RészletesebbenEllipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához
1 Ellipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához Előző dolgozatunkkal melynek címe: A ferde körkúp palástfelszínének meghatározásához már mintegy megágyaztunk a jelen írásnak. Több mindent
RészletesebbenA merőleges axonometria néhány régi - új összefüggéséről
1 A merőleges axonometria néhány régi - új összefüggéséről Most néhány régebben már megbeszélt összefüggés újabb igazolását adjuk meg, illetve más, eddig még nem látott képlet - alakokat állítunk elő.
RészletesebbenA szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez
1 A szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez A síkmértani szerkesztések között van egy kedvencünk: a szabályos n - szög közelítő szerkesztése. Azért vívta ki nálunk ezt az előkelő helyet, mert nagyon
RészletesebbenEgy geometriai szélsőérték - feladat
1 Egy geometriai szélsőérték - feladat A feladat: Szerkesztendő egy olyan legnagyobb területű háromszög, melynek egyik csúcsa az a és b féltengelyeivel adott ellipszis tetszőlegesen felvett pontja. Keresendő
RészletesebbenForogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1.
1 Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1. Feladat Egy G gépkocsi állandó v 0 nagyságú sebességgel egyenes úton
RészletesebbenA főtengelyproblémához
1 A főtengelyproblémához Korábbi, az ellipszis perspektivikus ábrázolásával foglalkozó dolgozatainkban előkerült a másodrendű görbék kanonikus alakra hozása, majd ebben a főtengelyrendszert előállító elforgatási
RészletesebbenKúp és kúp metsződő tengelyekkel
Kúp és kúp metsződő tengelyekkel Előző dolgozatainkban [ ED ], [ ED ], [ ED 3 ], [ED 4 ] már láttuk, hogyan lehet meghatározni a két legegyszerűbb forgástest a henger és a kúp áthatási görbéinek egyenleteit.
RészletesebbenA manzárdtetőről. 1. ábra Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0a/drawing_in_perspective_ of_gambrel-roofed_building.
A manzárdtetőről Az építőipari tanulók ácsok, magasépítő technikusok részére kötelező gyakorlat a manzárdtetőkkel való foglalkozás. Egy manzárd nyeregtetőt mutat az. ábra.. ábra Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0a/drawing_in_perspective_
RészletesebbenEgy újabb látószög - feladat
1 Egy újabb látószög - feladat A feladat Adott az O középpontú, R sugarú körön az α szöggel jellemzett P pont. Határozzuk meg, hogy mekkora ϑ szög alatt látszik a P pontból a vízszintes átmérő - egyenes
RészletesebbenKocka perspektivikus ábrázolása. Bevezetés
1 Kocka perspektivikus ábrázolása Bevezetés Előző három dolgozatunkban ~ melyek címe: 1. Sínpár perspektivikus ábrázolása, 2. Sínpár perspektivikus ábrázolása másként, 3. Sínpár perspektivikus ábrázolása
RészletesebbenAz R forgató mátrix [ 1 ] - beli képleteinek levezetése: I. rész
Az R forgató mátri [ ] - beli képleteinek levezetése: I rész Az [ ] forrás kötetében a ( 49 ), ( 50 ) képletek nyilván mint közismertek nem lettek levezetve Minthogy az ottani további számítások miatt
RészletesebbenTovábbi adalékok a merőleges axonometriához
1 További adalékok a merőleges axonometriához Egy szép összefoglaló munkát [ 1 ] találtunk az interneten, melynek előző dolgoza - tunkhoz csatlakozó részeit itt dolgozzuk fel. Előző dolgozatunk címe: Kiegészítés
RészletesebbenHenger és kúp metsződő tengelyekkel
Henger és kúp metsződő tengelyekkel Ebben a dolgozatban egy forgáshenger és egy forgáskúp áthatását tanulmányozzuk abban az egyszerűbb esetben, amikor a két test tengelye egyazon síkban fekszik, vagyis
RészletesebbenTető nem állandó hajlású szarufákkal
1 Tető nem állandó hajlású szarufákkal Már korábbi dolgozatainkban is szó volt a címbeli témáról. Most azért vettük újra elő, mert szép és érdekes ábrákat találtunk az interneten, ezzel kapcsolatban, és
RészletesebbenÖsszeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Az R 3 tér geometriája Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok Vektor: irányított szakasz Jel.: a, a, a, AB, Jellemzői: irány, hosszúság, (abszolút érték) jel.: a Speciális
RészletesebbenA loxodrómáról. Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra.
1 A loxodrómáról Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen a térképen a szélességi
RészletesebbenA bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról
1 A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról A végein fonállal felfüggesztett egyenes rúd részleges erőtani vizsgálatát mutattuk be egy korábbi dolgozatunkban, melynek címe: Forgatónyomaték mérése - I.
RészletesebbenAz ötszög keresztmetszetű élszarufa keresztmetszeti jellemzőiről
1 Az ötszög keresztmetszetű élszarufa keresztmetszeti jellemzőiről Bevezetés A kontytetők és az összetett alaprajzú tetők akár nyeregtetők szerkezeti elemei között megtaláljuk az él - és a vápaszarufákat
RészletesebbenEgy másik érdekes feladat. A feladat
Egy másik érdekes feladat Az előző dolgozatban melynek címe: Egy érdekes feladat az itteninek egy speciális esetét vizsgáltuk. Az általánosabb feladat az alábbi [ 1 ]. A feladat Adott: az ABCD zárt négyszög
RészletesebbenA Lenz - vektorról. Ha jól emlékszem, először [ 1 ] - ben találkoztam a címbeli fogalommal 1. ábra.
1 A Lenz - vektorról Ha jól emlékszem, először [ 1 ] - ben találkoztam a címbeli fogalommal 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ez nem régen történt. Meglepett, hogy eddig ez kimaradt. Annál is inkább, mert
RészletesebbenNéhány véges trigonometriai összegről. Határozzuk meg az alábbi véges összegek értékét!, ( 1 ) ( 2 )
1 Néhány véges trigonometriai összegről A Fizika számos területén találkozhatunk véges számú tagból álló trigonometriai össze - gekkel, melyek a számítások során állnak elő. Ezek értékét kinézhetjük matematikai
RészletesebbenFelső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya
1 Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya Az [ 1 ] példatárban találtunk egy érdekes feladatot, melynek egy változatát vizsgáljuk meg itt. A feladat Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra
RészletesebbenAz elforgatott ellipszisbe írható legnagyobb területű téglalapról
1 Az elforgatott ellipszisbe írható legnagyobb területű téglalapról Előző dolgozatunkban melynek címe: Az ellipszisbe írható legnagyobb területű négyszögről már beharangoztuk, hogy találtunk valami érdekeset
RészletesebbenEgy általánosabb súrlódásos alapfeladat
Egy általánosabb súrlódásos alapfeladat Az előző dolgozatunkban címe: Egy súrlódásos alapfeladat, jele: ( E D ) tárgyalt probléma általánosítása az alábbi, melynek forrása [ 1 ]. Tekintsük az 1. ábrát!
RészletesebbenSzög. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából:
Szög A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából: http://hu.wikipedia.org/wiki/szög A sík egy pontjából kiinduló két félegyenes a síkot két tartományra osztja. Az egyik tartomány és a két félegyenes szöget
RészletesebbenEgy mozgástani feladat
1 Egy mozgástani feladat Előző dolgozatunk melynek jele és címe: ED ~ Ismét az ellipszis egyenleteiről folytatásának tekinthető ez az írás. Leválasztottuk róla, mert bár szorosan kapcsolódnak, más a céljuk.
RészletesebbenMegoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldások 1. Határozd meg az a és b vektor skaláris szorzatát, ha a = 5, b = 4 és a közbezárt szög φ = 55! Alkalmazzuk a megfelelő képletet: a b = a b cos φ = 5 4 cos 55 11,47. 2. Határozd meg a következő
RészletesebbenÉrdekes geometriai számítások 5. Folytatjuk a sorozatot. 5. Téma: Egy fontos szögösszefüggés gömbháromszögtani igazolása
Érdekes geometriai számítások 5. Folytatjuk a sorozatot. 5. Téma: Egy fontos szögösszefüggés gömbháromszögtani igazolása Egy korábbi dolgozatunkban címe: Érdekes geometriai számítások 3. egy képletre csak
RészletesebbenA síkbeli Statika egyensúlyi egyenleteiről
1 A síkbeli Statika egyensúlyi egyenleteiről Statikai tanulmányaink egyik mérföldköve az egyensúlyi egyenletek belátása és sikeres alkalmazása. Most egy erre vonatkozó lehetséges tanulási / tanítási útvonalat
RészletesebbenAz ötszög keresztmetszetű élszarufa kis elmozdulásainak számításáról
1 Az ötszög keresztmetszetű élszarufa kis elmozdulásainak számításáról Előző dolgozatunkban melynek címe: ED: Az ötszög keresztmetszetű élszarufa σ - feszültségeinek számításáról elkezdtük / folytattuk
RészletesebbenA véges forgatás vektoráról
A véges forgatás vektoráról Az idők során sokszor olvastuk azt a mondatot a mechanika - könyvekben hogy a végtelen kis szögelfordulások az elemi forgások vektornak tekinthetők [ ] Természetesen adódik
RészletesebbenA lengőfűrészelésről
A lengőfűrészelésről Az [ 1 ] tankönyvben ezt írják a lengőfűrészről, működéséről, használatáról: A lengőfűrész árkolásra, csaprések készítésére alkalmazott, 150 00 mm átmérőjű, 3 4 mm vastag, sűrű fogazású
RészletesebbenA magától becsukódó ajtó működéséről
1 A magától becsukódó ajtó működéséről Az [ 1 ] műben találtunk egy érdekes feladatot, amit most mi is feldolgozunk. Az 1. ábrán látható az eredeti feladat másolata. A feladat kitűzése 1. ábra forrása:
RészletesebbenA térbeli mozgás leírásához
A térbeli mozgás leírásához Az idők során már többször foglalkoztunk a címbeli témával; az előzmények vagyis a korábbi dolgozatok: ~ KD : Az R forgató mátrix I Az R forgató mátrix II ~ KD : A véges forgatás
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 8 VIII VEkTOROk 1 VEkTOR Vektoron irányított szakaszt értünk Jelölése: stb Vektorok hossza A vektor abszolút értéke az irányított szakasz hossza Ha a vektor hossza egységnyi akkor
RészletesebbenGyakorlás: fedélidom - közepelés paralelogramma - szerkesztéssel
Gyakorlás: fedélidom - közepelés paralelogramma - szerkesztéssel Korábbi dolgozatainkban melyek címe: ~ A szintvonalas eljárásról, ~ Az ereszsarok szögének két részre osztása paralelogramma - szerkesztéssel
Részletesebben5. előadás. Skaláris szorzás
5. előadás Skaláris szorzás Bevezetés Két vektor hajlásszöge: a vektorokkal párhuzamos és egyirányú, egy pontból induló félegyenesek konvex szöge. φ Bevezetés Definíció: Két vektor skaláris szorzata abszolút
RészletesebbenA kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről
1 A kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről Előző dolgozatunkban melynek címe: Megint a két csavarfelületről levezettük a cím - beli körös felület - család paraméteres egyenletrendszerét,
RészletesebbenEgy kötélstatikai alapfeladat megoldása másként
1 Egy kötélstatikai alapfeladat megoldása másként Most megint egyik kedvenc témánkat vesszük elő. Bízunk benne, hogy az itt előforduló ismétlések szükségesek, ámde nem feleslegesek. A más módon való megoldás
RészletesebbenEllipszis perspektivikus képe 2. rész
1 Ellipszis perspektivikus képe 2. rész Dolgozatunk 1. részében nem mentünk tovább a matematikai kifejtésben. Ezzel mintegy felhagytunk a belső összefüggések feltárásával. A jelen 2. részben megkíséreljük
RészletesebbenEgy kétszeresen aszimmetrikus kontytető főbb geometriai adatainak meghatározásáról
1 Egy kétszeresen aszimmetrikus kontytető főbb geometriai adatainak meghatározásáról Korábban már több egyszerűbb tető - alak geometriáját leírtuk. Most egy kicsit nehezebb feladat megoldását tűzzük ki
RészletesebbenKoordináta-geometria II.
Koordináta-geometria II. DEFINÍCIÓ: (Alakzat egyenlete) A síkon adott egy derékszögű koordináta rendszer. A síkban levő alakzat egyenlete olyan f (x, y) = 0 egyenlet, amelyet azoknak és csak azoknak a
RészletesebbenA Cassini - görbékről
A Cassini - görbékről Giovanni Domenico Cassini, a 17-18 században élt olasz származású francia csillagász neve egyebek mellett a róla elnevezett görbékről is ismert lehet; ilyeneket mutat az 1 ábra is
RészletesebbenProfilmetsződésekről, avagy tórusz és körhenger áthatásáról
1 Profilmetsződésekről, avagy tórusz és körhenger áthatásáról Megesik, hogy nem értjük, amit olvasunk. Ez történt az [ 1 ] szakmai segédkönyv eseté - ben is. Ennek oka lehet ismereteink hiánya, a pontatlan
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. Koordináta-geometria és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 4
RészletesebbenAz elliptikus hengerre írt csavarvonalról
1 Az elliptikus hengerre írt csavarvonalról Erről viszonylag ritkán olvashatunk, ezért most erről lesz szó. Az [ 1 ] munkában találtuk az alábbi részt 1. ábra. 1. ábra Itt a ( c ) feladat és annak megoldása
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Tekintsük az alábbi szabályos hatszögben a következő vektorokat: a = AB és b = AF. Add meg az FO, DC, AO, AC, BE, FB, CE, DF vektorok koordinátáit az (a ; b ) koordinátarendszerben! Alkalmazzuk
RészletesebbenKecskerágás már megint
1 Kecskerágás már megint Az interneten találtuk az újabb kecskerágós feladatot 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] A feladat ( kicsit megváltoztatva az eredeti szöveget ) Egy matematikus kecskét tart a kertjében.
RészletesebbenPoncelet egy tételéről
1 Poncelet egy tételéről Már régebben találkoztunk az [ 1 ] műben egy problémával, mostanában pedig a [ 2 ] műben a megoldásával. A probléma lényege: határozzuk meg a egyenletben szereplő α, β együtthatókat,
RészletesebbenSzabályos fahengeres keresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása számítással
Szabályos fahengeres keresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása számítással Előző dolgozatunkban jele: ( E ), címe: Szimmetrikusan szélezett körkeresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Trigonometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Trigonometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
RészletesebbenEgy érdekes statikai feladat. Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladattal.
1 Egy érdekes statikai feladat Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladattal. A feladat A szabályos n - szög alakú, A, B, C, csúcsú lap az A csúcsán egy sima függőleges fal - hoz támaszkodik,
RészletesebbenKiegészítés a merőleges axonometriához
1 Kiegészítés a merőleges axonometriához Időnként találunk egy szép és könnyebben érthető levezetést, magyarázó ábrát, amit érdemesnek gondolunk a megosztásra. Most is ez történt, az [ 1 ] és [ 3 ] művek
RészletesebbenTrigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )
Trigonometria Megoldások Trigonometria - megoldások ) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( ) akkor a háromszög egyenlő szárú vagy derékszögű!
Részletesebben9. Trigonometria. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! Megoldás:
9. Trigonometria I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! x = cos 150 ; y = sin 5 ; z = tg ( 60 ) (A) z < x < y (B) x < y < z (C) y < x < z (D) z < y
RészletesebbenVektorok és koordinátageometria
Vektorok és koordinátageometria Vektorral kapcsolatos alapfogalmak http://zanza.tv/matematika/geometria/vektorok-bevezetese Definíció: Ha egy szakasz két végpontját megkülönböztetjük egymástól oly módon,
RészletesebbenA középponti és a kerületi szögek összefüggéséről szaktanároknak
A középponti és a kerületi szögek összefüggéséről szaktanároknak Középiskolai tanulmányaink fontos része volt az elemi síkgeometriai tananyag. Ennek egyik nevezetes tétele így szól [ 1 ] : Az ugyanazon
RészletesebbenVektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Tekintsünk a térben egy P (p 1, p 2, p 3 ) pontot és egy v = (v 1, v 2, v 3 ) = 0 vektort. Ekkor pontosan egy egyenes létezik,
RészletesebbenLineáris algebra mérnököknek
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Lineáris algebra mérnököknek BMETE93BG20 Vektorok a 2- és 3-dimenziós tér Kf87 2017-09-05
RészletesebbenVonatablakon át. A szabadvezeték alakjának leírása. 1. ábra
1 Vonatablakon át Sokat utazom vonaton, és gyakran elnézem a vonatablakon át a légvezeték(ek) táncát. Már régóta gondolom, hogy le kellene írni ezt a látszólagos mozgást. Most erről lesz szó. Ehhez tekintsük
RészletesebbenA kardáncsukló kinematikája I. A szögelfordulások közti kapcsolat skaláris levezetése
A kardáncsukló kinematikája I. A szögelfordulások közti kapcsolat skaláris levezetése Bevezetés A Hooke -, vagy Kardán - csukló a gyakorlatban széles körben elterjedt gépelem. Feladata a forgó mozgás átszármaztatása
RészletesebbenA kerekes kútról. A kerekes kút régi víznyerő szerkezet; egy gyakori változata látható az 1. ábrán.
1 A kerekes kútról A kerekes kút régi víznyerő szerkezet; egy gyakori változata látható az 1. ábrán. 1. ábra forrása: http://keptar.oszk.hu/015800/015877/1264608300_nagykep.jpg Az iskolában tanultunk alapeleméről
RészletesebbenA mandala - tetőről. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is! θ = 360/n. 1. ábra [ 6 ].
A mandala - tetőről Úgy tűnik, a mandala tető angol nevén: reciprocal roof egy kicsit mostoha gyermeke a magyar építészeti szakirodalomnak. Ezt abból gondoljuk, hogy alig találkoztunk magyar nyelvű anyaggal
RészletesebbenÖsszefüggések egy csonkolt hasábra
Összefüggések egy sonkolt hasábra Az idők során ár többször készítettünk hasonló dolgozatokat. Ne baj: az isétlés sose árt. Most tekintsük az. ábrát!. ábra Eszerint úgy is képzelhetjük hogy egy téglalap
Részletesebben25 i, = i, z 1. (x y) + 2i xy 6.1
6 Komplex számok megoldások Lásd ábra z = + i, z = + i, z = i, z = i z = 7i, z = + 5i, z = 5i, z = i, z 5 = 9, z 6 = 0 Teljes indukcióval 5 Teljes indukcióval 6 Az el z feladatból következik z = z = =
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Trigonometria II.
Trigonometria II. A tetszőleges nagyságú szögek szögfüggvényeit koordináta rendszerben egységhosszúságú forgásvektor segítségével definiáljuk. DEFINÍCIÓ: (Vektor irányszöge) Egy vektor irányszögén értjük
RészletesebbenAz axonometrikus ábrázolás analitikus geometriai egyenleteinek másfajta levezetése. Bevezetés
1 Az axonometrikus ábrázolás analitikus geometriai egyenleteinek másfajta levezetése Bevezetés Több korábbi dolgozatunkban is foglalkoztunk hasonló dolgokkal, vagyis az axonometri - kus ábrázolás alapfeladatának
RészletesebbenSíkgeometria 12. évfolyam. Szögek, szögpárok és fajtáik
Szögek, szögpárok és fajtáik Szögfajták: Jelölés: Mindkét esetben: α + β = 180 Pótszögek: Olyan szögek, amelyeknek összege 90. Oldalak szerint csoportosítva A háromszögek Általános háromszög: Minden oldala
RészletesebbenI. Vektorok. Adott A (2; 5) és B ( - 3; 4) pontok. (ld. ábra) A két pont által meghatározott vektor:
I. Vektorok 1. Vektorok összege Általánosan: Az ábra alapján Adott: a(4; 1) és b(; 3) a + b (4 + ; 1 + 3) = (6; ) a(a 1 ; a ) és b(b 1 ; b ) a + b(a 1 + b 1 ; a + b ). Vektorok különbsége Általánosan:
Részletesebben10. Koordinátageometria
I. Nulladik ZH-ban láttuk: 0. Koordinátageometria. Melyek azok a P x; y pontok, amelyek koordinátái kielégítik az Ábrázolja a megoldáshalmazt a koordináta-síkon! x y x 0 egyenlőtlenséget? ELTE 00. szeptember
Részletesebben