Szakdolgozat. Fáczán Brigitta 2014.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakdolgozat. Fáczán Brigitta 2014."

Átírás

1 Szakdlgzat Fáczán Brigitta 2014.

2

3 Budapesti Gazdasági Főiskla Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenfrgalmi Kar A kazincbarcikai Klrfesztivál hzzájárulása Kazincbarcika és kistérsége fejlődéséhez Knzulens: Dr. Jusztin Márta PhD főisklai dcens Készítette: Fáczán Brigitta Turizmus vendéglátás Idegenfrgalm-szállda 2014.

4

5 0

6 Köszönetnyilvánítás Köszönöm belső témavezetőmnek, dr. Jusztin Mártának, hgy lelkiismeretes munkájával és szakmai segítségnyújtással hzzájárult szakdlgzatm elkészítéséhez. Tvábbá szeretnék köszönetet mndani Harnócz Zsuzsának, a Barcika Art Kft. ügyvezető igazgató-helyettesének, aki lyan infrmációkhz segített hzzá, amelyek nélkül dlgzatm nem készülhetett vlna el.

7 1 Tartalmjegyzék 1. Bevezetés A kulturális turizmus A kultúra fgalma és turizmussal való kapcslata A kulturális turizmus kereslete A kulturális turizmus kínálata Fesztiválk szerepe a kulturális turizmusban A kulturális turizmus hatásai Kazincbarcika és kistérségének bemutatása Földrajzi jellemzők és megközelíthetőség Társadalmi jellemzők A kistérség és Kazincbarcika turisztikai kínálata és kereslete A Klrfesztivál A fesztivál és előzményének bemutatása A fesztivál kínálatának elemzése A fesztivál keresletének vizsgálata A fesztivál finanszírzása és támgatttsága A Klrfesztivál turisztikai hatása Jövőkép Összefglalás Mellékletek Felhasznált irdalm... 84

8 2 1. Bevezetés Szakdlgzatm tárgyának kiválasztásakr fnts szempnt vlt számmra, hgy egy lyan prblémát vizsgáljak meg illetve keressek rá választ, amely egyrészt aktuális másrészt személyesen is érint. Brsd-Abaúj-Zemplén megyei laksként skszr szembesültem azzal, hgy akár az itt lakók, akár az rszág más részén élők mennyi negatív gndlatt társítanak a megyéhez, elég csak az általában használt jelzőkre gndlnm: elmaradtt, elszegényedett, munkahelyhiánnyal küzdő, kszs, szürke. Sajns ezek a szavak nem alaptalank. A megye több kistérsége, így például Kazincbarcika kistérsége fkzttan hátránys helyzetűek, a fiatalk elvándrlása, ezáltal a laksság elöregedése, a munkahelyhiány mind hzzájárultak ahhz, hgy kialakuljn az itt élőkben az identitáshiány, az emberek nem tudják magukat mivel aznsítani, skukat nem köt ide semmi. Régóta fglalkztat az a kérdés, hgy hgyan lehetne ezt a negatív képet átfrmálni, mi lenne az, ami elindíthatna egy pzitív váltzást ban lakóhelyemen, Kazincbarcikán, egy Magyarrszágt támgató prgram, a Svájci Hzzájárulás segítségével elindult egy lyan kezdeményezés, amelynek célja, hgy Kazincbarcika és kistérsége arculatát átfrmálja, a laksság számára élhetővé, a vállalkzásk számára vnzóvá tegye. Ennek egyik eszköze a svájci mintára megépülő Üzleti Szlgáltató és Inkubációs Park, amely kedvező feltételekkel segítené vállalkzásk indítását és fejlesztését. Másik fnts eszköz a turisztikai infrastruktúra kialakítása mind Kazincbarcikán mind pedig a kistérségben. Ennek a turisztikai infrastruktúrájának részét képezi a Klrfesztivál, Kazincbarcika összművészeti fesztiválja, amelyet augusztusában rendeztek meg először. Dlgzatm első felében elméleti alapn szeretném bemutatni a kulturális turizmus piacát, kezdve azzal, hgy mit is jelent pntsan a kultúra, milyen szerepe van az emberek mindennapi életében és hgyan beflyáslja utazási szkásaikat. Megvizsgálm a keresleti ldalról, milyen a kulturális turista, mik beflyáslják úticélja kiválasztásában, ebből következtetve kutatásk alapján bemutatm a mai keresleti trendeket. Kínálati ldalról rendszerezném, hgyan csprtsítjuk a kulturális turizmus piacának termékeit, valamint hgy mely termékek tartznak ide, azk milyen szegmens számára jelentenek vnzerőt. Tekintve, hgy dlgzatm fő témája a fesztiválturizmus, külön kitérek a fesztiválkra, mint turisztikai vnzerőkre,

9 3 bemutatva kapcslatát a kulturális turizmussal, valamint külön hangsúlyt fektetnék a magyar fesztivállátgatási szkásk elemzésére. Dlgzatm másdik részében rátérnék a Klrfesztivál mikrkörnyezetének, vagyis Kazincbarcika és kistérségének valamint magának a fesztiválnak a vizsgálatára. A mikrkörnyezet bemutatásakr történelméből kiindulva azkat a prblémákra szeretnék rávilágítani, ami miatt ma Magyarrszág egyik leghátránysabb régiója, kiemelve a rma laksság helyzetét, a szegénységet és a munkanélküliséget. Ezután turizmus szempntjából elemezném a kistérséget, srra véve a turisztikai infrastruktúra elemeit, milyen helyet fglal el a turizmus a kistérség gazdasági életében. Az elméleti hátteret, valamint a mikrkörnyezet adttságait figyelembe véve bemutatnám a fesztivált, mint kulturális turisztikai attrakciót, hangsúlyt fektetve a Svájci Hzzájárulás pályázatra, a fesztivál kínálatára és keresletére, valamit a fesztivál turisztikai hatására. A dlgzat utlsó felében a jövő évre vnatkzólag Multikulturalizmus a fesztiválban cím alatt egyrészt a rma és kínai laksság fesztiválba való bevnhatóságát vizsgálnám. Brsd-Abaúj-Zemplén megye, így Kazincbarcika és kistérsége laksainak is jelentős százalékát teszik ki a rmák, kultúrájuk megjelenítése ennek ellenére sk helyen tabunak számít. Ennek az lehet az ka, hgy a rendezvényszervezők félnek attól, hgy a rmák iránti előítéletek miatt a látgatókban inkább elutasítást, mint érdeklődést váltana ki. A BrsdChem Zrt. kínai tulajdnba kerülése végett 2011-tőla cégnél dlgzó kínai laksk települtek le Kazincbarcikán. A lakók eddig csak munkáltatóként tekintettek rájuk, kultúrájuk még nem jelent meg a várs életében. Úgy gndlm, gazdag hagymányaikat figyelembe véve különleges színfltjai lehetnének egy skszínűségről szóló fesztiválban. Kutatásm végére szeretnék választ kapni, hgy egy lyan kulturális rendezvény, mint a Klrfesztivál, hzzájárulhat-e, és ha igen, mivel, az emberek a Kazincbarcikáról és kistérségéről alkttt negatív elképzeléseinek megváltztatásáhz és a gazdasági fejlődéséhez. A kutatás srán egyrészt szekunder frráskra támaszkdm, másrészt primer kutatást végzek, amelyen belül kvantitatív és kvalitatív módszert is kívánk

10 4 alkalmazni. Ennek eszközei egy általam elkészített, a Klrfesztivál látgatási attitűdjeit mérő kérdőív, valamint Lövei Zltánnal, Kazincbarcika egyik képviselőjével, és a Barcika Príma Kft. tulajdnsával készített interjú.

11 5 2.A kulturális turizmus A kultúra minden alktótevékenység összegző ereje: az emberi értelem társadalmi hasznsítása. Gabriel García Marquez 2.1 A kultúra fgalma és turizmussal való kapcslata A Magyar Értelmező Kéziszótár (2006) hárm jelentést tulajdnít a kultúra szónak. Az első jelentés szerint a kultúra az emberi társadalm által létrehztt anyagi és szellemi javak összessége. A másdik jelentésben a kultúra egy személy művelt mivltára vnatkzik. Ezen kívül jelenti még valaminek a termesztését, illetve bilógiai értelemben tenyészetet jelent. A kultúra fgalmának eredete vizsgálatakr egészen az ókrig kell visszamennünk az időben. A kultúra szó a latin "clre" szóból származik, amelynek jelentése "művelni". A szóról az első íráss emlék Catótól származik (Kr.e.II.sz.), aki a földmegmunkálás kifejezésére használja (culturaagri). Ha összehasnlítjuk a mai jelentésével, láthatjuk, hgy a fgalm az évszázadk srán egyre többféle felfgásban jelent meg, valamint gazdagdtt más-más jelentéssel. A mai értelembe vett kultúra kifejezése először Ciceró Tusculanae dispitatines (Kr. e. I. század) művében jelen meg, itt már a lélek művelésének kifejezéseként (culturaanimi) (Krpics, 2011.). A mai definíciók közül az egyik az UNESCO nemzetközileg elfgadtt értelmezése, amely a legtágabb értelemben magyarázza a kultúra fgalmát: "Az ember a fejlődés kiindulópntja és ő a végcélja is. A kultúrát a legtágabb értelemben ma úgy fghatjuk fel, min egy társadalmi csprt szellemi és anyagi, értelmi és érzelmi megkülönböztető jegyeinek összességét. A művészeteken és a bölcsészeten kívül magába fglalja az életmódt, az emberek alapvető jgait, az értékrendszereket, a hagymánykat és a hitet. A kultúra teszi képessé az embert arra, hgy végiggndlja önmagát. Neki köszönhetjük, hgy sajátsan emberi,

12 6 gndlkdó, kritikus és erkölcsileg elkötelezett lények vagyunk. Általa különböztetjük meg az értéket és vagyunk képesek választani. Segítségével fejezi ki magát az ember és tudatsul önmaga számára, látja befejezetlenségét, kérdőjelezi mg saját alktásait, keres fáradhatatlanul új értelmet a dlgknak és hz létre önmagát felülmúló műveket." Összegezve a fenti értelmezést még tágabb értelembe a kultúra mindaz, amit az ember a természethez hzzáadtt, magában fglalva a szimbólumk, eljárásk, értékek lyan halmazát, amely generációról generációra öröklődik (Krpics, 2011). A kultúra fgalmának új megközelítését tükrözi a WTO-ETC kutatás srán használt külső-belső kör fgalma, amelynek célja, hgy valamelyest lehatárlja a kultúra igen tág fgalmi körét. Ennek értelmében megkülönböztetünk egy belső kört, ahva a művészetek, például képző-, előadó és iparművészet, és az örökség, így a műemlékek és a múlt épített öröksége tartzik. A külső kör ezzel szemben a kultúra úgynevezett kreatív iparágait, a divatt, designt, a szórakztatóipart valamint a tvábbi ágakat, tehát az életstílust, hiedelmeket, gasztrnómiát és flklórt tartalmazza (Jászberényi M., 2014). Köszönhetően a fgalm tágulásának, ma már nem beszélhetünk egy egységes kultúráról, a világ minden részén, de egy szűkebb téren - például egy családn belül is több kultúra élhet egymás mellett, ezen kból kiflyólag nem ítélhetjük meg egyegy kultúra létjgsultságát, nincs rssz és jó csak esetleg a miénktől különböző, számunka idegen. Aznban ennek köszönhető az, hgy több ezren kelnek útra azért, hgy megismerkedjenek övékétől kisebb-nagybb mértékben eltérő, számukra érdekesnek vélt kulturális jelenségekkel. Amikr utazási mtivációkról beszélünk, feltétlenül említést kell tennünk a kultúra jelentőségről. A világ kulturális értékeinek megismerése iránti igény már az ókrtól kezdve jelen van az emberek életében, aznban a 20. sz. másdik felétől megjelenő tömegturizmus, a tengerpartk népszerűségének növekedése és kínálatuk bővülése egy időre háttérbe szríttta (Krpics, 2011). A szakértők véleménye szerint napjainkban aznban egyre inkább megnőtt a kereslet az lyan vnzerők irányába, amelyek valami egyedi élményt kínálnak a turisták számára, ennek következtében ma már nem bír akkra jelentőséggel egy egyszerű tengerparti pihenést kínáló desztináció. Alternatívát ezért egy lyan termék

13 7 jelenthet, amely egyrészt az utazással együtt járó szabadidős igényeket kielégíti, másrészt a turista nemcsak valódi élménnyel, hanem valamiféle tudással, tapasztalattal is gazdagabb lesz. Ezt az alternatívát a kultúra, ezáltal a kulturális turizmus kínálhatja. A kulturális turizmus legátfgóbb megközelítésében lyan - az egyediséget, a fenntarthatóságt és a marketingszemlélet fntsságát szem előtt tartó - turisztikai termék, amelynek közpnti eleme a turista legszélesebb értelmezett intellektuális igényeit kielégítő vnzerő (Dr. Michalkó és Dr. Rátz, 2005.). Annak ellenére, hgy a kultúra, mint vnzerő már az ókrban is megjelent, beárazható, eladható termékként csak az utóbbi egy-két évtizedben, a turisztikai iparral egy időben értelmezzük (Dr. Hrváth, 1999.). Tekintve, hgy a turizmus szinte minden ágának van valamilyen kapcslta a kultúrával, így mind kínálata mind pedig kereslete igen skféle lehet. 2.2 A kulturális turizmus kereslete A turizmus keresletének elemzése előtt fnts megvizsgálni a turisták mtivációit, amelyhez eszközül szlgál a Maslw szükséglet-piramisa. Maslw hierarchikus srrendben a következő szükségleteket különbözteti meg (Lengyel, 2004): 1. Fizilógiai éhség, szmjúság, pihenés, aktivitás 2. Biztnság félelemtől és aggdalmtól mentesség 3. Valahvá tartzás és szeretet szeretetnyújtás és kapás 4. Megbecsülés önmegbecsülés és másk megbecsülése 5. Önmegvalósítás személyes önkifejlesztés Mill és Mrrisn még az alábbi két intellektuális szükséglettel egészíti ki: - Tudni és megérteni ismeretszerzés - Esztétikai a szépség értékelése Napjaink stresszes életvitelének köszönhetően ma már elsődleges mtivációk közé a kikapcslódás, aggdalmtól való mentesség és a feszültség levezetése lépett. Ez minden embernek mást jelent. Van, aki a tengerpartn pihenve, van, aki több naps biciklitúrán kapcslódik ki. A regenerálódás már az ókrtól kezdve mtiválja

14 8 az embereket az útra keléshez. Mill és Mrrisn szükségletjavaslata alapján aznban láthatjuk, hgy szükségleteink fnts részét képezi a tudásvágy valamint a szép értékelése. Ez különösen igaz a kulturális turistára, aki nem csak kikapcslódni akar, hanem tudását is bővítené, ami ma már az élményszerzéssel szrsan összekapcslódtt. Rátz Tamara a Kulturális turizmus (2011) című tanulmányában két szempnt alapján csprtsítja a kulturális turizmus keresletét frmáló turistákat: A látgatók érdeklődési köre, tevékenysége felkeresett attrakciók alapján Örökségturista kastélyk, várak műemlékek, vallási helyszínek Kreatív turista kézműves mesterségek kipróbálása, nyelvtanulás, aktív részvételi lehetőség keresése Művészeti turista fesztiválk, kncertek, kiállításk, színházi előadásk Vársi kulturális turista történelmi vársk, kulturális közpntk, vásárlás, éjszakai élet Rurális kulturális turista brvidékek, nemzeti parkk, skanzenek, hagymány Ppuláris kulturális turista tematikus parkk, sprtesemények, filmfrgatási helyszínek, divat és design kiemelt fntsságú A másik csprtsítás azt mutatja, hgy milyen mélyen játszik szerepet a kultúra az utazási mtivációban: Tudats kulturális turista: döntésében jelentős szerepet játszik, az élmény meghatárzó jellegű; Váratlanul kulturális turistává váló fgyasztó: csak a helyszínen értesül például egy fesztiválról, de az átélt élmény emlékezetes marad számára; Vársnéző turista: bár mint mtiváció fnts a kultúra, az élmény nem tekinthető mélynek; Eseti kulturális turista: közepesen fnts mtiváció, és az élmény is közepes szintű;

15 9 Véletlen kulturális turista: nem tervezetten vesz részt egy-egy eseményen, és az élmény nem jelentős számára. Trendek a keresletben A kulturális turizmus piacának elemzésekr meg kell azt is vizsgálni, melyek azk a trendek, amelyek a turistát beflyáslják a meglátgatni kívánt vnzerő kiválasztásában. Rhanó világunkban mindennaps érzéssé vált a stressz, így mindenki vágyik a kikapcslódásra, ezért az egyik legfntsabb elvárás, hgy az adtt attrakció ne csak ismeretet közöljön, hanem egyben kikapcslódást is nyújtsn. A feszített munkatempónak köszönhető az is, hgy skan, még ha rendelkeznek is utazásra költhető diszkrecinális jövedelemmel, a kevés szabadidő miatt nem engedhetik meg maguknak a hsszabb időtartamú utazáskat. Így előnyben részesülnek azk az attrakciók, amelyek intenzív és gyrsan átélhető élményt nyújtanak (Dr. Rátz, 2005.). Az élményszerzés ma az utazási mtivációk szerves része, amelyhez hzzájárulhatnak a technikai újításk, ezért például egy múzeum vagy kiállítás csak akkr jelent kiemelkedő vnzerőt, ha tudja ötvözni a tudmányt a technikával és az interaktivitással. Demgráfia trendek közül a legfntsabb tény a laksság elöregedése, így a jövőben ők jelenthetik az egyik legfntsabb célcsprtt, valamint a szabadidő csökkenése, és az idősebb generáció jbb egészségügyi állapta miatt a szülők helyett egyre gyakrabban a nagyszülők utaznak az unkákkal, így kialakítva a grand-travellers szegmenst. Marketing szempntból lényeges trend a közösségi ldalak és blgk térhódítása, ugyanis mérvadóak lehetnek az attrakció kiválasztásában. Ezt alátámasztja a Hungarfest Kht. a Reneszánsz Év-2008 keretében készült kutatás is, amelyben a válaszadók többre értékelték a személyes infrmálódáshz kötött közvetlen (barát, ismerős) illetve közvetett (fórumk, blgk) értesülési frmákat, mint a televízióban elhangztt reklámk által nyújttt infrmációt, úgy találták, hitele inkább a másik ember alktta véleménynek van.

16 A kulturális turizmus kínálata A kínálat általáns fgalma: Egy adtt térség mindazn értékeit, tényezőit és szlgáltatásait tartalmazza, amelyek a turisták szükségleteinek kielégítésére alkalmasak (vnzerők, közlekedési, szállás-, étkezési, szórakztatási, és egyéb szlgáltatásk, biztnság, árak, imázs, hírnév stb.) (Lengyel, 2004). A kínálat legfntsabb kategóriája a turisztikai termék, amelynek tartalmaznia kell a kínálati elemeket, mindemellett knkrétnak is kell lennie, ugyanis a turista számára akkr vnzó, ha az megfelel a mtivációjának, ezzel kielégíti igényeit. Hiába kínál egy szállda minden szempntnak megfelelőwellness-szlgáltatáskat, egy kisgyermekes család számára csak akkr fg itt megszállni, ha gyermekbarát szlgáltatáskat is nyújt. Így elmndható, hgy egy termék a kínálat azn elemeit tartalmazza, amelyeket egy turista igényeinek megfelelően ki tud választani. Ebből a megállapításból következik a turisztikai termék fgalma: A turisztikai termék egy lyan szlgáltatáshalmaz, amelynek célja a turista (az állandó környezetétől ideiglenesen távl lévő ember) szükségleteinek teljes kielégítése. (Lengyel, 2004). Fnts kiemelni a teljes szót, ugyanis csak akkr beszélhetünk sikeres termékről, ha az minden egyes igényét kielégíti az adtt turistának, ennek hiánya elégedetlenséghez vezet. A turizmus és a kultúra összekapcslódásának köszönhetően száms lyan kulturális turisztikai termék jött létre, amelyek a kulturális turisták számára jelentős vnzerővel rendelkeznek. Rátz Tamara Kulturális turizmus (2011.) című tanulmánya alapján a kínálati termékeket hárm nagy csprtba rendezhetjük. Ezek közül a legtöbb látgatót ma az élettelen kultúra fgalmkörébe tartzó attrakciók vnzzák. Ide srlhatjuk az épületeket, a különböző építészeti stíluskat, a művészeti alktáskat, de a mindennapi élet használati tárgyait is. Jelentősége abban is megnyilvánul, hgy egyéb tevékenységek háttereként is szlgálhatnak: egy Operaház melletti kávézóban elfgyaszttt kávé ízét is teljesen másképp érzékeljük, mint az tthniét. Figyelembe véve, hgy mindennapi életünk része a kultúra, így vannak lyan vnzerők, amelyeket tulajdnképpen hétköznapi tevékenységeink jelentenek, legyen szó akár gasztrnómiáról, öltözködésről, életmódról. Érdekes példája ennek India, amely köztudttan a higiénia hiányáról, a kszról és a zsúfltságról híres,

17 11 ugyanakkr skak számára ez jelenti a vnzerőt, szeretnék átélni, milyen egy lyan kultúra életmódjának részese lenni, ami merőben más a megszkttól. Annak ellenére, hgy a kultúra ezen része nehezen beflyáslható, tekintve, hgy sk esetben évszázadk szkásairól beszélünk, amelyek beleivódtak a mindennapkba, skszr ezek jelentik a legintenzívebb élményeket a turisták számára (Rátz, 2011). A harmadik ilyen csprt a megelevenített kultúra fgalmkörébe tartzó termékek, ahvá azkat a rendezvényeket, fesztiválkat srljuk, amelyeket turisztikai céllal hztak létre, azért, hgy növeljék egy adtt régió vnzerejét, ezáltal látgatttságát is. Kmly imázs építő és identitásteremtő hatásuk is lehet, példának káért a népművészeti rendezvények, mint a hllókői Húsvéti Fesztivál, hzzájárulnak a lakók kulturális identitásának kialakításáhz, vagy a Sziget Fesztivál, amely sk más mellett részese Budapest mai imázsának (Rátz, 2011). A kulturális kínálat csprtjainak mindegyikéhez hzzátartzik a miliő, amely lyan szubjektív kép, ami egy adtt környezetnek az észlelő számára fnts, kiszűrt része, egyúttal különböző érzelmekkel átitattt légköre is (Rókusfalvy, 2000). Mibenlétét nagyn sk tényező beflyáslja, ezek közül a legfntsabb a miliő társadalmi vetületei, mivel a helyi laksság öknómiai, demgráfiai helyzetén, kulturális felkészültségén, életmódján, viselkedésifrmákn kívül a társadalmi környezet játszik a legintenzívebb szerepet a turisztikai miliő kialakulásában. Ez sk esetben a kulturális szteretípiákhz köthető, vagyis biznys nemzetektől, etnikumktól elvárunk általunk előzetesen elképzelt jellemvnáskat és viselkedési nrmákat, ha ezekről visszaigazlást kapunk, az máris az átélt élmény részévé válik. Lényeges része még a társadalm tájfrmáló hatása, így például egy falusi vagy vársi miliőnél más-más elemek skasága juthat eszünkbe: még egy falu esetében a nyugalm, a háziállatk zaja, a kíváncsi emberek vagy a jellegzetes falusi házak, addig a vársnál a zárkóztt, flytn siető emberek, a személytelenség, a zaj jelenik meg előttünk (Dr. Michalkó és Dr. Rátz, 2005.). Tehát egy adtt desztináció miliője a fizikai arculatn kívül az tt él társadalm kultúrájának jellegzetességét is magán hrdzza, amelyek nagymértékben beflyáslják a turisták élményeit. Mindezek alapján elmndható, hgy a kulturális turizmus szemszögéből vizsgálva a termékek rendkívül skszínűek, vizsgálatuk leginkább a vnzerő jelentőségén alapuló rendszerben történik, vagyis a vnzás hatóköre szerint valamint

18 12 elsődleges vagy kiegészítő jellegű-e az attrakció (Budai és Barta, 2009.). Az alábbi táblázatba szeretném bemutatni a kulturális turizmus legfntsabb termékeit keresleti szegmentáció, nemzetközi identitásban betöltött szerepe és hazai ismertség fka alapján: Hazai ismertség Identitásban Főbb keresleti fka betöltött szerep szegmentáció mértéke Épített örökség magas magas család, csprt, egyéni, szenir, ifjúság, szakmai érdeklődő Világörökségi magas magas család, csprt, helyszínek egyéni, szenir, ifjúság, szakmai érdeklődő Nemzeti, közepes magas család, csprt, történelmi egyéni, szenir, emlékhelyek ifjúság, szakmai érdeklődő Szellemi közepes magas család, csprt, örökségen alapuló egyéni, szenir, vnzerők ifjúság, szakmai érdeklődő Tematikus alacsny közepes család, csprt, útvnalak egyéni, szenir, ifjúság, szakmai érdeklődő Hagymányk magas magas család, csprt, egyéni, szenir, ifjúság, szakmai érdeklődő Rendezvények, magas magas család, szenir, fesztiválk egyéni, ifjúsági Vallási turizmus közepes magas Család, csprt, egyéni, szenir, ifjuság Krtárs és kreatív alacsny alacsny egyéni, ifjúsági, kultúra szakmai érdeklődő Frrás: Budai és Barta Kft.: Kulturális turizmus fejlesztési stratégia, 2009-Klasszifikációs mátrixa alapján A táblázat alapján elmndható, hgy a kulturális turizmus termékei közül mind az identitás mind pedig az ismerés mértékét tekintve az épített örökségek, a

19 13 Világörökségi helyszínek, a nemzeti és történelmi emlékhelyek valamint a hagymányk rendelkeznek magas mutatókkal, ezen kívül pedig képesek minden szegmens számára vnzóak lenni. Szintén magas mutatókkal rendelkeznek a fesztiválk, aznban a kutatás alapján szűkebb szegmens számára jelentenek vnzerőt. Érdekes eredményt mutatnak a tematikus utak valamint a krtárs és kreatív kultúra, mindhárm közepes vagy alacsny mutatókkal rendelkezik. Ez az eredmény betudható annak, hgy visznylag új ágai a kulturális turizmusnak, éppen ezért szűkebb szegmens, főleg az ifjúság számára ptenciális vnzerők, és tekintve, hgy élmény jellegük visznt erős, megfelelnek a jelen keresleti trendeknek, így hsszabb távn ismertségük is növekedhet. A várs, mint kulturális turisztikai termék A kulturális turizmus kínálati trendjei közül szeretném kiemelni a vársi kulturális turizmust, amelynek ma meghatárzó szerepe van mind a keresleti mind pedig a kínálati ldaln. Ennek ka, hgy a kultúra által mtivált utazásk többsége a várskba irányul, ahl az épített örökség és a kulturális események képezik a vnzerőt (Puczkó & Dr. Rátz). A történelem srán a mai legjelentősebb vnzerőt képező épített örökségeket, például múzeumkat, katedráliskat várskba építették, ezen kívül fnts szempnt a jbb megközelíthetőség és az infrastruktúra fejlettsége. A vársk kulturális skszínűségük miatt több szegmens igényeit is kielégíthetik, sajáts atmszférával, úgynevezett city vibe-bal, vagyis nyüzsgő hangulattal rendelkeznek, és színhelyei a kulturális turizmus egyik fnts dimenziójának, a city break-nek, a pár naps várslátgatásnak. Mindezek a vnzerők kmplex termékké alakítják a várst, így kielégítve a kulturális turisták legfőbb mtivációit. A várs, mint termék alktóelemei egyrészt a tradícinális értelemben vett kultúra ágai (örökség, művészetek), a vársra jellemző életstílus és hagymányk, valamit a kreatív iparágak (design, média, divat). Kulturális skszínűségük miatt fnts szerepük van az imázsépítésben, példa erre Bilba vagy a magyarrszági Vársimázs-díjas Balatnfüred. Napjaink legfőbb utazási trendjét, vagyis az élményrientációt figyelembe véve hárm, főképp várskra jellemző új attrakciót szeretnék kiemelni. Az egyik ilyen, az úgynevezett public art, vagyis a köztéri művészet, amelynek célja, hgy a

20 14 különböző művészeti ágakat a múzeumk falain kívülre hzza, mindenki számára elérhetővé tegye, ezzel akár társadalmi prblémákra is felhívva a figyelmet. Magyarrszági példával élve egyik ilyen ismert művek Szőke Gábr Miklós köztéri faléc szbrai, vagy a tűzfalfestményei által híressé vált NePaint csprt alktásai. Visznylag új fgalm az élménytér, mint attrakció megjelenése. Az élménytér különböző vnzerők gyűjtőhelyei, legyen szó akár szórakzóhelyekről vagy vendéglátóegységekről, közkedvelt találkzóhelyek a fgyasztók számára, például a budapesti Deák tér. A vársk fnts imázsfrmáló eszközei lehetnek a tematikus negyedek és utcák, amelyek vagy saját jellemzőikből válnak attraktívvá, vagy néhány esetben turisztikai célzattal hzzák létre őket. Turisztikai szempntból egyrészt nagy előnyük, hgy rendelkeznek saját arculattal, ezáltal megkülönböztethetővé válnak a várs többi részétől. Másrészről, mivel egységet képeznek, turisztikai attrakcióként egy összetettebb és időben is tartalmasabb élményt nyújtanak az idelátgatóknak. Mindezen tulajdnságaik miatt jól kmmunikálhatóak a fgyasztók irányába (Zátri, 2014.). Aznban ahhz, hgy egy várs felvegye a versenyt más desztinációkkal szemben, ki kell alakítania egy lyan stratégiát, ami megkülönbözteti a többitől. A mai nagyvársk főbb fejlesztési kncepciója a kreatív és az élhető várs eszméjének ötvözése. A kreatív várs eszme előnybe helyezi a kreatív iparágakat, vagyis azkat, amelyek egyéni kreativitásra épülnek, létrehzásukkal és felhasználásukkal képesek jólétet, munkahelyet teremteni (design, divat, antik piac, média). Egyike az első ilyen vársknak Glasgw, amely az Európa Kulturális Fővársa cím keretein belül kreatív közpntú stratégiát vezetett be. Kiemelkedő tulajdnsága, hgy nyitttak az új kultúrára és tendenciákra (Zátri, 2014.). Az élhető várs eszméje az életminőséget helyezi a középpntba, mind a laksk mind a turistákra vetítve. Tvábbi jellemzője, hgy nagy hangsúlyt fektet a zöld területek létrehzására, környezetbarát megldásk alkalmazására, ezáltal esztétikailag is vnzóbb, turisztikailag pedig fenntarthatóbb várs kialakítására. Kínálatt jelent ma autentikusság, mint trend keresletére a hely szellemének megfelelő alakításával. Egyik legfőbb célja, hgy a turistákat és a helyieket közelebb

21 15 hzza, azáltal, hgy a helyi laksságt is érdekeltté teszi a turizmusban (Zátri, 2014.) Fesztiválk és szerepük a kulturális turizmusban A nemzetközi trendekkel megegyezően, Magyarrszágn is egyre nagybb népszerűségnek örvendenek a különböző tematikával megrendezett fesztiválk. A Magyar Fesztivál Szövetség meghatárzása szerint fesztiválnak nevezhető minden lyan egy vagy több téma köré szerveződő, rendszeresen megrendezésre kerülő, egy vagy több helyszínen történő, meghirdetett prgrammal rendelkező kulturális, művészeti, gasztrnómiai, sprt vagy egyéb- eseménysrzat, amelynek célja, hgy közönsége részére kiemelten színvnalas, értékközvetítő, minőségi, ismereteket is bővítő és egyben szórakztató, szabadidős közösségi élményt nyújtsn. A fgalm alapján elmndható, hgy a fesztiválk nagyn skfélekereslet kielégítésére alkalmasak, valamint az élmény különböző frmáit képesek nyújtani látgatóiknak. Főleg a többnaps fesztiválk esetében jelenik meg a kaland, mint élmény, a nmád körülmények vagy a fesztiválzós életstílus, első fesztiválélmény, valamit az ldttabb légkör miatti mindennapkból való kiszakadás, mind egy kaland megélését jelenthetik. Fesztiválk esetében elengedhetetlen a művészettel való összekapcslás, ugyanis leginkább a művészet egy-egy ága köré épülnek, legyen szó zenéről vagy gasztrnómiáról. Itt fnts megemlíteni a nevelő és ízlésfrmáló szerepet is, a különböző típusú prgramk kmbinálásával egy-egy kmlyabb műfaj is eljuthat emészthetőbb frmában azkhz, akik eddig nem érdeklődtek iránta (szimfnikus zenekar szereplése egy könnyűzenei előadóval). Maga a környezete is fnts tényező, ugyanis esztétikai élményt jelenthet az dalátgatóknak. Erre kitűnő példa az O.Z.O.R.A. fesztivál, amely bár kétes hírnévvel rendelkezik, helyszíne kiemelkedő, egy dmbkkal, völgyekkel körülvett ökfarmn rendezik meg. Főleg egy másik kultúra megismerése köré épülő fesztivál esetében jelenthet vnzerőt az egztikum, ilyen lehet egy etnikum művészetének megismerése vagy egy régió gasztrnómiájának kipróbálása (Dr. Michalkó és Dr. Rátz, 2005.) A fesztiválknak az szórakztató szerepük mellett társadalmi hatásai is lehetnek. Mindenki, aki részt vesz egy ilyen kulturális rendezvényen, általában

22 16 hasnló ízléssel és érdeklődési körrel rendelkezik. Így elmndható, hgy egy-egy ilyen esemény összehzza az embereket, itt eltűnnek a társadalmi különbségek, csak közös életérzés" áll a középpntban. Jellemzően az idegen kultúrák megismerését a középpntba állító rendezvényekről elmndható, hgy szélesítik a résztvevők látókörét, ezáltal erősítve a tleranciát, csökkentheti az ismeretlennel szembeni szkepticizmust. A laksság szemszögéből is jelentős funkciókat tölthet be, ugyanis segíti az identitás kihangsúlyzását, amely a helyi kultúra és szkásk megerősítését szlgálja, mindemellett támgathatja a helyi művészeket, lehetőséget teremt a művészeti alktómunka számára (Smith, 2009). Turisztikai szempntból vizsgálva terméknek tekinthetőek a fesztiválk abban az értelemben, hgy képes élményeket nyújtani a látgatóknak, másrészt bevételeket generálni. Ebből a tulajdnságából eredően jelentős gazdasági hatása lehet, ami megjelenik a például a munkahelyteremtésben, a fesztiválhz közvetlenül vagy közvetetten kapcslódó szlgáltatásk keresletének növekedésében vagy az adóbevételek növekedésében (Dr. Michalkó és Dr. Rátz, 2005.). Annak ellenére, hgy sk fesztivál eredeti célközönsége a helyi laksság, skaknak sikerül turistákat is vnzani. Ezt a vnzerőt felismerve ma már egy-egy fesztivál létrehzásakr figyelembe veszik az esetleg daérkező turisták igényeit. A fesztivál lehetőséget nyújt az adtt térség megismerésére is, ezért fnts a fesztivál helyszínének kiválasztásakr a régió vnzerejének a figyelembevétele. A fesztivál gazdasági haszna közép- és hsszútávn leginkább a desztináció imázsára gyakrlt hatásban mérhető, amely így a fesztivál időszakán kívül is indukálhat látgató-érkezéseket (Dr. Michalkó és Dr. Rátz, 2005.). Ez csak abban az esetben következhet be, ha az adtt régió rendelkezik lyan vnzerővel és imázzsal, amely a rendezvény idején kívül is képes turistákat vnzani, például Salzburg esetében. Salzburg vnzerejéhez jelentősen hzzájárul a Mzart-hét rendezvénysrzat, aznban a várs imázsának és attrakcióinak köszönhetően a fesztivál idején kívül is kedvelt úti cél.

23 17 Menedzselési prblémák Mint minden kulturális attrakciónak, a fesztiválnak is lehetnek menedzselési nehézségei, amelyek kiküszöbölése a menedzsment számára skszr nagy kihívást jelent. Az egyik ilyen prbléma, amely főleg a nagy vnzerővel rendelkező fesztiválk esetében merülhet fel, az a gyökereinek elvesztése. Mivel a legtöbb fesztivál először a helyi laksság számára készül, magába hrdzza az adtt régió jellemvnásait, például gasztrnómiáját, képzőművészetét, pnt ezért vnzóak a helyiek számra. Ebben az esetben felmerül a fenntarthatóság prblémája, mivel turistákat nem vnz, bevételt nem feltétlenül generál, így elkezd rientálódni a turizmus felé. Ennek következménye, hgy a turisták miatt már nagybb igényeknek kell megfelelnie, ami az autentikusságának, jellemvnásainak elvesztését is jelentheti, ismétlődővé, egysíkúvá válhat (Smith, 2009). Tekintve, hgy egy fesztiválnak gazdasági hatásai is vannak, skszr a velük támaszttt pénzügyi és kereskedelmi elvárásk megelőzik a rendezvény szciális, kulturális és ktatási célját. Hasnló prblémát kz egy etnikai vagy kisebbségi rendezvény esetében, ha annak megrendezése lyank kezébe kerül, akik csak a gazdasági hasznt látják benne, de egyébként nem tagjai az adtt közösségnek így nem érzékenyek az adtt csprt prblémái iránt (például melegfelvnulás esetében). Fesztiváltervezés esetében számlni kell azzal is, hgy ezek időszaks, múlandó, nehezen megfgható termékek, amelyek csak akkr képesek a kulturális flytnsság fenntartására, ha nem csak egyszer, hanem évente megrendezik őket. Magyarrszági fesztivállátgatási szkásk Ahhz, hgy pntsabb képet kapjak a magyark fesztivállátgatási szkásairól, a legutóbbi, ebben a témában készített kutatást, Magyar Turizmus Zrt ben a Fesztiválk Éve keretein belül készített, nagymintás, kvantitatív kutatását vettem alapul, amely a magyark fesztiválkkal kapcslats attitűdjeit és szkásait mérte 2007-től 2010-ig. Ez az időszak azért is jelentős, mert skat váltztt a hazai fesztiválk ismertsége, a laksság 65%-a vett részt legalább egy fesztiváln ezen időszakban, valamint a krábbi negatív megítélése (higiéniás feltételek, tömeg) is skat váltztt, köszönhetően a kínálat szélesedésének, a minőség javulásának.

24 18 Személyes attitűdök A különböző állításkkal való egyetértés illetve nem egyet értés alapján megállapítható, hgy a válaszadók nagy része a fesztiválkat nyári szabadtéri prgramnak gndlja. Ez alátámasztja a fesztivállátgatásk megszlása, a látgatók legnagybb része augusztusban (29,4%) és júniusban (14,2%) veszt részt fesztiválkn. Érdekes, hgy skan a hétvégi prgramkat erősebbnek gndlják, ez valószínűleg köszönhető a szervezésnek is, a munkaszüneti napra apellálva a szervezők magas részvételt várva ekkra szervezik a vnzóbb prgramkat. Inkább egyetértettek azzal a megállapítással, hgy meglátgatják a környék látnivalóit is, így érdemes a fesztiválszervezőknek a helyszín kiválasztásánál ezt is figyelembe venni. Jó hír, hgy a vizsgáltak már nem értenek azzal a ténnyel egyet, hgy a fesztiválk a rssz higiéniás körülmények miatt nem vnzó prgramk, ez is biznyíthatja a minőségben végbemenő javulást. Szervezés szempntból fnts infrmáció lehet, hgy a többség inkább nem értett azzal egyet, hgy a fesztiválra csak több napra érdemes menni, tehát jól megszervezett prgramsrzattal egynaps vagy pár naps fesztivál is sikeres lehet. Infrmációgyűjtés A megfelelő infrmációszlgáltatás ma már elengedhetetlen, ezt alátámasztja, hgy a résztvevők több mint a fele (58,4%) gyűjtött fesztivállátgatásáhz kapcslódó infrmációkat a fesztivál előtt. Legtöbbjüket prgramk, a látnivaló és az árak érdekelték, legkevesebben az éttermekre, éjszakai életre és az akciókra kerestek rá. Az éttermek azért lehetnek kevésbé érdekesek, mert skan számítanak magán a fesztiváln is étkezési lehetőségre. Nem meglepő módn a válaszadók több hármnegyede (74%) az interneten tájékzódik, ez indklja a szervezők számára az igényes, részletes infrmációt nyújtó hnlapk létrehzását. Kiválasztást beflyásló tényezők A megkérdezettek körében a legnagybb beflyással magára a fesztiválra vnatkzó tényezők vltak, vagyis a jellege és műfaja, a hangulata, a fellépők és a prdukciók összetétele. Mivel krábban a higiéniás körülmények hzzájárultak a fesztiválk negatív megítéléséhe így nem meglepő, ha a válaszadók beflyásló tényezőnek tartják a hely kulturáltságát, esztétikumát. Számmra meglepő adat, hgy en

25 19 elsődleges szempnt például a jegyár, a barátkkal vagy családdal való együttlét lehetősége, vagy az ismerősök ajánlása. Ennek kát abban látm, hgy a résztvevők fő mtivációja a fesztivál témája, ilyenkr például egy könnyűzenei kncert esetében az embere hajlandóak a jegyárakat vagy más tényezőket is figyelmen kívül hagyni, hgy láthassák kedvencüket. Legkevésbé beflyáslónak a kínált életfrmát és a reklámt találták, vagyis a részevők reklámtól függetlenül, saját preferencia alapján döntenek a fesztiválk mellett. Kereslet-kínálat A krábbi kutatási eredményeket alátámasztja, hgy a leglátgatttabbak a gasztrnómiai fesztiválk, amelyeket a könnyűzenei és hagymányőrző fesztiválk követnek. Ezek sikerei valószínűleg annak könyvelhető el, hgy egy szélesebb szegmens kiszlgálásra is alkalmasak. A középmezőnyben végzett a képző-és iparművészeti valamint a színház és tánc témára épülő rendezvények. A legkevesebb látgatót a kmlyzenei rendezvények és a hbbi, film, videó, média vagyis a kreatív iparágara épülő fesztiválk számlták. Ez alátámasztja azt, hgy a kreatív iparág visznylag új kulturális műfaj, a kmlyzene pedig a műfaj kedvelői számára vnzó, így mindkettő egy szűk szegmenst tudhat magáénak. Lelkesek-elutasítók: A válaszadók demgráfiai adatai alapján szeretném kiemelni a két szélsőséges csprtt. A fesztiválk irányába lelkesek közé tartznak például a nők, a év közöttiek, a hárm vagy több fős háztartásk, nagyvárskban élők, az Észak-Alföld régió laksai valamint azk, akik a vizsgált időszakban jártak fesztiváln. Az elutasítók csprtját erősítik többek között, akik a vizsgált időszakban nem vltak fesztiváln, az internettel nem rendelkezők, az egyedülállók vagy gyermekünket egyedül nevelő szülők. Legérdekesebb elutasítók a közép-magyarrszágiak, Budapest színes kínálata miatt úgy gndlnánk, inkább a lelkesekhez tartznak. Ennek ka lehet a fesztiválk mindennapssá válása, ezért már csak a valamilyen kból kiemelkedő fesztiválk válnak vnzóvá.

26 A kulturális turizmus hatásai Ahgy azt az utazási trendek is mutatják, a klasszikus úticélk helyett egyre inkább előtérbe kerülnek a kulturális vnzerővel bíró desztinációk, ennek köszönhetően egyre több gazdasági prblémákkal küzdő régió gndlja úgy, hgy az ilyen irányú fejlesztések kiutat jelenthetnek a hátránys helyzetből. A fejlesztések gazdasági hatásának mértéke aznban több tényezőtől is függ, ilyen például, ha az adtt településen már több vnzerő is található, nehéz mérni, hgy egy új fejlesztésnek milyen közvetett hatásai vannak (Bdnár, 2014). Fnts szempnt az is, hgy lehetőség szerint a fejlesztés ne csak helyi hatókörrel rendelkezzen, vagyis ne csak a régión belüli újraelsztást eredményezze, hanem régión kívüli bevételt is generáljn. Bwitz-Ibenhlt rendszerének megfelelően a gazdasági hatáskat közvetlen illetve közvetett hatáskra bnthatjuk. A közvetlen hatásk magáhz az attrakcióhz köthetőek, így például beszélhetünk teremtett munkahelyek számáról, állami támgatás mértékéről vagy megemelt belépődíj esetében a két ár különbözetéről. Közvetett hatásk már kevésbé megfghatóak, ugyanis nem közvetlenül az attrakciókhz kapcslódik, hanem annak környezetéhez, így a régióban keletkezett hzzáadtt értékeket vizsgálják. Ennek alapján a következő hatáskat lehet elkülöníteni: - Input-utput hatás: régión belüli, prjekthez kapcslódó beszerzéseket érinti, amely csak abban az esetben fejti ki hatását, ha kapacitásnövekedést jelent az érintett vállalatknál - Multiplikátrhatás: a régióban keletkező magasabb bevétel eredménye a magasabb jövedelem, amit a laksság adtt régión belül költ el - Gyrsító hatás: beruházási fázishz kapcslódó beszerzések, amelyek bár felerősítik az input-utput és a multiplikátr-hatást, hatása csak rövidtávú, vagyis csak a megvalósítási időszakhz kötődik - Mellékes költés: az attrakciót meglátgató turisták, például egy többnaps rendezvény esetében nem csak a belépőre költenek, hanem szállásra, étkezésre és utazásra, ezzel beszerzési igényt generálnak az egyes cégeknél - Származtattt hatás: kulturális örökség fejlesztése esetében skszr kapcslódik hzzá más attrakció is, például kiállítás vagy fesztivál, így a

27 21 belőlük származó bevétel közvetett módn a fejlesztéshez kapcslódik, ugyanis e nélkül nem keletkezett vlna. Ebbe a kategóriába srljuk a helyi termékek értékesítését, valamint az eszmei értéket és szaktudást, amivel a mesteremberek a megvalósítás srán gazdagdtak. - Gravitációs hatás: főként az elöregedő lakssággal rendelkező régiók esetében fnts hatás, ugyanis hsszútávn a desztináció vnzóvá válhat a befektetők számára, növelheti a látgatók számát, munkahelyet teremthet, ösztönözheti a vállalkzói kedvet, ezáltal hatással van beköltözésre, ingatlanvásárlásra, így a népességszám növekedésére is. - Közömbösítő hatás: egy-egy beruházás nem feltétlenül jár pzitív hatással, ebben az esetben előfrdulhat, hgy egy kulturális örökséghez kapcslódó fejlesztés miatt meghiúsul egy másik, amely például nagybb munkahelyteremtéssel járt vlna, így az egyébként is alacsny munkanélküliségi rátával rendelkező régiókban hzzájárulhat az elvándrláshz (Bdnár, 2014). A turizmus hatásainak elemzése esetében nem csak gazdasági, hanem társadalmi hatáskat is vizsgálni kell. Ez esetben beszélhetünk népességre gyakrlt hatásról, a munkaerőpiac és a közösség szerkezetének megváltzásáról, lyan hatáskról, amelyek egyéni és családi szinten, valamint kulturális és természeti erőfrrásk esetében jelentkezhetnek. Népességre gyakrlt hatásában pzitív jelenség lehet a népesség növekedése a betelepülők által, de csak abban az esetben, ha ők az állandó és nem pedig a nem állandó laksk arányát növelik. A betelepülések esetében megváltzhat a kr, a nem, valamint az etnikum szerinti összetétel is, amely kifejezetten előnyös lehet egy elöregedő tendenciát mutató desztináció esetében. Ezen kívül, főleg nemzetközi szinten is vnzerőt jelentő attrakciók esetében, felértékelődik a helyi laksság nyelvtanulás iránti érdeklődése, az előítéletek csökkenése, így a szteretípiák eltűnése, ezáltal hzzájárulhat a laksk tleranciájának és szélesebb látókörűségének elősegítéséhez. Az egyik legfntsabb pzitív társadalmi hatás az identitás növekedése, azáltal, hgy növekszik a desztináció imázsa, a helyeik egyre büszkébben gndlnak lakóhelyükre, elvándrlási szándékuk így csökkenni kezd. A turizmus kívülről történő munkaerő beáramlást is elősegíti, ezáltal munkaerőhiányt pótlhat.

28 22 Mindezek ellenére fnts megvizsgálni a negatív hatáskat is. A népesség növekedésének jelensége több prblémát is felvethet, például az értékrendszerek átalakulását. A turisták igényeihez való alkalmazkdás elősegítheti a vendéglátás kmmercializálódását, ezáltal gyengülhet a kulturális identitás, eltűnhetnek a desztináció és laksai autentikus vnásai. A turizmustól függő településeken emelkedhet az árszínvnal, amely elmélyítheti a társadalmi különbségeket, biznys szlgáltatásk egyre kisebb réteg számára lesznek elérhetőek. Főként a tömegturizmusban értintett desztinációk esetében áll fenn a deviáns viselkedési frmák, például a prstitúció, a vandalizmus, vagy a drgfgyasztás megjelenésének veszélye, ami a helyiekben idegenellenességet válthat ki, és hsszútávn csökkentheti a desztináció vnzerejét. A tömegturizmus negatív velejárója a környezet terhelése, a szemetelés és a szennyezettség növekedése is (Rátz, 1999.).

29 23 2. Kazincbarcika és kistérségének bemutatása 3.1. Földrajzi jellemzők és megközelíthetőség Az észak-magyarrszági Brsd-Abaúj-Zemplén megye közpntjától, Misklctól mintegy 30-km-re északnyugati irányba fekvő kisrégiót, a Szlvákérchegységben eredő Sajó flyó sztja ketté. Északról az Aggteleki-karszt, délről, délnyugatról a Bükk-hegység északi nyúlványai, míg keletről a Szendrő és Edelény közpntú kisrégiók, és a Cserehát határlja. A kistáj északn egészen a szlvák határig nyúlik, ahl Aggtelek közelében határátkelő is üzemel. A Sajó-völgy teraszs dmbldalai, kedvező természeti visznyai jó feltételeket biztsíttt az ember krai megtelepedése számára. Ezen a szűkebb értelembe vett Sajó-völgyben fekszik a régió településeinek zöme, többek között Kazincbarcika, északabbra Szuhakálló, Sajókaza, Sajóivánka, Sajógalgóc és Vadna. A Sajótól északi irányba haladva a szénbányászat egykri hazai centruma látható a híres bányászfalvakkal, mint Rudabánya, Ormsbánya, Izsófalva vagy Felsőnyárád. A Sajó-vögytől akár északra, akár délre eltávldva egy egészen más világ tárul a turista szeme elé. Gyönyörű természeti környezet, megkapó patakvölgyek, a történelem megannyi emlékével találja szembe magát az idelátgató. A kisrégió felszíni és felszín alatti vizekben rendkívül gazdag, fő flyója a Sajó, ennek a vízrendszeréhez tartzik a vidék szinte összes vízflyása. A régió területét számtalan kisebb-nagybb patak szeli át, egyben szemet gyönyörködtető dmbsággá taglva a tájat. A heves árvizek általában nyár elején vagy kra tavasszal frdulnak elő, ritkábban ősszel is bekövetkezhetnek. A kisrégió természeti értékeit gazdagítja, hgy területére két természetvédelmi körzet is benyúlik, északn az Aggteleki-karszt, délen pedig a Lázbérci Tájvédelmi Körzet. Az Aggtelek-Rudabányai-hegység földtani szempntból hazánk egyik legösszetettebb területén fekszik Aggtelek, és a róla elnevezett nemzeti park. A mezőgazdaság számára alig hasznsítható területein napjainkig is szinte érintetlen a természet. A terület gyakrlatilag mentes midenfajta ipari szennyeződéstől. Jellemző növénytakarója a mészkőkedvelő gyergyáns tölgyes és a nagy kiterjedésű kaszálók.

30 24 A terület állatföldrajzi képe egyedülálló, tiszta vizeiben lyan fajk is megtalálhatóak, amelyek Magyarrszág szinte egész területéről kipusztultak már, például a nyúldmlykó és a magyar anglna. A Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén található, 77 hektárs Lázbérci víztárzó a Bán-patak völgyének elzárásával került kialakításra, és közel százezer ember ivóvízellátását képes biztsítani. A tájvédelmi körzet jelentős részét tölgyerdők brítják, növényvilágának legjelentősebb értékeit a bükki sziklagyepekre jellemző növényzet jelenti. Állatvilágát a Bükk közelsége határzza meg, több igen ritka madár is erdeiben talál tthnra. (Dr. Kasza, 2001.) Kazincbarcika és környéke az rszág kis és középfalvas vidékei közé tartzik, a várs vezető szerepe, mint medenceközpnt már krán kialakult. A környező települések nagyságrend és népsűrűség szerint igen különbözőek. 9 település lakssága kevesebb 500 főnél, 11 település lélekszáma 500 és 1000 közötti, 9 település 1000 és 2000, és csupán 3 település van 2000 és 4000 fő között. Ez az aprófalvas települési textúra jellemzi a környező területeket, sőt egész Észak- Brsd-Abaúj-Zemplén megyét. A térségben hasnló szerepkörű települések Ózd, Edelény, Sajószentpéter, Putnk, míg Misklc magasabb, Szendrő alacsnyabb funkciójú vársnak tekinthető. A kistérség települései: Alsószuha Alsótelekes Bánhrváti Berente Dédestaplcsány Dövény Felsőkelecsény Felsőnyárád Felsőtelekes Imla Izsófalva Jákfalva Kánó Kazincbarcika Kurityán Mályinka Múcsny Nagybarca Ormsbánya Ragály Rudabánya Rudlftelep Sajógalgóc Sajóivánka Sajókaza Szuhafő Szuhakálló Tardna Trizs Vadna Zádrfalva Zubgy Kazincbarcika megközelíthetősége Kazincbarcika, a kistérség közpntja a Bükk-hegység északkeleti lábánál, a Sajó völgyében fekszik. Északról Múcsny, Sajókaza és Szuhakálló határlja, keleti szmszédai Alacska, Berente és Sajószentpéter, délen Kndó és Tardna, nyugat felé Bánhrváti, Nagybarca és Sajóivánka fekszik. A várs minden irányból jól megközelíthető, a megye északi részének legfntsabb közlekedési ütőere, a Sajóvölgyében futó 26-s számú főút és a Misklc-Ózd vasútvnal is érinti. A várs a

31 25 Sajó-lapályától a környező hegylábakig nyúlik, vársrészenként eltérő típusú beépítettségével érdekes látványt nyújt. A lakótelepek szellősen épültek, nagyn magas a parkk, köztere aránya, a sk zöld felület kellemes színfltja a vársnak. A több mint 40 közterületi szbr és az utcák, terek nyári virágdísze miatt a szbrk vársának, virágs vársnak is nevezik. Szőke Gábr Miklós már vársi jelképnek számító, a várs körfrgalmát díszítő faunikrnisa miatt pedig 2014-ben elnyerte az rszág legszebb körfgalma díjat is (1. ábra) Társadalmi jellemzők Történelmi áttekintés A kisrégió területe már az őskrban is laktt vlt, az emberré válás útján is nagy szerepet játsztt, amit számtalan őskri lelet biznyít. Ezek közül a leghíresebb annak az emberszabású ősmajmnak a fszíliája, amelyet Rudabányán 1965-ben Hernyák Gábr gelógus talált és amelyet Kretzi Miklós, Széchenyi-díjas gelógus Rudapithecus hungaricusnak nevezett el később. A kedvező életfeltételeknek köszönhetően a későbbi krk embere is szívesen telepedett le ezen a vidéken. A hnfglaló magyark először a legeltető állattartásnak kedvező Sajó-völgyet szállták meg, ahl ebben az időben mezőgazdasággal fglalkzó szláv laksság élt, amelyre néhány település szláv neve utal. A terület Árpád-kri tulajdnvisznyairól kevesebb adat áll rendelkezése, ami biznys, hgy utlsó évszázadában az uralkdó és a Rátót nemzetség vlt a legnagybb birtks, az uralkdói területek a királyi váraknak vltak tartzékai, így például Csrbakőnek. A régió árucsere közpntjai a Sajó-völgyében, a Felvidékre futó kereskedelmi út mellett alakultak ki, amelyek közül a legjelentősebb a XV. században mezővársi rangra emelt Sajókaza vlt. Sajns napjainkra kevés építészeti emlék maradt ebből a krból, a leghíresebb a Kurityán és Felsőnyárád között található, Perényiek által építtetett páls klstr rmjai. A XVI. század török hódításának tragikus hatása vlt a kisrégióra, legsúlysabb következménye a nagyarányú népességpusztulás lett. A XVII. században először a Rákóczi család lett a régió legnagybb birtksa, majd a Rákóczi-szabadságharc után birtkaikat a bécsi udvar udvarhű emberei között szttta fel, egyik ilyen család a Radvánszky család vlt. Történetük egybefrrt a régióéval, az ő nevükhöz kötődik a Radvánszky-kastély alapítása, amely 1830-ban

32 26 épült klasszicista stílusban, majd később az épület eklektikus elemekkel is bővült. Krábbi belső berendezéseiből a rkkó cserépkályhák maradtak meg az utókr számára. A 20. század első felében még híres könyvtára és levéltára vlt. A kastélyt övező nagyméretű park egykr a Sajóig húzódtt, a kastélypark területe mára jelentősen lecsökkent. A régió vallási élete is rendkívül skszínű vlt. Hzzájárultak a szabadságharc után a rekatlizációs törekvések valamint még a törökpusztítás utáni szláv és rutén telepesek betelepítésével létrejövő görög katlikus gyülekezetek. Ennek egyik észak-magyarrszági közpntja a trianni békeszerződés után Múcsny lett. A kistérség életébe nagy váltzást hztt a XIX.század, ekkr indult meg a szénbányászat, amely az elkövetkező évek legfntsabb táj-és településfrmáló tényezőjévé vált. A mai Kazincbarcika területén, illetve annak sajókazinci részén is műveltek már bányákat a múlt század idején. Ekkr még aznban a laksság idegenkedett a szén felhasználásától. Váltzást a kapitalizálódás jelentett, amikr fellendült a vasgyártás, srra létesültek a gyárak például Ózdn és Diósgyőrben, ez pedig a szén keresletét is magával vnztták. A bányászat első virágkra 1905-től az első világhábrúig tarttt, köszönhetően annak, hgy megkezdődött a vasúthálózat krszerű kiépítése, valamint a bányászlakásk és szciális épületek létrehzása. A nagy gazdasági világválság idején némileg visszaesett a bányászattermelése a század eleji szinthez képest, ám az es években újra rszágs szinten nagy keresletet jelentettek a bányák, így a régióba is jelentős pénzek áramltak. Ennek következtében infrastrukturális beruházásk kezdődtek, így létrejött Észak- Magyarrszág új ipari régiója Kazincbarcika közpnttal. Az állami gazdaságplitika váltzásával aznban egyre kevesebb szerep juttt a nehéziparnak, megkezdődtek a bányabezárásk, az elbcsájtásk. A rendszerváltás után még inkább felgyrsult ez a flyamat, amelynek súlys társadalmi következményei lettek a régió laksaira nézve. A kistérség hátránys helyzetének elemzése 2010-ben Kazincbarcika arculattervezése előtt készült egy érdekes felmérést, amelyben a készítők arra vltak kíváncsiak, hgy a kazincbarcikai és nem kazincbarcikai laksk mire asszciálnak a várs neve hallatán. Az eredményt az alábbi táblázatban fglaltam össze (a kifejezések szó szerint lettek idézve):

33 27 Kazincbarcikai laksk asszciációja Nem kazincbarcikai laksk asszciációja Rmakérdés Lepukkant, kszs Vegyi gyár Cigányság Elöregedő Nem is ismerem Munkanélküliség Nincs tt semmi Természeti gazdagság Ipari Nincs műemlék Mindenki débbáll Frrás: KAZINCBARCIKATérségarculat-fejlesztési prjekt-kutatási összefglaló Sajns amint a fenti táblázat is mutatja, az eredmények nem túl pzitívak. Bár a kazincbarcikai laksság esetében megjelenik a gyönyörű táj, mint pzitívum, az alapvető gndkat mindkét csprt hasnlóan látja. A felmérés elsősrban Kazincbarcikára vetítve készült, elmndható, hgy ezek a prblémák az egész kistérség életében jelen vannak. A rmakérdés, vagyis a rma laksság felzárkóztatása és integrációjának elősegítése már évek óta megjelenik kistérség különböző fejlesztési prgramjaiban is. Amikr a kistérség makrkörnyezetéről, ez esetben Brsd-Abaúj-Zemplén megyéről beszélünk, skunk első gndlata a szegénység majd rögtön utána a rma laksság. Nem alaptalanul, tekintve, hgy Brsd-Abaúj Zemplén megyében 13-14%-kal is meghaladja a rmák száma az rszágs átlagt és velük sajns a mélyszegénység fgalma is összekapcslódik. Integrációjuk nem csak gazdasági helyzetük, hanem a hzzájuk kapcslódó negatív előítéletek miatt is nehézségbe ütközik. Nemcsak a rma laksságt, hanem a kistérség egész részét érinti a szegénység prblémája, ami nagy részben a történelemre vezethető vissza. A 20. század virágzó bányászatának köszönhetően a térségvnzó célpnt vlt a szakemberek és a szakmunkás réteg számára, mivel a bányákban szükség vlt segéd-és betaníttt munkáskra, akik skszr csak általáns isklai végzettséggel rendelkeztek. A szciális lakásépítések következtében megnőtt a betelepülők, sk szak-és segédmunkás, valamint családjaik száma is. A kistérség laksainak nagy része a bányákban dlgztt, így azk bezárásával rengeteg ember vált munkanélkülivé. A

34 28 legfőbb gndt az jelentette, hgy elhelyezkedésük nehéz vlt, mivel a speciális, bányákhz kötődő munkák csak átképzéssel tehetőek piacképessé, ez pedig a mai napig is prblémát jelent. Ennek következtében az egykri bányászfalvak fkzatsan elszegényedtek, megindultak az elvándrlásk, akik itt maradtak, azk életkörülményei pedig fkzatsan rmlttak. Mivel az önkrmányzatk még nem találtak váltzást jelentő megldást, piacképes képzettség nélkül ma is skan munka nélkül, lepusztult lakótelepeken vagy falvak elhanyaglt részein élnek, ahl skszr az alapvető létszükségletek hiányznak. Demgráfiai statisztikák közül kiemelkedő az elöregedés, valamint az népességfgyás prblémája (1. tábla), ami nem csak a kistérségben, hanem rszágs szinten is jelen van. A kistérség közpntját, Kazincbarcikát véve alapul megfigyelhető, hgy a halálzásk száma az rszágs tendenciáhz hasnlóan meghaladja az élveszületések számát. A differencia átlagsan 100 fő, vagyis 20%, amely arányaiban csak minimálisan kisebb, mint az rszágs átlag. Alaksság számának csökkenéséhez jelentősen hzzájárul az élveszületések számának csökkenésén kívül az nagyfkú elvándrlás is. Hasnló tendencia mutatkzik az elvándrlásk és az davándrlásk számát illetően. Habár 2008-tól egy minimális fkú csökkenést mutat az elvándrlás, évente átlagsan 400 fővel több ember hagyja el a várst, mint amennyi letelepül. Ebből következően Kazincbarcika lakssága az elmúlt 12 évben 32 ezer főről29 ezer főre csökkent. A laksság életkr szerinti összetétele is alátámasztja az elöregedés tendenciáját, ugyanis a évi statisztikai adatk szerint a legkisebb százalékban a 0-17 évesek szerepelnek, és flyamats csökkenést mutatnak. A csökkenés a éves krsztály számában is megfigyelhető. Egyedüli növekedés a 60-X évesek számában mutatkzik, vagyis évről évre egyre többen vannak a 60 év feletti laksk. A fent demgráfiai adatk is alátámasztják a Kazincbarcikára és kistérségére vnatkzó asszciációk egyáltalán nem alaptalank, a flyamats elvándrlás, a munkanélküliség évek óta tartó prblémája és az elöregedő laksság mind hzzájárulnak ahhz a megítéléshez, amit a kistérséghez társítanak.

35 A kistérség turisztikai kínálata A kistérség földrajzi elhelyezkedéséből adódóan száms lyan település szmszédságában fekszik, amelyek már reginális és rszágs szinten is turisztikai vnzerőt jelentenek. A vnzáskörzetében található kulturális kínálat megfelel a szakirdalmakban felsrakztattt kulturális kínálati termékeivel, vagyis egyaránt megtalálhatóak természet alktta, szakrális, épített és szellemi örökségen alapuló vnzerők, valamint világörökségi helyszínek és történelmi emlékhelyek. A leghíresebb természet alktta vnzerő Aggtelek, amely páratlanul gazdag nemzeti és kulturális örökség tekintetében. Az Aggteleki- és Szlvák-karszt barlangjai 1995 óta szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján. Barlangjai, amelyek felveszik a versenyt a világ bármely cseppkőbarlangjával, valamint a váltzats táj népszerű kirándulóhelyek a természet iránt elkötelezett látgatók számára. A kirándulásk egyik legjbb kiindulópntja Szendrő, amely az Aggteleki Nemzeti Park és Magyarrszág egyik legnagybb víztárzójának, a rakacai víztárzónak a szmszédságában fekszik. Közpnti helyzetéből adódóan innen indulva bebaranglható a környék összes látnivalója. Érdemes megtekinteni a Csákykastélyt, a Kékfestőház Múzeumt és az Isklatörténeti kiállítást. Kazincbarcika kistérségének szmszédságában húzódik a Sajó és a Hernád közötti dmbvidék fő tengelye, a kanyargó Bódva völgye, ami Misklc fölött északról délre tartva fűzi össze a környék falvait. Hasnlóan a kistérséghez, az itt található falvak is küzdenek a vidéket sújtó társadalmi knfliktuskkal, a hanyatlás spiráljából való kitörés nehézségeivel. Ennek a negatív képnek az enyhítésére valósult meg a História-völgy prjekt, amely arra vállalkztt, hgy a Bódva-völgy és mellékvölgyei egy-egy településén egy-egy történelmi krhz kapcslódó, a kr hangulatát felidéző cselekvésre is alkalmat adó kiállítással, kisebb-nagybb rendezvényekkel és az itt szerzett élményekre később is emlékeztető helyi termékekkel próbálja vnzóvá tenni a térséget. Tekintve, hgy ezt a vidéket alig érintették az elmúlt 150 év mdernizációs flyamatai, sikerült megőrizni a kulturális örökségeiket, így jelentős vnzerőt jelenthetek azk számára, akik a múlt különböző krainak emlékivel szeretnének megismerkedni.

36 30 Épített örökségben gazdag a Sajó-völgy egyik ékszerdbzaként is emlegetett Dubicsány kisközség, ahl az üdülőként üzemelő Vay-kastély mellett megtekinthető a Barta család kriptája, a zsidótemető, valamit a múlt század elején épült lakóházak. Egyedülálló élményt nyújt a Guiness-rekrdkból is ismert Szinpetri, ahl a világ legnagybb, 4,18x3,77 méteres és 1420 kg-s könyve található, valamint Gutenbergkrabeli reknstruált nymdagépek is megtekinthetőek. Az utóbbi évek legjelentősebb, Brsd-Abaúj-Zemplén megyéhez köthető felújítása Edelényben valósult meg ben tavaszára Európai uniós támgatással, az önrésszel együtt összesen 2,4 milliárd frints beruházással újult meg az edelényi L Huilier-Cburg-kastély és a környező, mintegy 5,1 hektárs park. A beruházás részeként elvégezték a csaknem hármszáz évvel ezelőtt épített edelényi kastély főépületének külső és belső felújítását, a termeiben található művészeti értékek, páratlan rkkó falképek restaurálását, illetve a hsszútávn történő fenntartás és értékmegőrzés érdekében az épület megfelelő turisztikai-kulturális hasznsítását is. Lényeges prjektelem vlt a barkk kastély környezete sziget-jellegének visszaállítása, valamint a Bódva-flyó túlldalán egy látgatóbarát fgadóépület, illetve 70 személygépkcsi és 8 busz fgadására alkalmas parklóhely kialakítása is.a prjekt nymán csaknem 20 új munkahely létesült, s a turisztikai attrakcióhz kapcslódó szlgáltatásk száms vállalkzásnak adhatnak a jövőben munkát. A közvetlenül a kistérségben található turisztikai kínálatt megvizsgálva sajns nem alaptalan a krábban említett nincs tt semmi asszciáció. Tekintve, hgy településeinek egy részében az alapvető infrastruktúra is hiányzik, valamint történelmük és kedvező földrajzi fekvésük ellenére Rudabánya kivételével nem rendelkeznek számttevő turisztikai vnzerővel, a kistérség turisztikai kínálata elmarad szmszédaitól. Az egyetlen lyan rszágs szinten is egyedülálló attrakció, amely képes lehet turistákat vnzani, a rudabányai Brsd-Abaúj-Zemplén megyei Bányászattörténeti Múzeum, ahl hazánk egyik legnagybb bányászattörténeti gyűjteménye található. A múzeum leghíresebb kiállíttt tárgya az 1965-ben Hernyák Gábr gelógus által talált ősmaradvány, a Rudapithecus máslata. Az összes főemlőslelet, amelyet itt találtak, több mint 200 darab, kruk 35-8 millió év közötti, ezen belül a Rudapithecusk 12-8 millió évesek. Nincs a Földön még egy lyan

37 31 lelőhely, ahl 27 millió évre kiterjedő főemlőslelőhely lenne. Bár az első lelet nem ásatásn került elő, hanem véletlen felfedezés révén, a fajleírást követően, 1971-től Rudabányán flyamats az ásatás. Annak ellenére, hgy világszinten is egyedülállóak a leletek, világszínvnalú attrakcióvá fejlesztéséhez kmly pénzügyi befektetésre lenne szükség. Kazincbarcika turisztikai kínálata Kulturális turisztikai vnzerők A várs kulturális tevékenysége a környező települések között kiemelkedő. Rendezvényeinek fő szervezője az Egressy Béni Művelődési Közpnt, amelyet más, a vársban található kulturális intézményhez hasnlóan a Barcika Art Kmmunikációs, Kulturális és Sprt Szlgáltató Kft. működtet. Kiállítótermeiben elsősrban a krtárs művészet alktásait mutatják be, valamint a bérletes színházi előadásknak, isklák rendezvényeinek és mzivetítéseknek is tthnt ad. A fiatalk kultúrával való megismertetésében nagy szerepet játszik a Gyermekek Háza, amely óvdás- és általáns iskláskrú gyerekek tanórán kívüli közművelődési tevékenységével, valamint fiatalk és felnőttek szabadidős, népművészeti, illetve kézműves ktatásával fglalkzik. Új művészeti színfltja a vársnak a 2014 któberében átadtt Mezey István Művészeti Közpnt, amely Mezey István festőés grafikusművészről kapta a nevét. A létesítménynek kmplex szerepet szántak a tervezők, az akadálymentesített épület földszintjére költözött ugyanis az önkrmányzati intézményként működő Egressy Béni Vársi Könyvtár, míg a többi részt a Barcika Art Kft. különböző egységei, műhelyei fglalják el. Itt kap helyet például a kazincbarcikai Turinfrm irda, illetve száms térben tarthatnak kiállításkat, zenés prgramkat, családi rendezvényeket, bálkat. A várs műemlék jellegű épületei a krábbi települések templmai, a legrégibb a kazincbarcikai refrmátus templm, valamint több mint 40 köztéri szbr. Sprtélet A kultúra mellet a várs támgatja sprtéletet, amit alátámaszt, hgy a várs sprtlétesítményekkel való ellátttsága kiemelkedő. Az úszás, valamint a jégkrcslya szerelmeseit a vársi fedett uszda és a műjégpálya várja, amelyektől

38 32 nem messze tekepálya illetve teniszpálya is a sprtlni vágyók rendelkezésére áll. Az egyik legnagybb népszerűségnek örvendő fejlesztés a bicikliút kiépítése vlt, amely már a várs teljes területén keresztülhalad. Új eszköze a köztéri sprtprgramknak a fiatalk kérésére épült, idén átadtt Extrémpark, amely a bmx-esek gyakrlásának és versenyre való felkészülésének helyszíne, valamint az rszág más pntjain is megtalálható szabadtéri fitneszpark. A következő évek egyik legnagybb beruházása a közel 3000 férőhelyes sprtcsarnk megépítése, ami házigazdája lesz a mindennaps testnevelésnek és a különböző versenysprtknak, tvábbá lehetőséget teremt száms szabadidősprtnak is. A sprtközpnt nemcsak a mzgás kedvelőinek ad majd tthnt, hanem kulturális és közösségi rendezvények, knferenciák helyszíne is lesz. Aktív kikapcslódási lehetőségek A kikapcslódni vágyók kedvelt nyári célpntja a Kazincbarcikai Vársi Strandfürdő és Szabadidőközpnt, ami minden évben májustól szeptemberig kedvező árakkal várja vendégeit. A strand mögött található Kazincbarcika egyik legkedveltebb parkja, a Csónakázó-tó és környéke, ahl köszönhetően a felújíttt játszótereknek, valamit a hrgászási lehetőségnek, kicsik és nagyk egyaránt jól érezhetik magukat. 1 km-re a tótól fekszik Kazincbarcika lvardája, a Banya tanya, ahl lvasktatás és tereplvaglás mellett szálláslehetőség is biztsíttt az idelátgatók számára. A várs szuprastuktúrája A kistérség turisztikai szuprastruktúráját tekintve egyedül Kazincbarcika rendelkezik minősített szálláshelyekkel és jelentősebb vendégfrgalmat bnylító vendéglátóegységekkel. A Htel BrsdChem*** 41, a Htel Lukács*** 16, a HBH Bajr Sörház, Étterem és Panzió 17, az Ambrózia Étterem és Panzió pedig 9 szbával áll vendégei rendelkezésére. A szálláshelyek összesen 187 férőhellyel rendelkeznek. Főleg vendéglátó tevékenysége miatt kiemelkedő a HBH Söröző, Étterem és Panzió, amelynek saját sörfőzdéjében készül Kazincbarcika hivatals itala, a meggysör.

39 2000. év év év év év év év év év év év év év 33 Vársközpnti elhelyezkedése miatt közkedvelt az Ambrózia Étterem és Panzió. A Magyar Turizmus Minőségi Díjas étteremcsaládi és gasztrnómiai rendezvényeknek is helyt ad. A kistérség kereslete Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (Kazincbarcika) Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégek száma a szálldákban (fő) Linear (Vendégek száma a szálldákban (fő)) Frrás: alapján saját szerkesztés A kistérségben és a vnzáskörzetében található természet alktta és kulturális attrakciók érdeklődési kör alapján főleg a kulturális örökségeket és az aktív turizmust kedvelő turisták számára jelentenek vnzerőt. Tekintve, hgy a kistérségben egyedül Kazincbarcika rendelkezik minősített szálláshellyel, a kistérség vendégéjszakáinak száma is itt realizálódik, a többi települést jellemzően csak egy naps kirándulásk keretein belül látgatják meg. A vendégek száma a kazincbarcikai kereskedelmi szálláshelyeken 2000-től 2012-ig ugyanabban a tartmányban, vagyis hat- és nylcezer fő között mzgtt. Növekedést mutat ugyanakkr a vendégek száma a szálldákban, vagyis a Htel BrsdChemben és Htel Lukácsban. Ez köszönhető az üzleti turizmus enyhe élénkülésének, mivel a BrsdChem Zrt. külföldi menedzserei szálláshelyként a cég szmszédságában található Htel BrsdChemet veszik igénybe kazincbarcikai

40 34 tartózkdásuk alkalmával. Ezt támasztja alá az is, hgy az elmúlt 12 évben 54%-kal nőtt a szálldák vendégei közül a külföldi vendégek száma. Vendégéjszaka tekintetében a szálldában eltöltött vendégéjszakák száma 2000-től 44%-kal emelkedett. A külföldi vendégek dminanciáját mutatja, hgy a külföldiek által szálldában eltöltött vendégéjszakák több mint a felét jelentik az összes vendégéjszakának, ez a szám pedig az elmúlt 12 évben szintén jelentősen, 30%-kal növekedett. Annak ellenére, hgy Kazincbarcika az utóbbi években mind infrastruktúráját mind pedig kulturális életét tekintve pzitív irányú fejlődést mutat, ezzel elnyerve a Kistérségek Fejlesztéséért Tudmánys Egyesület Területfejlesztési Nívódíját, a várs és a kistérség gazdasági életében nem történt számttevő fejlődés, megítélésük sem skat váltztt, ezért fntssá vált egy lyan lehetőség keresése, amely gazdasági fejlesztésen kívül imázsjavító funkciót is betölthet.

41 35 4. Klrfesztivál 4.1. A fesztivál és előzményének bemutatása Kazincbarcika életének évek óta állandó szereplői a különböző kulturális fesztiválk, amelyek közül is kiemelkedik a 2014-ben tizenharmadik alkalmmal megrendezett Brsdi Művészeti Fesztivál. A rendezvény célja, hgy a prgramkat meglátgató érdeklődők, a művészetek segítségével keressék fel Észak-Brsd ismert és eddig fel nem fedezett szépségeit. A fesztivál minden évben nyárn, Kazincbarcika várs, a térség és a művészetek ünnepeként kerül megrendezésre az idelátgatók nagy örömére. A főszervezők, a térség önkrmányzatai, a Filharmónia Kelet-Magyarrszág Nnprfit Kft. és a rendezvény támgatói évről-évre arra törekszenek, hgy minőségi és egyben kedvelt prgramkat kínáljanak varázslats helyszíneken: templmkban, kiállító és színháztermekben, kastélykertekben, a kazincbarcikaiak kedvenc pihenőhelyén, a Csónakázó-tónál, a lázbérci víztárzó gátjánál, a dubicsányi Fignár Fesztivál Udvarban, az Aggteleki Cseppkőbarlangban. Összegezve Brsdi Művészeti Fesztivál egy lyan rendezvénysrzat, amelynek célja nemcsak felhívni a figyelmet a környék természeti szépségeire, hanem minden krsztályt megszólítva a legszínesebb minőségi prgramkat kínálni sk esetben ingyenesen az érdeklődők számára. A Klrfesztivál bemutatása A Brsdi Művészeti Fesztivál kncepciója példaként szlgált egy hasnló témájú fesztivál létrehzására, ám ezúttal Kazincbarcikára és kistérségére kncentrálva. Ezt megelőzte a várs arculatának újratervezése, ezáltal pzitív imázsának kialakítása, amelyet 2012-ben a Svájci Hzzájárulás támgatás keretein belül kezdtek el megvalósítani. Az arculattervezés kncepciója, hgy a Kazincbarcikát és kistérségét márkaként kínálja, mint Magyarrszág legszínesebb régióját. A színes jelzőt több értelemben is szerette vlna a várs elérni: egyrészt a fizikai színességgel, vagyis egy izgalmas vizuális arculattal, másrészt a kistérség kultúrájának skféleségének hangsúlyzásával, ezáltal az egymás iránti tlerancia növelésével. Így született meg

42 ben a Klrcity prjekt, Ávéd István és cége, a többszörös reklámszakmai díjnyertes Artificial Grup ötlete és munkája alapján. A prjekt célja aktív kulturális tevékenységek általa várs imázsának színesítése, hsszútávn pedig megvalósítani a kreatív és élhető várs eszméjét. A megvalósítással a várs kulturális tevékenységéért felelős szervezetet, a Barcika Art. Kft-t bízták meg, amely több éves szakmai tapasztalattal rendelkezett, többek között a Brsdi Művészeti Fesztivál megszervezésében és a várs más rendezvényeinek lebnylításában is részt vett. A Klrcity prjekt egyik kiemelkedő pntja a svájci Vevey-i Image Fest példájára egy lyan imázsfesztivál megszervezése, amely ötvözi a Brsdi Művészeti Fesztivál zenei és színházi kínálatát különböző művészeti ágakkal, így a képzőművészettel, iparművészettel, street art-tal és gasztrnómiai rendezvényekkel, ezáltal összekapcslva két rendezvényt, létrehzva a fesztivált a fesztiválban. A szervezők legfőbb célja az vlt, hgy az rszág minden krtárs kultúra iránt érdeklődő lakóját megszólítsák, figyelmüket a kistérségre irányítsák, és bemutassák, hgy egy hátránys helyzetben lévő várs és térsége is lehet színes és egyedi. Imázsfesztivál révén a szervezők fntsnak látták, hgy a helyi laksság is aznsuljn a kncepcióval, így igyekeztek bevnni őket a fesztivál előtt, valamint ideje alatt az úgynevezett utcai akciókba, vagyis közterületi elemek, kirakatk, szbrk közös díszítésébe, művészeti alktáskkal való berendezésébe. A Svájci-Magyar Együttműködés, mint fejlődési lehetőség A 2011-ben kiírt pályázat alapján a Svájci Államszövetség a kibővített Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeinek csökkentése érdekében 130 millió svájci frank vissza nem térítendő hzzájárulást biztsíttt Magyarrszág számára. A Svájci-Magyar Együttműködési Prgram átfgó célja Magyarrszág és a kibővített Európai Unió más államai, valamint Magyarrszág dinamikusan fejlődő közpntjai és a strukturálisan gyenge periférikus régiói közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Kazincbarcika prgramjának, a Vállalkzásk munkahelyteremtést szlgáló támgatása a Kazincbarcikai kistérségben célja Kazincbarcika és vnzáskörzete

43 37 meghatárzó értékeire és gyengeségeire, illetve a térség fejlődése szempntjából releváns tendenciákra építve a fglalkztatás ösztönzése. A kedvezőtlen gazdasági és társadalmi flyamatk, valamint a múlt században aránytalanul fejlesztett nehézipar miatt az egész térségnek a valós képtől skkal rsszabb az rszágban az imázsa. A negatív kép Kazincbarcika kapcsán is erős, inkább megtervezett panellakótelepeiről ismert, mintsem óriási zöldfelületéről vagy száms szbráról. Ezek alapján szükséges vlt Kazincbarcikát és kistérségét a depressziós flyamatból kimzdítani, és egy mdern vársban és térségében fenntartható munkahelyeket, és ennél fgva nyugdt megélhetést kínáló jövőképet nyújtani. A mdernség az újszerűségben, a kreativitásban, a kísérletezésben és az értékek újraértelmezésében fgalmazták meg. Hsszú távú, turizmushz kötődő cél a térség egyedi természeti és kulturális értékeinek turisztikai termékké fejlesztése, amihez a prjekt az alapkat kívánta megteremteni az alábbi értékek ktatási és részben turisztikai célú bemutatásával: A világhírű emberszabású majmnak, a Rudapithecus hungaricusznak a történetét bemutató Rudapithecus Park létrehzása, valamint ehhez kapcslódóan Rudabánya rszágsan egyedülálló vasércbányászatát és a 19. században erre épülő gazdaságát, illetve aranykrát bemutató útvnal és tájház kialakítása; A Lázbérci-tó és a Damasa-szakadék rszágsan is egyedülálló természeti környezete és kialakulási módja; A térségi szempntból meghatárzó épített és szellemi örökséget hrdzó Radvánszky-kastély, ami különösen fnts szerepet tölthet be a térség és Sajókaza kulturális ételében, az ktatásban és ezen belül a tehetséggndzásban. Kazincbarcika és kistérségének sikerét a prgram abban határzta meg, hgy a kistérség váltztat belső és külső imázsán, valamint egy megújíttt, pzitív képet nyújt magáról. Ezért Kazincbarcika a krtárs művészek bevnásával kívánta ráirányítani a figyelmet a zöldfelületekre, parkkra, illetve a köztéri szbrk magas arányára, jelentőségére, tvábbá a 60-as, 70-es években épült tömbházak hmlkzatait váltzats témájú festményekkel kívánta megújítani (2 ábra). Ezen tevékenységekkel egyrészt egy állandóan jelenlévő, megújult arculatt adnának az

44 38 évente megrendezett Klrfesztivállal, ezáltal új impulzusk kínálatával Kazincbarcikára és a térségére irányíthatná az rszág figyelmét. A pályázati alap teljes vissza nem térítendő támgatási összege mintegy 234 millió Ft. A keretösszeg felsztása a priritásk között: Priritásk Indikatív támgatási keret Minimális támgatás Maximális támgatás 1.Üzleti szlgáltatásk és termékek fejlesztése 2. Műanyagipari, vegyipari ágazatban és gépiparban termékfejlesztés 3. Turisztikai szlgáltatásk fejlesztése Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Frrás: alapján saját szerkesztés A támgatás feltétele az vlt, hgy kizárólag a kazincbarcikai kistérség területén tevékenységet végző, vagy a kistérségben letelepülést és munkavégzést tervező prfitrientált vagy nnprfit vállalkzásk, illetve egyéni vállalkzók jelentkezhettek. Mivel a pályázatban fnts szerep juttt a kistérség turisztikai fejlesztésének és az imázs javításának, ezért a tvábbiakban ezen célk elérése miatt megrendezett kulturális rendezvény, a kazincbarcikai Klrfesztivál hatását vizsgálm A fesztivál kínálatának elemzése A szervezők alkalmazkdva a fesztivállátgatási trendekhez, így idén a fesztivált augusztusban rendezték meg, szemben az I. Klrfesztivállal, ami tavaly augusztus közepétől szeptember közepéig tarttt. A Klrfesztivál felépítését és prgramkínálatát megvizsgálva látható, hgy akár időtartamát, akár prgramkínálatát tekintve skkal inkább nevezhető egy közel egy hónaps rendezvénysrzatnak, amit a helyszínek és a prgramk váltzatssága is alátámaszt. Tekintve, hgy a

45 39 fesztivál középpntjában a skszínűség áll, a szervezők a prgramkínálatba igyekeztek lyan prgramkat is megálmdni, amelyek a legkedveltebb műfaj, a könnyűzene mellett különlegessé teszik a rendezvényt és a laksságt is bevnják. Az alábbi diagram a II. Klrfesztivál prgramösszetételét mutatja, ami arányaiban hasnló az I. Klrfesztiváléhz: Prgramtípusk megszlása 0% Könnyűzene Kmlyzene Képzőművészet Retr Színház Tánc Népzene Sprt Gasztrnómia Egyedi élmény 18% 6% 2% 35% 8% 8% 5% 5% 9% 4% Idén tvább bővítették a prgramk kínálatát, leginkább a képzőművészeti és közösségépítő prgramk száma növekedett, de összművészeti jellegét megtarttta. A prgramk összetételében a legnagybb százalékban a könnyűzenei kncertek szerepelnek, ezzel a szervezők igyekeztek követni az rszágs keresleti trendet, mely szerint a legnépszerűbb fesztiválprgramk egyikei ezek a rendezvények. Ugyanakkr törekedtek a prgramkínálat összeállításakr nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is, így lyan együtteseket hívtak meg, akik rszágs szinten is elismertek. Skan közülük a Brsdi Művészeti Fesztivál és más megyei rendezvények rendszeres fellépői, ezért a közönség számára már nem vltak ismeretlenek. A kncertek műfaji szempntból is skszínűek vltak, mindenki megtalálhatta az ízlésének legmegfelelőbbet.

46 40 Összművészeti fesztiválként hasnló aránykban szerepeltette a különböző kulturális műfajkat, így a színházi előadáskat, a táncművészeti prgramkat, a népművészeti előadáskat, valamint a gasztrnómiai rendezvényeket. Külön kiemelném a képzőművészeti tevékenységet, ugyanis a várs példaértékűen közvetíti a ma közkedvelt street art műfajt. A képzőművészeti alktásk legnagybb része az utcán jelent meg, például a graffiti verseny, a szbröltöztetés, a Hell Wd képzűvészeti csprt wrkshpja, az utcai zenészek, valamint házfalak ldalát díszítő, Kazincbarcikáhz kapcslódó hmlkzati festmények kapcsán. Nagyn érdekes színfltjai vltak a fesztiválnak az úgynevezett Retr rendezvények, amelyek a várs 2014-ben ünnepelt 60. születésnapja kapcsán mutatták be, többek között kiállítás és filmvetítés keretén belül, Kazincbarcika történelmét. Az Egyedi élmény kategóriába azkat a prgramkat srltam, amik egyik műfajba sem tartznak, kifejezetten a Klrfesztivál keretein belül megvalósuló, leginkább közösségépítő tevékenységekről van szó. Ide tartzik a Csónakázó-tavn rendezett csónakmzizás, a Klrfesztivál egyik legnépszerűbb prgramja, a szbrés vársnéző túra kisvasúttal, amellyel egyrészt a várst lehetett bejárni, másrészt kifejezetten csak a várs szbrait lehetett meglátgatni. A szervezők igyekeztek minél több lyan prgramt beiktatni, amelyeknek a résztvevők nem csak passzív, hanem aktív részesei is lehetnek. Ilyenek vltak a különböző közösségépítő játékk (óriás társasjáték, Klrpiknik), valamint a versenyek, például a mixer, hmkvárépítő vagy a biciklis és futóverseny. A közös prgramk mttója a Vegyülj, ldódj, kötődj! vlt, amely egyrészt utalt a várs, mint Közép-Európa egyik vegyipari fellegvárára, a közös fesztiválzás élményére, valamint arra a kötődésre, amely a várs fejlődése láttán a fiatalkban kialakulhat, ezáltal nem csatlakznak az elvándrlókhz. A fesztivál ideje alatt a vendéglátóegységek a gasztrnómiai prgramkn kívül figyelmet frdítttak az egyedi kínálat összeállítására, így szinte mindegyik étterem külön Klrétlapt vagy tematikus étlapt állíttt össze a vendégek számára. A fesztivál színvnalának emeléséhez más, gasztrnómiáhz kötődő vállalkzásk is igyekeztek hzzájárulni. A Príma Pálinkafőzde, amely Magyarrszág egyik legkrszerűbb pálinkafőzdéje, a Klr Flk Nap keretében mutatta be Illúzió

47 41 fantázianevű, többszörösen díjnyertes pálinkamárkájának legújabb tagját, a feketeribizlis pálinkát, a HBH Sörfőzde pedig éttermével együttműködve söreire kmpnálta meg fesztiválétlapját. Kiemelkedő gasztrnómiai prgram vlt a VI. Barcikai Brmustra, amelynek keretein belül az Európai Brlvagrend Magyarrszági Knzulátus Brsdi Legátusának közreműködésével az rszág történelmi brvidékeiről száms hazai és külföldi megmérettetésen induló brász, pincészet hzta el kiváló eredményeket elért, legfinmabb brait. A Klrfesztivál alapvetően Kazincbarcikára kncentrál, de a rendezvények egy kisebb százaléka a várs szmszédságában fekvő településeken került megrendezésre. Tavaly Edelény, Bánhrváti, Berente és Múcsny, idén pedig Sajókaza, Edelény, Berente, Szendrő, valamint Dubicsány biztsíttta a helyszínt a kulturális rendezvények egy részének. Dubicsány igazi színfltja vlt az idei rendezvénysrzatnak, hiszen az tt kialakíttt Fignár Fesztiváludvar a maga 4 napjával, kncertjei, képzőművészeti attrakciói skaságával egy időre ide varázslta ha csak kis mértékben is, de - Kaplcs hangulatát. A kistérség felé való nyitás turisztikai szempntból is fnts, hiszen az tt zajló prgramk nemcsak felhőtlen kikapcslódást nyújtanak az da látgató közönségnek, de turisták felfedezhetik Észak-Brsd rejtett szépségeit: az ódn kastélykat, az évszázads múltú templmkat, a gyönyörű tájházakat és természeti örökségünk már-már feledésbe merült tájegységeit A fesztivál keresletének vizsgálata Tekintve, hgy a Klrfesztivál jövőre is megrendezésre kerül, fntsnak tartttam felmérni, hgy a látgatók pzitív vagy negatív tapasztalatkkal rendelkeznek-e, illetve jövőre ezek alapján tervezik-e jövőre is a részvételt. Kvantitatív kutatásm célja az vlt, hgy pntsabb képet kapjak, a fesztivált meglátgatók attitűdjeiről, illetve felmérjem, mennyire ismert a válaszadók körében a fesztivál. Kutatásm eszközéül kérdőívet használtam, amelyet ismerőseim, családtagjaim és az ők ismerősei körében sztttam meg. Törekedtem arra, hgy a kérdőív minél szélesebb réteghez eljussn, illetve lyan válaszadókhz, akik Brsd- Abaúj-Zemplén megyei laksk, vagyis nagy eséllyel részt vettek a fesztiváln, így válaszaikkal hzzá tudtak járulni kutatásm eredményességéhez. Az eredmények

48 42 összegzésére szlgáló diagramkat a terjedelmi krlátk miatt a dlgzatm Melléklet fejezetében tüntetem fel. Eredmények elemzése, összegzése A kérdőívet összesen 133-an töltötték ki, ugyanakkr nem mind a 19 kérdésre érkezett 133 válasz. Demgráfiai adatk A kérdések első negyede a válaszadók demgráfiai adatait mérte fel, nem, életkr, illetve lakóhely szerint. Az összesített kitöltések szerint a válaszadók több mit a fele nő vlt, de az eltérés csupán 10% vlt, tehát a két nem aránya közel egyfrma. Életkr tekintetében már nagybb vlt a megszlás, a kitöltők legnagybb része a és éves krsztály közül kerültek ki, legkisebb százalékban a 60 év felettiek és a 18 év alattiak töltötték ki a kérdőívet. Nem meglepő módn a válaszadók majdnem 80%-ka Kazincbarcikai illetve Brsd-Abaúj-Zemplén megyei laks, visszajelzések alapján számukra vlt ismerős a fesztivál, így ők tudtak leginkább minden kérdésre válaszlni. Ezt alátámasztja az is, hgy a Haltt-e már a Klrfesztiválról kérdésre szinte mindenki igennel válaszlt. A fesztivál ismertségének frrásai A következő kérdés a különböző marketingeszközök hatéknyságát illetve gyakriságát kívánta felmérni. A szervezők a támgatás PR-ra és kmmunikációra költhető összeg legnagybb részét a sajtóban való megjelenésre illetve a szóróanyagkra használta fel. Ennek hatéknyságát biznyítja, hgy azk, akik hallttak a fesztiválról, leginkább szórólapkról, óriásplakátról és újságcikkből értesült a rendezvényről. A szervezők igyekeztek a trendeknek megfelelően a közösségi ldalakn, leginkább a Facebkn is megjelenni, a fesztivál megelőzően, illetőleg alatta is megszttták a legfntsabb eseményeket és az itt készült képeket. Habár a válaszlehetőségek között nem jelent meg, mint marketingeszköz, de idén a szervezők személyesen is képviselték a rendezvényt rad-shwk keretében, amellyel másik hárm fesztiváln, a Campusn, EFOTT-n, a kaplcsi Művészetek Völgyében, valamit a Deák téren is megjelentek. Az érdeklődők lefényképezkedhettek színes képkeretekkel Kazincbarcika plakátja előtt, majd a

49 43 képeket később a fesztivál Facebk ldalán le is tölthették. Az akciónak nagy népszerűsége vlt, több száz kép került fel az érdeklődőkről (3. ábra). Részvételi arány A következő kérdésre adtt válaszk megmutatták, hgy annak ellenére, hgy szinte minden válaszadó halltt már a fesztiválról, 18%-uk nem vett részt rajta. Ez valószínűleg annak is betudható, hgy a kitöltések egy kis része Budapestről érkezett, ahl az itt flytattt marketingkmmunikáció miatt valószínűleg ismerősen hangztt a fesztivál neve, de részvételi hajlandóságt már nem válttt ki. A tavalyihz képest erősebb marketingtevékenységet és a növekvő érdeklődést jelzi, hgy a kitöltők majdnem fele visszatérő vendég, 28%pedig idén vett részt először a rendezvényen, csupán 8% vlt, aki bár tavaly részt vett a fesztiváln, idén kihagyta. A fesztiválk hangulatáhz hzzátartzik a fesztiválzós hangulat mint élmény, amit általában nem egyedül, hanem hzzánk közel állókkal szeretünk átélni. Ezt alátámasztják a résztvevők válaszai, amely szerint szinte mindenki társasággal érkezett. A trendeknek megfelelően a legtöbben barátkkal fesztiválztak, aznban magas a családtagkkal érkezők aránya is. Ez a szervezők számára pzitív visszajelzés, ugyanis a rendezvény egyik nagy erősségeként hangsúlyzzák, hgy nem csupán a fiatalknak akar megfelelni, hanem prgramk tekintetében gndlnak a családkra és az idősebb generációra is. Prgramk látgatttsága A közel egy hónaps rendezvény ideje alatt a szervezők nagyn sk prgramlehetőséget kínáltak a látgatók számára, ezért kíváncsi vltam arra, hgy a részvevők élne-e a lehetőséggel, hgy napnta akár 4-5 rendezvényt is meglátgassanak. A nagy kínálat ellenére a válaszadók mindössze 5%-a látgattt ki 10-nél több prgramra, a legtöbben 2-5 eseményen vettek részt, illetve csak egy knkrét rendezvény miatt jöttek. Ugyanakkr személyes tapasztalat alapján elmndhatm, hgy skan például az utcai művészeti imprvizációkat nem értelmezték knkrét prgramként, így ezekkel is számlva valószínűleg magasabb ez a szám.

50 44 Prgramk kereslete Az elemzés legfntsabb részét képezi, hgy résztvevők hgyan reagáltak a prgramk összetételére, mit preferáltak, és mi vlt az, amit hiányltak. Ez eredményeket összegezve megállapítható, hgy az rszágs fesztivállátgatási attitűdökkel hasnló képet mutat, vagyis arra a kérdésre, hgy milyen prgramkn vettek részt, illetve mely prgramk tetszettek a legjbban, kiugróan magas vlt a könnyűzenei kncerteket megjelölők száma. Az eredmény nem meglepő, hiszen kínálat tekintetében is a könnyűzenei kncertek vltak a legnagybb arányban. Szintén nagy vlt a kereslet a népművészeti prgramkra, ami annak is betudható, hgy ebben a tekintetben is a szervezők a magas színvnalra törekedtek, lyan híres előadóművészeket hívtak meg, akik még a műfaj iránt kevésbé érdeklődőket is meg tudták szólítani. Nagyn érdekes vlt számmra látni, hgy egy ilyen skrétű összművészeti fesztiváln mik lehetnek azk a prgramk, amiket még hiánylhatnak. A felsrlásban a válaszk alapján azkat a prgramkat emeltem ki, amiket egynél többször említettek, illetve a fesztivál fejlesztése szempntjából lényegesek lehetnek: Több sprtprgram A környékbeli kézművesek egyedi termékeinek vására Gyárlátgatás Más nemzetiségek kultúrájának megismerése Kézműves prgramk Cigányzene Gasztr rendezvények Vidám, színes felvnuláskat, akár a debreceni Virágkarnevál mintájára, helyi specialitásk bemutatásával Flklór Cigány flklór Látható, hgy akármennyire skszínű vlt a rendezvény, a válaszkban láthatóak lyan elemek, amelyekre esetleg kisebb hangsúlyt fektettek a szervezők, vagy egyáltalán nem jelentek meg, mégis igény lehet rájuk. Az egyik leggyakrabban említettek a sprtprgramk vltak, nem meglepő módm, ugyanis a kitöltők

51 45 majdnem fele férfi vlt, és ők a helyi, fesztivál ideje alatt megrendezett futballmérkőzésen kívül váltzatsabb prgramkra is igényt tartanának. A flklór, a kézművesség és a különböző kultúrák megjelenítése iránti kereslet annak is következménye lehet, hgy Kazincbarcika és környező települései 17évig vltak a Sajóvölgyi Nemzetközi Flklórfesztivál helyszínei, ahl az európai nemzetek képviseltették magukat évről évre, főként táncművészeti prgramkkal egészen 2012-ig, 2013-ban aznban már nem került megrendezésre a fesztivál. A 3 naps rendezvény Észak-Brsd egyik legrangsabb népművészeti prgramja vlt, így érthető, ha skan a Klrfesztiválban is látni szeretnék a Sajóvölgyi Nemzetközi Flklórfesztiválban már megjelent multikulturális prgramkat. A prgramkínálatban ugyan szerepeltek a vendéglátóegységek tematikus, könnyűzenei műsrral összekötött vacsrái, a válaszadók a Kazincbarcikán közkedvelt főzőversenyt, valamint a helyi hagymánys gasztrnómia bemutatását hiánylták. A BrsdChem Zrt. szakszervezete évről évre rendez munkatársainak és hzzátartzóinak családi napkat, itt az egyik legkedveltebb prgram a főzőverseny, ahl a dlgzókból álló csapatk versenyeznek egymással. A szervezőknek ezért megfntlandó lehet, hgy ezt a versenyt mindenki számára elérhetővé tegyék és ötvözzék vele a skak által nem ismert, Kazincbarcikára jellemző ételek és italk bemutatását. Árszínvnal Fesztivállátgatási szkáskat tekintve megállapítható, hgy skakat elriaszt a legnépszerűbb rendezvények belépőinek az ára, skszr a legfőbb visszatartó erőnek is ezt nevezik meg. Ezzel szemben a Klrfesztivál egyik legnagybb vnzerejét épp az árfekvése adhatja, tekintve, hgy a prgramk körülbelül 80%-ka ingyenes, a legdrágább belépő mindössze 2000 frint vlt, amiért a látgatók két népszerű együttes kncertjén vehettek részt. Ez, a ma már rszágs visznylatban minimálisnak számító összeg nem vlt jelentős mértékben beflyással a döntésekre, sőt, a kitöltők fele kizárólag belépős rendezvényen vett részt. Ez alapján nagy valószínűséggel a jövőben sem fg prblémát jelenteni, hgy az ingyenes prgramk mellett a kínálat egyes rendezvényeiért belépőt kell fizetni, de csak akkr, ha hasnló árszínvnaln tudják őket tartani.

52 46 A megkérdezettek észrevételei Kutatásm srán természetesen a negatív véleményre illetve észrevételekre is kíváncsi vltam. Arra a kérdésre, hgy mik a fesztivál gyenge pntjai, a kitöltők körülbelül egyharmada válaszlt. Alapvetően hárm prblémát jelöltek be a legtöbben: a legnagybb százalékban a reklámt hiánylták, skan például a megyeszékhelyen, Misklcn sem találkztak plakáttal vagy más hirdetéssel. Általam is tapasztalt gyengepnt vlt, hgy a környező településeken rendezett prgramkra nem indult a külön buszjárat. Ez a hiánysság különösen az idősebb krsztály részvételi hajlandóságára lehet negatív hatással, tekintve, hgy ők nem bizts, hgy szívesen utaznak tömegközlekedéssel csak egy kncert kedvéért másik településre, főleg, ha az esti időpntban van. A kitöltők hiánylták még a prgramkhz kapcslódó infrmációkat. Ez főleg abban az esetben vlt kifgáslható, amikr az időjárás miatt váltztt a helyszín, és erről skan csak az utlsó pillanatban értesültek, valamint tájékztató táblák hiányában egy másik településről érkező nem feltétlenül tudta, hl találhatóak a prgramhelyszínek. Figyelembe véve, hgy a Klrfesztivál egyik küldetése, hgy felhívja a figyelmet a környező települések turisztikai kínálatára, ezért szerettem vlna megtudni, hgy a fesztivál ideje alatt a részvevők meglátgattak-e környékbeli látványsságt. Az összes válaszadónak itt is csak egyharmada válaszlt, vagyis kétharmaduk csak a fesztiválra látgattt ki, vagy kazincbarcikai laksk közül nem szerveztek kirándulást ezen időszakban más településekre. Legnagybb százalékban, várakzásaimnak megfelelően, a kitöltők az Aggteleki Cseppkőbarlangt és az edelényi Kastélyszigetet jelölték be, ugyanakkr kis százalékban távlabbi településeket is meglátgattak, például Lillafüredet vagy Szilvásváradt. Sajns a Kazincbarcika kistérségében, Bánhrvátin, Sajókazán és Rudabányán található nevezetességekhez nagyn kevesen látgattak el ebben az időszakban. Tekintve, hgy ezen települések a Svájci Együttműködés kiemelten támgattt desztinációi, a jövőben nagybb hangsúlyt kell fektetni turisztikai kínálatuk marketingjére. Prgramkat illetően a kitöltők a flklórhz és a más kultúrákhz kötődő rendezvényeket hiánylták leginkább. Az idegen kultúra megismeréséből fakadó élmény fnts része lehet egy skszínűségről szóló fesztiválnak, erősíti a tleranciát és elősegítheti a résztvevők látókörének szélesedését. Kazincbarcika és kistérsége

53 47 estében egyrészről azért fnts, mert a laksság jelentős része rma származású, amely skakban ellenérzést vált ki a kistérség említése kapcsán, elég csak a negatív asszciációkra gndlni. Másrészről új színfltként jelentek meg a BrsdChem Zrt. kínai tulajdnba kerülését követően a várs kínai laksai, akikre skan csupán munkáltatóként tekintenek, ezért az ő beilleszkedésükhöz, és a magyar-kínai kapcslat erősítéséhez nagymértékben hzzájárulhat izgalmas kultúrájuknak beépítése a fesztiválba. Az eredményeket és az egyéb észrevételeket összegezve elmndható, hgy a válaszadók pzitívan értékelték a fesztivált, leginkább a skszínűségét, a váltzats, kreatív prgramkat, színvnalas előadóművészeket, valamint az árszínvnalat tarttták a fesztivál erősségének, 92%-uk jövőre is kilátgatna. Skan úgy gndlták, hgy egy ilyen fesztiválnak nagybb marketingre lenne szüksége, már csak azért is, mert pnt az lenne a célja, hgy felhívja a figyelmet a kistérségre. Gyengepntként még szervezésbeli hiánysságkat említettek, amelyekre a szervezőknek a jövőben nagybb figyelmet kell frdítani A fesztivál finanszírzása és támgatttsága Annak ellenére, hgy a fesztivál a Svájci-Magyar Együttműködési prgram keretein belül valósul meg, a támgatás csak egy részét fedezi a költségeknek, így a Klrfesztivál finanszírzása több frrásból történik. Svájci-Magyar Együttműködési Prgram Végrehajtási Megállapdása szerint a kulturális prgramkra költhető összeg a PR és kmmunikációs költségekre használható fel, ennek értelmében a támgatás az alábbi altételekre szlik el 1 : 1 Az alábbi táblázatt a Svájci-Magyar Együttműködési Prgram Végrehajtás Megállapdás Különös feltételek című dkumentum alapján készítettem el. A Kazincbarcikai Önkrmányzattal kötött titktartási megállapdás miatt az összegeket csak százaléks megszlásban tüntettem fel.

54 48 Prgramdkumentumban szereplő PR és kmmunikációs akciók költségei feladatnként Összesen 100% Hnlap fejlesztése 6% Imázs jellegű kiadványk 62% Kazincbarcikáról és a kistérségről Befektetői vásárkn való képviselet 32% A táblázatban feltüntetett költségek magukban fglalják a teljes prjekt PR és kmmunikációs költségeit, tehát csak közvetetten kapcslódnak a fesztiválhz. A költség megszlása alapján elmndható, hgy a legnagybb összeg az imázs jellegű kiadványkra vnatkzik. Ezek a kiadványk az alábbiak tervezését, nymtatását illetve terjesztését fglalják magukba: - Arculati kézikönyv - Szórólap a prjektelemekről, kulturális eseményekről - Tájékztató brsúra isklás csprtk számára - Imázs célú reprezentatív könyv Kazincbarcikáról és térségéről - Befektetői kiadvány - Turisztikai kiadvány - Óriásplakát az új imázs, illetve a kulturális események reklámzására - Plakátk a kulturális események reklámzására Látható, hgy a PR tevékenység nemcsak a helyi laksságt, hanem a befektetőket is megcélzza, követve ezzel a prjekt egyik fő célját, a vállalkzásk és befektetők kistérségbe való vnzását. Ennek a célnak az elérését kívánja erősíteni a befektetői vásárkn való részvétel is, amely egyaránt kitér a kulturális, valamint a BrsdChem, mint vegyipari gyár kapcsán a műanyagipari vásárkra. Az erre a célra szánt összegnek aznban a legnagybb részét a klaszterek felkutatása és a lehetséges partnerek számára való ajánlatkészítés, tanácsadás és befektetés-ösztönzés teszi ki. A fesztiválra leszűkítve a felhasználható pénzalap a következő módn szlik el:

55 49 A nyilvánsság és tájékztatási feladatkra tervezett költségvetés feladatnkénti felsztása a kulturális prgramkra vnatkzóan Összesen 100% Hirdető és emlékeztető táblák (plakátk) 14% elhelyezése Sajtótájékztató 14% Ünnepélyes megnyitók illetve egyéb a prjekt megvalósítása szempntjából 17% jelentős események Újsághirdetés 55% Amint a fenti táblázat is mutatja, a nyilvánsság tájékztatására szánt összeg legnagybb részét újsághirdetésekre és plakátk elhelyezésére használták fel, vagyis a legnagybb összeget a nymtattt médiában való megjelenés jelentette, ugyanakkr a szervezők a személyes kmmunikációra is hangsúlyt fektettek sajtótájékztatókn és prjekthez kapcslódó eseményeken (megnyitók, új térelemek átadása) való részvételen keresztül. Összefglalva tehát látható, hgy a fesztiválra szánt támgatás csak egy részét teszi ki a teljes költségnek, ami egy majdnem egy hónaps rendezvénysrzat esetében nagyn magas is lehet, ha csak a fellépőket nézzük. Ezért nagyn fnts szerepe van a támgatásban a tvábbi szpnzrknak, akik segítsége nélkül nem valósulhattt vlna meg a fesztivál (4. ábra). A legfőbb szpnzrk négy fkzatba srlhatóak, akik a támgatás mértéke szerint lehettek gyémánt, arany, ezüst, illetve brnz fkzatúak. A gyémánt fkzatban maga a Svájci-Magyar Hzzájárulási Prgram és a Kazincbarcikai Önkrmányzat, az arany fkzatban pedig Kazincbarcika és kistérségének legfőbb munkáltatója, a BrsdChem Zrt. és tulajdnsa, a kínai Wanhua Industrial Grup tartzik. A várs vendéglátóegységei is ezüst illetve brnz fkzatú támgatóként jelentős mértékben hzzájárultak a fesztiválhz, közülük is kiemelkedő az Ambrózia Étterem és Panzió***, a HBH Sörház, valamit a Jóbarát Retró Étterem és Terasz, amelyek a gasztrnómiai prgramk mellett kifejezetten a fesztiválra összeállíttt menüsrkkal is várták vendégeiket. A szpnzráció értelmében a cégek szpnzrként anyagi juttatást biztsítttak a fesztivál számára, ezért a szervezők az

56 50 rszág száms pntján, több tízezer példányban megjelenő szóróanyagkban, a médiában és a különböző fesztiválhelyszíneken hirdették szlgáltatásaikat. Fnts szerepet játszanak a támgatásban a környező települések, amelyek között megjelentek Kazincbarcika kistérség szmszédságában fekvő települések, így például Edelény, Dubicsány és Szendrő is, ezzel tvább szélesítve a fesztivál vnzáskörzetét. Annak ellenére, hgy önkrmányzataik szerény pénzalappal gazdálkdnak, anyagilag is kivették a részüket a rendezvény lebnylításában. A támgatás összegét a szervezők teljes mértékben visszafrgatták, vagyis abban az összegben szerveztek az adtt községbe prgramt, amennyi támgatást a települések szántak erre. Ez azért fnts, mert a támgatás így teljes mértékben a prgramkra frdítódtt, így nem kellett a településeknek például a marketingköltségekbe beszállniuk, annak ellenére, hgy ők ugyanúgy megjelentek a reklámanyagkban. Újdnsága ellenére a fesztivál kiemelkedő médiatámgatttsággal rendelkezik, a legfőbb támgató a Prt.hu, Magyarrszág legnagybb kulturális adatbázisa, valamint kiemelt reklámpartnerek közé tartzik a Médiaszlgáltatástámgató és Vagynkezelő Alap, a Magyar Televízió, az Index, a TV2, a Kssuth illetve a Petőfi Rádió, valamint Kazincbarcika médiumai. Technikai támgatója a Eurpe thrb mbilalkalmazás, amelynek segítségével a trendeket követve a fesztivál prgramjai kstelefnn is elérhetővé váltak A fesztivál turisztikai hatásai A Klrfesztivál megrendezésének a laksság identitásteremtésén és a kistérség imázsának a javításán kívül a magyar turizmus vérkeringésébe való bekerülés is a célja, ezért fnts megvizsgálni ezen a téren eredményes vlt-e a fesztivál. A turizmus élénkítésének első lépése a Kazincbarcika és kistérsége imázsának javítása, hiszen a Kazincbarcikáról - évtizedeken át - kialakuló munkanélküli, szürke gyárvárs képet az új, színes térség kncepció segítségével próbálták megváltztatni, amelynek eszköze a skrétű előadó-és képzőművészet. A Barcika

57 51 Art Kft. Nemzeti Kulturális Alap Kulturális Fesztiválk Kllégiumának készített szakmai beszámlója alapján a kitűzött célkat sikerült valóra váltaniuk: az előadóművészet és a képzőművészet találkzásával még inkább erősödött, kiteljesedett a rendezvénysrzat összművészeti jellege, és útjára indult egy igazi, mdern értékközvetítés. A több mint 150 prgramelemből álló rendezvényt, amely csaknem 500 művészt mzgattt meg, egyedülállónak számít a térségben. Az elért eredmények reprezentálására 2014-ben a fesztivál a turizmus szakma előtt is megnyittta kapuit, ugyanis prgramsrzat hatdik napján a turizmusban dlgzó, ahhz szállásadóként, vendéglátósként vagy egyéb területen kapcslódó érdeklődőket várták. Szakmai knferencia keretein belül szó esett többek között Kazincbarcika új brandépítéséről, a helyi értékek fntsságáról, a Klrfesztivál és a környező települések kapcslatáról, valamint a TDM-ek előtt álló legújabb kihíváskról, majd a szakemberek egy 10 állmásból álló Klrtúrán vehettek részt, ahl minden turisztikai szempntból fnts bjektumt körbejárhattak, és bemutatták számukra a várs legújabb képzőművészeti attrakcióit, majd részesei lehettek a Klr Flk Nap eseményeinek. A knferencia egyértelműn pzitív kicsengésű vlt, mint Mlnár Dániel, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarrszági Reginális Marketing Igazgatóságának menedzsere előadásában elmndta: már mst kézzel fgható eredményekkel büszkélkedhet a várs. Sőt, az immár másdik alkalmmal megrendezett fesztivál jó eséllyel pályázik arra, hgy a megye és az rszág kiemelkedő eseményei közé beverekedje magát. Ezt alátámasztja, hgy kezdik Kazincbarcikát színes vársként megismerni, és egyre többen látgattak el már idén is, hgy megnézzék azt a pzitív váltzást, amelyet az összművészeti fesztivál megszervezésével, lebnylításával is létrejött. Jelentősebb bevételnövekedés leginkább a vendéglátás területén vlt megfigyelhető, valamint a vendéglátásn kívül az egyéb helyi kis- és középvállalkzásk is prfitáltak a fesztivál ideje alatt az ide látgató vásárló közönségből az idegenfrgalmi közpntkról nem is beszélve. A turizmus ilyen irányú fejlesztése srán a helyi vállalkzásk már mst erősödtek, és a várakzásk szerint a kulturális értékteremtés hamarsan munkahelyteremtéssel is pársul majd. Első lépése ennek a fesztivál előkészítéséhez, lebnylításáhz kapcslódó feladatk, amelyek száms helybélinek nyújtanak időszaks, de stabil munkát. A

58 52 helyiek más módn is kivehették részüket a fesztivál megszervezésében, ugyanis kiemelt szerep juttt a kiemelkedő szerep juttt a vársban aktívan működő 5 civilszervezetnek, a helyi óvdák csprtjainak és a fiatalkból tbrztt közel 100 fős önkéntes csapatnak. Az elért eredmények ellenére a fesztivál jövője sajns biznytalan, ugyanis a Svájci Együttműködés keretein belül erre a célra kaptt támgatás csak 3 évre biztsítja a költségek egy részének fedezését, 2016-tól a szervezőknek egy lyan szpnzrt kell találniuk, aki körülbelül millió frinttal tudja támgatni a fesztivált. Ennek hiányában a Klrfesztivál nem tud tvább flytatódni, csak a Brsdi Művészeti Fesztivál, amely aznban az előadóművészetet támgatja, így az imázsépítés legfntsabb eszközei, a képzőművészet, illetve közösségi prgramk eltűnnének. Kutatásm részeként fntsnak tartttam lyan szakember véleményét kikérni, aki egyrészt a turizmusban és a várs fejlődésének elősegítésében is érdekelt, ezért frdultam Lövei Zltán úrhz, aki Kazincbarcika képviselőinek egyike, valamint a Jóbarát Retró Étterem és a várs közétkeztetését végző Barcika Príma Kft. ügyvezető igazgatója. Lövei Zltán úrral flytattt beszélgetésem srán leginkább arra vltam kíváncsi, a vendéglátósként és képviselőként hgy látja a fesztivált és annak hatását, illetve jövőjét. Első kérdésem arra irányult, hgy még az I. Klrfesztivál előtt milyen lehetőséget láttt a rendezvényben. Lövei úr elmndta, hgy alapvetően mindenki egy kicsit pesszimistán állt a fesztiválhz, mert ilyen hátránys kistérségben nagyn nehéz a figyelmet felkelteni, a legtöbb emberben skkal erősebbek az előítéletek, mint az új megismerése iránti vágy, ezért féltek, hgy nem fgja beváltani a hzzá fűzött reményeket. Hzzátette, hgy a félelmük egy része arra is vnatkztt, hgy a laksk csak pénzkidbásnak fgják értékelni, ezért az ő részvételük is biznytalan lesz. Ennek ellenére már tavaly is pzitívan csalódtak, a helyiek jól fgadták a fesztivált, az utcák megteltek látgatókkal és a kistérség települései is örömmel vették ki részüket a rendezésben. Ekkr még inkább a helyiek körében vlt ismert a rendezvény. Idén visznt váltzás történt, amely szerinte az erősebb marketingnek, a

59 53 prgramk többrétűségének és egyediségének, valamint a tavalyi pzitív visszhangnak vlt köszönhető. Ebben az évben már 40 ezren, vagyis kétszer annyian vettek részt a fesztiváln, mint előző évben, ebből 20 ezer résztvevő nem a vársból érkezett. Ugyanakkr a látgatók nagyrészt még mindig csak a megyéből érkeztek, de ő úgy fgalmaztt, egy két éves fesztivál esetében ez természetesnek tekinthető, több idő kell még hzzá, hgy kinője magát egy rszágs vagy legalább reginális hatókörű rendezvénnyé. nehéz megváltztatni egy rszágs szinten is negatív imázst, de a visszajelzések eddig bíztatóak. Kíváncsi vltam arra, hgy a vendéglátásra hgyan hattt a fesztivál, jelentett-e mérhető váltzást a frgalmban. A válasz egyértelmű igen vlt, a frgalm a fesztivált megelőző időszakban és alatta is lényeges növekedést mutattt, ami számkban kifejezve körülbelül 30%-t jelentett. A növekedés a Klrfesztivált megelőző időszakban a megnyitókban, az új térelemek avatásáhz kapcslódó rendezvényekben, valamint a partnerek vendéglátásában realizálódtt. A fesztivál idejére, a többi étteremhez hasnlóan ők is készültek külön menüsrral, aznban hangsúlyzta, más fesztivállal ellentétben igyekeztek áraikat nem emelni, ez egyrészt annak is betudható vlt, hgy nem tudták, főként 2013-ban, mekkra érdeklődésre számíthatnak. Őt magát is meglepte, hgy az étterem ezen időszakban teljes kapacitással működött, nem csak a látgatók fgyasztásának, hanem a meghívtt művészek ellátásának is köszönhetően. Arra a kérdésemre, hgy eszközölt-e valamilyen váltztatást a Jóbarát Étteremmel kapcslatsan, elmndta, hgy idén megnyittt az étterem terasza, amelynek megnyitóját a fesztivál idejére időzítették. Így egyrészt jbban fel tudták hívni a figyelmet rá, másrészt a megnyitóhz kötődő rendezvényt, az étterem teraszán megrendezett retr filmvetítést is be tudták építeni a fesztivál prgramjai közé. Mint mndta, ezzel kapcslatban is pesszimista vlt, mivel az étterem nem közvetlenül a főutcán helyezkedik el, ezért félt tőle, hgy nem fgják észrevenni az újdnságt, de szerencsére tévedett, a vendégek kihasználták, hgy a jó időben a szabad levegőn is tudnak étkezni. A terasz a fesztivál idején kívül is üzemel, annak ellenére, hgy még teljesen nincs kész, befejezése a jövőben megvalósul. Ennek kapcsán szerettem vlna megtudni, mik ezen kívül a tervei a jövőre nézve. Természetesen szeretné befejezni a Retró Terasz kialakítását, valamint egy titks prjekten is dlgznak, amiből még nem árult el skat, de előzetesben elmndta, hgy bár nem közvetlenül a

60 54 főutcán helyezkednek el, hanem csak közel hzzá, szeretnének az itt kihasználatlan részekre valami egészen újjal kitelepülni. Nagyn érdekes vlt számmra, hgy benne is felmerült az ötlet, hgy a helyi gasztrnómiát főzőverseny keretében, mint a fesztivál új prgramjaként kellene bemutatni, elmndta, hgy már van is elképzelése, milyen ételeket és alapanyagkat használna fel hzzá, valamint hl valósítaná ezt meg.

61 Jövőkép Ahhz, hgy a fesztivál eddig elért teljesítményét és eredményeit értékelni tudjam, valamint ezek alapján megvizsgálhassam a lehetőségeit és szervezésének kckázatát, a leggyakrabban használt marketing elemzési eszközt, a SWOT-analízist alkalmaztam a fesztivál erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és kckázatának összegzésére. A Klrfesztivál SWOT-analízise Erősség Lehetőség knkurencia hiánya széles prgramkínálat sk lehetőséget rejtő névválasztás a képzőművészet ágainak példaértékű közvetítése közösségépítő prgramk környező települések bevnása elismert hazai és külföldi művészek minden krsztály számára vnzó alacsny árszínvnal aktív marketingkmmunikáció keresleti trendek követése munkalehetőség helyi vendéglátóegységek, vállalkzásk, civil szervezetek bevnása laksság bevnása testvérvársk bevnása magyar-kínai kapcslat lehetőségei rma kultúra szerepeltetése a kistérség elfeledett kulturális kincseinek hangsúlyzása új települések bekapcslódása szlvák határhz való közelség Gyengeség Kckázat rszágs ismertsége még alacsny más kultúrák megjelenítésének hiánya lebnylítás kisebb hiánysságai alacsny bevétel Aggtelek, Edelény dminanciája a kistérségek ldaláról szkeptikus hzzáállás kistérség erős negatív imázsa skan még mst sem tudják, pntsan milyen turisztikai attrakciók közelében fekszik Kazincbarcika A Klrfesztivál erősségeit és gyengeségeit az szekunder infrmációk, valamint az általam készített kérdőív eredményeinek alapján állítttam össze, aznban szerettem vlna választ kapni arra, hgyan látják a szervezők a fesztivál

62 56 jövőjét, lehetőségeit, valamint milyen nehézségekkel kell szembenézniük a jövőt illetően. Ebben Harnócz Zsuzsa, a Barcika Art Kft. ügyvezető igazgató-helyettese vlt segítségemre,a tőle kaptt infrmációk alapján elemeztem a fesztivál kckázati tényezőit és lehetőségeit a jövőre vnatkzóan. Annak ellenére, hgy a Klrfesztivál száms szpnzrral rendelkezik, a támgatás gerincét a Svájci Együttműködés adja, amely aznban csak 2015-ig támgatja a fesztivált. Ennek következtében felmerül a legnagybb kckázat, vagyis egy lyan szpnzr hiányában, aki tudná biztsítani a kieső millió frintt, a rendezvény nem flytatódhat tvább. A szervezők, úgymnd mentőövként ezért meghagyták a Brsdi Művészeti fesztivált, vagyis a Klrfesztivál megszűnésével sem maradna a kistérség kulturális rendezvény nélkül, az ugyanúgy megrendezésre kerülne a könnyűzenei és színházi prdukcióival. Aznban a két fesztivál összelvadásának legérdekesebb pntja a képzőművészeti tevékenységek, így tehát elveszne a legfőbb egyedisége a rendezvénynek. A kistérség településeinek szempntjából tvábbra is prblémát jelent, hgy a nagy nevek mint Aggtelek, Szilvásvárad vagy Misklctaplca jelenti a legfőbb vnzerőt a látgatóknak, skan nem ismerik a kistérség és környéke kevésbé reklámztt kulturális értékeit. Ennek kiküszöbölése érdekében már idén is tettek lépéseket, a szakmai napn idelátgató turisztikai szakembernek is ezen települések vnzerejét emelték ki, szemben például Aggtelekkel. Tvábbi megldás lehet még, ha egyre többen csatlakznának a támgatók körében, aznban ezen a téren is akadnak nehézségek. Néhány település önkrmányzata ugyanis még mindig szkeptikusan áll a fesztiválhz, kételkednek benne, hgy megéri-e számukra támgatást nyújtani. Tvábbi kckázati tényezőt jelenthet a még mindig erős negatív imázs, valamint hgy skan még mindig nem tudják pntsan hl is található Kazincbarcika, milyen attrakciók közelében fekszik. Ezért a jövőben még nagybb hangsúlyt kell fektetni arra, hgy pzícinálják a marketingkmmunikáció srán a várst, és a környező attrakciókat.

63 57 A kultúra skszínűségének megjelenítése A fesztivál fennmaradásáhz elengedhetetlen egy lyan egyedi jellemvnás kialakítása, ami nem csak a térségben, de rszágs szinten is megkülönbözteti, és jól aznsíthatóvá teszi. Megvizsgálva Kazincbarcika adttságait látható, hgy rszágs intenzitású vnzerőt képező épített örökséggel nem rendelkezik, ugyanakkr a Klrfesztivál, mint új attrakció a keresleti trendekre válaszlva a kulturális skszínűséget és az összművészeti jelleget ötvözve lyan egyedi élményt kínálhat, amely rszágs szinten is egyedülálló lehet. A 2011-ben anyagi támgatás hiányában megszűnő Flklórfesztivál egy lyan, mai napig betöltetlen rést hagytt a prgramkínálatban, amelyre a kvantitatív kutatásm, és a keresleti trendek alapján is lenne igény. Mivel a távlabbi, európai rszágkból való művészeti csprtk fellépésének, szállításának és ellátásának anyagi költsége magas, ezért a szmszéds rszágkkal való kapcslat megvizsgálására kell helyezni a hangsúlyt. Kazincbarcika évek óta szrs kapcslatt ápl európai testvérvársaival, amelyek a következők: Nagyszentmiklós Rmánia Burgkirchen-Németrszág Knurów-Lengyelrszág Swidnica-Lengyelrszág Revúca-Szlvákia Técső-Ukrajna Együttműködés szempntjából fnts kiemelni a bulgáriai Dimitrvgradt, akivel a várs ugyanlyan erős partneri kapcslatban áll, mint hivatals testvérvársaival. A testvérvárskkal való szrs együttműködést igazlja, hgy Kazincbarcikát Az Európa Tanács 1999-ben Európa Diplmával, majd 2002-ben Európa Becsületzászlóval tüntette ki a széles körű és szrs nemzetközi kapcslatai terén elért eredményeiért, az európai eszmeiség terjesztésében végzett kiemelkedő munkájáért. A vársk a mai napig rendszeresen támgatják egymást, részt vesznek másik várs kulturális rendezvényein, így például a testvérvársk mindig jelen vannak Kazincbarcika augusztus 20-án rendezett ünnepségén. Ennek köszönhetően

64 58 felvetődik az a lehetőség, hgy őket nem csak passzív, hanem aktív résztvevőként is szerepeltessék a fesztiváln, ezzel multikulturális jelleget kölcsönözve a rendezvénynek. A multikulturális fesztiválk nem csak Magyarrszágk, de az egész világn réspiact jelentenek, világszerte kevés, kifejezetten nemzetek kultúráját bemutató, többnaps fesztivál található a piacn, pedig kmly ptenciált jelent, mind keresleti, mind pedig kínálati ldalról. A psztmdern turizmus, mint új keresleti trend kifejezetten az élményre, a más, az új megismerésére helyezi a hangsúly, valamint maguk a turisták is aktív részesei a szlgáltatásknak. Ennek következtében kínálatt jelenthet egy másik kultúra megismerése, a hzzá kapcslódó kézművesség és más aktív tevékenységek kipróbálása. A kínai kultúra megjelenítése Kínálati ldalról kmly identitásteremtő hatása lehet abban az esetben, ha a résztevő nemzet maga is a vársban él. Hatása abban nyilvánul meg, hgy segíti a nemzetre jellemző kulturális tevékenységek, a tradícinális táncművészet, a népdaléneklés, a gasztrnómia és képzőművészet reprezentálását, ezáltal egyrészt új ismeretet nyújt, másrészt erősíti a laksság tleranciáját más kultúrák irányába. Ez különösen fnts Kazincbarcikán, ugyanis a BrsdChem Zrt. kínai tulajdnba kerülése végett már közel 60 főre emelkedett a kínai laksk száma, és tvábbi növekedés várható a 2015-ben betelepülő kínai tulajdnú citrmsavgyár miatt. Tapasztalataim szerint a kínai laksk igyekeznek integrálódni a várs életében, sk közös szabadidős prgramkat szerveznek kllégáikkal, gyermekeik rendszeresen látgatják a Gyermekek Háza kézműves fglalkzásait, tehát szeretnének a várs életének részei lenni. Lövei Zltán úr a vele készített interjú srán elmndta, hgy a vársvezetés egyik fnts célkitűzése a kínaiakkal való kapcslat elmélyítése, egyre több kulturális rendezvénybe szeretnék őket is bevnni, végső célként pedig elképzelhetőnek tartja, hgy az ő kultúrájuk is szerves része legyen a fesztiválnak. Ezt azért is gndlja fntsnak, mert a laksság kínaiakhz való hzzáállásában, mint mndta még vannak ellentétek, a közös együttműködést szimblizáló, Szőke

65 59 Gábr Miklós által tervezett óriás Fasárkányt (5. ábra) is vegyes érzelmekkel fgadták az itt lakók, így a fesztivál jó lehetőségnek tartja ennek kiküszöbölésére. Mindezek ismeretében úgy gndlm, hgy egyrészt a külföldi kapcslatk erősítésére, ezáltal külföldi látgatók vnzására, másrészt a beintegrálódás segítésére is kiváló lehetőséget nyújtana ezen kultúrák bekapcslódása a Klrfesztiválba, tvább színesítve a prgramkínálatt. Észrevételemmel kapcslatban megkerestem Harnócz Zsuzsát, a Barcika Art Kft. ügyvezető igazgatóhelyettesét is, aki elmndta, hgy abszlút ebben az irányba gndlkznak a jövőre vnatkzólag, sőt már ben is pályáztak a Nemzetközi Visegrádi Alap Kulturális Prgramtámgatására Nemzetek randevúja prgrammal, amellyel a testvérvársk részvételével egy egyhetes mini flklórfesztivált valósítttak vlna meg a Klrfesztivál keretein belül. Sajns a pályázati támgatást nem nyerték el, de a szervezők tvábbra sem tettek le erről a tervről, sőt, az idén újra megpróbálják a pályázatt benyújtani. Kérdésemre, hgy tervezik-e a kínai kultúrát is bevnni, igennel felelt, ez az igény mind a vársvezetés mind pedig a kínaiak ldaláról is felmerült, ezért már fel is vették a kapcslatt Magyarrszágn élő kínai művészekkel, valamint kínai kultúrával fglalkzó képzőművészekkel, hgy munkájukkal hzzájáruljanak ezen célk eléréséhez. Rma kultúra megjelenítése A kulturális skszínűség reprezentálásának nem csak nemzetközi, hanem etnikai szinten is nagy jelentősége lehet. Ez különösen Brsd-Abaúj-Zemplén megye esetében igaz, ahl a rma laksság az rszágs átlagtól magasabb arányban van jelen. Kultúrájuk megjelenítését sk rendezvényszervező kckázatsnak gndlhatja, hiszen megítélésük rendkívül kedvezőtlen, sk településen éles ellentétek húzódnak a rma, valamint a nem rma származású laksk között, ezért kultúrájuk reprezentálásának hatását nagymértékben meghatárzhatja a fesztivál. Ugyanakkr úgy gndlm, hgy akár ennek az ellentétnek az enyhítésére is alkalmas lehet a fesztivál, ugyanis teljesen más szemszögből mutathatná be a rma kultúrát. A hangsúly ez esetben a hagymánysn lenne, vagyis a nemzetek szkásaihz hasnlóan itt is kizárólag autentikus rma kultúrával fglalkzó elismert művészek, táncsk és képzőművészek szerepelnének a fesztiváln. Ezekbe a prgramkba a kínaiakhz hasnlóan a tehetséges, alktni vágyó rma lakskat is

66 60 be lehetne vnni, egyrészt az aktív részvétel által ők is sajátjuknak érezhetik a rendezvényt, másrészt a látgatók is egy teljesen új szemszögből ismerhetnék meg őket, ami egy kis lépés lehetne a két kultúra közelebb kerüléséhez. Fnts aznban figyelembe venni, hgy a fesztivál milyen hatósugarú vnzerejét tekintve, ugyanis erősen függ tőle a prgram kckázata, vagyis hgy milyen reakciót vált ki a résztvevőkből. Az éles elutasítás valószínűsége abban az esetben a legnagybb, ha a vendégek kizárólag helyi laksk, ők ugyanis nem feltétlenül tekintenek egztikumként arra a kultúrára, amellyel szemben egyébként a mindennapkban elutasítóak. Ebből következően a szervezőknek lyan alapsan átgndlt és megtervezett marketingkmmunikációt kellene flytatniuk, amely elsősrban az rszág más pntján élőket is eléri, hiszen nagy valószínűséggel ők tekinthetnek a rma kultúrára újdnságként. Az új színek bevnásával így létrejöhetne a szervezők eredeti elképzeléséhez hasnlóan egy lyan egyhetes, egyedi élményt nyújtó rendezvénysrzat a Klrfesztivál keretein belül, amelynek egy-egy napja a magyar mellett egy-egy idegen kultúráhz kötődne, beleértve az előadó- és képzőművészetet, valamint a gasztrnómiát. Ezáltal a fesztivál nem csak a térségben, de rszágs szinten is egyedülálló prgramkínálattal rendelkezne, összművészeti és multikulturális jellegéből adódóan több célcsprt keresletét is kielégítheti, illetve hzzájárulhatna a kistérség imázsának színesítéséhez.

67 61 5. Összefglalás Dlgzatmban arra kerestem a választ, egy új kulturális attrakció, ez esetben a kazincbarcikai Klrfesztivál hzzájárulhat-e, és ha igen, hgyan Kazincbarcika és kistérségének fejlődéséhez. A fesztivál hatásának megállapítása érdekében végzett kutatásm alapján kiderült, hgy kiemelkedően egyedi kncepcióval rendelkező rendezvénysrzat, amely elé nem kisebb feladatt állítttak, mint felhívni a figyelme egy évtizedek óta negatív imázzsal rendelkező vársra és kistérségre, ezáltal mind a laksk, mind a betelepülő vállalkzásk számára vnzóvá tenni. Az elmúlt két év eredményeit megvizsgálva megállapítttam, hgy a fesztivál rszágs visznylatban prgramkínálatát és időtartamát tekintve is különleges, követi a keresleti trendeket, vagyis nagy hangsúlyt fektet az élményalapú, közösségépítő prgramk szervezésére, valamint napjaink közkedvelt művészeti ágát, a street art elemeit használja a várs arculatának színesítésére. Ugyanakkr jellegéből és időtartamából adódóan, inkább kifejezetten a kultúra iránt érdeklődőket, mint a klasszikus fesztiválzós hangulatt keresőknek kedvez. Primer kutatásai eredményeiből arra következtettem, hgy egyrészt a helyi laksság kedvezően, fgadta, szinte mindenki kiemelte a fesztivál skszínűségét, kedvező árszínvnalát, valamint hgy ezek alapján jövőre is részt venne a prgramkn. Másrészről a turizmus szakemberei is egyértelműen pzitívan nyilatkztak a fesztivált illetően, az elmúlt két év célkitűzéseit teljesítette, így bizakdóak a jövőt illetően is. Sajns a jövő legnagybb kckázata a finanszírzás biznytalansága, ugyanis a Svájci Támgatás megszűnésével a várs nem tudja önerőből finanszírzni a rendezvényt, így az ebben a frmában megszűnik. Ezért különösen fnts lesz a 2015-ös év, amelyben a szervezőknek lyan új elemeket kell belevinni a prgramkínálatba, amely még inkább egyedivé teszi a fesztivált, felhívva ezzel a ptenciális támgatók figyelmét is. Kiemelt szerepet kell kapnia a széles körű marketingkmmunikációnak, ugyanis ha a fesztivál kmlyabb turisztikai bevételt kíván elérni, nem csak a helyi, hanem reginális, illetve rszágs szinten is vnzerővel kell bírnia, tekintve, hgy a helyiek sem étkezést, sem pedig szállást nem fgnak igénybe venni.

68 62 A fesztivál névválasztása többféle asszciációra ad lehetőséget, így ebben az évben a színek nem csak a különböző művészeti ágakban, hanem a kulturális skszínűségben is megjelenhetnének, amelynek társadalmi és gazdasági szempntból is jelentősége lenne. A testvérvársk felé való nyitás a külföldi vendégszám növelésben játszhatna nagy szerepet, helyi szinten pedig segíthetné az itt élő kultúrák integrálódását, ezáltal növelve az identitástudatt, és a laksk tleranciáját más nemzetekkel, etnikumkkal szemben. Kutatásm eredményeit összegezve arra a következtetésre jutttam, hgy a Klrfesztivál megfelelő támgatással, a kistérség településeinek aktív részvételével és egyedi prgramkínálat segítségével hsszútávn is életképes lehet, hatását leginkább a megítélés pzitív irányú váltzásában lehetne mérni, amely új betelepülő vállalkzáskat, ezáltal a munkahelyteremtés megvalósulását, a kistérség imázsának pzitív irányú váltzását eredményezné.

69 63 Mellékletek 1. ábra 1. Frrás: 2. ábra 2. Frrás:

70 64 3. ábra 3. Frrás:

71 65 4. ábra 4. Frrás:

72 66 5.ábra 5. Frrás:

73 2000. év év év év év év év év év év év év év tábla 6. Frrás: Tájékztatási adatbázis Élveszületések és halálzásk száma Kazincbarcikán Élveszületések száma (fő) Halálzásk száma (fő) 7. Frrás: adatbázis alapján saját szerkesztés

74 2000. év év év év év év év év év év év év év 68 Elvándrlásk-davándrlásk száma Kazincbarcikán Odavándrlásk száma (fő) Elvándrlásk (fő) Frrás: Tájékztatási adatbázis alapján saját szerkesztés Kazincbarcika laksságának krösszetétele (2012) 0-17 évesek száma (fő) évesek száma (fő) 60-X évesek száma (fő) 23% 15% 62% 8. Frrás: adatbázis alapján saját szerkesztés

75 69 2. tábla 10. Frrás: Tájékztatási adatbázis 3. tábla 11. Frrás: Tájékztatási adatbázis

76 70 1. melléklet A kazincbarcikai Klrfesztivál elemzése (kérdőív) Fáczán Brigitta vagyk, a Budapesti Gazdasági Főiskla IV. évflyams, turizmusvendéglátó szaks, idegenfrgalm-szállda szakiránys hallgatója. A következő kérdőívet mely által a kazincbarcikai Klrfesztivált elemzem - a szakdlgzatmhz állítttam össze. Kitöltésével kérem, segítse a dlgzat sikeres elkészítését! A kitöltés teljesen annim és csak pár percet vesz igénybe. Köszönöm a segítséget! *Kötelező Az Ön neme? * Férfi Nő Az Ön életkra? * 18 év alatt év felett Az Ön lakóhelye? * Kazincbarcika Brsd-Abaúj-Zemplén megye Egyéb: Ön halltt-e már a kazincbarcikai Klrfesztiválról? * Igen Nem Ha előző válasza igen vlt, hnnan halltt róla? Több válasz is lehetséges

77 71 Internetes hirdetés Óriásplakát Televíziós reklám Újsághirdetés Szórólap Egyéb: Részt vett-e az I. vagy a II. Klrfesztiváln? Az I.Klrfesztiváln vettem részt A II.Klrfesztiváln vettem részt Mindkettőn részt vettem Egyiken sem vettem részt Egyedül vagy társasággal érkezett a fesztiválra? Egyedül Pármmal Családtagkkal Baráti társasággal Hány prgramn vett rész? Csak egy knkrét prgram miatt látgattam ki 2-5 prgramn vettem részt 6-10 prgramn vettem részt 10-nél több prgramn vettem részt Ingyenes vagy belépős rendezvényen (rendezvényeken) vett részt? Ingyenes Belépős Mindkettő Milyen típusú rendezvényen (rendezvényeken) vett részt? Több válasz is lehetséges

78 72 Könnyűzene Kmlyzene Táncművészeti előadás Népzenei prgramk Színház Képzőművészeti prgramk Vársnézés kisvasúttal Sprtprgramk Egyéb: Milyen prgramt (prgramkat) hiánylt? Igénybe vett-e egyéb szlgáltatáskat (étkezés, szállás)? Ha igen, milyet? Szállás Étkezés Mindkettőt Egyiket sem Mennyire vlt elégedett a prgramk összetételével? Egyáltalán nem Teljes mértékben Mennyire vlt elégedett a meglátgattt prgram (prgramk) lebnylításával? Egyáltalán nem Teljes mértékben Kilátgatna-e jövőre is a fesztiválra illetve ajánlaná-e ismerőseinek? Igen Nem Ha előző válasza nem vlt, mi vlt az ka? Több válasz is lehetséges

79 73 Szervezés minősége Prgramk összetétele Nem megfelelő helyszín(ek) Hangulat Közönség viselkedése (könnyűzenei kncertek esetében) Belépők ára Egyéb: Meglátgatta-e a fesztivál mellett az alábbi környékbeli nevezetességek valamelyikét? Több válasz is lehetséges Radvánszky-kastély (Sajókaza) Brsd-Abaúj-Zemplén megyei Bányásztörténeti Múzeum (Rudabánya) L Huillier - Cburg-kastély (Edelény) Platthy-kastély (Bánhrváti) Damasa-szakadék (Bánhrváti) Aggteleki cseppkőbarlang Egyéb: Prgram(k), ami(k) a legjbban tetszett(ek): Több válasz is lehetséges Könnyűzene Kmlyzene Táncművészeti előadás Népzenei prgramk Színház Képzőművészeti prgramk Vársnézés kisvasúttal Sprtprgramk Egyéb:

80 74 Ön szerint mi(k) a fesztivál gyenge pntja(i)? Több válasz is lehetséges Reklám hiánya Szervezés és lebnylítás minősége Prgramkhz kapcslódó infrmációk hiánya Prgramk összetétele Helyszínek kiválasztása Prgramk időpntja Külön buszjárat hiánya az egyes prgramkra Szálláslehetőség hiánya Egyéb: Egyéb észrevétel a fesztivállal kapcslatban:

81 75 2. melléklet Összegzés Az Ön neme? Férfi 44% Nő 56% Az Ön életkra? 18 év alatt év felett 8% 29% 18% 33% 10% Az Ön lakóhelye? Kazincbarcika 53% Brsd-Abaúj-Zemplén megye 33%

82 76 Egyéb 14% Ön halltt-e már a kazincbarcikai Klrfesztiválról? Igen 93% Nem 7% Ha előző válasza igen vlt, hnnan halltt róla? Internetes hirdetés 32% Óriásplakát 47% Televíziós reklám 12% Újsághirdetés 32% Szórólap 53% Egyéb 15% Részt vett-e az I. vagy a II. Klrfesztiváln? Az I.Klrfesztiváln vettem részt 8% A II.Klrfesztiváln vettem részt 28% Mindkettőn részt vettem 45% Egyiken sem vettem részt 18% Egyedül vagy társasággal érkezett a fesztiválra? Egyedül 6%

83 77 Pármmal 23% Családtagkkal 29% Baráti társasággal 35% Hány prgramn vett rész? Csak egy knkrét prgram miatt látgattam ki 20% 2-5 prgramn vettem részt 49% 6-10 prgramn vettem részt 8% 10-nél több prgramn vettem részt 5% Ingyenes vagy belépős rendezvényen (rendezvényeken) vett részt? Ingyenes 17% Belépős 16% Mindkettő 50% Milyen típusú rendezvényen (rendezvényeken) vett részt? Könnyűzene 73% Kmlyzene 16% Táncművészeti előadás 30% Népzenei prgramk 29% Színház 23% Képzőművészeti prgramk 22% Vársnézés kisvasúttal 14% Sprtprgramk 16% Egyéb 4%

84 78 Milyen prgramt (prgramkat) hiánylt? Több sprtprgramt Gyermekprgramk Több fiatals zene A környékbeli kézművesek, egyedi termékeinek vásárát Gyárlátgatás Minden igényt kielégítő prgramk vltak Nem tudk srlni Más nemzetiségek kultúrájának megismerése Kézműves prgramk Jazz Minden igényemet kielégítő prgramk vltak Kézműves prgramk Cigányzene Több könnyűzenei előadás Több sprtprgram Gasztr rendezvény Kínai kulturális élet bemutatásával kapcslats prgram Vidám, színes felvnuláskat, akár a debreceni virágkarnevál mintájára, helyi specialitásk bemutatásával Flklór Heavy metal Sprtversenyek Érdeklődési körömnek megfelelőek vltak prgramk, nem hiányltam más rendezvényt Nem hiányltam más prgramt Nívós kmlyzenei Nem tudk ilyet felsrlni Gasztrnómiai Divatbemutató Cigány flklór Humristák pl.stand up fellépők Több és skrétűbb sprtprgramkat szívesen látgatnék Megfelelő vlt a prgramk mennyisége, minősége Magyar nóta Igénybe vett-e egyéb szlgáltatáskat (étkezés, szállás)? Ha igen, milyet?

85 79 Szállás 1% Étkezés 31% Mindkettőt 4% Egyiket sem 45% Mennyire vlt elégedett a prgramk összetételével? 1 1% 2 1% 3 12% 4 35% 5 30% Mennyire vlt elégedett a meglátgattt prgram (prgramk) lebnylításával? 1 0% 2 0% 3 9% 4 36% 5 34% Kilátgatna-e jövőre is a fesztiválra illetve ajánlaná-e ismerőseinek?

86 80 Igen 77% Nem 6% Ha előző válasza nem vlt, mi vlt az ka? Szervezés minősége 3% Prgramk összetétele 2% Nem megfelelő helyszín(ek) 2% Hangulat 2% Közönség viselkedése (könnyűzenei kncertek esetében) 3% Belépők ára 0% Egyéb 1% Meglátgatta-e a fesztivál mellett az alábbi környékbeli nevezetességek valamelyikét? Radvánszky-kastély (Sajókaza) 2% Brsd-Abaúj-Zemplén megyei Bányásztörténeti Múzeum (Rudabánya) 7% L Huillier - Cburg-kastély (Edelény) 18% Platthy-kastély (Bánhrváti) 5% Damasa-szakadék (Bánhrváti) 2% Aggteleki cseppkőbarlang 20% Egyéb 12% Prgram(k), ami(k) a legjbban tetszett(ek): Könnyűzene 57% Kmlyzene 9% Táncművészeti előadás 20% Népzenei prgramk 26% Színház 11% Képzőművészeti prgramk 4% Vársnézés kisvasúttal 7%

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere Oktató: Fleischer Tamás Kurzus: Várs, közlekedés, társadalm A nyilváns tér, művészet és társadalm visznyrendszere Árvay Orslya Szcilógia III. Dlgzatmmal a 2003. március 3-i, A vársi köztérről, a vársi

Részletesebben

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalmjegyzék 1. Az iskla nevelési prgramja... 5 1.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.1.1. Az

Részletesebben

Kutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április

Kutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. Egy jó szó Zuglóban 2013. április Kutatási gyrsjelentés Zugló közbiztnságának megítélése "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április 1 Bevezető, módszertani kérdések A Strategplis Kft. telefns kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a Budapest

Részletesebben

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája Esztergm Várs integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás.

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A PAPÍRFELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA NÉHÁNY OECD ORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Bevezetés LUDA SZILVIA A tanulmány az ök-hatéknyság fgalmának értelmezését bemutatva, felhívja a figyelmet annak

Részletesebben

KULTURÁLIS STRATÉGIA RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA 2009-2014

KULTURÁLIS STRATÉGIA RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA 2009-2014 KAZINCBARCIKA ÉS VONZÁSKÖRZETE TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 230/2010. (06.18.) sz. Ökt. határzat melléklete KULTURÁLIS STRATÉGIA RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA 2009-2014 Alsószuha, Alsótelekes,

Részletesebben

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL Kerekegyháza Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 04. 30. 2 / 34 Tartalmjegyzék 1.

Részletesebben

A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon

A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon A fgyasztói tudatsság növelése az elektrnikus hírközlési piacn A Nemzeti Hírközlési Hatóság szakmai tájékztató anyaga 2008. szeptember A fgyasztók körébe meghatárzás szerint valamennyien beletartzunk,

Részletesebben

INFORMATIKAI STRATÉGIA

INFORMATIKAI STRATÉGIA EREDMÉNYEK INFORMATIZÁLÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE (ÁROP 3.d) VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 Veszprém, Óvárs tér 9. INFORMATIKAI STRATÉGIA Készítette: Indikátrk, amelyek teljesítéséhez

Részletesebben

Normafa történelmi sportterület rehabilitációja. Részletes megvalósíthatósági tanulmány

Normafa történelmi sportterület rehabilitációja. Részletes megvalósíthatósági tanulmány Nrmafa történelmi sprtterület rehabilitációja Részletes megvalósíthatósági tanulmány Budapest Fővárs XII. kerület Hegyvidéki Önkrmányzat Nrmafa történelmi sprtterület rehabilitációja Megvalósíthatósági

Részletesebben

Az Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése

Az Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése Alsózslcai 2. sz. Óvda Az Alsózslcai 2. sz. Óvda önértékelése Beszámló a 2015/2016 nevelési évünk működéséről Bevezető: Az önértékelés célja, hgy segítséget adjn az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának

Részletesebben

IV. rész. Az élettársi kapcsolat

IV. rész. Az élettársi kapcsolat IV. rész Az élettársi kapcslat Napjaink egyik leggyakrabban vitattt jgintézménye úgy tűnik kimzdult az évtizedeken át tartó jgi szabályzatlanságból, sőt az újnnan megjelenő jgszabályk és az azk által generált

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL Szélesebb fgyasztói kínálat, jbb ár-érték arány és könnyebb hzzáférhetőség a szlgáltatáskhz a szlgáltatási irányelvnek köszönhetően MIT NYERHET FOGYASZTÓKÉNT A SZOLGÁLTATÁSI

Részletesebben

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához. Kódszám: DDOP-2.1.1/D-12, KDOP-2.1.1/D-12, NYDOP-2.1.1/F-12 DAOP-2.1.

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához. Kódszám: DDOP-2.1.1/D-12, KDOP-2.1.1/D-12, NYDOP-2.1.1/F-12 DAOP-2.1. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Prgram Dél-Dunántúli Operatív Prgram Észak-Alföldi Operatív Prgram Észak-Magyarrszági Operatív Prgram Közép-Dunántúli Operatív Prgram Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. 2004.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. 2004. PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általáns Iskla 5932 Gádrs, Iskla u. 4. 2004. 2 TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelvek...3 II. Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai feladatai,

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATBAN ÉRDEKELT VÁLLALKOZÁSOK INFORMÁCIÓSZERZÉSI SZOKÁSAI ÉS IGÉNYEI Kutatás a magyar mezőgazdasági termelők körében 2010 Betekintő A kutatásról A jelentés bemutatja a Farmit.hu nline

Részletesebben

5CG. számú előterjesztés

5CG. számú előterjesztés Budapest Fővárs X. kerület Kőbányai Önkrmányzat Plgármestere 5CG. számú előterjesztés Bizalmas az előterjesztés 2. mellékletének 2. és 211. melléklete! Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Körösi

Részletesebben

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja Közpnti prgram az ötven év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítésére 2004. decemberében a munkaügyi kirendeltségek 400 ezer munkanélkülit regisztráltak, közülük az 50 éven felüliek száma meghaladta

Részletesebben

FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány

FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE Elemző tanulmány Készült a JÖVŐFORMÁLÓ Pályaválasztást támgató rendszer kialakítása fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk számára című

Részletesebben

HALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA

HALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA HALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALOM Intézményünk pedagógiai prgramjának elkészítésénél figyelembe vett dkumentumk:... 5 1.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 5 1.1. Az óvda alaptevékenysége:...

Részletesebben

Az átlagos gyermek. Az átlagtól eltérő gyermek. A hátrányos helyzetű gyermek. A veszélyeztetett gyermek

Az átlagos gyermek. Az átlagtól eltérő gyermek. A hátrányos helyzetű gyermek. A veszélyeztetett gyermek Az átlags gyermek Az átlagtól eltérő gyermek A hátránys helyzetű gyermek A veszélyeztetett gyermek Kit nevezünk "átlags gyermeknek?" aki az isklai tanulmányk elvégzéséhez megfelelő értelmi képességekkel

Részletesebben

A Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Közép-Magyarországi Régióban Tükörprogram bemutatása

A Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Közép-Magyarországi Régióban Tükörprogram bemutatása A Fiatalk vállalkzóvá válásának támgatása a Közép-Magyarrszági Régióban Tükörprgram bemutatása Budapest. 2014. március 6. Előadó: Pákzdi Szablcs ügyvezető igazgató 1200000 Vállalkzás összesen 1.645.438

Részletesebben

Osteodenzitometriás szûrõvizsgálat eredményeinek értékelése

Osteodenzitometriás szûrõvizsgálat eredményeinek értékelése Ostedenzitmetriás szûrõvizsgálat eredményeinek értékelése Simnkay Lászlóné fõnõvér Vas megyei Markusvszky Kórház, Szmbathely A vizsgálat célja: Az steprsis gyakriságának és súlysságának felmérése. Vizsgálati

Részletesebben

Felhívás. Csoportos tehetségsegítő tevékenységek megvalósítására. a TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 azonosítószámú Tehetséghidak Program

Felhívás. Csoportos tehetségsegítő tevékenységek megvalósítására. a TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 azonosítószámú Tehetséghidak Program Felhívás Csprts tehetségsegítő tevékenységek megvalósítására a TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 aznsítószámú című kiemelt prjekt keretében A Tehetséghidak Prjektirda a TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 aznsító számú 1

Részletesebben

L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T

L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T S T R A T É G I A 2 0 1 2 15 Budapest, 2012. május 24. IFUA Nnprfit Partner Közhasznú Nnprfit Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. A prjekt megvalósulását az IFUA Hrváth

Részletesebben

KELEBIA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2010.

KELEBIA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2010. KELEBIA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2010. A közfglalkztatási terv célja A közfglalkztatási terv elkészítésének célja a szciális igazgatásról és szciális ellátáskról szóló törvény (1993.

Részletesebben

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M P E D A G Ó G I A I P R O G R A M Az én tanításm nem arra van ítélve, hgy könyvtárak prában penészedjék, hanem hgy győztesen hassn a gyakrlati életben. (Semmelweis Ignác) Semmelweis Ignác Humán Szakképző

Részletesebben

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11.

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11. Út a munkáhz prgram Kőnig Éva Hajdúszbszló 2009. június 9-11. Az átalakítás céljai és alapelvei Célk: a segélyezettek munkaerőpiaci pzíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése,

Részletesebben

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 3. priritás: A minıségi ktatás és hzzáférés biztsítása mindenkinek Akcióterv 2007-2008. 2008. július 1. A priritás bemutatása 1.1. A priritás tartalma Priritás száma

Részletesebben

A Közép-Nyírségi Agroipari Park megvalósíthatósági tanulmányterve

A Közép-Nyírségi Agroipari Park megvalósíthatósági tanulmányterve A Közép-Nyírségi Agripari Park megvalósíthatósági tanulmányterve Készült: A Közép Nyírségi Önkrmányzati Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Prminent Kmmunikációs Bt. által Nyíregyháza, 2008. augusztus

Részletesebben

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia Pályázati felhívás az EGT Finanszírzási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia prgram keretében megjelenő HU-03 ----- jelű Megújuló energiafrrásk fenntartható hasznsításával kapcslats

Részletesebben

NYITOK Hálózat a Társadalmi befogadásért program bemutatása

NYITOK Hálózat a Társadalmi befogadásért program bemutatása NYITOK Hálózat a Társadalmi befgadásért prgram bemutatása A Nyittt Tanulási Közpntk (NYITOK) kncepciójának kidlgzója, a prgram szakmai fejlesztő- és támgató partnere: A SZETT bemutatása A 20 éves múltra

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarrszági része 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Felszíni víztestek kijelölése Módszertan Vízflyás víztestek felülvizsgálata

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív Üzletszabályzat 6. sz. melléklete EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megfelelési kérdőív EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Oldal 1 Ügyfél neve: Ügyfélkód: Jelen kérdőív kifejezett

Részletesebben

A Szociális Műhely ajánlásai

A Szociális Műhely ajánlásai A Szciális Műhely ajánlásai - a közösségi társadalm megteremtésének elősegítésével kapcslatban A műhelymunka résztvevői szciális munkás, szciálpedagógus és pedagógus (andragógus) képzések ktatói és hallgatói,

Részletesebben

10XONE Szoftver és szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF) 3.3. 10XONE V3.3 SZERZŐDÉS

10XONE Szoftver és szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF) 3.3. 10XONE V3.3 SZERZŐDÉS 10XONE Sftware and Services Agreement General Terms and Cnditins V3.3 Szftver és Szlgáltatási Szerződés Általáns Szerződési Feltételek V3.3 Jelen Szftver és Szlgáltatási szerződés (tvábbiakban Szerződés

Részletesebben

Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát nevezzük szocializációnak.

Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát nevezzük szocializációnak. Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szciális hatásk nélkül, e hatásk érvényesülésének flyamatát nevezzük szcializációnak. A szcializáció tartalma: maga a kultúra, vagyis mindazknak az

Részletesebben

Az egészségügyi felsőoktatásban tanuló külföldi diákok az egyetem és a város életében. Kell-e számolni velük az egyetem és a város fejlesztése során?

Az egészségügyi felsőoktatásban tanuló külföldi diákok az egyetem és a város életében. Kell-e számolni velük az egyetem és a város fejlesztése során? Az egészségügyi felsőktatásban tanuló külföldi diákk az egyetem és a várs életében. Kell-e számlni velük az egyetem és a várs fejlesztése srán? Prf. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Dr. Tistyán László PTE ÁOK Magatartástudmányi

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei szlgáltatókról, valamint az általuk

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII.

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jgi személyek és jgi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei

Részletesebben

A PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI

A PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI A PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI A klasszikus értelemben vett médián kívül száms eszköz szlgálja az üzenetek célba juttatását. Az infrmáció-, és tudásalapú társadalm megváltztatja az infrmáció áramlás

Részletesebben

előszó Jelen anyag abudapesti Bevásárló és Tematikus utcák, azaz a BUM projekt jövőjével kapcsolatos elgondolásokat, javaslatokat tartalmazza.

előszó Jelen anyag abudapesti Bevásárló és Tematikus utcák, azaz a BUM projekt jövőjével kapcsolatos elgondolásokat, javaslatokat tartalmazza. 2 0 1 5 előszó Jelen anyag abudapesti Bevásárló és Tematikus utcák, azaz a BUM prjekt jövőjével kapcslats elgndláskat, javaslatkat tartalmazza. Az értekezés minden aspektusában a fgyasztói és visznteladói

Részletesebben

Városliget ZRt. Múzeumliget Márka és identitás projekt

Városliget ZRt. Múzeumliget Márka és identitás projekt Vársliget ZRt. Múzeumliget Márka és identitás prjekt Budapest, 2014. szeptember 3. Xellum Tanácsadó és Szlgáltató Kft. 1056 Budapest, Október 6. u. 14. 1 Előzmények A Xellum Kft. (tvábbiakban Xellum) jelen

Részletesebben

Felkészülés az éghajlatváltozásra: mit tehetnek a gazdák?

Felkészülés az éghajlatváltozásra: mit tehetnek a gazdák? Felkészülés az éghajlatváltzásra: mit tehetnek a gazdák? Beszámló kistérségi szemináriumról 2011. február 21, Havad község, Mars megye, Rmánia 15 18 óra Bemutatkzó kör A rendezvényen helyi gazdák, vadászk,

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE 2013.

APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE 2013. APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE 2013. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K A házirend célja, feladata, hatálya, nyilvánssága 3 Az iskla elvárt viselkedési szabályai 5 A tanulók jgai 6 A tanulók

Részletesebben

JELENTÉS. az önkormányzatok 1993. évi normatív állami hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól. 1994. július 212.

JELENTÉS. az önkormányzatok 1993. évi normatív állami hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól. 1994. július 212. JELENTÉS az önkrmányzatk 1993. évi nrmatív állami hzzájárulás igénybevételének és elszámlásának ellenőrzési tapasztalatairól 1994. július 212. Állami Számvevőszék V-1006-52/1994. Témaszám: 221 Jelentés

Részletesebben

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13.

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. Az állami kézbe kerülő isklák energiahatéknysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. 2 / 5 BEVEZETÉS Ma szinte minden gazdasági témájú hír a magyar gazdaság bővülésével,

Részletesebben

Nők szolgálata. Tehát úgy teremtette Isten a férfit és a nőt, hogy személyükben egyenlőek, de sorrendiségükben és szerepükben eltérőek legyenek.

Nők szolgálata. Tehát úgy teremtette Isten a férfit és a nőt, hogy személyükben egyenlőek, de sorrendiségükben és szerepükben eltérőek legyenek. Nők szlgálata A nők szlgálatának a kérdése az elmúlt évtizedekben sk vitára adtt kt. Egyes közösségekben egyáltalán nem engedik a nők szlgálatát, míg más közösségekben, főleg a XX. század női egyenjgúsági

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárspatak Várs Plgármesterétıl 3950 Sárspatak, Kssuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarspatak@sarspatak.hu ELİTERJESZTÉS - a Képviselı-testületnek - az ÉMOP-3.1.2/D-09-2010-0009 aznsítószámú

Részletesebben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 aznsítószámú Nemzeti Kiválóság Prgram Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támgatást biztsító rendszer kidlgzása és működtetése rszágs prgram című kiemelt

Részletesebben

A SZŐKE TISZA pusztulása és a jogi felelősség kérdése

A SZŐKE TISZA pusztulása és a jogi felelősség kérdése 3. számú melléklet A SZŐKE TISZA pusztulása és a jgi felelősség kérdése Furcsa mód épp a laikus civil közösség hivatkztt internetes közösségi ldalain kmmentelők részéről vetődött fel több alkalmmal is

Részletesebben

Egyéni álláskeresési tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Egyéni álláskeresési tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Egyéni álláskeresési tanácsadás a Pr-Team Nnprfit Kft.-nél 1. A szlgáltatás átfgó és peratív célja A Pr-Team Nnprfit Kft. megváltztt munkaképességű munkavállalókat fglalkztató cég, ahl a tranzitfglalkztatás,

Részletesebben

Etikai kódex Erkölcsi szabály és normagyűjtemény

Etikai kódex Erkölcsi szabály és normagyűjtemény A erkölcsi szabály és nrmagyűjtemény PROFORM Kft. 2012 évi kiadás Jelen dkumentum érvényessége kiterjed a PROFORM Kft. által végzett Kereskedelmi, tervezési, fejlesztési, értékesítési illetve ezekkel összefüggő

Részletesebben

Támogatott lakhatási formák és. szolgáltató centrumok a Down Alapítványban. Gruiz Katalin, Érczy Emese, Benyák Petra

Támogatott lakhatási formák és. szolgáltató centrumok a Down Alapítványban. Gruiz Katalin, Érczy Emese, Benyák Petra Támgattt lakhatási frmák és szlgáltató centrumk a Dwn Alapítványban Gruiz Katalin, Érczy Emese, Benyák Petra Dwn Alapítvány 2014 Néhány kulcselem Támgattt lakhatás definíció 1. Integrált szlgáltatásrendszerre

Részletesebben

A HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (meghirdetett cím) Szeibert András előadása Tkajban, 2013. augusztus 16-án, 15:00-kr a Bkr tábrban Az alábbi írás az tt elhangzttakkal 90%-ban azns, mert egyrészt

Részletesebben

A helyi addiktológiai ellátórendszer

A helyi addiktológiai ellátórendszer A helyi addiktlógiai ellátórendszer Priritásk és fejlesztési lehetőségek Misklcn Döntéselőkészítő tanulmány Misklc MJV Önkrmányzata számára 2011. április Az addiktlógiai ellátórendszer fejlesztési lehetőségei

Részletesebben

2006. március, - Solymár, Waldorf képzés. GRAVITÁCIÓ LEVITÁCIÓ A közösségekre ható gyógyító és megbetegítő erőkről

2006. március, - Solymár, Waldorf képzés. GRAVITÁCIÓ LEVITÁCIÓ A közösségekre ható gyógyító és megbetegítő erőkről GRAVITÁCIÓ LEVITÁCIÓ A közösségekre ható gyógyító és megbetegítő erőkről Mint tudjuk, Rudlf Steiner a társadalm fejlődésével kapcslats minden reményét a Waldrf mzgalmba helyezte és úgy gndlta, hgy egyetlen

Részletesebben

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása 620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása A könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkája megfelelőségének értékelése 12.

Részletesebben

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A Magyarrszág-Hrvátrszág Határn Átnyúló Együttmûködési Prgram 2007-2013 (HUHR CBC Prgram) keretében megvalósuló JOINT INDUSTRIAL PARK elnevezésû, HUHR/1001/2.1.4/0004 számú

Részletesebben

A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT

A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT 02 A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT Székesfehérvár Megyei Jgú Várs Önkrmányzata 2006 któberében támgatást nyert az Európai uniós INTERREG IIIC prgram keretében a MODELE prjektben való részvételre, és alprjekt

Részletesebben

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vnatkzó külügyminisztériumi knzultációs kérdésekre 2013.09.10. A HAND Szövetség az alábbi kérdések megválaszlásában

Részletesebben

HOGYAN TUDUNK KIALAKÍTANI OLYAN ÉRTÉKESÍTÉSI OUTSOURCING RENDSZERT, AMELY VALÓBAN EREDMÉNYEKET HOZ ÉS CSÖKKENTI KÖLTSÉGEINKET?

HOGYAN TUDUNK KIALAKÍTANI OLYAN ÉRTÉKESÍTÉSI OUTSOURCING RENDSZERT, AMELY VALÓBAN EREDMÉNYEKET HOZ ÉS CSÖKKENTI KÖLTSÉGEINKET? HOGYAN TUDUNK KIALAKÍTANI OLYAN ÉRTÉKESÍTÉSI OUTSOURCING RENDSZERT, AMELY VALÓBAN EREDMÉNYEKET HOZ ÉS CSÖKKENTI KÖLTSÉGEINKET? Kiinduló pnt A gyakrlat azt mutatja, hgy ma már bármely iparágban, bármely

Részletesebben

A pályázott kommunikációs program személyi felelősei

A pályázott kommunikációs program személyi felelősei A pályáztt kategória Kmmunikációs kampány Az ügyfél, illetve vállalat iparága Pénzügy, bank és biztsítás A pályázati anyag címe Aegn Országs Kármegelőzés Prgram A pályáztt kmmunikációs prgram személyi

Részletesebben

A felülvizsgálatok során feltárt hibákat a döntések tartalmához igazodó sorrendben csoportosítottuk.

A felülvizsgálatok során feltárt hibákat a döntések tartalmához igazodó sorrendben csoportosítottuk. 1 Jegyző helyi környezet- illetve természetvédelemmel kapcslats hatáskörében hztt I. fkú szakhatósági állásfglalásk és eljárásk felülvizsgálatának tapasztalatairól Cél meghatárzása: - a hatóságk közötti

Részletesebben

Közlemény. Módosított pont. dokumentum neve Pályázati útmutató és Pályázati felhívás. B1 Jogi forma (a szöveg kiegészítése)

Közlemény. Módosított pont. dokumentum neve Pályázati útmutató és Pályázati felhívás. B1 Jogi forma (a szöveg kiegészítése) Közlemény A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hgy a TIOP-1.2.1/08/1 Agóra -multifunkcinális közösségi közpntk és területi közművelődési tanácsadó szlgálat infrastrukturális

Részletesebben

Velem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója

Velem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója E L Ő T E R J E S Z T É S Velem községi Önkrmányzat Képviselő-testületének 2009. nvember 27-ei testületi ülésére Tárgy: Előterjesztő: Összeállíttta: Melléklet: Velem községi Önkrmányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

A Kormány a szolidaritás és az öngondoskodás elveinek egyidejű érvényesítésére három csomagot javasol meghatározni.

A Kormány a szolidaritás és az öngondoskodás elveinek egyidejű érvényesítésére három csomagot javasol meghatározni. Miért kell csökkenteni a minisztériumk kiadásait? A takaréksságt az állam magán kezdi. Nincs még egy krmány, amely ilyen kmly megszrítást hajttt vlna végre a plitikán és az államn, mint a másdik Gyurcsány-krmány.

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Prgram Operatív részprgram Egyeztetési váltzat 2014. június Tartalmjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Megvalósítással kapcslats kérdések...

Részletesebben

Sándor Ildikó Miért jó gyakorlat a magyar ( táncházas ) modell?

Sándor Ildikó Miért jó gyakorlat a magyar ( táncházas ) modell? Sándr Ildikó Miért jó gyakrlat a magyar ( táncházas ) mdell? Köztudtt különösen az itt ülő hallgatóság körében, hgy a néphagymány a mai magyar kultúra, művészet és műveltség meghatárzó fntsságú része.

Részletesebben

A Dózsa György Általános Iskola

A Dózsa György Általános Iskola Jót s jól. Ebben áll a nagy titk (Kazinczy Ferenc: A nagy titk) A Dózsa György Általáns Iskla Minőségfejlesztési prgramja Eisenbeck István igazgató Veszprém, 2007. március 30. 1 TARTALOMJEGYZÉK (Olvasó

Részletesebben

TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014. WENFIS Mérnök Irda Kft. Székhely: 2100 Gödöllő, Antalhegyi út 55. Telephely: 2100 Gödöllő, Méhész köz 5. E-mail: inf@wenfis.hu www.wenfis.hu TISZAÚJVÁROS

Részletesebben

INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA

INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA A SZONEK Bükkösdi Általáns Iskla és Óvda Tagintézménye helyi tantervének 16. sz. melléklete SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONT BÜKKÖSDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA TAGINTÉZMÉNYÉNEK INTEGRÁCIÓS

Részletesebben

NYELVI ATTITŰD ÉS NYELVHASZNÁLAT A MATYÓ MEZŐKÖVESDEN

NYELVI ATTITŰD ÉS NYELVHASZNÁLAT A MATYÓ MEZŐKÖVESDEN Misklci Egyetem Bölcsészettudmányi Kar Magyar Nyelvtudmányi Intézeti Tanszék NYELVI ATTITŰD ÉS NYELVHASZNÁLAT A MATYÓ MEZŐKÖVESDEN SZAKDOLGOZAT MAGYAR ALAPSZAK (BA) Készítette: Herbák Andrea magyar nyelv

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala

Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Budapest F várs XX. kerület Pesterzsébet Önkrmányzata Plgármesteri Hivatala A civil és a vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa Budapest, 2009. július 31. IFUA Hrváth

Részletesebben

Kontaktia Az ügyfélkapcsolatok specialistája

Kontaktia Az ügyfélkapcsolatok specialistája Ha gyémántt használsz csaliként, akkr lyan halak akadnak a hrgdra, akik a gyémántra harapnak. (Andrew Matthews) Kntaktia Az ügyfélkapcslatk specialistája Tisztelt Érdeklődő! Szeretném bemutatni Önnek társaságunkat,

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 3. egyeztetési váltzat 2013. január 30. 1 Vezetői összefglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés - sikeres Vas megye. Ez

Részletesebben

Orosz C2 1 1 029 számú nyelvi programkövetelmény

Orosz C2 1 1 029 számú nyelvi programkövetelmény Orsz C2 1 1 029 számú nyelvi prgramkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatt benyújtó neve, vagy cég neve DEBRECENI EGYETEM Bölcsészettudmányi Kar A nyelvi képzésre vnatkzó adatk Nyelv megnevezése

Részletesebben

Etikai Kódex Dometic Csoport

Etikai Kódex Dometic Csoport Etikai Kódex Dmetic Csprt 1. Alapelvek és általáns követelmények 1.1 Alapelvek Levél az Elnöktől A Dmetic Csprt tevékenységét bővítő multinacinális vállalatként elkötelezte magát amellett, hgy felelős

Részletesebben

Normatív Határozat. Felelős: dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal

Normatív Határozat. Felelős: dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal /2014. (XI.26.) sz. NORMATÍV Kth.: A stratégiai dkumentumk tartalmáról és szerkezetéről valamint a mutatószámk kialakításának módszertanáról szóló szabályzat elfgadása Nrmatív Határzat 1./ Kerekegyháza

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 56/2013. (XII. 19.) MÖK határzat Tárgy: A Veszprém Megyei Önkrmányzat 2014-2017. évekre vnatkzó stratégiai ellenőrzési tervének és a 2014. évi belső

Részletesebben

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Prttípus, termék-, technlógia- és szlgáltatásfejlesztés Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram KÓDSZÁM GINOP-2.1.7-15 A pályázati kiírás a

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2016 Hatálys: 2016. 03. 02.-től TARTALOMJEGYZÉK A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA... 3 A KÖZBESZERZÉS TÁRGYA... 3 A KÖZBESZERZÉSI

Részletesebben

KÍNÁBÓL MEGRENDELT ÉS ELŐRE

KÍNÁBÓL MEGRENDELT ÉS ELŐRE EASTINFO SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. AZ ÖN PARTNERE KÍNÁBAN KÍNÁBÓL MEGRENDELT ÉS ELŐRE KIFIZETETT ÁRU MINŐSÉGHIBA MIATTI KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁSA ESETTANULMÁNY 2006/01 Budapesti Irda: Budapest H-1146

Részletesebben

H- 8200 Veszprém, Jutasi út 18/2. Telefon: (88) 542-708; Fax: (88) 542-726; e-mail: szocm@vhf.hu; honlap: www.vhf.hu

H- 8200 Veszprém, Jutasi út 18/2. Telefon: (88) 542-708; Fax: (88) 542-726; e-mail: szocm@vhf.hu; honlap: www.vhf.hu 0 H- 8200 Veszprém, Jutasi út 18/2. Telefn: (88) 542-708; Fax: (88) 542-726; e-mail: szcm@vhf.hu; hnlap: www.vhf.hu Bevezető A Veszprémi Érseki Hittudmányi Főisklán 1995 óta flyik szciális munkás képzés.

Részletesebben

MODERN, BIZTONSÁGOS BUDAPESTET!

MODERN, BIZTONSÁGOS BUDAPESTET! PÁRBESZÉD A VÁROSSAL A VÁROSÉRT MODERN, BIZTONSÁGOS BUDAPESTET! VITAINDÍTÓ Tartalm Helyzet...3 Budapest mára leállt...3 Budapestet újra kell indítani...4 Élhető mindennapk javuló élet és környezet mindenek

Részletesebben

Támogatott lakhatási formák és szolgáltató-centrumok tó t a Down Alapítványban. Gruiz Katalin

Támogatott lakhatási formák és szolgáltató-centrumok tó t a Down Alapítványban. Gruiz Katalin Támgattt lakhatási frmák és szlgáltató-centrumk tó t a Dwn Alapítványban Gruiz Katalin Dwn Alapítvány 2014 Néhány kulcselem 1. Támgattt lakhatás definíció 2. Integrált szlgáltatásrendszerre van szükség

Részletesebben

Gyula város desztinációfejlesztési stratégiája 2015-2020. HONifo Turisztikai és Üzletviteli Tanácsadó Kft.

Gyula város desztinációfejlesztési stratégiája 2015-2020. HONifo Turisztikai és Üzletviteli Tanácsadó Kft. Gyula várs desztinációfejlesztési stratégiája 2015-2020 HONif Turisztikai és Üzletviteli Tanácsadó Kft. 2015 Tartalmjegyzék Tartalmjegyzék... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 HELYZETELEMZÉS... 5 Gyula turisztikai

Részletesebben

KÖMLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE

KÖMLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE KÖMLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2009 A közfglalkztatási terv célja A közfglalkztatási terv elkészítésének célja a szciális igazgatásról és szciális ellátáskról szóló törvény (1993.

Részletesebben

Kb.3. számú előterjesztés

Kb.3. számú előterjesztés Budapest Fővárs X. kerület Kőbányai Önkrmányzat Alplgármestere Kb.3. számú előterjesztés Előterjesztés a Népjóléti Bizttság részére a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról szóló tájékztatóról I. Tartalmi

Részletesebben

BÁCSBORSÓD KÖZSÉGI ÓVODA HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BÁCSBORSÓD KÖZSÉGI ÓVODA HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BÁCSBORSÓD KÖZSÉGI ÓVODA HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 "Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti. Amit lát is, inkább megjegyzi. De amiben ő maga is tevékenyen részt vesz, az biznysan bevésődik

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Prgram Operatív részprgram Végleges váltzat 2014. szeptember Tartalmjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Megvalósítással kapcslats kérdések...

Részletesebben

SZABÁLYZAT ÉRTÉKESÍTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

SZABÁLYZAT ÉRTÉKESÍTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Az Oktatási Hivatal (székhely: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14., adószám: 15329729-2-41, államháztartási nyilvántartási száma: 229726, értesítési cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14., képviseli: Dr. Maruzsa

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 EURÓPAI UNIÓ Európai Szmszédsági és Partnerségi Eszköz Magyarrszág-Szlvákia-Rmánia- Ukrajna Határn Átnyúló Együttműködési Prgram 2007-2013 Közös Operatív Prgram Végleges javíttt váltzat, 2008. július 23.

Részletesebben

A népfőiskola a szó megszokott értelmében sem nem iskola, sem nem főiskola. Itt nem a tanároknak kell kérdezgetniük, feleltetniük a tanulókat.

A népfőiskola a szó megszokott értelmében sem nem iskola, sem nem főiskola. Itt nem a tanároknak kell kérdezgetniük, feleltetniük a tanulókat. A népfőiskla a szó megszktt értelmében sem nem iskla, sem nem főiskla. Itt nem a tanárknak kell kérdezgetniük, feleltetniük a tanulókat. Éppen ellenkezőleg: a tanulóknak kell kérdéseket föltenniük a tanárknak,

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Adaptált testkultúra és sprt_kkk 1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ADAPTÁLT TESTKULTÚRA ÉS SPORT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK (10/2006.(IX. 25.) OKM RENDELET ALAPJÁN) 1.

Részletesebben

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve PMJVÖ Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer LOGO-VIR Oktatási terv Pécs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer ktatási terve Daten-Kntr Számítástechnikai Fejlesztő és Szlgáltató

Részletesebben

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás 2007. december 19. Bevezetés A minségirányítási prgram az intézmény minségirányítási rendszerét rögzíti, amely az intézmény vezetése, tanáraink, a pedagógiai munkát segít munkatársaink és partnereink számára

Részletesebben