A SZILÁGYI AGYAGMÁRGA FORMÁCIÓ FAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE* M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion ut 14 H-1143

Átírás

1 A SZILÁGYI AGYAGMÁRGA FORMÁCIÓ FAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE* Bhnne H avas M argit M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadin ut 14 H1143 ETO ( ) T argyszavak Szilagyi Agyagmarga Frmáció, felsőbadeni, Mllusca, paleklgta, bisztratigrafia, Magyarrszag A Szilagyi Agyagmarga Frmáció a hazai felsbadem egyik legjbban definiálható litsztratigrafiai egysege, gazdag ősmaradvány tartalmmal A frmáció faunisztikai jellemzése 20 fúrás (Dunántúl, ÉszakMagyarrszag) alapjan készült Hét bentsz Mllusca asszciáció különíthető el A fauna zömmel a felsőbadeni nrmális sótartalmú tenger parttl távlabbi nyíltvízi régióit népesítette be A frmáció az NN67 nannplanktn znaba, íll a spirplectaminas buliminasblivinas Framimfera, es a Flabellipecten bessen Pectimdae zóna, Pecten aduncus Fabellipecten leythajanus subznaba srlható A munka célja a felsóbádem, lithsztratigrafiailag jól definiált, gazdag ősmaradvány tartalmú frmáció Mllusca faunajanak jellemzése Ezen túlmenően ismertetése, íll sszehasnlítasa a kulnbz kifejlődést típusk területi elterjedésének, őskrnyezett visznyainak, keletkezési körülményeinek Összegezzük tvábbá a frmáció időbeni kiterjedésére vnatkzó bisztratigrafiai vizsgálatk eredményeit is A Szilagyi Agyagmarga Frmáció elnevezését H ámr G javaslata alapjan 1977ben fgadta el a Magyar Retegtani Bizttság Micén Albizttsága A frmáció Szilagy községről (Mecsek hegység Di előtere) kapta a nevét, ahl a szinnimaként elfgadtt turritellas crbulas agyagmarga nagy vastagságú és típuss kifejldesu A frmáció részletes leírását a mecseki, valamint a cserháti kifejlódési területre vnatkzóan H ám r G adja (1970, 1979, 1985) A makrfaunisztikai jellemzés alapadatainak egy részé is erről a két kutatási területről szármázik Ezeket egészítettük ki a NyugatiMecsekben (C h ik á n G 1986), a Keszthelyihegyseg Éi előterében (Jám br Á 1974, B en c ze G 1985), a Tlna megyei valamint Észak Magyarrszagn mélyült fúrásk adataival (1 abra) (C h ik á n G, H ámr G, Jámbr Á. et al kézirats adatai 1976,1982,1985,1987) Csak lyan lelőhelyekről szármázó vizsgalati eredményeket használtunk fel, melyeknél a frmáció lithsztratigrafiai szempntból jól definiált (1 tablazat) Az irdalmban közölt anyag átertekelesevel nem fglalkztunk * A kézirat lezárva 1987 szeptembereben

2 g Á Szilagyi Agyagmarga Frmációt harantl furask települési visznyai Cnditins f ccurrence f brehles penetrating the Szilagy Claymarl Frmatin X + O Uh Uh U. CO CO cd cd u 73 T}1 S' Uh "S a a a a a "S a O X X u h 73 cd Uh g» x»» S S I T3 L. cd N O X I cd N O X U Uh Vi cd Vi cd D *3 rfi S % U, Uh i_ 3 u. 'Cd cd N N O O X X io s Uh Uh UH I Ï Î *jt ^ ^ r~ i n Ci ^ ^ SD in r SO i n c r í r r <n in " t T " ín m " ÍN in r~ r r í \C 'cf in Tj c ii " v UO c n r r m «n V. r r i n c c T f i l G\ ITi. ^ m ^ 0 0 ÍN <N SO in ' 'sd in r " in " *n" Tf VO c" T f n VL5 n ÍN in n \ c n c ÍN r c ÍN n ín in r c c ÍN ^ 00 'S > O N cd C/5 X X m m s > T3 t) ed X C <J Nc *n >< X >> M H c (U SH D X X X 3 C u 00 Lá a> T3 SH 1) ÍN <UÍN cd ^d D cd N Vi O 0> CO >n cd u cdu. a cdu cdk. ü <L> Ű c N Cu a> S ^ed O Ë O O ír c c 00 cd ÍN B a> C cd c s CO cd cd >CO cd >&0 ed >Vi cd p >00 Nc00n X 00 cd _cd >> cd (J cd <L> >, OJ s <N tjc c " 2 CL» a> 00 CD 00 cd cd Lá pisi c X) cd1 e a T3 cd S L* cd c c cd ce X CL <u Oh ü Uh 0) Uh33 0) N 3 Cfi z s s (L) H _c cd ed u Uh Uh c 3 3 H 'CdCO (3 CQ cd Nc N cn C/3 cd H N W Q = quarter, Pa = alspannniai, M 5 = szarm ata, M \ = badeni, M\ = kárpáti 1 = Pllen N agy L ne +, N agy T né 2 = nannplanktn Baldi T né +, N agymarsi A, 3 = D iatm a H ajós M \,4 = Fram im fera K recne Laky I +, Lazarne szegó E, K ernerne Sümegi K X, 5 = Bhnnne Havas M +

3 J abra A Szilagyi Agyagmarga Frmációt harantl Mllusca faunas furask helyszinrajza 7 Hidas 53 sz fúrás, 2 Pécsvarad X sz f, 3 Pécsvarad X X III sz f,4 Pécsvarad XXVI sz f, 5 Pecsvarad LIX sz f, 6 Hsszuheteny X I sz f, 7 Szilagy 1 sz f, 8 Magyarszék I sz f,9 Magyarhertelend 1 sz f,10 Tekeres 1 sz f, 77 Tengehc 2 sz f,12 Paks 2 sz f,13 Paks 4/a sz f,14 Nagygrb 1 sz f, 15 Zalaszant 1 sz f, 16 Budajen 2 sz f,17 Budajen 3 sz f,18 Samsnhaza 15 sz f,19 Szirak2/a sz f,20 Hidasnémeti 1 sz f Fig 1 Layut f mlluscan faunayielding brehles penetrating the Szilagy Claymarl Frmatin 1 Hidas 53, 2 Pecsvarad X, 3 Pecsvarad X X III, 4 Pecsvarad XXIV, J Pécsvarad LIX, 6 Hsszuhetény XI, 7 S zilagyi, 8 M ag y a rsz ék ig Magyarhertelend 1,10 T ekeres,1,77 Tengehc 2, 72( Ijaks, 2, 73 IJaks4/a,74 Nagygrb 1, 75 Zalaszant 1, 16 Budajen 2, 77 Budajen 3, 18 S am sn^za^l5, 19 'Szirak^ 2/a, 2Ö ^Hidasnémetiül íjíti.,,1 A Szilagyi Agyagmárga Frmáció kőzettípusai A Keleti es a NyugatiMecsek területén a frmációt uralkdan kózetlisztes agyagmarga, finmhmks marga, a Tengehc 2 sz fúrásban tulnymreszt anyagmarga, hmks agyagmarga, aleurit alktja, utóbbi felső szakaszán a hmktartalm nvekv Paks krnyékén agyagmarga, a Keszthelyihegység Ét eltereben aleurits agyagmárga a leggyakribb kőzet, itt a felső szakaszban hmks kzbetelepulesek találhatk A budajeni furaskban aleunts agyagmárga a jellemző, míg az eszakmagyarrszági kifejlődésekben kózetlisztes agyagmárga, agyagmargas aleurit, finmhmks aleurit rétegekből épül fel Mindezeket összegezve megállapítható, hgy a vizsgált kifejldesi területen a Szilagyi Agyagmarga Frmáció, a kisebb eltérésektől eltekintve egyseges kzetkifejldesű Nem mndható el aznban ugyanez a Mllusca faunáról, mely a sk közös frma ellenere is területegységként váltzó Határk, települési visznyk A Szilagyi Agyagmarga Frmáció fekujét általában badeni képződmények alktják (1 tablazat) Peremi kifejlődésben a Hidasi Barnakőszén Frmáció, medencebeli helyzetben a Tekeresi Slir Frmáció

4 A Hidasi Barnakőszén Frmáció fele az elhatárlás a cskkentssvizi fauna eltunese, es a nrmális sótartalmú tengeri környezetére utaló fauna megjelenese alapjan történik. Uledékflytns medencekifejlódes esetén az elhatárlás skkal nehezebb Például a Tekeres 1 sz fúrásban (NyugatiMecsek) a frmáció alsó hatara makrfauna alapjan a kiugró fajszamcskkenessel (115rl 5re) es a Crbula gibba egyedszamanak nvekedesevel jellemezhető A mikrfaumsztikai alapn az NNGnannzna, íll a spirplectaminas Framinifera zóna fajainak megjelenésével jelölhető ki az alsó határ A frmáció fedjet többnyire a szarmata Kzardi Frmációba srlt képződmények alktják Az elhatárlás a bademszarmata határn bekövetkezett jelentős faunavaltzas alapjan történik Eltűnnek a Szilagyi Agyagmarga Frmációt jellemző turritellascrbulas, amussiums, lentipectenes, acanthcardiascrbulas stb faunaegyuttesek es megjelennek a cskkentssvízi Cardium vindbnenseábra reflexamhrensterma inflata, illetve Ábra refiexacardium inpinatum faunaegyuttesek A Szilagyi Agyagmarga Frmáció heterpikus faciese a Ráksi Mészkő Frmáció. Ez utóbbi jellegzetes parti fauna együttesei jól elkulnithetk a pelites kifejldesu Szilagyi Agyagmarga Frmáció faunaasszciaciitl A makrfauna általáns jellemzése A frmáció makrfaunaja igen gazdag Az összes taxn szám több mint 200 A taxnsszetetelbl megállapítható, hgy uralkdnak a Mlluscafelék 171 faj került elő (Gastrpda 79, Bivalvia 85, Scaphpda 7) a frmációba srlt pelites üledékekből (25 tabla). Legnagybb a diverzitas a Mecsekben (több mint 100 faj), legkisebb TengelicPaks krnyéken (22 faj) Tapasztalataink szerint ezeket az ertekeket amelyek igen jellemzők nem beflyáslja a feldlgztt furask szama A fenti, szélsőséges értékeket mutató példát alapul véve PaksTengelic krnyékén 3 fúrásból 22 faj került elő, míg a Pécs varad körzetében mélyült 3 fúrás közel 100 fajt tartalmaztt A frmáció vastagsága megközelítőleg azns mindkét esetben(90120 m) Az eszlelt diverzitasertekek elfgadhatk tehat, mint a kifejlődést területekre jellemző adatk Ugyancsak jellemző adat a Mlluscataxnk elszlása Általában a vizsgált kifejldési területeken, kulnbz mértékben ugyan, de a kagylók nagybb fajszammal képviseltek. Kivétel csak a Mecsek krnyéké, ahl a csigák javara A Szilagyi Agyagmarga Frmáció Mllusca faunaja inkább faj mint egyedgazdag, csak néhány frmánál jelentkezik nagybb peldanyszam (pl Turntella, Cardium, Amussium), ill tömeges előfrdulás (Crbulafelék) A megtartási állapt altalaban jónak mndható A pelites üledékekben visznylag gyakriak az ép héjú példányk, s a legtöbb lenymat is jól határzható A legszebb példányk a mecseki lelőhelyekről, a legrsszabb megtartasuak az ÉszakMagyarrszágról szármáznák A beágyazódást vizsgáivá a Szilagyi Agyagmarga Frmációra vnatkzóan megállapíthatjuk, hgy leggyakribb az egytekns betemetdes Ritka az elethelyzetu, visznylag ritka a duplateknós beágyazódás Ez utóbbi, valamint a nyittt duplatekns betemetdes leginkább ínfauna taxnk esetében jelentkezik Nem vnható le semmifele általáns következtetés a Mllusca héjak rétegbeli rendezettségere vnatkzóan Ez időszaks, lkális flyamatk kvetkezmenye, mely egy szelvényen belül is többször váltzhat A frmáció puhatestül altalaban nrmális méretűek A vizsgált 20 fúrásban ettől mindössze két eltérést tapasztaltunk

5 A Szilagyi Agyagmárga Frmáció mlluscai a Mecsekben Mlluscs f the Szilagy Claymarl Frmatin in Mts. Mecsek 2 tablazat Table 2 KeletiMecsek NyugatiMecsek ' Pecsvarad X 60,080,7 m Pecsvarad XXIII 11,165,6 m Pecsvarad XXIV I4.0_32.fl m ' Pécsvarad LIX 16,5101,1 m.. l Hsszuheteny XI 25,045,0 m Nucula nucleus + + _ Nuculana emarginata + _ + Nuculana fragihs gracilis Nuculana fragilis X 0 + A nadara turniensis + _ + Anadara diluvn _ + Glycymeris pilcsa deshayesi Pinna sp _ Amussium cristatum badense Amussium sp Chlamys muliistriata Ch/amys diaphana _ Chlamys sp Lima inflata _ Pycndnta cchlear _ Cardila scalaris + 1 l f Crdita partschi 1 "1 I Iscardia cr 1 1 Phacides clumbella ]_ + + ' Miltha suessi 1 u! V Lripes dentatus Myrtea spinífera + Luana sp Szilágy 1 228,0310,7 m Hidas ,9625,8 m Laevicardium multicstatum Cardium bsletum Cardium papillsum Cardium edule Cardium paucicstatum + Cardium sp Pitaría chine + Venus micaemca Venus scalaris Magyarszék 1 18,85,271 m Magyarhertelend 1 5,5172,5 m Venus multilamella + X + X + + Venus basterti Slencurtus antiquiatus vindbnensis Abra alba Gastrana fragilis Macma sp _ Tekeres 1 28,072,5 m

6 2 tablazat flytatasa Table 2 cnt Keleti*Mecsek NyugatiMecsek X E X c > c Ë X 2 j e X T3 ^ >*«E c r^ 00 M <u E T3 ^ '. a ^j r T s. Pi ^ n r ü rs O 00 u s 1 C^l > _j i1? 'Z es i 8«O s >> g j Om g'» S". Já a S ú, 0. ITl N(N IA (S SK h Tellina planata + _ Telhna dnacina _ Tellina sp + + Crbula carinata deshayesi Crbula carinata rstrata + Crbula carinata + _ + Crbula revluta + Crbula basterti Crbula gibba O O X + X X O Crbula sp + Teinstma wdi frequens Triclia millepunctata Alvama venus danubiensis + + Alvama curta cristatcsta 0 Alvama partschi + Alvama perregularis Rissa turricula Rissa acuticsta Aderbis planrbillus Turritella turris carinatides, O + Turritella badensis 0 0 O 0 O X Turritella spirata Turritella subarchimedis Turritella sp Architectmca simplex Pirenella ndsphcata petersi Pirenella ndsphcata Bittium reticulatum Bittium spina + Cerithtella kstejana Acirsa sp Scala kstejana Xenphra deshayesi Odstmia phcata Odstmia cnidea Odstmia mariae Euhlamella acicala Turbmlla gemina Turbmlla pseudcstellata hrnesiana Piramidella phcsa

7 Jelmagyarazat a 25 táblázatkhz = tömeges abundant, X = gyakri cmmn, kévés few, = előfrdul rare Calyptraea defrmis Aprrhais alatus Aprrhais sp Plymces catena hehcina Natica millepunctata tigrina Natica millepunctata Erat laevis Hinta schnni Hinia dujardim edlaueri Hinta dujardim Hinta hrnesi Hinta pupejrmis Hinta limata Hinta serraticstata Hinta sp Ancilla grandifrmis Ancil/a bsleta Cancellaria gradata Clavatula semimarginata Clavatula asperulata Clavatula amaliae Clavatula annae Clavatula camillae Perattma hildae Philbertia idae Clavus suessi Clavus pustu/atus Micrdrillia adelae Mangeha hispidula Asthentma rnata Cnus dujardim Ringicula auriculata buccinea Acten semistriatus Vaginella sp i Dentalium micheltti ' Dentalium hádense Dentalium nvemscstatum mutabile Dentalium vitreum Cadulus gadus Entalina tetrágn Fusitaria jam 1 Pecsvarad X 60,080,7 m Pecsvarad XXIII 11,165,6 m 2 tablazat flytatása Table 2 cnt KeletiMecsek Pecsvarad XXIV 14,032,8 m Pécsvárad LIX 16,5101,1 m Hsszuheteny XI 25,045,0 m Szilagyi 1 228,0310,7 m O + X O + Hidas ,9625,8 m [ NyugatiMecsek Magyarszék 1 18,8527,1 m M agyarhertelend 1 55,5172,5 m Tekeres 1 28,072,5 m + + O _t +! i ~ + X + + t X

8 3 tablazai Table 3 A Szilagyi Agyagmarga Frmáció Mlluscai Paksn es Tengebcen Mlluscs f the Szilagy Claymarl Frmatin in Paks and Tengelic 4 ta b la z a t T a b le 4 A Szilagyi Agyagmarga Frmáció Mlluscai a Zsambekimedenceben Mlluscs f the Szilagyi Claymarl Frmatin in Zsambék Basin s O ^ O N uculana hernesi N uculana subfragihs N u cu la n a sp?m a lle tia sp Slenm ya dderleim B athyarca p li asciata P alhlum z ellik fen X A m u ssiu m cristatum hádense L entipecten denudatum + O X C hlam ys m ultistriata C h la m ys sp P e d e n sp L im a strigilata A n m ia sp A m sdnta cf crbulides + 9 Thyasira flexu sa micheltti + M y rtea spim fera + M e g a xin u s incrassatus L n p e s dujardini L u iin a subm icheltti L u a n a agassizi L u a n a sp + C ardiam sp P ita r ruáis Venus m ultilam ella Venus scalaris Venus sp L utraria sp D nas: sp C rbula gibba + C rbula sp S len cu rtu s basterti A b ra alba Tellina sp + O xystele sp A prrhais alatus A prrhais sp 9 N a tic a sp H im a sp _ = 7 «1 «1 CS C J «(N l a CŰ m "5 e n CQ e n Anadara sp Musculus sp Amussium ciistatum hádense + Chlamys macrtis + Chlamys multistriata X + Chlamys sp Anmia sp 0 X Ostrea sp + Myrtea spimfera Lripes dujardini Luana sp Acanthccardia vidali ritzingense 0 X Pitar islandicides Venus basterti + Venus multilamella + Venus sp Crbula gibba 0 0 Crbula carinata X Crbula sp Salen subfragihs + Abra sp (reflexa) X Abra sp Tellina sp Calyptrea chinensis O Aprrhais alatus Aprrhais sp + Hima cf badensis Hima sp + Fusus sp

9 5 tablazat Table 5 A Szilagyi Agyagmarga Frmaci Mlluscai EszakMagyarrszagn Mlluscs f the Szilagy Claymarl Frmatin in N Flungary S z ira k 2 /a , ,5 m H id a s n é m e ti , ,5 m j S a m s n h a z a ,0 4 8,5 m Nucula nucleus X Nucula sp + Nuculana fragilis + + Nuculana sp Anadara diluvu + + A nadara sp Barbatia barbta Amussium cristatum badense Amussium sp Chlamys fasciculata + Chlamys multistriata Chlamys sp 1 Chlamys sp Pecten sp Flabellipecten leythajanus Anmia sp + Ostrea fimbriata + Ostrea sp + Crassstrea sp Myrtea spimfera Megaxinus incrassatus Megaxinus sp Lripes dujardim Lripes sp Saxlucina bellardiana + Lucina sp Chama gryphina Acanthcardia aculeatum platvi 9 Acanthcardia vidali ritun + gense Acanthcardia sp Cardium sp 1 + Cardium sp 2 Cardium sp 3 Cardium sp 5 tablazat flytatása Table 5 rnt S z ira k 2 /a , ,5 m H idasném eti ,61193,5 m S a m s n h a z a ,0 4 8,5 m Venus multilamella + Venus basterti Venus sp 1 _ Venus sp?paphia sp Mactra aff knkensis Macira sp Crbula gibba Crbula carinata Crbula sp Gari labrdei Slencurtus candidus Abra sp 1 Macma elliptica antisa Macma elhptica Tellina dnacina Tellma sp _ Gibbula triangulata Thedxus sp Hydrábia sp r. A Ivama.partse hi ' Alvania sp Mhrensterriia sp ' Turritella spirata + Turritella badensis Turntella subarchimedis Turritella cf eryna Turntella cf vermicularis Turritella sp Vermetus arenarius Pirenella sp Bittium sp Newtmella sp Calyptrea sp Aprrhais alatus + + Aprrhais sp Natica sp + Ocinebrina sp fh m a hrnesi Hmia sp "

10 5 tablazat flytatása Table 3 cnt Szirak 2/a 1292,41308,5 m Hidasnémeti ,61192,5 m Samsnhaza 15 24,048,5 m Lathyrus sp Fusus hntensis Fusus sp Cnus dujardim Vagmella sp 1 Cskevenyes termetű fauna jelentkezett a Paks 4/a sz fúrásban, ahl a leggyakribb elfrdulasu es legnagybb példányszámú Lenüpecten denudatum sem erte el nrmális meretet 2 A Hidasnémeti 1 sz fúrás 1031,61036,3 m kztt harantlt agyagmargas aleunt rétégéiből cskevenyes meretű Cardtum, Ervilia, Pirenella stb példányk kerültek elő A puhatestűek gyakri kísérői a rakmaradvanyk, melyek megtartási állaptuk alapjan fajra határzhatk így pl a Macrphtalmus \tndbnensis (Hn 1 sz fúrás), Tassadia carmlica (Zszt 3 sz fúrás) (Det M u l l e r P ) Szinten gyakriak a tengensunk, bar többnyire csak táblácskák, tüskék kerültek elő, de fajra határzható példányt is találtunk Schizaster eryntus (Hn 1 sz fúrás) (Det M i h á l y S ) Ezenkívül Bryza, halmaradvanyk (halcsnt, halpikkely, usztvis, thlith), feregnymk, szenult level es más növényi maradványk egészítik ki a frmáció fauna es flóra képét A kísérő fauna általában kis példányszámú Kivételt csak a Tengelic 2 sz fúrás 730,2 732,2 m kzebl előkerült Serpula csöveket tömegesen tartalmazó rétég kepez Ez utóbbi fssziliat SEM ultrastruktuia vizsgalatkkal határztuk meg A Mllusca asszciációk jellemzése A tulnymreszt pelites, agyags, margas kőzetekkel jellemezhető Szilagyi Agyagmarga Frmációban több Mllusca asszciációt lehetett elkülöníteni, a fajk dminanciavisznyai és leggyakribb együttes előfrdulása alapjan Ezek Crbula gibbaserpula, Ctbulafelek gazdagabb Gastrpda faunaval, Amussium cristatum badense, dl Chlamystelek kisereteben, Crbula gibba kévés kísérő faunaval, CrbulaScaphpda, TurntellaCrbula gazdag kísérő faunaval, AcanthcardiaCrbulaChlamys, Lentipecten denudatum Thyasira (2 abra) Az asszciációk taxnsszeteteli jellemzőik alapjan hárm nagy csprtba rendezhetők 1) Crbula, TurntellaCrbula, 2) AcanthcardiaCrbula, 3) Lentipecten denudatum Thyasira (3 abra)

11 3 abra Az asszciációk területi elterjedese 1 Crbula, Turritella Crbula, 2 Acanthcardia Crbula Chlamys, 3 Lentipecten denudatum Thyasira Fig 3 The areal distributin f assemblages I Crbula, Turritella Crbula, 2 Acanthcardia C rbulachlamys, 3 Lentipecten denudatum Thyasira Egy csprtba kerültek azk az asszciációk, amelyek kztt gyakriak az átmenetek, míg a hárm nagy csprt kztt alig észlelhetők hasnló jelenségek Munkánk célja a frmáció makrfaunisztikai jellemzése, valamint az egyes kifejldési területek közötti elteresek elemzese, ezért nem vállalkzhatunk annak eldöntésére, hgy vajn a hárm nagybb csprt hárm alappaleasszciacit képvisele Vagyis az áltálunk asszciációnak minősített egysegek csak a hárm f típus helyi visznykat tukrz valtzataie, vagy pedig valóban ónálló egysegek Ennek a prblémának a megldása, valamint az asszciációk részletes leírása egy kővetkező munkafázis feladata 1 1 Crbula gibbaserpula Jellemző az asszciációra a névadó taxnk tömeges, sszehalmztt (nem lumachella) megjelenese, szenult nvénymaradvanyk kíséretében A Crbulak gyenge megtartasuak, legtöbbször vékny, feher bevnatú lenymatk frmájában, egyteknsen találhatk A Serpula maradványk héjasak Az asszciáció megjelenési frmája alapjan allchtn A taxnsszetetel minden valószínűség szerint szállítás kzta szelekció kvetkezmenyekent alakult ki, azaz az együttes eredeti felépítésére nem lehet következtetni A Serpuladminans, Mlluscaszegény közössegek altalaban mzgattt vizű, néhány meter mely tengerparti környezetben gyakriak, ahl alkalmanként kisebb sótartalm csökkenés is lehetséges Előfrdulása Az asszciáció tér es időbeli kiterjedése igen krlátztt, minssze a Tengelic 2 sz fúrás Szilagyi Agyagmarga Frmációba srlt képződményéinek zar retegeben (730,2732,2 m) jelentkezik

12 Mht1 i f K W W W W W W ^»? k w x w w w w ^ ^ t. x V t$ $ s^//7 /z///////y///ym íá \ m T V 7 7 7Z7 Xk l> x OlOVWbOJ V9dVtN9VA9V I A 9 V 11Z S 2 abra A Szilagyi Agyag Frmáció bentsz Mllusca asszciációinak elterjedese a vizsgált furask szelvenyeben 1 Crbula gibba (tömeges) kevés kísérő faunaval, 2 Crbula gibba Serpula, 3 Crbula felek gazdag Gastrpda faunaval, 4 Crbula Scaphpda, 5 1 T urritellacrbula, 5 2 T urritellacrbula (Turritella dminancia), 5 3 Turntella Crbula (Amussium cnstatum badense kíséret), 61 Acanthcardia Crbula Chlamys, 6 2 nt Acahcardia C rbulachlamys (gazdag kiserfaunaval), 71 Lentipecten denudatum Thyasira, 7 2 Lentipecten denudatum Thyasira (kisebb melység), K = knka elemek, fm = fauna mentes

13 T e i ég e I i c Zsam bekim edence ««EMagyarrszag CD 1 C*5 in JS GO n s e? S V ///////Á Í c CD n CJ n CD O c J> a O 4= & «3 c w u R 911 e O X) fl Q. G3 ESS I 1 <J E! 5,2*,C3 3 fl O<* O 3 «3 II e c3 6 Li. cd >s E cd ü & * cd Cü C «rt i J * Cw c>h 1 * «2 5 3 U X) C s s U _ E cn 4 ) ' r* 5 O c I c c X c/> Jií c Q_ CM Q _ CO CD I> 3 X) X H

14 2 Crbulafelek gazdagabb Gastrpda faunaval Az asszciációra a Crbulafélék (Crbula gtbba, Crbula basterti stb ) nagybb fajes egyedszáma jellemző Kíséretükben mindig jelenlevő csigák Aprrhais, Hima, Natica, Turbómba, Odstmia, Eulimella, Alvania fajk, ritkán Turntella A kagylók közül Nucula, Nuculana, Lucina (Lnpes, Myrtea) es Venusfelek A NyugatiMecsekben ehhez az asszciációhz kapcslódik az Amussium cristatum badense (Tekeres 1 sz fúrás 28,043,1 m, 50,057,0 m, Mht 1 sz fúrás 55,575,0 m, Mszt 1 sz fúrás 18,8 57,8 m), míg a KeletiMecsekben erre sehl sem találtunk példát Ez utóbbi területen altalaban ritkán frdulnak elő a Szilagyi Agyagmarga Frmációban a Pectinidae család képviselői Kivételt kepez a Hidasimedence (H 53 sz fúrás 558,9 625,8 m), ahl gyakribbak az Anadara, Calyptraea, Iscardia kisereteben S e l m e c i I (1982) a Hidas 40 sz és 92 sz furask turntellascrbulas agyagmargajabl (melyre a Crbula gibba dminanciajajellemz) Acanthcardia vidah ntzmgense nagybb példányszámú előfrdulását jelzi A jelenleg vizsgált mecseki fúráskból nem került elő ez a faj A frma igen jellemző e képződményekre a Dunántúln, íll EszakMagyarrszagn Az asszciációk taxnsszetetele és diverzitasa valtz A fauna megtartási allapta j, gyakriak az ep, héjas példányk A betemetdesi állapt mzgattt környezetre utal A Crbulafelék leggyakrabban duplateknsek Az apró termetű puhatestűek sk esetben fészkes elrendezdesuek, néha jaratkitltesben jelentkeznek, utalva a biturbacira Gyakriak az iranyitatlan helyzetű, egytekns, de nem mnspecifikus flhalmzdask, es alkalmanként a retegzéssel párhuzams rendezettség Mindezek a belyegek allchtn beagyazdasra utalnak Az a tény, hgy az asszciációt felépítő taxnk zömmel j megtartasuak, valamint a néhány zárt, duplatekns beágyazódás valószínűsíti, hgy a szállítás nem vlt számttevő, a mzgatttsagra utaló megjelenési frma eletten adttság Az asszciációra jellemző a szuszpenzifiltrál mfauna dminanciája, a növényevők kis számú jelenlete, a vagilis infaunahz tartózó ragadzó, parazita csigák nagybb szama Az asszciáció elettere mzgattt vizű, gyér nvenyzetű, hmks aljzatú sekelyszublitralis környezet lehetett Legjellegzetesebb kifejlődései a Mecsekre krlátzódnák Átmeneti típusk a turntellascrbulas közösség fele gyakriak, s leginkább a frmációt harantl furask felsőbb szakaszán jelentkeznek Előfrdulása Hidas 53 sz fúrás (558,9625,9 m), Szilagyi 1 sz fúrás (228,0 279,0 m), Hsszuheteny XI sz fúrás (25,045,0 m), Pecsvarad LIX sz fúrás (16,538,0 m), Tekeres 1 sz fúrás (28,043,1 m), Magyarhertelend 1 sz fúrás (55,575,0 m), Magyarszék 1 sz fúrás (18,857,8 m) 3 Crbula gibba kévés kíserfaunaval Az együttes az előbb ismertetett, relatíve nagybb diverzitasu asszciáció maradványa Kialakulása minden valószínűség szerint az egyik környezeti tényező (mzgatttsag növekedés, sótartalm csökkenés) szélsőségessé valasanak kvetkezmenye Jellemző a névadó taxn kiugró egyedszama Skszr a teljes peldanyszam 90%a Kisereteben, kis egyedszámban ugyan, de mindig található Hinia, Aprrhais, Natica Ritkán töredékes Anadara, Chlamys is található A taxnsszetetel stabil, a diverzitas alacsny A Crbula gibba megtartási allapta j, gyakriak az ep, héjas példányk A zárt duplatekns megjelenese sem ritka Egytekns beágyazódás eseten jbb es bal teknk egyaránt megtalálhatk A fauna leggyakrabban iranyitatlan sszehalmzdaskban (nem lumachella) jelentkezik, néhány centiméteres rétégét képezve A beágyazódás mzgattt környezetre utal Életterén túli szállításnak, keveredésnek nyma sincs Valószínűleg sekelyszublitralis, turbulens vizű környezetben élt az együttes A növény

15 zet, íll a növényevők teljes hiányának ka nem a túl nagy melység, hanem az uledek mzgattta valasa, melyhez a Crbula gibba alkalmazkdtt Lehet, hgy a startalmcskkenés is szerepet játsztt az együttes kialakulasaban Előfrdulása Típuss kifejlődésben a mecseki (Hidas 53, sz fúrás, 553,4 558,9 m, Tekeres 1 sz fúrás 50,072,6 m) es tengehci (Tengelic 2 sz fúrás 726,4730,2 m) területen nymzható 4 Crbula Scaphpda Az asszciációra jellemző a Scaphpdak nagybb egyedszámu előfrdulása, s ez igen gazdag Gastrpda fauna (elsősrban ragadzó, dgev, íll, parazita) A planktn csigák jelentkezese is ehhez az asszciációhz kapcslódik A kagylókat többnyire Crbula, Nuculana, Amussium, Myrtea, Cardium fajk képviselik A taxnsszetétel visznylag stabil, a diverzitas kiugróan magas A megtartási állapt j, gyakriak az ep, héjas példányk Visznylag ritkák a töredékek A gazdag Gastrpda fauna, különösen a mikrmeretű fajk (Mangelia, Piramidella, Scala, Turbnilla, Alvania, Aderbis stb ) jól határzhatk A Scaphpdak is j megtartasuak, gyakriak az ep példányk A kagylóknál előfrdul a duplatekns beágyazódás is A maradványk altalaban szórtan, ritkán összehalmzódva helyezkednek el, az aprócsigák néha fészkes elrendezdesuek Közülük sk példány a nagybb Gastrpdakat kitöltő agyagból került elő A beágyazódást visznyk gyengén mzgattt környezetre utalnak Az asszciációira jellemző az ínfauna dminanciája, de a vagilis epifauna elemek (növényevő, es néhány ragadzó csiga) sem ritkák Táplálkzás szempntjából uralkdó szerepűek a ragadzk Kíséretükben a szuszpenzifiltralk a leggyakribbak, de nem hiányznák a növényevők sem (3 faj) Valószínű, hgy az asszciáció a nrmális sótartalmú tengerpartról távlabbi, nyíltvízi kapcslatu (Vaginellak), növényzettel gyéren bnttt, gyengén mzgattt vizű, puha aljzatú kzéps szubhtralis zónát népesítette be Előfrdulása Tekeres 1 sz fúrás (43,1 50,0 m ), *V í 5 Turritella Crbula gazdag kíserfaunaval Az asszciációra jellemző a Turntellak nagy faj és egyedszama, gazdag kísérő faunaval. A taxnsszetetel valtz, a diverzitas magas A megtartási állapt j A gazdag csiga fauna altalaban szép héjas példánykból all A kagylóknál előfrdul a zárt, duplatekns beágyazódás (Nucula, Nuculana, Crbula, néha Anadara, Cardium), de gyakribb a héjak egytekns betemetcdese A fauna beagyazdasa mzgattt környezetre utal Gyakriak a rendezetlen, vegyes összetételű, meretszelekci nélküli felhalmzdask A Turntellak néha a rétegzessel párhuzamsan helyezkednek el, gyenge irányítttság is észlelhető A Mecsekben krábban elkülönítettünk (B h n n e H a v a s M 1972) egy Turritelladminans szintet A fenti megjelenési frma itt a leggyakribb Az apróbb csigák nagy faj es egyedszammal képviseltek, különösen a Ringicula aunculata buccinea példanyszama kiugró Jellemző az ínfauna dminancia, a szubsztratum összes emelete fglalt Legsűrűbb az uledekfelszin közelében Altalaban kévés az epifauna elem es azk is zömmel a vagilis kategóriába tartznak (Alvania, Odstmia, Clavatula) A szuszpenzifiltralas az uralkdó táplálkzási frma, de igen gyakriak faj és egyedszam szempntjából is a ragadzk es paraziták Az aprtermetu növényevők néha nagy egyedszamban vannak jelen A Szilagyi Agyagmárga Frmációnak ez a legnagybb elterjedést mutató asszciációja Típuss kifejlődései a Mecsekből es ÉszakMagyarrszagrl is ismertek

16 Előfrdulása Pecsvarad X sz fúrás (50,080,7 m), Pecsvarad XXIII sz fúrás (11,1 65,5 m), Pecsvarad XXIV sz fúrás (14,032,8 m), Pecsvarad LIX sz fúrás (38,0101,1 m), Szilagy 1 sz fúrás (75,0 172,5 m), Samsnhaza 15 sz fúrás (24,048,5), Szirak 2/a sz fúrás (1292,4 1304,9 m) 6 AcanthcardiaCrbulaChlamys Az assciaci jellemző fajai Acanthcardia vidali ritzmgense, Chlamys multistriata, Crbula gtbba, Myrtea spinifera, Megaxinus incrassatus, Lripes dujardmi Kíséretükben Anmia, Anadara, Venus, Amussium cnstatum badense, Aprrhais alatus, Hinia, valamint féregnymk, tengerisun es rakmaradvanyk A taxnsszetétel visznylag stabil, a diverzitas alacsny Jellemző a kagylók dminanciája A megtartási állapt valtz, gyakri az ép lenymat, ritka a héjas példány, es sk a tredek Az Acanthcardia, Crbulafélek jól határzható lenymatk, hl vékny fehér, hl pirites bevnattal A Chlamys, Amussium, Anmiafelek visznt mindig héjas példányk A fauna leggyakrabban réteglapn sszehalmztt, szelektalatlan, iranyitatlan helyzetű, paratlan teknős beágyazódásban jelenik meg, de nem ritkák a szelektált sszehalmzdask, az apró Anmiak, a nagybb termetű Acanthcardiak vagy Chlamys héjak eseteben Zárt vagy nyittt duplatekns beágyazódást nem talalm A budajeni kifejldesi területen a Crbula és Acanthcardiafelek felnőtt esjuvemhs példányai is megtalálhatk Nem ritkák ez utóbbi faj nasi példányai sem Az apró termetű Crbulak leginkább fészkes elrendezesuek, míg nagy termetű váltzataik a retegzéssel párhuzamsán, iranyitatlan helyzetben találhatk Mindezek a taphnmiai belyegek parti aramlaskra, a víz erős turbulenciájára, s ennek következtében szállításra es keveredesre, vagyis allchtn beagyazdsra utalnak Mindezek ellenere a taxnsszetetel visznylag stabil, legfeljebb az ép/tredékes példányk előfrdulási aranya valtz A valószínűleg a budajeni területen a frmációba srlt uledekek keletkezesi ideje alatt a környezetben nem állt be lyan jellegű hidrdinamikai váltzás, mely újabb eletterek érintését, s így újabb taxnk megjeleneset eredményezte vlna A Szirak 2 sz es a Hidasnémeti 1 sz fúrásban a típuss acanthcardias es tum tellas crbulás asszciáció pst mrtem szállítással trtén keveredese figyelhető meg Erre utalnak a j megtartású Turntella példányk és néhány Crbula, melyek a bezáró kőzettől eltérő, finmabb szemű uledékkitltessel ágyazódtak be, jelezven, hgy a két asszciáció egymás melletti helyzetben élt, s a rövid szállítás után a betemetdes igen gyrsan történt Jellemző a szuszpenzifiltral ínfauna dminanciája, a helyhez kötött es szabadn heverő epifauna elemek gyakrisaga A növényevők szama alárendelt, alkalmanként hiányznák is, es visznylag kévés a ragadzó frma, skszr csak fúrasnymk képviselik ezt a csprtt Az asszciáció nrmális sótartalmú, sekely szublitralis, mélységű mzgattt vizű, nem túl puha, iszaps aljzatú környezetet jelez Ez az AcanthcardiaCrbulaChlamys asszciáció jellemző a Szilagyi Agyagmarga Frmáció dunántúli es eszakmagyarrszagi kifejldesi területeire Előfrdulása Budajen 2 sz fúrás (334,0 354,0 m), Budajen 3 sz fúrás (323,2 340,6 m), Szirak 2/a sz fúrás (1305,01308,5 m), Hidasnémeti 1 sz fúrás (1038,71125,0 m) 7 Lentipecten denadatumthyasira flexusa micheltti Jellemző fajk Lentipecten denudatum, Pallilum zellikfen, Thysasira flexusa micheltti Leggyakribb kísérők Megaxinus, Lripes, Myrtea, Nucula.Nuculana, Slenmmya, Aprrhais, Hinia, valamint tengensunk (lenymat, lemezke, tuske) es halmaradvanyk (pikkely, thlit)

17 A taxnsszetétel visznylag stabil Jellemző a kagylók kiugró dminanciája, sót a paksi területre a csigák teljes hiánya A diverzitas alacsny A beágyazódás visznylag zavartalan környezetre utal Osszehalmzas, aramlas kzta szelekció vagy rendezettseg sehl sem észlelhető Ritka az ep héjas példány Uralkdó az ép lenymat Leggyakribb az egytekns beágyazódás mind az epi, mind az ínfauna elemek kreben Néhány zárt, íll nyittt duplatekns betemetdest is észleltünk Minden esetben ínfauna taxnk (Nuculanar Megaxinus, Slenmya) őrződtek meg így Leggyakribb elfrdulasu (minden mintában megtalálható) es relatíve legnagybb egyedszamu a Lentipecten denudatum epifauna, mely ritkán retegzessel párhuzamsán, gyakrabban iranyítatlan paratlan teknős (jbb es bal is) beágyazódásban jelentkezik, szórt elrendezésben A paratlan teknős megjelenés minden valószínűség szerint inkább az eletmd, valamint a nyugdt uledekképződés kvetkezmenye, nem pedig szallitdas eredménye Az úszó, íll. fenéken heverő életmódt flytató egyedek tekni elpusztulásuk után a legcsendesebb vízben is szétválnak es kulnkuln temetődnek be Duplatekns beágyazódás ilyen környezetben csak hirtelen nagybb iszapelntés következtében frdul elő Mindezeket összegezve, feltételezhetjük, hgy az asszciáció valószínűleg autchtn beagyazdasu, s az eredeti bicnzis legfntsabb összetételi jellegeit megőrizte Paleklgiai szempntból értékes infrmációkat hrdznak az asszciációt felépítő taxnk, íll együttes előfrdulásuk Amussium (Lentipecten)MailétiaSlenmyaThyasira (Megaxinus, Lucina)CrbulaÁbra Hasnló struktúrájú, a növényevők szinte teljes hiányával jellemezhető mfauna es szuszpencifiltrál dminanciaju, véknyheju, vagilis epifauna elemeket is tartalmazó együttesek növényzettől szinte teljesen mentes, rsszul átvilágíttt, szublitralis mélységű, visznylag puha, iszaps aljzatú, alig mzg vizű (időnként xigenhianys) környezetben alakulhatnak ki Ilyen körülmények leggyakrabban a nrmális sótartalmú, visznylag zárt tengerrészekben (esetleg áramlásk hltterében), nyíltvízi környezetben jöhetnek létre Az asszciáció csak PaksTengelic krnyékére krlátzdik A két területen közel azns kifejlődésben jelentkezik, bar valószínű, hgy Tengelic krnyékén kisebb vízmélységgel kell számlnunk Előfrdulása Paks2 sz fúrás (656,2711,0m), Paks4/a sz fúrás(534,8567,0m),. Tengelic 2 sz fúrás (751,0823,4 m) Képződési környezet A Szilagyi Agyagmarga Frmációba srlt, zömmel agyags, márgas képződményekből ismertté vált bentsz Mllusca asszciációk környezeti igényeik alapjan két csprtra szthatók Az egyik csprtba tartznak azk az asszciációk, melyek a tenger szublitrális, parttl távlabbi, növényzettel gazdagn vagy gyengén bríttt, néha puha, néha kmpaktabb^ iszaps, finm hmks aljzatú, hullambazis alatti, xigénben gazdag, gyengén, vagy erősebben mzgattt vizű környezetet népesítették be A frmáció asszciációinak zöme ebbe a csprtba srlható, vagyis az eddigi adatk alapján feltételezhető, hgy a frmáció keletkezese idején sekélytengeri visznyk uralkdtak Itt figyelembe kell venni azt is, hgy a vizsgált furask nagyrésze medenceperemi helyzetű, s az Alföld területéről nincsenek adataink Ezen csprtn, íll életterén belül az asszciációk egymáshz visznyíttt helyzetéről csak vázlats képet alakíthatunk ki, mivel az együttesek pnts leírása, klgiai összetevőinek részletes elemzese még nem készült el

18 Valószínűleg a két legelterjedtebb együttes közül melyek egymással határs élettérben helyzkedtek el az AcanthcardiaCrbulaChlamys asszciáció a parthz közelebbi helyzetű, s ezt követi a nyílt víz fele eső övben a TurritellaCrbula asszciáció Másik csprtba az utóbbi időben megismert Lentipecten denudatumthyasira asszciáció tartzik, mely a fentiektőlelter, hullambazistl távli, melyebb, nyugdt környezetet jelez A két eletteret szrsabban sszekapcsl átmeneti tipusu asszciáció ezideig nem ismert Itt kell aznban megemlíteni azt az amussiumstellinasnuculanaslucinascrbulas asszciációt, mely tálán a hiányzó láncszem lehetne, s mely a Nagygrb 1 sz fúrás valószínűleg Szilagyi Agyagmarga Frmációba srlható, N N 6 nannznaval jelzett szakaszából került elő Összefglalva a kepzdesi körülményekre vnatkzó adatainkat megállapíthatjuk, hgy a Szilagyi Agyagmarga Frmáció uledekei a nentikus v szubhtrális zónájában keletkezhettek A kifejldesi területeket összehasnlítva megállapíthatjuk a mecseki, a Tlna megyei es az eszakmagyarrszagi kifejldesi területen a Szilagyi Agyagmarga Frmációt sekély, íll kzeps szublitralis zónában keletkezett pelites üledékek képviselik A pakstengehci területen pedig a szublitralis zóna mélyebb részen történt az uledekkepzdes Kr A Szilagyi Agyarmarga Frmációt leírása pillanatától kezdve (miután a turritellascrbulas agyag szinnimájaként lett bevezetve) a felsbádeni alemeletbe srltak A későbbi, több íranyu palentlgiai vizsgalatk alatamasztttak ezt a besrlást Prbléma akkr keletkezett, amikr 1975ben Krakkóban elfgadták a badeni emelet harmas felsztását (mravi, wielici, ksvi) s ezek után a felsbadeni mar csak a blivinas buhmmas Framinifera, íll NN7 nannznat jelentette Ebben a felfgasban mar nem allta meg a helyét a felsbadenibe való srlás Ugyanis a frmáció faunatartalma énnél hsszabb intervallumu kiterjedést mutattt A magyarrszagi micén bi, lith és krnsztratigrafiaja c tanulmány ( H á m r G et al 1987) a bádeni emelet ketsztatusaga mellett tr pálcát, mégpedig ly módn, hgy a felsóbadembe srlja az N N 67 nannznát, valamint az ezekkel krrelálható spirplectaminas esblivinasbuliminasznakat, valamint a Szilagyi Agyagmarga Frmációt is A ketsztatusagnakezt az ertelmezeset fgadtuk el a hazai micén Pectenznaciójanak kidlgzásakr is A frmáció így tehat időbeni kiterjedését tekintve a helyere került, amit száms fúrás nannplanktn, Framinifera és Mllusca vizsgalati eredményei is igazlnak NN67 zónát rögzítettek a Tekeres 1 sz, Tengehc 2 sz ( N a g y m a r s i A 1980, 1982), a Nagygrb 1 sz, Paks 4/a és Szirak 2/a sz fúráskban ( B á l d i n é B e k e M 1985, 1987) A Framimfera vizsgalatk a spirplectaminas es bhvinasbuliminas zónát jelezték a Nagygrb 1 sz, Tekeres 1 sz, Tengehc 2 sz, Paks 2 sz fúráskból ( K r e c z n é L a k y I 1981, 1982, 1985) A Mllusca fauna vizsgálata is értékes infrmációkkal járult hzza a frmáció időbeni kiterjedesere vnatkzó adatkhz A Flabellipecten leythajanus, Chlamys neumayri, (Hidasnémeti 1 sz fúrás), Chlamys diaphana (Hidas 53 sz fúrás), Pallilum zellikferi (Paks 2 sz, Tengehc 2 sz fúrás), Acanthcardia vidali ritzingense (Budajen 2,3 sz, Szirak 2/a sz, Hidasnémeti 1 sz fúrás) ilyen szempntból ertekelhet legfntsabb fajk A Flabellipecten leythajanus és Chlamys neumayri együttes jelenlete egyertelmuen a Pecten aduncusflabellipecten leythajanus szubznára jellemző, mely a felsbadenit jelzi a Flabellipecten bessei zónán belül A Pallilum zellikferi szintén az előbbi szubzna zóna

19 jelző faja, mely a medencefaciesre jellemző A Paratethys déli areajaban ez a faj helyettesíti a Ki területeken elterjedt s csak a felsbadenire krlatzd Chlamys elmit Az Acanthcardia vidali ritzingense Paratethysbeli és hazai előfrdulása felsbádem agyags képződményekre krlatzdik Mindezeket összevetve megállapítható, hgy a Szilagyi Agyagmarga Frmáció kra felsbádem [Hámr G et al (1985) értél mezesében] Elemezve és összehasnlítva a különböző kifejldesi területek nannplanktn es Framinifera vizsgalati eredményekkel krrelált szelvényeit, megállapítható, hgy a nrmális sótartalmú, valtz mélységű sekélytengeri környezetet jelző bentsz Mllusca asszciációk időben szinte teljesen kitöltik a felsóbadenit Kisebb környezeti váltzásra utaló vertikális asszciacivaltásk regisztrálhatk az egyes kifejlődést területeken, de ezek minden esetben egymástól független, helyi jellegű eseményekkel vltak kapcslatsak (pl Turritelladminans, vagy CrbulaScaphpda együttesek jelentkezése) Különböző mértékű, de azns tendenciájú, a kifejldesi területek zömén észlelhető faunakép váltzásk aznban csak a felsbádem legfiatalabb részén figyelhetők meg A Szilagyi Agyagmarga Frmációt harantl szelvények többségének csak legfelső szakaszán leptek fel azk az asszciációk, melyek a krábbi nrmális ssvizu tengeri környezetben bekövetkező váltzást (startalmcskkenes, mélységviszny váltzás, endemikus, KeletiParatethysbl szármázó fajk megjelenése) jelezték (3 abra) A NyugatiMecsekben, íll a KeletiMecsek déli előterében a frmáció zarszakaszaban fellépő nagy diverzitásu Crbula dmináns asszciációk a mélység csökkenésére utalnak Valószínűleg a mélység és sótartalm csökkenése következtében alakult ki a Tengelic 2 szfúrásában észlelt CrbulaSerpula együttes, vagy a hidasi területre jellemző, kis diverzitasu Crbula gibba dmináns asszciáció, melyben a KeletiParatethys endemikus fajai is fellépnek (Selmeczi I 1982) A B 2 sz és 3 sz fúráskban határztt faunaképvaltás nincs, de az Acanthcardia CrbulaChlamys együttesben a Crbula gibba kiugró dminanciája a szelvények felső szakaszán valószínűleg a sótartalm csökkenésének kvetkezmenye A Hidasnémeti 1 sz fúrásban, ahl a Szilagyi Agyagmarga Frmáció vastagsága 164,8 m, a badem rétegsr legfelső szakaszán (1031,6 1035,2 m) sótartalm, csökkenésre utaló frrnak kíséretében megjelenik a KeletiParatethys kapcslatát jelző Macira aff knkensis (Bhnné Havas M 1985b) A makrfaunavizsgalati eredményeket összegezve megállapítható, hgy a vizsgált elterjedési területeken a Szilagyi Agyagmarga Frmáció nrmális ssvizű sekélytenger partkzelinyíltvízi facieseiben alakult ki A zarszakaszban fellepő asszciációk nagybb kiterjedésű elsekelyesedesre, íll helyenként cskkentssvizu lagúnak kialakulására utalnak IRODALOM REFERENCES Bá l d it 1973 Mlluscan Fauna f the Hungárián Upper Oligcène (Egerien) Budapest Baldi T 1983 Magyarrszági ligcén es alsmicen frmációk Akad Kiadó Budapest Baldine Beke M 1985 A Nagygrbő 1 sz fúrás nannplanktn vizsgálata Fldt Int Adattar, 1775/1, kézirat Bence G 1985 A Zalaszant 1 sz fúrás Fldt Int Kzephegysegi sztály adattara, kézirat Bhnne H avas M 1973 A KeletiMecsek törtön Mllusca faunaja Fldt Int Évkönyv 53 (4) Bhnne H avas M 1982 A Tengelic 2 sz fúrás badem es szarmata Mllusca faunaja Fldt Int Évkönyv Bhnne H avas M 1983 Új típusu szarmata Cardiumk a Zsambekimedenceből (Budajenő 2 sz fúrás) Fldt Int Évijei 1982ről

20 B h n n e H avas M 1985a Összefglaló jelentes a Keszthelyihegyseg Éi előtere negen képződményéinek bisztratigrafiai es paleklgiai ertekeleserl Fldt Int Kzephegysegt sztály adattara, kézirat B h n n e H avas M 1985b A Hidasnémeti 1 sz fúrás badem es szarmata Mlluscai Fldt Int Adattar, 315/2, kézirat B h n n e H a v a s M etal 1987 Pectinid assemblage znes f the Micéné in Hungary Prceedings VlIIth Cngr n Mediterranean Negene Stratigr 1985 Fldt Int Évkönyv C h ik a n G 1986 NyugatiMecsek kainzs földtani képződményéi Dktri disszertáció Fldt Int DelDunantuli sztály adattara, kézirat C h ik a n G et al 1987 A Paks 4/a sz fúrás földtani vizsgálatának eredményei Fldt Int Adattar, 733/16, kézirat H ass J et al 1985 Gelgy f the Sümeg Area Gel Hung ser Gel 20 H a l m a i J J á m b r Á etal 1982 Alapfurask Tengelic 2 Fldt Int Évkönyv 65 H ám r G 1970 A keletmecseki micén Fldt Int Évkönyv 53 (1) H á m r G 1978 Micén frmációk leírása Fldt Int Adattar, Tér 7630, kézirat H á m r G 1979 Magyarrszagi micén frmációk Fldt Int Adattar, Tér 8887, kézirat H á m r G 1985 A ngradcserhati kutatási terület földtani visznyai Gel Hung ser Gel 22 H á m r G etal 1985 Brehle Szirak 2/a Excursin A 1, VlIIth RCMNS Cngress, Hungary H á m r G et al 1987 The bi, lith, and chrnstratigraphy f the Hungárián Micéné Prceedings VlIIth Cngress n Mediterranean Negene Stratigraphy 1985 Fldt Int Évkönyv H f f m a n A 1977 Syneclgy f macrbenthic assemblages f the Krythica Clay Acta Gel Pl 27 (2) J á m b r Á K r p á s L 1974 A nagygrbői szerkezetkutató fúrás Fldt Int Évijei 1972ről J á m b r Á etal 1976 ABudajen2 sz fúrás földtani eredményei Fldt Int Adattar, Tér 5863, kézirat J á m b r Á etal 1982 A Paks 2 sz fúrás földtani eredményei Fldt Int Adattar, 733/5, kézirat K reczn e L aky I 1968 A KeletiMecsek micén Framiniferai Fldt Int Évk 52 (1) K k a y J 1985 A középső es a Keleti Paratethys kapcslata a felsbadem tenger startalmvisznyai tükrében Gel Hung ser Pál K ó k a y J 1985 Central and Eastern Paratethyan interrelatins in the light f laté Bademan sahnity cnditins Gel Hung ser Pál L a z a r n e S z e g ő É 1985 A Zalaszant 1 sz fúrás Frarmmfera faunaja Fldt Int Kzephegysegi sztály adattara, kézirat N a g y m a r s i A 1980 A magyarrszagi bademen krrelációja nannplanktn alapjan Fldt. Közi Se l m e c z i I 1982 A Baranya megyei Hidas község tersegeben lemelyitett hárm barnakszenkutat fúrás micén rétegsrának őslénytani vizsgálata ELTE, Földtani tanszék, kézirat

21 A DESCRIPTION OF FAUNA OF THE SZILÁGY CLAYMARL FORMATION by M B h n H avas Hungarian Gelgical Institute Budapest, Népstadin ut 14 H1143 U D C ( ) Keywrds raphy, Hungary Szilagy Claymarl Frmatin, Bademan, Mllusca, palececlgy, bistratig The Szilagy Claymarl Frmatin is ne f thse lithstratigraphical units which have the richest mlluscan fauna frm Micene time in Hungary The descriptin f fauna f the frmatin is based n the study f a ttal f 20 brehles Examined areas f its gegraphic extent Transdanubia (E and W parts f Mecsek Mts, E f the ridge at Tlna, Paks, Tengelic, the nrthern freland f the Keszthely Mts, Basin f Zsambék) and N Hungary The characteristic rck type f the frmatin is claymarl There were seven benthmc mlluscan assemblages which culd be distinguished. Their majr part had existed in the shallw, middle and deep sublittral znes f an penwater envirnment, mre distant frm the shre f the Late Bademan sea f nrmal seawater salinity (Crbula species accmpanied by a rich fauna f gastrpds, Turritella Crbula, AcanthcardiaCrbulaChlamys, Lentipecten denudatumthyasira flexusa micheltti) Crbula gibba (in mass), with a few accessrial faunal elements and CrbulaSerpula assemblages had ccurred in the nearshre regins and, in sme cases, they were able t survive the decrease in salinity f the water Their ccurrence is characterisitc mainly f the upper part f the frmatin, which becmes frequently mre sandy The argillaceus frmatins f the Szilágy Claymarl Frmatin can be assigned t the Znes NN67 nannzne, the Spirplectamina, BulimmáBlivina Framinifera and Flabellipecten besseri Pectimda zne and the Subznes Pecten aduncusflabellipectea leythajanus subzne