LAJTAMÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A KEREPESI ŰTON.
|
|
|
- Márton Tóth
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 LAJTAMÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A KEREPESI ŰTON. Dr. BARTKÓ LAJOS Dr. KOKAY JÓZSEF* Összefoglalás;: Budapesten, a Kerepesi úton csatornaépítés alkalmával lajtamészkő képződményeket tártak fel. Két egymáshoz közeli feltárásból gazdag molluszkafauua került elő, javarészt lenyomatok alakjában. A fauna összetétele főleg a Pecten-félék alapján és a települési viszonyok (a fedő szarmata képződményekhez szorosan kapcsolódik) alapján a szerzők a felsőtortonai korbesorolás helyessége mellett döntöttek. Az új előfordulás értékes adat rétegtani ismereteink bővítéséhez. V.adász Elemér 1906-ban megjelent példamutató tanulmánya a budapest rákosi vasúti bevágásban feltárt felsőtortonai és szarmata képződmények faunavizsgálatával kapcsolatban legfeljebb csak kiegészítésre, korszerűsítésre szorulhat. Ezt kívánjuk szolgálni a közeli, a Kerepesi úti csatornaásással felszínre került lajtamészkő képződmények ismertetésével. Két, egymástól kb. 200 m-re levő feltárásból viszonylag gazdag faunát határoztunk meg., i. Sarkantyú utca sarkánál: Kőzet : Erősen homokos (középszemcséjű) mészkő és erősen meszes homokkő, szürkésfehér, egyenetlen törésű, laza, vagy közepesen kemény, molluszkás, pectenes, foramiriiferás. A lazább részek iszapolási maradékában biotit lemezkék találhatók. Jellemző a Borelis melo (d ' О r b.) Foraminifera faj olykor tömeges megjelenése. Makrofauna: Diodora graeca (L.), Oxystele patula orientális С о s s m. et P e y r. (gyakori.), Gibbula buchi D u b., Gibbula cfr. affinis E i с h w., Turritella (Archimediella) erronea С о s s m., Solarium cfr. moniliferum В r о n n, Cerithiopsis sp., Xenophora deshayesi M i с h t. Apporhais alatus (Eich w.) Strombus coronatus D e f г., Hinia (Uzita) cfr. incostans (H о e r n. et Auing.), Mitra (Pusia) ebenus L/amk., Ancilla glandiformis (Lam k.), Mangelia sp., Conus ( Rhizoconus ) ponderosus cfr. steinabrunnensis S a с с o, Scaphander lignarius I,., Arca (Andara) diluvii 1, a mk. juv (gyakori), Pinna tetragona Br осе, Cklamys solarium (La m к.), Chlamys multistriata (Poli), Pecten aduncus Eichw. (gyakori), Flabbellipecten lejthajanus (Partsch) (sok), Anomia ephippium L-, Ostrea (Crassostrea) gryphoides S chiot h., Ostrea digitalina Dub,, Cardita (Megacardita) jouanneti Bast., Cardita (Cardiocardita) partschi G о 1 d f., Phacoides (Linga) columbella (Lamk.), Chama gryphoides h-, Trachycardium multicostatum (Brocc), Discors spondyloides (V. Hauer), Cardium (Acanthocardia) barrandei schafferi Kaut, (gyakori), Ringicardium Mans danubianum (May.), Dosinia (Orbiculus) cfr. exoleta L., Venus (Clausinella) basteroti D e s h., Lutraria oblonga С h e m п., Psammobia uniradiata Brocc, Capsa lacunosa (C h e m п.), Macoma sp., Oudardia compressa (Brocc), Panopea menardi Desh., Corbula carinata Duj., Corbula ( Varicorbula) gibba О 1 i v i, Scutella vindobonensis T, a u b e, Echinolampas hemisphaericus L a m k. * Előadták a Magyarhoni Földtani Társulat Őslénytani Szakcsoportjának március y-i szakülésén. Kézirat lezárva: április 2.
2 302 Földtani Közlöny, XCVI. kötet, 3. füzet I. ábra. Az előfordulás környékének földtani vázlata. Magyarázat: 1. Alsótortonai riolittufa, 2- Felsőtortonai lajtamészkő, 3. Szarmata mészkő és homokkő, 4. Alsópannóniai agyag A bb. I. Geologische Skizze der Umgebung des Vorkommens. Erklärungen:!. Untertorton, Rhyolith - tuff, 2. Obertorton, Leithakalkstein, 3. Sarmat, Kalk- und Sandstein, 4. Unterpannon, Ton 2. Fehér út sarkánál: Kőzet: Hasonló az előbbihez. A Borelis melo helyett olykor a Miliolidea-íélék tömeges jelenléte a jellemző. Egyes kőzetdarabokban a vékony kéjú Chlamys-ők (Chlamys biaense, Chlamys rákosense) szintén tömegesen találhatók. Makrofauna: Oxy stele patula orientális С о s s m. et P e y r. (gyakori), Oxystele patula convexodepressa С о с с о n i, Gibbula buchi ~D u b., Gibbula cit. affinis Eichw., Ceriihium europeum May., Cerithium crenatum communicatum Sieb., Calyptraea chinensis L., Polynices (Lunatia) cfr. redempta Mi с h t., Babylonia (Peridipsaccus) brugadina (G г.), Nassa sp., Fusus sp., Ficus (Fulguroficus) conditus (В г о n g n.) Cancellaria ( Sveltia ) sp., Ancilla glandiformis (L, a m k), Scaphander lignarius L., Modiolus sp., Musculus sp., Pinna tetragona Brocc, Chlamys solarium (Lamk.), Chlamys neumavri (H i 1 b.), Chlamys biaense M e z n. (gyakori), Chlamys rákosense M e z n. (gyakori), Pecten aduncus Eichw., Flabellipecten lejthajanus (Partsch), Anomia
3 В a r t k ó K ó k a y : Lajtamészkő előfordulás a Kerepesi úton 303 ephippium L-, Ostrea digitalina Dub., Phacoides (Linga) columbella Lamk., Cardium (Acanthocardia) barrandei schaffen Kaut., Pitaria sp., Dosinia (Orbiculus) exoleta L., Venus ex gr. tauroverrucosa (Sa с со), Venus (Clausinella ) basteroti Desk, Venus (Clausinella) cfr. vindobonensis May., Paphia waldmanni Kaut., Lutraria oblonga С h e m п., Lutraria sanna Bast., Thracia papyracea Poli., Schizaster (?) sp., Prospatangus (?) sp., Bryzozoák. A kőzet jellegzetes lajtamészkő. A Paratethys területén az utóbbi években megindult nagyarányú miocén rétegtani revízió eredményeként tudjuk, hogy lajtamészkő fáciesű képződmények nem csak a felsőtortonban, hanem annál korábban is keletkeztek. Hazánkban ismerünk alsótortonai lajtamészkő lerakodásokat is, melyek legalább annyira elterjedtek, mint a felsőtortonaiak. A helvéti emeletből is vannak adataink hasonló, jellegű képződményekre (Várpalota mellett Bántapuszta). Feladatunk tehát az volt, hogy a faunavizsgálat alapján kíséreljük meg eldönteni tárgyalt előfordulásunk közelebbi rétegtani helyzetét. Rétegtanilag a fauna legértékesebb tagjai a Pecten-iélék. A Flabellipecten lejthajanus, Chlamys neumayri, Chlamys biaense, Chlamys rákosense fajok olykor egyes kőzetdarabokban tömeges megjelenésűek és kétséget kizáróan a felsőtortonra jellemzők. Ezek a fajok Budapesten és a tágabb környékén ismert felsőtortonai lajtamészkő előfordulásokban általában nagyon gyakoriak (Nagytétény, Bia). Erősíti ezt a korbesorolást az idősebb Pecten-íélék hiánya is (pl. Chlamys tournali, Chlamys albina). A Pecíew-féléken kívül igen jellegzetes és gyakori molluszka a Cardium barrandei schafferi. (S i e b e r 1956). A kárpáti- bécsi medencék területén, főleg a felsőtortonai képződmények meszes fácieseiben otthonos. A biai mészkőben és a rákosi lelőhelyen is gyakori alak. Közelálló a Cardium vidali ritzingense alfaj (S i e b e r 1956), mely ugyancsak a leggyakoribb a felsőtortonai üledékekben, mégpedig főleg az agyagos fáciesekben (pl. a Zsámbék és Mány környéki fúrásokban és a hidasi faunában). A két fajt rendszeresen összekeveri az irodalom, illetve Cardium turonicum névvel közlik. A Cardium barrandei schafferi alak nagyobb bordaszámával és vékonyabb, gömbölyűbb bordáival különbözik a Cardium vidali ritzingense-től. A C. turonicum fajjal azonosítható alak a hazai miocénből nem került elő ezideig. Tovább erősíti felsőtortonai korbesorolásunk helyességét még a Paphia waldmanni jelenléte is. A,,cserhátensis" alfaja (Cs. Meznerics I ) ezideig csak alsótortonai üledékekből ismert (Szt. László réteg, Herend). A puhatestű fauna fő tömege nagyobb vertikális elterjedésű. Legfeljebb még említhetjük a Pecten aduncus jól ismert fajt. Ezt ezidáig hazánkban csak felsőtortonai üledékekből ismerjük, de a Bécsi-medencében az alsótortonai grundi faunában is előfordul. Jellegzetes felsőtortonai tengeri sün a Scutella vindobonensis, mely faunánkban ugyancsak előfordul. Alsótortonai képződményekben egy alfaja otthonos (S о m о s К о - к ay i960). Idősebb elem nem került elő a faunából. Korbesorolásunk helyességét igazolja egyértelműen az is, hogy a tárgyalt összletre a szarmata mészkő és homokkő üledéksor következik, regresszióra utaló megszakítás vagy üledékhézag nélkül, teljes konkordanciával. Mindezek alapján tehát mindkét feltárást kétséget kizáróan a felsőtortonai emeletbe kell sorolnunk. A Fehér-út sarkánál levő feltárás lajtamészköve valamivel mélyebbvízi eredetre utal, mint a másik lelőhelyé. Ugyanis faunájában sok a vékony héjú Chlamys, helyenként tömeges fellépéssel. Míg a másikban nem ritka a vastag héjú, vízmozgatott aljzatot kedj.yelő Scutella vindobonensis, addig emitt nyugodt vizet kedvelő, iszapban lakó, vékony héjú tengeri sünök rossz megtartású vázai találhatók.
4 304 Földtani Közlöny, XCVI. kötet, 3. füzet A Poraminiferák közül a Miliolideák olykor tömeges fellépése és az ElpMdiutnok gyakorisága sekély és meleg vízre utal. Földtani környezet A Budapest környéki miocén vázlatos kifejlődését az oligocén ősföldrajzi viszonyai, a közteshegység" tagoltsága magyarázza. Különösen gyors az üledékek változékonysága a tortonai emeletben. Az alsótortonai vulkánitokat, tarkaagyag sorozatot (Barabás 1965) a felsőtortonban jellegzetesnek tartott mészkő a lajtamészkő követi, néha az alaphegységre települt módon is. Heteropikus fácieseit még felderítetlen, helyi vonatkozású okokban kell keresnünk. A rákosszentmihályi Anna-telep felsôoligocén feltárásától, Budapest környék legszebb miocén összletét követhetjük a Kerepesi úti feltárásokig. Apectunculusos agyagra burdigalai anomiás agyagos homok települ, ez vezet át az alsóhelvéti, chlamysos, riolittufa zárványos, kavicsos homok, homokkő sorozatba. Alsó-Mátyásföld és Cinkota környéki homokbányákon át követett szelvény következő tagozata Rákos-kastély és Királydomb felé haladva a régebbi szakirodalom szerint (Schafarzik F. V e n d 1 A. 1929) grandi kavics és konglomerátum" összlet következik. Ezt a további földtani adatok gyűjtéséig a felsőhelvéti emeletbe helyezzük, mint a bryozoás- balanuszos rétegek heteropikus litorális és fluviomarin, kövületszegény fáciesét. (B a r t к ó kavicsra települt Balanusokat talált ezekben a rétegekben.) A Rákos-kastély, Király-domb környéki jól feltárt riolittufa, illetve tufit a közeu Egyesült Gyógyszergyár területén 1952-ben mélyített II. sz. vízfúrás adatai alapján legalább m vastagságú, szemben a régebbi, mindössze néhány méteresre becsülttel. Schafarzik és Vendl (1929. p. 108.) a riolittufát mindössze kettő méter vastagnak jelzik a Rákosi vasútállomásnál a felsőtortonai lajtamészkő fekvőjében, mely alatt a homokkő, homok, kavics és konglomerátum sorozatot veszik. Az említett fúrás a riohttufából indult és abban haladt 48 m-ig, de a riolittufa és tufit sorozat közé települve homok és homokkő rétegeket is harántolt. így érthetővé válik, hogy Schafarzik és Vendl miért jelezte ilyen kis vastagságúra a riolittufát, valamint így az is világos, hogy viszonylag miért olyan nagy a területi elterjedése. Szerintünk ez a képződmény-csoport a magyarországi legnagyobb vulkáni tevékenység idejét rögzíti, korát alsótortonainak tartjuk, amire a felsőtortonai lajtamészkőösszlet települt. Az említett fúrás Schwab Mária szerint az alábbi rétegeket harántolta összevontan: 0,00 0,80 m-ig Homok (holocén) 0,80 48,00 " Riolittufa, tufit, homokkő, homok betelepülésekkel (alsótortonai) 48,00 200,00 " Homok, kavics, laza homokkő, főleg az alsóharmadában Chlamys, Pecten és Balanus töredékekkel (felső- és alsóhelvéti). Sajnos a fúrás teljes szelvénnyel mélyült. A riolittuf ára települt lajtamészkő-csoport vastagságát Schafarzik és Vendl adatai alapján kb. 12 m-re becsüljük. Fölötte egyező településben a szarmata cerithiumos mészkő következik, végül a pannóniai agyag zárja az üledéksorozatot. Pleisztocén-, holocén kavicshordalék, futóhomok fedi a térszínt, miért is főképpen a mesterséges feltárások tájékoztatnak az egyes képződményekről.
5 Barth ó K ókay: Lajtamészkő előfordulás a Kerepesi úton 305 A Kerepesi-úton a csatorna árkában 3 m vastag pleisztocén homok a lajtamészkőre települt. A Fehér-út sarki feltárás a rétegdőlés alapján a lajtamészkő sorozat magasabb tagozatát képviseli. A fauna megismerése hasznos volt. Nemcsak azért, mert újabb adatunk van Budapest földtani felépítéséhez, hanem újabb adat a nagy arányú földtani kutatásaink során bővülő ismereteink kiegészítéséhez. Újabb adat rétegtanunk finomításához is. További feltárások az uralkodó dőléssel ellentétes irányúak lesznek, így az alsótortonai emelet kevéssé ismert rétegeit is követhetjük. IRODALOM - LITERATUR Barabás A. (1965): Földtani megfigyelések a földalatti gyorsvasút által feltárt szarmata rétegekben. Földtani kutatás. BartkóL- (i937): Földtani és őslénytani adatok Rákosszentmihály és környékének oligocén-miocén-kori rétegeihez. Bölcsészdoktori értekezés. Cs. M e,z n e r i с s I. (1950/a) : A hidasi (Baranya m.) tortonai fauna. (Die tortonische Fauna von Hidas.)Magvar Állami Földtani Intézet Évkönyve XXXIX. k. 2. füzet. (Ann. Inst. Geol. Hung.) Cs. M e z n e r i с s I. (1950/b) : Néhány eddig ismeretlen és új forma a K-i Cserhát tortonai rétegeiből. Földtani Közlöny. 80. Cs. M e z n e r i с s I. (1954): A keletcserháti helvéti és tortonai fauna. (Helvetische und tortonische Fauna aus dem östlichen Cserhát-Gebirge.) Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve Х1Д. kötet 4. füz. (Ann. Inst. Geol. Hung.) Cs. Meznerics I. (i960): Fectenides du néogéne de la Hongrie... Mém. de la Soc. Géol. de France. Nov. sér. Tome XXXIX. Mém. N. 92. К ó к a y J. (1966): A Herend márkói barnakőszén terület földtani és őslénytani vizsgálata. Geologica Hungarica. Ser. Paleont. (Nyomás alatt.) Schafarzik F. Vendl A. (1929): Geológiai kirándulások Budapest környékén. M. Kir. Földt. Int. kiadványa. Seneä, J. (1961): Paleogeographie des westkarpatischen Raumes in Beziehung zur übrigen Paratethys in Miozän. Geol. Práce. Zosit 60. Bratislava. Senes, J. (1965): Faunistická analyza paratetydneko miocénu (Mollusca). (Faunenanalyse des paratethyschen Miozäns.) Sbornik Geologickich Vied. Rad Zk. sväzok 2. S i e b e r, R. (1956): Die mittelmiozänen Carditidae und Cardiidae des Wiener Beckens. Mitteilungen der Geol. Ges. in Wien. Band 47. S i e b e r, R. (1958) : Zur makropaläontologischen Zonengliederung im österreichischen Tertiär. Erdoel Zeitschrift, Heft. 4. Wien. Somos L- К ó к a y J. (i960): Földtani megfigyelések a mecsekhegységi liászban és miocénben. Földtani Közlöny. 90/3. V a d á s z E- (1906): Budapest Rákos felső mediterrán korú faunája. Földtani Közlöny. 36. Leithakalkstemvorkommen in Budapest (Kcrepeser Strasse) von Dr. L. BARTKÓ-Dr. J. KŐKAY Bei Gelegenheit des Kanalbaues in der Kerepeser Strasse (Budapest) wurden Leite hakalkformationen aufgeschlossen. Aus zwei nahen Aufschlüssen kam eine reiche Molluskenfauna, meist in Form von Abdrücken, ans Tageslicht. Auf Grund der Faunenzusammensetzung (hauptsächlich Pectiniden) und der Lagerungsverhältnisse (das Hangende ist mit den sarmatischen Formationen eng verbunden) nahmen "Verfasser die Einreihung ins Obertorton als richtig an. Das neue Vorkommen kann als wertvoll- Ergänzung der stratigraphischen Kenntnisse dienen.
ŐSLÉNYTANI VITÁK (Discussiones palaeontologicae) 15. (1970) pp. 19
ŐSLÉNYTANI VITÁK (Discussiones palaeontologicae) 15. (1970) pp. 19 ÉRD LIGET KÖRNYÉKÉNEK UJ TORTONAI FELTÁRÁSAI ÉS FAUNÁJUK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ECHINOIDEÁKRA Mihály Sándor A terület lajtamészkövéről
DIÓSJENŐ KÖRNYÉKE MIOCÉN-KORI RÉTEGEI S AZOK FAUNÁI.
DIÓSJENŐ KÖRNYÉKE MIOCÉN-KORI RÉTEGEI S AZOK FAUNÁI. (A 2-ik ábrával.) Irta: SÜMEGHY JÓZSEF dr* A Börzsönyi-hegység harmadkori üledékes képződményei a földtani kutatások folyamán igen érdekes kérdések
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu
A KEHIDA-ZALAUDVARNOKI TERÜLET MÉLYFÖLDTANI VISZONYAI
A KEHIDA-ZALAUDVARNOKI TERÜLET MÉLYFÖLDTANI VISZONYAI KŐHÁTI ATTILA* (z ábrával) Összefoglalás : A DNy-Dunántúlon, a nagylengyeli területtől ÉK-re levő kehida zalaudvarnoki terület földtani felépítése
A várpalotai neogén medence középső-miocén képződményeinek vizsgálata l. című kutatási témáról
A várpalotai neogén medence középső-miocén képződményeinek vizsgálata című OTKA kutatási téma 2009. évi zárójelentése Rövid összefoglalás: A kutatási témában a terület középső miocén korú földtani képződményeinek
Budai-hegys. hegység
Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm
DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
Prakfalvi Péter A nógrádszakáli fatörzslenyomat barlangok kutatástörténete, földtana és genetikája
Prakfalvi Péter A nógrádszakáli fatörzslenyomat barlangok kutatástörténete, földtana és genetikája Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázatra benyújtott pályamunka Salgótarján, 2010 1. A nógrádszakáli
TORTONAI ECHINOIDEÁK A KEREPESI ÜTI CSATORNÁZÁS FELTÁRÁSÁBÓL
Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (igógj 99. 253 257 TORTONAI ECHINOIDEÁK A KEREPESI ÜTI CSATORNÁZÁS FELTÁRÁSÁBÓL MIHÁLY SÁNDOR* (2 ábrával, 2 táblával) Összefoglalás ; A szerző leírja
3. Újabb adatok a bujturi felsőmediterrán ismeretéhez. Dr. Z a l á n y i BÉLÁ-tól.
3. Újabb adatok a bujturi felsőmediterrán ismeretéhez. Dr. Z a l á n y i BÉLÁ-tól. (Egy szövegközti ábrával.) A m. kir. Földtani Intézet igazgatóságának megbízása értelmében, az intézeti gyűjtemény gyarapítása
Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK
foci:layout 1 4/15/11 10:39 AM Page 1 Szili István TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK témazáró feladatlapok 11 éves tanulóknak ajánlott Évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 a ta nu ló ne ve 1 foci:layout 1 4/15/11
Adalékok Erdély kaszáspókfaunájához.
9 Adalékok Erdély kaszáspókfaunájához. Irta: Kolosváry Gábor. (Egy térképvázlattal és három képpel). A magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával dr. Éhi k Gyula és Dr. Kolosváry Gábor 1942 év nyarán
UJABB E G R I FELSŐ OLIGOCÉN GASZTROPODÁK. (Az I. táblával.) Irta:
XXX. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARÏCI. PARS M I N E R A L O G I C A, G E O L O G I C A, PALAEONTOLOGICA 1936. UJABB E G R I FELSŐ OLIGOCÉN GASZTROPODÁK. (Az I. táblával.) Irta: D R. G Á B O R RÓZSA.
Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében
Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban
Soós Józsefné. Key words: Geology, Middle-Miocene, Budafa Sandstone, Mecsek Mountains, Hungary.
e-acta Naturalia Pannonica 7: 173 182. (2014) 173 A Mecsek hegység budafai kőbányájának története és földtani jellemzése History and geological characteristics of a querry in Budafa (Mánfa) of the Mecsek
ó ó ó ú ó ó ó ó ó ú ő ú ú ó ű ü ó ü ő ú ü ű ó ű ű ő ő ó ó ű ő ú ó ű ó ó ó ó ű ü ü ó ü ó ó ü ú ó ó ű ó ú ó ú ő ú ó ű ü ő ő ó ü ó ó ű ó ű ó ó ó ó ú ó ű ó ó ű ü ó ü ű ü ó ü ő ó ű ú ó ű ó ő ó ű ó ó ú ó ű ó
RÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez
RÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez A Vasi Kőház Kft megbízásából talajmechanikai vizsgálatot végeztünk a címben megjelölt létesítményhez.
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények
Zárójelentés a. Szárazulati és tengeralatti üledékhézagok elkülönítése a Dunántúliközéphegység alsó- és középső-kréta rétegsoraiban c.
Zárójelentés a Szárazulati és tengeralatti üledékhézagok elkülönítése a Dunántúliközéphegység alsó- és középső-kréta rétegsoraiban c. OTKA projektről Bevezetés Az üledéksorok hézagosságának két fontosabb
Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben
Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,
VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről
VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám
A megújuló energiák vizsgálata: A földhő hasznosítása Nagymegyeren Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám A Föld energiaháztartása Föld energiaszolgáltatója a
TUBES 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány 2006. 82 7. MELLÉKLETEK. ÉPTI Kft. Budapest
Környezeti hatástanulmány 2006. 82 7. MELLÉKLETEK Környezeti hatástanulmány 2006. 1 1. számú melléklet: A terület elhelyezkedése (Baranya-megye) TUBES Környezeti hatástanulmány 2006. 2 2. számú melléklet:
Tolólemezes gépek az erdőgazdasági gyakorlatban
át kell alakítanunk az előttünk álló területek fafajszükséglete szerint oly módon hogjr ne kelljen más erdőgazdasági tájról beszereznünk azokat a csemetéket, amelyek még ha esetleg nehezebben is nálunk
ADATOK A BIA-TÉTÉNYI PLATÓ OLIGOCÉN- MIOCÉN RÉTEGEINEK STR ATIGRAPIAJÁHOZ.
XXVI. ANNALES MUSEI NATION ALIS HUNGARICI. 1929. ADATOK A BIA-TÉTÉNYI PLATÓ OLIGOCÉN- MIOCÉN RÉTEGEINEK STR ATIGRAPIAJÁHOZ. Irta : FÖLDVÁRI ALADÁR. (2 ábrával.) BEITRÄGE ZUR STRATIGRAPHIE DER OLIGOCEN-
UTB Envirotec H-1067 Budapest, Csengery utca 31. Tel.: 1 413-3600 Fax: 1 413-3601
DN400 DN150 DN200 KŐAGYAG TERVEZETT BEKÖTÉS, TISZTÍTÓIDOM JELE 86.68 TETŐSZINT 86.63 85.10 0+125.6 5 TERVEZETT GRAVITÁCIÓS CSATORNA TERVEZETT TISZTÍTÓAKNA NÉVLEGES ÁTMÉRŐ mm-ben, ANYAG FOLYÁSFENÉK SZINT
UTB Envirotec Tel.: 1 413-3600 Fax: 1 413-3601
9, JELMAGYARÁZAT DN10 8.10 0+12.6 TERVEZETT TISZTÍTÓAKNA KÖZÚT A SZENNYVÍZ ZÁRT CSAPADÉK Kórház utca M21-1-1-1 csatorna áll. Az Kft. és a Duplex Kft. szellemi terméke, annak teljes M21-2 1 : 00 13,6,4
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
ő Ö ő ó ő ó ő ő ó ő ő ő ó ő ú ó ő ú ő ú ő ő ú ó ő ő ú ő ő ő ú ú ű ú ő ó ő ű ó ő ő ú ő ő ő ú ú ő ó ű ő ő Ö úú ő ó ú Ö ó ó ő ő Ö ó ú ő ő ő ú ő ó ő ó Ö ó ú Ű ő ő ó ő ő ó ő ú Ö ú Ö ő ő ú ú ő ő ú ú ó ó ő ó
A Bátaszéki Téglagyár pleisztocén képzôdményei
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 21 27 A Bátaszéki Téglagyár pleisztocén képzôdményei Farkas Szilvia Abstract: The Pleistocene fossils of the Bátaszék brickyard. The loess sediments
T, 105. roik Hi$ A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA. BÍOJlJlETEHb BEHrEPCKOrO TEOJlOrMMECKOrO OBIUECTBA
roik Hi$ A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA BÍOJlJlETEHb BEHrEPCKOrO TEOJlOrMMECKOrO OBIUECTBA BULLETIN DE LA SOCIÉTÉ GÉOLOGIQUE DE HONGRIE ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT
ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI
ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI VOL. XXXVI. PARS 1945. ZOOLOGICA MÚZEUM FOLYÓIRATA X X X V I. K Ö T E T. 1943. ÁLLATTANI RÉSZ Pinx. Csánky KIADJA MÚZEUM PONGRÁCZ SÁNDOR FŐIGAZGATÓ
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
ő ü ő ü ő ü ő Ő ü ő ú ő ű ü ú ő ű ű ű ú ű ő ő ő ő ő Ó Á Á ő ő ő ő ő ő ő ő Ó Ó ü ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ü ü ü ü ü ő Á ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ő ü ő ő ő ü ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ü É ü ő É ű ő ű
ő ő Ü ü Á ú ú ü ú ú ü ú ü ú ú ü ő ú Á ü ú Á ü ü ü ú Á Á Ó Ü ő ü ú ú ú ü ű ú Ü ü ű Ü ú Á ú Ó ő ü Ú ú Á ő ő ú ű Á ú ü ő Á ú ú Á ú Á ú Ü Á Ö ú ú ő ő ú ű ü ő Á ő Ú ü Ö Á Á Á Á ő Ü Ö ü Ú Ö Á Á ú ő Ú Á Á ü
Ú Ó ö Ő ö Ú Ú Ó Á Á ü ő ö Ú Ú Ó ű ő ő ő ő ü Á ö ü ö ö ő Ó Á Á ő Á Ú ö Ó Ű Ú Ó ű Á ő ő ő ö Ú ö ű ö ö ö ő Ó Á Á ű ű ö ü ű ü Á Á ű ű ö ü ű ü ü ö ü ő ü Ó Ó ő ő ő ő ű ö ő ű ü Á Á ő ü ő Ú Ó ü ö ő ő ö ő ö ö ő
c. kutatási programról
"!# %$$& ' )(* % + %,-. 0/1324 + 5 6 78 %$9 :+ ?, #)@ #A 9,A; c. kutatási programról készített Kutatási jelentésből 2003 BDCFEHGJI KML N6O CQP O KML LQKSR TVUXW Y I KMZ6[ E Kutatási jelentés
ADATOK AZ IPOLYVÖLGY VIDÉKÉNEK GEOLÓGIÁJÁHOZ. Egy elz dolgozatomban felvetettem azt a kérdést, hogy a fels
ÚJABB ADATOK A TOKAJI NAGYHEGY PETROGENETIKÁJÁHOZ. 71 kiömlési kzetek beolvasztásával magyarázza. Hasonlóan értelmezi Velain 1 az adeni kvarczárvány os bazaltlávák összetételét. Koch 6 a detunatai kvarcbazaltok
ú ú ú Ú ú ú ő ő ú ű ú ő ő ú ő ú ő ő Ó Ó ő ű ő ő ú ő Ó Ó ú ú ú Ú ü ú ú ő Ü ü ő ü ő ő ú ú ő ő ú ő ő ü ü ú ő ű ü ő ő Ü ű ű ű ű ú ü ü ő ú Ö ű ű ő ú Ü ú ü ő ú ő ü ő ű Á Ü Ó Ó ű ü Ü ü ú Ü ő ő ő ő ő ő ő ü Ü ü
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének
Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. A Pest Megyei Értéktárba javasolt biatorbágyi értékek
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/213 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A Pest Megyei Értéktárba
É Ő É É Á É Á Ü Ú ű Á ü Á ú ü ú ü Á Á Ú Ü ü ű ú ü ú Ü ű Ü ü ü ű ü ü ű ű ü ü ü ü ü ü ú ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü ú Ü ü ü Á Ü ú ü ú ü ü ü ü ü ü ú ü Ú ú ü ü ü ü ú ú ű ú ü ü ú ű ü ü É ú ü ü ü ü ú Á ü ü É Á ü ü ü
BUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH. Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III
P. b. b. Verlagspostamt 1030 Wien WoGZ 213U BUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III 70. Abkommen zwischen der Österreichischen Bundesregierung
ű ú ü ö ö ü ö ö ö ú ü ü ö ö ö ú ö ö ü ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ö ü ü ü ú ö ö ü ö ü ü ö Ó ü ű ö ö ü ö ü ö ú ö ö ö ö ű ú ú ű ö ö ü ö ö ö ö ü ú ö ü ö ü ü ö ú ü ü ü ű ú ö ü ö ö ö ü ö ü ú ö ö ö ü Ú ű ü ö
VERTEBRATA HUNGARICA M USE I HlSTORICO - NATURALIS HUNGARICI Tom. VII. 1965. Fosc. 1-2.
VERTEBRATA HUNGARICA M USE I HlSTORICO - NATURALIS HUNGARICI Tom. VII. 1965. Fosc. 1-2. Ritka nagyemlősök a régi Állatkertben 1 Irta: Anghi Csaba Budapest Főváros Állat- és Növénykertje, Budapest 1966-ban
Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései
Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Több ütemben, közel 10 éves munkával elkészültek az M0 útgyűrű Északi Duna hídjának ajánlati tervei, amelyek alapján jelenleg a kivitelezők
Ó Á Á Í Á ő ő ő ő ű ő Í ü ú ű ú ú ü ü ő ú ő ő ü ű ü ő ő ü ő ő ő ő ú Á Ú ú ő ő ő ő ú ú ü ő ő ú ú ő ü ü ü Í Í ő ü Á ő ő ő ú Í ü Ó Á Á Á ű Ó Á Á Í Á Á Í ü Í ü ő ő Ú ú ő Í ü ü Á ÍÁ ú Í ő Á Á Ó Á ú ő ő Á Ó
Geológiai alapú értékvédelem lehetõségei* a Tokaji-hegységben
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 369 373 Geológiai alapú értékvédelem lehetõségei* a Tokaji-hegységben OSVÁTH RITA & BUDAY TAMÁS ABSTRACT: Because protection of geological values is
Rétegtani és őslénytani vizsgálatok Hont (E-Börzsöny) környékén
Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Oeol. Soc. (1973) 103. 27 40 Rétegtani és őslénytani vizsgálatok Hont (E-Börzsöny) környékén Borza Tibor (4 ábrával, 1 táblázattal, 3 táblával) Összefoglalás: A
mi és más népek - összehasonlításuk, karaktereik személyleírás: főként külső tulajdonságok alapján
8. évfolyam A 8. évfolyamon idegen nyelvet tanuló diákok A1 szintű, a Közös európai referenciakeret alapján alapszintű és ezen belül minimumszintű nyelvi ismeretekkel rendelkeznek. A 8. évfolyamon folytatódó
Napközi Otthonos Óvoda. 9. sz. melléklet
Napközi Otthonos Óvoda 9. sz. mellklet ö Ó ö ú ö í ú ű í í ü ö í í ö í ü ű ö ű ü ü í ö ú ü ö ű í ü ű ö í ü ö ö ü ö ö ü ö ö í ö ö ö ö í ú ö í ö ú í ö ü í ö ö í ü í ü ö ü í í í ú í ö ö ö í í ú ö í í ű ö
Í ó Ü Á Ü Ü Ü Ú Ü Ü Á Ü Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ű Ü Ü Í Í Ü Ü Ü Ü Ü Í Á ó Á Í Í Í Ü Á Í Í Ü Í Ü Ü Ü Í Ő Á Á Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Í Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ó Á Á Á Ü Í Á Ü Ü Í Í Ü Ü Ü Í Í Á Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü
Egy 19. századi mészégető kemence maradványa és ennek földtörténeti vonatkozásai Mecsekpölöskén
Földtan, őslénytan, flóra, fauna, természetvédelem www.mecsek.gportal.hu 2013.02.04. Szerkesztő: Fazekas Imre E-mail: fazekas.hu@gmail.com Egy 19. századi mészégető kemence maradványa és ennek földtörténeti
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
Beszámoló az Osztrák-Magyar Irodalom- és Kultúrtudományi Vegyesbizottság 2007. évi munkájáról
Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Budapest Nádor u. 7. I em. 139 Beszámoló az Osztrák-Magyar Irodalom- és Kultúrtudományi Vegyesbizottság 2007. évi munkájáról 1. Az Osztrák-Magyar
Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok
Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Hierarhikus rendszerek Élőhelyek életterek egyetlen élő szervezet egy élőhelyet vagy többet is használhat összefüggő
Természeti viszonyok
Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt
Az id skorú emberek halálozásának és megbetegedésének
Az id skorú emberek halálozásának és megbetegedésének világszerte egyik vezet oka az elesés, 11,18,20 mely a leggyakoribb baleset az otthoni környezetben, az ápolási otthonokban és a kórházi ellátás során.
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés
6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó neve: Horváth Imre 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Horváth Imre Levelezési cím: 2051 Biatorbágy, Jókai u. 12.
Al15/237,2009. líudapcst, Tárgy: Javaslat az Óhegy park elzárt területének rendezésére és a pinceveszély-elhárítási feladatok folytatására
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Főosztály Al15/237,2009.
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet. 8. évfolyam
A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet FÖLDRAJZ 8. évfolyam Rebák Sándor Rebákné Németh Erzsébet TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 TARTALOMJEGYZÉK
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK
1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV
TÁRSASHÁZ TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV 1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy A munkacsoportja megbízta társaságunkat Gyál településen társasház tervezéséhez talajvizsgálati
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN
A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.