KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY HIÁNYPÓTLÁS MVM PAKS II. ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN

Átírás

1 Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen MVM PAKS II. ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY HIÁNYPÓTLÁS BAG/2435-3/2015. ügyiratszámú végzés alapján File név: PAKSII_KHT_Hianyptlas_BAG_2435_3_2015_0413 1/12

2 Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen File név: PAKSII_KHT_Hianyptlas_BAG_2435_3_2015_0413 2/12

3 Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen TARTALOMJEGYZÉK 1 Az erdőre, mint környezeti elemre vnatkzó megállapításk a környezeti hatástanulmányban Várhatóan igénybevétellel érintett területek Várható-e a vízkivételek miatt a környező területeken az erdőtalajk vízháztartásának váltzása? Hgyan váltzik meg a mikrklíma? E kettő együtt milyen hatással lehet a termőhelyi tényezőkre és közvetetten az erdei ökszisztémára? Milyen mértékű szálló pr ülepedés várható a létesítési fázis időszakában a környező növény- illetve erdőállmánykn? Milyen élettani hatásk adódhatnak ebből kiflyólag? ÁBRAJEGYZÉK 1-1. ábra A beruházási által közvetlenül érintett és a környezeti hatásvizsgálatban vizsgált területek ábra Öblözeti hűtővíz ellátás, vízkivétel a meglévő hidegvíz csatrnából helyszínrajz ábra Melegvíz visszavezetés a meglévő melegvíz-csatrnát használva, a bevezetésnél elkeveredést javító új műtárggyal helyszínrajz ábra Az első munkagödör víztelenítésének hatásterülete ábra A másdik munkagödör víztelenítésének hatásterülete ábra A meterlógiai mérőszlpk helyei ábra PM10 hatásterülete az alapzási időszak srán TÁBLÁZATJEGYZÉK 2-1. táblázat Az új alállmásig tartó 400 kv-s blkkvezeték és a 120 kv-s távvezeték nymvnala által érintett erdőterületek helyrajzi száma és besrlása... 6 File név: PAKSII_KHT_Hianyptlas_BAG_2435_3_2015_0413 3/12

4 Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen File név: PAKSII_KHT_Hianyptlas_BAG_2435_3_2015_0413 4/12

5 Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen 1 Az erdőre, mint környezeti elemre vnatkzó megállapításk a környezeti hatástanulmányban A (tvábbiakban: KHT) 18. fejezete tartalmazza az élővilágra, az ökszisztémára és ennek részeként az erdőre, mint környezeti elemre vnatkzó részletes elemző és értékelő megállapításkat, részletesen tárgyalva a vizsgálati terület erdőterületeinek alapállaptát, valamint a tervezett beruházás létesítésének és üzemelésének hatásait. A KHT fejezete tartalmazza a Paksi Atmerőmű 3 km sugarú környezetében lévő flóra, vegetáció alapállaptának jellemzését és értékelését a évben minta értékű bimnitring vizsgálatk alapján, a fejezet részletezi a létesítés hatásait és hatásterületeit, a fejezet a működés hatásait és hatásterületeit. A fejezet pedig a Duna partján tervezett létesítmény, a melegvíz-csatrna dunai bevezetésénél kialakítandó energiatörő műtárgy területfglalása által a Tlnai-Duna (HUDD20023) Natura 2000 terület érintett részterületének Natura 2000 hatásbecslését, kitérve a tervezett vízparti létesítmények Natura 2000 területet érintő részének faállmány becslésére is. A beruházási terület és közvetlen környezetének btanikai jellemzése és a hatásk becslése a beruházás által közvetlenül érintett alábbi területekre vnatkzóan külön is megtörtént. A Paks II. blkkk területe A Paks II. felvnulási területe A hideg- és a melegvíz-csatrna környezete A hideg- és a melegvíz-csatrna közötti, a beruházás által érintett terület (Sziget) Az új alállmásig tartó 400 kv-s blkkvezeték és a 120 kv-s távvezeték nymvnala és környezete 1-1. ábra A beruházási által közvetlenül érintett és a környezeti hatásvizsgálatban vizsgált területek A KHT 7.3. fejezete részletes műszaki paraméterekkel mutatja be a 400 kv-s blkkvezeték és a 120 kv-s távvezeték létesítését és üzemeltetését, ami alapján a hatásvizsgálat készült. File név: PAKSII_KHT_Hianyptlas_BAG_2435_3_2015_0413 5/12

6 Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen 2 Várhatóan igénybevétellel érintett területek A KHT elektrnikus melléklete tételesen tartalmazta a 400 kv-s blkkvezeték és a 120 kv-s távvezeték nymvnala által érintett erdőterületek listáját is. Helyrajzi szám Övezeti besrlás Település 400 kv-s blkkvezeték és 120 kv-s távvezeték építés üzemelés 050/2 Ev Paks /4 Ev Paks + 050/13 Ev Paks /15 Ev Paks /16 Ev Paks /20 Ev Paks /1 Eg Paks /3 Eg Paks /3 Eg Paks Ev Paks Ev Paks /1 Ev Paks Eg Paks Eg Paks /2 Ev Paks /1 Ev Paks /2 Ev Paks Ev Paks /2 Ev Paks /3 Eg Paks /6 Eg Paks /1 Eg Paks /2 Eg Paks /3 Eg Paks /5 Eg, Ev Paks /2 Eg Paks /3 Eg Paks /5 Eg Paks Eg Paks /6 Eg Paks /7 Eg Paks /8 Eg Paks /11 Eg Paks /12 Eg Paks /14 Eg Paks /17 Eg Paks /19 Eg Paks /21 Eg Paks + Magyarázat: Ev - Védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületek Eg - Gazdasági rendeltetésű erdőterületek 2-1. táblázat Az új alállmásig tartó 400 kv-s blkkvezeték és a 120 kv-s távvezeték nymvnala által érintett erdőterületek helyrajzi száma és besrlása File név: PAKSII_KHT_Hianyptlas_BAG_2435_3_2015_0413 6/12

7 Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen 3 Várható-e a vízkivételek miatt a környező területeken az erdőtalajk vízháztartásának váltzása? DUNAI VÍZKIVÉTEL AZ ÜZEMELÉS IDŐSZAKÁBAN A KHT valamint 6.6. fejezetében részletesen bemutattuk, hgy a hűtővíz kivétele a meglévő hidegvíz csatrna partján, a meglévő vízkivételi műtől északra, kb. 150 m-re elhelyezkedő új öblözeti vízkivételi műből történik majd. Az új atmerőművi blkkk hűtővíz ellátását biztsító új vízkivételi mű szivattyútelepe innen juttatja el a hűtővizet csővezetéken keresztül az új atmerőmű blkkk kndenzátraihz ábra Öblözeti hűtővíz ellátás, vízkivétel a meglévő hidegvíz csatrnából helyszínrajz File név: PAKSII_KHT_Hianyptlas_BAG_2435_3_2015_0413 7/12

8 Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Melegvíz bevezetés a meglévő energiatörő műtárgyn és a melegvíz-csatrnából történő északi kiágazásn keresztül A kndenzátrkn felmelegedett víz Dunába történő visszavezetése a meglévő melegvíz csatrnából északra kiágazó új csatrnán keresztül történik. 1 Új atmerőművi blkkk 2 Hidegvíz új útvnal 3 Új melegvíz átvezető csatrnahíd 4 Új nyíltfelszínű melegvíz-csatrna 5 Szinttartó bukó 6 Rekuperációs erőmű 7 Túlflyó bukó 8 Trklati melegvíz visszakeverés 3-2. ábra Melegvíz visszavezetés a meglévő melegvíz-csatrnát használva, a bevezetésnél elkeveredést javító új műtárggyal helyszínrajz A vízkivétel hatására a vízkivétel alatti és feletti depressziós érték minimális, ez is mindössze a vízkivétel és a víz visszaadás közötti rövid szakaszn jelentkezik. Tekintettel arra, hgy a Duna vízjárása akár 10 m vízszintingadzást is kzhat, ehhez képest a hidegvíz-csatrnából történő Duna-víz kivétel és annak Dunába történő visszavezetése jelentéktelen váltzást kz a Duna árterén lévő ártéri erdőterületek alatti talaj vízháztartására. A KHT ; ; fejezeteiben a vízparti fásszárúakat is vizsgáló makrfitákra kiterjedő elemzés a Duna felvízi és alvízi szakasza között öklógiai állaptváltzást nem mutattt ki. A dunai mintavételi szakaszk makrfitn közösségeinek átlags abundancia értékeinek vizsgálatából, és a klaszterelemzésből az a következtetés vnható le, hgy a melegvíznek és ezzel összefüggésben a talaj vízgazdálkdásának nincs jelentős hatása a makrfitn állmánykra, így a part menti faállmányra sem. A KHT fejezete mutatja be a Paks alatti Duna-völgyben a földtani közeg és a felszín alatti vizek mdellezési eredményeit, amik alapján megállapítható, hgy Paks II. még knzervatív becslés esetén sem eredményez jelentős hőmérséklet emelkedést a talajvízrendszerben. Ezek alapján is kijelenthető, hgy a part menti ártéri erdősáv vízháztartását nem beflyáslja a víz kivétele. File név: PAKSII_KHT_Hianyptlas_BAG_2435_3_2015_0413 8/12

9 Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen AZ ÉPÍTÉS SORÁN A MUNKAGÖDRÖK VÍZTELENÍTÉSE A KHT 13 fejezetében vizsgáltuk a telephelyen és annak közvetlen környezetében lévő földtani közeget és felszín alatti vizeket. Az új erőmű létesítése srán az alapzáshz lemélyített munkagödör víztelenítéséhez nagy mennyiségű talajvizet fgnak eltávlítani és a Dunába vezetni. Ennek részletes elemzését a 13.5 fejezetben mutattuk be. Az alapzási munkagödrök víztelenítésének hatását, a telephely összes mnitring kútjában észlelt éves vízszintingadzásk átlags értékével (~3,12 m = 3 m) definiáltuk. A hatásterület a 3 méteres vízszint csökkenés vnaláig (pirs kntúrral jelölve) terjed ki. A mdellezési eredmények alapján jól látható, hgy a hatásterület a telephelyen belüli tartmányra krlátzódik, annak határain kívül semmilyen hatása nincs, mivel tt nincs talajvíz-süllyedés, így sem a talajvíz háztartásra, sem a mikrklímára nincs hatása, tehát együttes hatás sem értelmezhető ábra Az első munkagödör víztelenítésének hatásterülete 3-4. ábra A másdik munkagödör víztelenítésének hatásterülete File név: PAKSII_KHT_Hianyptlas_BAG_2435_3_2015_0413 9/12

10 Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen 4 Hgyan váltzik meg a mikrklíma? A KHT 10. fejezete részletesen bemutatja Paks és 30 km sugarú környezetének éghajlati jellemzését. A 10.3 fejezet fglalkzik a tervezett telephely környezetének mikrklímájával, a 10.4 fejezet pedig a klímamdellezésekkel. Az Országs Meterlógiai Szlgálat (OMSZ) a tervezett telephely környezetének jellemzését négy mérőállmás, az 1979 óta működő Paks állmás, valamint tvábbi hárm, a Lévai Prjekt keretében telepített ideiglenes mérőállmás április 1. és nvember 30. között mért adatainak elemzésével végezte. Először a Paks állmás április március időszakában mért adatait visznyíttták a krábban bemutattt es átlagértékekhez, majd elemezték és összehasnlíttták egymással a Paksn és környékén telepített négy állmás április és nvember között mért adatait. Ezekből a vizsgálatkból kimutatható egyrészt az, hgy a tanulmányztt időszak mennyire tért el az átlags visznyktól, illetve az is, hgy a Paksi Atmerőmű környezetében kimutatható-e lényeges időjárási különbség. A vizsgált mérőállmás helyszínei Paks állmás, Atmerőmű déli bejáratától NY-ra, kb. 300 m Paks, Csónakház, Atmerőmű területétől ÉK-re, kb. 1 km-re a Duna jbb partján Paks, Gesztenyés utca, Atmerőmű területétől É-ÉNY-ra, kb. 4 km-re Paks nyugati határában Uszód, Barákai Vízmű, Atmerőmű területétől DK-re, kb. 5 km-re a Duna bal partján 4-1. ábra A meterlógiai mérőszlpk helyei File név: PAKSII_KHT_Hianyptlas_BAG_2435_3_2015_ /12

11 Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen A 3 telepített állmásnál is a megszktt mérési és adatgyűjtési eljáráskat alkalmazták, biztsítva az adatk összevethetőségét. A mérések srán az alábbi meterlógiai paramétereket mérték. Légnymás Szélsebesség Szélirány Léghőmérséklet Légnedvesség Paks állmás méréseinek összehasnlítása a skéves átlagkkal Az rszágs visznykhz hasnlóan azt kapták, hgy a vizsgált időszak az es átlagknál (két hónap kivételével) melegebbnek biznyult. A nedvességi paraméterek a légtér szárazságát mutatták az időszak első felében és nedvesebbé válását az ősz közepétől. A szélsebességeket vizsgálva látható, hgy január kivételével az összes hónapban nrmál alatti havi átlagk adódtak, januárban és márciusban aznban az átlagsnál jóval több vihars napt regisztráltak. A négy állmás adatainak összehasnlítása Az állmásk egymáshz való közelsége miatt a legtöbb meterlógiai paraméter igen hasnló értékeket mutattt, nagybb különbségek csak a szélvisznykban adódtak. A minimum- és maximumhőmérsékletek szélsőségeit tekintve a legnagybb havi maximumhőmérsékletek és a legalacsnyabb havi minimumhőmérsékletek is Paks állmásn jelentkeztek legtöbbször, tehát ez az állmás mutatta a vizsgált időszakban a legnagybb havi hőingáskat. A tengerszinti légnymás és a nedvességi paraméterek nagyn hasnlóan alakultak a négy állmásn. A szélvisznykat vizsgálva aznban mind a szélsebességekben, mind a széliránykban láthatóak különbségek. Paks állmás biznyult a legkevésbé szeles állmásnak, kisebb átlags szélsebességek, több szélcsendes óra és kisebb maximális széllökések jellemezték, mint a többi hárm állmást. Az átlags szélsebességeket és szélcsendes órákat tekintve Uszód állmás biznyult a legszelesebbnek, a legnagybb maximális széllökéseket aznban legtöbbször Paks Csónakház állmásn mérték. Klímamdellek A klímamdellek általáns megállapításai szerint melegebb és szárazabb levegőjű klíma várható, aminek hatása érvényesül majd a mikrklímában is, ez aznban nem az építkezéssel, illetve a működéssel van összefüggésben, hanem a várható glbális klímaváltzáskkal. 5 E kettő együtt milyen hatással lehet a termőhelyi tényezőkre és közvetetten az erdei ökszisztémára? Mivel az előzőekben bemutatttak alapján nem várható, hgy a beruházásnak jelentős hatása lesz a talajk vízháztartására és a mikrklímára, ezért együttes hatásra sem kell számítani. 6 Milyen mértékű szálló pr ülepedés várható a létesítési fázis időszakában a környező növény- illetve erdőállmánykn? Milyen élettani hatásk adódhatnak ebből kiflyólag? A KHT 16. Levegő fejezete részletes mdellezésekkel mutatja be a légszennyező anyagk, így a szilárd anyag, a pr terjedési visznyait. E tekintetben a létesítési fázis alapzás időszaka jelenti a legnagybb terhelést, amikr a földmunkálatk szennyező anyag kibcsátási adatai alapján számíttt maximális PM 10 kncentráció várhatóan 190 µg/m 3 lesz, ami az üzemi területen belül jelentkezik. A mdellezés adatai szerint az üzemi terület határán kívül határérték túllépés nem várható. A hatásterület az üzemi terület 1000 m-es körzetén belül helyezkedik el. A hatásterület határvnala az alábbi ábrán pirs vnalként jelenik meg. File név: PAKSII_KHT_Hianyptlas_BAG_2435_3_2015_ /12

12 Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen 6-1. ábra PM 10 hatásterülete az alapzási időszak srán A KHT pntja mutatja be a közvetlen és közvetett hatásflyamatkat és hatáskat, a pedig a hatásterületeket. A légszennyezés mdellezési adatai alapján nem várható, hgy a paksi telephelyet nyugatról határló védőerdőkre, vagy a növényekre az tt előálló szálló pr kncentráció élettani hatást fg gyakrlni. File név: PAKSII_KHT_Hianyptlas_BAG_2435_3_2015_ /12