1.1. Műveletek eseményekkel. Első fejezet. egy véletlen esemény vagy bekövetkezik, vagy nem következik be. Egyszerű
|
|
- Anna Vörösné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Első fejezet Elemi valószíűségelmélet A valószíűségelmélet alapvető fogalma a véletle eseméy. A véletle ísérlet végrehajtásaor egy véletle eseméy vagy beövetezi, vagy em övetezi be. Egyszerű példa véletle ísérletre az érmedobás, amelye ét imeetele a FEJ és az ÍRÁS. Valószíűségszámítási szempotból véletle ísérlete teithető egy mérés végrehajtása is. Eor eseméy lehet az, hogy az eredméy, amit most valós száma feltételezü, egy adott itervallumba esi. Az érmedobással elletétbe ee a véletle ísérlete elvileg végtele so imeetele lehet. A véletle ísérlet imeeteleit elemi eseméyee evezzü. Az összes elemi eseméye halmaza az eseméytér, amit a valószíűségelméletbe redszerit Ω jelöl. Az érmedobás esetébe az eseméytér ét elemű. A. N. Kolmogorov orosz matematius 1933-ba publiálta Berlibe a Grudbegriffe der Wahrscheilicheitsrechug című öyvét 1, és ezt az időpotot teiti soa a moder valószíűségelmélet ezdetée. Valószíűségszámítás egyszerű formába eél soal régebbe is létezett, többyire a szerecsejátéohoz apcsolódott. Maxwell és Boltzma a ietius gázelméletbe és a termodiamiába már a múlt század másodi felébe sztochasztius meggodolásoat haszált. A Kolmogorov-féle valószíűségelméletbe az eseméyeet az eseméytér részhalmazaival azoosítju. Az A eseméy azoból az elemi eseméyeből áll, amelyere az teljesül, hogy a ísérlet ilye imeetele mellett az A eseméy beövetezi. Például, ha arról va szó, hogy egy dobóocával étszer egymás utá dobu, aor az az eseméy, hogy a ét dobás összege legalább 10, a övetező részhalmaza az eseméytére: {(6, 6), (6, 5), (5, 6), (5, 5)} Maga a teljes eseméytér egy 36 elemű halmaz. Az eseméye özött va ét itütetett: a lehetetle és a biztos eseméy. A lehetetle eseméy sohasem övetezi be, így ics olya elemi eseméy, ami megvalósítja, Ω üres részhalmazáa felel meg. A mási véglet a biztos eseméy, amit mide elemi eseméy megvalósít, tehát magáa az Ω halmaza felel meg Művelete eseméyeel Legye A és B ét eseméy. Az A B eseméy, amelyet A és B szorzatáa evezü, aor övetezi be, ha mid A, mid B beövetezi. Halmazelméleti yelve az A B részhalmaza 1 A öyv magyarul is olvasható: A. N. Kolmogorov, A valószíűségelmélet alapfogalmai, Godolat, Budapest,
2 2 1.2 RELATÍV GYAKORISÁG ÉS VALÓSZÍNŰSÉG Ω-a az A és B halmazo özös része. A-t és B-t egymást izáróa, vagy diszjuta modju, ha szorzatu a lehetele eseméy, azaz egyszerre em övetezhete be. Az A + B eseméy aor övetezi be, ha A és B özül legalább az egyi beövetezi. Az A eseméy omplemetere, más szóval iegészítője, az az eseméy, amely aor valósul meg, ha A em övetezi be. Jelölése: Ā, vagy A c. A omplemeter eseméy az Ω \ A halmazelméleti ülöbség. A és Ā midig egymást izáró eseméy példa: Ha a véletle ísérlete a étszeri ocadobást teitjü, aor az elemi eseméye olya (i, j) számpároal adható meg, amelyere 1 i, j 6. Az Ω eseméytér az összes lehetséges számpáro 36 elemű halmaza. Ha A jeleti azt az eseméyt, hogy a ét dobás összege legalább 10, aor A = {(6, 6), (6, 5), (5, 6), (5, 5)}. Ha B jeleti azt az eseméyt, hogy az első dobás páros, aor A B = {(6, 6), (6, 5)}, A B = {(5, 6), (5, 5)} és A + B = {(2, 1), (2, 2), (2, 3), (2, 4), (2, 5), (2, 6), (4, 1), (4, 2), (4, 3), (4, 4), (4, 5), (4, 6), (5, 5), (5, 6), (6, 1), (6, 2), (6, 3), (6, 4), (6, 5), (6, 6)} Relatív gyaoriság és valószíűség Legye véletle ísérletü a ocadobás, és jeletse A azt az eseméyt, hogy a dobás eredméye páros. A ocadobás 20-szori megismétlésével a övetező sorozatot aphatju: 6, 3, 2, 5, 6, 6, 1, 3, 3, 6, 6, 2, 6, 4, 5, 2, 6, 5, 3, 1. A 20 dobásból az A eseméy 11-szer valósult meg. Azt modju, hogy 11 az A eseméy gyaorisága, és 11/20 = 0.55 a relatív gyaorisága. Ha a ísérlete számát (azaz most a dobáso számát) öveljü, aor egy eseméye a relatív gyaorisága stabilitást mutat, és egy bizoyos érté örül igadozi. Ez az érté az eseméy valószíűsége. Az A eseméy valószíűségét P (A)-val jelöljü. Legye A tetszőleges eseméy és Ā a iegészítője. Ismételjü meg godolatba a véletle ísérletet -szer. Modju, az A eseméy A -szor övetezett be. Így Ā-a A-szor ellett beövetezie. A valószíűség feti meghatározása alapjá A relatív gyaorisága = A / tart P (A)-hoz, és Ā relatív gyaorisága = ( A)/ tart P (Ā)-hez. Mivel eljutottu a A + A = 1, P (A) + P (Ā) = 1 összefüggéshez. Ugyaez a godolatmeet eredméyezi a P (A + B) = P (A) + P (B), ahol A B = (1.2.1) összefüggést, ha A és B egymást izáró eseméy. Ez alapvető tulajdosága a valószíűsége, és additivitása evezzü. További tulajdoságo: 0 P (A) 1, P (Ω) = 1 (1.2.2)
3 Szavaal: a lehetetle eseméy valószíűsége 0, a biztos eseméy valószíűsége 1, és a valószíűség midig 0 és 1 özötti szám, (ami egyébét százaléba is ifejezhető). 2 A valószíűségelmélet Kolmogorov-féle felépítésébe (1.2.1) és (1.2.2) axiómaét szerepel. Matematiai, potosabba itegrálelméleti ooból, az additivitást végtele so eseméy esetére is meg ell öveteli: 3 ( ) P A i = i=1 P (A i ) (ahol A i A j =, ha i j). (1.2.3) i=1 Ha A és B tetszőleges, tehát em szüségéppe egymást izáró eseméy, aor (1.2.1) helyett az P (A + B) = P (A) + P (B) P (A B) (1.2.4) összefüggés érvéyes. Ez az állítás az axiómából levezethető példa: Igazolju, hogy tetszőleges A és B eseméye összege felírható egymást pároét izáró eseméye összegeét. Jeletse I a biztos eseméyt! Igazolható, hogy A I = A és I = A + A, vagy I = B + B. Ezeet felhaszálva: A + B = A I + B I = A(B + B) + B(A + A). Haszálju fel a szorzás és az összeadás tulajdoságait: A + B = AB + AB + BA + BA, azaz A + B = AB + AB + AB, ahol AB AB =, AB AB = és AB AB = Függetleség és feltételes valószíűség Az A és B eseméy függetle, ha A beövetezése em befolyásolja B beövetezésée a valószíűségét. Például, ismételt ocadobás esetébe az az eseméy, hogy elsőre 3-at dobu, függetle attól, hogy másodira páratlat dobu. Ugyaaor, ha piros és feete golyóat tartalmazó urából visszatevés élül húzu, aor az, hogy elsőre pirosat húzu em függetle attól, hogy a másodira pirosat húzu. (Tudiilli, az elsőre való piros húzás csöeti a másodira való piros húzás esélyét.) Az A és B eseméy függetleségée matematiai defiíciója: P (A B) = P (A)P (B). (1.3.1) 1.3. példa: Legye A és B ét függetle eseméy, és P (A) = 1/3, P (B) = 1/4. Számítsu i a P (A + B) valószíűséget! P (A + B) = P (A) + P (B) P (A B) = P (A) + P (B) P (A)P (B) = 1 2. Az A 1, A 2,..., A eseméyeet (teljese) függetlee evezzü, ha P (A i1 A i2... A i ) = P (A i1 )P (A i2 )... P (A i ), (1.3.2) valaháyszor 1 i 1 < i 2 <... < i. 3 (Korét példával megmutatható, hogy ettőél több eseméy eseté a pároéti függetleség em voja maga utá a teljes függetleséget.) 2 Vigyázzu, fordítva em igaz. Abból, hogy az eseméy valószíűsége 0, még em övetezi, hogy ez lehetetle eseméy. 3 Próbálju iszámoli, háy egyeletet jelet ez!
4 4 1.3 FÜGGETLENSÉG ÉS FELTÉTELES VALÓSZÍNŰSÉG 1.4. példa: Teitsü azt a ísérletet, amelybe ocával étszer dobu egymás utá. Legyee a övetező eseméye: A = {az első dobás eredméye páros szám} B = {a másodi dobás eredméye páratla szám} C = {ét párosat vagy ét páratlat dobtu} Feltételezzü, hogy a oca szabályos, így a 36 elemű Ω eseméytér mide elemée valószíűsége 1. Aor P (A) = P (B) = P (C) = 1 és P (AC) = P (AB) = P (BC) = 1, azaz bármelyi ét eseméy függetle, de mivel P (ABC) = 0, ezért P (ABC) P (A)P (B)P (C), tehát em teljese függetlee példa: Magyarországo a fiú születési aráya 51%. Mi a valószíűsége, hogy egy 3 gyermees magyar családba több a fiú, mit a láy? Feltételezzü, hogy a gyermeszületése egymástól teljese függetlee. Jelöljü A-val azt az eseméyt, amelye valószíűségét eressü, és legye F i, illetve L i az az eseméy, hogy az i-edi gyerme fiú, illetve láy. Eor és mivel eze egymást izáró eseméye, A = F 1 F 2 F 3 + L 1 F 2 F 3 + F 1 L 2 F 3 + F 1 F 2 L 3 P (A) = P (F 1 F 2 F 3 ) + P (L 1 F 2 F 3 ) + P (F 1 L 2 F 3 ) + P (F 1 F 2 L 3 ) = = Természetese vaa olya helyzete, amelyebe egy eseméy beövetezése igecsa befolyásolja egy mási eseméy beövetezését. Legye egy urába 5 piros és 3 feete golyó. Kihúzu egy golyót, majd aa visszatevése élül még egyet. Legye B az az eseméy, hogy elsőre pirosat húzu, A pedig az, hogy a másodira pirosat húzu. A P (A B), feltételes valószíűség aa a valószíűsége, hogy A beövetezi, feltételezve, hogy B beövetezett. A orét példába ezt 4 -e godolju. A feltételes valószíűség matematiai defiíciója: 7 P (A B) = P (A B) P (B) (1.3.3) A P (A B) feltételes valószíűség csa aor értelmes, ha B pozitív valószíűségű eseméy. A feltételes valószíűség segítségével az A és B eseméye függetlesége P (A B) = P (A) vagy P (B A) = P (B) formába is ifejezhető. Szavaal: a függetleség azt jeleti, hogy az egyi eseméy beövetezése semmilye iformációt em ad arról, hogy a mási eseméy beövetezi-e. Megjegyzés: A fiziai és a sztochasztius értelembe vett függetleség em azoosa! 1.6. példa: Tegyü fel, hogy egy urába 12 piros és 10 feete golyó va. Az urából egymás utá ét golyót húzu. Mi a valószíűsége, hogy az első piros és a másodi feete? Jelöljü A-val azt az eseméyt, hogy az első húzás piros és B-vel azt, hogy a másodi feete. Nyilvá P (A) = 12. Amit meg ell határozu az P (A B). Feltételes valószíűséget 22 haszálva: P (A B) = P (A)P (B A). Mivel P (B A) = 10 12, P (A B) = 10 = 20 adódi
5 tétel: (A teljes valószíűség tétele) Legye A 1, A 2,..., A olya eseméy, hogy Ω = A 1 + A A és A i A j = ha i j. Ha P (A i ) > 0, aor bármely B eseméyre P (B) = P (B A 1 )P (A 1 ) + P (B A 2 )P (A 2 ) P (B A )P (A ). (1.3.4) Bizoyítás: A feltevés alapjá B A 1, B A 2,..., B A egymást izáró eseméye és összegü B. Így a valószíűség additivitása, az (1.2.1) éplet általáosítása alapjá P (B) = P (B A 1 ) + P (B A 2 ) P (B A ). Ha itt P (B A i ) helyébe P (A B i )P (A i )-t íru, aor éppe a bizoyítadó tételt apju. Az olya A 1, A 2,..., A eseméye, amelyere a teljes valószíűség tétele feltételei teljesüle teljes eseméyredszert alota. Az egyelet a övetező émiai összefüggéssel is aalóg: Ugyaazo ayaga ülöböző ocetrációjú oldatai edéybe vaa töltve, a térfogatu összege 1 liter. Jelölje P (A ) a -adi edéybe lévő oldat térfogatát, P (B A ) a -adi edéybe lévő oldat ocetrációját. Ha az edéye tartalmát összeötjü, aor a eletező oldat ocetrációja P (B) lesz példa: Egy üzembe ét gépe azoos terméet gyártaa. Az első gépe a termée 65 %-át, a másodio a 35 %-át gyártjá. Az első gépe észített terméee a 98 %-a, a másodio észített termée 95 %-a első osztályú. Mi a valószíűsége, hogy egy találomra iválasztott termé első osztályú lesz? A feladatot a teljes valószíűség tételée felhaszálásával meg lehet oldai, amelyet az alábbi ábra szemléltet: Ω P (A 1 E) = P (A 1 )P (E A 1 ) = P (E A 1 ) 0.98 P (E A P (A 1 ) 1 ) P (A 2 E) = P (A 2 )P (E A 2 ) = P (E A ) P (A 2 ) 0.95 P (E A 2 ) 0.05
6 6 1.3 FÜGGETLENSÉG ÉS FELTÉTELES VALÓSZÍNŰSÉG P (E) = = a valószíűsége aa, hogy a véletleszerűe iválasztott termé első osztályú lesz tétel: (Bayes tétel) Legye {A 1, A 2,..., A } teljes eseméyredszer, B ugyaazo ísérlethez tartozó tetszőleges eseméy. Ha P (A i ) > 0, aor P (A B) = P (B A )P (A ) P (B A i )P (A i ) i=1 (1.3.5) A bizoyítás egyszerű példa: Egy betegség imutatására alalmazott teszt olya, hogy a betege 99 %-áál pozitív eredméyt ad, de az egészségese 2 %-áál is pozitív eredméyt szolgáltat. Statisztiai adato alapjá arra öveteztethetü, hogy 1000 ember özött 1 szeved a betegségbe. Mi a valószíűsége aa, hogy téyleg beteg az, aie a tesztje pozitív? Legye B az az eseméy, hogy az illető beteg. Aor B és B teljes eseméyredszert alot, és P (B) = 0.001, P (B) = T + jelölje azt az eseméyt, hogy a teszt pozitív eredméyt szolgáltat. Tudju, hogy P (T + B) = 0.99 és P (T + B) = Az alalmazásával P (B T + ) = = Mit godolu erről az eredméyről? Mi törtéi, ha P (T + B) = vagy P (T + B) = lesz? Megjegyzés: Az 1.2 tételt szoás úgy emlegeti:,,az oo valószíűségée tétele. Ez oa származi, hogy bizoyos B eseméy beövetezésée valószíűségéből aaru az oo valószíűségére övetezteti. Ha ismerjü P (A i ) a-priori valószíűséget, aor a P (A i B) a-posteriori valószíűsége iszámítható. Az 1.7 példáál maradva A i P (A i ) P (B A i ) P (B A i ) P (A i B) priori feltételes együttes posteriori A /0.305 A / P (B) = ahol B jelölje azt az eseméyt, hogy a termé em első osztályú.
7 Klasszius valószíűségelmélet Klasszius valószíűségelméletről, vagy valószíűségszámításról aor beszélü, ha az Ω eseméytér véges so elemből álló halmaz, és az Ω-t alotó elemi eseméye mid egyelő valószíűe. Tipius példa a szabályos oca dobása, amior mid a hat oldalt egyelő valószíűe godolju, és természetese feltételezzü, hogy a feldobott oca em gurul úgy el, hogy em lehet leolvasi, továbbá em esi élére, stb. Ha Ω elemszáma, aor mide egyes elemi eseméy 1/ valószíűségű ell, hogy legye. Ha egy A eseméyt elemi eseméy valósít meg, aor P (A) = /, amit gyara úgy fogalmazu, hogy P (A) = edvező esete száma összes esete száma = A Ω. (1.4.1) (Itt A jelöli A számosságát, vagyis elemei számát.) Dobóocát óori egyiptomi síroba is találta, és talá a oca ősrégi haszálata is szerepet játszott abba, hogy a dobóoca a véletle szimbólumává vált. A vatummechaia szerit bizoyos mirovilágra voatozó törvéyszerűsége statisztius jellegűe. Amior Albert Eistei ebbe ételedett, elletétes véleméyét így fogalmazta meg:,,god does ot play die. Fél évszázaddal ésőbb Stephe Hawig, a moder fizia mási agy zseije, ismét a dobóocába csomagolta véleméyét:,,god ot oly plays die, he also sometimes throws the die where caot be see példa: Legye A és B az a ét eseméy, amely az 1.1. példába va leírva. Eor P (A) = 4/36, mert A-t égy elemi eseméy valósítja meg, és mide elemi eseméy valószíűsége 1/36. Hasolóa, P (A B) = 2/36, P (A + B) = 20/36. Az A és B eseméy em függetle, mert P (B) = 18/36, P (A B) = 2/36, P (A) = 4/36 és P (AB) = P (A)P (B) em teljesül. A lasszius valószíűségszámítás örébe tartozó feladato megoldása többyire a edvező és összes esete számáa ombiatorius összeszámlálásá alapul. Ezért haszos emléezteti a övetező épletere. Egy elemű halmazból épezhető elemű sorozato száma ( 1)... ( + 2) ( + 1) =! ( )! (1.4.2) ha a sorozato em tartalmazhata ismétlődést, illetve (1.4.3) ha a sorozato tartalmazhata ismétlődést. (Az első esetbe ismétlés élüli, a másodiba ismétléses variációról beszéle a ombiatoriába.) (1.4.2)-e fotos részesete az = eset. Eor azt apju, hogy elem összes lehetséges sorredjeie száma!. (A evezőbe felbuaó 0!-t 1-e értelmezzü.) Az elemű halmaz elemszámú részhalmazaia száma ( 1)... ( + 2) ( + 1) ( 1) =!! ( )! =. (1.4.4)
8 8 1.4 KLASSZIKUS VALÓSZÍNŰSÉGELMÉLET (Ez az ismétlés élüli ombiációra voatozó éplet.) Az ismétléses ombiáció alapfeladata az, hogy ülöböző fajta tárgyu va, midegyiből tetszőlegese so és darabból álló csoportoat épezü. A lehetősége száma + 1 (1.4.5) Ugyaazt a feladatot úgy is megfogalmazhatju, hogy egymástól megülöböztethetetle részecsét ell eergiaszitre elhelyezi. Ha l ülöböző számu va, az első fajtából 1, a másodiból 2, és így tovább, az l-edi fajtából l, aor az l = darab számot! 1! 2!... l! (1.4.6) féleéppe lehet sorredbe állítai, ez az ismétléses permutáció példa: 8 ártyára felírju az F, F, L, O, R, R, U, U betűet, majd urába téve őet egymás utá húzu. Mi a valószíűsége, hogy olya sorredbe húzzu őet i, hogy éppe a FURFUROL szó olvasható? A betű összes lehetséges sorredjeie száma 8!/2!2!2! az (1.4.6) éplet szerit. A eresett valószíűség ee a reciproa: 1 7! példa: Háyszor ell ahhoz dobi egy ocával, hogy legalább 99% valószíűséggel legye a dobáso özött 6-os? Ha -szer dobu, aor az összes lehetősége száma 6, eyi tagú sorozat épezhető az {1, 2, 3, 4, 5, 6} halmazból, mivel az ismétlődés megegedett. Ebből 5 olya sorozat va, amely em tartalmaz 6-ost. Így a eresett az 5 6 < 0.01 egyelőtleséget elégíti i. Ie > log 0.01/ log Számos, a statisztius fiziához tartozó feladat megoldható ombiatorius úto. Erre mutatu három példát. A feladato midegyie visszavezethető számú golyóa N számú dobozba való elhelyezésére, ahol az elhelyezés feltételei ülöbözőe. Maxwell Boltzma-sta- Gázmoleulá ülöböző redszereire alalmazható az ú. tisztia példa: Helyezzü el megülöböztethető részecsét N szite. Mi a valószíűsége aa, hogy egy adott szite potosa darab részecse lesz? Alalmazzu a lasszius valószíűségelméletről taultaat! Az összes eset száma: N, azaz N elem -ed osztályú ismétléses variációia a száma. (A Maxwell Boltzma-statisztiába az a feltevés, hogy mide elhelyezedés egyforma valószíűségű.)
9 A edvező esete száma: (N 1), mivel ülöböző részecséből darabot féleéppe tudu iválaszati, és a maradé részecsét (N 1) féleéppe lehet a femaradt N 1 szite elhelyezi. (1 ) Tehát a eresett valószíűség: p = (N 1) /N = 1 ( 1 ). N N Másfajta részecséet pl. fotooat tartalmazó redszere esetébe az ú. Bose Eistei-statisztiát haszálju. Alapvető ülöbség, hogy ebbe a modellbe a részecsé megülöböztethetetlee példa: Helyezzü el egymástól megülöböztethetetle részecsét N eergia szite. Mi a valószíűsége aa, hogy egy adott szite potosa darab részecse lesz? N + 1 Az összes esete száma:, azaz N elemből épezhető -ed osztályú ismétléses ombiáció száma. Az egyes elredezése ebbe a modellbe is egyforma valószíűségűe. A edvező esete száma megegyezi azo elredezése számával, aháyféleéppe a femaradt N 1 szite a maradé ( részecsét ) el lehet helyezi, ezt megit ismétléses ombiációval N + 2 tudju megadi:. N + 2 Így a eresett valószíűség : p =. N + 1 A Bose Eistei-modell sem általáos érvéyű. A részecsé megülöböztethetetlesége mellett bizoyos redszere esetébe a Pauli-elvet is figyelembe ell vei, azaz mide szitre maximálisa egy részecse erülhet. Ezt a jeleséget jól leírja a Fermi Dirac-statisztia példa: Helyezzü el egymástól megülöböztethetetle részecsét N szite úgy, hogy mide szitre legfeljebb egy részecse erüljö. Mi aa a valószíűsége, hogy egy tetszőlegese iválasztott szite va részecse? N Az összes esete száma:, azaz aháyféleéppe i tudju választai azt az szitet, N 1 ahova részecse erül. A edvező esete száma:, azaz aháyféleéppe a maradé 1 1 részecsét el tudju redezi a femaradt N 1 szite. N 1 Így a eresett valószíűség: p = 1 =. N N 9 A biológiai ísérletebe a lasszius valószíűségszámítást illetve az eseméye függetleségét az alábbi módo lehet felhaszáli. Adott az egyede egy H halmaza. Kiválasztjá K részhalmazát, és valamilye ezelést alalmaza ee a halmaza az egyedei. A K H halmazt teiti otroll csoporta. Va továbbá egy osztályozási ritérium, pl. szíváltozás, túlélés-elpusztulás, stb., amely H-t ét egymást izáró eseméyre 0, 0 osztja. Ezee figyelembe vételével H ülöböző részhalmazaihoz juta, ezt az ú. otigecia táblázatba szoás megadi.
10 GEOMETRIAI VALÓSZÍNŰSÉG ezelés osztályozás 0 0 K K 0K 0K 0 0K 0 K 0 K K H Ha a 0 és K eseméye függetlee, azaz P (0K) = P (0)P (K), aor a ezelést hatástalaa evezzü Geometriai valószíűség A valószíűségszámítás lasszius éplete em mod semmit arra az esetre, ha az eseméytér elemeie a száma végtele. Aada olya valószíűségelméleti problémá, amelyebe a eresett valószíűség meghatározását visszavezetjü geometriai alazato mértéée iszámítására. Az olya véletle tömegjeleség esetébe beszélü geometriai valószíűségről, amelyél a jeleséggel apcsolatos ísérlet egy geometriai alazat valamely potjáa véletleszerű iválasztásából áll, és az alazat bármely részhalmazára ézve aa valószíűsége, hogy a iválasztott pot ebbe a részhalmazba esi, az illető részhalmaz geometriai mértéével aráyos példa: Egy üzembe ét ompoesből állítaa elő egy ayagot. Az egyes ompoese egy órá belül észüle el, és az elészülés utá 15 perce belül össze ell őet dolgozi, ülöbe töremee. Mi a valószíűsége, hogy sierül előállítai az ayagot, és em megy töre egyi ompoes sem? A jeleséget felfoghatju úgy is, mit a H = [0, 60] [0, 60] égyzet egy potjáa véletleszerű iválasztását. Eor az A = {(x, y) x, y [0.60] és x y 15} eseméy valószíűségét eressü. Az eseméyt ielégítő poto oordiátái ielégíti az y x 15 és y x + 15 egyelőtleségeet. Az A eseméye megfelelő halmaz területe: t A = Az eseméyteret jellemző H halmaz területe t H = Így P (A) = 7 6. Megjegyzés: Készítsü rajzot!
24. Kombinatorika, a valószínűségszámítás elemei
4. Kombiatoria, a valószíűségszámítás elemei Kombiatoria A véges halmazoal foglalozó tudomáyterület. Idő hiáyába csa a evezetes összeszámolásoal foglalozu. a) Sorbaállításo (ermutáció) alafeladat: ülöböző
RészletesebbenDr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma?
Dr Tóth László, Kombiatoria (PTE TTK, 7 5 Kombiáció 5 Feladat Az,, 3, 4 számo özül válasszu i ettőt (ét ülöbözőt és írju fel ezeet úgy, hogy em vagyu teitettel a iválasztott eleme sorredjére Meyi a lehetősége
RészletesebbenDiszkrét matematika KOMBINATORIKA KOMBINATORIKA
A ombiatoria véges elemszámú halmazoat vizsgál. A fő érdése: a halmaz elemeit háyféleéppe lehet sorbaredezi, iválasztai özülü éháyat vagy aár midet bizoyos feltétele mellett, stb. Ezért a ombiatoria alapját
Részletesebben24. tétel A valószínűségszámítás elemei. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje.
24. tétel valószíűségszámítás elemei. valószíűség kiszámításáak kombiatorikus modellje. GYORISÁG ÉS VLÓSZÍŰSÉG meyibe az egyes adatok a sokaságo belüli részaráyát adjuk meg (törtbe vagy százalékba), akkor
Részletesebbenn akkor az n elem összes ismétléses ... k l k 3 k 1! k 2!... k l!
KOMBINATORIKAI ALAPFOGALMAK A ombiatoria általába a véges halmazora voatozó redezési és leszámlálási feladatoal foglalozi. Az elemi ombiatoria legtöbb esetbe a övetező ét érdés egyiére eresi a választ:
RészletesebbenKombinatorika (2017. február 8.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla
Kombiatoria (017 február 8 Bogya Norbert, Kátai-Urbá Kamilla 1 Kombiatoriai alapfeladato A ombiatoriai alapfeladato léyege az, hogy bizoyos elemeet sorba redezü, vagy éháyat iválasztu belőlü, és esetleg
Részletesebben1. tétel. Halmazok, halmazműveletek, halmazok számossága, halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.
. tétel. Halmazo, halmazművelete, halmazo számossága, halmazművelete és logiai művelete apcsolata. Vázlat:.Halmazoal apcsolatos elevezése, alapfogalma pl.: halmaz, elem, adott egy halmaz, megadása, jelölése
Részletesebben1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínűségszámítás helye a tudományok között. Cél
Valószíűségszámítás előadás formata BSC/ szaosoa és matemata elemző BSC-see 2015/2016 1. félév Zemplé drás zemple@ludes.elte.hu http://www.cs.elte.hu/~zemple/ 1. előadás: Bevezetés Irodalom, övetelméye
Részletesebben1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínűségszámítás helye a tudományok között. Cél
Valószíűségszámítás 1 előadás al.mat BSc szaosoa 2015/2016 1. félév Zemplé Adrás zemple@ludes.elte.hu http://www.cs.elte.hu/~zemple/ 1. előadás: Bevezetés Irodalom, övetelméye A félév célja Valószíűségszámítás
Részletesebben3. Valószínűségszámítás
Biometria az orvosi gyaorlatba 3. Valószíűségszámítás 3. Valószíűségszámítás 3.. Bevezetés 3.. Kombiatoria 3... Permutáció 3... Variáció 3..3. Kombiáció 3 3.3. Biomiális együttható tulajdoságai 3 3.4.
RészletesebbenA valószínűségszámítás alapjai
A valószíűségszámítás alapjai Kombiatoria Permutáció (ismétlés élül): elem összes lehetséges sorredje: P = (-)(-) =!!- fatoriális Variáció ismétlés élül elem -ad osztályú ismétlés élüli variációja - elemből
RészletesebbenValószínûség számítás
Valószíûség számítás Adrea Glashütter Feller Diáa Valószíűségszámítás Bevezetés a pézügyi számításoba I. Bevezetés a pézügyi számításoba A péz időértéével apcsolatos számításo A péz időértéée számítása:
RészletesebbenKomplex számok. 6. fejezet. A komplex szám algebrai alakja. Feladatok. alábbi komplex számokat és helyvektorukat:
6 fejezet Komplex számo A omplex szám algebrai alaja D 61 Komplex száma evezü mide olya a+bi alaú ifejezést amelybe a és b valós szám i pedig az összes valós számtól ülöböz épzetes egysége evezett szimbólum
RészletesebbenEseme nyalgebra e s kombinatorika feladatok, megolda sok
Eseme yalgebra e s kombiatorika feladatok, megolda sok Szűk elméleti áttekitő Kombiatorika quick-guide: - db. elemből db. sorredjeire vagyuk kívácsiak: permutáció - db. elemből m < db. háyféleképp rakható
RészletesebbenMőbiusz Nemzetközi Meghívásos Matematika Verseny Makó, március 26. MEGOLDÁSOK
Mőbiusz Nemzetözi Meghívásos Matematia Versey Maó, 0. március 6. MEGOLDÁSOK 5 700. Egy gép 5 óra alatt = 000 alatt 000 csavart. 000 csavart észít, így = gép észít el 5 óra 000. 5 + 6 = = 5 + 5 6 5 6 6.
RészletesebbenSzámelméleti alapfogalmak
Számelméleti alapfogalma A maradéos osztás tétele Legye a és b ét természetes szám, b, és a>b Aor egyértelme léteze q és r természetes számo, amelyere igaz: a b q r, r b Megevezés: a osztadó b osztó q
Részletesebben1. Komplex szám rendje
1. Komplex szám redje A hatváyo periódiusa ismétlőde. Tétel Legye 0 z C. Ha z egységgyö, aor hatváyai periódiusa ismétlőde. Ha z em egységgyö, aor bármely ét, egész itevőjű hatváya ülöböző. Tegyü föl,
Részletesebbenn*(n-1)*...*3*2*1 = n!
Kombiatoria Permutáció: egymástól ülöböző elem egy meghatározott sorredbe való elredezése az elem egy permutációja. Az összes permutáció (ülöböző sorrede) száma: P! 0!: *(-)*...***! Ismétléses permutáció:
RészletesebbenFELADATOK a Bevezetés a matematikába I tárgyhoz
FELADATOK a Bevezetés a matematiába I tárgyhoz a számítástechia taár főisolai és a programozó matematius szao számára 2004 ovember 4 FIGYELEM: a számtech szaosoa csa a övetező feladato ellee: 2,6,7,8,9-13,16-25,27,31-33
RészletesebbenOrosz Gyula: Markov-láncok. 2. Sorsolások visszatevéssel
Orosz Gyula: Marov-láco 2. orsoláso visszatevéssel Néháy orét feladat segítségével vezetjü be a Marov-láco fogalmát és a hozzáju acsolódó megoldási módszereet, tiius eljárásoat. Ahol lehet, több megoldást
RészletesebbenPályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.
Pályázat címe: Új geerációs sorttudomáyi kézés és tartalomfejlesztés, hazai és emzetközi hálózatfejlesztés és társadalmasítás a Szegedi Tudomáyegyeteme Pályázati azoosító: TÁMOP-4...E-5//KONV-05-000 Sortstatisztika
RészletesebbenPl.: hányféleképpen lehet egy n elemű halmazból k elemű részhalmazt kiválasztani, n tárgyat hányféleképpen lehet szétosztani k személy között stb.?
Dr. Vicze Szilvia A kombiatorika a véges halmazokkal foglalkozik. A véges halmazokkal kapcsolatba számos olya probléma vethető fel, amely függetle a halmazok elemeitől. Pl.: háyféleképpe lehet egy elemű
Részletesebbenm,p) binomiális eloszlás.
A Valószíűségszámítás I. előadássorozat hatodi témája. Néháy fotos diszrét eloszlás. Ismertetem éháy fotos diszrét eloszlás defiicióját, és tárgyalom eze legfotosabb tulajdoságait. Az eloszláso bevezetés
RészletesebbenVI.Kombinatorika. Permutációk, variációk, kombinációk
VI.ombiatorika. ermutációk, variációk, kombiációk VI..ermutációk ismétlés élkül és ismétléssel (sorredi kérdések) l..) Az,, számjegyekből, ismétlés élkül, háy háromjegyű szám írható? F. 6 db. va. A feti
RészletesebbenA Secretary problem. Optimális választás megtalálása.
A Secretary problem. Optmáls választás megtalálása. A Szdbád problémáa va egy szté lasszusa tethető talá természetesebb vszot ehezebb változata. Ez a övetező Secretary problem -a evezett érdés: Egy állásra
RészletesebbenVII. FEJEZET A STATISZTIKA ÉS A VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS ELEMEI. VII.1. Statisztikai adatok és jellemzőik
Statszta és valószíűségszámítás 305 VII. FEJEZET A STATISZTIKA ÉS A VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS ELEMEI VII.. Statszta adato és jellemző VII... Statszta adato és ábrázolásu A mdea életbe gyara hallu statszta adatoról.
RészletesebbenVÉLETLENÍTETT ALGORITMUSOK. 1.ea.
VÉLETLENÍTETT ALGORITMUSOK 1.ea. 1. Bevezetés - (Mire jók a véletleített algoritmusok, alap techikák) 1.1. Gyorsredezés Vegyük egy ismert példát, a redezések témaköréből, méghozzá a gyorsredezés algoritmusát.
RészletesebbenLegfontosabb bizonyítandó tételek
Legfontosabb bizonyítandó tétele 1. A binomiális tétel Tetszőleges éttagú ifejezés (binom) bármely nem negatív itevőj ű hatványa polinommá alaítható a övetez ő módon: Az nem más, mint egy olyan n tényezős
RészletesebbenKombinatorika. Variáció, permutáció, kombináció. Binomiális tétel, szita formula.
Kombiatorika Variáció, permutáció, kombiáció Biomiális tétel, szita formula 1 Kombiatorikai alapfeladatok A kombiatorikai alapfeladatok léyege az, hogy bizoyos elemeket sorba redezük, vagy éháyat kiválasztuk
RészletesebbenKalkulus I. Első zárthelyi dolgozat 2014. szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l 2. 5 2n 6n + 8
Név, Neptu-kód:.................................................................... 1. Legyeek p, q Q tetszőlegesek. Mutassuk meg, hogy ekkor p q Q. Tegyük fel, hogy p, q Q. Ekkor létezek olya k 1, k 2,
RészletesebbenV. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL
86 Összefoglaló gyaorlato és feladato V GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL 5 Halmazo, relácó, függvéye Bzoyítsd be, hogy ha A és B ét tetszőleges halmaz, aor a) P( A) P( B) P( A B) ; b) P( A) P ( B )
RészletesebbenStatisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.
Statisztika 1 zárthelyi dolgozat 011 március 1 1 Legye X = X 1,, X 00 függetle mita b paraméterű Poisso-eloszlásból b > 0 Legye T 1 X = X 1+X ++X 100, T 100 X = X 1+X ++X 00 00 a Milye a számra igaz, hogy
RészletesebbenValószínűségszámítás és statisztika előadás Info. BSC B-C szakosoknak. Bayes tétele. Példák. Események függetlensége. Példák.
Valószínűségszámítás és statisztia előadás Info. BSC B-C szaosona 20018/2019 1. félév Zempléni András 2.előadás Bayes tétele Legyen B 1, B 2,..., pozitív valószínűségű eseményeből álló teljes eseményrendszer
RészletesebbenI. Függelék. A valószínűségszámítás alapjai. I.1. Alapfogalamak: A valószínűség fogalma: I.2. Valószínűségi változó.
I. Függelék A valószíűségszámítás alapjai I.1. Alapfogalamak: Véletle jeleség: létrejöttét befolyásoló összes téyezőt em ismerjük. Tömegjeleség: a jeleség adott feltételek mellett akárháyszor megismételhető.
RészletesebbenEseményalgebra, kombinatorika
Eseméyalgebra, kombiatorika Eseméyalgebra Defiíció. Véletle kísérletek evezük mide olya megfigyelést, melyek több kimeetele lehetséges, és a véletletől függ, (azaz az általuk figyelembevett feltételek
RészletesebbenValószínűségszámítás és statisztika előadás Info. BSC B-C szakosoknak. 1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Cél. Véletlen tömegjelenségek
Valószíűségszámítás és statszta előadás If. S - szasa 008/09. félév Zemplé drás zemple@caesar.elte.hu zemple.elte.hu. előadás: evezetés Irdalm, övetelméye félév céla Valószíűségszámítás tárgya Törtéet
Részletesebben3. A VALÓSZÍNŰSÉG-ELMÉLET ALAPJAI
3. A VALÓSZÍNŰSÉG-ELMÉLE ALAPJAI Ebbe a függelébe azoat a valószíűség-elméleti alapfogalmaat foglalju össze, amelyere a mérése iértéeléséhez szüség va. A 3.. alfejezet a területe teljese ezdő számára észült.
RészletesebbenFeladatok és megoldások a 11. heti gyakorlathoz
Feladatok és megoldások a. het gyakorlathoz dszkrét várható érték Építőkar Matematka A. Egy verseye öt ő és öt férf verseyző dul. Tegyük fel, hogy cs két azoos eredméy, és md a 0! sorred egyformá valószíű.
Részletesebben1. elıadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínőségszámítás helye a tudományok között. Cél
1 Valószíőségszámítás 1 elıadás alk.mat és elemzı szakosokak 2013/2014 1. félév Zempléi Adrás zemplei@ludes.elte.hu http://www.cs.elte.hu/~zemplei/ 1. elıadás: Bevezetés Irodalom, követelméyek A félév
Részletesebben1. A radioaktivitás statisztikus jellege
A radioaktivitás időfüggése 1. A radioaktivitás statisztikus jellege Va N darab azoos radioaktív atomuk, melyekek az atommagja spotá átalakulásra képes. tegyük fel, hogy ezek em bomlaak tovább. Ekkor a
Részletesebben3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.
3. SOROZATOK 3. Sorozatok korlátossága, mootoitása, kovergeciája Defiíció. Egy f : N R függvéyt valós szám)sorozatak evezük. Ha A egy adott halmaz és f : N A, akkor f-et A-beli értékű) sorozatak evezzük.
RészletesebbenValószínűségszámítás feladatok
Valószínűségszámítás feladato A FELADATOK MEGOLDÁSAI A 0. FELADAT UTÁN TALÁLHATÓK.. Egyszerre dobun fel három érmét. Mi anna a valószínűsége, hogy mindegyine ugyanaz az oldala erül felülre?. Két dobóocát
RészletesebbenMATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)
O k t a t á s i H i v a t a l A 5/6 taévi Országos Középiskolai Taulmáyi Versey első forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató A 5 olya égyjegyű szám, amelyek számjegyei
RészletesebbenGyakorló feladatok II.
Gyakorló feladatok II. Valós sorozatok és sorok Közgazdász szakos hallgatókak a Matematika B című tárgyhoz 2005. október Valós sorozatok elemi tulajdoságai F. Pozitív állítás formájába fogalmazza meg azt,
RészletesebbenV. RADÓ FERENC EMLÉKVERSENY Kolozsvár, május 19. V. osztály
Kolozsvár,. május 9. V. osztály a5b. Határozd meg 7cd legagyobb törtet! alaú ( a ), 8-cal egyszerűsíthető legisebb és. Az,,, 4, 5, 6, 7, 8, 9,,,,, 4, 5 és 6 számoat oszd ét csoportba úgy, hogy ha az egyi
Részletesebben(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):
A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak
Részletesebben24. tétel Kombinatorika. Gráfok.
Mgyr Eszter Emelt szitő érettségi tétele 4. tétel Komitori. Gráfo. Komitori: A mtemti zo elméleti területe, mely egy véges hlmz elemeie csoportosításávl, iválsztásávl vgy sorrederásávl fogllozi. Permutáció
RészletesebbenValószínőségszámítás feladatok A FELADATOK MEGOLDÁSAI A 21. FELADAT UTÁN TALÁLHATÓK.
Valószínőségszámítás feladato A FELADATOK MEGOLDÁSAI A 2. FELADAT UTÁN TALÁLHATÓK.. Egyszerre dobun fel három érmét. Mi anna a valószínősége, hogy mindegyine ugyanaz az oldala erül felülre? 2. Két teljesen
Részletesebben9. tétel: Elsı- és másodfokú egyenlıtlenségek, pozitív számok nevezetes közepei, és ezek felhasználása szélsıérték-feladatok megoldásában
9. tétel: Elsı- és másodfoú egyelıtlesége, pozitív számo evezetes özepei, és eze felhaszálása szélsıérté-feladato megoldásáa Egyelıtleség: Két relációsjellel összeapcsolt ifejezés vagy függvéy. Az egyelıtleséget
RészletesebbenA klasszikus kombinatorikus leszámlálás alapjai
FEJEZET A lasszius ombiatorius leszámlálás alapjai A lasszius leszámlálási feladatoa va éháy ige egyszerű elve, amelyeet viszoylag öyű alalmazi. Persze a ehézség ott va, hogy e szabályoat potosa mior és
RészletesebbenDivergens sorok. Szakdolgozat
Diverges soro Szadolgozat Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Készítette: Szabó Szilárd Matematia Bsc., taári szairáy Témavezető: Gémes Margit Műszai gazdasági taár Aalízis taszé Budapest,
Részletesebben8. tétel: Adatsokaságok jellemzıi, a valószínőségszámítás elemei
9 8 7 6 5 4 3 0 4 3.5 3.5.5 0.5 0 3 4 5 7 8 9 Magyar Eszter Emelt szitő érettségi tétele 8. tétel: Adatsoaságo jellemzıi, a valószíőségszámítás elemei ADATSOASÁGO JELLEMZİI STATISZTIA: Statisztia: Tömegese
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli beugró kérdések. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis 1. Írásbeli beugró kérdések Készítette: Szátó Ádám 2011. Tavaszi félév 1. Írja le a Dedekid-axiómát! Legyeek A R, B R. Ekkor ha a A és b B : a b, akkor
RészletesebbenNevezetes sorozat-határértékek
Nevezetes sorozat-határértékek. Mide pozitív racioális r szám eseté! / r 0 és! r +. Bizoyítás. Jelöljük p-vel, illetve q-val egy-egy olya pozitív egészt, melyekre p/q r, továbbá legye ε tetszőleges pozitív
RészletesebbenMetrikus terek. továbbra is.
Metrius tere továbbra is. Defiíció: Legye X egy halmaz, d : X X R egy függvéy. Azt modju, hogy d metria (távolság), ha.. 3. 4. d d d d x, x 0, x, y 0 x y, x, y dy, x, x, z dx, y dy, z. Az X halmazt a d
RészletesebbenSZÁMHALMAZOK Halmazábrán ábrázolom a valós számok halmazát és részhalmazait (néhány példával). (C) pl. 1/4; 1/2. pl. 1;2;0;-1; N pl. 0. pl.
2. tétel Számhalmazo (a valós számo halmaza és részhalmazai), oszthatósággal apcsolatos problémá, számredszere. SZÁMHALMAZOK Halmazábrá ábrázolom a valós számo halmazát és részhalmazait (éháy példával).
RészletesebbenVII. A határozatlan esetek kiküszöbölése
A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely
RészletesebbenA figurális számokról (IV.)
A figurális számokról (IV.) Tuzso Zoltá, Székelyudvarhely A továbbiakba külöféle számkombiációk és összefüggések reprezetálásáról, és bizoyos összegek kiszámolásáról íruk. Sajátos összefüggések Az elekbe
RészletesebbenALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.
ALGEBRA MÁSODFOKÚ POLINOMOK. Határozzuk meg az + p + q = 0 egyelet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 98.. Határozzuk meg az összes olya pozitív egész p és q számot, amelyre az
RészletesebbenSzámelméleti érdekességek dr. Kosztolányi József, Szeged
Magas szitű matematiai tehetséggodozás Számelméleti érdeessége dr. Kosztoláyi József, Szeged A számelmélet bőveledi olya érdésebe, problémába, összefüggésebe, amelye elemi módszereel megözelíthető. Bizoyos
RészletesebbenDr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007)
A Fibonacci-sorozat általános tagjára vontozó éplet máséppen is levezethető A 149 Feladatbeli eljárás alalmas az x n+1 ax n + bx, n 1 másodrendű állandó együtthatós lineáris reurzióal adott sorozato n-edi
RészletesebbenSorozatok A.: Sorozatok általában
200 /2002..o. Fakt. Bp. Sorozatok A.: Sorozatok általába tam_soroz_a_sorozatok_altalaba.doc Sorozatok A.: Sorozatok általába Ad I. 2) Z/IV//a-e, g-m (CD II/IV/ Próbálj meg róluk miél többet elmodai. 2/a,
RészletesebbenNumerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása
Numerius módszere. Nemlieáris egyelee özelíő megoldása Egyelemegoldás iervallumelezéssel A Baach-ipo-ierációs módszer A Newo-módszer és válozaai Álaláosío Newo-módszer Egyelemegoldás iervallumelezéssel
Részletesebben1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.
1. tétel Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. A valószínűségszámítás tárgya: véletlen tömegjelenségek vizsgálata. véletlen: a kísérlet kimenetelét
RészletesebbenMatematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova
Első rész Matematikai tréfák Matematikai játékok Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova A következő matematikai játékokba matematikai tréfákba a végső eredméy a játék kiidulási feltételeitől függ, és em a
Részletesebben1. A kísérlet naiv fogalma. melyek közül a kísérlet minden végrehajtásakor pontosan egy következik be.
IX. ESEMÉNYEK, VALÓSZÍNŰSÉG IX.1. Események, a valószínűség bevezetése 1. A kísérlet naiv fogalma. Kísérlet nek nevezzük egy olyan jelenség előidézését vagy megfigyelését, amelynek kimenetelét az általunk
Részletesebben90 Folytonos függvények. IV. Folytonos függvények
9 Folytoos függvéye IV Folytoos függvéye Az előző fejezetbe adott f : D függvéy viseledését a D halmaz torlódási potjáa öryezetébe vizsgáltu Az pot em feltétleül tartozott a D halmazhoz ( D ) Ebbe a fejezetbe
Részletesebben10.M ALGEBRA < <
0.M ALGEBRA GYÖKÖS KIFEJEZÉSEK. Mutassuk meg, hogy < + +... + < + + 008 009 + 009 008 5. Mutassuk meg, hogy va olya pozitív egész szám, amelyre 99 < + + +... + < 995. Igazoljuk, hogy bármely pozitív egész
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok
1 Diszkrét matematika II., 3. előadás Komplex számok Dr. Takách Géza NyME FMK Iformatikai Itézet takach@if.yme.hu http://if.yme.hu/ takach/ 2007. február 22. Komplex számok Szereték kibővítei a valós számtestet,
Részletesebbenc.) b.) FF 6/30 b.)
Valószí ségszámítás gyaorlat Megoldáso, megoldásvázlato, végeredméye Matematia alapsza, matematiai elemz szairáy Programtervez iformatius alapsza, modellez iformatius szairáy Bármilye, a segédayaggal apcsolatos
RészletesebbenRudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása
Rudas Tamás: A hibahatár a becsült meyiség függvéyébe a mért ártrefereciák téves értelmezéséek egyik forrása Megjelet: Agelusz Róbert és Tardos Róbert szerk.: Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertai
Részletesebben1. előadás: Bevezetés. Irodalom. Számonkérés. A valószínűségszámítás és a statisztika tárgya. Cél
Valószíűségszámítás és statsztka előadás fo. BSC/B-C szakosokak 1. előadás szeptember 13. 1. előadás: Bevezetés Irodalom, követelméyek A félév célja Valószíűségszámítás tárgya Törtéet Alapfogalmak Valószíűségek
RészletesebbenRadiális szivattyú járókerék fő méreteinek meghatározása előírt Q-H üzemi ponthoz
Radiális szivattyú járóeré fő méreteie meghatározása előírt - üzemi pothoz iret hajtás eseté szóa jövő asziromotor fordlatszámo % üzemi szlip feltételezésével: 90, 55, 970, 78 /mi Midegyi fordlatszámhoz
RészletesebbenMatematika I. 9. előadás
Matematika I. 9. előadás Valós számsorozat kovergeciája +-hez ill. --hez divergáló sorozatok A határérték és a műveletek kapcsolata Valós számsorozatok mootoitása, korlátossága Komplex számsorozatok kovergeciája
RészletesebbenMatematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova
Matematikai játékok Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova 1. rész Matematikai tréfák A következő matematikai játékokba matematikai tréfákba a végső eredméy a játék kiidulási feltételeitől függ, és em a játékosok
RészletesebbenInnen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha
. Végtele sorok. Bevezetés és defiíciók Bevezetéskét próbáljuk meg az 4... végtele összegek értelmet adi. Mivel végtele sokszor em tuduk összeadi, emiatt csak az első tagot adjuk össze: legye s = 4 8 =,
RészletesebbenTartalomjegyzék. Pemutáció 5 Ismétléses permutáció 8 Variáció 9 Ismétléses variáció 11 Kombináció 12 Ismétléses kombináció 13
Tartalomjegyzék I Kombiatorika Pemutáció Ismétléses permutáció 8 Variáció 9 Ismétléses variáció Kombiáció Ismétléses kombiáció II Valószíségszámítás M/veletek eseméyek között 6 A valószí/ség fogalma 8
RészletesebbenValószínűségszámítás
8. Valószíűségszámítás ESEMÉNYEK 174 Eseméyek formális leírása, műveletek 175 Feladatok 176 A VALÓSZÍNŰSÉG FOGALMA 177 A valószíűség tulajdoságai 178 Mitapéldák 179 Feladatok 181 VALÓSZÍNŰSÉGI VÁLTOZÓK
RészletesebbenKombinatorika. A permutációk számának megállapítása: -a helyek sorszáma: I. II. III.
ombiatorika A kombiatorikába csak redezett halmazokkal foglalkozuk. Azt modjuk, hogy az A ( a, a,..., a ) halmaz egy redezett halmaz, ha az elemek bármely sorredcseréjére új halmazt kapuk (úgy modjuk:
RészletesebbenSZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo
SZÁMELMÉLET Vasile Beride, Filippo Spagolo A számelmélet a matematika egyik legrégibb ága, és az egyik legagyobb is egybe Eek a fejezetek az a célja, hogy egy elemi bevezetést yújtso az első szite lévő
RészletesebbenBIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 10. A statisztika alapjai Debrecei Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csaád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Statisztikai függvéyek Defiíció, empirikus várható érték Empirikus
Részletesebben2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...
. Függvéysorok. Bevezetés és defiíciók A végtele sorokál taultuk, hogy az + x + x + + x +... végtele összeg x < eseté koverges. A feti végtele összegre úgy is godolhatuk, hogy végtele sok függvéyt aduk
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások Kapcsolástechnika
Távözlő hálózato és szolgáltatáso Kapcsolástechia émeth Krisztiá BME TMIT 015. ot. 1-8. A tárgy felépítése 1. Bevezetés. IP hálózato elérése távözlő és ábel-tv hálózatoo 3. VoIP, beszédódoló 4. Kapcsolástechia
RészletesebbenTanmenetjavaslat. az NT-11580 raktári számú Matematika 5. tankönyvhöz. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest
Tameetjavaslat az NT-11580 ratári sú Matematia 5. taöyvhöz Otatásutató és Fejlesztő Itézet, Budapest A tameetjavaslat 144 órára lebotva dolgozza fel a taayagot. Ameyibe eél több idő áll a redelezésüre,
RészletesebbenMatematika B4 I. gyakorlat
Matematika B4 I. gyakorlat 2006. február 16. 1. Egy-dimeziós adatredszerek Va valamilye adatredszer (számsorozat), amelyről szereték kiszámoli bizoyos dolgokat. Az egyes értékeket jelöljük z i -vel, a
RészletesebbenA statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összességét statisztikai sokaságnak nevezzük.
Statisztikai módszerek. BMEGEVGAT01 Készítette: Halász Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomáyi Egyetem Gépészméröki Kar Hidrodiamikai Redszerek Taszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
Részletesebben2. fejezet. Számsorozatok, számsorok
. fejezet Számsorozatok, számsorok .. Számsorozatok és számsorok... Számsorozat megadása, határértéke Írjuk fel képlettel az alábbi sorozatok -dik elemét! mooto, korlátos, illetve koverges-e! Vizsgáljuk
RészletesebbenMatematika A4 III. gyakorlat megoldás
Matematia A4 III. gyaorlat megoldás 1. Független eseménye Lásd másodi gyaorlat feladatsora.. Diszrét eloszláso Nevezetes eloszláso Binomiális eloszlás: Tipius példa egy pénzdobás sorozatban a feje száma.
RészletesebbenA tárgy címe: ANALÍZIS 1 A-B-C (2+2). 1. gyakorlat
A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Legye N, x k R k =,, és tegyük fel, hogy vagy x k 0 k =,, vagy pedig x k 0 k =,, Ekkor + x k + x k Speciális Beroulli-egyelőtleség Ha N és
RészletesebbenTuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása
Tuzso Zoltá A turm-módszer és alalmazása zámtala szélsérté probléma megoldása, vag egeltleség bzoítása ago gara, már a matemata aalízs eszözere szorítoz, mt például a Jese-, Hölder-féle egeltleség, derválta
RészletesebbenVEKTORGEOMETRIA. Mit nevezünk null vektornak? Olyan vektort, amelynek a nagysága (abszolút értéke) 0 és az iránya tetszőleges.
VEKTORGEOMETRIA Mt evezü vetora? Olya meységet, amelye ráya és agysága va. Mt evezü egységvetora? Olya vetort, amelye a agysága (abszolút értée). Mt evezü ull vetora? Olya vetort, amelye a agysága (abszolút
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.15. Esemény Egy kísérlet vagy megfigyelés (vagy mérés) lehetséges eredményeinek összessége (halmaza) alkotja az eseményteret. Esemény: az eseménytér részhalmazai.
RészletesebbenBiomatematika 2 Orvosi biometria
Biomatematika 2 Orvosi biometria 2017.02.13. Populáció és minta jellemző adatai Hibaszámítás Valószínűség 1 Esemény Egy kísérlet vagy megfigyelés (vagy mérés) lehetséges eredményeinek összessége (halmaza)
Részletesebben1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínűségszámítás helye a tudományok között. Cél
Valószíűségszámítás 1 előadás mat. BSc alk. mat. szakráyosokak 2016/2017 1. félév Zemplé Adrás zemple@ludes.elte.hu http://zemple.elte.hu/ 1. előadás: Bevezetés Irodalom, követelméyek A félév célja Valószíűségszámítás
RészletesebbenVéges matematika 1. feladatsor megoldások
Véges matematika 1 feladatsor megoldások 1 Háy olya hosszúságú kockadobás-sorozat va, melybe a csak 1-es és 2-es va; Egymástól függetleül döthetük a külöböző dobások eredméyéről, így a taultak szerit a
RészletesebbenNÉMETH LÁSZLÓ VÁROSI MATEMATIKA VERSENY 2013 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY OSZTÁLY ÁPRILIS 8.
. feladat: Eg 5 fős osztálba va fiú és 4 lá. z iskolai bálo (fiú-lá) pár fog tácoli. Háféleképpe tehetik ezt meg? párok sorredje em számít, viszot az, hog ki kivel tácol, az már ige. (0 pot) Válasszuk
Részletesebben194 Műveletek II. MŰVELETEK. 2.1. A művelet fogalma
94 Műveletek II MŰVELETEK A művelet fogalma Az elmúlt éveke már regeteg művelettel találkoztatok matematikai taulmáyaitok sorá Először a természetes számok összeadásával találkozhattatok, már I első osztálya,
RészletesebbenA matematikai statisztika elemei
A matematikai statisztika elemei Mikó Teréz, dr. Szalkai Istvá szalkai@almos.ui-pao.hu Pao Egyetem, Veszprém 2014. március 23. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 3 Bevezetés................................
Részletesebben286 Versenyre előkészítő feladatok VIII. FEJEZET. ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK VIII.1. Versenyre előkészítő feladatok (337. oldal)
86 Verseyre előészítő feladato VIII FEJEZET ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK VIII Verseyre előészítő feladato (7 oldal) Két samtás, 66 lletve 88-cm agyságú szőyegdarab (mde mező cm agyságú) segítségével le ell fed
RészletesebbenA brexit-szavazás és a nagy számok törvénye
Mûhely Medvegyev Péter kadidátus, a Corvius Egyetem egyetemi taára E-mail: peter.medvegyev@uicorvius.hu A brexit-szavazás és a agy számok törvéye A 016. év, de vélhetőe az egész évtized legfotosabb politikai
Részletesebben