Számelméleti érdekességek dr. Kosztolányi József, Szeged
|
|
- Elvira Nikolett Rácz
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magas szitű matematiai tehetséggodozás Számelméleti érdeessége dr. Kosztoláyi József, Szeged A számelmélet bőveledi olya érdésebe, problémába, összefüggésebe, amelye elemi módszereel megözelíthető. Bizoyos szép és érdees összefüggése a taulóal özöse felfedezhető, a tapasztalatoból adódó sejtése pedig özöse bizoyítható. A taítási tapasztalato azt mutatjá, hogy az ilye jellegű özös utatás agyo motiváló és hatéoy tehetséggodozási forma. Az előadás sorá éháy ilye özös utatásra is alalmas számelméleti problémát mutato be. I. Prímszámo, összetett számo, égyzetszámo és egy szép összefüggés I.1. Két érdés a Goldbach-sejtéshez apcsolódóa Christia Goldbach ( ) egy 174-be Eulerhez írt levelébe tapasztalatai alapjá a övetező sejtést fogalmazta meg: Bármely -él agyobb páros szám előáll ét prímszám összegeét. Ez ma is a matematia egyi legépszerűbb megoldatla problémája. Némi matematiatörtéeti bevezető utá feltehető a diáoa övetező ét érdés: (1) Mely pozitív páros számo álla elő ét páros összetett szám összegeét? () Mely pozitív páros számo álla elő ét páratla összetett szám összegeét? Megoldás: Az (1) érdés agyo egyszerű, viszot a () érdés már igéyel émi vizsgálódást. (1) Köye látható, hogy, 4 és 6 em áll elő, viszot 8 = ; 10 = ; 1 = = Eze alapjá általáosíthatu: Ha 8 páros szám, aor = egy megfelelő előállítás. () Szisztematius próbálozással a övetezőet apju: Nem apu megfelelő felbotást, 4, 6, 8, 10, 1, 14, 16 eseté, de 18 = Nics jó felbotás 0 és eseté, de 4 = ra és 8-ra ics megfelelő felbotás, de 30 =
2 Dr. Kosztoláyi József: Számelméleti érdeessége Tapasztalat, sejtés: 18-tól ezdve a 6-tal osztható páros számora va jó felbotás. A sejtés bizoyítása: A orét példából iidulva felírható a övetezőéppe: = 6 = A másodi tag összetett szám, ha 3 > 1, azaz ha >, > 1. Ezzel a sejtést bebizoyítottu. Az eddigi tapasztalato befolyásoljá a további vizsgálódáso módszerét. Nevezetese: 1. A páros számoat 6-os maradéai alapjá célszerű csoportosítai, és ezeet a csoportoat célszerűe tűi ülö vizsgáli.. A felbotás egyi tagja alalmas orét szám lehet az egyes csoportoo belül. (6-tal osztható páros számo eseté ez a orét szám a 9.) Eze alapjá, orét esete vizsgálata utá megfogalmazható az általáos sejtése a mási ét csoportra (maradéosztályra) is: Ha = 6 +, aor egy felbotás megvalósítható a övetezőéppe: = 6 + = Ez megfelel, ha 11 > 1, azaz ha > 6, > 38. Tehát 44-től ezdve mide 6-tal osztva maradéot adó páros számra va megfelelő felbotás. Ha = 6 + 4, aor egy lehetséges felbotás: = = Ez megfelel, ha 7 > 1, azaz ha > 4, > 8. Ez azt jeleti, hogy 34-től ezdve mide 6-tal osztva 4 maradéot adó páros számra va megfelelő felbotás. Összefoglalva: Ha 38-ál agyobb páros szám, aor felbotható ét páratla összetett szám összegére. A 40-él isebb páros számo özül a övetezőre va jó felbotás: 18, 4, 30, 34,
3 Magas szitű matematiai tehetséggodozás I.. Egy összetett számohoz redelhető összegről Ismert téy, hogy bármely összetett szám legalább étféleéppe írható fel szorzat alaba, azaz ha összetett szám, aor = ab = cd, ahol ab és cd ülöböző szorzat előállításo (1 és is megegedett téyező). Képezzü mide összetett - re és mide ilye ettős felírásra az S = a + b + c + d összeget. Feladat: Lehet-e valamely pozitív összetett számra, és aa ettős felírására ez az összeg prím? Megoldás: A sejtés megfogalmazásához érdemes éháy orét esetbe iszámoli a megfelelő S összegeet. ab = cd S = a + b + c + d = = = = = = = = = = = = = = =
4 Dr. Kosztoláyi József: Számelméleti érdeessége Tapasztalat, sejtés: S midig összetett szám lesz. A sejtés bizoyítása: Ha = ab = cd, aor c osztója az ab szorzata. Ez azt jeleti, hogy vaa olya, l, p, q pozitív egésze, hogy c = l, a = p és b = l q. Ezeel Így ( p) ( lq) ab d = = = p q. c l S a b c d p l q l p q = = = = p + q + l + q = p + l + q Mivel, l, p, q pozitív egésze, ezért S szorzat alajáa midét téyezője 1-él agyobb, azaz S összetett szám. Megjegyzés: A bizoyítás techiája mide további élül alalmazható arra az esetre is, amior a téyező -adi ( tetszőleges pozitív egész) hatváyaia összegét vesszü, vagyis az S = a + b + c + d összeg is midig összetett szám. További lehetséges érdése: 1. Adott összetett szám eseté hogya adható meg az -hez redelt S összege száma?. A táblázatba so az 5-tel osztható összeg. Va-e mide összetett eseté -hez tartozó 5-tel osztható S összeg? Egy részválasz a. érdésre: Ha páros összetett szám, aor va hozzá 5-tel osztható S összeg. Bizoyítás: = = 1 =, aor Ha S = =
5 Magas szitű matematiai tehetséggodozás I.3. Pozitív egész számo előállítása ülöböző égyzetszámo összegeét Elemi módo, bár em öye bizoyítható (bizoyítását lásd pl. [1] oldalai) a övetező tétel: Bármely pozitív egész szám előáll legfeljebb égy pozitív égyzetszám összegeét. A tételbe szereplő előállítás úgy értedő, hogy megeged azoos tagoat is. (Például 7 = ) Szigorítsu a feltétele, öveteljü meg, hogy az előállítás tagjai pároét ülöböző égyzetszámo legyee, azaz vizsgálju a övetező érdést: Mely pozitív egész számo álla elő legalább ét, pároét ülöböző égyzetszám összegeét? Megoldás: Itt bizoy ezdetbe számolgati ell. Első eifutásra ézzü az első 60 pozitív egész számot. Nem áll elő a megfelelő módo: 1,, 3, 4, 6, 7, 8, 9, 11, 1, 15, 16, 18, 19,, 3, 4, 7, 8, 31, 3, 33, 36, 43, 44, 47, 48, 60. Ez 8 darab szám a hatvaból. A megfelelő számo egy előállításual együtt: 5 = 1+ 4 ; 10 = 1+ 9 ; 13 = ; 14 = ; 17 = ; 0 = ; 1 = ; 5 = ; 6 = ; 9 = ; 30 = ; 34 = ; 35 = ; 37 = ; 38 = ; 39 = ; 40 = ; 41 = ; 4 = ; 45 = ; 46 = ; 49 = ; 50 = ; 51 = ; 5 = ; 53 = ; 54 = ; 55 = ; 56 = ; 57 = ; 58 = ; 59 = Az első 60 adat alapjá a övetező megállapításo tehető, és bizoyítható: (1) Ha előáll a megfelelő módo, aor 4 és is előáll. 16
6 Dr. Kosztoláyi József: Számelméleti érdeessége Bizoyítás: Ha a a a = + + +, aor ( a ) ( a ) ( a ) 1... m 1 4 = m és = a + a a m + 1. () Ha előáll a megfelelő módo, aor is előáll. Bizoyítás: Ha a a a = + + +, aor 1... m = a + a a m (3) Ha előáll a megfelelő módo, aor is előáll. Bizoyítás: Ha = a + a + + a, aor 1... m = a + a a m A 60 utái pozitív egészeet vizsgálva az előző adaghoz épest evesebb em felbotható számot találtu (másodi eifutásra 00-ig éztü meg a számoat a diáoal), eze: 64, 67, 7, 76, 9, 96, 108, 11, 18. Meglepő és bíztató, hogy 19-től 00-ig midegyi szám felbotható. Harmadi adagét 1000-ig vizsgáltu meg a számoat és em találtu felbothatatla számot. A számoláso sorá természetese felhaszáltu a már bizoyított észrevételeet. Eze segítségével már bizoyítai is tudju, hogy 18 a legagyobb felbothatatla szám. Belátju ugyais a övetezőt: Ha az pozitív egész számra teljesül, hogy ( + 1) -től ( ) -ig mide egész szám előáll pároét ülöböző égyzetszámo összegeét, aor bármely -él agyobb egész szám előáll a ívát módo. 163
7 Magas szitű matematiai tehetséggodozás Bizoyítás: Ad abszurdum tegyü fel, hogy va olya él agyobb egész szám, amely em áll elő a megfelelő módo, és legye eze özött a legisebb. Legye = 4q + r, ahol 0 r 3. Mivel , ezért + 9 q <. Ha r = 0 vagy r = 1, aor mivel miimális és + 9 q <, ezért q előáll a ívát módo, ami (1) alapjá azt jeleti, hogy is előáll. Ez viszot elletmodás. Ha = 4q + = 4 q + 10, és + 7 q <, ami () alapjá azt r =, aor jeleti, hogy előáll a ívát módo. Ismét elletmodásra jutottu. Ha 3 = 4q + 3 = 4 q , és + 1 q 8 <, ez az eset pedig (3) r =, aor alapjá vezet elletmodásra. Megjegyzés: Bizoyítható, hogy bármely eseté valahoa ezdve bármely pozitív egész szám előáll legalább ét ülöböző -edi hatváy összegeét. I.4. Egy meglepő és szép összefüggés Adrie-Marie Legedre ( ) ismert, egyszerűe bizoyítható tételéből idulu i. Ha p prímszám, pedig pozitív egész szám, aor! prímtéyezős felbotásába a p hatváyitevője: ( ) mp =... 3 p p p ( ) Tetszőleges pozitív egész számhoz teitsü m -t, és legye g az ettes ( ) számredszerbeli alajába az 1-ese száma. Számítsu i éháy értére m -t és g -t. Eze összegéül meglepő eredméyt apu. 164
8 Dr. Kosztoláyi József: Számelméleti érdeessége ( ) ( ) m g m + g ( ) Tapasztalat, sejtés: m + g =. A sejtés bizoyítása: Legye tetszőleges, de rögzített pozitív egész, és legye ettes számredszerbeli alaja = a0 + a1 + a a, a 0; 1. ahol { } i Ezzel a ettes számredszerbeli felírással az egészrész defiíciója alapjá a = a1 + a a = a1 + a a. Általába, ha 0 < r, aor ugyais r 1 a0 + a ar 1 r ar ar 1... a r = r = = a + a a r r + 1 r r 1 r 1 r r a0 + a a r = 1 <. ( ) m meghatározásához írju fel egymás alá az egészrészeet, és összegezzü oszlopoét. 165
9 Magas szitű matematiai tehetséggodozás = a + a + a + + a... = a 3 = a... = a a3 a a r 1 r Felhaszálva, hogy = 1, a övetezőt apju: ( 1 ) ( 1 )... ( 1... ) 3 ( 1) ( 1) ( 1 )... ( 1) m = a + a + + a a = ( ) = a + a + a + + a = (... ) 0 1 = a + a + a a a + a a = a + a + + a = g Ezzel beláttu ezt a cseppet sem ézefevő összefüggést. II. Osztó száma, osztó összege, és a töéletes szám fogalmáa általáosítási lehetőségei II.1. Az osztó számáról és az osztó összegéről Jelölje d ( ) az pozitív egész szám pozitív osztóia számát, és S ( ) az pozitív osztóia összegét. d ( ) és S ( ) multipliatív számelméleti függvéye, azaz ha a és b relatív prím pozitív egésze, aor d ( a b) = d ( a) d ( b) és S ( a b) = S ( a) S ( b). A multipliativitást felhaszálva d ( ) és S ( ) értée meghatározható az prímtéyezős felbotásából. 1 Ha = p α 1 p α... p α, aor d ( ) = ( α1 + 1) ( α + 1 )... ( α + 1), és 166
10 Dr. Kosztoláyi József: Számelméleti érdeessége α1 + 1 α + 1 α + 1 p1 1 p 1 p 1... S =. p 1 p 1 p 1 1 Ha d ( ) prím, aor S ( ) lehet prím is, összetett is. Ezt jól mutatjá a övetező példá: Ha =, aor d = és S = 3, viszot ha = 7, aor d ( 7) = és S ( 7) = 8. A mási iráy izgalmasabb, ugyais orét példá azt mutatjá, hogy ha S ( ) prím, aor d ( ) is prím. Tapasztalat, sejtés: Ha S ( ) prím, aor d ( ) is prím. Bizoyítás: Vizsgálju meg előbb, hogy milye pozitív egész eseté lehet S ( ) prím., aor S ( ) 3 Ha, így ha -e va legalább ét ülöböző prímosztója, aor a multipliativitásból adódóa S ( ) összetett szám. Ahhoz tehát, hogy S ( ) prím legye szüséges, hogy Eor S ( ) d ( ) = p teljesüljö, ahol p prím, pozitív egész szám. S = p p 1 Ebből az alaból ehézese tűi eldötei, hogy S ( ) mior prím, ezért otrapozícióval bizoyítu. A otrapozíciós bizoyítás az idiret bizoyításo A B B A. egyi formája, amelye logiai sémája: 167
11 Magas szitű matematiai tehetséggodozás Tegyü fel, hogy = p és ( ) d összetett szám ( B ). Ez azt jeleti, hogy vaa olya a és b 1-él agyobb pozitív egésze, hogy d ( ) 1 d = d p = +, így Ezzel + 1 = ab. a ( p ) b + 1 ab 1 a p 1 p 1 p 1 S ( ) = = =. a p 1 p 1 p 1 p 1 = ab. Másrészt Mivel a és b 1-él agyobb pozitív egésze, ezért a jobb oldal midét téyezője S összetett szám ( A ). 1-él agyobb, vagyis Ezzel bebizoyítottu a sejtést. II.. Egy érdés az ; d ( ) ; d ( d ( )) ; d d ( d ( )) apcsolatba ;... sorozatoal Közismert tétel, hogy d ( ) aor és csa aor páratla, ha égyzetszám. Ezt is felhaszálju a övetező érdés megválaszolásához. Mely -él em isebb pozitív egész számo eseté teljesül, hogy az sorozatba ics égyzetszám? Megoldás: ; d ( ) ; d ( d ( )) ; ( ) Két megállapítás első ráézésre adódi: d d d ; A feti tételből övetezi, hogy ha a sorozata a másodi tagtól ezdve valamelyi tagja páratla, aor az őt megelőző tag égyzetszám. Ebből adódi, hogy a másodi tagtól ezdve mide tag páros ell, hogy legye.. Ha = p (p prímszám), aor a sorozat: p; ; ; ;..., ez pedig megfelel a feltétele. Eze utá a érdés már csa az, hogy összetett számmal ezdődhet-e a sorozat? 168
12 Dr. Kosztoláyi József: Számelméleti érdeessége Ehhez először belátju, hogy az ; d ( ) ; d ( d ( )) ; ( ) eseté szigorúa csöeő. Azt ell igazolu, hogy d ( ) d d d ;... sorozat 3 <, ha 3. Az osztó-omplemeter osztó páro figyelembe vételével öye adódi, hogy d ( ) < mide pozitív egész eseté. Ha 5, aor <, valamit d ( 3) < 3, d ( 4) < 4. Ezzel beláttu, hogy a sorozat bármely 3 eseté szigorúa csöeő. Mivel d ( ) bármely eseté, ezért a szigorú csöeésből adódi, hogy 3 eseté valahoa ezdve a sorozat tagjai -vel egyelő. A másodi tagtól ezdve ez csa úgy lehetséges, ha az első elem prím. Ez igaz bármelyi helye felbuaó -esre is, azaz a sorozatba a balról ézve első -es előtt prímszám áll. Ha balról ézve az első -es a -adi helye található, és 3, aor a sorozat ( 1) -edi tagja páratla prím, amiből adódóa a fetie figyelembe vételével a ( ) -edi tag égyzetszám. Ez viszot azt jeleti, hogy a égyzetmetes sorozato másodi tagja, első tagja pedig prím. Összefoglalva: Potosa a p; ; ; ;... sorozato teljesíti a feltételt, ahol p prímszám. II.3. A többszöröse töéletes számoról Közismert, hogy az pozitív egész szám töéletes szám, ha S ( ) fogalmat Mersee ( ) általáosította. =. Ezt a Defiíció: Az pozitív egész szám -szorosa töéletes szám, ha ( 1) ahol pozitív egész szám. S = +, Példá: A 10 és a 67 étszerese töéletes számo, ugyais S 67 = 3 67 = 016. S = = és A = háromszorosa töéletes szám. Jelölje T a -szorosa töéletes számo halmazát. Megoldatla problémá: 1. Az T halmaz véges vagy végtele? + N. Va-e páratla eleme az T halmaza? + N 169
13 Magas szitű matematiai tehetséggodozás Jeleleg (?) = 1,, 3, 4, 5, 6, 7 esetére ismerü -szorosa töéletes számoat. Elemi módo, S ( ) multipliativitását felhaszálva bizoyítható a övetező tétele: (1) Ha T és em osztható 3-mal, aor 3 T3. () Ha 3 T4 l 1 és em osztható 3-mal, aor T3 l 1. (3) Ha T és osztható 3-mal, de em osztható 5-tel és 9-cel, aor 45 T3. (4) Ha T4, aor -e legalább hat ülöböző prímosztója va. (1)-et és (4)-et bizoyítju itt, () és (3) bizoyítása (1) bizoyításához hasolóa törtéi. Bizoyítás: (1) Mivel T, ezért S ( ) = 3. és 3 relatív príme, ezért S ( 3) S ( 3) S ( ) 4 S ( ) 4 ( 3) 1 (4) Ha = p α 1 p α... p α, aor a feltétel: p = = =. p 1 = p p p α1 + 1 α + 1 α p α1 α 1... p1 1 p 1 p 1 α. Osszu -el: α1 α α ( ) p1 p1 p p p p... = 5. p 1 p 1 p 1 1 A bal oldalt felülről becsülhetjü, ha a téyező számlálóia másodi tagját elhagyju. p1 p p... p 1 p 1 p 1 >5 1 Az egyelőtleség bal oldaláa téyezői az szigorúa csöeő sorozat 1 tagjai, ezért a szorzat aor a legagyobb, ha az első darab prímet vesszü a príme övevő sorozatából. Az első öt prím eseté = < 5,
14 Dr. Kosztoláyi József: Számelméleti érdeessége ezért -e legalább hat ülöböző prímosztója va. II.4. A szuperbőveledő (superabudat) számoról S Defiíció: Az pozitív egész szám hiáyos, ha < S ( ). <, és bőveledő, ha Példá: Mide prímhatváy hiáyos, viszot a legalább étszerese töéletes számo bőveledő. Defiíció (Erdős, Alaoglu, 1944): Az pozitív egész szám szuperbőveledő, ha S ( ) S ( ) < bármely 0 < < eseté. Példá: A és a 4 szuperbőveledő, a 3 és az 5 viszot em az. A témaörrel apcsolatos so megoldatla problémát figyelembe véve talá icsit meglepő a övetező tétel: Végtele so szuperbőveledő szám va. Bizoyítás: Legyee az pozitív egész szám pozitív osztói d 1 = 1 ; d ;...; d =. Ezzel S ( ) = di =, d ahoa di di i 1 =. S di Legye most = m!. Világos, hogy eor S ( ) = d 3 m di i S Mivel a harmoius sor diverges, ezért az sorozat em orlátos felülről. Ebből viszot övetezi, hogy a sorozata végtele so olya tagja va, amely az összes őt megelőző tagál agyobb, azaz végtele so szuperbőveledő szám va. d i 171
15 Magas szitű matematiai tehetséggodozás Irodalom: [1] Erdős Pál, Suráyi Jáos: Válogatott fejezete a számelméletből, POLYGON, Szeged, 004 [] Megyesi László: Bevezetés a számelméletbe, POLYGON, Szeged, 1997 [3] Ross Hosberger: Mathematical Gems, MAA, 1973 [4] Ross Hosberger: Mathematical Gems II, MAA, 1976 [5] Ross Hosberger: More Mathematical Morsels, MAA, 1991 [6] Joseph D. E. Kohauser, Da Vellema, StaWago: Which Way Did The Bicycle Go? (... ad other itriguig mathematical mysteries), MAA,
Számelméleti alapfogalmak
Számelméleti alapfogalma A maradéos osztás tétele Legye a és b ét természetes szám, b, és a>b Aor egyértelme léteze q és r természetes számo, amelyere igaz: a b q r, r b Megevezés: a osztadó b osztó q
Részletesebben1. Komplex szám rendje
1. Komplex szám redje A hatváyo periódiusa ismétlőde. Tétel Legye 0 z C. Ha z egységgyö, aor hatváyai periódiusa ismétlőde. Ha z em egységgyö, aor bármely ét, egész itevőjű hatváya ülöböző. Tegyü föl,
Részletesebben3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.
3. SOROZATOK 3. Sorozatok korlátossága, mootoitása, kovergeciája Defiíció. Egy f : N R függvéyt valós szám)sorozatak evezük. Ha A egy adott halmaz és f : N A, akkor f-et A-beli értékű) sorozatak evezzük.
RészletesebbenSZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo
SZÁMELMÉLET Vasile Beride, Filippo Spagolo A számelmélet a matematika egyik legrégibb ága, és az egyik legagyobb is egybe Eek a fejezetek az a célja, hogy egy elemi bevezetést yújtso az első szite lévő
Részletesebben1. Írd fel hatványalakban a következõ szorzatokat!
Számok és mûveletek Hatváyozás aaaa a a darab téyezõ a a 0 0 a,ha a 0. Írd fel hatváyalakba a következõ szorzatokat! a) b),,,, c) (0,6) (0,6) d) () () () e) f) g) b b b b b b b b h) (y) (y) (y) (y) (y)
RészletesebbenDivergens sorok. Szakdolgozat
Diverges soro Szadolgozat Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Készítette: Szabó Szilárd Matematia Bsc., taári szairáy Témavezető: Gémes Margit Műszai gazdasági taár Aalízis taszé Budapest,
Részletesebben10.M ALGEBRA < <
0.M ALGEBRA GYÖKÖS KIFEJEZÉSEK. Mutassuk meg, hogy < + +... + < + + 008 009 + 009 008 5. Mutassuk meg, hogy va olya pozitív egész szám, amelyre 99 < + + +... + < 995. Igazoljuk, hogy bármely pozitív egész
Részletesebben3. Számelmélet. 1-nek pedig pontosan három. Hány pozitív osztója van az n számnak? OKTV 2012/2013; I. kategória, 1. forduló
. Számelmélet I. Feladatok 1. Háy égyzetszám osztója va a 7 5 5 7 számak?. Az pozitív egész számak potosa két pozitív osztója va, az + 1-ek pedig potosa három. Háy pozitív osztója va az + 01 számak? OKTV
RészletesebbenDr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma?
Dr Tóth László, Kombiatoria (PTE TTK, 7 5 Kombiáció 5 Feladat Az,, 3, 4 számo özül válasszu i ettőt (ét ülöbözőt és írju fel ezeet úgy, hogy em vagyu teitettel a iválasztott eleme sorredjére Meyi a lehetősége
RészletesebbenDiszkrét matematika KOMBINATORIKA KOMBINATORIKA
A ombiatoria véges elemszámú halmazoat vizsgál. A fő érdése: a halmaz elemeit háyféleéppe lehet sorbaredezi, iválasztai özülü éháyat vagy aár midet bizoyos feltétele mellett, stb. Ezért a ombiatoria alapját
RészletesebbenInnen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha
. Végtele sorok. Bevezetés és defiíciók Bevezetéskét próbáljuk meg az 4... végtele összegek értelmet adi. Mivel végtele sokszor em tuduk összeadi, emiatt csak az első tagot adjuk össze: legye s = 4 8 =,
Részletesebben4. Test feletti egyhatározatlanú polinomok. Klasszikus algebra előadás NE KEVERJÜK A POLINOMOT A POLINOMFÜGGVÉNNYEL!!!
4. Test feletti egyhatározatlaú poliomok Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2013 április 11. Eddig a poliomokkal mit formális kifejezésekkel számoltuk, em éltük azzal a lehetőséggel, hogy x helyébe
RészletesebbenNevezetes sorozat-határértékek
Nevezetes sorozat-határértékek. Mide pozitív racioális r szám eseté! / r 0 és! r +. Bizoyítás. Jelöljük p-vel, illetve q-val egy-egy olya pozitív egészt, melyekre p/q r, továbbá legye ε tetszőleges pozitív
RészletesebbenPrímszámok a Fibonacci sorozatban
www.titokta.hu D é e s T a m á s matematikus-kriptográfus e-mail: tdeest@freemail.hu Prímszámok a Fiboacci sorozatba A továbbiakba Fiboacci sorozato az alapsorozatot (u,,,3,5,...), Fiboacci számo az alapsorozat
RészletesebbenMőbiusz Nemzetközi Meghívásos Matematika Verseny Makó, március 26. MEGOLDÁSOK
Mőbiusz Nemzetözi Meghívásos Matematia Versey Maó, 0. március 6. MEGOLDÁSOK 5 700. Egy gép 5 óra alatt = 000 alatt 000 csavart. 000 csavart észít, így = gép észít el 5 óra 000. 5 + 6 = = 5 + 5 6 5 6 6.
Részletesebbenn akkor az n elem összes ismétléses ... k l k 3 k 1! k 2!... k l!
KOMBINATORIKAI ALAPFOGALMAK A ombiatoria általába a véges halmazora voatozó redezési és leszámlálási feladatoal foglalozi. Az elemi ombiatoria legtöbb esetbe a övetező ét érdés egyiére eresi a választ:
RészletesebbenKalkulus I. Első zárthelyi dolgozat 2014. szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l 2. 5 2n 6n + 8
Név, Neptu-kód:.................................................................... 1. Legyeek p, q Q tetszőlegesek. Mutassuk meg, hogy ekkor p q Q. Tegyük fel, hogy p, q Q. Ekkor létezek olya k 1, k 2,
Részletesebben1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3
Dr. Tóth László, Fejezetek az elemi számelméletből és az algebrából (PTE TTK, 200) Számelméleti függvéyek Számelméleti függvéyek értékeire voatkozó becslések A τ() = d, σ() = d d és φ() (Euler-függvéy)
Részletesebben(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):
A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak
RészletesebbenMatematika I. 9. előadás
Matematika I. 9. előadás Valós számsorozat kovergeciája +-hez ill. --hez divergáló sorozatok A határérték és a műveletek kapcsolata Valós számsorozatok mootoitása, korlátossága Komplex számsorozatok kovergeciája
RészletesebbenV. Oszthatóság a természetes számok halmazában
V Oszthatóság a természetes számo halmazába V Általáos fogalma az oszthatósággal apcsolatba A maradéos osztás tétele Legye a és b ét természetes szám, b, és a>b Aor egyértelműe léteze q és r természetes
RészletesebbenAlgebrai egyenlőtlenségek versenyeken Dr. Kiss Géza, Budapest
Magas szitű matematikai tehetséggodozás Algebrai egyelőtleségek verseyeke Dr Kiss Géza, Budapest Néháy helyettesítési módszer és a Cauchy-Schwarz-egyelőtleség speciális esetéek alkalmazása bizoyítási feladatokba
Részletesebben2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...
. Függvéysorok. Bevezetés és defiíciók A végtele sorokál taultuk, hogy az + x + x + + x +... végtele összeg x < eseté koverges. A feti végtele összegre úgy is godolhatuk, hogy végtele sok függvéyt aduk
Részletesebben2. fejezet. Számsorozatok, számsorok
. fejezet Számsorozatok, számsorok .. Számsorozatok és számsorok... Számsorozat megadása, határértéke Írjuk fel képlettel az alábbi sorozatok -dik elemét! mooto, korlátos, illetve koverges-e! Vizsgáljuk
RészletesebbenNUMERIKUS SOROK II. Ebben a részben kizárólag a konvergencia vizsgálatával foglalkozunk.
NUMERIKUS SOROK II. Ebbe a részbe kizárólag a kovergecia vizsgálatával foglalkozuk. SZÜKSÉGES FELTÉTEL Ha pozitív (vagy em egatív) tagú umerikus sor, akkor a kovergecia szükséges feltétele, hogy lim a
RészletesebbenA Secretary problem. Optimális választás megtalálása.
A Secretary problem. Optmáls választás megtalálása. A Szdbád problémáa va egy szté lasszusa tethető talá természetesebb vszot ehezebb változata. Ez a övetező Secretary problem -a evezett érdés: Egy állásra
RészletesebbenMATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)
O k t a t á s i H i v a t a l A 5/6 taévi Országos Középiskolai Taulmáyi Versey első forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató A 5 olya égyjegyű szám, amelyek számjegyei
RészletesebbenALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.
ALGEBRA MÁSODFOKÚ POLINOMOK. Határozzuk meg az + p + q = 0 egyelet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 98.. Határozzuk meg az összes olya pozitív egész p és q számot, amelyre az
Részletesebben( ) ; VI. FEJEZET. Polinomok és algebrai egyenletek. Polinomok és algebrai egyenletek 215. VI.2.7. Gyakorlatok és feladatok (241.
Poliomo és algebrai egyelete 5 VI FEJEZET Poliomo és algebrai egyelete VI7 Gyaorlato és feladato ( oldal) A övetező ifejezése özül melye moomo? Háy változósa, háyad foúa és meyi az együtthatóju? 7 XX X,,
RészletesebbenGyakorló feladatok II.
Gyakorló feladatok II. Valós sorozatok és sorok Közgazdász szakos hallgatókak a Matematika B című tárgyhoz 2005. október Valós sorozatok elemi tulajdoságai F. Pozitív állítás formájába fogalmazza meg azt,
RészletesebbenInnen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha
. Végtele soro. Bevezetés és defiíció Bevezetését próbálju meg az + + 4 + + +... végtele összege értelmet adi. Mivel végtele soszor em tudu összeadi, emiatt csa az első tagot adju össze: legye s = + +
RészletesebbenA figurális számokról (IV.)
A figurális számokról (IV.) Tuzso Zoltá, Székelyudvarhely A továbbiakba külöféle számkombiációk és összefüggések reprezetálásáról, és bizoyos összegek kiszámolásáról íruk. Sajátos összefüggések Az elekbe
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli beugró kérdések. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis 1. Írásbeli beugró kérdések Készítette: Szátó Ádám 2011. Tavaszi félév 1. Írja le a Dedekid-axiómát! Legyeek A R, B R. Ekkor ha a A és b B : a b, akkor
RészletesebbenSzámsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik.
Számsorozatok 2015. december 22. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Határozzuk meg az a 2 + 7 5 2 + 4 létezik. sorozat határértékét, ha Megoldás: Mivel egy tört határértéke a kérdés, ezért vizsgáljuk meg el
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli tételek. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis. Írásbeli tételek Készítette: Szátó Ádám 20. Tavaszi félév . Archimedes tétele. Tétel: a > 0 és b R : N : b < a. Bizoyítás: Idirekt úto tegyük fel, hogy
RészletesebbenANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA
ANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA Szerkesztette: Balogh Tamás 202. július 2. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a ifo@baloghtamas.hu e-mail címe! Ez a Mű a Creative Commos Nevezd meg! - Ne add
RészletesebbenSorozatok A.: Sorozatok általában
200 /2002..o. Fakt. Bp. Sorozatok A.: Sorozatok általába tam_soroz_a_sorozatok_altalaba.doc Sorozatok A.: Sorozatok általába Ad I. 2) Z/IV//a-e, g-m (CD II/IV/ Próbálj meg róluk miél többet elmodai. 2/a,
Részletesebben1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a racionális és a valós számok ismeretét feltételezzük:
1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a raioális és a valós számok ismeretét feltételezzük: N = f1 ::: :::g Z = f::: 3 0 1 3 :::g p Q = j p q Z és q 6= 0 : q A valós szám értelmezése végtele tizedestörtkét
RészletesebbenKövetkezik, hogy B-nek minden prímosztója 4k + 1 alakú, de akkor B maga is 4k + 1 alakú, s ez ellentmondás.
Prímszámok A (pozitív) prímszámok sorozata a következő: 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19,... 1. Tétel. Végtelen sok prímszám van. Első bizonyítás. (Euklidész) Tegyük fel, hogy állításunk nem igaz, tehát véges
RészletesebbenMetrikus terek. továbbra is.
Metrius tere továbbra is. Defiíció: Legye X egy halmaz, d : X X R egy függvéy. Azt modju, hogy d metria (távolság), ha.. 3. 4. d d d d x, x 0, x, y 0 x y, x, y dy, x, x, z dx, y dy, z. Az X halmazt a d
Részletesebben6. Számsorozat fogalma és tulajdonságai
6. Számsorozat fogalma és tulajdoságai Taulási cél: A számsorozat fogalmáak és elemi tulajdoságaiak megismerése. A mootoitás, korlátosság vizsgálatáak elsajátítása. Nevezetes sorozatok határértékéek megismerése.
RészletesebbenVII. A határozatlan esetek kiküszöbölése
A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely
RészletesebbenOlimpiai szakkör, Dobos Sándor 2008/2009
Olimpii ször, Dobos Sádor 008/009 008 szeptember 9 Eze szörö Cev és Meelosz tételt eleveítettü fel, több gyorló feldttl, éháy lehetséges áltláosítássl További feldto: = 6 (=,, ) Htározzu meg z összes oly
RészletesebbenSZÁMHALMAZOK Halmazábrán ábrázolom a valós számok halmazát és részhalmazait (néhány példával). (C) pl. 1/4; 1/2. pl. 1;2;0;-1; N pl. 0. pl.
2. tétel Számhalmazo (a valós számo halmaza és részhalmazai), oszthatósággal apcsolatos problémá, számredszere. SZÁMHALMAZOK Halmazábrá ábrázolom a valós számo halmazát és részhalmazait (éháy példával).
RészletesebbenCsikv ari P eter Diszkr et matematika El oad as jegyzet
Csivári Péter Diszrét matematia Előadás jegyzet Tartalom 1 Spetrál gráfelmélet 3 1.1 Csa lieáris algebra........................... 4 1.2 Expadere és pseudoradom gráfo.................. 10 1.3 Erőse reguláris
RészletesebbenFüggvényhatárérték-számítás
Függvéyhatárérték-számítás I Függvéyek véges helye vett véges határértéke I itervallumo, ha va olya k valós szám, melyre az I itervallumo, ha va olya K valós szám, melyre I itervallumo, ha alulról és felülről
RészletesebbenOSZTHATÓSÁG. Osztók és többszörösök : a 3 többszörösei : a 4 többszörösei Ahol mindkét jel megtalálható a 12 többszöröseit találjuk.
Osztók és többszörösök 1783. A megadott számok elsõ tíz többszöröse: 3: 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30 4: 4 8 12 16 20 24 28 32 36 40 5: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 6: 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 1784. :
Részletesebben90 Folytonos függvények. IV. Folytonos függvények
9 Folytoos függvéye IV Folytoos függvéye Az előző fejezetbe adott f : D függvéy viseledését a D halmaz torlódási potjáa öryezetébe vizsgáltu Az pot em feltétleül tartozott a D halmazhoz ( D ) Ebbe a fejezetbe
Részletesebben1. Gyökvonás komplex számból
1. Gyökvoás komplex számból Gyökvoás komplex számból. Ismétlés: Ha r, s > 0 valós, akkor rcos α + i siα) = scos β + i siβ) potosa akkor, ha r = s, és α β a 360 egész számszorosa. Moivre képlete scos β+i
RészletesebbenKiegészítő részelőadás 2. Algebrai és transzcendens számok, nevezetes konstansok
Kiegészítő részelőadás. Algebrai és transzcendens számo, nevezetes onstanso Dr. Kallós Gábor 04 05 A valós számo ategorizálása Eml. (óori felismerés): nem minden szám írható fel törtszámént (racionálisént)
RészletesebbenMatematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova
Matematikai játékok Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova 1. rész Matematikai tréfák A következő matematikai játékokba matematikai tréfákba a végső eredméy a játék kiidulási feltételeitől függ, és em a játékosok
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.
Számelmélet I. DEFINÍCIÓ: (Osztó, többszörös) Ha egy a szám felírható egy b szám és egy másik egész szám szorzataként, akkor a b számot az a osztójának, az a számot a b többszörösének nevezzük. Megjegyzés:
RészletesebbenÁltalános taggal megadott sorozatok összegzési képletei
Általáos taggal megadott sorozatok összegzési képletei Kéri Gerzso Ferec. Bevezetés A sorozatok éháy érdekes esetét tárgyaló el adást az alábbi botásba építem fel:. képletek,. alkalmazások, 3. bizoyítás
RészletesebbenKombinatorika (2017. február 8.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla
Kombiatoria (017 február 8 Bogya Norbert, Kátai-Urbá Kamilla 1 Kombiatoriai alapfeladato A ombiatoriai alapfeladato léyege az, hogy bizoyos elemeet sorba redezü, vagy éháyat iválasztu belőlü, és esetleg
RészletesebbenHatárértékszámítás. (szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo április A határátmenet és a műveletek 12
Határértékszámítás szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo 207. április 23. Tartalomjegyzék. Bevezetés 2 2. Segédállítások 3 3. Nevezetes sorozatok 7 4. A határátmeet és a műveletek 2 5. Az e szám fogalma
RészletesebbenSorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága
Sorozatok, határérték fogalma. Függvéyek határértéke, folytoossága 1) Végtele valós számsorozatok Fogalma, megadása Defiíció: A természetes számok halmazá értelmezett a: N R egyváltozós valós függvéyt
RészletesebbenDiszkrét matematika 1. estis képzés. Komputeralgebra Tanszék ősz
Diszkrét matematika 1. estis képzés 2015. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 6. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2015. ősz Elemi számelmélet Diszkrét matematika 1. estis
RészletesebbenLineáris kódok. u esetén u oszlopvektor, u T ( n, k ) május 31. Hibajavító kódok 2. 1
Lieáris kódok Defiíció. Legye SF q. Ekkor S az F q test feletti vektortér. K lieáris kód, ha K az S k-dimeziós altere. [,k] q vagy [,k,d] q. Jelölések: F u eseté u oszlopvektor, u T (, k ) q sorvektor.
Részletesebbenf(n) n x g(n), n x π 2 6 n, σ(n) n x
Számelméleti függvéyek extremális agyságredje Dr. Tóth László 2006 Bevezetés Ha számelméleti függvéyek, l. multilikatív vagy additív függvéyek agyságredjét vizsgáljuk, akkor először általába az adott függvéy
RészletesebbenINJEKTIVITÁS ÉS EGYÉB TULAJDONSÁGOK MEGOLDOTT FELADATOK
Megoldott feladatok Ijektivitás és egyéb tulajdoságok 59 ) INJEKTIVITÁS ÉS EGYÉB TULAJDONSÁGOK MEGOLDOTT FELADATOK Határozd meg azt az f:r R függvéyt, amelyre f ( f ( ) x R és a g:r R g ( = x f ( függvéy
Részletesebben2.1. A sorozat fogalma, megadása és ábrázolása
59. Számsorozatok.. A sorozat fogalma, megadása és ábrázolása.. Defiíció. Azokat az f : N R valós függvéyeket, melyek mide természetes számhoz egy a valós számot redelek hozzá, végtele számsorozatokak,
RészletesebbenV. RADÓ FERENC EMLÉKVERSENY Kolozsvár, május 19. V. osztály
Kolozsvár,. május 9. V. osztály a5b. Határozd meg 7cd legagyobb törtet! alaú ( a ), 8-cal egyszerűsíthető legisebb és. Az,,, 4, 5, 6, 7, 8, 9,,,,, 4, 5 és 6 számoat oszd ét csoportba úgy, hogy ha az egyi
RészletesebbenKombinatorika. Variáció, permutáció, kombináció. Binomiális tétel, szita formula.
Kombiatorika Variáció, permutáció, kombiáció Biomiális tétel, szita formula 1 Kombiatorikai alapfeladatok A kombiatorikai alapfeladatok léyege az, hogy bizoyos elemeket sorba redezük, vagy éháyat kiválasztuk
RészletesebbenSZÁMELMÉLET. Szigeti Jenő
SZÁMELMÉLET Sigeti Jeő. OSZTHATÓSÁG A osthatósággal kapcsolatba égy alapvető eredméyt kölük bioyítás élkül. Jelölje φ() a {,,..., } halmaból ao elemek sámát, amelyek relatív prímek a -he. Ha például p
RészletesebbenMatematika B4 I. gyakorlat
Matematika B4 I. gyakorlat 2006. február 16. 1. Egy-dimeziós adatredszerek Va valamilye adatredszer (számsorozat), amelyről szereték kiszámoli bizoyos dolgokat. Az egyes értékeket jelöljük z i -vel, a
Részletesebben( a b)( c d) 2 ab2 cd 2 abcd 2 Egyenlőség akkor és csak akkor áll fenn
Feladatok közepek közötti egyelőtleségekre (megoldások, megoldási ötletek) A továbbiakba szmk=számtai-mértai közép közötti egyelőtleség, szhk=számtaiharmoikus közép közötti egyelőtleség, míg szk= számtai-égyzetes
RészletesebbenSzA XIII. gyakorlat, december. 3/5.
SzA XIII. gyakorlat, 2013. december. 3/5. Drótos Márton 3 + 2 = 1 drotos@cs.bme.hu 1. Határozzuk meg az Euklidészi algoritmussal lnko(504, 372)-t! Határozzuk meg lkkt(504, 372)-t! Hány osztója van 504-nek?
RészletesebbenMatematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova
Első rész Matematikai tréfák Matematikai játékok Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova A következő matematikai játékokba matematikai tréfákba a végső eredméy a játék kiidulási feltételeitől függ, és em a
RészletesebbenJáratszerkesztési feladatok
Járatszeresztési feladato 1 Járatszeresztési feladato DR. BENKŐJÁNOS Agrártudomáyi Egyetem GödöllőMezőgazdasági Géptai Itézet A járat alatt a logisztiába általába a járműve meghatározott több állomást
RészletesebbenFELADATOK a Bevezetés a matematikába I tárgyhoz
FELADATOK a Bevezetés a matematiába I tárgyhoz a számítástechia taár főisolai és a programozó matematius szao számára 2004 ovember 4 FIGYELEM: a számtech szaosoa csa a övetező feladato ellee: 2,6,7,8,9-13,16-25,27,31-33
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok
1 Diszkrét matematika II., 3. előadás Komplex számok Dr. Takách Géza NyME FMK Iformatikai Itézet takach@if.yme.hu http://if.yme.hu/ takach/ 2007. február 22. Komplex számok Szereték kibővítei a valós számtestet,
Részletesebben(d) x 6 3x 2 2 = 0, (e) x + x 2 = 1 x, (f) 2x x 1 = 8, 2(x 1) a 1
. Bevezető. Oldja meg az alábbi egyeleteket: (a cos x + si x + cos x si x = (b π si x = x π 4 x 3π 4 cos x (c cos x + si x = si x (d x 6 3x = 0 (e x + x = x (f x + 5 + x = 8 (g x + + x + + x + x + =..
Részletesebbenmin{k R K fels korlátja H-nak} a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát is:
. A szupréum elv. = H R felülr l körlátos H fels korlátai között va legkisebb, azaz A és B a A és K B : a K Ekkor ξ-re: mi{k R K fels korlátja H-ak} } a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát
RészletesebbenLajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák könyvtár
Lajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák köyvtár Lajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák köyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas Istvá Lajkó Károly Kalkulus I. példatár programozó és programtervező matematikus
RészletesebbenOszthatósági problémák
Oszthatósági problémák Érdekes kérdés, hogy egy adott számot el lehet-e osztani egy másik számmal (maradék nélkül). Ezek eldöntésére a matematika tanulmányok során néhány speciális esetre látunk is példát,
RészletesebbenSorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!
Sorozatok 20. október 5. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!. Zh feladat:vizsgálja meg mootoitás és korlátosság szerit az alábbi sorozatot! a + ha ; 2; 5 Mootoitás eldötéséhez vizsgáljuk
Részletesebben1. A radioaktivitás statisztikus jellege
A radioaktivitás időfüggése 1. A radioaktivitás statisztikus jellege Va N darab azoos radioaktív atomuk, melyekek az atommagja spotá átalakulásra képes. tegyük fel, hogy ezek em bomlaak tovább. Ekkor a
RészletesebbenNumerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása
Numerius módszere. Nemlieáris egyelee özelíő megoldása Egyelemegoldás iervallumelezéssel A Baach-ipo-ierációs módszer A Newo-módszer és válozaai Álaláosío Newo-módszer Egyelemegoldás iervallumelezéssel
RészletesebbenVillamos gépek tantárgy tételei
Villamos gépek tatárgy tételei 7. tétel Mi a szerepe az áram- és feszültségváltókak? Hogya kapcsolódak a hálózathoz, milye előírások voatkozak a biztoságos üzemeltetésükre, kiválasztásukál milye adatot
RészletesebbenKomplex számok (el adásvázlat, 2008. február 12.) Maróti Miklós
Komplex számok el adásvázlat, 008. február 1. Maróti Miklós Eek az el adásak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudi: test, test additív és multiplikatív csoportja, valós számok és tulajdoságaik.
RészletesebbenOrosz Gyula: Markov-láncok. 2. Sorsolások visszatevéssel
Orosz Gyula: Marov-láco 2. orsoláso visszatevéssel Néháy orét feladat segítségével vezetjü be a Marov-láco fogalmát és a hozzáju acsolódó megoldási módszereet, tiius eljárásoat. Ahol lehet, több megoldást
RészletesebbenBIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 10. A statisztika alapjai Debrecei Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csaád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Statisztikai függvéyek Defiíció, empirikus várható érték Empirikus
RészletesebbenXXVI. Erdélyi Magyar Matematikaverseny Zilah, február II.forduló -10. osztály
Miisterul Educaţiei Națioale și Cercetării Știițifice Subiecte petru Etapa aţioală a Cocursului de Matematică al Liceelor Maghiare di Româia XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaversey Zilah, 016. február 11
RészletesebbenBevezető analízis II. példatár
Bevezető aalízis II. példatár Gémes Margit, Szetmiklóssy Zoltá Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Matematikai Itézet 06. ovember 3. Tartalomjegyzék. Bizoyítási módszerek, valós számok 3..
Részletesebben9. tétel: Elsı- és másodfokú egyenlıtlenségek, pozitív számok nevezetes közepei, és ezek felhasználása szélsıérték-feladatok megoldásában
9. tétel: Elsı- és másodfoú egyelıtlesége, pozitív számo evezetes özepei, és eze felhaszálása szélsıérté-feladato megoldásáa Egyelıtleség: Két relációsjellel összeapcsolt ifejezés vagy függvéy. Az egyelıtleséget
RészletesebbenI. Sorozatok. I.1. Sorozatok megadása
Mgyr Zsolt: Alízis özépisoláb I Sorozto oldl Def A pozitív egész számo hlmzá értelmezett számértéű függvéyeet sorozto evezzü Megjegyzés: Egyes tárgylási módob éyelmességi szempotból em N R függvéyeről,
RészletesebbenFeladatok megoldása. Diszkrét matematika I. Beadandó feladatok. Bujtás Ferenc (CZU7KZ) December 14, feladat: (A B A A \ C = B)
Diszkrét matematika I. Beadadó feladatok Bujtás Ferec (CZU7KZ) December 14 014 Feladatok megoldása 1..1-6. feladat: (A B A A \ C = B) A B A = A \ C = B igazolása: A B A = B \A = Ø = B = A B (Mivel a B-ek
RészletesebbenKis Mihály. Prímtesztek és prímfaktorizáció
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Kis Mihály Prímtesztek és prímfaktorizáció BSc Szakdolgozat Témavezet : Dr. Freud Róbert Algebra és Számelmélet Taszék Budapest, 2013 Tartalomjegyzék Bevezetés
Részletesebben(a n A) 0 < ε. A két definícióbeli feltétel ugyanazt jelenti (az egyenlőtlenség mindkettőben a n A < ε), ezért a n A a n A 0.
Földtudomáy lpszk 006/07 félév Mtemtik I gykorlt IV Megoldások A bármely ε R + számhoz v oly N N küszöbidex, hogy mide N, >N eseté A < ε A 0 bármely ε R + számhoz v oly N N küszöbidex, hogy mide N, > N
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Részletesebben7. Számelmélet. 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel?
7. Számelmélet I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel? ELTE 2006. október 27. (matematika
Részletesebben24. tétel A valószínűségszámítás elemei. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje.
24. tétel valószíűségszámítás elemei. valószíűség kiszámításáak kombiatorikus modellje. GYORISÁG ÉS VLÓSZÍŰSÉG meyibe az egyes adatok a sokaságo belüli részaráyát adjuk meg (törtbe vagy százalékba), akkor
Részletesebben1. Hibaszámítás Hibaforrások A gépi számok
Hiszámítás Hiforráso feldto megoldás sorá ülöféle hiforrásol tlálozu Modellhi mior vlóság egy özelítését hszálju feldt mtemtii ljá felírásához Pl egy fizii törvéyeel leírt modellt Mérési vgy örölött hi
RészletesebbenKiegészítő részelőadás 2. Algebrai és transzcendens számok, nevezetes konstansok
Kiegészítő részelőadás 2. Algebrai és transzcendens számo, nevezetes onstanso Dr. Kallós Gábor 204 205 A valós számo ategorizálása Eml. (óori felismerés): nem minden szám írható fel törtszámént (racionálisént)
RészletesebbenJegyzetek a Matematika A2H tárgyhoz
Jegyzete a Matematia A2H tárgyhoz Kreedits Sádor és Révész Szilárd György Tartalomjegyzé. Végtele umerius soro 2.. Sorozato - rövid ismétlés............................ 2.2. Végtele umerius soro............................
RészletesebbenKomplex számok. d) Re(z 4 ) = 0, Im(z 4 ) = 1 e) Re(z 5 ) = 0, Im(z 5 ) = 2 f) Re(z 6 ) = 1, Im(z 6 ) = 0
Komplex számok 1 Adjuk meg az alábbi komplex számok valós, illetve képzetes részét: a + i b i c z d z i e z 5 i f z 1 A z a + bi komplex szám valós része: Rez a, képzetes része Imz b Ez alapjá a megoldások
RészletesebbenSzámelméleti alapfogalmak
1 Számelméleti alapfogalmak 1 Definíció Az a IN szám osztója a b IN számnak ha létezik c IN melyre a c = b Jelölése: a b 2 Példa a 0 bármely a számra teljesül, mivel c = 0 univerzálisan megfelel: a 0 =
RészletesebbenA 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató
Otatási Hivatal A 015/016 tanévi Országos Középisolai Tanulmányi Verseny másodi forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értéelési útmutató 1 Egy adott földterület felásását három munás
RészletesebbenA gyors Fourier-transzformáció (FFT)
A gyors Fourier-transzformáció (FFT) Egy analóg jel spetrumát az esete döntő többségében számítástechniai eszözöel határozzu meg. A jelet mintavételezzü és elvégezzü a mintasorozat diszrét Fouriertranszformációját.
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Részletesebben