I. Problémafelvetés. A valós számsorozat téma megalapozása

Hasonló dokumentumok
(a n A) 0 < ε. A két definícióbeli feltétel ugyanazt jelenti (az egyenlőtlenség mindkettőben a n A < ε), ezért a n A a n A 0.

Sorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!

Gyakorló feladatok II.

A valós számok halmaza

3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.

Innen. 2. Az. s n = 1 + q + q q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha

Sorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága

2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...

Matematika I. 9. előadás

Sorozatok határértéke

Bodó Bea, Simonné Szabó Klára Matematika 1. közgazdászoknak

Sorozatok. [a sorozat szigorúan monoton nő] (b) a n = n+3. [a sorozat szigorúan monoton csökken] (c) B a n = n+7

min{k R K fels korlátja H-nak} a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát is:

I. rész. Valós számok

1. Halmazok, relációk és függvények.

Számsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik.

Emelt szintő érettségi tételek. 10. tétel Számsorozatok

A függvénysorozatok olyanok, mint a valós számsorozatok, csak éppen a tagjai nem valós számok,

Határértékszámítás. 1 Határátmenet Tétel. (Nevezetes sorozatok) (a) n, n 2,... n α (α > 0), 1 n 0, 1. 0 (α > 0), (b) n 2 0,... 1.

ANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA

A + B = B + A A B = B A ( A + B ) + C = A + ( B + C ) ( A B ) C = A ( B C ) A ( B + C ) = ( A B ) + ( A C ) A + ( B C ) = ( A + B ) ( A + C )

Matematika A1 vizsga elméleti kérdések

Egy harmadik fajta bolha mindig előző ugrásának kétszeresét ugorja és így a végtelenbe jut el.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli tételek. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév

19. Függvények rekurzív megadása, a mester módszer

1 n. 8abc (a + b) (b + c) (a + c) 8 27 (a + b + c)3. (1 a) 5 (1 + a)(1 + 2a) n + 1

A tárgy címe: ANALÍZIS 1 A-B-C (2+2). 1. gyakorlat

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):

A Gauss elimináció M [ ]...

TARTALOMJEGYZÉK MATEMATIKAI ANALÍZIS I. FEJEZET. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL...5 II. FEJEZET. INTEGRÁLÁSI MÓDSZEREK...

PPKE ITK Algebra és diszkrét matematika DETERMINÁNSOK. Bércesné Novák Ágnes 1

ACTA CAROLUS ROBERTUS

A valós számok halmaza

Analízis I. Kidolgozta: Ábrahám Róbert Dr. Szili László előadásai alapján július 10.

Analízis. Glashütter Andrea

1. Fejezet A sorozat fogalmának intuitív megközelítése

Lineáris programozás

Analízis I. gyakorlat

Közelítő és szimbolikus számítások haladóknak. 9. előadás Numerikus integrálás, Gauss-kvadratúra

Nevezetes sorozat-határértékek

Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli beugró kérdések. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév

Határértékszámítás. (szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo április A határátmenet és a műveletek 12

2. fejezet. Számsorozatok, számsorok

823. A helyesen kitöltött keresztrejtvény: 823. ábra A prímek összege: = 9; 824. a) 2 1, 2 4, 5 3, 3 5, 2$ 825.

6. Számsorozat fogalma és tulajdonságai

Versenyfeladatok. Középiskolai versenyfeladatok megoldása és rendszerezése Szakdolgozat. Készítette: Nováky Csaba. Témavezető: Dr.

Analízis feladatgy jtemény II.

= dx 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05

Kalkulus I. Első zárthelyi dolgozat szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l n 6n + 8

Kalkulus II., második házi feladat

Kalkulus szigorlati tételsor Számítástechnika-technika szak, II. évfolyam, 2. félév

Néhány gondolat a valós számsorozatok tanításáról (Híd a közoktatás és a felsoktatás között.)

Improprius integrálás

NUMERIKUS SOROK II. Ebben a részben kizárólag a konvergencia vizsgálatával foglalkozunk.

Szoldatics József, Dunakeszi

Numerikus sorok. Kónya Ilona. VIK, Műszaki Informatika ANALÍZIS (1) Oktatási segédanyag

ALGEBRA. 1. Hatványozás

Sorozatok. 1. Vizsgálja meg az alábbi sorozatokat monotonitás szempontjából!(indoklással, nem elegendő a sorozat. (a) a n = n+1

Lajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák könyvtár

SOROZATOK. Körtesi Péter

I. Sorozatok. I.1. Sorozatok megadása

Nevezetes középértékek megjelenése különböző feladatokban Varga József, Kecskemét

Matematika II. Műszaki informatikai mérnökasszisztens. Galambos Gábor JGYPK

Gazdasági matematika 1. tantárgyi kalauz

Sorozatok A.: Sorozatok általában

ANALÍZIS I. DEFINÍCIÓK, TÉTELEK

1. Primitív függvények (határozatlan integrálok)

II. Lineáris egyenletrendszerek megoldása

Integrálszámítás (Gyakorló feladatok)

ANALÍZIS 1. I. VIZSGA január 11. Mérnök informatikus szak α-variáns Munkaidő: 90 perc., vagyis z 2 1p = i 1p = ( cos 3π 2 2

Laplace-transzformáció. Vajda István február 26.

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

Gazdasági matematika I. tanmenet

1 h. 3. Hogyan szól a számtani és a mértani közép közötti összefüggést kifejező tétel?

f (ξ i ) (x i x i 1 )

Improprius integrálás

Bevezető analízis II. példatár

Matematika A 12. évfolyam. 1. modul Sorozatok. Készítette: Lövey Éva

Lineáris programozás

2. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET

1. NAP 9. OSZTÁLY. Lackó József, Csíkszereda 2. Az ab,, a b

Debreceni Egyetem. Kalkulus példatár. Gselmann Eszter

Andai Attila: november 13.

Orosz Gyula: Külföldi középiskolai matematikai versenyek. Elemi algebra 1. értékét, ha x, y pozitív valós számok és x 2 + y 2 = 6xy.

Határozzuk meg, hogy a következő függvényeknek van-e és hol zérushelye, továbbá helyi szélsőértéke és abszolút szélsőértéke (

Általános taggal megadott sorozatok összegzési képletei

II. Valós számsorozatok

Matematika A1a - Analízis elméleti kérdései

2. Egy csökkenő mértani sorozat második tagja 192, negyedik tagja 48. Számítsd ki az első 5 tag összegét! (10 pont)

x + 3 sorozat első hat tagját, ha

A figurális számokról (IV.)

Prímszámok a Fibonacci sorozatban

Statisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.

1. Hibaszámítás Hibaforrások A gépi számok

A Matematika BSC képzésben résztvev hallgatók elképzettségérl (különös tekintettel a bizonyítási képességre)

Absztrakt vektorterek

2. gyakorlat - Hatványsorok és Taylor-sorok

Kardos Montágh verseny Feladatok

BSc Analízis I. előadásjegyzet

Átírás:

Iduktív foglomlkotás, tételek megsejtése, szitézissel vló bizoyítás vlós számsoroztok témáb Vigé Dr. Lecsés Áges milto:vige@ttk.pte.hu I. Problémfelvetés felsokttás els félévébe középiskolából felsokttásb kerül hllgtók z lízis els témkörekét vlós számsoroztokkl tlálkozk. Ebbe témáb kell tehát megvlósíti vlmiféle "átmeetet" kétféle okttási szit számos külöbsége között. felsokttás eldási zömmel ismeretközlk: foglmkt, tételeket és zok bizoyítását úgymod "elmgyrázzuk", elmodjuk, ledjuk; mjd gykorlto éháy példávl "megvilágítjuk". Eldásomb rövide ismertetek egy kísérletileg igzolt htékoybb didktiki megoldást. kísérletbe foglmk bevezetése jobbár iduktív, ritkább deduktív úto törtét; tételeket hllgtókkl "fedeztettem fel" mjd bizoyítás strtégiáj is zömmel szitézis volt. Így vált biztosíthtóvá zökkemetes átmeet felsfokú tulmáyokb megszokott szisztémához; így vált vlós számsoroztok tém hllgtók "sjátjává", mely z lízis további fejezeteit lpozz meg. (Úgy mit: függvéy htárérték, differeciálszámítás, vlós számsorok és függvéysorok, Riem-itegrál.) vlós számsoroztok tém mtemtik-didktiki elemzésérl 004-es eldásomb ( vlós számsoroztok tításák módszerti problémái címmel) szóltm. z eldásb ismertettem tém órtervezetét is, vlmit tém tárgylás sorá rövide beszéltem megvlósítás részleteirl. (evezetese sorozt foglm, megdás, szemléltetése, sorozt függvéyti tuljdosági (mootoitás, korlátosság, kovergeci, divergeci), ezek kpcsolti (sorozt kovergeci szükséges feltétele, eleged feltétele, Cuchy-kritérium), htárátmeeti szbályok, evezetes soroztok.) Jele eldásomb ebbl két mometumot rgdok ki, egy foglomlkotást (kovergeci), és két tétel felfedeztetése utá (kovergeci szükséges feltétele, eleged feltétele) ezek bizoyítását, melyet részletezek. II. vlós számsorozt tém meglpozás z egész vlós számsorozt témát tpsztlti yg vizsgált lpozt meg. Egy soroztkészletet állítottm össze, mely sok, középiskolából jól ismert soroztot trtlmzott (számti, mérti). = =, = + h () () =, = + h () =, = h (4) =, = h () = () = (7) = (8) =, = h > (9) π lsó közelít törtjei

(0) = ( ) () = () = ( ) () (4) + = + = + ( ) hllgtók feldt z volt, hogy számítsák ki soroztok els öt és tizedik elemét, szemléltessék grfikoo, számegyeese, mjd figyeljék meg vlós függvéyekél tult függvéytuljdoságokt! Mjd hlmzábráb írják be megfelel helyre soroztok sorszámát!. ábr soroztok függvéyti tuljdoságik összehsolításávl, soroztok eek lpjá vló csoportosításávl korlátosság, mootoitás, kovergeci szemléletes jeletéséhez jutottuk. hrmdik ábr foglmk viszoyák szemléltetése révé tételek (kovergeci szükséges feltétele, eleged feltétele) felfedezését segítette el. III. sorozt-kovergeci foglmák kilkítás mtemtik-didktikáb foglom-kilkítás három féle módo törtéik: iduktív, deduktív és kostruktív úto. z iduktív úto törté foglomkilkítás sorá optimális tpsztlti ygot gyjtük, ezeket vizsgált tárgyává téve ( foglmt meghtározó ismérvek kiemelése, foglom trtlmák feltárás) bsztrkcióvl jutuk foglomhoz, és lkotjuk meg defiíciót. Ez z út z öálló hllgtói muk révé logiki képességek fejlesztéséhez jeletse hozzájárul. foglomkilkítás deduktív úto úgy törtéik, hogy kimodjuk defiíciót, ezt követi z elemzés és foglom kokretizálás, példákkl vló illusztrálás.

Kostruktív módo vló foglomlkotás sorá foglom éháy reprezetálásák dott feltételek melletti elállítás utá áltláosítjuk z eljárást, és lkotjuk meg defiíciót. Bármilye módo is vezetük be egy foglmt, zt midig kell, hogy kövesse foglmk megersítése, rögzítése. Erre többféle lehetség v, mit például: külöböz defiiálási lehetségek megvilágítás; külöböz defiíciók ekvivleciáják megmuttás; defiíció következméyeiek levoás; példák és ellepéldák dás; állítások igz-hmis volták eldötése. sorozt-kovergeci foglmák kilkítás iduktív úto. sorozt kovergeci (mit áltláb z lízis foglmi) foglm összetett, boyolult. soroztkészlet vizsgáltkor szemléletbl észrevetetjük htárérték létezését ((4), (), (7), (9), (), (), (4)), és tpsztltból megfoglmzttjuk, hogy övekedésével soroztelemek tetszlegese közel kerülek htárértékhez. Megfoglmzzuk úgy is, hogy htárérték körül bárhogy is jelölük ki egy yílt itervllumot, egy köryezetet, elég gy -ek eseté soroztelemek ebbe yílt itervllumb vk, eze köryezete kívül legfeljebb véges sok számú soroztelem v. Szereték ezt tpsztltot potos mtemtiki formáb ötei! + Ezek utá motivációs feldtkét precízebb vizsgált tárgyává tettük () = és (4) + ( ) = + soroztokt következ lépésekbe:. Legye ε =! Jelölje ki ill. - ε sugrú köryezetét!. Számolj ki soroztok els 4 elemét! Jelölje be sorozt zo tgjit, melyek ill. - dott köryezetébe esek!. Htározz meg zt z számot, melyre > eseté < ill. ( ) <! Összefogllv: ε = -höz úgy, hogy h >, kkor < ill. ( ) <. Mjd lóg feldt ε =, ε = -re, mjd tetszleges ε > 0-r következtek. 08 0000 Ezek utá példákból elvotkozttv hllgtók lkották meg precíz ( ε, -es) defiíciót, és bevezettük szokásos jelölést. foglom elmélyítésére gykorlto több feldt következett. Megbeszéltük külöböz defiiálási lehetségeket ( htárérték bármely köryezeté kívül véges sok elem v), defiíció következméyét (z -hoz vló kovergálás ekvivles z sorozt 0- hoz vló kovergálásávl), kovergeciávl kpcsoltos állítások igz-hmis voltát dötöttük el és idokoltuk (például: lim = és >0, kkor soroztk végtele sok tgj pozitív.) IV. sorozt-kovergeci szükséges feltétele, eleged feltétele mtemtiki tételek foglmk közti kpcsoltokt modják ki. Ezeket is tári közlés helyett megkíséreljük felfedezteti, mjd sejtésüket igzoli, bizoyíti, rossz sejtés eseté cáfoli. Bizoyítás sorá logik szbályi szerit következtetük feltételekbl z állításr, kpcsoltot teremtük közöttük. bizoyítást is érdemes hllgtó godolkodásák fejlesztése érdekébe felfedezteti, logiki utt felderítei. Elemezteti

érdemes, hogy mi feltétel, mi koklúzió, mit kée beláti hhoz, hogy koklúzió igz legye, esetleg lklmzhtó-e vlmilye korább bizoyított tétel, foglom, hol és hogy hszálhtók fel feltételek. H így járuk el, ez fejleszti bizoyítási igéyt, öbizlmt d hllgtók, mivel természetes úto tlál rá bizoyításr. z egyszer logiki sémák sokrét lklmzás révé godolkodás fejldik. mtemtik-didktik háromféle bizoyítási strtégiát külöböztet meg: szitézis, lízis, em teljes lízis. ( tételek szerkezete: B ) Bizoyítás szitézissel (céliráyos okoskodás) strtégi léyege, hogy feltételekbl xiómák, korább bizoyított tételek és defiíciók felhszálásávl szükséges feltételek lácoltá át véges sok lépésbe jutuk következméyhez. ( B ) strtégi kulcskérdése: mi következik ebbl? Bizoyítás lízissel (fordított iráyú okoskodás) strtégi léyege, hogy B következméybl iduluk ki, hhoz keresük eleged feltételt, mibl következik B, mjd véges sok lépésbe folyttjuk godoltmeetet ddig, míg ilye eleged feltételek soroztá keresztül z feltételhez jutuk. ( B B B B ) strtégi kulcskérdése: mibl következik ez? em teljes lízis: z elz kett kombiációj. soroztkészlet hlmzos ábráj hszos függvéyti tuljdoságok közti kpcsoltok, tételek felfedeztetésére.. ábr Krikáztssuk be kovergeseket! Észrevetetjük, hogy koverges soroztok vlódi részhlmzát képezik korlátos soroztokk. Tehát mide koverges sorozt korlátos, zz kovergeci szükséges feltétele korlátosság. megfordítás em igz, v oly sorozt (pl-ul (0)-es), mely korlátos, de em koverges. Próbáljuk bizoyíti, hogy h z sorozt koverges (), kkor bizoyítást szitézis strtégiávl (céliráyos okoskodássl) próbáljuk végrehjti! Mi feltétel? : koverges Mi z állítás? B: korlátos Mit kée beláti hhoz, hogy koklúzió (B) igz legye? zt, hogy K, k szám úgy, hogy -re k K. korlátos (B)! 4

Iduljuk ki feltételbl! Mit jelet z, hogy koverges? V oly D szám, hogy ε > 0 -hoz úgy, hogy > eseté D < ε Ezzel ekvivles: ε > 0 -hoz, h > D ε < D + ε. Céluk: megmutti, hogy -re -t bekorlátozhtjuk! Mi következik -bl? H z ε > 0 -r igz, kkor ε = -re is igz, zz ε = -hez is úgy, hogy > eseté D < < D +.. ábr soroztelemek egy részét bekorlátoztuk. -ál gyobb idex soroztelemek D, D + yílt itervllumb vk. Fordítsuk figyelmüket kimrdókr! ( ) 4 D ε = sugrú köryezeté kívül legfeljebb z:,,,, zz db soroztelem v. H k-k ill. K-k ezek és D-, ill. D+, tehát + db véges sok szám közül legkisebbet ill. leggyobbt válsztjuk (véges sok között midig v), kkor K között v. k = mi,,,, D Tehát { } K = mx {,,,, D + } kkor B Tehát z -re legye! k K (ez éppe korlátosság defiíciój). sorozt korlátos. Még egyszer céliráyos okoskodás lépéseit végigjárv: kovergeci foglmák felhszálás kovergeci-foglom ekvivles átfoglmzás kovergeci-foglom lklmzás ε = eseté kovergeci-foglom köryezetbl kimrdó elemekkel 4 -re k és 4 k,k válsztás (kimrdó elemek, D, ill. D + + db-ból legkisebb és leggyobb kiválsztás). z összes soroztelemre k K. B Korlátosság foglmák lklmzás. Térjük vissz hlmzos ábrár! Vetessük észre, hogy mooto és korlátos soroztok metszethlmzáb lév összes sorozt koverges, tehát úgy tik, hogy mootoitás és korlátosság együtt már biztosítj sorozt kovergeciáját, eleged feltétele kovergeciák. Vetessük zt is észre, hogy eek tételek megfordítás sem igz. H egy sorozt koverges, kkor em biztos, hogy mooto (ellepéld () és (4)). kovergeci eleged feltételéek bizoyítását is szitézis (céliráyos okoskodás) strtégiájávl célszer hllgtókkl együtt elvégezi, de ez már ehezebb, ige ers tári iráyítás szükséges hozzá!

bizoyítás két lépésbe törtéik, külö véve mooto övekv ill. csökke esetet! Mooto öv esetbe célszer észreveteti, hogy htárérték fels korlátok közül legkisebb, zz fels htár, mooto csökke esetbe z lsó htár! ézzük meg mooto övekv esetet! Tegyük fel, hogy z sorozt mooto övekv és felülrl korlátos () és bizoyítsuk be, hogy ekkor koverges és htárértéke z fels htár M (B)! mooto övekv () és felshtár M(). Ez feltétel. B koverges és htárértéke M. Ez z állítás. Mit kée beláti, hogy B koklúzió igz legye? zt, hogy ε > 0 -hoz úgy, hogy h >, kkor M < ε. Ez ehéz lesz! Ezt kell összeszitetizáli, tudv z két feltételét. Iduljuk ki bból, hogy -ek M fels htár ()! Ez zt jeleti, hogy -re M és ez z M legkisebb fels korlátok közül, tehát áláál kisebb bármely szám már em fels korlát! koklúzióhoz kellε > 0 szám is! Legyeε > 0 tetszleges! z M ε < M, tehát M ε már em fels korlát. M ε em fels korlát, kkor v oly soroztelem, mi ál gyobb, legye ez z - edik! Tehát, hogy M ε <. 4 Hszáljuk ki másik feltételt is, () M > M ε ( ) ( ) Foglljuk össze z eddigieket, és hszáljuk ki, hogy M < M + ε! M ε < M < M + ε ε > 0 tetszleges, > -re mooto! kkor > eseté Tehát ε > 0 -hoz, h > M ε < < M + ε, zz M < ε, mi éppe koklúzió. = B céliráyos okoskodás lépései tehát: fels korlát foglm () feltételbl. fels htár foglmák felhszálás. fels htár foglmák felhszálás. mooto övekedés foglmák felhszálás () feltételbl. 4 eddigi eredméyek összefogllás. 4 B kovergeci foglmák összeszitetizálás.