Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli beugró kérdések. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
|
|
- Ákos Gáspár
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis 1. Írásbeli beugró kérdések Készítette: Szátó Ádám Tavaszi félév
2 1. Írja le a Dedekid-axiómát! Legyeek A R, B R. Ekkor ha a A és b B : a b, akkor ξ R : a ξ b ( a A, b B), ahol ξ-t szétválasztó elemek evezzük. 2. Hogya szól Archimedes tétele? a > 0 és b R : N : b < a. 3. Írja le a Cator-axiómát! Tegyük fel, hogy N-re adott az [a, b ] R korlátos és zárt itervallum úgy, hogy: [a +1, b +1 ] [a, b ] ( N). Ekkor [a, b ]. N 4. Hogya szól a Beroulli-egyelőtleség? Mide h 1 valós számra és mide N természetes számra: (1 + h) 1 + h. 5. Fogalmazza meg pozitív állítás formájába azt, hogy egy A R halmaz felülről em korlátos! K R : a A : a > K. 6. Fogalmazza meg pozitív állítás formájába, hogy az A R halmazak ics maximuma! α A : x A : x > α. 7. Legye A a valós számok egy emüres korlátos részhalmaza. Defiiálja if A-t! Az A halmaz alsó korlátjai között a legagyobbat az A halmaz ifímumáak evezzük. Formálisa: ifa := max{k R K alsó korlátja A-ak.} 8. Legye A a valós számok egy emüres korlátos részhalmaza. Defiiálja supa-t! Az A halmaz felső korlátjai között a legkisebbet az A halmaz szuprémumáak evezzük. Formálisa: supa := mi{k R K felső korlátja A-ak.} 2
3 9. Legye A a valós számok egy tetszőleges emüres részhalmaza. Defiiálja if A-t! Legye α R. Ha x A : x α és K > α : x A : x < K, akkor az α számot a halmaz ifímumáak evezzük, és α := if A-val jelöljük. Ameyibe a halmaz alulról em korlátos, akkor ifa :=. 10. Legye A a valós számok egy tetszőleges emüres részhalmaza. Defiiálja supa-t! Legye α R. Ha x A : x α és K < α : x A : x > K, akkor az α számot a halmaz szuprémumáak evezzük, és α := supa-val jelöljük. Ameyibe a halmaz felülről em korlátos, akkor supa := Mi a kapcsolat valós halmaz maximuma és szuprémuma között? Ha létezik a halmazak maximuma, akkor megegyezik a szuprémummal. 12. Legye A R, α R. Mit jelet az A elemeire ézve az, hogy α = supa? Mide x A-ra x α, és mide K < α-ra x A, hogy x > K. 13. Legye A R, α R. Mit jelet az A elemeire ézve az, hogy α = ifa? Mide x A-ra x α, és mide K > α-ra x A, hogy x < K. 14. Mit ért idexsorozato? Az (a ) : N N típusú sorozat idexsorozat, ha (a ) szigorúa mooto ő. 15. Egy (x ) sorozatról mikor modjuk, hogy az (y ) sorozat részsorozata? Az (x ) sorozat az (y ) sorozat részsorozata, ha létezik olya v : N N idexsorozat, melyre (x ) = y v = (y v ). 3
4 16. Mit jelet pozitív állítás formájába az, hogy egy valós sorozat em mooto? Ha 1 N : a 1 > a 1 +1, és 2 N : a 2 < a 2 +1, akkor az (a ) sorozat em mooto. 17. Defiiálja valós sorozatokra az úgyevezett csúcs fogalmát! Az 0 az (a ) valós sorozat csúcsa, ha 0 : a a Defiiálja a koverges valós sorozat fogalmát! Az (a ) valós sorozat koverges, ha A R : ε > 0 : 0 N : 0 ( N) : a A < ε. 19. Fogalmazza meg pozitív állítás formájába, hogy az a : N R sorozat em koverges! Az a : N R sorozat em koverges, ha A R : ε > 0 : 0 N : 0 ( N) : a A ε. 20. Defiiálja valós számok esetére a köryezet fogalmát! Legye A R, ε > 0 tetszőleges valós számok. Ekkor az A szám ε sugarú köryezeté a k ε (A) := (A ε, A + ε) itervallumot értjük. 21. Tegyük fel, hogy ε > 0 eseté az (a ) valós sorozatak végtele sok tagja esik az 1 ε sugarú köryezetébe. Következik-e ebből, hogy az (a ) határértéke 1? Nem, mert például az a = ( 1) sorozat diverges, mégis a sorozatak végtele sok tagja esik az 1 tetszőleges sugarú köryezetébe. 22. Mit jelet pozitív állítás formájába az, hogy az (a ) valós sorozatak a 2 em határértéke? ε > 0 : 0 N : 0 ( N) : a 2 ε. 23. Írja le azt a tételt, amelyik arra voatkozik, hogy két sorozat szorzata milye feltételek mellett lesz ull-sorozat! Ha (a ) és (b ) ull-sorozatok, akkor (a b ) is ull-sorozat. sorozat, akkor (a b ) ull-sorozat. Ha (a ) ull-sorozat és (b ) korlátos 4
5 24. Milye tételt ismer mooto övő sorozatok kovergeciáját és határértékét illetőe? Ha az (a ) mooto övő és felülről korlátos, akkor (a ) koverges és lim(a ) = sup{a N}. Ha az (a ) mooto övő és felülről em korlátos, akkor (a ) diverges és lim(a ) = Milye tételt ismer mooto csökkeő sorozatok kovergeciáját és határértékét illetőe? Ha az (a ) mooto csökkeő és alulról korlátos, akkor (a ) koverges és lim(a ) = if{a N}. Ha az (a ) mooto csökkeő és alulról em korlátos, akkor (a ) diverges és lim(a ) =. 26. Igaz-e, hogy ha egy sorozat koverges, akkor mooto és korlátos? Nem, mert bár korlátosságra igaz az állítás, de mootoitásra em, például az a = ( 1) koverges, de em mooto. sorozat 27. Valós sorozatok körébe mi a kapcsolat a koverges és a korlátos sorozatok között? Ha egy sorozat koverges, akkor korlátos is. Fordítva az állítás em igaz, például az a = ( 1) korlátos, viszot diverges. 28. Fogalmazza meg a közrefogási elvet! Tegyük fel, hogy az (a ), (b ), (c ) sorozatokra teljesülek az alábbiak: N N : N ( N) : a b c ; lim(a ) = lim(c ) = A R. Ekkor lim(b ) és lim(b ) = A. 29. Tegyük fel, hogy (x ), (y ) : N (0, + ) és (x ), valamit (x y ) koverges. Igaz-e, hogy az (y ) sorozat is koverges? Nem igaz, például legye x := 1, y := ( N + ). Ekkor a szorzatuk 1 viszot itt (y ) diverges. = 1, ami koverges, 5
6 30. Modja ki a koverges sorozatok összegére voatkozó tételt! Tegyük fel, hogy lim(a ) = A R, lim(b ) = B R. Ekkor (a + b ) is koverges, és lim(a + b ) = A + B. 31. Modja ki a koverges sorozatok szorzatára voatkozó tételt! Tegyük fel, hogy lim(a ) = A R, lim(b ) = B R. Ekkor (a b ) is koverges, és lim(a b ) = AB. 32. Modja ki a koverges sorozatok háyadosára voatkozó tételt! Tegyük fel, hogy lim(a ) = A R, lim(b ) = B R, b 0 ( N), B 0. Ekkor (a) (b ) is koverges, és lim( a b ) = A B. 33. Fogalmazza meg a redezés és a határérték közötti kapcsolatot kifejező tételeket! Tegyük fel, hogy az (a ), (b ), (c ) sorozatokra teljesülek az alábbiak: N N : N ( N) : a b c ; lim(a ) = lim(c ) = A R. Ekkor lim(b ) és lim(b ) = A. Tegyük fel, hogy lim(a ) = A R, lim(b ) = B R. Ekkor Ha A > B, akkor N N : N ( N) : a > b ; Ha N N : N ( N) : a b, akkor A B. 34. Ha egy koverges sorozat mide tagja pozitív, akkor mit állíthatuk a határértékéről? Ha egy koverges sorozat mide tagja pozitív, akkor a határértéke emegatív. 35. Mi a defiíciója aak a sorozatak, amelyek a határértékekét kaptuk egy a 0 valós szám m-edik (m N, 1 < m) gyökét? x 0 > 0 tetszőleges, és x +1 := 1 m ( ) a + (m 1)x x m 1. 6
7 36. Írja fel a 6 3 létezéséek igazolására defiiált rekurzív sorozatot! x 0 > 0 tetszőleges, és x +1 := 1 6 ( ) 3 + 5x x Egy valós sorozatról mikor modjuk, hogy Cauchy-sorozat? Az (a ) Cauchy-sorozat, ha ε > 0 : 0 N :, m 0 (, m N) : a a m < ε. 38. Milye kapcsolatot ismer a koverges és a Cauchy-sorozatok között? Az (a ) sorozat potosa akkor koverges és véges határértékű, ha Cauchy-sorozat. 39. Igaz-e, hogy mide Cauchy-sorozat korlátos? Ige, mivel mide Cauchy-sorozat koverges, ebből pedig következik, hogy korlátos. 40. Igaz-e, hogy két Cauchy-sorozat szorzata is Cauchy-sorozat? Ige, mert a Cauchy-sorozatok kovergesek, koverges sorozatok szorzata szité koverges, és mivel koverges, ezért Cauchy-sorozat. 41. Fogalmazza meg pozitív állítás formájába, hogy az (a ) sorozat em Cauchy-sorozat! ε > 0 : 0 N :, m 0 (, m N) : a a m ε. 42. Defiiálja a + köryezeteit! ( ) A + ε > 0 sugarú köryezeté a k ε (+ ) := 1 ε, + itervallumot értjük. 43. Defiiálja a köryezeteit! A ε > 0 sugarú köryezeté a k ε ( ) := ( ), 1 ε itervallumot értjük. 44. Mikor modjuk, hogy egy sorozat határértéke +? Az (a ) sorozat határértéke +, ha P R : 0 N : 0 ( N) : a > P. 45. Mikor modjuk, hogy egy sorozat határértéke? Az (a ) sorozat határértéke, ha P R : 0 N : 0 ( N) : a < P. 7
8 46. A köryezet fogalmáak segítségével defiiálja az általáosított értelembe vett határérték fogalmát! lim(a ) =: A R ε > 0 : 0 N : 0 ( N) : a k ε (A). 47. Mit tud modai mooto övekedő sorozatokról határérték szempotjából? Ha az (a ) mooto övekedő és felülről korlátos, akkor lim(a ) = sup{a N}. Ha az (a ) mooto övekedő és felülről em korlátos, akkor lim(a ) = Hogya terjesztettük ki az összeadás fogalmát a kibővített valós számok halmazára, R-re? x R : 1. x + (+ ) := (+ ) + x := + ; 2. x + ( ) := ( ) + x := ; 3. (+ ) + (+ ) := + ; 4. ( ) + ( ) := ; Nem értelmezzük: (+ ) + ( ). 49. Hogya terjesztettük ki a szorzás fogalmát a kibővített valós számok halmazára, R-re? x R : x > 0 : 1. x (+ ) := (+ ) x := + ; 2. x ( ) := ( ) x := ; x R : x < 0 : 1. x (+ ) := (+ ) x := ; 2. x ( ) := ( ) x := + ; 8
9 Továbbá: (+ ) ( ) := ; (+ ) (+ ) := + ; ( ) ( ) := +. Nem értelmezzük: 0 (± ). 50. Hogya terjesztettük ki az osztás fogalmát a kibővített valós számok halmazára, R-re? x R : x + := x := 0. Nem értelmezzük: ± ±, Modja ki a két sorozat összegéek általáosított értelembe vett határértékére voatkozó tételt! Tegyük fel, hogy lim(a ) = A R, lim(b ) = B R. Ekkor ha A + B értelmezve va, akkor lim(a + b ) és lim(a + b ) = A + B. 52. Adjo meg olya (a ), (b ) sorozatokat, amelyekre lim(a ), lim(b ) R, de lim(a + b )! a := + ( 1), b :=. 53. Miért em értelmeztük a 0 szorzatot? Azért, mert a határértéke befolyásolható, például legye a := 2011, b :=. Ekkor lim(a ) = 0, lim(b ) =, de lim(a b ) = Modja ki a két sorozat szorzatáak általáosított értelembe vett határértékére voatkozó tételt! Tegyük fel, hogy lim(a ) = A R, lim(b ) = B R. Ekkor ha AB értelmezve va, akkor lim(a b ) és lim(a b ) = AB. 55. Adjo meg olya (a ), (b ) sorozatokat, amelyekre lim(a ), lim(b ) R, de lim(a b )! a :=, b := ( 1). 9
10 56. Modja ki a két sorozat háyadosáak általáosított értelembe vett határértékére voatkozó tételt! Tegyük fel, hogy lim(a ) = A R, lim(b ) = B R. Ekkor ha A B értelmezve va, és b 0 ( N), akkor lim( a b ) és lim( a b ) = A B. 57. Adjo meg olya (a ), (b ) (b 0, N) sorozatokat, amelyekre lim(a ), lim(b ) R, de lim( a b )! a := 2 + ( 1), b :=. 58. Hogya defiiáltuk az e számot? e := ( lim ) Mit tud modai geometriai sorozatok határértékéről? q R, lim + (q ) = 0, q < 1 1, q = 1 +, q > 1, q Legye x, q R és k N! Mit tud modai az (x k q ) sorozat kovergeciájáról? Ha x = és q < 1, akkor a sorozat koverges. 61. Mit evez végtele számsorak? Az (a ) sorozatból képzett végtele soro az s 1 = a 1 ; s 2 = a 1 +a 2 ;... ; s = a 1 +a a sorozatot értjük, és =1 a -el jelöljük. 62. Mikor modjuk, hogy a (a ) sor koverges? A (a ) koverges, ha az (s ) részletösszeg sorozat koverges, ekkor ezt a számot a sor összegéek evezzük, és így jelöljük: + =1 a := lim(s ). 10
11 63. Modja ki a sorokra voatkozó Cauchy-féle kovergecia kritériumot! A a sor potosa akkor koverges, ha ε > 0 : 0 N : m > 0 : a +1 + a a m < ε. 64. Milye szükséges feltételt ismer sorok kovergeciájára voatkozóa? Ha a koverges, akkor lim(a ) = Mikor modjuk, hogy egy (a ) sor abszolút koverges? A a sor abszolút koverges, ha a koverges. 66. Mi a kapcsolat sorok eseté a kovergecia és az abszolút kovergecia között? Ha a abszolút koverges, akkor koverges is. 67. Milye feltételt ismer emegatív tagú sorok kovergeciájára voatkozóa? A a pozitív tagú sor potosa akkor koverges, ha az (s ) részletösszeg sorozat korlátos. 68. Modja ki a sorok kovergeciájára voatkozó majorás kritériumot! Tegyük fel, hogy (a ), (b ) olya sorozatok, melyekre N N : N ( N) : 0 a b. Ekkor ha b koverges, akkor a is koverges. 69. Milye α R eseté lesz koverges a ( ) 1 α α > Milye q R eseté létezik a értéke? =0 A q sor potosa akkor koverges, ha q < 1, és ekkor sor? q sorösszeg, és meyi akkor az =0 q = 1 1 q. 11
12 71. Legye p N, p 2. Mit evez egy adott x [0, 1) szám p-adikus tört alakjáak? Tegyük fel, hogy (a ) : N R : a {0, 1,..., p 1} ( N). Ekkor a =1 x := + =1 a p, az x szám p-adikus tört alakja (x =: 0, a 1a 2 a 3...) 72. Mit evez egy adott x [0, 1) szám tizedestört alakjáak? Tegyük fel, hogy (a ) : N R : a {0, 1,..., 9} ( N). Ekkor a =1 x := + =1 a 10, az x szám tizedes tört alakja (x =: 0, a 1a 2 a 3...) a p sor koverges, és a sor koverges, és Milye x [0, 1) számok eseté em egyértelmű a p-adikus alak? Azo em ulla racioális számok eseté, amelyekek az egyszerűsített törtfelírásába a evező a p szám prímosztói kívül más prímszámmal em osztható (vagy még azokkal sem). 74. Ha egy [0, 1)-beli számak em egyértelmű a p-adikus tört alakja, akkor háy külöböző alak lehet? Mi a kapcsolat ezek között? Kettő fajta külöböző alakú lehet, egyik esetbe tetszőleges számú ulla áll a felírás végé, ezektől általába eltekitük, másik esetbe csupa p 1 számjegy áll a p-adikus tört végé. Például p = 10 eseté 3 4 = 0, 75 = 0, = 0, Háy olya [0, 1)-beli szám va, amiek em egyértelmű a p- adikus tört felírása? Végtele sok. 76. Defiiálja sorok esetére a zárójelezés fogalmát! m Legye (m ) : N N idexsorozat, és α := a i. Ekkor a a sor (m ) által meghatározott i=m 1 +1 =1 zárójelezésé a α sort értjük (m 0 := 0). 77. Adjo példát olya sorra és aak olya zárójelezésére, hogy az eredeti sor diverges, de a zárójelezése koverges! Például a diverges, de (1 1) + (1 1) + (1 1) +... már koverges. 12
13 78. Modja ki a sorok zárójelezésére voatkozó tételeket! Ha a sor koverges, akkor mide zárójelezése is koverges. Zárójelek elhagyása: Legye (a ) egy sorozat, (m ) egy idexsorozat, továbbá tegyük fel, hogy 1. (m +1 m ) sorozat korlátos; 2. lim(a ) = 0; 3. A a sor α zárójelezése koverges. Ekkor a α sorba a zárójelek elhagyásával kapott a sor is koverges, és 79. Hogya defiiáltuk sorok átredezéséek a fogalmát? + α = + =1 =1 a. A a sor (p ) által meghatározott átredezésé a a p permutáció. sort értjük, ahol p : N N tetszőleges 80. Milye tételt tault sorok átredezéseivel kapcsolatba? Riema-tétel: Tegyük fel, hogy a feltételese koverges (koverges, de em abszolút koverges). Ekkor: 1. A R-hez (p ) : N N bijekció, hogy a p = A; =1 2. (p ) : N N bijekció, hogy a p diverges. 81. Mik azok a Leibiz-típusú sorok és milye kovergecia tételt tault ezekkel kapcsolatba? Legye 0 a +1 a ( N). Ekkor a =1( 1) a sort Leibiz-típusú sorak evezzük. Leibiz-tétel: Tegyük fel, hogy =1( 1) a Leibiz-típusú sor. Ekkor ( 1) a koverges lim a = 0; 82. Mikor modjuk, hogy egy sor feltételese koverges? Adjo példát feltételese koverges sorra! Egy (a ) sor feltételese koverges, ha koverges, de em abszolút koverges, például a := ( 1)+1. 13
14 83. Hogya szól a Cauchy-féle gyök-kritérium? Tegyük fel, hogy a a sorra lim a =: A. Ekkor: Ha 0 A < 1, akkor a a sor abszolút koverges; Ha A > 1, akkor a a sor diverges; Ha A = 1, a sor lehet koverges is, diverges is. 84. Mit evezük a Cauchy-féle gyök-kritérium eseté határozatla esetek, és miért? lim a = 1 eseté a sor lehet koverges is, diverges is, például 1 ( diverges, és lim és 1 ( ) 2 koverges, és lim 1 = ) 85. Modja ki a D Alembert-féle háyados-kritérium éve ismert tételt. Tegyük fel, hogy a ( ) a+1 a sorra lim =: A R, és a 0 ( N). Ekkor: a = 1, Ha 0 A < 1, akkor a a sor abszolút koverges; Ha A > 1, akkor a a sor diverges; Ha A = 1, a sor lehet koverges is, diverges is. 86. Mit evezük a D Alembert-féle háyados-kritérium eseté határozatla esetek, és miért? Igazolja példákkal! lim ( ) a+1 a = 1 eseté a sor lehet koverges is, diverges is, például ( 1 1 diverges, és lim ( ) ( 1 +1) 2 = 1. ( ) 1 2 1, és 1 koverges, és lim Defiiálja két számsor tégláyszorzatát! A a és b sorok tégláyszorzata a t sor, ahol t := =0 =0 =0 max{i,j}= a i b j ) = 14
15 88. Milye tételt ismer a tégláyszorzat kovergeciájával kapcsolatba? Ha a + =0( + t = =0 a és b sorok kovergesek, akkor a t tégláyszorzat is koverges, és =0 =0 ) ( + ) a b. =0 =0 89. Defiiálja két számsor Cauchy-szorzatát! A a és b sorok Cauchy-szorzata a c sor, ahol c := =0 =0 =0 i+j= 90. Milye tételt ismer a Cauchy-szorzat kovergeciájával kapcsolatba? Ha a a és b sorok abszolút kovergesek, akkor a c Cauchy-szorzat is abszolút koverges, és c = a b. =0 + =0 ( =0 + ) ( + ) =0 =0 =0 91. Defiiálja hatváysor fogalmát! Legye (a ) egy sorozat, x 0 R rögzített valós szám, és x R tetszőleges valós szám. Ekkor a (a (x x 0 ) ) sort x 0 középpottú hatváysorak evezzük, ahol az a -ek a hatváysor együtthatói. a i b j. 92. Defiiálja hatváysor kovergecia halmazáak a fogalmát! { KH := x R a (x x 0 ) R } (a (x x 0 ) ) koverges. =0 93. Milye állítást ismer hatváysor kovergecia halmazára voatkozóa? A hatváysorok kovergecia halmaza midíg itervallum. 94. Modja ki a Cauchy-Hadamard tételt! Legye a : N R, továbbá tegyük fel, hogy lim kovergeciasugara: 0 lim R = 1 lim a lim a. Ekkor az a együtthatójú hatváysor 0 < lim a = a = 0 a < 15
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli tételek. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis. Írásbeli tételek Készítette: Szátó Ádám 20. Tavaszi félév . Archimedes tétele. Tétel: a > 0 és b R : N : b < a. Bizoyítás: Idirekt úto tegyük fel, hogy
RészletesebbenANALÍZIS I. DEFINÍCIÓK, TÉTELEK
ANALÍZIS I. DEFINÍCIÓK, TÉTELEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2012. július 2. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a ifo@baloghtamas.hu e-mail címe! Ez a Mű a Creative Commos Nevezd meg! - Ne add el! - Így add
RészletesebbenGyakorló feladatok II.
Gyakorló feladatok II. Valós sorozatok és sorok Közgazdász szakos hallgatókak a Matematika B című tárgyhoz 2005. október Valós sorozatok elemi tulajdoságai F. Pozitív állítás formájába fogalmazza meg azt,
Részletesebben3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.
3. SOROZATOK 3. Sorozatok korlátossága, mootoitása, kovergeciája Defiíció. Egy f : N R függvéyt valós szám)sorozatak evezük. Ha A egy adott halmaz és f : N A, akkor f-et A-beli értékű) sorozatak evezzük.
Részletesebben1 h. 3. Hogyan szól a számtani és a mértani közép közötti összefüggést kifejező tétel?
1. Fogalmazza meg az R -beli háromszög-egyelőtleségeket!,y R (i) +y + y (ii) -y - y 2. Mit mod ki a Beroulli-egyelőtleség? (i) (1+h) 1+ h ( h>-1) ( N*) (ii) (1+h) 1+2 h 1 ( N*) h 2 3. Hogya szól a számtai
Részletesebbenmin{k R K fels korlátja H-nak} a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát is:
. A szupréum elv. = H R felülr l körlátos H fels korlátai között va legkisebb, azaz A és B a A és K B : a K Ekkor ξ-re: mi{k R K fels korlátja H-ak} } a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát
RészletesebbenA tárgy címe: ANALÍZIS 1 A-B-C (2+2). 1. gyakorlat
A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Legye N, x k R k =,, és tegyük fel, hogy vagy x k 0 k =,, vagy pedig x k 0 k =,, Ekkor + x k + x k Speciális Beroulli-egyelőtleség Ha N és
RészletesebbenANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA
ANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA Szerkesztette: Balogh Tamás 202. július 2. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a ifo@baloghtamas.hu e-mail címe! Ez a Mű a Creative Commos Nevezd meg! - Ne add
RészletesebbenKalkulus I. Első zárthelyi dolgozat 2014. szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l 2. 5 2n 6n + 8
Név, Neptu-kód:.................................................................... 1. Legyeek p, q Q tetszőlegesek. Mutassuk meg, hogy ekkor p q Q. Tegyük fel, hogy p, q Q. Ekkor létezek olya k 1, k 2,
Részletesebben(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):
A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak
RészletesebbenHatárértékszámítás. 1 Határátmenet Tétel. (Nevezetes sorozatok) (a) n, n 2,... n α (α > 0), 1 n 0, 1. 0 (α > 0), (b) n 2 0,... 1.
Határátmeet Határértékszámítás.. Tétel. (Nevezetes sorozatok) 005..5 Készítette: Dr. Toledo Rodolfo (a)... α (α > 0) (b) (c) 0 0... 0 (α > 0) α q (d) c (c > 0) ha q > = ha q = 0 ha q < diverges korlátos
RészletesebbenMatematika I. 9. előadás
Matematika I. 9. előadás Valós számsorozat kovergeciája +-hez ill. --hez divergáló sorozatok A határérték és a műveletek kapcsolata Valós számsorozatok mootoitása, korlátossága Komplex számsorozatok kovergeciája
Részletesebben(d) x 6 3x 2 2 = 0, (e) x + x 2 = 1 x, (f) 2x x 1 = 8, 2(x 1) a 1
. Bevezető. Oldja meg az alábbi egyeleteket: (a cos x + si x + cos x si x = (b π si x = x π 4 x 3π 4 cos x (c cos x + si x = si x (d x 6 3x = 0 (e x + x = x (f x + 5 + x = 8 (g x + + x + + x + x + =..
Részletesebben1 n. 8abc (a + b) (b + c) (a + c) 8 27 (a + b + c)3. (1 a) 5 (1 + a)(1 + 2a) n + 1
A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Ha N és h R, akkor + h + h Mikor va itt egyelőség? Léyeges-e a h feltétel? Számtai-mértai közép Bármely N és,, R, k 0 k =,, választással k
RészletesebbenSorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága
Sorozatok, határérték fogalma. Függvéyek határértéke, folytoossága 1) Végtele valós számsorozatok Fogalma, megadása Defiíció: A természetes számok halmazá értelmezett a: N R egyváltozós valós függvéyt
RészletesebbenAnalízis I. beugró vizsgakérdések
Analízis I. beugró vizsgakérdések Programtervező Informatikus szak 2008-2009. 2. félév Készítette: Szabó Zoltán SZZNACI.ELTE zotyo@bolyaimk.hu v1.7 Forrás: Dr. Weisz Ferenc: Prog. Mat. 2006-2007 definíciók
RészletesebbenInnen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha
. Végtele sorok. Bevezetés és defiíciók Bevezetéskét próbáljuk meg az 4... végtele összegek értelmet adi. Mivel végtele sokszor em tuduk összeadi, emiatt csak az első tagot adjuk össze: legye s = 4 8 =,
RészletesebbenAnalízis I. gyakorlat
Aalízis I. gyakorlat Kocsis Albert Tihamér, Németh Adriá 06. március 4. Tartalomjegyzék Előszó.................................................... Sorozatok és sorok.............................................
RészletesebbenMinden x > 0 és y 0 valós számpárhoz létezik olyan n természetes szám, hogy y nx.
1. Archimedesz tétele. Minden x > 0 és y 0 valós számpárhoz létezik olyan n természetes szám, hogy y nx. Legyen y > 0, nx > y akkor és csak akkor ha n > b/a. Ekkor elég megmutatni, hogy létezik minden
RészletesebbenSorozatok. [a sorozat szigorúan monoton nő] (b) a n = n+3. [a sorozat szigorúan monoton csökken] (c) B a n = n+7
Bodó Beáta 1 Sorozatok 1. Írja fel az a = 1 +4 sorozat 10. és ( + 1)-edik elemét! [a 10 = 4 14, a +1 = 4 +. Írja fel az a = +4 1 sorozat ( + 1)-edik és ( )-edik tagját! [a +1 = +7 +4, a = 11. Vizsgálja
Részletesebben2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...
. Függvéysorok. Bevezetés és defiíciók A végtele sorokál taultuk, hogy az + x + x + + x +... végtele összeg x < eseté koverges. A feti végtele összegre úgy is godolhatuk, hogy végtele sok függvéyt aduk
RészletesebbenNevezetes sorozat-határértékek
Nevezetes sorozat-határértékek. Mide pozitív racioális r szám eseté! / r 0 és! r +. Bizoyítás. Jelöljük p-vel, illetve q-val egy-egy olya pozitív egészt, melyekre p/q r, továbbá legye ε tetszőleges pozitív
RészletesebbenDebreceni Egyetem. Kalkulus példatár. Gselmann Eszter
Debrecei Egyetem Természettudomáyi és Techológiai Kar Kalkulus példatár Gselma Eszter Debrece, 08 Tartalomjegyzék. Valós számsorozatok Elméleti áttekités........................................................
RészletesebbenI. rész. Valós számok
I. rész Valós számok Feladatok 3 4 Teljes idukció Igazolja a teljes idukcióval a következ állítások helyességét!.. k 2 = k= ( + )(2 + ). 6.2. 4 + 2 7 + + (3 + ) = ( + ) 2..3. a) b) ( + ) = +. k ( ) =
Részletesebben2. fejezet. Számsorozatok, számsorok
. fejezet Számsorozatok, számsorok .. Számsorozatok és számsorok... Számsorozat megadása, határértéke Írjuk fel képlettel az alábbi sorozatok -dik elemét! mooto, korlátos, illetve koverges-e! Vizsgáljuk
RészletesebbenBevezető analízis II. példatár
Bevezető aalízis II. példatár Gémes Margit, Szetmiklóssy Zoltá Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Matematikai Itézet 06. ovember 3. Tartalomjegyzék. Bizoyítási módszerek, valós számok 3..
Részletesebben1. feladatlap megoldása. Analízis II. 1. Vizsgálja meg az alábbi sorokat konvergencia szempontjából! a) n 2 n = 1 1X 1
. feladatlap megoldása Aalízis II.. Vizsgálja meg az alábbi sorokat kovergecia szempotjából! a) X Alkalmazva a gyökkritériumot ("egyszer½usített változatát"): Azaz a sor koverges. b) p a!! p < : X 000
RészletesebbenA függvénysorozatok olyanok, mint a valós számsorozatok, csak éppen a tagjai nem valós számok,
l.ch FÜGGVÉNYSOROZATOK, FÜGGVÉNYSOROK, HATVÁNYSOROK Itt egy függvéysorozat: f( A függvéysorozatok olyaok, mit a valós számsorozatok, csak éppe a tagjai em valós számok, 5 haem függvéyek, f ( ; f ( ; f
RészletesebbenNumerikus sorok. Kónya Ilona. VIK, Műszaki Informatika ANALÍZIS (1) Oktatási segédanyag
VIK, Műszaki Iformatika ANALÍZIS Numerikus sorok Oktatási segédayag A Villamosméröki és Iformatikai Kar műszaki iformatikus hallgatóiak tartott előadásai alapjá összeállította: Fritz Józsefé dr. Kóya Iloa
RészletesebbenLajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák könyvtár
Lajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák köyvtár Lajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák köyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas Istvá Lajkó Károly Kalkulus I. példatár programozó és programtervező matematikus
RészletesebbenSorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!
Sorozatok 20. október 5. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!. Zh feladat:vizsgálja meg mootoitás és korlátosság szerit az alábbi sorozatot! a + ha ; 2; 5 Mootoitás eldötéséhez vizsgáljuk
RészletesebbenAnalízis feladatgy jtemény II.
Oktatási segédayag a Programtervez matematikus szak Aalízis I. tatárgyához (003004. taév szi félév) Aalízis feladatgy jteméy II. Összeállította Szili László 003 Tartalomjegyzék I. Feladatok 3. Valós sorozatok.......................................
Részletesebben1. gyakorlat - Végtelen sorok
. gyakorlat - Végtele sorok 06. március.. Határozza meg az alábbi végtele sorok összegét! a) e e e 3 = e e = e e e e = e e = e e b) c) 4 = 4 + 5 6 + = 6 ) 4 + 6 6 + ) = lim N ) 5 = 6 6 + 5 6 = 7 6 N )
RészletesebbenKalkulus szigorlati tételsor Számítástechnika-technika szak, II. évfolyam, 2. félév
Kalkulus szigorlati tételsor Számítástechika-techika szak, II. évfolyam,. félév Sorozatok: 1. A valós számoko értelmezett műveletek és reláció tulajdoságai. Számok abszolút értéke, itervallumok. Számhalmazok
RészletesebbenVII. A határozatlan esetek kiküszöbölése
A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely
RészletesebbenA primitív függvény létezése. Kitűzött feladatok. határérték, és F az f egy olyan primitívje, amelyre F(0) = 0. Bizonyítsd be,
6 A primitív üggvéy létezése A primitív üggvéy létezése Kitűzött eladatok. Határozd meg az a és b valós paraméterek értékét úgy hogy az : R ae + b üggvéyek létezze primitív üggvéye! >. Az : [ + [ + olytoos
RészletesebbenSOROK Feladatok és megoldások 1. Numerikus sorok
SOROK Feladatok és megoldások. Numerikus sorok I. Határozza meg az alábbi, mértai sorra visszavezethető sorok esetébe az S -edik részletösszeget és a sor S összegét! )...... k 5 5 5 5 )...... 5 5 5 5 )......
RészletesebbenAnalízis I. Vizsgatételsor
Analízis I. Vizsgatételsor Programtervező Informatikus szak 2008-2009. 2. félév Készítette: Szabó Zoltán SZZNACI.ELTE zotyo@bolyaimk.hu v.0.6 RC 004 Forrás: Oláh Gábor: ANALÍZIS I.-II. VIZSGATÉTELSOR 2006-2007-/2
RészletesebbenProgramtervező informatikus I. évfolyam Analízis 1
Programtervező informatikus I. évfolyam Analízis 1 2012-2013. tanév, 2. félév Tételek, definíciók (az alábbi anyag csupán az előadásokon készített jegyzetek mellékletéül szolgál) 1. Mit jelent az asszociativitás
Részletesebben10.M ALGEBRA < <
0.M ALGEBRA GYÖKÖS KIFEJEZÉSEK. Mutassuk meg, hogy < + +... + < + + 008 009 + 009 008 5. Mutassuk meg, hogy va olya pozitív egész szám, amelyre 99 < + + +... + < 995. Igazoljuk, hogy bármely pozitív egész
RészletesebbenTaylor-sorok alkalmazása numerikus sorok vizsgálatára
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Alkalmazott Aalízis és Számításmatematikai Taszék Taylor-sorok alkalmazása umerikus sorok vizsgálatára Szakdolgozat Készítette: Témavezet : Walter Petra
RészletesebbenSorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján
Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján Számsorozatok, vektorsorozatok konvergenciája Def.: Számsorozatok értelmezése:
RészletesebbenAndai Attila: november 13.
Adai Attila: Aalízis éháy fejezete bizoyításokkal Óravázlat 006. ovember 13. Ebbe az óravázlatba az órá elhagzott defiíciókat és a bizoyított tételeket gyűjtöttem össze. i Elemi sorok és függvéyek 1 1.
RészletesebbenA1 Analízis minimumkérdések szóbelire 2014
A1 Aalízis miimumkérdések szóbelire 2014 Halmazelmélet és komplex számok 1. Halmaz, metszet, uió, külöbség halmaz: em defiiált alapfogalom o jelölés: A, B halmazok; a A; a em B (em defiiáljuk) o üreshalmaz:
Részletesebben2. gyakorlat - Hatványsorok és Taylor-sorok
. gyakorlat - Hatváysorok és Taylor-sorok 9. március 3.. Adjuk meg az itt szereplő sorok kovergeciasugarát és kovergeciaitervallumát! + a = + Azaz a hatváysor kovergeciasugara. Az biztos, hogy a (-,) yílt
RészletesebbenVégtelen sorok. (szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo március Mértani és teleszkopikus sorok 8
Végtele sorok (szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo 207. március 25. Tartalomjegyzék. Bevezetés 2 2. A sor fogalma 3 3. Mértai és teleszkopikus sorok 8 4. Abszolút és feltételese koverges sorok 4 5. Sorok
RészletesebbenDebreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar. Feladatok a Gazdasági matematika I. tárgy gyakorlataihoz. Halmazelmélet
Debrecei Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudomáyi Kar Feladatok a Gazdasági matematika I. tárgy gyakorlataihoz a megoldásra feltétleül ajálott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottak
RészletesebbenAnalízis előadás és gyakorlat vázlat
Analízis előadás és gyakorlat vázlat Készült a PTE TTK GI szakos hallgatóinak Király Balázs 2010-11. I. Félév 2 1. fejezet Számhalmazok és tulajdonságaik 1.1. Nevezetes számhalmazok ➀ a) jelölése: N b)
RészletesebbenALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.
ALGEBRA MÁSODFOKÚ POLINOMOK. Határozzuk meg az + p + q = 0 egyelet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 98.. Határozzuk meg az összes olya pozitív egész p és q számot, amelyre az
RészletesebbenA valós számok halmaza
VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben
RészletesebbenKalkulus II., második házi feladat
Uger Tamás Istvá FTDYJ Név: Uger Tamás Istvá Neptu: FTDYJ Web: http://maxwellszehu/~ugert Kalkulus II, második házi feladat pot) Koverges? Abszolút koverges? ) l A feladat teljese yilvávalóa arra kívácsi,
RészletesebbenFELADATOK A KALKULUS C. TÁRGYHOZ
FELADATOK A KALKULUS C. TÁRGYHOZ. HALMAZOK RELÁCIÓK FÜGGVÉNYEK. Bizoyítsuk be a halmaz-műveletek alapazoosságait! 2. Legye adott az X halmaz legye A B C X. Ha A B := (A B) (B A) akkor bizoyítsuk be hogy
Részletesebben1. Halmazok, relációk és függvények.
. Hlmzok, relációk és függvéyek. - redezett pár (,b) = { {}, {,b} } hlmzelméleti defiíció; Tuljdoság: (,b) = (c,d) =c és b=d - hlmzok Descrtes-szorztt A x B := {(,b) A, b B} - r hlmzok közötti reláció
RészletesebbenANALÍZIS 1. I. VIZSGA január 11. Mérnök informatikus szak α-variáns Munkaidő: 90 perc., vagyis z 2 1p = i 1p = ( cos 3π 2 2
ANALÍZIS. I. VIZSGA. jauár. Mérök iformatikus szak α-variás Mukaidő: perc. feladat pot) Adja meg az z 4 i)z i egyelet összes megoldását. i + i) + 4i + 4 i +, vagyis z p i p cos 3 + i si ) 3 vagy z p i
Részletesebben(a n A) 0 < ε. A két definícióbeli feltétel ugyanazt jelenti (az egyenlőtlenség mindkettőben a n A < ε), ezért a n A a n A 0.
Földtudomáy lpszk 006/07 félév Mtemtik I gykorlt IV Megoldások A bármely ε R + számhoz v oly N N küszöbidex, hogy mide N, >N eseté A < ε A 0 bármely ε R + számhoz v oly N N küszöbidex, hogy mide N, > N
Részletesebbenminden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének.
Függvények határértéke és folytonossága Egy f: D R R függvényt korlátosnak nevezünk, ha a függvényértékek halmaza korlátos. Ha f(x) f(x 0 ) teljesül minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének
Részletesebben6. Számsorozat fogalma és tulajdonságai
6. Számsorozat fogalma és tulajdoságai Taulási cél: A számsorozat fogalmáak és elemi tulajdoságaiak megismerése. A mootoitás, korlátosság vizsgálatáak elsajátítása. Nevezetes sorozatok határértékéek megismerése.
RészletesebbenFeladatok valós számsorozatokkal és sorokkal. 1.Feladatok valós számsorozatokkal
Simo Iloa: Feladatok valós számsorozatokkal Feladatok valós számsorozatokkal és sorokkal Írta és szerkesztette: Simo Iloa Lektorálta: Dr. Pap Margit.Feladatok valós számsorozatokkal A feladatgyűjteméy
Részletesebben3.4. gyakorlat. Matematika B1X február 1819.
3.4. gyakorlat Matematika B1X 2003. február 1819. 1. A harmadik el adás (II. 17.) 1.1. Számosság Egyel számosságú halmazok. Véges, megszámlálhatóa végtele és kotiuum számosságú halmazok. Hatváyhalmaz számossága
RészletesebbenSzámsorok. 1. Definíció. Legyen adott valós számoknak egy (a n ) n=1 = (a 1, a 2,..., a n,...) végtelen sorozata. Az. a n
Számsorok 1. Definíció. Legyen adott valós számoknak egy (a n ) = (a 1, a 2,..., a n,...) végtelen sorozata. Az végtelen összeget végtelen számsornak (sornak) nevezzük. Az a n számot a sor n-edik tagjának
Részletesebben4. SOROK. a n. a k (n N) a n = s, azaz. a n := lim
Példák.. Geometriai sor. A aq n = a + aq + aq 2 +... 4. SOROK 4. Definíció, konvergencia, divergencia, összeg Definíció. Egy ( ) (szám)sorozat elemeit az összeadás jelével összekapcsolva kapott a + a 2
RészletesebbenMetrikus terek. továbbra is.
Metrius tere továbbra is. Defiíció: Legye X egy halmaz, d : X X R egy függvéy. Azt modju, hogy d metria (távolság), ha.. 3. 4. d d d d x, x 0, x, y 0 x y, x, y dy, x, x, z dx, y dy, z. Az X halmazt a d
RészletesebbenA fontosabb definíciók
A legfontosabb definíciókat jelöli. A fontosabb definíciók [Descartes szorzat] Az A és B halmazok Descartes szorzatán az A és B elemeiből képezett összes (a, b) a A, b B rendezett párok halmazát értjük,
RészletesebbenVégtelen sorok konvergencia kritériumai
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Végtele sorok kovergecia kritériumai BSc Szakdolgozat Készítette: Gyebár Tüde Matematika BSc, Matematikai elemző szakiráy Témavezető: Bátkai Adrás Alkalmazott
RészletesebbenBSc Analízis I. előadásjegyzet
BSc Aalízis I. előadásjegyzet 2009/200. őszi félév Sikolya Eszter ELTE TTK Alkalmazott Aalízis és Számításmatematikai Taszék 200. április 30. ii Tartalomjegyzék Előszó v. Bevezetés.. Logikai állítások,
RészletesebbenSorok és hatványsorok vizsgálata Abel nyomán
Sorok és hatváysorok vizsgálata Abel yomá Szakdolgozat Készítette: Vákovics Mária Matematika BSc, Matematikai elemz szakiráy Témavezet : Pfeil Tamás adjuktus Alkalmazott Aalízis és Számításmatematikai
Részletesebben1. Gyökvonás komplex számból
1. Gyökvoás komplex számból Gyökvoás komplex számból. Ismétlés: Ha r, s > 0 valós, akkor rcos α + i siα) = scos β + i siβ) potosa akkor, ha r = s, és α β a 360 egész számszorosa. Moivre képlete scos β+i
Részletesebbenforgási hiperboloid (két köpenyű) Határérték: Definíció (1): Az f ( x, y) függvénynek az ( x, y ) pontban a határértéke, ha minden
Kétváltozós függvéek Defiíció: f: R R vag z f(,) Szeléltetés:,,z koordiátaredszerbe felülettel Pl z + forgási paraboloid z R ( + ) félgöb z + + forgási iperboloid (két köpeű) z + forgási iperboloid (eg
RészletesebbenNUMERIKUS SOROK II. Ebben a részben kizárólag a konvergencia vizsgálatával foglalkozunk.
NUMERIKUS SOROK II. Ebbe a részbe kizárólag a kovergecia vizsgálatával foglalkozuk. SZÜKSÉGES FELTÉTEL Ha pozitív (vagy em egatív) tagú umerikus sor, akkor a kovergecia szükséges feltétele, hogy lim a
Részletesebbenf(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva
6. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 6.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási
RészletesebbenA sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex
A sorozat fogalma Definíció. A természetes számok N halmazán értelmezett függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet a valós számok halmaza, valós számsorozatról beszélünk, mígha az
RészletesebbenAnalízis I. Kidolgozta: Ábrahám Róbert Dr. Szili László előadásai alapján július 10.
Alízis I. Kidolgozt: Ábrhám Róbert Dr. Szili László elődási lpjá 200. július 0. Trtlomjegyzék. A vlós számok struktúráj 3.. Az R Dedekid-féle xiómredszere (872:................................ 3.2. R részhlmzi:................................................
RészletesebbenHatárértékszámítás. (szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo április A határátmenet és a műveletek 12
Határértékszámítás szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo 207. április 23. Tartalomjegyzék. Bevezetés 2 2. Segédállítások 3 3. Nevezetes sorozatok 7 4. A határátmeet és a műveletek 2 5. Az e szám fogalma
Részletesebben2.1. A sorozat fogalma, megadása és ábrázolása
59. Számsorozatok.. A sorozat fogalma, megadása és ábrázolása.. Defiíció. Azokat az f : N R valós függvéyeket, melyek mide természetes számhoz egy a valós számot redelek hozzá, végtele számsorozatokak,
RészletesebbenA Matematika I. előadás részletes tematikája
A Matematika I. előadás részletes tematikája 2005/6, I. félév 1. Halmazok és relációk 1.1 Műveletek halmazokkal Definíciók, fogalmak: halmaz, elem, üres halmaz, halmazok egyenlősége, részhalmaz, halmazok
RészletesebbenKITŰZÖTT FELADATOK A X. OSZTÁLY SZÁMÁRA
Kitűzött feladatok a X. osztály számára 7 KITŰZÖTT FELADATOK A X. OSZTÁLY SZÁMÁRA. Legye A egy véges halmaz, amelyre A. Határozd meg az A elemeiek számát úgy, hogy létezze f : A A P(A) bijektiv függvéy.
Részletesebben2010. október 12. Dr. Vincze Szilvia
2010. október 12. Dr. Vincze Szilvia Tartalomjegyzék 1.) Sorozat definíciója 2.) Sorozat megadása 3.) Sorozatok szemléltetése 4.) Műveletek sorozatokkal 5.) A sorozatok tulajdonságai 6.) A sorozatok határértékének
RészletesebbenValós függvények tulajdonságai és határérték-számítása
EL 1 Valós függvények tulajdonságai és határérték-számítása Az ebben a részben szereplő függvények értelmezési tartománya legyen R egy részhalmaza. EL 2 Definíció: zérushely Az f:d R függvénynek zérushelye
RészletesebbenAnalízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév
Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév Valós számok 1. Hogyan szól a Bernoulli-egyenl tlenség? Mikor van egyenl ség? Válasz. Minden h 1 valós számra
RészletesebbenSzámsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik.
Számsorozatok 2015. december 22. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Határozzuk meg az a 2 + 7 5 2 + 4 létezik. sorozat határértékét, ha Megoldás: Mivel egy tört határértéke a kérdés, ezért vizsgáljuk meg el
RészletesebbenSorozatok. 5. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Sorozatok p. 1/2
Sorozatok 5. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Sorozatok p. 1/2 A sorozat definíciója Definíció. A természetes számok halmazán értelmezett valós értékű a: N R függvényt
RészletesebbenFunkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1
Funkcionálanalízis 2011/12 tavaszi félév - 2. előadás 1.4. Lényeges alap-terek, példák Sorozat terek (Folytatás.) C: konvergens sorozatok tere. A tér pontjai sorozatok: x = (x n ). Ezen belül C 0 a nullsorozatok
RészletesebbenSorozatok, sorozatok konvergenciája
Sorozatok, sorozatok konvergenciája Elméleti áttekintés Minden konvergens sorozat korlátos Minden monoton és korlátos sorozat konvergens Legyen a n ) n egy sorozat és ϕ : N N egy szigorúan növekvő függvény
RészletesebbenFüggvényhatárérték-számítás
Függvéyhatárérték-számítás I Függvéyek véges helye vett véges határértéke I itervallumo, ha va olya k valós szám, melyre az I itervallumo, ha va olya K valós szám, melyre I itervallumo, ha alulról és felülről
RészletesebbenAz R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.
2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az
RészletesebbenFüggvények határértéke 69. III. Függvények határértéke
Függvéyek határértéke 69 A határérték értelmezése III Függvéyek határértéke Ebbe a fejezetbe taulmáyozi fogjuk a függvéy határértékét egy potba A feladat így fogalmazható meg: Ha adott az f : D valós változójú
RészletesebbenDebreceni Egyetem. Kalkulus I. Gselmann Eszter
Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kalkulus I. Gselmann Eszter Debrecen, 2011 A matematikában a gondolat, ami számít. (Szofja Vasziljevna Kovalevszkaja) Tartalomjegyzék 1. Halmazok,
RészletesebbenDraft version. Use at your own risk!
BME Matematika Itézet Aalízis Taszék Adai Attila Bevezető aalízispéldák példatár éháy BSc-s órához 8 Tartalomjegyzék. Halmazalgebra. Teljes idukció 3. Relációk, függvéyek 3 4. Számosságok 6 5. A valós
RészletesebbenVÉGTELEN SOROK, HATVÁNYSOROK
VÉGTELEN SOROK, HATVÁNYSOROK írta: SZILÁGYI TIVADAR. VÉGTELEN SOROK.. Alapfogalmak, a végtele mértai sor, további példák Az aalízisek a végtele sorok cím fejezete abból a problémából fejl dött ki, hogy
RészletesebbenV. Deriválható függvények
Deriválható függvéyek V Deriválható függvéyek 5 A derivált fogalmához vezető feladatok A sebesség értelmezése Legye az M egy egyees voalú egyeletes mozgást végző pot Ez azt jeleti, hogy a mozgás pályája
Részletesebbenf(x) a (x x 0 )-t használjuk.
5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok
1 Diszkrét matematika II., 3. előadás Komplex számok Dr. Takách Géza NyME FMK Iformatikai Itézet takach@if.yme.hu http://if.yme.hu/ takach/ 2007. február 22. Komplex számok Szereték kibővítei a valós számtestet,
RészletesebbenAnalízis II. Analízis II. Beugrók. Készítette: Szánthó József. kiezafiu kukac gmail.com. 2009/ félév
Analízis II. Analízis II. Beugrók Készítette: Szánthó József kiezafiu kukac gmail.com 2009/20 10 1.félév Analízis II. Beugrók Függvények folytonossága: 1. Mikor nevez egy függvényt egyenletesen folytonosnak?
Részletesebben(f) f(x) = x2 x Mutassa meg, hogy ha f(x) dx = F (x) + C, akkor F (ax + b) a 3. Számolja ki az alábbi határozatlan integrálokat: 1.
PROGRAMTERVEZŐ MATEMATIKUS SZAK II. ÉVF. III. FÉLÉV GYAKORLÓ FELADATOK AZ II. ANALÍZIS ZH-RA Primitívfüggvéy keresés. Adja meg az f függvéy egy primitívfüggvéyét: f) = 6 8 + 3 b) f) = + 3 f) = + 5 ) /
Részletesebben18. Valószín ségszámítás. (Valószín ségeloszlások, függetlenség. Valószín ségi változók várható
8. Valószí ségszámítás. (Valószí ségeloszlások, függetleség. Valószí ségi változók várható értéke, magasabb mometumok. Kovergeciafajták, kapcsolataik. Borel-Catelli lemmák. Nagy számok gyege törvéyei.
RészletesebbenSorozatok. 1. Vizsgálja meg az alábbi sorozatokat monotonitás szempontjából!(indoklással, nem elegendő a sorozat. (a) a n = n+1
Bodó Báta 1 Sorozatok 1. Vizsgálja mg az alábbi sorozatokat mootoitás szmpotjából!idoklással, m lgdő a sorozat éháy lmék kiszámolása.) a) +1 +3 b) +3 1+ szigorúa mooto csökk c) 2 2+ d) B +7 21 szigorúa
RészletesebbenHajós György Versenyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 2011
1 Molár-Sáska Gáboré: Hajós György Verseyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 011 1. Írja fel a számokat 1-tıl 011-ig egymás utá! Határozza meg az így kapott agy szám 0-cal való osztási maradékát!. Az { }
RészletesebbenA valós számok halmaza 5. I. rész MATEMATIKAI ANALÍZIS
A valós számok halmaza 5 I rész MATEMATIKAI ANALÍZIS 6 A valós számok halmaza A valós számok halmaza 7 I A valós számok halmaza A valós számokra vonatkozó axiómák A matematika lépten-nyomon felhasználja
Részletesebbenmegoldásvázlatok Kalkulus gyakorlat Fizika BSc I/1, 1. feladatsor 1. Rajzoljuk le a számegyenesen az alábbi halmazokat!
megoldásvázlatok Fizika BSc I/,. feladatsor. Rajzoljuk le a számegyeese az alábbi halmazokat! a { R < 5}, b { R 4}, c { Z 4}, d { Q < 4 6}, e { N 3 }.. Igazak-e az alábbi állítások? Adjuk meg az állítások
RészletesebbenKitűzött feladatok Injektivitás és egyéb tulajdonságok 69 KITŰZÖTT FELADATOK
Kitűzött feladatok Ijektivitás és egyéb tulajdoságok 69 1. KITŰZÖTT FELADATOK Határozd meg az összes szigorúa mooto f:z Z függvéyt, amely teljesíti az f ( xy) = f ( y), x, y Z összefüggést és létezik k
Részletesebben