MAGYAR ÉPÜLETGÉPÉSZET

Átírás

1 w : u T UL N.h ÚJ P U le EG A M N L po e O H epg w. w MAGYAR ÉPÜLETGÉPÉSZET 6 9 É P Ü L E T G É P É S Z E T I A D Ó F T. S T R O B E L-V E R L A G A olyadékhûõk új geerácója: Arwell AQTL (csak hűős és AQTH (hőszvayús léghűéses olyadékhűők Hűőeljesíméy kw-g Fűőeljesíméy kw-g (AQTH ÚJ EER >.7 R4A köryezebará hűőkö özeg 3-éle vereres szabályozású ú veláor opcó ó hűőkör hűőköröké 3 db hermekus adem Scroll kompresszorral Csedes (LN és Exra csede es (ELN kvelbe s Új mkroprocesszor: agyobb b RAM gyyorsabb vezérlés Túlhevülés úlerhelés elle kompresszorvédelem Paraméerek hbák megjjelleííése LCD kjellző ő Többéle opcó: ModBus Lo owork Ba ace proo okoll Hdraulka blokk 7 vagy l-es puerarálllyal szm mpla / dupla szvayúval Leheőség max. 4 db. gép p Maser Sla ave vezérlé ésére CL LH Hûés- és l ímaec ech h k ka Budapes Nos o zlopy y u.. T l: ax: Te 9 o clh clh lh.hu www w.clh.c clh lh.h.hu hu

2 TARTALOM LVIII. évolyam 9/6. szám Az épülegépésze szakerüle elméle és gyakorla olyóraa. Az Épíésudomáy Egyesüle Épülegépésze címû lapjáak joguódja. Megjelek havoa évee ké összevo számmal. Fõszerkeszõ: Dr. Bara Lajos Szakszerkeszõ: Mészáros Ferec Szerkeszõk: Perké ocz Éva Dr. Magyar Zolá Reklám - méda: Huyady Melda Tördelõszerkeszõ: Spos László adja: Épülegépésze adó. Ügyvezeõ gazgaó: Dr. Magyar Zolá Szerkeszõség és kadóhvaal: 7 Budapes Fõ u. 68. I. emele 33. Teleo/ax: 56 e-mal: epgep.epe@mesz.hu Ole kadás: A kadásba közremûködõ parerek: Srobel Verlag GmbH & Co. G D-5986 Arsberg Posach 5654 Fax: ( REHVA Joural Europea Joural o Heag Velag ad Ar-codog Techology Az Épülegépésze adó. agja: Épíésudomáy Egyesüle Calors. CSÕSZER Beredezéseke Szerelõ Zr. Dr. Hamvay álmá Mészáros Ferec ézraoka ábráka oóka em õrzük meg és em küldük vssza. Hrdeéselvéel a kadóhvaalba. Az egyes példáyok a szerkeszõségbe korláozo számba megvásárolhaók. Vásárlás eseé egy szám ára 48 F az összevo számoké 9 F. Az elõzeés díja egy évre 4 F. A lapo elõzeésbe erjesz a Magyar Posa R. Hírlap Üzleága posacíme: 8 Budapes Orczy ér. Elõzeheõ valamey posá a kézbesíõkél ovábbá a hrlapelozees@posa.hu e-mal címe. Fax: ( Tovább ormácó: ( HU ISSN Nyomda mukák: BORNUS 9 Nyomdapar Szolgálaó. Székhely: 7634 Pécs Rácváros ú. Teleo: (6-7 8 Felelõs vezeõ: Tamo Ala Pro. Dr. Garba László Rada Norber: Opmáls erheléseloszás és hdraulka opmalzácó együmûködõ hõorrások közö hõszolgálaó redszerekbe 3 Pro. Dr. Pokorád László: özpo ûés redszer exergeka modelljéek paramerkus bzoyalasága 9 óya Tamás: Haszála melegvíz-ermelõ redszerek azoosíása eergeka érékelése. rész 3 Jeckel Jáos: Téves ézeek a kodezácós ûésechkáról Vörös Szlárd: Flexbls rodaházak és a hdraulka beszabályozás 3 Spos Adrás: Túlyomásos szellõzeõ beredezések alkalmazása a meekülés úvoalak helységebe és a lépcsõházakba 6 Székely Tamás: Nyomás-üggele hdraulka szabályozó- és mooros szelepek (PIBCV összehasolíása 9 olos Gábor: A bzoságos aralék. A Prímagáz back-up redszere bzosíja a olyamaos gázelláás 33 Mészáros Ferec: Iellges Épüle oereca és Épüleauomaka 9 34 Pro. em. Dr. Báhd László: III. Magyar Mûszak Érelmség Napja 35 Szakma hírek Címlapuko a éves CLH. ermékere hívjuk el a gyelme! évesek vagyuk! öszöjük a szel olvasóka és egyúal köszöee moduk baráakak mde kedves együmûködõ parerükek! Szívese és büszké ekük vssza az elmúl eszedõ küzdelmere és skerere melyek eredméyeké ma egy jól mûködõ sabl õs középvállala dolgozó leheük. A agy múlú Csõszerelõ Ipar Vállala Mérök rodájából és límaszervzébõl alakul vállalkozásuk a hûõ- klíma- és szabályozásechka szolgálaások eljes spekrumá yújja a magyar paco. év apaszalaa kamaozava de aalos ledüleel álluk a válság sújoa gazdaság újabb khívása elé mközbe lozóák a rég: Céluk: vevõk maxmáls megelégedésé kereszül megalál sajá boldogulásuka. Magyar Épülegépésze LVIII. évolyam 9/6. szám

3 LETORÁLT CI özpo ûés redszer exergeka modelljéek paramerkus bzoyalasága Pro. Dr. Pokorád László Durg mahemacal modellg o real echcal sysem such as a ceral heag sysem he modeller ca mee ay ype ad rae modell uceray. Is reasos ca be cogzace o modellers or daa accuracy. So classcao o uceraes wh respec o s sources dsgushes bewee aleaory ad epsemc oes. The aleaory uceray s a here daa varao assocaed wh he vesgaed sysem or he evrome. Epsemc oe s a uceray ha s due o a lack o kowledge o quaes or processes o he sysem or he evrome. The paper shows he sesvy aalyss ad mehodology o sesvy aalyss based uceray vesgao by a smlar heag sysem exergy modell case. The paramerc uceray vesgao o ere sysem has loger ad more complex work.. Bevezeés Egy maemaka modell elállíásakor lleve a kapo eredméyek elemzésekor mdg számoluk kell valamlye mérvû és ípusú bzoyalasággal. Eek oka részbe az hogy smereek sosem eljesek a modelleze redszerrel kapcsolaba lleve a redelkezésre álló adaak s ém poalasággal bírak. A modell bzoyalaság aak orrása alapjá öréõ oszályozása megkülöböze paramerkus és smere bzoyalaságo. Möller és Beer szer az elsõ a paraméergadozáshoz köheõ szembe az uóbb az smereek háyához kapcsolhaó smere bzoyalasággal [4]. Ez dokolja a paramerkus bzoyalaság érelmezésé úgy m szochaszkus (aleaory vélelee múló eseleges bzoyalaság am a valós redszerrõl szerze vélele apaszalaok eredméyeké jelek meg. Mahvad mukájába [3] az épüleeljesíméy-szmulácó bzoyalaságaak külöbözõ orrása elemeze. Megogalmazásába szmulácós bzoyalaságo okozha az épüle poala leírása; a vélele klmakus eléelek és a háyos haszáló (lakó ormácók. almár közpo ûés redszereke vzsgál exergeka szempoból []. Az exerga az eerga mõségé jellemz és az a maxmáls muká jele amely egy ado eergameységbõl kyerheõ. Az épülebe a ûés eerga és exerga áramok meghaározásához a redszer a kövekezõ alredszerekre booa: helység hõleadók és ezek szabályozása hõeloszás hõelõállíás. egyeem aár Debrece Egyeem pokorad@mk.udeb.hu. A ckke lekorála: dr. Zöld Adrás egyeem aár BME almár vzsgálaa sorá megállapíoa hogy az eloszóredszer exergaszükséglee alacsoyabb elõremeõ hõmérsékle melle csökke. Ez a csökkeés akár az %-o s elérhe 3%-kal alacsoyabb elõremeõ hõmérsékle eseé. Azoos hõechka jellemzõkkel redelkezõ épüleszerkezeek melle az exergaveszeség ksebb az alacsoyabb elõremeõ ûõközeggel üzemelee ûés redszerek eseébe. Jele aulmáy célja a paramerkus modell bzoyalaság és elemzés módszereek smereése és almár e emlíe aulmáya alapjá egy egyszerû épülezka (exergeka példá kereszül az érzékeység vzsgálara épülõ elemzés módszer bemuaása. A ckk az alább ejezeekbõl áll: a. ejezebe a paramerkus modellbzoyalaság elemzés módszere smerejük. A 3. ejezebe az érzékeység vzsgálao muajuk be. A 4. ejeze egy rövd eseaulmáyo kereszül szemléle a módszer alkalmazásá közpo ûés redszerek exergeka elemzése eseé.. A paramerkus bzoyalaság elemzés módszere A paramerkus bzoyalaság udomáyos szû elemzése alapveõe ké elérõ módo oldhaó meg. Az elsõ a gerjeszések bzoyalasága kövekezébe ellépõ leheséges redszerválaszok meghaározása ervallum-érékekkel. Ez az eljárás mód az vesz gyelembe hogy éháy vagy az összes paraméer em egy ado érékkel redelkezk haem bzoyos ervallumo belül alálhaó. Álaláos megogalmazásuk eseé az ervallumokhoz em kapcsoluk valószíûség eloszlásoka csak a léyeg eredméyek leheséges jövõbel éréke haározzuk meg. Ha csak egy paraméer éréke bzoyala aak a megelelõ ervallumá kell gyelembe veük m a redszerválaszok egy véges halmazá. Ha azoba öbb paraméer kell gyelembe veük üggele kmeeek kelekezek mvel öbb válozó korrelál lehe. Ezér a üggele eléelezések sok esebe az exrém érékek rreáls kombácóhoz vezeheek. Számos esebe elõordul hogy az ado problémá egy leárs maemaka modellel udjuk elemez de az együhaók és a paraméerek valamlye szû bzoyalasággal így egy ervallummal redelkezek. A másk alapveõ módszer hogy a köryeze gerjeszéseek mde leheséges eleméhez valamlye valószíûség eloszlás redelük. Valószíûségek redelése a leheséges redszerválaszokhoz álaláosa alkalmazo gyakorla oha lyekor az sem rka hogy az úgyeveze szubjekív valószíûségekkel alálkozuk am a szakérõk (vagy bzoyos eseekbe a lakusok álal becsül valószíûség éréke jele. Néháy esebe eme szubjekív valószíûségeke m Magyar Épülegépésze LVIII. évolyam 9/6. szám 9

4 LETORÁLT CI ervallumoka adják meg lyekor úgyeveze másodredû bzoyalaság modellekrõl beszélük. Gyakorbb esebe ha az adaok valószíûség eloszlása smerek elméleleg mdegyk aleraíva kövekezméyeek eloszlásá s megudhajuk. Ez egy egyszerû krérum eseé a vzsgál redszer vagy olyama kvalaív ulajdoságáak valószíûség eloszlásá jele. Például egy deermszkus vzsgála modell eseé amkor a modell belsõ jellemzõ valamlye bzoyalasággal redelkezek a kalkulácó sorá haszál valós érékû meységekkel kapcsolaba a bzoyalaság-elemzés ervallum-elemzéshez vezehe. A valószíûség módszerek m például a Moe Carlo-szmulácó alkalmazása szé elhaszálhaó egy deermszkus modell paramerkus bzoyalaság elemzéséhez mer az egy ado po körül leheséges érékek valószíûség eloszlásá adja meg. Moe-Carlo-módszerekek evezzük a maemaka modellek megoldásáak vélele meységek modellezésé elhaszáló umerkus módszere és azok jellemzõek saszkus érékelésé. A módszer széles körbe alkalmazzák külöbözõ eseméyek leheséges kmeeeleek és azok valószíûségeek szmulácójára amkor a redszer gerjeszõ paraméere bzoyalaok. Léyege hogy az egyes bzoyala gerjeszésekhez redel valószíûség-eloszlás alapjá véleleszerûe válaszuk k érékeke amelyeke a szmulácós vzsgála egy-egy kísérleébe haszáluk el. Természeese az olya vzsgálaokál ahol a bzoyalaság elemzése kíváaos az alkalmazo modellek em mdegyke deermszkus. Ezek döõ része majdem valószíûség és a moder kockázaelemzések és bzoság becslések döõ részéél s elõordul. Ekkor a valószíûség számíások valószíûség bzoyalaság-elemzéshez az eredõ elemzés pedg egy úgyeveze másodredû valószíûség becsléshez vezehe. Az lye aulmáyok elvégzése boyolul lehe a megköveel agy számíás mûveleszám ma. Szé jeleõs problémá okozha az eredméyek köye érelmezheõ szemléleése s. Aleraívaké haszálhauk korláozás megközelíés a valószíûség számíásokhoz s. Ekkor a valószíûség eloszlások ervallum-ípusá kapjuk. Ez a echká valószíûség korláelemzések (PBA Probably Bouds Aalyss evezzük. Ez a megközelíés valószíûség eloszlásokkal kapcsolaos bzoyalaságá jellemz egy a haáreloszlás üggvéy-párba ekvõ úgyeveze kumulaív eloszlásüggvéyek halmazával. Ha az adaok száma em elegedõ a saszka elemzésekhez így a valószíûség számíás alkalmazásához aalógák alapjá el lehe éelez az eloszlás jellegé de eek már szubjekív jellege va. ellõ apaszalaal az eloszlás leheséges alsó és elsõ haára k lehe jelöl. Ez uóbb veze a valószíûség korláelemzéshez. Az. ábra a e emlíe leheséges elemzés módoka bee a ylak a módok ejlõdésé szemléle. Másodredû valószíûség 3. Az érzékeységvzsgála Az érzékeyvzsgála célja aak meghaározása hogy a vzsgál aggregá vagy eljes redszer üggele bemeõ jellemzõ-érékeek megválozaására meyre érzékey aak kmeõ jellemzõje. A elállío maemaka modell elhaszálásával meghaározhajuk a üggõ válozó érzékeység együhaó am megmuaja hogy a bemeõ jel relaív %-os válozása mekkora relaív válozás okoz a kmeõ jel érékébe. Így ez az elemzés megmuaja a redszer érzékeységé a külöéle modelleze paraméer-elérésekre vagy bzoyalaságra. Az érzékeységvzsgála elvégzésekor mdg gyelembe kell veük az hogy a vzsgál redszerük így az (erede modellük emleárs. Ezér a vzsgála sorá az (erede modell vagy a redszer emlearása üggvéyébe a üggele válozók éréke álalába csak ~ 5%-kal lehe váloza. Az érzékeység együhaó meghaározása sorá az erede egyele mdké oldaláak eljes derváljá képezzük majd mdké oldal mdegyk agjá bõvíjük (x /x -vel azaz: A Valószíûség megközelíés együhaó bevezeésével és a Deermszkus számíás Valószíûség korláelemzés Iervallum elemzés. ábra. Az elérõ bzoyalaságelemzés módok [] ( x ; x dy = dy y y = ( x x...x ( ; x ( x ; x dx + + x x ( x ; x ; x = x ( x ; x ; x + x ( x ; x ; x = x ( ( egyele elhaszálásával az alább leárs egyelee kapjuk: amely a vzsgál redszer paraméereek relaív válozása köz kapcsolao azaz a kmeõ jellemzõ és így az aggregá érzékeységé írja le. A e összeüggés alapjá meg udjuk haároz hogy a modelleze redszer kmeõ jellemzõje mlye érzékeységgel bír a bemeõ jellemzõk bzoyalaságával szembe. Például a be- x x ; x ; x x x ; x ; x x x ; x dx dx dx + + x y x = ( x ; x ; x x y y;x δ y = y;x dη Δη η η = δη ( (3 (4 δ x + + y;x δ y;x x (5 Magyar Épülegépésze LVIII. évolyam 9/6. szám

5 LETORÁLT CI meõ jelek mérése sorá ellépõ mérés poalaság hogya beolyásolja a kmeõ jel poosságá érékéek megbízhaóságá. 4. Egy egyszerû példa Napjakba egyre kább elerjed az eerga ogyaszó redszerek exergeka elemzése. almár mukájába [] az vzsgála hogya alakul az exerga válozása közpo ûés redszerek eseébe. Az exerga az eerga mõségé jellemz és az a maxmáls muká jele amely egy ado eergameységbõl kyerheõ. Az épülebe a ûés eergaés exerga-áramok meghaározásához a redszer almár a kövekezõ alredszerekre booa: helység hõleadók és ezek szabályozása hõeloszás hõelõállíás. Mdegyk alredszerek meghaározhaó az eerga- és ez alapjá az exerga-szükséglee. Jele aulmáyba a eljes exergeka elemzésbõl mos csak a ûõese m a redszer egy aggregájá azaz az az leíró modell bzoyalaságá elemezzük. A ûões elüle hõmérséklee a üggvéyel haározhaó meg ahol: az elõremeõ hõmérsékle [ C]; r vsszaérõ hõmérsékle [ C]; belsõ levegõ hõmérsékle [ C]. r = (6 l r r + A üggvéy = C paramerkus grakojá a. ábra szemléle. A (4 és (6 egyeleek alapjá a ûões elüle hõmérsékleéek érzékeység együhaó: r ; r ; r r r = = (7 r r l l ( r r r r r r = = r r (8 r l ( r l r r r [ C] r [ C] r ; A apjakba alkalmazo úgyeveze /55 C hõlépcsõjû ( = [ C] ; r = 55 [ C] közpo ûés redszerek eseé és = [ C] belsõ levegõ hõmérséklee eléelezve az érzékeység együhaók éréke: A 3. ábrá a e mukapora számío egyválozós üggvéyek grakoja láhaók amelyek jól szemlélek a e érzékeység együhaóka. A bemeõ jellemzõk azaz a ; r és hõmérsékleek C-os bzoyalaságá eléelezve a kmeõ jellemzõ azaz a ûões r elüle hõmérséklee a kövekezõ oldalo bemuao. ábláza szer bzoyalaság érékekkel redelkezk. 4 3 r [ C] ( r ( r ( r r r = =. (9 r r l ( r 5 7 r ; r ; r r ; = 4 = 54 = [ C] 58 3 r [ C]. ábra. A r ( r üggvéy = C eseé r [ C] ( [ C] r [ C] [ C] ábra. A (6 üggvéy évleges érékhez arozó egyválozós grakoja Magyar Épülegépésze LVIII. évolyam 9/6. szám

6 . ábláza. Fûões elüle hõmérsékleéek bzoyalaság paraméere C-os bemeõjel elérések eseé [%] δ r [%] Δ r [ C] δ = δ r = Δ = Mlye kövekezeéseke uduk levo a e egyszerû elemzésbõl? Meg udjuk állapía hogy a ûões elüle hõmérséklee 4447 C-kal válozk a ûés redszer elõremeõ hõmérsékleéek C-os válozása eseé. Az par körülméyek közö alkalmazo hõmérõk ekkora bzoyalaságokkal redelkezek. Így köye lehe hogy a erveze ûões elüle hõmérséklee elér a ervezeõl. Ez például specáls vegypar olyamaok eseé godo okozha az alkalmazóak. jeleheõ hogy egy közap alkalmazás eseé a ûões érzékeysége jóak kellemese ks érékûek ekheõ. A helység hõmérsékleéek bzoyalaságára léyegébe érzékele. Foos még az s megjegyez hogy ez a közpo ûés redszer exergeka elemzésébe exergeka modelljébe csak egy eleme jele. A eljes redszermodell paramerkus bzoyalaság elemzése hosszabb összeeebb muká géyel. 5. Összegzés A aulmáy bemuaa a mûszak gyakorlaba alkalmazo maemaka modellek paramerkus bzoyalaságá és aak elemzés módszere. Ez köveõe egy épülezka (exergeka egyszerû példá kereszül az érzékeység-vzsgálara épülõ elemzés módszer szemléleük. A eekbe vázol módszerrel összee echka redszerek például egy közpo ûés redszer exergeka modellvzsgála módszereek bzoyalasága elemezheõ. Foos mérök elada a bzoyalaság-elemzés eredméyéek szakma érékelése. Felhaszál rodalom. Ferso S. Tucker W. T. Sesvy aalyss usg probably boudg Relably Egeerg ad Sysem Saey 9 ( almár F. özpo ûés redszerek exergeka elemzése Debrece Mûszak özleméyek vol. V r. 6. p ( Hugara. 3. Mahdav A. Buldgs People Clmae: O Sources o Uceray Buldg Perormace Smulao Proceedgs o he Ceral Europea Regoal I IBPSA Coerece Braslava Jue 5 8. p Möller B. Beer M. Egeerg compuao uder uceray Capables o o-radoal models Compuers & Srucures 86 (8 p. 4 4 (do:.6/j.compsruc Pokorád L. Redszerek és olyamaok modellezése Campus adó Debrece 8. pp Pokorád L. Paramerc Uceray o Ceral Heag Sysem Model Isalaþ Peru Cosrucþ š coorul ambeal Coereþa cu parcpare eraþoalã (ISSN: aprle 9. Tmšoara p Magyar Épülegépésze LVIII. évolyam 9/6. szám