Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak.
|
|
- Margit Mészárosné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Plel Álalános áekinés, jel és rendszerechnikai alapfogalmak. Jelek feloszása (folyonos idejű, diszkré idejű és folyonos érékű, diszkré érékű, deerminiszikus és szochaszikus. Előszó Anyagi világunkban, környezeünkben információhordozóka és az információ, módosíó egységeke alálunk. A jelek és rendszerek elméleének ismeree jelenős szereppel bír a valós világ működésének megérésénél. Segíségével modelleke képezünk új rendszereke hozunk lére. A emaikában alálhaó ismereanyag alkalmazása számos erüleen fellelheő, például: elekronikus rendszerek, folyamairányíás, mérések, elekommunikációs hálózaok, orvosi műszerezés, mechanikai rendszerek diagnoszikája, különböző érzékelők alkalmazása és ervezése és így ovább. Egyszóval elmondhajuk, hogy az éle szine minden erüleen alálkozunk a rendszerek és jelek elméleének alkalmazásával. Jelen ananyag egységes megközelíésben árgyalja a különböző, valóságban is előforduló fizikai, kémiai, eseleg gazdasági folyamaoka. E megközelíés elvon részvevőke, elemeke és jelöléseke eredményez. Kiemeli a folyamaok közöi analógiá, hasonlóságo.. Rendszerechnikai alapfogalmak. A ananyag megérésének érdekében mindenképp iszázni kell néhány a rendszerrel kapcsolaos alapfogalma. A rendszer fogalmának meghaározása öbbféle szemponból leheséges. Szadovszkij professzor Álalános rendszerelméle alapjai c. művében öbb jelenős definíció ad meg. Az első csoporba aroznak a maemaikai modellek irányából megközelíő definíciók, a második csopor definíciói a rendszer min relációk álal összekapcsol elemek halmazá ekinik, míg a harmadik csoporba sorolhaó meghaározások a bemene, kimene, információfeldolgozás fogalmával operálnak. A ovábbiakban a mérnökök számára ké egyenérékű érdemes definíció kerül megadásra:. A valóságnak minden érben elhaárol részé, ahol a különböző anyag- és mozgásformák elemei kölcsönhaások és kölcsönös összefüggések kapcsolják össze, rendszernek nevezzük. 2. A rendszer, valóságos vagy elképzel objekumok viszonylag jól körülhaárolhaó olyan halmaza, melyeke kölcsönhaások és kölcsönös összefüggések kapcsolnak egybe.
2 Plel Elmélei szemponból rendszernek ekinheő minden olyan ranszformáció, amely adonak ekine gerjeszésekhez meghaározo válaszoka rendel. A rendszer elemének ekinjük az az objekumo, amelye a rendszer vizsgálaához már ovábbi részekre nem szükséges felbonani. A rendszer elemei közöi és a környezehez fűződő összefüggések és kapcsolaok megvalósíásai lehenek egyszerű vagy bonyolul fizikai, kémiai, biológiai vagy információs jellegűek. A rendszer leírásá, az összefüggések maemaikai meghaározásá, a maemaikai modell röviden (bár nem eléggé szabályosan szinén a rendszer szóval jelöljük. Mivel minden ermészeben előforduló, vagy ember álal lérehozo rendszer, folyama, jelenség kölcsönhaásban van egymással, ha bármilyen rendszer anulmányozunk is, figyelembe kell vennünk a környeze haásá a rendszerre, és a rendszer haásá a környezere. Ezek a haások lehenek olyanok, amelyek a rendszer meghaározo ponjaiban összponosulnak, például a rendszer egy elemére haó erő formájában. A haások azonban lehenek eloszoak is, ekkor az egész rendszernek vagy valamelyik részének felüleére, eseleg minden egyes ponjára hanak. Ilyen eloszo jellegűek a hőmérsékle, vagy nyomás haásai, amelyek egy rendszer felüleének bizonyos részeire hanak, vagy a graviációs és mágneses erek haásai sb. A rendszer és környezee összearozó, dialekikus egysége képező fogalmak. Széválaszásuk, a rendszer haárvonalainak kijelölése, a rendszer körülhaárolása a feladaól, a vizsgála szemponjaiól, a beavakozás igénylő sziuációól függ. Az. ábra vázlaosan ünei fel a rendszer a ér olyan részekén, amelyben összes elemei, és a környezehez fűződő összes kapcsolaai összponosíva (koncenrálva vannak. A kapcsolaoka ábrázoló nyilak a haások erjedésének irányá muaják. Minden rendszer jellemezheő az az felépíő elemek ulajdonságaival, és azokkal a kapcsolaokkal, amelyek az ado rendszer és környeze kölcsönhaásá jellemzik. Meg kell jegyezni, hogy akármilyen részleesen és alaposan is anulmányozzuk a rendszer ulajdonságá és viselkedésé, sohasem udjuk figyelembe venni mind az a végelen sok ényező, amely a rendszer közveve vagy közvelenül befolyásolja. Ezér minden anulmányozás, kísérle eredményé csakis megfelelő fennarással fogadhajuk el és alkalmazhajuk a gyakorlaban. A rendszerekben keringő és áhaladó haásoka, amelyek információs kapcsolaoka valósíanak meg, jeleknek nevezik, ugyanis a jelnek legfonosabb jellemvonása az információaralom. Elmondhaó, hogy a jel minden olyan folyama, amelynek segíségével az információ anyagi jellegűvé válik és ovábbíhaó vagy árolhaó. 2
3 Plel.. ábra. A rendszer és környezee 3 2. Jelek feloszása. Egy rendszer egyes elemei közö, vagy különböző rendszerek közö olyan kapcsolaok vannak, melyeken kereszül kölcsönhaásban állnak egymással. Ezek a kapcsolaok az energia vagy az anyag áadásá jelenheik az egymásra haó elemek vagy rendszerek közö. A kapcsolaok azonban olyanok is lehenek, hogy információ aralmuk lesz lényeges, azaz azok az ismereek, amelyeke az elem vagy rendszer más rendszerek vagy elemek állapoáról kap, vagy a sajá állapoáról közöl. Ekkor az ismereeke hordozó anyagi forma csak másodrangú jelenőségű lesz. A rendszerekben keringő és áhaladó haásoka, amelyek információs kapcsolaoka valósíanak meg, jeleknek nevezik. A jelnek legfonosabb jellemvonása az információaralom (közleményaralom, az energiaszin nagysága csak másodlagos jelenőségű. Legöbbször a jele, min időől függő információ hordozó mennyisége haározzák meg. E meghaározás csak részben igaz, ugyanis gyakran jelkén ekinünk azon függvényekre is melyek függelen válozókén nem aralmazzák az idő, valamin előfordul, hogy komplex függvényeke is jelkén kezelünk. Jelhordozó lehe minden mérheő fizikai, kémiai állapohordozó, amelynek segíségével az információ anyagi jellegűvé válik és ovábbíhaó vagy árolhaó. Maemaikai modell eseén a jeleke válozókkal jelöljük. Jelhordozó jelölése eseén a válozónak fizikai érelme van. Jellemzőnek nevezzük azoka az állapohaározóka, amelyek a rendszer állapoá vagy állapoának válozásá jellemzik vagy befolyásolják (pl. nyomás, hőmérsékle, koncenráció. Tehá a jellemző olyan jel, amely a
4 Plel rendszer állapohaározóinak érékéhez vagy érékválozásához rendel információ. Az a rendszer vagy közeg, amelyen kereszül kapjuk a jele, a hírközlő csaorna. A jeleke nagy ávolságra lehe közveíeni, így megvalósíhaó a érben elválaszo rendszerek közöi kapcsola is. A jelek rögzíése (memorizálása leheővé eszi, hogy megfelelő idő elelével közveísük őke, és így az időben elválaszo rendszerválozási folyamaoka is össze lehe kapcsolni. A 2.. ábra. muaja a jelek szabvány szerini feloszásá. Folyonos Szakaszos Érék készle szerin a x ( x ( c x ( b x ( d x ( f x ( e x ( = g x ( = 0 τ h ábra. A jelek feloszása
5 Plel A 2.. ábrán láhaó feloszás Dr. Csáki Frigyes szerin örén. A jeleke feloszhajuk: érékkészle szerin, lefolyás szerin, az információ megjelenési formája szerin, az érék meghaározosága szerin, a jelhordozó fizikai mennyiségek szerin, A jel érékkészlee szerin: Folyonos a jel, ha meghaározo arományban eszés szerini éréke vehe fel és érékkészlee folyonos, vagyis egy összefüggő aromány. (példa: 2. ábra a, b, d, e Szakaszos a jel, ha meghaározo arományban csak meghaározo, diszkré (izolál érékeke vehe fel, ké szomszédos diszkré éréke közöi érékkészlee hiányzik (példa: 2. ábra c, f, g, h Lefolyás szerin: Folyamaos a jel, ha a függelen válozó egy ado arományában megszakíás nélkül fennáll. (példa: 2. ábra a, b, c, g. A folyamaos jel maemaikai modellezésénél olyan függvény alkalmazunk ahol a függelen válozó R (R a valós számok halmaza. Folyamaos jelnél fonos, hogy az egyérelműen definiál legyen a eljes R fele eseleg, néhány véges számú pon képezhe kivéel. Például a y ( = nem érelmeze a < 0 érékekre, a poziívokra pedig ké megoldással is rendelkezik. Gyakran, főleg dinamikus rendszerek eseében a függelen válozó az idő. Ilyenkor folyonos idejű jelről beszélünk, melynek jele FI. A jelek valós maemaikai függvények, de néhány rajuk végze ranszformáció haására komplex válozókén jelenkezhenek. Ilyen például a forgóvekorok ábrázolása ampliúdójukkal és fázisukkal. j ( ω Y ( jω = A( jω e ϕ. Ahol: Y ( jω egy komplex kifejezés, ω a forgás szögsebessége, A ( jω a forgó vekor ampliúdója és ϕ ( ω jelöli a fázisszöge ábra. Folyonos idejű jel. 5
6 Plel Szaggao a jel, ha az a függelen válozó egy ado arományában csak megszakíásokkal áll fenn. Például a 2. ábra d, e, f, h jelei a függelen válozó meghaározo érékeiben szolgálanak információ a jel a öbbi érékeknél megszakad. Az információszolgálaás a függelen válozó bizonyos érékeire érelmeze. Idő alkalmazva függelen válozókén eljuunk a diszkré idejű jel fogalmához, melynek jele a DI. A diszkré idejű jel maemaikai meghaározása, hogy az egy k Z ( Z az egész számok halmazá jelöli függelen válozó függvénye y = y[ k]. Az egyérelmű megkülönbözeés érdekében a folyamaos jele jelölő függvénynél egyszerű zárójeleke alkalmazunk, míg a szaggao jel eseében középzárójele. Így ( y k DI jel jelölése. y FI míg [ ] A 2.3. ábrán láhaó [ k] 2.3. ábra. Diszkré idejű jel. g függvény eseében k diszkré idő jelöl másodpercben, percben, órában vagy egyéb időszeleben megadva. Az információ megjelenési formája szerin: Analóg a jel, ha az információ a jelhordozó éréke vagy érékválozása közvelenül képviseli. Az analóg jel információaralma eszőlegesen kis válozásoka is közveí. Digiális a jel, ha az információ a jelhordozó számjegye kifejező, diszkré, jelképi érékeiben (kódjaiban van jelen. (példa: 2. ábra a g lineárisan kódol, h soros kód segíségével előállío digiális jel időfüggvényé muaja. Az érék meghaározosága szerin: Deerminiszikus a jel, ha éréke meghaározo időfüggvénnyel egyérelműen megadhaó. Szochaszikus a jel, ha vélelen lefolyású, és csak valószínűség-számíási módszerekkel írhaó le. x( ábra. Szochaszikus jel
7 Plel x( x( x( x( 2.5. ábra. Periodikus a, és nem periodikus jelek b ábra. Minavéeleze és kvanál jel. A jelhordozó fizikai mennyiség szerin Jelhordozó bármelyik fizikai vagy kémiai mennyiség lehe. A ovábbiakban megemlíésre kerül néhány, a mérnöki gyakorlaban gyakran használ mennyiség. Ezen mennyiségek aól függően csoporosíhaók, hogy milyen az elsődleges rendszer besorolása. Például a korszerű számíógépekre alapozo irányíási rendszerekben a kéirányú információcsere villamos jelekkel örénik. A villamos jelekkel működő rendszerek melle opikai, elekromágneses, pneumaikus és hidraulikus rendszerek is gyakran képezik vizsgálódások árgyá. Az opikai rendszer jelhordozója a fény. Az elekromágneses rendszerek eseén rádió vagy mikrohullám ovábbíja az információ. Pneumaikus rendszerek jelhordozója sűríe levegő, a
8 Plel hidraulikus rendszereké pedig folyadék és azon belül is leggyakrabban olaj nyomása. Robbanásveszélyes üzemekben pneumaikus vagy megbízhaó, robbanás bizos villamos berendezéseke alkalmaznak. A villamos jelekkel működő rendszerek elerjedésé indokolja, hogy a villamos energia széles körben rendelkezésre áll, a villamos jelek nagy ávolságra jól áviheők, fizikai mennyiségek gyors válozásai is képesek köveni és a korszerű híradásechnika és számíógép-hálózai eljárások alkalmazásával könnyen csalakozahaók különböző berendezésekhez. A villamos jel eseében az információhordozó a feszülség vagy áramerősség válozása lehe. Az információ közölheő a villamos jel ampliúdójával, frekvenciájával vagy fázisával vagy az impulzusok ampliúdójával, az impulzusok vagy impulzusok közöi szüne időaramának viszonyával vagy az impulzusok számával. Az analóg villamos jelek ampliúdója álalában szabványos arományúak így érékük valamely arományba a kövekezők közül: 0-V, 0-0V-os, 0-5mA, 0-20mA-es vagy 4-20mA esik. A rendszer állapoára jellemző információka az érzékelők szolgálaják, az irányíó haásoka pedig a rendszerbe beépíe beavakozó szervek bizosíják. mérő-áalakíó rendszer Σ jel szabványos jel jellemző érzékelő hírközlő csaorna ábra. Az érzékelési folyama haáslánca Az érzékelési folyamara példa a hőmérsékle ellenállás-hőmérővel való mérése. A hőmérsékle min állapojelző, nem közveíheő egy szabványos hírközlő csaornán kereszül. Ezér a rendszer egy ado ponjába egy ellenállás-hőmérő helyezünk el, amelynek ellenállása a rendszer ado ponjának hőmérsékleével arányosan válozik. Az ellenállás-hőmérő egy egyenáramú hídban helyezkedik el. Az ellenállás éréke arányosan válozik a rendszer ado ponjának hőmérsékleével, vagyis a híd kimenő feszülségével. Ez a feszülség a helyszínen érzékelheő. Ha ez az információ nem a helyszínen, hanem aól ávolabb akarjuk felhasználni, a híd kimenőjelé úgy kell áalakíani, hogy az zavarmenesen legyen áviheő egy irányíó berendezés felé. E célra egy mérő-áalakíó használnak,
9 Plel amelynek bemenőjele a híd feszülsége, a kimenőjele pedig 0-20mA-ig erjedő áramjel. Ez a jel már szabványos, és egy vezeékekből felépíe hírközlő csaornán, vagyis a hőmérsékleről szerze információ különböző fizikai mennyiségek válozásán kereszül, (hőmérsékle ellenállás feszülség áramerősség eljuha egy áramjele fogadó irányíó berendezéshez. Az irányíásechnikában a hagyományos villamos, pneumaikus vagy hidraulikus jeleke mind öbb eseben válják fel a számíásechnikában és számíógép-hálózaokban alkalmazo hírközlő, kódol digiális jelek. Az irányíásechnikában az alap érzékelőn (ellenállás-hőmérő, hőelem, piezo elekromos nyomásérzékelő, sb. kívül az érzékelő és mérő-áalakíó együesé is érzékelőnek (szenzornak nevezik. Nagyon fonos, hogy az érzékelőnek megfelelő ponosságúnak, megfelelő mérésarományúnak, lineárisnak, relaív gyorsnak és mindenképp megbízhaónak kell lennie. Jelek és rendszerek példái: Gazdasági előrejelzések, információ kinyerése zajos környezeben (repülőgép felvéelek rekonsruálása képfeldolgozás irányíásechnika kódolás echnika Alapveően az analóg jelek gyökerei a fizikai rendszerekre és az uóbbi időben az elekromos rendszerekre nyúlnak vissza (kommunikáció. A digiális rendszerek alapjai a numerikus megoldások, a saiszika és az idősorok analízise képezi. 9
Elektronika 2. TFBE1302
Elekronika. TFE30 Analóg elekronika áramköri elemei TFE30 Elekronika. Analóg elekronika Elekronika árom fő ága: Analóg elekronika A jelordozó mennyiség érékkészlee az érelmezési arományon belül folyonos.
Részletesebben3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása
3. Gyakorla A soros áramkör anlmányozása. A gyakorla célkiőzései Válakozó áramú áramkörökben a ekercsek és kondenzáorok frekvenciafüggı reakív ellenállással ún. reakanciával rendelkeznek. Sajáságos lajdonságaik
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉG VZSG 04. május 0. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉM Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám: 40.)
RészletesebbenSíkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése
Szilvágyi László - Wolf Ákos Síkalapok vizsgálaa - az EC-7 bevezeése Síkalapozási feladaokkal a geoehnikus mérnökök szine minden nap alálkoznak annak ellenére, hogy mosanában egyre inkább a mélyépíés kerül
RészletesebbenA T LED-ek "fehér könyve" Alapvetõ ismeretek a LED-ekrõl
A T LED-ek "fehér könyve" Alapveõ ismereek a LED-ekrõl Bevezeés Fényemiáló dióda A LED félvezeõ alapú fényforrás. Jelenõs mérékben különbözik a hagyományos fényforrásokól, amelyeknél a fény izzószál vagy
Részletesebben5. HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS 1. Hőmérséklet, hőmérők Termoelemek
5. HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS 1. Hőmérsékle, hőmérők A hőmérsékle a esek egyik állapohaározója. A hőmérsékle a es olyan sajáossága, ami meghaározza, hogy a es ermikus egyensúlyban van-e más esekkel. Ezen alapszik
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
DE, Kísérlei Fizika Tanszék Elekronika 2. TFBE302 Jelparaméerek és üzemi paraméerek mérési módszerei TFBE302 Elekronika 2. DE, Kísérlei Fizika Tanszék Analóg elekronika, jelparaméerek Impulzus paraméerek
RészletesebbenJELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI.
216. okóber 7., Budapes JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. Alapfogalmak, fizikai réeg mindenki álal ismer fogalmak (hobbiból azér rákérdezheek vizsgán): jel, eljesímény,
RészletesebbenGAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK
BG PzK Módszerani Inézei Tanszéki Oszály GAZDAÁGI É ÜZLETI TATIZTIKA jegyze ÜZLETI ELŐREJELZÉI MÓDZEREK A jegyzee a BG Módszerani Inézei Tanszékének okaói készíeék 00-ben. Az idősoros vizsgálaok legfonosabb
Részletesebben3. Mekkora feszültségre kell feltölteni egy defibrillátor 20 μf kapacitású kondenzátorát, hogy a defibrilláló impulzus energiája 160 J legyen?
Impulzusgeneráorok. a) Mekkora kapaciású kondenzáor alko egy 0 MΩ- os ellenállással s- os időállandójú RC- kör? b) Ezen RC- kör kisüésekor az eredei feszülségnek hány %- a van még meg s múlva?. Egy RC-
RészletesebbenA hőérzetről. A szubjektív érzés kialakulását döntően a következő hat paraméter befolyásolja:
A hőérzeről A szubjekív érzés kialakulásá dönően a kövekező ha paraméer befolyásolja: a levegő hőmérséklee, annak érbeli, időbeli eloszlása, válozása, a környező felüleek közepes sugárzási hőmérséklee,
RészletesebbenSPEKTROSZKÓPIA: Atomok, molekulák energiaállapotának megváltozásakor kibocsátott ill. elnyeld sugárzások vizsgálatával foglalkozik.
SPEKTROFOTOMETRI SPEKTROSZKÓPI: omok, molekulák energiaállapoának megválozásakor kibosáo ill. elnyeld sugárzások vizsgálaával foglalkozik. Más szavakkal: anyag és elekromágneses sugárzás kölsönhaása eredményeképp
RészletesebbenSchmitt-trigger tanulmányozása
Schmirigger anulmányozása 1. Bevezeés Analóg makroszkopikus világunkban minden fizikai mennyiség folyonos érékkészleű. Csak néhánya emlíve ilyenek a hossz, idő, sebesség, az elekromos mennyiségek (feszülség,
RészletesebbenAUTOMATIKA. Dr. Tóth János
UTOMTIK UTOMTIK Dr. Tóh János TERC Kf. udapes, 3 Dr. Tóh János, 3 3 Kézira lezárva:. november 9. ISN 978-963-9968-57-8 Kiadja a TERC Kereskedelmi és Szolgálaó Kf. Szakkönyvkiadó Üzleága, az 795-ben alapío
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó ÉETTSÉGI VIZSG 0. okóber. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ EMEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIUM Elekronikai
RészletesebbenHF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és
Házi feladaok megoldása 0. nov. 6. HF. Haározza meg az f 5 ugyanabban a koordináarendszerben. Mi a leheséges legbővebb érelmezési arománya és érékkészlee az f és az f függvényeknek? ( ) = függvény inverzé.
Részletesebben5. Differenciálegyenlet rendszerek
5 Differenciálegyenle rendszerek Elsőrendű explici differenciálegyenle rendszer álalános alakja: d = f (, x, x,, x n ) d = f (, x, x,, x n ) (5) n d = f n (, x, x,, x n ) ömörebben: d = f(, x) Definíció:
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin ÉETTSÉG VZSGA 0. május. ELEKTONKA ALAPSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉMA Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám:
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmaó 09 ÉETTSÉGI VIZSG 00. májs 4. ELEKTONIKI LPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ OKTTÁSI ÉS KULTUÁLIS MINISZTÉIUM
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmuaó 063 ÉETTSÉG VZSG 006. okóber 4. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ OKTTÁS ÉS KTÁS MNSZTÉM Elekronikai alapismereek
RészletesebbenBórdiffúziós együttható meghatározása oxidáló atmoszférában végzett behajtás esetére
Bórdiffúziós együhaó meghaározása oxidáló amoszférában végze behajás eére LE HOANG MAI Fizikai Kuaó Inéze, Hanoi BME Elekronikus Eszközök Tanszéke ÖSSZEFOGLALÁS Ismere, hogy erős adalékolás eén a diffúziós
RészletesebbenDIFFÚZIÓ. BIOFIZIKA I Október 20. Bugyi Beáta
BIOFIZIKA I 010. Okóber 0. Bugyi Beáa TRANSZPORTELENSÉGEK Transzpor folyama: egy fizikai mennyiség érbeli eloszlása megválozik Emlékezeő: ermodinamika 0. főéele az egyensúly álalános feléele TERMODINAMIKAI
Részletesebben2.2.45. SZUPERKRITIKUS FLUID KROMATOGRÁFIA 2.2.46. KROMATOGRÁFIÁS ELVÁLASZTÁSI TECHNIKÁK
2.2.45. Szuperkriikus fluid kromaográfia Ph. Hg. VIII. Ph. Eur. 4, 4.1 és 4.2 2.2.45. SZUPEKITIKUS FLUID KOATOGÁFIA A szuperkriikus fluid kromaográfia (SFC) olyan kromaográfiás elválaszási módszer, melyben
Részletesebben1 ZH kérdések és válaszok
1. A hőérzee befolyásoló ényezők 1 ZH kérdések és válaok Hőérzee befolyásoló ényezők: - a levegő hőmérséklee, annak érbeli, időbeli elolása, válozása - a környező felüleek közepes sugárzási hőmérséklee
RészletesebbenMesterséges Intelligencia MI
Meserséges Inelligencia MI Valószínűségi emporális kövekezeés Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péer, és mások BME I.E. 437, 463-28-99 dobrowiecki@mi.bme.hu, hp://www.mi.bme.hu/general/saff/ade X - a időpillanaban
Részletesebben1. Előadás: Készletezési modellek, I-II.
. Előadás: Készleezési modellek, I-II. Készleeke rendszerin azér arunk hogy, valamely szükséglee, igény kielégísünk. A szóban forgó anyag, cikk iráni igény, keresle a készle fogyásá idézi elő. Gondoskodnunk
Részletesebbenpárhuzamosan kapcsolt tagok esetén az eredő az egyes átviteli függvények összegeként adódik.
6/1.Vezesse le az eredő ávieli üggvény soros apcsolás eseén a haásvázla elrajzolásával. az i-edi agra, illeve az uolsó agra., melyből iejezheő a sorba apcsol ago eredő ávieli üggvénye: 6/3.Vezesse le az
RészletesebbenFluoreszkáló festék fénykibocsátásának vizsgálata, a kibocsátott fény időfüggésének megállapítása
Fluoreszkáló fesék fénykibocsáásának vizsgálaa, a kibocsáo fény időfüggésének megállapíása A) A méréshez használ eszközök: 1. A fekee színű doboz aralmaz egy fluoreszkáló fesékkel elláo felülee, LED-eke
RészletesebbenMechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)
Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai
RészletesebbenGépészeti automatika
Gépészei auomaika evezeés. oole-algebra alapelemei, aiómarendszere, alapfüggvényei Irányíás: az anyag-és energiaáalakíó ermelési folyamaokba való beavakozás azok elindíása, leállíása, vagy bizonyos jellemzoiknek
RészletesebbenAz összekapcsolt gáz-gőz körfolyamatok termodinamikai alapjai
Az összekapcsol áz-őz körfolyamaok ermodinamikai alapjai A manapsá használaos ázurbinák kipufoóázai nay hőpoenciállal rendelkeznek (kb. 400-600 C). Kézenfekvő ez az eneriá kiaknázni. Ez mevalósíhajuk,
RészletesebbenFolyamatszemléleti lehetőségek az agro-ökoszisztémák modellezésében
Folyamaszemlélei leheőségek az agro-ökosziszémák modellezésében Dokori (D) érekezés Ladányi Mára Témavezeő: Dr. Harnos Zsol, MHAS, egyeemi anár BCE, Kerészeudományi Kar, Maemaika és Informaika Tanszék
Részletesebben8. előadás Ultrarövid impulzusok mérése - autokorreláció
Ágazai Á felkészíés a hazai LI projekel összefüggő ő képzési é és KF feladaokra" " 8. előadás Ulrarövid impulzusok mérése - auokorreláció TÁMOP-4.1.1.C-1/1/KONV-1-5 projek 1 Bevezeés Jelen fejezeben áekinjük,
RészletesebbenA kereslet hatása az árak, a minõség és a fejlesztési döntések dinamikájára
VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1094 1115. o.) VÖRÖS JÓZSEF A keresle haása az árak, a minõség és a fejleszési dönések dinamikájára A anulmány egy nagyon álalános
Részletesebben1. feladat Összesen 25 pont
É 047-06//E. felada Összesen 5 pon Bepárló készülékben cukoroldao öményíünk. A bepárló páraerében 0,6 bar abszolú nyomás uralkodik. A hidroszaikus nyomás okoza forrponemelkedés nem hanyagolhaó el. A függőleges
RészletesebbenStatisztika II. előadás és gyakorlat 1. rész
Saiszika II. Saiszika II. előadás és gyakorla 1. rész T.Nagy Judi Ajánlo irodalom: Ilyésné Molnár Emese Lovasné Avaó Judi: Saiszika II. Feladagyűjemény, Perfek, 2006. Korpás Ailáné (szerk.): Álalános Saiszika
Részletesebben13 Wiener folyamat és az Itô lemma. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull
13 Wiener folyama és az Iô lemma Opions, Fuures, and Oher Derivaives, 8h Ediion, Copyrigh John C. Hull 01 1 Markov folyamaok Memória nélküli szochaszikus folyamaok, a kövekező lépés csak a pillananyi helyzeől
Részletesebben1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása
hagyományos beszállíás JIT-elvû beszállíás az uolsó echnikai mûvele a beszállíás minõségellenõrzés F E L H A S Z N Á L Ó B E S Z Á L L Í T Ó K csomagolás rakározás szállíás árubeérkezés minõségellenõrzés
RészletesebbenBor Pál Fizikaverseny. 2015/2016-os tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...
Bor ál Fizikaverseny 2015/201-os anév DÖNTŐ 201. április 1. 8. évfolyam Versenyző neve:... Figyelj arra, hogy ezen kívül még a ovábbi lapokon is fel kell írnod a neved! skola:... Felkészíő anár neve:...
RészletesebbenKIS MATEMATIKA. 1. Bevezető
KIS MATEMATIKA. Bevezeő Fizikus vagyok, és azon belül is elmélei fizikusnak arom magam, mindemelle nagyon fonosnak arom a kísérlei fiziká is, ső magam is kísérleezem a graviáció erüleén. A maemaikával
RészletesebbenTúlgerjesztés elleni védelmi funkció
Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Budapes, 2011. auguszus Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Bevezeés A úlgerjeszés elleni védelmi unkció generáorok és egységkapcsolású ranszormáorok vasmagjainak úlzoan
RészletesebbenSzempontok a járműkarbantartási rendszerek felülvizsgálatához
A VMMSzK evékenységének bemuaása 2013. február 7. Szemponok a járműkarbanarási rendszerek felülvizsgálaához Malainszky Sándor MÁV Zr. Vasúi Mérnöki és Mérésügyi Szolgálaó Közpon Magyar Államvasuak ZR.
RészletesebbenDIPLOMADOLGOZAT Varga Zoltán 2012
DIPLOMADOLGOZAT Varga Zolán 2012 Szen Isván Egyeem Gazdaság- és Társadalomudományi Kar Markeing Inéze Keresle-előrejelzés a vállalai logiszikában Belső konzulens neve, beoszása: Dr. Komáromi Nándor, egyeemi
RészletesebbenVezetéki termikus védelmi funkció
Budapes, 016. auguszus Bevezeés A vezeéki ermikus védelmi fukció alapveőe a három miavéeleze fázisáramo méri. Kiszámolja az effekív érékeke, és a hőmérsékle számíásá a fázisáramok effekív érékére alapozza.
Részletesebben7.1 ábra Stabilizált tápegység elvi felépítése
7. Tápegységek A ápegységek az elekronikus rendezések megfelelő működéséhez szükséges elekromos energiá bizosíják. Felépíésüke és jellemzőike a áplálandó rendezés igényei haározzák meg. A legöbb elekronikus
RészletesebbenEnergiaveszteség kizárva! Digitális táblaműszerek DMG
Energiaveszeség kizárva! Digiális áblaműszerek DMG 600-610 A DMG 600-610 digiális áblaműszerek SOKOLDALÚSÁG, BŐVÍTHETŐSÉG ÉS NAGY MÉRÉSI PRECIZITÁS Bővíő modul Karakeres és ikonos LCD kijelző Infra por
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI TANSZÉK DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II.
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉNÖKI ÉS INFOMATIKAI KA ELEKTOTECHNIKAI-ELEKTONIKAI TANSZÉK D. KOVÁCS ENŐ ELEKTONIKA II. (MŰVELETI EŐSÍTŐK II. ÉSZ, OPTOELEKTONIKA, TÁPEGYSÉGEK, A/D ÉS D/A KONVETEEK) Villamosmérnö
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI TANSZÉK DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II.
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉNÖKI ÉS INFOMATIKAI KA ELEKTOTECHNIKAI-ELEKTONIKAI TANSZÉK D. KOVÁCS ENŐ ELEKTONIKA II. (MŰVELETI EŐSÍTŐK II. ÉSZ, OPTOELEKTONIKA, TÁPEGYSÉGEK, A/D ÉS D/A KONVETEEK) Villamosmérnö
RészletesebbenJárműpark üzemeltetési rendszere vizsgálatának Markov típusú folyamatmodellje
Széchenyi Isván Egyeem Járműpark üzemeleési rendszere vizsgálaának Markov ípusú folyamamodellje Dr. Zvikli Sándor f. anár Széchenyi Isván Egyeem, Győr Közlekedésudományi konferencia Győr, 2 március 24-25
RészletesebbenFIZIKA FELVÉTELI MINTA
Idő: 90 perc Maximális pon: 100 Használhaó: függvényábláza, kalkuláor FIZIKA FELVÉTELI MINTA Az alábbi kérdésekre ado válaszok közül minden eseben ponosan egy jó. Írja be a helyesnek aro válasz beűjelé
RészletesebbenIntraspecifikus verseny
Inraspecifikus verseny Források limiálsága evolúciós (finesz) kövekezmény aszimmeria Denziás-függés Park és msai (930-as évek, Chicago) - Tribolium casaneum = denziás-függelen (D-ID) 2 = alulkompenzál
RészletesebbenMNB-tanulmányok 50. A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk CZETI TAMÁS HOFFMANN MIHÁLY
MNB-anulmányok 5. 26 CZETI TAMÁS HOFFMANN MIHÁLY A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk Czei Tamás Hoffmann Mihály A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk 26. január
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINT. Első rész. Minden feladat helyes megoldásáért 2 pont adható.
FIZIKA KÖZÉPSZINT Első rész Minden felada helyes megoldásáér 2 pon adhaó. 1. Egy rakor először lassan, majd nagyobb sebességgel halad ovább egyenleesen. Melyik grafikon muaja helyesen a mozgás? v v s s
Részletesebbent 2 Hőcsere folyamatok ( Műv-I. 248-284.o. ) Minden hővel kapcsolatos művelet veszteséges - nincs tökéletes hőszigetelő anyag,
Hősee folyamaok ( Műv-I. 48-84.o. ) A ménöki gyakola endkívül gyakoi feladaa: - a közegek ( folyadékok, gázok ) Minden hővel kapsolaos művele veszeséges - nins ökélees hőszigeelő anyag, hűése melegíése
RészletesebbenDigitális multiméter az elektrosztatika tanításában
Nukleon 214. március VII. évf. (214) 155 Digiális muliméer az elekroszaika aníásában Záonyi Sándor Szen-Györgyi Alber Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 56 Békéscsaba, Gyulai ú 53-57. A Magyar Nukleáris
RészletesebbenDinamikus optimalizálás és a Leontief-modell
MÛHELY Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 29. január (84 92. o.) DOBOS IMRE Dinamikus opimalizálás és a Leonief-modell A anulmány a variációszámíás gazdasági alkalmazásaiból ismere hárma. Mind három alkalmazás
Részletesebben1 g21 (R C x R t ) = -g 21 (R C x R t ) A u FE. R be = R 1 x R 2 x h 11
ELEKTONIKA (BMEVIMIA7) Az ún. (normál) kaszkád erősíő. A kapcsolás: C B = C c = 3 C T ki + C c = C A ranziszorok soros kapcsolása mia egyforma a mnkaponi áramk (I B - -nak véve, + -re való leoszásával
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI INTÉZET ELEKTROTECHNIKAI- ELEKTRONIKAI TANSZÉK DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II/2. (ERŐSÍTŐK) ELŐADÁS JEGYZET 2003.
MSKOL GYTM VLLMOSMÉNÖK NTÉZT LKTOTHNK- LKTONK TNSZÉK D. KOVÁS NŐ LKTONK /. (ŐSÍTŐK) LŐDÁS JGYZT 3. Mskolc gyeem lekroechnka-lekronka Tanszék.6. rősíők z erősíők az erősíő ípsú dszkré félvezeők és negrál
RészletesebbenTiszta és kevert stratégiák
sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,
RészletesebbenA nemzetgazdasági tervezés megújításának koncepciója
SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA Báger Guszáv A nemzegazdasági ervezés megújíásának koncepciója AAz Állami Számvevõszék (ÁSZ) ellenõrzései és kuaóinézeének elemzései alapján az a véleményünk, hogy Magyarországon
Részletesebben3. ábra nem periodikus, változó jel 4. ábra periodikusan változó jel
Válakozó (hibásan váló-) menniségeknek nevezzük azoka a jeleke, melek időbeli lefolásuk közben polariás (előjele) válanak, legalább egszer. A legalább eg nullámenei (polariásválás) kriériumnak megfelelnek
Részletesebbenfizikai szemle 2007/4
fizikai szemle 2007/4 A BIOLÓGIAI EREDETÛ FOTONIKUS KRISTÁLYOK CSODÁI Márk Géza Isván, 1 Bálin Zsol, 2 Kerész Kriszián, 1 Véresy Zófia, 1 Biró László Péer 1 1 MTA Műszaki Fizikai és Anyagudományi Kuaóinéze
RészletesebbenA sztochasztikus idősorelemzés alapjai
A szochaszikus idősorelemzés alapjai Ferenci Tamás BCE, Saiszika Tanszék amas.ferenci@medsa.hu 2011. december 19. Taralomjegyzék 1. Az idősorelemzés fogalma, megközelíései 2 1.1. Az idősor fogalma...................................
RészletesebbenAggregált termeléstervezés
Aggregál ermeléservezés Az aggregál ermeléservezés feladaa az opimális ermékszerkeze valamin a gyáráshoz felhasználhaó erőforrások opimális szinjének meghaározása. Termékek aggregálása. Erőforrások aggregálása.
RészletesebbenIzzítva, h tve... Látványos kísérletek vashuzallal és grafitceruza béllel
kísérle, labor Izzíva, h ve... Láványos kísérleek vashuzallal és graficeruza béllel Az elekromos, valamin az elekronikus áramköröknél is, az áfolyó elekromos áram h"haása mia az egyes áramköri alkoóelemek
Részletesebben8. A KATÓDSUGÁR-OSZCILLOSZKÓP, MÉRÉSEK OSZCILLOSZKÓPPAL
8. A KATÓDSUGÁR-OSZCILLOSZKÓP, MÉRÉSEK OSZCILLOSZKÓPPAL Célkiűzés: Az oszcilloszkóp min mérőeszköz felépíésének és kezelésének megismerése. Az oszcilloszkópos mérésechnika alapveő ismereeinek alkalmazása.
Részletesebben! Védelmek és automatikák!
! Védelmek és auomaikák! 4. eloadás. Védelme ápláló áramváló méreezése. 2002-2003 év, I. félév " Előadó: Póka Gyula PÓKA GYULA Védelme ápláló áramváló méreezése sacioner és ranziens viszonyokra. PÓKA GYULA
RészletesebbenPILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP REPÜLÉSSZABÁLYOZÓ RENDSZEREINEK MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEI I. BEVEZETÉS
Dr. habil. Szabolcsi Róber 1 Mészáros Görg PILÓTA ÉLKÜLI REPÜLŐGÉP REPÜLÉSSZABÁLYOZÓ REDSZEREIEK MIŐSÉGI KÖVETELMÉYEI I. BEVEZETÉS A pilóa nélküli repülőgépek (Unmanned Aerial Vehicle UAV), vag mai modern
RészletesebbenKamat átgyűrűzés Magyarországon
Kama ágyűrűzés Magyarországon Horváh Csilla, Krekó Judi, Naszódi Anna 4. február Összefoglaló Elemzésünkben hiba-korrekciós modellek segíségével vizsgáljuk a piaci hozamok és a banki forin hiel- és beéi
RészletesebbenFizika A2E, 11. feladatsor
Fizika AE, 11. feladasor Vida György József vidagyorgy@gmail.com 1. felada: Állandó, =,1 A er sség áram öl egy a = 5 cm él, d = 4 mm ávolságban lév, négyze alakú lapokból álló síkkondenzáor. a Haározzuk
RészletesebbenAncon feszítõrúd rendszer
Ancon feszíõrúd rendszer Ancon 500 feszíőrúd rendszer Az összeköő, feszíő rudazaoka egyre gyakrabban használják épíészei, lászó szerkezei elemkén is. Nagy erhelheősége melle az Ancon rendszer eljesíi a
RészletesebbenKAMATPOLITIKA HATÁRAI
Pécsi Tudományegyeem Közgazdaságudományi Kar Gazdálkodásani Dokori Iskola Koppány Kriszián JEGYBANKI HITELESSÉG ÉS A KAMATPOLITIKA HATÁRAI Likvidiási csapda és deflációs spirál: elméle és realiás Dokori
RészletesebbenII. Egyenáramú generátorokkal kapcsolatos egyéb tudnivalók:
Bolizsár Zolán Aila Enika -. Eyenáramú eneráorok (NEM ÉGLEGES EZÓ, TT HÁNYOS, HBÁT TATALMAZHAT!!!). Eyenáramú eneráorokkal kapcsolaos eyé univalók: a. alós eneráorok: Természeesen ieális eneráorok nem
RészletesebbenBODE-diagram szerkesztés
BODE-diagram szerkeszés Egy lineáris ulajdonságú szabályozandó szakasz (process) dinamikus viselkedése egyérelmű kapcsolaban áll a rendszer szinuszos jelekre ado válaszával, vagyis a G(j) frekvenciaávieli
RészletesebbenA Ptk. 201. (2) bekezdése védelmében.
-- 1998. 8. szám FÓRUM 403 J...,. ~ Dr. Kovács Kázmér ÜGYVÉD. A BUDAPEST ÜGYVÉD KAMARA ALELNÖKE A Pk. 201. (2) bekezdése védelmében. (Feluno arányalanság és az auópálya-használai szerzodések) Vékás Lajos
RészletesebbenHullámtan. Hullám Valamilyen közeg kis tartományában keltett, a közegben tovaterjedő zavar.
Hulláan A hullá fogala. A hulláok oszályozása. Kísérleek Kis súlyokkal összeköö ingsor elején kele rezgés áerjed a öbbi ingára is [0:6] Kifeszíe guiköélen kele zavar végig fu a köélen [0:08] Kifeszíe rugón
Részletesebben8 A teljesítményelektronikai berendezések vezérlése és
8 A eljesíményelekronikai berendezések vezérlése és szabályzása Vezérlés ala a eljesíményelekronikában a vezérel kapcsolók vezérlõjeleinek elõállíásá érjük. Egy berendezés mûködésé egyrész az alkalmazo
RészletesebbenA sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer
Kinemaikai egyensúly éele: Téel: zár kinemaikai lánc relaív szögsebesség-vekorrendszere egyensúlyi. Mechanizmusok sebességállapoa a kinemaikai egyensúly éelével is meghaározhaó. sebességállapo ismer, ha
RészletesebbenSTATISZTIKAI IDŐSORELEMZÉS A TŐZSDÉN. Doktori (PhD) értekezés
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Széchenyi Isván Gazdálkodás- és Szervezésudományok Dokori Iskola STATISZTIKAI IDŐSORELEMZÉS A TŐZSDÉN Dokori (PhD) érekezés Készíee: Hoschek Mónika A kiadvány a TÁMOP 4.. B-/--8
RészletesebbenÜzemeltetési kézikönyv
EHBH04CB EHBH08CB EHBH11CB EHBH16CB EHBX04CB EHBX08CB EHBX11CB EHBX16CB EHVH04S18CB EHVH08S18CB EHVH08S26CB EHVH11S18CB EHVH11S26CB EHVH16S18CB EHVH16S26CB EHVX04S18CB EHVX08S18CB EHVX08S26CB EHVX11S18CB
RészletesebbenSzinkron sorrendi hálózatok tervezése
Szinkron sorrendi hálózaok ervezése Benesóczky Zolán 24 A jegyzee a szerzői jog védi. Az a BME hallgaói használhaják, nyomahaják anulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző belegyezése szükséges.
RészletesebbenFourier-sorok konvergenciájáról
Fourier-sorok konvergenciájáról A szereplő függvényekről mindenü felesszük, hogy szerin periodikusak. Az ilyen függvények megközelíésére (nem a polinomok, hanem) a rigonomerikus polinomok űnnek ermészees
RészletesebbenA mágneses tér alapfogalmai, alaptörvényei
A mágneses ér alapfogalma, alapörvénye A nyugvó vllamos ölések közö erőhaásoka a vllamos ér közveí (Coulomb örvénye). A mozgó ölések (vllamos áramo vvő vezeők) közö s fellép erőhaás, am a mágneses ér közveí.
RészletesebbenGépészeti rendszerek. RUGÓK (Vázlat) Dr. Kerényi György. Gépészeti rendszerek. Rugók. Dr. Kerényi György
0.04.. RUGÓK (Vázla) Rugók 0.04.. Rugók A rugók nagy rugalmasságú elemek, amelyek erő haására jelenős rugalmas alakválozás szenvednek. Rugalmassági jellemzőikől üggően a rugók a legkülönbözőbb eladaok
RészletesebbenPÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA Függelék 2007. június Taralomjegyzék FÜGGELÉK. számú függelék: Az Országgyűlés
Részletesebben1. Feladatkör: nemzeti számvitel. Mikro- és makroökonómia
Mikro- és makroökonómia Felada: hielpénzrendszer működése (egyszerűsíe Rosier-modell) Tekinsünk egy zár isza hielpénz-gazdaságo, ahol minden arozás a kövekező időszakban kell visszaadni és a bank egyálalán
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó. 2010. június
GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készül a TÁMOP-4..2-08/2/A/KMR-2009-004pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék, az
RészletesebbenMSI10 Inverter MasterDrive
MSI10 Inverer MaserDrive MSI 10 inverer MaserDrive 2 Taralom Taralom 3 1.1Bizonság meghaározása 4 1.2 Figyelmezeő jelzések 4 1.2 Bizonsági úmuaás 4 2 Termékáekinés 6 2.1 Gyors üzembe helyezés 6 2.1.1 Kicsomagolás
RészletesebbenErőmű-beruházások értékelése a liberalizált piacon
AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.3 2.5 Erőmű-beruházások érékelése a liberalizál piacon Tárgyszavak: erőmű-beruházás; piaci ár; kockáza; üzelőanyagár; belső kama. Az elmúl évek kaliforniai apaszalaai az
RészletesebbenGemeter Jenő 5. ELEKTRONIKUS KOMMUTÁCIÓJÚ MOTOROK.
Gemeer Jenő 5. ELEKTRONKS KOMMTÁÓJÚ MOTOROK. Számos eseben felmerül az igény villamos hajásokkal kapcsolaban, hogy a fordulaszámo ág haárok közö, folyamaosan lehessen válozani. z igény kielégíésére öbbféle
RészletesebbenA LED-ek "fehér könyve" Alapvető ismeretek a LED-ekről
A LED-ek "fehér könyve" Alapveő ismereek a LED-ekről WhiePaper Bevezeés A fényemiáló dióda A LED félvezeő alapú fényforrás, amely jelenős mérékben különbözik a hagyományos fényforrásokól, amelyeknél a
RészletesebbenREAKCIÓKINETIKA ALAPFOGALMAK. Reakciókinetika célja
REKCIÓKINETIK LPFOGLMK Reakiókineika élja. Reakiók idbeli lefuásának, idbeliségének vizsgálaa: miér gyors egy reakió, és miér lassú egy másik?. Hogyan függ a reakiók sebessége a hmérséklel? 3. Reakiók
RészletesebbenKommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel
Kommunikációs hálózaok 2 Analóg és digiális beszédáviel Némeh Kriszián BME TMIT 2016. február 23. A árgy felépíése 1. Bevezeés Bemuakozás, jáékszabályok, sb. Technikaörénei áekinés Mai ávközlő rendszerek
RészletesebbenAz árfolyamsávok empirikus modelljei és a devizaárfolyam sávon belüli elõrejelezhetetlensége
Az árfolyamsávok empirikus modelljei 507 Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., 1999. június (507 59. o.) DARVAS ZSOLT Az árfolyamsávok empirikus modelljei és a devizaárfolyam sávon belüli elõrejelezheelensége
RészletesebbenRövid távú elôrejelzésre használt makorökonometriai modell*
Tanulmányok Rövid ávú elôrejelzésre használ makorökonomeriai modell* Balaoni András, a Századvég Gazdaságkuaó Zr. kuaási igazgaója E-mail: balaoni@szazadveg-eco.hu Mellár Tamás, az MTA dokora, a Pécsi
RészletesebbenA közgazdasági Nobel-díjat a svéd jegybank támogatásával 1969 óta ítélik oda. 1 Az
ROBERT F. ENGLE ÉS CLIVE W. J. GRANGER, A 003. ÉVI KÖZGAZDASÁGI NOBEL-DÍJASOK DARVAS ZSOLT A Svéd Tudományos Akadémia a 003. évi Nobel-díjak odaíélésé ké fő alkoással indokola: Rober F. Engle eseén az
RészletesebbenOptikai mérési módszerek
Ágazai Á felkészíés a hazai LI projekel összefüggő ő képzési é és KF feladaokra" " Opikai mérési módszerek Máron Zsuzsanna 1,,3,4,5,7 3457 Tóh György 8,9,1,11,1 Pálfalvi László 6 TÁMOP-4.1.1.C-1/1/KONV-1-5
RészletesebbenVILLAMOS Gépelemek HAJTÁSTECHNIKA. 1. / 94 oldal 1. BEVEZETÉS. Villamos hajtások KOMPLEX ISMERETANYAG. Villamos gépek. Elektronika.
. BEVEZETÉS. Villamos hajások émak maköre Villamos hajások KOPLEX ISERETANYAG Villamos gépek VILLAOS Gépelemek echanika HAJTÁSTECHNIKA Irányíásechnika Elekronika. / 94 oldal . BEVEZETÉS. Villamos hajások
RészletesebbenGAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június
GAZDASÁGPOLITIKA Készül a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi
Részletesebben6 ANYAGMOZGATÓ BERENDEZÉSEK
Taralomjegyzék 0. BEVEZETÉS... 7. ANYAGMOZGATÓGÉPEK ÁLTALÁNOS MOZGÁSEGYENLETEI... 9.. Ado mozgásállapo megvalósíásához szükséges energia... 0.. Mozgásállapo meghaározása ado energiaforrás alapján... 5.
Részletesebben