5. HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS 1. Hőmérséklet, hőmérők Termoelemek
|
|
- Flóra Horváth
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 5. HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS 1. Hőmérsékle, hőmérők A hőmérsékle a esek egyik állapohaározója. A hőmérsékle a es olyan sajáossága, ami meghaározza, hogy a es ermikus egyensúlyban van-e más esekkel. Ezen alapszik a hőmérséklemérés echnikai kiviele. A es hőmérséklee a esek egyéb állapohaározóinak valamilyen függvénye. Kiválaszunk egy ese, az hőmérőnek nevezzük; kiválaszjuk ennek egy mérheő sajáosságá, és kölcsönösen egyérelmű megfeleleés hozunk lére a sajáosság és a hőmérsékle érékei közö. A hőmérsékle mérési uasíásának meghaározása három önkényes ényező aralmaz: - a hőmérőkén használ es, - a hőmérsékle méréséhez felhasznál sajáosság, - a hőmérséklei skála. Kívánaos, hogy ezeke úgy válasszuk meg, hogy könnyen reprodukálhaók legyenek. Az egyes hőmérőke a kövekezőképpen csoporosíhajuk: a.) a mérendő esel közvelen érinkezésbe kerülő hőmérők; ezek 1) mechanikus vagy ) villamos elven működnek; b.) a mérendő esel közvelen érinkezésbe nem kerülő hőmérők. a/1.) Mechanikus elven működő konakhőmérők 1.) Fémrudas hőmérő. Egy fémrúd lineáris hőágulásá használja fel..) Bimeál. Ké összeerősíe, különböző hőágulású fémréegből áll. A hőmérsékleválozás haására a (gyakran spirális alakú) rendszerben hajlíófeszülség kelekezik, ez a feszülsége használjuk hőmérséklemérésre. 3.) Folyadékölésű üveghőmérők. A folyadékok érfogai hőágulásán alapulnak. Ilyenek például a belső-skálás hőmérő, a bohőmérő (uóbbinál a skálá kívülről karcolják az üvegre), a hőmérsékleválozások nagy ponosságú (0,001 K) mérésére használhaó Beckmann-hőmérő, valamin az elekromos berendezések (laboraóriumi ermoszáok) vezérlésére használaos higanyos konakhőmérő. 4.) Folyadéknyomásos rugós hőmérő. Egy merülőcsőből, összeköő vezeékből, és egy rugalmas fém érzékelőarályból (Bourdon-cső) áll. Az egész rendszer folyadékkal van ölve. Növekvő hőmérséklenél nő a folyadék nyomása, s ez a nyomásválozás használjuk fel. 5.) Gőznyomásos hőmérő. Hasonló az előző ípushoz, de nincs eljesen megölve folyadékkal. I a folyadék fölöi elíe gőz nyomásának hőmérséklefüggésé használjuk fel. 6.) A ökélees gáz állapoegyenlee szerin a konsans érfogaú gáz nyomása arányos a ermodinamikai hőmérsékleel. A héliumölésű gázhőmérők jól megközelíik ez a viselkedés. a/.) Villamos elven működő konakhőmérők 1.) Termoelemek. Ha ké különböző féme fémesen összeérinkezeünk, akkor a ké fém közö elekromos poenciálkülönbség (konakpoenciál) lép fel. E konakpoenciálok összege zár vezeőhurokban zérus, ha a csalakozási ponok azonos hőmérsékleűek. Ha viszon a csalakozási ponok közö hőmérséklekülönbség van, akkor a körben (álalában egy nem zérus) ermoelekromooros erő lép fel. Tekinsük az 1. ábrán lévő elrendezés: 71
2 1. ábra. A ermoelem sémája A ké különböző (I. és II.) fém ké ponban (A, B) csalakozik egymáshoz. A C és D szakadási ponok közö mérheő feszülség a ermofeszülség. Ha a C és D közö zárjuk a kör, ermoáram lép fel. A ermofeszülség (ε) függ a ké fém anyagi minőségéől és függ a csalakozási ponok hőmérsékleéől: ε = f (T A,T B ) (1) Ennek a függvénynek olyannak kell lennie, hogy T A = T B eseén ε = 0 legyen. Ellenkező eseben a ermoelem alkalmas volna egy egyelen hőarályos hőerőgép lérehozására, ami azonban a ermodinamika II. főéele szerin leheelen. Első közelíésben ε arányos a hőmérséklekülönbséggel: ε = a (T A - T B ) = a T AB, ahol T AB = T A - T B. () A második közelíés T AB -ben kvadraikus ago is aralmaz: ε = a T AB + b (T AB ) (3) A sorfejés együhaói ermészeesen függenek a T A referenciahőmérsékleől. Rendszerin már a () lineáris alak is elég széles hőmérsékle-arományban igen jó közelíés ad. A ermoelemek érzékenységé a ε W = (4) T AB TA kifejezéssel definiáljuk. Az érzékenység az előbb mondoak szerin széles arományban függelen a hőmérsékleől. A ermoelemek eheelensége kicsi. Az 1. ábrán lévő elrendezés egy leegyszerűsíe, de lényegileg helyes képe a valóságos ermoelemeknek. Ezeknél ugyanis rendszerin egy harmadik fém is van az áramkörben (pl. a mérőműszerben). Ha azonban ennek a vezeődarabnak a csalakozási ponjai azonos hőmérsékleűek, akkor a járulékos konakpoenciálok semlegesíik egymás. Ugyanezen okok mia a ermofeszülség válozalan marad, ha a fémes érinkezés hegeszés helye forraszással hozzuk lére..) Ellenálláshőmérők. Az elekromos ellenállás függ a hőmérsékleől. Az ellenállás hőmérséklei koefficiense, β, arányossági ényező a relaív ellenállásválozás és a hőmérsékleválozás közö: R = β (T - T 0 ) (5) R 0 Árendezve, ha T 0 hőmérsékleen R 0 az ellenállás, akkor T hőmérsékleen: R = R 0 + R = R 0 ( 1 + β (T - T 0 ) ) (6) Az (5) arányosság persze csak közelíés: β valójában függ a hőmérsékleől. Ilyenkor is beszélheünk viszon egy hőfokarományon belül érvényes közepes β-ról. A fém ellenálláshőmérők anyaga rendszerin Ni- vagy P-huzal. Szabvány szerin az ellenállásuk 0 C-on 100 Ω. Teheelenségük viszonylag nagy. Félvezeőből készíe ellenálláshőmérő (ermiszor) eseén az ellenállás nemlineáris függvénye a hőmérséklenek, azaz a (6) összefüggés ekkor jóval szűkebb arományban érvényes, min a fémeknél. Egy ado hőmérsékleen ekkor is definiálhajuk az ellenálláshőmérő érzékenységé differenciálisan: β = 1 dr (5a) R dt A ermiszorok érzékenysége sokkal nagyobb, eheelenségük sokkal kisebb, min a fém ellenálláshőmérőké. 7
3 b.) A mérendő esel közvelenül nem érinkező hőmérők. Piroméerek: A esből emiál hőmérséklei sugárzás hőmérséklefüggésén alapuló hőmérők.. A hőmérők eheelensége A hőmérők mindig a sajá hőmérsékleüke mérik. Amikor hőmérő helyezünk egy rendszerbe, a rendszer megzavarjuk, ulajdonságai megválozajuk, mer a hőmérő más hőmérsékleű, min a rendszer, és a hőmérőnek is van hőkapaciása. Az egységnyi hőmérsékleválozáshoz szükséges hőmennyisége a es hőkapaciásának nevezzük: C = Q / T (7) Mivel a hőcsere méréke a folyamaól függ, ezér különböző folyamaokra a hőkapaciás éréke különböző lehe: gázoknál például ezér beszélünk izochor, izobár vagy egyéb kiünee folyamaípusokra vonakozó hőkapaciásról. Homogén es hőkapaciása arányos a es ömegével, m- mel: C = c m, (8) ahol c az anyag fajhője. A fajhő függ a hőmérsékleől. A hőmérő hőkapaciásának kicsinek kell lennie a rendszer hőkapaciásához képes, hogy a rendszer állapoa kevéssé válozzon. A hőmérő kis hőkapaciása azér is kívánaos, mer ez eszi leheővé, hogy minél hamarabb a kíván mérékben megközelíse a hőmérő hőmérséklee a környeze hőmérsékleé. Ez röviden úgy is kifejezhejük, hogy az a kívánaos, minél kisebb legyen a hőmérő eheelensége. A hőmérő eheelenségé az időállandóval ill. felezési idővel jellemezhejük. Legyen a érben ké -egymáshoz közel lévő- T 1, ill. T hőmérsékleű felüle, amelyek közöi ere valamilyen közeg öli ki. Ekkor a közegben a hőáramsűrűség, J q közelíőleg arányos a T = T - T 1 különbséggel: J q = α T (9) Az α együhaó hőáadási ényezőnek nevezzük. Ezen összefüggés alkalmazásával haározzuk meg, hogyan válozik a es hőmérséklee az idővel, ha hidegebb (vagy melegebb) közegbe kerül. A probléma megoldása egyszerű, ha eszünk néhány egyszerűsíő feléel: - A es hőkapaciása (C) legyen a folyama közben állandó. - A es hőmérséklee a folyama közben időben válozik (T()), de a es egészére legyen azonos, ne függjön a helyől. - A közeg hőmérséklee (T k ) legyen a folyama közben állandó érék. - A es és a közeg közöi hőáadási ényező (α) legyen a folyama közben állandó. Ilyen feléelek melle a (esből kifelé áramló) hőáram: I q = dq = C dt, d d másrész I q = J q A = α A (T - T k ), ahol "A" a es felülee. A feniekből kapjuk a C dt = - α A (T - T k ) differenciálegyenlee, (10) d melynek álalános megoldása: T-T k = (T(0)-T k ) e τ, ahol τ = Ez a Newon-féle hőáadási örvény. C α A (11) 73
4 (11)-ből láhaó, hogy a hőmérséklekülönbség exponenciálisan csökken, a haáreseben elűnik: lim T() = T k Felmelegedési görbe Lehűlési görbe A hőmérsékle-kiegyenlíődés sebességének jellemzője a τ időállandó. Ez az az időaram, mely ala a es és környezee közöi hőmérséklekülönbség az eredei "e"-ed részére csökken: T(τ) - T k = ( T(0) - T k ) / e. Az időállandó vagy karakeriszikus idő annál nagyobb, minél nagyobb a es hőkapaciása (a ömeg és a fajhő szorzaa), minél kisebb a hőcserénél számbajöheő felüle és a hőáadási ényező. Szokásos τ helye a 1/ felezési idő is használni (mely ala a es és környezee közöi hőmérséklekülönbség az eredei felére csökken): 1/ = τ ln (), (1) mellyel a (11) egyenle T-T k = (T(0)-T k ) 1 / (13) alakba írhaó. Hasonlóképpen definiálhaó harmadolási, sb. idő is. 3. Mérési felada Ellenállás-hőmérő eheelenségének és ermoelem érzékenységének mérése. Eszközök P ellenállás-hőmérő, vas-konsanán ermoelem, ermoszál hőmérsékleű kerámiacső hőmérsékleszabályozóval, univerzális műszer ellenállás- és feszülségmérésre, edény jeges vízzel, sopperóra. A méréshez használ ermoszá egy 4 V-os egyenirányío ápfeszülségről működee, házilag összeállío berendezés, ami egy szűk cső belsejében ermoszálja a hőmérséklee. A ermoszál hőmérsékle éréke egy poencioméerrel szabályozhaó. 1. Ellenálláshőmérő eheelensége A mérés kezdeén a ermoszáok hőmérsékleé (T ) az okaó már beállíoa, és a csőbe helyeze ellenálláshőmérők is felveék a ermoszá hőmérsékleé. Először mérjük meg az ellenálláshőmérő ellenállásá a ermoszában az univerzális műszerrel. Ezuán vegyük fel az ellenálláshőmérő lehűlési görbéjé: együk á a jeges vizes edénybe, és ugyanebben a pillanaban indísuk el a sopper. Kezdeben 5 s-os, 10 s-os, majd egyre hosszabb időközönkén mérjük meg az ellenállás (R()), mindaddig, míg az ellenállás éréke már gyakorlailag nem válozik. 74
5 A T 1 viszonyíási hőmérséklenek állandónak kell lennie a lehűlési görbe felvéele során; ügyeljünk arra, hogy elég jég legyen az edényben, és időnkén keverjük meg. A lehűlési görbe felvéele uán együk vissza az ellenálláshőmérő a fűö kerámiacsőbe (előe a hőmérő öröljük szárazra), és mérjük mos meg a felmelegedési görbé. Az adaokból készísünk áblázao idő, ellenállás, hőmérsékle rovaokkal. A hőmérséklee az ellenállás-érékekből haározzuk meg a (6) képle alapján R() = R 0 ( 1 + β ( T() - T 0 ) ), ahol β = 0, / C, T 0 = 0 C, és R 0 a jeges vízben mér ellenállás. Ebből a hőmérsékle R () R T () = β R 0 0. Grafikonon ábrázoljuk a mér felmelegedési és lehűlési görbé, azaz az idő függvényében az ellenálláshőmérő hőmérsékleé! A hőmérő eheelenségé a (11) képle áalakíásával haározzuk meg: ln Τ = ln Τ 0 - /τ. Az i szereplő Τ, Τ 0 hőfokkülönbsége a hőmérő környezeéhez viszonyíjuk, azaz a lehűlési görbénél Τ = T () - T 1, a felmelegedési görbénél Τ = T - T(). Ábrázoljuk ln Τ - az idő függvényében! A számíás lerövidíése céljából ehhez a grafikonhoz csak 5 -célszerűen kiválaszo- mérési pono használjunk fel. Új áblázao is készísünk:, Τ, ln Τ erre az ö ponra. A grafikon ponjaihoz illesszünk egyenes a legkisebb négyzeek módszerével, és ebből számísuk ki a hőmérő időállandójá, felmelegedésre és lehűlésre is! Megjegyzés: mivel az ellenálláshőmérő hőmérséklee és ellenállása lineárisan függenek egymásól, az időállandó számíhaó közvelenül a mér ellenállásokból is.. Mérés ermoelemmel A ermoelem (porcelángyűrűkkel elláo) melegponjá együk a ermoszába, a hidegpono a jeges vízbe. Négy különböző hőmérsékleen (a négy ermoszában) mérjük meg a ermofeszülsége (ε) az univerzális műszerrel. Készísünk áblázao: ε, Τ= T-T h! (T h a hidegpon hőmérséklee 0 C, T a ermoszáok hőmérséklee, az ellenálláshőmérővel mér érékek az előző feladaból.) Ábrázoljuk ε- Τ függvényében (kalibrációs görbe)! Becsüljük meg a mérési hibáka és jelöljük be a grafikonba is! Illesszünk egyenes (vagy parabolá) a négy mérési ponhoz és haározzuk meg 0 C-on a ermoelem érzékenységé! (Vigyázzunk a görbeilleszésnél, olyan görbé kell válaszani, melynek engelymeszee zérus!) 75
6 Példák 1. Dolgozaírás lesz és Peike nagyon lázasnak érzi magá. Anyukája odaadja neki a szobahőmérsékleű, 5 C-os hőmérő, de nagyon sie, és már 3 perc múlva megnézi. A lázmérő ekkor 37,0 C-o mua. - Ez csak hőemelkedés - mondja, és már küldené is Pei az iskolába. Peike viszon udja, hogy a lázmérő 1,5 perc időállandóval mér, megbecsüli, mennyi a láza és kiszámíja, meddig kell várni, míg a lázmérő a 0,1 C leolvasási hibán belül már a valóságos hőmérsékleé muaja. Ez elmagyarázza anyukájának és végülis nem kell iskolába mennie. a) Mennyire lázas Peike? b) Mennyi idő múlva muaja a lázmérő Peike valóságos hőmérsékleé a 0,1 C leolvasási hibán belül? Megoldás: a) Legyen Peike hőmérséklee T P, és írjuk fel a Newon-örvény: ( ) T 37 = T 5 e P b) 01, ( 389, 5) P = e 15, 3 15,, ebből T P = 38,9 C., = 7,4 perc.. Egy állandó T k hőmérsékleű közegben lehűlő es hőmérséklee a 0 időpillanaban T 0 = 77 C, 1 = 0 + időpillanaban T 1 = 65 C, = 0 + időpillanaban T = 6 C. Mennyi T k, és mennyi a hőmérő felezési ideje? Megoldás: 1 k ( 0 k) T T = T T T Tk = = T0 Tk 1 1 T k = 61 C, 1/ = /. és T T ( T T ) T1 T = T T 0 k k k 0 k = 1, amiből, vagyis ( T T ) ( T T ) ( T T ) 0 k k 1 k = ; végül 3. Egy hőmérő öödölési ideje 1/5 = 3 s, = 0 -ban T 0 = 75 C-o, 1 = ( 0 + 3) s-ban T 1 = 95 C-o mua. Mennyi T k, a környeze hőmérséklee? Megoldás: A Newon-féle lehűlési örvény felírva ( ) T T = T T 1 k 0 k 5 ( T ) , behelyeesíve 3 95 T = k k, amiből T k = 100 C. 76
6. HMÉRSÉKLETMÉRÉS. A mérés célja: ismerkedés a villamos elven mköd kontakthmérkkel; exponenciális folyamat idállandójának meghatározása.
6. HMÉRSÉKLETMÉRÉS A mérés célja: ismeredés a villamos elven möd ontathmérel; exponenciális folyamat idállandójána meghatározása. Elismerete: ellenállás hmérséletfüggése; ellenállás és feszültség mérése;
Részletesebben5. Differenciálegyenlet rendszerek
5 Differenciálegyenle rendszerek Elsőrendű explici differenciálegyenle rendszer álalános alakja: d = f (, x, x,, x n ) d = f (, x, x,, x n ) (5) n d = f n (, x, x,, x n ) ömörebben: d = f(, x) Definíció:
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉG VZSG 04. május 0. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉM Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám: 40.)
RészletesebbenDIFFÚZIÓ. BIOFIZIKA I Október 20. Bugyi Beáta
BIOFIZIKA I 010. Okóber 0. Bugyi Beáa TRANSZPORTELENSÉGEK Transzpor folyama: egy fizikai mennyiség érbeli eloszlása megválozik Emlékezeő: ermodinamika 0. főéele az egyensúly álalános feléele TERMODINAMIKAI
Részletesebben3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása
3. Gyakorla A soros áramkör anlmányozása. A gyakorla célkiőzései Válakozó áramú áramkörökben a ekercsek és kondenzáorok frekvenciafüggı reakív ellenállással ún. reakanciával rendelkeznek. Sajáságos lajdonságaik
RészletesebbenGAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK
BG PzK Módszerani Inézei Tanszéki Oszály GAZDAÁGI É ÜZLETI TATIZTIKA jegyze ÜZLETI ELŐREJELZÉI MÓDZEREK A jegyzee a BG Módszerani Inézei Tanszékének okaói készíeék 00-ben. Az idősoros vizsgálaok legfonosabb
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmuaó 063 ÉETTSÉG VZSG 006. okóber 4. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ OKTTÁS ÉS KTÁS MNSZTÉM Elekronikai alapismereek
RészletesebbenFIZIKA FELVÉTELI MINTA
Idő: 90 perc Maximális pon: 100 Használhaó: függvényábláza, kalkuláor FIZIKA FELVÉTELI MINTA Az alábbi kérdésekre ado válaszok közül minden eseben ponosan egy jó. Írja be a helyesnek aro válasz beűjelé
RészletesebbenElőszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak.
Plel Álalános áekinés, jel és rendszerechnikai alapfogalmak. Jelek feloszása (folyonos idejű, diszkré idejű és folyonos érékű, diszkré érékű, deerminiszikus és szochaszikus. Előszó Anyagi világunkban,
RészletesebbenHőmérsékletmérés. Hőmérsékletmérés. TGBL1116 Meteorológiai műszerek. Hőmérő test követelményei. Hőmérő test követelményei
Hőmérsékletmérés TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2007/2008 II. félév A hőmérsékletmérés a fizikai mennyiségek mérései közül az
RészletesebbenSPEKTROSZKÓPIA: Atomok, molekulák energiaállapotának megváltozásakor kibocsátott ill. elnyeld sugárzások vizsgálatával foglalkozik.
SPEKTROFOTOMETRI SPEKTROSZKÓPI: omok, molekulák energiaállapoának megválozásakor kibosáo ill. elnyeld sugárzások vizsgálaával foglalkozik. Más szavakkal: anyag és elekromágneses sugárzás kölsönhaása eredményeképp
Részletesebbent 2 Hőcsere folyamatok ( Műv-I. 248-284.o. ) Minden hővel kapcsolatos művelet veszteséges - nincs tökéletes hőszigetelő anyag,
Hősee folyamaok ( Műv-I. 48-84.o. ) A ménöki gyakola endkívül gyakoi feladaa: - a közegek ( folyadékok, gázok ) Minden hővel kapsolaos művele veszeséges - nins ökélees hőszigeelő anyag, hűése melegíése
RészletesebbenA hőérzetről. A szubjektív érzés kialakulását döntően a következő hat paraméter befolyásolja:
A hőérzeről A szubjekív érzés kialakulásá dönően a kövekező ha paraméer befolyásolja: a levegő hőmérséklee, annak érbeli, időbeli eloszlása, válozása, a környező felüleek közepes sugárzási hőmérséklee,
RészletesebbenHF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és
Házi feladaok megoldása 0. nov. 6. HF. Haározza meg az f 5 ugyanabban a koordináarendszerben. Mi a leheséges legbővebb érelmezési arománya és érékkészlee az f és az f függvényeknek? ( ) = függvény inverzé.
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmaó 09 ÉETTSÉGI VIZSG 00. májs 4. ELEKTONIKI LPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ OKTTÁSI ÉS KULTUÁLIS MINISZTÉIUM
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin ÉETTSÉG VZSGA 0. május. ELEKTONKA ALAPSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉMA Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám:
RészletesebbenTiszta és kevert stratégiák
sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,
RészletesebbenMérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás.
Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. Nem villamos jelek mérésének folyamatai. Érzékelők, jelátalakítók felosztása. Passzív jelátalakítók. 1.Ellenállás változáson alapuló jelátalakítók -nyúlásmérő ellenállások
Részletesebben1. feladat Összesen 25 pont
É 047-06//E. felada Összesen 5 pon Bepárló készülékben cukoroldao öményíünk. A bepárló páraerében 0,6 bar abszolú nyomás uralkodik. A hidroszaikus nyomás okoza forrponemelkedés nem hanyagolhaó el. A függőleges
RészletesebbenJárműelemek I. Tengelykötés kisfeladat (A típus) Szilárd illesztés
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésmérnöki Kar Járműelemek I. (KOJHA 7) Tengelyköés kisfelada (A ípus) Szilárd illeszés Járműelemek és Hajások Tanszék Ssz.: A/... Név:...................................
RészletesebbenFizika A2E, 7. feladatsor megoldások
Fizika A2E, 7. feladasor ida György József vidagyorgy@gmail.com Uolsó módosíás: 25. március 3., 5:45. felada: A = 3 6 m 2 kereszmesze rézvezeékben = A áram folyik. Mekkora az elekronok drifsebessége? Téelezzük
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
Elekronika. TFE30 Analóg elekronika áramköri elemei TFE30 Elekronika. Analóg elekronika Elekronika árom fő ága: Analóg elekronika A jelordozó mennyiség érékkészlee az érelmezési arományon belül folyonos.
RészletesebbenIntraspecifikus verseny
Inraspecifikus verseny Források limiálsága evolúciós (finesz) kövekezmény aszimmeria Denziás-függés Park és msai (930-as évek, Chicago) - Tribolium casaneum = denziás-függelen (D-ID) 2 = alulkompenzál
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINT. Első rész. Minden feladat helyes megoldásáért 2 pont adható.
FIZIKA KÖZÉPSZINT Első rész Minden felada helyes megoldásáér 2 pon adhaó. 1. Egy rakor először lassan, majd nagyobb sebességgel halad ovább egyenleesen. Melyik grafikon muaja helyesen a mozgás? v v s s
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin 080 ÉETTSÉGI VISGA 009. május. EEKTONIKAI AAPISMEETEK EMET SINTŰ ÍÁSBEI ÉETTSÉGI VISGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKEÉSI ÚTMTATÓ OKTATÁSI ÉS KTÁIS MINISTÉIM Egyszerű, rövid feladaok
Részletesebben- 1 - KÉPLETEK ÉS SZÁMPÉLDÁK A SŰRŰSÉGMÉRÉS FOGALOMKÖRÉBŐL ANYAGSŰRŰSÉGMÉRÉS. Oldat Sűrűség [g/cm 3 ]
- 1 - KÉPLEEK ÉS SZÁPÉLDÁK SŰRŰSÉGÉRÉS FOGLOKÖRÉBŐL Folyadék sűrűségének mérése areomeerrel NYGSŰRŰSÉGÉRÉS Olda Sűrűség [g/cm 3 ] íz 0,995 10 %-os CaCl 2 olda 1,100 14 %-os CaCl 2 olda 1,140 20 %-os CaCl
RészletesebbenA sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer
Kinemaikai egyensúly éele: Téel: zár kinemaikai lánc relaív szögsebesség-vekorrendszere egyensúlyi. Mechanizmusok sebességállapoa a kinemaikai egyensúly éelével is meghaározhaó. sebességállapo ismer, ha
RészletesebbenFizika A2E, 11. feladatsor
Fizika AE, 11. feladasor Vida György József vidagyorgy@gmail.com 1. felada: Állandó, =,1 A er sség áram öl egy a = 5 cm él, d = 4 mm ávolságban lév, négyze alakú lapokból álló síkkondenzáor. a Haározzuk
Részletesebben3. Mekkora feszültségre kell feltölteni egy defibrillátor 20 μf kapacitású kondenzátorát, hogy a defibrilláló impulzus energiája 160 J legyen?
Impulzusgeneráorok. a) Mekkora kapaciású kondenzáor alko egy 0 MΩ- os ellenállással s- os időállandójú RC- kör? b) Ezen RC- kör kisüésekor az eredei feszülségnek hány %- a van még meg s múlva?. Egy RC-
RészletesebbenSíkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése
Szilvágyi László - Wolf Ákos Síkalapok vizsgálaa - az EC-7 bevezeése Síkalapozási feladaokkal a geoehnikus mérnökök szine minden nap alálkoznak annak ellenére, hogy mosanában egyre inkább a mélyépíés kerül
RészletesebbenII. Egyenáramú generátorokkal kapcsolatos egyéb tudnivalók:
Bolizsár Zolán Aila Enika -. Eyenáramú eneráorok (NEM ÉGLEGES EZÓ, TT HÁNYOS, HBÁT TATALMAZHAT!!!). Eyenáramú eneráorokkal kapcsolaos eyé univalók: a. alós eneráorok: Természeesen ieális eneráorok nem
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin 05 ÉETTSÉGI VIZSGA 005. május 0. ELEKTONIKAI ALAPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÉETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időarama: 0 perc JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉIM
RészletesebbenALKALMAZOTT MÛSZAKI HÕTAN
Prof. Dr. Szabó Gábor - Péer Szabó Isán: ALKALMAZO MÛSZAKI HÕAN Szeged, 00. A jegyze és a kacsolódó Poweroin rezenációk bármilyen megálozaásához, áalakíásához, egyes részeinek agy a eljes anyagnak más
RészletesebbenBor Pál Fizikaverseny. 2015/2016-os tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...
Bor ál Fizikaverseny 2015/201-os anév DÖNTŐ 201. április 1. 8. évfolyam Versenyző neve:... Figyelj arra, hogy ezen kívül még a ovábbi lapokon is fel kell írnod a neved! skola:... Felkészíő anár neve:...
Részletesebben1 ZH kérdések és válaszok
1. A hőérzee befolyásoló ényezők 1 ZH kérdések és válaok Hőérzee befolyásoló ényezők: - a levegő hőmérséklee, annak érbeli, időbeli elolása, válozása - a környező felüleek közepes sugárzási hőmérséklee
RészletesebbenJegyzőkönyv. fajhő méréséről 5
egyzőkönyv a fajhő méréséről 5 Készíee: Tüzes Dániel Mérés ideje: szerda 14 18 óra egyzőkönyv elkészüle: 8 9 4 A mérés célja A felada egy szilárd anyag fém fajhőjének közelíő meghaározása. Ugyan ma már
RészletesebbenNegyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc
Negyedik gyakorla: Szöveges feladaok, Homogén fokszámú egyenleek Dierenciálegyenleek, Földudomány és Környezean BSc. Szöveges feladaok A zikában el forduló folyamaok nagy része széválaszhaó egyenleekkel
RészletesebbenTermoelektromos hűtőelemek vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 4. MÉRÉS Termoelektromos hűtőelemek vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 30. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja
RészletesebbenMechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)
Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai
Részletesebbenpárhuzamosan kapcsolt tagok esetén az eredő az egyes átviteli függvények összegeként adódik.
6/1.Vezesse le az eredő ávieli üggvény soros apcsolás eseén a haásvázla elrajzolásával. az i-edi agra, illeve az uolsó agra., melyből iejezheő a sorba apcsol ago eredő ávieli üggvénye: 6/3.Vezesse le az
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
DE, Kísérlei Fizika Tanszék Elekronika 2. TFBE302 Jelparaméerek és üzemi paraméerek mérési módszerei TFBE302 Elekronika 2. DE, Kísérlei Fizika Tanszék Analóg elekronika, jelparaméerek Impulzus paraméerek
RészletesebbenA T LED-ek "fehér könyve" Alapvetõ ismeretek a LED-ekrõl
A T LED-ek "fehér könyve" Alapveõ ismereek a LED-ekrõl Bevezeés Fényemiáló dióda A LED félvezeõ alapú fényforrás. Jelenõs mérékben különbözik a hagyományos fényforrásokól, amelyeknél a fény izzószál vagy
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó ÉETTSÉGI VIZSG 0. okóber. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ EMEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIUM Elekronikai
RészletesebbenFluoreszkáló festék fénykibocsátásának vizsgálata, a kibocsátott fény időfüggésének megállapítása
Fluoreszkáló fesék fénykibocsáásának vizsgálaa, a kibocsáo fény időfüggésének megállapíása A) A méréshez használ eszközök: 1. A fekee színű doboz aralmaz egy fluoreszkáló fesékkel elláo felülee, LED-eke
RészletesebbenSók oldáshőjének és jég olvadáshőjének meghatározása anizotermés hővezetéses kaloriméterrel
Sók oldáshőjének és jég olvadáshőjének meghatározása anizotermés hővezetéses kaloriméterrel Előadó: Zsély István Gyula Készült Sziráki Laura, Szalma József 2012 előadása alapján Laborelőkészítő előadás,
RészletesebbenGépészeti és Folyamatmérnöki Intézet. Hőtani Műveletek levelező hallgatók számára. Szeged
Gépészei és Folyamamérnöki Inéze dr. Hodúr Cecilia dr. Sárosi Herber Hőani Műveleek levelező hallgaók számára Szeged 007 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A HŐTANI MŰVELETEKBE 3. HŐVEZETÉS 3.1. A hővezeés differenciál
RészletesebbenIzzítva, h tve... Látványos kísérletek vashuzallal és grafitceruza béllel
kísérle, labor Izzíva, h ve... Láványos kísérleek vashuzallal és graficeruza béllel Az elekromos, valamin az elekronikus áramköröknél is, az áfolyó elekromos áram h"haása mia az egyes áramköri alkoóelemek
RészletesebbenMATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)
Okaási Hivaal A 015/016 anévi Országos Közéiskolai Tanulmányi Verseny dönő forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javíási-érékelési úmuaó 1 Ado három egymásól és nulláól különböző számjegy, melyekből
RészletesebbenAz összekapcsolt gáz-gőz körfolyamatok termodinamikai alapjai
Az összekapcsol áz-őz körfolyamaok ermodinamikai alapjai A manapsá használaos ázurbinák kipufoóázai nay hőpoenciállal rendelkeznek (kb. 400-600 C). Kézenfekvő ez az eneriá kiaknázni. Ez mevalósíhajuk,
RészletesebbenFourier-sorok konvergenciájáról
Fourier-sorok konvergenciájáról A szereplő függvényekről mindenü felesszük, hogy szerin periodikusak. Az ilyen függvények megközelíésére (nem a polinomok, hanem) a rigonomerikus polinomok űnnek ermészees
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó 0 ÉETTSÉGI VIZSG 0. május 3. EEKTONIKI PISMEETEK EMET SZINTŰ ÍÁSBEI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKEÉSI ÚTMTTÓ NEMZETI EŐFOÁS MINISZTÉIM Elekronikai
Részletesebben2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető
. Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék
RészletesebbenA xilol gőz alsó robbanási határkoncentrációja 1,1 tf.%. Kérdés, hogy az előbbi térfogat ezt milyen mértékben közelíti meg.
Bónusz János A robbanásveszély elemzése számíással Szerzőnk álal ismeree gondolamene minden olyan eseben kiindulási alapul szolgálha, amikor szerves oldószergőzök kerülnek a munkaérbe és o különféle robbanásveszélyes
RészletesebbenHŐMÉRSÉKLET MÉRÉS I. Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. 2010/2011.BSc.II.évf.
HŐMÉRSÉKLET MÉRÉS I. Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás 2010/2011.BSc.II.évf. Nem villamos jelek mérésének folyamatai. Érzékelők, jelátalakítók felosztása. Passzív jelátalakítók 1.Ellenállás változáson alapuló
Részletesebben2.2.45. SZUPERKRITIKUS FLUID KROMATOGRÁFIA 2.2.46. KROMATOGRÁFIÁS ELVÁLASZTÁSI TECHNIKÁK
2.2.45. Szuperkriikus fluid kromaográfia Ph. Hg. VIII. Ph. Eur. 4, 4.1 és 4.2 2.2.45. SZUPEKITIKUS FLUID KOATOGÁFIA A szuperkriikus fluid kromaográfia (SFC) olyan kromaográfiás elválaszási módszer, melyben
RészletesebbenJelformálás. 1) Határozza meg a terheletlen feszültségosztó u ki kimenı feszültségét! Adatok: R 1 =3,3 kω, R 2 =8,6 kω, u be =10V. (Eredmény: 7,23 V)
Jelformálás ) Haározza meg a erhelelen feszülségoszó ki kimenı feszülségé! Adaok: =3,3 kω, =8,6 kω, e =V. (Eredmény: 7,3 V) e ki ) Haározza meg a feszülségoszó ki kimenı feszülségé, ha a mérımőszer elsı
RészletesebbenF1301 Bevezetés az elektronikába Műveleti erősítők
F3 Beezeés az elekronikába Műelei erősíők F3 Be. az elekronikába MŰVELET EŐSÍTŐK Műelei erősíők: Kiáló minőségű differenciálerősíő inegrál áramkör, amely egyenfeszülség erősíésére is alkalmas. nalóg számíás
RészletesebbenTúlgerjesztés elleni védelmi funkció
Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Budapes, 2011. auguszus Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Bevezeés A úlgerjeszés elleni védelmi unkció generáorok és egységkapcsolású ranszormáorok vasmagjainak úlzoan
RészletesebbenMegfigyelések időpontjai. TGBL1116 Meteorológiai műszerek
Megfigyelések időpontjai TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév Észlelés hivatalos időpontja a barométer leolvasásának
RészletesebbenFajhő mérése. (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre február 26. (hétfő délelőtti csoport)
Fajhő mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2006. február 26. (hétfő délelőtti csoport) 1. A mérés elméleti háttere Az anyag fajhőjének mérése legegyszerűbben a jólismert Q = cm T m (1) összefüggés
Részletesebben2014.11.18. SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK: Gazdasági ösztönzők jellemzői. GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK (economic instruments) típusai. Környezetterhelési díjak
SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK: 10. hé: A Pigou-éelen alapuló környezei szabályozás: gazdasági öszönzők alapelvei és ípusai 1.A ulajdonjogok (a szennyezési jogosulság) allokálása 2.Felelősségi szabályok (káréríés)
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmaó 063 ÉETTSÉGI VIZSG 006. okóber. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTTÓ OKTTÁSI ÉS KLTÁLIS MINISZTÉIM
RészletesebbenTermodinamika. 1. rész
Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni
RészletesebbenFázisátalakulások vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 6. MÉRÉS Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. szeptember 28. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja A mérés
Részletesebben3. feladatsor: Görbe ívhossza, görbementi integrál (megoldás)
Maemaika A3 gyakorla Energeika és Mecharonika BSc szakok, 6/7 avasz 3. feladasor: Görbe ívhossza, görbemeni inegrál megoldás. Mi az r 3 3 i + 6 5 5 j + 9 k görbe ívhossza a [, ] inervallumon? A megado
RészletesebbenFázisátalakulások vizsgálata
Klasszikus Fizika Laboratórium VI.mérés Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE Mérés időpontja: 2012.10.18.. 1. Mérés leírása A mérés során egy adott minta viselkedését vizsgáljuk
RészletesebbenAncon feszítõrúd rendszer
Ancon feszíõrúd rendszer Ancon 500 feszíőrúd rendszer Az összeköő, feszíő rudazaoka egyre gyakrabban használják épíészei, lászó szerkezei elemkén is. Nagy erhelheősége melle az Ancon rendszer eljesíi a
Részletesebben2. gyakorlat: Z épület ferdeségmérésének mérése
. gyakorla: Z épüle ferdeségének mérése. gyakorla: Z épüle ferdeségmérésének mérése Felada: Épíésellenőrzési feladakén egy 1 szines épüle függőleges élének érbeli helyzeé kell meghaározni, majd az 1986-ban
RészletesebbenGáztörvények tesztek
Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?
RészletesebbenGáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik
Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉGI VIZSGA 0. okór 5. ELEKTONIKAI ALAPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTATÓ EMBEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIMA Egyszerű, rövid feladaok
RészletesebbenFázisátalakulások vizsgálata
Fázisátalakulások vizsgálata Mérő neve: Márkus Bence Gábor Mérőpár neve: Székely Anna Krisztina Szerda délelőtti csoport Mérés ideje: 10/12/2011 Beadás ideje: 10/19/2011 1 1. A mérés rövid leírása Mérésem
Részletesebben8. előadás Ultrarövid impulzusok mérése - autokorreláció
Ágazai Á felkészíés a hazai LI projekel összefüggő ő képzési é és KF feladaokra" " 8. előadás Ulrarövid impulzusok mérése - auokorreláció TÁMOP-4.1.1.C-1/1/KONV-1-5 projek 1 Bevezeés Jelen fejezeben áekinjük,
RészletesebbenMéréstechnika. Hőmérséklet mérése
Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű
Részletesebben6. szemináriumi. Gyakorló feladatok. Tőkekínálat. Tőkekereslet. Várható vs váratlan esemény tőkepiaci hatása. feladatok
6. szemináriumi Gyakorló feladaok. Tőkekínála. Tőkekeresle. Várhaó vs váralan esemény őkepiaci haása. feladaok A feladaok megoldása során ahol lehe, írjon MATLAB scripe!!! Figyelem, a MATLAB a gondolkodás
RészletesebbenA BIZOTTSÁG MUNKADOKUMENTUMA
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. május 23. (25.05) (OR. en) Inézményközi dokumenum: 2006/0039 (CNS) 9851/07 ADD 2 FIN 239 RESPR 5 CADREFIN 32 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ 2. KIEGÉSZÍTÉS Küldi:
RészletesebbenKondenzációs melegvízkazám. 2008/09. I. félév Kalorikus gépek Bsc Mérés dátuma Mérés helye. Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék.
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tanárgy Képzés 2008/09 I félév Kalorikus gépek Bsc Mérés dáuma 2008 Mérés helye Mérőcsopor száma Jegyzőkönyvkészíő Mérésvezeő okaó D gépcsarnok
RészletesebbenA A. A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, a folyadék részecskéi nyomják egymást.
. Ideális olyadék FOLYDÉKOK ÉS GÁZOK SZTTIKÁJ Nincsenek nyíróerők, a olyadékréegek szabadon elmozdulanak egymásoz kées. Emia a nyugó olyadék elszíne mindig ízszines, azaz merőleges az eredő erőre. Összenyomaalan
RészletesebbenVILLANYSZERELŐ KÉPZÉS VILLAMOS TÉR ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR
VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 2 5 VILLAMOS TÉR ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Taralomjeyzék Villamos ér foalma, jellemzői...3 Szieelők a villamos érben...4 Vezeők a villamos érben...4 A csúcshaás...4
RészletesebbenDigitális multiméter az elektrosztatika tanításában
Nukleon 214. március VII. évf. (214) 155 Digiális muliméer az elekroszaika aníásában Záonyi Sándor Szen-Györgyi Alber Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 56 Békéscsaba, Gyulai ú 53-57. A Magyar Nukleáris
RészletesebbenVezetéki termikus védelmi funkció
Budapes, 016. auguszus Bevezeés A vezeéki ermikus védelmi fukció alapveőe a három miavéeleze fázisáramo méri. Kiszámolja az effekív érékeke, és a hőmérsékle számíásá a fázisáramok effekív érékére alapozza.
Részletesebben12. KÜLÖNLEGES ÁRAMLÁSMÉRİK
12. KÜLÖNLEGES ÁRAMLÁSMÉRİK 12.1. Ulrahangos áramlásmérık 12.1.1. Alkalmazási példa 12.1.2. Mőködési elvek f1 f2 2 v f1 cosθ a f1 f2
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenHŐMÉRSÉKLETMÉRÉS. Elsődleges etalonok / fix pontok / 1064,00 C Arany dermedéspontja. 961,93 C Ezüst dermedéspontja. 444,60 C Kén olvadáspontja
Hőmérsékletmérés HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS Elsődleges etalonok / fix pontok / 1064,00 C Arany dermedéspontja 961,93 C Ezüst dermedéspontja 444,60 C Kén olvadáspontja 0,01 C Víz hármaspontja -182,962 C Oxigén forráspontja
Részletesebben7.1 ábra Stabilizált tápegység elvi felépítése
7. Tápegységek A ápegységek az elekronikus rendezések megfelelő működéséhez szükséges elekromos energiá bizosíják. Felépíésüke és jellemzőike a áplálandó rendezés igényei haározzák meg. A legöbb elekronikus
RészletesebbenHŐMÉRSÉKLETMÉRÉS. Elsődleges etalonok / fix pontok / 1064,00 C Arany dermedéspontja. 961,93 C Ezüst dermedéspontja. 444,60 C Kén olvadáspontja
Hőmérsékletmérés HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS Elsődleges etalonok / fix pontok / 1064,00 C Arany dermedéspontja 961,93 C Ezüst dermedéspontja 444,60 C Kén olvadáspontja 0,01 C Víz hármaspontja -182,962 C Oxigén forráspontja
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRSÉSEK MÉRÉSEK ÉS ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRSÉSEK MÉRÉSEK ÉS ÉS MEGFIGYELÉSEK 03 02 Termodinamika Az adatgyűjtés, állapothatározók adattovábbítás mérése nemzetközi Hőmérséklet hálózatai Alapfogalmak Hőmérséklet:
RészletesebbenElsőrendű reakció sebességi állandójának meghatározása
Fizikai kémia gyakorla 1 Elsőrendű reakció... 2 Elsőrendű reakció sebességi állandójának meghaározása 1. Elmélei áekinés A reakciókineikai vizsgálaok célja egy ado reakció mechanizmusának felderíésre,
RészletesebbenHő- és áramlástechnikai gépek I. Felkészülési kérdések kidolgozva
Hő- és áramlásechnikai gépek I. Felkészülési kérdések kidolgozva I. Definíciók, alapfogalmak (2x5pon) 1. Hőerőgép és hőközveíő gép Hőerőgép: Azok a hőechnikai gépek, melyek üzelőanyag elégeésével hőenergiá
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
RészletesebbenEllenállásmérés Ohm törvénye alapján
Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján A mérés elmélete Egy fémes vezetőn átfolyó áram I erőssége egyenesen arányos a vezető végpontjai közt mérhető U feszültséggel: ahol a G arányossági tényező az elektromos
Részletesebben.1. A sinx és cosx racionális függvényeinek integrálásáa. = R sinx,cosx dx. x x 2. 1 dt
. Trigonomeriai fügvények inegrálása Egy J függvény ípusáól függ. R x inegrál kiszámíása az R x racionális.. A sinx és cosx racionális függvényeinek inegrálásáa negrál J R sinxcosx Helyeesíés () R A és
Részletesebben1. feladat Összesen 16 pont
É 047-06//F. felada Összesen 6 pn Labraóriumi ülepíő készülékben mérés végzünk. Kréapr szuszpenzió ülepíünk, ahl a beáplálás 0 l/óra érfgaárammal örénik, sűrűsége 00 kg/m 3 kncenrációja, ömegszázalék.
RészletesebbenKÖZEG. dv dt. q v. dm q m. = dt GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET:
GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET: AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÉRFOGATÁT TÉRFOGATÁRAM MÉRÉS q v = dv dt ( m 3 / s) AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÖMEGÉT
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete
Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz
RészletesebbenHŰTÉSTECHNIKA ALAPJAI 12. ELŐADÁS
HŰÉSECHNIKA ALAPJAI 12. ELŐADÁS FAGYASZÁS, ÉS FAGYASZO ÁROLÁS ERVEZÉSÉNEK ALAPJAI FAGYASZÁSI HŰŐELJESÍMÉNY-IGÉNY A agyaszás hűőeljesímény-igénye a 11. ELŐADÁS 3. dián leíral azonos módon számíhaó, azzal
RészletesebbenALKALMAZOTT MŰSZAKI HŐTAN
OKAÁSI SEGÉDLE ALKALMAZO MŰSZAKI HŐAN Gázok és gőzök ermodnamkája című anárgy előadásahoz és gyakorlaahoz, naal és leelező agozaos hallgaók részére Összeállíoa: Prof. Dr. Szabó Gábor Péer Szabó Isán Szeged,
Részletesebben(2006. október) Megoldás:
1. Állandó hőmérsékleten vízgőzt nyomunk össze. Egy adott ponton az edény alján víz kezd összegyűlni. A gőz nyomását az alábbi táblázat mutatja a térfogat függvényében. a)ábrázolja nyomás-térfogat grafikonon
Részletesebben1 g21 (R C x R t ) = -g 21 (R C x R t ) A u FE. R be = R 1 x R 2 x h 11
ELEKTONIKA (BMEVIMIA7) Az ún. (normál) kaszkád erősíő. A kapcsolás: C B = C c = 3 C T ki + C c = C A ranziszorok soros kapcsolása mia egyforma a mnkaponi áramk (I B - -nak véve, + -re való leoszásával
RészletesebbenBórdiffúziós együttható meghatározása oxidáló atmoszférában végzett behajtás esetére
Bórdiffúziós együhaó meghaározása oxidáló amoszférában végze behajás eére LE HOANG MAI Fizikai Kuaó Inéze, Hanoi BME Elekronikus Eszközök Tanszéke ÖSSZEFOGLALÁS Ismere, hogy erős adalékolás eén a diffúziós
Részletesebben