PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA

Átírás

1 PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA Függelék június

2 Taralomjegyzék FÜGGELÉK. számú függelék: Az Országgyűlés Kölségveési Hivaala 2. számú függelék: Kölségveés-poliikai szabályrendszer a közponra 2. számú függelék ábrája: A kölségveési szabály logikája 3. számú függelék: A javasol kölségveés-poliikai szabály eszelése 4. számú függelék: A kölségveési ciklus 5. számú függelék: A kölségveési örvény árgyalási menee 5. számú függelék. számú ábrája: A kölségveési örvény árgyalásának első szakasza 5. számú függelék 2. számú ábrája: A kölségveési örvény árgyalásának első szakasza (módosíók) 6. számú függelék: Kölségveés-poliikai szabályrendszer az önkormányzaokra 7. számú függelék: Elszámolási szabályok 8. számú függelék: Prezenáció 9. számú függelék: A kölségveési ervezéssel kapcsolaos szabályok 0. számú függelék: A középávú ervek érvényesíése a rövid ávú dönéshozaalban. számú függelék: Az IMF szakérőinek véleménye 2. számú függelék: Az Állami Számvevőszék véleménye 3. számú függelék: Gyakran Isméel Kérdések

3 . számú függelék Az Országgyűlés Kölségveési Hivaala A kölségveési áláhaóság bizosíásának egyik legerősebb eszköze egy a kormányól függelen, pársemleges, jól informál inézmény felállíása. A jelenlegi magyar demokraikus rendszerben nincsen olyan inézmény vagy mechanizmus, amely versenyezni ud a végrehajó haalom információs előnyével, illeve képes szembesíeni a dönéshozóka az akuális javaslaok, inézkedések hosszabb ávú haásaival. I. Az OKH feladaai és haásköre Az OKH javasol feladaai és haáskörei a kövekezők: nyilvános kölségveési adabázis fennarása, amelynek elsődleges adaforrása a kincsári adaforgalom; Ez nem kell örvényben rögzíeni, de az adabázis nélkülözheelen a munkájához. Az OKH minden erméke nyilvános, így az adabázis is, így ez válha idővel a nyilvánosság számára a hivaalos kölségveési adabázissá. (Tehá a kincsári adaforgalom ovábbra sem válik nyilvánossá, hanem az abból nyer adaokból aggregál OKH adabázis lehe megismerni!). makrogazdasági előrejelzések készíése; Az OKH nem helyeesíi, hanem kiegészíi a piaci elemzők evékenységé. Az OKH használná a piaci elemzők egyes eredményei a makro-pálya és a pénzügyi muaók ekineében, az OKH pedig a piaci elemzők rendelkezésére is bocsáaná a kölségveési adaok elemzésének és feldolgozásának eredményei. no policy change szcenárió/echnikai kiveíés/alappálya készíése; A kölségveés készíésekor be kell muani, hogy mi örénne akkor, ha nem hozna a kormány semmilyen új inézkedés. Az alappálya az is aralmazza, hogy válozalan szakörvények eseén a diszkrecionális éelek reálszinen arásával számolva ado makro-feléelezések melle, milyen adósság- és elsődleges egyenleg pálya valószínűsíheő. Ilyen echnikai kiveíések nem csak 3-4 évre készíheők, hanem akár 25 vagy 50 éves ávra is, ami szükséges például az öregedés vagy a környezei válozásokkal kapcsolaos problémák haásának bemuaására és elemzésére. kölségveési haásanulmányok vizsgálaa, függelen becslések készíése o a kormány álal benyújo kölségveési javasla megalapozoságának vizsgálaa és ennek alapján a 2 évi diszkrecionális egyenleg, valamin a 3 évi elsődleges egyenleg hielesíése, a évi szabad éelek újraárazása ; o parlameni módosíó indíványok haáselemzése és újraárazása a kölségveési via során; o minden parlameni javaslahoz (szakörvényekhez és azok módosíó indíványaihoz) készíe kölségveési haásanulmány meglapozoságának vizsgálaa, függelen becslés készíése; számíási és elszámolási módszeranok véleményezése, szükség szerin módszerani ajánlások közzééele;

4 - 2 - elemzések készíése és publikálása a makrogazdasági és a kölségveési folyamaok alakulásáról A kormányzai publikációkkal időben összehangolan: negyedéves jelenések, zárszámadás, de az időponoka nem kell a örvényben előírni. A javasol feladakörökből is kiűnik, hogy e külső konroll-szerveze kizárólag a kölségveési áláhaóság érdekében evékenykedik, a kölségveés-poliika alakíásában semmilyen módon nem vesz rész. Az OKH nem készí alernaív kölségveés-poliikai javaslaoka az Országgyűlés számára, csak függelen becsléseke. (Az OKH érvelése alapján dön az Országgyűlés, hogy kölségveési haáskén az előerjesző vagy az OKH számá fogadja el.) A kölségveés, illeve a szakörvények elkészíése és végrehajása ovábbra is a kormány felelőssége. Az OKH audiorkén vizsgálja meg a haásanulmányoka és minősíi azok megalapozoságá. A vizsgála során a sajá makrogazdasági előrejelzései és az álala készíe vagy elfogado módszeran használja. Mivel az OKH szakmailag elfogado módszeranoka fog alkalmazni, és ajánláskén közzéenni, célszerű, ha az előerjeszők ezek figyelembe véelével készíik el a haásanulmány. Ez nem jogszabályi kööség, ehá a haáselemzés során el lehe érni az OKH-ajánlásokól, de az eléréseke indokolni kell. Az OKH álal készíe alernaív becslés haása kéféle lehe:. az Országgyűlés egyszerű öbbséggel dön arról, hogy az OKH előrejelzésé fogadja el, és nem az előerjeszőé ( újraárazás ); 2. az Országgyűlés 2/3-os öbbséggel dön arról, hogy nem az OKH előrejelzésé fogadja el, hanem az előerjeszőé ( hielesíés ). Az OKH feladakörei fokozaos haályba lépeéssel, (a őszi ülésszakon örénő elfogadás feléelezve) a kövekező üemezés szerin lehe kialakíani: 2008 ősz: makrogazdasági előrejelzés készí, és ellenőrzi, hogy az a kölségveéshez készíe kormányzai előrejelzéssel összhangban van-e, ájékozaja a parlamene az elérésekről; 2009 ősz: elkészíi a kölségveési adabázis; folyamaosan megismeri és véleményezi a számíási és elszámolási módszeranoka; 200 avasz: alappálya készíése; (válaszások elő echnikai kiveíés amely muaja, hogy ovábbi inézkedés nélkül hogyan alakulna a kölségveés helyzee) 200 ősz: a kölségveési örvényjavasla és az ahhoz érkező módosíó javaslaok kölségveési haása megalapozoságának vizsgálaa (újraárazás és hielesíés); 202 avasz: a szakörvény-javaslaok és az azokhoz érkező módosíó indíványok kapcsán állásfoglalás kérhenek őle a képviselők, a bizoságok, az ÁSZ elnöke, az ombudsmanok és a közársasági elnök; ezekre a kérdésekre az OKH kapaciásai függvényében köeles válaszolni; 203 avasz: minden örvényjavasla és a hozzájuk érkező módosíó javaslaok árgyalásához szükséges az OKH becslése. A feni dáumok csak a felada-elláási köelezeség kezdeé jelölik. Amennyiben az OKH valamelyik felada elláására már korábban is képes lesz, akkor a megfelelő dokumenumok elkészíése és nyilvánosságra hozaala álal a feladaelláás önmagában megvalósulha.

5 - 3 - II. Az OKH függelenségének bizosíása, szervezei kérdései Az OKH szakmai függelensége, pársemlegessége érdekében bizosíani kell az inézményi, a személyi és a pénzügyi függelensége: a) inézményi függelenség: 2/3-os örvénnyel lérehozo, az Országgyűlés alá rendel, a kormányól függelen szerv; b) személyi függelenség: az OKH elnöké 2/3-os öbbséggel a válaszási ciklus meghaladó időaramra válaszja az Országgyűlés; c) pénzügyi függelenség: önálló kölségveéssel rendelkezik, kölségveési javaslaá maga készíi el, az a kormány válozaás nélkül erjeszi az Országgyűlés elé (hasonlóan az ÁSZ kölségveéséhez) Az elnökre és elnök-helyeesre vonakozó szabályok: Az OKH elnöké 2/3-os öbbséggel kell megválaszani kilenc évre (az alkománybírókhoz hasonlóan). Az elnök nem újraválaszhaó. Az OKH vezeőjének személyére egy országgyűlési képviselőkből álló jelölő bizoság esz javaslao az Országgyűlésnek. Amíg nem sikerül időben megválaszani az uódo, a megbízaás meghosszabbodik. Amennyiben ez az egy év is elelik, vagy más okból válik beölelenné az elnöki pozíció (például az elnök lemond vagy meghal), akkor az elnökhelyees veszi á az elnök funkciói, azonos haáskörrel, de legfeljebb ovábbi egy évre. Az egy év leele uán az elnök-helyees ovább működik, de már csak a sajá feladakörében. Az OKH-elnökké válás feléelei: szakirányú egyeemi végzeség, kiemelkedő udományos vagy gyakorlai munkásság. Az elnök felmenheő, kizárhaó, ennek feléelei megegyeznek az ÁSZ elnökénél alkalmazoakkal (neki fel nem róhaó, illeve felróhaó okból nem udja elláni iszségé). Az elnökre és az elnök-helyeesre az ÁSZ vezeőire vonakozó szabályokhoz hasonló összeférheelenségi szabályok érvényesek. Az elnök fizeése a örvényben meghaározo. Az OKH elnökhelyeesé és öbbi vezeőjé az OKH elnöke nevezi ki, és ő gyakorolja az OKH munkavállalói fele a munkálaó jogoka is. Az OKH dolgozóira vonakozó szabályok: Az OKH dolgozóinak munkaviszonya keős jellegű: egyrész szigorú összeférheelenségi szabályoka kell megállapíani rájuk, másrészről a bérezésben és a foglalkozaási feléelekben a piacihoz hasonló viszonyoka kell eremeni.

6 - 4 - Összeférheelenségi szabályok: kizárólag udományos, okaói, művészei, lekori, szerkeszői, valamin jogi olalom alá eső szellemi evékenysége folyahanak munkájuk melle, más ípusú evékenysége még ellenszolgálaás nélkül sem; nem lehenek agjai párnak, Országgyűlésnek, nem lehenek érdekképviselei szerv vezeői, nem ölhenek be olyan szervnél iszsége, amely kölségveési ámogaásban részesül. III. Az OKH informálságának bizosíása. Az OKH működésének egyik alapeleme az, hogy a kölségveési adaok ekineében a végrehajó haalommal azonos fokú legyen az információ-elláosága. Akkor udja megalapozo információkkal, számíásokkal elláni a parlamene, ha az OKH elnöke (gyakorlailag az OKH) mindazon adaokhoz hozzáférhe, min a miniszerek (különösen a pénzügyminiszer) vagy az ÁSZ. Ez elsősorban a kincsári adaforgalomhoz való on-line hozzáférés jeleni. A miniszerekhez hasonlóan az OKH sem juha hozzá olyan adaokhoz, amelyek például személyes adanak, adóioknak, sb. minősülnek, de ha az OKH feladaához szükséges az adavédelmi jogszabályoknak megfelelően aggregál formában az ilyen jellegű adaoka is megismerhei. Ugyancsak megismerhe államioknak, szolgálai ioknak minősülő adaoka, amennyiben ezek kölségveési haásának megállapíása az OKH feladaa (pl. szakörvényi haásvizsgála eseén). Az informálság ermészeesen iokarási köelezeséggel jár. 2. Az OKH munkájához nélkülözheelen a szabad kommunikáció bizosíása. A örvényben meg kell ilani, hogy bárki korláozza az OKH szabad kommunikációjá. A kommunikáció mind vezeői, mind szakérői szinen fonos. Tekinve, hogy az OKH a munkájához szükséges információk egy részé a kormányzai szférából nyeri, ezér a szabad kommunikáció szine legfonosabb erülee a közigazgaási és az OKHszakérők közöi korrek információáramlás. 3. Mind az OKH-nak, mind a miniszériumoknak, amelyeknek evékenységé elemzi, szakmai színvonala fejleszheő egy sajáos rendszer segíségével, amelyben (legfeljebb egy évre) szakérőke lehe cserélni a miniszériumokkal.

7 2. számú függelék Kölségveés-poliikai szabályrendszer a közponra I. Alapfogalmak Köelező kölségveési éeleknek minősülnek azok az elsődleges éelek, amelyek konkré évre vonakozó összegé a szakörvények, valamin a makrogazdasági és demográfiai folyamaok egyérelműen meghaározzák, ehá amelyek éves összegé sem a kölségveési örvény, sem a kormány közvelenül nem befolyásolja. Minden egyéb éel diszkrecionális éelnek ekinendő. E meghaározás alapján köelező éelek a magánszekorból származó adóbevéelek (beleérve a bruó módon elszámolandó adókedvezményeke), a nyugdíjak és ahhoz kapcsolódó egyéb elláások, kárpólási élejáradékok, Európai Uniós befizeések, a közársasági elnök és a képviselők fizeése, MTA-járandóságok, sb. Ugyanakkor a diszkrecionális éelek adóvonzaa (elsősorban a kormányzai bérek szja- és járulék-vonzaa, illeve a kormányzai vásárlások áfa-aralma) diszkrecionális éelnek számí, ehá külön kell őke megervezni. Bár rendkívül rugalmalan éel, mégsem minősül köelező éelnek, pl. a éves fuamidejű PPP-szerződésekből eredő eher, mivel nem szakörvény, hanem kölségveési örvény rendelkeze (a szerződés aláírása elő) a kiadásról. Ugyancsak nem minősül köelező kiadásnak egy öbbéves beruházás még akkor sem, ha szakörvény hagya jóvá, mer a kormánynak van leheősége alakíani az egyes évek erhei az üemezés módosíásával. A diszkrecionális éeleken belül ovábbi oszályozásra is szükség van, ugyanis gyakran előfordul, hogy a parlamen egy dönésével öbb évre előre vállal köelezesége, vagy ad felhaalmazás a kormánynak köelezeség vállalására (például öbbéves beruházások eseén). Ha egy ilyen felhaalmazás alapján megköeik a polgárjogi szerződés, akkor annak aralmá az állam egyoldalúan még örvénnyel sem módosíhaja. Meg kell ehá különbözeni az örököl és a szabad kölségveési éeleke. A köelező éelek és az örököl diszkrecionális éelek a árgyévi örvény árgyalásakor már deerminál éelek, és aralmilag szavazni csak az ezeken felüli, szabad éelekről lehe. Ennek megfelelően a kölségveési dokumenumokban világosan el kell haárolni a különféle ípusú éeleke. A különféle előirányza-ípusoka az alábbi ábláza foglalja össze aszerin, hogy a fiskális szabály meghaározása vagy a parlameni szavazás szemponjából fonos-e a megkülönbözeés: Fiskális szabály Téel ípusa Parlameni szavazás Köelező éelek Diszkrecionális éelek Adóbevéelek és jogosulságok Örököl éelek Szavazási éelek Deerminál éelek Szabad éelek

8 - 2 - A feni definíció figyelembe véelével a évi előirányzaok a köelező és diszkrecionális éelek kövekező megoszlása becsülheő: Köelező és diszkrecionális éelek főbb csoporjai a évi kölségveési előirányzaok alapján készül közelíő becslés Bevéelek m F GDP% Kiadások m F GDP% Köelező éelek Jövedelemadók ,6 Jogosulsági kiadások ,2 Járulékok ,9 Egyéb köelező ,9 Termékek és szolgálaások adója ,8 EU-befizeés ,8 Egyéb köelező bevéelek ,5 Kamakiadás ,3 Kamabevéelek ,2 Uniós elszámolások 393 0,0 Összesen ,0 Összesen ,3 Diszkrecionális éelek Közponi kölségveés bérerhei ,9 Közponi bérek ,8 Közponi áru- és szolgálaásvásárlás adója ,7 Közponi áru- és szolgálaásvásárlás ,4 EU-források ,8 EU-források ,8 Egyéb bevéelek ,2 Egyéb kiadások ,0 Összesen ,6 Összesen ,0 Közponi kormányza bevéeli Közponi kormányza kiadási főösszege, nem konszolidál ,7 főösszege, nem konszolidál ,3 Diszkrecionális éelek egyenlege ,3 Köelező éelek egyenlege ,8 A közponi kormányza hiánya ,6 II. Kölségveés-poliikai szabályrendszer A javasol kölségveés-poliikai szabály megfogalmazásakor a kölségveési poliika fennarhaóságának legálalánosabban elfogado mérőszámára, az államadósság szinjére összponosíounk. A javasol szabályrendszer lényege, hogy egy-egy kölségveési évhez közeledve, évene egyre ponosabb részleeke rögzí a parlamen, amelyeke a ervezésnél be kell arani. Három évvel korábban már örvénybe ikaja az elsődleges egyenleg megcélzandó éréké, ké évvel korábban pedig a diszkrecionális kiadások neó érékének felső haárá. A megelőző évben már csak a szabad éelek részlees feloszásáról szól a kölségveési örvényjavasla viája. Az elsődleges egyenleg megcélzandó éréké abból a formális fiskális szabályból javasoljuk levezeni, hogy az államadósság reáléréke nem növekedhe, de ez az előírás csak a ervezés fázisában köelező, zárszámadáskor nem képezi számonkérés árgyá. A végrehajás során jogi haálya csak a diszkrecionális kiadási plafonoknak van, mivel igazán csak ez konrollálhaó, ehá számonkérheő. A rendszer működeésének alapveő logikája a kövekező:. Adósságszabály: úgy kell ervezni, hogy a reáléréken számío államadósság középávon nem növekedhe. 2. Az adósságszabály alapján figyelembe véve a középávú makrogazdasági (elsősorban az inflációra vonakozó) előrejelzéseke 3 évre előre meghaározhaó az államadósság nominális érékének pályája.

9 - 3 - Az adósság reálérék-szabály eszőleges időponbeli adóssághoz viszonyíva érelmezheő lenne, ezér célszerű a szabály alkalmazásánál a kövekező viszonyíási ponoka figyelembe venni: a (meghaározás időponjánál) 3 évvel későbbi év végi állomány reáléréke nem haladhaja meg a 2 évvel későbbi év végére vár szine, és a 3 évvel későbbi év végi állomány reáléréke nem haladhaja meg a meghaározás időponjánál 2 évvel korábbi év végi szine. A szabályrendszerben ehá minden kormánynak van válaszási ciklus elői és uáni viszonyíási ponja. Ez a mechanizmus ermészeesen csak akkor lesz így, ha már eljes körűen működik az adósságszabály, a bevezeés megelőző időszak adósságállományaihoz nincs érelme viszonyíani. 3. A nominális adósság pályája alapján figyelembe véve a középávú makrogazdasági (elsősorban a kamalábak alakulására vonakozó) előrejelzéseke 3 évre előre meghaározhaó a kamakiadások és -bevéelek egyenlege. 4. Elsődleges egyenleg-cél: a nominális államadósság és a neó kamakiadások becslése alapján adódik a kölségveés elsődleges egyenlegének nominális céléréke. (Ez az első örvénybe ikaandó muaó.) Elsődleges defici még akkor sem ervezheő, ha ez is elégséges lenne az adósságszabály eljesíéséhez. 5. A makrogazdasági pálya alapján elkészül a köelező éelek egyenlegének előrejelzése. Ha a parlamen a ovábbiakban nem hozna olyan új dönéseke, amelyek haással lennének a köelező éelek egyenlegére, akkor az adósságszabály alapján adódna a diszkrecionális éelek egyenlegének szükséges pályája is. Ha a parlamennek vagy a kormánynak az így rendelkezésére álló mozgásér nem felel meg (például úgy lája, hogy az úlságosan szűk), vagy éppen adó akar csökkeneni, akkor a kormány javaslaa alapján dönés hoz arról, hogy hogyan kívánja alakíani e ké részegyenlege. 6. A parlamen dönése alapján a kormány kidolgozza azoka a javaslaoka, illeve meghozza azoka a dönéseke (reformoka), amelyek bizosíják, hogy a köelező éeleknek a parlameni dönés szerini, megcélzo egyenlege (várhaóan) eljesíheő legyen. Ezuán sem a parlamen, sem a kormány nem hozha olyan dönés, amely megválozaná a köelező éelek egyenlegé. Mivel a köelező éelek alakulásá a szakörvények haározzák meg, ezér azok jóváhagyásakor a kölségveési szemponok vizsgálaára is ügyelni kell. Természeesen ez jelenleg is meg kellene enni, az új szabályozás csak egyérelművé eszi, hogy a dönések valójában mikor és hogyan szülenek. 7. Neó diszkrecionális kiadási plafon: miuán a parlamen meghoza dönésé arról, hogy milyen egyenlege kíván célozni a köelező éelek eseében, az adósságszabály alapján így adódó diszkrecionális egyenlege a örvény rögzíi. A diszkrecionális egyenlege a kormánynak minden eszközzel arania kell, és a zárszámadáskor ez a számonkérés árgya. (A diszkrecionális éelek neó egyenlege ehá a második örvénybe ikaandó muaó.) 8. A évre vonakozóan a kormány ősszel benyújja a kölségveési örvényjavaslao, amelynek mindössze a diszkrecionális éelekre vonakozó, évben meghaározo, egyenleg-köveelmény, a diszkrecionális éelek feloszásának irányairól szóló parlameni dönés, és a korábbi évekből örököl éeleke kell figyelembe vennie. Az egyenleg köveelmény és az örököl éelek különbségekén adódik a szavazási éelek egyenlege, ehá az akuális mozgásér. Lényegében ennek feloszásáról szól a kölségveési örvény.

10 Zárszámadáskor be kell számolni a diszkrecionális éelek egyenlegére vonakozó előírás bearásáról, valamin elemzéssel indokolni kell, hogy miér alakul az ado módon a köelező éelek egyenlege. Mindezek alapján például a 20. év kölségveésére vonakozó információk rögzíése a kövekező módon örénne: 2008-ban az akkor készülő makropálya alapján a PM és az OKH a 200. végi adósságállomány, valamin a 20-es infláció és neó kamakiadás becslésén kereszül meghaározza az az elsődleges egyenleg szine, amely melle a reáladósság 20. végi állománya nem haladná meg sem a végi, sem a 200 végére várhaó szine. Ez lesz az elsődleges egyenleg 20-re vonakozó céléréke, kivéve, ha ez a szám deficie jelenene, ez eseben ugyanis a zérus egyenlege kell célérékké enni. Ez az elsődleges egyenlegcél a 2009-es kölségveésről szóló örvény rögzíi. Amennyiben a echnikai kiveíésből adódónál szigorúbb (vagy eseleg lazább) cél válaszoak, úgy 2009 őszéig el kell fogadani a kormánnyal, illeve be kell nyújani a parlamennek az az inézkedéscsomago, amely leheővé eszi annak bearásá. Az ezen inézkedések haásá figyelembe vevő, 2009 őszén készülő echnikai kiveíésből adódik a köelező éelek 20-es alakulásának előrejelzése. Az elsődleges és a köelező egyenleg különbségekén adódik a 20-re vonakozó diszkrecionális egyenleg céléréke. Amennyiben ez a cél veszélyezeve van, az elérés lehe korrigálni a 2009-es (a köelező éeleke is érinő) inézkedési csomagban, vagy a diszkrecionális éelek alakíásánál. A 20-es diszkrecionális egyenleg nominális céléréké a 2009 végén megszavazo 200. évi kölségveési örvény rögzíi. A diszkrecionális éelek egy része az örököl éelek körébe arozik, ezeknek éréke már korábbi dönések álal meghaározo. A 200-ben készülő, a 20-es kölségveési évről szóló örvényben már csak a szabad kere feloszásáról szüleik dönés. Időközben készülnek ugyan újabb becslések a 20-es elsődleges egyenleg alakulására, a 20-es kölségveési örvényben azonban kizárólag a 2009 őszén megszabo diszkrecionális egyenleg köveelmény eljesülésé kell bizosíani. Nem szabad reagálni az elsődleges egyenleg eseleges elmozdulására, mivel az a makropálya megválozásának ulajdoníhaó, ehá auomaikus sabilizációkén érelmezendő.

11 2. sz. függelék ábrája Makropálya Kamakiadás 20- ben Fiskális szabályok Adósságválozás plafon 20 évben Fiskális szabály Elsődleges egyenleg cél 20 rögzíve Elsődleges egyenleg cél 20 Makropálya 2009 ősz Köelező éelek egyenlege 20 Diszkrecionális éelek egyenlege rögzíve Diszkrecionális éelek egyenlege Szerződések, jogszabályok Örököl éelek Szabad éelek egyenlege Részlees kölségveési szavazás Nyio éelek Zár éelek

12 3. számú függelék A javasol kölségveés-poliikai szabály eszelése. A kölségveés-poliikai szabályok rendszerével kapcsolaos főbb elvárások Ahhoz, hogy válaszani lehessen a kölségveés-poliikai szabályok különféle leheséges rendszerei közö, meg kell fogalmaznunk azoka az elvi szinű és gyakorlai elvárásoka, amelyeknek meg kell felelnie egy opimális rendszernek. Sajnos, ezek az elvárások részben ellenmondanak egymásnak, ezér nincs minden szemponból és minden körülmények közö opimális szabály. Valódi dönésről van szó, amelyhez a mai magyar helyzeben, a eljesség igénye nélkül - az alábbi szemponoka arjuk mindenképpen mérlegelendőnek: - Bizosísa a hosszú ávú fennarhaóságo: o szavaolja hosszú ávon az öregedéssel kapcsolaos kiadások várhaó növekedése alapján szükséges adósságráa-csökkenés a kövekező éves ávon, o hagyjon kölségveési mozgásere a kövekező kormányok/évek számára, o bizosísa a kölségveés minőségének megőrzéséhez szükséges mechanizmusoka. - Segíse a gazdasági sabilizáció: o engedje működni az auomaikus sabilizáoroka, semmiképpen se vezessen prociklikus kölségveési poliikára o legyen összhangban az inflációs célköveés (eseleg valamilyen Taylorszabály) megvalósíó moneáris poliikával, o ne köveeljen úlzo alkalmazkodás ámenei haásokhoz. - Legyen robuszus: o akkor is érje el a céljá, ha a dönéshozók mindig csak az előír minimumo kívánják eljesíeni, o leheőleg ne használjon bonyolul és viahaó számíási módszereke (például ne ciklikusan igazío muaón alapuljon), o ne lehessen lászamegoldásokkal (például inézményi ászervezés, privaizáció, áérékelés sb.) kijászani, o szilárdísa meg a hosszú ávon opimális pályá, ehá a szabályok megsérése eseén vezesse vissza a gazdaságpoliiká az eredei pályára. - Legyen poliikai szemponból reális: o legyen könnyen érheő, mérheő és ellenőrizheő,

13 - 2 - o legyen összeegyezeheő az EU-ban vállal köelezeségekkel, elsősorban a Sabiliási és Növekedési Egyezménnyel, o minden dönéshozó azér egyen felelőssé, ami az illeő elfogadhaó mérékben konrollálni képes, o hagyjon elég idő a srukurális reformok kidolgozására, amikor arra szükség van, o ne vezessen elvelen szigoríásra, ne hozza arányalanul előnyös helyzebe a jövő generációka. 2. A reáladósság-szabály maemaikai formalizálása A javasol szabály, amely szerin az államadósság reáléréke nem növekedhe, maemaikai formában a kövekező képleel haározhaó meg: () D D π ahol D a nominális adósság szinje, π pedig az álalános árszínvonal növekedési üeme (pl. GDP-defláor vagy fogyaszói árindex). A szabály ponos bearása eseén az adósságráa a reál-gdp növekedési üeméől függően csökken, mivel (2) ( ) ( )( ) Y D Y D Y D = = ρ ρ π π ahol Y a nominális GDP szinje, ρ pedig a reál-gdp növekedési üeme. Ha elvonakozaunk a különféle finanszírozási ügyleekől és áérékelési különbözeekől, akkor a nominális adósság válozása nem más, min a eljes defici. Ha ebből levonjuk a kamakiadások haásá, akkor az elsődleges egyenleg alakulására viszonylag egyszerű közelíő formula adódik: (3) ( ) ( )( ) ( ) Y D r Y D i Y D i Y D D i Y D D D i Y b = = = = π ρ π π π ahol b az elsődleges egyenleg nominális éréke, i az államadósság implici nominális kamalába, r pedig annak (előreekinő) reálkamalába. Egy leheséges ovábbi formája a szabálynak, hogy a eljes defici nem haladhaja meg az államadósság uán fizee inflációs kompenzáció méréké. (4) = Y D Y D Y D Y D D π π π π Ha figyelembe vesszük, hogy az államkövények ulajdonosai ez a részé a kamabevéelnek nem is ekinik jövedelemnek, hiszen elkölése eseén vagyonuk reáléréke csökkenne, akkor

14 - 3 - nyilvánvaló, hogy ez a defici aggregál szinen nem is okozha öbblekereslee, ehá infláció. 3. Összehasonlíás alernaív kölségveés-poliikai szabályokkal Mos összehasonlíjuk a javasol rendszer három gyakran emlíe alernaívával. Az első a Sabiliási és Növekedési Egyezmény egyensúlyközeli vagy öbblee muaó deficielőírásának szó szerini érelmezése, ehá az jeleni, hogy a eljes egyenlegnek folyamaosan egyensúlyban kell lennie eseleg kis ciklikus ingadozásokkal. A második a maasrichi kriériumok beű szerini érelmezése, ehá eszerin a eljes defici nem haladhaja meg a GDP 3 százaléká, az adósságráa pedig a 60 százaléko. Tekineel arra, hogy a 60 százalékos adósságráá 3 százalékos GDP-arányos defici csak akkor képes sabilizálni, ha hosszú ávon a nominális GDP növekedési üeme eléri az 5 százaléko, viszon erre a jelenlegi kiláások alapján a fejle európai gazdaságok eseében nem számíhaunk, ezér a ké szabály közül várhaóan az adósságráa maximálása lenne hosszú ávon haékony. A harmadik egy elsődleges egyenleg-szabály, ami a 2006 végén módosío államházarási örvény aralmaz: az elsődleges egyenlegnek öbblee kell muania. 2 I mos eggyel álalánosabban írjuk fel a szabály: az elsődleges egyenlegnek el kell érnie a GDP κ százaléká. Sabiliási és Növekedési Egyezmény Reáladósság rögzíése (javasla) Maasrichi Nominális adósság Adósság / GDP ráa Elsődleges egyenleg D = D ( ) D D = π Szerződés D ( )( ) = π ρ D Elsődleges egyenleg/gdp rögzíése D Y = D Y D ( π )( ρ ) Y = ρ D D = Y D Y D r D D = ( i ) D κ Y = κ Y ρ Y b Y ( r ) π b Y D r Y ( r ρ ) Y Y b b Y = κ D Y D Y Ha a fiskális szabályok szigorúságá az elsődleges egyenlegre vonakozó előírás alapján mérjük, akkor láhaó, hogy a reáladósság javasol rögzíésének szabálya szigorúság szemponjából egyfaja közes helye foglal el a maasrichi és az SNE-rendszer szűk érelmezése közö. A ábláza uolsó oszlopában láhaó, hogy a megköveel elsődleges egyenlege mindhárom Természeesen a maasrichi szerződés alapveően fennarhaó fiskális poliikáról és egyensúlyról beszél és ezeke az érékeke nem célkén, hanem szélsőérékkén definiálja, de az elmúl évek gyakorlaa (elsősorban a szankciók alkalmazása ekineében) az muaja, hogy számos ország valójában célkén érelmeze a kriériumok eljesíésé. 2 Ezzel analóg, ami például Svédország, Chile vagy Brazília is alkalmaz, ahol az elsődleges egyenlegnek, illeve 2 százalék öbblee kell muania. Chilében az előírás a ciklikusan igazío elsődleges egyenlegre vonakozik, de Brazíliában nem alkalmaznak ilyen kiigazíás.

15 - 4 - szabály az adósságráa arányában haározza meg: a nominális adósságszine rögzíő SNE eseében a szorzó a nominális kamaláb, a reáladósság-szabály eseében a reálkamaláb, a maasrichi adósságráa-szabály eseében, pedig a reálkamaláb és a reálnövekedési üem különbsége. A GDP-arányos elsődleges egyenleg rögzíésének problémája, hogy insabil rendszer, mivel az egyelen egyensúlyi ponon kívülről indíva mind az adósság, mind az adósságráa haár nélkül fog növekedni vagy csökkenni (negaív arományba is). 4. A szabályrendszer működése alernaív forgaókönyvek eseén 4.. Hosszú ávú fennarhaóság Ha az önkormányzaok eladósodásá meggáolja valamilyen szabályrendszer (pl. aranyszabály, az állami vállalaok eredménye pedig a bruó elszámolás fenebb árgyal elve alapján megjelenik a kölségveési egyenlegben, akkor az Európai Unió ESA 95 saiszikai módszerana szerin definiál kormányzai szekor eladósodása (a maasrichi adósságráa növekedése) is megakadályozhaó az államadósság korláozásával. Ha nincs reálnövekedés min ahogyan az hosszú ávon, a környezei ényezőke is figyelembe véve eseleg feléelezhejük az adósságráa sabilizálódik. Ha gyors a növekedés, akkor gyorsan csökken az adósságráa, de nem űnik el, ezér például nem kell aól arani, hogy veszélybe kerül az állampapírpiac likvidiása (amin az öbbször felveődö az 990-es évek végén, amikor az Egyesül Államok államadóssága indul igen gyors csökkenésnek). Nagyjából 70 százalékos induló adósságráa és 4 százalék körüli reálnövekedési üem eseén az adósságráa évene közel 3 százalékponal csökken, messze a sabiliási és növekedési egyezmény álal megkíván 0,5 százalékpon fölö, de nem annyival, minha a szinén az SNE álal megkíván 0 közelében lenne a eljes egyenleg. Ha Magyarország képes arani a 4 százalék körüli álagos növekedési üeme, akkor az adósságráa 0 éven belül 47 százalékra csökken. Ha az azuán kövekező 0 évben az álagnövekedés 3 százalék, akkor az adósságráa a 20. év végére 35 százalékra, ehá a jelenlegi felére csökken. Ha kiderül, hogy az EU-n belül Magyarország növekedése, ehá a reálkonvergencia lassabb, akkor az adósságráa csökkenése is kisebb mérékű. Ez úgy inerpreálhaó, hogy az EU-n belüli gyors konvergencia haszná a jelenlegi generáció nem jogosul egyedül felélni, illeve a reálkonvergencia eremi meg Magyarországon a leheőségé annak, hogy az előző generációk álal felhalmozo adósságo viszonylag gyorsan lehessen csökkeneni. Ha váralanul magas a felzárkózás során az infláció, mer például erősebben érvényesül a Balassa-Samuelson-haás, akkor magasabb nominális defici lesz megengedheő, de a magasabb nominális GDP mia ez nem fogja befolyásolni az adósságráa csökkenő pályájá. Ké szemponból is fonos kiemelni, hogy az adósságráa alakulásá leíró (2) képleben reálnövekedési üem, míg az elsődleges egyenlege meghaározó (3) közelíő képleben reálkamaláb szerepel. Az egyik szempon: az euró bevezeése uán a magyar államadósság implici kamalába várhaóan meg fog egyezni a öbbi eurózónaag állampapírhozamával, ami várhaóan alacsonyabb implici reálkamalába von maga uán. Ennek az lesz a kövekezménye, hogy csökken az adósságszabály alapján megcélzo elsődleges egyenleg. Ha 60 százalékos adósságráa melle csalakozunk az euróövezehez, akkor 5 százalékos nominális eurókamaláb és 3 százalé-

16 - 5 - kos hazai(!) infláció (GDP-defláor) melle,2 százalék az elsődleges egyenleg célja, ami az adósságráa csökkenésével együ fokozaosan ovább mérséklődik. A másik szempon: a fiskális szabály bearása eseén az elsődleges egyenleg a reálkamalából függ, míg az adósságráa alakulása a reálnövekedésől. A kövekező évizedekben a magyar gazdaságban várhaó mindké nagy rend, az öregedés és a lassuló gazdasági növekedés egyarán relaíve ronja a kölségveési egyensúly. Az a szerencsénk, hogy még egy viszonylag gyors növekedési időszaknak nézünk elébe, mielő az öregedés haása eljes mérékben megjelenik. Ez az időszako kell kihasználni a felkészülésre. Ha fennarjuk a jelenlegi 70 százalékos adósságráá, és eseleg 30 év múlva pesszimisa előrejelzés szerin nulla közelébe esik a növekedési üem, akkor 2 százalékpon körüli reálkamaláb melle,4 százalékos elsődleges egyenleg képes megakadályozni az eladósodás beindulásá. Ha kihasználva az előakarékosság időszaká az adósságráá 35 százalékra csökkenjük, akkor azonos feléelek melle 0,7 százalékkal alacsonyabb elsődleges egyenleg is elegendő a hosszú (akár végelen) ávon fennarhaó kölségveési poliikához. Ez az jeleni, hogy az öregedés 3 4 százalékponos erhéből 0,7 százalékponnyi rész a kamakiadások csökkenésével udunk ellenéelezni. Ugyanez az előny például Olaszországnak vagy Belgiumnak nem adaik meg, mivel ők még magasabb adósságo halmozak fel, és nem számíhanak jelenős öbblenövekedésre a kövekező évizedekben Gazdasági sabilizáció A diszkrecionális éelek elvár egyenlegé a árgyéve megelőző második évben rögzíi a parlamen, a árgyévi makrogazdasági muaókra és a köelező éelek abból kövekező egyenlegére vonakozó, akkori feléelezések alapján. Amikor a árgyéve megelőző (első) év őszén a parlamen elfogadja a kölségveés, a makrogazdasági válozók és a köelező éelek alakulására vonakozó várakozások jelenősen elérhenek az egy évvel korábbiakól, de éppen az auomaikus sabilizáorok működeése mia fonos, hogy csak a diszkrecionális éelek egyenlege rögzíe, a köelező éelek egyenlege szigorúan a makrogazdasági válozók, nem pedig újabb parlameni dönések haására válozha. A (3) képle jól muaja, hogy megfelelő a koordináció a moneáris poliikával, mivel szigorodó moneáris poliika (emelkedő reálkamaláb) eseén szigorodnia kell a fiskális poliikának is, ami az elsődleges egyenleg növekedése mér. 3 Amennyiben a kölségveésben működnek az auomaikus sabilizáorok, akkor az ársokk (például az áfabevéelek növekedésén kereszül) önmagában, kormányzai beavakozás nélkül is produkálja a szükséges elsődleges egyenleg-javulás. Ha egy Taylor-szabálynak megfelelően százalékponos inflációemelkedés kompenzálására 0,5 százalékponal emeli a jegybank az előreekinő reálkamalába, akkor 60 százalékos adósságráa melle 0,3 százalékponal kell javulnia az elsődleges egyenlegnek. Ez akkor valósul meg auomaikusan, ha a kölségveési egyenleg inflációérzékenysége 0,3 körüli. A mai magyar kölségveésben a közvelenül infláció-érzékeny éelek súlya ennél jóval alacsonyabb, de ha figyelembe vesszük a magánszekor béreinek inflációérzékenységé is, akkor 3 Ugyanez nem mondhaó el a három alernaív szabály rendszer eseében. Az SNE-rendszerben az áremelkedés akkor is az elsődleges egyenleg növelésére (ehá fiskális szigoríásra) köelez, amikor arra a moneáris poliika nem kíván reagálni (pl. egyszeri, külső sokk). A beű szerin érelmeze maasrichi rendszer kifejezeen prociklikus, az elsődleges egyenleg numerikus rögzíése pedig eljesen érzékelen - vagy eseleg önkényes módon érzékeny - az üzlei ciklusra.

17 - 6 - ennek az adóbevéeleken kereszül érvényesülő befolyása már jelenős sabilizációs haás eredményez. Ebből a szemponból fonos, hogy a köelező éelek egyenlegé a maga szemponjából nem egy, hanem ké évvel korábban zárja le a parlamen, ehá a árgyéve megelőző év makrogazdasági elmozdulásai már érvényesülni udnak. Minél nagyobb az adósságráa, annál érzékenyebben kell reagálnia a kölségveésnek a konjunkúraciklusokra. Csak akkor engedheő meg elsődleges defici, ha kellően hosszú ideig negaív az előreekinő reálkamaláb (ehá a öbb évig aró recesszió a moneáris poliika és a őkepiac is elismeri), vagy ha az állam hielezői pozícióba kerül. Amennyiben váralan árszin- (például olajár-) sokk éri a gazdaságo, és az infláció ámeneileg megemelkedik, akkor a moneáris poliika várhaóan egy kicsi szigorodni fog (nehogy például a várakozásokba beépüljön az áremelkedés), ehá enyhén megemelkedik az előreekinő nominális kamaláb. Az államadósság implici nominális kamalába még ennél is kevésbé fog megemelkedni, mivel a hosszabb lejáraú kövények csak fokozaosan árazódnak á. Ha kiderül, hogy a sokk haása arós, és ezér a jegybank arósan magasan arja (eseleg ovább emeli) a kamalába, akkor ez fokozaosan megjelenik majd az elvár elsődleges egyenleg megemelkedésében. A kölségveésnek nem kell ehá azonnal, draszikusan reagálnia (ami különösen akkor nem célszerű, ha valóban ámenei sokkról van szó), viszon nem kell aól sem arani, hogy a szükséges kiigazíás akármeddig elodázhaó lesz. Ha egyszeri alkalommal váralanul magas a növekedés, és emia forinal jobban csökken az adósság a ervezenél, akkor már a kövekező évben csökken az elvár elsődleges egyenleg, ehá egy kicsi öbbe lehe köleni, de a váralan növekedés ajándékán oszozik a jelen nemzedék az összes ovábbi nemzedékkel Robuszusság és poliikai realiás Ha az adósság meghaladja a megcélzo pálya szerini küszöbéréke (kevesebb lehe, csak öbb nem), akkor oda vissza kell érni. Nem jó, ha a szabály minden kövekezmény nélkül megsérheik, bár jogilag, ex pos csak a diszkrecionális éelek egyenlegének (eseleg a kiadási plafonok) bearása köelező. Célszerű, ha az adósságköveelmény megsérésének korrekciójára öbb év áll rendelkezésre. Nem szabad azonnali eljes kiigazíás előírni, mer az ágondolalan és eseleg fennarhaalan dönésekre vezehe, ugyanakkor nem szabad megengedni, hogy rossz konjunkurális helyzekén érelmezve a úllövés egyes srukurális problémákra úl későn reagáljon a rendszer. A három éves időaram ovábbi előnye, hogy a válaszási ciklus első évében elkövee hibáka még ugyanannak a kormánynak kell rendbe hoznia (a ciklus első évében nem érdemes az előd lászólagos számlájá növelni). Természeesen, amin fenebb emlíeük, alapveően az a cél, hogy a szabály soha ne sérsék meg, ami a aralékok rendszerével lehe még inkább bizosíani, de fonos, hogy legyen szabály a megsérés eseére is, különben az ex lex állapo leheősége desabilizálja az egész rendszer. Ahogyan cél, hogy ne legyen leheőség bünelenül leérni a szabály álal megköveel pályáról, ugyanúgy elkerülendő, hogy a szabály indokolalanul szigorú fiskális poliiká írjon elő, mivel az ebből eredő poliikai feszülség nyilvánvalóan csak a szabály halálával (akár de iure kiikaásával, akár de faco figyelmen kívül hagyásával) végződhe. Ugyancsak elkerülendő, hogy a dönéshozók úgy érezzék: a jelen kor fiskális szigora bizosíja, hogy a későbbi

18 - 7 - években laza fiskális poliiká lehessen folyani. Egy ilyen örénelmi igazságalanság ugyancsak megnehezíené a szabály elfogadaásá a mindenkori jelen dönéshozóival. Mivel a javasol szabály az adósságra, és nem valamiféle neó vagyonra vonakozik, felmerül a kérdés, hogy vagyonérékesíés, privaizáció segíségével kijászhaó-e a szabály, azaz elodázhaó-e a szükséges aralmi inézkedés. Társasági részesedések privaizációjából vár bevéelek ervezésével közvelenül az adósságszabály nem lehe kijászani, mivel ahhoz 3 évre előre kellene ilyen bevéeleke udaosan ervezni. A diszkrecionális éelek egyenlegére csak a árgyi eszközök érékesíése ha (a jelenlegi elszámolási rend szerin), pénzügyi részesedések érékesíése (összhangban a maasrichi deficimuaó módszeranával) nem számí bevéelnek. A PAYGO-szabály bearásával csak akkor fér össze egyszeri érékesíési bevéel ervezése, ha ez egyszeri kiadási éel kompenzál. Probléma mindössze akkor adódik, ha az egyszeri kiadási éel nem jeleni az állami vagyon növekedésé, azaz nem felhalmozási kiadás. Máskén fogalmazva, javasol rendszerünk nem véd meg az ellen, ha az állam (akár a parlamen, akár a kormány) az állami vagyonba arozó árgyi eszközök érékesíésével akar finanszírozni, például egyszeri jóléi kifizeéseke.

19 4. számú függelék A kölségveési ciklus 2008 őszén Mind a PM, mind az OKH elkészíi a makropályá évekre (vagy akár 0 évre) aug. 5-ig. Az előrejelzés elkészíésénél a ké szervnek egyezenie kell (nem kell felélenül megállapodásra juniuk, az egyezeésnek az is lehe az eredménye, hogy iszázódik a ké fél közöi elérés, amely megkönnyíhei a későbbi munká). Ennek alapján mind az OKH, mind a PM elkészíi a echnikai kiveíés évekre (vagy akár 0 évre). A echnikai kiveíésben lesz: 200. év végi adósságállomány, 20. évi inflációs ada, 20. évi neó kamakiadás. Az adósságállomány és a neó kamakiadás előrejelzése alapján megállapíhaó a 20. évi elsődleges egyenleg nominális cél-összege. Ebben a fázisban elérhe az OKH és a PM álal készíe cél szinje (vélheően inkább az adósságállomány, illeve az ebből adódó kamaegyenleg előrejelzése mia, a kormányzai oldalnak ugyanis a gyakorlaban a eljes ervezési ciklus folyamán érdeke, hogy a makroelőrejelzése összhangban legyen az OKH számaival). Ha az elsődleges egyenleg célok elérnek, akkor a ké javasla a plenáris ülésen üközik. Az OKH becslésé az Országgyűlés egyszerű öbbséggel is megszavazhaja, az eől elérő kormány-javasla (eseleg kölségveési bizosági javasla) viszon csak 2/3-os öbbséggel fogadhaó el. A három évvel későbbi elsődleges egyenleg cél akár egyszerű, akár 2/3-os öbbséggel nyer elfogadás - a ovábbiakban csak 2/3-dal módosíhaó. A évi kölségveési örvény normaszövegének a 20. évi elsődleges egyenleg cél rögzíő -a úgy szól, hogy: () 200. szepember 30-ra a kormánynak olyan kölségveési örvény kell benyújania, amely bizosíja, hogy a 20. évi kölségveés elsődleges egyenlege legalább eléri a milliárd forino (2) Legkésőbb a 200. évi kölségveési örvényjavasla benyújásával egyidejűleg a kormánynak inézkednie kell, illeve örvényjavaslao kell benyújania a 20. évi elsődleges egyenleg legalább milliárd forin érékű növelése érdekében. Az elsődleges egyenleg nem lehe defici. Az () bekezdésben még akkor sem lehe elsődleges deficie megengedni, ha ez elegendő lenne az adósságszabály bearásához. A 200-ig erjedő kiveíések és az adósságszabály alapján megállapío 20. évi elsődleges egyenleg cél nem felélenül egyezik meg azzal az elsődleges egyenleggel, amely a 20. évi kiveíés alapján kövekezne. Ekkor a kormánynak inézkednie kell: ha a echnikai kiveíés szerini elsődleges egyenleg méréke nem éri el az egyenleg cél, akkor az Országgyűlés haáridő szab a kormánynak inézkedési erv (javaslaok) készíésére. Egy évvel később, 2009 őszén kell elfogadani az Országgyűléssel azoka a örvényjavaslaoka, módosíásoka, amelyek javíhaják a 20. évi elsődleges egyenlege (pl. egy kiadási inézkedés/reform eseén a 2009-ben megszavazo javaslao 200 folyamán végrehajja a kormány, ennek haására 20-ben már alacsonyabb kiadással lehe számolni)

20 - 2 - Az inézkedési csomagra is érvényesek a ervezési szabályok (pl. az OKH függelen becslés készí, váralan bevéel nem lehe ervezni, sb.) ha a echnikai kiveíés szerin az elsődleges egyenleg jobb lesz, min az egyenleg cél, akkor az nem szabad a cél szinjére ronani (egyenleg-ronás ilalma) avaszán A 20. évi elsődleges egyenleg cél és a echnikai kiveíés szerini (inézkedés hiányában bekövekező) elsődleges egyenleg elérése eseén a kormánynak inézkedési csomago kell elfogadnia és végrehajania. Az inézkedések lehenek részben a kormány haáskörében megvalósíhaóak (pl. Korm.rendele módosíásá igénylik vagy jogszabály módosíás nélküli inézkedések), részben pedig örvény-módosíás igényelhenek. Az inézkedések aralmáról szóló előerjeszés a PM készíi elő, és irányelvek formájában erjeszi a kormány elé. A kormánynak július 5-ig kell elfogadnia az irányelveke nyilvános kormányhaároza formájában. A 2009-es irányelveknek három fő aralmi része van:. A 20. évi elsődleges egyenleg cél arásához szükséges inézkedési csomag aralma, és a szakminiszerek felkérése a örvényjavaslaok, más jogszabályok kidolgozására, egyéb inézkedések megéelére. E módosíásoka 2009-ben már el kell fogadni, illeve fogadani az Országgyűléssel, és 200. folyamán végre kell hajani annak érdekében, hogy 20-ben már érezessék haásuka. 2. A 20. évi diszkrecionális éelek feloszásának irányairól szóló javasla (nagyságrendileg 0-5 szám meghaározása, pl. funkcionálisan) 3. A 200. évi kölségveési örvényben megjelenő szabad kere feloszásáról szóló javasla, azaz a benyújásra erveze szabad éelek aralmának meghaározása (ez még nem a éeles kölségveési előirányzaok meghaározása, hanem arról dön a kormány, hogy a szabad kereből mekkora összege kíván pl. az egészségügyre fordíani) őszén Mind a PM, mind az OKH elkészíi a makropályá évekre (vagy akár 0 évre) aug. 5-ig. Az előrejelzés elkészíésénél a ké szervnek egyezenie kell (nem kell felélenül megállapodásra juniuk, az egyezeésnek az is lehe az eredménye, hogy iszázódik a ké fél közöi elérés, amely megkönnyíhei a későbbi munká). Ennek alapján mind az OKH, mind a PM elkészíi a echnikai kiveíés évekre (vagy akár 0 évre). A echnikai kiveíés számol az inézkedési csomagban szereplő, 20. éve érinő válozásokkal (a diszkrecionális mozgásere befolyásoló jogszabály-módosíások már megörének vagy legkésőbb párhuzamosan be vannak nyújva az Országgyűléshez) Egy évvel korábbról 20-re van elsődleges egyenleg cél, és a felülvizsgál echnikai kiveíésből adódik a köelező éelek előrejelzése. A diszkrecionális éelek egyenlegének 20-re előírandó köveelménye az elsődleges egyenleg cél és a köelező éelek előreveíe egyenlegének különbözeekén adódik. A 200. évi kölségveési örvény normaszövegének a 20. évi diszkrecionális egyenleg köveelmény rögzíő -a úgy szól, hogy: 200. szepember 30-ra a kormánynak olyan kölségveési örvény kell benyújania, amely bizosíja, hogy a 20. évi kölségveés diszkrecionális éeleinek egyenlege legalább eléri a milliárd forino A 200. évi kölségveési örvényben az Országgyűlés elfogadja a kormány inézkedési csomagjá a kövekezőképpen:

21 - 3 - az Országgyűlés udomásul veszi, hogy e örvény számú mellékleében foglalak eljesíésével a kormány elege e a évi kölségveési örvényről szóló évi örvény -ában foglal köveelménynek. Amennyiben a diszkrecionális egyenleg köveelmény veszélyezeve van, az elérés lehe korrigálni a 2009-es (a köelező éeleke is érinő) inézkedési csomagban, vagy a diszkrecionális éelek alakíásánál. (A diszkrecionális egyenleg-köveelményre is vonakozik, hogy az OKH becslésé lehe csak egyszerű öbbséggel elfogadni, az eől elérő javaslaokról 2/3-os öbbséggel kell döneni.) Az Országgyűlés az egyenleg köveelmény melle jóváhagyja a 20. évi diszkrecionális éelek feloszásának irányai, elvei (nagyságrendileg0-5 szám meghaározása, pl. funkcionálisan) is. Ez nem olyan erősségű dönés, min az egyenleg köveelmény, a 20. évi kölségveési örvényben haározha a parlamen eől elérően is a szabad előirányzaok jóváhagyása során. A feloszásról szóló dönés a kormányra nézve köelező abban az érelemben, hogy a kövekező évben olyan kölségveési örvény kell benyújania, amelyben a diszkrecionális előirányzaok megfelelnek a parlamen álal ado iránynak. 200 avaszán Az irányelveke 200. július 5-ig kell a kormánynak elfogadnia. Az irányelvek aralmazzák:. A 202. évi elsődleges egyenleg cél arásá bizosíó inézkedési csomag aralmá. 2. A 202. évi diszkrecionális éelek feloszásának irányairól szóló javaslao 3. A 20. évi szabad éelek feloszásáról szóló javaslao. 200 őszén Mind a PM, mind az OKH elkészíi a évi makropályá (vagy akár 0 évre) aug. 5-ig. Az előrejelzés elkészíésénél a ké szervnek egyezenie kell (nem kell felélenül megállapodásra juniuk, az egyezeésnek az is lehe az eredménye, hogy iszázódik a ké fél közöi elérés, amely megkönnyíhei a későbbi munká). Ennek alapján mind az OKH, mind a PM elkészíi a echnikai kiveíés évekre (vagy akár 0 évre). Ugyan elkészül i egy újabb becslés a 20. év végére várhaó államadósság (reál) érékéről, valamin a 20-es várhaó elsődleges egyenlegre, de a 20-es kölségveési örvényben kizárólag a 2009 őszén megszabo diszkrecionális egyenleg köveelmény eljesülésé kell bizosíani. Nem szabad reagálni az elsődleges egyenleg eseleges elmozdulására, mivel az a makropálya megválozásának ulajdoníhaó, ehá auomaikus sabilizációkén érelmezendő. A 20. évi kölségveési örvényjavasla (. számú melléklekén) mind a köelező, mind a diszkrecionális előirányzaoka aralmazza. A örvényi mellékle külön oszlopban ünei fel a diszkrecionális kiadások azon részé, amelyekre a kormány a szabad kereből köleni kíván (vagyis azoka a éeleke, amelyekről először i a kölségveési örvényben dönhe az Országgyűlés). A módosíó indíványok ermészeesen akár ezekre, akár a kormány álal emelni nem javasol, akár eljesen új éelekre is javasolhanak kiadás, de csak a szabad kereen belül maradva. A bevéeleke is ilyen hármas bonásban fogja aralmazni az. sz. mellékle: köelező bevéelek,, részben nem módosíhaó diszkrecionális bevéelek (pl. már megköö szerződésekből származó bevéelek), részben a szabad éelek közé arozó, azaz módosíó indívánnyal válozahaó bevéelek. A diszkrecionális kiadások adóvonzaa diszkrecionális bevéelnek minősül (ezeke nem lehe köelezőkén rögzíeni, hiszen a méréküke meghaározó kiadásoka az Országgyűlés megválozahaja). A diszkrecionális adóbevéelek dönő része abból adódik, hogy az állam fize adó (sajá magának), pl. az állami alkalmazoak uán szja-

22 - 4 - és járulékoka vagy az eszközvásárlások uán áfá. Az államól származó adóbevéeleke ehá a öbbi adóbevéelől külön kell megervezni, már csak azér is, mer ezek a éelek nem jászanak szerepe az auomaikus sabilizációban. A köelező éelekre csak a Kölségveési bizoság nyújha be módosíó indívány.. A kormánynak olyan 20. évi kölségveési javaslao kell beerjeszenie, amellyel bizosíhaó a 2009 őszén meghaározo diszkrecionális egyenleg köveelmény, valamin megfelel az Országgyűlés álal jóváhagyo feloszási elveknek. Amennyiben az Országgyűlés olyan módosíó indíványoka is elfogad, amelyek eredményekén a diszkrecionális egyenleg romlana a köveelményhez képes, akkor a kölségveési árgyalási meneen belül (a kölségveési bizoság álal köelezően benyújandó koherencia módosíó indíványával) a szabad éelek azonos arányú csökkenésével kell megakadályozni a úllépés. A kölségveési örvény árgyalása egyfordulós eljárássá alakul, a kölségveési szabályok (beleérve az eljárási szabály is!) alkalmazásával érelmé veszi a ké fordulóban örénő árgyalás, de eől összességében még nem lesz rövidebb a árgyalási szakasz. Az új szabályok szerin ugyanis minden módosíó indíványhoz kölségveési haásanulmány kell készíeni, ami az OKH megvizsgál és sajá, függelen becslése alapján véleményez (álalában újraáraz, néha hielesí). Az alaposabb háérmunka mia ehá a módosíó indíványok elbírálásának az eddigieknél nagyobb lesz az időigénye. 202 avaszán Legkésőbb június 30-ig a PM elkészíi a 20. évi kölségveési előirányzaok eljesüléséről szóló számszaki beszámoló (előzees beszámoló). Az előzees beszámoló adaai már aralmazzák a Kincsár és az inézmények közöi egyezeések eredményei (ehá nem mechanikusan a Kincsár adaai), ovábbá az állami ulajdonú gazdasági ársaságok beszámolói alapján a ársaságok nyereségének vagy veszeségének elszámolásá. A PM legkésőbb június 30-ig hivaalosan áadja az ÁSZ-nak az előzees beszámoló, és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozza a számoka (megjelenei a PM honlapján). Az ÁSZ 202 júliusáól megkezdi a zárszámadás számszaki részének vizsgálaá. 203 avaszán Az ÁSZ legkésőbb 203. február végén befejezi a zárszámadás számszaki részének vizsgálaá. A PM 203. március 3-ig benyúja a zárszámadási örvényjavaslao az Országgyűlésnek. A zárszámadási örvényjavasla aralmi elemei a kövekezők: Normaszöveg: Az Országgyűlés e örvény mellékleei szerin elfogadja a kormány beszámolójá a 20. évi kölségveési örvény végrehajásáról. A örvényjavasla mellékleei: o a 20. évi eljesíés számszaki adaai a 20. évi kölségveési örvénnyel megegyező szerkezeben o az ÁSZ álal megállapío szabályalanságok pénzügyi rendezése (pl. önkormányzaok visszafizeései) A örvényjavasla indoklása: