Hullámtan. Hullám Valamilyen közeg kis tartományában keltett, a közegben tovaterjedő zavar.
|
|
- Amanda Nagy
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Hulláan A hullá fogala. A hulláok oszályozása. Kísérleek Kis súlyokkal összeköö ingsor elején kele rezgés áerjed a öbbi ingára is [0:6] Kifeszíe guiköélen kele zavar végig fu a köélen [0:08] Kifeszíe rugón kele zavar végig fu a rugón [0:05, lassío] Kifeszíe drószál elejé hirelen egcsavarva, ajd a csavarás egszüneve, a szál öbbi része időben késve egekeredik (Julius-féle hullágép) [0:0] Vízfelszínen zavar kelve, a vízfelszín öbbi része később ozgásba jön [0:07] Szeléleés filekről (lökéshullá, hőérséklei hullá, sb) Ezek a jelenségek ind az szeléleik, hogy rugalas közegben kele deforáció (zavar) a közegben ovaerjed. Hullá Valailyen közeg kis aroányában kele, a közegben ovaerjedő zavar. Hulláforrás A zavar forrása, vagyis a zavar lérehozó árgy. A hulláok ípusai (öbb szepon alapján) A közeg dienziója alapján beszélheünk egyenes enén (álalánosabban ponsoron) erjedő hulláokról, (pl. rezgő húr) felülei hulláokról (pl. vízhulláok), érbeli hulláokról (pl. hang, fény). A hulláfelüleek alakja alapján beszélheünk például síkhulláról, göbhulláról, hengerhulláról, sb. A rezgő ennyiség iránya és a hullá erjedési irányának viszonya alapján beszélünk longiudinális és ranszverzális hulláról, longiudinális hullá eseén a rezgés a erjedési irány enén egy végbe, ranszverzális hullá eseén a rezgés iránya a erjedési irányra erőleges.
2 A ér- és időbeli lefuás alapján a hullá lehe például periodikus hulláok szinuszos vagy onokroaikus hullá, [0:06] hároszög, négyszög, fűrészfog, sb. ne-periodikus hulláok csupán néhány periódus aralazó hullácsoag (ipulzus), [0:06] zaj A rezgő fizikai ennyiség ípusa alapján a hullá lehe például elekroágneses hullá (pl. fény, rádióhullá), rugalas hullá (pl. hang, földrengéshullá), vízhullá, (sb). A hullában különböző fizikai ennyiségek erjednek, például: fázis (rezgési állapo, energia, ipulzus, Ipulzusoenu, (sb). Ponsor enén erjedő hulláok Milyen aeaikai képleel írhaó le ideális eseben azaz orzulás és csillapodás nélkül az engely enén erjedő hullá? Az egyszerűség kedvéér vizsgáljunk ranszverzális hulláo (könnyebben ábrázolhaó). Az időponban a ponsor koordináájú helyén jelölje Ψ a kiérés. Milyen aeaikai képleel írhaó le Ψ = Ψ(, függvény? Ado helyen az időfüggés vizsgálva origó f ( O Ψ 0 Ψ f ( c) 0 c hely X Ha az origóból kiinduló zavar c sebességgel erjed, akkor az helyen /c idővel később lesz ugyanaz a kiérés, in az origóban a időponban vol. Ψ = f ( c) f ( a hullá időbeli alakjára jellező! Ado időben a helyfüggés vizsgálva 0 idő c idő g() g( ) 0 O 0 Ha a zavar c sebességgel erjed, akkor 0 = c A kiérés hely- és időfüggésé leíró képle Ψ = g( c g() a hullá érbeli alakjára jellező! Nyílván a ké nézőpon ne függelen egyásól, a kapcsola közöük: g( ) = f ( c) Haronikus (szinuszos) hullá A ér inden ponjában a hullában rezgő fizikai ennyiség ω körfrekvenciájú haronikus rezgés végez. Szinuszos hullára az időbeli függés leíró függvény: f ( = A sin( ω + α)
3 Az ponsoron erjedő szinuszos hullá forulája: A a hullá apliúdója Ψ = A sin ω c + α Hulláhossz π ω = összefüggés felhasználva Ψ(, = A sin π + α c Ψ = A sin π + α ahol = c c = Ebből az alakból láhaó, hogy a szinuszos hullá érben és időben periodikus Ado helyen (rögzíe eseén) az időbeli periódus, Ado időben (rögzíe eseén) a érbeli periódus. A érbeli periódus hulláhossznak nevezik. Mivel a érbeli periódus, nyílván az azonos fázisú helyek közö is ávolság van! Hullászá Szinuszos hullá fázisa = ν ω π Ψ = A sin( ω k + α) ahol k = = c k = hullászá, körhullászá ϕ = ω + α = π c + α = ω k + α Szinuszos hullá fázissebessége Az aniációból lászik, hogy a kiérés (és ennek egfelelően a fázis) időben késve a ponsor jobbra eső helyein ugyanazon érékeke veszi fel, azaz, a ponsor enén (ás fizikai ennyiségek elle a fázis ovaerjed! Mekkora a fázis erjedési sebessége, az u.n. fázissebesség? A időponban az helyen Φ a fázis, Mivel a fázis erjed a ponsor enén, idővel később (azaz + időponban) ávolságra (azaz az + helyen) szinén Φ lesz a fázis. Ekkor nyílván a fázis erjedési sebessége v f = /. Φ = ω k + α Φ = ω( + k( + ) + α Hulláok polarizációja ω k = 0 v f = ω v f = = c k Longiudinális hullánál a rezgések a erjedési irány enén ennek végbe. Így a erjedési irányon kívül nincs ás kiünee (a egfigyel jelensége befolyásoló) irány. Ha a erjedési irányon kívül ás kiünee irány is van a hulláerjedés során, akkor az ondjuk, hogy a hullá poláros. ranszverzális hullánál a rezgések a erjedési irányra erőlegesen ennek végbe. Így a erjedési irányon kívül leheséges ás kiünee irány.
4 Ezek alapján a ranszverzális hulláok polárosak lehenek. A kiünee irány léé guiköélen erjedő hullára egy réssel szelélehejük. [0:54] Poláros hulláok fonosabb ípusai Lineárisan poláros (vagy síkban poláros) hullá A rezgések a erjedési irányon áfekee, időben állandó helyzeű síkban ennek végbe. A rezgő fizikai ennyiség a ér ponjaiban azonos irányú lineárisan poláros rezgés végez. A rezgések közö a hullá fázisának egfelelő fáziskülönbség van. Ellipikusan poláros hullá A rezgések a erjedési irányra erőleges síkban egy ellipszis enén ennek végbe. A rezgő fizikai ennyiség a ér ponjaiban ellipszisben poláros rezgés végez. A rezgések közö a hullá fázisának egfelelő fáziskülönbség van. Cirkulárisan poláros (vagy körben poláros) hullá Az ellipikusan poláros hullá speciális esee, a rezgések a erjedési irányra erőleges síkban egy kör enén ennek végbe. A rezgő fizikai ennyiség a ér ponjaiban körben poláros rezgés végez. A rezgések közö a hullá fázisának egfelelő fáziskülönbség van. Ponsor enén erjedő hulláok inerferenciája Inerferencia Azon jelenségek összessége, elyek akkor figyelheők eg, ha a ér egy ado ponjában egyszerre ké vagy öbb hullá alálkozik. A jelenség érelezésénél fonos szerepe jászik a szuperpozíció elve. Szuperpozíció elve A alálkozó hulláok egyás erjedésé ne befolyásolják, a egfigyelheő hulláhaás a hullában rezgő fizikai ennyiségek összege. (szeléleés) Ez az elv a legöbb hullá erjedésére érvényes. Az olyan közege, aelyre érvényes a szuperpozíció elve lineáris közegnek nevezik. Azonos frekvenciájú szinuszos hulláok inerferenciája Haronikus hullá eseén a ér ado ponjában egy haronikus rezgés alakul ki, így inerferencia eseén haronikus rezgések adódnak össze. Ezér az inerferencia leírásához a haronikus rezgések összeadásánál egállapío összefüggéseke kell alkalazni. Ké azonos síkban lineáris poláros hullá inerferenciájánál az eredő hullá a alálkozó hulláokkal azonos frekvenciájú és azonos síkban poláros hullá, elyen apliúdójá és kezdőfázisá az azonos irányú rezgések összeadásánál egiser képleek adják eg. (szeléleés) Ez alapján, a alálkozó hulláok aiálisan erősíik egyás, ha a hulláok azonos fázisban alálkoznak, és aiálisan gyengíik egyás, ha ellenées fázisban alálkoznak.
5 Ké egyásra erőleges síkban lineáris poláros hullá inerferenciájánál a ké hullá összege egy ellipszisben poláros hulláo hoz lére, ivel álalában ké egyásra erőleges haronikus rezgés összege egy ellipszisben poláros rezgés. Ha a ké apliúdója azonos és a fáziskülönbség π/ vagy 3π/, akkor cirkulárisan (körben) poláros hullá jön lére. Ha ké hullá azonos vagy ellenées fázisban alálkozik, akkor lineárisan (síkban) poláros hullá jön lére. A rezgési síko a ké apliúdó aránya haározza eg. a η b B O y A a ξ Ponsor enén erjedő hulláok visszaverődése Kísérleek b Visszaverődés rögzíe végről [0:08] A kísérleek szerin rögzíe végről ellenées fázisban verődik vissza a hullá. Haronikus hulláokra ez π fázisugrás jelen. Visszaverődés szabad végről. A kísérleek szerin szabad végről azonos fázisban verődik vissza a hullá. rögzíe vég A visszaverődés szeléleése szabad vég aniáció aniáció ükrözés () ükrözés ()
6 Állóhulláok végelen és véges ponsoron. Sajárezgések és sajáfrekvenciák Láuk, hogy a közeg haárához érve a hullá visszaverődik. Ekkor a visszaver és a beeső hullá egyással alálkozik, közöük inerferencia lép fel. Vizsgáljuk eg, hogy ilyen hullá jön lére ké egyással szebe haladó azonos apliúdójú és azonos frekvenciájú szinuszos hullá inerferenciája során! = A sin π + α Ψ = A sin π + + α Ψ Ψ, = Ψ + Ψ ) = ( v u u + v sin u + sin v = cos sin összefüggés felhasználva: A kialakul hulláo állóhullának nevezik. A + (vagy ) irányba erjedő hulláo haladó hullának is szokás nevezni. A sin π + α + sin u π + + α v π α Ψ, = A cos + α π sin α + α + ( Az aniációból és a forulából is láhaó, hogy a ponsoron vannak olyan ponok, ahol a rezgés apliúdója zérus. Ezeke a helyeke csoóponoknak hívjuk. Ké szoszédos csoópon ávolsága a hulláhossz fele (/), ugyanis π α α cos + = 0 π α α π + = + π = + π ( ahol Z ) Aiből az indehez arozó csoópon helye α = + Ké szoszédos csoópon ávolsága = = Ké szoszédos csoópon közö középen u.n. duzzadóhelyeken a rezgés apliúdója aiális. Ké szoszédos duzzadóhely ávolság szinén /. Ké szoszédos csoópon közö a rezgések fázisa azonos, a csoóponok ellenées fázisban rezgő aroányoka válaszanak el! Az álló- és haladó hulláok közö lényeges különbség van a rezgések apliúdójában és fázisában! Haladó hullára az apliúdó indenhol A, íg álló hullára helyől függően 0 és A közö válozik. A részecskék azonos frekvenciájú haronikus rezgés végeznek, azonban állóhullá eseén azonos vagy ellenées fázisban, íg haladó hullánál a helyől függően fázisban különböznek! Haladó hullában a fázis ovaerjed, az állóhullában ne. + α π
7 Eddig ne veük figyelebe, hogy a ponsor véges lehe. Láni fogjuk, hogy ez a kialakuló állóhulláok hulláhosszá (és így a frekvenciái korláozza. ekinsünk egy l hosszúságú ponsor! 0 l szabad vég Poziív irányba erjedő hullá Ψ(, = A sin π A ponsor végről visszaver hullá rögzíe vég ( ) l ( ) l Ψ = A sin π Ψ = A sin π sz Ψ(, = Ψ + Ψ A sin π 0 l ( sz) = + sin π l A sin π r Ψ(, = Ψ + Ψ ( r) = sin π l l l l l Ψ = A cos π sin π Ψ(, = A sin π cos π Mindké kifejezés egy állóhulláo ír le! Az = l helyen duzzadó hely van. Az = l helyen csoópon van. szabad vég Hol vannak a csoóponok? rögzíe vég l cos π = 0 l π = + π l sin π = 0 l π = π = l + ( = 0,,, K) / / / /4 = l ( = 0,,, K) / / / 3 0 = l 3 0 = l 0 = l és + =, 4 Az első csoópon a szabad végől /4 ávolságra van, és a csoóponok közöi ávolság /. = l 0 és +, Az első csoópon a rögzíe végnél van, és a csoóponok közöi ávolság /. = Eddig csak egy visszaverődés veünk figyelebe! öbbszörös visszaverődések haására bonyolul jelenség jön lére. Mikor alakulhanak állóhulláok a ponsoron?
8 Állóhulláok kialakulásához az szükséges, hogy a jobboldali végről visszaver hullá a baloldali végen isé visszaverődve egegyezzen a kezdei hulláal. Mindké vég szabad ( ) l Ψ = A sin π Ψ = A sin π A baloldali végről visszaver hullá egegyezik a kezdei hulláal, ha Mindké vég rögzíe kezdei hullá ( sz) Ψ (0, = Ψ (0, kezdei hullá Ψ(, = A sin π l π = π sz l = A baloldali végről visszaver hullá egegyezik a kezdei hulláal, ha ( r) Ψ (0, = Ψ (0, Ψ l π = π rögzíe végen π fázisugrás lép fel jobboldali végről visszaver hullá jobboldali végről visszaver hullá ) = A sin π ( r l =,, 3, K l = =,, 3, K Egyik vég szabad (baloldali), ásik rögzíe (jobboldali) kezdei hullá ( ) l Ψ = A sin π Ψ = A sin π A baloldali végről visszaver hullá egegyezik a kezdei hulláal, ha ( r) Ψ (0, = Ψ (0, jobboldali végről visszaver hullá l π + π = π r l = =,, 3, K Vagyis, elgondolásunk szerin egy l hosszúságú ponsoron csak olyan állóhulláok alakulhanak ki, elyek hulláhossza eljesíi a fen levezee feléeleke! A ponsor sajárezgései és sajáfrekvenciái Ha a ponsoron állóhulláok alakul ki, akkor a ponsor inden ponja ugyanolyan frekvenciájú haronikus rezgés végez, azonos vagy ellenées fázisban! Ez pedig éppen az jeleni, hogy a ponsor leheséges állóhulláai éppen a ponsor sajárezgéseivel azonosak. Hasonlóan a keős inga ozgásához, eguahaó, hogy a ponsor álalános ozgása előállíhaó a sajárezgések szuperpozíciójakén. Más szavakkal: a ponsoron erjedő bárely hullá a ponsor állóhulláainak az összegekén állíhaó elő.
9 Mivel az állóhulláok hulláhossza ne lehe eszőleges, így a hozzájuk arozó frekvenciák a sajáfrekvenciák se vehenek fel eszőleges éréke! c = ν ν = c Mindké vég rögzíe Mindké vég szabad l = ν c = l l = ν c = l Egyik vég szabad, ásik rögzíe l = ν = c l 3 Szeléleés: guiszál Melde-féle készülék Julius-féle hullágép A szuperpozíció elvének szeléleése () Aniáció [0:06] Szebe haladó hulláok rugón
10 A szuperpozíció elvének szeléleése () Aniáció [0:06] vissza Szebe haladó hulláok rugón
Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.
Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen
RészletesebbenA rezgések dinamikai vizsgálata, a rezgések kialakulásának feltételei
A rezgések dinaikai vizsgálata a rezgések kialakulásának feltételei F e F Rezgés kialakulásához szükséges: Mozgásegyenlet: & F( & t kezdeti feltételek: ( v t & v( t & ( t Ha F F( akkor az erőtér konzervatív.
RészletesebbenMechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)
Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai
RészletesebbenRezgésdiagnosztika. 1. Bevezetés. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com
Rezgésdiagnoszika. Bevezeés rezgésdiagnoszika a űszaki diagnoszika egy eghaározo erülee. gépek állapovizsgálaánál alán a legelerjedebb vizsgálai ódszer a rezgésérés. Ebben a jegyzeben először a rezgésérés
RészletesebbenA hullámok terjedése során a közegrészecskék egyensúlyi helyzetük körül rezegnek, azaz átlagos elmozdulásuk zérus.
HULLÁMOK MECHANIKAI HULLÁMOK Mechanikai hullám: ha egy rugalmas közeg egyensúlyi állapotát megbolygatva az előidézett zavar tovaterjed a közegben. A zavart a hullámforrás váltja ki. A hullámok terjedése
Részletesebben11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenRezgések és hullámok
Rezgések és hullámok A rezgőmozgás és jellemzői Tapasztalatok: Felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk és kitérítjük egyensúlyi helyzetéből. Satuba fogott vaslemezt megpendítjük. Ingaóra ingáján lévő
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
RészletesebbenHullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete
Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező
RészletesebbenHF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és
Házi feladaok megoldása 0. nov. 6. HF. Haározza meg az f 5 ugyanabban a koordináarendszerben. Mi a leheséges legbővebb érelmezési arománya és érékkészlee az f és az f függvényeknek? ( ) = függvény inverzé.
RészletesebbenCsillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás
Csillapított rezgés Csillapított rezgés: A valóságban a rezgések lassan vagy gyorsan, de csillapodnak. A rugalmas erőn kívül, még egy sebességgel arányos fékező erőt figyelembe véve: a fékező erő miatt
RészletesebbenLegyen a rések távolsága d, az üveglemez vastagsága w! Az üveglemez behelyezése
6. Gyakorlat 38B-1 Kettős rést 600 nm hullámhosszúságú fénnyel világitunk meg és ezzel egy ernyőn interferenciát hozunk létre. Ezután igen vékony flintüvegből (n = 1,65) készült lemezt helyezünk csak az
Részletesebben4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia.
4 Lneárs csllapíalan szabad rezgés Lneárs csllapío szabad rezgés Gyenge csllapíás Ger-jesze rezgés Aplúdó rezonanca Lneárs csllapíalan szabad rezgés: Téelezzük fel hogy a öegponra a kvázelaszkus vagy közel
RészletesebbenA diszkrimináns, paraméteres feladatok a gyökök számával kapcsolatosan
MÁSODFOKÚ MINDEN A egoldókéle alkalazása Oldd eg a kövekező egyenleeke!... 9 A diszkriináns, araéeres feladaok a gyökök száával kacsolaosan. Az valós araéer ely érékei eseén van a 0 egyenlenek ké egyenlő
RészletesebbenNéhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása
Néhány ozgás kvantuechanikai tárgyalása Mozzanatok: A Schrödinger-egyenlet felírása ĤΨ EΨ Hailton-operátor egállapítása a kinetikus energiaoperátor felírása, vagy 3 dienziós ozgásra, Descartes-féle koordinátarendszerben
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenHarmonikus rezgőmozgás
Haronikus rezgőozgás (Vázat). A rezgőozgás fogaa. Rezgőozgás eírását segítő ennyiségek 3. Kapcsoat az egyenetes körozgás és a haronikus rezgőozgás között 4. A haronikus rezgőozgás kineatikai egyenetei
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenHullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1. (b) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 Síkhullámok végtelen kiterjedésű, szilárd izotróp közegekben (1) longitudinális hullám transzverzális
Részletesebben3. feladatsor: Görbe ívhossza, görbementi integrál (megoldás)
Maemaika A3 gyakorla Energeika és Mecharonika BSc szakok, 6/7 avasz 3. feladasor: Görbe ívhossza, görbemeni inegrál megoldás. Mi az r 3 3 i + 6 5 5 j + 9 k görbe ívhossza a [, ] inervallumon? A megado
Részletesebben3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása
3. Gyakorla A soros áramkör anlmányozása. A gyakorla célkiőzései Válakozó áramú áramkörökben a ekercsek és kondenzáorok frekvenciafüggı reakív ellenállással ún. reakanciával rendelkeznek. Sajáságos lajdonságaik
RészletesebbenA sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer
Kinemaikai egyensúly éele: Téel: zár kinemaikai lánc relaív szögsebesség-vekorrendszere egyensúlyi. Mechanizmusok sebességállapoa a kinemaikai egyensúly éelével is meghaározhaó. sebességállapo ismer, ha
RészletesebbenHullámtan és optika. Rezgések és hullámok; hangtan Rezgéstan Hullámtan Optika Geometriai optika Hullámoptika
Rezgések és hullámok; hngtn Rezgéstn Hullámtn Optik Geometrii optik Hullámoptik Hullámtn és optik Ajánlott irodlom Budó Á.: Kísérleti fizik I, III. (Tnkönyvkidó, 99) Demény-Erostyák-Szbó-Trócsányi: Fizik
Részletesebben3. ábra nem periodikus, változó jel 4. ábra periodikusan változó jel
Válakozó (hibásan váló-) menniségeknek nevezzük azoka a jeleke, melek időbeli lefolásuk közben polariás (előjele) válanak, legalább egszer. A legalább eg nullámenei (polariásválás) kriériumnak megfelelnek
RészletesebbenRugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai
Rugalmas hullámok tejedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Milyen hullámok alakulhatnak ki ugalmas közegben? Gázokban és folyadékokban csak longitudinális hullámok tejedhetnek. Szilád közegben
RészletesebbenFourier-sorok konvergenciájáról
Fourier-sorok konvergenciájáról A szereplő függvényekről mindenü felesszük, hogy szerin periodikusak. Az ilyen függvények megközelíésére (nem a polinomok, hanem) a rigonomerikus polinomok űnnek ermészees
RészletesebbenHullámok, hanghullámok
Hullámok, hanghullámok Hullámokra jellemző mennyiségek: Amplitúdó: a legnagyobb, maximális kitérés nagysága jele: A, mértékegysége: m (egyéb mértékegységek: dm, cm, mm, ) Hullámhossz: két azonos rezgési
RészletesebbenOptika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)
Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok
RészletesebbenHarmonikus rezgések összetevése és felbontása
TÓTH.: Rezgések/3 (kibővített óravázlat Harmonikus rezgések összetevése és felbontása Gyakran előfordul hogy egy rezgésre képes rendszerben több közelítőleg harmonikus rezgés egyszerre jelenik meg és meg
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
RészletesebbenDIFFÚZIÓ. BIOFIZIKA I Október 20. Bugyi Beáta
BIOFIZIKA I 010. Okóber 0. Bugyi Beáa TRANSZPORTELENSÉGEK Transzpor folyama: egy fizikai mennyiség érbeli eloszlása megválozik Emlékezeő: ermodinamika 0. főéele az egyensúly álalános feléele TERMODINAMIKAI
RészletesebbenBertrand-duopólium. Profitmaximum a Bertrand-modellben. Az árak egyenlõk és megegyeznek a. Kovács Norbert SZE KGYK, GT
6. Elõadás Saikus Jáékok folyaás Az árverseny: Berrand, Berrand hiái, éreli Berrand Dinaikus Jáékok: Sakelerg-odell Kovás orer SZE KGYK, GT Berrand-duoóliu A. vállala erékei iráni keresle Berrand versenyen
Részletesebben1. Előadás: Készletezési modellek, I-II.
. Előadás: Készleezési modellek, I-II. Készleeke rendszerin azér arunk hogy, valamely szükséglee, igény kielégísünk. A szóban forgó anyag, cikk iráni igény, keresle a készle fogyásá idézi elő. Gondoskodnunk
Részletesebben2. gyakorlat: Z épület ferdeségmérésének mérése
. gyakorla: Z épüle ferdeségének mérése. gyakorla: Z épüle ferdeségmérésének mérése Felada: Épíésellenőrzési feladakén egy 1 szines épüle függőleges élének érbeli helyzeé kell meghaározni, majd az 1986-ban
RészletesebbenMechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
RészletesebbenMunkapont: gerjesztetlen állapotban Uki = 0 követelményből a munkaponti áramokra
~ ~ T T - Az áraör aaa: 6 V, Ω ranzszoro : V, 4Ω A Haározza eg az ábrán láhaó ellenüeű, opleener végooza eljesíény paraéere ax?, ax?, r ax?,?,? "A" oszályú és "B" oszályú üzeóban s, sznuszos és jel sn
RészletesebbenElőszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak.
Plel Álalános áekinés, jel és rendszerechnikai alapfogalmak. Jelek feloszása (folyonos idejű, diszkré idejű és folyonos érékű, diszkré érékű, deerminiszikus és szochaszikus. Előszó Anyagi világunkban,
RészletesebbenOptika fejezet felosztása
Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:
RészletesebbenF1301 Bevezetés az elektronikába Műveleti erősítők
F3 Beezeés az elekronikába Műelei erősíők F3 Be. az elekronikába MŰVELET EŐSÍTŐK Műelei erősíők: Kiáló minőségű differenciálerősíő inegrál áramkör, amely egyenfeszülség erősíésére is alkalmas. nalóg számíás
Részletesebben8. előadás Ultrarövid impulzusok mérése - autokorreláció
Ágazai Á felkészíés a hazai LI projekel összefüggő ő képzési é és KF feladaokra" " 8. előadás Ulrarövid impulzusok mérése - auokorreláció TÁMOP-4.1.1.C-1/1/KONV-1-5 projek 1 Bevezeés Jelen fejezeben áekinjük,
RészletesebbenAtomfizika előadás Szeptember 29. 5vös 5km szeptember óra
Aomfiika előadás 4. A elekromágneses hullámok 8. Sepember 9. 5vös 5km sepember 3. 7 óra Alapkísérleek Ampere-féle gerjesési örvén mágneses ér örvénessége elekromos áram elekromos ér váloása Farada indukciós
RészletesebbenA harmonikus rezgőmozgás (emelt szint)
haronikus rezgőozgás (eelt szint) ozgás jellezői: két szélső helzet között égbeenő periodikus (időben isétlődő) ozgás. Jellező enniségek: rezgésidő (periódusidő): eg teljes rezgés (a két szélső helzet
RészletesebbenJelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Bachinger Zsolt Both Soma Dénes Ferenc. Dobai Attila Györke Gábor Kerekes Kinga
Képzési kódja: N- Név: Azonosíó: Helyszá: MŰSZAKI HŐTAN I.. ZÁRTHELYI elölje eg aláhúzással vagy kereezéssel a Gyakorlavezeőjé! Bachinger Zsol Boh Soa Dénes Ferenc Dobai Aila Györke Gábor Kerekes Kinga
RészletesebbenHatványsorok, Fourier sorok
a Matematika mérnököknek II. című tárgyhoz Hatványsorok, Fourier sorok Hatványsorok, Taylor sorok Közismert, hogy ha 1 < x < 1 akkor 1 + x + x 2 + x 3 + = n=0 x n = 1 1 x. Az egyenlet baloldalán álló kifejezés
RészletesebbenNegyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc
Negyedik gyakorla: Szöveges feladaok, Homogén fokszámú egyenleek Dierenciálegyenleek, Földudomány és Környezean BSc. Szöveges feladaok A zikában el forduló folyamaok nagy része széválaszhaó egyenleekkel
RészletesebbenTiszta és kevert stratégiák
sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya
RészletesebbenHelyettesítéses-permutációs iteratív rejtjelezők
Helyeesíéses-peruációs ieraív rejjelezők I. Shao-i elv: kofúzió/diffúzió Erős iverálhaó raszforáció előállíhaó egyszerű, köye aalizálhaó és ipleeálhaó, de öagába gyege raszforációk sokszori egyás uái alkalazásával.
Részletesebbena) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása
Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2016 Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely XI. Osztály 1. Adott egy alap áramköri elemen a feszültség u=220sin(314t-30 0 )V és az áramerősség i=2sin(314t-30
RészletesebbenFIZIKA. Elektromágneses indukció, váltakozó áram 2006 március 14. 3. előadás
FIZIKA Elekromágneses indukció, válakozó 6 március 14. 3. előadás FIZIKA II. 5/6 II. félév Áram ás mágneses ér egymásra haása Válakozó feszülség jellemzése FIZIKA II. 5/6 II. félév Lorenz erő mal ájár
RészletesebbenFizika A2E, 11. feladatsor
Fizika AE, 11. feladasor Vida György József vidagyorgy@gmail.com 1. felada: Állandó, =,1 A er sség áram öl egy a = 5 cm él, d = 4 mm ávolságban lév, négyze alakú lapokból álló síkkondenzáor. a Haározzuk
RészletesebbenIntraspecifikus verseny
Inraspecifikus verseny Források limiálsága evolúciós (finesz) kövekezmény aszimmeria Denziás-függés Park és msai (930-as évek, Chicago) - Tribolium casaneum = denziás-függelen (D-ID) 2 = alulkompenzál
RészletesebbenJELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI.
216. okóber 7., Budapes JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. Alapfogalmak, fizikai réeg mindenki álal ismer fogalmak (hobbiból azér rákérdezheek vizsgán): jel, eljesímény,
RészletesebbenA szinuszosan váltakozó feszültség és áram
A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret
RészletesebbenGeometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..
Geometriai és hullámoptika Utolsó módosítás: 2016. május 10.. 1 Mi a fény? Részecske vagy hullám? Isaac Newton (1642-1727) Pierre de Fermat (1601-1665) Christiaan Huygens (1629-1695) Thomas Young (1773-1829)
Részletesebbena terjedés és a zavar irányának viszonya szerint:
TÓTH A.: Hullámok (összefoglaló) Hullámtani összefoglaló A hullám fogalma és leírása A hullám valamilyen (mehanikai, elektromágneses, termikus, stb.) zavar térbeli tovaterjedése. Terjedésének mehanizmusa
RészletesebbenA harmonikus rezgőmozgás
Esszé a rezgőozgásról A haronikus rezgőozgás A környezetünkben sok periodikus (isétlődő) jelenséggel találkozunk. Ezen jelenségek egy része a rezgések közé sorolható. Például: rezgő gitárhúr, billegő teáscsésze,
Részletesebben4. HÁZI FELADAT 1 szabadsági fokú csillapított lengırendszer
Lenésan 4.1. HF BME, Mőszaki Mechanikai sz. Lenésan 4. HÁZI FELD 1 szabadsái fokú csillapío lenırendszer 4.1. Felada z ábrán vázol lenırendszer (az m öme anyai ponnak ekinheı, a 3l hosszúsáú rúd merev,
Részletesebbena) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A
A 37. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak egoldása Döntő - Gináziu 0. osztály Pécs 08. feladat: a) Az első esetben eelési és súrlódási unkát kell végeznünk: d W = gd + μg cos sin + μgd, A B d d C
RészletesebbenGAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK
BG PzK Módszerani Inézei Tanszéki Oszály GAZDAÁGI É ÜZLETI TATIZTIKA jegyze ÜZLETI ELŐREJELZÉI MÓDZEREK A jegyzee a BG Módszerani Inézei Tanszékének okaói készíeék 00-ben. Az idősoros vizsgálaok legfonosabb
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
Részletesebben5. Differenciálegyenlet rendszerek
5 Differenciálegyenle rendszerek Elsőrendű explici differenciálegyenle rendszer álalános alakja: d = f (, x, x,, x n ) d = f (, x, x,, x n ) (5) n d = f n (, x, x,, x n ) ömörebben: d = f(, x) Definíció:
RészletesebbenRezgések. x(t) x(t) TÓTH A.: Rezgések/1 (kibővített óravázlat) 1
TÓTH A.: Rezgések/1 (kibővített óravázlat) 1 Rezgések A rezgés általános érteleben valailyen ennyiség értékének bizonyos határok közötti periodikus vagy ne periodikus ingadozását jelenti. Mivel az ilyen
Részletesebben7. KÜLÖNLEGES ÁRAMLÁSMÉRİK
7. KÜLÖNLEGES ÁRAMLÁSMÉRİK 7.1. Ulrahangos áramlásmérık 7.1.1. Alkalmazási példa 7.1.2. Mőködési elvek f1 f2 = 2 v f1 cosθ a f1 f2
RészletesebbenPeriodikus, nem szinusz alakú jelek értékelése, félvezetős egyenirányítók
Periodius, ne szinusz alaú jele éréelése, félvezeős egyenirányíó vizsgálaa Az Eleroechnia árgy 6 sz laboraóriui gyaorlaához Mérésvezeői segédle A billenő-acsolóba beéíe izzó ia olyan acsoló-obinációnál
RészletesebbenRezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás
Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
Elekronika. TFE30 Analóg elekronika áramköri elemei TFE30 Elekronika. Analóg elekronika Elekronika árom fő ága: Analóg elekronika A jelordozó mennyiség érékkészlee az érelmezési arományon belül folyonos.
RészletesebbenDiagnosztika Rezgéstani alapok. A szinusz függvény. 3π 2
Rezgéstani alapok Diagnosztika 03 --- 1 A szinusz függvény π 3,14 3π 4,71 π 1,57 π 6,8 periódus : π 6,8 A szinusz függvény periódusának változása Diagnosztika 03 --- π sin t sin t π π sin 3t sin t π 3
RészletesebbenHarmonikus rezgések összetevése és felbontása
TÓTH.: Rezgésösszetevés (kibővített óravázlat) 30 005.06.09. Harmonikus rezgések összetevése és felbontása Gyakran előfordul hogy egy rezgésre képes rendszerben több közelítőleg harmonikus rezgés egyszerre
RészletesebbenOPTIKA STATISZTIKUS OPTIKA IDŐBELI KOHERENCIA. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomfizika Tanszék, dr. Erdei Gábor
OPTIK STTISZTIKUS OPTIK IDŐELI KOHERENCI udpesi Műszki és Gzdságudományi Egyeem omfizik Tnszék, dr. Erdei Gáor Ágzi felkészíés hzi ELI projekel összefüggő képzési és K+F feldokr TÁMOP-4...C-//KONV-0-0005
RészletesebbenP vízhullámok) interferenciáját. A két hullám hullámfüggvénye:
Hullámok találkozása, interferencia Ha a tér egy pontjában két hullám van jelen, akkor hatásuk ott valamilyen módon összegződik. A hullámok összeadódását interferenciának nevezzük. Mi az interferencia
RészletesebbenGibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén
Matematikai modellek, I. kisprojekt Gibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén Unger amás István B.Sc. szakos matematikus hallgató ungert@maxwell.sze.hu, http://maxwell.sze.hu/~ungert
RészletesebbenÖsszegezés az ajánlatok elbírálásáról
Összegezés az ajánlaok elbírálásáról 9. mellékle a 92/211. (XII. 3.) NFM rendelehez 1. Az ajánlakérő neve és címe: Budesi Távhőszolgálaó Zárkörűen Működő Részvényársaság (FŐTÁV Zr.) 1116 Budes Kaloaszeg
RészletesebbenELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK KINEMATIKA ÉS DINAMIKÁBÓL
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK KINEMTIK ÉS DINMIKÁBÓL nyagi pon kinemaikája: Mi a definíciója a kövekező alapfogalmaknak: - pálya: mozgásörvény grafikonja a érben, valamilyen görbe (érgörbe), de fonos speciális eseek
Részletesebben1. A hang, mint akusztikus jel
1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem
RészletesebbenFotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék
RészletesebbenKözépszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész
Középzinű éreégi feladaor Fizika Elő réz 1. Egy cónak vízhez vizonyío ebeége 12. A cónakban egy labda gurul 4 ebeéggel a cónak haladái irányával ellenéeen. A labda vízhez vizonyío ebeége: A) 8 B) 12 C)
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
Részletesebben17. előadás: Vektorok a térben
17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett
RészletesebbenHullámok visszaverődése és törése
TÓTH : Hullámok/ (kibővítet óravázlat) Hullámok visszaverődése és törése hullámterjedés vizsgálatánál eddig azt tételeztük fel, hogy a hullám homogén közegben, állandó sebességgel terjed Ha a hullám egy
RészletesebbenA Lorentz transzformáció néhány következménye
A Lorenz ranszformáció néhány köekezménye Abban az eseben, ha léezik egy sebesség, amely minden inercia rendszerben egyforma nagyságú, akkor az egyik inercia rendszerből az áérés a másik inercia rendszerre
RészletesebbenHARMONIKUS REZGŐMOZGÁS
HARMONIKUS REZGŐMOZGÁS A es ké szélső helze közö periodikus mozás éez. Kérdés: a kiérés az időnek milen füéne:? f Eensúli helze: Eszerű leírás: a harmonikus rezőmozás az eenlees körmozás merőlees eülee.
RészletesebbenA megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)
- 1 - FIZIKA - SEGÉDANYAG - 10. osztály I. HŐTAN 1. Lineáris és térfogati hőtágulás Alapjelenség: Ha szilárd vagy folyékony halazállapotú anyagot elegítünk, a hossza ill. a térfogata növekszik, hűtés hatására
Részletesebben1. Az üregsugárzás törvényei
1. Az üregsugárzás törvényei 1.1. A Wien féle eltolódási törvény és a Stefan-Boltzmann törvény Egy zárt, belül üres fémdoboz kis nyílása az úgynevezett abszolút fekete test. A nyílás elektromágneses sugárzást
RészletesebbenMechanikai rezgések = 1 (1)
1. Jellemző fizikai mennyiségek Mechanikai rezgések Mivel a harmonikus rezgőmozgást végző test leírható egy egyenletes körmozgást végző test vetületével, a rezgőmozgást jellemző mennyiségek megegyeznek
RészletesebbenHangtan. idegi vezetés
A hang fogala rugalas közegben terjedő hullá; füllel érzékelhető külső inger: hangérzet; hangélény (érteli és érzeli hatás); Hangtan fizikai jelenség élettani jelenség lélektani jelenség vákuuban ne terjed!
RészletesebbenTúlgerjesztés elleni védelmi funkció
Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Budapes, 2011. auguszus Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Bevezeés A úlgerjeszés elleni védelmi unkció generáorok és egységkapcsolású ranszormáorok vasmagjainak úlzoan
Részletesebben= 1, , = 1,6625 = 1 2 = 0,50 = 1,5 2 = 0,75 = 33, (1,6625 2) 0, (k 2) η = 48 1,6625 1,50 1,50 2 = 43,98
1. Egy vasbeton szerkezet tervezése során a beton nelineáris tervezési diagraját alkalazzuk. Kísérlettel egállapítottuk, hogy a beton nyoószilárdságának várható értéke fc = 48 /, a legnagyobb feszültséghez
RészletesebbenMéréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1
Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása
RészletesebbenOptika gyakorlat 3. Sugáregyenlet, fényterjedés parabolikus szálban, polarizáció, Jones-vektor. Hamilton-elv. Sugáregyenlet. (Euler-Lagrange egyenlet)
Optika gyakorlat 3. Sugáregyenlet, fényterjeés parabolikus szálban, polarizáció, Jones-vektor Hamilton-elv t2 t2 δ Lq k, q k, t) t δ T V ) t 0 t 1 t 1 t L L 0 q k q k Euler-Lagrange egyenlet) De mi az
RészletesebbenKifáradás kisfeladat: Feladatlap
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Jáű- és hjáseleek I. (KOJHA56) Kifáás kisfel: Fellp Ssz.:.. Név:... Nepun kó.:. ADATVÁLASZTÉK (A Gépeleek I. Felok c. jegyze.4 fejezeében lálhó) A lk B lk
Részletesebbens levegő = 10 λ d sin α 10 = 10 λ (6.1.1)
6. gyakorlat 6.. Feladat: (HN 38B-) Kettős rést 6 nm hullámhosszúságú fénnyel világitunk meg és ezzel egy ernyőn interferenciát hozunk létre. Ezután igen vékony flintüvegből (n,65) készült lemezt helyezünk
RészletesebbenA hang mint mechanikai hullám
A hang mint mechanikai hullám I. Célkitűzés Hullámok alapvető jellemzőinek megismerése. A hanghullám fizikai tulajdonságai és a hangérzet közötti összefüggések bemutatása. Fourier-transzformáció alapjainak
Részletesebben11. gyakorlat: Épületmagasság meghatározása teodolittal és mérőállomással végrehajtott trigonometriai magasságméréssel.
11. gyakorla: Épüleagasság eghaározása eodolial és érőálloással végrehajo rigonoeriai agasságéréssel. 11. gyakorla: Épüleagasság eghaározása eodolial és érőálloással végrehajo rigonoeriai agasságéréssel.
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
DE, Kísérlei Fizika Tanszék Elekronika 2. TFBE302 Jelparaméerek és üzemi paraméerek mérési módszerei TFBE302 Elekronika 2. DE, Kísérlei Fizika Tanszék Analóg elekronika, jelparaméerek Impulzus paraméerek
RészletesebbenA lézer alapjairól (az iskolában)
A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o
RészletesebbenRezgőmozgások. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz szeptember 29.
Rezgőmozgások Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. , Egyirányú 2 / 66 Rezgőmozgásnak nevezünk egy mozgást, ha van a térnek egy olyan pontja, amihez a mozgást végző test többször
RészletesebbenA mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása.
A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. Eszközszükséglet: Bunsen állvány lombik fogóval 50 g-os vasból készült súlyok fonál mérőszalag,
Részletesebben