Gépészeti automatika
|
|
- Tivadar Nagy
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gépészei auomaika evezeés. oole-algebra alapelemei, aiómarendszere, alapfüggvényei Irányíás: az anyag-és energiaáalakíó ermelési folyamaokba való beavakozás azok elindíása, leállíása, vagy bizonyos jellemzoiknek befolyásolása céljából. Részei: információszerzés íélealkoás rendelkezés beavakozás Leheséges megoldásai: vezérlés (nyio haáslánc) szabályozás (zár haáslánc) Jel fogalma: egy jól mérheo fizikai mennyiség, az ún. jelhordozó diszkré éréke, vagy érékválozása. Fizikai megjelenési formája válozó (feszülség, áram, homérsékle, nyomás, sb.). nalóg jelek: folyonos érékkészle (a jel egy arományon belül eszoleges éréke vehe fel). iszkré jelek: az érékkészle diszkré ponok halmaza. gyakorlaban azok a diszkré jelek a fonosak, amelyek érékkészlee egy kvanum egész számú öbbszöröse igiális jelek. Kiünee szerepe van a bináris jeleknek oka: kéállapoú elemek alkalmazása. bináris jel ké jól megkülönbözeheo diszkré éréke vehe fel igaz-hamis, {,}.
2 ármely digiális rendszer logikai alapkapcsolásokból épíheo fel. formális logika örvényszeruségeinek algebrai formában való leírására szolgál a OOLE-algebra (logikai algebra). logikai algebra alapmuveleei muveleekben szereplo válozók kééréku logikai válozók, jelölésükre a bináris számrendszer szimbólumai {,} használjuk. logikai algebra három alapmuvelee N válozóra: Logikai összeadás (F=++...+N), azaz VGY kapcsola, Logikai szorzás (F =... N ), azaz ÉS kapcsola, Logikai agadás (F = ), azaz negáció. Mivel a logikai algebrában a válozók csak ké éréke vehenek fel, a agadással mindig az -re kiegészío (komplemener) éréke nyerjük. Ezér: ha =, akkor =, ha =, akkor =. és egymás komplemenerei, ezér az is igaz, hogy: + =, és =. logikai algebra alapéelei Ide aroznak az azonossági és áalakíási éelek. z azonossági éelek az összeadás, szorzás és a agadás elemi éelei, a kommuaív, az asszociaív, a diszribuív és az abszorpciós örvény. z áalakíási éelek (e Morgan-éelek) a logikai
3 muveleek és válozók közöi dualiás fejezik ki. Segíségükkel logikai szorza összeggé, vagy logikai összeg szorzaá alakíhaó.
4 logikai algebra azonossági éelei Megnevezés zonossági éelek z összeadás elemi + = éelei + = + = szorzás elemi = éelei = = agadás elemi + = éelei = = Kommuaív örvény + = + = sszociaív örvény ( + ) + = + ( + ) ( ) = ( ) iszribuív örvény ( + ) = + + = + + bszorpciós örvény + = + = e-morgan éelek: ( ) N =... N,... N = N. ( ) ( ) feni éelek az elemi éelek öbbszöri alkalmazásával, vagy igazságáblával bizonyíhaók.
5 Példák:. Második diszribuív örvény: ( ) ( ) ( ) + + = = = = + 2. Második abszorpciós örvény: ( ) ( ) + = + = + = + = = Igazságábla: logikai függvény, vagy kifejezés érékáblázaa, amely a függelen válozók összes leheséges kombinációjához ( n válzó eseén ez 2 n ) megadja a függo válozó éréké. Példa: a e-morgan éelek igazságáblás bizonyíása Logikai függvények és megadási módjaik logikai hálózaok ervezésének fonos lépése a bemenei és kimenei logikai válozók közöi logikai kapcsolaok, függvények megadása. logikai függvényeknek mind a függo válozója, mind a függelen válozói logikai válozók. Egy n válozós logikai függvénykapcsola álalános alakja: ( ) F = f,,..., 2 n,
6 ahol F, 2,... n f függo logikai válozó függelen logikai válozók függvénykapcsola. logikai függvénykapcsolaok megadhaók igazságáblázaal, algebrai alakban, Veich-áblával és mários formában. Logikai függvények megadása algebrai alakban Elonye a ömörség, azonban egy-egy függvénykapcsolanak öbb, egymásól eléro algebrai alakja adhaó meg. Ezér a szabályos (normál v. kanonikus) alakoka használjuk, ugyanis egy függvénykapcsolahoz miden szabályos alakból csak egyelen adhaó meg. Ké ilyen, szabályos alakkal foglalkozunk részleesebben. Minerm alak: minermek logikai összege Minerm: egy n válozós minerm az n függelen válozó logikai szorzaa, amelyben az összes válozó ponál, vagy negál alakja szerepel. Jele: m in, ahol n a válozószám, i az illeo minermnek megfelelo válozókombináció jelölo bináris szám decimális n i =,,..., 2. éréke ( ) Példák: m 3 = a b c, m 4 = a b c d. 5 3 Maerm alak: maermek logikai szorzaa Maerm: egy n válozós maerm az n függelen válozó logikai összege, amelyben az összes válozó ponál, vagy negál alakja szerepel.
7 Jele: M in, ahol n a válozószám, i az illeo maermnek megfelelo válozókombináció jelölo bináris szám decimális n i =,,..., 2. éréke ( ) Példák: M 3 = a b c, M 4 = a b c d. 6 7 Minermek és maermek összefüggése m M n i n i n = M, 2 i n ( ) n = m. 2 i n ( ) Függvény minerm alakja n F = m m n 2 i= ahol i az i indeu válozóvariációhoz arozó függvényérék (, vagy ). z összegben azok a minermek szerepelnek, amelyek melle i =. Függvény maerm alakja 2 n = i n i, n ( M ) n F +, M i= ahol i az i indeu válozóvariációhoz arozó függvényérék (, vagy ). szorzaban azok a maermek szerepelnek, amelyek melle i =. ké kanonikus alak egymásba áalakíhaó: i i
8 n 2 n ( i i ) i n ( 2 ) [ ]. n n 2 2 n n n F = F = m m M m m i i = + = + i= i= Ez az jeleni, hogy valamely függvény mindig felírhaó ugyanolyan válozószámú minerm és maerm alakban. Példa: a b F F 2 = a b+ a b m F 2 = ( a + b ) ( a + b ) M i= i izonyíás analiikusan: ( a + b) ( a + b) = a a + a b+ a b+ b b = a b+ a b. z n függelen válozó eseére érelmezheo egymásól n N = 2 2. különbözo logikai függvények száma ( ) Fonosabb logikai függvények Logikai kifejezés: muvelei jelekkel összekapcsol logikai válozók. NÉV-rendszer alapveo függvényei a Nem, És, Vagy függvénykapcsolaok.
9 NEM (negációs ) függvény: F F = z egyelen egy válozóra is érelmezheo függvény. Szabványos jele: F ÉS függvény: Legalább ké válozóra érelmezheo logikai függvény, melynek igazságáblája: F F = függvény éréke akkor, ha mindké válozó éréke. Szabványos jele: & F
10 VGY függvény: Legalább ké válozóra érelmezheo logikai függvény, melynek igazságáblája: F F = + függvény éréke akkor, ha bármelyik válozó, vagy mindké válozó éréke. Szabványos jele: >= F További gyakori függvénykapcsolaok KIZÁRÓ-VGY (XOR, v. anivalencia) függvény: Legalább ké válozóra érelmezheo logikai függvény, melynek igazságáblája: F F = = + függvény éréke csak akkor, ha szigorúan csak egyelen válozója egyenlo -gyel. Szabványos jele:
11 > F KOINIENI (ekvivalencia) függvény: Legalább ké válozóra érelmezheo logikai függvény, melynek igazságáblája: F F = = + függvény éréke akkor, ha mindké válozója, vagy mindké válozója. koincidencia áramkör olyankor használják, amikor ké bináris szám egyenloségé kell érzékelni. Szabványos jele: = F Készinu függvények ÉS-NEM (NN) függvény Legalább ké válozóra érelmezheo logikai függvény, melynek igazságáblája: F F =
12 F = + + = ( ) ( ) F = = + = Szabványos jele: & F VGY-NEM (NOR) függvény Legalább ké válozóra érelmezheo logikai függvény, melynek igazságáblája: F F = = + Szabványos jele: >= F Logikai függvények minimalizálása Egy ado igazságáblához arozó logikai függvény kifejezheo a ké kanonikus alak bármelyikével, ezek azonban nem a legegyszerubb kifejezési formái az ado függvénynek. Ezér szükség van a kapo függvény minimalizálására.
13 Minimalizálás: valamely logikai függvény minimális agokkal, illeve az egyes agok minimális számú válozóval való kifejezése. Ez megoldhaó a OOLE-algebra alapéeleinek sorozaos alkalmazásával, ez az ú azonban bonyolul. Példa: egy függvény a kövekezo igazságáblával ado = 2 3 = 2 2 = 2 = 2 F F = Sorozaos kiemeléseke alkalmazva:
14 ( ) ( ) ( ) F = [ ] ( ) ( ) F = = + = + F = z így kelekeze függvény az eredeivel azonos logikai feladao lá el, de akarékosabb módon. E módszer háránya az, hogy a válozók számának növekedésével mind nehezebben kezelheo. gyakorlaban ezér elerjedebb az ún. VEITH-KRNUGH áblával öréno minimalizálás, melynek elve megegyezik az elobbi algebrai eljárással. VEITH-KRNUGH ábla egy 2 n cellából álló ábláza ( n a válozók száma), melyben a cellák úgy vannak elhelyezve, hogy a válozók minden leheséges kombinációjának szigorúan egy cella feleljen meg. ábla felépíése 3 és 4 válozó eseére a kövekezo: minerm függvényben azok az i indeu minermek szerepelnek, amelyekhez arozó válozóvariációkhoz a függvény i = éréke arozik. Így a válozószámnak megfelelo VEITHábla ezen sejjeibe -e írunk. z elobbiekben minimalizál függvény minerm áblája ehá a kövekezo lesz:
15 F = grafikus egyszerusíés lépései: Rajzoljuk be a kialakíhaó legnagyobb rendszámú (2 k számú egyes aralmazó) ömbö, vagy ömböke. függvény minden -es sejje legalább egyszer le legyen fedve. Egyazon egyes öbb hurokban is szerepelhe. leheo legnagyobb méreu és legkevesebb számú ömbö kell lérehozni. Írjuk ki a ömböknek megfelelo algebrai kifejezéseke. Ha leheséges, ovábbi egyszerusíés végzünk (öbbnyire kiemeléssel). Ez figyelembe véve az elozo függvény a kövekezoképp minimalizálhaó:
16 F = Logikai muveleeke megvalósíó villamos eszközök kapcsolóáramköröknek ké, egymásól jól megkülönbözeheo fizikai állapoa leheséges (zár-nyio). Ezen fizikai állapook a ké bináris válozóhoz hozzárendelheok. logikai áramkörök bináris jellemzoje elekromos mennyiség (feszülség, áramerosség, fázis, sb.). klasszikus echnika a kommuáció problémájá mozgó mechanikai elemeke aralmazó kapcsolókkal (relékkel) oldoa meg. korszerubb eszközök érinkezomenesek, ún. kapuáramkörök. logikai áramkörök fejleszésében az akív elem ípusa szerin három generáció különbözeünk meg. Elso generáció: kív eleme az elekroncso vol. E megoldás hárányai a fuoszál jelenlée, az izzíáshoz szükséges energia, a nagy éréku feszülségek, a méreek és a disszipál hoenergia. Második generáció: kív eleme a ranziszor. Jelenos ipari alkalmazások. Háránya a bonyolul berendezésekhez szükséges nagyszámú alkarész. Harmadik generáció: félvezeo-echnológia fejlodésével megjelenek az inegrál áramkörök (SSI, MSI, LSI, VLSI).
17 Kombinációs és szekvenciális hálózaok Logikai felada: véges számú feléel közül egyesek eljesüléséhez hozzárendelünk valamilyen eloírás szerin ugyancsak véges számú leheséges kövekezmény közül egyeegye. Logikai hálóza: kapcsolao erem a feléelek és a haásukra bekövekezo események köz (villamos, pneumaikus, hidraulikus, sb.). Feléelek Érzékelõ berendezés emenei jelérékek Logikai hálóza Kimenei jelérékek Végrehajó berendezés Kövekezmény Ha a hálóza bemeneeinek száma n, 2 n számú bemenei kombináció hozhaó lére. Hasonlóképpen m darab kimene eseén 2 m kimenei kombináció képezheo. logikai hálózaok muködése úgy fogalmazhaó meg, hogy minden egyes bemenei kombinációhoz eloír módon lérehoznak egy kimenei kombináció. z eloírás a logikai felada valamilyen megfogalmazása aralmazza. kombinációs hálózaok jellemzoje az, hogy a mindenkori kimenei kombináció csak a bemenei kombináció pillananyi érékének függvénye. zonos bemenei kombinációhoz mindig ugyanaz a kimenei kombináció arozik, de egyazon kimenei kombináció öbb bemenei kombinációhoz is arozha. logikai hálóza ehá ké állapohalmaz kapcsol össze.
18 y 2 y 2 Kombinációs hálóza n y m felírhaó logikai függvénykapcsolaok: (,,..., n ), y = f... 2 (, 2,..., ). y = f m m n z n számú bináris bemenei válozóból képezheo bemenei n állapook száma: N 2. z m számú bináris bemenei válozóból képezheo bemenei m állapook száma: N y 2. Álalában igaz, hogy: N y N. Ha a feni relációk egyenloségek, a hálóza ideális, ha egyenlolenségek, redundáns. hálózaok másik csoporja az eloír kimenei kombináció nem képes csak a bemenei kombinációk alapján eloállíani, szükség van pólólagos kombinációkra is. logikai hálóza képes arra,
19 hogy muködése során megválozassa ezeke a szekunder kombinációka. feladaban eloír kimenei kombináció a bemenei és a pólólagos kombináció pillananyi éréke együesen szabja meg. szekunder kombinációk segíségével az ilyen hálóza képes arra, hogy ugyanahhoz a bemenei kombinációhoz más-más kimenei kombináció szolgálasson aól függoen, hogy a bemenei kombináció fellépésekor milyen éréku a szekunder kombináció. z ilyen hálózaoka sorrendi (szekvenciális) hálózaoknak nevezzük. Kombinációs hálózaok ervezésének lépései felada ponos megfogalmazása, a függelen és függo válozók megállapíása. függo és függelen válozók kapcsolaának áblázaos rögzíése vagy a logikai függvénykapcsolaok leírása. minimalizál logikai függvények algebrai alakjának meghaározása. (Pólólagos egyszerusíés). realizálás hardver eszközeinek kiválaszása, realizálás. Példák:. Megervezendo munkadarabok árolására, ovábbíására alkalmas pályarendszer vezérlohálózaa. és munkahelyek, a, b, c, d pályaszakaszok, amelyek érzékelik, hogy van-e rajuk munkadarab, M, M 2, M 3, M 4 válóállíó mágnesek, Tároló: eljes pályaelíeség eseén kapaciása megfelelo a munkadarabok fogadására.
20 Tároló a M M2 b M 3 c M 4 d vezérlohálózanak bizosíania kell, hogy a munkadarabok a rendelkezésre álló legrövidebb úon haladjanak -ból -be. emenei válozók: a, b, c, d érzékelok, kimenei válozók: M, M 2, M 3, M 4 válóállíó mágnesek. Kódol be-és kimenei ábláza a b c d M M 2 M 3 M
21 redundáns (közömbös) kimeneeke -szel jelölük. áblázaból láhaó, hogy f = a b c d, ugyanis f M oszlopában M ennél az egyelen minermnél áll érék. öbbi függvény minimalizáljuk. f M2 a f M3 b f M4 c logikai feladao megvalósíó vezérlohálóza relés realizálása: a R a a b R b c R c d R d R a R b R c R d M R a M 2 R b M 3 R c M 4
22 2. Megervezendo decimális számok hészegmenses kijelzésére alkalmas kijelzo vezérlésére alkalmas kombinációs hálóza. kijelzo a kövekezo egyszerusíe vázla muaja: a f e g c b d decimális szám megjeleníése 4 bináris válozó segíségével leheséges. Ez 2 4 =6 kombináció valósí meg. fel nem használ bemenei kombinációkhoz rendelhejük pl. különbözo jelek megjeleníésé. Példánkban az egyszeruség kedvéér ezeke redundánsnak ekinjük. ec. a b c d e f g
23 F a = F b = F c = F d = F a = F b = F c + + = F d = F e = F f = F e + = F f =
24 feladao megvalósíó kombinációs hálóza NÉV rendszeru kapcsolási rajza a kövekezo ábrán láhaó. F g = F g =
25 & & >= F a & & >= F g & >= F b & & >= F c & & >= F d & & >= F e & & & >= F f &
26 vezérlohálózaok másik csoporjá a sorrendi, vagy szekvenciális hálózaok alkoják. E hálózaok kimenei állapoa a bemenei érékvariációkon kívül az azok sorrendjé képviselo belso állapoválozók azonos idoponbeli érékvariációiól is függ. Egy szekvenciális hálóza blokkvázlaa ehá a kövekezo: Szekvenciális hálóza X n f y (X n, n ) Y n Y n n f q (X n, n ) n+ Késleleés vagy árolás sorrendi hálóza a modellen láhaó ké egyenlerendszerrel jellemezheo: f f y q n n n ( X, ) Y n n n+ ( X, ) z ábra jelölései a kövekezok: n - a idoponhoz arozó érék; n+- a idopono köveo n+ idoponhoz arozó érék; X n =X - a bemenei válozók pillananyi érékvariációja; n = - a belso válozók pillananyi érékvariációja, amely az X n bemenei érékvariáció fellépésekor már visszajuo a bemenere; n+ = + - a szekunder válozók kövekezo (új) érékvariációja, amelye X n és n együesen hoz lére és
27 amely késleleéssel meghaározza a kövekezo üem n - jé; Y n =Y - a pillananyi kimenei érékvariáció, amelye X n és n együesen hoz lére; f y - a kimeneeke eloállíó logikai függvények rendszere; f q - a belso állapook új érékei eloállíó függvényrendszer. sorrendi hálózaok lehenek aszinkron és szinkron hálózaok. z elso eseben minden bemenei bináris érékvariáció válozás új vezérloüeme jelen, míg a második eseben az üemeke egy szinkronjel (órajel) jelöli ki. Elemi szekvenciális hálózaok Ezek ároló elemek, amelyeknek egyelen állapoválozójuk van és bi információ (, állapo) árolásá eszik leheové. Álalában ké bemenei és egy kimenei válozójuk van. Muködésük szinkron, vagy aszinkron. vezérlo bemenei válozók és a ároló állapo logikai kapcsolaai szerin RS, JK,, vagy T ároló különbözeünk meg. RS ároló szinkron ároló, nincs órajel-generáor, állapoválozása nem az órajelhez köö. Állapoválozási áblázaa a kövekezo: S R X X + = X X S =S+R R S R
28 inamikus JK ároló Szinkron ároló, a bemenei válozó és az órajel együesen szabja meg a kimene állapoá. J J K K J K + = K J =J +K inamikus ároló
29 Megfigyelheo, hogy a érékei veszi fel. + = + inamikus T ároló T T míg T=, minden órajel élnél megválozaja állapoá. T + = T + T Szekvenciális hálózaok ervezésének lépései felada ponos megfogalmazása, a függelen és függo válozók megállapíása. z üemdiagram felvéele, a belso válozók muködési feléeleinek meghaározása. válozók kapcsolaának áblázaos rögzíése.
30 minimalizál logikai függvények algebrai alakjának meghaározása. (Pólólagos egyszerusíés). realizálás hardver eszközeinek kiválaszása, realizálás. Példák:. do egy megmunkáló gép elooló rendszere. szán a vázol mozgásciklus szerin az NI nyomógomb indíójelének haására eloremegy véghelyzeig, majd háramegy alaphelyzebe és o vár az újabb indíójelre. z irányválás a hajómoor fáziscseréjével örénik a KE és KH elore-és háramenei mágneskapcsolókkal. H és HV alap-és véghelyzei helyzekapcsolók. NI H HV NI SZÁN H KE KH Elkészíendo a szükséges vezérlés üemdiagramja. Megállapíandó a szükséges elemi memóriák száma és ezek muködési feléelei. Megervezendo a vezérlés. ervezésnél figyelembe kell venni, hogy az indíás uán az NI indíógomb újbóli lenyomása legyen haásalan. Elkészíendo a feni feladao megvalósíó hálóza áramuas kapcsolási rajza.
31 vezérlés üemdiagramja: 2a 2b 3 4 5a 5b 6 NI H HV KE KH Láhaó, hogy az. és 3., valamin a 4. és 6. üem bemenei állapoai megegyeznek, azonban a hozzájuk rendel kimenei állapook különbözok. Ez az ellenmondás az elemi memória ábrán láhaó felvéelével lehe feloldani oly módon, hogy az azonos bemenei állapook közül az egyikhez az elemi memória, a másikhoz az elemi memória állapoá rendeljük.
32 z üemdiagramnak megfelelo kódol ámenei és kimenei ábláza: Üem NI H HV + KE KH 2a 2b 3 4 5a 5b 6 6* 4* 5b* 5a* z üemdiagramban elo nem forduló bemenei kombinációkhoz rendel kimeneeke a kövekezo megfonolás alapján haározzuk meg. z üzemszeruen bizosan be nem kövekezo bemenei kombinációkhoz (H*HV=) közömbös (redundáns) kimenee rendelünk. * -gal jelöl bemenei kombinációk az az állapoo jelenik, minha az illeo üemben újra lenyomuk volna az NI gombo. Feladaunk szerin ennek haásalannak kell lennie, így ugyanaz a kimenee rendeljük ezekhez a bemeneekhez is, min a * nélküli üemekben. Egyébkén az üemdiagramban nem szereplo bemenei kombinációkhoz, vagy kimenee szokás rendelni. ábláza alapján a kapcsolófüggvények Veich-áblái:
33 H + = NI HV H KE = + = NI H + HV KE= NI HV KH = HV + H H KH= NI HV + = NI H + HV
34 z ez megvalósíó vezérlohálóza kapcsolási rajza a kövekezo: NI R NI NI HV HV H H HV H R H R HV R R KE R KH NI H HV & S =KE R & >= KH
35 Gépészei auomaika Kombinációs és szekvenciális funkcionális elemek Kombinációs elemek funkcionális Szekvenciális elemek funkcionális Kódolók ekódolók Ákódolók Mulipleerek emulipleerek Komparáorok rimeikai feldolgozó egység Logikai feldolgozó egység Tárolók Regiszerek Számlálók Kombinációs funkcionális elemek Kódáalakíók Kódolók Események Kódok y n y m
36 z események számára igaz, hogy: m+ n < 2 Feléelezzük, hogy az események kölcsönösen kizárják egymás, így minden eseménynek egy (állandó hosszúságú) kódszó felel meg. ekódolók bemenei bináris kombinációkhoz (kódokhoz) egy-egy akív kimenee rendel Kódok Események y n y m I az alábbi reláció igaz: 2 n + m Kombinációs hálózaok megvalósíására is felhasználhaó. Ákódolók különbözo kódrendszerek közi áválás valósíja meg. Sem a bemeneekre, sem a kimeneekre nem eloírás az egy idoben egyelen akív állapo. Kódok Kódok y n y m
37 Ebben az eseben: n + m+ 2 2, illeve: n m. Gyakori áalakíások: ináris ecimális, ináris Headecimális, ináris, ináris Gray, ináris Johnson. daválaszó egységek Mulipleerek (kiválaszók) ináris információ kiválaszásá végzi, azaz valamelyik bemenee a kimenere kapcsolja a címbemeneek pillananyi kombinációjának megfeleloen (engedélyezés eseén). d a 2 3 MX ím Eng. ST emulipleerek (eloszók) z egyelen bemenee összekapcsolja a vezérlés álal megado kimeneel
38 da 2 ím M Kapuzó bemene G 6 7 kapuzójel akív állapoa eseén a címvonalakra kapcsolódó dekódoló oldja meg a megfelelo adakimene engedélyezésé. rimeikai egységek Összehasonlíók (Komparáorok) 2 3 > = < 2 3 = = > = < Ké négybies (, ) számo hasonlí össze és a pillananyi relációnak megfelelo kimeneén ad akív szine. öbb helyiéréken való összehasonlíás érdekében a bovío bemeneeiken a komparáorok összekapcsolhaók.
39 Egybies összeadó S S S S = + = S az és egybies számok összegé adja, pedig az áviel. Logikai processzor És/Vagy muveleek végzésére alkalmas. muvelei kód mondja meg, milyen legyen a kimeneen megjeleno logikai függvény. S Logikai érék U U n Muvelei kód
40 Pl. U = ÉS kapcsola, U = VGY kapcsola. S = U + U + ( ) (Ugyanez készinu kapurendszerrel is megoldhaó). rimeikai processzor sak ÉS/VGY kapukkal definiálhaó öbb muvele. (öbb bies) S U U n Muvelei kód rimeikai-logikai egység Ez a legfejleebb kombinációs hálóza. S = Komparáor Muvelei kód Válaszás arim. v. log. S S 2 S 3 M G H Speciális áviel 2 Áviel 3 F 2 F F 2 Szumma 3 Áviel F 3
41 z S,...S 3 vezérlo bemeneek érékkombinációinak megfeleloen a ké bemeno négybies számon ( és ) a kövekezo muveleeke végzi el: algebrai összegzés, kivonás, logikai összegzés, logikai szorzás, kizáró VGY kapcsola, a kimeneek (F), vagy érékbe vezérlése. Szekvenciális funkcionális elemek Regiszerek Egymás mellé helyeze memóriacellák. TP, O, vagy Trisae SR Lépeés SL Óra Engedélyezés Rese V E Soros Párhuzamos eírás (Load) Közös funkciók: engedélyezés, beírás, (saikus, v. dinamikus) közös rese, kimene vezérlése (V, csak Trisae-nél), lépeés.
42 Regiszerek belso felépíése V TS kimene S R Soros bemene J K J K Shif lock & & LO T T 2 Párh. beírás Közös Rese Számlálók Olyan funkcionális egységek, amelyek alkalmasak impulzusok megszámlálására és a nyer számérék megorzésére. Tulajdonképpen különleges regiszerek. Óra Számláló bemene V M Mód onrol H-elõre L-hára R E L Párhuzamos beírás számláló bemene a regiszerben levo jeleke egy kódol arimeikai éréknek ekini és ez az éréke -gyel növeli. =a számláló kapaciása. zon impulzusok száma, melyek haására a számláló ugyanaz a belso aralma veszi fel, min a kezdei idopillanaban. reverzibilis számláló aralma egyarán növelheo és csökkenheo. Számlálók oszályozása:
43 vezérlés szerin: - aszinkron, - szinkron. számlálás iránya szerin: - elore, - vissza, - mindké irányba (reverzibilis). kelekezo számérék kódolása szerin: - bináris, -, - speciális. szinkron bináris számláló E 2 J J J Számlálandó pulzusok K R K R K R Rese szinkron számlálónál a pulzus csak egy cellára ha, ez erjed ovább, ezér muködése lassú. Minden cella csak a szomszédjával van kapcsolaban. Idodiagramja: R E 2 jelzovonal
44 Ha =2, =2, 2 =2 2, az bináris kombináció az 5 decimális számnak felel meg. Frekvenciaoszás végez. Szinkron számláló Leilja a. pulzus uáni billenés E 2 3 & & & J J J 2 J 3 Számlálandó pulzusok K K K K 3 3 -gyel együ örlõdik Szinkron muködés eseén a pulzus mindegyik cellára egyidejuleg ha. cellák a beérkezés pillanaában udják a szomszédjuk állapoá. Idodiagramja: leilva, mer 3= 2 3 -gyel együ örlõdik vasag vonalak nélkül -ól -ig számolna, azaz headecimális számláló lenne.
45 Johnson számláló J J J 2 J 3 Számlálandó pulzusok K K K 2 K 3 Idodiagramja: Johnson számlálóval eszés szerini öbbfázisú jel állíhaó elo, amelynek frekvenciája csak az órajelol függ. Késleleo és monosabil billenokörök késleleok a bemenei impulzus meghaározo idovel késobb adják a kimenere. (Megoldhaó pl. lépeo regiszerrel). monosabil áramkörökkel egy impulzus idoarama megnövelheo, vagy lecsökkenheo.
46 Memóriák Olyan, elemi árolóegységekbol inegrál közepes, nagy és igen nagy bonyolulságú áramkörök, amelyek nagymennyiségu bináris információ árolására alkalmasak. z egyes árolórekeszek közöi válaszás a címzési rendszer segíségével örénik. salakozó vezeékeik így cím (), vagy ada () vonalak. vezérléshez mindig arozik egy, vagy öbb engedélyezo (EN) vonal. kimene O, vagy TS. kapaciás kifejezi, hogy az illeo ároló egységben mennyi elemi bináris információ bi árolhaó. szervezés megmuaja, hogy a kapaciás álal megszabo információmennyiség milyen csoporosíásban kezelheo, azaz egyelen címzéssel, 4, 8, vagy 6 bi méreu adablokk (szó) érheo el. félvezeos memóriák csoporosíása: Funkció szerin: csak olvashaó (ROM), írhaó és olvashaó (RWM,RM). Gyárásechnológia szerin:bipoláris, MOS, MOS, HMOS, speciális. sak olvashaó memóriák Maszkprogramozo (ROM): a gyárási eljárás során a félvezeo srukúrájában rögzíik az adaoka, így azok öbbé nem válozahaók, felhasználó álal programozhaó (PROM): a felhasználó maga rögzíi az adaoka végleges formában (égeés), felhasználó álal öbbször programozhaó (EPROM): villamos ölések elszigeel mikrokörnyezeben való árolása elvén muködik, ulraibolya besugárzással örölheo, azaz ölés nélküli állapoba hozhaó. z EEROM rövid ideju elekromos impulzussal örölheo, elekromosan áírhaó (EROM): a beírás elekromosan és címezheoen örénik, ez a felhasználó szemponjából a legrugalmasabb.
47 z áprogramozhaó memóriák információaralmának épsége néhányszor évig garanál. z áprogramozások száma korláozo. külso zavaró haások vélelenszeru adaáírásoka okozhanak. Írhaó és olvashaó memóriák dabeírásra és olvasásra egyarán igénybe veheok. z információ árolása a MOS, MOS echnológiával készül elemeknél ké alapveo módon valósul meg. isabil billenokörök állapoakén (SRM), Mikrokapaciásban árol ölés formájában: dinamikus (RM) memória.
48 Gépészei auomaika programozhaó logikai vezérlok muködése, felhasználása a gépészei auomaikában logikai vezérlok (PL=Programmable Logical onroller) szabadon programozhaó vezérlo berendezések, amelyek alkalmasak auomaizál gépek, illeve echnológiai folyamaok programozhaó vezérlésére. felhasználó álal öréno programozás leheové eszi a feladahoz való rugalmas alkalmazkodás, a vezérlési algorimus megválozaásá, módosíásá. PL muködési elve n R R Inpu regiszer i processzor Oupu regiszer F F m Program memória Program beölõ vezérlési algorimus aralmazó PL programo a programozó berendezés segíségével juajuk a PL programároló memóriájába.
49 programozó berendezés a PL program elkészíésére, beölésére, ellenorzésére és módosíására szolgál. Többnyire nem inegrál része a PL-nek, lehe célhardver, vagy személyi számíógép. Kapcsolaa a PL-vel egyedi, vagy szabványos kommunikációs csaornán valósul meg. programozó berendezés a PL bemeno nyelvén megír programo a logikai muveleeke végzo processzor uasíásrendszerének megfelelo gépi kódra fordíja és így kerül a PL memóriájába. beölö program auomaikus fuás üzemmódban vezérli a PLvel összehuzalozo berendezés. Ekkor a PL a vezérel berendezéssel van kapcsolaban az inpu-oupu csaornákon á. PL belso muködése ismélodo ciklusokban van szervezve. bekapcsolás uán a belso vezérlés kezdei állapoba állíja a PL funkcionális egységei, belso regiszerei, majd egy belso órajel álal meghaározo idopillanaban miná vesz az inpu csaornák állapoáról. Ezek az állapook az inpu regiszerekbe kerülnek. z inpu akuális érékeinek ismereében a PL belso vezérlése sorra veszi a memóriában árol PL program uasíásai és azoka egymás uán (szekvenciálisan) végrehajva kiszámíja az oupuok illeve a belso állapojelzok (markerek) akuális érékei. Ezek azán az oupu regiszerekbe kerülnek. innen galvanikus leválaszás és erosíés uán a jelek a muködeo készülékekhez junak (moorok mágneskapcsolói, szelepek muködeo mágnesei iriszorok, sb.). Ha valamennyi programuasíás végrehajásra kerül, a számíási ciklus vége ér. belso vezérlés újra minavéelezi az inpu csaornák állapoá és a ciklus ismélodik. z a ény, hogy a kimeneek idoben sorosan kelekeznek (egyszerre egy egyenle számíódik ki) nem okoz nehézsége, mer a echnológiai folyamaok jóval lassúbbak, min a PL biprocesszorának számolási sebessége. klasszikus PL felépíése Fo modulja a biprocesszor. Részei: Logikai egység (LU), feladaa a muvelevégzés,
50 kkumuláor (), bies ároló. biprocesszor muködése: Egy álalános kéoperandusú muvelehez három cím szükséges. Ezek: - egyik operandus címe, - másik operandus címe, - eredmény címe. Példa: Uasíáskód LU z y +y=z. op. 2. op. Eredmény Ez a felada egy címmel is megoldhaó a köveekezoképpen:. y éréké bevisszük az akkuba, 2. éréké a bemenere adjuk, 3. uasíás adunk, 4. az eredmény az akkuban kelekezik, y felülíródik. Háránya: a muvele elvégzése uán y elvész.
51 Mûvele végzése elõ Mûvele végzése uán =Y =Z Így minden lépéshez egy cím és egy uasíás kell. Mindig az akku aralmazza a muvelevégzés eredményé. z uasíások a beírás sorrendjében hajódnak végre. PL ovábbi moduljai STRT O OM PU S P MEM OR STOP I/O U O IR MUX LU MUX MR MUX (melyik inpu) S MUX (inpu v. oupu)
52 Memória Feladaa a PL program árolása. program a programozó berendezésbol (PU) kommunikációs vonalon kerül a memóriába. Programszámláló (P) Sorban címzi a memóriá. megcímze programuasíás kerül végrehajásra. P- a rendszervezérlo (S=sysem conroller) impulzussal lépei. Inpu regiszer z inpu válozók akuális éréké aralmazza. z uasíásban levo inpu címmel válaszjuk ki a megfelelo válozó. MUX mulipleerek a címek segíségével a kiválaszás végzik. MUX dermulipleer az akku aralmá a címze belso árolóba (MR) írja. Marker regiszer belso ároló egyik része a belso válozók (markerek), másik része az oupu válozók éréké árolja. Oupu regiszer z oupu válozók éréke idonkén az oupu regiszerbe és innen az oupura kerül.
53 klasszikus PL elemi uasíáskészlee SOR KÓ EGYENLET MNEMONIK RELÉ LOGIK MGYRÁZT =S =S L LN ETÖLTÉS ETÖLT NEGÁLTT 2 K= ST KITÁROL 3 K= SN KITÁROL NEGÁLTT 4 = S ÉS 5 = S N ÉS-NEGÁLT 6 =+S OR VGY 7 =+S ON VGY-NEGÁLT I/O ÍM KÓ z uasíáskészle 8 uasíás aralmaz. Ebbol 2 címze adamozgaás az akkuba, 2 címze adamozgaás a belso árolóba, 4 logikai uasíás. Egy uasíás gépi kódja bye=8 bi. Ebbol 3 bi uasíáskód, 4 bi válozócím, bi I/O válaszás. z uasíás gépi kódjá rövidíve hea számkén ábrázolhajuk. z uasíásoka emlékezeo szimbólumokkal (mnemonikokkal) is megadhajuk. Ilyenkor a programozó berendezés fordíja gépi kódra. Példák:. RS ároló S X I2 S O R X I R T O2 X + =S+R
54 I/O ÍM KÓ HEX LN I R OR ST SN O I2 O O2 X +S X + X példa I I2. L I O 2. OR I3 I3 I ST L O2 I2 5. OR I4 6. O2 7. ST O
Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak.
Plel Álalános áekinés, jel és rendszerechnikai alapfogalmak. Jelek feloszása (folyonos idejű, diszkré idejű és folyonos érékű, diszkré érékű, deerminiszikus és szochaszikus. Előszó Anyagi világunkban,
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉG VZSG 04. május 0. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉM Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám: 40.)
RészletesebbenSzinkron sorrendi hálózatok tervezése
Szinkron sorrendi hálózaok ervezése Benesóczky Zolán 24 A jegyzee a szerzői jog védi. Az a BME hallgaói használhaják, nyomahaják anulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző belegyezése szükséges.
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmuaó 063 ÉETTSÉG VZSG 006. okóber 4. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ OKTTÁS ÉS KTÁS MNSZTÉM Elekronikai alapismereek
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin ÉETTSÉG VZSGA 0. május. ELEKTONKA ALAPSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉMA Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám:
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmaó 09 ÉETTSÉGI VIZSG 00. májs 4. ELEKTONIKI LPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ OKTTÁSI ÉS KULTUÁLIS MINISZTÉIUM
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó ÉETTSÉGI VIZSG 0. okóber. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ EMEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIUM Elekronikai
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
Elekronika. TFE30 Analóg elekronika áramköri elemei TFE30 Elekronika. Analóg elekronika Elekronika árom fő ága: Analóg elekronika A jelordozó mennyiség érékkészlee az érelmezési arományon belül folyonos.
RészletesebbenAUTOMATIKA. Dr. Tóth János
UTOMTIK UTOMTIK Dr. Tóh János TERC Kf. udapes, 3 Dr. Tóh János, 3 3 Kézira lezárva:. november 9. ISN 978-963-9968-57-8 Kiadja a TERC Kereskedelmi és Szolgálaó Kf. Szakkönyvkiadó Üzleága, az 795-ben alapío
Részletesebben8 A teljesítményelektronikai berendezések vezérlése és
8 A eljesíményelekronikai berendezések vezérlése és szabályzása Vezérlés ala a eljesíményelekronikában a vezérel kapcsolók vezérlõjeleinek elõállíásá érjük. Egy berendezés mûködésé egyrész az alkalmazo
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin 05 ÉETTSÉGI VIZSGA 005. május 0. ELEKTONIKAI ALAPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÉETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időarama: 0 perc JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉIM
RészletesebbenGAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK
BG PzK Módszerani Inézei Tanszéki Oszály GAZDAÁGI É ÜZLETI TATIZTIKA jegyze ÜZLETI ELŐREJELZÉI MÓDZEREK A jegyzee a BG Módszerani Inézei Tanszékének okaói készíeék 00-ben. Az idősoros vizsgálaok legfonosabb
Részletesebben3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása
3. Gyakorla A soros áramkör anlmányozása. A gyakorla célkiőzései Válakozó áramú áramkörökben a ekercsek és kondenzáorok frekvenciafüggı reakív ellenállással ún. reakanciával rendelkeznek. Sajáságos lajdonságaik
RészletesebbenTúlgerjesztés elleni védelmi funkció
Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Budapes, 2011. auguszus Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Bevezeés A úlgerjeszés elleni védelmi unkció generáorok és egységkapcsolású ranszormáorok vasmagjainak úlzoan
RészletesebbenArchitektúra, memóriák
Archiekúra, memóriák Mirıl lesz szó? Alapfogalmak DRAM ípusok Mőködés Koschek Vilmos Jellemzık vkoschek@vonalkod.hu 2 Félvezeıs memóriák Hozzáférési idı Miér is? Mőködési sebesség kérése kérése kérése
Részletesebben3. Mekkora feszültségre kell feltölteni egy defibrillátor 20 μf kapacitású kondenzátorát, hogy a defibrilláló impulzus energiája 160 J legyen?
Impulzusgeneráorok. a) Mekkora kapaciású kondenzáor alko egy 0 MΩ- os ellenállással s- os időállandójú RC- kör? b) Ezen RC- kör kisüésekor az eredei feszülségnek hány %- a van még meg s múlva?. Egy RC-
Részletesebben2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához
XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA II
IGIÁLIS ECHNIA II r Lovassy Rita r Pődör Bálint Óbudai Egyetem V Mikroelektronikai és echnológia Intézet 3 ELŐAÁS 3 ELŐAÁS ELEMI SORRENI HÁLÓZAO: FLIP-FLOPO (2 RÉSZ) 2 AZ ELŐAÁS ÉS A ANANYAG Az előadások
RészletesebbenSíkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése
Szilvágyi László - Wolf Ákos Síkalapok vizsgálaa - az EC-7 bevezeése Síkalapozási feladaokkal a geoehnikus mérnökök szine minden nap alálkoznak annak ellenére, hogy mosanában egyre inkább a mélyépíés kerül
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin 080 ÉETTSÉGI VISGA 009. május. EEKTONIKAI AAPISMEETEK EMET SINTŰ ÍÁSBEI ÉETTSÉGI VISGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKEÉSI ÚTMTATÓ OKTATÁSI ÉS KTÁIS MINISTÉIM Egyszerű, rövid feladaok
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA feladatgyűjtemény
IGITÁLIS TEHNIK feladatgyűjtemény Írta: r. Sárosi József álint Ádám János Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Műszaki Intézet Szerkesztette: r. Sárosi József Lektorálta: r. Gogolák László Szabadkai Műszaki
Részletesebben4 utú és 5 utú útváltók: Funkciójuk visszavezetheto 2 db. egyidejuleg muködtetett 312-es útváltóra. l~ ~-J~ITLTL1\!~
9 4 uú és 5 uú úválók: Funkciójuk visszavezeheo 2 db. egyidejuleg muködee 32-es úválóra. - p, --,. 5/2 2 352-kén 5 ~ muködik. 4 :"- "4 S ::z: 3 4 4/2 f~l: ::z: Alkalmazás: -kéoldali muködésu hengerek muködeése
Részletesebbenpárhuzamosan kapcsolt tagok esetén az eredő az egyes átviteli függvények összegeként adódik.
6/1.Vezesse le az eredő ávieli üggvény soros apcsolás eseén a haásvázla elrajzolásával. az i-edi agra, illeve az uolsó agra., melyből iejezheő a sorba apcsol ago eredő ávieli üggvénye: 6/3.Vezesse le az
RészletesebbenAncon feszítõrúd rendszer
Ancon feszíõrúd rendszer Ancon 500 feszíőrúd rendszer Az összeköő, feszíő rudazaoka egyre gyakrabban használják épíészei, lászó szerkezei elemkén is. Nagy erhelheősége melle az Ancon rendszer eljesíi a
Részletesebben1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása
hagyományos beszállíás JIT-elvû beszállíás az uolsó echnikai mûvele a beszállíás minõségellenõrzés F E L H A S Z N Á L Ó B E S Z Á L L Í T Ó K csomagolás rakározás szállíás árubeérkezés minõségellenõrzés
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI TANSZÉK DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II.
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉNÖKI ÉS INFOMATIKAI KA ELEKTOTECHNIKAI-ELEKTONIKAI TANSZÉK D. KOVÁCS ENŐ ELEKTONIKA II. (MŰVELETI EŐSÍTŐK II. ÉSZ, OPTOELEKTONIKA, TÁPEGYSÉGEK, A/D ÉS D/A KONVETEEK) Villamosmérnö
RészletesebbenSchmitt-trigger tanulmányozása
Schmirigger anulmányozása 1. Bevezeés Analóg makroszkopikus világunkban minden fizikai mennyiség folyonos érékkészleű. Csak néhánya emlíve ilyenek a hossz, idő, sebesség, az elekromos mennyiségek (feszülség,
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉGI VIZSGA 0. okór 5. ELEKTONIKAI ALAPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTATÓ EMBEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIMA Egyszerű, rövid feladaok
RészletesebbenSzempontok a járműkarbantartási rendszerek felülvizsgálatához
A VMMSzK evékenységének bemuaása 2013. február 7. Szemponok a járműkarbanarási rendszerek felülvizsgálaához Malainszky Sándor MÁV Zr. Vasúi Mérnöki és Mérésügyi Szolgálaó Közpon Magyar Államvasuak ZR.
RészletesebbenMATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)
Okaási Hivaal A 015/016 anévi Országos Közéiskolai Tanulmányi Verseny dönő forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javíási-érékelési úmuaó 1 Ado három egymásól és nulláól különböző számjegy, melyekből
RészletesebbenFizika A2E, 7. feladatsor megoldások
Fizika A2E, 7. feladasor ida György József vidagyorgy@gmail.com Uolsó módosíás: 25. március 3., 5:45. felada: A = 3 6 m 2 kereszmesze rézvezeékben = A áram folyik. Mekkora az elekronok drifsebessége? Téelezzük
RészletesebbenMesterséges Intelligencia MI
Meserséges Inelligencia MI Valószínűségi emporális kövekezeés Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péer, és mások BME I.E. 437, 463-28-99 dobrowiecki@mi.bme.hu, hp://www.mi.bme.hu/general/saff/ade X - a időpillanaban
Részletesebben5. Differenciálegyenlet rendszerek
5 Differenciálegyenle rendszerek Elsőrendű explici differenciálegyenle rendszer álalános alakja: d = f (, x, x,, x n ) d = f (, x, x,, x n ) (5) n d = f n (, x, x,, x n ) ömörebben: d = f(, x) Definíció:
RészletesebbenÖsszegezés az ajánlatok elbírálásáról
Összegezés az ajánlaok elbírálásáról 9. mellékle a 92/211. (XII. 3.) NFM rendelehez 1. Az ajánlakérő neve és címe: Budesi Távhőszolgálaó Zárkörűen Működő Részvényársaság (FŐTÁV Zr.) 1116 Budes Kaloaszeg
Részletesebben1. Előadás: Készletezési modellek, I-II.
. Előadás: Készleezési modellek, I-II. Készleeke rendszerin azér arunk hogy, valamely szükséglee, igény kielégísünk. A szóban forgó anyag, cikk iráni igény, keresle a készle fogyásá idézi elő. Gondoskodnunk
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó 0 ÉETTSÉGI VIZSG 0. május 3. EEKTONIKI PISMEETEK EMET SZINTŰ ÍÁSBEI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKEÉSI ÚTMTTÓ NEMZETI EŐFOÁS MINISZTÉIM Elekronikai
RészletesebbenLogikai hálózatok. Dr. Bede Zsuzsanna St. I. em. 104.
Logikai hálózatok Dr. Bede Zsuzsanna bede.zsuzsanna@mail.bme.hu St. I. em. 04. Tanszéki honlap: www.kjit.bme.hu/hallgatoknak/bsc-targyak-3/logikai-halozatok Gyakorlatok: hétfő + 08:5-0:00 J 208 HF: 4.
Részletesebben10. Digitális tároló áramkörök
1 10. Digitális tároló áramkörök Azokat a digitális áramköröket, amelyek a bemeneteiken megjelenő változást azonnal érvényesítik a kimeneteiken, kombinációs áramköröknek nevezik. Ide tartoznak az inverterek
RészletesebbenNegyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc
Negyedik gyakorla: Szöveges feladaok, Homogén fokszámú egyenleek Dierenciálegyenleek, Földudomány és Környezean BSc. Szöveges feladaok A zikában el forduló folyamaok nagy része széválaszhaó egyenleekkel
RészletesebbenHF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és
Házi feladaok megoldása 0. nov. 6. HF. Haározza meg az f 5 ugyanabban a koordináarendszerben. Mi a leheséges legbővebb érelmezési arománya és érékkészlee az f és az f függvényeknek? ( ) = függvény inverzé.
Részletesebben3.6. HAGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁLIS FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK
3.6. AGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁIS FUNKCIONÁIS EGYSÉGEK A fenti ismertető alapján elvileg tetszőleges funkciójú és összetettségű szekvenciális hálózat szerkeszthető. Vannak olyan szabványos funkciók, amelyek
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó ÉETTSÉG VZSG 05. okóber. ELEKTONK LPSMEETEK EMELT SZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTTÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉM Elekronikai alapismereek
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9
r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:
Részletesebben5. HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS 1. Hőmérséklet, hőmérők Termoelemek
5. HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS 1. Hőmérsékle, hőmérők A hőmérsékle a esek egyik állapohaározója. A hőmérsékle a es olyan sajáossága, ami meghaározza, hogy a es ermikus egyensúlyban van-e más esekkel. Ezen alapszik
Részletesebben7.1 ábra Stabilizált tápegység elvi felépítése
7. Tápegységek A ápegységek az elekronikus rendezések megfelelő működéséhez szükséges elekromos energiá bizosíják. Felépíésüke és jellemzőike a áplálandó rendezés igényei haározzák meg. A legöbb elekronikus
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI TANSZÉK DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II.
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉNÖKI ÉS INFOMATIKAI KA ELEKTOTECHNIKAI-ELEKTONIKAI TANSZÉK D. KOVÁCS ENŐ ELEKTONIKA II. (MŰVELETI EŐSÍTŐK II. ÉSZ, OPTOELEKTONIKA, TÁPEGYSÉGEK, A/D ÉS D/A KONVETEEK) Villamosmérnö
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin 5 ÉETTSÉGI VIZSG 06. május 8. EEKTONIKI PISMEETEK EMET SZINTŰ ÍÁSEI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKEÉSI ÚTMTTÓ EMEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIM Egyszerű, rövid feladaok Maximális
RészletesebbenSzekvenciális hálózatok és automaták
Szekvenciális hálózatok a kombinációs hálózatokból jöhetnek létre tárolási tulajdonságok hozzáadásával. A tárolás megvalósítása történhet a kapcsolás logikáját képező kombinációs hálózat kimeneteinek visszacsatolásával
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4 Kombinációs logikai hálózatok Logikai hálózat = olyan hálózat, melynek bemenetei és kimenetei logikai állapotokkal jellemezhetők Kombinációs logikai hálózat: olyan
RészletesebbenTiszta és kevert stratégiák
sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,
RészletesebbenREV23.03RF REV-R.03/1
G2265hu REV23.03RF Telepíési és üzembe helyezési leírás A D E B C F CE1G2265hu 21.02.2006 1/8 G / 4.2.4 C Gyári beállíások / 4.2.4 2211Z16 / 4.2.1 C 2211Z16 1. 2. 1. 2. + CLICK C 12 min 2211Z16 PID 12
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István
IGITÁLIS TECHNIKA 7 Előadó: r. Oniga István Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók S tárolók JK tárolók T és típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenF1301 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok
F3 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok F3 Bev. az elektronikába SZEKVENIÁLIS LOGIKAI HÁLÓZATOK A kimenetek állapota nem csak a bemenetek állapotainak kombinációjától
RészletesebbenSPEKTROSZKÓPIA: Atomok, molekulák energiaállapotának megváltozásakor kibocsátott ill. elnyeld sugárzások vizsgálatával foglalkozik.
SPEKTROFOTOMETRI SPEKTROSZKÓPI: omok, molekulák energiaállapoának megválozásakor kibosáo ill. elnyeld sugárzások vizsgálaával foglalkozik. Más szavakkal: anyag és elekromágneses sugárzás kölsönhaása eredményeképp
RészletesebbenFizika A2E, 11. feladatsor
Fizika AE, 11. feladasor Vida György József vidagyorgy@gmail.com 1. felada: Állandó, =,1 A er sség áram öl egy a = 5 cm él, d = 4 mm ávolságban lév, négyze alakú lapokból álló síkkondenzáor. a Haározzuk
Részletesebben1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai
1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:
RészletesebbenDinamikus optimalizálás és a Leontief-modell
MÛHELY Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 29. január (84 92. o.) DOBOS IMRE Dinamikus opimalizálás és a Leonief-modell A anulmány a variációszámíás gazdasági alkalmazásaiból ismere hárma. Mind három alkalmazás
RészletesebbenAggregált termeléstervezés
Aggregál ermeléservezés Az aggregál ermeléservezés feladaa az opimális ermékszerkeze valamin a gyáráshoz felhasználhaó erőforrások opimális szinjének meghaározása. Termékek aggregálása. Erőforrások aggregálása.
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9
r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:
RészletesebbenElőadó: Nagy István (A65)
Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I
DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐADÁS Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése, Tankönyvkiadó,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG MUNKADOKUMENTUMA
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. május 23. (25.05) (OR. en) Inézményközi dokumenum: 2006/0039 (CNS) 9851/07 ADD 2 FIN 239 RESPR 5 CADREFIN 32 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ 2. KIEGÉSZÍTÉS Küldi:
RészletesebbenMSI10 Inverter MasterDrive
MSI10 Inverer MaserDrive MSI 10 inverer MaserDrive 2 Taralom Taralom 3 1.1Bizonság meghaározása 4 1.2 Figyelmezeő jelzések 4 1.2 Bizonsági úmuaás 4 2 Termékáekinés 6 2.1 Gyors üzembe helyezés 6 2.1.1 Kicsomagolás
RészletesebbenIrányítástechnika I. Dr. Bede Zsuzsanna. Összeállította: Dr. Sághi Balázs, egy. docens Dr. Tarnai Géza, egy. tanár
Irányítástechnika I. Előadó: Dr. Bede Zsuzsanna, adjunktus Összeállította: Dr. Sághi Balázs, egy. docens Dr. Tarnai Géza, egy. tanár Irányítástechnika I. Dr. Bede Zsuzsanna bede.zsuzsanna@mail.bme.hu St.
RészletesebbenKereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő 31 521 14 0000 00 00 Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő
É 9-6// A /7 (. 7.) SzMM rendeleel módosío /6 (. 7.) OM rendele Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe örénő felvéel és örlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesíés, szakképesíés-elágazás,
RészletesebbenKommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel
Kommunikációs hálózaok 2 Analóg és digiális beszédáviel Némeh Kriszián BME TMIT 2017. február 14. A árgy felépíése 1. Bevezeés Bemuakozás, jáékszabályok, sb. Technikaörénei áekinés Mai ávközlő rendszerek
RészletesebbenMechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)
Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai
RészletesebbenElektronika 2. INBK812E (TFBE5302)
Elekronika 2. NBK812E (FBE5302) áplálás Analóg elekronika Az analóg elekronikai alkalmazásoknál a részfeladaok öbbsége öbb alkalmazási erüleen is elıforduló, közös felada. Az ilyen álalános részfeladaok
Részletesebben1. feladat. 2. feladat
1. felada Írja á az alábbi függvénee úg, hog azoban ne az eredei válozó, hanem az eredei válozó haéonsági egsére juó érée szerepeljen (azaz például az Y hele az szerepeljen, ahol = Y E L. Legen a munaerőállomán
RészletesebbenTelefon központok. Központok fajtái - helyi központ
Telefon közponok Törénee: - 1877 Puskás Tivadar (Boson) - 1882 Budapes - 1928 auomaa közpon (7A-1 roary) - 1930-ól 7A-2 (1998) - 1974-ig 7DU - 1968-ól AR rendszer - 1989-ől digiális (ADS) közpon Csillagponos
RészletesebbenBor Pál Fizikaverseny. 2015/2016-os tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...
Bor ál Fizikaverseny 2015/201-os anév DÖNTŐ 201. április 1. 8. évfolyam Versenyző neve:... Figyelj arra, hogy ezen kívül még a ovábbi lapokon is fel kell írnod a neved! skola:... Felkészíő anár neve:...
RészletesebbenKiegészítő segédlet szinkron sorrendi hálózatok tervezéséhez
Kiegészítő segédlet szinkron sorrendi hálózatok tervezéséhez Benesóczky Zoltán 217 1 digitális automaták kombinációs hálózatok sorrendi hálózatok (SH) szinkron SH aszinkron SH Kombinációs automata Logikai
Részletesebben1. Az adott kapcsolást rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. MEGOLDÁS:
1. Az adott kapcsolást rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. MEGOLDÁS: A legegyszerűbb alak megtalálása valamilyen egyszerűsítéssel lehetséges (algebrai, Karnaugh, Quine stb.). Célszerű
RészletesebbenIntraspecifikus verseny
Inraspecifikus verseny Források limiálsága evolúciós (finesz) kövekezmény aszimmeria Denziás-függés Park és msai (930-as évek, Chicago) - Tribolium casaneum = denziás-függelen (D-ID) 2 = alulkompenzál
RészletesebbenAnalóg és digitális mennyiségek
nalóg és digitális mennyiségek nalóg mennyiség Digitális mennyiség z analóg mennyiségek változása folyamatos (bármilyen értéket felvehet) digitális mennyiségek változása nem folyamatos, hanem ugrásszerű
RészletesebbenDigitális technika házi feladat III. Megoldások
IV. Szinkron hálózatok Digitális technika házi feladat III. Megoldások 1. Adja meg az alábbi állapottáblával megadott 3 kimenetű sorrendi hálózat minimális állapotgráfját! a b/x1x c/x0x b d/xxx e/x0x c
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINT. Első rész. Minden feladat helyes megoldásáért 2 pont adható.
FIZIKA KÖZÉPSZINT Első rész Minden felada helyes megoldásáér 2 pon adhaó. 1. Egy rakor először lassan, majd nagyobb sebességgel halad ovább egyenleesen. Melyik grafikon muaja helyesen a mozgás? v v s s
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
i 7-5'33/07 A Fovárosi Íéloábla 2.Kf.27.561/2006/8.szám "\"?,', " R ".,--.ic-" i" lvöj.bul.lape" evlcz,,-.'{i-.)., Erkze:.. 2007 JúN 1 :szám:......,;.?:j.or; lvi\:dekleek:,""" : Ekiira ik szam ' m.:...,.
RészletesebbenIRÁNYÍTÁSTECHNIKA I.
IRÁNÍTÁSTEHNIK I. 5 éves Sc kurzus Összeállította: Dr. Tarnai Géza egetemi tanár udapest, 8. Rendszer- és iránításelméleti ismeretek. félév. félév Diszkrét állapotú rendszerek, logikai hálózatok Foltonos
RészletesebbenSzámítógép architektúrák 2. tétel
Számítógép architektúrák 2. tétel Elemi sorrendi hálózatok: RS flip-flop, JK flip-flop, T flip-flop, D flip-flop, regiszterek. Szinkron és aszinkron számlálók, Léptető regiszterek. Adatcímzési eljárások
Részletesebben2014.11.18. SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK: Gazdasági ösztönzők jellemzői. GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK (economic instruments) típusai. Környezetterhelési díjak
SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK: 10. hé: A Pigou-éelen alapuló környezei szabályozás: gazdasági öszönzők alapelvei és ípusai 1.A ulajdonjogok (a szennyezési jogosulság) allokálása 2.Felelősségi szabályok (káréríés)
Részletesebben6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése
6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Belső állapot Sorrendi hálózat Primer változó A Sorrendi hálózat Y Szekunder
RészletesebbenGYAKORLÓ FELADATOK 5. Beruházások
1. felada Egymás kölcsööse kizáró beruházások közöi válaszás. Ké külöböző ípusú gépe szerezheük be egyazo művele elvégzésére. A ké egymás kölcsööse kizáró projek pézáramlásai ($) a kövekező ábláza muaja:
RészletesebbenIzzítva, h tve... Látványos kísérletek vashuzallal és grafitceruza béllel
kísérle, labor Izzíva, h ve... Láványos kísérleek vashuzallal és graficeruza béllel Az elekromos, valamin az elekronikus áramköröknél is, az áfolyó elekromos áram h"haása mia az egyes áramköri alkoóelemek
RészletesebbenELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA
ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri
Részletesebben6 ANYAGMOZGATÓ BERENDEZÉSEK
Taralomjegyzék 0. BEVEZETÉS... 7. ANYAGMOZGATÓGÉPEK ÁLTALÁNOS MOZGÁSEGYENLETEI... 9.. Ado mozgásállapo megvalósíásához szükséges energia... 0.. Mozgásállapo meghaározása ado energiaforrás alapján... 5.
RészletesebbenMegoldás Digitális technika I. (vimia102) 4. gyakorlat: Sorrendi hálózatok alapjai, állapot gráf, állapottábla
Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 4. gyakorlat: Sorrendi hálózatok alapjai, állapot gráf, állapottábla Elméleti anyag: Amikor a hazárd jó: élekből impulzus előállítás Sorrendi hálózatok alapjai,
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. 1. BEVEZETÉS A logikai hálózatok csoportosítása Logikai rendszerek... 6
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 3 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A logikai hálózatok csoportosítása... 5 1.2. Logikai rendszerek... 6 2. SZÁMRENDSZEREK ÉS KÓDRENDSZEREK... 7 2.1. Számrendszerek... 7 2.1.1. Számok felírása
RészletesebbenJárműelemek I. Tengelykötés kisfeladat (A típus) Szilárd illesztés
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésmérnöki Kar Járműelemek I. (KOJHA 7) Tengelyköés kisfelada (A ípus) Szilárd illeszés Járműelemek és Hajások Tanszék Ssz.: A/... Név:...................................
Részletesebben5. Hét Sorrendi hálózatok
5. Hét Sorrendi hálózatok Digitális technika 2015/2016 Bevezető példák Példa 1: Italautomata Legyen az általunk vizsgált rendszer egy italautomata, amelyről az alábbi dolgokat tudjuk: 150 Ft egy üdítő
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA II
DIGITÁLIS TECHNIKA II Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐADÁS 1 AZ ELŐADÁS ÉS A TANANYAG Az előadások Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése
RészletesebbenA hőszivattyúk műszaki adatai
Gyáró: Geowa Kf. Vaporline GBI (x)-hacw folyadék-víz hőszivayú család Típusok: GBI 66; GBI 80; GBI 96; A hőszivayúk műszaki adaai Verzió száma: 1.0 2010-02-15 Cím: Békéscsaba Szabó D.u.25. 5600 HUNGARY
RészletesebbenTartalom. Időrelék. Időrelék. Időrelék BT-SERIES - Áttekintés D.2. BT-SERIES - Időrelék D.4. MCZ-SERIES- Időrelék D.8. DK-SERIES - Időrelék D.9 D.
Taralom BT-SERIES - Áekinés. BT-SERIES -. MCZ-SERIES-.8 K-SERIES -.9. BT-SERIES Áekinés Insallációs időrelék A BT ermékcsaládba arozó elekronikus idõrelék opimális megoldás kínálnak ipari alkalmazások
RészletesebbenDFG / TFG 540s - 550s
DFG / TFG 540s - 550s 04.12 - Használai uasíás 51195797 03.13 U DFG 540s DFG 545s DFG 550s TFG 540s TFG 545s TFG 550s Megfelel ségi nyilakoza Jungheinrich AG, Am Sadrand 35, D-22047 Hamburg Gyáró vagy
RészletesebbenAz összekapcsolt gáz-gőz körfolyamatok termodinamikai alapjai
Az összekapcsol áz-őz körfolyamaok ermodinamikai alapjai A manapsá használaos ázurbinák kipufoóázai nay hőpoenciállal rendelkeznek (kb. 400-600 C). Kézenfekvő ez az eneriá kiaknázni. Ez mevalósíhajuk,
RészletesebbenKommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel
Kommunikációs hálózaok 2 Analóg és digiális beszédáviel Némeh Kriszián BME TMIT 2016. február 23. A árgy felépíése 1. Bevezeés Bemuakozás, jáékszabályok, sb. Technikaörénei áekinés Mai ávközlő rendszerek
RészletesebbenJELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI.
216. okóber 7., Budapes JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. Alapfogalmak, fizikai réeg mindenki álal ismer fogalmak (hobbiból azér rákérdezheek vizsgán): jel, eljesímény,
RészletesebbenDigitális technika - Ellenőrző feladatok
igitális technika - Ellenőrző feladatok 1. 2. 3. a.) Írja fel az oktális 157 számot hexadecimális alakban b.) Írja fel bináris és alakban a decimális 100-at! c.) Írja fel bináris, oktális, hexadecimális
Részletesebben